Casper csoport- Péter Anna Az iskoláskor pedagógiája ELTE BGGYK – I.évfolyam
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Az iskoláskor pedagógiája NBGY-006/2 2014/2015 tavaszi félév
AZ ISKOLA SZELLEMISÉGE – A KERESZTÉNY NEVELÉS ÉS OKTATÁS; ÉS ANNAK HATÁSA A GYERMEKEKRE
Péter Anna ON3A9L anna.peter335@gmail. com
Casper csoport Az iskoláskor pedagógiája ELTE BGGYK – I.évfolyam
Ötlettár 1. Az értékelés problémaköre ® Milyen értékelési módszereket alkalmaznak a pedagógusok?
® Értékelés funkciója, különböző módszerek hatékonysága, eredményessége ® Osztályozás: elegendő az 5 jegyes skála a tanulók munkájának értékeléséhez? ® Objektivitás/ szubjektivitás 2. Első osztályosok az iskolában ® A pár hónapja még óvodás kisgyermek felkészült az iskolára, az ott uralkodó szigorra és fegyelemre? / Az iskola felkészült az óvodát frissen elhagyó gyermekek fogadására? ® Van átmenet a két intézmény ( óvoda nagycsoportja és iskola 1. osztálya) között?
3. Az iskola, mint a gyermek második otthona? ® Valóban betölti ezt a szerepet az iskola? ® Tudja biztosítani azt a biztonságos, meghitt, barátságos környezetet a tanulók számára, amitől otthon érezhetik magukat a diákok? ® Szívesen tartózkodnak a gyermekek az iskolában? Miért (nem) ? 4. Diák- tanár- szülő kapcsolata ® Lehet baráti ez a viszony? (tanár- diák, illetve tanár- szülő között) ® Mennyire vesznek részt a szülők az iskola életében? ( közös, családos programok) ® Mennyire szólhatnak bele a szülők az iskola, osztály ügyeibe? ( szülői közösségek) ® Mennyire tekint(het)i partnernek a pedagógus a diákjait/ a szülőket? Ennek előnyei, hátrányai?
Casper csoport Az iskoláskor pedagógiája ELTE BGGYK – I.évfolyam
5. Megalázás, megaláztatás az iskolában ® Követelményrendszer, elvárások- igazságosak? ® Hogy érzi magát az osztály elé kiállított diák? ( pl. felelés során) Feltétlenül szükséges az ilyenfajta számonkérés, megalázás?
6. Motiváció- jutalom- büntetés ® Motiváltak a diákok? Dicsérik őket? Jó tulajdonságok is elhangoznak, vagy csak a rosszak, a hibák? ® Jutalom- büntetés aránya
7. Különböző képességű tanulók egy osztályban ® Hogyan dolgozzunk velük? Együtt/ külön? ® Differenciálás – Hogyan valósul meg?
Casper csoport Az iskoláskor pedagógiája ELTE BGGYK – I.évfolyam
Absztrakt
A KERESZTÉNY NEVELÉS ÉS OKTATÁS; ÉS ANNAK HATÁSA A GYERMEKEKRE Péter Anna Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar anna.peter335@gmail.com Kulcsszavak: keresztény nevelés, vallás, felekezeti iskola, viselkedés, személyiségfejlődés Kutatási témám a keresztény (azon belül római katolikus) nevelés és oktatás, és annak hatása a gyermekek viselkedésére, személyiségére, osztályközösségükre. Megyfigyeléseimet egykori gimnáziumomban, a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon 5. osztályában végeztem. Előre kidolgozott megfigyelési szempontokkal vizsgáltam meg viselkedésüket a tanórán, illetve a tanórák közötti szünetben. A megfigyelés során arra voltam kíváncsi, hogy a katolikus nevelés és szemléletmód milyen különbségeket eredményez a diákokban a más iskolában tanuló diákokhoz képest. Az egy alkalmas megfigyelés kevésnek bizonyult a témám kutatására. De mivel 12 évig tanultam katolikus iskolában, tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy az iskola falain belül érzékelni lehet az ott uralkodó keresztény szellemiséget, amitől más – mondhatjuk, hogy több- a többi iskolánál. Ezt alátámasztja az iskola szabályzatától kezdve az osztálytermekben a falon lógó kereszteken át a tanárok és diákok által használt köszönés, melyben egyben Istent is megszólítják. Fehér és Péter-Szarka (2012) szerint az egyház azért hozta létre iskoláit, intézményeit, mert különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálásra. Mindez azáltal válik katolikussá, hogy az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban. Ehhez járulnak hozzá a félévente megtartott lelkigyakorlatok, csendes napok, az osztálymisék, a rendszeres hittan, erkölcstan és filozófia órák. Ezen programok, tevékenységek mind hatással vannak a gyermekek viselkedésére, személyiségfejlődésére. A diákok jobban megismerik önmagukat, és diáktársaikat egyaránt. Ezért gondolom, hogy az osztályok összetartóbbak, hiszen mindnyájuk életében van egy közös pont, egy összetartó erő: a hit. “Az iskolák különbözôségét tekintve a segítôkészség értéke és az együttlét, az összetartozás, az el- és befogadás öröme közvetlenebben átélhetô Isten közelségének átélésével, a katolikus nevelésben részesülô gyermekek számára.” (Fehér és Péter-Szarka, 2012, p. 45)
Gondolati térkép
Szakirodalmi gyűjtés
Casper csoport Az iskoláskor pedagógiája ELTE BGGYK – I.évfolyam
1. Bábosik I. (1975). Az erkölcsi tudatosság szerepe a magatartás szabályozásában (pp. 199 – 210). Budapest: Akadémia Kiadó 2. Csejoszki M. (2012). A katolikus nevelés a politikai diktatúra oktatási rendszerében – A Pannonhalmi Bencés Gimnázium oktatásszociológiai vizsgálata (1950-1990). Magyar Pedagógia, 112 (3), 149-166. 3. Drahos. P. (1992). Katolikus iskolák az államosítás után. Educatio, 1 (1), 46-64.
4. Fehér Á. és Péter-Szarka Sz. (2012). Egyházi iskolák gyermekeinek érzelmi készségei és megküzdési folyamataik sajátosságai az iskolai zaklatás világában. Katolikus Pedagógia, (1-2), 44-58.
5. Fehér Á. és Péter-Szarka Sz. (2013). Hittel és együttérzéssel az iskolai konfliktusok feldolgozásában - Egy tudományos kutatás üzenetei a személyiség erőforrásairól a pedagógia gyakorlata számára. Katolikus Pedagógia, 2 (3-4), 70-85. 6. Geréb Gy. (1970). Az iskola pszichés klímájáról (pp. 8 – 20). Budapest: Tankönyvkiadó
7. Hankiss E. (1999). Proletár reneszánsz. Budapest: Helikon Kiadó
8. Lányi A. (2012). Erkölcsóra az iskolában. Új pedagógiai szemle, 62 (4-6) 92-98. 9. Pusztai G. (2004). Iskola és közösség – Felekezeti középiskolák az ezredfordulón (pp. 181208). Budapest: Gondolat Kiadó
10. Rédly E. (2013). Hitébresztés, hitátadás a keresztény nevelésben. Katolikus Pedagógia, 2 (1-2), 20-32.
Casper csoport Az iskoláskor pedagógiája ELTE BGGYK – I.évfolyam
11. Sávai J. (2007). Neveléselmélet (pp. 219 – 229). 3. Átdolgozott kiad. Szeged: k.n.
12. Szilveszter L. (2012). Párbeszéd, autonómia és felelősségvállalás – Gondolatok a keresztény szemléletű oktatás XXI. századi lehetőségeiről. Katolikus Pedagógia, (1-2), 75-80
13. Tarjányi Z. (2000). Pedagógia. A keresztény nevelés és oktatás története (pp. 171 - 196). 2. Átdolgozott kiad. Budapest: Szent István Társulat.
14. Tomka M. (1992). Vallás és iskola. Educatio, 1 (1), 13-25.
15. Veczkó J. (1986). Gyerekek, tanárok, iskolák (pp. 49 – 81). Budapest: Tankönyvkiadó
16. Vekerdy T. (2004). Az iskola betegít? (pp. 99-137). Budapest: Saxum Kiadó
17. A Katolikus Nevelés Kongregációja. A katolikus iskola a harmadik évezred küszöbén. Róma. (1997). Letöltés helye: http://www.katolikus.hu/katisk.html. Letöltés ideje: 2015.05.05. 15:47
Hospitálási napló Az óralátogatás ideje: 2015. április 24. péntek Intézmény: Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon ( Gödöllő ) Osztály: 5.a Műveltségi terület: Magyar nyelv és irodalom Tantárgy: Magyar nyelvtan Tananyag: (tanmenetben megjelölt): Nyelvtani alapszabályok, A leírás Cél (NAT): A nyelv mint változó rendszer megismerése, Nyelvi kompetencia fejlesztése, Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek Kutatási témám: Az iskola szellemisége – A keresztény nevelés és oktatás; és annak hatása a gyermekekre
Megfigyelési szempontjaim: A tanítási óra légkörének megfigyelése o o o o o o o o o o
Milyen a tanulási környezet? ( tanterem berendezése, uralkodó légkör ) Milyen az óra hangulata? Ezt mi alakítja, befolyásolja? ( tananyag, tanítási eszközök, munkaformák, tanár személye/személyisége stb.) Mennyiben befolyásolja a tanár személyisége a tanulók viselkedését? Mennyire aktívak a tanulók? Hogyan történik a kommunikáció tanár és diák között? Hogyan viselkednek a gyermekek? ( szót fogadnak, figyelnek, meghallgatják egymást/ egymás szavába vágnak, bátorítják/kinevetik egymást stb.) Hogyan valósul meg a fegyelem? Jelen van-e agresszió, konfliktus az órán? Ha igen, hogyan kezeli tanár? Hogyan viselkednek a gyermekek a szünetben, amikor a tanár még/már nincs az osztályteremben?
A tanterem képe/elrendezése: Hagyományos frontális elrendezés
Téglalap alakú terem, elöl középen a tanári asztal. A falon: tábla, óra, kereszt, képek az osztályról. 15 pad, 30 szék, hátul szekrény és fogas a tanulók cuccainak. Az ajtóval szemben lévő falnál végig ablakok à természetes fény a teremben.
Az óra menete A tanulók tevékenysége
-
köszönés reggeli ima jelentés
A pedagógus tevékenysége
köszönés reggeli ima hiányzók beírása jelentés alapján A tanárnő bemutat az osztálynak (mint volt tanítványát). Elmondja, hogy megfigyelek, ezzel is aktív részvételre biztatja diákjait.
Módszerek
Munkafor mák
Eszköz
Időkeret
-
Megjegyzéseim
-
bemutatás, biztatás
frontális
napló
köszönés: Laudetur Jesus Christus! = Dicsértessék a Jézus Krisztus! ima
5 perc keresztény (katolikus) szokások megtartása
Az óra menete A tanulók tevékenysége
Munkafüzet kinyitása, házi feladat ellenőrzése. Jelentkeznek, felolvassák ; egy feladat/ egy diák
Füzet előkészítése Szavak leírása hallás után
Kiválasztott diák hangosan olvassa fel a szavakat, elmondja, ő hogy írta le.
Aki tudja a szabályt, jelentkezik 4 tanuló kimegy a táblához, elmondják az általuk választott szabályt, példával Játékos feladat: tábla 4 részre osztása (1 rész-1diák-1 szabály) szavak felírása a táblára, a megfelelő szabályhoz Játék: j vagy ly ? 4 szék kiállítása, kinevezése (2 j, 2 ly) gyerekek arra a székre ülnek, amelyik betű illik az elhangzott szóba
A pedagógus tevékenysége
Kéri, hogy a diákok vegyék elő a munkafüzetet à házi feladat ellenőrzése Helyesírás tollbamondás 1. j-ly (zsivaj, tavaly) 2. egyszerűsítés(többől,kulcscsont) Helyesírás ellenőrzése: egy diák felszólítása. Hiba esetén javít a tanár, magyaráz. Végén: jutalmazás ( hibátlan megoldás à 3 pluszpont )
Módszerek
Munkafor mák
Eszköz
Időkeret
megbeszélés
frontális
nyelvtan munkafüzet
6 perc
6 perc
tollbamondás megbeszélés magyarázat, értékelés
frontális
gyerekek eleinte nem túl lelkesek, de mire az ellenőrzésre kerül a sor, jelentkeznek, hogy ők olvashassák fel.
füzet, toll
5 perc
A magyar helyesírás 4 alapszabályának átismétlése: Ki tudná elmondani a 4 szabályt? 4 tanuló kiválasztása
Játékos feladat:
Megjegyzéseim
5 perc szemléltetés, bemutatás tábla, kréta, tankönyv
szavak felolvasása a tankönyvből
Játék ismertetése szavak felolvasása a tankönyvből szemléltetés
székek, tankönyv
lelkesen jelentkeznek, hogy őket válasszák ki
5 perc
ha a kiválasztott nem tudja a választ, az osztály segít neki, nem pedig kineveti
5 perc
gyerekek biztatják egymást
Az óra menete A tanulók tevékenysége
jelentkeznek maguktól- elmondják a véleményüket, tapasztalataikat
A pedagógus tevékenysége
Új anyag: A leírás új ismeret bevezetése: Ki mit gondol a leírásról? Milyen érzés könyvben olvasni/ filmen látni? Milyen a jó leírás?
Házi feladat felírása Jelentkezés plusz pontokért
Gyakorlat: iskola épületének bemutatása különböző szemszögből, többiek találják ki, honnan nézzük. Óra végi teendők: Házi feladat feladása Jutalmazás: plusz pontok beírása
Osztály vigyázz- köszönés
köszönés
Módszerek
Munkafor mák
Eszköz
Időkeret
Megjegyzéseim
kérdezés, megbeszélés frontális
8 perc csengő félbeszakítja a gyakorlatot, így a gyerekek nem tudják kipróbálni
szemléltetés
értékelés, jutalmazás
frontális
füzet, toll
gyerekek jelentkeznek a 1-2 perc plusz pontért, látszik, hogy ez motiválja őket
Reflexiók az órával kapcsolatosan
Casper csoport Az iskoláskor pedagógiája ELTE BGGYK – I.évfolyam
Az én témámat talán kicsit nehezebb volt megfigyelni egy tanóra keretei között, ezért gondoltam szükségesnek, hogy nem csak az órán, de már az óra előtti és utáni szünetekben is megfigyeljem a diákok viselkedést. A tanulók szünetben úgy viselkedtek, mint az átlag 10-11 éves gyermekek: hangosan beszélgettek, nevetgéltek, mászkáltak (vagy páran szaladgáltak) a teremben ,a folyosón. De amint beléptünk a tanárnővel a terembe, figyelmeztetés nélkül visszavették a hangerőt, megkeresték a helyüket, és vigyázban állva várták az óra kezdetét. Az órának alapvetően jó volt a hangulata. Megvolt a fegyelem, de ez nem azt jelentette, hogy mindenki néma csöndben ült a helyén. Összességében elmondható, hogy a gyermekek érdeklődőek, motiváltak, ha tudták a választ, lelkesen jelentkeztek, és együttműködtek társaikkal és a tanárral egyaránt. Sem a szünetben, sem az órán nem volt jelen semmiféle agresszió, vagy konfliktus. Mikor a tanárnőt kérdeztem erről, azt mondta, hogy néha persze szükséges a fegyelmezés (ezt legtöbb esetben hangoskodás, hiányzás, házi feladat vagy felszerelés hiánya indokolja), de alapvetően jól viselkednek a gyermekek. Az iskolában érzékelhető a vallásos neveltetés, szellemiség: a diákok hangos Laudetur Jesus Christus köszönésétől, a reggeli és a nap végi imán át kápolnájának falán lógó keresztekig számos dologban.
a termek és az iskola
Kutatási módszerek
Casper csoport Az iskoláskor pedagógiája ELTE BGGYK – I.évfolyam
A tanítási óra légkörének megfigyelése- Megfigyelési szempontok: o Milyen a tanulási környezet? ( tanterem berendezése, uralkodó légkör ) o Milyen az óra hangulata? o Ezt mi alakítja, befolyásolja? ( tananyag, tanítási eszközök, munkaformák, tanár személye/személyisége stb.) o Mennyiben befolyásolja a tanár személyisége a tanulók viselkedését? o Mennyire aktívak a tanulók? o Hogyan történik a kommunikáció tanár és diák között? o Hogyan viselkednek a gyermekek? ( szót fogadnak, figyelnek, meghallgatják egymást/ egymás szavába vágnak, bátorítják/kinevetik egymást stb.) o Hogyan valósul meg a fegyelem? o Jelen van-e agresszió, konfliktus az órán? Ha igen, hogyan kezeli tanár? o Hogyan viselkednek a gyermekek a szünetben, amikor a tanár még/már nincs az osztályteremben? Interjúvázlat ( kérdések egy tanulóhoz): o Hogy érzi magát az iskolában általában? Szívesen tartózkodik az iskolában / osztálytermében? Mi ennek az oka? o Otthon a család értékrendje megegyezik az iskoláéval? Ha nem: Hogy tudja összeegyeztetni a kettőt? Miért választották ezt a gimnáziumot? Kinek a döntése volt? o Mi a véleménye a reggeli, délutáni imádságokról, osztálymisékről és a többi katolikus szokás gyakorlásáról az iskolában? o Mi a véleménye előbbiek kötelezővé tételéről? o Milyen a diákok kapcsolata a tanárokkal általában? Miért? Ezt mi befolyásolja? o Volt-e már konfliktusa diáktársaival vagy tanárokkal? Ha igen: Hogyan kezelték a kialakult helyzetet?
Tanulรกsi technikรกk I.
Tanulási technikák II. Választott technika: T-táblázat Feldolgozott irodalom: Farkas A. (2013). Az interaktív tábla és a pedagógiai érték. Új Pedagógiai Szemle, 63 (3-4), 10-25. Indokok, érvek az interaktív tábla ELLEN · ·
·
·
· · · · ·
speciális pedagógiai-informatikai tudás szükséges a használatához egyén számára szükséges IKTkompetenciák hiánya: ® műszaki-technikai tudás hiánya ® oktatástechnológiai ismeretrendszer hiánya ® rendszerezett informatikaiszámítástechnikai tudás hiánya iskolai körülmények megnehezíthetik a használatát: ® korszerű eszközellátottság hiánya ® internethez történő hozzáférés minősége ® többféle táblatípus megjelenése az intézményekben negatív tanári attitűd, „távolságtartó” viszonyulás : kézzel fogható eszközök és anyagok általi tapasztalati tanulás eredményességében való hit, „jó pedagógus krétával és egy táblával, a tankönyvre támaszkodva is közvetíteni képes a korszerű ismeretanyagot” az információs technológiák használatát szorgalmazó külső kényszer nincs megfelelő és elegendő szakember a tanításhoz főiskolai-egyetemi oktatók technikai, pedagógiai, informatikai tudása sokszor elmarad a hallgatókétól a tanárok az új technikát kevésbé képesek beilleszteni saját gyakorlatukba programok megvásárlása, esetenként az évenként megújítandó használati jog komoly anyagi megterhelést jelenthet
Indokok, érvek az interaktív tábla MELLETT ·
korábbi oktatástechnikai eszközök (pl.: dia- és írásvetítők, videomagnók, nyelvi laborok ) korszerűtlenné, majd használhatatlanná váltak à ezekhez tartozó segédanyagok kevésbé alkalmazhatók, elavulttá váltak a metodikák
·
interaktív tábla eszközrendszere integrálja a korábbi oktatástechnikai eszközök funkcióit „mindent megoldó” eszköz audiovizuális információk széles palettáját képes közvetíteni hosszú távon olcsóbbá teheti az oktatást intézményfejlesztő hatás technikai újdonságok, lenyűgöző látványok nagyon motiválóak diákok közötti kollaborációt, az aktív kommunikációt és a hatékonyabb tudásépítést és tudásmegosztást támogatja újrafelhasználható tananyagelemek egyéni fejlesztés lehetősége iskolán belüli képzések ( az interaktív tábla használatához) magyar nyelvű, adott tantárgyi ismereteket támogató alkalmazások leegyszerűsíti a tanítási folyamatot a pedagógusok alkotó, többféle forrást felhasználó, kreatív személyiségét helyezi előtérbe „digitális tankönyvoktatás” programok többsége bárhol alkalmazható készen kapott segédanyagok professzionális, interaktív tevékenységeket nyújtó, otthoni hozzáférést is támogató kínálat
· · · · · ·
· · · · · · · · · ·
·
· · · · ·
az interaktív tábla tanórai használatáról kötelező nyilvántartások vezetése naplókban à plusz feladat a pedagógusoknak tanórákra történő készülés idejének nagyságrendi növekedése új eszközrendszer bevezetése hosszú időt vesz igénybe eszközrendszer sokszor kihasználatlan különböző tantárgyak tanításában nagyon eltérőek a lehetőségek az interaktív tábla használatára osztálylétszám kérdése: nagy létszám – diákokat aktívan bevonó alkotó munka lehetősége ?
· · · ·
a konkrét eszközöket maga választja meg a pedagógus, így tervezi meg a fejlesztés és felhasználás módját új minőség, új tudás (?) kooperatív technikák, interaktivitás módszertani értelemben is változást, előrelépést eredményez
Tanulási technikák III. Kettéosztott napló Feldolgozott irodalom: Csejoszki M. (2012). A katolikus nevelés a politikai diktatúra oktatási rendszerében – A Pannonhalmi Bencés Gimnázium oktatásszociológiai vizsgálata (1950-1990). Magyar Pedagógia, 112 (3), 149-166.
·
· · · · · ·
Kiemelések, lényeges elemek a politikai diktatúra évtizedei alatti változások: magyar társadalom rendszerében à oktatás történetében is tetten érhetők egyház/vallásüldözés iskolai oktatás alárendelése a „tudományos materializmusnak” iskolák csekély mértékben biztosítják a vallásos nevelést felekezeti iskola: hátrány
Reflexióim, megjegyzéseim
történelmi háttér ( XX. sz. második feléből)
kutatás célja: a gimnázium szerepe a szocialista rendszerben Horthy korszak: felekezeti iskolák jelentősek okt.: valláserkölcsi célkitűzés 2 nézőpont összeegyeztethetetlen!
· · · ·
kommunista ideológia 1949- fakultatív iskolai hitokt. később: hitokt. teljes ellehetetlenítése egyházi iskolák államosítása ( 6505 iskola à kárpótlás nélkül) rengeteg állás nélküli pedagógus
·
egyezmény ( 2. oktatási rendszer): felügyelet alatt működhetnek diszkrimináció a felekezeti iskolák diákjaival szemben: ® korlátozott számú diák ® korlátozott számú érettségiző
·
·
„ senkit hátrány nem érhet amiatt, hogy egyházi iskolába jár, vagy gyermekét oda járatja”
· ·
érettségi elértéktelenítése felvételinél megkülönböztetés
kommunista diktatúra újabb győzelme
vallásszabadsághoz, oktatáshoz való jog ??
ennek épp ellenkezője történt
·
·
egyházi iskolák jellemző hangulata: 1950: fenyegetettség 1960-70: megtűrtség 1980: rehabilitáció diktatúra puhul à felekezeti iskolák indítása à iskolák és érettségizők száma emelkedik
·
diktatúra okt.politikája: ® addigi rendszer felszámolása ® 8 osztályos általános iskola bevezetése · iskolai pályafutást befolyásolja: 1. apa társadalmi helyzete 2. családi háttér, lakóhely, stb. ·
felvételi alkalmával: származás szerinti szelektálás
ezért: szellemi munkás gyermeke szinte biztos, hogy továbbtanul vezető réteg gyermekeinek biztosítva van a hely
Kutatás módszerei, célja: · változások megfigyelése a Pannonhalmi Gimnáziumba · társadalmi rétegek aránya · vonzáskörzet · ·
legnagyobb réteg: felsőszintű értelmiségi réteg vonzáskörzet: egész M.o, de leginkább: Budapest, Dunántúl, Veszprém
Összegzés, kitekintés: · a Pannonhalmi Bencés Gimnázium a politikai diktatúra idején hiánypótló intézményként működhetett · újraindítást követően: országos vonzáskörzet · szülők iskoláztatási motivációját meghatározta: ® politika ® vallásosság ·
a hipotézis beigazolódik: a pártvezetők gyermekei nem tanultak a Pannonhalmi gimnáziumban a szocializmus idején
nem csak ebben a gimiben, országosan ez a jellemző
és e kettő kapcsolata
Miért is tanultak volna vallásos gimnáziumban, ha ez ütközött a saját nézeteikkel?
Tanulási technikák- Önreflexió
Casper csoport Az iskoláskor pedagógiája ELTE BGGYK – I.évfolyam
Az iskolában sosem tanítottak tanulni, ebben maximális szabadságot kaptunk: mindegy hogyan, csak tanuljunk. Jegyzetelni talán segítettek. Az egyik történelem tanárom buzdított minket arra, hogy jegyzeteléskor használjunk nyilakat, rövidítéseket, mert úgy könnyebb lesz átlátni, és ezáltal megtanulni a jegyzetet. A gimnáziumi éveim alatt nem tanultam annyit, mint most. Akkor is leginkább a füzetemből tanultam, mivel minden órán jegyzeteltem. Mindig igyekeztem a lényeget leírni, aláhúzni, nyilakat és különböző színeket használni. Hogyha nagyobb dolgozatra, vagy témazáróra készültem, általában a könyv és a füzet segítségével kiírtam a lényeget, és amit csak lehetett, ábrázoltam. A kelleténél talán kicsivel több időt szántam a szövegkiemelésre, rajzolásra, színezésre, de mire azokkal készen lettem, már tudtam a tananyagot. Ugyan nincs nagy tehetségem a rajzoláshoz, de még akkor is segítettek a kis pálcikaemberes, egyszerű ábráim, amikor például angolból feleltem egy párbeszédből. A csoportos tanulással többször próbálkoztam, de valahogy sohasem tanulás lett a vége, ha többen ültünk le az asztalhoz. Mindig úgy éreztem, hogyha már ott vannak, beszélgessünk – persze sose a tananyagról… Így nem maradt más választásom, mint hogy otthon a szobámban, egyedül, csendben tanuljak. Régen problémát okozott egy nagyobb anyagrészből való felkészülés, az egyetemen viszont muszáj volt hozzászokni, hogy nem 20, hanem 200 oldal a minimum olvasnivaló egy vizsga előtt. A vizsgák (érettségi, egyetemi vizsgaidőszak) idején rájöttem a számomra legmegfelelőbb tanulási módszerre. Legkönnyebben úgy ment (/megy) a tanulás, ha elolvastam a szakirodalmat, az alapján kiegészítettem a saját jegyzeteimet. Ezután egy külön lapra, vagy füzetbe vázlatosan kiírtam a legfontosabb adatokat, azon belül is kiemeltem a kulcsszavakat, aminek a segítségével hangosan elmondtam az adott anyagrészt, majd még egyszer megismételtem, de a vázlat segítsége nélkül. Ezzel módszerrel könnyebben és gyorsabban megy a tanulás, mint korábban, amikor még nem így tanultam; módszeresen, tudatosan. A tanulási stílus kérdőív kiértékelése szerint leginkább csendes, vizuális és auditív stílusok jellemzőek rám. A szöveges értékelés szerint csendben szeretek és tudok tanulni, könnyebben megértek dolgokat, ha képet látok róla vagy lerajzolom, illetve hallás után is egyszerűbb a tanulás. Ezekkel nagyjából egyetértek, mivel a fent leírtaknak megfelelnek. Egyedül az utolsó mondatot helyesbíteném, mivel ha csak hallok valamit, úgy nem jegyzem meg, viszont ha hallom és leírom, vagy lerajzolom, úgy már könnyebben megy a fejembe.
Önreflexió
Casper csoport Az iskoláskor pedagógiája ELTE BGGYK – I.évfolyam
Az első órán az előző években készült portfóliókat lapozgatva ambivalens érzések, gondolatok fogalmazódtak meg bennem. A pozitív része az volt, hogy láttam, hogy ennek a kurzusnak kézzel fogható végterméke, eredménye lesz. Nem csak egy könyvből a vizsgára betanult szövegrész, hanem egy általam választott és megvizsgált téma feldolgozása. Ez nagyon megtetszett, kedvet kaptam hozzá. Azonban amikor a tanárnő a kezünkbe adta a portfóliók tartalmának listáját, kezdett bennem tudatosulni, hogy a mappába lefűzött papírok, irományok mögött mennyi munka állhat. Ekkor kezdtem el aggódni egy kicsit. Kérdések merültek fel bennem: vajon mi lesz az én témám? Milyenek lesznek a csoporttársaim? Együtt tudunk majd dolgozni? Hogy készítünk majd mi is ilyen igényes portfóliót? És még sok ehhez hasonló kérdéssel volt tele a fejem. Az óráról órára elkészítendő feladatokkal sokszor gyűlt meg a bajom. Jó volt új tanulási, szövegfeldolgozási technikákat kipróbálni, de a szakirodalom kiválasztásával mindig bajban voltam. Egyrészt azért, mert még nem tudtam a saját témámat, másrészt az elolvasandó szakirodalom meghatározott terjedelme miatt. A kettő eredménye az lett, hogy rendszerint több időt töltöttem az olvasmány kiválasztásával, mint magával a feldolgozással. Miután megalakultak a csoportok, néhány kérdőjel eltűnt a fejemből, és kezdett letisztulni a kurzus célja, a követelmények, a tennivalók félév végéig. Ugyan sikerült olyan csoporttémát választani, ami érdekelt, az egyéni témámon még jó ideig gondolkodnom kellett. A témám meghatározása, és a szakirodalmak gyűjtése során jöttem rá, hogy mennyire nehéz témát választottunk. Kevés volt a szakirodalom a témában, és amiket találtunk, valamennyiünknek megfelelt, de ugye arra is figyelnünk kellett, hogy ne legyen túl nagy az egyezés, ne legyen átfedés sem a szakirodalmainkban, sem a témánkban. Így elmondhatjuk, hogy egyikünknek sem volt egyszerű dolga. A csoportmunka elején aggasztott, hogy mégis hogy fogunk tudni együttműködni úgy, hogy nem is ismerjük egymást. De szerencsére mindenki nyitott volt, így hamar megtaláltuk a közös hangot, hiszen tudtuk, hogy ez elengedhetetlen ahhoz, hogy együtt tudjunk dolgozni. A csoportmunkából mindenki kivette a részét, igyekeztünk betartani a határidőket. A Facebooknak köszönhetően folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, megbeszéltük a munka során felmerülő kérdéseket. A virtuális megbeszélések mellett persze személyesen is összeültünk jó párszor.
Casper csoport Az iskoláskor pedagógiája ELTE BGGYK – I.évfolyam
Mindenképp pozitív dolog, hogy a csoportunk tagjai között nem voltak nagyobb nézeteltérések, viták. Mindig igyekeztünk a problémás kérdéseket megbeszélni, mindenki véleményét figyelembe venni. Ahogy azt a hospitálással kapcsolatos beszámolóban is leírtam, az órán nem tudtam megfigyelni a témámat. Ennek ellenére jó élmény volt visszalátogatni a volt gimnáziumomba. Egészen más volt nem diákként belépni az épületbe, végigmenni a folyosókon és beülni a tanórára. A sok nehézség ellenére úgy gondolom, hogy hasznos volt ez a kurzus. Mind tárgyi tudás, mind gyakorlati módszerek terén sok olyan dolgot tanultunk, amit a későbbiekben valószínűleg alkalmazni is tudunk majd.
Casper csoport Az iskoláskor pedagógiája ELTE BGGYK – I.évfolyam
Önértékelés 1 1. Minden megbeszélésen részt vettem
2. Részt vettem a közös feladatok megoldásában
3. Betartottam a megbeszélt határidőket
4. Segítettem a többieket, ha szükségük volt rá
5. Elégedett vagyok a csoportportfóliónkkal
6. Elégedett vagyok az egyéni portfóliómmal
7. Hozzájárultam a csapat jó hangulatához
8. Elégedett vagyok a bemutatón nyújtott teljesítményemmel
9. Érdeklődő és alapos voltam az iskolai látogatás során
10. Igényes munkát adtam ki a kezemből
2
3
4
5