XIV. évfolyam 4. szám

XIV. évf. 4. szám, 2012. május 4.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

Alternatív energiák

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ

TA R TA L O M Címlapsztori Megújuló energia Baranyában

4–8

Széchenyi Kártya Klaszter Nemzeti Klaszter Konferencia és C2C találkozó Pécsett

9 10–11

Szakképzés 12–13 Baranyai sikerek a Szakma Sztár Fesztiválon Kamarai Hírek Díjaztuk a gazdaság legjobbjait

14

A hónap üzletembere Szundi György

15

Díjazottak Baranya Megyei Exportdíj: Fekoral International Kft. Az Év Kézmûvese Díj: Gulácsi jános Baranyai gazdaság Egy dédelgetett bor-birodalom ...

Enterprise Europe Network

17

14. oldal

18 19–21 22

Helyi termék: Ôstermermelôi piac ...

23

Szakképzés

24

Tanulószerzôdés

25

Mesterképzés – Szél István

26

Tanulószerzôdés – Rippl Béla

27

Enterprise Europe Network TEAM ORCA

28

Innováció

29

Új tagjaink: Csoko-láda Kft.

Nemzeti Klaszter Konferencia és C2C találkozó Pécsett

16

Helyi termék: Középpontban ...

Autóteszt: Dr. Kiss Endre Citroën DS5 HDi 160 Style

10–11. oldal

Budapesten a Gép-ésszel verseny döntôsei Baranyai sikerek a Szakma Sztár Fesztiválon 12. oldal

30–31 32

27. oldal

Vendég-oldal – Piazza del Grano A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Rippl Béla

15. oldal A hónap üzletembere Szundi György

30–31. oldal Autóteszt Dr. Kiss Endre Citroën DS5 HDi 160 Style

Tanulószerzôdés Érzékeny emberré neveli a tanulóit

4 Évek, évtizedek óta tudott, hogy a Föld jelenleg használt energiakészlete fogyóban van, néhány évtized és kifogynak a szén- és kôolajmezôk, ezért új lehetôségek után kell nézni. Nyugat-Európában a szemléletváltást bizonyítja, hogy egyre több napelemet, napkollektort látni a házak tetején, nem ritka a szélerômû az utak mentén és a föld hôjét is felhasználják fûtésre. Hazánkban is elindult egyfajta törekvés a megújuló energiák hasznosítására, a következôkben annak járunk utána, hogy Baranya megyében eddig ez milyen sikerrel járt.

A termálvizet hasznosította Bóly, a város fûtése erre épül. A város 60%-os támogatást szerzett és önerôt is talált a megvalósításhoz. Tavaly már a közintézményeket termálvízzel fûtötték, akkor 860 ezer m3 gázt spóroltak meg évente, ez évi 60 millió forintot jelentett, amit nem kellett kifizetni fûtésre. Hárs Józseftôl, Bóly polgármesterétôl azt tudakoltuk, hogy azóta milyen elôrelépések történtek a fogyasztók körének bôvítésében: a város lakóit, a magánszemélyeket sikerült-e a termálvizes fûtésrendszerre kapcsolni?

— Annyit már elértünk, hogy az összes intézményünk fûtése errôl a rendszerrôl történik és tavaly már rákötöttük az ipari park négy-öt új csarnokát is. A rendszer nagyon jól vizsgázott ezen a télen, még a -26 fokos reggeleken is, ami azért nagy szó, mert a geotermikus energiával való fûtés méretezési hômérséklete -11 °C. A lakosság részérôl óriási igény lenne arra, hogy ôket is rákössük a rendszerre. Jelenleg 20%-nyi tartalékunk van, ezért a vezeték mellett lakók is élvezhetik a megújuló energia adta elônyöket.

Meg kell említenem egy olyan fejlesztést, amelynek csak a haszonélvezôje volt a bólyi önkormányzat. A középiskolai kollégium mellett épült egy tankonyha, valamint egy ahhoz tartozó étterem, és ugyanazon a telken van egy asztalos mûhely, amit természetesen szintén termálvízzel fûtenek.

— Pénzben mennyit jelentett a városnak, hogy erre a fûtésre álltak át?

— Pontos adatokat egyelôre nem tudok, mert a fûtési idény végén, májusban készítjük el jelentésünket, de azt már most is látjuk, hogy azt az eredményt, amit terveztünk, tudjuk hozni: változatlanul megtakarítunk kb. 800 ezer m3 gázt. Ami elég jelentôs, hiszen jelenleg 150 forint a gáz

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

Megújuló energia Baranyában köbmétere, így legalább 120 millió forintot nem kellett kifizetni fûtésre. Természetesen vannak mûködtetési és amortizációs költségeink, de így is 40-50%-ba kerül az energia a gázhoz képest.

— Mi valósult meg azokból a tervekbôl, álmokból, hogy akár hûtôházat vagy üvegházat lehetne üzemeltetni a termálvíz segítségével?

— Errôl az elképzelésrôl nem mondtunk le, de a megvalósítás még várat magára. Van egy másik ötletünk, amelyet egy KEOP-os pályázat által szeretnénk megvalósítani: az önkormányzat szerverszobáját, aminek csak 10 kW a hûtési igénye, termálvízzel szeretnénk hûteni egy abszorpciós hûtô segítségével. Ezt egyelôre kísérletnek szánjuk, hiszen nyáron rengeteg kapacitásunk van a termálvízbôl, alig néhány százalékkal mûködik a rendszer kihasználtsága, fûtjük a strandot, a mosodát, használati melegvizet állítunk elô, a rendszertechnikát fenn kell tartani, de nincs fogyasztás nyáron. Az ipari parkból bejelentkezett a Mediterrán Kft., ôk most adták át az új cserépgyártó üzemüket és az ottani cserépérleléshez szükségük van hôenergiára. Ez nem túl jelentôs, de mivel egész évben kell, így nyáron is, tervezzük, hogy ôszig oda is elvisszük a termálvizes energiát.

— Említette a pályázati lehetôséget, hogyan fejleszthetô még ez a rendszer és mibôl?

— Víz van, a vízhozamot is meg lehetne még emelni. A lakossági ellátást szeretnénk megoldani, így valószínû, hogy ebben fogunk még elôre lépni. De más megújuló energiás beruházásunk is van, két kis naperômûvet hoztunk létre az elmúlt évben: októberben üzemeltünk be az iskola tornacsarnokának tetején egy 400 m2-nyi napelemet, ami 50 kW csúcsteljesítményt tud leadni. Ezzel az általá-

További információ: www.pbkik.hu

nos iskola és a szakközépiskola villamosenergia-igényét 90%-ban lefedtük. Emellett tavaly a ’80-as évek közepén épült általános iskola 20 tantermében lecseréltük a neonos világítást LED-es világításra.

Azóta felére csökkent az iskola energiafogyasztása. Még egy ilyen napelemet most, néhány hete üzemeltünk be az asztalos tanmûhely és a tankonyha tetején. Egy szoftver segítségével látjuk a napi, heti vagy havi értékeket, hogy ha borús az idô, akkor mennyi áramot termel. Úgy tervezzük, hogy az ott lévô intézmények villamosenergia-ellátásának 80%-át tudjuk így fedezni.

2010. december 20-án adták át a geotermikus fûtési rendszert Szentlôrincen. A 90 °C-fokos vízzel 1600 litert tudnak kinyerni percenként, ez már elegendô ahhoz, hogy a város távfûtéses lakásait fûteni tudják. Dr. Gyôrvári Márk polgármestert az eddigi tapasztalatokról kérdeztük.

— A talajszondás rendszerrel a gázfûtéshez képest mintegy 50%-os költségmegtakarítást értünk el a járóbeteg-ellátót tekintve, a geotermikus programmal tavaly több mint 20%-kal csökkentettük a fûtési költséget a lakosságnál. Ezt ezen a télen is tudtuk tartani, a rendszer gyönyörûen vizsgázott a mínusz húsz fokokban is, sôt és még tartalékunk is marad. Jól vizsgázott a járóbeteg-ellátó talajszonda rendszere, ezt a vonalat erôsítve megkezdtük a föld fúrását az egyik óvodánál, ahol ugyanezzel a szisztémával fogunk fûteni.

Szentlôrincen elôször a lakásokat kapcsolták az új fûtési rendszerre és csak ezután kezdték a nagyobb intézményeket is geotermikus energiával fûteni. Ez a folyamat most is tart. A lakások és az intézmények fûtése után még marad hôtartaléka az üzemeltetônek, amit ipari vagy mezô-

Dél-Dunántúli Gazdaság gazdasági célra lehetne hasznosítani. Ám a pályázati rendszer nem kedvez a felhasználóknak, amelyik vállalkozásnak szándékában állt az ez irányú hasznosítás, nem tudott pályázni – mondja a polgármester.

— A város gondolkodik-e a rendszer továbbfejlesztésén? Van-e olyan pályázati vagy önkormányzati pénz, amit erre lehetne fordítani?

— Önkormányzati pénz semmiképp nem áll rendelkezésre, holott jó lenne tovább lépni, mert jelentôs megtakarításokat lehetne elérni az ilyen beruházásokkal. Jelenleg semmilyen forrásunk nincs a fejlesztésre, pedig a feldolgozó- és a termelô iparnál még vannak lehetôségek.

— Az, hogy önök a megújuló energiára tértek át, egyfajta szemléletváltozást tükröz. Más területeken, pl. villamosenergia-korszerûsítéssel kapcsolatban is érvényesül ez a hozzáállás?

— Mindenhol érvényesül, amikor és ahol bírjuk. Szentlôrincre általában jellemzô volt mindig az új keresése, hiszen ezért is tértünk át a talajszondás módszerre, ezért van egy itteni vállalkozónak 60 hektár energiaerdeje. Ahol tudunk, pályázunk.

— Hosszú távon kifizetôdik ez a hozzáállás?

— Az gondolom, hogy igen. Most van itt az idô, hogy áttérjünk az alternatív megoldásokra, mert ha azt mondjuk, hogy 10 év alatt megtérül a befektetés, tessék elképzelni, hogy ez makroszinten mit jelent! Az energia egyre drágább lesz és egyre többen belátják, hogy fontos keresni az új megoldásokat.

A 2003. évi Hannoveri vásáron figyelt fel a pécsi Kontakt Elektro Kft. egy maximálisan környezetbarát energiatermelô berendezésre, amely mûködésének mellékterméke a vízgôz. A tüzelôanyag-cella egy olyan elektrokémiai átalakító, amely a hidrogén oxigénnel történô katalikus reakciójával úgy állít elô magas hatásfokkal villamos energiát, hogy közben hô szabadul fel. A cégvezetés fantáziát látott a szünetmentes tápegységek, mobiltelefonok, laptopok, kommunikációs rendszerek tápellátását, valamint közlekedési eszközök, vízügyi létesítmények, munkagépek mûködését biztosító berendezés továbbfejlesztésére, amelyen azóta is dolgoznak.

Számukra nem kérdés, hogy miért kell ez a technológia, hiszen a világ kôolajés földgázkészleteinek kimerülése 40-50

CÍMLAPSZTORI évre becsülhetô. A kôolaj- és földgázszármazékok ára folyamatosan és jelentôs mértékben emelkedik, egyre komolyabbak a stratégiai veszélyek az ellátás biztonságában. Úgy vélik, amenynyiben az univerzumban szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló hidrogént mint energiahordozót versenyképes áron lesznek képesek tüzelôanyagcellákkal elsôsorban elektromos energia, másodsorban hôenergia elôállítására használni, úgy ez a technológia sikerre van ítéltetve. A tüzelôanyagcellás energiaelôállításnak mint technológiának van egy olyan jellemzôje, mellyel mai ismereteink szerint egyetlen technológiai versenytárs sem rendelkezik: a környezetre gyakorolt hatás. A melléktermékként keletkezô vízgôz mellett csak minimális emisszióval lehet számolni.

Mint ahogy Hirth Ferenc cégvezetôtôl megtudtuk, a fejlesztések mellett a végsôkig elkötelezettek, és szükségük is van a kitartásra, mert a munkák jelentôsen lelassultak.

— Terv szerint mennek a dolgok, csak nem olyan ütemben, ahogy terveztük. A támogatásokat nem kaptuk meg idôben, leginkább ez az oka a késlekedésnek, de már vannak eredményeink.

A Baross Gábor-pályázat kutatásra biztosított összege másfél évig nem érkezett meg, ebbôl azokat a szükséges mûszereket vásároltuk volna meg, amivel elkezdhettük volna a fejlesztést. A pályázati pénz megérkezett, megrendeltük a mûszereket, amelyek mintegy fél év múlva érkeznek meg, a munkát ezután tudjuk folytatni. Innentôl kezdve 1-2 év a késztermék fejlesztésének ideje. Nagyon sokat kell dolgoznunk, a saját pénzünket is hozzá kell adni természetesen ahhoz, hogy ne álljunk le.

— Tapasztalják-e azt, hogy ma nagyobb az igény az ilyen jellegû újdonságokra, mint néhány évvel ezelôtt?

— Szerintem az emberek jobban várják, de az állam nem tesz meg mindent azért, hogy hamarabb elkészüljünk a fejlesztéssel.

További információ: www.pbkik.hu

5 — Hol lehet a tüzelôanyag-cellának piaca? Van már érdeklôdés iránta?

— Van, bár Magyarországon még kevésbé. A balatoni hajózásban és az irodaházakban, egyetemeken, nagy állami intézményekben használt szünetmentes tápegységek területén komoly jövôje van az ilyen megoldásoknak, de a távközlésben, a mobiltelefon hálózatban is remekül lehet használni.

— Hogyan kell elképzelni a terméket?

— A balatoni hajók csak elektromos motorral mehetnek, robbanómotort nem lehet használni a tavon, tehát nem akkumulátort fognak keresni, hanem hidrogénnel hajtott üzemanyag cellát. Egy 300 wattos készülékünk már készen van 2-3 éve, de ez még csak a kezdet, nagyon komoly tesztelésekre van szükség. A tesztelô berendezések megépítése pedig rendkívül drága dolog.

Magyarország legnagyobb szalmatüzelésû erômûvét építi a Dalkia Energia csoporthoz tartozó PANNONPOWER Holding Zrt. A fenntartható alapokon nyugvó energiatermelés iránt elkötelezett cég beruházásával arra törekszik, hogy 2012 végétôl gyakorlatilag teljes egészében megújuló energiaforrásból biztosítsa Pécs távhô-igényét. Legújabb projektjük a bálázható lágyszárú mezôgazdasági melléktermékek eltüzelésére alkalmas erômû megépítése, ami számos elônyt hordoz nemcsak a város, hanem a régió, sôt egész Magyarország számára. Hogy hol tart most a beruházás, errôl Péterffy Attilát, a PANNONPOWER HOLDING Zrt. energetikai igazgatóját kérdeztük.

— Túl van a 80%-os készültségen és az elôre tervezett ütem szerint halad az új biomassza-tüzelésû kazán építése, aminek év végére tervezett átadásával mind a pécsi erômû, mind a város jelentôs lépést tesz a megújuló energia-felhasználás terén. A bálázható lágyszárú mezôgazdasági melléktermékek felhasználására optimalizált erômûvi blokk ugyanis kiegészíti majd a 2004 óta üzemelô faapríték-tüzelésû erômûvet, így 2012-tôl Pécs város mintegy 31 ezer háztartását és 450 közintézményét gyakorlatilag teljes egészében megújuló

6 forrásból származó hôenergiával lehet majd fûteni.

— Egyedülálló dolog, hogy a pécsi erômû ilyen módon fejleszt?

— A 24 milliárd forintos fejlesztés kiválóan illeszkedik a Nemzeti Energia Stratégia és a Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv programjaihoz. A régióban megtermelt és beszerezhetô tüzelôanyagot használ fel, amivel élénkíti a helyi gazdaságot és jelentôs mértékben csökkenti a város függôségét az importált fosszilis tüzelôanyagoktól. Ezzel nemcsak a hosszútávú hômegállapodásban rögzített kedvezô termelôi hôár lehetôségét teremti meg az egyre dráguló földgázalapú hôtermeléssel szemben, de egyben fokozza is az ellátás biztonságát azzal, hogy a régióból származó tüzelôanyag hozzáférése folyamatosan biztosított.

— Milyen gazdasági elônyei származnak a PANNONPOWER-nek abból, hogy megújuló energiát használ?

— A bálázható biomasszát felhasználó erômû jelentôs mértékben hozzájárul hazánk EU felé vállalt kötelezettségének (2020-ra a felhasznált primer energia 14,65%-ának megújuló energiaforrásból kell származnia) teljesítéséhez is. Mindezek mellett az új blokk környezetvédelmi hatása is jelentôs, hiszen széndioxid-semleges tüzelési technológiáról van szó. Ez azt jelenti, hogy a tüzelés során csak annyi széndioxid szabadul fel, amennyit elôzôleg a növény megkötött, és a felszabaduló széndioxidot a következô évi termés a növekedése során újra megköti. 2012 végétôl a kizárólagosan biomassza-tüzelésûvé váló pécsi erômû nem juttat többlet széndioxidot a légkörbe, amivel jelentôs mértékben hozzájárul Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett vállalásának teljesítéséhez.

— Jelent-e valamit a gazdasági életben, hogy megújuló energiát használ az erômû? Milyen a partnerek hozzáállása ehhez?

— A beruházás presztízs-értéke is magas, hiszen az új blokk átadását követôen Pécs lesz Magyarországon a legnagyobb város, amelynek távfûtését gyakorlatilag teljes egészében megújuló energiából látják el. Elôrevetíthetô, hogy ez nemcsak az energetikai szakemberek, hanem a környezetvédelmi szakértôk és a fenntartható fejlôdés iránt elkötelezett gazdasági és közéleti szereplôk érdeklôdését is kiváltja majd, így Pécs a megújuló-energia felhasználás központi városává válhat a jövôben.

CÍMLAPSZTORI A PÉTÁV Kft. hidat képez az energiát elôállító társaság, a hôerômû és a fogyasztók között, a már meglévô távhôvezeték-rendszeren keresztül szolgáltatja a melegvizet és fûti a lakásokat.

Ha a hôt elôállító vállalat maga megújuló energiát használ, akkor ez az egész rendszerre elmondható. A hôt 99%-ban a pécsi erômûtôl vásárolják, az erômû pedig jelenleg már az évi hôfelhasználás kb. 55%-át megújuló energiaforrásból, ill. biomasszából nyeri.

— Ha a hôforrást, az erômûvet tekintjük, megállapítható, hogy évrôl évre növekszik a biomassza részaránya a pécsi távhôben és szinte teljes egészében kiváltásra kerül a jelenleg folyó beruházással a földgáz mint energiahordozó – mondja Gyôri Csaba mûszaki igazgatóhelyettes.

— Ez a folyamat a korábbiaktól eltérô üzemviteli megoldásokat igényelt, amikhez jól sikerült alkalmazkodnia cégünknek, már az elôzô évben is támogatni tudtuk a hôtermelési folyamatok optimalizálását. Azonban tudni kell, hogy az épülô új biomassza kazán idei üzembe helyezési folyamata még nagyobb kihívások elé állítja társaságunkat is.

Várhatóan nyáron már elkezdik a pécsi hôerômûben a próbaüzemet, az eredmény majdnem száz százalékban megújulóval termelt hô lesz. Ettôl a megfelelô árszintet, azaz versenyképes árat, kiszámíthatóságot, a piaci stabilitást várjuk. Az olyan energetikai korszerûsítések, amelyek az erômûi megújuló energiával versenyeznek, a korábbinál is nehezebb helyzetbe kerülnek, gazdaságosságuk várhatóan erôteljesen romlani fog. A korszerûsítéseknél az energiahatékonyságra, az energiamegtakarításokat eredményezô beavatkozásokra célszerû helyezni a hangsúlyt, várhatóan ezen a területen nyerhetô el a jövôben a legnagyobb támogatás is.

Természetesen az energetikában továbbra is kiemelkedô szerepet kap a megújuló energia minden formája, de a differenciált megközelítéssel biztosítani kell a legnagyobb hatékonyságot és gazdaságosságot is. A távhôszolgáltató társaságok várhatóan a jövôben erôsíteni fogják a távhô reális megítélését elôsegítô akciók szervezését. A budapesti távhôszolgáltató

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság már meghirdetett egy pályázatot lakóépületek számára, a nyertes épületeken demonstrálni kívánják a távhôalkalmazás elônyeit: a kényelmet, a tisztaságot, a környezetkímélô megoldásokat, például a napenergiából napelemek segítségével áramot állítanak elô, ezzel csökkentik a villamosenergia-felhasználást. Pécsett is van már elgondolás arra, hogy kisebb léptékben ugyan, de egy mintaépületen mutatnák be a távhôfelhasználás összes elônyét, az erômûben termelt megújuló energia felhasználása mellett a megújuló energia helyi, villamos energiaként való hasznosítását is.

A pécsi Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola képzésében kiemelt figyelem fordul a megújuló energiák felé.

Az energiaárak emelkedésével és az energiafelhasználás növekedésével az olcsóbb forrásokat keresik az emberek, így ezek oktatása létfontosságú az intézmény számára. Az iskola 430 millió forintos európai uniós támogatással létrehozta a passzív ház jellegû Megújuló Szakképzés Házát, amely az oktatás mellett a vállalkozások termékeinek bemutatását is szolgálná – tudtuk meg Németh Szabolcstól, a program gazdájától.

— A ház egyelôre csak „passzív ház jellegû” és csak további fejlesztésekkel tehetô teljesen passzív házzá, mivel erre igen erôs EU-s elôírások érvényesek.

Hagyományos és korszerû építôanyagokból, kiemelten magas hôszigeteléssel ellátott épület készült. A cél, hogy környezettudatos legyen, így a lehetô legkevesebb energiafelhasználás mellett lehessen üzemeltetni. Környezettudatos építkezés volt a cél, így a legkevesebb fa kivágásával próbáltuk megoldani az építkezést. Az épület teljesen akadálymentes, az esôvizet ciszternába gyûjtjük, ezzel oldható meg az öntözés és a WC-k öblítése. Kialakítottunk egy extenzív és intenzív zöldtetôt, amely az esztétika mellett nyáron az épület hûtéséhez is hozzájárul. Az épület fûtése vegyes kialakítású, hagyományos radiátoros, klímakonvektoros és légfûtéses, de bemutató jelleggel felületfûtés is található benne. Beépítettünk egy hôvisszanyerôkkel ellátott légtechnikát, vákuumcsö-

Dél-Dunántúli Gazdaság ves- és síkkollektor segít rá az épület energiaellátására, emellett napcellák és szélgenerátor mutatja be az elektromosenergiatermelés egyik alternatív módját.

— Milyen igény hozta létre ezt a projektet? Miként tudják az iskolai oktatás során használni?

— Az iskola egyik alappillérének számító és nagy múlttal rendelkezô épületgépészeti oktatás eddig nem rendelkezett komplex épületegyüttessel, mint a többi szakterület, ezért is indokolt volt a beruházás, de az általunk használt helyiségeket más szakmák is tudják majd hasznosítani.

Az épülettel a diákok megismerhetik a korszerû épületgépészeti rendszereket, amelyeken méréseket is végezhetnek. Az új oktatási épület nem csak a nevében megújuló, de a képzési rendszer is folyamatosan változást mutat, így az intézményben korszerû gyakorlati és gyakorlatközeli elméleti oktatásra nyílik lehetôség.

— Az iskolai célokon kívül mire használható még ez a ház?

— Az iskola törekszik arra, hogy külsô vállalatok is meg tudjanak valósítani benne oktatást/saját belsô képzést. Az elképzelés oly módon valósulna meg, hogy az adott cég a saját termékeit beépíti a mûködôképes hálózatba, így mutatja és tanítja be azok mûködését.

CÍMLAPSZTORI 2014 októberéig a Dél-Dunántúlon Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Dél-dunántúli Terület- és Gazdaságfejlesztô Nonprofit Kft. a „VIS NOVA” elnevezésû európai uniós projekt keretében öt közép-európai régió partnerségével arra törekszik, hogy a területük energiaigényét közép- és hosszú távon teljes egészében regionális szinten fellelhetô megújuló energiaforrásokból fedezzék.

A VIS NOVA a környezetbarát technológiák és tevékenységek támogatását célozza, melyek nem csak a vonzó környezet kialakításához szükségesek Közép-Európa számára, hanem egy fenntartható gazdasági fejlôdés piacát is jelentik, az esetleges foglalkoztatást növelô hatás mellett. A projekt integrált szemléletû, egyidejûleg foglalkozik a regionális energiakészletek „újrafelfedezésével” a megújuló energiák szemszögébôl, valamint az energiahatékonyság fokozásával mint a hosszú távú energetikai önellátás megteremtésének elôfeltételeivel. A területi együttmûködés ebbôl a szempontból komoly lehetôségeket rejt és kiváló terepe a jól mûködô gyakorlatok megosztásának is. A projektben együttmûködô 12 partner

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Osztálya rendszeres és szervezett tevékenységekkel segíti az energiaiparban érintett vállalkozásokat, menedzseli az energiaközösségeket – tudtuk meg Rabb Szabolcs osztályvezetôtôl. A kamara a Sourcing Hungary Kft. támogatásával energiabeszerzési társulást hoz létre, ennek célja az elmúlt idôszak sikereinek folytatása: 2011-ben ugyanis 15 iparkamara tagjai összesen 182 millió forintot takarítottak meg a csoportos beszerzéssel.

— Az Enterprise Europe Network program keretében technológiai profilok készítését segítjük az innovatívenergia-ágazatban dolgozó vállalkozások ötleteihez, ezek megjelennek az 50 országot lefedô Enterprise Europe Network Technológia Transzfer adatbázisában, segítve a külpiaci lehetôségek hatékony használatát. Ezen az interfészen az érdeklôdôk a legújabb innovációs vívmányokról, illetve ötletekrôl nyerhetnek információt, a projektekben való részvétel lehetôségével.

A kamarával együttmûködésben 15 regionális klaszter mûködik, ezek közül három az energiaágazatban is érdekelt. Munkájukat szakmai és innovációs információk átadása mellett klasztermenedzsment-támogatással is segítjük. Az energiágazatban dolgozó klaszterek a következôk: Dél-dunántúli Energetikai Klaszter, Dél-dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági Klaszter, Kék Gazdaság Innovációs Klaszter, Alkalmazott Földtudományi Klaszter és Interregionális Megújuló Energia Klaszter.

Klaszterfejlesztési projektjeink során nemzetközi klasztertalálkozókat szervezünk, ahol az energiaágazat minden alkalommal kiemelt figyelmet, önálló szekciót kap és kapott. Pályázati aktivitásaink során igyekszünk energiatémájú nemzetközi konzorciumok munkájához csatlakozni, így adtunk be egy zöldenergia pályázatot 8 ország képviseletével és a Rostocki egyetem vezetésével, amely a helyi zöldközlekedés fejlesztését célozza. Siker esetén 2013-ban talán már elektromos autókkal és töltôállomással is találkozhatunk Pécsett.

További információ: www.pbkik.hu

7 tapasztalatcsere útján, illetve külsô szakértôk bevonásával tanulmányokat és ezekre alapozva innovatív megoldásokat dolgoz ki közösen, melyeket ezt követôen kifejezetten az egyes partnerrégiók adottságaihoz alakítják. A tanulmányok eredményeként egy kis értékû beruházás keretében kísérleti projektek születnek, amelyeket bemutatnak minden egyes partnerrégióban. A projektben résztvevôk célja, hogy más országok számára referenciaként szolgáljanak, illetve ösztönözzék a többi európai régió szereplôjét is a környezettudatos energiafelhasználásra. A projekt fô célcsoportjai elsôsorban kis- és közepes méretû vállalkozások, tudományos és érdekképviseleti szervek, valamint a helyi lakosság.

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata saját pályázati koncepciójában a Sport- és Szabadidô Centrumának fûtés, használati melegvíz valamint a fürdô melegvíz-ellátásának energiaszükségletét kívánja alternatív energiák felhasználásával lefedni. A pályázat sikeres megvalósítása során Szekszárd elôremutató lépéseket tehet a dél-dunántúli régió környezetiparának támogatására.

A Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter 2011 elsô negyedévében a DDOP-1.1.32008-0002 projekt keretében megvalósított egy 10.800.000 forint értékû kazánlabor beruházást a Pécsi Tudományegyem Pollack Mihály Mûszaki Karán, a Pannon Pellet Kft. és a Bausoft Pécsvárad Kft. részvételével – tudtuk meg Puxler Eszter klasztermenedzsertôl. A megvalósult kazánlabor a Dél-dunántúli régió egyik legjelentôsebb kutatási pontjává tette a PMMK épületenergetikai laboratoriumát. A régióban, ezen belül a klaszterben található biomasszával, pelletálással foglalkozó KKV-k jelentôs kutatási potenciálhoz (energiaérték, nedvességtartalom mérés) jutottak, ami elôsegíti a jövôbeni fejlesztéseik irányvonalának megválasztását.

A klaszter részt vállalt a régió legjelentôsebb mûszaki, építészeti börzéjének a februárban megrendezett Pollack Expo 2011-nek rendezvény elôkészítésé-

8 ben és informatikai adatbázis rendszerének megvalósításában, frissítésében.

A vásár jelentôségét 150 kiállító cég, 4000 m2 kiállítótér, 65 elôadás – 7 szekcióban – 2000 fônyi hallgatóság elôtt, közel 3000 látogató bizonyítja.

— A DDOP-1.1.3-2008-0002 projekt keretében a PMMK Mûszaki Informatika és Villamos Intézetének oktatói és munkatársai segítségével elkészítettünk egy villamos energetikával, villamosipari anyagismerettel foglalkozó tananyag csomagot, amelyet a régióban elsôként a PMMK-n tanuló hallgatók magasabb szintû oktatásában használnak fel.

— Milyen pályázati lehetôségeket használt/használ ki a klaszter?

— A pályázati rendszerben való részvétel szempontjából a tagok számára a klaszter jelenlegi formája elônyös, mivel az együttmûködés jellege lehetôvé teszi egyedi konzorciumok kialakítását. Így mindig az adott projekt humánerôforrás és tôke igényéhez alkalmazkodva alakítható ki az együttmûködés (jó gyakorlati példa a vállalati innovációs tevékenység pályázatai). A lehetôség minden tag számára nyitott, önmaga dönti el, hogy az adott projektben milyen módon vesz részt.

A DDRIÜ vezetésével nemzetközi irányba is nyitott a DDEK, ami egy közös FP7 kutatási projektben kerül megvalósításra. A kapcsolatrendszer fejlesztése az EU területe mellett (pl: Franciaország) a keleti irányba is történik, elsô lépésként a szomszéd területekkel.

Klaszterünk tagjai és partnerei számára új lehetôség az energetikai fejlesztési irány intenzívebb támogatása az országos és regionális fejlesztési programokban. A DDEK folyamatosan részt vállal a programkidolgozásban és feladatának tekinti a szakmai együttmûködés erôsítését, mind a koordináló szervezetekkel, mind a közigazgatás szereplôivel.

A Dél-Dunántúl meghatározó klasztere, a Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter 2008. februárjában alakult, jelenleg 16 tagja van. A környezetipar területén különösen a vízzel és az energiával kapcsolatos tervezési és kivitelezési tevékenységeket végzik tagjai – tájékoztatta lapunkat Vér Csaba klasztermenedzser. A DDKIK kiemelt feladatának tekinti a versenyképes, innovatív és környezetbarát technológiák elterjedésének elôsegítését, tagjainak piacra ju-

CÍMLAPSZTORI tását új, innovatív termékekkel. Tagjai között nem csak KKV-k, de két országos kutatóintézet, és a PTE is szerepel.

A klaszter legfôbb célkitûzése, hogy a tagok sokrétû tapasztalatait és tudását felhasználva komplex termékekkel jelenhessen meg a piacon.

Mivel gyakorlati szakemberek és tudományos kutatók is vannak a tagvállalatoknál, így erôssége lehet a klaszternek az innovatív projektek fejlesztése is.

— Az eltelt négy évben milyen programokat szerveztek, milyen tevékenységet folytattak?

— A klasztermenedzsment szervezete két pályázatot is elnyert (induló és fejlôdô klaszter pályázat), ami jó lehetôséget adott a közös munkára és a megjelenésekre. Ezek közül a hazai környezetvédelemmel kapcsolatos vásárokat emelném ki, ahol kiállítóként is megjelentünk. Nagy hangsúlyt helyeztünk a személyes találkozókra a klasztertagok között és a kapcsolatépítésre a szakmai szervezetek vezetôivel, döntéshozókkal.

— A megújuló energiáknak milyen szerepe van a klasztertagok tevékenységében?

— A földhô és a geotermikus energia hasznosítást emelném ki a tevékenységek közül. De innovatív projektek vannak a klaszteren belül szerves hulladékkal mûködô áramtermelô berendezések fejlesztésére is. Amennyiben sikeresek lesznek a fejlesztések, úgy komoly üzleti lehetôséget képviselnek.

— Könnyû avagy nehéz-e klaszterként pályázni?

— A klaszter folyamatos kapcsolatot jelent a tagok között, így egymás ismerete, a bizalom egymás iránt nagy elôny a pályázatoknál. A klasztereknek kiírt pályázatok valóban támogatást jelentenek a mûködéshez. Ami problémát jelent, az a túlzott adminisztráció. Egy-egy ilyen pályázatban több munkát jelent az adminisztráció, mint a szakmai munka.

A Multi Alarm Zrt. napelemes rendszerek telepítésével, viszonteladásával és

További információ: www.pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság távfelügyeletének ellátásával is foglalkozik. A Multi Alarm által kifejlesztett távfelügyelet olyan szolgáltatásokat kínál mindenkinek néhány ezer forintos áron, amivel korábban csak nagy naperômûvek rendelkezhettek 100.000 eurós többletbefektetés után.

— A kis erômûvekrôl fontos tudni, hogy a legtöbb meghibásodás nem azért történik, mert az erômû leáll és nem termel, hanem azért, mert kevesebbet termel, mint amit tudna. A Multi Alarm távfelügyelete ezeket az eseményeket azonnal észreveszi és kijavítja – tudtuk meg PETRE András ágazatvezetôtôl.

— Honnan jött az ötlet, az igény e fejlesztés elindításához?

— A Multi Alarm saját telephelyén megvalósuló 200 KW-os napelemes rendszer tervezése folyamán rájöttünk, hogy egy szakértôi állandó felügyelet nélkül a legkisebb naperômû megtérülése sem értelmezhetô. Ráadásul ezeknek a rendszereknek az élettartama 25-30 év. Ilyen hosszú távon nem lehet arra számítani, hogy semmilyen elôre nem tervezett esemény sem fog bekövetkezni. Kifejlesztett rendszerünk már élesben mûködik, májusban indítjuk el az eddigi legnagyobb, 200 KW-os naperômûvön is.

— A fejlesztésnek milyen hasznosítási lehetôségei, területei vannak?

— Meggyôzôdésünk, hogy minden naperômûnek szüksége van egy ilyen távfelügyeleti szolgáltatásra, függetlenül attól, hogy a rendszer már mûködik vagy csak késôbb fogják üzembe helyezni. Az általunk megkeresett, napelemmel rendelkezô beruházók mindegyike igényt tartott a szolgáltatás igénybevételére. Ezt a szolgáltatást tôlünk független installôrök rendelkezésére is bocsájtjuk, így a korábban megszerelt rendszereiket ügyfeleik számára stabilabbá, kiszámíthatóvá tehetik.

— Ki finanszírozta a fejlesztést, pályázati támogatást lehetett-e hozzá nyerni?

— Az ügyeleti rendszer fejlesztését teljes egészében a Multi Alarm finanszírozza. A napelemes rendszerrel már rendelkezôk részére jelenleg beruházási költség nélkül, csupán az ügyeleti díj ellenében végezzük a teljes körû szolgáltatást.

Napelemes rendszerek telepítésére egyébként ebben az évben várható támogatás, a rendszerek telepítését, tervezését és pályázat írását is vállalja a Multi Alarm.

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

SZÉCHENYI KÁRTYA

Tovább bôvült a Széchenyi Kártya Program A Széchenyi Folyószámla-, Agrár-, Forgóeszköz és Beruházási hitel után, elindult a Széchenyi Támogatást Megelôzô és az Önerô kiegészítô hitel is.

Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel Miért elônyös vállalkozása számára az államilag támogatott Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel konstrukciója? ● Amennyiben az Ön vállalkozása utólagos finanszírozású támogatást nyert el, úgy a vállalkozásnak szinte a teljes beruházást önerôbôl kell megvalósítania, és csak a befejezést követôen jut hozzá a támogatáshoz. A Támogatást Megelôlegezô Hitel segítségével a vállalkozása a várt támogatás összegének elôfinanszírozását kérheti. ● A hitel a késôbb beérkezô támogatásból kerül törlesztésre. ● A hitel összege 500 ezertôl 50 millió Ft-ig terjedhet, a két érték között 100 ezer forintonként emelkedô összeggel igényelhetô, így rugalmasan alkalmazkodik az Ön vállalkozásának finanszírozási igényeihez.

A Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel Miért elônyös vállalkozása számára az államilag támogatott Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel konstrukciója? ● Amennyiben az Ön vállalkozása európai uniós támogatást nyert el, de a projekt összköltségéhez nem tudja a saját forráson és a támogatáson felüli részt biztosítani, a Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel segítségével kiegészítheti az önrészt.

●

●

●

●

●

●

A megítélt támogatás akár 100%-ának kérheti az elôfinanszírozását (a hitelezô Bank ennél alacsonyabb hitelösszeget is jóvá hagyhat).

A maximális futamidôn belül Ön határozhatja meg vállalkozása számára az optimális futamidôt, így kívánsága szerint tervezheti vállalkozása pénzügyeit.

A hitel biztosítékaként nem szükséges tárgyi fedezetet felajánlani, azonban alapvetô biztosíték a jövôben befolyó támogatás összegének a hitelezô bankra történô engedményezése. (Éppen ezért olyan támogatások, melyek nem engedményezhetôek a pályázati felhívás vagy annak mellékleteit képezô szabályzatai alapján, nem kapcsolódhatnak a Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel konstrukcióhoz)

A hitel összege 500 ezer és 50 millió Ft között terjedhet, a két érték között 100 ezer forintonként emelkedô összeggel igényelhetô így rugalmasan alkalmazkodik az Ön Vállalkozásának finanszírozási igényeihez.

A Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel mellet Széchenyi Támogatást Megelôlegezô Hitel is igényelhetô az elnyert támogatáshoz, ezek összege együttesen akár 50 millió forint lehet.

A maximális futamidôn belül Ön határozhatja meg Vállalkozása számára az optimális futamidôt, így kívánsága szerint tervezheti Vállalkozása pénzügyeit.

A Széchenyi Támogatást Megelôlegezô illetve az Önerô Kiegészítô Hitelhez jelenleg kapcsolható pályázatok: 1. Mikro- kis- és középvállalatok technológiai fejlesztése KMOP-2011-1-2-1/A GOP—2011-2.1.1/A 2. Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása GOP-2011-2.2.1 KMOP-2011-1.5 (A kapcsolódó pályázatok körének bôvítése folyamatban!)

Az igénylés részletes feltételeirôl a KA-VOSZ Zrt. Üzletszabályzatából tájékozódhat.

További információ: www.pbkik.hu

10

KLASZTER

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferenciát tartott a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara március 27-én. A szakmai találkozón hat országból hetven klaszter vett részt. A rendezvény fô célja a gazdaság szereplôiben tudatosítani: ezen társulások léte és tevékenysége a közép-európai régió számára a kitörési pont, az egyetlen lehetôség a talpon maradásra.

Magyarországon az elmúlt évtizedben megnôtt a cégek klaszteralapítási kedve, de a létrehozás után sok a bizonytalanság. Nincs kapcsolat az egyes szereplôk között, nem születik meg a közös stratégia, vagy nem jutnak elegendô forráshoz, mivel nem ismerik a lehetôségeiket. Ezért is szervezte a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Nemzeti Klaszter Konferenciát.

Az egész napos konferenciát március 27-én tartották Pécsett a kamara székházában. Százhúsz résztvevô regisztrálta magát, magyar klaszterek és a környezô országok számos vidékének és azok iparágainak képviselôi. Hat ország 70 klasztere vett részt a fontos szakmai összejövetelen, melyet a Cluster and Netwokr Cooperation for Business Success in Central Europe (CNCB) támogatott.

A nap programja három részbôl állt.

A délelôtt során a klaszteresedés hazai elômozdítói: pályázatíró cégek, gazdasági szervezetek képviseltették magukat, hallgatóságukkal lényegi informá-

ciókat, újdonságokat, lehetôségeket osztottak meg. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkára, Kiss Ervin által bemutatott DUNA stratégia hasznosságát és jelentôségét kiemelten kezelték a külföldi országok klasztervezetôi. Török Gergely a Romániai NORD-Vest Fejlesztési Ügynökség vezetô tervezôje kiemelte, hogy a klasztertalálkozó nagyon fontos eleme és lépcsôje a DUNA stratégia megvalósításának, országokon átívelô gazdasági együttmûködések alakulnak ki és a klaszterek transznacionális hálózatai élénkítik nemcsak a kereskedelmi de az innovációs aktivitást is.

A délután folyamán a klaszterek képviselôi hallgatókból aktív résztvevôkké váltak, a szûkebb körû találkozókon az egyes szektorok reprezentatív regionális és nemzetközi klasztertagjai oszthatták meg egymással stratégiájukat, közös üzletek, projektindítások re-

ményében. A Kovászna Megyébôl (Romániából) érkezett magyar résztvevôk nemcsak a helyi vállalkozói együttmûködést, de faipari, zöldenergia és turisztikai klasztereket is képviseltek. Vajda Lajos, a Romániai Klaszter Szövetség Elnöke a helyi kamarai klaszterfejlesztési modellt megismerve annak román adaptálását kezdeményezi, amely a kamarák-klaszterek és fejlesztési ügynökségek együttmûködésén alapul.

A C2C (Cluster-to-cluster) rendezvény melletti vezetôi egyeztetésen dr.

Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke találkozott a minisztériumok, hivatalok, döntéshozók és vállalkozások vezetôivel. A megbeszélésen nemcsak a klaszterek és a hazai klaszterpolitika, de Baranya megye gazdasági helyzete és a lehetséges kitörési pontok is szóba kerültek. Az értekezleten az együttmûködés, és a koordinált szakmai munka jelentôsége mel-

Dél-Dunántúli Gazdaság

KLASZTER

11

és C2C találkozó Pécsett lett a politikai és gazdasági szereplôk szorosabb közös munkájának értéke került kiemelésre. A gazdasági problémákat csak közösen lehet megoldani, minden fontos és tenni akaró helyi szereplôre szükség van.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Baross Gábor program segítségével végzett klaszter aktivitásai és klaszter képzési rendszere a konferenciának köszönhetôen ismét elôtérbe került, így az Elsô Magyar Tüzelés és Légtechnikai, Energia Klaszter és a Székesfehérvári Innoskart Nonprofit Kft. vezetôi a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával megkezdték egy helyi, Székesfehérváron megszervezésre kerülô 2-3 napos klaszter tréning szervezését.

A szakmai beszélgetések belenyúltak a késô éjszakába, de a megjelentek egyöntetû véleménye: várakozáson felüli azonnali és késôbbi eredményeket is hozott ez a zsúfolt nap. Szükség van az egymás melletti országok összefogására, a legjobb gyakorlatok megosztására, az uniós pályázati lehetôségek maximális kihasználására. Ehhez sok résztvevô elôre felajánlotta saját tapasztalatai és gyakorlatát – nem meglepô mó-

don a rendezôk érdeklôdését a déli országokban meglevô jó együttmûködésre való hivatkozás keltette fel a klaszterek, az önkormányzatok és a kormányzati szervek között.

A teljesség nélkül íme konkrét példa a nap hozadékából: ■ a bolgár egészségturisztikai klaszter vezetôje – minden tag ISO minôsítéssel rendelkezik – elmondta, hogy itt kaptak ötletet arra, hogy az iparágban dolgozók részére nemzetközi üzleti találkozót szervezzenek, ahová a Duna stratégia országainak klasztereinek képviselôit várják, reményeik szerint az EU által is támogatott rendezvényre.

■ a szerb delegáció több tagja, a kreatív és a fémipari klaszter képviselôi is jelezték kifejezett érdeklôdésüket a megkezdett kapcsolat folytatásához a dél-dunántúli régióban mûködô klaszterekkel együtt.

■ az IPA meglévô horvát partnersége mellé hamarosan felzárkózhatnak olyan további pályázatok, ahol szerb intézmények és szervezetekkel együtt dél-dunántúli résztvevôk is megjelenhetnek az uniós pályázati források felhasználásában.

■ az ICT szektor magyar és szerb képviselôi a szokásos európai együttmûködési formák mellett áttekintették az EU 7-es keretprogramjában

“This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

való közös K+F pályázatban indulás lehetôségét.

A horvát mezôgazdasági gépgyártó klaszter tovább keresi azokat a magyar partnereket, melyekkel a nagy piacot jelentô agrárágazat gépigényét tudnák közös gyártással, forgalmazással fellendíteni.

■ a szegedi klaszterek képviselôi is kérték annak lehetôségét, hogy a Pécsett megkezdett klasztertréning náluk is folytatódhasson, a fehérvári képzéshez hasonlóan. Az újvidéki vásár képviselôje is kérte, hogy a találkozót követôen kapcsolatba léphessenek dél-dunántúli és más magyar vásárszervezôkkel.

■ a pécsi kreatív klaszter által mûködtetett KOHÓ közösségi iroda annyira megtetszett az egyik szerb klaszter képviselôjének, hogy megállapodtak a tapasztalatok átvételében és egy hasonló szerb iroda elindításában.

A hat országból érkezett résztvevôk között kialakult kapcsolatok valós együttmûködésekké válását az Enterprise Europe Network partnerei segítik.

Együttmûködô partnerek: Nemzetgazdasági Minisztérium, MAG Zrt., VÁTI Nonprofit Kft., Nemzeti Külgazdasági Hivatal, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Nemzeti Tervezési Hivatal, Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség és Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség.

12

SZAKKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranyai sikerek a Szakma Sztár Fesztiválon A szakmák legjobb tanulói versenyeztek április 11-12-én Budapesten a HUNGEXPO területén. A Szakma Sztár Fesztivál ötödször került megrendezésre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében.

Közel 400 baranyai, pályaválasztás elôtt álló általános és szakiskolás tanuló számára biztosított lehetôséget a budapesti döntôn való részvételre a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

1. helyezett: Oláhné Óvári Franciska, nôi szabó

2. helyezett: Kinászt András, magasépítô technikus

A BARANYAI DIÁKOK EREDMÉNYEI 1. helyezett Szakma Nôi szabó

Versenyzô Oláhné Óvári Franciska

Felkészítô iskola 500. Sz. Angster József Szakképzô Iskola

Gyakorlati képzôhely 500. Sz. Angster József Szakképzô Iskola tanmûhely

2. helyezett Bôrdíszmûves

Csikós Zoltán

Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola

Knoch Bôrdíszmûves Kft.

Hûtô- és klímaberendezés-szerelô, karbantartó Magasépítô technikus

Kinászt András

Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

3. helyezett Gépi forgácsoló

Szarvas Máté

500. Sz. Angster József Szakképzô Iskola

Hauni Hungaria Kft.

4. helyezett Bôrdíszmûves

Várhelyi Nóra

Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola

Knoch Bôrdíszmûves Kft.

6. helyezett Szakács

Illés Roland

Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola

JT Restaurants Kft.

7. helyezett Gépi forgácsoló

Miszlai Péter

Matro Kft.

Kereskedô

Szentesi Éva

500. Sz. Angster József Szakképzô Iskola Pécsi Kerereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola

8. helyezett Hûtô- és klímaberendezés-szerelô, karbantartó

Kádár Richárd

Peperô János

Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola

Gábriel Hûtôgépszerviz Bt.

Pécsi Kerereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Klimatrióplussz Kft.

Dél-Dunántúli Gazdaság Az ország legjobb tanulói egy-egy munkadarab elkészítésével mutatták be tudásukat és szakmájukat, ez remek lehetôséget nyújtott a pályaválasztás elôtt álló diákoknak új szakmák megismeréséhez és döntésük elôsegítésében.

Baranya megyében 12 iskolából 31 szakmában 238 tanuló mérettette meg magát

2. helyezett: Kádár Richárd, hûtô- és klímaberendezés-szerelô, karbantartó

az írásbeli elôdöntôkön, közülük 10 versenyzô jutott be az országos döntôbe. Ôk kaptak esélyt arra, hogy a döntôn jó eredményt elérve mentesüljenek a szakmai záróvizsga alól és kézbe vehessék a szakmai végzettségüket igazoló dokumentumot.

A verseny vonzása megnôtt, amit jelez a versenyzôszám növekedése és a verseny iránti fokozott érdeklôdés is. A verseny nyertesei felértékelôdnek a munkaerôpiacon, a legjobbaknak sok esetben munkalehetôséget kínálnak a versenyt egyébként támogató vállalatok.

A verseny egyik kiemelt feladata és célkitûzése, hogy a fizikai szakmák társadalmi presztízsét és vonzerejét emelje a pályaválasztó fiatalok és a társadalom szélesebb köreiben. Azok a fiatalok, akik vállalják a versenyen a megmérettetést és a versenyzéssel járó kihívásokat reflektorfénybe kerülnek és példamutatásukkal fontos szerepet töltenek be a szakmák elismertségének és megbecsülésének növelésében.

A versenyzôkre büszkék vagyunk és sikereikhez gratulálunk!

2. helyezett: Csikós Zoltán, bôrdíszmûves

SZAKKÉPZÉS

13

A nôi szabók versenyében az elsô helyen Oláhné Óvári Franciska végzett — Már a tanulmányaim megkezdésekor elterveztem, hogy indulok ezen a versenyen – mondja.

— Nagyon élveztem, mert komoly feladatok voltak, s a hangulat is nagyon jó volt. A gyakorlati rész három gyakorlati feladatból állt, egy nôi munkaköpenyt, kenyérszelet kínáló kosárkát, valamint egy blézert kellett varrnunk, ez utóbbinál a kreativitásunk is szerepet kapott. Én ezt a lehetôséget a gallér és a zsebek formájában, kialakításában használtam ki.

Mint mondja, a következô lépésben az egyetemi tanulmányait folytatja tovább néprajz szakon. A szakmát azért szerezte meg, mert a végzést követôen egyedi, népi motívummal díszített ruhákat szeretne tervezni, amelyeket maga is varrna meg.

Mint az elsô helyen végzett fiatalasszony elméleti oktatója, Ropoli Judit elmondta, Franciska a hároméves képzésben vett részt, akinél már az elsô pillanatban látszott szeret varrni, érdekli a szakma, csak tölteni kellett bele a tudást. Szólt arról is, hogy arra különösen büszkék, hogy a tanítványaik már tíz éve ott vannak a legjobbak között.

Rapp Józsefné gyakorlati oktató mindezt azzal egészítette ki, hogy a mostani verseny igazi kihívást jelentett a versenyzôknek, akik nagyon jó anyagokból dolgozhattak. Az értékelés is korrekt módon történt, a zsûri elnöke egy neves divattervezô volt. Kitért arra is, hogy ôt már másodikos korában megkereste Franciska, segítséget kért tôle, ugyanis megkérték, hogy az egyik koszorús lány ruháját ô varrja meg. Már akkor is népi motívumokat használt fel a ruha díszítéséhez.

A gépi forgácsolók versenyében a szakképzô iskola kamarai gépipari osztályába járó Szarvas Máté állhatott fel a dobogó harmadik fokára — A szakmai tárgyakat oktató Vas Tamás biztatására jelentkeztem a versenyre, meg azért is, mert az édesapám 1978-ban a Szakma Kiváló Tanulója versenyen, ahogy én is most, a harmadik helyen végzett – mondja a Szentlászlón élô fiú. — A felkészülés során a gyakorlati képzôhelyen, a Hauni Hungaria Kft.-nél minden segítséget megkaptam ahhoz, hogy sikerrel vegyem az akadályokat, ami nem volt egyszerû feladat, ugyanis nagyon magasra tették a lécet, a gyakorlati feladatként például egy befogó csapot kellett készíteni. Szeretem a szakmát, otthon az édesapámmal is többször dolgoztam már együtt. Az pedig különösen jó volt, hogy szakmai gyakorlatra egy céghez kerültem, ott sajátíthattam el a szakma alapjait. A versenyen elért eredményeim alapján már nem kell szakmunkás-vizsgát tennem.

Annak idején véletlenül került ebbe az osztályba, ugyanis a Zipernowsky Károly Mûszaki Szakközépiskolában végzett, s nem tudta, hogy onnan milyen irányba is menjen tovább. Az édesapja ajánlotta neki a szakképzô iskolát, s hogy legyen ô is gépi forgácsoló.

Az 500-as Angster József Szakképzô iskolában két éven át tanította Vas Tamás Mátét, aki mint mondja már a legelején látta, hogy több van benne, mint egy átlagos diákban.

— Másodikos volt, amikor kiderült, öt év után ismét megrendezik a gépi forgácsolók versenyét – mondja. — Már akkor elkezdtük a felkészülést, amely komoly munkát jelentett mindenki számára. A sok befektetett energia meghozta a gyümölcsét, ugyanis egy olyan alkatrészt kellett elkészíteni, amely a gépi forgácsoló szakma minden egyes fázisát – hagyományos esztergálás, kézi forgácsolás, reszelés, fúrás – tartalmazta.

A Hauni Hungaria Kft.-nél pedig Orzsi Bálint mûvezetô irányítása mellett sajátította el a szakma alapjait. Mint elmondta, annak érdekében, hogy a tanulók a gépi forgácsolás minden egyes részterületén jártasságot szerezzenek, konkrét feladatokat kapnak, s sorra járják az egyes munkahelyeket.

Kitért arra is, Mátén mindig érzôdött, hogy a jövôben a gépi forgácsoló szakmából akar megélni, szereti amit csinál. A szakrajzai szinte mindig hibátlanok voltak, s majdnem tökéletes munkadarabok kerültek ki a keze alól.

Sz.K.

14

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Budapesti kiránduláson a Gép-ésszel verseny döntôsei A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a 2011. évi Gép-ésszel Baranyában II. verseny döntôs csapatai részére, a szponzorcégek támogatásával, lehetôséget biztosított a Szakma Sztár Fesztivál és a Csodák Palotájának meglátogatására Budapesten. Április 12-én Budapesten elôször a Hungexpo területén megrendezésre kerülô Szakma Sztár Fesztivált látogatták meg a pályaválasztás elôtt álló tanulók, ahol az ország legjobb szakmát tanuló diákjai egy-egy munkadarab elkészítésével mutatták be tudásukat és szakmájukat. Ez remek lehetôséget nyújtott a pályaválasztás elôtt álló gyerekeknek a szakmák megismerésére és pályaválasztásuk segítésében.

A fesztivál után a diákok ellátogattak a Csodák Palotájába. A Csodák Palotája interaktív tudományos kiállítás, ahol látványos, szórakoztató, közérthetô és átélhetô módon mutatják be a természet törvényeit, a fizika csodálatos és meghökkentô világát.

A döntôs csapatokat felkészítô iskolák Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Bóly Bártfa Utcai Általános Iskola Budai Városkapu Szieberth Róbert Általános Iskola Egyházasharaszti Általános Iskola Janikovszky Éva Általános Mûvelôdési Központ Pécsi Református Kollégium Nagyharsányi Általános Iskolája SKI Batthyány Kázmér Általános Iskola

A kirándulás az alábbi cégek támogatásával valósulhatott meg: Hauni Hungaria Kft. Lakics Gép- és Szerkezetgyártó Kft. Mig-Tig Kft.

Kereskedelmi lehetôségek a Zsolnay Kulturális Negyedben Rendhagyó helyszínre invitáltuk a Kereskedelemfejlesztési Bizottság és a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottság tagjait, egyben kíváncsiak voltunk arra, hogyan látják a Zsolnay Kulturális Negyed kínálta lehetôségeket, hogyan lehetne a koncepciót minél több nemzetközi fórumon és felületen értékesíteni.

Zámbori Bíró Tamás értékesítési vezetô, egy séta keretében mutatta be a jelenleg már mûködô kulturális egységeket és azokat a helyszíneket, amelyeket üzleti megbeszélésekhez, rendez-

vényekhez stb. bérbeadásra szánnak. Különös érdeklôdés övezte a „Boltok utcáját“, ahol az elképzelés szerint jó minôségû, helyben elôállított termékek, áruk, valamint fiatal mûvészek kollekciói kaphatnak helyet, a látvány kesztyû- és cipôszabászat mellett.

A bizottsági tagok személyében több szektor is képviseltette magát, ezt a változatosságot tükrözték a megfogalmazott kérdések is. Legtöbben a marketingen javítanának (több eszközzel, országos és nemzetközi felületeken – bár tisztában

vannak vele, hogy ez pénzigényes). Olyan érdeklôdés is volt, hogy létezik-e már konkrét, kiajánlható anyag az ingatlan bérbeadásával kapcsolatban, míg volt, aki úgy vélte, ha sikerül mindent megvalósítani úgy, ahogyan az a pályázatban leadásra került, akkor a város szálláshely kapacitását is bôvíteni kell.

Meghívott vendégként részt vett az ülésen Kabók Ibolya, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. kommunikációs igazgatója is, aki a gyár jelenlegi fejlesztéseit és a közelmúltban piacra vezetett termékeit, kollekcióit mutatta be. Köztük legnagyobb hírértékkel jelenleg a Patricia Gucci által tervezett étkészlet áll.

Felelevenítve a gyár névadójának hagyományait, a vezetés célja az exkluzív, magas minôségû, egyedi igényeket kielégítô termékek gyártása, nem a tömegtermelés. Prioritást kapott a pirogránit ágazat erôsítése.

Mivel mind a Zsolnay Kulturális Negyed, mind a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. keresi a hazai és a nemzetközi piaci lehetôségeket, az Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózat munkatársaival a közeljövôben folytatódnak a megbeszélések. A Bizottságok tagjai pedig saját kapcsolatrendszerüket ajánlották fel a „Zsolnay“, mint kulturális márka népszerûsítésére.

Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Egykori újságíróból lett sikeres vállalkozó. Az általa felépített cég már hosszú évek óta meghatározó piaci szereplô. A vállalkozás nem csak grafikai munkákkal, szerkesztéssel, könyvek tördelésével, kiadványok tervezésével foglalkozik, de idôközben betört a konferenciák, rendezvények szervezésének piacára is. Legutóbb egy kiváló visszajelzéseket kapott, 400 fôs, tudományos rendezvény teljes szervezésében és lebonyolításában jeleskedett. A megrendelô partnerek szerint a Partners Pécs Kft. minden esetben teljesíti az általa felvállalt feladatot. Szundi György ügyvezetôt a kamara a hónap üzletemberévé választotta.

Szundi György – Partners Pécs Kft. — Bár az újságírást elég régen abbahagyta, azért a mûfajtól mégsem került messzire. Mikor kezdte a vállalkozást?

— Ez így van, hiszen a Partners Pécs Kft. már 1996-óta mûködik. Grafikai és szerkesztôi munkákat végzünk, a legkülönbözôbb nyomtatványok elôkészítésében közremûködünk. De készítünk a partnereink igénye szerint, saját tervezésû kiadványokat, emellett természetesen részfeladatokat is vállalunk.

Ilyenek például az idegen nyelven íródott könyvek magyar szövegének a tördelése. Évente egyébként száz könyv tördelését, tervezését és persze a szerkesztését készítjük el a saját stúdiónkban. Legfontosabb megbízóink között tisztelhetjük az Alexandra Könyvkiadót, a Pécsi Tudományegyetemet, illetve a Postás Szakszervezetet. Eddigi sikereink többek között annak köszönhetôk, hogy sokéves, hatalmas szakmai tapasztalattal rendelkezô, képzett tördelôink és grafikusaink garantálják a pontos, gyors, gazdaságos megoldásokat.

— E területen milyen referenciákkal büszkélkedhetnek?

— Ahogy azt már a fentiekben említettem: újságírói, fotóriporteri és szerkesztési-tördelési feladatokat egyaránt végzünk a Magyar Posta, a Postás Szakszervezet, a Pécsi Sörfôzde, az Alexandra Könyvfutár és egyéb újságok, kiadványok elkészítésében. A cégünk megalapítása óta több száz termékcímke, katalógus, cégismertetô, szórólap készült már a mûhelyünkben. Közülük szívesen, említem például a Knorr, a Szalon Sör, a Colgate-Palmolive cégekkel való együttmûködést. Emellett persze a tradicionális nyomdai hagyományok maximális tiszteletben tartása

mellett a legújabb technikákat és technológiákat felhasználva szolgáljuk ki ügyfeleinket, akár a teljes tervezési és megvalósítási feladatról, akár valamely részmunka folyamatról legyen is szó.

— A fenti tevékenységeken kívül azonban úgy tûnik, hogy sikeresen vetették meg a lábukat a rendezvényszervezés piacán is. Erre kitûnô példa volt a legutóbbi konferencia, amely 400 fô részvételével zárult. Milyennek látja ezt a piacot?

— Pécs sok tekintetben kiemelkedôen jó adottságokkal bír ahhoz, hogy sikeres nemzetközi konferenciák helyszíne legyen. A tudományos rendezvények világában új trend, hogy a szervezôk és a résztvevôk érdekes, izgalmas, kissé egzotikus, de azért minden komforttal bíró helyszíneket keresnek. Olyan városokat, amelyek nem tartoztak régebben a szokásos konferenciavárosok közé.

Ezt a tendenciát, és az új kulturális létesítményeket kihasználva Pécs is jó esélylyel pályázik egyre több tudományos kongresszus helyszínéül. Persze ahhoz, hogy egy több száz fôs konferencia zökkenôk nélkül lebonyolódjon, nem elég

15 a megfelelô helyszín. Legalább ennyire, de talán még fontosabb is a szervezô munkatársak hozzáállása, felkészültsége, tapasztalata. Ebben a tekintetben különösen szerencsésnek mondhatom magam, mert olyan kollégák vannak körülöttem, akikre teljes biztonsággal rábízhatom akár egy-egy rendezvény komplett lebonyolítását is. Az ilyen feladatok ellátásához nem csak jó szervezô készségre, precizitásra és kitartásra van szükség, de kell az az adottság is, amivel a legfáradtabb pillanatokban is mosolyogva tudják a vendégek minden problémáját orvosolni. Mert probléma azért akad, hisz hiába van a világra szóló Zsolnay Negyedünk, vagy a fantasztikus – bár külföldinek kimondhatatlan nevû – Kodály Központunk, ha nincs nemzetközi repülôterünk és elegendô színvonalas szálláshelyünk. Sajnos, a konferenciahelyszínek kiválasztásakor az egyik elsô számú szempont a gyors és gazdaságos elérhetôség (legalább Európából), és a minimum négycsillagos, esetleg wellness hotel. Sajnos, ezek pótlása rengeteg plusz költséggel jár, a budapesti transzfer és a helyi shuttle járatok nagyon sokba kerülnek. Ezeket a hiányosságokat még több személyes odafigyeléssel, még gondosabb kiszolgálással, és persze árkedvezménnyel próbáljuk feledtetni.

— A legutóbb szervezett konferencia miben volt kuriózum?

— A fentiekben már említettem, hogy a tôlünk független hiányosságokat még több személyes odafigyeléssel, gondosabb kiszolgálással próbáljuk pótolni a kollegáimmal. Efféle, a még több, még közvetlenebb személyes kapcsolatot tartalmazó program volt a legutóbbi, idegsebészeknek rendezett kurzuson elsôként kipróbált „lakásétterem” is, és mondhatom, hogy nagyon nagy sikere volt! Ezen az esti programon nem vendéglôbe, hanem vendégségbe vittük a konferencia néhány résztvevôjét, ahol érdekes bepillantást nyerhettek a hétköznapi helyi konyhába (és nappaliba is!). Úgy gondolom, hogy az ilyen jellegû személyes, személyre szabott programokra, program szervezésre van szükség és igény, ami bár sokkal több munkával jár, de nagyobb sikerélményt is okoz.

E.É.

16

DÍJAZOTTAK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A Baranya Megyei Exportdíj kitüntetettje: Fekoral International Kft. A Fekoral International Kft. hosszú évek óta exportálja fémbôl készült tartályait és eszközeit, alapvetôen német piacra. Mindemellett jelen van Ausztriában, Romániában és Ukrajnában is.

Dániában és Szerbiában új exportpiacot nyitott. Export tevékenysége stabil, megbízható. A válság ellenére az export növekedése 150 millió forinttal haladja meg az elôzô évit.

— Ezt a díjat személy szerint nem én kaptam, hanem a vállalkozás – hárítja az egyéni dicsôséget Molnár László cégvezetô. — 2004-ben egyszer már elnyertük ezt az elismerést, tavaly pedig a második legjobbak voltunk a pályázaton. Ez ösztönzôleg hatott ránk, hogy tegyünk meg mindent azért, hogy a díj a mienk legyen.

Cégünk tulajdonosa 60 évvel ezelôtt indult egy kádármûhelybôl, ebbôl nôtte ki magát korrózióálló bortartályok gyártásával foglalkozó vállalkozássá. Társaságunk német tulajdonú, jövôre ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. Fô profilunk a rozsdamentes egyedi tartályok és tartály kiegészítôk gyártása, termékeinkkel jelen vagyunk a vegyiparban és az élelmiszeriparban egyaránt. Termelésünk legnagyobb hányadát a borászati tartályok és kiegészítôk teszik ki, de nem ritka az üdítôital (gyümölcslé) és a tömény szesz gyártásában használt tartály sem.

Az eltelt évek alatt elértünk egy olyan minôségi színvonalat, amely megállja helyét a kényes nyugati piacokon. Exportunk az árbevétel mintegy 75%-át teszi ki, ez a gazdasági válság következtében alakult így ki. Tulajdonképpen egy belsô kényszer hozta létre a helyzetet, hiszen így tudtuk kivédeni azt, hogy munkahelyeket szüntessünk meg vagy egyéb megszorító intézkedéseket kelljen meghoznunk. Ha az árbevételünk kis mértékben csökkent is, a mutatóink az exportnak köszönhetôen jól alakultak. A másik kényszer, ami az export-tevékenység irányába vitte a gazdálkodásunkat, az a belföldi piac szûkülése, a támogatások csökkenése.

Elfoglaltságot kellett keresni a munkatársainknak, megbízható körülményeket biztosítani a beszállítóinknak és annak a 100 családnak, akiket mi foglalkoztatunk.

— Mit kell tennie a cégnek annak érdekében, hogy ezt az export-színvonalat tartani tudják? Mivel kell megfelelni ma a piac elvárásaink?

— Legelôször is azt kell szem elôtt tartani, hogy a vevô a „király”, akár igaza van, akár nem – ez minden helyzetben igaz. Marketingmunkánknak ez az alapja.

Ezt pedig csak úgy tudjuk biztosítani, hogy ha minôségi termékeket gyártunk, hiszen igazán csak azt lehet eladni. Minden munkafázisban ez a lebeg munkavállalóink és a társaság vezetésének szeme elôtt is.

A díjat Fazekas Tiborné vette át

— Szimpatikus az a hozzáállás, amirôl az elôbb említést tett: az alkalmazottaknak elfoglaltságot kerestek azért, hogy ne kelljen ôket elbocsájtani a cégtôl. Szavaiból nagyfokú felelôsségvállalást érzek a munkavállalói iránt.

— Természetesen nekem mint a tulajdonos képviselôjének az a legfôbb feladatom, hogy a tulajdonos elvárásait a tôlem telhetô legmagasabb szinten kielégítsem, emellett garantáljam a munkavállalók megfelelô biztonságát. A válság alatt is az országos átlagnak megfelelô mértékben emeltük a béreket, az idei évben is a különbözô adóváltozásokból eredôen – az elsôk között, már januárban – végrehajtottuk a bérkompenzációt. Minden munkavállalónk legalább annyit keres, mint a tavalyi év hasonló idôszakában, és április

1-jétôl a tulajdonossal egy 6%-os béremelésben állapodtunk meg, így a munkavállalók a következô hónaptól természetesen már a megemelt bért kapják kézhez.

— Molnár úr beszélt arról, hogy a Fekoral termelésének nagyobb része exportra megy, tehát Pécsett és Baranyában alig van partnerük. Mégis milyen a kapcsolatuk azzal a gazdasági környezettel, amely körbeveszi önöket?

Bekapcsolódnak a pécs-baranyai gazdaságba?

— Természetesen. Magam 1999-óta vagyok a társaság ügyvezetôje, cégünk régi tagja a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarának. A kamara számos rendezvényén jelen vagyunk, kihasználjuk az ebbôl fakadó elônyöket. Részt veszünk az üzletember-találkozókon, különösen jó a kapcsolatunk az Enterprise Europe Network-kel és munkatársaival, emellett tagja vagyunk a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszternek.

— Mivel cégünk tulajdonosa német, ezért fô export-irányunk Németország. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényeinek köszönhetôen kerültünk üzleti kapcsolatba a Balkánnal, pl.

Szerbiával, jelenleg készülünk Horvátország uniós csatlakozására, eddig több horvát üzletember-találkozón is részt vettünk, aminek már értékelhetô eredményei vannak. Jelen pillanatban egy moldáviai partnerrel már belekezdtünk egy konkrét üzleti akcióba, de a kamara segítségével eljutottunk a dán piachoz is. Elértük a kínai piacot is, igaz, egyelôre még a kezdeteknél tartunk.

— Milyen értéke van a Baranya Megyei Exportdíjnak az üzleti életben?

— A vállalkozás elismerésén túl véleményem szerint marketing szempontból nagyon nagy jelentôséggel bír, ha valaki megkapja, hiszen ezáltal több újságban, híradásban megjelenik. Aki ezeket olvassa, látja, ha másképp nem is, de legalább érdeklôdés szintjén megkeresi cégünket, hogy mit exportálunk, hogyan lehet termékeinkhez hozzájutni, milyen referenciákkal rendelkezünk. Természetesen mi nagyon komolyan vettük ezt a díjat és már most tudom, hogy jövôre is indulunk ezen a megmérettetésen.

N.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

17

DÍJAZOTTAK

Az Év Kézmûvese Díj kitüntetettje: Gulácsi János GULÁCSI János a pécsi kézmûvesség prominens alakja, a hagyományos kézmûvesség értékrendjének markáns képviselôje. Egyedi munkái révén széles körben ismert, a városban több helyen találkozhatunk keze nyomával a belvárosi templomtól kezdve a városházáig, a zsinagógáig és a Zsolnay Kulturális Negyed Bóbita Bábszínházának figurás faliórájáig.

Gulácsi János 2005-ben már elnyerte az év kézmûvese díjat, 2007-ben pedig a pécsi zsinagóga homlokzati órájával a Magyar Kézmûves Remek Díjat.

— Nagyon meglepett, hogy engem jelöltek erre az elismerésre, hiszen már 2005-ben is én lettem az év kézmûvese. Nem gondoltam, hogy még egyszer szóba kerülök ebben a témában a kamarában.

— A díjátadón megindokolták, hogy miért ön kapta ezt a díjat, de saját maga számára ezt miként fordította le?

— Talán azért adták, mert néhány helyen ott hagytam a névjegyemet, nem csak a városban, hanem országszerte is. Olyan területen, amelyen igen kevesen nyüzsögnek, hiszen azok a berendezések, amelyeket létrehoztam, egyedülállóak. Nincs párja például a pécsi, Széchenyi téri dzsámi mögötti liftes harangozó berendezésnek, de a zsinagóga két naptárrend szerint mûködô, egy szerkezetben mûködô órája is egyedülálló a világon. A legújabb különlegesség a pécsi Bóbita Bábszínház órája. Ilyen óriás bábok itt vannak egyedül az országban, egyenként több mint 100 kg-ot nyomnak, méretüket tekintve pedig elfoglalják az egész homlokzatot: 4 méter magasak és összesen 14 métert tesznek ki egymás mellé állítva. Több tonna anyagot kellett megmozgatni, hogy beépüljenek oda és össze kellett hangolni a szerkezet mûködését.

— Melyik mûvére a legbüszkébb?

Melyik áll legközelebb az ön szívéhez?

— Mindig a legutolsó, mindig az, amin éppen dolgozom. Mindegyik más, még nem volt két egyforma berendezés, amiket építettem.

— Miként kezdôdött a pályafutása, hogyan talált az órákra – vagy azok találtak önre?

— Azt hiszem, túlzás, ha azt mondják rám, hogy órás, mert az órások a toronyórát nem igazán tartják órának. A toronyórához nem tartozik az órás mesterség jellegzetessége, a nagyító, sem a miniatûr szerszámok,

amik elférnek egy retikülben. Azok az órák, amiket én építek, ipari berendezések és legtöbbször terjedelmükben, méretükben, megjelenésükben és tartalmukban egészen más kategóriákat képviselnek, mint általában az órák. Mutatják az idôt, a sporteredményeket, de ezek nem azok tipikus órák.

A ’70-es években kaptam egy kvarcórát, még nyugatról hozta valaki és nagyon különbözött a megszokott karóráktól, ez megragadta a figyelmemet. Abban az idôben finommechanikát és elektronikát tanultam és úgy tûnt, hogy ezt a technológiát át tudom ültetni makró méretekre, mondjuk tornyokra. Amikor már vagy egy tucat ilyen torony-

órám mûködött, akkor ébredt fel Európa: hogy kerül a csizma az asztalra? A kvarcóra nagyon érzékeny szerkezet, nem mûködhet olyan helyen, ahol villámok csapkodnak és durvák a körülmények. Azok az órák, amelyek annak idején a tornyokban mûködtek, akkorák voltak, mint egy háromajtós ruhásszekrény és több száz kilót nyomtak. Amiket pedig én elôször legyártottam, belefértek egy aktatáskába. Nem volt óragyáram, sem olyan anyagi hátterem, hogy óriási berendezéseket gyárthattam volna, viszont nagyon jó kapcsolatom volt a tihanyi apátsággal, hiszen majdnem minden elektromos berendezésüket én építettem. Egyszer az apát úr azt mondja, hogy fiam, nagy baj van, meghalt a harangozó Pista bácsi és az emberek lekésik a buszt, a bolt nem nyit ki idôben, mert megállt a toronyóra. Ez pont az idô tájt történt, amikor azt a bizonyos kvarcórát kaptam, mondtam az apát úrnak, hogy van egy olyan berendezésem, ami laboratóriumi körülmények között mûködik, de még sehol sem próbáltam ki. Egy hét múlva jött a telefon, hogy vágjunk bele. A Magyar Televízió riportot készített az apátságban, ahol az apát úr bejelentette, hogy övé Európa elsô plébá-

niája, ahol kvarcvezérlésû a toronyóra. Ez akkora reklám volt nekem, hogy el se tudtam volna képzelni nagyobbat.

— Ezzel a tevékenységgel, amit ön mûvel, egyedül van?

— Abban az idôben biztos, hogy egyedül voltam vele. Már 10-12 ilyen berendezésem mûködött az országban, amikor felébredtek a nyugati óragyárak és eljöttek megnézni, hogy mi ez a csoda berendezés. Akkor kezdtek ôk is fejlesztésbe, de nekem már 10 éves fórom volt velük szemben, amit igyekszem azóta is megôrizni. Igaz, hogy én nem olyan lépésekben készítettem az órákat, mint ôk, hogy legyártok 100 darabot és majd ha elfogy, akkor kezdek újat, hanem egyenként építettem. Minden megrendelôt kikérdeztem, mi a kívánsága, mit szeretne, és azt beépítettem a berendezésbe. Nem sorozatot gyártottam és így a fejlôdés töretlen volt.

— Van-e utánpótlás, aki ezt a mesterséget folytatná?

— A szakmunkásképzés húsz évvel ezelôtt olyan törést szenvedett nálunk, amit – az az érzésem – nem is tudunk kiheverni.

Hiányzik a fiatalok közül az a réteg, amelyiket érdekli a szakma, a szerszám, a manuális tevékenység szeretete. Annak idején a 8. osztály befejezése után volt lehetôség szakmát tanulni. Mivel bizonyos lépések kiestek ebbôl a folyamatból, megszûnt az a fajta képzés, ami eredetileg arra épült, hogy a fiatal sikerélményhez jusson az alkotás által.

Azt látom, hogy azok a gyerekek, akik hajlamot éreztek volna a szakmatanulásra, besorolódtak az új oktatási reformba és elszakadtak attól, hogy megmutassák, mire képesek. Szerintem ez hiány nem pótolható, hiszen féléves, néhány hónapos képzéssel nem lehet szakmát tanulni. A régi mesterek hosszú évek alatt sajátították el a szakmát, akkor álltak ki a nyilvánosság elé, amikor érezték annak a súlyát, hogy a környezetük felfigyel rájuk. Ez az, ami most hiányzik.

— Önt mint kézmûves mestert megbecsülik ma?

— Ha nem rólam van szó, akkor azt mondom, hogy a városban nagyon sok aranykezû kézmûves mester van, de nagyon keveset tudnak róluk és alig támaszkodnak rájuk. Azt gondolom, hogy itt a városban rengeteg olyan feladat van, amit mesterfokon el lehetne végezni és sok hozzám hasonló kézmûves mester méltó módon meg is tudná csinálni. De nem tudnak róluk és a város nem is becsüli meg ôket.

N.T.

18

BARANYAI GAZGASÁG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Egy dédelgetett bor-birodalom kapujában A neves villányi borász „jött, látott és gyôzött”. A legutóbb elnyert fejlesztési pályázat ugyanis lehetôvé teszi számára az évek alatt felépített nagy álom beteljesítését: a saját maga által megtervezett „bor-birodalom” kiteljesedését. Ennek ellenére soha nem felejti el sem azt amiben felnôtt és azt sem, hogy honnan is jött. A mai napig becsüli és tiszteli a kemény fizikai munkát, a precizitást, a munkatársai odaadó hozzáállását és még mindig meghallgatja a helyi, nagy borászok okos tanácsait. Talán e motivációnak is köszönhetô a több száz millió forint értékû sikeres pályázat is, amelynek eredményeként ma már a felépített új szôlôfeldolgozójában óránként 2200 üveg bor hagyja el a palackozót.

Az agrármérnök végzettségû Günzer Tamás borászt ez utóbbi fejlesztésrôl kérdeztük.

lô-fajtát termesztünk, melyekbôl az elmúlt évben 200 ezer palack, kizárólag eredetvédett classicus és prémium minôségû bort állítottunk elô, illetve forgalmaztuk azokat. A pincészetünk szôlôültetvényei a villányi borvidék legjobb dûlôiben vannak. Miután a vállalkozásunk több bor-nagykereskedôvel, illetve számos áruházlánccal is üzleti kapcsolatban áll, ezért az általunk elôállított borok az egész országban, a hazai vinotékák polcainak többségében megtalálhatók, megvásárolhatók.

— Mi a helyzet az export területén?

— Boraink mintegy öt százaléka kerül exportra. Piacaink célországai között említhetem Németországot, Svájcot, Hollandiát, Lengyelországot, de Kínát is. Fontosnak tartom itt megjegyezni: ahhoz, hogy a minôségrôl folyamatos visszajelzéseket kapjunk, elengedhetet-

— Mielôtt a szóban forgó nyertes tenderrôl faggatnám, beszéljen kicsit magáról, illetve a vállalkozásáról...

— Már kisgyerek korom óta érdeklôdô figyelemmel kísérem mindazt a szôlôültetvényeken folytatott idônkénti nehéz küzdelmet és persze sikert, amit a szakma borászatnak nevez. Miközben láttam, hogy a borászatunk kiépítése közben a folyamatos munka mellett mennyi problémát is meg kellett oldani, idônként bizony vegyes érzések is a hatalmunkba kerítettek. De egy dolgot azonban – a kapott, hasznos „útravalók” mellett – sohasem fogok elfelejteni. Azt például, hogy ki vagyok, és hogy honnan jöttem.

Az idôk során ugyanis megtanultam megbecsülni és a helyén értékelni a kemény munkát, a kitartást, a családom féltô, gondoskodó szeretetét, a körülöttem dolgozó munkatársak lojalitását, a barátaim kedvességét, bizalmát. De az is természetes a számomra, hogy a mai napig szívesen hallgatom meg a nagy borászok bölcs szakmai tanácsait is.

— Mikor hívta életre a Günzer Tamás Pincészete Kft.-t?

— A cég, melynek az ügyvezetôje vagyok, 2004-ben alakult. Jelenleg 44 hektáron három fehér és nyolc kék szô-

len szempont számunkra a hazai és a nemzetközi versenyeken való rendszeres jelenlét. Ezeken a megmérettetéseken, számos rangos hazai és nemzetközi versenyeken már több aranyérmet nyertünk.

— A kft. nemrég adta át a legújabb fejlesztését, amely sikeres pályázati segítség révén valósulhatott meg. Mi volt a tender lényege, illetve mi lett annak az eredménye?

— A vállalkozásunk az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap pályázatán nyert 252 millió forintot,

amelynek eredményeként tudtuk felépíteni és felszerelni az új szôlôfeldolgozó üzemünket. Az üzem alapterületét tekintve 1200 négyzetméteres, amely gyakorlatilag két, jól tagolható részre osztható: a 200 barrique hordót ôrzô, 400 négyzetméter alapterületû pincetérre és a 800 négyzetméteres földszinti részre. Ez utóbbi területen alakítottuk ki magát a szôlôfeldolgozót, a palackozót, a készáru-raktárt, az irodákat, illetve a szükséges szociális helyiségeket. Fontos megjegyezni, hogy éppen a már említett támogatásnak köszönhetôen ma már a legkorszerûbb borászati technológiát alkalmazzuk, hiszen az itt elhelyezett tartályok központi vezérléssel hûthetôk és fûthetôk. A palackozó gépsor pedig óránként 2200 bor palackozását végzi. Ez a korszerû technológia garantálja, hogy a borainkat állandó, jó minôségben tudjuk elkészíteni. A szóban forgó fejlesztés egyébként minden további nélkül azt is lehetôvé teszi, hogy akár meg is duplázhatnánk a jelenlegi borkibocsátásunkat, de nem ez a célunk. A továbbiakban ugyanis nem a mennyiséget szeretnénk növelni, hanem arra törekszünk, hogy a jelenleginél is magasabb minôséget próbáljunk produkálni. Ez utóbbi a legfontosabb cél a számunkra.

— Nyilván nem állt meg itt a Günzer Tamás Pincészete Kft. fejlesztése. Melyek az ezzel kapcsolatos közeli elképzelések?

— Az nyilván vitathatatlan tény, hogy az új szôlôfeldolgozó üzemünk egy óriási mérföldkô volt a cég életében, ám nem állunk meg itt: természetesen a fejlesztéseinket tovább kívánjuk folytatni. Ennek egyik közeli állomása lesz, hogy a mostani szôlôterületünket mintegy 20-30 hektárral bôvítjük majd.

Ezzel párhuzamosan a vendéglátás is a fókuszba került, hiszen célunk, hogy ezt az üzletágat is egyre magasabb szintre fejlesszük. A vendéglátás számomra ugyanis olyan különös öröm, amelyben látom egyrészrôl a munkám gyümölcsét, másrészrôl megtapasztalhatom mások örömét.

E.É.

Dél-Dunántúli Gazdaság

19

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Új uniós adatvédelmi reform – milyen változások várhatók a KKV-k számára?

Az Európai Unió 1995. évi adatvédelmi irányelve mérföldkônek számított a személyes adatok védelmének történetében. A 17 évvel ezelôtt rögzített alapelvek ugyanakkor már nem felelnek meg a digitális korszak kihívásainak. A közösségi oldalak, a helymeghatározáson alapuló szolgáltatások és az intelligens kártyák használatával minden lépésünkkel digitális nyomot hagyunk magunk után. Az Európai Bizottság 2012 januárjában jogszabályjavaslatot tett közzé az adatvédelmi jogszabályok korszerûsítésére.

Személyes adat alatt azokat az információkat értjük, amelyek az adott egyén magánéletével, illetve szakmai és közéleti tevékenységével kapcsolatosak. Ez lehet név, fotó, e-mail cím, banki adat, egészségügyi információ, közösségi oldalakon megjelenô üzenet vagy akár az illetô számítógépének IP-címe is. Az uniós adatvédelmi szabályok akkor alkalmazandóak, amikor egy személy ezen az adatok alapján közvetve vagy közvetlenül azonosítható.

A személyes adatok védelme állampolgári jog, azok kezelése során viszont a vállalkozásoké a fôszerep. Az uniós jog értelmében személyes adatok kizárólag legálisan, szigorú feltételek mellett és törvényes célra gyûjthetôk. Az európai polgároknak jogában áll panaszt tenni és jogorvoslatot kérni, ha adataival az Európai Unión belül bárhol visszaélnek. A kis- és középvállalkozások alapvetô érdeke a fogyasztók bizalmának megerôsítése a személyes adatok megfelelô védelmének biztosításán keresztül. Az új uniós adatvédelmi reform célja, hogy az adatvédelmi keretrendszer megszilárdításának köszönhetôen a fogyasztók biztonságosan vásárolhassanak a belsô piacon, a vállalkozások pedig egyszerûen és költségmentesen tehessenek eleget adatvédelmi kötelezettségeiknek.

Jelenleg jelentôs eltérések és ellentmondások tapasztalhatóak abban a tekintetben, hogy az egyes uniós országok miként hajtják végre az

adatvédelmi jogszabályt, így a személyes adatok védelmének szintje attól függ, hogy az adott személy hol lakik, illetve vásárol, vagy vesz igénybe szolgáltatást. A vállalkozásoknak akár 27 egymástól eltérô adatvédelmi szabályozást is szem elôtt kell tartaniuk az Európai Unióban.

Mindez felesleges költségeket ró rájuk és a nemzetközi terjeszkedésüknek is gátat szab.

Milyen jelentôs változások várhatóak a VÁLLALKOZÁSOK számára?

— EU-szerte egységes adatvédelmi szabályok — Szabályozási háttér egyszerûsödése a bürokrácia és adminisztratív terhek csökkentésével — Egyablakos ügyintézés (one-stop shop) bevezetése, azaz az EU-ban a vállalatok egyetlen adatvédelmi hatóságnak tartoznak majd felelôsséggel — Független adatvédelmi biztos a 250 fônél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál — Uniós szabályozás lesz érvényes az Unión kívül letelepedett vállalatokra is, ha azok az EU-ban értékesítenek — A vállalatoknak és a szervezeteknek lehetôleg 24 órán belül értesíteniük kell az érintetteket az adatokkal való súlyos visszaélésekrôl Vegyünk például egy franciaországi központú üzletláncot, amely számos másik uniós országban mûködtet franchise üzleteket. Az üzletek mindegyike gyûjti a vásárlókkal kapcsolatos adatokat, és azokat további feldolgozás céljából a franciaországi központba továbbítja. A jelenlegi szabályok értelmében a jogérvényesítésért a francia adatvédelmi hatóság lenne felelôs, és probléma esetén ugyanerre a hatóságra vár a kapcsolattartás feladata is. Mivel azonban az egyes üzleteknek továbbra is mûködési helye szerinti jognak megfelelôen kellene feldolgozniuk vásárlóik személyes adatait, ebben a tekintetben eltérés adódhat a franciaországi központra vonatkozó szabályokhoz képest.

Az új adatvédelmi reformjavaslatok szerint az uniós illetôségû vállalkozásokra egységes adatvédelmi szabályozás lenne érvényes, és csak egyetlen adatvédelmi hatóság – a székhelyük szerinti uniós ország nemzeti hatósága – felé tartoznának beszámolási felelôsséggel. Az Európai Bizottság véleménye szerint ez a harmonizáció várhatóan évente akár 2,3 milliárd euró megtakarítást is hozhat a vállalkozások számára. Az egyablakos adatvédelmi ügyintézés (One-Stop Shop) nemcsak lényegesen egyszerûbbé tenné az adatvédelmi jogszabályok betartását, hanem ösztönzést is adna a belsô piacon zajló, határokon átnyúló kereskedelemnek és beruházásoknak is.

Az uniós adatvédelmi szabályokat azoknak a vállalatoknak is be kell majd tartaniuk, amelyek telephelye az Európai Unión kívül található, ha a kérdéses vállalatok az EU-n belül értékesítenek termékeket és szolgáltatásokat, illetve ha ott követik nyomon a polgárok viselkedését.

A reformnak köszönhetôen a vállalkozások adatvédelmi kötelezettségeiben nagymértékben csökkenne a bürokrácia. Megszûnnének például a cégeket terhelô adatfeldolgozás bejelentésére vonatkozó egyes kötelezettségek (ami jelenleg évente körülbelül 130 millió eurós költséget jelent a vállalkozásoknak uniós szinten), illetve a kötelezô erejû vállalati szabályokon vagy általános szerzôdési feltételeken alapuló nemzetközi adattovábbításra vonatkozó elôzetes engedélyeztetés is.

A vállalatok ugyanakkor elszámoltathatóbbak lesznek az általuk végzett adatfeldolgozás tekintetében. A 250 fônél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak kezdeményezô szerepet kell vállalniuk, és az adatvédelmi jog elôFolytatás a 20. oldalon www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

20

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

RENEXPO(r) Central Europe Nemzetközi energetikai szakkiállítás és üzleti partnerkeresô találkozó A megújuló energia és energiahatékonyság területének vezetô szakmai rendezvénye 2012. május 10-12. közt kerül megrendezésre Budapesten, a Hungexpo Budapest Vásárközpont területén. A kamara és az Enterprise Europe Network az alábbi két ajánlattal teszi – remélhetôleg – vonzóbbá a részvételt: — A Nemzeti Külgazdasági Hivatal az Enterprise Europe Network bevonásával a kiállításhoz kapcsolódóan nemzetközi üzletember találkozót és céglátogatást szervez 2012. május 10-én.

— A RENEXPO(r) kiemelt együttmûködô partnere, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagjai számára kiállítói kedvezményt nyújt.

írásainak való megfelelés érdekében független adatvédelmi biztost kell kinevezniük. A beépített adatvédelmet és az alapértelmezett adatvédelmet integrálni kell az üzleti folyamatokba.

Ez azt jelenti, hogy az üzleti folyamatokba – a szolgáltatások és termékek létrehozására, illetve elôállítására irányuló folyamat legkorábbi szakaszától kezdve – adatvédelmi biztosítékokat kell beépíteni, illetve hogy ezentúl a magánélet védelmét biztosító alapértelmezés tekintendô normának.

Az EU adatvédelmi reformja biztosítaná, hogy szabályaink megfeleljenek a digitális gazdaság igényeinek. Ennek köszönhetôen nôhet az új – különösen az internetes – vállalkozások iránti bizalom. A felhôszolgáltatásokat – azaz a távoli szervereken történô adattárolást és – kezelést – kínáló cégek esetében az EU következetes szabályozási rendszere iránti bizalom a befektetôk számára kulcsfontosságú érték és vonzó szempont lesz.

Milyen jelentôs változások várhatóak a POLGÁROK számára?

— A személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog bevezetése — Az adatkezeléshez a polgárok kifejezett hozzájárulása szükséges — Az egyének könnyebben hozzáférhetnek majd saját adataikhoz, és továbbíthatják személyes adataikat a különbözô szolgáltatók között Az Európai Bizottság jogszabályjavaslatát (rendelet-tervezet) jelenleg tárgyalja az Európai Parlament és az Európai Tanács. Az uniós intézményekben fôleg a polgárok jogi érdekeinek képviseletéért felelôs egységek dolgoznak a

dosszién: a jogszabályjavaslatot az Európai Bizottság Jogérvényesülési Fôigazgatósága tette közzé, az Európai Tanácsban a DAPIX munkacsoport felel a témáért, ami alapvetôen közjogi kérdésekben szakértô, az Európai Parlamentben pedig a LIBE (Állampolgári jogok, bel- és igazságügy) a kijelölt felelôs bizottság.

Az üzleti szférát képviselô szakértôk körében aggodalmat vált ki, hogy az uniós intézmények fôként közjogi szempontból vetik vizsgálat alá a rendelet-tervezetet, miközben annak számos fontos belsô piaci vetülete is van és a jogszabály jelentôs új terheket vezethet be a vállalkozók számára. A jogszabályjavaslatot ennek megfelelôen a Tanács Versenyképességi Tanácsának is meg kellene vizsgálnia. Az uniós döntéshozásban csak így érvényesülhetne a polgárok személyes adatainak védelmét és a vállalkozók adatkezelési kötelezettségeit elôíró jogszabályjavaslat egyensúlya. A dán EU soros elnökség hímes tojásként kezeli a dossziét, így várhatóan nem lesz jelentôs elôrelépés a ciprusi elnökségig, 2012 második feléig.

Készítette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselet

Megújuló energetikai találkozó Güssingben Az ausztriai Güssing újra megújuló energetikai partner találkozónak ad helyet 2012. május 31-én.

A tavalyi nagy sikerû rendezvény után megújuló energiák és energiahatékonyság témákban üzletember találkozót hirdet az Enterprise Europe Network Güssingben. A festôi szépségû hely különlegessége, hogy már több mint 2 évtizede mûködik saját megújuló energetikai stratégiája szerint. Az üzletember találkozó elôtti és utáni programok is figyelemre méltóan érdekesek a szakemberek számára (pl. biogázüzem-látogatás). A munkanyelv angol, illetve német. A találkozón való részvétel díjmentes, a vendégeket csak a szállás- és útiköltség terheli. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara megfelelô számú jelentkezô esetén közös kiutazást tervez.

Kereskedelmi ajánlatok az Enterprise Europe Network adatbázisából Precíziós szerszámok gyártásával foglalkozó német cég az alábbi termékek beszállítóival keresi a kapcsolatot: szerszámosládák, fém és mûanyag kazetták, mûanyag akasztók szerszámok számára; rúdacél, acélrúd, ötvözetlen szerszámacél (az acélokkal kapcsolatban további paraméterek is rendelkezésünkre állnak). (BCD20120111005) Folyadékrendszerekhez rézanyákat, szerelvényeket és alkatrészeket gyártó olasz cég szeretné felvenni a kapcsolatot réztörmelék (esztergálási hulladék, törmelék szelep és szerelvény, réz fûrészpor) beszállítóival. (BCD20111222063) Francia kis és középvállalkozás táskagyártót keres. A legyártatni kívánt termék: bevásárlásnál használt, 2kerekes, kb. 30-40 liter ûrtartalmú, vízálló textíliából, változatos színekben készült táska. További elvárás: versenyképes ár. (BCD20111220038) Üvegház technológiával és kertészeti központok tervezésében vezetô francia vállalkozás tartós, átlátszó poliészter húr/zsineg (polyester strings) gyártóival keresi a kapcsolatot. Termékparaméterek rendelkezésünkre állnak. (BCD20111207008) Sporttermékek és berendezések gyártásával foglalkozó francia vállalkozás alvállalkozókat keres az alábbi feladatok elvégzésére: hegesztés, lézervágás, eloxálás (elvárás: tapasztalat 5083/86 alumíniummal és 45-ös rozsdamentes acéllal végzett munkákban).

(BCD20111107027) Betegfelvonó/betegemelô berendezések tervezésével, gyártásával foglalkozó dán cég az említett felvonóknál alkalmazott hevederek (slings) beszállítóival szeretné felvenni a kapcsolatot.

(BCD20111103017) Speciális kocsik (áruházi bevásárlókocsik) gyártásával foglalkozó német cég karbantartást nem igénylô, könnyû, EVA vagy PU anyagból készült kerekek gyártóival szeretné felvenni a kapcsolatot (kerék méretei: 245-255 mm átmérô, 65-70 mm kerékszélesség, tengelyméret 14-17 mm, min. 70 kg teherbírás). (BCD 20110822002) Folytatás a 21. oldalon www.enterpriseeurope.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

Telefon (72) 507-126

Fax (72) 507-122

www.pbkik.hu

E-mail: een@pbkik.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság Egészségügyi célra használt rozsdamentes acéltermékek (kórházi berendezések és bútorok, melyeket mûtôkben, endoszkópiai laborokban, sterilizáló helyiségekben, röntgenlaborokban stb. használnak) tervezésével és gyártásával foglalkozó lengyel cég tapasztalt alvállalkozót keres, amely képes rozsdamentes és saválló acélból készült bonyolult elemek elkészítésére.

(BCD20110808017) Konyhai edények gyártásával foglalkozó török cég bakelitbôl és rozsdamentes acélból készült edényfoganytúk és edzett üvegbôl készült fedôk gyártóival keresi a kapcsolatot. (BCD20110719027) Nyomásellenôrzô berendezések és szelepek vezetô francia gyártója gyártókat/alvállalkozókat keres az alábbi munkák elvégzésére: alumínium 6000 rúdesztergálás, 13-30 mm átmérô, nagy mennyiségekben. ISO TS 16949 követelmény.

(BCD20110216010) Fémforgácsolással és sajtolással foglalkozó francia cég alvállalkozót keres. (Az alvállalkozóval szemben támasztott követelmények: présszerszám készítés 1,5-2 m-ig; DXF formátumú tervdokumentációkat tudja olvasni/megnyitni.)

(BCD20100921030) Fémlemezmegmunkáló dán cég alvállalkozókat keres különféle egységek megmunkálására: csômegmunkálással kapcsolatos munkafeladatok vágás, hajlítás, hengerlés, marás és hegesztés; huzal alkatrészekkel kapcsolatos feladatok: vágás, hajlítás, menetvágás, hegesztés stb.

(BCD20100525033) Alumínium és ötvözeteinek anódos kezelésére szakosodott francia cég a következô termék gyártóival/beszállítóival szeretné felvenni a kapcsolatot: „racks in titanium and aluminium for anodising“. (BCD20100512036) Fémszerkezet és alkatrészgyártással foglalkozó román cég fémszerkezetek közös gyártása vagy alvállalkozás céljából keres partnereket. A termékek: gumivulkanizáló formák, mûanyag fröcssöntô szerszámok, alumínium öntôformák, gyógyszeripari présszerszámok. (BCD20091209010) Osztrák cég szerszámipari gyártókat keres beszállítás céljából. (BCD20081002005) Egy süteményekre és cukrászati termékekre specializálódott görög cég kereskedelmi közvetítô partnert keres. (BCD20111221003) Egy gyógyszeripari és biotechnológiai alkalmazásokra (kriobiológia, ôssejt bank, daganatellenes terápiák) specializálódott görög vállalat kereskedelmi közvetítô és/vagy franchise partnert keres az EU-n belüli és kívüli országokban. A cég közös vállalkozásban vagy alvállalkozásban is érdekelt, illetve kiszervezne bizonyos tevékenységeket.

(BCD20111229031) Frissen fagyasztott tészta termékek (mint például a hagyományos görög pite, hagyományos pékáruk: croissant, zsemle, fánk, stb.) görög gyártója kereskedelmi partnert keres az élelmiszeripari ellátó üzletágban, közvetítô kereskedelmi szolgáltatás keretében. Alvállalkozói tevékenység is az érdeklôdése tárgyát képezi.

(BCD20120206037)

21

ENTERPRISE EUROPE NETWORK Hegesztett acélszerkezetekre és tûzi horganyzásra szakosodott török vállalat versenyképes áron alvállalkozóként ajánlja termékeit.

(BCD20120127015) Dr. Misákné Schmidt Enikô emisakne@pbkik.hu

Folyamatosan bôvülô szellemi termék portfolió (2.)

A www.pbkik.hu/deldunantuligazdasag oldalán elérhetô korábbi cikkünk, melyben a kamara és partnerei szellemi termék portfolióját mutattuk be.

Alább újabb három profil kivonata tekinthetô meg.

Az innovációs osztály várja azon fejlesztôket és ötletgazdákat, akik technológiai ajánlattal, igénnyel vagy pályázati együttmûködési ötlettel rendelkeznek, és nemzetközi kapcsolat kialakítá-sára törekednek. Szakértôk segítségével olyan 1-1,5 oldalas profilt készítünk, melynek segítségé-vel bemutatható az adott együttmûködési ajánlat.

Az Enterprise Europe Network 51 országban képes ezen profilok terjesztésére.

Az alábbiakban bemutatjuk a rendelkezésre álló profilok kivonatait – név nélkül. Az anonimitást a konkrét – komoly – partner jelentkezésekor feloldjuk.

Mérôeszköz-fejlesztés módszertan, szakértelem és kísérletek speciális kôzetfizikai laboratóriumi mûszerek gyártásához.

Egy magyar vállalkozás méréstechnikai módszerfejlesztést ajánl kôzetfizikai paramétereket meghatározó mûszerek fejlesztésére. Az ajánlott módszer egyesíti az alkalmazott vizsgálati módszereket, komplex mérôeszköz kifejlesztése által. Érintett szakterületek: szénhidrogén-, geotermikus kutatás, radioaktív hulladékelhelyezés, CO2 elhelyezés témában mûszereket gyártó cégek.

Mobil szûrôberendezés-család a leválasztott szárazanyag tartalom optimalizálásával Magyar mikrovállalkozás kifejlesztett egy olyan iparilag alkalmazható, osztályozó-szétválasztó berendezést, amely széles körben alkalmazható a folyadék–szárazanyag fázisok szétválasztására.

Sikeresen alkalmazzák élelmiszerfeldolgozási, gyógyszeripari technológiáknál, kommunális szennyvíztisztítóknál és állattartó telepeknél.

A széleskörû felhasználást a kívánt technológiákhoz való gyors illeszkedés teszi lehetôvé.

Mûszaki együttmûködéshez további alkalmazásokhoz keres felhasználó partnert.

Digitális térképezô, alsógeodéziai, objektumalapú alkalmazás, mely eltérô minôségû, léptékû és megjelenésû térképeket biztosít különféle térképi, térinformatikai alkalmazásokhoz Egy magyar kkv interaktív, objektumalapú alkalmazást fejlesztett geodéziai mérésfeldolgozásra, digitális térképek elôállítására, szerkesztésére.

Elônyei a gyors adatfeldolgozás, pontosság, 3D felületmo-dellezés új módszerrel, bôvíthetô kategóriarendszerek, szabványos adatformátum, könnyû kezelhetôség. Az alkalmazást fôként geodéták, építészek, közmûcégek, környezetvédelmi cégek, önkormányzatok használják. Partnert keres az alkalmazás fejlesztésére, helyi adaptációjára, tesztelésére.

Császár Gergely, e-mail: gcsaszar@pbkik.hu

A SZAKÉRTÔ

Kereskedelmi fizetési módok és az elôfinanszírozás összefüggései 5. rész A cikksorozatunk elsô részében felvázoltuk a kereskedelmi hitel jellemzôit, valamint annak hatását a cégek finanszírozási helyzetére. A második részben az elôrefizetés jogi sajátosságairól és kockázatairól, valamint az elôlegfizetésrôl írtunk. A harmadik részben a felek ellentétes szerzôdéses pozíciójából fakadó érdekellentét feloldásának egyik lehetséges módját, a „bizalmi kéz“ szerzôdéses konstrukcióba történô beiktatását említettük meg.

Ennek keretében az okmányos meghitelezés, vagy más néven akkreditív fizetési mód legfôbb jellemzôit ismertettük. Folytatva a kereskedelmi fizetési módok és az elôfinanszírozás lehetséges módozatait, eljutottunk a bevezetô cikkünkben már hivatkozott, talán legsokoldalúbb megoldáshoz, a faktoringhoz. Bár a jelenleg hatályos pénzügyi jog ismeri a faktoringot, egységes definíciója nincs. Ezen kíván változtatni az elfogadás elôtt álló új Polgári Törvénykönyv, mely külön fejezetet szentel e szerzôdéstípusnak. Ezen jövôbeli meghatározás szerint „a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szemben fennálló, még esedékessé nem vált és nem vitatott követelésének a faktorra engedményezésére köteles“. Lefordítva a mindennapok gyakorlatára ez azt jelenti, hogy a faktor cég megvásárolja a szállító, vagy eladó számlakövetelését, azt nyilvántartja, beszedi, biztosítja és meghatározott feltételek mellett finanszírozza a szállító, vagy eladó tevékenységét. E szerzôdéses konstrukciónál a faktor cég – mely lehet bank, vagy egyéb pénzügyi vállalkozás is – kockázata nem az eladó, hanem inkább a vevô pénzügyi megbízhatósága. A faktorálás alapesetben két módon történhet. Az egyik, amikor a faktor készpénzért megvásárolja az ügyfele – aki egyben az eladó – számlaköveteléseit, de az adósság meghitelezésébôl járó kockázat az eladóé marad. A számla határidôben történô kiegyenlítésének elmaradása esetén a faktor jogosult visszavásároltatni az eladóval a számlán alapuló követelést. Ezt nevezzük visszkereseti jog mellett történô faktoringnak. A másik lehetôség a visszkereseti jog nélküli faktoring, mely esetben a faktor bevon egy hitelbiztosítót, vagy egy külön importfaktort, akik vállalják a nemfizetés kockázatát és a faktor részére a számla összegének meghatározott hányadát megtérítik.

Dr. Füzy Tibor

22

HELYI TERMÉK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Középpontban a helyi termékek

A Dél-Dunántúlon útjára indított a Magyar Turizmus Zrt. gesztorálásával – a Magyar Termék Nonprofit Kft., a Baranya Megyei Vállalkozói Központ, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ, az Agrárgazdasági Kutatóintézet, a Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet, a FATOSZ dél-dunántúli szervezetei, a területileg érintett kamarák – és számos más partner együttmûködésével megvalósuló Helyi termék mintaprogram elsôdleges célja, hogy a régió kistermelôinek, kézmûveseinek termékeinek vásárlói elsôdlegesen a Tolna, Somogy és Baranya megyében mûködô szállodák, éttermek, panziók, erdészetek vadászházai legyenek – hangsúlyozza Hegyi Zsuzsanna, a Magyar Turizmus Zrt. regionális marketing igazgatója.

Mint elmondta, a térségben mintegy háromszáz termelô kínálja portékáját. Kitért arra is, a mintaprogramhoz csatlakozó éttermek a jövôben étlapjuk betétlapján kínálják majd a szezonális, friss, helyi termékbôl készült ételeket, specialitásokat. E mellett a falusi vendéglátó helyeken, az öko-portákon is minden vendég a ház ajándékaként kóstolhat meg legalább három helyi ízt.

A mintaprogram részét képezi, hogy a régió borturisztikai klasztere ösztönzésére minden borút „Fôzôtanfolyam – borra hangolva“ szolgáltatással jelent meg, amelyeken neves szakácsok irányítása mellett sajátíthatják el az érdeklôdôk a helyi specialitások elkészítésének módját. Az év második felétôl pedig szállodák, panziók recepcióin megvásárolhatók lesznek a hagyományôrzô kézmûvesek portékáiból és tartós élelmiszerekbôl összeállított ajándékcsomagok.

Mindez kiegészül a májustól szeptemberig a régió hét történelmi váránál szombatonként megnyíló helyi termék piaccal, ahol a térség ôstermelôitôl vásárolhatunk. A júniusban megjelenô térképes kiadvány ezeket a lehetôséget mutatja be, egy-két napos útvonalak formájában.

Készül gasztronómiai naptár, egy internetes honlap, valamint web-katalógus a helyi termelôk, termékek és az azokhoz kapcsolható turisztikai kínálat megismertetésére.

A mintaprogramba bekerülô termelôk elôzetes, szakértôi minôsítésen esnek át. Az elsô két hónapban a 300 potenciális partner közül már 70 gazda kapott eredményesen ilyen minôsítést. A termékek köre széles, közöttük példaként olyan bordzsem Villányból, amelyet több éves kísérletezés után néhány hónapja kezdtek gyártani, de

olyan mézes puszedli is Bólyból, amit családi recept alapján több mint 40 éve árulnak.

— Nagyon fontos, már csak a jelenlegi árak miatt is, hogy tudjuk értékesíteni a termékeinket, hogy megtaláljanak bennünket – hangsúlyozza az egyik kiállító Sziber Judit, a siklósi Mennyei Rétes Kft. ügyvezetôje. — Sok ilyen kis üzem van, amelyek nemcsak bôvítik a kínálatot, de turisztikailag is jelentôs szerepet töltenek be, amely a borászatoknak köszönhetôen már országos hírnévre tett szert. A vidék kézmûveseinek, gasztronómiai értékeinek megismertetésére szervezett turisztikai játék célállomása, például a rétes üzemem lesz.

Mint mondja, az egyik nagy üzletlánccal folytatott megbeszélés eredményeként próbasütést tart Székesfehérváron, ugyanis itt, valamint a fôvárosban szeretnék árulni az általa készített réteseket. E mellett olyan megkeresés is érkezett hozzá, hogy a börzén készült fotóját reklám céllal felhasználhassák.

A romonyai, házi savanyúságot és lekvárt készítô Gölöncsérné Karsai Judit szerint is sikeres volt a termékbörze, mert meg tudták mutatni magukat, a termékeiket, s ez által felhívták a figyelmet arra, hogy a termelôknél is számos finomság megvásárolható.

— Az is jó volt, hogy megismertük egymást – mondja. — Azóta több helyre is meghívták már, s ezzel új vásárlórétegeket is elért. A teljes egészében kétkezi munkával készült lekvárokra, savanyúságra egyre nagyobb a kereslet. Már több

helyrôl érkezett megrendelés, például egy harkányi szállodából, egy bólyi péktôl, aki házi készítményeket is árul a kenyér és egyéb péksütemények mellett. Bikalra az Élménybirtokra is meghívtak, de már Villányba egy borászatba is kértek tôlem lekvárt és savanyúságot.

A férjével közösen – lassan másfél évtizede – a saját földjeiken termelik meg az alapanyagot, s készítik el a család többi tagjával közösen a savanyúságot.

A Bikali Élménybirtok tulajdonosa, Kollár László nagyon fontosnak, morális kötelességnek tartja a helyi közösségek segítését. Egyfajta biztonságot jelent számukra, hogy a kertjükben megtermelt gyümölcsöt, zöldséget értékesíteni tudják, plusz jövedelmet jelent nekik.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy e mellett, az sem utolsó szempont, hogy az így megvásárolt gyümölcs, zöldség friss, hiszen már aznap felhasználásra kerül, valamint a helyi gazdaságot erôsíti. Nemcsak az ôstermelôk, kistermelôk termékeinek piacra jutását segíti, hanem a gasztronómiai kínálatot is szélesíti.

Kitért arra is, a vendég is örömmel veszi, ha a fáról frissen szedett körtét, szilvát, s egyéb gyümölcsöt szolgálnak fel neki nap, nap után. E mellett az sem elhanyagolható tény, hogy aki turistaként megismeri és megkedveli a helyi termékeket, az késôbb a saját környezetében is keresni fogja azokat.

Sz.K.

Fotók: Kalmár Lajos

Helyi termék piaccá alakult át egy napra a pécsi Laterum Hotel konferencia-terme. Az elsô alkalommal megrendezett helyi termék börzén a termelôk és a szállodák, éttermek és kereskedelmi láncok képviselôi találkozhattak egymással. Az érdeklôdôk a kézmûves sörtôl a natúr almaleven át a marhahúsból készült kolbászig több száz élelmiszert kóstolhattak meg. A maga nemében különleges esemény szervezôje a Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Regionális Marketing igazgatósága volt.

Dél-Dunántúli Gazdaság

23

HELYI TERMÉK

Ôstermelôi piac a Vásárcsarnokban A pécsi Vásárcsarnok felsô szintjén üresen álló Coop ABC rövidesen ismét élettel telik meg. Ôstermelôk kínálják majd itt portékáikat.

— Mindig is foglalkoztatott, hogy mennyi kézen megy át a zöldség, gyümölcs mire megveszem, s hogy miért nincs olyan íze, mint egykoron volt, amikor a nagyszüleim kertjében leszedtem – kezdi beszélgetésünket Barna Béla, a Pécs Holding Zrt. vezérigazgatója.

Mint mondja, egyre nagyobb az igény a helyi termékekre, egyre nô azoknak a száma, akik közvetlenül a termelôktôl vásárolnának. Ebbôl kiindulva határozták el, hogy a Vásárcsarnok felsô szintjén üresen álló 530 négyzetméternyi területet ôstermelôkkel népesítik be.

— Ez számos elônnyel is jár majd a jövôben, a vásárlók nemcsak kiváló minôségû, ízletes terméket kapnak, hanem az ôstermelôknek módjuk nyílik arra, hogy ne a házuk elôtt kínálják a portékájukat – hangsúlyozza. — Elsôsorban a régió termelôinek kívánjuk felkínálni a lehetôséget, éppen ezért a Baranya Megyei Vállalkozói Központtal összefogva valósítjuk meg az elképzeléseinket, akik segítenek az ôstermelôk kiválasztásában, csatlakozva ezzel a Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága vezetôjének, Hegyi Zsuzsa által útjára indított programhoz, amely a helyben megtermelt terményeket és a kézmûves termékeket helyezi elôtérbe. Ôk segítenek – a szakmai szervezetek és a helyi kamarákkal

együtt – a termelôk felkutatásában, mi pedig a kulturált hátteret teremtjük meg ehhez. A termékek jellegébôl adódóan más árak lesznek az emeleten, mint a lenti eladótérben.

Szólt arról is, a helyszínbejárást követôen kerül sor arra, hogy meghatározzák, kiket hol helyezzenek el, ugyanis a termelôk igényeinek megfelelôen alakítják majd ki az árusító helyeket.

— Nagyon fontos, hogy a szakma döntse el, hogy kik árusíthatnak majd itt – hangsúlyozza Barna Béla. S annak a véleményének is hangot ad, szeretnék minél gyorsabban megnyitni a vásárlók elôtt ezt az új lehetôséget, ugyanis már csak néhány hét, s kezdôdik a prímôrök szezonja, amelyet már itt szeretnénk kínálni a város lakóinak, a termelôi méz-

zel, tésztával, savanyúsággal, lekvárral egyetemben.

— Ezen a módon is szeretnénk a kistermelôket támogatni – veszi át a szót Sigora Irma, a Baranya Megyei Vállalkozói Központ igazgatója. — Kimondottan azokat az ôstermelôket, akik minôségi árut állítanak elô, s hajlandóak fejlôdni, annak érdekében, hogy tartósan megmaradjanak a piacon. Azzal, hogy a Vásárcsarnok felsô emeletét a Pécs Holding Zrt. ilyen célra kívánja hasznosítani megnyílott a lehetôség arra, hogy ne csak idôszakosan, hanem rendszeresen, egy adott helyen kínálhassák portékáikat.

Mint mondja, ezeket a termékeket magasabb áron lehet majd megvásárolni, de ezeket valóban kézmûves módszerekkel állítják elô. Kitért arra is, bízik benne, hogy az emberek felismerik, ha a helyi termelôtôl vásárolnak, akkor azzal a helyi gazdaságot erôsítik, a jelenleg parlagon levô földek újra mûvelés alá kerülhetnek, s újabb munkahelyek jöhetnek létre.

24

Dél-Dunántúli Gazdaság

SZAKKÉPZÉS

Az együttmûködési megállapodás tanulókkal Az együttmûködési megállapodást írásba kell foglalni, melynek kötelezô elemeit a szakképzési törvény határozza meg.

A tanuló gyakorlati képzése együttmûködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre elôírt képzési idô negyven százaléknál kevesebb, vagy a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggô szakmai gyakorlatot szervezi meg.

Ugyancsak együttmûködési megállapodás köthetô, ha a gyakorlati képzést szervezô csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, vagy a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor.

Az együttmûködési megállapodás megkötését megelôzôen nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kell benyújtani a nyilvántartást vezetô szervnek. A nyilvántartást vezetô szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, ha a kérelmezô a szakképzési törvényben és a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben elôírt feltételeknek megfelel.

2012 szeptemberétôl az együttmûködési megállapodást a területileg illetékes gazdasági kamara veszi nyilvántartásba és ellenjegyzésével válik érvényessé.

A gyakorlati képzésen együttmûködési megállapodás alapján részt vevô tanuló részére az összefüggô szakmai gyakorlat idôtartamára fizetett tanulói pénzbeli juttatás havi összege nem lehet kevesebb a tanulószerzôdés szerint meghatározott tanulói pénzbeli juttatás mértékénél.

Az együttmûködési megállapodás alapján fizetendô tanulói pénzbeli juttatás az összefüggô szakmai gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét után jár. Az együttmûködési megállapodás alapján fizetendô tanulói pénzbeli juttatás heti összege a pénzbeli juttatás havi összegének egynegyed része.

Az együttmûködési megállapodás alapján fizetendô pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról távol marad.

A nyomtatvány a www.pbkik.hu oldalon megtalálható.

Szakértôk egészségügyi és szociális területen A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara várja olyan szakemberek jelentkezését egészségügyi és szociális területen, akik a gyakorlati képzôhelyek ellenôrzése során szakértôként részt vennének a minôsítési eljárásban.

A pályázaton történô részvétel feltételei 1. Minimális feltételek: — szakirányú fôiskolai vagy egyetemi diploma és öt éves szakmai gyakorlat az adott szakmacsoportban, vagy — szakmai és középiskolai végzettség, vagy mesterlevél, továbbá ötéves szakmai gyakorlat az adott szakmában, — szakirányú végzettség, valamint 10 éves szakmai gyakorlat az adott szakterületen, elônyben részesítjük, aki vállalkozói gyakorlattal rendelkezik.

2. Büntetlen elôélet.

3. A pályázatok elbírálásánál elônyben részesül, az a személy, aki: — kamarai vagy gazdasági érdekképviseleti tag, vagy ilyen vállalkozás dolgozója.

— szerepel az országos vizsgaelnöki, szakmai szakértôi névjegyzékben (adott szakterületen/szakképesítésekben), — szakmai vizsgáztatási ismeretekkel rendelkezik, — legalább alapfokú pedagógiai ismeretekkel rendelkezik, — egyéni vállalkozó, vagy gazdasági társaság tulajdonosa, alkalmazottja — e-mail elérhetôséggel rendelkezik További információ és pályázati adatlap letöltése: www.pecsikamara.hu/szakkepzes

Várjuk leendô gyakorlati képzôhelyek jelentkezését A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara várja azon gazdálkodó szervezetek jelentkezését, akik építôipari, épületgépészeti, gépipari, elektronikai és villamossági területen foglalkoznának tanulók gyakorlati képzésével állami támogatás igénybevételével.

A tanulószerzôdés az iskolarendszerû szakképzésben résztvevô tanulók gyakorlati oktatásának formája, amely a tanuló és a gazdálkodó szervezet köt meg, illetve a helyi illetékes kamara tartja nyilván. A gazdálkodó szervezet részére elsôsorban az jelent elônyt, hogy maga választhatja meg a tanulót, teljes jogkörrel (egyben felelôsséggel is) végzi annak gyakorlati képzését, munkaerô-utánpótlása nevelését.

A tanulószerzôdéses rendszer a következô elônyöket biztosítja a vállalkozások számára: — hosszabb idô áll a gazdálkodó rendelkezésére, hogy saját igényeinek megfelelôen képezze ki a tanulót, aki így a végzést követôen azonnal teljes értékû munkaerôként kezdi meg az élesben folyó termelô munkát és azonnal profitot termel.

— a személyi költségek csökkentése, a bérés fizetési struktúra stabilizálása; — több idô áll rendelkezésre a vállalati munkakultúra elsajátítására;

Az új szakképzési és az új szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény, valamint az új elszámolási rendszerhez kapcsolódó szakmacsoportos normatívákat tartalmazó rendelet célja, hogy a szakképzés jobban igazodjon a gazdaság igényeihez, a jelen gazdasági helyzet adta lehetôségek figyelembevételével.

Ennek megfelelôen az új finanszírozási rendszer – többek között – az alábbi kedvezô változásokat jelenti a gazdálkodók számára.

— A szakképesítésenkénti normatív elszámolás miatt jelentôsen csökken a gazdálkodókat terhelô adminisztráció, s így annak költsége.

— Egyszerûsödik az elszámolás folyamata, a havi elszámolás miatt jelentôsen csökken az elôfinanszírozás mértéke, amely az éves elszámolás esetében meghaladta a 13-14 hónapot.

— A törvény megszünteti a tételes elszámolás során tapasztalt szélsôségeket. A kis- és középvállalkozási szektor a nagyobb méretû vállalkozásokkal, azonos feltételekkel jut hozzá a gyakorlati képzés költségeihez.

További információ: www.pecsikamara.hu/szakkepzes

További információ: www.pbkik.hu/szakkepzes

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

TANULÓSZERZÔDÉS

Kezdôdnek a záróvizsgák Május 14-ével megkezdôdnek az írásbeli vizsgák a szakiskolákban és felnôttképzô iskolákban is. Május-június folyamán a megyében 3731 tanuló tesz szakmai záróvizsgát, ahol számot adnak tudásukról, a sikeres vizsga után pedig átvehetik szakmunkás bizonyítványukat.

A megyében 219 iskolarendszerû és iskolarendszeren kívüli szakmai záróvizsgát szervezett 44 vizsgaszervezô intézmény. Az idei tanév végén a szakmai vizsgák létszáma megnôtt, hiszen a kettô, illetve három évfolyamos képzésben résztvevô tanulók is idén fejezik be tanulmányaikat.

Idén iskolai rendszerû képzésben szakács, pincér, élelmiszer- és vegyiáru eladó, bútorasztalos képzésben jelentkeztek a legtöbben vizsgára, míg iskolarendszerû felnôttképzésben a jogi aszszisztens képzés volt a legnépszerûbb szakma.

Iskolarendszeren kívül továbbra is a gépkezelô (targoncavezetô, földmunkaés rakodógép kezelô) szakképesítésekben tesznek a legtöbben szakmai vizsgát, illetve népszerû a kereskedô boltvezetô képzés is.

A megyében zajló 219 vizsgából 142-re a kamara elnököt, 77-re pedig vizsgabizottsági tagot delegált. A megyében a legtöbb záróvizsgát a Simonyi Károly Iskolai rendszerû képzés szakács pincér jogi asszisztens élelmiszer és vegyiáru eladó

Vizsgára jelentkezettek 296 164 154 112

Szakközépiskola és Szakiskola – 26 vizsga, a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola – 18 vizsga, illetve az 500. sz. Angster József Szakképzô Iskola szervezte – 12 vizsgával.

Iskolarendszeren kívüli képzés targoncavezetô kereskedô, boltvezetô földmunka- és rakodógép kezelô emelôgépkezelô

Vizsgára jelentkezettek 147 55 41 35

Legnépszerûbb szakmák vizsgák és vizsgázók száma alapján

Tanulókat megilletô nyári szünet, felkészülési idô a vizsgára A tanév vége felé közeledve célszerû áttekinteni az új Szakképzési törvény azon rendelkezéseit, melyek a tanulókat megilletô szünetrôl, vizsgára való felkészülési idôrôl adnak útmutatást.

A gyakorlati képzésben részt vevô tanulót tanévenként azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, legalább harmincöt nap, ezt követôen legalább harminc nap pihenônap illeti meg. A pihenônap kiadásánál figyelemmel kell lenni a tanulókat a nemzeti köznevelésrôl szóló törvény alapján megilletô ôszi, téli, tavaszi és nyári szünet kiadásának rendjére.

A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenônapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az ôszi, a téli és a tavaszi szünet idôtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is mûködô gyakorlati képzési helyen és a szakképzô iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybe vett idô helyett – lehetôleg a következô gyakorlati képzési napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidôt biztosítani.

A gyakorlati képzésben részt vevô tanuló a tanulmányokat befejezô komplex szakmai vizsga elôtt a vizsgára való felkészülés céljából, a gyakorlati képzést szervezô vagy folytató szervezettel

történt megállapodás alapján gyakorlati képzésen vehet részt. A gyakorlati képzésben részt vevô tanulót ebben az esetben is, egy alkalommal legalább tíz nap egyéni felkészülési idô illeti meg. Az egyéni felkészülési idôt közvetlenül a komplex szakmai vizsga elôtt, az e bekezdés szerinti gyakorlati képzés idejének terhére, összefüggôen kell kiadni.

A pihenônap és az egyéni felkészülési idô munkanapokban számítandó, kiadásánál a heti rendes pihenônapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.

További információ: www.pbkik.hu/szakkepzes

26

MESTERKÉPZÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Meghatározók voltak a szigetvári évek A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakemberekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog ma is érvényben van, az e címmel rendelkezôk magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket. A mester cím nemcsak a szakma csúcsát, a legmagasabb szintet, rangot, hanem többlet tudást, egyfajta emberi tartást is jelent.

fodrászmester. — Szigetváron születtem és a tanulóéveket is ott töltöttem, Légrádi László volt a mesterem, aki egy nagyon érzékeny és mûvelt ember volt.

A fodrász-üzletének változatos vendégköre volt. A magam részérôl nagyon meg akartam felelni a fônökömnek, aki nagyon jó érzékkel viszonyult hozzám, tudta mikor kell megdicsérni, de azt is, hogy mikor nem árt meg nekem egy kis fejmosás. Az, hogy több mint fél évszázada vagyok a szakmában neki köszönhetem.

Hamar kiderült róla, jó érzéke van a szakmához, jó a kézügyessége. A fônöke folyamatosan biztatta, hogy képezze magát, ismerje meg az újdonságokat, a divatirányzatokat, a vágási és festési technikákat. A mai napig figyeli az utcán a fiatalokat, azok hajviseletét, hogy követni tudja a trendeket.

„Több mint ötvenen kerültek ki a keze alól, s szinte mindannyian a szakmában vannak. Nagy részük csatlakozott az iparostársadalomhoz is.”

A déli órákban találkozunk, egy rövid pihenôt tart, a következô vendég csak késôbb érkezik. A kékre festett falak, az egyedi módon elhelyezett hatalmas tükrök mind, mind nyugalmat árasztanak. Pécsett a Megyeri úti Szél Fodrász Szalon fogalom.

Soha nem gondolta, hogy fodrász lesz. A szülei terelték e pálya felé, a termete miatt. Tulajdonképpen motorszerelô szeretett volna lenni, de ott egy évet kellett volna várnia, hogy megkezdhesse tanulmányait, vagy vendéglátós, ott hat hónapot kellett volna várakoznia, s csak harmadsorban fodrász, oda azonban azonnal felvették tanulónak.

— Nagyon megtetszett nekem mindjárt az elején, hogy félóránként más vendég érkezett – mondja SZÉL István

— Nagyon sokat köszönhetek a mesteremnek, aki még egy alkalommal Budapestre is elvitt egy fodrászversenyre, ahova csak a végére értünk oda, mert inkább az Állatkertbe, Vidámparkba ment el velem – folytatja tovább. — A szigetvári évek meghatározták a késôbbi szakmai életemet, ugyanis én nem csak a nôi, de a férfi fodrászatot is kitanultam.

Szigetvárról Pécsre vezetett az útja, ahol a Baranya Megyei Fodrász Szövetkezetnél helyezkedett el. Versenyezni már itt kezdett, számos hazai és nemzetközi megmérettetésen vett részt. Az 1972-ben Barcelonában megrendezett világbajnokságon a tizedik helyen végzett. A versenyzést is az egykori mesterének, a vele átélt pesti élménynek köszönheti.

A szövetkezetnél 1982-ig dolgozott, azonban mindig is az volt a vágya, hogy

önállósítja magát, saját üzletet nyit. A mesterlevelet 1990-ben szerezte meg.

Késôbb pedig maga is a mestervizsgabizottság elnökhelyettese lett.

Tanulókkal maszekként kezdett el komolyabban foglalkozni. Több mint ötvenen kerültek ki a keze alól, s szinte mindannyian a szakmában vannak.

Nagy részük csatlakozott az iparostársadalomhoz is. Van, aki Szigetváron, Szekszárdon, Pécsett, de olyan is, aki Norvégiában nyitott saját üzletet. Az alkalmazottai is szinte kivétel nélkül a tanítványai közül kerültek ki.

— A tanulóim nagy része úgy végzett, hogy megnyerte a decemberben hagyományosan megrendezésre kerülô tanulóversenyt, többen közülük késôbb a fodrászcsapat tagjaként hazai és nemzetközi versenyeken vettek részt, s voltak ott az elsôk között – mondja hangjában nem kis büszkeséggel. — Sokan közülük már a mester címet is megszerezték – annak ellenére, hogy nem kötelezô –, mert a szakma csúcsának tartják maguk is. Nagyon jó lenne, ha ismét csak az nyithatna üzletet, foglalkozhatna tanulókkal, aki mesterlevéllel rendelkezik, ugyanis ma már a szakmunkásvizsga letételét követôen bárki megteheti ezt. Az ideális az lenne, ha minderre a szakmában eltöltött öt év után kerülhetne sor.

Mint mondja, ismét vissza kellene hozni azt a szemléletet, hogy elôször jól meg kell tanulni a szakmát, miközben a vendégkör is kialakul, s ezt követôen lehetne csak tanulót fogadni. Azonban ezt is csak olyan tehesse meg, aki nem széket, hanem üzletet bérel.

A fia is fodrász lett, s nála tanult, sôt a menye is ott volt tanuló. Ifjabb Szél István sikeres versenyzôi múltat tudhat maga mögött, európai és világversenyek helyezettje volt. A menye is versenyzett, ô is szép eredményeket ért el.

— Egészen 2008-ig, az üzletük megnyitásáig együtt dolgoztunk, amely innen nem messze a Mártírok útján található – fejezi be beszélgetésünket, mert megérkezett a következô vendége.

Sz.K.

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

TANULÓSZERZÔDÉS

A tanulóképzés lehetôséget teremt arra, hogy a vállalkozások kineveljék az utánpótlásukat. A Kalamáris Vendéglô Cafe Artistban ennél többre is vállalkoznak, egy újfajta szemléletmódot is átadnak a jövô szakembereinek.

A maga nemében egyedülálló étteremben együtt jelenik meg a mûvészet és a gasztronómia. A falakat mûalkotások díszítik, s a pulton is jól megfér egymás mellett a bor és a kisplasztika. Elegancia és lazaság ötvözôdik a felszolgáló mozdulataiban, a székek kárpitjában, a megterített asztal összképében, a tulajdonos gyûjtôszenvedélyét demonstráló állandó kiállítás képzômûvészeti alkotásaiban, a vendéget a bejáratnál fogadó Colin Foster szoborban, a bor és étel között megszületô harmóniában. Az étterem szolid eleganciája a teraszon kialakított kávézó üvegfödémének attraktív terével teremt megkapó összhangot. A vendéglátóhely tulajdonosa és vezetôje, RIPPL BÉLA már több évtizede foglalkozik tanulók képzésével.

Érzékeny emberré neveli a tanulóit — Már a Baranya Megyei Vendéglátó-ipari Vállalatnál is voltak tanulóim – kezdi beszélgetésünket. — Akkoriban egyen gasztronómia volt, mindenki ugyanazt tanulta, minden étteremben egyforma ételeket és italokat kínálták a vendégeknek, az egyenruhában felszolgáló pincérek. A tanulóknak csak másolni kellett azt, amit az oktatóiktól láttak, mindenhol Venesz József receptkönyve szerint készültek az ételek.

Mint mondja, persze az is igaz, amikor egy tanuló felszabadult elindulhatott a ranglétrán felfelé. Az ötödik szakácsból egy idô után konyhafônök lehetett, s ha jól dolgozott, akkor üzletvezetô. A pincérek pedig mint italos pincér kezdték, majd fizetôpincérré léptek elô, aztán étterem fônök, majd vezetô lehetett belôlük. Ô maga Harkány, Budapest után Pécs akkoriban legelegánsabb vendéglátóhelyén a Misina Étteremben kezdett, majd ide került vissza oktatónak az ott létrehozott oktatási kabinetbe. Véleménye szerint, a mai napig ez volt a legjobb képzési forma, mert valóban a gyakorlatban sajátították el az ismereteket a tanulók.

— Szerettem és szeretem ha tanulók vannak körülöttem, és foglalkozhatok velük, több iskolában is tanítottam óraadóként – folytatja tovább beszélgetésünket. — Mindig is azt vallottam, következetesnek, hitelesnek, igényesnek

dot vezetett be, ennek egyik feltétele volt, hogy kineveljék az ezt átvevô pincéreket és szakácsokat.

— Ma már egy szakácsnak nem elég ha jól fôz, kreatívnak, szinte már mûvésznek kell lennie és egy pincérnek is egészen más tulajdonságokkal kell rendelkeznie, mint egykoron – mondja. — Nagyon fontos hogy a tanuló motivált legyen, és saját egyéniségét adja.

kell lenni. Ha a tanuló az oktatójától ezt látja, csak akkor várható el, hogy odafigyeljen a munkájára, a környezetére és saját magára is. Ezt a szemléletet hoztam magammal, amikor 1987-ben a Kalamáris Vendéglô vezetôje lettem. Elsô lépésben igyekeztem egyedivé tenni, bensôséges hangulatot teremteni, a bisztró jelleget megszüntetni. A falon lévô ételfotók hátoldalára régi Pécsrôl készült fotókat kasíroztunk fel.

A korábbi konyhai dolgozók néhányan maradtak, az értékesítési munkát a Misina Étterembôl harmadéves pincér és eladó tanulókkal kezdte meg. Amikor lehetôsége nyílott rá, megvette az éttermet, s egy teljesen újfajta szemléletmó-

Szólt arról is, a kor divatját és elvárásait igyekeznek kreatívan ötvözni a magyar konyha hagyományaival. A modern irányzatok követése azonban nem jelent egyet a régi értékek felrúgásával, épp ellenkezôleg. A fôszakáccsal, Skrut Györggyel kutatják a múlt receptjeit, hisz azok közt is új ízeket fedezhetnek fel. Az ízletes ételeken túl fontos a látványos tálalás is. Az étlapon a tradicionális fogások mellett a Pécsre jellemzô mediterrán jelleg jegyeit magukon viselô étkek is megtalálhatók. Mindez a tanulóképzésben is hangsúlyos szerepet kap.

— A tanulóimat mindig is igyekeztem tisztességes, becsületes, érzékeny emberré nevelni – fejezi be beszélgetésünket, mert már érkeznek az elsô vendégek.

Sz.K.

28

SZOLGÁLTATÁSOK — INNOVÁCIÓ

Enterprise Europe Network

Innováció, Regionális Innovációs Centrum A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Regionális Innovációs Centruma komplex innovációs szolgáltatásokat nyújt a ● pályázati lehetôségek ismertetése, tanácsadás; ● iparjogvédelmi tanácsadás; ● gazdaságfejlesztési információs szolgáltatások, minôségügy és szabványosítás; ● projektmenedzselés; ● technológiai auditok végzése; ● innovációs auditok végzése (innovációs potenciál); ● technológia transzfer; ● oktatás; ● rendezvényszervezés terén.

Az innovációs feladatok mellett számos olyan területi, ágazati problémával foglalkozik, melyek jellemzôen a ● kkv-k esetében merülnek fel; ● a környezetvédelem, az energia, illetve finanszírozási témában vetnek fel a vállalkozások.

Komoly feladat hárul a hivatal egészére a jogalkotási folyamatban. Az ipart érintô fejezeteket a tagvállalatok véleményére alapozva, a bizottságok munkáján keresztül egyezteti és továbbítja az innovációs osztály az országos kamarai csatornákba.

A gazdasági szereplôk egymás közti információcseréjének ösztönzése, versenyképességük javítása érdekében a kamara az alábbi klubokat mûködteti az innovációs osztály mellett: ● Minôségügyi Klub; ● Fejlesztôk Fóruma.

Az innovációs munkatársak széleskörû kapcsolati háló segítségével gyorsan és eredményesen érik el a kutatóhelyeket, egyetemeket és országos hatáskörû szerveket is. Támogatja a vállalkozások és egyetemi kutatóhelyek egymás közti innovatív együttmûködését.

Az innovációs osztály felelôs az Enterprise Europe Network innovációs feladatainak elvégzéséért és hatékony megvalósításáért, így a technológiai profilok készítése és nemzetközi szintû piaci menedzselése, kutatás-fejlesztési transzfer rendszer menedzselése, egyetemi kutatás-fejlesztési lehetôségek feltárása.

Az innovációs osztály folyamatosan monitorozva a vállalkozói igényeket uniós programokra készít nemzetközi partnerségeken alapuló pályázati projekteket. Közvetlen brüsszeli, South-East Europe, Central Europe, Határon átnyúló IPA programok készítését és menedzselését végezzük.

Az innovációs osztály mûködteti a Közbeszerzési Kabinetet, amely nemcsak fóruma, de tevékeny segítôje is a helyi vállalkozások közbeszerzéssel kapcsolatos tevékenységeinek. Az osztály menedzseli a közbeszerzési OKJ-s képzést is, amely jelentôs elméleti és gyakorlati tudást ad a hallgatók számára. Az innovációs osztály a menedzsment szervezete a régió legnagyobb árbevételû klaszterének a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszternek, amelynek munkáját 2 éves program alapján koordinálja.

Klasztereknek nyújtott szolgáltatások A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a gazdaság önszervezôdô fejlesztô közösségét, a klasztereket támogatja és segíti. A klaszterekben a vállalati tudásbázis – egyetemek együttmûködésébôl számtalan fejlesztés és innovációs folyamat jön létre, ezért tartjuk fontosnak a kamarával együttmûködési megállapodást aláírt klaszterek felsorolását. ● Alkalmazott Földtani Klaszter ● Audiovizuális Ipari Klaszter ● Biotechnológiai Innovációs Bázis Akkreditált Innovációs Klaszter ● Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter ● Dél-Dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági Klaszter ● Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter ● Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter ● Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter ● Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter ● Dél-Dunántúli Vár- és Kastélyturisztikai Klaszter ● Információmenedzsment Innovációs Klaszter ● Kék Gazdaság Innovációs Klaszter ● Kulturális Örökség és Digitális Kultúra Innovációs Klaszter ● Ökoturisztikai Klaszter

Rabb Szabolcs Beosztása: osztályvezetô E-mail: szrabb@pbkik.hu Telefon +36-72/507-118

Gelencsér Lajosné Beosztása: szakértô E-mail: gelencser@pbkik.hu Telefon +36-72/507-185

Császár Gergely Beosztása: projekt menedzser E-mail: gcsaszar@pbkik.hu Telefon +36-72/507-186

Hamar László Beosztása: projekt menedzser E-mail: hamar@pbkik.hu Telefon +36-72/507-187 Szücs Melinda Beosztása: projekt menedzser E-mail: mszucs@pbkik.hu Telefon +36-72/507-156

Dél-Dunántúli Gazdaság

TEAM ORCA A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Karán olyan ultra alacsony fogyasztású jármû prototípusának fejlesztése folyik, amelynek elektromotoros meghajtásához saját fejlesztésû hidrogén-üzemanyagcella szolgáltatja az elektromos áramot. A csapat a PTE „Feltaláló születik!” innovatív ötletpályázatán tavaly elhozta az elsô helyezést, ám idén egy újabb, sokkal kiforrottabb jármûvel fogják felszántani az energiahatékonysági jármûverseny pályáját.

A csapat elôször 2010-ben a II. Bosch Elektromobil versenyen, majd 2011-ben a Shell ECO-Marathon EuroSpeedway versenypályáján bontogatta ki a „kardszárnyú delfin“ (ORCA) úszóit, melyek hatására idén teljesen új tervekkel készültek.

Támogatóik segítségével sikerült olyan, a repüléstechnikában használt szénszálas anyagokhoz jutni, amivel a jármû tömegét 15 kg-mal csökkentették, valamint teljesen áttervezték a jármû formáját, javítva az aerodinamikai jellemzôin.

A meghajtást idén már hidrogéncellás energiaellátású elektromotorral tervezték. A fejlesztés a Pollack Mihály Mûszaki és Informatikai Karon a pécsi Kontakt-Elektro Kft. segítségével folyik. Az üzemanyagcella egy teljesen környezetbarát energiaforrás, mely a hidrogén molekula kötésben tárolt energiáját hasznosítja. A kipufogógáz nem más, mint tiszta, egészséges víz.

A versenyeken való eredményesebb szereplésük érdekében támogatókat, szponzorokat is keresnek. Ez egy olyan projekt, amely nemcsak a Pécsi Tudományegyetem, de a régió hírnevét is öregbítheti.

Csapatuk legközelebb a Shell ECOMarathon Europe 2012 energiahatékonysági jármûversenyen vesz részt az E-mobility /hidrogén-üzemanyagcella kategóriában Rotterdamban, 2012. május 17-19. között. Valamint május 22-én a pécsi nagyközönség is megtekintheti ôket a PTE Innovációs napján.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások számára a konvergencia régiókban A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara egy munkahelyi képzéseket támogató pályázatra hívja fel mikro- és kisvállalkozások figyelmét, melynek célja hogy a munkaerô versenyképességének, az alkalmazottak foglalkoztathatóságának, munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak javítása révén növelje a vállalkozások versenyképességét, a technológiai fejlôdéshez való alkalmazkodását, és ösztönözze a foglalkoztatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére.

A pályázat további célja, hogy olyan vállalkozások is hozzájussanak a támogatásokhoz, amelyeknek erre – méretükbôl és szûkös erôforrásaikból adódóan – korábban nem volt lehetôségük, és így a képzések révén kialakuljanak a tudatos emberi erôforrás gazdálkodás alapjai.

A pályázati kiírás keretében kizárólag az alábbi képzéstípusok megvalósítására igényelhetô támogatás: — szakmai képzések: kizárólag a fogalomjegyzékben meghatározott szakmai képzések közé sorolható képzések támogathatók; — idegen nyelvi képzések; — a vállalkozás mûködésével kapcsolatos képzések: minden olyan ismeret-, kompetenciafejlesztésre irányuló képzés, mely a vállalkozás fejlesztését vagy a munkavállaló magasabb szintû munkavégzését eredményezi; — számítástechnikai, informatikai képzések Az elszámolható közkiadásokra rendelkezésre álló keretösszeg a konvergencia régióban 6 milliárd forint. A pályázat keretében igényelhetô támogatás összege maximum 10 millió Ft, mely vissza nem térítendô támogatásnak minôsül.

A pályázatok benyújtása 2012. május 1-tôl lehetséges. Benyújtásuk és elbírálásuk folyamatos.

Pályázattal kapcsolatos kérdések esetén keressék tanácsadóinkat a 0672/507-186 és a 0672/507-187-es telefonszámon, vagy e-mailben az inno@pbkik.hu e-mail címen.

A pályázatról bôvebb információ az alábbi linken érhetô el: http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2639

INNOVÁCIÓ

29

Szerezzen védjegyet, védje termékét, szolgáltatását!

II. rész

A védjegyoltalom területi hatálya A nemzeti lajstromozás Magyarország területére biztosít oltalmat. Nemzetközi védjegyoltalom kétféle módon, nemzetközi védjegybejelentéssel, illetve közösségi védjegybejelentéssel szerezhetô meg.

Nemzetközi védjegybejelentés Nemzetközi védjegybejelentést a Madridi Megállapodás, illetve az azt kiegészítô 1989-ben aláírt Jegyzôkönyv alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál benyújtott bejelentéssel lehet tenni, a bejelentésben szereplô országok megjelölésével. Az oltalom csak a megjelölt országok területére terjed ki.

Közösségi védjegyoltalom A közösségi védjegyoltalom tartalma A közösségi védjegy jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplô árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt adjon.

A közösségi védjegyrôl szóló 40/94/EK rendelet alapján az Európai Unió valamennyi tagállamának területére kiterjedô, egységes védjegyoltalom igényelhetô egyetlen bejelentésben.

A közösségi védjegy átruházása, a közösségi védjegy árujegyzékének korlátozása, illetve a közösségi védjegyoltalomról való lemondás is csak egységesen, valamennyi tagállam tekintetében lehetséges.

A Magyarországnak az Európai Unióhoz történt csatlakozását követôen a magyar bejelentôk a közösségi védjegybejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában vagy közvetlenül a Belsô Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (OHIM) nyújthatják be. A hivatal székhelye Spanyolországban, Alicantéban van.

Spin-off képzés A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Dél-Dunántúli Kulturális Klaszter felkérésére áprilisban spin-off képzést szervezett egyetemi PHD hallgatók, gyakorló szakemberek számára.

A KOHÓban megszervezésre kerülô 3 napos képzésen a vállalkozási alapismeretek, az innovációmenedzsment mellett a spin-off cégek elméletét ismerhették meg a résztvevôk az egyetem közgazdaságtudományi karának szakértôi segítségével, illetve 1 napos gyakorlati képzést kaptak Lemák Gábor vezetésével, aki hazánk egyik legjobb spin-off szakértôje, maga is szám-

A közösségi védjegyoltalomban részesülô megjelölés A közösségi védjegyrôl szóló 40/94/EK rendelet szerint közösségi védjegyoltalomban részesülô megjelölés lehet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, különösen — szómegjelölés, beleértve a személyneveket is, — betû, szám, — ábra, — az áru vagy a csomagolás formája feltéve, hogy alkalmas arra, hogy megkülönböztesse a termékeket és szolgáltatásokat más vállalkozások termékeitôl és szolgáltatásaitól.

A közösségi védjegyoltalom idôtartama A közösségi védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal, a lajstromozáskor keletkezik, és a bejelentés napjától számított tíz évig tart. A közösségi védjegyoltalom további tíztíz éves idôtartamra megújítható.

Innováció, K+F, Iparjogvédelem A kamara 2012-ben együttmûködési megállapodást kötött a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával (SZTNH). A megállapodás keretein belül mûködik a kamarában az Szellemitulajdon-védelmi Információs Pont, ahol segítséget nyújtunk iparjogvédelmi kérdésekben a hozzánk forduló vállalkozásoknak. A VIVACE + 2012. elnevezésû program részeként szervezünk iparjogvédelmi konferenciát május 17-én a kamarában. A rendezvényen a hivatal meghívott elôadója beszél az SZTNH új szerepeirôl és tevékenységérôl, különös tekintettel a januártól életbe lépett új szolgáltatásról a K+F tevékenységék minôsítésérôl. Beszámolunk a kamara Enterprise Europe Network tevékenységének eredményeirôl és a programra jelentkezô tagvállalataink bemutathatják legújabb K+F tevékenységeiket. Elôadás hangzik el a PTE legújabb kutatási eredményeirôl, majd látogatást teszünk az átadás elôtt álló Science Building épületében.

talan spin-off céget indított el, tervezte meg üzleti modelljét.

A képzésen 12 résztvevôvel közösen dolgozott a kamara által felkért szakértôi csapat. www.kohopecs.hu www.kikk.hu

30

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

A Szigetvári Takarékszövetkezet elnökügyvezetôje az Auto-Largo Citroën márkakereskedés új modelljét a DS modellcsalád csúcsváltozatát a DS5-öt próbálta ki.

— Mi volt az elsô autója?

— Skoda S100-assal kezdtem a 70es évek közepén. Utána még három Skodám volt, és mindegyiket nagyon élveztem. Aztán beindult a magyar autógyártás és hogy ezzel is segítsem, én is magyar autóba, egy Suzuki Swiftbe ültem. Az utána következô Honda Civicet is nagyon szerettem. Aztán egy gyönyörû olasz Alfa Romeom volt. Az elsôként kipróbált piros 156-ost túl feltûnônek tartottam, helyette egy diszkrétebb 146ost választottam és azzal is nagyon elégedett voltam, csakúgy, mint az utána következô Audikkal. Most is egy Audim van, automataváltós, 2 literes dízel A4es. Ez a méret elegendô számomra és az egyik fontos szempont a választásnál az volt, hogy a garázsba 478 centisnél nagyobb autó nem fér el.

— Keleti, magyar, japán, olasz, német autói voltak, nem szempont a választásnál a gyártmány?

— Egyedül a Suzukinál volt az, a magyarországi gyártás miatt. Elsôdleges szempont egyértelmûen a külsô, az a fontos, hogy tetsszen az autó. Több olyan autót is megnéztem, amit sokan dicsértek, de végül nem vásároltam meg ôket, mert nem tetszett a formájuk.

— A DS5 alig több mint 4,5 méter, a garázsba tehát befér, a forma tetszik önnek?

— A méretadaton meglepôdtem, kívülrôl nézve sokkal nyúlánkabbnak látszik az autó. A forma rendkívüli. Különlegesek az autó arányai, nem is tudok

Autóteszt: Dr. Kiss Endre –

hasonló felépítésû autót mondani. Jellegzetesen francia autó, látszik, hogy a vérükben van a divat. Olyan stílusbiztonsággal helyezik el a díszeket a karosszérián, amire csak ôk képesek, más autón már erôltetettnek hat az ami itt vonzó. Érdekes, hogy az autó orra keskenyebbnek mutatja a kocsit mint valójában, belül tágasabb a tér mint amit a külsô mutat. Hátulról egy laposfejû cápa jut eszembe róla, itt épp az orral ellenkezô a hatás, szélesnek tûnik az autó.

A csomagtartót kinyitva sem okozott csalódást, nagy a rakodótér, ami számomra fontos. Tetszik a csomagtartó nagy belmagassága is, mert a bôröndök így állítva is beleférnek.

— Az üzleti életben betöltött pozíció mennyire befolyásolhatja az autóválasztást?

— Azt gondolom, hogy semennyire.

Szerintem ezt belemagyarázzák, hogy vannak különféle típusoknak megfelelô autók, autómárkák. Természetesen abban az esetben, ha azt látom, hogy a hozzám érkezô ügyfél a lehetôségeihez képest feltûnô autóval érkezik, akkor visszalépek egy lépést, hogy ez a látványos megjelenés mit takar. Azzal egyetértek, hogy egy menedzsernek legyen egy jó minôségû, kényelmes autója, mert fontos, hogy egy hosszú út után is pihenten szálljon ki a kocsiból. Ilyen szempontból nagyon jó választásnak tartom az automataváltót – ezt a DS5-öt is azzal választanám – mert kényelmessé teszi a vezetést. Egy pénzintézet vezetôje, legyen az kicsi vagy nagy bank, vagy takarékszövetkezet, sokat utazik Budapestre. Fôként amíg nem volt autópálya, mire odaértem a tárgyalás helyszínére, átverekedtem magam a budapesti dugókon, sokszor úgy éreztem magam mint akit összetörtek. Utána visszaút, és még néhány elintézendô Pécsen, a jobb vádlim nehezen bírta ezeket az utakat, annak ellenére, hogy rendszeresen, futok és kerékpározok. Mióta automataváltós autóval járok, ez megszûnt.

— A DS5 váltója milyen?

— A kéziváltók közt remek darabnak számít, élmény vele a fokozatokat kapcsolni, de legjobb része a váltógomb. Csodálatos a kidolgozása, zö-

Autó-Largo Kft. 7626 Pécs, Vadász u. 83. – Tel.: 72/236-220

Dél-Dunántúli Gazdaság

AUTÓTESZT

31

Citroën DS5 HDi 160 Style mök, jó érzés hozzányúlni, ami azért nagy szó, mert a kocsi minden olyan pontja amit megérintünk, kiváló minôségû, és ebbôl is kiemelkedik a váltógomb.

— Különlegesek az ülések is.

— Érdekes ez a varrott bôr, ilyent autószalonokról készült tudósításokban lehet látni tanulmányautók belsejében.

Szerencsére nemcsak látványosak, kényelmesek is. Jó a kilátás az autóból, az oszlopok vékonyak, kicsi a holttér. Tetszik a háromrészes üvegtetô, világos, derûs lesz tôle az utastér. A mûszerfal analóg idômérô órája látványos, a drága svájci órákhoz hasonló a stílusa. Összességében az utastér minôségében, kialakításában, szolgáltatásaiban nem találok hibát, tökéletes. Tetszik a tolatókamera is, megkönnyíti a parkolást.

— A dízelmotor mennyire illeszkedik az autó eleganciájához? Nem lenne stílusosabb egy benzines?

— Az elsô néhány kilométeren azt hittem benzines a kocsi, annyira csendes és dinamikus. Meglepô, hogy a kétliteres dízel ilyen temperamentummal képes gyorsítani és ennyire lelkesen pörög fel. Hat évvel ezelôtt váltottam dízelre, elôtte mindig benzines autóim voltak, a motor frissessége inkább azokra emlékeztet, mint a dízelekre.

— Abban, hogy dízelt választott mekkora szerep volt az alacsonyabb fogyasztásnak?

— A legfontosabb az volt, hogy a dízelek minden paraméterükben utolérték a benzinmotorokat, tehát lemondással nem járt. A számottevôen alacsonyabb fogyasztás az általam megtett évi 4050000 kilométer esetén már jelentôs megtakarítás, nemcsak anyagilag hanem környezetvédelmi szempontból is, hiszen a kevesebb elégetett üzemanyag kevésbé szennyezi a környezetet.

— A DS5 készül dízel-hibrid változatban is, az lehet a tökéletes választás?

— Sajnos a technológiát mint fogalmat ismerem csak, de hogy ez valójában mit takar, mi az elônye-hátránya nem tudom. Talán ezeknek az autóknak a kommunikációjával is baj van, ennek fejlesztése is segíthetne a térnyerésükben.

— A Citroën az elsô DS-szel a kényelem terén is áttörést hozott a

hidropneumatikus rugózással. Az utód acélrugói mennyire komfortosak?

— Azt hiszem ez a tesztautó nem a magyar utakra készült. Hatalmas kerekeken áll, inkább sportosra mint komfortosra hangolták, így fôként rosszabb minôségû utakon nagy ütéseket kapunk.

Ha kisimul az aszfalt akkor minden a helyére kerül és nagyszerû kanyarstabilitást kapunk a kényelmetlenségért cserébe, ennek ellenére én kisebb abroncsokkal választanám, azokkal jobb lenne az összhang a stabilitás és a kényelem közt.

— A közel tízmilliós ár értékarányos?

— Úgy gondolom, hogy az. Mivel teljesen egyedi autóról van szó, nincs mihez viszonyítani, de ha a saját autóm kategóriájában megszokott árszínvonalhoz hasonlítjuk, akkor még a hibrid változat ára is kedvezônek mondható.

T.R. A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 1997 cm3 Maximális teljesítmény: 163 LE 3750/min Maximális nyomaték: 340 Nm 2000/min Saját tömeg: 1530 kg Csomagtér: 468 l Maximális sebesség: 215 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 8.8 s Átlagfogyasztás: 5.1 l Alapár (HDi 160 Style): 9.340.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések: ABS, ESP, vezetôutas- és függönylégzsákok, elsô ködfényszórók kanyarvilágítás funkcióval, automata fényszórók és ablaktörlô, elektromos rögzítôfék, kulcsnélküli indítás és ajtónyitás, tempomat, automata klímaberendezés, tolatóradar, elektromos ablakok és tükrök, 3 részes üvegtetô

32

ÚJ TAGJAINK

A csokibolt, amely megédesíti a Zsolnay Kulturális Negyedet Új tagunk a Csoko-láda Kft. néhány hónappal ezelôtt alapított családi vállalkozás, amelynek elsôdleges célja az, hogy az általuk és reményeik szerint még sok, sok ember által kedvelt édességet, a csokoládét a termék rangjához méltó módon bemutassák és forgalmazzák egy igazi, hangulatos csokiboltban.

— Miért éppen a csokoládéra esett a választás?

— Kerestük azt a terméket, amihez mi magunk vonzódunk, – mondja Mosonyi Csabáné Éva – hiszen meggyôzôdésünk, hogy csak olyan árucsoporthoz tudjuk szívvellélekkel adni a nevünket, amelyben magunk is hiszünk. És persze ami még fontos volt számunkra, az a minôség garanciája. E két sarkalatosan fontos kitétel nálunk most a csokoládéban testesülhetett meg. A minôségi csokoládék és a kézzel készült bonbonok piaca évrôl-évre emelkedik a világban, így várhatóan hazánkban is. E tendenciában bízva nyitottuk meg Pécsett, szeretett szülôvárosunkban a Csoko-Láda csokiboltunkat.

— Miként választották ki azt a helyszínt, ahol végül is megnyitották a csokiboltot?

— Már a helyszínválasztás is külön történet volt. A Zsolnay Gyárhoz gyerekkorom óta kötôdöm. Itt nôttem fel a Mauzóleum mellett, a domboldalon, és a családunk szenvedélyesen szerette a gyár termékeit. Nem is volt más porcelán otthon, csak a Zsolnay. És persze használtuk is, mint ahogy én azt napjainkban is teszem. Nem csak az ünnepeinken, hanem a hétköznapjainkban is. Ezért aztán nem volt ugyan könnyû döntés, de a gyár területén létrehozott Boltok utcája mellett voksoltunk azért, hogy szándékaink szerint megédesítsük a Zsolnay Negyedet. A Csokibolt belsô kialakításánál arra törekedtünk, hogy a felújított, újra gondolt gyár területén a mi csoki-üzletünk egy sajátos kis színfolttá váljon. A programok között, vagy akár egy családibaráti séta közben engedjenek az édes csábításnak a látogatók.

Ezért terveztük meg a bolt elôterében álló hatalmas bonbon-pultot,

Utángyártott: venni vagy nem venni?

Körülöttünk zajlik egy gazdasági válság, a vállalkozások szeretnének életben maradni, aminek egyik eszköze a költségcsökkentést is. Mivel a nyomtatók költségeinek túlnyomó többsége a festékek vásárlásából adódik, természetesen itt is keresik az olcsóbb megoldásokat. Szabad olcsót használni vagy inkább ne? Örök dilemma annak, aki nyomtat: olcsó festéket vagy gyárit használjak? Jól járok az utóbbival, vagy csak bajt okozok magamnak?

Több mint egy éve foglalkoztuk már ezzel a kérdéssel, most két apropó kapcsán kerül elô újra. Az egyik az, hogy sok új olvasója van a Dél-Dunántúli Gazdaság elektronikus változatának, akik nem követhették az eddigi írásokat. Másrészt a költségcsökkentés szorítóbb kényszer, mint bármikor korábban volt, tehát elég sokszor elôkerül a kérdés ma is a vállalkozó ismerôseim között.

Kezdjük a közepén: tehát eredeti vagy nem eredeti?

Köztudott, hogy az eredeti drága, de garantáltan jól mûködik (ha nem sikerül egy hamisítványt megtalálnunk). A nem eredeti viszont olcsóbb, de kockázatosabb.

Nézzük meg ezt a nem eredetit egy kicsit közelebbrôl. „Az egyiknek sikerül, a másiknak nem” Ez egy régi sláger szövege, de ebben az esetben bizony ugyanez a helyzet. Van akinek bevált és van, aki olyan rossz tapasztalatokat szerzett, hogy soha többé nem próbálkozna vele. Vajon mi ennek az oka?

Az ok a piacban és a vásárló fejében egyaránt megtalálható. Ugyanannak a dolognak a két oldaláról van ugyanis szó. A vásárló fejében létezik az eredeti és az utángyártott. Az utángyártott, ami vagy jó, vagy nem jó.

Dél-Dunántúli Gazdaság amely szinte roskadozik igazi, hamisítatlan, kiváló minôséget garantáló, kézmûves, Gyulán készült bonbonokkal, amelyekbôl akár egyesével is lehet válogatni. Természetesen nem csak az ünnepnapokra, hanem a hétköznapokra is ajánlunk a különleges, nagyon finom bonbonokat.

— Mi motiválta a kamarai csatlakozást?

— Mint induló vállalkozásnak, a kamarába történô belépésünk nem volt kérdés számunkra: tudatosan döntöttünk így. Ezt az elhatározást többek között az erôsítette, hogy a kamara nem volt korábbról sem ismeretlen a számomra. Mintegy bô évtizede tagja vagyok már a kamara Marketing Klubjának, egy nagyvállalatban betöltött munkaköröm kapcsán. Ez a klub pedig a sok érdekes programmal, elôre vivô szakmai beszélgetéssel nem csak a napi munkámat segítette, de idôközben jó emberi kapcsolatokat is kialakíthattam. És volt még egy másik kapocs is a kamarával, ez pedig a tojásíró mivoltomból adódik. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara immár egy évtizede adományozza a Magyar Kézmûves Remek címet azon alkotásoknak, amik ôrzik és tovább ápolják hazánk kézmûves hagyományait.

Ezt a megtisztelô kamarai elismerést már két alkalommal is kiérdemelték az általam készített hímes tojások. Mit várok most a kamarai tagságtól?

Hogy ne legyünk egyedül, hanem tagjaivá váljunk a régió gazdasági közösségének. Bízunk abban, hogy könnyebben jutunk hozzá a vállalkozással kapcsolatos információkhoz, és az érdekképviselet kapcsán is számíthatunk a kamara tapasztalatára.

E.É.

Az élet viszont egészen mást mutat.

Egyrészt létezik az eredeti, az ismert paraméterekkel: stabil minôség, magas áron.

A másik oldalon ott „az utángyártott“, ami viszont ezernyi (rendben, több száz) különbözô dobozban, márkanéven vagy akár márkanév nélkül jelenik meg. Sôt, még nem vettük bele a képbe azt, hogy a kiürült kazettát, patront akár meg is töltetheti.

Ez az termékkör viszont egyáltalán nem homogén: ahány doboz, annyi termék.

Mindegyik a megadott nyomtatóhoz való, de mindegyik más gyártótól érkezett.

Ebbôl adódóan gyökeresen más minôséget képvisel.

A képet tovább bonyolítja az is, hogy minden eladó szerint az ô terméke kifogástalan, nyugodtan használhatja a Kedves Vásárló, már évek óta forgalmazzák, ...

A közelmúltban egy adott márkájú tintapatron egy hónapon belül egy nagy tintasugaras nyomtatót küldött a halálba és két kisebbet komoly munkával tudtunk életben tartani. Errôl a patronról is azt mondják máig is, hogy kifogástalanul mûködik...

A cikk kötött terjedelme nem engedi a téma hosszasabb boncolgatását, de ha szeretne errôl többet tudni, ezen a webcímen olvashat róla részletesebben: www.NyomtassOkosan.hu/nemletezik Mi tehát a megoldás?

Megoldás természetesen van. Tanúk erre azok a vállalkozások, akik használják ezeket a termékeket és jó döntésnek tartják az áttérést. Persze rossz megoldás is létezik, errôl is sokan és sokat tudnának mesélni.

A következô részben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen megoldások léteznek, mire kell figyelni a választásnál? Remélem, sokaknak ad majd néhány hasznos ötletet és takarít meg pénzt, idôt és bosszúságot.

Harman Tibor www.NyomtassOkosan.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

33

VENDÉG-OLDAL

Nászúton, Árkádiában — A székek kényelmesek – rögzítette Eszter, jelezve: az sem mindegy, hogy az ember miképp helyezkedik el alkalmi trónusán. És fölsorolt pár helyet (és itt egy fölsorolás következett), ahol a székek nem kényelmesek.

Mindez a Piazza del Granoban történt, Pécsett, a Búza téren. Grano amúgy azt jelenti, búza, de talán dallamosabban hangzik. Meg többet árul el a tulajdonos szándékáról, hogy tudniillik hadd muzéroljon egy tradicionális olasz konyha a Mecsekalján, valahol, a belváros peremén.

Nászúton voltunk egyébként, így egy kevéske rosszat is elénk lehetett volna tenni, meglehet, azt sem pöröltük volna meg. Ám nem tettek elénk semmi rosszat, csak csupa jót. Legelébb is egy pohár kellemes, hûvös sert és egy limonádét (a nászúton is kell valaki, aki vezet). A limonádé történetesen egy csipkebogyó, vagy, ahogy magyarul mondanánk, hecsedli alapú készítmény volt, mézzel, citrom-, narancs- és lime-darabokkal, kevéske jéggel... Itt megállót tartanék.

Biztos belém szorult a baj, de nem vagyok túl boldog, amikor teleszuszakolják a koktélokat jéggel, akár alkoholosak, akár alkoholmentesek. Sokszor a limonádékban is ott a veszély. A szívószálért nem rajongok egészen, és amikor a pohárból a szemem láttára megindul a torkom Titanicja ellen a jéghegy, Leonardo Di Caprio, akit nem mellesleg nagyon élethûen adok, már jajgat. A Grano jege mérsékelt, valószínûleg érdemes lenne többféle limonádét kipróbálni, a választékra ugyanis nem lehet panasz.

Hozzáteszem: ami az ételkínálatot illeti, ott sem tisztáztunk mindent.

Tudtuk, hogy elôételnek kiváló a bruschetta vagy a csípôs, paradicsomos szószban tálalt fekete kagyló. És elhittünk minden jót a piadinákról is. És akkor itt megint lefékezek.

Merthogy egy régi-régi kaland jutott eszembe. Stirling professzorral utaztunk, a JPTE Mûvelôdéstörténeti

Tanszékének vezetôjével, meg egy nagyobb társasággal, és Észak-Olaszország botanikus kertjeit látogattuk végig. Bolognában is voltunk persze, és megtapasztaltunk egy furcsa jelenséget. Közismert, hogy harmincöt kilométernyi árkádsor húzódik végig a középkori városmagon. Ennek egyik kedves szakasza épp a Dóm térre, a teret a templommal szemben lezáró épület tövébe esik. Egészen különleges akusztikája van. Ha valaki beáll az árkád egy meghatározott pontjára, és halkan elsuttog valamit, akkor az, aki egy másik, ugyancsak kitüntetett pontra áll, minden szót tisztán hall, mindent pontosan megért. Még a gémberedett szívûek is elmosolyodnak, és gyanítom, nincs turista, aki ki ne próbálná a középkori hangosítást.

Vetettünk egy pillantást a levesekre is, ám ami a paradicsomlevest illeti, abban nagyon erôsek vagyunk otthon.

Már nem annyira én, csak, mint fogyasztó, de ahogy legutóbb is ettük, zellerkockával, sajttal, rántott borsóval, azt nehéz überelni. Bár hallom, hogy a mascarpone sajtos, gombás raviolival tálalt itteni, bazsalikomos változat is versért kiált.

A húsételek között jó kis csirkék, steak-ek, kacsák, borjúk hívogatnak, a halak között ott úsznak fenyômagos, fokhagymás spenóton rózsalazacok.

Mindezzel együtt végül is a la nonna pizzát választottuk. La nonna ugyanis azt jelenti: nagymama. És úgy emlékeztünk, hogy a nagymamáink valahogy kevés dolgot rontottak el a konyhában. Paradicsom, sonka, articsóka,

A bolognai jelenlét izgalmas élménye volt néhány éttermi látogatás is, és a fölfedezés, hogy milyen sokféleképpen kerülhet elénk piadina, vagyis lepénykenyér. A város találmánya állítólag, bár itt még kérdések vannak, valószínûleg soha nem tisztázható kérdések. Évszázados vitát kéne eldönteni ugyanis, mert magáénak mondja Ravenna, Ferrara, de talán még Parma is – úgy látszik, nem elég nekik a sajt meg a sonka. Persze, épp sajttal töltve a legjobb, esetleg mozzarellával, kis ruccolával, vagy, ahogy a Piazza del Granoban kínálják, sonkával, gombával, netán cézár módra.

rukkola – ilyeneket leltünk föl ezen a tésztadiszkoszon.

Minden együtt volt hát egy csöndes, lassú, szép estéhez. Talán csak a bolognai árkádok hiányoztak. Vajha minél több ilyen árkád épülne nálunk is! Hogy eljusson hozzánk egymás szava. Hogy elérnénk-e általuk végül Árkádiába, a gondtalan pásztorok boldogságos országába, azt nem tudom.

De hogy talán többet értenénk meg egymásból, még akkor is, ha olykor elgémberedik a szívünk, abban majdnem biztos vagyok.

Sz. Koncz I.