A hulladékból előállított tüzelőanyag jobb hasznosítására dolgozott ki módszert a PTE MIK

Az elmúlt években mind hazai, mind uniós szinten is a közgondolkodás része lett a körkörös vagy körforgásos gazdaság, aminek az egyik pillére a feleslegessé (hulladékká) váló anyagok újrahasználata és hasznosítása, azaz a termelési és fogyasztási folyamatokban való benntartása.

A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) egy több éves, a Miskolci Egyetemmel, a Soproni Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel megvalósított kutatási együttműködésben többek közt azt vizsgálták, hogy miként lehet növelni a vegyesen gyűjtött hulladékokból előállított tüzelőanyag mennyiségét, illetve javítani annak minőségét. A szakemberek egyrészt az anyagában hasznosítható, másrészt az energianyerésre alkalmas hulladékok ipari előkészítésének technológiafejlesztésére fókuszáltak, a projekt eredményeként pedig a Miskolc–Szeged–Pécs–Sopron Gyűrű (RING 2017) mentén olyan kapacitások alakultak ki, amelyek egy hosszú távon fenntartható ipari kutatás-fejlesztést megalapozó lehetőséget jelentenek.

A kutatási együttműködés a fenntartható nyersanyag-gazdálkodást tűzte zászlajára, ezen belül a PTE MIK a települési szilárd hulladékok és a szennyvíziszapok hasznosítására fókuszált. A vegyesen gyűjtött hulladékok esetében az volt a legfontosabb kérdés, hogy miként lehet növelni a hulladékból előállított tüzelőanyag mennyiségét, illetve javítani annak minőségét. A szelektíven gyűjtött hulladékot válogató üzem működésével kapcsolatban pedig a termelékenység fokozásának lehetősége állt az elemzés központjában. A szakemberek laboratóriumi méretben megvizsgálták azt is, hogy a kedvező biogáz-kihozatal érdekében milyen egyéb ipari vagy lakossági eredetű szerves hulladékot érdemes keverni a szennyvíziszaphoz. A projektben alapkutatást is folytattak: kifejlesztettek egy elektromos impedancia meghatározáson alapuló roncsolásmentes mérési eljárást, amely az anyag fizikai tulajdonságain (pl. sűrűségén) túl a kémiai jellemzők változására is szolgál információval anélkül, hogy a vizsgált objektumból mintát kellene kiszakítani. Az alapkutatás eredményeként egy olyan matematikai eljárást is kidolgoztak a szakemberek, ami a tudományos közéletben eddig használt modellekhez képest lényegesen megbízhatóbban képezi le a vizsgált objektumot.

A szakemberek a Pécs mellett működő, szelektíven gyűjtött hulladékot válogató üzemben beazonosították azokat a beavatkozási pontokat, ahol célszerű technológiai és/vagy szervezési átalakítást végrehajtani az üzem termelékenységének növelése érdekében. Ez az eredmény hozzájárult egy ipari léptékű nagyberuházás műszaki tervezéséhez, melynek megvalósítása 2022-ben kezdődik. A vegyesen gyűjtött hulladékokat kezelő üzemben a szemcseméret-eloszlást is elemezték a kutatók, és meghatározták az összefüggést a szemcseméret, valamint a tüzeléstechnikai szempontból alapvető paraméterek között, így a hulladékkezelést végző vállalkozás úgy tudja beállítani automatizált gépsorát, hogy gazdaságosan állítson elő jó minőségű tüzelőanyagot cementgyárak és erőművek számára.

„A karon a környezetmérnöki szakterület igen aktív volt az elmúlt évtizedben mind kutatási, mind pályázati értelemben. Több kutatónk is 20–25 éves ipari tapasztalatokkal rendelkezik a hulladékgazdálkodás területén, a helyi vállalkozások pedig rendszeresen keresik egyetemünket megoldandó műszaki feladatokkal, melyek kurrens kutatási témául szolgálnak.

Ezt a projektet 2017-ben kezdtük el megvalósítani, részben előzménye volt egy nemzetközi kutatási pályázatunk, ami az

Európában található ipari és települési hulladéklerakók, bányameddők értékes nyersanyagtartalmának feltérképezésével foglalkozott. Tekintettel a kutatási feladatok komplexitására, a projekt megvalósításába a környezetmérnökök mellett villamosmérnök, mérnök-informatikus, matematikus és biológus szakembereket is bevontunk. A kar hallgatói amellett, hogy részt vettek egy »Zero-waste« című workshopon, a kutatási munkákba is bekapcsolódhattak. A kutatási ösztöndíjban részesült leendő szakemberek tudományos konferenciákon mutatták be a munkájuk eredményét, és részt vettek magyar, illetve angol nyelvű publikáció készítésében is” – mondja dr. Kiss Tibor, a PTE MIK tudományos főmunkatársa.

Az elért eredményeket az is jelzi, hogy a programban részt vevő és együttműködő négy egyetem kutatói több mint 500 szakmai-tudományos publikációt jelentettek meg, illetve létrejött egy olyan kutatói hálózat, amely jelentősen elősegíti a jövőben a nemzetközi pályázatokon való sikeres részvételt.