PécsiBölcsész 2011 április

PB 2011 aprilis.indd 1

2011-04-21 6:38:46 PM

Akik llegyőzték ő ték D Dr. Áll Államadósságot dó á t I Börtönbe a kollégistákkal I Beszélgetés Boros Jánossal Fekáliával az alaptörvényért I TE Fent leszel? I Trónok Harca

Tavaszi állatkert IV. évfolyam 5. szám

BÖLCSÉSZ KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS PERIODIKA

PB 2011 aprilis.indd 2

2011-04-21 6:38:48 PM

Hivatás pusztán emberségből - Szántó Renáta 4 Börtönbe a kollégistákkal - Lenthár Balázs 5 „Nem látszik, hogy bármi bármerre is haladna” - Bálint Dávid, Lenthár Balázs 6-7 Eltanácsolt zenészből Széchenyi-díjas professzor - Takács Gábor 8-9 Túlélés az arénában - Pécsi Pszichológus Napok - Pachner Orsolya 10 Majd, ha a kisbíró kidobolja - Újságírás napjainkban - Debreczeni Ágota 11 Akik legyőzték Dr. Államadósságot - Bálint Dávid 12 Ökonap a Bölcsészkaron - Szántó Renáta 13 A magyar államiság megmentője vagy félfasiszta kényúr? I. - Lenthár Balázs 14-15 Oroszrulett vagy kifizetődő alternatíva? - Tatay Eszter 16 Kell-e nekünk Szálasi szobor? - Lenthár Balázs 17 A Hit Gyülekezete, mint történelmi egyház - Lenthár Balázs 18 Európát vezetve - Takács Gábor 19 A pécsi futsal csapat a MEFOB döntőjében - Takács Gábor 20 Választottak a pécsi bölcsészek - Takács Gábor 21 TE Fent leszel? - szerk 22 Pécsi Egyetemi Zenekarok Fesztiválja a B-klubban - Szánó Renáta, Bán Attila 23 B.U.É.K. Afganisztán - Németh Klaudia 24 Úgy kell játszani, mintha ott táncolnék a többiekkel - Miklán Bianka 25 A félreütött Ü - Debreczeni Ágota 26 Amiért a televíziót feltalálták - Trónok Harca - Stemler Miklós 27 „Még Élek!” - Caligula főpróbája a Pécsi Nemzeti Színházban - Vidó Gábor 28 Ha egymást nem is, a nézőt bizony hátrahagyták - Battle L.A. - Hajdu Mariann 29 Üres effektorgia - Sucker Punch - Pál Balázs 30

Pécsi Bölcsész - bölcsész kulturális és közéleti periodika Kiadja a PTE BTK Hallgatói Önkormányzata.

Megjelenik havonta - IV.évfolyam 5. szám 2011. április 26 Felelős kiadó: Gulyás Tibor Főszerkesztő: Bálint Dávid (pecsibolcseszinfo@gmail.com); Korábbi főszerkesztőnk: Stemler Miklós Főszerkesztő-helyettes: Várnagy Szabolcs Lapszerkesztő: Rákos Blanka Olvasószerkesztő: Mészáros Gabriella Tördelőszerkesztő, arculat: Barabás Norbert Borítóterv: Lugosi Tamás (scham) Grafikák: Hetsch Ferenc Szerzőink: Bán Attila, Debreczeni Ágota, Hajdu Mariann, Kovács Réka, Lenthár Balázs, Pál Balázs, Takács Gábor, Nagy Éva Anna, Pachner Orsolya, Tatay Eszter, Miklán Bianka, Németh Klaudia, Stemler Miklós, Szántó Renáta, Vidó Gábor Fotó: Iváncza Boglárka, Körtvélyesi László, Szita Tamás, Taragyia Tomiszláv Cím: 7624. Pécs, Ifjúság útja 6. - Diákcentrum Telefon: +36 (72) 503 600 / 4235 Fax: +36 (72) 503 613 Honlap: www.pecsibolcsesz.hu, pecsibolcseszinfo@gmail.com

3 PB 2011 aprilis.indd 3

3

2011-04-21 6:38:50 PM

KAPTÁR SZÁNTÓ RENÁTA

» MOSOLYGÓ KÓRHÁZ Az egyetemi hétköznapok során a munkáról az embernek az anyagiak vagy inkább azok hiánya, és az érte való rohanás jut elsőként eszébe. Viszonylag ritkán fordul elő, hogy valaki olyan munkakörre adná a fejét, ahol pusztán egy mosoly a fizetség. Pécsett is van lehetőség minderre egy speciális szervezet keretein belül. Kőműves Glóriát, a Mosolygó Kórház Alapítvány pécsi koordinátorával beszélgettünk. „Pécsett a Mosolygó Kórház Alapítvány 2004-ben jött létre azzal a céllal, hogy a kórházakban ápolt gyermekeken segítsen. Az önkéntes program fókuszában a kis betegek felvidítása áll” – foglalja össze tevékenységük lényegét Kőműves Glória. Jelenleg a szervezet körülbelül száz önkéntest támogat, és folyamatosan készítenek fel újabb jelentkezőket is a feladatok ellátására.

A kisgyerekekkel foglalkozó csapat nagy része egyetemi hallgató, de az idősebb generáció tagjai, akár nyugdíjasok is képviseltetik magukat a „mosolycsalogatók” körében. Az alapítvány önkénteseket felkészítő kezdeményezése újszerű, hiszen Pécsett nincs más hasonló jellegű szervezet, amely hosszú távon foglalkoztatná és szakszerűen betanítaná azokat, akik szeretnének másokon segíteni.

Országszerte több nagyvárosban van jelen a Mosolygó Kórház Alapítvány, nemzetközi kapcsolataik is megfelelőek, mégis kevesen ismerik a szervezet tevékenységét. Az ÁJK-n van külön kurzus (Diákok a gyermekekért), ahol a hallgatók betekintést nyerhetnek az Alapítvány munkájába, és részt is vehetnek a gyerekek támogatásában. Más karokon viszont nincs lehetőség egyetemi keretek között ilyesmire. A koordinátor szerint ezen lehetne változtatni, hiszen ők nyitottak az ilyen jellegű kezdeményezésekre, csupán szervezés kérdése az egész.

A Mosolygó Kórház tevékenységét jelenleg kevesen ismerik, de akiket érdekel részvétel, Kőműves Glória szerint legegyszerűbb, ha megkeresik a szervezet hivatalos honlapját (www.mosolygokorhaz.hu), itt minden in-

formáció megtalálható a működésükkel kapcsolatban.

Az önkéntesség érdekessége, hogy ilyen jellegű munkát mindenki vállalhat ma Magyarországon, aki betöltötte a 18. életévét. Más jogi kikötés nincs, azonban mégis sok mindentől függ, kiből lesz igazi segítő. Az önkéntessé válásig meg kell felelni bizonyos kritériumoknak. Többek között a jelöltnek ki kell töltenie egy jelentkezési lapot, át kell esnie egy alkalmassági interjún, illetve 1,5-2 hónapos felkészítésen kell részt vennie, ahol megtanítják neki a munkával kapcsolatos viselkedést, szabályokat és lehetőségeket.

A „betanulási” folyamat alatt a már tapasztalt művészek vezetik be az újonnan jelentkezőket a gyermekkórházakba, ahol megtanulhatják a bábozás, bűvészkedés, mesemondás, zenés és kézműves foglalkozások rejtelmeit. Lényeg a kreativitás és a lelkesedés. A koordinátor szerint, ha ezek megvannak a jelöltben, akkor a többi már jön magától, ugyanis a hetente vagy kéthetente tartandó másfél órás foglalkozások alatt a játékok és a beszélgetés által közelebb kerülnek egymáshoz az önkéntesek és a gyermekek.

A cél egy olyan közösség kialakítása, ahol a művészek és a kis betegek baráti viszonyt alakíthatnak ki egymással, inspirálhatják és színesíthetik közös kapcsolatukat.

A nemes dolog sikeréhez hozzájárul az is, hogy az eddigi visszajelzések pozitívak, hiszen a beteg gyerekek mosolya és az önkéntesek számának folyamatos növekedése határozza meg az Alapítvány jelenét. Ha ezek után valaki kedvet kapott a csatlakozáshoz, az ne halogassa, vegye fel a kapcsolatot a szervezettel a hivatalos honlapon keresztül.

fotó: Taragyia Tomiszláv

HIVATÁS PUSZTÁN EMBERSÉGBŐL

4 PB 2011 aprilis.indd 4

2011-04-21 6:38:51 PM

KAPTÁR LENTHÁR BALÁZS

BÖRTÖNBE A KOLLÉGISTÁKKAL! » A KECSKEMÉTI VIP-BÖRTÖN CSODÁJA Ez az a hely, ahol többek között Stadler József is töltötte büntetését, miután megvágta az államot cirka kétmilliárd forinttal, és jó eséllyel, ha a fellebbezés során nem tesznek csodát, úgy Stohl András is itt fogja letölteni az első fokon rá kirótt két év négy hónapos elzárását.

Nézzük meg ezt a képet, amelyen egy ízlésesen berendezett, hangulatos kis kuckó tárul a szemünk elé, utána, kedves kollégista sorstársak, idézzük fel amolyan fátyolos, múltba révedő tekintettel a hajdanán volt Szántó, Jakabhegyi, régi Boszi kollégiumokban uralkodó állapotokat.

Nyilvánvalóan olyan kiütéssel nyert a börtön, amelyről annak idején Cassius Clay (mielőtt Muhammad Ali rátalált Allahra) is csak álmodni mert. Ha emellé elkészítjük a matekházit, akkor még csúfondárosabb végeredményt fogunk kapni. Gönczöl Katalin kriminológus egy interjú során azt nyilatkozta, hogy egy rab átlagos napi költsége 9000 forint, tehát évi szinten kicsit több mint három és egynegyed millió forint. Természetesen ebből lejön az intézmény fenntartási költsége, illetve a személyzet fizetése – gondolom én, mint laikus, vagy legalábbis remélem.

fotó: Taragyia Tomiszláv

Bár akkor sem túl rózsás a helyzet, hiszen a fizetesek. hu információi szerint egy börtönőr átlagos évi bruttó fizetése is 1.800.000 forint körül mozog, és mint tudjuk, egyetlen intézményben sincs annyi börtönőr, mint rab.

Ezzel szemben a jelenleg hatályos Felsőoktatási Törvény alapján egy kollégista állami normatíva szerinti támogatása 116.500 forint évente. Ha ehhez még hozzácsapjuk az államilag finanszírozott hallgatók után járó 119.000 forintos normakeretet, akkor is azzal kell szembesülnünk, hogy egy kollégiumban élő, állami képzésben résztvevő egyetemista – aki nem gyilkol, rabol, gyújtogat, erőszakol, hanem a saját, illetve az ország jövőjéért képezi magát – össztámogatása az állami szektorból éves szinten alig 7%-át teszi ki egy akármilyen bűnöző költségének.

Most komolyan gondolkodjunk el azon, hogy jobban megéri-e beverni a kirakatot egy fél téglával, majd bucira verni az eladót és lelépni a kasszával, mint diplomát szerezni? Sőt, akár csinálhatnánk rendesen is, és nyírjunk ki mindenkit a boltban, és egy életre meg van oldva minden gondunk. Persze, ha honatyáink valóban beszavazzák az alkotmányba a tényleges életfogytiglanis tételt.

Tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű, és ezekre a helyekre olyan bűnözők kerülnek, akik nem erőszakos vagy esetleg életellenes bűntettet követtek el. Nyilván az is más kérdés, hogy ha mocsár részegen és halálosan betépve közúti balesetet okozok, az miért nem minősül életellenes bűncselekménynek? No, de hagyjuk is ezt a témát, maradjunk az eredeti ösvényen, tehát akkor tegyük fel másképpen a kérdést.

Komolyan azért szerezzek diplomát, hogy majd annak segítségével tudjak milliókat, esetleg milliárdokat sikkasztani? Valamennyi csak összejönne belőle, azt meg el kell ásni a tó partján a rózsabokor alatt, és ha az elkövetkezendő 3 évben (ennyit kapott Stadler, és ott két milliárdról volt szó) nem épül pláza vagy kocsma a rózsabokor helyén, akkor minden frankó, és egyenesbe raktam az életem.

Zárszó gyanánt megállapíthatjuk, hogy valami kegyetlenül el van baltázva ebben a történetben, és szinte biztosra vehető, hogy ennél még elkeserítőbb arányok vonatkoznak az éves rabtartás és egy magyarországi átlagkereset között felállítandó reláció esetében. Igaz is, hiszen ki keres ma Magyarországon évi 3.300.000 forintot?

5 PB 2011 aprilis.indd 5

5

2011-04-21 6:38:51 PM

KAPTÁR BÁLINT DÁVID, LENTHÁR BALÁZS

„NEM LÁTSZIK, HOGY BÁRMI BÁRMERRE IS HALADNA” » ÉRTELMISÉG AZ IDŐ FOGSÁGÁBAN

fotó: Szita Tamás

Legutóbbi számunkban Dr. Bagi Zsoltot kérdeztük a „filozófus-ügy” néven elhíresült botránysorozatról. Az alábbi interjú során az ügy egyik kulcsszereplőjeként feltűntetett Dr. Boros Jánossal, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatójával, a Pécsi Filozófiai Tanszék tanárával beszélgettünk.

PécsiBölcsész: Mi a véleménye a Magyar Nemzet hasábjain napvilágot látott „filozófus-ügyről”?

Dr. Boros János: Ami a Magyar Nemzetben megjelent, egészében véve meglepett. Szakmai körökben hallani lehetett, hogy voltak nagy összegű pályázatok, de annak, hogy mindez nyilvánosságot látott, és ahogy, annak nagyon nem örültem.

Különböző értelmezések és különféle nyilatkozatok érkeztek külföldről is az MTA elnökéhez, vagy ha jól tudom, a miniszterelnökhöz is, hogy állítsák le a sajtókampányt. Ez egy régi reflex megnyilvánulása, de a valóságban nincs semmilyen hierarchikus viszony jelenleg a sajtó és a politikai vagy tudományos vezetői réteg között. Nincs irányító és mindent kézben tartó politikai bizottság, ki kell tartanunk amellett, hogy végre demokrácia van itt, annak ellenére, hogy vannak olyan emberek, akik még mindig a régi fogalmak szerint gondolkoznak.

Tény, hogy alig van ma Magyarországon a pártok értékrendjétől független sajtó. Igazán magas szakmai színvonalú, kiegyensúlyozott napilap sincs, így könnyű azt mondani, hogy ezt vagy azt valaki vezérli. Bár külföldön is vannak a lapoknál politikai árnyalatok, de ha mondjuk a Frankfurter Allgemeine Zeitungot, a Le Monde-ot vagy a New York Times-t nézzük, teljesen más kép tárul elénk a kiegyensúlyozott tájékoztatásról. Úgy vélem, hogy egyes sajtótermékek bizonyos beállítottsággal kampányszerűen léptek fel, ezzel megszegték a demokrácia ártatlanság vélelmére vonatkozó

alapszabályát. Megmarad azonban a kérdés, hogy állításaik megfelelnek-e a valóságnak vagy sem. Ha a hivatalos vizsgálat lezárul és kiderül, hogy az állításoknak nincs valós alapja, akkor helyes lesz az újságok jogi felelősségre vonása.

PB: Sok esetben összemosták az Ön által az MTA-n elindított folyamatokat a „filozófus-üggyel”. Hogyan látja mindezt?

BJ: Az MTA filozófiai intézetének igazgatói posztját 2010. január 1-je óta töltöm be. Azért pályáztam, mert az akadémiai „kereső bizottság” három nevet jelölt meg, és közülük engem kért fel. Ugyanakkor a PTE és az MTA vezetőivel is egyeztettem, hogy ami Pécsett a közreműködésemmel felépült (filozófia szak, doktori iskola), azt nem fogom itt hagyni.

Már a pályázás környékén furcsa dolgok történtek.

Megjelent egy cikk a Népszabadságban, hogy politikai kinevezésről van szó. Ehhez fontos tudni, hogy aki komoly szakmai munkára törekszik, annak nincs ideje politizálni. Nem veszek részt a pártpolitikában, mivel a szakmai munka kizárja a hatékony politikai tevékenységet – és viszont.

6 PB 2011 aprilis.indd 6

2011-04-21 6:38:51 PM

KAPTÁR BÁLINT DÁVID, LENTHÁR BALÁZS

Egy olyan intézetet szeretnék kialakítani, amely nemzetközi színvonalú. A filozófiában, mint sok másban, hihetetlenül el vagyunk maradva. A helyzet sajnos sok diszciplínában mindmáig az, ha valaki valami komolyat akar produkálni a területén, annak el kell hagynia az országot. Ezen változtatni kell. A külföldi tapasztalatokból tudom, hogy kognitív képességekben nem vagyunk semmivel sem gyengébbek, mint a nyugatiak. Csak meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy komoly eredmények születhessenek. A filozófiához viszonylag nem kell sok pénz, és itt is lehetne nagy dolgokat véghezvinni.

Képesek vagyunk nagy dolgokat elérni, de egy jó bölcsészkar vagy akadémiai kutatóintézet kialakításához sok-sok évtizedre van szükség. Nem lehet öt perc alatt csodát művelni, de elkezdtük az építkezést, amely remélhetőleg több generáción ível majd át.

Meg lehet gátolni, hogy valami felépüljön, hogy nemzedékeken átívelő folyamatok induljanak el, ennek ebben az országban nagy hagyománya van. Ha valaki valamit elindít, azt fejbe verik, és kezdődhet minden elölről. Ilyenektől terhes az egész rendszerváltozás. Húsz év telt el egy negyven évig tartó, országon belüli elnyomó hidegháború után, amit egy baloldali politikai rendszer a saját állampolgárai ellen vívott. Húsz év: történeti és politikai idő szerint most kellene ott tartanunk, ahol Németország nyugati fele vagy Franciaország az 1960as években, húsz évvel a háború után tartott. Annyi különbséggel, hogy ott volt újraalapítás, történeti igazságosság-szolgáltatás, és részben ennek köszönhetően komoly folyamatok indultak el addigra. Itthon viszont nem látszik, hogy bármi bármerre is haladna. Az egykori Kelet-Németországban (negyven évig „Német Demokratikus Köztársaságként” eufemizálták a diktatúrát) az egyesítés után azonnal megtették az egyetemeken és az akadémiákon a szükséges átalakításokat. Nálunk ilyesmi nem történt. Eltelt megint húsz év és az országunkban élő rengeteg okos ember képtelen volt lerakni egy olyan struktúrát, amely pozitív, jövőbe mutató folyamatokat indított volna el. A magam helyén ezzel próbálkozok kicsiben mind Pécsett, mind az MTA-n.

PB: Ez így magában nem tűnik problémásnak. Végül mi vezetett felháborodáshoz?

BJ: Az intézetnek van egy elemi követelményrendszere. Olyan munkatársak ülnek ott, akik egyetemeken nem tanítanak. Semmi egyéb dolguk nincs, mint hogy kutatómunkát folytassanak, a munkaidejük kötetlen, otthon dolgozhatnak. Egyetemi docensi-tanári fizetést visznek haza. És mi az elvárás? Évente egy szakmai tanulmány, amely a lehető legkisebb követelmény. Évente egy tanulmánynál kevesebbet a matematika szabályai szerint sem lehet írni. Ez alatt csak az van, hogy évente egyet sem, vagyis semmit sem kell írni a kutatónak. Követel-

ményrendszerben ez alá nem lehet menni – de számos „kutató” véghezvitte a matematikai csodát, ezen szint alá ment, miközben az Intézet egyharmada nemzetközileg is releváns munkát folytatott. Az első vizsgálati körben kiderült, hogy tizenöt munkatárs nem teljesíti a minimális követelményeket. Volt olyan főmunkatárs, aki az elmúlt tíz évben egyetlen tanulmányt jelentetett meg. Több ötven év fölötti, sőt közel hatvan éves munkatárs nem készítette el az egyetemi doktorátusát sem, pedig a 80-as évek óta az Intézet munkatársa, minden egyéb kötelezettség nélkül. Ilyen viszonyokat találtam, ezt tártam föl, ennek semmilyen politikai vonzata nincs, legalábbis részemről. Senki nem adott utasítást, szemben azzal, ami a sajtó egy részében megjelent.

Magam nem is kívántam ezt az elkeserítő helyzetet nyilvánosságra hozni, de az érintettek, ahelyett, hogy elfogadták volna a kritikát, vagy elkezdtek volna a Magyar Tudományos Akadémia követelményrendszerének megfelelően dolgozni, a sajtókapcsolataikat felhasználva azt kezdték híresztelni, hogy politikai támadás indult ellenük. Nagyon szomorú és elgondolkodtató, hogy a sajtó egy része ebben az esetben sem tényeket vizsgált, hanem eseményeket konstruált, és politikai kinevezésről, majd politikai motivációjú értékelésről beszélt.

Pedig csak a szakmaiság felé történő elmozdulásról volt és van szó.

PB: Elképzelhető, hogy ezek a kezdeményezések most zátonyra futnak?

BJ: Ismerőseimnek, barátaimnak azt mondtam erről, hogy én nem változtam, ezt folytatni kell. Ha nem ezt tesszük, akkor marad az, amit megszoktunk. Marad a lazaság, semmi nem mozdul, de azért mindenki megkapja a közpénzraktárból a nyugati munkanélküli segély mértékének megfelelő fizetését, mindenféle komoly erőfeszítés nélkül. Elvállaltam, hogy nemzetközi szintű munkát alakítok ki, bekapcsolom az Intézetet a nemzetközi vérkeringésbe, és meghonosítom a nyugati egyetemeken elfogadott szakmai morált. A fiatal filozófusnemzedék tagjai közül sokan támogatnak ebben.

Hogy megreked-e mindez, nem tudom, de meggyőződésem, hogy ez a szakmának és a tágabb társadalmi közösségnek jó, csinálom amíg lehet. Ha nem lesz rá mód, csak azt mondhatom majd, ami tőlem tellett, megtettem, a többi nem az én felelősségem. Úgy próbálok gondolkozni, cselekedni és élni, hogy azt mondhassam, ha mindenki hasonló hozzáállással élne, ez az ország már sokkal előrébb járna.

Az interjú további részét a pecsibolcsesz.hu-n olvashatják.

7 PB 2011 aprilis.indd 7

7

2011-04-21 6:38:53 PM

KÖZTÜNK SZÓLVA TAKÁCS GÁBOR

ELTANÁCSOLT ZENÉSZBŐL SZÉCHENYIDÍJAS PROFESZSZOR Dr. Lénárd László, a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának neurobiológusa, a tudományos szféra legjelentősebb elismerését, a Széchenyi-díjat vehette át március 14-én a Parlamentben. A kutató az éhség és a jóllakottság érzése mögött megbújó élettani és pszichológiai folyamatok vizsgálatával vívta ki a Magyar Tudományos Akadémia megbecsülését.

Valószínűleg Lénárd professzor sem gondolt ilyesfajta szakmai elismerésre, amikor másodikos gimnazistaként még a zenélés jelentett számára mindent, és sorra szállította az aranyérmeket a híres Helikon Fesztiválról.

volt jelen a városban, amely párját ritkítja. Messzemenően a legjobb volt az országban. Az itt dolgozó, világszerte elismert szaktekintélyek, köztük Lisák Kálmán, olyan védőernyőt bocsátottak a munkatársaik fölé, amivel biztosítani lehetett a munkát. Ennek ellenére ez hallatlanul nagy dolog volt.

Az akkori, politikailag igen viszontagságos helyzetben az illegális cserkészmozgalomban való részvétele miatt azonban elbocsátották a konzervatóriumból, és ezzel együtt úgy tűnt, szertefoszlottak a zenészi álmok.

PB: Egyben hatalmas áldozatokkal is járt, hogy élőben megtapasztalhassa Amerikát.

Szerencsére 1962 után jött az egyértelmű politikai enyhülés, így megkapta a lehetőséget, hogy egyetemi szinten hódolhasson másik két szenvedélyének, a pszichológiának és az orvostudománynak. Ugyanakkor tisztában van azzal is, milyen szerencsés csillagzat alatt született.

Dr. Lénárd László: Ha két vagy három évvel öregebb vagyok, akkor valószínűleg nem vesznek fel az Orvostudományi Karra, és most nem is kerülhetett volna sor erre a beszélgetésre.

PécsiBölcsész: A későbbi kutatómunka gyümölcseként 1977-ben Irex ösztöndíjat kapott, és két évet tölthetett el az Egyesült Államokban, majd 1985-ben és ’88-ban a cambridge-i és oxfordi egyetemen dolgozhatott. Az akkori diktatúra idején miként sikerült kijutnia nyugatra?

LL: A családom nem jöhetett velem. A harmadik gyermekem akkor volt kettő hónapos, és édesanyám is súlyos beteg volt. Ennek ellenére mindenki azt mondta, hogy „menj, mert most mehetsz”. Így töltöttem el kint egy évet, aztán a feleségem különleges engedéllyel kijöhetett hozzám harminc napra, de a gyerekek nem.

Magyarországra visszatérve tovább folytatta a kemény munkát, többek között az éhség motiválta magatartás központi idegrendszeri szabályozásának tanulmányozásával. Ennek premisszája tulajdonképpen az, hogy a táplálkozást fel lehet úgy fogni, mint egy kalóriapótló cselekvést, de – ami talán érdekesebb – úgy is, mint örömforrást. Ennek a teóriának a mozgatórugója egy, a szervezetünkben is megtalálható vegyület, a dopamin.

LL: A II. világháború után olyan orvosprofesszori kar

8 PB 2011 aprilis.indd 8

2011-04-21 6:38:53 PM

KÖZTÜNK SZÓLVA TAKÁCS GÁBOR

LL: A nyolcvanas években több munkatársammal együtt sikerült kimutatnunk, hogy a dopamin és a noradrenalin aktuális, egymáshoz viszonyított egyensúlya felelős az éhség és a jóllakottság érzésének kiváltásáért, tehát fontos szerepük van a testsúlyszabályozás folyamatában.

A dopaminról kiderült ugyanis, hogy táplálkozáskor felszabadul a szervezetben, és így például az édes ízű ételek, italok fogyasztásakor nő a dopamin szint.

Némi ambivalenciát vélhet felfedezni az a kedves olvasó, aki elképzeli, milyen hatással lehet egy hamburger és egy pohár kóla a szervezetre. Azáltal, hogy elfogyasztjuk ezeket a táplálékokat, dopamin szabadul fel szervezetünkben, amely ugyan boldogságérzetet okoz, viszont az említett táplálékok köztudottan negatív hatással vannak az egészségre. Itt kanyarodunk vissza az evés és ivás azon pszichológiai kérdéséhez, hogy ezen mechanizmusok nemcsak a kalóriapótlást, de az örömöt és élvezetet is szolgáltatják.

LL: A táplálékoknak nagyon sokfajta értékük van. A táplálékok látványa, színe, szaga, konzisztenciája, az íze. A táplálékválasztás kérdésköre tulajdonképpen a hedonikus értékelésnek rendelődik alá, tehát annak, hogy milyen minőségű az öröm, a jutalom. A táplálékválasztás egyúttal nagyon komoly kulturális vonzattal is rendelkezik, ahol a családi háttér nagymértékben determinálja az eseményeket.

Egy ehhez kapcsolódó kísérlet a banánevő macska és a kiscica esete. A két állatot előbb elválasztották egymástól, majd elektromos öningerléssel az anyamacskát banánevésre késztették. Ezért jutalmazó ingert kapott a fejébe.

hatásúak egyaránt. Ezek tanulmányozása hosszútávon igen jelentős lehet a túlsúllyal, valamint az anorexiával küzdők számára.

LL: A jelenlegi kutatás távlati értelme abban rejlik, hogy ezekből az anyagokból, illetve ezeknek a módosulásaiból majd valamikor természetes evés gátló vagy evés fokozó szereket leszünk képesek előállítani.

A jelenleg forgalomban lévő testsúlycsökkentő szerekről ugyanis nem titkoltan negatív véleménnyel vagyok. Sajnos a fogyasztószerek egy része kémiailag az amfetamin származékaiból eredeztethető. Ebből kifolyólag nem eléggé hatékonyak, és komoly mellékhatásokkal rendelkeznek. Ráadásul a statisztikák szerint a fogyókúrán lévő elhízottak 85%-a később visszanyeri a testsúlyát.

PB: A családban a felesége és legnagyobb fia, László, szintén az orvosi pályát választották. Felvetődik a kérdés, hogy a szakmai kihívásokat megvitatják-e mondjuk a vasárnapi ebéd alkalmával?

LL: Nagyon szerencsés embernek érzem magam, mert mind a három gyermekem azokat az értékeket képviseli, amelyeket mi is a feleségemmel, és ezt erőszakkal nekünk sosem kellett forszíroznunk.

Persze elkerülhetetlen, hogy orvosi dolgokról is beszélgessünk, ugyanakkor a hétköznapok során a feleségem, a fiam és a menyem kommunikálnak a medikusi problémákról. Végtére is, ők az orvosok, én csak kutató vagyok.

Amikor legközelebb éhes volt, és a tálban ott volt a banán, azt választotta. Ezután megéheztették a kiscicát, és beengedték az anyja mellé, ahol ott volt a banán, amit aztán a kiscica elkezdett enni. Ezt többször megismételték. Ez a kiscica felnőttkorában – és ez a lényeg – ha volt banán, mindig azt részesítette előnyben, akár a hússal szemben is.

A tanulság tehát, hogy a szülők által mutatott példa, az otthon elsajátított táplálkozási szokások bizony jelentősen befolyásolják azt, hogy mi mit választunk táplálékunknak. Hiszen megfelelő neveltetés esetén akár egy banán is képes lehet azt a hedonikus örömöt nyújtani, mint egy zacskó chips vagy egy „párszázas ajánlat”.

Dr. Lénárd László kutatásainak célcsoportjai jelenleg az úgynevezett neuropeptidek, amelyekről sikerült kimutatni, hogy vannak köztük evést gátló és étvágyfokozó

9 PB 2011 aprilis.indd 9

9

2011-04-21 6:38:54 PM

KÖZTÜNK SZÓLVA PACHNER ORSOLYA

TÚLÉLÉS AZ ARÉNÁBAN » ÖSSZEFOGLALÓ A PÉCSI PSZICHOLÓGUS NAPOKRÓL Lassan hagyománnyá válik a Pécsi Pszichológus Napok a tavaszköszöntő programok sorában: idén hatodik alkalommal rendezték meg a PTE pszichológia szakos hallgatóinak konferenciáját. Március 17-19-én három napos előadássorozatra ülhettünk be a Civil Közösségek Házába, hogy többet tudjunk meg az agresszió különböző megnyilvánulási formáiról.

A rendezvényt minden évben a Pszichológia Intézet lelkes hallgatói csapata szervezi meg. Évről évre bővül a Pszieszta csapat létszáma, hiszen az új barátságok, jó hangulat és a programsorozat egyre nagyobb visszhangja sokak számára csalogató.

Az Intézet vezetőségének figyelmét sem kerülte el a hallgatók önálló munkájának gyümölcse. Prof. Bereczkei Tamás – a Pszichológia Intézet vezetője – megnyitó beszédében bejelentette, hogy 2012-től új díjat fognak átadni minden évben a Psziesztán, a Kézdi Balázs-díjat. A díjat a tanulmányok mellett is aktív hallgatók kaphatják meg, ami nem kis elismerés, hiszen Prof. Kézdi Balázs (1938-2010) a pécsi pszichológia szak megalapítójaként kiváló ember és elismert szakember volt.

A Pszichológus Napok egyik kiemelt célja, hogy emberközeli környezetben és kellemes hangulatban nyújtson új ismereteket a pszichológia különböző területeiről. Kísérőprogramként az egyik kisebb teremben – jól kiszámítva a büfé mellett – filmvetítések zajlottak, ahová bárki beülhetett egy-egy előadás után, hogy kinyújtóztassa tagjait a babzsákokon, matracokon.

Természetesen a figyelem központjában idén is a sokszínű tudományos előadások álltak.

A napjainkban aktuális téma – az agresszió – meglepő sokrétűségével szembesülhettünk a programfüzetet böngészve. Kriminálpszichológiai előadásokon túl hallhattunk az agresszió megjelenéséről a sportban, a politikában, a művészetekben vagy akár a szexben is.

Emellett voltak interaktív műhelyek, ahol a résztvevők

korlátozott létszámban ismerkedhettek a téma egy-egy terápiás, gyakorlatibb jellegű vetületével.

A rendezvény hallgatói vonala nemcsak a szervezésben, hanem a szakmai programokban is feltűnt. Csütörtökön egy új próbálkozás keretében az online térben felbukkanó pszichológiai jelenségekről beszélgetett öt pszichológushallgató. A hallgatói kerekasztal néven futó program olyannyira népszerű volt, hogy remélhetőleg ezzel is hagyományteremtő mozgalom indult el. Emellett pénteken egy külön szekcióban a hallgatók egyéni előadásokon is bemutathatták önálló kutatási témáikat.

Ahogy a családias, kellemes hangulatból is kitűnt, a szervezők nemcsak a megfelelő szakemberek meghívására helyezték a hangsúlyt; péntek esti programként egy kis kikapcsolódást is szolgáltattak egy közeli, régről ismert helyszínen. Talán a legtöbb bölcsész számára ismerős társulat, az Improvokál az egykori Dantéban szórakoztatta a közönséget egy órás műsorával, melyet helyenként a téma és a rendezvény aktualitásaival is megfűszereztek.

Ahogy minden évben, a záró program most is kerekasztal beszélgetés volt. A kiváló szakemberekből – mint például Gyenge Eszter és Nagy Tímea – álló „asztaltársaság” az agresszió megjelenéséről beszélgetett a segítő szakmákban. Vagyis saját tapasztalataikat, meggyőződéseiket mondták el, hogy hogyan jelenik meg az agresszió a terápiában, az iskolában, a szociális segítségnyújtás vagy a mentés során.

A tavalyi Pszieszta kerekasztal beszélgetése az „Agresszió a kultúrában” címet viselte, majd idén az egész rendezvény az agresszió témája köré csoportosult. Talán előrejelző szándéka lehet az idei lezárásnak is? Kíváncsian várjuk!

10 PB 2011 aprilis.indd 10

2011-04-21 6:38:54 PM

KÖZTÜNK SZÓLVA DEBRECZENI ÁGOTA

» AZ ÚJSÁGÍRÁS VISZONTAGSÁGAI Az utóbbi hónapokban mindegyre zúgolódnak a média munkatársai, méghozzá különböző, saját elmondásuk szerint munkájukat nagyban nehezítő intézkedések miatt. Persze ilyenkor felvetődnek a kérdések, hogy melyek is pontosan ezek az intézkedések, milyen változást eredményeztek, és persze az is, hogy mi lehetett ennek az előzménye.

Körülnéztünk a mi házunk táján is, hogyan vélekednek erről a pécsi újságírók.

Elsőként vegyük sorra a tényeket. Január 1-jével bevonták az újságírók állandó parlamenti belépőjét, és a képviselőkhöz közelebbi páholyból elköltöztették őket a legtávolabbikba. A TV-sek nem forgathatnak a termek közötti folyosókon, és az ülésekről is csak a terem legtávolabbi, Északi Társalgójából, ahonnan jó felvételeket sem lehet készíteni, és elmondásuk szerint jóformán egy lélek sem jár.

De nemcsak a Parlamentben történtek szigorítások.

Megyei és városi szintű szervekkel is jócskán meggyűlik az újságírók baja, különösen hírversenyes esetekben. A rendőrségnél például órák elteltével érkezik információ, a megyei szerveknél (pl. ÁNTSZ) nem működik a telefonos információkérés, csak email-en keresztül, és így is csak több lépcsőben kaphatnak választ a feltett kérdésre. „Tegyük fel, hogy az influenza terjedéséről kérdezzük, ő elküldi a kérdéseket a megyei kormányhivatal vezetőjének, ő engedélyt ad a válaszra, az ÁNTSZ szakembere megírja a választ, azt elküldi láttamozásra ismét a főispánhoz, aki engedélyezi annak elküldését (vagy nem).

Ezután érkezik meg a válasz az újságíróhoz. Mivel elfoglalt emberekről van szó, ez több napot vesz igénybe.

Mire az újságíró megkapja a választ, azóta már teljesen más adatok lennének relevánsak, mert az influenzások, illetve az áldozatok száma gyorsan változik.” – mesélte egy helyi hírportál szerkesztője.

A városi szintű szervek szintén göröngyös utakon adnak ki információt, különösen számukra kényes kérdésekben.

„A kormányváltás óta többféle szigorítás léphetett életbe. A rendőrségnél például a sajtóreferens nem adhat telefonos tájékoztatást, csak az írásban (e-mailben) feltett kérdésekre. Ez abban az esetben, ha valami statisztikai adatra vagyunk kíváncsiak (pl. zebrán gázolások száma) működőképes, de egy hírversenyes esetben már necces. Mennyire életszerű, ha egy balesetről, rablásról feltett kérdésekre öt óra múlva válaszolnak?”

– foglalta össze szintén egy helyi újságíró.

Mint megtudtuk, a városi szintű szervek esetén még kuszább a helyzet: „A városháza, illetve a városi fenntartású cégek sajtósainál szintén megszorították a gyeplőt.

Választ „egyszerű esetekben” kapunk az illetékesektől telefonon (pl. a West Balkán szabályozás miatt lesz-e valami változás a nyári nagy rendezvényekben – mert ez politikailag semleges téma!)”. Azonban a beszélgetésekből kiderült, ha a városvezetés számára kellemetlen témáról van szó, nem egyszer fordul elő, hogy az információkért napokat kell várni, ha egyáltalán megérkeznek.

Bár ezek az intézkedések főként január 1-jével léptek életbe – így akaratlanul is összefüggésbe hozzuk a nagy vihart kavart médiatörvénnyel –, nem egyedülállóak a közelmúltban. Szili Katalin 2005-ben igen hasonló tiltásokat vezetett be, főleg ami az operatőröket illeti. És ahogy az lenni szokott, ennek megvolt a maga előzménye egy sor kandi kamerás felvétel formájában.

Végezetül kollégáink elmeséléseiből kiderül, a sajtónak csak a sajtóreferensek vagy az arra kijelölt személyek nyilatkoznak. Az egyszerű takarító munkástól kezdve a középvezetőkig, a helyszínelő rendőrtől a köztisztviselőig, senki nem mer nyilatkozni, mert félti a munkáját.

A munkanélküliek pedig azért nem, mert félnek, hogy nem jutnak munkához. Ahogy fogalmaztak: jellemző tünete ez a jelenlegi társadalmi légkörnek.

grafika: Hetsch Ferenc

MAJD, HA A KISBÍRÓ KIDOBOLJA

11 11 PB 2011 aprilis.indd 11

2011-04-21 6:38:57 PM

KÖZTÜNK SZÓLVA BÁLINT DÁVID

AKIK LEGYŐZTÉK DR. ÁLLAMADÓSSÁGOT Kis országunk különös belpolitikai faunájával lassan kiérdemli, hogy a BBC méltán népszerű „Mi van Doki?” című sci-fi sorozatában nekünk szenteljen egy epizódot. A történetben egy különös figura, időben és térben utazó telefonfülkéjével változatos párhuzamos valóságokba látogat, ahol a normális életre emlékeztető, mégis kifordított, groteszk paródiát él meg epizódról epizódra. Az élmény errefelé sem lenne testidegen.

Képzeljük csak el: egy ország, ahol minden új nevet kap, mivel ez az egyetlen mód, hogy a lakosság védekezzen a rájuk támadó Dr. Államadósággal szemben.

Megidézik Elvist, Lisztet, kicserélik a zászlókat meg az alkotmányt, szóval mindenki teljes erőből küzd a frontvonalakon.

Robog a Húsvéti Tákolmány a maga félszáz kiegészítésével, amely remélhetőleg a „polgárok földet rengető akaratát” tükrözi majd ebben a küzdelemben, ahogy azt Orbán Viktor, az ország vezetője az alkotmány kérdőívének kiértékelésekor megfogalmazta. Kitűznek egy dátumot, és április 18-ára elkészül a csodafegyver.

Dr. Államadósság megfékezésére lesz itt Kúria központi bírókinevezéssel, jön a magzatvédelem, a kétharmados törvényekhez kötött gazdasági és nyugdíjszabályozás, amely annyira erős fegyver, hogy önpusztításra is alkalmas. Magában rejti az államcsőd lehetőségét a nem túl távoli jövőben. Újra készen állt a bevetésre a vármegye is, bár ennek felhasználásáról az országos Tákolmány-ügyi kamarilla nem jutott konszenzusra. Lázár János (epizódunkban is képviselő) leszavazta volna, a többiek viszont benne hagyták a haditervben, de Lázár számított a belátásra.

A belátásra, mivel ebben az országban még a vidéket járó politikus atyafiaktól kapott jó tanácsa is meghallgatásra talál, ahogy Lázár János az ország távirati irodájának is kifejtette a vármegye kapcsán: „nem jó történeti aspektusai vannak. (...)

Sokkal inkább azt gondolom, amit nekem egy hódmezővásárhelyi választó mondott, hogy annak, akinek cseléd vagy napszámos volt a nagyapja vagy dédnagyap-

ja, annak mást jelent a vármegye, mint aki a XII. kerületből szemléli a világot.”

Most egy másik sci-fi kedvéért kanyarodjunk el mindettől, és tegyük fel: egyes dolgok mást is jelenthetnek, mint amit egy kormány belelát. Persze, ehhez szanálni kellene a kormányzatban a kétharmad után kialakult váteszi „a nép hangja mi vagyunk“ dolgot, ám ez nehéz konklúziókkal járhat.

Például feltételezi, hogy az emberek bizonyos kérdésekről nemcsak a szavazáskor gondolkoznak és alakítanak ki véleményt, és a véleménye ezen csodás lényeknek egyes dolgokról az idő különböző pillanataiban más és más lehet. Mondjuk, ez azt vonná maga után, hogy esetleg tényleg meg kellene hallgatni az alternatívákat a világ dolgairól, és vitázni, változtatni kellene az elképzeléseken.

Azonban ez már valószínűleg nem fér bele az itt-ott már most is kétmilliós képviselői bérezésbe, azért már most is megdolgoznak, ahogy elmondták. Esetleg módosíthatnánk még az adókulcson, hogy az országért keményen dolgozó elit terheit tovább csökkentsük, mert nehéz munka ez, lássuk be.

De pozitív fejlemény, hogy úgy tűnik, kezd nekünk bejönni ez a részvételi demokrácia, legalábbis vannak erre utaló jelek. Először hallhattuk, hogy az alkotmánytervezet kapcsán a kiküldött közel nyolcmillió kérdőív mintegy 11%-a, összesen 916.941 érkezett vissza.

Alig hevertük ki ezt a nemzeti örömöt, az egyik szupermarket TV-s reklámjából értesülhettünk arról, hogy ott is működik a vásárlói konzultáció: „Önök döntöttek. Köszönjük, hogy több mint 200 000 szavazattal segítettek a következő reklámfilm elkészítésében.“ Hiába kezdünk belejönni, nemcsak a polgári jogok és kötelességek vagy a halálbüntetés kérdése kapcsán fejtik ki százezrek véleményüket, de mindez működik immár a „spagetti, barackkonzerv vagy tampon legyen akciós” kérdésekben is. Igaz, ez csak a negyede az alkotmány kérdőív eredményének, de egy hűségkártya akcióval még az a szám is elérhető lesz a jövőben. Ráadásul fontos, hogy más civilizációknak is mintával szolgálhatunk, hiszen például a perzsa újév iráni időszámítás szerint most tart 1390-nél.

Már csak 621 év, és újra elérhetik mindezt, mint mi. Lehet náluk is újra vilajet (oszmán közigazgatási egység) és sok-sok sikeres konzultáció.

12 PB 2011 aprilis.indd 12

2011-04-21 6:38:58 PM

KÖZTÜNK SZÓLVA SZÁNTÓ RENÁTA

Tudatos vásárlás, környezetvédelem, újrahasznosítás, egészséges életmód és hulladék-minimalizálás. Többek között ilyesmikre hívták fel a figyelmet az Ökonapon, melyet a Zöld Fiatalok Egyesület (ZÖFI) szervezésében április 5-én tartottak a BTK-TTK aulában.

Reggel kilenctől este 6-ig mutathatták be tevékenységüket a különböző civil szervezetek az érdeklődőknek a BTK-TTK aulában tartott „green-day” kapcsán. Minden résztvevő saját standot állított fel, ahol lehetőség nyílt az ötletek, környezettudatos tippek és tanácsok prezentálására, illetve a témával kapcsolatos játékok kipróbálására is. A program jó lehetőséget kínált a „zöld gondolkodásmód” alapjainak elsajátítására, ugyanis sokszínűségért és kreativitásért nem kellett a szomszédba menni a nap folyamán.

A Fair Trade Teázó és Kávézó népszerű helynek számított a látogatók körében, ahol kistermelők méz, lekvár- és sajtkóstolására, illetve teafogyasztásra volt lehetőség. A hangulatos kis sarkot azért hozták létre, hogy az ökonap keretében felhívhassák a figyelmet a magyar termékek fontosságára és a kistermelők támogatására. A stand tagjai úgy vélték, hogy a tudatos vásárlás jó döntés, hiszen a hazai élelmiszerek választásával nem csak az itthoni gazdaságot segítjük, hanem egészségünkre is vigyázunk. A külföldi termékeknél ugyanis nem tudni, milyen vegyi anyagokat használnak fel.

A Kávézó mellett sokakat érdekelt a Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium standja is, ahol betekintést nyerhettek a látogatók a kollégium tevékenységébe, s megismerkedhettek az általuk képviselt célokkal, projektekkel. Többek között lehetőség van segítségükkel minden héten pénteken kertészkedni a botanikus kertben.

Másik sikeres kezdeményezésük az újra-papír program, amely az egyetemen felhalmozott, felesleges papírhulladék összegyűjtését és visszaforgatását – újra felhasználását – célozza meg. Segítségével csökken a hulladéktermelés és a gazdaságtalan felhasználás.

Harmadik projektjük a Fair filmklub, ahová szintén várják a lelkes nézőket.

A Szakkollégium tevékenységén túl a Re-art recycling női műhellyel is megismerkedhettek a nap folyamán az

érdeklődők, ahol újrahasznosított anyagokból készült divat- és használati tárgyakat mutattak be. A stand tagjai ékszereket, táskákat, és megannyi csecsebecsét készítettek a legkülönfélébb alapanyagok felhasználásával (bicikligumi, PET palackok, hulladéktextil). Ezek az apróságok számos lányt vonzottak a műhely köré.

A ZÖFI sarok szintén nagy népszerűségnek örvendett, ugyanis ott nyílt lehetőség különféle tesztek (ökológiai lábnyom-számítás, szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos feladatsor) kipróbálására. Az érdeklődők továbbá információkat szerezhettek a tudatos vásárlás, és a környezetbarát gondolkodás rejtelmeiről is.

Az Egyesület segítségével megismerhették a látogatók a Tudatos Vásárlók 12 pontját, részt vehettek a témával kapcsolatos beszélgetésekben, és ha kedvük támadt, kipróbálhatták ügyességüket különféle globalizációs játékokban.

A ZÖFI biztosította a Cserebere Piac létrejöttét is, ahol a hulladéktermelés csökkentésére fókuszáltak. Ez a piac ugyanis pénzmentes tér, ahová a jó állapotú használati tárgyaikat vihették a hallgatók, melyekre már nem volt szükségük. Helyettük kuponokat kaptak, melyeket beválthattak más ott található dolgokra, elősegítve ezzel a kacatfelhalmozás megszüntetését.

A bemutatott szervezeteken túl volt még Velosophie látvány-bicikli szerviz és hajléktalan embereket ábrázoló portré-kiállítás is. Az ökonap tehát számos nézőpontból vizsgálta a környezettudatosság kérdését, és szolgáltatott megoldási javaslatokat egy zöldebb világszemlélet kialakítására.

fotó: Taragyia Tomiszláv

ÖKONAP A BÖLCSÉSZKARON

13 13 PB 2011 aprilis.indd 13

2011-04-21 6:38:58 PM

KÖZTÜNK SZÓLVA LENTHÁR BALÁZS

A MAGYAR ÁLLAMISÁG MEGMENTŐJE VAGY FÉLFASISZTA KÉNYÚR? (1.)

Portrésorozatunk harmadik alakja sokkal fajsúlyosabb szerepet vitt XX. századi történelmünkben, mint akár Károlyi, akár Tisza. Ennek köszönhetően nevét a mai napig különböző politikai csatározások során minden komolyabb előzetes meggondolás nélkül labdaként passzolgatja egymásnak a jobb és baloldal. Az előbbi kimondva vagy kimondatlanul heroizálni kívánja, míg az utóbbi a fasizmus ördögének hazai nagykövetét látja benne.

HORTHY 1919-ES SZEREPE A Tanácsköztársaság idején a Szegeden kezdődött ellenforradalmi szervezkedés során gróf Károlyi Gyula kormányában először hadügyminiszter volt, majd függetlenítette magát a kormánytól, és mint a Nemzeti Hadsereg fővezére kezdett tevékenykedni. Sokat nyomott a latban, hogy Horthy volt az, aki az Osztrák-Magyar Monarchia kevés tengeri sikerei közül az otrantói áttörést vezényelte, valamint a háború végén őt nevezték ki a császári-királyi flotta parancsnokának. Fontos az a tény, hogy korábban az öreg Ferenc József szárnysegédje is volt, így a tanácskormány által anarchiába taszított ország megmentőjeként fellépve széles támogatottságot tudhatott maga mögött.

Kortárs szimpatizánsai a vörösterror miatt megfélemlített vidéki parasztság, a Károlyi kormány által leszerelt tisztikar, valamint a kis- és középpolgárság keresztény/ nacionalista értékrendet valló rétegeiből kerültek ki.

Nem volt akkoriban elhanyagolható szempont az sem, hogy – az országba éppen benyomuló román erőkön felül – az egyetlen ütőképes hadsereggel rendelkezett, mely ugyan szűkre szabott keretek között, de képvisel-

ni tudta a magyar nemzeti érdekeket. Erre szükség is volt, hiszen a román hadsereg addigra mintegy 1.5 milliárd aranykorona értékben fosztotta ki az országot. A jobboldali közvélemény nem tartja felelősnek Horthy-t a fehérterrorért, mivel többször is bizonyíthatóan fellépett az ilyetén kilengések ellen, valamint a tiszti különítmények működését több esetben is kritikával illette.

Az is nyilvánvaló, hogy a Nemzeti Hadsereg mint frissen alakult erő, szervezettségi deficitekkel rendelkezett, tehát nagyon sok esetben egy akciónak a híre el se jutott a fővezérig, nemhogy parancsot is tudott volna rá adni. Összességében azt mondhatjuk, hogy Horthy 1919-es szerepe jobboldali tisztelői szerint abban csúcsosodik ki, hogy rendet csinált Magyarországon a kommunista, cseh, illetve román dúlás után, valamint az ebben bűnös vörösterroristákat (Cserny József a Lenin fiúk parancsnoka, Korvin Ottó) bíróság elé állíttatta.

HORTHY KORMÁNYZÓI MŰKÖDÉSE – 1920-1938 Ez alatt a 18 év alatt Horthy Miklósnak sikerült az országot kivezetnie az elszigeteltségből. A trianoni justizmord revízióját megakadályozandó létrejött kisantant szorításából éppúgy sikerült kitörnie, mint ahogyan sikerült a területcsökkenések következtében összeomlott infrastruktúrát újra felépítenie, ezáltal talpra állítva a magyar gazdaságot a 20-as évek végére.

A kezdetben olasz, majd német orientáció már egyértelműen – a kölcsönösen előnyös gazdasági megállapodásokon túl – azt a célt szolgálta, hogy Magyarország revíziós érdekeit nemzetközi platformon is képviselni tudja. A Gömbös Gyula által képviselt Nemzeti

14 PB 2011 aprilis.indd 14

2011-04-21 6:38:59 PM

KÖZTÜNK SZÓLVA LENTHÁR BALÁZS

Munkaterv 1936-ban a gazdasági világválságból vezeti ki az országot, így 1938-ra Magyarország gazdasága újra stabilizálódik. „Horthy Miklós föltekintett a csillagos égre, Összeszorult a szegénynek szíve örömébe.

Ahol annyi igaz magyar hű szív dobog össze, Az az ország el nem veszhet, élni fog örökre!”

(Katonadal 1919-ből)

HORTHY MIKLÓS A BALOLDALON Horthy baloldali kritikusai legfőképpen a fehérterror tombolásával azonosítják 1919-es szerepét. Azok, akik a tanácskormány támogatói voltak, valamint akik annak idején még Károlyi alatt hittek valamiféle polgári-demokratikus struktúra magyarországi meghonosításában, a Horthy neve által fémjelzett ellenforradalmi rendszert egyfajta retrográd, mindenféle progressziót elutasító jelenségként élték meg.

A különítményesek kegyetlenkedései, a kommunista és a szociáldemokrata pártok betiltásának bírálata mellett meglepő, hogy Horthy világháborús szerepvállalását tekintve is más álláspontok jelennek meg. A mai napig komoly kritika éri az ellentengernagyot a cattarói (ma Montenegróhoz tartozik) matrózfelkelés vérbe fojtása miatt, noha a kérdéses időpontban (1918. február 1-3.) Horthy a mai Horvátország területén található Pólában (Pula) volt.

A Tanácsköztársaság hívei részéről erős ellenérzést váltott ki az is, hogy a Nemzeti Hadsereg gyakorlatilag egy puskalövés nélkül, mintegy a román hadsereg védőszárnyai alatt vonult be Budapestre.

Innen datálódik Horthy hazaárulási vádja. Az ezt követő megtorlóhullám áldozatainak száma a mai napig kérdéses, az ellentmondásos nyilatkozatok 500-5000 főről számolnak be. Kritikusai szerint Horthy

mint fővezér, felelősséggel tartozik az alárendeltjei cselekedeteiért, így a tiszti különítményesek ámokfutásáért. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy nem sokkal az után, hogy Horthy közvetlen felelősségét kezdik feszegetni a Népszavában, ezen újság főszerkesztőjét (Somogyi Béla) valamint segédszerkesztőjét (Bacsó Béla) fehér tisztek meggyilkolják.

Természetesen fontos megemlíteni a tiszti kilengések antiszemita felhangjait is, mivel a hagyományos baloldali gondolkodók, aktivisták, ideológusok között jelentős számú izraelita vallású is képviseltette magát. A baloldal szemüvegén át vizsgálva Horthy Miklós és a Nemzeti Hadsereg 1919-es tevékenysége egy munkás és zsidó vérben szügyig gázoló, barbár haladásellenes, prefasiszta tobzódás volt.

HORTHY KORMÁNYZÓI MŰKÖDÉSE – 1920-1938 A Horthy korszak eme szegmensét leírhatatlan szociális nyomor jellemezte. A kilátástalan helyzet legnagyobb vesztese a parasztság volt, mivel a trianoni sokkot szinte egyből követte a gazdasági világválság, melynek elsődleges következménye az agrárolló szétnyílása volt. Ennek következtében napirenden voltak kisebb-nagyobb paraszti megmozdulások, de a városokban sem volt sokkal jobb a helyzet, így a városi munkásság is az elégedetlenkedők táborát szaporította.

Az általános munkanélküliség miatt 1930. szeptember 1-jén több százezer ember tüntetett Pesten. A kilátástalanságból való kilábalás hozta magával a német orientációt, és a harmincas évek végére Magyarország Hitler csatlósává vált.

“Horthy Miklós ellentengernagy az egykori Monarchia tisztjeiből, zsírosparasztokból, börtönökből szabadult ellenforradalmárokból ún. „nemzeti hadsereget” szervezett, amelynek a valóságos nemzeti érdekekhez semmi köze nem volt.

Ennek a hadseregnek darutollas tisztjei kezdték meg a volt pártvezetők, tanácsvezetők, tanácstagok, vörösőrök és mindazok üldözését és legyilkolását, akik a Tanácsköztársaság hívei voltak. [...] A román csapatok eltávozása után Horthy bevonult a fővárosba. Itt is megkezdődött a vérengzés, a fehérterror.” (8. osztályos történelemkönyv a 60-as 70-es évek fordulójáról)

15 15 PB 2011 aprilis.indd 15

2011-04-21 6:38:59 PM

KÖZTÜNK SZÓLVA TATAY ESZTER

OROSZ RULETT VAGY KIFIZETŐDŐ ALTERNATÍVA? A csernobili katasztrófa huszonötödik évfordulója előtt egy hónappal újabb tragédia rázta meg a világot. A március 11-én Japánt sújtó, a Richter-skála szerint 9-es erősségű földrengés és az azt követő szökőár súlyosan megrongálta a Fukushima Daiichi atomerőművet, az emberek pedig rettegve hallgatják a radioaktív szennyezésekről szóló híreket. A kérdés az: megéri-e az atomenergia?

A nukleáris erőforrásokkal szemben mindig is ellenérzéssel viseltetett a közvélemény, melynek oka elsősorban a II. világháborúban Japánra ledobott két atombomba volt. Akkor százezrek vesztették életüket azonnal, a sugárzás okozta betegségek pedig számtalan további életet követeltek. A kutatók később rájöttek, hogy békés felhasználás esetén mekkora lehetőség rejlik e tudományágban. „A kiindulópont az urán. Ennek atommagját neutronok hasítják a reaktorokban, a hasadás következtében felszabaduló hőenergiát elvezetve víz forralása által gőzt képeznek, mely meghajtja a gőzturbinákat, azok pedig a generátorokat. A legnagyobb előny, hogy gyakorlatilag nincs szén-dioxid kibocsátás a termelés során, emellett pedig költségek szempontjából ez bizonyul a legtakarékosabb erőforrásnak” – foglalta össze az atomerőmű-

vek működési alapelveit Dr. Szűcs József, a PTE Fizikai Intézetének nyugalmazott egyetemi adjunktusa.

Az első atomerőművet a Szovjetunióban helyezték üzembe. A mai Oroszország területén található Obnyinszk városában zajló munkát azonban nem nézték jó szemmel nyugaton, mivel a reaktorok működési elvükből adódóan átalakíthatóak voltak plutónium termelésére, ezáltal nukleáris fegyver építését téve lehetővé. A későbbi években Európa-szerte és a tengerentúlon is sorra nyitották az újabb egységeket, melyeknek a hidegháborús helyzet enyhülésével már ténylegesen áram előállítása volt a kizárólagos feladatuk. Néha előfordultak üzemi balesetek, a legsúlyosabb azonban az 1986-ban Csernobilban bekövetkező katasztrófa volt, mely után csak lassan tért magához az iparág.

Mára csak az Európai Unióban több mint 140 atomerőmű üzemel: ezek összteljesítménye a kontinens villamosenergia-igényének egyharmad részét fedezi. Franciaország az USA után a világ második legjelentősebb nukleáris erőforrást felhasználó országa, áramigényét 75 százalékban fedezi magreakcióból. Őket követi Japán, lassan pedig Kína is felzárkózik. Használatban vannak atomenergiával működtetett tengeralattjárók, jégtörők, a radioaktivitás pedig az orvostudományban is fontos szerepet játszik: alkalmazzák a rák gyógyítására használt sugárkezelésben vagy egy egyszerű röntgenfelvétel elkészítésénél is.

Magyarországon 1982-ben kezdte meg működését a paksi atomerőmű, mely az ország villamosenergia-termelésének közel negyven százalékát adja. Eredetileg harminc évre kaptak a reaktorok engedélyt, ez pedig az első blokk esetében jövőre jár le. Mivel azonban a vártnál sokkal jobb műszaki állapotban vannak a rendszerek, megkezdték az előkészületeket az üzemidő húsz évvel történő meghosszabbítására. Emellett az egység bővítése is napirenden van, a Japánban történt tragédia azonban negatívan befolyásolhatja az elképzeléseket.

Az atomenergia ellenzői új erőre kaptak a Fukushima I-ben történtek kapcsán: Németországban például folyamatosan tüntetnek a nukleáris erőművek bezárása mellett. „Az atomkorszak végét jósolni mégsem lehet” – mondta Dr. Szűcs József – „Egy súlyos repülőgép szerencsétlenség után sem közlekednek az emberek inkább szekéren. A balesetnek pozitív következménye, hogy mindent apró részletességgel átvizsgálnak a többi erőműben is, és így fény derülhet az esetleges hibákra.” A jövőben úgynevezett stressz tesztnek vetik alá az Unió reaktorait, így a Pakson találhatóakat is, így szűrve az esetleges hiányosságokat.

16 PB 2011 aprilis.indd 16

2011-04-21 6:38:59 PM

KÖZTÜNK SZÓLVA LENTHÁR BALÁZS

KELL-E NEKÜNK SZÁLASISZOBOR? Az utóbbi hetek egyik kedélyborzoló húzásaként került terítékre az az esemény, mely során egy mezőkövesdi portán emlékoszlopot avattak Szálasi Ferenc, Magyarország egykori Nemzetvezetőjének emlékére. Írásunkban – többek között terjedelmi okokból kifolyólag – az ügy jogi vetületével nem szándékozunk foglalkozni, sokkal érdekesebb az a kérdés, hogy ma Magyarországon kicsoda és miért akar egy háborús bűnökért kivégzett embernek tisztelettel adózni?

Szálasi Ferenc olyan körülmények között ragadta magához a hatalmat, melyek idején egyetlen felelősen gondolkodó államférfi sem cserélt volna vele szívesen.

Az ország háborúban állt, és az oroszok már a debreceni tankcsatában őrölték fel az Alföldet védő német és magyar csapatokat. A nyugati szövetségesek rendszeresen bombázták Budapestet. Aki akár csak általános iskolában is, de tanult történelmet, pontosan tudja, hogyan végződött ez a történet. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen helyzetben mit tehet egy igazi, felelősen gondolkodó államférfi? Erre is tudjuk a választ, és még mindig nem nyitottunk ki az általános iskolai történelemkönyvnél nívósabb szakirodalmi kiadványt.

Horthy Miklós, Magyarország kormányzója ki akart ugrani a háborúból. Felmérte a hadi helyzetet, előtte volt a román, a finn és a bolgár példa – Románia 1944. augusztus végén, míg Finnország és Bulgária szeptemberben léptek ki a német szövetségből –, valamint azt is nagyon pontosan látta, hogy a különböző csodafegyverekkel és segédcsapatokkal kapcsolatos német ígéretekkel ugyan tele van a padlás, de lényegi támogatást a többi fronton is élet-halál harcot vívó III. Birodalom nem volt képes nyújtani.

A borzalmas szituáción talán javíthatott volna egy sikeres kiugrással, de ezt akadályozta meg hathatós német segítséggel a háta mögött Szálasi Ferenc, aki ezzel a lépésével a szó lehető legszorosabb értelmében követte el a hazaárulást. Ha csak azt nézzük, hogy egy idegen ország hadseregére támaszkodva, egy olyan háborús helyzetben ragadta magához a hatalmat, mely háborús helyzet fenntartása csakis és kizárólag az őt támogató idegen államnak volt érdeke, akkor elmondhatjuk, hogy már ezért megszolgálta a kötelet, az ezt követő ámokfutás gyakorlatilag csak hab a tortán.

Erre azt kell tapasztalnunk, hogy ennek az embernek valaki szobrot állított a kiskertjében. Először azt mondták, hogy jobbikos meg gárdista, esetleg parlamenti képviselők is jelen voltak az eseményen, mára már hála istennek tisztázódott a helyzet. A Jobbik háza táján néha érdekes dolgok történnek. Az egésznek a feloldása annyi, hogy egy korábban már a Magyar Gárdából kivált mozgalom, az Őrző Magyar Gárda tagja a mezőkövesdi háztulajdonos, így semmi köze az Új Magyar Gárdához (csak nekem tűnik olybá, mintha ez amolyan Júdeai Nemzeti Front/Júdea Népe Front dolog lenne?), és sem parlamenti képviselők, sem más Jobbik-közeli szervezet nem vett részt a történetben.

Ettől függetlenül tény, hogy a Jobbik berkein belül sok, még a párt hivatalos álláspontjaihoz képest is szélsőséges vélemény van jelen, így nem ártana kicsit jobban górcső alá venni a Jobbik szavazótáborának korántsem homogén politikai meggyőződésrendszerét, ugyanis amíg a párt meghatározó köreinek megnyilatkozásaiból a Horthy-rendszer restaurációjának igényét olvashatja ki az ember, addig vannak, akik inkább Szálasi felé kacsintgatnának. Az eset médiavisszhangját tekintve, illetve a józan belátásra apellálva kijelenthetjük, hogy ma Magyarországon, egy szánalmasan törpe minoritástól eltekintve, senki sem akar hazaárulónak szobrot emelni. Ebben – ekként értelmezve a sietős elhatárolódást – a jobbikostól kezdve a szocialistáig bezárólag mindenki egyetért, és ez megnyugtató.

17 17 PB 2011 aprilis.indd 17

2011-04-21 6:38:59 PM

KÖZTÜNK SZÓLVA LENTHÁR BALÁZS

A HIT GYÜLEKEZETE, MINT TÖRTÉNELMI EGYHÁZ Az egyházi törvény legújabb módosításaként három kategóriába fognak esni a magyarországi egyházak. Ezek rangsor szerint a következőképpen fognak kinézni: Lesznek történelmi, elismert egyházak, valamint vallási egyesületek. A történelmi egyház besorolásához szükséges kritériumok alapján akár a Hit Gyülekezete is igényt tarthat erre a titulusra.

Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés: mi kell ahhoz, hogy valaki a történelmi egyház besorolásba essen?

A kormányzati indoklás alapján 100 év honosság vagy 25 000 fős lélekszám. Az alapvető probléma ebben az esetben az, hogy önmagában ez a támogatottsági index semmit sem árul el az adott vallási gyülekezet hagyományairól. Gondoljunk itt elsősorban az USA-ban szinte naponta előkerülő úgynevezett tömegegyházak hullócsillagszerű tündöklésére és bukására. Viszonylag ritkán szoktam egyetérteni a katolikus egyház elképzeléseivel, de ezúttal kénytelen vagyok, ugyanis a katolikusok azt szeretnék elérni, hogy a fent említett kitételek együttesen, és ne külön-külön legyenek a történelmi egyházzá válás kritériumai.

Nyilván sokan gondolhatják, hogy minek rugózni azon, hogy egy gyülekezet ilyen vagy amolyan besorolást kap, hiszen a XXI. században a vallás körüli mizéria – főként, ami Európát illeti –, enyhén fogalmazva is lecsengő félben van. Mindazonáltal érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen közösségeket ruházunk fel a történelmi jelzővel. Csak a miheztartás végett elevenítsük fel, hogy jelenleg mely felekezetek tartoznak a történelmi egyházak közé.

A három keresztény egyházon – katolikus, református, evangélikus – felül még az izraeliták reprezentálják magukat ebben a kétségkívül illusztris társaságban.

Lehet, hogy csak a szőrszálhasogatás vezérel, amikor azt mondom, hogy ahhoz, hogy valaki magára aggathassa a történelmi jelzőt, ahhoz történelmi távlatokban is le kellett volna tenni valamit az asztalra.

Tehát nem feltétlenül szerencsés, ha egy vallási közösség – jelen esetben a Hit Gyülekezete –, még ha a szükséges rajongótáborral rendelkezik is, ugyanabba a

kategóriába kerüljön, mint a már fentebb említett, a hazai vallási életet mind kulturális, mind társadalmi szinten évszázadok óta meghatározó négy felekezet. A Hit Gyülekezete ezzel szemben 1979-ben indult útjára, akkor még alig egy tucatnyi követővel, és a soron következő évtizedekben nőtte ki magát országos szervezetté, tehát továbbra sem tűnik indokoltnak történelmi minősítése.

Természetesen maga a törvénymódosítás azt a célt szándékozik szolgálni, hogy a kifejezetten üzleti alapon szerveződő, magukat egyháznak nevező csoportosulásoknak ne kelljen ugyanúgy állami támogatásban részesíteni, mint a valóban hitélettel foglalkozó közösségeknek. A legnehezebb nyilván az, hogy mi alapján próbálnak különbséget tenni az üzleti alapú és a ténylegesen a hívők lelkivilágát pátyolgató társulatok között. Ebben is a legmegfelelőbb megközelítés a 100 évre viszszamenő honosság kérdése volna, mivel egy vallási mázzal körbekent gazdasági svindli csak lebukik ennyi idő alatt, míg pillanatnyilag a meghatározott 25 000-es keretszámnál jóval nagyobb tömegeket is meg tud téveszteni.

Zárszóként megállapíthatjuk, ha ez a törvénymódosítás ilyen feltételek mellett fog végbemenni, akkor olyan erősen kétes hírnevű „egyházaknak” is kiskaput fog biztosítani – például szcientológusok – az állami támogatások besöpréséhez, illetve önnön legitimációjukhoz, melyeknek sem a társadalmi elfogadottságuk, sem az erkölcsi nívójuk, a kulturális múltjuk pedig végképp nem üti meg azt a szintet, hogy történelmi egyházként hivatkozzunk rájuk.

18 PB 2011 aprilis.indd 18

2011-04-21 6:38:59 PM

KÖZTÜNK SZÓLVA TAKÁCS GÁBOR

PRÓBAÚTON EURÓPA » A PTE KORMÁNYA A MÁSODIK HELYEN

Az előzetes feladatok során minden résztvevő együttes egy fiktív párt vagy szervezet megalkotásán munkálkodott: programot állítottak össze, logót készítettek, kampányfilmet forgattak, emellett igyekeztek kihasználni a közösségi oldalak nyújtotta kampánylehetőségeket. A beérkezett pályamunkák közül a szakmai zsűri a legjobb nyolcat juttatta be a március 24-én rendezett pécsi döntőbe. A vendéglátó egyetemet az Európai Fiatalok Fóruma (EFF) képviselte Kovács Zoltán vezetésével. A fórum további tagjai Bora Debora, Fulmer Laura, Kovács Tamás és Turcsányi Tibor voltak.

A döntő első feladata során a pártoknak a saját maguk által kidolgozott romastratégiát kellett felvázolniuk egy prezentáció keretében. Ezek nagyrészt egy irányvonalat követtek, és az oktatás, a foglalkoztatás, a társadalmi szegregáció ellen kívántak megoldási javaslatokkal élni. Sajnos többnyire pozitívan diszkriminatív tervek születtek, és csak kevesen ismerték fel, hogy nem etnikai, hanem szociális problémaként kellene megközelíteni a kérdést.

A végeredmény szempontjából nagy súllyal számított a pártok által készített Facebook felület. A zsűri ennek az előzetes feladatnak az elbírálásakor figyelembe vette a profil tartalmát, aktivitását, a közzétett fényképek és videók minőségét, valamint a like-ok mennyiségét. Természetesen a helyesírási hibákat a bírák komoly büntetőpontokkal honorálták. A like-olásra mi is igyekeztünk benneteket bíztatni honlapunkon keresztül, amelynek meglett az eredménye. „Ezt az előfeladatot a rajongók számában mi nyertük. Az óriási pécsi összefogásnak köszönhetően 1228 tagja lett az oldalunknak” – mondta az EFF elnökjelöltje.

Egy hosszabb ebédszünetet követően került sor a verseny talán legizgalmasabb versenyszámára, a pártelnöki vitára, ahol a pártok vezetői egy-egy aktuálpolitikai témában fejtették ki álláspontjukat pro és kontra. Először a pécsiek képviseletében Kovács Zoltán igen meggyőzően érvelt az euró Magyarországon történő bevezetése ellen, majd ezt követte a KECP és a későbbi győztes ESZELSZ vitája, amely a legszínvonalasabb összecsapást hozta. A két fél Törökország lehetséges európai uniós csatlakozását boncolgatta a rendelkezésükre álló közel negyed órában.

fotó: Szita Tamás

A Pécsi Tudományegyetem adott otthont a közelmúltban az „Európát vezetve” elnevezésű tanulmányi vetélkedőnek. A Politikai Tanulmányok Tanszék és a Politológus Hallgatók Országos Egyesülete közreműködésével megvalósult rendezvényének az volt a célja, hogy a diákok megvitassák az Európai Unió kihívásait, valamint a 2011-es magyar elnökség kérdéseit.

A vetélkedőt végül az Eötvös Lóránd Tudományegyetemről érkező ESZELSZ párt nyerte meg 346 ponttal. Őket követte a házigazda Európai Fiatalok Fóruma 321 ponttal, a képzeletbeli dobogó legalsó fokára pedig a Kolozsvárról érkező KECP állhatott fel. Ezen három csapat az értékes könyvjutalmak mellett október második felében egy brüsszeli tanulmányúton vehet részt.

Szép Viktor, a győztes pártelnök elmondta, hogy egy e-mail üzenetben olvastak először a vetélkedőről, amelyhez rövid időn belül össze is tudták szedni a megfelelő embereket Bezsenyi Tamás, Márton Péter és Törő Dániel személyében. Az ELTE társadalmi tanulmányok szakos hallgatói tíz napot készültek intenzíven a döntőre, amely alatt igyekeztek betekintést nyerni az EU aktuális szakpolitikáiba.

Mindenképpen elismerésre méltó a hazai csapat második helyezése is, akik egy cseppet sem szomorkodtak az „ezüstérem” miatt. Azóta kiderült, az Európai Fiatalok Fórumát többen megkeresték, hogy fordítsák komolyra kezdeményezésüket egy egyesület színeiben. Az alapítókat meglepte a felvetés, ám úgy vélik, érdemes rajta elgondolkodni a közeljövőben.

19 19 PB 2011 aprilis.indd 19

2011-04-21 6:39:00 PM

SPORT TAKÁCS GÁBOR

NINCS IDŐ A SZOMORKODÁSRA » A PÉCSI FUTSAL CSAPAT A MEFOB DÖNTŐJÉBEN Negyedik helyen végzett a Pécsi Tudományegyetem futsal csapata a Magyar EgyetemiFőiskolai Országos Bajnokság (MEFOB) döntőjében. A kétnapos finálénak a szombathelyi Aréna Savaria adott otthont, ahol a házigazdákon és a pécsieken kívül az egri és a győri csapat képviselte a beltéri labdarúgás egyetemi elitjét.

Első alkalommal jelentkezett a Pécsi Tudományegyetem futsal csapata a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) által kiírt MEFOB-ra, ám ennek ellenére rögtön sikerült egészen a döntőig menetelnie. A selejtezők első fordulójában a pécsi csapat a Szegedi Tudományegyetem gárdáját látta vendégül a TTK sportcsarnokban, és múlta felül színvonalas mérkőzésen 6:5 arányban. A győzelem annak tudatában válik különösen értékessé, hogy a szegedi csapat hétről-hétre a Férfi Futsal NB II. Keleti Csoportjában vívja mérkőzéseit.

A második selejtező kör sem hozott könnyű ellenfelet: az a Kaposvár fogadta őket hazai környezetben, akik az elmúlt évben a második helyet szerezték meg a MEFOB döntőjében, és idén is hasonló célokkal léptek parkettre. Kétszer húsz percnyi tiszta játékidő után azonban szertefoszlottak a tervek, mivel a pécsiek 6:4 arányban legyőzték az elmúlt esztendő ezüstérmesét, és egyúttal elnyerték a jogot a MEFOB négyes döntőjében való részvételre.

ban – óriási meglepetésre – legyőzték a hazai csapatot. A nem várt eredmény nemcsak a vendéglátókat, de még a pécsieket is meglepte, akik ettől talán úgy érezték, máris megnyerték a jackpotot. A második napon azonban szembesülniük kellett az irányított sorsolás buktatóival.

A kétnapos rendezvény műsorrendjét az NYME-SEK képviselői állíthatták össze, első körben az újonc pécsi együttessel hozta őket össze a sors. Elszámolták magukat. Ugyanakkor még a malmukra hajthatta a vizet, hogy a PTE a második játéknapon egymás után két mérkőzést volt kénytelen lejátszani, és a futsalban elfogadott kétszer húsz percnyi játékidő fizikálisan rendkívül igénybe vette Pap Csaba együttesét. Annak ellenére, hogy megszerezték az előnyt az Eger ellen, az ellenfél a félidőig egyenlített, majd a második játékrész elején a vezetést is megszerezte. A lélektani „löket” hatására végül 5:3-ra le tudták győzni a pécsieket.

Veszve még ekkor sem volt semmi. Az utolsó, Győr elleni mérkőzésen az eredménytől függően még bármelyik helyezés kiadó volt, így akár az aranyérem sem tűnt elérhetetlennek. Arról azonban nem szabad elfeledkezni, hogy a kisalföldi város felnőtt csapata nemcsak a magyar NB I bajnoka, de a magyar futsal válogatott gerincét is ők adják. Egy végsőkig kiélezett összecsapáson a PTE sajnos 8:6 arányban alulmaradt, és ezzel negyedik helyen végzett a MEFOB szombathelyi döntőjében, amelyet végül a házigazda együttes nyert meg az egri és a győri egylet előtt.

Sem ok, sem idő nincs azonban a szomorkodásra. A PTE futsal csapata a tervek szerint május elején ismét megméretteti magát a nemzetközi porondon. Akkor Belgrád várja majd a pécsieket.

Április 5-6-án a szombathelyi Aréna Savaria fogadta a magyar egyetemi futsal elitjét. A számos illusztris vendég mellett négy együttes – a házigazda NyugatMagyarországi Egyetemi Savaria Egyetemi Központ (NYME-SEK), az Eszterházy Károly Főiskola (Eger), a Széchenyi István Egyetem (Győr), valamint a Pécsi Tudományegyetem – tette tiszteletét a fináléban.

A mieink már egy nappal korábban, hétfőn este megérkeztek a helyszínre, hogy kicsit akklimatizálódjanak a körülményekhez. Jó döntésnek bizonyult a korai érkezés, hiszen a másnapi nyitómérkőzésen 6:4 arány-

20 PB 2011 aprilis.indd 20

2011-04-21 6:39:00 PM

HÖK TÁJÁN TAKÁCS GÁBOR

VÁLASZTOTTAK A PÉCSI BÖLCSÉSZEK Megválasztották a Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának új elnökét és alelnökét. Gulyás Tibor és Vancsik Péter közel 40%-os részvétel mellett kapott felhatalmazást munkájuk megkezdésére, mely két évre szól.

A mostani szavazás előzménye, hogy a BTK HÖK korábbi elnökét, Bálint Szabolcsot kinevezték az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat általános alelnökévé. Ügyvivő elnökként a korábbi alelnök, Gulyás Tibor látta el január közepe óta a bölcsész egyetemi polgárok érdekképviseletét, megbízatása azonban ideiglenes volt. A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke, Zag Gábor, a hatályos szabályoknak megfelelően tisztújító választást írt ki az elnök-alelnök tisztségek betöltésére.

A jelölési időszak végéig egyetlen jelölt páros adta le a pályázatát a pozíciók betöltésére, melyet a Választási Bizottság érvényesnek talált. Gulyás Tibor és Vancsik Péter az általuk benyújtott programot nemcsak a bizottság, hanem valamennyi hallgató számára elérhetővé tette a pecsibolcsesz2011.info internetes oldalon. Az érdeklődők emellett a Szenes Klubban rendezett hallgatói fórumon személyesen is feltehették kérdéseiket a páros tagjainak.

Annak ellenére, hogy a kampány során nem volt ellenjelölt, mégis egészen a kurzusok látogatásáig terjedő hajrával találkozhattunk a campuson. „Az, hogy indul-e ellenjelölt, nem változtat az alapvető céljainkon.

Meg akartuk mutatni a hallgatótársaknak, hogy le lehet tenni egy átgondolt és minőségi választási programot az asztalra.

A kampány során igyekeztünk ezt a programot minél több hallgatóhoz eljuttatni, ebbe idén az is beletartozott, hogy kurzusokat látogattunk meg, ahol válaszoltunk is a felmerülő kérdésekre.” – foglalta össze Vancsik Péter alelnök.

választási jogukkal élő diákokkal. Ennek okáról a BTK HÖK újonnan megválasztott elnöke, Gulyás Tibor adott felvilágosítást: „Sajátságos helyzet állt elő azzal, hogy nem indult ellenjelölt.

A negyedik napig a választópolgárok jóval több, mint 20%-a leadta a szavazatát, tehát a voksolás érvényesnek volt tekinthető, ugyanakkor azt szerettük volna, hogy minél többen az urnákhoz járuljanak. Ennek érdekében kértem a Választási Bizottság elnökét, hogy hosszabbítsa meg a választási időszakot. Azt gondolom, hogy egy ekkora létesítmény esetében a kurzusok sűrűsége, valamint a levelezős és a doktori iskolások jelenléte indokolttá teszi a határidő kitolását.”

A BTK HÖK újonnan megválasztott elnöke szerint a választás meghosszabbítása és az elért eredmények gyakorlati hozadékokkal is jártak: „A hallgatói önkormányzatokat időről-időre érik kritikák, hogy nem láthatóak azok az eredmények, amelyeket elérünk. Ennek a kritikának mindig is szívből örültünk, mivel egy szolgáltatásban nyugaton csak akkor látszik maga a szolgáltató, ha valami rosszul megy.

Egy „közszolgálat” normális kereteket kell, hogy teremtsen, ami nem feltűnő, ennél nem is tud többet nyújtani. Az utóbbi évek munkájával itt a BTK-n sikerült egy jól működő közösséget kiépítenünk, így szerettük volna megmutatni, hogy tényleg van közösségi támogatás a szervezet mögött. Örülök, hogy ez sikerült”.

Az urnák lezárása Bontovics Balázs, a Választási Bizottság elnökének határozata alapján április 8-án délben történt meg. A voksolás során 1834 hallgató élt választási jogával, amely a Bölcsészettudományi Kar polgárainak 39%-át teszi ki. Gulyás Tibor és Vancsik Péter kinevezése két évre szól.

A voksolás március 25-én reggel vette kezdetét a campus négy helyszínén felállított választókerületben.

Az előírások értelmében a szavazásnak – amely minimum 20%-os részvétel esetén tekinthető érvényesnek – legalább négy napig kell tartani. Ennek ellenére még az április 4-ével kezdődő héten is találkozhattunk

21 21 PB 2011 aprilis.indd 21

2011-04-21 6:39:01 PM

KULTURSOKK SZERK

TE FENT LESZEL? » TAVASZI EGYETEMI FESZTIVÁL 2011 Lassan elstartol a vizsgaidőszak előtti utolsó nagy hallgatói dzsembori, mely a keresztségben a Tavaszi Egyetemi Fesztivál nevet kapta. A Pécsi Egyetemi Hallgatói Önkormányzat fesztiválját május 3-6. között rendezik meg az Expo Centerben, ahol négy napon át négy színpadon hazai zenekarok, DJ-k, színi társulatok, slam poetry, gasztro udvar, civil szervezetek, csapatvetélkedők és külföldi fellépőként a Parov Stelar várja az érdeklődőket.

A szervezők megpróbáltak minél inkább az egyetemi hallgatóság igényeihez és pénztárcájához közelíteni az idei fesztiválon, így kedvezményes napi menük és olcsó itallap (demó verzióként a 280 forintos sörár kedvező előjel) várja a látogatókat. A Diákhitel szervezésében megvalósuló nulladik nap ingyenes lesz, a többi napra a hetijegy PTE-s diákkal 3500 forintba, a napijegyek pedig diákkal 1500 forintba kerülnek majd (ez külsősként 2000 forintot fog kóstálni).

A fesztivál élőzenei színpadán többek között fellép a technikás hard-rock szcéna egyik meghatározó magyar formációja a Turbo, de a felhozatalban szerepel a rockabilly kedvelőinek biztos nem ismeretlen Mystery Gang, a Kistehén Tánczenekar örökségén túlnőtt és egyedi hangzásvilágával hódító Intim Torna Illegál, illetve a hazai pop élet képviseletében a Compact Disco is. A fesztivál záró napján, külföldi fellépőként a nemzetközi zenei életben is jól ismert, atmoszférikus, jazz alapokon steampunkos elektro hangzásvilágot képviselő Parov Stelar Band (A) lép fel.

Az utóbbi egy év trendjéhez alkalmazkodva az elektronikus vonal kedvelői is saját színpadot vehetnek birtokba. Itt lesz a hazai elektronikus zenei életben legendának számító Palotai, vagy épp a dubstep itthoni úttörője, c0p. A zenei stílushatárokat folyamatosan próbára tevő és mindig újítani próbáló Wondawulf, az egyre nagyobb külföldi sikereket elérő Slap in the Bass, vagy az MTV-ről ismert We Plants are Happy Plants. De a pécsiek sem maradnak képviselet nélkül, ugyanis meg fog fordulni a pult mögött a Space Inhalerz, vagy épp a Punnany Massifból ismert R-Nold és Wolfie, egy sajátos, dubstepre szkreccselő és mc-ző performansszal.

A retro vonulat kedvelőinek is tartogat néhány meglepe-

tést a fesztivál, a programban szerepel az Ámokfutók, az UFO és a Hip Hop Boyz.

A Pajta színpadon az Improvokál színtársulat és a Newszínkör mutatkozik be, az akusztikus koncertek fellépői között találjuk a Roy és Ádám duót, a Csőke Renáta Quartettet, Zselenszky Tamást, Petruska Andrást illetve a Tükezoo-t. A sörsátorban az alapvető funkciókon túl csapatjátékok, illetve Kocsmatrubadúr és rockdisco várja a nagyérdeműt.

A fesztivál felhozatalát erősíti továbbá a Pécsi Egyetemi Zenekarok Fesztiváljáról tovább jutott hat egyetemista banda (Borbazár, Broken Smile, New Direction, Öxölklöfför Orkester, Pécs „R”, valamint a Rokokó Rosé), akik az élőzenei színpadon kapnak lehetőséget a bemutatkozásra.

A hetijegyek április 13-tól az alábbi helyszíneken kaphatók: ÁOK-HÖK, BTK-TTK Szolgáltatói Iroda, AJK-KTK Szolgi Center, ETK-HÖK, FEEK-HÖK, PMMK-HÖK, IGYFK-HÖK, PartyZoo jegyiroda.

A 18 éven aluliak is látogathatják a rendezvényt, azonban fel kell készülniük, hogy mindez külön karszalaggal és alkohol moratóriummal fog járni a helyszínen. Dohányosoknak fájdalmas, ellenben fontos információ, hogy a füstölés csak a szabadtéri helyszíneken megengedett.

A Tavaszi Egyetemi Fesztivál ideje alatt délutántól hajnalig, a belvárosból a nagyobb kollégiumok érintésével ingyenes buszjáratok indulnak az Expo Centerhez, melyeket a jegy vagy karszalag felmutatásával lehet igénybe venni. A buszok menetrendje a következő lesz: Expo Center – Mecsek áruház – Petőfi utca – Toronyház – Árkád – Szalay Kollégium – Expo Center.

Pontos program: www.tef.pte.hu. TE Fent leszel?

22 PB 2011 aprilis.indd 22

2011-04-21 6:39:01 PM

KULTURSOKK SZÁNTÓ RENÁTA, BÁN ATTILA

PÉCSI EGYETEMI ZENEKAROK FESZTIVÁLJA A B-KLUBBAN Nagy érdeklődés kísérte a PEZF tehetségkutatóját a rendezvénysorozat minden élő és virtuális helyszínén. Az internetes szavazások, illetve a helyszíni véleményezés/sörözés egyaránt inspirálóan hatott a bandákra és azok közönségére is. Olyannyira, hogy voltak, akik nem feltétlenül szabályos eszközöket is bevetettek az általuk favorizált csapatok érdekében.

Természetesen még soha és sehol nem szerveztek olyan tehetségkutatót, melynek végeredményével mindenki elégedett lett volna, viszont a zenekarok többrétű értékelése fokozott objektivitást vitt a rendezvénybe.

Az internetes illetve a helyszíni szavazások, valamint a zsűri értékelése egyaránt sokat nyomott a latban, így elmondható, hogy a közönség – és majdnem a szavazórobot is – tényleg befolyásolni tudta a fesztivál végkimenetelét.

Mindent összevetve igen kellemes hangvételű, jó mulatságot mondhat magáénak a Pécsi Egyetemi Zenekarok Fesztiválja, ahol, ha minőségét tekintve nem is mindig a legkiemelkedőbb produkciók szálltak ringbe, de lehetőséget biztosítottak mindenkinek, hogy megmutassa tudását, és a néhány tényleg kitűnő koncert fényében a kevésbé jól muzsikálóknak is meg lehessen bocsátani.

A szavazás sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a két nap során több mint 400 helyszíni szavazat, és mintegy 2500 netes voks érkezett a rajongótáborukat elkápráztatni kívánó együttesekre. Az internetes szavazásnak viszont már voltak árnyoldalai is, mivel akadtak, akik nemes egyszerűséggel megpróbálták feltörni az egyetemiradio.hu weboldalát, és ezzel a húzásukkal csaknem egy napra elérhetetlenné is tették azt. Előfordult olyan próbálkozás is, ahol az elkövetők úgy gondolták, hogy a közönség nem képes befogadni, sem feldolgozni és végképp nem hivatott véleményezni az általuk favorizált muzsikusok teljesítményét, és inkább megbízhatóbb megoldást keresvén rácuppantottak mindkét weblapra egy-egy kötelességét hűségesen teljesítő szavazórobotot.

fotó: Taragyia Tomiszláv

A két napos rendezvény keretein belül 11 zenekar mérhette össze egymással tudását mind a rajongók, mind a zsűri előtt. Az értékelésre felkért zsűritagok triumvirátusát Varga Zoltán (Rockmaraton), Varga Ádám (30Y) és az EHÖK részéről Bálint Szabolcs alkották. Minden bizonnyal nagyon nehéz dolguk lehetett, mivel a szervezők a végén úgy döntöttek, hogy a korábbi három helyett hat zenekar léphet majd fel a Tavaszi Egyetemi Fesztiválon. A szerencsés zenekarok (Borbazár, Broken Smile, New Direction, Öxölklöfför Orkester, Pécs ’R’, Rokokó Rosé) a fesztivál három napja alatt kettesével mutatkozhatnak be a nagyérdeműnek. Továbbá ezen hat banda közül három (Borbazár, Öxölklöfför Orkester, Rokokó Rosé) bekerült az EFOTT tehetségkutatójának selejtezőjébe is, melyen az ország mind a hét régiójából 3-3 zenekar vehet majd részt.

23 23 PB 2011 aprilis.indd 23

2011-04-21 6:39:04 PM

KULTURSOKK NÉMETH KLAUDIA

Talán már meg sem lepődünk azon, ha márciusban újévet ünneplő afgán barátainkkal találkozunk egy étteremben. Nem, ez nem egy új keletű dolog, hogy Pécsett is megünnepeljük a perzsa újévet.

Bár a világ jelentős hányada december 31-én búcsúztatja az óévet, számos nemzet más időpontban, és a miénktől eltérő módon köszönti az újévet. Így van ez az afgánoknál is, akik idén március 22-én ünnepelték a Noruzt, azaz a perzsa újévet, mely egyben a tavasz kezdetét is jelzi. A perzsa újévet számos Közép-Ázsiai országban március 20-a és 22-e között ünneplik, ezekhez az országokhoz tarozik Irán, Törökország, Örményország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Pakisztán és Afganisztán.

A Noruzt minden perzsa megünnepli, bárhol is legyen a világon. Iráni időszámítás szerint idén az 1390-es év kezdődik. A Noruz szó az óperzsa nyelvből származik, azt jelenti: újnap. Az ünnepnek megfelelő napnak már az i. e. 648-ban kitüntetett jelentősége volt. A perzsák uralta népek királyai ezen a napon elvitték ajándékaikat az uralkodónak, a sahinsahnak. A perzsa újév kezdetét a hagyomány 15 000 évvel ezelőttre, a kelet-iráni (mai Afganisztán) mitikus Jamsid király idejére teszi.

A Noruz nem csupán egy napra szóló esemény, a hagyomány szerint 13 napon át tart az ünnep, melyet az év egyik legjelentősebb időszakaként tartanak számon.

Vallási tartalma mellett a tavasz beköszöntének, az újjászületésnek is a szimbóluma.

Hogy Pécsett se maradjon el a perzsa szilveszter, afgán egyetemi diákok szervezésében együtt ünnepelhettük az újévet afgán ételek és italok fogyasztása mellett. Afganisztán földrajzilag, történetileg, néprajzilag, nyelvileg egyaránt roppant sokszínű ország. Sajnos hazánkban a legtöbb embernek a háború, a lefátyolozott nők, valamint a szegénység jut róla eszébe. Talán ezért is volt érdekes más szemszögből látni azokat a diákokat, akik itt tanulnak, hiszen ezt a sokszínűséget adták át számunkra az est folyamán. Igaz csak kevesen, de voltak, akik afgán nemzeti viseletben jelentek meg a vacsoránál. Fejükön csillogó fejfedő, combközépig érő, egyenes fazonú inget viseltek, melynek zárt nyaka van, gallérja nincsen. Hozzá ugyanolyan színű, enyhén buggyos, bokánál tapadó nadrág, a lábon pedig az elmaradhatatlan hegyes orrú bőrcipő. A látvány teljesen keleti hangulatot idézett, ahogy a zene is, fülbemászó afgán dalokat hallhattak a vendégek.

Vacsorára legelőször is egy pohár különleges italt kaptunk, enyhén édes lé volt, benne dió, mandula, mazsola és sárgabarack ázott. Az íze olyan volt, mintha hetekig érlelték volna ezeket a magvakat, gyümölcsöket cukros vízben. A magok megpuhultak, a mazsola és a barack megdagadtak a nedvességtől, a lé pedig különleges, lágy ízű volt, semmihez sem tudnám hasonlítani.

Bár látványra nem éppen a leggusztusosabb, de az íze feledtette ezt velünk.

Afgán férfiak merítették az ételt a tányérokba, melyekbe két főételt kaptunk. Az elsőt állagában a magyar pörkölthöz tudnám hasonlítani, de ízében mégis eltérő. Sokkal sűrűbb volt, borjúhússal és fehérbabbal készült. A második tányérra jázmin rizst kaptunk, amely mazsolával és egyéb fűszerekkel volt megbolondítva, mellé egy igazán érdekes ízvilágú mártást tálaltak.

Különleges este volt, kedves és barátságos afgán diákokkal. Egy igazán érdekes és rejtett kultúra kis darabját ismerhettük meg, ahol nem a híradóban hallottak jutottak eszünkbe, hanem csak a fülünknek, szemünknek és ízlelőbimbóinknak hittünk. Aki elszalasztotta az idei alkalmat, remélhetőleg jövőre ismét lesz rá lehetősége, hogy egy márciusi szilveszter keretében testközelből ismerkedhessen meg Afganisztán kultúrájával.

fotó: Szita Tamás

B.U.É.K. AFGANISZTÁN!

24 PB 2011 aprilis.indd 24

2011-04-21 6:39:05 PM

KULTURSOKK MIKLÁN BIANKA

MINTHA OTT TÁNCOLNÉK A TÖBBIEKKEL » INTERJÚ ENIKŐVEL Mindenki volt már Enikő partyn, mindenki hallott már Enikőről, aki mégsem, most megismerheti, hogyan indult el pályáján a balatonalmádiból származó lány. Áprilisi számunkban a veszprémi Expresszó egyik fő „bulicsinálójával” készült interjút olvashatjátok.

PécsiBölcsész: Mikor és hogyan kezdted a pályád, honnan jött egyáltalán az ötlet, hogy bulikat csinálj?

Enikő: Az egész körülbelül 15 éve kezdődött Balatonalmádiban, amikor besétáltam biliárdozni egy kis kocsmába. Annyira jól sikerült az este, hogy ezek után négy éven keresztül dolgoztam ott. Rengeteg jó arcot ismertem meg, köztük a tulajt is, szinte az összes barátomat ott „szedtem össze”. Így kerültem a pult mögé is. A házibulik alkalmával tettem be életem első cd-jét, ami aztán elindított egy folyamatot. Semmi komoly technika nem állt rendelkezésünkre, de nem is ez volt a lényeg. Egy külföldi utam alatt üzletvezetői állást ajánlottak itthon, Veszprémben, így kerültem ahhoz a csapathoz, akikkel a mai napig együtt dolgozom. Jó pár éve már annak is, hogy „csinálj valami bulit” felszólítással olyan lehetőséget kaptam, hogy megszülethessen a saját nevemen futó party. Valójában ezt nem én találtam ki, eleinte tiltakoztam is ellene, de valamiért így maradt. A buli lényege azonban továbbra is az volt, hogy magunkat szórakoztassuk a pultosokkal és az oda keveredő barátainkkal.

Ezek az alkalmak aztán egyre több embert vonzottak.

PB: Hogy kerültél Pécsre?

E: Pont egy ilyen buli alkalmával találkoztam először BZvel, aki meghívott a Szenes Klubba, hogy ott is csináljak egy bulit. Több együttestől is hallottam annak idején, hogy mennyire szeretnek Pécsett játszani; én is megtapasztaltam, hogy miért. Itt sokkal közvetlenebbek, barátságosabbak, és nem utolsó szempont, hogy bulizósabbak az emberek.

PB: Saját zenei ízlésed mennyiben befolyásol, illetve honnan tájékozódsz az aktuális kedvencekről? Mi szükséges egy igazán jó party megvalósításához?

E: Az igazat megvallva sosem tudtam megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy track listeket szerkesszek előre. Mindig is azt vallottam, hogy úgy kell játszani, mintha ott táncolnék a többiekkel. Régebben ezt is csináltam.

Elindítottam egy számot és bementem táncolni, aztán visszafutottam mielőtt befejeződött volna és beraktam a következőt. Így éreztem, hogy mikor, milyen zenére vágyik a közönség. Mostanában már azon munkálkodom, hogy olyan zenéket játsszak, melyek számomra értéket képviselnek. Ehhez természetesen nagy szükségem van a bulizók javaslataira is. Szeretem, ha számot kérnek tőlem. Ilyenkor rákeresek az interneten, és ha jónak találom, beépítem a buli menetébe. Fesztiválokon, koncerteken – amikből szerencsére nincs hiány az életemben – szintén nagyon jól lehet tájékozódni. Ebből adódik, hogy a zenei ízlésem is rendkívül vegyes, szerepel benne népzene, jazz, swing, hiphop, dub, electro, rock stb.

PB: Milyen nőként a szakma részese lenni? Hogy viszonyulnak hozzád?

E: Fogalmam sincs, és az igazat megvallva nem is foglalkoztat ez a kérdés. Ez talán azért lehet, mert én ezt nem szakmaként élem meg. Soha nem vettem részt gyorstalpaló dj tanfolyamon, és nem is gondolom, hogy bármi is ezen múlna. Ezzel természetesen nem azt mondom, hogy rossz, ha az ember felismer egy keverőt, vagy netán tud egy-két fortélyt, de ez nálam jóval később jött. Az, hogy egy buli mennyire jó, elenyésző százalékban múlik a technikai dolgokon. Éppen ezért nem is tartom magam dj-nek, és éppen ezért nem is szeretem, ha valahol ez jelenik meg. Enikő vagyok. Csak így, simán.

25 25 PB 2011 aprilis.indd 25

2011-04-21 6:39:05 PM

KULTURSOKK DEBRECZENI ÁGOTA

A FÉLREÜTÖTT Ű Egy véletlen félreütés révén lett az új Isten Háta Mögött album címe egyszerűen csak Ű. Kevésbé a véletlen játéka, hogy ez az album kisiklott a megszokott pályáról, sőt kissé melléfogásnak tűnik.

Bár munkájuk szakmailag nemigen kifogásolható, sorra elmaradnak a számokból azok az elemek, amelyeket már megszoktunk, megszerettünk. Sok IHM rajongónak sajnálatosnak tűnhet a gondolat: az album több száma, köztük az Áttelelés és A leányzó fekvése könynyedén sláger lehet a Petőfi Rádióban.

Mondhatnám azt is, hogy a tagváltás már előre sejttette, tele lesz meglepetéssel az új album. Aztán, amikor még a megjelenés előtt kiszivárgott Közkút című számot hallgattam, már biztos voltam benne. Gyanakvó érdeklődéssel indítottam el az első számot, miközben a koncertdátumok között kutakodva azon ámultam, hogy olyan zenekarokkal terveznek közös bulikat, mint az alternatív rockot játszó 30Y vagy a pécsi hiphop banda, a Punnany Massif. Persze ez még nem elég ok arra, hogy félredobjam a lemezt, az előítéletesség bélyegének elkerülése és a túlbuzgó remény végett inkább végighallgattam.

De hiába, az album végére érve kifejezetten csalódottan éreztem magam, főképp mint régi Isten Háta Mögött rajongó. Viszont adtam a lemeznek még egy esélyt, és hagytam, hadd pörögjön újra végig az a nyolc szám. Sikerült egy rövid időre félretenni előzetes lelkesedésemből született csalódottságomat, és rá kellett ébrednem, hogy valójában nincs az új albummal semmi baj, pusztán más.

Az Isten Háta Mögött zenéjét elsősorban azért szerettem, mert a mai underground világban igen egyedi vonalat képviseltek. Az elsősorban metált játszó zenekar mindig is szívesen kísérletezett a különböző stílusjegyek keverésével, ezáltal olykor igen nagy meglepetésekkel találkozhattunk ’99 óta tartó munkásságuk során. Számaik között találhattunk elektronikában bővelkedő darabokat éppúgy, mint a hiphop vonal felé mozduló dalokat. Ennek ellenére szinte minden számuk zúzós gitárszólókban teljesedett ki.

Az új lemezben azonban fordultak az arányok, a gitárszólók el-elmaradoznak, az elektronika uralja a legtöbb számot. Visszafogottabb lett a zenekar, kevesebb a kitörés és a hallgatók sem robbannak szét a zene keltette feszültségtől. Talán két számot emelnék ki, melyeket hallgatva nagyon is elégedettek lehetnek a keményebb hangzás szerelmesei. Az egyik ezek közül a Várj, amíg felkel majd a nép című szerzemény, a másik pedig az utolsó és egyben leghosszabb dal, amely a Mindenki áll címet viseli. Ez viszont nem feltétlenül elég ahhoz, hogy hetekig pörögjünk rajta. Nagy szerencse, hogy szövegeik – csakúgy Palika hangja és éneklési stílusa – ugyanolyan elragadóak, mint voltak: zene nélkül, önállóan is könnyedén megállnának a lábukon.

A változás persze nem feltétlenül rossz. Lényegében semmi mást nem tettek a srácok, csak kihasználták az új lehetőségeket, amit Sándor Dániel (az Esclin Syndo billentyűse) 2010-es belépése jelentett. Ráadásul azt sem hányhatjuk a szemükre, hogy ezt rosszul tették: szépen és pontosan összerakott számokat találhatunk az albumon, nyoma sincs kapkodásnak. Így kicsit fájó szívvel ajánlom ezt az albumot mindazoknak, akik eddig esetleg épp amiatt nem szerették a zenekart, amit én – és ezzel bizonyára nem vagyok egyedül – most annyira hiányolok a zenéjükből.

26 PB 2011 aprilis.indd 26

2011-04-21 6:39:05 PM

KULTURSOKK STEMLER MIKLÓS

AMIÉRT A TELEVÍZIÓT FELTALÁLTÁK » ITT A TRÓNOK HARCA A felnőtt fantasy találkozása a felnőtt televíziózással – legkönnyebben és legrövidebben így írható le az HBO új sorozata, a George R. R. Martin regényciklusát feldolgozó Trónok harca, amelyet az első kritikák máris az új Maffiózókként emlegetnek. Ami azt illeti, még jobb is lehet, és messze nem csak Sean Bean, a csaták és szexjelenetek miatt.

fotó: Szita Tamás

tud, hogy a civilizált világ határain túl egy történelem előtti erő ébredezik, amely nem a Vastrónus megszerzésében érdekelt, hanem jóval inkább a civilizáció elpusztításában.

Martin regényeinek legnagyobb erőssége a komplex karakterábrázolás: nincsenek jók és rosszak, csak emberek, esendő vágyakkal, megnyomorított sorsokkal. Ebben a világban a „hősök” minden további nélkül meghalhatnak, a „gonosztevők” pedig méltók lehetnek szánalmunkra, majd rokonszenvünkre. Mindez élővé és valószerűvé teszi a történetet, amely nem egy ponton akár Shakespeare királydrámáit is felidézheti bennünk.

Mindez kombinálva Martin filmszerű írásmódjával ideális mozgóképes alapanyaggá teszi a regényeket, bár az

Ne kerteljünk: a populáris fantasy – legalábbis annak A Gyűrűk Ura farvizén evickélő válfaja – leginkább a fanatikus rajongók számára élvezhető és fogyasztható, akik többsége hímnemű és elsősorban tinédzserkorában falja az elfeket, orkokat, gonosz varázslókat felvonultató opuszokat. Léteznek azonban olyan fantasy könyvek, amelyek nem zárják magukat gettóba, képesek levetkőzni a műfaji manierizmusokat, és a szélesebb közönség számára is élvezhetőek lehetnek egyszerűen azért, mert jól megírt, jó történetek, amelyeknek nem kell műfaji mankókra támaszkodniuk. Ezek közül is kiemelkedik G. R. R. Martin A jég és a tűz dala című ciklusa.

Az alapok ismerősek. A történet helyszínéül szolgáló Westerost jó ideig a sárkánykirályok uralták, akik sárkányaikon érkeztek. A beltenyészetben elkorcsosult sárkányok azonban megdöglöttek, az utolsó, a testvérházasságok miatt némileg instabil Targaryen királyt pedig saját lovagja ölte meg egy lázadás során. A történet kezdetén 15 évvel később járunk. A koronát elnyerő Robert Baratheon uralma ingatag, saját bevallása szerint sokkal jobban élvezte a trón elnyerését, mint az uralkodást. Miután a Király Segítője (lényegében a nádor) hirtelen meghal, Robert régi barátját és harcostársát, Eddard Starkot kéri fel a posztra, aki jól megvan északi birtokán, ám miután komoly oka van feltételezni, hogy elődjét és gyámapját egy rivális nemesi család, a Lannisterek tették el láb alól, elfogadja a címet, és délre indul kideríteni az igazat.

Eközben a Targaryen dinasztia túlélői egy távoli kontinensen készülnek a visszatérésre. Indulhat hát a trónok harca, amelynek végső célja a hatalom megszerzése – bármi áron. Arról azonban egyetlen játékos sem

adaptáció képernyőre juttatása nem volt egyszerű. A tévés fantasy eddig a Herkules és a Xéna szintjén mozgott, amelyek mind a megvalósítás, mind a történetek szintjén a B-kategóriát is alulról súrolták. Ahhoz, hogy egy Trónok harca szintű sorozatot az elvárt szinten lehessen realizálni, szükség volt a mozi és a tévé közötti határok elmosódására és egy bátor tévécsatornára, az HBO-ra, amely az olyan közönségkedvencek mellett, mint a Maffiózók, bevállalta a tévés krimi műfaját újjáteremtő Drótot. No meg az sem ártott, hogy executive producerként Martin is a sorozat mellett bábáskodik.

Az április 17-én debütáló sorozat előjelei több mint kedvezőek: az első kritikák túlnyomóan pozitívak, a korábban nyilvánosságra hozott első 15 perc pedig lenyűgöző hangulatú és látványú. Mindez Sean Beannel és több kitűnő karakterszínésszel kombinálva az idei év legjobb tévés élményét ígéri – egyáltalán nem csak fantasy rajongóknak.

27 27 PB 2011 aprilis.indd 27

2011-04-21 6:39:05 PM

KULTURSOKK VIDÓ GÁBOR

„MÉG ÉLEK!” » CALIGULA FŐPRÓBÁJA A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZBAN

Harmincöt éve, 1976-ban ugyanazon a Kamaraszínházbeli deszkákon zajlott le Camus Caligula című darabjának magyarországi ősbemutatója, mint a mostani premier. Akkor a legendás, „partizán-attitűddel” rendelkező Paál István állította színre a darabot, főszerepben az addig operákban játszó Holl Istvánnal, akinek szuggesztív játéka őszinte elismerést váltott ki mind a közönségből, mind az akkori kritikából (Színház, 1976. április).

Az ősbemutató az egyén szabadságának határait, a felülről irányított boldogítás létszükségét, illetve az ellene kibontakozó lázadás mikéntjét firtatta szegényszínházi eszközökkel. Paál akkor így nyilatkozott: „számomra a Caligula a forradalom negatív lenyomata.” Nehéz és terhes örökség ez, azonban a mostani adaptáció Szőcs Artúr rendezésében nem kívánt párhuzamot vonni elődjével, helyette a darab abszurditására helyezte a hangsúlyokat.

A címszerepben az utolsó évadát Pécsett töltő, és több súlyos alakításával a legjobb színészek között számon tartott Zayzon Zsoltot láthatja a nagyérdemű. Zayzon Caligulája egy jelképes sírgödörből emelkedik föl, szaggatott, összekevert szavakból álló mondataival egy zavarodott ember bontakozik ki – ne feledjük, nővére és szeretője, Drusilla halálával kezdődik a darab. A Holdat kívánja mint elérhetetlent, mint az egyetlen célt, amit még kívánhat, hiszen a földön – mivel ő a cézár –, mindent megkaphat, és önnön boldogságának rendeli alá az államot és alattvalóit („ha az államkincstár olyan fontos, akkor az emberélet nem az”).

Zayzon megformálásában Caligula – a kezdeti zavarodottsága után – hideg és kegyetlen zsarnokká válik, akinek féktelen tobzódását mind inkább nyílt ellenszenvvel fogadja a feketébe öltöztetett, a színlapon X-ként aposztrofált arctalan tömeg (Märcz Fruzsina, Györfi Anna, Bánky Gábor, Németh János). Ők egyszerre a plebs és a patríciusok, a Caligula terrorját elszenvedők és – egy ideig – kiszolgálók. Közöttük helyezkednek el a főbb szereplők: a céltudatos, ám gyanakvásá-

fotó: Körtvélyesi László

Igen, még él a zsarnok. Nem veszett ki kultúránkból, és égetőbb újra megrajzolni a képét, mint valaha, mert napjainkban is sok helyen jelennek meg zseb-türannoszok, akik ellen lázadnak vagy lázadni fognak.

ban sete-suta Chaerea (Széll Horváth Lajos), világosbarna felsőben Scipio (Rusznák András), aki hű Caligulához, bár az megölette apját, és akiben az uralkodó fiatalkori képét véli felfedezni.

Jelmezükkel üdítő színfoltként van jelen a felszabadított rabszolga, Helicon (Pilinczes József) és a súgó (Kiss Hédi), akik végigfetrengik az előadást a műfűvel borított színpadon.

Pilinczes szolgája kiöregedett vadászkutyaként kaffogja el életbölcsességeit, volt gazdájának azonban következetesen végig tisztaszemű igazmondója. Hervadó virágként pompázik lilában Caesonia (Cseh Judit), Caligula szeretője, hírvivője és legfőbb támogatója. Érdekes játékot nyújt az Ügyelő (Háber János), aki minden fontosnak ítélt szöveget a szereplők kérésére bemond a hangosba, mintegy élő visszhangként, a darab vége felé vált csak át kommentátorba, azonban ez néhol már erőltetetten sok.

A tér egy focipályára hasonlít, az emelőszínpad segítségével azonban hamar sírgödör vagy sírhant is lehet belőle. A hátsó lelátó kevésszer játszik hangsúlyos szerepet, kivétel az abszolút elidegenítőnek ható focidrukker-pomponlány-ezoterikus kavalkádnál.

A kivetítők használatával a rendező kizárta a színpadról a gyilkosságokat (azokat csak videón látjuk), a történet szempontjából kevésbé lényeges eseményeket is itt mutatják be, míg a lélek-test viszonylatban azt a célt is szolgálták, hogy a szereplők külső beszédeit belső monológjaik bemutatásával árnyalják. Hatásos és elgondolkodtató előadás volt, csak ajánlani tudom mindenkinek.

28 PB 2011 aprilis.indd 28

2011-04-21 6:39:05 PM

KULTURSOKK HAJDU MARIANN

HA EGYMÁST NEM IS, A NÉZŐT BIZONY HÁTRAHAGYTÁK

y

» BATTLE: LOS ANGELES Szabadság-szobor, hamburger, Hollywood – mind a hírhedt „amerikai álom” megtestesítői. Azonban csak egyetlen olyan dolog van, ami nemcsak minden amerikai közös nevezője, hanem a legtöbb kasszasiker főszerepét is magáénak tudhatja: a hazaszeretet.

A hazájáért és társaiért életét áldozó, lelkileg megrokkant, de becsülettel küzdő honi katonánál nincs szimpatikusabb karakter, mely könnyebben be tudná lopni magát az észak-amerikai közönség szívébe. A Battle: Los Angeles esetében is erre apelláltak a készítők, azonban a bő másfél óra alatt mindenki számára kiderül: tévesen.

Hirtelen meteorok vagy legalábbis annak látszó tárgyak csapnak be a Föld minden tájára, de leginkább ÉszakAmerika, azon belül is Los Angeles lakóinak van mitől izzadniuk, ugyanis ez az óriási pusztítás csodálatos városuk óceán felőli határára koncentrálódik. Azt pedig persze senki sem gondolhatta akár egy percig is komolyan, hogy nem a földönkívüliek a ludasak.

Egy kivétellel a film minden létező ponton megbukik.

A képi világgal ugyanis semmi komolyabb probléma nincs. Az esztétikusan fényképezett vágóképek szinte üdítően hatnak az egyébként teljesen semleges és bugyuta cselekmény közepette. Az eddig főleg popcornhorrorokban jártas Liebesmanról elmondhatjuk, sikeresen félrelépett.

Hiába a néhol látványos és egészen élvezhető akciójelenetek, sajnos kevés értékelhető van belőlük, ugyanis mindig sikerül az „Ó, John nee!” jellegű felkiáltásokkal, és lassított halálhörgéssel spékelt momentumokkal ellehetetleníteni. A kézi kamera használata miatt állandóan rángó, a film realisztikus voltát hangsúlyozó technika maximum régen látott migrénünket csalhatja elő.

Az első negyed órában szép lassan minden fontosabb szereplővel megismerkedhetünk, melyek közül csak a főszerepet játszó Aaron Eckhart figurájának van felismerhető és legalább körvonalaiban felskiccelt alakja, a többieket családi helyzetük, hazafiasságuk és bátorságuk miatt kellene kedvelnünk. Ám annyira egysíkúak és jellegtelenek, hogy nem tudunk igazán szurkolni az életben maradásukért. Az ellenfelekként aposztrofált ufók – átvezetés híján – olyan gyorsan és váratlanul jelennek meg a történetben, hogy szintén komolytalanná válnak, és innentől kezdve teljesen mindegy, mi történik a vásznon.

A 70 milliós büdzsét talán lehetett volna egy értékesebb vagy legalábbis alaposabb és finomabb munkát végző forgatókönyvíróra költeni, mint a „sztárokra”. Ebből a példából is tanulhatnak a készítők: nem elég a filmben Amerika és a rendszer dicsőítését szem előtt tartani, mert ettől bizony nem lesz örökérvényű, de még „egyszer elmegy” kategóriás sem. A Metacritic-en regisztrált és szavazott kritikusok véleménye is ezt támasztja alá (37%).

Az pedig, hogy Battle of Los Angeles címen Asylum stúdiós verzió is készült, csak egyet jelent: ha mindenképp részesei szeretnétek lenni ennek a hihetetlen élménynek, akkor ezt a verziót válasszátok, mert hiába gagyibb és olcsóbb egyszerre, legalább az ufó robotot kaszáló női ninja mosolyt csal az arcunkra, a Battle: LA viszont legfeljebb egy kiadós alvással kecsegtethet.

A sikert jelentő témát nem volt nehéz megtalálni, hiszen a legtöbb háborúval, azokon belül is a világháborúkkal foglalkozó alkotások nemcsak a nézők, de a kritikusok és az Akadémia szívét is megdobogtatták minden adandó alkalommal (Ryan közlegény megmentése, Sólyom végveszélyben stb.). Ez a „varázs” azonban csak akkor működik, ha a készítők képesek valamiféle újdonságot csempészni a dramaturgiába vagy a történetbe. A Battle: Los Angeles tekintetében egyikről sem beszélhetünk.

29 29 PB 2011 aprilis.indd 29

2011-04-21 6:39:06 PM

KULTURSOKK PÁL BALÁZS

ÜRES EFFEKTORGIA » SUCKER PUNCH Zack Snyder egyike azon maréknyi huszonegyedik századi rendezőnek, aki igazán nagyot még egyik alkotásával sem botlott. Sőt, bullet time fetisizmusáról és hibátlan zenei ízléséről ismeretes ausztrál filmesünk nem csupán a kritikusok körében, de a kasszáknál is rendszeresen jól domborít látványra kihegyezett filmjeivel.

Nem csoda hát, hogy a tavaly ősszel befutott, gyerekeknek szóló Legend of the Guardians (Az Őrzők Legendája) után rendkívüli várakozás előzte meg az idehaza március 24-én bemutatott Sucker Punch-ot (Álomháború), amely Snyder első olyan filmje, melyet saját ötletéből írt és rendezett.

A Sucker Punch körüli helyzet akkor kezdett gyanússá válni, amikor egy héttel a film megjelenése előtt a Warner Brothers bejelentette, hogy semmilyen formában nem szándékozik zártkörű vetítéseket tartani az újságírók számára a premier előtt. A hazai és a nemzetközi forgalmazó közötti tökéletes kommunikáció mintapéldájaként Magyarországon ugyan mégis tartottak sajtóvetítést, ám az ezt követően felbukkanó 10% körüli értékelésekkel dobálózó kritikákat az InterCom azonnali hatállyal levetette az érintett weboldalakról.

sítottnak ható akciójelenetek gyenge minőségére egyszerűen nincs elfogadható kifogás. A videojáték-kultúra minden hozományával együtt sajnos többet árt a filmnek, mint használ: a bármiféle indok és magyarázat nélkül a semmiből megjelenő és a főhősökre rontó végtelen hadseregek szüntelen mészárlása igen hamar érdektelenségbe fullad, és teljesen súlytalanná teszi az erőszak színre vitelét.

A Snyder eddigi munkásságát jellemző minőségi soundtrack szerencsénkre nyomokban ezúttal is jelen van, azonban a felhozatalt ezúttal kizárólag remixek képezik, így azok, akik ódzkodnak olyan klasszikus előadók újragondolásaitól, mint a The Beatles vagy a Queen, valószínűleg nem fogják örömmel fogadni, hogy mit művelt kedvenceikkel a nem éppen visszafogottságáról híres Tyler Bates zenei producer. Összességében sajnos egyetlen olyan elemet sem vonultat fel az Álomháború, amely indokolttá tenné a megtekintését. Snyder korábban már többször bizonyította, hogy jó minőségű alapanyagból képes jó filmet rendezni – ám jelen írás tárgya sajnos azt látszik alátámasztani, hogy bármennyire is „vizionárius” rendező, Zack Snyder nem egy jó író. Ugyan amit a dolgozószobában elrontott, azt a rendezői székben igyekezett korrigálni (a katasztrofális alapanyag ellenére nem lehet mondani, hogy a Sucker Punch nincsen korrektül megrendezve), ám a sivár összképen így is látszik, hogy a projekt vázát nem egy Frank Miller vagy egy Alan Moore kategóriájú művész vetette papírra.

Azt azonban a menthetőt menteni próbáló terjesztők elkeseredett kapálózásainál is szomorúbbnak tartom, hogy a film még a baljós előjelekhez igazított rendkívül alacsony elvárásaimat is képes volt alulmúlni. A Baby Doll (Emily Browning) névre hallgató központi karakter elmegyógyintézetben történő vívódásait, és a képzelet síkján vívott misztikus harcait bemutatni hivatott Álomháború leginkább egy túl hosszúra nyúlt zenés videoklip érzetét kelti. A látszólag rendszertelenül egymás után dobált ütközeteket Zack Snyder egy, a videojátékokban is használatos küldetésrendszerrel szándékozott keretbe foglalni, mely szerint az álomvilág síkján folytatott küzdelmek során főhősünknek és szárnysegédeinek öt tárgyat kell összegyűjtenie ahhoz, hogy a való világban kiszabadulhassanak a diliház fogságából.

A történet végtelen egyszerűsége és butasága felett talán még szemet is lehetne hunyni, hiszen egy könynyed látványfilmről van szó, ám a badarságokhoz társuló rosszul koreografált, és számtalanszor újrahaszno-

30 PB 2011 aprilis.indd 30

2011-04-21 6:39:06 PM

PB 2011 aprilis.indd 31

2011-04-21 6:39:06 PM

PB 2011 aprilis.indd 32

2011-04-21 6:39:06 PM