MIK 50+ jubileumi kiadvány

50 ÉVES

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM MŰSZAKI

ÉS INFORMATIKAI KARA

Készült a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar gondozásában az intézmény 50 éves jubileumára 2021-ben.

Felelős kiadó: Dr. MEDVEGY Gabriella, dékán

Szerkesztette: Dr. KOVÁCS Éva, KIS Tünde

Fotó: SZENTENDREI Antal, SZENTEI Balázs, HAUER János, VÁRADI Péter, valamint a PTE MIK fotóarchívuma

Nyomdai előkészítés: HANGTÁRS Kft.

Nyomda: Kontraszt Plusz Kft., Pécs ISBN: 978-963-429-799-4

A kiadványhoz forrásként szolgált a PTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar által kiadott 40 éves a „Pollack” jubileumi évkönyv.

Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar 7624 Pécs, Boszorkány u. 2. www.mik.pte.hu

© Minden jog fenntartva, PTE-MIK 2021

„Az élet olyan nagy dolog, hogy ennél nincs nagyobb dolog a világon. És valahogy ezt veszítjük el a mindennapok során a rangsorunkban, s föláldozzuk ezt kis marakodások kedvéért, teljesen absztrakt hülyeségekért.” –

Prof. Dr. Bachman Zoltán, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész

DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ

A MIK 50 ÉVE OKTATÁSI PORTFÓLIÓ

01_DÉKÁNI KÖSZÖNTŐ

Kedves Olvasó!

A PTE Műszaki és Informatikai Kara 50 éves jubileumának alkalmából összeállított kiadványát tartja a kezében. Kiadványunk együttesen szól munkatársainknak, hallgatóinknak és partnereinknek. Több, mint 50 éves a Pécsi Tudományegyetem műszaki képzőhelye!

IPARI KAPCSOLATOK

KONTEXTUS

Egy ilyen alkalom lehetőséget kínál arra, hogy végiggondoljuk az eddig elért eredményeket, ugyanakkor arra is kísérletet tegyünk, hogy megfogalmazzuk az előttünk álló lehetőségeket. Be kell vallanom, a visszaemlékezések, vélemények rendszerezése során rendkívül sok régi-új felismerést tettünk. Mi, akik a mai „Pollack” hétköznapjait éljük, egyszer csak azzal szembesültünk, hogy az ambíciók mindig egy irányba vittek, csak az idő és a kontextus volt más. Büszkeséggel tölt el, hogy ez a Mérnökkar – a mai MIK –folyamatosan a progressziót választotta.

Örököltünk hagyományokat, értékeket. Igyekszünk ezeket jól érteni, megtanulni, továbbadni. Ha mindezt az 50 évre is felfeszítjük, kirajzolódnak konstans értékek, ami a mai „Pollack”-nak stabil szerkezetet ad: szakmaszeretetet, kollegialitást, kíváncsiságot. Elődeink minden bizonnyal a kihívások elől sem álltak el. Szerencsére, mert egyben ezek adják a jelen lehetőségeit.

Kiadványunk célja egyúttal annak bemutatása, hányféle oldalról lehet a mérnöki, műszaki, építészeti és IT tanulmányokat, szakmákat, életpályalehetőségeket megközelíteni, és ehhez igazodva milyen sokszínű és komplex a Műszaki és Informatikai Kar.

Hiszen az oktatás színvonala, a diploma versenyképessége garantált. Modern infrastruktúra, high-tech laborháttér, kutatási lehetőségek, alkotói közeg, tehetséggondozási programok, műtermek-

MÚLTUNK ÉS JÖVŐNK

„A pécsi Pollack csodálatos diákéveket jelentett számomra nagyszerű élményekkel. Az épületgépé szek, de a villamosok is Pécsett kovácsolódtak igazán össze. Az erős szakmai felkészítésen kívül kitartást, egymásért is való felelősségvállalást kaptunk. Jelenleg is évente összejövünk 2-3 napra, de ettől függetle nül is napi kapcsolat van közöttünk. Tanáraink és a labortechnikusok szakmailag és emberileg is mind nagyszerű emberek, emellett diákcentrikusok voltak” – így emlékszik vissza az első évfolyamon végzett Székelyhidi István okl. épületgépész üzemmérnök, épületgépész mérnök, mint ahogy kortársa, Kató László is egész életre való muníciót kapott Pécsett: „A főiskola teljesen elegendő képzést adott egy nagy ÁÉV gépészeti részlegének vezetéséhez. A budapesti képzés és körülmények volt a szocialista realizmus, a pécsi pedig a kezdődő nyugati nívó!” – vallja.

A Pollack Mihály Műszaki Főiskolát (PMMF) 1970ben alapították. Jogelőd intézménye a budapesti Épületgépészeti és a pécsi Vegyipari Gépészeti Technikum volt. 1971-től gépészeti és építőipari szak jött létre. A főiskola 1995. július 1-ei hatállyal integrá lódott a Janus Pannonius Tudományegyetem, majd 2000-től új nevén, Pécsi Tudományegyetem szerve zetébe. 2004-től egyetemi karként működik, 2006tól Pollack Mihály Műszaki (PMMK), 2011-től Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar (PMMIK), így elnevezésében is mutatja a mérnökinformatika tér nyerését, úgy az oktatásban, mint a kutatásban. 2015 márciusától, az idegen nyelvű képzések indulásától intézményünk új neve: Pécsi Tudományegyetem Mű szaki és Informatikai Kar (PTE MIK). A PTE Műszaki és Informatikai Kara Magyarország legdinamikusabban fejlődő mérnökképző felsőoktatási intézménye. Kép zési palettánkon a műszaki tudományok szinte teljes skálája megmutatkozik. Több mint 2 500 hallgatónk kal, több évtizedes tapasztalatunkkal, megújított és kibővített egyetemi campusunkkal hazánk műszaki

műhelyek, nemzetközi platformok, illetve ösztöndíjak, és naprakész oktatóink biztosítják az eredményes tanulás lehetőségét hallgatóinknak, a szakmai, tudományos és alkotói célok megvalósulását kollégáinknak, illetve a versenyképes együttműködést piaci és gazdasági partnereinknek. Mindenekelőtt azonban nyitottságot és értékteremtő munkát kívánok!

Olyan értékek ezek, amelyekre büszkék lehetnek elődeink és karunk jelenlegi munkatársai egyaránt.

A jövő pedig? Remélem, hogy néhány évtized múlva az akkori „Pollack”-on újra összeülnek... Jó volna majd tudni, hogy a most megfogalmazott, 50 éves jubileumhoz kapcsolódó gondolataink elődeink céljait követve szintén kiállják majd az idő próbáját!

Kellemes utazást kívánunk jubileumi kiadványunkkal!

Prof. Dr. Medvegy Gabriella, dékán

POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI FŐISKOLA

1970–1995

Pollack Mihály

02_A MIK

A Pollack Mihály Műszaki Főiskola építését az Építés ügyi és Városfejlesztési Minisztérium szorgalmazta. A jogelőd budapesti Felsőfokú Technikum (1962–1970) telephelye nem tette lehetővé a már odatele pített szakok további fejlődését, ezért a minisztérium Juhász Jenő igazgatónak azt a megbízást adta, hogy keressen helyet egy új iskolának, ahová a meglévő szakokon kívül magasépítő, mélyépítő és műszaki tanár szakot is lehet telepíteni. Több vidéki város után a választás Pécs városára esett. Pécs iskolaváros: középfokú oktatási intézményei mellett egyetemei és főiskolái működtek évtizedes, sőt évszázados múlttal.

Ugyanakkor a város vezetői készségesen biztosítot ták a megfelelő helyet Pécs egyik legszebb részén a műszaki felsőoktatás további fejlesztésére. A végső döntés 1968-ban született meg, majd megindult a nagyarányú építkezés előkészítése. A munkálatokat Juhász Jenő irányította, akinek már volt gyakorlata az iskolaépítésben. Az új iskola létrehozásában a CAMPUS modellt választotta. A Mecsek oldalában kollégiummal, sportpályákkal, uszodával rendelkező oktatási és gyakorlati műhelyekkel ellátott belterjes életet élő főiskolát akart megvalósítani. Az építményt Módos Ferenc (később az Építőipari Kar igazgatója) tervezte.

Ezzel egyidőben döntés született arról, hogy a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum is ide csat lakozik és kihelyezett tagozatként az Esztergom-Kenyérmezőn működő azonos képzési célú intézmény felügyeletét is ellátja. Így a főiskola két létesítményi egységgel jött létre: a Boszorkány utca 2. új létesít ményeiből, illetve a Rókus utca 2. régebbi létesítmé nyeiből. Ugyancsak döntés született arról is, hogy a szakminisztériumok (Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, illetve Nehézipari Minisztérium) helyett a Művelődésügyi Minisztérium látja el az intézmény szakmai felügyeletét. Természetesen a két szaktárca továbbra is szívügyének tekintette a szakemberkép zést és a főiskola munkáját minden vonatkozásban támogatta. Mindennek a megvalósítását elősegítette az is, hogy a Pécsre költözött oktatók számára az ÉVM 12 lakást biztosított.

A Pollack Mihály Műszaki Főiskola 1970. szeptember elején kezdte meg működését. 1970. november 4-én volt az ünnepélyes avatás, amelyen részt vett dr. Po linszky Károly művelődésügyi miniszter és dr. Szabó János, az ÉVM államtitkára.

„Életem meghatározó része volt a Pollack, a legszebb ifjúkori éveimet töltöttem Pesten és Pécsett. 1969–72 között jártam a főiskolára, villamos szakra. Véletlenül kerültem a felvonós ágazatra, úgy hirdették, hogy automatika szak, csak később derült ki, hogy ez a felvonós ágazatot takarta. Mivel kertes családi házban nőttem fel, így liftekkel nem nagyon találkoztam addig. Talán mégis jó választásnak bizonyult, hiszen a mai napig (70 éves vagyok) még mindig „lifteztek”. 1977ben léptem a pályára az ÉMI-ben, aztán szakértőként, ellenőrként, »Sachverstandiger« -ként (németországi jogosultságú szakértő) még ma is dolgozom. A főisko lán Meszlényi Zoltán karigazgató jóvoltából ismerked tem meg a tollaslabdával, és még ma is tollasozom. Háromszoros szenior országos bajnok vagyok” – így foglalja össze Ecser János, hogy mit adott neki a Pollack.

A főiskola névadója Pollack Mihály építész (1773–1855). Klasszicista építészetünk vezéralakja. Bécsben és Lom bardiában tanult, 1799-ben jött Pestre, ahol 1799 és 1809 között építette a Deák téri evangélikus templomot. 1809-től tagja a Szépítő Bizottmánynak. Gótikus stílusban alakította át a pécsi székesegyházat (1805–1827). Vidéki kastélyok, Alcsút (1819–1820), Dég (1820–1830) és megyeházak (Székesfehérvár, Szekszárd stb.) mellett a 30-as években készültek el nagy pesti középületei: a Nemzeti Múzeum (1837–1847), az 1848-ban leégett Vigadó, valamint a Ludovika Akadémia épülete.

A KARI SZERVEZET

A főiskola az induláskor az egyetemi gyakorlatnak megfelelően a kari szervezetet választotta. Építőipari Kar és Gépészeti Kar létesült. 1970 szeptemberétől egy ideig csak a Gépészeti Kar működött oly módon, hogy a harmadéves, tanulmányaikat Budapesten megkezdő hallgatók kivételével Pécsett folyt a kép zés épületgépészeti, épületvillamosítási, szilikátipari és vegyipari gépészeti szakon. A teljes struktúra 1971-ben alakult ki a főiskolán, amikor az Építőipari Karon megjelentek az első magasépítő, mélyépítő és műszaki tanár szakos hallgatók. Az esti tagozat épületgépészeti szakkal Budapesten 1976-ig maradt. Ugyancsak a kezdeti időszak első öt évére esik a jog előd intézményekben végzett felsőfokú technikusok levelező tagozatú üzemmérnöki kiegészítő képzése, amely kiterjedt az Esztergom-Kenyérmezőn meg szűnt felsőfokú technikumban a vegyipari gépész szakon végzett szaktechnikusokra is. A Gépészeti Kar hét tanszéke és az Építőipari Kar hat új tanszéke mel lett kettő központi tanszék kialakulásával, a gazdasági hivatallal, a diákotthonnal, a könyvtárral, a tanulmányi osztállyal lényegében kialakult a főiskola szervezeti formája, melyet az 1972-ben létrejött Főigazgatói Hivatal és a Kari Hivatalok tettek teljessé.

„Még felsőfokú technikumként kerültem a Szabó Ilon ka utcai épületbe, ahonnan aztán az új kollégiumban Pollack Mihály Műszaki Főiskola lettünk. Gyönyörű, izgalmas, nagyszerű évek következtek. Itt mindenki kezdő volt, még az oktatóink is a mi évfolyamunkkal kezdtek. Új kollégium, az első két szint a lányoké, onnan fölfelé a fiúké. Ez a tény is, no meg a társaság összetétele is megalapozta azt a hihetetlen összetar tást, összefogást, amit azóta is Székelyhidi Istvánnak

igyekszünk – immáron évenként – megköszönni! A kezdeti években remekül éreztük magunkat. A miénk volt szinte minden. A fiúk rendszeresen fociztak – aztán volt persze fiúk–lányok focimeccs is, bár lányok nagyon kevesen voltak. Nagy volt azonban a kínálat a vidéki szülői házzal rendelkező évfolyam társból. Ez remek kóstolókat jelentett – legkevésbé az illetékeseknek. A tápos pestiek minden fondorlatos módon próbálták megszerezni a fenséges házi koszt kóstolóit. Remek ötletnek tűnt, hogy az ablakokba kifüggesztett finomságokat egy esernyő fogójával áthúztuk a szomszédba, s így lakmároztunk nagyokat... Hála Istennek évente felemlegetjük az élményeket, bár egyre fogyunk... Szép volt! Ha újra kezdhetném, ugyanígy járnám” – emlékszik vissza Reményik Zsuzsa.

A Főiskolai Tanács 1971-ben alakult meg az okta tást és a tudományos munkát segítő bizottságokkal együtt. A főiskolai képzésre történő áttérés a tan tervek felülvizsgálatát is szükségessé tette. Előtérbe került a szélesebb körű műszaki alapozás, a mérnöki tevékenységformákra való felkészítés és a konver tálhatóság. Ennek során fokozatosan finomítottuk tanterveinket, különböző laborok és műhelyek létre hozásával a gyakorlati képzés lehetőségeit is növelve. A főiskola gyarapodását jelzik az 1973/74-es évek ben történt kisajátítások, a Damjanich utcai területek és épületek birtokbavétele, valamint a Boszorkány utcai új műhelyépületek alatti mintegy 3.800 négyzetméter területen 1975–1980 között kialakított laboratóriumok, újabb műhelyek, raktári és nyomdai helyiségek megvalósítása. Ezek a fejlesztések lehető vé tették, hogy az Építőipari Kar addig hiányos gya

korlóterületeit, ha szűkösen is, de növeljük, továbbá az ifjúsággal összefogva jórészt társadalmi munkával, atlétikai, kosárlabda- és kisebb focipálya létesüljön.

Számítógépes ellátottságunk 1971-től az Építésgaz dasági és Szervezési Intézettel közösen üzemeltetett Számítástechnikai Központ EMG 830/20 típusú számítógépével valósult meg, melyből 1978-ra önálló saját központunk lett, illetve 1983-ban a számítógépet már R40-es típusúra cseréltük. Ezzel intenzíven megindulhatott az oktatók, illetve hallga tók számítástechnikai képzése is. A számítástechnikai fejlesztésekkel egy időben az orfűi vízitelep építése is elkezdődött abból a célból, hogy a geodéziai terepgyakorlatok megfelelő helyen lehessenek az építőipari szakos hallgatók számára. Az építmény döntően társadalmi munkában készült. A nagyobb méretű termek mellett üdülés céljára igénybe vehető szobák is épültek. A létesítmény mind a hallgatók, mind az oktatók kedvelt tartózkodási helye még ma is.

1973-ig mind a nappali, mind az esti budapesti és az épületgépészeti levelező tagozatokon csak a gépész üzemmérnökök hagyták el a főiskolát. Az első ma gas- és mélyépítő üzemmérnökök 1974-ben vehették át oklevelüket. Az esti képzés fokozatos leépülése mellett a levelező tagozat magasépítő szakán (1976),

épületvillamosítási szakán (1977), mélyépítő szakán (1978), majd a szilikátgépészeti szakán (1982) is végeztek üzemmérnökök a négyéves képzésben. Hallgatóink létszáma a 70-es évek első kétharmadá ban lépcsőzetesen növekedett kisebb ingadozással, később a korszakra jellemző közismert gazdasági és társadalmi tendenciák miatt stagnált. Hallgatóink zöme a dunántúli megyékből érkezett, az ország keleti része felé haladva fokozatosan csökkent az érdeklődés. Ez elsősorban annak tudható be, hogy hasonló képzés Budapesten és Debrecenben is volt.

Az elsők között végzett üzemmérnökeink döntően az ipar, építő- és építőanyagipar területén (49%), a tervezés, kutatás, oktatás (14%), a szolgáltatás (26%), illetve az államigazgatás és egyéb (11%) százalék területen helyezkedtek el. A hetvenes évek végére újabb elvek és szervezeti formák jelentek meg az üzemmérnökképzésben, részint a főiskola képzési tevékenységének folyamatos értékelése, bel- és külföldi irodalom tanulmányozása nyomán, részben pedig szűk körű és országos vitáknak köszönhetően. A viták arról folytak, hogy az üzemmérnökképzés miben tér el az okleveles mérnök egyetemi képzés től. Nézetünk szerint a mérnöki feladatok jellegében kell keresni a megoldást, melyek az üzemmérnöki gyakorlatias szemléletet, hozzáállást és magatartást követelik meg. Nemcsak a tudás eltérő mennyisége,

hanem az ismeretanyag összetétele is meghatározó szempont. Az egyes tantárgyak elkülönítése, a meg szerzett tudás mozaikszerűsége helyett célszerűbb a komplex szemlélet. Az egymásra épülés, a tantár gyakban oktatott ismeretek komplex kezelése, a tu dás elmélyítéséhez szükséges ismétlések és a képzés aktív időarányának növelésére a tantárgycsoportos tantervi forma a legkedvezőbb. Az időszak további eredménye az oktatók saját önálló szakmai tevékeny ségének intenzívebbé válása, az alkotómunka és az eredményes oktatás közötti szoros kapcsolat felis

merése. A tanszéken folytatott tudományos kutató, illetve ipari megbízásokon alapuló tervező, kivitelező munkák fokozatos növekedése erre jó lehetősé get biztosított. A hetvenes évek közepétől kezdve felkészültünk a tantervek ilyen irányú módosítására, a szervezeti forma megváltoztatására, a nagyobb szervezeti egységek létrehozására. 1978-ban az ilyen jellegű átalakulásra megadta az engedélyt a művelő désügyi tárca, ennek megfelelően 1979. január 1-től új szervezeti forma valósult meg főiskolánkon.

AZ INTÉZETI SZERVEZET 1979–1987

1979. január 1-től felsőbb utasításra megszűntek a kar önálló tanszékei és a képzési struktúrának megfele lően szakmai intézetek jöttek létre, melyeken belül az egyes tudományterületek elméleti és gyakorlati oktatását intézeti tanszéki csoportok (szakmacsoport, munkacsoport) végezték. A gazdálkodás területén nem kaptak önállóságot, azzal csak az intézetek ren delkeztek. Az átszervezéssel egyes tanszékek ketté váltak, a tanszéki oktatók közül többen más intézetbe kerültek. Ugyancsak 1979. január 1-ével a főiskolához csatolták az 1970/71-es tanévtől a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karához tartozó bajai intézményt, mely a főiskola Vízgazdálkodási Intézeteként (később Vízgazdálkodási Tagozatként) működött egészen 1995-ig. A szakmai intézetek mel lett minden szakra kiterjedő oktatási tevékenységgel három intézet rendelkezett: a Marxizmus-Leninizmus Intézet, a Matematika- és Számítástechnikai Intézet és a Pedagógiai Intézet.

„Az idei év májusában ünnepeltük évfolyamtársaimmal együtt a 40 éves diplomaosztónkat. Ennek emlékére a Pollack-udvarban egy kis emlékművet állítottunk fel”–meséli Knipl Károly „A Zipernowsky-ból jelentkeztem a Pollack Épületgépész tagozatára. Akkor még csak halvány sejtésem volt, hogy tulajdonképpen mi is az az épületgépészet. Mit fogok pontosan tanulni, hogy tudom a tanultakat használni, hol tudok majd elhe lyezkedni. Megéri-e? Most már mondhatom, igen, megérte. Jó döntés volt. A tanulmányok megkezdéskor az első drukk után már érezhető volt az intézmény dolgozói részéről a kedvesség, a törődés, a pátyolga tás. A tanulmányokkal kapcsolatban az első benyomás a feszesség, a következetesség, és a »megtanítjuk a szakmát« jut eszembe. Ez így volt jó! A precízséget,

pontosságot, a határidők és a vállalások betartását tanultam meg, ami azóta is kíséri az életemet.

Már a kezdetektől nagyban hozzájárultak az oktatók, hogy megszeressük a szakmát és sokszor, sok esetben nem kímélve szabadidejüket »formáltak« bennünket. Nem csak a szakmát illetően, hanem a felfogásunkat, az életről alkotott nézetünket. Nem lehet nem meg említeni a Schreck Sanyit, Stojanovics Józsefet, Falusi Józsefet, a Glöckler Lacit, Simon tanár urat és még számolatlanul sorolhatnám a neveket.

A tanulás mellet a sport is fontos volt számomra, mert a PEAC labdarúgócsapat hírnevét is öregbíthettem és soha nem felejtem el a tanár–diák mérkőzéseket. A kollégiumi szintbulik midig jól sikerültek. Ezekről jobb többet nem írni... Ahogy a szobatársam meg fogalmazta, lábnyomot hagytunk, és úttörő szerepet vállaltunk az akkori épületgépész napok megszervezé sében, amit most már méretei miatt teljesen jogosan Pollack Exponak hívnak. Szép és jó volt a három év. Újra belevágnék!”

A bevezetett tantervi változások (16 hetes félév, heti 32–35 óra) növelték az oktatás színvonalát. Emellett a gyakorlati óráknál hallgatói létszámcsökkentést vezettünk be. A laborokban, műhelyekben az egy oktatóra jutó hallgatói létszám 6–8 főre esett vissza, a tantermi gyakorlatokon 13–15 fő vett részt. Két ségtelen, hogy ez a megoldás nagyban elősegítette a képzés gyakorlatiassá válását. Ezzel egyidőben a tantervekben az óraszámok is a gyakorlatok javára növekedtek. Mindezt az előző évek laborfejlesztő munkái alapozták meg. 1982-ben megindult az első szaküzemmérnöki képzés üzemfenntartás szakon, ahol az első diplomát 1984-ben adtuk át.

02_A MIK 50 ÉVE

„Szakmát, karriert, motiváltságot jelentett a Pollack. Az ez évi 40 éves évfolyamtalálkozó (ÉG-81’) még csaknem 50%-os részvétele bizonyította az évfolyam összetartozását, az ott megismert szakmai sikereink példaértékűek. Többen 40 éve a kezdő mérnöki munkahelyen dolgoznak ma is, de jelentős beosztásra fejlődtek. Magyar vezető cégek első emberei lettek, természetesen jelentős vállalkozások tulajdonosai is vannak közöttünk. Minden tanárunk hatott ránk, másmás éllel, utólag a negatív élményeink is legendásan jó csengéssel hangzanak. Szívesen emlékszem Farkas Mátyásra, Schreck Sándorra, dr. Stojanovics Józsefre.

A feltámasztott ÉG szaknapok rendezői, az ehhez tartozó korsók gyártói és gondozói, a Májusváró, az első online (TV) főiskolák közötti vetélkedő rendezői és győztese, de több jelentős NB győztes sportoló is található közöttünk” – emlékszik vissza Alföldi János.

Az intézetek az oktatás mellett jelentős lépéseket tettek a tudományos munka területén is. Egyre több oktató szerzett egyetemi doktori vagy kandidátusi fokozatot. A vonatkozó értekezések döntően az ipari megbízásos munkákból kifejlődött kísérletek és gya korlati mérések, megvalósulások eredményeire ala pultak, de számos munka tartalmazott az oktatással, a gazdasággal kapcsolatos elemző tevékenységet. Növekedett a szerződéses munkák aránya is, melyek ipari megoldásokra fókuszáltak. A K+F tevékenység ben minisztériumi célprogramokban meghirdetett munkák, illetve a TUKUFA keretén belül végzett tevé kenységek jellemezték a kutatócsoportok munkáját. Ezzel együtt az intézmény bevételeinek növeke dése mellett az oktatóknak nagyobb lehetőségük nyílt eredményeik és tapasztalataik tanórán belüli ismertetésére, a módszerek és az értékelési metodika átadására. Jelentősen növekedett a hazai egyete mekkel és vállalatokkal kialakult kapcsolatok mellett a külföldi egyetemekkel, főiskolákkal, tudományos

intézményekkel való együttműködésünk száma, ez a Szovjetunióra, Lengyelországra, a Német Demokrati kus Köztársaságra terjedt ki, de más nyugati államok ban (Német Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia) is volt már kapcsolatunk. Az oktatómunkában nagy hangsúlyt helyeztünk jegyzetek, példatárak, mérési útmutatók és egyéb információs anyagok létreho zására, mintegy 200–250 jegyzet készült ebben az időben. Ütemesen fejlődött könyvtári állományunk: szakirodalmi fejlesztések mellett szabványtár, rende letek gyűjteménye és napilapok, folyóiratok álltak az oktatók és hallgatók rendelkezésére olvasótermi és kölcsönzési formában is.

„Fantasztikus iskolánk volt a PMMF, és annak év folyama, az épületvillamos szak. Az itt megszerzett tudásunkkal az életemet (életünket) minden nehézség nélkül, sikeresen teljesítettük. Olyan tudás birtokába kerültünk, amit munkahelyünkön rögtön kamatoz tathattunk. Mivel az ország legjobb kollégiumában lakhattunk (kétágyas szobában), a főiskolai időszak alatt – különösen a kollégiumban lakók – rendkívül összekovácsolódtunk, ami nemcsak azt jelentette, hogy a napi munkánkban (még ha konkurens cégek nél is dolgoztunk) zökkenőmentesen tudtunk együtt dolgozni, hanem folyamatosan, az elmúlt időszakban is tartjuk egymással a kapcsolatot, évente egyszer-két szer találkozunk, feleségekkel és férjekkel is. Sikeres életünket köszönhetjük a PMMF-nek, és annak két kiváló tanárának: dr. Ásványi Józsefnek és Kassai Jó zsefnek. Az összekovácsolódott hallgatók rendkívül jó kapcsolatot ápoltak az intézmény vezetőivel, és ezért a diplománk átvételekor megkaphattuk a PMMF-es feliratú aranygyűrűnket is. Ezt a kezdeményezést sajnos néhány év múlva nem folytatták, és nem lett hagyomány belőle” – fogalmaz Dulna Tibor.

Az intézeti szervezet utolsó évére esik a szilikátgépé szeti és vegyipari gépészeti ágazatok pécsi meg szüntetése, illetve áthelyezése a Veszprémi Vegyipari Egyetemre, ahol az 1987/88-as tanévtől indult a szak. Ekkor már az intézet helyett Szilikát és Vegyipari Gépészeti Tanszék működött. E helyett a szak helyett 1987-ben Műszaki Informatika szakot indítottunk.

Elemezve az intézeti formában végzett tevékeny ségünket, illetve más hazai és külföldi felsőoktatási intézmények tapasztalatait, 1987-ben újabb szerveze ti módosítást hajtottunk végre.

A KLASSZIKUS FŐISKOLAI ÉVEK ÉS AZOK HANGULATA Dr. Ásványi József főigazgató 1995–2002

Két elődintézmény – a budapesti Építő- és Építőipari Felsőfokú Technikum és a Pécsi Vegyipari Gépé szeti Felsőfokú Technikum – egyesüléséből jött létre 1970-ben a Pollack Mihály Műszaki Főiskola és önállóan 1995 nyaráig működött. Az intézmény kezdetben az építőipar számára képzett üzemmér nököket és az 1970/71-es tanévben csak a Gépészeti Karunkon indult képzés Épületvillamos, Épületgépész és Szilikát-Vegyipari Gépész szakokon. A kezdeti időszakban érezhető volt némi rivalizálás a „pesti” és a „pécsi” kollégák között, de ez hamar elmúlt és az intézményre a fiatalos lendület volt a jellemző, hiszen a kollégák zöme akkoriban 30 év körüli volt. Új intézmény lévén fontos volt a saját hagyományok kialakítása: szaknapok szervezése, tanár–diák vetél kedők, a végzős hallgatóknak állított emlékművek (kopjafák, villamos emlékmű). Ezt nagyban elősegí tette a 400 fős kollégiumunk is, hiszen hallgatóink zöme kollégista volt. Sokkal több időt töltöttünk a hallgatókkal órarenden belül és kívül is, mint most. Akkoriban 6 napos tanítási hét volt, heti 38-40 tanórával, a tanulókörös, tanulócsoportos oktatás miatt szorosabb volt a kapcsolat a hallgatók között is. Rendszeresek voltak a 2-3 napos tanulmányutak, amelyek erősítették a tanár–diák kapcsolatokat is. Fokozatosan kiépültek a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok, nemcsak szakmai területeken, hanem például a sport területén is. Hosszú évekig létezett a „műszaki főiskolás sportnapok” rendszere, amelyben tanári és hallgatói vonal is működött. Azt mondhatnám, hogy szinte családias légkör uralkodott az intézményben. Emellett egyre több nemzetközi kapcsolatunk is kiépült, kezdetben persze a szocialis ta táboron belül: NDK, Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia. A 80-as évek közepétől sikerült a vasfüggönyön kívüli kapcsolatokat is létrehozni, elsőként az akkori NSZK-beli Würzburg–Schweinfurt Műszaki Főiskolával, majd az angliai Cheltenham and Gloucester College of Arts and Technology intézménnyel. Ezek a kapcsolatok lehetőséget adtak hallgatói, oktatói cserékre, szakmai tanulmányutakra, később pedig vendéghallgatók fogadására is.

Kik voltak azok a kollégák, akiknek sokat köszönhe tett a karunk, és miért?

Ezt a kérdést nagyon nehéz megválaszolni, mert rengetegen munkálkodtak azon, hogy a PMMF minél sikeresebb legyen és akik most kimaradnak a felsorolásból, méltán neheztelni fognak rám. Én most csak azt a néhány személyt emelem ki, akik az én szubjektív megítélésem szerint a leginkább meghatá rozók voltak:

Juhász Jenő alapító főigazgató, akinek magát a főiskolát is köszönhetjük, de emellett kiharcolta a „Pollack” strandot, amely ma is működik. Munkatár saival létrehozta az intézményben a Dél-dunántúli Regionális Számítóközpontot, amellyel megágyaztak a számítástechnikai, informatikai képzéseknek.

Dr. Bachman Zoltán építészmérnök, aki főiskolai adjunktusként kezdett az Építész Karon 1972-ben és Kossuth-díjas egyetemi tanárként fejezte be életét 2015-ben. Oktatói tevékenysége során végig a ná lunk folyó építészképzés fejlesztésén munkálkodott. Ennek méltatása messze meghaladja az én kompe tenciámat és a rendelkezésemre álló keretet, ezért csak két dolgot emelnék ki: kiharcolta az egyetemi építész szak és a doktori iskola akkreditálását.

Dr. Vétek Lajos főiskolai docens, aki szintén alapító tag volt és főigazgató-helyettesként kiválóan fel ügyelte az oktatási területet. Emellett a jövőbe látva az elsők között ismerte fel, hogy a Szilikát-vegyipari gépész szak elvitele miatti űrt egy korszerű új terület bevezetésével lehet és kell betölteni. Oroszlánrésze volt a Környezetmérnöki szak Pollackon történő akkreditálásában és évekig irányította az ott folyó képzést.

Dittrich Ernő és Vesztergom János oktatók megoszt va, akik a Pollack hagyományok létrehozásában és továbbvitelében vállaltak rengeteget. Dittrich kolléga elsősorban a Miskolci Egyetemen megélt diákha gyományokat igyekezett átültetni hozzánk, míg Vesztergom János a Szilikát-vegyipari gépész szakon gondozta a hagyományokat, példát mutatva ezzel az egész főiskolának.

Az évek során két külön időszakban vezettem a főiskolát: az akkori főigazgatónk váratlan halála miatt

1987-ben márciustól októberig megbízott főigazgató voltam, majd 1995. július 1-től 2002. június 30-ig, két cikluson keresztül választott főigazgatóként vezettem az intézményt. Az első esetben az jelentette a nagy gondot, hogy rengeteg változtatás volt előkészítés alatt, amelyeket meg kellett oldanunk úgy, hogy az előzményeket nem igazán ismertem. Ebben komoly segítséget jelentettek az akkori vezetőség tagjai, akik példásan együttműködtek abban a nehéz helyzet ben. A második esetben nem váratlan esemény, hanem két – már köztudott – döntés jelentette számomra a nagy kihívást, közvetlenül a kinevezésem után. Gyakorlatilag egyidőben kellett megvalósíta nunk az ún. Bokros-csomag által elrendelt leépíté seket és bevezetni az addig önálló főiskolát az akkori Janus Pannonius Tudományegyetem szervezetébe.

A felsőoktatást érintő drasztikus leépítések (létszám és költségvetés) egyrészt fájdalmas személyi dönté sek elé állítottak bennünket, mert meg kellett válnunk sok kedves kollégától, másrészt teljesen új szemlélet bevezetését igényelték a gazdálkodás terén is. El kellett felejtenünk azt az eddigi „kegyelmi” állapo tot, hogy az államnak kötelessége teljes mértékben finanszírozni bennünket és meg kellett találnunk a forrásokat a saját bevételeink növeléséhez.

Azt a döntést, hogy – feladva önállóságunkat –önként csatlakozzunk a pécsi egyetemhez, szinte

egyhangúlag hozta meg a főiskolai tanács, ám mint tudjuk, az ördög a részletekben rejlik… De tudtuk, hogy a Pollack számára nincs más alternatíva és ezért úgymond „előremenekültünk”. Hónapokig tartott, amíg kölcsönös kompromisszumok árán megtaláltuk a zökkenőmentes együttműködés módozatait.

Gyakorlatilag az egész aktív életemet a felsőokta tásban töltöttem el: 1964-ben kerültem az akkori Pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumba és formailag 2008-ban mentem nyugdíjba a PTE-ről, de azóta is van kapcsolat közöttünk. Ezen időszak alatt rengeteget változott a magyar felsőoktatás és értelemszerűen a Pollack is. Mindezt lehetetlenség lenne pusztán csak felsorolni is, de egy dolgot azért szeretnék kiemelni. Az a tény, hogy sok-sok válto zásnak voltunk kénytelenek megfelelni, biztosította fejlődőképességünket, rugalmasságunkat, és az a tény, hogy évről évre új hallgatói generációkkal találkoztunk, elősegítette, hogy szellemileg frissek, fiatalosak maradjunk.

Az idősebb emberek azon szoktak siránkozni, hogy milyen ez a mai ifjúság, bezzeg az én időmben… Én ezzel nem értek egyet! A mai fiatal generáció tagjai nem rosszabbak, mint amilyenek mi voltunk, hanem mások: a 21. század követelményei formálják őket!

INTÉZETI ÉS TANSZÉKI SZERVEZET 1987–1995

Az új szervezeti formában vegyes felépítés alakult ki, elsősorban a kibocsátott szakok képzéséhez igazodva: a szakmai intézetek a képzésben meg határozó feladatokat ellátó tanszékekkel alkotnak egy közösséget, a minden szakon oktató tanszékek pedig önállóságot kaptak. Ez a változtatás újabb tanszékösszevonásokat, ugyanakkor feladatok szétválasztását is eredményezte. A folyamat több éven át tartott arra való tekintettel, hogy időközben rendszerváltozás történt az országban, melynek során megszűnt az intézményeken belül a vezetés ben addig jelentős szerepet játszó párt- és ifjúsági szervezet, illetve az oktatási kormányzat a felsőokta tásban új elképzelések megvalósulását szorgalmazta. Az új koncepciók a szakképzések bővítését, az eu rópai normákhoz való igazítását, az oktatási terüle tek közötti átjárhatóságot, a felsőoktatási területek gazdaságosabb működtetése céljából intézmények összevonását, a célkitűzésekhez igazodó tantervi struktúra létrehozását szorgalmazták.

A rendszerváltozás első éveiben hivatalosan is meg szűnt az üzemmérnöki megnevezés. A felsőoktatás ban az egyetemi végzettséget okleveles mérnök, a főiskolai végzettséget mérnöki cím jelzi. Általában megjelölve azokat a fő szakterületeket, amelyeken a képzettségét szerezte, például építészmérnök, gépészmérnök, villamosmérnök stb. Főiskolánk szakjai ez időben építészmérnöki, településmérnöki, építőmérnöki, gépészmérnöki, villamosmérnöki, mű szaki informatikai, környezetmérnöki, műszaki tanári, műszaki szakoktatói.

A szakmérnöki továbbképzésünk 1982 óta lényege sen fejlődött és alakult a gazdaság igényeinek meg felelően. Ezekben az években a következő szakokat hirdettük meg: üzemfenntartás, energiagazdálkodás, építés, igazgatás, vízépítés, épületfenntartás, felújítás, csatornázás és szennyvízkezelés, környezetvédelmi menedzser, műszaki informatikus, gázipari, vízrende zés, környezetvédelem, szervezés és vízgazdálkodási menedzser.

Az új tantervek moduláris rendszerében döntő mértékben egységessé vált az azonos szakirányok képzése: előkészítés (gazdaságtan, szociológia, nyelv) és a szakmai törzsanyag (alapvető műszaki tárgyak) egységessége mellett a szakokon belüli szakirányok nál eltérően jelentek meg a differenciált szakmai

ismeretek, amelyeken belül a különböző, kötelezően választott modulok a szakirányokon belüli specia lizációt tartalmazták összesen 2300–2700–2800 képzési óraszámban, szakoktól függően.

A képzési óraszámokban az egyes területek szá zalékos aránybéli megoszlását országos előírások tartalmazták. A szakosodás rendjének megfelelően a tantervi bizottságok által kialakított tanterveket a Műszaki Felsőoktatás Rektori és Főigazgatói Kollégiuma, valamint a művelődési és közoktatási miniszter elfogadta. Az intézmény-összevonásokra törekvés főiskolánkon abban jelentkezett, hogy már az 1992/93-as években tárgyalások folytak a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemmel az egyesülés lehetőségeiről és módozatairól. Ennek folyomá nyaként 1995. július 1-ei hatállyal főiskolánk a Janus Pannonius Tudományegyetem szervezetébe integ rálódott Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karként. Főiskolánkról ezt követően vált le a Bajai Vízgazdál kodási Intézet (később Vízgazdálkodási Tagozat), mely intézmény az Eötvös József Főiskola műszaki fakultásaként működik változatlan feladatkörrel.

A Regionális TQM Központ 1994-ben alakult meg az akkor még önálló Pollack Mihály Műszaki Főiskola és a Janus Pannonius Tudományegyetem közös fennhatósága alatt. Részben a megnövekedett feladatok színvonalasabb ellátása, részben pedig az egyetemen belüli új szervezeti rend kialakítása miatt indokolttá vált, hogy a PMMF karon belül létrejöjjön – nem önálló szervezeti egységként – az Építőipari Intézet keretében a Regionális TQM Központ. Az egyetemhez csatlakozással gazdasági szerveze tünk beolvadt az egyetemi szervezetbe. Ugyancsak 1995-ben az ország gazdasági helyzete miatt be vezetett 21%-os létszámleépítés miatt sok oktató és dolgozó került korkedvezményes nyugállományba, illetve távoztak a főiskoláról. A további integrációs folyamatban 2000. január 1-e óta főiskolánk mint a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kara működik a kilenc karral rendelkező, Magyarország egyik legnagyobb, legszerteágazóbb felsőoktatási intézményében.

KÖZÉPVEZETŐK DIPLOMÁHOZ JUTTATÁSA, AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉG EREJE

Dr. Pais Ella Regina kapcsolati és kommunikációs dékánhelyettes 2009–2014

Hogyan tudja a felsőoktatás ön szerint a piaci és társadalmi folyamatokat lekövetni a saját oktatási rendszerében? Egyáltalán kell, hogy kövesse?

Úgy gondolom, hogy igen, de nem abban az érte lemben, ahogy nagyon sokan felfogják, miszerint kész embereket kell kibocsátani az iskolapadból. Ez nem működik és egyre kevésbé fog működni. Viszont a felsőoktatásnak mégiscsak ki kell szolgálnia a munkaerőpiacot, de olyan fiatalokkal, olyan diplo másokkal, akik mobilak, gyakorlati tudásuk van, akik felkészültek a nagyon gyors változásokra. Tudom, hogy ez szokatlanul hangzik. Szerintem ennek a kul csa az, hogy a nagyon szoros és igazán mély elméleti tudásnak nem az alapképzésben van a helye. Ott, ahogy a nevében is benne van, alapokat kell adni és ott kell arra a fajta mobilitásra felkészíteni, amely nek birtokában már a mesterképzést is biztosabban választják. Amennyiben pedig a munkaerőpiacra ke rülnek, így esélyük lesz arra, hogy a legbiztosabban megtalálják a helyüket, ahol majd kamatoztathatják a felkészültségüket.

Ezt a fajta szemléletet tartotta fontosnak akkor is, amikor aktívan dolgozott a Pollack vezetésében?

Pontosan. Tulajdonképpen ennek a szemléletnek a megvalósítását a kilencvenes évek közepén kezdtük. Azért a többes szám, mert mindig fontosnak tartot tam, hogy dinamikus csapattal dolgozzak. Kilencven kettőben, tanszékvezetőként, mindenekelőtt rendet kellett csinálni, nevet, stabilitást adni a tanszéknek, mert valljuk be, a békaperspektívánál is lejjebb voltunk. Tehát, hogy az elképzeléseket reálisan meg tudjuk valósítani, ahhoz először biztos háttér kellett. Ez volt maga a Pollack és a tanszék. Mindeközben rádöbbentünk arra is, hogy ez pénz nélkül nem fog menni. Figyelembe kell tehát venni azt, hogy mire vevő a piac és ki kell szolgálni azt, vagy tengődni fogunk, sportosan szólva, a pálya szélén. A kiutat az jelentette, hogy folyamatosan figyeltük, milyen változások zajlanak körülöttünk, különösképpen a

jogszabályiháttér-alkotás területén. Úgy gondoltuk, hogy amennyiben nyitottak vagyunk erre, akkor már a döntések megszületése előtt láthatjuk a számunkra fontos folyamatokat, trendeket. Mindig ott van a lehetőség mindenkinek, és ma is ott van. A mi törté netünk is ehhez kapcsolódik. Időben vettük észre azt a képzési területet, ahol hiány volt. Ez volt a szakokta tóképzés, amit folyamatosan fejlesztettünk más egye temeken nem található szakirányokkal. Figyeltünk arra, hogy amikor bizonyos területeken jelentősen megnőtt az igény, akkor kihelyezett képzéseket is indítottunk Budapesten, Miskolcon, Szolnokon, Zala egerszegen, és a klasszikus műszaki képzéseken kívül katonai, tűzvédelmi, fodrász, kozmetikus területeken nyitottunk. Ez természetesen a tantervi struktúra újragondolását is jelentette. Elgondolkodtunk azon, hogy a szakoktatóképzést a mérnöktanárképzés valamiféle előzményének tekintjük és agyongyötör jük őket mesterképzési tantárgyakkal, amelyeknek az ő életükben, adott helyzetben nincs jelentőségük, vagy alapokat adunk és a gyakorlati tudást helyezzük középpontba. Bevált az elképzelés. Az egyik oldalról megmutattuk az utat hallgatóinknak, amin elindulva magasabbra juthattak. A másik oldalról pedig biztosí tottuk a diplomás kimenetet, hogy létük, egzisztenci ájuk legyen a gazdaságban, a munkaerőpiacon. Miu tán a képzéseink döntően önköltségesek voltak, így a bevételeink igen jól alakultak és megvalósulhatott az az elgondolásom, hogy jó oktatást csinálni csak úgy lehet, ha nagyon jól megfizetjük az oktatókat. Ez ma is érvényes. Elkötelezetté tesszük őket. Fontos sá válik számukra az intézmény, ahol dolgoznak és a hallgatók, akikkel dolgoznak.

Ezekre alapozva már mondhattuk, hogy rend van, nincs anyagi gond. Megvan az elkötelezettség, a jó minőségű oktatás, de nagyon fontos a tudományos pályán való előrehaladás is. Tehát a szabad perce ket rá kell áldozni a kutatásokra, a publikálásra és a fokozatszerzésre. Kiemelten lényegesnek tartom az innovációt az oktatás területén.

MIK 50 ÉVE

02_A

A másik nagy eredményünk abból született, hogy bátran azt mondtuk, hogy a mérnöktanárképzésben nincs szükségünk saját gyakorlóiskolára, keressük meg az országban a legjobb helyeket, ahová küld hetjük végzős hallgatóinkat. Ezt nem volt könnyű erős ellenszélben megvalósítani. Egyébként megvalósítot tuk, de iszonyú sok munkával járó előkészítés után, amíg a teljes algoritmusát kitaláltuk. Így a hallgató megválaszthatta az iskolát, ahol a gyakorlatát végzi. Mi pedig biztosítottuk a pontos, precíz adminiszt ratív hátteret. Ennél sikeresebb változtatásunk nem sok volt. Ráadásul a gyakorlat során megtalálták a helyüket is, ahová a végzés után dolgozni me hettek. Fontosnak tartottuk a minőségbiztosítást, különösen a kihelyezett képzéseinken, ahol kiváló külső óraadókkal dolgoztunk. Ezért minden félév végén kérdőívet töltöttek ki hallgatóink az oktatói munka minőségére vonatkozóan. Attól az oktatótól, aki kétszer egymás után közepes minősítést kapott, elköszöntünk. Mindezt a mai kiváló digitális háttér támogatás nélkül. Egészében azt mondhatom, hogy élet volt a tanszéken. Közben azt is érzékeltük, hogy a műszakiszakoktató- és tanárképzés nagyon nagy változásnak néz elébe, amelynek a végkimenete nem jó jeleket küldött számunkra, ezért úgy gon doltuk, hogy újabb biztos alapot kell teremtenünk. Ezt pedig a televíziósműsorgyártó-képzésben láttuk, amelyet akkreditálni kezdtünk és ez a folyamat hét(!) évig tartott. A televíziós képzés elindításánál olyan személyektől kaptunk segítséget, mint Illés György, Koltai Lajos, valamint segítette munkánkat a Pécs TVtől Keresnyei János, a Duna TV és mások. A képzés jelenleg is folyik nagy érdeklődés, kiváló szakmaiság és vezetés mellett.

Főigazgató- és dékánhelyettesként fontosnak tartot tam a kar minden dolgozójának együttműködését a közös cél érdekében, amely közös cél a jó minőségű oktatást, kutatást, valamint a rendszer folyamatos megújítását jelenti. Kiemelten kezeltem a kapcsolati tőke építését a felhasználói oldallal, akik a végzettje ink munkaadójává váltak és megjelentek támogató ként is. Így a magunk eszközeivel előfutárai lettünk a ma annyira népszerű duális képzésnek.

Ön szerint ez a szemlélet időtálló?

Igen. A kérdés ma még inkább az, hogy az állandó változásokban megtaláljuk-e a nekünk sikert hozó, biztonságot adó pontokat és meghalljuk-e azokat az

üzeneteket, amelyek alapján építkezni kezdhetünk és a cölöpöket lerakhatjuk. Ez egy nagyon nehéz mun ka, de úgy gondolom, hogy megéri és működhet.

Amivel ma kiegészíthetem a fentieket, az a tehetség gondozás. Én a tehetséggondozást tekintem az egyik ilyen biztos pontnak, mert ezzel az intézmény a saját súlyát, elismertségét növelheti. Azt pedig őszintén remélem, hogy sokan egyetértenek velem abban, hogy egy intézmény sikerének kulcsa a benne lévő közösség ereje, tudása, kreativitása, együttműködési készsége.

A gyakorlati megvalósításhoz fontos lenne a karra belépő elsőévesek körében feltárni, hogy korábban – általános, de különösen középiskolában – mi lyen sikereket, eredményeket értek el, mit hoznak magukkal. Részt vettek-e tehetséggondozásban? Mi az, amiben ők szuperjók voltak? Matematika? Fizika? Sport? Irodalom? Zene? Informatika? Nyelv? A feltá rómunka után épülhetne, alakulhatna a MIK szuper csapata és így válhat a tehetséggondozás folyamat változóvá és a kar sikerévé. Ezt szívből kívánom!

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI FŐISKOLAI KAR 2000–2011

A kar alapvető képzési feladata, hogy részt vegyen az ország műszakiszakember-igényének ellátásában. Célja, hogy a nálunk végzett mérnökök képesek legyenek megfelelni az EU gazdasági kihívásainak is. Bár a kar országos beiskolázási hatáskörrel rendel kezik, de mint a Dél-Dunántúl egyetlen műszaki felsőoktatási intézménye figyelemmel kísérjük a régió gazdaságának igényeit is. Képzésünk rugalmas fejlesztésével törekszünk a régió szakemberigé nyének minél teljesebb kielégítésére. A tantervek sikeres akkreditálása eredményeként a karon két egyetemi szakon és hét főiskolai mérnöki szakon hét mérnöktanári, valamint a műszaki szakoktató szakon, illetve egy FSZ (felsőfokú szakképzés) szakon lehetett ebben az időben nappali, levelező, illetve távoktatá sos formában oklevelet szerezni. Sikeres akkreditálás után 2002-től elindult az építőmérnöki egyetemi szintű képzés is. Akkreditációt kaptak a műszaki, informatikai és a településmérnöki szakok egyetemi kimenetei.

Az alapképzés megfelelő minőségének fenntar tása érdekében hangsúlyt fektettünk a folyamatos tartalmi és módszertani fejlesztésekre, figyelembe véve a munkaerőpiaci elvárásokat. A hallgatóknak a képesítési követelményeknek megfelelően választott szakjuk mérnöki ismeretén túl el kellett sajátítaniuk egy modern idegen nyelvet, továbbá ismereteket kellett szerezniük a marketing és vezetéstudomány, a környezetvédelem, az informatika és a számítás technika területéről is. A képzésben hangsúlyos volt a gyakorlati oktatás, ezt szolgálták a négyhetes nyári szakmai gyakorlatok. A tantervek készítésébe, a szak dolgozatok kiírásába és bírálatába bevontuk az ipar autentikus gyakorlati szakembereit.

A KAR KIHÍVÁSAI A 2000-ES ÉVEKBEN Dr. Kvasznicza Zoltán általános és stratégiai dékánhelyettes 2012–2018

Miként jellemezné a kart a 2000-es években ért hatásokat, folyamatokat?

1979 óta vagyok a kar oktatója és büszke vagyok arra, hogy szakmai pályám során kiváló mérnökökkel, tanáregyéniségekkel dolgozhattam együtt, sokat ta nultam tőlük a tanári, a mérnöki hivatásról. Az akkori Pollack Mihály Műszaki Főiskolán felkészült üzem mérnökök ezrei végeztek, akik szakmai sikereikkel öregbítették jó hírünket.

A felsőoktatás kilencvenes évekbeli átalakítása során 1995-ben főiskolánk integrálódott az akkori Janus Pannonius Tudományegyetembe. Ez a jelentős változás kihatott az addigi életünkre, a munkánkra, de legfőképpen új célokat kellett megfogalmaznunk.

Az önállóság elvesztését, a változást sokan nehezen fogadták el, egy tudományegyetemi környezet pedig új kihívásokat, elvárásokat jelentett. Legfontosabb feladatunk a kétkedők meggyőzése és a kar fejlődé sét meghatározó stratégia kialakítása volt. Az akkori vezetés számára egyértelmű volt, hogy kívül-belül meg kell újulnunk, hogy egyetemi karrá váljunk.

Ezt az időszakot jól írja le egy általam szívesen idé zett, amerikai szerzőtől származó gondolat: „Ne kívánjon a szédítő magasságokban a sasokkal szárnyalni az, aki éjjel a baglyokkal huhogott.” Azaz magasra kívántunk jutni és ennek megvalósításáért éjjel-nappal dolgoztunk.

Új magyar és angol nyelvű szakokat hoztunk létre, megalakult a doktori iskola, a bolognai folyamatnak megfelelően akkreditáltattuk az összes szakunkat, a gyakorlatorientált képzés erősítésére megújítottuk, korszerűsítettük laborjainkat, a tehetséggondozás kiterjesztésére létrehoztuk a szakkollégiumokat. Ki emelten támogattuk a szakmai, mérnöki versenyeken részt vevő csapatainkat, erősítettük a szakok együtt működését, mind az oktatás, mind a kutatás terüle tén. Tovább építettük kapcsolatainkat a felsőoktatási partnerekkel határon belül és kívül, hallgatói és oktatói mobilitást biztosítva.

Ipari támogató, együttműködő partneri hálót építettünk ki, amelyek ipari, kutatási megbízásokat, laborfejlesztéseket, a Pollack Expo töretlen sikerét hozták. A 2007-es évben a campus megújulása is eljött, az épület teljes körű rekonstrukciójával egy modern, élhető oktatási színteret kaptunk. A sor hosszan folytatható lenne, sajnos több évtized nem írható le néhány mondattal, de azt mindenképpen ki kell emelni, hogy tudatos munkával elértük, hogy ma már az egyetemen belül és azon kívül is egy elfogadott, sikeres, jövőképpel rendelkező egyetemi karként tekintsenek ránk.

Hogyan látja és értékeli a kar, valamint az ipari part nerek kapcsolatát ebben az időszakban?

A pécsi mérnökképzés jellemzője a gyakorlatori entáltság, amely erős elméleti alapokon nyugszik. Ennek megvalósításához elengedhetetlen az ipari partnerek oktatási-kutatási munkánkban való köz reműködése, laborbázisunk fejlesztésének segítő támogatása. Az együttműködések igen széleskörűek. Az oktatás területén kiterjed a diplomadolgozati témák kiírásától, konzultálásától kezdve a speciális ismereteket nyújtó tantárgyak önálló gondozásán át a közös duális képzésig. Korábban a szakképzési hoz zájárulás, jelenleg partnereink közvetlen támogatása révén gépész, villamos, informatikai és építő laboro kat korszerűsíthettünk, illetve alakíthattunk ki.

Mára cégekhez köthető, róluk elnevezett laborok, termek bizonyítják az ipari partnerek napi szintű kari jelenlétét. Az együttműködés legmagasabb szintje a külső tanszékek létrehozása, amelyek keretében a közös kutatások, a duális képzés, a kar szakmai, tudo mányos életébe való bekapcsolódás valósulhat meg.

A jövő tekintetében a következő lépés – amelyen a villamosmérnöki szakon jelenleg dolgozunk –, hogy a gazdaság meghatározó szereplőivel közös kompe tenciaközpontot hozzunk létre.

A kar életének kiemelt rendezvénye a Pollack Expo. Miben látja ennek a jelentőségét és jövőjét?

A Műszaki és Informatikai Kar oktatási portfóliójába tartozó szakok lételeme, hogy együttműködjenek, információt cseréljenek az ipar szereplőivel, amelyek számára mérnököket képez. A Pollack Expo ennek részeként az ipari partnerekkel kialakított kapcsolat rendszer ápolásának egyik fontos pillére. Különleges, de szerencsés ötvözete a kiállításnak és a konferen ciának, egy hármas találkozás a cégek, a kar és a hallgatók között. A cégek bemutathatják fejlesztése iket, megismertethetik magukat a hallgatóinkkal mint leendő mérnökökkel, munkavállalókkal.

02_A MIK 50 ÉVE

A kar ápolja, bővíti partneri rendszerét és beszámol tevékenységéről, eredményeiről. Véleményem sze rint a rendezvény legnagyobb nyertesei a hallgató ink, ezen a két napon kitárul számukra a világ, helybe jönnek a legújabb fejlesztések, a szakmai újdonsá gok, előadások, országunk szakmai prominensei, a leendő munkaadóik. A Pollack Expo kapcsán fontos kiemelni, hogy indításakor a felsőoktatásban egye dülálló kezdeményezés volt és máig nincs hasonló méretű, illetve hatású rendezvény. Kijelenthető, hogy

az évek során egy vidéki egyetem kari rendezvényé ből a régió, illetve a magyarországi szakmai rendez vények jelentős eseményévé nőtte ki magát. Kiállítói, előadói az ország minden tájáról érkeznek és látogatói már régóta nem csak az egyetemi hall gatók, hanem a dél-dunántúli szakemberek, mérnö kök, céges képviselők.

Minden nagy horderejű rendezvény sikere mögött kell, hogy jól megfogalmazott célok álljanak, kell, hogy minden résztvevőnek megérje részt vennie és együttműködnie ebben. A már említett hármas csoportnak – a cégeknek, a karnak és a hallgatók nak – hosszú távú érdeke, hogy ez a műszaki börze a jövőben is jól prosperáljon. Túlélte a gazdasági válságot, az online marketing erősödését, szerintem a Covid okozta szünet után is főnixmadárként fog újjáéledni.

Ugyanebben az időszakban 2011-től változik a kar neve, Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karrá (PTE PMMIK), így elnevezésében is mutatja a mérnökinformatika térnyerését, úgy az oktatásban, mint a kutatásban.

ÉS TOVÁBBI LEHETŐSÉGEI

02_A MIK 50 ÉVE AZ INFORMATIKAI KÉPZÉS JELENTŐSÉGE

Az informatika már ma is mindent átsző, egyre ne hezebb olyan szakmákat, tevékenységeket mondani, amiben ne lenne jelen. Ez a jövőben várhatóan tovább fokozódik, ami a képzéseinkre is hatással van. Egyrészt növekszik az informatikai rendszerek üzemeltetésére, tervezésére, létrehozására képes mérnökök utáni kereslet, másrészt egyéb szakmákat tanulók is szeretnének mélyebb informatikai tudást elsajátítani. Ez szépen látszik a levelező képzése ink utáni fokozott érdeklődésben. Az idén induló Biomedical Engineering MSc (egészségügyi mér nök) képzésünk pedig konkrétan újabb piaci igény alapján alakult. Nagy szükség van az orvosi rend szereket üzemeltető, tervező, fejlesztő munkaerőre, ugyanakkor az egészségügyi informatikai rendszerek terjedésével a végzett orvosok is egyre gyakrabban szeretnének komolyabb mérnökinformatikai tudást elsajátítani. Meggyőződésem, hogy a portfólió a karon is, de globálisan is bővülni fog. A sokrétűség okán az alap- és mesterszakok is specializálódni fognak, határterületek jelennek meg, az informatika mindent érint majd és ez a képzési portfóliónkban is látszani fog.

Milyen bázisra lehetett építeni azt a koncepciót, amely ilyen kiemeltté tette az informatikusképzést a mérnöki szakmák között?

A kar (akkor Pollack Mihály Műszaki Főiskola) 1971ben szerzett be egy abban az időben komolynak mondható számítógépet, ami egyben a számí tástechnikai oktatás igényét is hozta. A műszaki informatikai képzés helyben építőipari és gépész irányokból indult. Később ipari folyamatok és építési rendszerek irányokkal megalakult a Műszaki Informa tika Szak (1992). Itt az automatizálás, ipari folyamat szabályozás, illetve a grafikus CAD rendszerek kaptak hangsúlyt. A főiskolai képzés az integrációk során átalakult a bolognai rendszer szerinti BSc képzésre (2006), illetve folyamatosan váltott irányt az informa tika új területeire fókuszálva. Az automatizálás, robo tika, autonóm rendszerek mellett az üzemeltetés, a rendszertervezés, a hálózatok, a programozás kapott hangsúlyt. A BSc képzésre építve 2013-tól MSc szintű képzést indítottunk. A BSc és MSc képzéseket

2016-tól angolul is tartjuk, növekvő nemzetközi ér deklődés mellett. Idén, 2021. szeptemberben pedig indítjuk a Biomedical Engineering MSc szakunkat. Az informatikai oktatás mindig is szorosan összefo nódott a társszakokkal. Részben azokból fejlődött ki a műszaki informatika irány, de az automatizálás, a robotika, a 3D technológiák a villamos, gépész, épí tőmérnök, építész, környezetmérnök szakok tananya gaiban jelenleg is jelen vannak. Manapság könnyen előfordulhat, hogy gépész pozícióra olyan kollégát keresnek, aki otthonosan mozog a robotprogramo zásban. A műszaki informatikai képzés tehát nem csak a szűkebb informatikus, de minden más szakmát is érint.

Hogyan lehet reagálni a szakterület ilyen mértékű innovációjára, pláne ezt lekövetni a felsőoktatásban?

A műszaki területeken a felsőoktatás kihívások előtt áll. A rövid- és középtávú piaci igények, a személyes igények, a hosszú távú gazdasági érdekek néha úgy tűnik, nem egy irányba mutatnak. Mindegyiknek meg kell felelni, ha lehetséges, de az optimális állapot mindig kicsit más. A piac nagyon gyorsan szeretne jó munkaerőt látni. Az oktatók pedig minél több tudást átadni, minél több területet felvillantani és az utánpótlás-nevelésre is gondolni. A 3,5 éves, illetve a 3,5+2 éves képzési idő az egyik szempont ból túl hosszúnak tűnik, a másik szempontból pedig épphogy elegendő. Ez a jelenlegi akkreditációban szereplő képzési módszerek finomhangolását, illetve kiegészítő megoldásokat, rugalmasságot igényel. Akadémiai oldalon többször elhangzik, hogy talán érdemes lenne a mérnöki alapokhoz visszatérni, bőven foglalkozni az elméleti részekkel, az aktuális technológiákat pedig hagyjuk a piacra, majd a pá lyakezdők ott elsajátítják. Mi igyekszünk a jó elméleti alapok mellé mérnöki-műszaki gondolkodást, prob lémamegoldási készséget és persze gyakorlati tudást is átadni. A gyakornoki programok, az instruktori, illetve diáktanár pályázataink, az iparból meghívott vendégelőadók mind ezt segítik. Meggyőződésünk, hogy a mérnöki szemlélet kialakítása időtálló tudást és fejlődőképességet ad a végzett hallgatóinknak.

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK

A 2000-es években az országos és regionális igé nyek figyelembevételével a saját bevételek növelése érdekében felsőfokú végzettséggel és szakmai gya korlattal rendelkezők részére költségtérítéses képzé seket indítottunk távoktatásos és levelező formában. Szakmérnökképzések: építőmester, épületgépészeti, gázipari, környezetvédelmi, menedzser, minőség ügyi, tervező, energiagazdálkodási, épületfenntartási, műszaki informatikus, üzemfenntartó, szervező, vala mint mentálhigiénés továbbképzési szak. Tanfolyami képzéseink közül kiemelkedő sikere volt logisztikai menedzser-képzésünknek. A franciaországi CNAM (felnőttképzési intézményhálózat) ajánlása alapján a Miskolci Egyetemmel, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel egyeztetett tematika szerint és velük párhuzamosan elsősorban felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára lo gisztikaimenedzser-képzést folytattunk. Gépész, villa

mos, építő- és építészmérnökök számára a műszaki ellenőri jogosultságok megszerzéséhez, a törvényi előírások megváltozásához illeszkedő műszakielle nőr-képzést indítottunk. Idegen nyelvi lektorátusunk állami nyelvvizsgák kiadására jogosult, Pedagógia tanszékünk széleskörű továbbképzést folytatott diplomások számára. Az egyetem Doktori Tanácsa elfogadta az egyetemi építész szakhoz csatlakozó doktori iskola alapítási dokumentumait. 1998-tól rátértünk a kredites tantervek bevezetésére, melyet elfogadott a Tantervi és Szakképzési Bizottság. A különböző választási lehetőségeket kihasználva a hallgatók bizonyos határon belül maguk tervezhették meg képzésüket. Kidolgoztuk az ennek megfelelő Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot, létrehoztunk egy kari számítógépes hallgatói információs rendszert, amely a beiratkozástól a záróvizsgáig minden hallga tói ügyet kezelt.

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A kar szervezeti felépítése döntési jogkörök szem pontjából a kari és tanszéki struktúrát követte. Az intézetek iparági struktúrák szerint működtek koordi nációs szerepkörrel. A legfőbb döntést hozó szerv a 39 tagú Kari Tanács volt, melynek munkáját különbö ző bizottságok támogatták. Koncepcionális kérdések

megoldása során a kar vezetősége kikérte a 23 tagú Tanszékvezetői Értekezlet véleményét is. Az öttagú vezetői értekezletet (volt főigazgatói tanács) a főigazgatás mellett a kari hivatalvezető és a gazdasági vezető alkotta.

KARI FEJLESZTÉSEK

Az 1990-es évek második felétől a karnak új kihívást jelentett a csaknem felére csökkent oktatói létszám mellett a hallgatói létszám dinamikus növekedése. E helyzetet elsősorban a hagyományos kis csoportok ban a gyakorlati oktatás drasztikus csökkentésével és ehelyett a nagy létszámú összevont gyakorlatok, valamint előadások számának növelésével lehetett kezelni. A kar gazdasági talpon maradása az oktatási struktúra változtatása nélkül nem lett volna biztosít ható, az ebben az időszakban történt kari fejlesztések az infrastrukturális hátteret jelentették. A munkát a 400 fős előadó rekonstrukciójával kezdtük.

Ezt követte három évben egymás után az oktatási épület nyugati végének első, második és harmadik emeleti szintjén egy-egy 160 fős előadó kialakítása a végfolyosó és a zsibongó egy részének az északi tanteremhez csatolásával. Ezeket az előadókat is korszerű technikával, szellőzéssel, hangosítással és multimédiás oktatástechnikával szereltük fel. E nagy előadók kialakítása mellett az első emeleti volt szak szervezeti tanácskozóból egy modern kis tanácster met alakítottunk ki, melyet az alapító főigazgató tisz teletére Juhász Jenő teremként avattunk fel. Emellett a második emeleti kari konferenciateret is felújítottuk.

Dr. Várady Géza tudományos dékánhelyettes 2018–

02_A MIK 50 ÉVE

2000-re fejeződött be a tanszéki épületszárny oktatói szobáinak korszerűsítése is. A kar számára két stratégiai fontosságú képzés, az egyetemi építész és a műszakiinformatika-képzés infrastrukturális alapjait is meg kellett teremteni a Rókus utcában. Az építészképzés számára egy nagy méretű, korszerű multifunkcionális előadót, stúdiót és számítógépes oktatótermet alakítottunk ki. A legnagyobb létszámú szak, a műszaki informatika számára számítástechni kai labort létesítettünk, emellett jelentősen korszerű sítettük egyes gyakorlatigényes szakok laborjait.

2007/2008-ban megvalósult a kar Boszorkány úti oktatási, kutatási ingatlanegyüttesének felújítása 3,5 milliárd forint összegben. A campus részeként kétágyas, fürdőszobás szobákkal megújult a 800 fős kollégium épülete. A közel 20.000 négyzetméteres, oktatási célú épület teljes körű rekonstrukciója során légkondicionált tantermeket alakítottunk ki, melyek a kor kívánalmainak megfelelő multimédiás eszközök kel is felszereltek. Az oktatási épületeinkhez kapcso lódó laboratóriumok a legkorszerűbb technológiákat bemutató eszközökkel, műszerekkel láttuk el.

AZ EGYETEMI KAR TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE

Prof. Dr. Iványi Amália a Pollack Periodica alapító főszerkesztője 2006–

Hogyan látja az egyetemmé válás óta a kar tudomá nyos munkásságát?

A 2003-ban meghívott öt akadémiai doktorátussal rendelkező professzor sokat segített az intézmény egyetemi karrá alakulásában és a kar további fejlő désében. Egyrészt új, modern tárgyak jelentek meg az oktatásban, másrészt megerősödött, felgyorsult a kar oktatóinak szakmai fejlődése. A doktori iskola létrehozása, a PhD-DLA Symposium és a Pollack Periodica folyóirat elindítása, valamint a fiatal oktatók különböző PhD-iskolákhoz történő csatlakozása tovább erősítette ezt a folyamatot. Megindult a publikációs igény egyrészt a kar részéről, másrészt az oktatók tudományos eredményeinek bemutatására. A létrehozott DLA-PhD doktori iskola megerősíti az építész-, építőművész-képzést, a BSc, MSc képzések megindulása pedig egy-egy új állomást jelentett a műszaki képzés fejlődésében. Az új tárgyak, a labo ratóriumok fejlesztésével nemcsak az oktatás, de az oktatók szakmai fejlődése is előtérbe került.

Hogy jött létre a Pollack Periodica, és mi az ön hosz szú szerkesztői munkásságának fő tapasztalata?

A karon az oktatók szakmai fejlődésének igé nye egyben hazai és nemzetközi fórumokon való bemutatkozást és publikációs követelményeket is támasztott. Ennek támogatására 2005-ben elindult a PhD-DLA Symposium meghirdetése és az ott be mutatott cikkek közlésére dr. Iványi Miklós 2006-ban megalapította a Pollack Periodica folyóiratot. Ez az Akadémiai Kiadó gondozásában jelenik meg évente három kötetben.

A PhD-DLA Symposium sorozat keretében immár a 17. Symposiumot rendezzük meg 2021-ben, amelyen nemcsak a kar oktatói, PhD hallgatói, de számos kör nyező ország egyetemeiről oktatók, kutatók és PhD hallgatók is csatlakoznak.

A Scopus listára felvett, az Akadémiai Kiadó gondo zásában megjelenő Pollack Periodica (An Internatio

nal Journal for Engineering and Information Sciences)

egy nemzetközi, angol nyelvű folyóirat, amely hazai és külföldi szerzők szakmailag ellenőrzött, nemzetkö zi gárdával lektorált cikkeit publikálja.

A Pollack Periodica folyóirat a műszaki tudományok területéről publikál lektorált cikkeket. A folyóirat cikkei felölelik az építőmérnöki, az építészmérnöki, a gépészmérnöki, a villamosmérnöki, a környezetmér nöki, a földrengéskutató mérnöki, az anyagtudomá nyokkal foglalkozó mérnöki, valamint a mérnökinfor matikus kutatási területeket és az ezen területeken születő új tudományos eredményeket, valamint azok alkalmazásait. A Pollak Periodica folyóirat megjele nése óta a kar oktatói, kutatói, DLA-PhD hallgatói 177 cikket publikáltak.

02_A MIK 50 ÉVE

2019-től az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) és az Akadémiai Kiadó meg állapodása alapján a Pollack Periodica folyóiratban a kedvezményezett intézmények, köztük a PTE műszaki karának kutatói által szerzőként jegyzett cikkek Open Access formában jelennek meg.

A karon folyó DLA-PhD doktori iskolában folyó angol nyelvű képzés eredményeképpen a Pollack Periodi cában publikálni kívánó kutatók köre egyre szélesedik és közel-, ill. távol-keleti országokból is érkeznek cikkek.

Hogy látja az informatikai képzés jövőjét?

A karon az informatikai képzés a BSc képzés meg indulásával igen erős fejlődésnek indult. A Műszaki Informatika Tanszék és a Rendszer- és Szoftvertech nológia Tanszék a műszakiinformatika-képzés két nagy területét fedi le. A modernizáció következmé nyeként mindkét tanszéken új tárgyak kidolgozására került sor, a rekonstrukció keretében új, korszerű laboratóriumok jöttek létre a hallgatók képzésének szolgálatában. Az informatika szak műszaki szakmai fejlődését messzemenőkig elősegítette az a tény, hogy a szak hat oktatója PhD fokozatot szerzett, három PhD minősítéssel rendelkező új oktató csat lakozott a szakhoz, amelyek közül egy a habilitációs fokozat megszerzése után professzori kinevezést is elért. Az informatika szak tudományos fejlődésében fontos szerepet tölt be az alkalmazott informatika területén jártas két professzor, valamint további há rom akadémiai doktorátussal rendelkező professzor szakmai tevékenysége.

Az informatika szak fejlődését a legjelentősebb mér tékben egy informatikai doktori iskola megalapítása jelentené, mivel így helyben, a karon lehetne megol dani a PhD képzést és a habilitálást, ezzel biztosítva a képzésben a szakmai utánpótlást.

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM MŰSZAKI ÉS INFORMATIKAI KAR 2011-TŐL

A PTE Műszaki és Informatikai Kara Magyarország legdinamikusabban fejlődő mérnökképző felsőokta tási intézményévé vált. Képzési palettánkon a műsza ki tudományok szinte teljes skálája megmutatkozik.

2.500 feletti létszámú hallgatónkkal, több évtizedes tapasztalatunkkal, megújított és kibővített egyetemi campusunkkal hazánk műszaki életének meghatáro zó helyszíne vagyunk.

02_A MIK 50 ÉVE

Nyolc alapképzésünk lefedi a műszaki és művészeti tudományterületeket az építészmérnök, építőmér nök, gépészmérnök, környezetmérnök, villamosmér nök, informatika, építőművészet és ipari formaterve ző tudományágakban. Mesterképzéseinken építész, belsőépítész, építőművész, gépészmérnök, mérnök informatikus, építőmérnök és településmérnök szak területen képezzük az ország legjobb szakembereit. Emellett innovatív kutatási munkákban, gyakorlatori entált képzéseken, kis létszámú csoportos oktatásban vehetnek részt hallgatóink. Szakirányú továbbkép zéseinket a piaci igények gyors változásaira reagálva szervezzük meg. Karunkon minden olyan műszaki érdeklődésű, kreatív fiatal megtalálja a számítását, aki részese kíván lenni egy fenntartható jövő meg tervezésének és megvalósításának. Intézményünk infrastruktúrájának folyamatos fejlesztéseivel egy modern, XXI. századi laborháttér fogadja a hozzánk érkező hallgatókat. 2019 első felében nagyszabá sú fejlesztések valósultak meg a karon: a Modern Városok Program keretében két új épületszárnnyal bővült az egyetem. Az egyikben építész műtermeket és szabad alkotótereket, a másikban a gépészképzést támogató korszerű laborokat alakítottunk ki.

2014 szeptemberétől osztatlan építészmérnök, valamint a doktori iskola PhD és DLA, 2015 szeptem berétől mérnökinformatikus BSc és MSc, építő mérnök BSc, szerkezet-építőmérnök MSc angol nyelvű képzésben is részt vehetnek hallgatóink. 2015 szeptemberétől az Építészmérnök, Építőmérnök, Gé pészmérnök, Villamosmérnök, Mérnökinformatikus, Környezetmérnök BSc szakokon, gyakorlatorientált, ipari cégek, vállalatok részvételével zajló más néven duális képzési formát is indítunk.

Két felsőoktatási szakképzésben vehetnek rész hall gatóink: a Televíziós műsorkészítő FOKSZ-on olyan televíziós szakembereket képzünk, akik a szakma műveléséhez széles körű technikai, kommunikációs és társadalomtudományi ismeretekkel rendelkeznek, képesek használni a professzionális televíziós techni kát, azzal műsorokat készíteni. A műszaki felsőoktatá si szakképzés keretében olyan felsőfokú végzettség gel rendelkező műszaki szakemberek hagyják el az intézményt, akik hidat teremtenek a szakmunka és a mérnöki munka között. Ebben a képzésben a választ ható specializációk az általános gépészet, a komfort gépészet, az elektrotechnika-elektronika, az építő, a környezetvédelem-vízgazdálkodás, a könnyűipar specializáció és az ortopédiai műszerész.

Diplomásoknak 10 szakmérnökképzést ajánlunk szakirányú továbbképzési céllal.

Oktatóink száma 132 fő, 86 fő PhD és DLA fokozattal rendelkezik, 38 fő habilitált.

Három oktatónk az MTA doktora, három mű vészeti díjas oktató, három Magyar Művészeti Akadémia, egy Széchenyi Irodalmi és Művé szeti Akadémia tag, 13 fő tudományos kandi dátus és három főállású kutatónk van.

Oktatóink több mint fele 50 év alatti.

AZ ELMÚLT ÖTVEN ÉV FONTOSABB MÉRFÖLDKÖVEI Dr. Kukai Tibor általános és stratégiai dékánhelyettes 1999-2012

Mit jelentett a Pollack mint műszaki főiskola és mit jelent ma mint egy egyetemi campus? Milyen szívvel gondol vissza erre az öt évtizedre?

A hetvenes években, amikor elindult a Pollack, az akkori állami vezetés egy kicsit német mintára meg akarta teremteni azt a mérnökgárdát, amely az iparban a legmagasabb szinten jeleníti meg a gya korlati, mérnöki tudást. Akkor nem volt más, mint a technikus, illetve a következő lépcső, a műegyetemi mérnök. Az egyetemi ötéves képzés mellett így jött létre a mi főiskolai hároméves képzésünk, a gyárak és üzemek számára képeztünk gyakorlati tudással bíró mérnököket. Az ekkor diplomázott hallgatóink üzemmérnökként végeztek.

Ma úgy látom, ez a lehetőség telitalálat volt a számunkra. Az állami elképzeléseket egyértelműen visszaigazolta a szakma, a Pollackon képzett mér nököknek, üzemmérnököknek nagyon jó nevük lett az iparban. Ezt biztos, hogy csak erősítette, hogy az oktatói gárda nagy része is az iparból érkezett hozzánk. Emellett néhányan a Budapesti Műszaki Egyetemről és egyéb egyetemekről kerültek ide, de az oktatók többsége az iparból. Ez egy nagyon izgalmas korszak volt. Mindenki a tudása maximumát hozta. Mi magunk elég magas szintre lőttük be az elvárásokat, hiszen aki a gazdaságban jó mérnök volt, az igyekezett ezt a fajta maximalizmust az oktatásban is megvalósítani.

Hogy látja most ezt a folyamatot annak a tükrében, hogy közben jött egy lépcsőfok, az egyetemmé válás?

A bolognai rendszer a mi helyzetünket egy kicsit továbbfejlesztette. Korábban, ha valaki elvégezte a főiskolát és tovább akart tanulni, akkor az egyetemek valamilyen rosszul értelmezett minőségi elvárások okán a főiskolákon végzett hallgatók korábbi telje sítéseit, megszerzett tudását nem akarták elismerni. Bizonyos szempontból elvesztegetett évek lettek azok számára, akik továbbtanultak. Tehát, nem mondhatnám, hogy ez jó volt így. Nem volt egysé

ges és nagyon-nagyon protekcionista rendszer volt, ezt bizonyos szinten rendbe tette a bolognai rend szer azzal, hogy van egy alapszint, a BSc, egységes törzsanyaggal és egységes elvárásokkal. Aki pedig MSc képzésre jelentkezik, náluk elismerik a korábbi BSc-n megszerzett tudást, akárhol is végzett. Ez egy diákbarát megoldás. Persze az sem mellékes, hogy mindez európai szinten egységes, így a nemzetközi kitekintés is sokkal egyszerűbb a hallgatók számára.

Hogy az eredeti kérdésre visszatérjek, nem ért váratlanul bennünket az egyetemmé válás, akkor már a Pollack magas színvonalon oktatott. Ezzel a BSc színvonal már az egyetemmé váláskor garantált volt. Át kellett alakítani a tanterveket, ugyanakkor az a szint, ahogy mi az üzemmérnököket oktattuk, messze megfelelt az elvárásoknak. Igaz, hogy volt néhány félreértés akkoriban, mert például a nagy egyetemek úgy értelmezték, hogy a BSc az előkészítő fázisa az MSc-nek, és majd az MSc lesz az, ami a valóságos diplomát adja. Ez hátrányt jelentett volna a klasszikus főiskolai képzőhelyeknek. Volt ebben egy ilyen gon dolat, egy ilyen piaci, oktatási kiszorítósdi. Ez nem jött be, a társadalom okosabb volt. Aki ma elvégez egy BSc-t, azzal a munkaerőpiac számára alkalmas képzettséget szerez.

Ha meggondoljuk ezt a logikai sorrendet, akkor ennek azért van köze ahhoz, hogy milyen feltételeket vár el a piac?

Teljes mértékben. Itt találkozott a piac, az egyéni érdek, az össztársadalmi érdek, a családok érdeke, a fiatalember érdeke. Minél előbb elszakadhatott a családtól, anyagilag függetlenné vált, és így tovább. Tehát egy BSc képzésen önálló lábra állhatott.

A felsőoktatás számára az egyik legfontosabb kér dés, hogy hogyan lehet megteremteni az akadémiai, kutatói, tudományos érdekek összhangját azokkal az elvárásokkal, amiket a piac diktál. Ebben hogy ítéli meg a MIK státuszát?

Ennek a megítélésében nagyon rövid időnek tartom az elmúlt 50 évet. Leginkább azért, mert kulcsszó a hagyomány. Nekünk nagyon intenzív munkát kellett folytatnunk ahhoz, hogy elismertessük magunkat a szakmával, az ország iparával, a felsőoktatást irányító hatóságokkal. Merem remélni, hogy ez jól sikerült, mert ennek az első állomása volt a bolognai rend szerre történő átállás.

02_A MIK 50 ÉVE

Emellett már a ´90-es évektől készültünk arra, hogy egyetemi szakokat indítsunk. Még a bolognai átállást megelőzően sikerült is kettő szak esetében meglépni ezt. Az építőmérnök és építészképzés, ami a Pollack zászlóshajója volt, ma is az egyik a legismertebbek az országban. Bizonyos értelemben nem tekinthe tő talán öndicséretnek, ha azt mondjuk, hogy az ország egyik legjobb képzései. Ezt követte a műszaki informatikai képzés, amely már a nevünket is meg változtatta. A történetünkben még nagyon izgalmas időszak volt, amikor csatlakoztunk a Pécsi Tudo mányegyetemhez. Mi a nagy egyetemi integrációkat megelőzően még a Janus Pannonius Tudományegye temhez kapcsolódtunk, teljesen önként. Ma is élő emlékként van bennem az akkori Kari Tanács, amikor dönteni kellett erről, látom magam előtt az oktatókat, a vezetőket. Ahogy döntenünk kellett arról, hogy 25 év után elengedjük a Pollack Mihály Műszaki Főiskola státuszunkat, ami olyan büszkévé tett bennünket. Nagyon nagy bátorság és nagy felelősség kellett eh hez. Bachmann Zoli, Lenkei Péter, Bársony János és jómagam is sokat kampányoltunk ezért, hogy „gyere kek, ez a jövő, ez most egy látszólagos adminisztratív visszalépés, de a további fejlődésünknek a záloga”.

Helyes lépés volt?

Abszolút. Körülbelül öt évre rá létrejött az a bizo nyos nagy egyetemi integráció, ami létrehozta a mai egyetemi struktúrát. Ez a lépés vezetett oda, hogy ma doktori iskolával és többfajta egyetemi képzéssel, idegen nyelvű képzéssel rendelkező kar vagyunk, egy jelentős tényezője a magyar műszaki felsőoktatásnak.

Mennyit jelent a stabilitásunkban a doktori iskola?

Ami a célokat illeti, a dolgok nem változnak. Mindig is azt kellett szem előtt tartanunk, hogy a lehető leghatékonyabban reagáljunk a körülöttünk zajló folyamatokra. Stabil BSc képzések, minél több MSc akkreditáció és két-három doktori iskola. Ebből eddig egy sikerült! Itt kell megemlítenem, hogy a MIK-nek

újra le kell verni azokat a messze lévő cölöpöket, célokat, amiket szeretnénk elérni és mindenkinek azon kell dolgoznia! A kar életét és továbbfejlődését meghatározó feladatokat, illetve beosztásokat ezen a szemüvegen keresztül kell nézni és az illető kollégá kat ezen az alapon kinevezni, hogy tudnak-e azo nosulni ezekkel a célokkal, vagy nem. Mert nagyon sok másik cél is van, lehetne az ipari kapcsolatokban a legfőbb mércének lenni, vagy a kutatásfejlesztés ben. Szerintem a válasz nagyon egyszerű: minden alapképzésünkre építve mesterképzést is kell csinálni és legalább három doktori iskolát.

Azt, hogy a Pollack ma itt van, elsősorban az épí tészképzésnek köszönhető. A doktori iskola kapcsán ki kell emelnem Bachman Zoli nevét. Ő volt az, aki minden idegszálával erre a célkitűzésre koncentrált. Minden városi vagy külső megrendelés, kutatás kapcsán ennek a lehetőségét látta. Az volt a legfőbb cél, hogy a partnerségekből hallgatói projekteket csináljunk.

A szakma, a társegyetemek, a társépítész-képzőhe lyek a konkurenciát és a bátorságot látták bennünk. Mi meg a Zoli éveken át tartó kitartását. Egy egészen más filozófiával hoztuk létre ezt a doktori iskolát, mert magunk mögé tudtuk állítani az iparban, a tervezői piacon dolgozó, igen magasan elismert építészeket. Nagyon sokáig egy szállóige volt a karon. Négy-öt éven keresztül Zolinak egyetlen napirendi pontja volt a Kari Tanácson: a doktori iskola. Minden alkalom mal bejött, elmondta, hogy 25 Ybl-díjas építész áll mögötte, akik támogatják a doktori iskola létrehozá sát. Igazából berohant, elmondta, hogy huszonöt év és 25 Ybl-díjas építész, a többi meg hülyeség, amiről beszélünk, és elment. Ezt nem lehetett negligálni, zseni volt. Mi olyan doktori iskolát csináltunk, ahol élő projekteket tudtunk létrehozni, mint a Cella Sep tichora Látogatóközpont vagy a Science Building, és ezek megvalósultak. Emellett nem mellesleg öt-hat doktori diploma is készült belőle.

02_A MIK 50 ÉVE

GENERÁCIÓVÁLTÁS: KÉT CIKLUSBAN DÉKÁN

ÉS A DOKTORI ISKOLA ÉLÉN

Prof. Dr. Bachmann Bálint dékán 2009–2018

Egy olyan időszakban volt a kar vezetője, amikor szá mos változás és egyben lehetőség jellemezte a külső környezetünket. Ma hogy látja ezt az időszakot?

Akkor lettem a kar vezetője, amikor elkerülhetetlen volt egy generációváltás. Ennek természetesen volt előzménye, a kar akkori vezetői felismerték ennek a szükségességét és a doktori iskola alapításával kialakították a következő generáció belépését. Tu lajdonképpen ez volt az a fórum, amely kinevelte az oktatók újabb generációját. Az már az én személyes pechem, hogy a fiatalok közül én voltam a legidő sebb, talán ez volt az oka, hogy én kaptam lehető séget arra, hogy a kart ebbe az új érába vezessem. Nem mellesleg szeretném kiemelni, hogy a kar mai vezetőségében is többen vannak, akik ebből az iskolából indultak és a szakmai identitásuk máig ide köthető.

Már több mint 20 éve megfogalmazódott az az am bíció a kar vezető oktatóiban, hogy legyen egyetemi szintű képzés a karon. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola főiskolai karként integrálódott az akkori Ja nus Pannonius Tudományegyetembe és azzal nyerte el az egyetemi kari rangot, hogy mester szintű kép zéseket nyújtott. Ez egy elég elhúzódó folyamat volt, mert akkoriban nem volt evidencia, hogy a főiskolák vagy a főiskolai karok mester szintű képzést folytas sanak. Az egész az építészképzéssel – annak is egy osztatlan formájával – kezdődött, aztán ez többféle építőművész és építészmérnök mester szintű kép zésbe torkollt. Követte az építőmérnök-képzés, majd a klasszikus mérnök – villamos és gépészmérnök – szakok és az informatika. Ebből a helyzetből és ebből a sikeres egyetemi karrá válásból nőtt ki az az ambíció, hogy legyen doktori szintű képzés, amely egy negyedik szintje a felsőoktatásnak. Arra is volt törekvésünk, hogy ez szélesebb körben, az építészet koncepció-alkotó dizájnján kívül az építéstudomány, az építésgazdaság és építéstechnológia területére is kiterjedjen. Ennek az eredménye az, hogy a mai Breuer Marcell Doktori Iskolában építőmérnökök, környezetmérnökök, a társmérnökszakok megfelelő képviselői témavezetőként részt vesznek és ilyen

végzettségű mérnök munkatársak és hallgatók is be tudnak kapcsolódni a tudományos munkába.

Izgalmas időszak lehetett...

Igen, vezetői tapasztalat nélkül lettem dékán, de nagyban támaszkodhattam azokra a kollégákra, akik hosszú évtizedek óta meghatározó szerepet játszot tak a kar életében. Korábbi főigazgatók, dékánok is segítették a munkámat, és természetesen az a szakmai, tudományos közeg, amiből én is jövök, ez egyértelműen – az immár Breuer Marcellről elneve zett – doktori iskola.

Két cikluson keresztül voltam dékán, az első szá momra egyfajta „beletanulásról” és az akadémiai vezetői lét megismeréséről szólt, a második dékáni ciklusomban értek meg azok a projektek, amelyeket korábban előkészítettünk. Ezek közül az intézmény életében talán a legfontosabb a nemzetköziesítés volt, amelyet – miután mi belefogtunk – a „Modern Városok” program keretében a PTE is a zászlajára tűzött. Addigra a Pollackon ott tartottunk, hogy már megszerveztük az oktatók nyelvi felkészítését, okta tás-módszertani továbbképzését, így tulajdonképpen felkészülten vártuk, hogy a nemzetközi hallgatók jöjjenek hozzánk.

Az oktatók felkészítésén túl mi volt ennek a folya matnak a nehézsége?

Tudatosan terveztünk, nem bíztuk a véletlenre a fel adatainkat, kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszert építettünk ki. Attól eltérően, amit más képzési terü leteken a nemzetközi képzéseket folytató intézmé nyek gyakorolnak, hogy úgynevezett „ügynökökön” keresztül egyenként keresik meg a hallgatókat, mi nemzetközi, nagy presztízsű egyetemekkel, főiskolák kal kötöttünk megállapodást és szakmai együttmű ködést. Ezeken a kapcsolatokon keresztül nagyobb létszámban, akár évfolyamokban vagy kisebb csoportok keretében érkeztek hozzánk a hallgatók, főleg a Távol-Keletről, Kínából, de az észak-afrikai térségből is.

HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI

Prof. Dr. Medvegy Gabriella, a MIK dékánja

Hogyan látja a MIK jelenlegi helyzetét?

Öt olyan pillért látok, amely alapja a jelenleg zajló progresszív folyamatainknak, és egyben személyes motivációm is, amikor a korszerű műszaki felsőok tatásra gondolok. Egyrészt megvalósult és zajlik a „portfolió kinyitása”, amely azt jelenti, hogy a digitalizált oktatási portfólió logikája mentén elkezd tünk modulokban gondolkodni. Ezáltal reálisabb a klasszikustól eltérő oktatási ciklus felépíthetősége, a környező ipart vagy gazdasági partnereinket (számukra is) értelmezhetőbb bevonásának lehető sége, a nemzetközi területek felé való további nyitás. Párhuzamosan módszertani innovációk, pilotok is szükségesek; különös lehetőséget látok a „blended learning” tananyagreformban, mely jelentős erőforrá soptimalizációt is jelent. Másrészt fontosnak tartom, hogy átlátható módon – ha lehet, periodikusan, hogy a közreműködők maguknak érezzék – hozzáférhe tővé váljanak lehetőségek, melyekből felépítmé nyek alakulhatnak. Nem utolsósorban láthatóvá és kiemelhetővé válik a kiemelkedő teljesítésekre képes közeg! A volumen igen kecsegtető, ezért rengeteg teljesítményösztönző belső pályázatot, ösztöndíjat működtetünk. Hangsúlyozom annak a jelentőségét is, hogy az ipari és szakmai partnereink hitelesek, jelen vannak a campuson, és jól meg tudjuk határozni a közös érdekeket, mely rendkívül izgalmas erővonala kat eredményez a kar körül. Mindezt saját szervezeti egységeinken is végigvezetve olyan interdiszcipliná ris felületekre világít rá, amely a műszaki területeken az alkalmazott mérnökséget, más esetekben a „Re search by Design”-t jelenti. Kétségtelenül jól láttat ható az eredménye, és magával ragadó a folyamat.

Büszkék lehetünk arra is, hogy az egyetemen érthető a helyünk, és valóban egyre több beazonosítható „hibrid” terület merül fel, mely a társkarokat is érdekli.

A felsőoktatásban ez óriási érték – a PTE-n, hogy erre nyitottság van, a kollégáknál, hogy fogadó készség. Végül, de nem utolsósorban itt a nemzet közi kontextus, mely szintén kifordítható oktatásra, hallgatókra, projektekre, szakmákra. Mindenestre alá kell húzni, hogy a műszaki, IT és építészképzésekben dolgozó felsőoktatásnak nagyon termékeny inputja, és e szakmáknak mindig is jellemzője volt az ilyen jel legű kitekintés. Rendkívül sok keresztmetszet adódik

csak a napi munkában, amelyet bármelyik fent leírt gondolatkörrel is érdemes vegyíteni.

Ugyanakkor a PTE Műszaki és Informatikai Karának kétségtelenül egyik legkomolyabb kihívása a világjár vány által kirajzolódó jelen és a nehezen kalibrálható jövő. Azon a szakaszon, amikor hétről hétre tudtunk reagálni az éppen felmerülő, de annál markánsabb működési bizonytalanságokra, már túl vagyunk – az oktatási munkánk nem tört meg, a hallgatóinkat meg tudtuk tartani, a hallgatói jelentkezői számainkat még növelni is tudtuk, mind a hazai, mind a nemzetközi piacról érkező beiskolázási sorokon.

A másik valós kihívás: a napi folyamatnak való sikeres megfelelés, amely a hazai felsőoktatást jellemzi és zajlik, az ún. modellváltás. Szűkebb intézményünk alig ötvenéves fennállása óta számos olyan mérföld követ megélt, melyek az adott pillanatban egészében alakították át a napi rutint – ilyen újkori pillanat a rendszerváltás, majd az 1996-tól kezdődő egyete mi integráció (JPTE, PTE), az egyetemi szintű karrá válás az ezredforduló körül (Pollack Mihály Műszaki Főiskolából PTE Pollack Mihály Műszaki Kar), majd a mai MIK. A „kreditrendszer” 1998-tól, a „bolognai rendszer” 2005-től szintén kifordította a sarkából a napi gyakorlatot. A „kancellária rendszer” 2014-től része a felsőoktatásnak, látjuk is még a gyerekbeteg ségeit, amikor a következő (2021) markáns változás, a modellváltás újabb szerkezeti váltásokkal jár majd. Látható már a felsőoktatási modellváltás néhány fókusza?

A folyamat a PTE MIK-et megítélésem szerint stabil állapotban éri. A kar bevételt termelő képessége és eredményessége alapján az egyetem dobogós szervezeti egységei körül van, mára a nagyszolidalí tók közé tartozik. A hallgatói létszám alapján a kar a negyedik helyen áll a PTE-n, a nemzetközi hallgatói létszámot tekintve a második. Szakjai mögött erős ipari kapcsolati háló feszül, szakmai támogatói gyak ran az oktatási munkába is beágyazottak. A karon nagyot ugrott a tudományos és alkotói aktivitás: kiemelkedően teljesítő kutatócsoportjaink és műhe lyeink egyetemi szinten is láthatóvá váltak.

A szakmai munka úgy zajlik, hogy ahol lehet, üt köztetjük a nemzetközi trendekkel, figyeljük a hazai és nemzetközi beiskolázási piacot, és igyekszünk egyetemi szinten is mérvadó ambíciókat megfogal mazni, legalizálni. Véleményem szerint a Műszaki és Informatikai Kar meg fog tudni felelni annak a komp lex monitoringot hozó fenntartói attitűdnek, amely a magunk számára is kitűzött folyamatos versenyké pességi összehangoltságot feltételezi a munkánkban.

02_A MIK 50 ÉVE

Ennek fenntartásához természetesen nem elég a puszta ambíció, de működési keret is kell. A for rásszerző kondícióink jók, számos egyetemi belső, illetve egyetemen kívüli pályázati forrást is elértünk az utóbbi években, és a kilátások folyamatosak. Több az energetikai tematikájú vagy fenntarthatóságra irányuló projekt, definiálódik pl. a „Cleantech”, vagy a PTE Tématerületi Kiválóság Programja által zászlóra tűzött „biomedical engineering” témájú kutatások, de töretlen az igény az informatikai tartalmú szakmai támogatásra, érkezik a „hidrogéntechnológiák” labor.

A „zéró karbon”, a „well being”, a „SMART megoldá sok”, a „műszaki diagnosztika” szintén több műszaki, IT és építészeti oldalról táplálható témák. A PTE épít a MIK-re ezekben a programokban. A „research by design” szemlélet esetenként PTE szintű belső fel adatokat is jelent, ami nagyon fontos, hiszen a karon dolgozó szakemberek szakmai felkészültségének „házon belüli” elismerése kifelé is jól mutat. Ugyan akkor figyelni kell az erőforrásainkra, mert egy-egy területen a kapacitások szélén van a kar. Azokon a területeken, ahol pl. a tudományos utánpótlásnevelés nem kiegyensúlyozott, kari szintű lojalitás szükséges ennek elősegítésére.

A lehetőségeinket le kell követni – illetve elébe kell menni – a kar szervezeti felépítésének folyamatos kalibrálásával, a szakmai intézeti rendszer auto nómiájának erősítésével. Ugyanakkor a „szak”, a „szakma”, a „tanszékek” struktúrája valós erősség, ezeket a fogalmakat meg kell tartani. Építeni tud a felhalmozott tapasztalatra, lojális korábbi hallgatókra, személyes kapcsolatokra, valós hálózatokra. A jövő ben elvi lehetőség, ha a kar újra fel tudja építeni saját piaci bevételeit, melyeknek a közelmúlt éppen nem kedvezett az egyetemi cégek megszüntetésével. Kari érdekeltségű spinoff, akár innovatív startup vállalko zás ideális keretet jelent, a jövőben vélhetőleg erre nagyobb mozgásterünk lesz.

Tulajdonképpen a jelen értékelése során már kiraj zolódnak a jövő irányai. Melyeket tartja ezek közül a legfontosabbnak?

A klasszikus és akkreditációs engedélyeink (azaz lé tünk) alapját képező akadémiai, alkotói, tudományos és tudományos-kvalifikációs feladatok mellett egyre nagyobb az elvárás a K+F, inkább K+F+I akciókba való integrációk iránt. Fontos az ipari aktuális hely zetekre dinamikusan reagálni tudó portfólió, ehhez a korszerű infrastruktúra és eszközpark. Az elmúlt években valós és látható fejlesztések történtek, de ezek sok esetben csak korábbi adósságokat halvá nyítanak. Napi kapcsolataink, ipari beágyazottságunk folyamatos forrásokkal kecsegtetnek, melyek ebben a munkában igen sokat segítettek, és segíteni tudnak a jövőben is, ám nekünk magunknak is komoly és hatékony lobbitevékenységet is bele kell tennie. Az elmúlt években felépített két elvi nagy projekt, a „SMART Mérnök Lab” és az „IT Kutatóinkubátor” szakmai programjának és facilitásigényének munka verziója mára eljutott odáig, hogy egyetemi szinten jóváhagyást kapjon, és a pályázati anyagunk mellett milliárdos összegek is szerepelnek. A következő időszakban fog kiderülni, hogy lesz-e lehetőségünk megvalósulásba fordítani ezeket.

Mindezeken túl egy stabil, illusztris hallgatói létszám mal, értékes kollegiális körrel dolgozó karról van szó az integrált Pécsi Tudományegyetemen – ami az univerzális egyetemi polgárság öntudata mellett képviseli azt a „Pollack” brandet, amelyet (amelyeket) én is nagy értéknek tartok. Mindent jól ötvözve, előre nézve, minden együtt áll ahhoz, hogy a kép, amelyet korábbi dékáni ciklusomban „Intelligens Kar”-ként írtam le, az „Intelligens Kar 2.0” fázisba lépjen.

OKTATÁSI PORTFÓLIÓNK

Ma a pécsi Műszaki és Informatikai Kar több évtize des tapasztalatával, megújított, kibővített egyetemi campusával hazánk műszaki felsőoktatásának egyik legszínesebb intézménye, a magyar műszaki élet egyik meghatározó központja.

Nyolc alapképzésünk lefedi a műszaki, a művészeti és az informatikai tudományterületet az építészmér nöki, az építőmérnöki, a gépészmérnöki, a környe zetmérnöki, a villamosmérnöki, az informatikai és az építőművészeti tudományágakat.

Egyik felsőoktatási szakképzésünk, a televíziós műsorkészítő szak már több mint tizenöt éves múltra tekint vissza.

Hallgatóink több mesterképzés közül válogathat nak, jellemzően az építészmérnöki, építőművészeti, építőmérnöki, gépészmérnöki és az informatikai tudományágakban.

Breuer Marcell Doktori Iskolánk Építészmérnök PhD és Építőművész DLA képzése magyar és angol nyel ven is fogad doktoranduszokat.

Képzéseink történeti áttekintésében jelentős időszak volt a teljes felsőoktatást érintő bolognai rendszer el indulása, majd a kar nemzetköziesítésének folyamata, melynek eredményeként szakjaink jelentős számban angol nyelven is elérhetők.

Az építészmérnöki, az építőmérnöki, a gépészmér nöki, a villamosmérnöki, a mérnökinformatikus és a környezetmérnöki BSc szakokon gyakorlatorientált, ipari cégek, vállalatok részvételével zajló duális kép zési formát is indítottunk.

Diplomásoknak 16 szakmérnök-, szakemberképzést ajánlunk szakirányú továbbképzési céllal.

KÉPZÉSI KÍNÁLATUNK

Alapképzés (BSc, BA)

• Építészmérnöki

• Építőmérnöki

• Építőművészet

• Gépészmérnöki

• Ipari termék- és formatervező mérnöki

• Környezetmérnöki

• Mérnökinformatikus

• Villamosmérnöki

Mesterképzés (MSc, MA)

• Egészségügyi mérnök

• Belsőépítész tervezőművész

• Építész

• Építőművész

• Gépészmérnöki

• Mérnökinformatikus

• Szerkezet-építőmérnöki

• Településmérnöki

Duális képzés/Duális Akadémia

Doktori Iskola (PhD, DLA)

• Építészmérnök PhD (angol nyelven is)

• Építőművész DLA képzés (angol nyelven is)

Felsőoktatási szakképzés (FOKSZ)

• Műszaki felsőoktatási szakképzés

• Televíziós műsorkészítő

Szakirányú továbbképzések:

• Alkalmazott mechatronikai szakmérnök/ szakember

• BIM szakmérnök

• Atomerőművi üzemeltetési szakmérnök/ szakember

• Hulladékgazdálkodási szakmérnök/műszaki szakember

• Létesítmény-energetikai szakmérnök

• Minőségirányítási rendszermenedzser

• Nukleáris környezetvédelmi szakmérnök/ szakember

• Történeti épületdiagnosztikai és rehabilitációs szakmérnök/szakember

• Városüzemeltető szakmérnök

• Vizuális mediátor, iskolai designer

• Zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök/ szakember

• Homlokzattervező szakmérnök

• Tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnök/szakember

• Közlekedési létesítmények részismereti képzés

Tanfolyami képzések

• Cisco Hálózat Akadémia

• FESTO tanfolyam (mechatronika)

• Informatikai biztonság

• JAVA programozó

• Linux üzemeltető

• Rajz-alkalmassági és felvételi gyakorlati vizsgára előkészítő tanfolyam

• Webprogramozó

Nyelvvizsga-lehetőségek

Államilag elismert általános nyelvvizsga és felkészítés

Államilag elismert szaknyelvi vizsga és felkészítés

Intézményi belső vizsga és felkészítés

ÉPÍTÉSZ SZAKMAI INTÉZET

Jelenleg folyó képzéseink

Alapképzés (BSc, BA)

• Építészmérnöki

• Építészmérnöki osztatlan

• Építőművészet

Mesterképzés (MSc, MA)

• Belsőépítész tervezőművész

• Építész

• Építőművész

• Településmérnök

Doktori iskola

Breuer Marcell Doktori Iskola: Építészmérnök PhD és építőművész DLA képzés (angol nyelven is)

FOKSZ

• Televíziós műsorkészítő

BELSŐÉPÍTÉSZETI, ALKALMAZOTT ÉS KREATÍV DESIGN TANSZÉK

A tanszék elsődleges célja, hogy a diverz szakmák és tudományterületek (melyeket a tanszék oktatói képvi selnek) között olyan koherenciát teremtsen, melyben folyamatos megújulás eredményeképp a diszciplínák naprakészen támogatják az oktatást és kutatást, valamint ezzel párhuzamosan biztosítják a képzések és kutatások piacképességét. A szervezeti egység egy olyan brandet épít, amely transzdiszciplináris együttműködések által nem csak a jelen társadalmi, ipari és kulturális igényeit szolgálja ki, hanem a „jövő piacára” termel és dolgozik.

A kutatás területén a tanszék célja szintén a transz diszciplinaritás ötletének alkalmazása. A kar sokszínű struktúrájából fakadóan az együttműködés elen gedhetetlen és előremutató stratégia. A tanszéken, intézeten és karon belüli, továbbá karokon átívelő együttműködések a tanszék fontos stratégiai céljai

között szerepelnek. Oktatói, kutatói együttműköd ve más tudományterületek képviselőivel komplex projektekben vesznek részt, melyek során egyéni szaktudásukat, kompetenciájukat kamatoztathatják, ezáltal a tudományterületek határait terjesztik ki. Ezt a korszerű ismeretanyagot az oktatás területén is alkalmazzák.

Kiemelten fontos a változó piaci kihívások integrálása az egyetemi oktatásba. A hallgatóknak nemcsak a múlt és jelen szakmai tudásanyagával kell megis merkedniük, hanem fel kell készíteni őket a life long learning-re, azaz az egész életen át tartó tanulás szükségességére, továbbá meg kell ismertetni őket az új technológiákkal, lehetőségekkel. Az oktatás területén a művészképzés műhelymunkában rejlő sajátosságát tartjuk fontosnak alkalmazni és tovább fejleszteni.

A projekt alapú oktatás kis létszámú teamwork (cso portos munka) keretében biztosítja a képzés minősé gét és a hallgatói sikereket. Ezt a fajta oktatási meto dikát a piaci szereplőkkel való szoros együttműködés, az élő projekten alapuló tanulás erősíti, mely során a műhelymunka eredménye innovatív piaci termékké válhat. A szakmákat átívelő műhely alapú oktatás célja, hogy kövesse a transzparencia szellemiségét és az együttműködés legyen az inspiráció alapja.

A tanszék gondozásában magyar és angol nyelven Belsőépítész MA szak van: Az utóbbi évek rohamosan fejlődő építési, konstruá lási technikái, a folyamatosan megjelenő új anyagok és technológiák egyre újabb és újabb kihívások elé állítják a szakmát. Alacsony azoknak a szakemberek nek és tervezőknek a száma, akik valóban korszerű válaszokat képesek adni ezekre a belsőépítészetet, belső térhasználatot érintő kérdésekre és kihívásokra.

A korábban ezen a területen évtizedeken keresztül alkotó szakmagyakorlók generációjának utánpót lásához a hazai építőipari piaci szereplők, valamint nemzetközi partneregyetemeink részéről folyamatos igény van a szak iránt. A szak feladata olyan tervezők képzése, akik tehetségük, képzettségük és kreativi tásuk révén alkalmasak szakmai területükön magas

szintű környezetalakító, tárgytervező tevékenység végzésére. A képzés angol nyelven is folyik, nemzet közi partneregyetemeink részéről állandó a megkere sés a szak iránt.

A belsőépítész hallgatók képzése mellett a tanszék kiemelkedő szerepet vállal az építészképzésekben, valamint a Breuer Marcell Doktori Iskola képzésében is.

Specializáció

A pécsi építészképzés erőssége a magas szintű elméleti alapokra épített, gyakorlatorientált képzés. Az MSc és osztatlan képzéseink sajátossága, hogy a hallgatók választható specializációkkal a kívánt szakterületen tovább mélyíthetik a tudásukat. A tanszékhez az Építészeti tervezés és Belsőépítészet specializáció kapcsolódik.

Továbblépés lehetőségek

A Belsőépítész MA elvégzése kiváló alapot ad a szakmában való munkához és a további tanulmá nyokhoz, mint a karunk által kínált szakmérnöki szakok vagy a Breuer Marcell Doktori Iskola képzése.

MŰSORKÉSZÍTŐ FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

A Belsőépítészeti, Alkalmazott és Kreatív Design Tanszék keretein belül képzünk felsőoktatási szak képzés keretében televíziós műsorkészítőket. A 21. század a képekről szól, a televíziós csatornák, az újságok képeken, mozgóképeken keresztül közvetítik a világ eseményeit. Ezért egyre inkább felértékelődik a naprakész, magas szintű szakmai tudással rendel kező szakemberek szerepe, akik a rakétasebességgel fejlődő technikai megoldásokkal képesek rögzíte ni, megszerkeszteni és közvetíteni a mindennapi

történéseket. Erre az igényre reagálva indította el a kar 2004-ben televíziós műsorkészítő szakát. A mára már a művészeti felsőoktatási szakképzés (FOKSZ) területén piacvezetővé vált képzésen olyan munka társakat oktatnak, akik a tradicionális, valamint a kor társ képalkotás terén is képesek a vizuális nyelvben rejlő kifejezési lehetőségek felhasználására. A pécsi képzés egyediségét annak gyakorlati erőssége és sokszínűsége adja, ezért az itt végzett szakembereket szívesen fogadják a hazai és a nemzetközi médiában.

ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSTERVEZÉSI TANSZÉK

Építészmérnök-képzésünk célja olyan építészek képzése, akik képesek arra, hogy ellássák a település és területrendezés, általában az épített környezet ala kításának valamennyi építészeti és építési feladatát. Ezen belül elvégezzék épületek, épületegyüttesek építészeti és szerkezettervezési feladatait, megter vezzék, megszervezzék, irányítsák és ellenőrizzék ezek építését, épületfenntartási és felújítási felada tokat végezzenek, műemlékvédelmi feladatokat lássanak el. Képzettségüknek megfelelő elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytassanak, és szakterületükön az építésigazgatási és hatósági munkákat irányítsák.

Megközelítésmódunkra hatnak a nemzetközileg is ismert pécsi származású Bauhaus-alkotók: Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Molnár Farkas. A pécsi építészképzést a kortárs építészet iránti nyitottság, a progresszivitás, a nemzetközi trendekre való odafi gyelés alakítja. Új színfolt az „energiadesign”, mely specializáció kutatási területként és projektmunka ként is jelen van, ezáltal hallgatóink átitatódnak a napjainkban nagyon fontos ökologikus szemlélettel és módszerekkel is.

A vállalt oktatási mód, a „műhelyjellegű képzés” azt jelenti, hogy közvetlen mester–tanítvány viszony alakul ki, a hallgatók oktatóikkal közösen dolgoznak a feladatokon.

A legtehetségesebbek a Breuer Marcell Doktori Iskolában folytatják tanulmányaikat.

Településmérnöki képzésünkön azt a szemléletet közvetítjük, hogy egy városnak ugyanúgy lelke van, mint egy embernek. Ugyanúgy lehet szép vagy csú nya, unalmas vagy érdekes, működhet összehangol tan, avagy esetlegesen. A XXI. század nagy kihívása, hogy összetett környezetünket tudatosan alakítsuk, mint ahogy az élhető, fenntartható vagy éppen okos városok létrehozása, üzemeltetése, az igényeknek való megfeleltetése is új feladatok elé állítja a város tervező szakembereket. Ezért mindinkább felerősödik az igény az összetett problémamegoldásra nyitott, a települések és környezetük alakítására, valamint értékvédelmi feladatok ellátására, irányítására alkalmas mérnökökre, akik képesek kidolgozni és végrehajtani a települések fejlesztési elképzeléseit, illetve programjait. A várostervezőnek sokféle tudást kell egyesítenie magában, egy sokszereplős csapatot kell tudnia irányítania. A képzés célja, hogy erre a szerepre felkészítsük a hallgatókat. A mesterszakon a különböző alapképesítéssel rendelkező hallgatók képességeik, érdeklődésük függvényében az urba nisztikán belül (azaz mindazokban a szerepkörök ben, melyek a települések fejlesztésével, építésével kapcsolatosak) különböző feladatokra készülhetnek fel. A pécsi képzés elsősorban a tervező, irányító szerepkört alapozza meg.

Karunkon az országban az elsők közt több mint két évtizede képeznek településmérnököket, s immár tíz éve folyik a gyakorlatorientált mesterképzés, amely a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzésé vel településtervező jogosultságot is biztosít az itt végzett szakembereknek. Elsősorban egy gondolko dásmódot igyekszünk megtanítani a településmérnök mesterszakos hallgatóinknak, hogy képesek legyenek megoldani a világ fejlődésével egyre összetettebbé váló városi problémákat. A képzés egy multidiszcipli náris megközelítésből indul ki, a település történeté

vel, az épületek telepítésével, a társadalmi, gazda sági problémákkal ugyanúgy foglalkozunk, mint az államigazgatással, az önkormányzati működéssel vagy a közlekedés-, a közmű- és tájtervezéssel. Amikor ugyanis valamilyen módon beleavatkozunk egy település élő szövetébe, az hatással lesz a teljes rendszer működésére. Ez a komplexitás adja képzé sünk erősségét. Az oktatásban a tapasztalt idősebb nemzedék mellett a fiatal településtervező generáció is jelentős szerepet kapott.

ÉPÜLETSZERKEZETEK–ENERGIADESIGN TANSZÉK

Az 1972-ben létrejött Épületszerkezettan tanszék a pécsi építészképzés elsőként alapított tanszéke, melynek tevékenysége nyomán alapítottuk meg az építész intézet további tanszékeit. Karunk neves professzorai, Bachman Zoltán és Kistelegdi István vezetése alatt a Pollack Mihály Műszaki Főiskolai karon az 1998/1999-es tanévben útjára indult a pécsi egyetemi szintű építészképzés, ahol a kezdetektől műhelyalapon folyt az oktatás.

Az Épületszerkezettan tanszék jelentős átalakuláson ment át az utóbbi években. A kor kihívásaira reagálva a tanszék kiegészült az energia- és környezettudatos tervezés alapelveinek oktatásával-kutatásával és immár új néven Épületszerkezetek–Energiadesign Tanszékként folytatja tevékenységét. Az oktatásban és kutatásban egyaránt egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a korszerű építőanyagok, innovatív megol dások kidolgozására és alkalmazására.

Egy mai épület megtervezése összetett feladat, mely számos diszciplína összehangolt munkáját kívánja, ezért ez a komplex szemlélet az oktatás szerves részét képezi. Célunk olyan építészek képzése, akik a megszerzett tudásuk alapján képesek a gyors és hatékony problémafelismerésre, döntéshozatalra. Környezettudatos szempontokat előtérbe helyezve végzik épületek, épületegyüttesek építészeti és szer kezettervezési feladatait, megtervezik, megszervezik, irányítják és ellenőrzik ezek építését, épületfenntartá si és felújítási feladatokat látnak el.

A pécsi építészképzés erőssége a magas szintű elméleti alapokra épített gyakorlatorientált képzés. Az MSc- és osztatlan képzéseink sajátossága, hogy a hallgatók választható specializációkkal tovább mélyíthetik a tudásukat a kívánt szakterületen. A szer kezettervező specializáció elvégzése kiváló alapot ad a szakmában való munkához és a további tanul mányokhoz, mint a karunk által kínált szakmérnöki szakok vagy a Breuer Marcell Doktori Iskola képzése.

Tanszékünk gondozásában számos kutatási területet kínálunk a hallgatóinknak alap-, mester- és doktori iskolai programokban:

épületszerkezetek, épületfizika, membrán köny nyűszerkezetek, kinetikus szerkezetek, épületek

faszerkezetei, épületek teherhordó faszerkezeteinek felújítása, templomtorony-szerkezetek, dinamikus energetikai és klimatikus szimulációkkal támogatott építészeti tervezés, CO2-pozitív szerkezetek, épületés településszintű fejlesztése energetikai, klimatikus és aerodinamikai szimulációs modellezéssel, épület tervezés-optimalizáció matematikai módszerekkel, parametrikus modellezés, integrált örökségvédelem, népi építészet, geometria az építészetben, különle ges épületszerkezetek.

VIZUÁLIS ISMERETEK TANSZÉK

Az Építész Szakmai Intézet keretein belül működő Vizuális Ismeretek Tanszékének alapvető feladata nemcsak a különböző építészképzések, de a Műszaki és Informatikai Kar teljes képzési palettáján szereplő szakokhoz kapcsolódó művészeti tartalom alapja inak a biztosítása. Ennek függvényében a tanszék személyi összetétele a kiváló építész kollégák mellett felsorakoztat részben Bauhaus mintára szervezett professzionális, szakmájukat gyakorló képzőművé szeket is.

A korszerű mérnökképzés nem feledkezhet el azokról a tudástartalmakról, amelyek évszázadokon keresztül természetes kísérői voltak a műszaki innovációnak.

A világ leghíresebb építészei, tervezői ugyanazokból a műtermekből kerültek ki, mint a világ leghíresebb szobrászai vagy festői, így nem véletlen, hogy az egyetemi szintű építészképzés alapító professzo rai, prof. dr. Bachman Zoltán és prof. dr. Kistelegdi István is fontosnak tartották a műszaki, építészeti ismeretek mellett a társművészetek hangsúlyos jelenlétét a képzésekben. A rajzolni tudás képessége a tervezői munka szürke eminenciása, ami – vis a tergo – képes előremozdítani a folyamatot. Minden vizuális gondolat első megjelenési formája a skicc vagy a vázlat, és a tervezés menetének minden olyan pontján, ahol elakadni látszik a folyamat, újra és újra a papír, a ceruza és az alkotó dialógusa fogja előbbre vinni a munkát. Mindez egy szemlélet, egyfajta közös hitvallás annak érdekében, hogy a műszaki képzések erőteljesen racionalista, néha technokrata látásmódja mindig számoljon az emberi tényezővel, magával az emberrel, ami egyszerre alfája, ómegája és origója is annak az innovatív műszaki keretek között folyó munkának, ami a teljes kart jellemzi.

A Vizuális Ismeretek Tanszéke a legszélesebb művé szeti ismereteket az Építőművész, valamint a Belső építész tervező szakok irányában adja, amely képzési formákban megjelentek a klasszikus értelemben vett rajz és plasztika, a festészet, az alakrajz mint az emberi figura tanulmányozásának lehetősége, és az alkalmazott vizuális ismeretek tudástartalmai.

A Vizuális Ismeretek Tanszéke kiemelt figyelmet fordít arra, hogy saját szervezésben, de külső együttműkö dő partnerek bevonásával, a kötelező tananyagon túl lehetőséget teremtsen a hallgatók kreatív képessége

inek fejlesztésére a különböző pályázatokon, illetve hazai és külföldi workshopokon való részvétel útján. Azt valljuk, hogy a tanulás élmény, és az élménysze rűséget a legegyszerűbben a művészeten keresztül lehet megélni. Az élmény motivál, de a motiváció akkor jár eredménnyel, ha elhivatottsággal és alá zattal párosul, és e kettő a művészetben jelenik meg a legtisztábban. Pátzay Pál híres magyar szobrász művész szerint „a szobrász az, akinek szobrok jutnak az eszébe”, utána szabadon: az építész az, akinek épületek jutnak az eszébe, és a mérnök az, akinek műszaki megoldások jutnak az eszébe. Valójában mind ugyanaz, alkotómunka, ami akkor eredményes, ha a fentebb említett három alapkő együtt működik benne: élmény – elhivatottság – alázat!

A JÖVŐ FONTOS ESZKÖZE A BIM

Az elmúlt évtized egyik legfontosabb eredménye az építőipari tervezés és kivitelezés területén az épület információs modellezés (BIM – Building Information Modeling) elterjedése, azaz a tervezés és a kivitele zés egyes szakágai közötti adatáramlás minőségének 3D tervezőszoftverek segítségével történő fejlesztése volt. Ez a tervezésmódszertan azon túl, hogy a kivite lezés támogatása mellett számos, az épület későbbi üzemeltetését is megkönnyítő információ eltárolását is lehetővé teszi, ma még rengeteg kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. A karon úttörő módon mintegy tíz éve tanítjuk a CAD szoftverek BIM mód szertan szerinti használatát, egy kutatócsoport pedig

azon dolgozik, hogy virtuális szimulációk segítségé vel már az épülettervezés fázisában lehetővé váljon az építés közben felmerülő, az emberi egészségre káros hatásokkal és anyagokkal számolni. A kar közeli tervei között szerepel a kutatócsoport BIM kompe tenciaközponttá való fejlesztése, amit a Paks II. prog ramhoz kapcsolódó kari mérnökképzési koncepció is indokol. Olyan jól felszerelt BIM-labort hozunk létre, amelyben a kutatáshoz szükséges eszközök mellett megtalálhatók az ipari partnereink igényeire épülő kiegészítő szolgáltatások, az oktatás, valamint a tanácsadáshoz szükséges kompetenciák is.

BREUER MARCELL DOKTORI ISKOLA

Az építőművészet művészeti ágban már 2003 óta országos hírű DLA képzés folyik, mely azóta az építészmérnök tudományágban PhD képzéssel egé szült ki. A doktori iskola az osztatlan építészmérnöki MSc, osztott építészmérnöki MSc szakokra, és az osztott építőművész szakokra, valamint a hagyomá nyos rendszerű osztatlan építőművész szakra épül. Alapfeladata, hogy a bolognai tehetséggondozásá nak megfelelő képzést biztosítson a legjobb végzett építészeknek, építészmérnököknek, az építészettel koherens művészeti és tudományos diplomával rendelkezőknek.

A doktori iskola az alapításkori örökségvédelmi irányultsága időközben a változó elvárásoknak és a jelenkor igényeinek megfelelően kibővült, s ma az épített értékek védelmének minden aspektusával foglalkozik, a korszellemnek megfelelően a fenntart ható építészetet szolgálja, megfelelve az építészet terén a szociális, környezetvédelmi és biztonsági elvárásoknak.

Ma a doktori iskola az építőművész DLA mel lett a műszaki tudományon belül építészmérnöki tudományágban folytat PhD doktori képzést. Meg határozó koncepciója, hogy a DLA- és PhD-hallgatók az elméleti felkészítésen túl olyan műhelymunkában

tevékenykednek, amelyet a vezető oktatók, a szakma elismert művelői vezetnek, és veszik maguk mellé társként a hallgatókat. Ez a gyakorlat az, amely a pécsi oktatás, DLA/PhD képzés legmeghatározóbb, legkarakteresebb eleme, és amely kiemelten mássá teszi a többi ilyen jellegű képzésekhez képest. A hall gatók magas szintű, önálló, kreatív alkotó tevékeny séget igénylő munkát végeznek. A legtöbb esetben az oktatókkal együtt megvalósuló épületeket, épületegyütteseket terveznek. Így a mester–tanítvány viszony legszorosabb formája jön létre.

A doktori iskola elindította az idegen nyelvű képzést, ami az iskolában folyó alkotómunka nemzetközi elismerését tükrözi, s egyben további lehetőséget biztosít a nemzetközi kapcsolatok építésére.

A Breuer Marcell Doktori Iskola kiemelkedő ered ménye, hogy 2012-ben a 13. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának installációját dr. Bach mann Bálint és dr. Markó Balázs rendezhették. Így a világhírű építészek között szerepelhettek építészhall gatóink munkái, amelyeket pályázat útján rangsorol tak. Intézményünkben készült „A malom”, a 2015-ös Milánói Expo magyar pavilonjára kiírt pályázat győztes terve, két vezető építésztervező oktatónk, dr. Getto Tamás és dr. Hutter Ákos munkája.

INFORMATIKA ÉS VILLAMOS INTÉZET

Jelenleg folyó képzéseink

Alapképzés (BSc, BA)

•

Mérnökinformatikus magyar és angol nyelven

• Villamosmérnöki magyar és angol nyelven

Mesterképzés (MSc, MA)

• Mérnökinformatikus magyar és angol nyelven

• Egészségügyi mérnök angol nyelven

Mérnökinformatikus specializációk

• Alkalmazásfejlesztő

• Intelligens rendszerek információtechnoló giája

• Rendszermérnök

Villamosmérnök specializációk

• Létesítmények villamosítása és automatizá lása

• Beágyazott mikroszámítógépes rendszerek

Duális képzés/Duális Akadémia

Felsőoktatási szakképzés (FOKSZ)

• Műszaki felsőoktatási szakképzés

MÉRNÖKINFORMATIKUS-KÉPZÉS

A mérnökinformatikus-képzés alapvetően a Rend szer- és Szoftvertechnológiai, valamint a Műszaki In formatika Tanszékekhez kötődik. E két tanszék látja el az oktatással kapcsolatos feladatok döntő többségét, de emellett természetesen az intézet és a kar egyéb tanszékei is részt vesznek az informatikushallgatók oktatásában. Kollégáink magasan kvalifikált szakem berek, a vezető oktatók szakterületükön az oktatás mellett rendszeresen publikálnak, a tématerületükön tudományos igényességgel vannak jelen.

A képzés BSc és MSc szinten folyik, mindkét szinten egyaránt magyar és angol nyelven. Míg a BSc kép zésben a minél szélesebb körű, de egyben nagyon szilárd alapok átadására törekszünk az aktuális trendek és technológiák (kiberbiztonság, mester séges intelligencia) figyelembevételével, addig a mesterképzés az elméleti tudás további elmélyítésére fókuszálva a magas szintű szakmai kompetenciák ki alakítása mellett a tudományos és akadémiai irányba (PhD) való továbbfejlődés lehetőségét is megalapoz za. BSc képzésünkön a szakmai és természettudomá nyos alapozás után három szakirány közül választhat nak hallgatóink, melyek az Intelligens rendszerekhez, a Rendszerüzemeltetéshez, valamint az Alkalma zásfejlesztéshez kapcsolódnak szakirányspecifikus tantárgyaikkal. Mindhárom szakirányon naprakész, alkalmazható ismereteket és gyakorlati tapasztalato kat szerezhetnek, valamint egy olyan szemléletmódot és rendszerszintű gondolkodásmódot is igyekszünk átadni a képzés évei során, ami lehetővé teszi a folyamatos önképzést, ez pedig a későbbiekben a munkaerőpiacon felmerülő kihívásokhoz való gyors és flexibilis alkalmazkodást segíti.

Karunk 2014-től, Magyarországon elsőként, NVIDIA - CUDA Oktatási Központ. Az NVIDIA egy korszerű grafikus processzorai révén ismert számítástechnikai vállalat, melynek fő fejlesztése a GPU (Graphics Processing Unit – grafikai processzor). Ennek a találmánynak köszönhetően a számítógépes grafika folyamatosan bővülő iparággá fejlődött ki, melyet a videójátékok, a filmgyártás, a terméktervezés, az orvosi diagnosztika és a tudományos kutatások területén egyaránt hasznosítanak. Nálunk a hallgatók is megismerhetik ezt az alkalmazást.

Számtalan közös projekt zajlott és zajlik a MIK és az ÁOK között. Ennek következtében 2021 szeptembe rében sikeresen akkreditáltuk a Biomedical Enginee ring MSc szakot, amelyet az orvostudomány és főleg az informatika területek ötvözéseként alakítottunk ki.

A képzés tovább erősíti a kapcsolódást a két kar és a

tudományterületek között, illetve jelentős fejlesztése ket tesz lehetővé az e-Health, smart-Health techno lógiai területeken, melyek jelenleg – és potenciálisan a jövőben is – vezető kutatási területek globális szinten is.

MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁVAL VEZÉRELT PROTÉZIS

A JÖVŐ TUDOMÁNYA Biomedical Engineering

A PTE Általános Orvostudományi Kara, valamint a Műszaki és Informatikai Kar közös fejlesztéseinek és innovatív megoldásainak működtetésére jött létre a CBEI (Centre for Biomedical Engineering and Innovation), amely számos kutatócsoport munkájá hoz biztosítja a hátteret. A CBEI két fő csapásiránya a műszaki és informatikai megoldások orvostudományi alkalmazása, illetve az emberek életminőségét javító technológiák keresése. A kutatócsoportok egymás kutatásait is támogatják, tagjaik többségében orvo sok, fizikusok, terapeuták, illetve a mérnöki területek képviselői. Például a PTE MIK-en működő „Egész ségügyi szoftverfejlesztés, egészségügyi AI, big data” kutatócsoport együtt dolgozik az Orvosi Anyag technológia és a Neurorehabilitáció, Mozgásanalízis kutatócsoporttal, amely számára mozgásanalízist végeznek, a kapott információk feldolgozásával

pedig képesek a mozgásukban korlátozott betegek életminőségének javítására.

A kutatócsoport részt vesz a legígéretesebb fejlesz tések közé tartozó úttörő végtagprotézis létrehozásá ban, az Ember Arm projektben. A művégtagok váza és borítása 3D nyomtatással készül, így bármilyen méret és dizájn legyártható. Az eszköz ráadásul egy mesterséges intelligencián alapuló program segít ségével tanítható: nem a betegnek kell megtanulnia, hogyan igazítsa az izomműködését a protézis rögzí tett beállításaihoz, hanem utóbbi tanítható használója viselkedési szokásainak figyelembevételével. Ennek köszönhetően egyszerűbb lesz a bonyolult alakú tárgyak megfogása és változatosabb mozgásformák végezhetők el.

„Azt tűztük ki célul, hogy a projekteket nem az íróasztalnak írjuk, ezért igyekszünk céges együtt működéseket kialakítani, hogy olyan termékeket hozhassunk létre, amelyek innovatívak, és akár az orvos-, akár a műszaki tudományban hasznosul nak” – mondja dr. Schiffer Ádám egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője. Legújabb projektjükben „okospólókkal” mérik az emberek vitális paramétereit

és ebből következtetnek az állapotukra, illetve arra, hogy mennyi energiájuk van még, milyen mértékben terhelhető az emberi szervezet. Ezeket az eredmé nyeket akár katonai területen, akár a repülőgépet irányító pilótáknál is felhasználhatják.

A XXI. században az igazán komoly lépések meg tételéhez már több tudományterület szoros együtt működésére van szükség. Az orvostudomány nem nélkülözheti a mérnöki tudást, de a mérnökök is csak akkor képesek a legmesszemenőkig kiszolgálni a gyógyítást, ha megfelelő szintű egészségügyi, orvosi ismeretekkel rendelkeznek. Ez a felismerés, valamint a közös projektekben való együttműködés tapaszta latai vezettek ahhoz, hogy a műszaki karon megszer vezzük az egészségügyimérnök-képzést. Nyugaton ma a legkeresettebb mérnökök az egészségügyi mérnökök, akik egyaránt értenek az orvos- és a mérnöki tudományokhoz. A Műszaki és Informatikai Kar gondozásában élesben a 2021/22-es tanévben induló, de 2021 tavaszán pilot projektént megvaló sult Egészségügyi mérnök MSc képzésre orvosokat és mérnököket várunk. Már érzékelhető a fokozott érdeklődés.

A négy kar együttműködésével, illetve három neves, köztük a világ egyik egészségügyimérnök-képzésben vezető egyetemének támogatásával induló képzés abban egyedi, hogy a szakmai tárgyakon belül a hall gatók 16 kurzusból választhatnak és az egészségügyi mérnök kategórián belül bármilyen irányban foly tathatnak tanulmányokat. A távolabbi célok között pedig egy olyan oktatóközpont létrehozása szerepel, amelyben a hallgatók önálló munkát is végezhetnek.

OKTATÁS KÜLSŐ SZEREPLŐKKEL

A mérnökinformatikus-képzésben vendégoktató ként, illetve külső tanszéki formában részt vesznek országos és helyi ipari szereplők is, akik magas szintű, aktuális piaci igényeket kielégítő speciális tudáselemeket tudnak bevinni az oktatásba, nemcsak kurzusok, de szakmai gyakorlatok és szakdolgozat témavezetések formájában is. Képzésünket erősítő partnereink között üdvözölhetjük többek között az: IT Deutsche Telekom Solutions, a SuIT Solutions Kft.,

az Exxon Mobile cégeket. A hallgatók az ismere teiket, tapasztalataikat, szakmai kompetenciáikat számtalan területen tovább bővíthetik, ahol a tudást a karon üzemelő akadémiák és oktatási anyagok biztosítják. Ezek között megtalálhatók például a: Cisco Academy, RedHat Academy, AWS Academy, NVIDIA Academy, National Instrument Academy, számos további speciális területtel együtt.

DEUTSCHE TELEKOM IT SOLUTIONS KÜLSŐ TANSZÉK

A Deutsche Telekom IT Solutions-sal (DT ITS, koráb ban IT Services Hungary Kft.) alapított külső tanszék azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók megismerjék a DT ITS-nél alkalmazott technológiákat, módszereket és rendszereket, valamint hogy „belelássanak” egy informatikai szolgáltató cég működésébe, mind el méleti, mind gyakorlati szinten. A cég által biztosított ösztöndíjprogramokat úgy alakította ki közösen a két

fél, hogy azok mind a hallgató, mind a kar, mind pe dig a DT ITS igényeit kielégítse. A programban részt vevők kiválasztásánál fontos szempont a megszerzett szakmai ismeret, az idegennyelvtudás és a tanulmá nyi eredmény. A felhőtechnológiában élen járó ITC szolgáltató hatása az oktatásban is megjelenik, az általuk biztosított korszerű technika a MIK tanterme ibe is beépül.

VILLAMOSMÉRNÖK-KÉPZÉS

A mai mérnökség legkeresettebb szakemberei a komplex tudással rendelkező villamosmérnökök. A világ egyik legdinamikusabban fejlődő iparágának cégei, az atomerőművektől a mikroelektronikával foglalkozó vállalkozásokig, a kis létszámú teamektől a földrészeken átívelő multinacionális vállalatokig várnak a hallgatókra. A nálunk szerzett EU-konform villamosmérnöki diploma lehetőséget biztosít az anyagilag sikeres szakmai karrier építésére. Alumni adatok szerint hallgatóink a végzést követően egyből munkahelyet találnak, az utolsó évesek 30%-át pedig tovább foglalkoztatják a szakmai gyakorlatuk hely színén. Villamosképzésünk jellemzője, hogy gyakor latorientált, mivel a hallgatókat az általuk választott szűkebb szakterületen, szakirányon a munkaadók valós igényeihez igazítva készítjük fel az önálló, alkotó jellegű szakmai munkára. Az ipari szférából meghívott vendégelőadók, a tanulmányutak és a szakmai gyakorlatok együttesen biztosítják, hogy a nálunk végzettek ipari környezetben lássák elméleti ismereteik megvalósulását és már az egyetemi évek alatt felkészülhessenek szakmai kihívásaikra.

Villamosmérnök-képzésünk két specializációval rendelkezik. A Létesítmények villamosítása és auto matizálása specializáció elsősorban az erősáramú energiaátvitel, az erősáramú hálózatok és a villamos energiaátalakítók felé orientálódik, de magában fog lalja az automatizáláshoz kapcsolódó épületinforma tikát is. A Beágyazott mikroszámítógépes rendszerek specializáció elsősorban a jelátviteli rendszereket, a speciális célú számítógépeket, robotrendszereket és a számítógép-hálózatokat helyezi előtérbe.

Oktatási rendszerünkben évek óta jelen van a duális képzési forma is. A duális képzés lényege, hogy az elméleti oktatás a felsőoktatási intézményben, a gyakorlati képzés pedig a választott céges partner szervezetnél történik. A duális képzésben részt vevő hallgatók így bepillantást nyernek az általuk választott cégek működésébe, megismerik a vállalati kultúrát, valamint kiváló szakemberektől tanulhatják meg a szakma alapjait.

A FOKSZ képzés keretében a hallgatók Mérnökasz szisztens-hallgatóként a villamos specializációt is választhatják, amely négy féléves, magyar nyelvű, nappali keretben működő képzés.

E.ON VILLAMOS- ÉS GÁZENERGETIKAI KÜLSŐ TANSZÉK

Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.-vel kiala kított E.ON Villamosenergetikai Külső Tanszék a kar oktatási, kutatási tevékenységének kiszélesítését, a gyakorlati tudás integrálását, valamint a duális képzés erősítését szolgálja. Emellett a hagyományos képzési formában részt vevő hallgatók számára lehetőséget biztosít a villamosenergetika területéhez tartozó specifikus szakmai oktatások szabadon választható tantárgyak formájában való elérésére. A kapcsolatot ez esetben is az eszközinvesztíció, a közös forrás megosztás is jellemzi, de itt a külső tanszék inkubátor irodaként is működik: egyrészt a duális hallgatókat fogadja, másrészt az E.ON által felvett fiatal mérnö köket, akik még a szervezetbe való integrálás előtt állnak. Új profil az E.ON földgáz ágazatával való kapcsolódás, amely a karon folyó épületgépészeti képzés számára jelent kiváló lehetőséget a jövőben.

A JÖVŐ

Ipari partnereink közreműködésével akkreditáltatni kívánjuk a villamosmérnöki MSc szakot, amely lyel teljessé válna a PTE MIK-en a villamosmérnöki oktatási portfólió. 2022 februárjában elindítjuk a Tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmér nök/szakember szakirányú továbbképzést. Ez lesz az első olyan szervezett képzés Magyarországon, amelyen a hallgatók nem csupán egy-egy kurzus, hanem egy logikusan felépített, két féléves program keretei között sajátíthatják el a tüzelőanyag-cellák és a kapcsolódó hidrogéntechnológiai berendezések hez köthető alapvető elméleti, műszaki és gyakorlati ismereteket.

MÉRNÖKI ÉS SMART TECHNOLÓGIÁK INTÉZET

Jelenleg folyó képzéseink

Alapképzés (BSc, BA)

• Építőmérnöki magyar és angol nyelven

• Gépészmérnöki, gépszerkezet- és folyamattervező specializáció

• Gépészmérnöki, épületgépész specializáció

• Ipari termék- és formatervező mérnöki

• Környezetmérnöki

Mesterképzés (MSc, MA)

• Egészségügyi mérnök

• Gépészmérnöki, géptervező és szimulációs mérnök specializáció

• Gépészmérnöki, épületgépész specializáció

• Szerkezet-építőmérnöki magyar és angol nyelven

Műszaki felsőoktatási szakképzés (FOKSZ)

• Építő specializáció

• Általános gépészet specializáció

• Kormfortgépészet specializáció

• Környezetvédelem-vízgazdálkodás specializáció

Duális képzés/Duális Akadémia

ÉPÍTŐMÉRNÖKI TANSZÉK

Az építőmérnöki alapképzés célja olyan építőmérnö kök képzése, akik alkalmasak építményekkel kapcso latos építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési fel adatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési munkákban való közreműködésre. A tervezői és a vezető tervezői jogosultság az előírt gyakorlati idő után a szakmai kamarák elvárásainak teljesítésével megszerezhető.

A pécsi képzés különlegessége, hogy a nálunk eltöltött idő alatt megfelelő alapokat adunk a széles körű építőmérnöki munka elvégzéséhez, modern és egyben barátságos környezetben. Különböző mérőtáborok, mint például az Orfűn megrendezett geodéziai mérőtábor segítik az iskolai gyakor lati képzést. A szakmai színvonalat kereskedelmi végeselem-programok, mint pl. a FEMDESIGN, az AXIS, TEKLA STRUCTURES, ANSYS, valamint

a grafikus programrendszerek, mint az AutoCAD, ArchiCAD, Nemetschek és a WasyGeo, ArcView 3.2, ESRI Magyarország ArcGIS térinformatikai szoftvere ken alapuló oktatás is emeli.

A szerkezet-építőmérnökök szakirányuknak meg felelően olyan feladatok ellátását végezhetik, mint az épületszerkezetek és építmények rekonstrukciója vagy a tartószerkezetek analízise. Szakosodhatnak speciális tartószerkezeti és kapcsolódó geotechnikai, mélyépítési vagy mérnökgeológiai tevékenységek elvégzésére, szakmai támogatására is. Az elhe lyezkedési lehetőségek köre az ingatlanszakmát is érinti, a szakemberek számára az értékbecslés, a 3D ingatlan-nyilvántartás, az épületauditálás, az ingat lanfejlesztés, az ingatlangazdálkodás és -forgalmazás területein nyílhat munkalehetőség.

A Szerkezet-építőmérnöki MSc-t (mérnöki építmé nyek specializációval) szerzők bonyolult és speci

ális mérnöki létesítmények tervezésére felkészült szakemberekké válnak, akik az építőmérnöki léte sítményekkel kapcsolatos szerkezet-építőmérnöki szakterületen műszaki fejlesztési, kutatási, irányítási, projektmenedzseri feladatok önálló ellátását végzik. 2021 szeptemberében a piaci igényekre reagálva az országban elsőként indítunk Közlekedési létesítmé nyek részismereti képzést a PTE MIK-en. A szakirányú levelező továbbképzés általános célja az Építőmér nök BSc (alapszakon) vagy főiskolai szakon végzettek számára a Magyar Mérnöki Kamara közlekedési tervezői jogosultságaihoz előírt kreditek megszerzé se. A továbbképzésben részt vevő szakemberek az ismeretek komplex alkalmazásával önálló tervezői munkavégzésre lesznek képesek a közlekedési infra struktúra (út és vasút) szakterületen.

A pécsi építőmérnök-képzés a mintegy ötven évvel ezelőtti indulásától a mai napig gyakorlatorientált képzés a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán. A BSc és MSc szintű végzettsé get nyújtó oktatás során számos alkalommal visszük „terepre” a hallgatókat, hogy testközelből tapasztalják meg az elméletben tanultakat. Az oktatók többsége az oktatói munka mellett mérnökként a szakmát is gyakorolja, így közvetlen tapasztalata van a minden napokban. A karon eltöltött idő alatt modern és egy ben barátságos környezetben a hallgatók megfelelő alapokat szerezhetnek a széleskörű építőmérnöki munka elvégzéséhez. A színvonalat az informatikai és térinformatikai szoftvereken alapuló oktatás is emeli.

A pécsi képzés különlegessége, hogy igen közeli, támogató a hallgatók és az oktatók kapcsolata, ezt az is jelzi, hogy az alapszak befejezése után sokan visszatérnek az MSc szintű végzettség, esetleg vala milyen specializáció megszerzésére, vagy a doktori iskola elvégzésére.

Az építőmérnök-hallgatók aktív szerepet vállalnak a tanszéken működő Anyag- és Szerkezetanalitika –SMART diagnosztikai eljárások kutatócsoportban, ahol épített környezetünk biztonságának növelése és fenntartása érdekében kutatnak és tesztelnek mód szereket. Többek között roncsolásmentes eljárásokkal állapítják meg az építmények tartószerkezeti biz tonságát, teherbíró képességét, illetve a szerkezetek mozgását. A kutatásokban határterületek tudásanya gát ötvözik. Egy másik, ugyancsak fontos kutatási terület a betonhulladékok újrahasznosítása, ennek érdekében a kutatócsoport egy olyan új anyagvizs gálati és tervezési módszertant dolgoz ki, amellyel várhatóan az eddiginél sokkal hatékonyabban lehet

majd ezt a hulladékanyagot ismét felhasználni. A Műszaki és Informatikai Kar építőmérnök-képzése a kiváló nemzetközi kapcsolatok – például a denveri, a madridi, valamint a londoni egyetem – által is gaz dagodik, reagál a nemzetközi trendekre. 2015-ben indítottuk el az angol nyelvű képzést ezen a szakon, az első csoportban végző külföldi hallgatók közül azóta többen már az MSc végzettséget is megsze rezték.

GÉPÉSZMÉRNÖK TANSZÉK

A nálunk végzett gépészmérnökök alkalmasak gépészeti tervek elkészítésére, gépek és gépészeti berendezések, valamint épületgépészeti rendsze rek kivitelezésére és üzemeltetésére. Célunk, hogy a hallgatók a gyakorlatban szerezzenek szakmai tapasztalatot elméleti tudásuk elmélyítésére. Ipari cé geknél ismerhetik meg a tervezési és gyártási folya matokat, a legkorszerűbb technológiákat. Szakdolgo zataikat a mindennapokban adódó gépészmérnöki

feladatok és problémák megoldásával dolgozhatják ki, ezzel is a szakmagyakorlásra készülhetnek fel. Ipari termék- és formatervező képzésünk gépészmérnöki alapokra épített és erősen gyakorlatorientált. Karunk a Dél-Dunántúl egyetlen műszaki felsőoktatási intézménye, ahol ilyen képzés folyik. A formater vező és gépész oktatókon felül az oktatásban részt vesznek építész-, belsőépítész-, környezettervezők, művészek, tanárok is. Ez az a terület, ahol a klasszikus

mérnöki tudás és a designer-készségek egymással ötvöződnek.

Az általános gépészet témái mellett laboratóriuma inkban korszerű anyagmegmunkálási, hegesztési, 3D nyomtatási ismeretek elsajátítására is lehetőség van. Képzésünk jellegzetessége a gyakorlatorientáltság. Hallgatóink az ország legkorszerűbb laboratóriumá ban találkoznak a szakterület újdonságaival. Duális képzést választva pedig ipari cégeknél tehetnek szert speciális gyakorlati tudásra.

A Pécsett végzett gépészmérnökök egyaránt kere settek itthon és külföldön. Jellemző rájuk a szakma szeretete és tisztelete, a precizitás és az önálló problémamegoldás. A hallgatók bekapcsolódnak az oktatók kutatási projektjeibe, illetve jellemzők a mérnökszakmák közötti kooperatív fejlesztések is.

Nagyon vártuk a Biomedical Engineering MSc képzés indulását, amely most 2021/22-es tanévben startol először. Ennek a tárgynak a kapcsán létrejövő közös munkával kapcsolatban abban is bízunk, hogy orvosok és mérnökök újabb kapcsolódási pontokat találnak egymás szakterületeinek közelebbi meg ismerésével és így az együttes egyetemi kutatások további kiemelkedő eredményekhez járulhatnak hozzá. Örömmel veszünk részt a 2021/22-es tanév tavaszi szemeszterében induló munkavédelmiszak mérnök-képzésben. Ez egy hiánypótló képzés lesz, amely a PTE ipari partnereinek igényei mentén fogalmazódott meg. Az indítás előtt álló Engineer

Assistant – Airline Pilot képzésben pedig alapozó tárgyak oktatásában vesz részt tanszékünk.

Tanszékünkhöz kapcsolódik a MIK-en az Ipari termék- és formatervező képzés

A képzés célja olyan ipari termék- és formatervező mérnökök képzése, akik alkalmasak ipari termékek tervezésére, gyártására és forgalmazására. Rugalma san és hatékonyan tudnak reagálni a piacgazdaság kihívásaira. Képesek műszaki, esztétikai, humán, vala mint gazdasági ismereteik és készségeik birtokában a termékfejlesztés valamennyi fázisában önálló, alkotó munkára. Átlátják a termékfejlesztés innovációs folyamatát, a termékfejlesztéshez szükséges tárgyi, szervezeti és emberi erőforrásokat, menedzselni tudják a termékéletpálya egyes ciklusait. A képzés célja továbbá, hogy a megszerzett ismeretek alapul szolgáljanak a továbbtanulásra a mesterképzésben, illetve egyéni vagy szervezett továbbképzéseken.

Tanszékünk elődje a Gépszerkezettan Tanszék a Dél- Dunántúli Gépipari Klaszter alapítói között volt. Immár a PTE Műszaki és Informatikai Kart képvisel ve veszünk részt régiónk legnagyobb klaszterének működésében. A duális képzés keretein belül számos gépipari céggel mint duális partnerrel is kapcsolatban vagyunk. A tanszék hosszú évek óta eredményesen együttműködik a Pollack Gépész- és Terméktervező Alapítvánnyal. Az alapítvány oktatási tevékenységek, hallgatói projektek és kutatási feladatok támogatásá val segíti a tanszéki munkát.

ÉPÜLETGÉPÉSZ- ÉS LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖKI TANSZÉK

Büszkék vagyunk arra, hogy tanszékünk a Műszaki és Informatikai Kar egyik alapító tanszéke lehetett és több mint 50 éve bocsájthatunk útjára jól felkészült épületgépész végzősöket. Az indulás óta nálunk végzett épületgépészeket azóta egyaránt találunk multinacionális cégek vezérigazgatói vagy vezető mérnöki beosztásaiban, mérnöki kamarák elnöksé gi pozícióiban és országos tervezőirodákban vagy szolgáltató vállalkozásokban.Végzőseink közül kevés a pályaelhagyó, többségük már a képzés utolsó sze mesztere alatt vagy közvetlenül a diploma megszer zése után állást kap.

Gyakran hangsúlyozzuk, hogy a karunkon folytatott képzés egyik fő erénye a gyakorlatorientáltság. Ez az épületgépész-képzésünkre is igaz. Méltán állíthat juk, hogy a hazai felsőoktatási intézmények közül a legkorszerűbb laborháttérrel rendelkezünk. Szakmai portfóliónk minden ágazatát bemutató laborjaink a fűtés-, gáz- és klímatechnikai ismeretek elsajátítását segítik.

Tanszékünkhöz tartozó laborjaink felszereltsége kimagasló. A hőérzeti laborunkban épített zárt mérőkamra a közérzeti mérések mellett fűtőtestek és felületfűtési, -hűtési rendszerek teljesítményének

mérésére alkalmas. A 2019-ben beszerzett „termikus műember” mérőbábunk termikus komforttal kapcso latos méréseket és ebből folytatott kutatásokat tesz lehetővé. Ilyen mérésre jelenleg hazánkban egyedül nálunk áll rendelkezésre mérőbábu. Tüzeléstechnikai laborunk több pelletüzemű kazán bemutatására és mérésére szolgál.

Valamennyi laborunk alkalmas arra is, hogy külső felkéréseknek eleget téve méréseket és vizsgálatokat végezzünk. Légtechnika laborunkban több lakásszel lőztető berendezés bemutatására van lehetőségünk. Egyedülálló megoldás, hogy egyik berendezésünk háromféle üzemmódban is üzemeltethető, így lehetőségünk van az egyes üzemmódok összeha sonlítására. Szivattyú mérőkörünk a hagyományos és elektronikus szabályozású berendezések ösz szehasonlítására, nyomásfokozó rendszerek bemu

tatására szolgál. Több cég termékeivel készültek olyan hidraulikai körök, amelyekkel fűtési rendszerek beszabályozása gyakorolható. Hőszivattyús mérőkö rünknél talajszonda és talajkollektor hőforrások közül választhatunk.

Laborjaink felszereltsége részint pályázati forrásokból valósult meg, jelentős részük azonban az évtizedek óta fennálló és egyre kiterjedtebb ipari kapcsola tainknak köszönhető. Ez a másik jellegzetessége a képzésünknek, az épületgépész szakma folyamatos jelenléte a hazai piacvezető cégek képviseletében. Ipari partnereink képviselői rendszeresen tartanak órát vendégelőadóként és fogadják hallgatóinkat is üzemlátogatások keretében.

Tanszékünk egyik fő szervezője a 15 éves Pollack Expo Szakmai Kiállításnak és Konferenciának.

KÖRBER TECHNOLÓGIÁK KÜLSŐ TANSZÉK

Külső tanszékünk a Körber Technológiák Külső Tan szék, amely óraadói munkával támogatja a gépész mérnökképzést és szakmai tapasztalatainak meg osztásával, anyagi támogatásával kutatásainkhoz is hozzájárul. A Körber és a PTE közötti együttműködés egyértelmű célja a szakemberképzés minőségének javítása. A Körber Technológiák Tanszék elsősorban

a mérnök, ezen belül is a gépészmérnök szakos hallgatók oktatásában vállal fontos szerepet, mind az alap-, mind a mesterszakos diákoknak szervez előadásokat és kihelyezett gyakorlatokat, elősegítve a gyakorlati oktatás súlyának növelését az egyetemi képzésekben.

KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK

A Környezetmérnöki Tanszék gondozásában már több mint 25 éve, a képzés magyarországi beve zetése óta képzünk környezetmérnököket. Élő és élettelen környezetünk változása, az ipari és gazdasá gi igények alakulása folyamatos megújulásra késztet, motivál bennünket egyrészt a környezetmérnöki képzés fejlesztésére, másrészt új képzések, színvona las kutatási programok indítására, folytatására.

Környezetmérnöki BSc képzésünk célja naprakész műszaki, természettudományos és menedzsment ismeretekkel rendelkező műszaki szakemberek képzése, akik képesek környezeti ártalmak és károk megelőzésére, csökkentésére, megszüntetésére, hulladékszegény és erőforrás-hatékony technológiák működtetésének önálló megvalósítására, szakmai adatbázisok, tervező, szimulációs szoftverek hasz nálatára, a megújuló erőforrásokra való társadalmi átállás és az emissziócsökkentés megvalósításának irányítására. Folyamatosan aktualizáljuk a tantervet és indítunk új specializációkat, mint például az Intelli gens környezettechnológiák, a Megújuló energiák vagy éppen a Nukleáris környezetvédelem. Képzé sünk gyakorlatorientáltságát a duális képzés és a ré gió kiváló műszaki szakembereinek oktatói jelenléte is segíti. Végzett mérnökeink rendszerszemléletükkel, interdiszciplináris tudásukkal képesek megtalálni az egyes iparágak, illetve technológiai folyamatok között fennálló kapcsolatokat. Ezzel úgy tudják irányítani a gazdálkodó-, termelőegységek fejleszté seit, hogy azok a versenyképesség elvesztése nélkül eredményezzék a környezet állapotának javulását.

A felgyorsult műszaki és társadalmi fejlődés, kör nyezetünk változása olyan új kihívásokat produkál,

amelyeket csak korszerű tudással lehet kezelni, meg oldani. Így diplomával már rendelkezők ismereteinek bővítésére, tudásuk gyarapítására vagy akár speciali zálódására, az ipari és egyéni igények kiszolgálására több rövid ciklusú, 2-3 féléves szakirányú képzést is engedélyeztettünk az elmúlt években és indítunk sikerrel. Például a hulladékgazdálkodási, a zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök/szakember, a nukleáris ipar területén pedig a nukleáris környezetvédelmi, illetve az atomerőművi üzemeltető szakmérnök/ szakember szakirányú továbbképzéseket. A közeli jövőben pedig városüzemeltetőszakmérnök-képzés indítását tervezzük. Szakirányú továbbképzéseink ben a tudásanyag hatékony átadását országosan is kimagasló oktatói gárda segíti; az egyetemi oktatók és az adott szakterületen speciális, gyakorlati tudással rendelkező elismert ipari szakemberek részvételével.

A Környezetmérnöki Tanszék munkáját naprakész hallgatói és kutatói laborok segítik. Hallgatóink bekapcsolódnak kutatócsoportjaink: Smart City Technologies, Korszerű ökologikus vízgazdálkodási és zöldfelületi rendszerek, Szimbolikus módszerek az anyagvizsgálatban és tomográfiában kutatásaiba. Kiemelendő témáink: körkörös hulladékgazdálko dás, alternatív nyersanyag-gazdálkodás, megújuló energiák, településüzemeltetés, roncsolásmentes anyagvizsgálat, vízgazdálkodás épület és települési szinten, zöldtetők, hagyományos és természetközeli szennyvíztisztítás. Az elmúlt 10 évben tanszékünk számos nagy volumenű hazai (TÁMOP, EFOP, FIKP, TKP) és nemzetközi (Horizon 2020) kutatási projekt ben vett részt, oktatóink és hallgatóink mellett ipari szakemberek bevonásával.

A JÖVŐ

A mérnöki és SMART technológiák egyre nagyobb szerepet töltenek be a jövőben, az új megoldások felkészült szakembereket, innovatív látásmódot és széleskörű ismereteket várnak el. Ehhez és a piaci

igényekhez igazodva tartunk és indítunk olyan képzé seket, amelyek erősítik az interdiszciplináris szemlélet igényét és lehetőségét.

DUÁLIS KÉPZÉS VALAMENNYI SZAKON

A kar gépészmérnöki alapképzésén már 2014ben elindult a duális jellegű oktatás. Akkor hat cég támogatásával 15 hallgató kezdte meg tanulmányait ebben a képzési formában. A következő években a Gépészmérnök mellett az Építészmérnök, Építőmér nök, Villamosmérnök, Mérnökinformatikus, Kör nyezetmérnök alapszakokon is elindítottuk a duális

képzéseket. Több mint 80 céggel kötöttünk szerző dést, ami összesen legalább 160 hallgatónak biztosít helyet a duális képzési formában. Hallgatóinknak így lehetőségük nyílik adott szakmaterülethez kapcsoló dóan különböző méretű és profilú vállalkozások közül az érdeklődésüknek és specializációjuknak legmeg felelőbbet választani.

DUÁLIS AKADÉMIA

2021 szeptemberétől hirdetjük meg a Duális Akadé mia nevű tantárgyat az elsőéves hallgatók körében, Építőmérnök, Gépészmérnök, Környezetmérnök, Mérnökinformatikus, illetve Villamosmérnök szak jainkon. Ennek keretein belül a hallgatók megismer kedhetnek a duális képzéssel, a képzés nyújtotta lehetőségekkel, illetve azzal, hogy milyen előnyökkel jár maga a képzés.

A tantárgy az ipari partnereink aktív részvételével valósul meg.

A Duális Akadémia egyrészt üzemlátogatásokból áll, másrészt pedig előadás-sorozatokat takar. Üzem látogatásokat szervezünk a képzésben részt vevő

cégekhez, ahol a hallgatók testközelből megtapasz talhatják, hogy mit is jelent mérnöknek lenni, milyen feladatokat kell ellátnia egy mérnöknek, illetve hogy hogyan is történik egy adott termék előállításának folyamata és maga a produktum létrejötte. Az előa dásokat az ipari partnereink tartják a karon, ahol a hallgató megismerheti a partnercég történetét, a cég felépítését, illetve működésének rendszerét.

Az akadémia célja az, hogy a hallgatókat közelebb hozzuk a gyakorlatban történő tapasztalatszerzéshez, betekintést nyerjenek az ipar világába, a képzésük végeztével lássák, hogy milyen lehetőségek és fel adatok várják majd őket a mérnöki életben.

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK

Alkalmazott mechatronikai szakmérnök/ szakember

A mechatronika az intelligens gépek tudománya. A szakirányú továbbképzés általános célja olyan, a mechatronika szakterületei számára képzett szak mérnökök és szakemberek képzése, akik képesek mechatronikai rendszerekkel, folyamatokkal, diag nosztizálással kapcsolatos szakfeladatok ellátására, tervezésre, menedzselésre és szaktanácsadásra.

A továbbképzésben részt vett szakembereket a tudásuk, a készségeik és a kialakított műszaki szem léletük alkalmassá teszi a gépészet, az elektronika, az elektrotechnika, az informatika és a számítógépes irányítás szinergikus integrálására és az ismeretek komplex alkalmazására.

Atomerőművi üzemeltetési szakember

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alapszintű ismeretekkel rendelkeznek az atomerőmű technológiai folyamatairól (reaktortechnológia, gépészeti technológiák, vízelőkészítés, villamos tech nológiák, irányítástechnika, környezet- és sugárvéde lem), átlátják az atomerőmű fő technológiai rend szereit, az üzemeltetés folyamatát, tisztában vannak a nukleáris biztonság alapjaival és az atomerőmű egészséget és környezetet nem veszélyeztető, biz tonságos működtetésével. A képzést elvégző szak emberek – az erőműspecifikus ismeretek elsajátítása után – a felépülő új atomerőben alkalmasak lesznek atomerőművi technológiai folyamatok üzemeltetése során fellépő egyszerűbb feladatok megoldására, az atomerőmű üzemeltetéséhez kapcsolódó, az emberi egészségre és biztonságra kiható hatásmechaniz musok felismerésére, egyszerűbb vezetési, irányítási, szervezési és hatósági feladatok ellátására.

Atomerőművi üzemeltetési szakmérnök

Egyre nő a kereslet a szakemberek iránt, akik a nukleáris iparban szeretnének elhelyezkedni. A Paks II. Akadémia célja, hogy színvonalas képzési progra mokkal bővítse az egyetemi hallgatók tudását és az atomenergiával kapcsolatos ismereteit. Ennek érde kében a Paks II. Zrt., valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pécsi Tudomány

egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Dunaújvárosi Egyetem együttműködésének eredményeként létrejött az Atomerőművi üzemeltetési szakmérnök szakirányú továbbképzési szak.

A szakirányú továbbképzés alatt a résztvevők a gya korlatban kiválóan hasznosítható tudást kapnak az energiaipar ezen szegmenséből: alapszintű ismere tekkel gazdagodhatnak az atomerőmű technológiai folyamatairól, az üzemeltetés folyamatáról, a nukle áris biztonság alapjairól, az atomerőmű biztonságos működéséről.

BIM szakmérnök

A szakirányú továbbképzés célja olyan mérnökök képzése, akik az építési beruházások különböző projektfázisaiban a BIM eszközrendszerek hatékony alkalmazásához szükséges tudással rendelkeznek és képesek tudásukat valós, piaci környezetben eredményesen alkalmazni. A BIM elméleti alapjain túl a képzésre jelentkezők megismerik a tervezé si-építési projektben részt vevő szereplők BIM-alapú együttműködési lehetőségeit, a fontosabb alkalma zási területekre jellemző megoldásokat, a BIM-alapú minőségbiztosítás alapelveit, illetve a feladatok szer ződéses keretrendszerének kialakítását és a hatályos szabályozásokat.

A képzés anyagának kialakításakor hangsúlyos szerepet kaptak az építőipar valós igényei és a piaci szereplőktől származó tapasztalatok, így a korszerű ismeretek oktatásán keresztül biztosítható, hogy a BIM szakmérnökök valóban hasznos tudással rendel keznek majd.

Homlokzattervező szakmérnök

A 2022 februárjától induló szakirányú továbbképzés során a hallgatók emelt óraszámban, modulrend szerben sajátíthatják el a szakmérnökképzéshez kapcsolódó tudásanyagokat. A modulrendszerek a homlokzati szerkezeti kialakítások komplex megol dásait tartalmazzák, elemezve a kapcsolódó anyagis mereteket, a gyártástechnológiát, a szabványokat, az épületfizikai ismereteket, a szaktervezési és szakki vitelezési megoldásokat, a korszerű méréstechnikai

módszereket, a BIM-alkalmazásokat, mindezeket valós piaci szereplőkkel és helyszíneken.

Hulladékgazdálkodási szakmérnök/műszaki szakember

A szakirányú továbbképzés általános célja a hulladék gazdálkodás szakterületei számára olyan szakmér nökök/műszaki szakemberek képzése, akik átfogóan ismerik a célirányos objektumok működésének, üzemeltetésének feltételeit, műszaki rendszereit, a fejlődés tényezőit, továbbá képesek a szakterülethez kapcsolódó projektek, fejlesztések kezdeménye zésére, megtervezésére és azok megvalósításának irányítására.

Közlekedési létesítmények részismereti képzés

A szakirányú továbbképzés általános célja az Épí tőmérnök BSc (alapszakon) vagy főiskolai szakon

végzettek számára a Magyar Mérnöki Kamara közlekedési tervezői jogosultságaihoz előírt kreditek megszerzése. A továbbképzésben részt vevő szak emberek az ismeretek komplex alkalmazásával önálló tervezői munkavégzésre lesznek képesek a közleke dési infrastruktúra (út és vasút) szakterületen.

Létesítmény-energetikai szakmérnök

A képzés alapvető célja, hogy a továbbképzésben részt vett szakemberek megszerezzék egy adott létesítménnyel kapcsolatos általános szakmai isme reteket, amelyre építve megismerhetik az épületek energiafelhasználását befolyásoló tényezők körét és az energiafogyasztás csökkentésének érdekében használni tudják a rendelkezésre álló szimulációs programokat, eljárásokat. A végzett hallgatók ezek birtokában képesek lesznek olyan megoldások kidolgozására, amelyek az épületek energiafogyasz tásának minimalizálását eredményezik.

Minőségirányítási rendszermenedzser

A szakirányú továbbképzés célja a gazdaság számára elméletileg megalapozott tudású, megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező minőségügyi szakemberek kibocsátása. A megszerzett képzettséget a szak emberek kiválóan hasznosíthatják többek között a termékelőállítás és a szolgáltatások vagy az ezekkel kapcsolatos minőségtervezés, minőségfejlesztés, minőségszabályozás és minőségellenőrzés területén, az ezeket megvalósító rendszerek létrehozásában, működtetésében, fejlesztésében és fenntartásában, valamint az integrált irányítási rendszerek stratégiai és operatív terveinek kialakításában is.

Nukleáris környezetvédelmi szakmérnök/szak ember

A szakirányú továbbképzés általános célja olyan korszerű radioökológiai, földtudományi, műszaki, környezetirányítási ismeretekkel rendelkező szakmér nökök, szakemberek képzése, akik képesek a nukle áris iparhoz kapcsolódó meglévő, illetve potenciális környezeti problémák és veszélyek azonosítására, felmérésére, a környezeti károk megelőzésére, illetve csökkentésére, továbbá a szakterülethez kapcsolódó projektek, fejlesztések kezdeményezésére, megter vezésére és azok megvalósításának irányítására.

Történeti épületdiagnosztikai és rehabilitációs szakmérnök/szakember

A képzés célja az épületrehabilitáció és az örök ségvédelem témakörével foglalkozó, illetve ezek szakterületein elhelyezkedni tudó szakmérnökök és szakemberek képzése, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a történeti és örökségvédelmi kutatá sok, diagnosztikai vizsgálatok szakterületein, a mű emlék-helyreállítási pályázatok, épületrehabilitációs beruházások előkészítésében, lebonyolításában.

Tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szak ember/szakmérnök

A képzés 2022 februárjában indul, a gyakorlato rientált képzés célja a gépipari és az energetikai szektor szakterületei számára olyan szakmérnökök és szakemberek képzése, akik megfelelő műsza ki ismeretekkel és képességekkel rendelkeznek a tüzelőanyag-cellák és a kapcsolódó hidrogéntech nológiai berendezések működtetése, gyártása és továbbfejlesztése területén. A képzés elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt a tüzelőanyag-cellák mint villamosenergia-termelő berendezések, továbbá a hidrogén alapú energiatárolási rendszerek meg tervezéséhez, méretezéséhez, összeszereléséhez és üzemeltetéséhez.

Városüzemeltető szakmérnök

Szakirányú továbbképzésünk célja, hogy a telepü lésirányítás műszaki szakterületei számára olyan szakmérnököket képezzünk, akik megfelelő mű szaki ismeretekkel és képességekkel rendelkeznek a települések műszaki alrendszereinek egységes működtetéséhez, az önkormányzatok települési műszaki feladatainak ellátásához és a feladatokkal kapcsolatos döntéselőkészítő munka elvégzéséhez. Alkalmasak lesznek a különböző szakterületek, külö nösen a városfejlesztéssel és a városépítészettel való együttműködésre és koordinálásra.

Vizuális mediátor, iskolai designer

A képzés célja megismertetni a hallgatókkal a digi tális és vizuális eszközök, módszerek használatának legfrissebb újításait. Naprakész tudást közvetíteni a kortárs képző- és iparművészeti trendek változásairól, és jártasságot biztosítani a vizualitásban jól alkalmaz ható kreatív módszerek terén.

Zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök/szakember

A szakirányú továbbképzés általános célja olyan, a zaj- és rezgésvédelem szakterületei számára képzett magas tudású szakemberek, akik képesek és megfe lelő műszaki ismeretekkel rendelkeznek a meglévő, illetve potenciális környezeti zaj- és rezgéshatások azonosítására, felmérésére, a környezeti káros zaj- és rezgéshatások megelőzésére, csökkentésére.

TÁMOGATOTT A NYELVI KÉPZÉS

Napjainkban nem csupán a diploma megszerzése, hanem a szakmai érvényesülés miatt is fontossá vált az idegen nyelvek magas szintű ismerete. A karon ezért nyelvi lektorátus működik. Nyelvi felkészítéshez az alapképzés részeként juthatnak hozzá hallga tóink. A két legkeresettebb nyelvből, angolból és németből, a kar Nyelvvizsgacentrumában többféle, államilag elismert vizsga közül választhatnak, és hely ben szerezhetnek oklevelet diákjaink (ESOL, ÖSD,

TELC, BME). Hallgatóinknak lehetőséget biztosítunk a szaknyelv magas szintű elsajátítására azáltal, hogy részt vehetnek számos angol nyelvű és több német, olasz, francia nyelvű kurzuson is. Az idegen nyelven meghirdetett oktatásra természetesen Erasmus ösz töndíjas hallgatókat is fogadunk, illetve azok az angol programokban részt vevő külföldi diákok számára is nyitottak.

ANGOL NYELVŰ KÉPZÉSEINK

A karon 2013-ban indult osztatlan építész képzésen szerveztük meg az első angol nyelvű oktatást, az azóta eltelt 8 év alatt mára több mint 500 főre emel kedett a világ minden tájáról a MIK-re érkező külföldi diákok száma. Az oktatási intézményben mintegy 12 képzés érhető el angol nyelven, a 2021 szeptembe rében induló Biomedical Engineering masterszakot pedig kifejezetten angolul indítjuk el. Amellett, hogy a leendő külföldi hallgatók részéről jelentős érdek lődés mutatkozik a PTE MIK-en meghirdetett angol nyelvű képzések iránt, a nemzetköziesítés számos új külföldi egyetemi kapcsolatot is hozott a karnak. Oktatóink már eddig is több külföldi felsőoktatási intézményben vezettek kurzusokat, amelyek szakmai színvonaluk miatt igen népszerűnek bizonyultak az ottani diákok körében.

Angol nyelvű kurzusaink

Architectural Engineering BSc

Architectural Engineering MSc

Architecture OTM 10 semesters undevided Biomedical Engineering MSc

Interior and Spatial Design MA

Doctor of Liberal Arts in Architecture/Doctor of Philosophy in Architectural Engineering

Civil Engineering BSc

Structural Engineering MSc

Computer Science Engineering BSc

Computer Science Engineering MSc

Electrical Engineering BSc

A mérnöki szakma azon felsőfokú szakképzettségek közé tartozik, melyet a világ valamennyi országá ban azonos „nyelven beszélnek”, tehát hallgatóink átjárható tudást és diplomát kapnak. A technika, technológia gyors változása, fejlődése, valamint a nemzetközi gondolkodásmód, megközelítés átvétele miatt is rendkívül fontos a nyitottság, az alkalmazko dóképesség, a figyelem a legújabb fejlesztésekre, törekvésekre. Ez nem lehet másként, csak akkor, ha működő, tartalommal teli nemzetközi kapcsolataink, közös képzési és kutatási projektjeink, aktív oktató és hallgató cserekapcsolataink vannak. Büszkék vagyunk arra, hogy mind oktatói, mind hallgatói, mind intézményi szinten olyan hosszú távon is stabil partnerségeket építettünk az elmúlt évtizedek alatt, melyekkel benne vagyunk a friss európai áramlatok ban, mérnöki fejlesztésekben, építészeti és építőipari innovációkban.

Az igen intenzív európai partnerségek mellett az elmúlt néhány évben nagyon szoros együttműkö dést alakítottunk ki az USA-ban lévő Metropolitan State University Denverrel. Ez a kapcsolat egyúttal több közös projektet, így például a pécsi építész-, építőmérnök-oktatók részvételével Denverben zajló közös minorképzést eredményezett. Hallgatóinkkal és oktatóinkkal részt veszünk egy 11 kínai egyetem együttműködésében zajló projektmunkában. Ennek eredményeként új lehetőségként találtunk rá két kínai egyetemi partnerre, a Pekingi Művészeti Akadémiára és a Shanghai Műszaki Egyetemre.

IPARI PARTNERSÉG

Fontos és nélkülözhetetlen az ipar, illetve a felsőok tatás párbeszéde. Az igények lekövetése, a duális képzések és az ipari együttműködések kialakítása, fejlesztése.

Elsősorban a kutatói közösség és az ipari szereplők szervezett együttműködéséből születhetnek olyan, nemzetközi összehasonlításban is versenyképes fejlesztések, amelyek a kutatói kiválóságra alapozva, létező piaci igényekre reagálnak.

Az ipari és a felsőoktatási együttműködés ösztön zése számos területen lehetséges. A mai társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások nem egyszerűen előtérbe helyezik ezt a kérdést, sokkal inkább érdemi válaszokat várnak el. Az egyetemi alapkutatások és célzott fejlesztések olyan közös felületet jelentenek, amely az együttműködő partnerek mindegyikének előnyt teremt. Ilyen előny az egyetemi és vállalati kutatásfejlesztési tevékenység összehangolása, a kölcsönös előnyök hatékony kihasználása. Az egye tem közvetlenül érzékeli az ipari kutatási igényeket és szempontokat, ugyanakkor a vállalkozások számíthat nak a kutatóhely szellemi és infrastrukturális erőfor rásaira. Összességében közösen határozzuk meg a kutatási és fejlesztési célokat, gyorsulhat az eredmé nyek hasznosítása.

A következőkben bemutatjuk azokat az ipari partne reket, amelyekkel stratégiai együttműködési megál lapodásokat írtunk alá K+F+I területen, jellemzően 2019 óta:

Autóipari Próbapálya Zala Kft.

BIOKOM Nonprofit Kft.

Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége MATRO Kft.

Multifly Kft.

Orha Művek Építőipari Kft.

Paks II. Atomerőmű Zrt.

Turbo Tech Hungary Kft.

Amphenol Sincere Industrial Product Ltd.

FESTO Automatikai Kft.

BG-Graspointner Kft.

SoundComfort GmbH KÉSZ Metaltech Kft.

Huawei Technologies Hungary Kft.

Deutsche Telekom Systems Solutions Kft.

E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.

E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt.

ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.

Energiatudományi Kutatóközpont

FESTO Automatikai Kft.

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.

IT Services Hungary Kft.

Körber Hungária Gépgyártó Kft. Pécsi Vagyonhasznosító Zrt.

Az ipari együttműködések egyben biztosítják az infrastruktúrát és az oktató-kutató kollégák szakmai kompetenciáját is. Az ipari partnerek számára fontos a kiválóan felkészített utánpótlás biztosítása. Azért választanak egyetemi partnereket, mert a jól megala pozott elmélet mellett a komolyan gyakorlatorientált és az új technológiák felé nyitott munkaerőt keresik.

A MIK ipari partnerségére a nyitottság és a proak tivitás jellemző. Az évek alatt nagyszerűen alakuló partnerség fontos színterei a kihelyezett tanszékeink. A következőkben megmutatjuk, hogy értékelik a közös munkát karunk külső tanszékei.

DEUTSCHE TELEKOM IT SOLUTIONS KÜLSŐ TANSZÉK:

A naprakész tudás kulcsa a megfelelő együttműködés a piac szereplőivel

A Deutsche Telekom IT Solutions és a Pécsi Tudo mányegyetem közötti szoros együttműködésnek köszönhetően a PTE MIK-en tanuló diákok naprakész és hasznosítható tudással a kezükben léphetnek ki a munkaerőpiacra. A két fél között 2012-ben jött létre együttműködési megállapodás, ennek egyik eleme volt a kihelyezett tanszék létrehozása a Műszaki és Informatikai Karon. A képzés célja, hogy a hallgatók megismerjék a Deutsche Telekom IT Solutions-nál alkalmazott technológiákat, módszereket és rendsze reket, valamint hogy belelássanak egy informatikai szolgáltató cég működésébe, mind elméleti, mind gyakorlati szinten.

Az együttműködés tartalma, jelentősége

Az informatika világa különösen gyorsan fejlődő terület. Ezért fontos, hogy az ezen a szakterületen tanuló diákok a piaci trendekhez illeszkedő friss szaktudással felvértezve végezzenek az egyetemen. A Deutsche Telekom IT Solutions (DT-ITS, korábban IT Services Hungary) a Pécsi Tudományegyetem, valamint Pécs város vezetése között csaknem 10 éve, a cég pécsi telephelyének megnyitásakor kezdődött az az együttműködés, mely ezt a szaktudást hivatott a diákok kezébe adni. A 2012-ben induló közös gon dolkodás és együttműködés fókuszába kezdetben az oktatás támogatásban való részvétel, az oktatási curriculumok kidolgozása, eszközök és laborok fej

IPARI KAPCSOLATAI

lesztése, valamint az idegen nyelvek fontosságának hangsúlyozása volt.

A DT-ITS kollégái eleinte csupán vendégelőadóként csatlakoztak be a szorgalmi időszak alatt az egyetem életébe. Előadásaikon Security, Appache, hálózatok témakörökben osztották meg nagyvállalati tapasz talataikat. Az idő előrehaladtával a közös munka egyre szorosabbá vált, később a cég munkatársai egész féléveken át folyamatos feladatokat vállaltak és bekapcsolódtak a számonkérés folyamatába is. Az ekkor megjelenő tárgyak azóta is a PTE MIK tantervének részét képezik, úgymint: ITIL, Hálózatok, Juniper technológia, Projektmanagement. Utóbbit azért szükséges kiemelni, mert a projektmenedzs ment tipikusan az a terület, ahol az elméleti, lexikális tudáson felül nagyon fontos esettanulmányokon, valós, gyakorlati példákon keresztül is ismereteket szerezhetnek a hallgatók. Pontosan ez az, amit a DTITS a nagyvállalati háttérrel nyújtani tud, épp ezért már a tantárgyak kidolgozásában is aktívan részt vettek cég a munkatársai, és ezeket azóta is kizárólag a cégnél munkatársai oktatják.

„A célunk, hogy szolgáltatási portfóliónkból a legkor szerűbb oktatási témákat osszuk meg a diákokkal és betekintést engedjünk abba az ICT világba, amiben nap mint nap dolgozunk” – összegez Erik Slooten, a DT-ITS ügyvezető igazgatója.

E.ON VILLAMOS- ÉS GÁZENERGETIKAI KÜLSŐ TANSZÉK:

A villamosenergetikai után a gázenergetikai képzés is elindul

Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt., valamint a PTE Műszaki és Informatikai Kara között hosszú évek óta kiváló partneri kapcsolat és szakmai együttműkö dés áll fenn. E partneri kapcsolat, valamint a duális képzéshez kötődő rendkívüli szakmai együttműködés indokolta az E.ON Villamosenergetikai Külső Tanszék megalapítását, amelyre 2018. szeptember 1-én került sor. Az E.ON Villamosenergetikai Külső Tanszék a kar oktatási, kutatási tevékenységének kiszélesítését, a gyakorlati tudás integrálását, valamint a duális képzés erősítését szolgálja.

Az együttműködés tartalma, jelentősége

Az E.ON nemcsak az egyetemi évek alatt fektet nagy hangsúlyt a hallgatók edukációjára. A fiatal villamosmérnökök a diploma megszerzését követően bekerülhetnek az E.ON gyakornoki programjába is. A kétéves speciális képzés keretében a junior villamosmérnökök teljes értékű munkavállalóként szerződnek a vállalattal, miközben egy jól felépített képzési program mentén az alapoktól kezdve a teljes szaktudásig, egyéni fejlesztési program mentén vál nak a társaság megbecsült munkavállalójává.

Eszköz-invesztíció, közös forrásmegosztás

MIK

A felhőprogramozás oktatásában a PTE MIK volt az első

A MIK mindig is törekedett rá, hogy diákjai számára valóban a piaci trendeket és igényeket kiszolgáló tu dást biztosítson, így kézenfekvő módon a DT-ITS lett a partner az olyan korszerű és az egyik leginnovatí vabb technológia oktatásánál, mint a cloud program ming, vagyis a felhő alapú programozás. Ezen tárgy oktatásával a kar elsőként jelent meg a piacon.

A felhőprogramozás tárgy egyébként kezdetben csak szabadon választhatóként, majd a piaci igények hez igazodva 2020-tól már kötelező tárgyként jelent meg a képzésben.

2018: Létrejött a DT-ITS Külső Tanszék

2018-ban a DT-ITS külső tanszékének felállítása mindkét fél részéről a hosszú távú elköteleződés és a szoros együttműködés újabb lépése volt. A tanszék összefogja a vállalat összes felsőoktatási aktivitását, beleértve a közös rendezvényeket, a karrieresemé nyeket, tárgyakat és oktatásokat, melyek a DT-ITS legjobb szakembereinek folyamatos jelenlétével és segítségével valósulnak meg.

Az E.ON magasan képzett, korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakembereket szeretne munkatársai között tudni – most és a jövő ben egyaránt. Annak érdekében, hogy a legjobbak kal dolgozhassanak együtt, szeretnének jelen lenni a jövő szakembereinek már a képzésénél is, és hozzá járulni ahhoz, hogy képességeik kibontakoztatásához minden külső feltétel a rendelkezésükre álljon. Ennek szellemében hozták létre a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karával partnerségben duális képzésüket és az E.ON Villamosenergetikai Külső Tanszéket is. A tanszék megalapításának egyik fő cél ja a kar oktatási, kutatási tevékenységének kiszélesí tése, a gyakorlati tudás integrálása és a duális képzés erősítése mellett az, hogy a hagyományos képzési formában részt vevő hallgatók számára is elérhetők legyenek a villamos- és gázenergetika területéhez tartozó szakmai oktatások. A hallgatók az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását megismerve haté konyabban sajátítják el a szükséges szakmai tudást.

Nyári szakmai gyakorlati helyet is biztosít a cég a hallgatók számára, tapasztalt kollégáik bevonásával szakdolgozattémákat javasolnak, illetve sok esetben konzulensi feladatokat is ellátnak. Vállalják a hallgatók által készített szakdolgozatok bírálatát, és a 2015. óta működő duális villamosmérnök-képzésük során évente 4 hallgató felvételével folyamatosan részt vesznek a hallgatók gyakorlati foglalkoztatásában is.

Az E.ON folyamatosan támogatja a Pécsi Tudomány egyetem Műszaki és Informatikai Kar gyakorlatorien tált villamosmérnök-képzési tevékenységét. Hol okta tási eszközök, mérőberendezések adományozásával, hol a laborokban található mérőasztalok felújításának pénzbeli támogatásával. Az utóbbi években a villa mosenergetika tárgykörébe tartozó laborfejlesztése ket patronálták, de jelenleg is vizsgálják, hogy milyen további lehetőségeik vannak az alapítványi fenntartá sú egyetem támogatására.

Új profil: az E.ON földgáz ágazatával való kapcsolódás

Az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. éppen a gépészmérnöki szakhoz kapcsolódó duális képzés beindítását készíti elő. Az erről szóló együttműködési megállapodást már aláírták, a hallgatók gyakorlati foglalkoztatására vonatkozó képzési terv elkészült. A 2021/2022-es tanév első félévében a kar által kezdeményezett Duális Akadémiához kapcsolódva megkezdik a toborzási folyamatot az első induló évfolyamuk számára, melynek gyakorlati képzése a tervek szerint 2022 februárjában startol. Ezzel párhuzamosan a külső tanszéken szeretnék tovább fejleszteni a jelenlegi óraadói tevékenységüket a gázenergetika területéhez tartozó specifikus szakmai oktatások terén, szabadon választható tantárgyak formájában.

KÖRBER TECHNOLÓGIÁK TANSZÉK:

Cél a gyakorlati oktatás súlyának növelése az egyetemi képzésekben

A Körber (korábban Hauni) kapcsolata jelentős múltra tekint vissza a régió első számú felsőoktatási intézményének több karával. Számos hallgató vesz részt az elméleti oktatást és a gyakorlatot ötvöző duális képzésben, és több tucatnyi szakdolgozat el készítésében is közreműködtek a gépipari vállalkozás munkatársai. Fenntartható gazdasági fejlődés nem létezhet sem hatékony és kezdeményező iparválla latok, sem megfelelő képzési és innovációs háttér nélkül. Ezt ismerték fel a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. és a Pécsi Tudományegyetem vezetői, és ennek érdekében kezdeményezték a két szervezet közötti kapcsolatok szorosabbá tételét. A 2018 novembe rében aláírt intézmények közötti együttműködési megállapodás egyértelmű célja a szakemberképzés minőségének javítása annak érdekében, hogy magas szintű és naprakész szakmai ismeretekkel kerüljenek ki az iskolapadból a jövő szakemberei. A közös tan szék mind az alap-, mind a mesterszakos diákoknak szervez előadásokat, és ami a legfontosabb – kihe lyezett gyakorlatokat.

Az együttműködés tartalma, jelentősége

A vállalat – a régió legnagyobb és legmodernebb gépgyártójaként – maximálisan elkötelezett a töret len technológiai és emberierőforrás-fejlesztés iránt. Folyamatosan fenntartható fejlődése jól képzett –lehetőleg Pécs környéki – mérnököket igényel. A PTE MIK, illetve a Körber nagyon hasonló értékrendet képvisel, az együttműködés mindkét fél számára stra tégiai cél. Ez szolgáltatta a külső tanszék megalapítá sának igényét és máig ez működtetésének motorja. Eme „szimbiózisban” mindhárom érintett előnyökben részesül:

- a diákok betekintést nyernek a valós ipari folya matokba a vállalat szakemberei által tartott előa dások során, beazonosíthatják a számukra vonzó szakterületeket, adott esetben lehetőséget kapnak a Körberrel való együttműködésre projekt-, TDK-, szakdolgozattémák kapcsán; - az egyetem oktatói megismerik a releváns ipari

MIK

trendeket, a mérnökökkel szembeni szakmai/ munkaerőpiaci elvárásokat, korlátozott mértékben igénybe vehetik a vállalat infrastruktúráját (tanmű helyeket, eszközöket), támogatást kaphatnak célzott technológiai/fejlesztési témákra; - a Körber képviselői közvetlen kapcsolatba ke rülnek az oktatókkal és a diákokkal, ezáltal értékes kapcsolati tőke keletkezik, mely fontos alapja a fent említett technológiai és az emberierőforrás-fejlesz tésnek.

Tananyagfejlesztés, közös forrásmegosztás

Tananyagfejlesztés témában a Körber támogatást nyújt adott tantárgyak tartalmi fejlesztésében, aktuali zálásában. Vendégelőadóként a cég munkatársai részt vesznek tárgyak szakmaspecifikus témáinak gyakorlati példákon keresztüli bemutatásában. Szem léletformáló kurzusaik vannak, amelyek a mérnök hallgatók számára mutatják be a mérnöki munka sok színűségét a munkaerőpiacon. A kurzusok előadói az ipari vállalat és a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter mérnökei. Minden kurzus szabadon választható és kreditpontos. A munkaerőpiacra kilépő mérnökhall gatók számára önismereti tréninget tartanak Mérnö kök iránytűje címmel.

Forrásmegosztás és támogatás tekintetében a Körber a 2019/20-as és a 2020/21-es tanévekben lehe tőséget biztosított a komplett évfolyam hegesztési, valamint méréstechnika gyakorlatának telephelyükön való megvalósítására. Oktatást segítő és szemlél tető eszközöket adományoztak a PTE MIK számára (villanymotorokat, számítógépeket, hidraulikus és pneumatikus rendszereket, elektromos alkatrészeket). Emellett alapanyaggal támogatják a kari kutatásokat, valamint a forgácsoló tanműhely eszközbeszerzésé hez is hozzájárultak anyagilag. 2020-ban a PTE MIK kampuszon multimédiás tantermet alakítottak ki a magasabb szintű kommunikáció érdekében. Illetve támogatják a Gépész Alapítványt és a kari rendezvé nyeket (Pollack Expo, ProgRace és Solar Decathlon).

A Körber Technológiák Tanszék fejlesztése

A Körber együttműködést tervez az ún. GRE EN-TECH KFI pályázat keretén belül, ahol a vállalat hat innovatív fejlesztési projektet definiált. A tananya got folyamatosan fejlesztve részt vesznek a mes terképzésben is és népszerűsítik a szakmát. Hosszú távú közös stratégiai cél, hogy a PTE MIK oktatóival, mérnökeivel közös, innovatív fejlesztési projekteken dolgozzanak.

AZ IPARI KAPCSOLATOKKAL MINDENKI NYER

Fontos, hogy a közös projektek révén karunk egysé ge, az intézeteink közötti kooperatív munkavégzés kultúrája is erősödik. A tudástranszfer oda-vissza működik, az iparvállalatok szakértői is meghatározó szerepet játszanak abban, ahogy a közös gondolko dás formálódik, közvetlen tanácsokkal, több évtize des ipari tapasztalataikkal hatnak karunk gondolko dásmódjára, miközben ők maguk is szakmai fejlődési lehetőségekhez jutnak.

Az iparral történő együttműködés fontos eleme a hazai gazdaságnak és a felsőoktatás versenyké pességének. Versenyképességünk érdekében a fejlődéshez folyamatos párbeszédre van szükség az ipari partnerekkel, amelynek tapasztalataink szerint a legjobb formája a közös projektek megvalósításának és az ipari igényeket is szolgáló egyetemi laborató riumok létrehozásának, valamint a duális képzések megvalósításásnak.

Karunk stratégiai célja az, hogy olyan mérnököket neveljen ki és ajánljon az ipar számára, akik:

• alapos és átfogó ismeretekkel rendelkeznek, • újszerű helyzetekben konstruktív és innovatív gondolkodásra alkalmasak, • képesek folyamatosan váltani a generalista és a specialista szemléletmód között, • valamint adaptációs képességeik kimagaslóak.

A technológia rendkívül gyors fejlődése okán szakíta nunk kell azzal a nagyon régi szemléletmóddal, hogy az iskola ért az oktatáshoz, régi, kipróbált és bevált oktatási tematika alapján dolgozik, az ipari szereplők pedig az itt végzett jó alapképességekkel rendelkező mérnököket alkalmazzák, akik majd idővel beérnek és felnőnek a vállalat állította igényekhez, feladatokhoz.

Célunk, hogy a Pécsett végzett mérnökök való ban a gyorsan változó környezetben működő ipari vállalatok áhított munkatársaivá váljanak, piaci versenyelőnyre tegyenek szert és keresettek legye nek a munkaerőpiacon.

Az egyetemi oktatás – felfogásunk szerint – nem konkrét technológiák alkalmazásszintű megtanítása, begyakoroltatása, hanem azon készségek, képessé gek átadása a hallgatók részére, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy újszerű helyzetekben – tá maszkodva megszerzett ismereteikre és probléma megoldó képességeikre – alkalmazni tudják a karon tanultakat, sikeres megoldásokat dolgozzanak ki az ipar számára.

Ezzel a megközelítéssel érhetjük el, hogy konk rét ipari tapasztalatokból és igényekből kiindulva globális választ tudunk adni az ipar igényeire, úgy, hogy kezdő mérnökeink mozgásterét nem szűkítjük, hanem éppen ellenkezőleg, kiszélesítjük.

A duális képzésben részt vevő partnereink

Abeton-Viacolor Térkő Zrt.

Alukonstrukt Építőipari Szolgáltató és

Kereskedelmi Kft.

Amphenol Sincere Industrial Product Ltd.

Autóipari Próbapálya Zala Kft.

B és T Épületgépész Kft.

BASE-Invest Kft.

BÁTÉPKER Kft.

BIOKOM Nonprofit Kft.

Büttner és Társa Szerszámelemgyártó és

Kereskedelmi Kft.

CADSOL Mérnökiroda Kft.

DOMI Épületgépészet Kft.

E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.

E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt.

Elektrolit Kft.

ESRI Magyarország Kft.

Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt.

Flextronics International Kft.

MIK IPARI KAPCSOLATAI

GEOCHEM Kft.

GLT Delta Kft.

Grabarics Építőipari Kft.

Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Kft.

Hauni Hungaria Gépgyártó Kft.

HEAT-GÁZGÉP Kft.

Hidro-Consulting Kft.

Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft.

HLK Systeme Kft.

INVESTMENT Mérnöki és Fővállalkozó Kft.

IT Services Hungary Kft.

JAKO Fémárugyár Kft.

Kaposvári Villamossági Gyár Kft.

Kiss Épületgépész Kft.

KonidCAD Mérnökiroda Kft.

KONTAKT-Elektro Kft.

Korrektvill Kft.

Kőmérő Kft.

Körex Épületgépészeti Kft.

Környezettechnológia Kft.

LAFARGE Cement Magyarország Kft.

Lakics Gépgyártó Kft.

Magnus Aircraft Zrt.

MATRO Kft.

MCS Vágóhíd Zrt.

Melio-Start Kft.

MVM Informatika Zrt.

Novell PSH Professzionális Szolgáltatások

Magyarország Kft.

Nyáry-Terv Kft.

O és R Kft.

Pécsi Mélyépítő Iroda Kft.

PÉTÁV Kft.

Precognox Informatikai Kft.

Presting Optimum Mérnöki Zrt.

Sampo Kft.

Seres Gépipari és Kereskedelmi Kft.

SPINNER Hungária Kft.

Strauss Metal Kft.

Sz+C Stúdió Kft.

Szabadi és Társa Kft.

Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. Techniq 2000 Kft.

Terrán Tetőcserép Gyártó Kft.

Tettye Forrásház Zrt.

Thermo-Pipe Kft.

Tímár Építész-Mérnök Iroda Kft.

Titán Kft.

Treszner Villamosipari Szolgáltató Kft.

Uni-System Bau Kft.

Ventosus Kft.

VIDEOTON Elektro-PLAST Kft.

Viessmann Technika Dombóvár Kft.

Volánbusz Zrt.

WATT-ETA Kft.

Z Elektronika Kft.

ZIEHL-ABEGG Motor- és Ventilátorgyártó Kft.

A MIK jelentős infrastruktúrát tud kiépíteni vagy továbbfejleszteni a közös ipari együttműködéseknek köszönhetően, és ami nagyon fontos, a tudományos tevékenység mellett olyan eredményeket mutat hatunk fel, amelyek a gyakorlatban akár azonnal hasznosíthatók.

A projektmunkák jó irányba befolyásolják a kutatási tevékenységet és az oktatói munkát, az így meg szerzett tapasztalat és tudás azonnal megjelenik az oktatásban is.

Innovatív termékek és technológiák úgy tudnak létrejönni, ha a fejlesztési folyamat elején hangsú lyosabb az egyetemi, kutatóintézeti részvétel, majd ahogy közeledünk a gyártás és a piacra vitel felé, úgy helyeződik át a fókusz az ipari szereplőkre. A hallgatóknak nemcsak tudományos értelemben, de együttműködésekben is modellt mutatunk: ezekben a projektekben megtapasztalhatják, hogyan műkö dik egy szakmai partneri kapcsolat, és azt is, hogy együtt dolgozva egyre jobb és jobb dolgokat tudunk létrehozni.

Valójában pedig az együttműködés valódi nyertesé vé maga a hallgató válik, hiszen a diákok a projektek mellett a kötelező és választható tárgyak, a labora tóriumi gyakorlatok és a specializációk keretében is megtapasztalhatják ezt a fajta tudástranszfert.

Győrfi Alexandra

„Mindig is foglalkoztatott a hulladékgazdálkodás témaköre, így amikor a duális képzést nyújtó helyek között láttam, hogy a Délkomnál erre is van lehető ség, egyértelmű lett a választásom.

A képzés alatt a cég összes részlegénél eltöltöttem hosszabb-rövideb intervallumokat és az ott töltött idő alatt sikerült megismernem a cég működésé hez szükséges összes területet. A feladataim között adminisztratív, adatszolgáltatási és engedélyezési tevékenységek ugyanúgy szerepeltek, mint a telepi hulladékkezelő üzemekben végzett mindennapi tevékenységek is.

Olyan gyakorlati tudást és szakmai tapasztalatot sze reztem, amellyel, azt gondolom, a hulladékgazdálko dás bármely területén meg tudom állni a helyemet.

Az egyetemi tanulmányaimat remekül kiegészítette a szakmai gyakorlat során kapott tudás.”

Galaci Szabolcs

„Az érdeklődési körömhöz az E.ON passzolt a legjobban és a duális képzés jó lehetőség a szak mai fejlődésre. Emellett szimpatikus volt az előre kidolgozott képzési program, ami által bővíthetem az ismereteimet. A kezdetektől fogva nyitott és befo gadó munkatársi légkör segített gyorsan felvenni a ritmust.

A specifikus szakmai ismeretek mellett megismerked hettem a nagyvállalati kultúrával, volt lehetőségem a tapasztaltabb kollégáimtól átvenni azt a mérnöki szemléletet és precizitást, amit ez a szakma igényel.

Sokat jelent számomra, hogy az egyetem mellett olyan ismereteket szerezhettem, amelyek által ké sőbb előnnyel indulhatok el a mérnöki pályán.”

Horváth Ákos

„Jelentkezésem során alapvetően épületgépész cégben gondolkoztam, illetve valamilyen kis- vagy középvállalkozásban szerettem volna duális gyakor latot teljesíteni, bízva abban, hogy ott jobban tudok érvényesülni, több figyelem jut egy emberre és több lehetőség rejlik benne. Szerencsére ezeket mind megtaláltam a GLT-nél. Továbbá szimpatikus volt a cég innovatív profilja is.

Az, hogy rendszeresen egy szakmai közegben va gyok, önmagában egy tanulási folyamat. Lehetősé gem van belelátni aktív kivitelezési projektekbe, részt venni azok elemzésében, esetlegesen a problémák megoldásában. Óriási dolog idősebb mérnökök sok éves tapasztalatát megismerni. Rengeteg mindent lehet belőle tanulni. Munkám során precizitást, pon tosságot, munkatűrést és kitartást tanulok. Ezek mind olyan dolgok, amik később hihetetlen mértékben fognak hasznomra válni.”

Győri Kristóf

„A kiválasztásnál fontos szerepe volt, hogy megfelelő szakmai háttérrel rendelkezzen a cég. Utánajár tam, illetve a nyílt napjukon való részvételem után megbizonyosodtam róla, hogy a Körbernél magas színvonalú oktatásban fogok részesülni, rendezett és kulturált körülmények között. A választásomat az is befolyásolta, hogy a cég megfelelő múlttal és biztos háttérrel rendelkezett.

Az első félév során az alapképzésben minden terüle ten részt vettünk, ebbe beletartozott a hegesztés, a forgácsolás (eszterga, marógép), a lemezmunkák, a hőkezelő műhelybe való apróbb feladatok. Később pedig a mérnöki munkához közelebb álló feladatok is a munkakörünkbe kerültek: a 3D tervezőprogramok, a különféle adminisztrációs programok használata, illetve a logisztika, a raktárkezelés fázisaiba is bete kintést nyertünk.

Felsorolni se tudnám azt a rengeteg ismeretet, melyet elsajátítottam a cégnél, de néhány ezek közül: magát a tervezést, hogy az iskolában a mechanikából tanult dolgokat miként tudjuk áthelyezni a gyakorlat ba, illetve a különféle tervezési módokat, amik a leg jobban járulnak hozzá a megfizethető gyártáshoz.”

Ami különösen megerősítő tapasztalat az ipari együttműködéseink értékelésekor az az, hogy a közös együttműködés kiemelkedő teljesítményeket hozott felszínre. Ennél azonban sokkal több lehető ség rejlik bennünk. Proaktivitással és tudatossággal további eredményeket érhetünk el. Karunk jubileuma jó alkalmat kínál az eddigi eredmények és az előttünk álló lehetőségek számbavételére.

A jövő kapcsolati rendszerének tartalma fokozatosan alakul át a hagyományos technológiák mellett a leg újabb technológiák adaptálásának és leginkább azok fejlesztésének irányába.

Az (ami már-már közhelynek hangzik), hogy az IT által generált és lehetővé tett óriási mértékű ipari forradalom zajlik napjainkban, bennünket is helyzet be hoz, bizonyos fokig kötelez. Arra, hogy a hagyo mányos technológiák mellett a legújabb technológiai eredményeket és megoldásokat kövessük, adjuk át a hallgatóinknak, és tevőlegesen, elismert szereplőként vegyünk részt azok kutatásában és fejlesztésében.

Ehhez a meglévő ipari kapcsolatok mellett olyan partnerkapcsolatok kiépítésére törekszünk a jövőben, amelyek élen járnak a kutatás-fejlesztés területén, így a velük való együttműködés mindennek a lehetősé gét megnyitja számunkra.

Az új típusú kapcsolatok és együttműködési mo dellek négy stabil pilléren állnak: Az első – amely a korábbi együttműködési formáknak is lényeges része – a „professorship”, amely az oktatásban való együttműködést jelenti, kezdve az oktatási tematika és tananyag összeállításától az ipari partner oktatás ban vállalt aktív részvételéig. Ez az aktivitás elsősor ban a duális képzés keretein belül valósul meg, ahol a hallgatók idejük jelentős részét a partnervállalatnál töltik, és ismeretanyagaik meghatározó hányadát ott sajátítják el. Ezzel a vállalatnak megvan az esélye arra, hogy a saját képére formálja a hallgatót, az előnye pedig az, hogy a hallgató elköteleződik a vállalat iránt, valamint a vállalat számára majdnem „kész”, azonnal alkalmazható szakember áll rendelkezésre.

A hallgató számára elő van készítve a munkahelyvá lasztás lehetősége, megismeri a munkahelyi közössé get és igazodni tud a szakmai elvárásokhoz.

A második pillér a „scholarship”, ami a hallgatók kiváló mérnökké válásának ösztönzését jelenti. Ez magában foglalja a hagyományos értelemben vett ösztöndíjakat, az esetleges alapítványi támogatási lehetőségeket, de a tanulás feltételeinek és környe zetének folyamatos javítását, tökéletesítését is. Ez a fajta megközelítés azt jelenti, hogy a vállalkozás – hallgatói oldalról is – az egyetem szerves részévé válik.

A harmadik pillér az „R&D”, a közös kutatás-fejlesz tés. A kutatás-fejlesztés a MIK legmagasabb szintű tudományos tevékenységének színtere, amelyre jellemző, hogy hasznos eredmény elérését célozza meg és jelentős szakember-, illetve forrásigénye van. Az ilyen típusú együttműködés támogatja a partner vállalatot stratégiai céljai elérésében, jelentős közös értékeket, know-how-t hoz létre és közös pályáza tokon keresztül megteremti a tevékenység anyagi hétterét.

A negyedik pillér a „company centre”, ami a válla lat és a kar napi életében való aktív részvételének színtere. Ez a bázisa a közös kutatási és fejlesztési tevékenységnek, az oktatásba való részvételnek és ez adja meg a vállalat számára a „részese vagyok az egyetem életének” érzést.

Az ilyen típusú együttműködés a hallgatók szem pontjából is nagyon fontos hozzáadott értéket jelent, hiszen aki ilyen vállalati együttműködést valósít meg, az aktív részese a folyamatoknak, az ipar mai problé máinak megoldásán dolgozik és a hallgatókat is erre készíti fel. Ezáltal az így végzett hallgatók versenye lőnyre tesznek szert a munkaerőpiacon. További előny számunkra, hogy az ilyen együttműködés a MIK attraktivitását is növeli, hiszen sokkal vonzóbb lehet a pályaválasztók számára. Az attraktivitás hasznos eredménye lehet a jobb képességű hallgatói állomány és végeredményben a jobb kompetenciák kal rendelkező, frissen végzett mérnökgárda is.

A Dubai Expo is érdeklődik a MAGYAR FÉSZEK+ környezettudatos otthon iránt

Komoly érdeklődés kísérte a Solar Dechatlon 2019 egyetemi innovációs építészeti világversenyen a Pé csi Tudományegyetem (PTE) és a Miskolci Egyetem konzorciumában felépített HUNGARIAN NEST+ mintaházat. A természetes megújuló energiákat hasz nosító és az innovatív mérnöki megoldásokat ötvöző MAGYAR FÉSZEK+ projekt esszenciája egy alacsony költségvetésű passzív, nemzeti elemek energiahaté kony beépítésével megfogalmazott épületfelújítás és egy ezt kiegészítő technológiai tudással ötvözött pluszenergiás új épület tervezése volt.

A MAGYAR FÉSZEK+ projekt egy komoly prob lémára keresi a lehetséges választ, nevezetesen a „Kádár-kocka” XXI. század kihívásainak való meg feleltetésre. A „magyar kocka” néven is jegyzett négyzetes alaprajzú, általánosságban 100 négyzet méter alapterületű sátortetős családiház-típusból, amelynek Magyarországon a hatvanas évek elejétől egészen a nyolcvanas évek végéig terjed az idősza ka, ma is milliónyi áll az országban. Dacára annak,

hogy a korabeli propaganda szerint ez a típusotthon minden szempontból előnyösebb volt korai társainál, rövid idő elteltével sokan szembesültek számtalan hiányosságával, mint a hőszigetelés problémája vagy a tájolásra fittyet hányó térszervezés. Ugyanakkor számos pozitívuma is volt az „új” háztípusnak: önál lóan felnyíló és lezárható zónák, vagy az építészeti tömegképzés, amelynek köszönhetően kifejezetten előnyös energetikai tulajdonságokkal bír.

„Első lépésként fel kellett mérnünk, milyen koncep ció alapján válhat ökologikusan fenntartható, okos otthonná egy öröklött »Kádár-kocka«. A vizsgált épületek tájolása az esetek 95%-ában nem veszi fi gyelembe a napenergia hasznosításának és az épület környezettel való kapcsolatának lehetőségét. Az élettér (nappali) és a hálótér szinte minden eset ben az utca felé néz, függetlenül annak tájolásától. Újrarendeztük tehát az alaprajzot, hogy a környezeti kapcsolódás minden oldalon erősödjön. Újradefi niáltuk az épület tájolását, hogy bármely városi

szövetben a legideálisabb feltételeket biztosítsa a belső terek számára a benapozás és az energetika előnyeit” – avat be a részletekbe dr. Kondor Tamás és dr. Kósa Balázs építész, a PTE Műszaki és Informa tikai Kar (PTE MIK) csapatának vezetői.

Új típusú energiatereket hoztak létre, mint például az épület alatt átvezetett, árnyékos területen, passzív módon hűtött levegővel működő Venturi átrium. A déli oldalon megfogalmazott mobil Naptér télen mint szoláris burok öleli körbe az épületet, ugyan akkor a burok zsaluelemeibe tervezett polikarbonát táblák mogyoróvessző fonatos elemekre való cseré jével árnyékfátyol védőréteget húztak a ház köré.

Az épület hőháztartását az új, természetes anyagok ból kialakított termikus burok (nádvakolat/cellulóz hőszigetelés) adja, míg a páraháztartást az épület belső szerkezeti felületeire húzott lélegző bőr a vályog-/vályogrostlemezek beépítésével kialakí tott vakolatréteg biztosítja. Az épületet körülölelő tolófalrendszer a kiterjesztett tér számtalan változatát rejti magában. A Venturi átriumban és a teraszon, ill. naptérben elhelyezett élőflóra a ház önfenntartó oxigénbázisa. A hagyományosan nappali–étke ző–konyhaként aposztrofált élettér újragondolása a térbe illesztett mobilelemekkel hat különböző funkci onális kapcsolati rendszert adhat a térnek.

A HUNGARIAN NEST+ ígérete és célja, hogy egy szerre hordozza magában a személyes szabadság él ményét, a környezettudatos élet magabiztosságát, a

modulterek személyre szabott átrendezhetőségét és a pluszenergiás rendszer költséghatékony fenntart hatóságának kényelmét. Miközben a legkorszerűbb technológiák szavatolják az életterek minőségét, a felhasznált anyagok, szerkezetek és minták, mind nemzeti kultúránk továbbörökített értékei.

Az innovatív mérnöki megoldásokat ötvöző HUNGARIAN NEST+ mintaház iránt a 2021-ben megrendezett Dubai Expo szervezői is érdeklődtek. A világ legnagyobb kiállítása előrendezvényén egye düli magyar résztvevőként online előadás keretében mutatták be a projektet, illetve annak továbbfej lesztését a PTE MIK munkatársai. A pécsi egyete mistákból és oktatókból álló csapat a korábbi sikert követően már a 2022-es wuppertali Solar Decath lonra készül szintén egy alacsony költségvetésű plusz energiás passzívház tervezésével, amelynek legfőbb ismertetőjegye, hogy a fenntarthatóság nemcsak az üzemeltetésnél, hanem magánál az építkezésnél is abszolút kiemelt figyelmet kap. Ezúttal a városi környezet egészségessé tétele áll a fókuszban egy olyan ház megtervezésével, amelyet a Pécsett mara dó, egyetemet végzett fiatalok laknának be, egyben saját vállalkozásukat is ott működtetnék.

A terv egy olyan épületet fogalmaz meg, amelynek a belső magja zöld környezetté formálható, és nem csak a gazdasági megélhetést támogatja, hanem egyben ökoszemléletű egészséges életteret is ad a fiatalok számára.

Hajléktalanok számára építettek közösségi teraszt pécsi építészhallgatók

Kerti pihenőt alakítottak ki hajléktalanok számára a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) építész hallgatói Pécsett. A társas programok megrendezésére alkalmas akadálymen tes közösségi teret önkéntes munkával hozták létre, és a tervezésben nagy számban vettek részt a karon tanuló külföldi diákok is. Korábban a társadalmi problémákra való érzékenyítés céljából alapították meg oktatók a Szolidáris Építészet Kutatócsoportot, hogy az egyetemi képzés alatt olyan szociális prob lémákat is megismertessenek a hallgatókkal, ame

lyekkel az életben is szembesülhetnek, és amelyekre akár építészként hatással lehetnek. Az előző években született tervek után ez már a második olyan projekt volt, amelyben a papírra vetett elképzelések valóság gá váltak.

2016-ban tartották a kutatócsoport első Lakni Kell rendezvényét, azzal a céllal, hogy felhívja a figyel met a hajléktalanságban élők helyzetére. A kezdeti beszélgetős programokat hamarosan a cselekvés váltotta fel, 2019-ben például egy workshopot

tartottak, amelyben Pécs főterére terveztek egy a városlakók figyelmét felkeltő látványos installációt. Egy befejezetlen házat idéző, alumínium dobozok ból épített falat emeltek a hajléktalan emberek által használt pad köré, az installáció létrehozásába a városlakókat is bevonták. Az építkezéshez felhasznált visszaváltható aludobozokat és az újrahasznosítható építőanyagokat az installáció lebontása után felaján lották a rászorulóknak. 2020-ban már olyan konkrét segítséget szerettek volna nyújtani, amit tartósan tudnak használni a fedél nélkül élők, így született meg egy közösségi terasz terve. „Meggyőződésem, hogy minden építésznek vagy az építészképzésben részt vevő diáknak fontos szembesülnie azokkal a súlyos társadalmi problémákkal és kérdésekkel, ame lyek megoldásában valamilyen formában ők is részt tudnak vállalni. Hiszen építészként olyan eszközök vannak a kezükben, amelyek ha nem is alkalmasak a problémák megoldására, de a figyelemfelhívásra igen” – mondja Dányi Tibor Zoltán adjunktus, a kutatócsoport vezetője.

A PTE MIK Építész Szakmai Intézete és a b2 Transz diszciplináris Szakkollégium szervezésében zajló Lakni Kell projekt keretében az építészhallgatók ellá togattak a hajléktalanok ápolóotthonába, ahol olyan fedél nélkül élő emberek élnek, akik betegségük miatt képtelenek saját maguk ellátására. Az otthon ban lakók mintegy fele kerekesszékkel közlekedik, így

szinte nem is tudnak kimozdulni az épületből. Az egyetemisták az intézmény dolgozói által meg ismerték az otthon életét, a helyszínbejáráson pedig személyesen is találkoztak a hajléktalan emberekkel.

Több mint 50 hallgató vett részt a workshopon, majd kisebb csapatokra osztódva készítették el terveiket.

A cél az volt, hogy olyan akadálymentes közösségi teret hozzanak létre, ahol az otthon lakói kényelme sen el tudják tölteni a szabadidejüket és közösségi programokat tudnak szervezni. A győztes terv kivá lasztása után a megvalósítás következett volna. Ta vasszal azonban közbeszólt a koronavírus-járvány, de a csapat roppant elszánt volt, így az őszi szemeszter első hetében megépítették a kerti pihenőt.

Katonai terepjáróra terveztek kollektív fegyverek működtetésére és köríves mozgatására alkalmas szerkezetet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar (PTE MIK) Ipari termék- és formater vező szakán tanuló hallgatók. Az egyedülálló felépít mény a PTE MIK és a Magyar Honvédség Moderni zációs Intézete között létrejött, a magyar honvédek felszerelésének hazánkon belül előállítható tárgyi eszközkészletének innovatív fejlesztésére irányuló együttműködés keretében valósult meg. A hadvise lésben a technikai fejlesztések, a smart technológiák használata jelentős mértékben külföldi gyártókhoz köthető, holott Magyarországon is minden felté tel adott a magas szintű, iránymutató fejlesztések

megvalósítására. A Magyar Honvédség és a Pécsi Tudományegyetem közötti kapcsolat fő vonulatát a katonák eszközkészletének innovatív fejlesztése, az előremutató technológiák alkalmazása jelenti, így olyan fejlesztések vállhatnak az együttműködés elemeivé, amelyek később a katonák mindennapi tapasztalataiból és a MIK mérnöki szaktudásából, hallgatói kreativitásából kovácsolódhatnak valós innovációvá.

A feladat ebben az esetben a Magyar Honvédségnél rendszeresített terepjáró átalakítása, kiegészítése volt egy olyan szerkezet létrehozásával, amely lehetővé teszi a támogató fegyverzet járműre illesztését és

Fegyverekhez fejlesztettek tartószerkezetet a Magyar Honvédség megbízásából pécsi ipari formatervezős hallgatók

működtetését. A hallgatóknak egy borulókerethez rögzített forgózsámolyt kellett megszerkeszteniük, amely alkalmas különböző fegyverek használatára kialakított bölcsők fogadására és a fegyverzet köríves mozgatására. A honvédség által megfogalmazott elvárások között nemcsak a fegyverzet használatára vonatkozó igények jelentek meg, hanem esztétikai szempontok is. A szerkezet kialakításánál fontos volt annak utólagos szerelhetősége, a megfelelő futás pozíció beállíthatósága és feszíthetősége.

A felépítményre három megoldás is született.

„A feladat elvégzése során a hallgatók az oktatói instrukcióknak megfelelően haladtak a tervezési fá zisokon keresztül. A megoldandó probléma megfo galmazásától a kivitelezésre alkalmas tervdokumen táció elkészítéséig egy csoport részeként, de önálló feladatrészletek teljesítésével végezték a munkájukat. Az oktatói konzultáció a hallgatók által felvázolt ötletek, tervek helyes irányban tartására, döntések meghozatalára és a feladat elvégzéséhez szükséges feltételek megteremtésére irányultak. A honvédség által megfogalmazott feladat összetettségében bőven kimeríti az Ipari termék- és formatervező alapképzés elvárásait” – fogalmaz dr. Vasváry-Ná dor Norbert, az Ipari termék és formatervező szak operatív szakfelelőse.

A pilot projektben létrejött fejlesztés az Integrált terméktervezés tantárgy keretében valósult meg. Ez a kurzus a felsőoktatás lehetőségein belül elvé gezhető legkomplexebb tervezési folyamatot fog lalja magában: a felmerülő probléma önálló meg oldásában megjelenik az alapképzésben elsajátított mérnöki tudást adó tantárgyak ismeretanyaga. Ennek használatával jön létre a megrendelői igényeknek megfelelő termékkoncepció, amely gépészetileg és esztétikailag is kielégíti a magas elvárásokat.

A most megvalósult projekt fontos mérföldkő lehet a szak szempontjából. „Az Ipari termék és formater vező szak, valamint a honvédség együttműködése mindkét fél számára fejlődést jelent, valós prob lémákra valós innovációk jöhetnek létre, aminek a dél-dunántúli régióban is érezhető gazdasági fejlesztő hatása lehet, tovább erősítve Magyarország védelmi innovációs ökoszisztémáját” – nyilatkozta Bakos Csaba Attila alezredes, az MH Modernizációs Intézet védelmi innovációs együttműködéséért fele lős osztályvezetője. A pilot projektben megalkotott innovatív szerkezet tervdokumentációja egyelőre nem gyártmányterv, annak minden részlete opti malizálható, és a gyártás megkezdése előtt egyéni gyártástechnológiák szerint módosítható.

Míg korábban jobbára öntéssel és felületi meg munkálással készültek az orvosi implantátumok fém alkatrészei, a 3D nyomtatás elterjedésével a közeljö vőben akár fémnyomtatással is előállíthatják ezeket a speciális eszközöket. A feltehetően kisebb költségek mellett a rövidebb gyártásidő is e modern eljárás mellett szól. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) Gépészmérnök Tanszékén az egyetem 3D Központjával közösen CMT-technológiás fémnyomtatással kapcsolatban folytatnak kutatásokat, amelyek eredményeként akár maga a technológia, akár a fémnyomtató is megje lenhet később termékként a piacon.

A PTE MIK Gépészmérnök Tanszékén a hegesztés technológia, az acélszerkezetek, a karbantartás, vala mint a felújítástechnológia területén koncentrálódik a szellemi kapacitás, ezekre építve kerestek olyan kutatási területet, amely illeszkedik a már meglévő tudáshoz, profilhoz. A választás egy hegesztés technológiai területre, azon belül a gépiparban sok területen alkalmazott és több szempontból előremu tató CMT-technológiára (Cold Metal Transfer) esett.

A kutatók ezt ötvözték a 3D nyomtatással, amelyhez kezdetekben egy régi CNC marógépet alakítottak át fémnyomtatóvá. A kísérletek igazolták, hogy a tech nológia megfelelően alkalmazható fémalkatrészek felépítésére, ezért saját fejlesztésű fémnyomtatót építettek. Ezzel az additív technológiás géppel fo lyamatosan zajlanak a kísérletek, közben pedig ma gának a gépnek a fejlesztése is. A végső cél biokom patibilis fémek és orvosi implantátumok nyomtatása. Ugyan ezzel a technológiával nem minden esetben végterméket, hanem egy előgyártmányt nyomtatnak, amit forgácsoló megmunkálással még utómunkálni kell. A szakemberek várakozása szerint az eddig is mert fémporos technológiához viszonyítva lerövidül a gyártási idő, illetve az üzemeltetési és az előállítási költségek is jóval alacsonyabbak lesznek. Könnyeb bé válik a beszerzés, jóval olcsóbbá a fenntartás, és az alapanyag tárolása is leegyszerűsödik.

„Huzalos fémnyomtatással foglalkozunk, elsőként alumíniumötvözettel végeztünk kísérleteket a CMT-technológia alkalmazásával. Ezt magyarra for dítva hideg fémátmenetnek mondanánk. Természe

Fém orvosi implantátumok nyomtatására folytatnak kutatást a PTE-n a 3D központ és MIK összefogásában

tesen a szó köznapi értelmében ez nem egy »hideg« eljárás, hanem arról van szó, hogy a folyamat kisebb hőbevitellel jár, mint a rokon MIG-technológiák. Az általunk épített egyedi vezérlés és mozgatómecha nika irányítja a hegesztőfej mozgását, amely által rétegről rétegre építjük fel a kívánt alakzatot. Rajtunk kívül sokan foglalkoznak fémnyomtatással, de a többség poros technológiákat fejleszt, főként azért, mert az rendkívül pontos. Az tény, hogy a huzalos technológia kevésbé lesz pontos alak- és mérettűrés, a felületi minőség tekintetében, viszont nagy előnye, hogy igen gyorsan tudunk dolgozni vele. Nehéz összevetni a poros és huzalos technológiákat és sok esetben nem is érdemes, mivel a technológiai paraméterek más feladatra teszik hivatottá őket. Ép pen ezért fontos, hogy megtaláljuk azokat a gyártási szegmenseket, ahol a különböző technológiák a legoptimálisabban alkalmazhatók. Például amíg egy egyszerű alakzatot poros technológiával mondjuk 12 óra kinyomtatni, addig a huzalos technológiával ez mindössze 20 perc körüli, nem számolva az utólagos megmunkálást. Számos terméknél nem feltétlenül

fontos a nagymértékű pontosság, vagy csak adott részeken. Ilyenek például az öntvények is, de ott az öntőformák készítése csak bizonyos magas darab szám esetén teszi megfizethetővé a technológiát. Az általunk javasolt technológia viszont az öntészethez hasonló rövid gyártási idők mellett egydarabos termékek, prototípusok gyártására is megfizethetővé teszi a gyártást” – foglalja össze röviden a kutatás lényegét Vasvári Gyula mb. tanszékvezető.

A kutatás első szakaszában gépipari alkalmazások szempontjából az alumínium nyomtathatóságát, hegesztési tulajdonságait vizsgálták, a 3D Központtal való kapcsolódás azonban az orvosi alkalmazás irá nyába terelte a munkát, amellyel a 2021 őszén a PTE MIK-en induló Biomedical Engineering-képzéshez is jól tudnak kapcsolódni. A következő fejezet az orvosi eszközöknél és implantátumoknál alkalmazott fémek, illetve a titán nyomtatása lesz, ezek olvadáspontja, szilárdsági tulajdonságai és más jellemzői új kihívá sok elé állítják a kutatócsapatot.

Új funkciót terveztek a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetébe a belsőépítész hallgatók

Gasztronómiai események és konferenciák megtar tását is lehetővé tevő látogatóközpontot alakítanak ki a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, a többfunkciós variálható belső tér megtervezésére az egyetem belsőépítész mes terszakos hallgatóit kérték fel. A 21. század elvárásait megvalósító, mégis a kutatóintézet szellemiségét megőrző helyiségekben a megrendelő kérésére jelentős szerepet kapnak az ott található patinás tárgyak, a funkciók egységesítésével a korábbinál jobban szervezett és új lehetőségeket magában hordozó épület jön létre. A PTE Műszaki és Informa tikai Karán (PTE MIK) a tavalyi tanévben újraindult belsőépítész-képzés mesterszakos hallgatói olyan kiváló tervet tettek le az asztalra, amely megalapozta a kutatóintézet és a kar közötti további együttműkö dést.

A megbízó elvárása szerint a fogyasztótérnek több féle funkció kielégítésére kell alkalmasnak lennie: egyrészt ki kell tudnia szolgálni az éves rendezvények lebonyolítását (borbírálat, metszési oktatás) és akár külső partnerek 5-6 fős, illetve 50–80 fős konfe renciáit is, vetítési, étkezési és kisebb borkóstolók megrendezésének lehetőségével. További igény ként merült fel az egyidejűleg futó rendezvények megtartása miatt szabadon variálható asztalokkal és székekkel a belső tér leválaszthatósága is. „Egy egyetemen belül minden kapcsolatot erősíteni kell és ki kell használni az erőforrásokat, ez a megbízás jó lehetőség volt erre. A belsőépítész szakos hallgatók szabad kezet kaptak a tervezésben, de azt kértük, hogy az intézetben rendelkezésre álló építőanyago

kat, valamint a dekorációs célt szolgáló régi használa ti tárgyakat, például hordódongákat is tervezzék bele az új térbe. Kiváló terveket kaptunk, ezek közül egyet hamarosan teljes egészében megvalósítunk. A kar és az intézet kapcsolatában még több potenciál van, bízom benne, hogy a jövőben további együttműkö déseink is lesznek” – mondja Madaras Zoltán, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének elnöke.

„A szak ismételt akkreditáltatása után 2020 szeptem berében indult újra karunkon a belsőépítész-képzés magyar és angol nyelven, a borászati kutatóintézet belső tereinek tervezése pedig egy kitűnő feladat volt a mesterszakos hallgatóink számára. Az esetek többségében az ilyen jellegű megbízásoknál nem csak a belső térre, hanem a közvetlen környezetre is kell reagálni, itt még fontos tényező volt, hogy maga az épület helyi védettség alatt áll, és mind a város, mind az egyetem életében értéket képvisel” – fogal maz dr. Borsos Ágnes, a kar Belsőépítészeti, Alkalma zott és Kreatív Design Tanszék mb. tanszékvezetője. A munkában a megbízó igényeinek való megfelelés mellett kihívást jelentett, hogy nem áll rendelkezésre egyszerre az átalakítást fedező forrás, a kivitelezési munkákat szakaszosan végzik majd, így az ütemezés nek is meg kellett jelennie a tervekben. „A jelenlegi funkciók átcsoportosításával az épület földszintjén –ami közvetlen kapcsolatban áll a bejárattal – jön létre a reprezentációra alkalmas tér, az emeleten pedig az irodák és kiszolgálóhelyiségek kapnak helyet. Ezáltal egy hosszú távon jól üzemeltethető, letisztult funkci ójú épület születik” – teszi hozzá dr. Borsos Ágnes.

A nyugat-balkáni országok klímavédelmi törekvéseinek segítésére indít projektet a PTE

A környezetszennyezés csökkentése, a klímavéde lem elősegítése érdekében már működő infra struktúra-fejlesztési modellek tapasztalatait osztják meg a következő egy évben a Pécsi Tudomány egyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) oktatói a mostari egyetem munkatársaival.

A főként a hulladékgazdálkodást, a vízgazdálko dást, az energetikát, valamint a különböző városés közlekedésfejlesztési területeket is magában

foglaló projekt során Bosznia-Hercegovinában létrejön egy szakértői csapat, amelyik a projekt lezárása után megalapozhatja az országukban a nagyszabású környezetvédelmi infrastruktúra-fej lesztéseket. A MIK az elmúlt években számos balkáni egyetemmel állt szoros tudományos kapcsolatban, ma sem ritka a közös konferencia megszervezése vagy a tudásmegosztás, az okta tócsere. Ezzel a projekttel egy hosszabb távú, a

gazdasági szereplőket is bevonzó kapcsolat veszi kezdetét Bosznia-Hercegovinával.

„A projekt támogatása a nyugat-balkáni országok klímavédelmi törekvéseinek segítését szolgáló pályázati felhívás keretében valósul meg, több szakterületet érintően szeretnénk átadni azokat a tapasztalatainkat, a tudásunkat, amit az elmúlt mintegy két évtizedben szereztünk a hasonló jellegű nagy infrastruktúra-fejlesztési projektek kapcsán” – mondja Vér Csaba, a projekt egyik szakmai megvalósítója. – „Olyan folyamatok meg valósulását kívánjuk elősegíteni, amelyek egyszerre szolgálják a környezet védelmét, költséghatéko nyak, ugyanakkor gazdaságosan fenntarthatók és a társadalom számára is elfogadhatók. Ezek a kritéri umok ugyanis nem mindig evidensek egy-egy sok milliárdos fejlesztésnél, hiszen ha a technológiai lehetőségek kecsegtetők, létre lehet hozni jól kidolgozott, szofisztikált rendszereket, viszont nem biztos, hogy a helyi közösség meg tudja fizetni, ezért fenntarthatatlan lesz. E hibák elkerülésére adunk útmutatót, hogy miként lehet megtervezni olyan rendszereket, amelyek ennek a többféle, látszólag egymásnak ellentmondó kritériumhal maznak is képesek eleget tenni.”

A projekt a pécsi és a mostari egyetem közöt ti együttműködéssel indult 2021. május végén, amikor a mostari tudományegyetem delegációja

Pécsre látogatott. A 11 karral és 12 ezer hallgatóval működő bosznia-hercegovinai oktatási intézmény vezetői nemcsak egyetemi szinten szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolatot, hanem nyitottak a gazdaságfejlesztési projektekben való részvételre is. Ezt szolgálja a nyugat-balkáni projekt, amely ben a PTE szakemberei elkészítenek egy problé matérképet, ahol beazonosítják, hogy a különböző szakterületeken hol vannak az orvoslásra váró legnagyobb problémák, majd megvizsgálják, hogy miként érdemes beavatkozni. A projekt részeként a PTE Közgazdaságtudományi Karának munka társai egy vállalkozásfejlesztési modult is megva lósítanak, ez azokat a Bosznia-Hercegovinában induló és működő kkv-kat célozza meg, amelyek érdekeltek lehetnek a környezetkímélő, klímasem leges eljárások, szolgáltatások piacra vitelében. Az induló projekt megágyaz egy következő, nagy volumenű feltárásnak, ahol már konkrét helyszíni vizsgálatokkal pontosan el lehet készíteni akár egész Bosznia-Hercegovina fejlesztési tervét az adott szakterületen. Az együttműködés 3. fázisa pedig a konkrét beruházások megtervezéséről szólhat, amikor a vállalkozások is bekapcsolódhat nak a folyamatba, ehhez viszont sokkal nagyobb léptékű finanszírozás szükséges.

„Az elmúlt években számos interregionális partner séget építettünk ki déli szomszédaink egyeteme ivel. Tudományos eszmecserék zajlanak, közös konferenciákat szervezünk, pl. az eszéki és az újvi déki egyetemmel gépész szakterületen, de horvát partnereinkkel foglalkoztunk már épületek történe ti szerkezeteivel, épületenergetikai sztenderdekkel vagy integrált településfejlesztési stratégiával. Sok közös kutatási munkánk is volt együtt, illetve egy más intézményeibe is átoktatnak az ő és a mi taná raink, tehát nem idegen számunkra, hogy egymás sal dolgozzunk – fogalmaz dr. Medvegy Gabriella, a PTE MIK dékánja. – „Az Európai Unió figyel arra, hogy ezek a régiós partnerségek is támogathatók legyenek, a tudomány, a kutatás, az oktatás után a mostani projekt egy új aspektust is behoz. Létrejön ugyanis az ipari szereplők együttműködésével a »Cleantech« virtuális tudástár, ami a fenntartható, környezetbarát megoldások terén lehetőséget ad a tudásmegosztásra, a tudástranszferre, a módszer tani folyamatok átadására. Egy szakmai tartalmakat befogó hálózat alakul ki, amely előkészíti a terepet egy nagyobb projekthez.”

A Pécsi Tudományegyetem építészhallgatói tervezték meg a pécsi vásártér új arculatát

Ikonikus helyszín Pécsett a vásártér, azt mondják, amit nem lehet kapni a pécsi vásárban, az nem is létezik. Egy-egy forgalmasabb napon akár 18–20 ezer ember is megfordul itt, sokan egy egész dé lelőttöt is eltöltenek a mintegy 700 árus portékáját mustrálva. A kínálat mellett a terület kialakítása, komfortja ugyanolyan fontos a látogatók számára, ezért az üzemeltetést végző Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) Zrt.– amely legutóbb 2014-ben végzett itt jelentősebb fejlesztést – a PTE MIK építészhallgatóit kérte fel a vásártér egységes arculat mentén történő megújítására. Az elkészült ötletterveket egy külön leges virtuális kiállítás keretében mutatták be 2021 márciusában.

A pécsi vásártér mind térhasználatát, mind építészeti megjelenését tekintve elavultnak tekinthető, ezért a terület megújítására, fejlesztésének, rendezésének és átépítésének előkészítésére 2020 őszén városfej lesztési és építészeti együttműködési megállapodást

kötött Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (PMJV), a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK), valamint a Pécsi Va gyonhasznosító (PVH) Zrt. A munkában a PTE MIK építészképzésében tanuló hallgatói vettek részt, két mesterszintű kurzus keretében. A Komplex tervezés 1. első feladatrészében a vásárváros egységes fej lesztési koncepcióját dolgozták ki az Expo Centerrel, a szemközti parkoló területeivel, a Pécsi víz környe zetével, valamint a Nyugati ipari út közti területek hasznosításának vizsgálatával. Ezt követően a mai kor követelményeinek megfelelő árusítás módjának, he lyének kialakításával a vásártér tájépítészeti, valamint építészeti megújítását fogalmazták meg. A Város- és tértervezés című kurzus a fenntartható település- és környezettervezés témakörét vette górcső alá. A hallgatók az „Európa Zöld fővárosa” programot megismerve Pécs Megyei Jogú Várost vizsgálva öntötték tervekbe gondolataikat a város „ZÖLD” fejlesztési irányai kapcsán, majd akcióterületi és

környezetalakítási terven keresztül konkrét beavat kozásokat készítettek a pécsi vásártérre. A leendő építészek által adott tervjavaslatok elsősorban táj építészeti megközelítésűek, de ugyanúgy megfogal maztak átfogóbb településfejlesztési elképzeléseket, mint építészeti elemeket.

„Ahogyan minden más mérnök- vagy alkalmazott művészeti jellegű szakma esetében, az építész képzésben is kiemelt jelentőségű, hogy a pályára készülő egyetemi hallgatók már a képzésük során

valós feladatokkal találkozzanak, hiszen ez a későbbi szakmájuk körülményeit modellezi. Mindig figyelünk rá, hogy helyi, illetve környékbeli helyszíneket, vagy kapcsolható témát keressünk, ahol láthatók a valós felhasználók, a valós kontextus, tudunk találkozni a helyszínhez köthető funkció fejlesztőivel, tulajdono saival is, és így egy-egy közös félév erejéig össze kapcsolódva, kölcsönös inspiráció révén készülje nek a hallgatói tervek” – foglalja össze röviden az együttműködés előnyeit dr. Medvegy Gabriella, a PTE MIK dékánja.

Színesre festett lécekből építettek kültéri installációt a pécsi Vasarely Múzeum előkertjében a Pécsi Tudo mányegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) építész hallgatói a 2021-es nyári Múzeumutca Plusz összművészeti eseménysorozat keretében.

A Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparmű vészeti Osztályának felkérésére készült installáció tulajdonképpen az op-art művészet térbeli átirata, a folyton változó, izgalmas forma-, tér- és színhatáso kat létrehozó alkotás nagy sikert aratott a látogatók körében. Ezért nemcsak a nyári program néhány napja alatt, hanem a múzeum vezetésének döntése nyomán egész évben megtekinthető a múzeum udvarán.

„Az op-art talán legfontosabb úttörője a pécsi születésű Victor Vasarely – azaz Vásárhelyi Győző – volt, akinek Franciaországban élő unokája, Pierre Vasarely a PTE honoris causa professzora, és élénken ápolja gyökereit, valamint örökségét Péccsel, így az egyetemmel is. Pierre Vasarelyvel folyamatos kap csolatban áll karunk is, közreműködésével a Vasarely Alapítvánnyal közös szakmai workshopokat vittünk Aix-en-Provance-ban, illetve Pécsett is. Az op-art azért is fontos számunkra, mert köze van az ábrázoló geometriához, a matematikához, de inspirálja a kine tikus műfajokat, a térkísérleteket is” – tájékoztatott dr. Medvegy Gabriella, a PTE MIK dékánja.

A pécsi építész hallgatók által most megépített, színesre festett lécekből készült térplasztika az op-art

és a kinetikus művészet eszköztárát alkalmazza: a téglatest formájú tartókerethez rögzített, egymást keresztező lécekből kialakított térkonstrukció a szem lélő nézőpontjától függően folyton változó, izgalmas forma-, tér- és színhatásokat mutat. A Janus Panno nius Múzeum és a PTE MIK közös kezdeményezé sével létrejött installáció ötlete egy egyetemi féléves kurzus során fogalmazódott meg. „A kurzus során pályázatot írtunk ki a hallgatók számára. 13 pályamű érkezett a felhívásra, ezek közül Kustor Karolina és Gazdag Gábor hallgatók tervét választotta ki a múzeumi szakemberekből és a hallgatók tanáraiból álló zsűri” – mondta Zilahi Péter DLA, a zsűri egyik tagja. „A kiválasztott pályamunka alapelveit figyelem be véve a munka kivitelezésére szervezett workshop első napján egy közös tervezési folyamatban végle gesítettük a tervet. Ezt követően hallgatók és oktatók közösen dolgoztunk a megvalósításon.

A Múzeumutca Plusz eseményen volt először látható az installáció, amelyet a látogatók a kezdetektől fog va szerettek, rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk tőlük. Ez is közrejátszik abban, hogy nemcsak az

összművészeti programsorozat néhány napja alatt lehetett megtekinteni az alkotást, hanem a múzeum vezetésének döntése nyomán egész évben várja az érdeklődőket a Vasarely Múzeum kertjében.”

A pécsi építész hallgatók nem először jelentek meg a nyilvánosság előtt kültéri installációval. „Mindegyik alkotást egy workshop, egy építőtábor előzte meg. Ezek célja, hogy a hallgatók kilépjenek a katedra jellegű oktatásból, megtapasztalják az anyag tulaj donságát, az eszközöket, amelyek az alakításához szükségesek, és végső soron megértsék az építés logikáját. Így a szakmagyakorláshoz szükséges árnyaltabb képpel gazdagodnak, nem utolsósorban megélik az alkotás, a létrehozás örömét” – fogalmaz Sztranyák Gergely DLA, a műszaki kar egyetemi docense, a kurzus tantárgyfelelőse. A múzeummal való együttműködésnek ugyan korábban nem volt előzménye, azonban a sikeres projekt kapcsán megfogalmazódott az a szándék, miszerint a PTE MIK építészhallgatói a jövőben a Janus Pannonius Múzeum más programjaiban is közreműködnek.

MikCube: középiskolások programozhatják a PTE Műszaki és Informatikai Karának egyedi LED-kockáját

Mozgó ábrákat, akár mini történeteket is meg lehet jeleníteni egy 8x8x8-as LED-kocka, azaz 512 LED-lámpa segítségével. Hol mozgó betűket, ani mált szöveges üzeneteket formálnak az egymás után felvillanó fények, máskor körbeforgó ábrák, testek rajzolódnak ki a színes égősorok által. A Pécsi Tudo mányegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) olyan LED-kocka készült, amelynek programo zásába a középiskolásokat is bevonják. Egyedülálló módon a kockához egy androidos applikáció is tartozik, ennek segítségével a diákok szinte végtelen számú animációt képesek létrehozni a kockát alkotó LED-ek ki-bekapcsolásával, méghozzá úgy, hogy a térbeli testnek nem is kell feltétlenül a programo zó közelében lennie. Az új eszköz amellett, hogy fejleszti a matematikai és a programozási képessé geket, a térben való gondolkodást és a térlátást is segíti, illetve kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a fiatalok megismerkedhessenek a lehetséges jövőbe ni szakmájuk egy szeletével.

Az op-artot népszerűsítették installációjukkal a pécsi építész hallgatók

A 8x8x8 elemű LED-kocka egyelőre 8 előre progra mozott térbeli ábrát tud megjeleníteni a LED-lámpák ki-bekapcsolásával, de az androidos applikáció –amely a fizikai kockát modellezi, illetve a bluetooth interface-en keresztül kommunikál a kockával – lehetővé teszi, hogy maximum 100 „rétegből” lehessen felépíteni egy animációt. Ezek az animációk elmenthetők és megoszthatók. A projekt forráskódjai nyilvánosak, így a diákok továbbfejleszthetik, az elké szült animációkat pedig egymással és a fejlesztőkkel is megoszthatják. A legjobb animációkat a MIK szakemberei nyilvánosan elérhetővé teszik és az ifjú fejlesztő nevét feltüntetik a program névjegye alatt.

A MikCube különlegessége, hogy minden LED színezhető, a mobilapplikáció segítségével pedig a színek váltakozását is lehet programozni. Egyedisége abban rejlik, hogy bárki, aki ért a programozásához, az 512 LED által képes ábrákat, animációkat megje

leníteni, akár mozgóképet, rajzfilmszerű történeteket létrehozni. Ehhez nem szükséges a kocka fizikai jelenléte, hiszen a programozó az elkészült ábrákat le tudja menteni az okostelefonja segítségével a saját telefonjára, amit a felhasználók egymás között meg is oszthatnak. „A diákok a kocka segítségével játékosan tanulhatják meg a programozás alapjait, emellett az eszköz fejleszti a matematikai képességeiket és a tér látásukat. A LED-kockát elsősorban a kar bemutatko zására használjuk, szeretnénk megmutatni a középis kolásoknak, hogy ha a PTE MIK-re nyernek felvételt, ilyen 21. századi feladatok megoldásában vehetnek részt. De a kocka programozása arra is lehetőséget ad számukra, hogy megismerjék a programozói mun ka jellegzetességeit, ami pedig hozzájárulhat a helyes pályaválasztási döntés meghozatalához” – mondja Zidarics Zoltán, a PTE MIK Automatizálási Tanszéké nek oktatója.

Mérnöklét, Paramentesítő, Lelazula: blogot írnak a PTE mérnökhallgatói

Pókhálóból golyóálló mellény? Biomimetika! Sci-fi-brutalista és rózsaszín-labirintus építészet a YouTube-on, avagy hogyan kommunikál építészetet a videóklip; Halogatás ellen „paradicsomtechni ka” – ez neked is beválik! Egyetemistaként a munka világában, avagy aki korán kel, aranyat lel – ez csak néhány téma a www.mernoknok.hu oldalon vezetett blogról, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) mérnökhallgatói írnak. A címekből is kitűnik, hogy milyen sok terület iránt érdeklődnek, mennyi kérdés, újdonság, tapasz talat foglalkoztatja a leendő szakembereket. A főként lányokból álló bloggercsapat a kar női hallgatói számának, arányának növelése érdekében indított projekt nagykövetprogramjában vesz részt, írásaiban a mérnöki pálya hétköznapjairól, kihívásairól, a diáké let sokszínűségéből mutat hétről hétre új képeket.

Milyen ma a mérnöki szakma női szemmel, a mér nöknek tanulás, a mérnökké válás vonzó, érdekes, a nőknek is önmegvalósítást jelentő folyamat a XXI. században – e témákat állította a középpontba a

2020-ban a PTE MIK által mérnökök, mérnöknők, leendő mérnökök számára kiírt fotó-, poszter- és videópályázat, amelyre mintegy félszáz nevezés ér kezett, köztük több férfi és külföldi hallgató pályamű ve. Ehhez kapcsolódóan indult a mérnöknőket láttató blog a pályázati www.mernoknok.hu weboldalon.

Ma a felület tartalmában már szélesebbre fókuszál, hiszen a projekt hatására elindult egyfajta gondol kodás, vita a mérnöki pályáról, a női szerepekről, a gátakról, az ösztönzőerőkről. A blogon a mérnöki pálya hétköznapjainak bemutatása mellett ugyanúgy megtalálhatók a hallgatókat foglalkoztató szakmai témák, mint a diákélet számos aspektusa.

A blog három rovatba rendezi a cikkeket: a Mérnök lét a szakmai jellegű írásokat és interjúkat foglalja ma gában, a Paramentesítő a leendő mérnökök maga biztosságát erősítő témákat rendszerezi. E felületen fogalmazhatják meg a kétségeiket, a kérdéseiket, a félelmeiket (pl. elég jó leszek-e, lesz-e munkahelyem stb.) és az ezekre irányuló esetleges megoldásokat a jövő szakemberei. A Lelazula rovat a (pécsi) diáklét hez kapcsolódó gondolatoknak, tapasztalatoknak történeteknek ad helyet, akár a jövőbeni hallgatók eligazodását is segítheti a város, az egyetem „útvesz

tőiben”. A blogot kizárólag a PTE MIK hallgatói írják egy profi újságíró vezetésével. A PTE MIK bloggerei között mérnökinformatikus, építőművész, építész, ipari termék- és formatervező, szerkezet-építőmér nöki és televíziós műsorkészítő hallgató is van, és bár most kezdték a blogírást/podcastkészítést, mindany nyian igen hamar ráhangolódtak erre az alapvetően humán tevékenységre, és hétről hétre érdekesebbnél érdekesebb témákat dolgoznak fel.