LMP Pécs Program 2014 by Péter Árvai

Pécs Jövője a MI Jövőnk! A Lehet Más a Politika célkitűzései a 2014. évi önkormányzati választás kapcsán Bevezetés Mindannyian érezhetjük, hogy Pécs rendkívül nehéz időket él. A gazdasági mélyrepülést nem sikerült mérsékelni az elmúlt négy évben sem. Kritikus méretű lett az elvándorlás, és mindez igaz a cégekre is. Nőttek a szociális feszültségek, és egyre kevésbé érezzük magunkat biztonságban. A társadalom súlyos sérüléseket szenvedett, a válság hosszú éveit követően – egyéb beavatkozások nélkül – a helyi munkaerőpiac sem feltétlenül tudna pozitívan reagálni a befektetői környezet javulására. Mindezek ellenére állítjuk, hogy – ha csodát rövid idő alatt tenni nem is lehet – van kiút, Pécs és Baranya ennél sokkal többre képes. A változáshoz először a helyes irányok megfogalmazása kell, ám önmagában ez nyilván nem elegendő. Együtt kell fellépnie minden szerelőnek, aki a városért dolgozni szeretne, és dolgozni képes. Közösen kell harcolnunk városunk fejlődéséért, azért, hogy Pécs ismét képes legyen munkalehetőséget nyújtani polgárainak, fejlődő, biztonságos és egészséges otthona lehessen az itt élőknek, gyerekeknek, fiataloknak, idősebbeknek. Meg kell adnunk továbbá a lehetőséget a visszatérésre azoknak, akik nem kalandvágyból mentek el.

A változáshoz tisztán látás, tenni akarás, elhivatottság, lendület kell. Nem várhatjuk a csodát, mert az magától nem fog megérkezni. Ehhez új szemléletű, lendületes városvezetők kellenek. Programunkban felvázoljuk azt az irányt, amit helyesnek látunk, és amely szellemben a munkánkat végezni kívánjuk.

Válság, és az irányítás hiánya – helyzetértékelés A ciklus elején a város példátlan adósság alatt nyögött, a költségvetési egyensúly kialakítása szinte reménytelen feladatnak látszott. Külső tanácsadó bevonásával, annak irányításával jelentős átalakítások történtek az önkormányzat működési rendjében, és a polgármesteri hivatal felépítésében. Fűnyíróelven történő visszavágások, a lakosságot, és a cégeket érintő, megszorítások időszaka következett. Eközben a város számtalan nem kötelező feladatot leadott, és minden egyéb tekintetben csökkent a szolgáltatások szintje. E változások ugyanakkor jórészt a pénzügyi szempontoknak megfelelően történtek, a stratégiai szemlélet hiányával. A városfejlesztési tevékenységet egy (városi tulajdonú) cégbe szervezték ki, megszűnt a városfejlesztési főosztály. A hatalomkoncentráció erősödött, a döntési folyamatok még inkább átláthatatlanokká váltak, csökkent a társadalmi kontroll lehetősége. A jelentős jogszabályi változások az önkormányzatiság 1990-es helyreállása utáni legnagyobb változást jelentették a helyhatóság működésében. Az állami adósságátvállalás hatására a kialakult, rendkívül magas adósság önkormányzatra eső része az önkormányzat számára megszűnt

(azóta részben újratermelődött), az önkormányzati cégek adósságállománya továbbra is hatalmas maradt. Az önkormányzat hatásköréből kikerült a korábban legfontosabbnak tekinthető feladat, a közoktatás. Kikerültek továbbá a hatósági funkciók, számos egyéb feladat, mindezekkel párhuzamosan pedig jelentősen csökkentek a bevételek is. A város nagy árat fizetett az adósságátvállalásért. Összességében tehát az önkormányzati jogkörök jelentősen szűkültek, a mozgástér a korábbiakhoz képest nagymértékben csökkent. Érvényesült tehát a központosító kormányzati filozófia, csökkentve ezzel a helyi közösségek érdekérvényesítő képességét, önrendelkezését. E folyamat megállításában, vagy hatásainak csökkentésében még csak szimbolikusan sem tudtak (vagy nem is akartak) fellépni a város kormánypárti országgyűlési képviselői. Óriási kihívást jelentett (és jelent) a városi közösségi közlekedést kiszolgáló cég(ek) körüli problémakör. A jogi helyzet kuszasága mellett a járműpark leromlása, a menetrend betartásának lehetetlensége már-már a város működőképességét kockáztatta. A buszpark részleges cseréje jelentős hitelfelvétel árán valósult meg, és még koránt sem érte el a szükséges mértéket. A város nemzetközi repülőtere tetszhalott állapotba került, immár a nyári időszakban sem indulnak járatok. A számtalanszor megígért kertvárosi elkerülő út sem épült meg az ígért határidőre, az M6 autópálya országhatár felé történő meghosszabbításának ideje még nem határozható meg pontosan. A várost a fővárossal összekötő vasúti kapcsolat hosszabb utazási idővel működik, mint húsz évvel ezelőtt. Régiónknak nincs érdemi, nagy kapacitású közlekedési kapcsolata a központi régión

kívüli területekkel. Úgy is mondhatnánk, hogy Pécs elszigetelődött. A felsorolt, igen jelentős strukturális változások, és a befektetőket elriasztó, erőfitogtató fellépések (cégfoglalások) mellett a város, és a megye gazdasági mélyrepülése folytatódott. A foglalkoztatottság szintje mára rendkívül alacsony, a város a regionális központok sorában, a gazdasági teljesítmény tekintetében utolsó helyen áll. A korábbi legnagyobb ipari foglalkoztató, az Elcoteq megszűnt, a közvetlenül elbocsátott több ezer dolgozó mellett további, korábban munkaerő-kölcsönzőkön keresztül alkalmazottak ezrei veszítették el a munkajövedelmüket. Az azóta betelepült néhány kisebb foglalkoztató ezt a veszteséget csak töredékében tudta kompenzálni. A jelenleg messze legnagyobb foglalkoztató, a Pécsi Tudományegyetem pozíciója is gyengült, 14 ezerrel csökkent a hallgatók száma. Mindez kihat az egyetem működésére, foglalkoztatási pozíciójára, jövőképére. Az egyetem és a város sorsa összefonódott, ennek ellenére az együttműködés jobbára csak látszólagos. Az oktatási reformnak mondott megszorítási henger milliárdokat vont ki a felsőoktatásból, ez pedig elemi erővel csapódik le a PTE-n is. Csökkenő hallgatói létszám, elbocsátások, infrastrukturális romlás jellemzi napjainkat. A hallgatók itt költik el a pénzüket Pécsett, albérleteket, éttermeket, sörözőket, boltokat tartanak fenn. A város lényegében kiürül, a kulturális fővárosra épült új létesítmények fenntartása gondot okoz. A városvezető koalíció által megemelt helyi adók óriási csapást mértek a pécsi vállalkozásokra. A 2011 őszi meg-

szorítások kamarai egyeztetések nélkül történtek meg. A kamara a döntést súlyos szakmai hibának minősítette. Az elmúlt ciklusban több száz cég vonult ki a városból, vagy szűnt meg.

Gazdasági jövőkép – a kiút keresése A negyedszázada tartó leszakadás megállításához az érdemi, értékteremtő munka lehetőségét kell megadni az itt élő polgároknak. Ennek alapja, hogy a termékek, és szolgáltatások számára legyen piac, vagy piacra jutási lehetőség. Ehhez, a helyi gazdaság motorjainak felpörgetésével párhuzamosan hatásos intézkedésekre van szükség a helyi piacok biztosítása és megvédése kapcsán. A megyének jó alapadottságai vannak, ám ezeket sem tudjuk kihasználni, hiszen a globalizáció, integráció vesztesei lettünk. Összeszerelő, multikban vásárló, a helyi termékeket nem fogyasztó, és a helyi gazdaság leépülését elszenvedő térséggé vált Baranya és Pécs. Az egykor jelentős termelő egységek vagy piacvesztés miatt mentek tönkre, vagy a működésükben ellenérdekelt szereplők vásárolták meg, majd ezt követően zártak be. Mára jórészt ezeknek a jelenségeknek a helyi gazdaságra nehezülő negatív hatásait érezhetjük, miközben az itt élők elveszítették még az olcsó munkaerőre alapozott munkalehetőségeket is. Szándékaink szerint a helyi gazdaság felélesztését, a mármár a megfelelő kínálat megjelenítésére is képtelen lokális munkaerőpiac felrázását, és felkészítését párhuzamosan indítjuk el a helyi gazdasági szereplők támogatásával, befektetők betelepítésével, továbbá a helyi piacok megvédésének folyamatával.

Milyen intézkedésekre gondolunk? Nem elűzni akarjuk a nagyáruházakat, hanem folyamatosan abba az irányba terelni őket, hogy egyre magasabb arányban kínáljanak helyi termékeket. Mindezt a beszállítók erőteljes érdekvédelmének biztosításával tennénk. Jogi szabályozókkal motiválnánk minden érdemi szereplőt arra, hogy az elérhető helyi termékeket részesítse előnyben. Ennek egyik legfontosabb területe a közétkeztetés lehetne. Lépéseket tennénk (a jogszabályok adta kereteken belül) annak érdekében, hogy a beszerzésekből a helyi vállalkozások a lehető legmagasabb arányban részesüljenek. Egyszerre cél és lehetőség, hogy Baranya megye települései ismételten egy működő településrendszert alkossanak. Kis területű, aprófalvas településhálózattal rendelkező megyében élünk, amelynek központja a Dunántúl legnagyobb városa. A falvak átlagos lélekszáma Baranyában a legalacsonyabb. Akkor lesz jövője térségünknek, ha a kistelepülések is visszanyerik létalapjukat, megélhetésüket. Ezáltal lesz lehetőség arra, hogy a kisvárosok központi funkciói ismét összeköthessék ezeket a településeket. Ez az alapja továbbá annak, hogy a megyeszékhely és vonzáskörzete ismét erőteljes gazdasági és társadalmi kapcsolatba kerüljenek egymással. Pécs, a kisvárosok és a falvak sorsközösségben vannak, az érdemi fejlődés nem képzelhető el egymástól elkülönülten, úgy pedig főleg nem, ha érdekellentét feszül a települések között.

A CÉL, AMIT EL KELL ÉRNÜNK – MERT PÉCS JÖVŐJE A MI JÖVŐNK Olcsó, és hatékony önkormányzat Hatékony, olcsó, és átlátható önkormányzatra van szükség, úgy a polgármesteri hivatal, az intézmények, mint a városi cégek tekintetében. Szigorúan ellenőrizni kell a beszerzési gyakorlatot, a humánerőforrás-gazdálkodást, a rendelkezésre bocsátott források ésszerű felhasználását. A korrupciót és a gazdasági háttéralkukat csakis a lehető legszélesebb körű átláthatósággal lehet üldözni. A városfejlesztési tevékenységes során alapvető szemléletváltás kell. Nem a kiírt pályázati lehetőségeknek megfelelő, hanem a stratégiai irányba illő fejlesztéseket kell elindítani. A városfejlesztési tevékenység átláthatóságát biztosítani kell.

Biztos gazdasági alapok, és megélhetés A céljainkban szereplő Pécsnek ismét stabil gazdasági alapokkal kell rendelkezni, munkát, megélhetést, jövőt adva a polgároknak, a fenntarthatóság elveit érvényesítve. Pécsnek meg kell becsülni, és segíteni kell a helyi vállalkozásokat. Miközben munkát kell adni az alacsony képzettségű munkavállalóknak, elsősorban nem az olcsó, hanem a képzett munkaerővel, valamint kiszámítható szabályozási környezettel, és korrupciómentességgel kell vonzani az idetelepülő, és a helyben élőknek munkalehetőséget kínáló cégek számára. Legyen a pécsiek, és a befektetők számára egyaránt hasznos és gyümölcsöző az együttműködés.

Mindennek feltétele a megfelelő képzettségű, és aktivizálható munkaerő, a piaci igényeknek megfelelő szakképzési rendszer, erősödő egyetemi műszaki képzés. Az egyetemvárosból „egyetemi iparváros” váljék. A kutató-fejlesztő, és azt megvalósító mikro- és kisvállalkozások sokasága jelentsenek egyben egy nagyon korszerű, a városhoz kapcsolódó, el nem települő és jelentős foglalkoztatási hatást kifejtő iparágat. A következő fejlesztési ciklusban jelentős források nyílnak meg a kutatás-fejlesztés terén. Törekedni kell arra, hogy olyan irányokban tegyünk lépéseket, amelynek vannak közvetlen piaci leágazásai, tehát ne csak az önmagában fontos tudományos tevékenységet támogassa, hanem a piaci lehetőségeket kihasználva, befektetőket idetelepítve lépjünk tovább. Közös fellépés kell a pályázatok során, konzorciumban, a piaci szereplőket bevonva. Céljaink között szerepel az egyetemi hallgatók köré épülő szolgáltatási rendszer egyetemmel közös kiépítése, és fenntartása. Tapasztalják meg a hallgatók, hogy számukra Pécsett valamennyi fontos szolgáltatás elérhető, és jó itt egyetemistának lenni. Ehhez a város a városfejlesztési tevékenység megfelelő hangolásával, és ingatlanállományával járulhat hozzá. A szomszédos egyetemi és városi ingatlanok ésszerű közös használatával jelentős fejlesztéseket lehetne megvalósítani. Ismerjük az energiahatékonyság hazai helyzetét: a GDP adott egységének előállításához 20%-kal, a lakásállomány fűtéséhez és hűtéséhez pedig 40%-kal több energiát használunk fel, mint számos Nyugat-európai ország. Mindezek

alapján a „zöld” iparágak megtelepítése és erősítése óriási potenciált jelent számunkra is, a fenntartható fejlődést szolgáló ipari szegmens a városi gazdaság egyik motorja lehet. Mindez érvényesülhet közvetlen építőipari beruházások, a kapcsolódó anyagok beszállítása, gépészeti berendezések gyártása kapcsán, továbbá az energiahatékonyság növekedése által megvalósuló megtakarítások jelentette vásárlóerő-növekedés által. E tevékenységet is rendszerben kell elindítani, amire lehetőséget teremt az épületállomány korszerűsítése, a közintézmények fenntartásának korszerűsítése, zöldítése, továbbá a közlekedés fenntarthatóbbá tétele. A gazdasági fejlődés, és a környezet védelme így párhuzamosan valósulhat meg.

Egészséges környezet – ebből nem engedünk! Az itt élőknek tartós, valódi munkahelyek kellenek! Súlyos félrevezetés, hogy a tervezett uránbányászat érdemben orvosolná Pécs kritikus munkaerő-piaci helyzetét. Ne engedjünk a hamis, a válságos helyzetre, és a nosztalgiára építő propagandának. E bánya, elődjével, a sok ezer embernek munkát kínáló, és a város életében és fejlődésében óriási szerepet vállaló bányával ellentétben, mindössze néhány száz főnek adna munkát, idegen profitérdekeket szolgálva, miközben súlyos környezeti kockázatokat okozhatna nekünk. Ez a fajta bányanyitás, vagy akár csak az érdemi, lakóterületünket több szempontból közvetlenül is érintő előkészítő tevékenység továbbá más gazdasági ágazatok lehetőségeit is csökkenthetné, gondolunk itt elsősorban az egészségiparra, a kulturális iparra, a turizmusra, amelyek Pécs számára egyaránt stratégiai területek.

Hasonlóképpen elfogadhatatlan, hogy Pécs közvetlen közelében, Bodán, a pécsi polgárok kihagyásával kutassák egy, a nagy aktivitású nukleáris hulladékok lerakójának megvalósítási lehetőségét. Nem engedjük, hogy az itt élők feje felett, a távoli fővárosban hozzanak meg olyan döntéseket, amely a mi gyermekeink lakókörnyezetét veszélyeztetnék.

Erős közösségek, jól használt helyi adottságok, és biztonság A helyi közösségek érdekérvényesítésének fontos terepei lehetnének az erős, megfelelő forrásokkal támogatott részönkormányzatok. Ehhez a megfelelő rendeletek módosítása, és a megfelelő források rendelkezésre bocsátása szükséges. A központosított halatom kontrolljának legjelentősebb eszköze az erős, önszerveződő közösségek megléte, és az egyre nagyobb társadalmi részvétel. A város óriási kulturális potenciállal rendelkezik. Ennek kihasználása érdekében szakmai szemléletet kell érvényesíteni, a politikai és gazdasági szempontok háttérbe szorításával. A városvezetés messze a szűkös lehetőségein belül vett részt a kultúra támogatásában. A politikusok jobbára süketek maradtak a szféra vészjelzései kapcsán. Az EKF keretében kialakított kulturális intézmények kapcsán a fenntartás gazdasági szempontjai mellett az élettel való feltöltés jelent valódi megoldást. El kell fogadni a város elkötelezett művészeinek, és szakembereinek javaslatait, és kérni kell a segítségüket. A város kulturális életének lehetőséget jelentene, ha a támogatás, pontosabban az együttműködés irányításában is érvényesülnie a kulturális

élet pécsi szereplőinek szemlélete. Ebből ki kell vonulni a politikának, oly mértékben, ahogy az lehetséges. A speciális pécsi adottságokat, a helyi kreativitást a turizmus erősítésére lehetne felhasználni, erőteljesen építve a helyi speciális adottságokra. Városunkban a turizmus önmagában aligha jelentheti a gazdasági kitörés lehetőséget, ám a jelenleginél lényegesen több lehetőséget hordoz, a gazdaság erősítése, a munkahelyteremtés, és város megismertetése terén. Az idegenforgalom lehetőségeinek növelése érdekében számos fejlesztési adósságot kell törleszteni, mint egy városi élményfürdő megépítése, továbbá a jelentős potenciált turisztikai attrakciók elérhetőségének infrastrukturális feltételeinek biztosítása. A közbiztonság javításában a város hathatós támogatását élvező polgárőrségre van szükség. Ki kell terjeszteni a térfigyelő kamerarendszert. A nyilvánosság erejével kell fellépni a visszaeső bűnözők ellen, és közösen kell lobbizni azért, hogy a rendőrség munkájának hatékonyságát az emberi erőforrások bővítésével, az eszközállomány javításával, és a szükséges jogszabály-módosításokkal is lehetővé lehessen tenni. A válság hatására mélyülő társadalmi problémákat fel kell ismerni, és szakmai alapon tervezett megoldásokat kell találni. A hajléktalanság egyre nagyobb problémáját nem csak ellátással, hanem rehabilitációval, és munkaerő-piaci integrációval kell kezelni.

Kapcsolatok, és közlekedés Egységes közösségi közlekedési szövetséget kell kialakítani, annak érdekében, hogy a helyi, az elővárosi jellegű, és

a helyközi közösségi közlekedés rendszerben működhessen, a jobb szolgáltatási színvonal, és a gazdaságosabb működés érdekében. Pécs nem lehet sikeres az erős vidék nélkül, ezért közös érdekünk, hogy a gazdasági fejlődés továbbgyűrűzhessen a megyén belüli perifériák felé. Az agglomerációval való jobb közlekedési kapcsolat pedig a gazdasági szempontok mellett alapvető jelentősévű a balesetveszély csökkentése, a környezetszennyezés mérséklése tekintetében is. A város regionális közlekedési kapcsolatainak érdemi javításáig (Budapest-Pécs vasútvonal felújítása, M6 autópálya országhatárig történő meghosszabbítása, nemzetközi repülőjáratok indulása) ingyenessé kell tenni az autópálya Pécs és Szekszárd közötti szakaszát. A közlekedési lehetőségek biztosítása a gazdaságfejlesztés mellett a turizmus pozíciójának erősítése érdekében is elkerülhetetlen.

Mit kell tennie az ÚJ városvezetésnek? Alapvető szemléletváltás kell a városvezetésben: nem várni kell a csodát, meg kell küzdeni a fejlődésért. Fel kell számolni a politikai érdekek, és az egyéni gazdasági érdekek érvényesülését. Cselekvőképes, lendületes, de a helyi, jól képzett szakemberek tudását érvényesítő, menedzsment-szemléletű városvezetés kell. A polgármester vegye körül magát (külső, pártközeli tanácsadók helyett) remek pécsi szakemberekkel, tartson fenn intenzív kapcsolatot a közéleti szereplőkön túl a gazdaság szereplőivel is. Fél szívvel egy válság közepéről nem lehet elindulni. Víziókból, álmokból, a soha el nem érkező jövőben megvalósuló fejlesztésekből elegünk van. Tettrekészség és dinamizmus, Pécsnek erre van szüksége.

Önkormányzati működés átalakítása: a városfejlesztési tevékenységet visszahozzuk a közgyűlés közelébe, annak működését átláthatóvá tesszük, a stratégiai célokkal összhangba hozzuk; az intézményrendszer tekintetében a szakmai irányítást helyezzük előtérbe. Megszüntetjük a politikai állásokat, és az érdemi teljesítmény nélküli premizálás gyakorlatát. Ami pedig a legfontosabb: felkészítjük az önkormányzatot az alapvető szemléletváltás, és egy érdemi együttműködés támogatására. Stratégiai menedzsment és együttműködés: a Fidesz kormány, és a parlamentben ülő mamelukok szavazatainak köszönhetően csökkent az önkormányzat mozgástere, csökkent az egyetem autonómiája, továbbá számos hatás eredőjeként gyengültek a helyi gazdaság szereplői. Ezért is kiemelten fontos feladata lesz az új városvezetésnek, hogy egyfajta katalizátor-szerepet töltsön be a gazdasági válságból való kilábalás érdekében. Meg kell teremteni az alapjait a (megyei szintű) stratégiai szemlélet érvényesülésének, a város, és a megye gazdaságára hatást gyakorolni képest szereplők együtt gondolkodásának, és szoros együttműködésének. A kilábaláshoz kell a városvezetés politikai legitimitása, és kezdeményezőkészsége, az egyemet felsőoktatási, kutatás-fejlesztési potenciálja, a gazdasági szereplők, és az érdekképviseletüket ellátó, a gazdaságszervezési tevékenység tekintetében illetékes Iparkamara szoros együttműködése. E szemléletre számos hazai példát találunk, e tapasztalatokat is fel kell használnunk.

Mindennek megvalósítása érdekében egy konzultációs testület felállítását kezdeményezzük, amelynek kifejezett feladata a gazdaságfejlesztés stratégiai megalapozása, a felek együttműködésének koordinálása, a lehetőségek, és az azok kihasználása érdekében tett lépések társadalmi kommunikációja, a transzparencia biztosítása. Meggyőződésünk, hogy a politikai háttéralkuk, a gazdasági érdekek háttérbe szorításának egyetlen eszköze a minél szélesebb nyilvánosság, továbbá a társadalmi részvétel erősítése. Ha városunk, és a megye tekintetében egy ilyen, szoros együttműködés kialakul, azzal periférikus fekvésünk ellenére javíthatunk az országos belüli relatív gazdasági pozíciónkon. E testület felállítására, a tagok meghívására, az ügymenetének kialakítására, a testület munkájának megtervezésére a Pécs Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakmai javaslatait javasoljuk kikérni. Megfelelő gazdasági és jogi környezet kialakítása: a fent felvázolt testület megalakítását követően, annak javaslatai szerint azonnali intézkedéseket teszünk a helyi gazdasági szereplők támogatása, és a befektetők vonzása tekintetében leginkább megfelelő gazdasági-, és jogi környezet kialakítására, ide értve a helyi adórendszer átalakítását, a városfejlesztési tevékenység rendszerlét, a szakképzési rendszert (javaslattételi szinten, elsősorban annak érdekében, hogy a szakképzésben ne csak a rövidtávú intézményi érdekek érvényesüljenek). Tőkevonzó stratégiát alakítunk ki: egy jól működő városnak van tőkevonzó stratégiája, ám Pécsnek ezt az egye-

temmel, és a gazdasági szereplőkkel, és az e tekintetben illetékes Kereskedelmi és Iparkamarával közösen kell kialakítani, és közösen kell a megvalósítást útjára lépni. A testvérmegyei, testvérvárosi kapcsolatok új alapokra helyezzük: ennek segítségével is erősítenénk a gazdaságélénkítő tevékenységet, csábítanánk befektetőket, és így bővítenénk a helyi termékek piacát. Kihasználnánk a határon átnyúló kapcsolatokban rejlő lehetőségeket, elsősorban Horvátország irányába. Kihasználnák a megye kulturális és nemzetiségi adottságait, a német és osztrák gazdasági kapcsolatok erősítésére.

Október 12-én nem a bal- és jobboldal között, hanem a múlt és jövő között kell választani! MI A JÖVŐT VÁLASZTJUK! LMP! 15