TMDK 2014 by Faculty of Engineering and Information Technology, University of Pécs

2014 TMDK REZÜMÉ PTE PMMIK 2014

TUDOMÁNYOs És MŰVÉSZETI DIÁKKÖRI KONFERENCIA HÉT REZÜMÉ

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM P O L L A C K M I H Á LY M Ű S Z A K I É S I N F O R M AT I K A I K A R T U D O M Á N YO S É S M Ű V É S Z E T I D I Á K K Ö R I TA N Á C S

zsűri elnök: nyilas márta dla egyetemi docens tagok: rétfalvi donát dla egyetemi docens kondor tamás egyetemi docens titkár: kovács-andor krisztián egyetemi docens

2 0 1 4 . novem b e r 2 4 . H É T F Ő 14:00 RÓKUS UTCA 2. K013 TEREM

ÉPÍTŐMŰVÉSZETI tudományok SZEKCIÓ

I TMDK 2014 PROGRAM

004 / Szántó Réka Alexandra É P Í T É S Z E T I Ö R Ö K S É G M E G Ú J Í TÁ S A A C O - H O U S I N G E L V E I ALA P J Á N konzulensek: Gyergyák János DLA, adjunktus Lovra Éva, PhD-hallgató

003 / Szathmári-Podolyák Éva 3 D N YO M TATÁ S A B E L S Ő É P Í T É S Z E T B E N konzulensek: Getto Tamás DLA, tudományos főmunkatárs Kozák Barnabás, DLA-hallgató

002 / Schleining petra T RA N S Z P AR E N S N É Z E T E K A V I S E G R Á D I Ü V E G M Ű H E LY konzulens: Kovács-Andor Krisztián DLA, egyetemi docens

001 / rév bence ész r evét l en t a nu l ás b eszédmentes o k t a tás konzulens: Tamás Anna Mária DLA, adjunktus

É S Z R E V É T L E N TA N U L Á S B E S Z É D M E N T E S O K TATÁ S szerző: RÉV BENCE szak/évfolyam: Építőművész MA II. konzulens: Tamás Anna Mária kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Építőművészeti Szekció

TMDK 2014 REZÜMÉ

it jelent az, hogy oktatás? Mi szerepe lehet ebben építészetünknek? Erre és hasonló kérdésekre kutattam a válaszokat a tervezés folyamán. Egy általános iskola tervezése mindig változatos, a szokványostól eltérő kihívásokat jelent. Talán még inkább így van ez, amikor egy olyan történelmi múltú város /település/ szövetébe kell illeszteni az új épületet, mint amilyen Visegrád. A dolgozat párhuzamos vonalon halad végig. Egyik oldalon bemutatja a visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola bővítési tervét, különleges figyelmet fordítva a részletmegoldásokra, másik oldalon felvázolja a környezetpszichológia rejtette tervezési lehetőségek Magyarországon még kevéssé ismert módszereit. Hogyan tud az épület egyszerre az oktatás eszköze is lenni? Mely elemek, milyen térérzetek segítik a használót élménnyé tenni a tartózkodást? Egy épületnek legtöbb esetben nem szabad pusztán keretként működnie, a benne folyó történés lenyomatát kell hordoznia. Radikálisan fogalmazva, manipulálnia kell a használóját, hogy a térérzet minél inkább egybe essen a funkció adta adottságokkal. Tapintás, látás, hallás… mind-mind hozzájárul az élmények formálásához. A két téma egyszer csak összeér. A továbbiakban az iskolaterv részletmegoldásain keresztül azokat az elemeket, eszközrendszereket tárgyalja a dolgozat, melyek ta-

nulásra tehetségek fejlesztésére ösztönzik a gyermekeket. Hiszen a térelemek használata során észrevétlenül elsajátítanak fontos tudásokat: egyensúlyérzék, kreativitás, esztétikai érzék, közösségi munka… melyek egész további életük során komoly előnyt szereznek számukra. Az iskola élővé válik, és teste mozgásában, lüktetésében magán hordozza immár a gyermekek életét. A tevékenység tehát visszahat a térre. Nem csak a gyerekek lesték el a kunsztot, az épület is formálódik a nebulók keze alatt…

T RA N S Z P AR E N S N É Z E T E K A V I S E G R Á D I Ü V E G M Ű H E LY szerző: SCHLEINING PETRA szak/évfolyam: Építőművész Ma II. konzulens: Kovács-Andor Krisztián kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Építőművészeti Szekció

TMDK 2014 REZÜMÉ

isegrádon a feltárt régészeti emlékek sokasága már-már zavarba ejtő, azonban mindezek a vár és a palota népszerűsége mögött többnyire elhomályosultak. Az utóbbi évek lehetőséget adtak a régészeknek arra, hogy más - hasonlóan értékes - épületet, objektumot emelhessenek ki a feledés homályából, így sokkal világosabb képet tárva elénk Visegrád késő középkori életéről. A településen már eddig is sok, a város kézműves múltjáról árulkodó leletet, romot tártak fel. Ebből a sorból emelkedik ki, illetve stílszerűen - ragyog ki - ,az egykori üvegműhely. A késő középkori huta romjait Visegrád egyik fő utcáján megbújva találjuk, sajnos azonban jelenlegi állapotában nem alkalmas bemutatásra. A térdig érő romokat, kezdetben ideiglenes jelleggel, napjainkra már állandósulva egy alacsony magasságú védőtetővel fedték, amely elrejti a kíváncsi tekintetek elől az értékes emlékeket. Ebben, a magára maradt helyzetben fogtam hozzá, ennek a komplex műemléki szituációnak a kezeléséhez. Munkámmal és a TDK dolgozatommal is arra a kérdésre kerestem a választ, hogy hogyan értelmezhető holt és élő, múlt és jelen kapcsolata a műemléki bemutatások kapcsán. Azt, hogy hogyan érhető el a két eltérő kor szimbiózisa úgy, hogy ne ébredjen hátrányos feszültség az új és a régi közt. Hiszem, hogy ez a korokon átívelő - transzparens- kapcsolat létrehozható, és ez a kölcsönös egymás mellett élés, valamint egy új lehetséges

bemutatási módszer vezetett a tervezési munka során. Előadásomban ennek a folyamatnak az eredményét mutatom be, minden járulékos kérdésével együtt.

3 D N YO M T A T Á S A BELSŐÉPÍTÉSZETBEN szerző: SZATHMÁRI-PODOLYÁK ÉVA szak/évfolyam: Belsőépítész és környezettervező művész Ma I. konzulens: Dr. Getto Tamás, Kozák Barnabás kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Építőművészeti Szekció

TDK dolgozat a 3D nyomtatás technológiájára, és a belsőépítészetben történő hasznosítására hívja fel a figyelmet. A dolgozat első része szakirodalom által különböző 3D nyomtatás elvére épülő gyártási eljárásokat ír le, és hasonlít össze, valamint részletezi előnyeit, hátrányait más gyártási eljárásokkal szemben. Rövid történeti áttekintés során bemutatja hogyan terjedt el orvostechnológiai alkalmazásból a művészi alkotó tevékenység részévé, és ezt túlmenően az átlagember otthonában hobbieszközzé. A dolgozat második része bemutat több, a szerző által tervezett interaktívan használható belsőépítészeti tárgyat. A tárgyak több, kisebb elemből épülnek fel, így kisebb módosítással használhatók nemcsak lámpaként, hanem térelválasztóként.

TMDK 2014 REZÜMÉ

szerző: SZÁNTÓ RÉKA ALEXANDRA szak/évfolyam: Településmérnök Msc II. konzulens: Lovra Éva, Gyergyák János kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Építőművészeti Szekció

É pítészeti ö r ö k ség megújítás a a c o - housing e l vei a l a pján

tanulmány célja, hogy bemutassa a „cohousing” -ra jellemző életmód kialakításának elméleti lehetőségeit és akadályait a Pécs belvárosához kapcsolódó Szigeti városrészben található terület rehabilitációja során. A co-housing egy olyan életformát képvisel, mely egyesíti a magán lakások autonómiáját és a közterületek társadalmi semlegességét a közösségi együttélés előnyeivel. A tanulmányozott – a Szigeti-Honvéd-Ifjúság-Petőfi utcák által lehatárolt – területre jellemző, hogy az 1970-es években nagy szerkezeti változáson ment keresztül. A szocialista korszakban, a tömeges lakásépítés idejében, többszintes panelépületek létesültek az addigi földszintes jellegű beépítés helyén. A több emeletes épületek létesítésének célja az volt, hogy minél több lakást hozzanak létre a körzetben. A drasztikus beavatkozással azonban, mint az tapasztalható a társas érintkezésekre nehezen használható terek által megsemmisítették a közösségek kialakulásának lehetőségét. A területen a közösségi funkciók adottak és elérhetőek, de a nyújtott funkcióknak sem a mennyisége, sem a minősége nem megfelelő. A közösségi interakciók lehetősége elveszett és a helyben lakók csak idegenek egymás számára. A kutatásom fókuszában a közösségi helyek jelenlegi kihasználtságának elemzése áll, és ezeknek lehetséges változásai, a co-housing tervezési elvei alapján. A tanulmány célkitűzésének része annak bemutatása,

TMDK 2014 REZÜMÉ

hogy miként erősíthető a közösségi együttműködés kisebb területi változtatások elméleti megvalósításával. A transzformációk életminőségre gyakorolt hatásainak összegzésével egészül ki a kutatás, az elemzésen keresztül rámutat, hogy milyen faktorok segítik és gátolják az életforma kialakulását ezen a területen. A kísérleti jellegű társadalmi/szerkezeti szimuláció nem csak az adott városrészben alkalmazható, hanem a megfogalmazott téziseknek más, hasonló jellegű negyedekben is változásértékű hatásaik lehetnek.

elnök: dr. stojanovits józsef nyug. intézetigazgató tagok: dr. fülöp lászló főiskolai tanár tag/titkár: Kovács sándor nyug. főiskolai docens

2 0 1 4 . novem b e r 2 4 . hét f Ő 1 4 : 0 0 ór Á T Ó L Boszo r k ány út 2 . c 0 2 4 terem

gépé s zmérnöki tudományok s zekció

II TMDK 2014 PROGRAM

003 / Gergely dániel zoltán F Ű T É S H Á LÓ Z A T O K C S Ő Á T M É R Ő J É N E K OPTIMALIZÁLÁSA konzulens: Baumann Mihály, adjunktus

002 /bartha viktor P A S S Z Í V H Á Z - S Z I N T Ű C S AL Á D I H Á Z ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERVEZÉSE ÉS E N E R G E T I KA I S Z Á M Í T Á S A I konzulens: Eördöghné dr. Miklós Mária, adjunktus Dr. Vajda József, főiskolai tanár

TMDK 2014 REZÜMÉ

szerző: VARGA CSILLA szak/évfolyam: Gépészmérnök IV. konzulens: Eördöghné Dr. Miklós Mária kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Gépészmérnöki Szekció

AZ EMBER EGÉSZSÉGI Á LLA P O T Á RA H A T Ó KOMFORTKÖRÜLMÉNYEK – AZON BELÜL FŐKÉNT A HŐKOMFORT – V I Z S G Á LA T A

apjainkban előtérbe került az energiatakarékosság fogalma, ennek érdekében célszerű olyan épületgépészeti rendszereket kialakítani, melyek energiafelhasználása a lehető legalacsonyabb. Az épületek energiafelhasználásával kapcsolatos irányelvek is az egyre kisebb hőveszteségű, illetve az egyre légtömörebb épületek tervezését írják elő. Az épületgépészeti rendszerek megválasztásakor a gazdaságosság és a környezetvédelem mellett azonban a komfortkövetelményeket is szem előtt kell tartani. Ez azért is nagyon fontos, mert a fejlett országokban az emberek többsége élete döntő hányadát különböző épületeken belül tölti. A légtömör épületek szinte teljesen elválasztják a belső teret a külsőtől, tehát ennek a zárt térnek olyannak kell lennie, amely minden szempontból megfelel a benntartozkodók komfort követelményeinek. Ebben a „mesterséges környezetben” be kell tartani az emberek megfelelő élettani működése szempontjából fontos egészségügyi követelményeket. Egészségügyi végzettségemből adódóan érdekesnek találtam az ember egészségi állapotára ható komfortkörülmények – azon belül főként a hőkomfort – vizsgálatának elemzését. A dolgozat ismerteti a termikus komforttal kapcsolatos fogalmakat, részletesen írok az ember hőtermeléséről, hőleadásáról, hőháztartásáról, emezéséről, annak

hőérzetéről, komfortérzetéről, a komfort- és diszkomfort jellemzőkről és bemutatom ezek alkalmazását a tervezési gyakorlatban.

p a sszívház - szintű c s a l ádi ház épü l etgépészeti te r vezése és ene r geti k a i számítás a i szerző: BARTHA VIKTOR szak/évfolyam: Gépészmérnök IV. konzulens: Eördöghné Dr. Miklós Mária Dr. Vajda József kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Gépészmérnöki Szekció

TMDK 2014 REZÜMÉ

olgozatomban egy passzívház épületgépészeti rendszerét terveztem meg, és energetikai számításait, ellenőrzését végeztem el. Az energetikai tanúsítvány egy olyan igazoló okirat, amely megmutatja az épület energiafelhasználásának hatékonyságát az épületek osztályba sorolásával. A skála a legkedvezőbb „A+ fokozottan energiatakarékos” kategóriától a leggyengébb „I gyenge” kategóriáig terjed. A közeljövőben az energiatakarékos építésmód várhatóan egyre nagyobb szerepet kap, ennek fő oka az energiaárak rohamos emelkedése, az igény a környezetszennyezés visszaszorítására, valamint az anyagi biztonságra törekvés. A tervezett gépészeti rendszer magában foglalja az épület vízellátását, szellőztetését, fűtését és hűtését. Vízellátás: szürkevíz hasznosítás, esővíz gyűjtés, cirkuláció, használati meleg víz előállítás. Szellőztetés: hővisszanyerő szellőztető, talaj-levegő hőcserélő. Fűtés-hűtés: hőszivattyú, alacsony hőmérsékletű. A PHPP passzívház tervezés módszere lehetővé teszi a különböző építészeti alternatívák tesztelését, energiamérlegük meghatározását, szükség esetén a paraméterek változtatásával a koncepció korrigálható az optimalizálás érdekében.

szerző: GERGELY DÁNIEL ZOLTÁN szak/évfolyam: Épületgépész mérnök IV. konzulens: Baumann Mihály adjunktus kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Gépészmérnöki Szekció

f űtéshá l ó z a to k c sőátmé r őjéne k o ptima l izá l ása

z épületgépészeti tudományokon belül a fűtéstechnika igen nagy múltra tekint vissza, mely tudományág a hideg éghajlatú övezeteknél nagyon nagy létfontosságú az emberi élet fenntartása végett. Napjainkban a fűtési rendszerekben alkalmazott hőhordozó közeget egy szivattyú segítségével keringtetjük. A világon az első szivattyús melegvízfűtést 1925-ben készítették. Akkoriban nem volt annyira szempont a gazdaságosság kérdése, mint napjainkban. A dolgozat részletesen ismerteti a csővezetékek súrlódási tényezőjének számítását, hiszen a szivattyúk villamosenergia fogyasztásának mértékét nagyban befolyásolja. A korábbi időszakhoz képest napjainkra több dolog gyökeresen megváltozott, mások az energiaárak, csővezeték költségek, a csövek választéka sokkal szélesebb, illetve megjelentek a korábbiakhoz képest sokkal kisebb energiafogyasztású szivattyú. Felvetődik a kérdés, hogy a szakkönyvekben közölt 50-200 Pa/m fajlagos súrlódási nyomásveszteségre való méretezés értékeket nem szüksége-e átértékelnünk. Egyszóval sok dolognak a függvénye, hogy milyen értéke érdemes méretezni, annak érdekében, hogy a szivattyú villamosenergia fogyasztását és a csővezeték beruházási költségét optimalizálni tudjuk. A dolgozat munkamódszert mutat be ennek az optimalizálásnak a munkamódszerét mutatja be. A befejező részben táblázatok, diagramok mutatják be a számítások eredményeit.

elnök: DR. FEKETE JENŐ GYÖRGY ny. egyetemi docens tagok: Dolgosné dr. Kovács Anita egyetemi docens HORVÁTH LAJOS a Környezettechnológia Kft. ügyvezetője titkár: DITTRICH ERNŐ mérnöktanár

2 0 1 4 . novem b e r 2 4 . hét f ő 1 4 : 4 5 Ó R ÁTÓ L Boszo r k ány út 2 . A017 TEREM

KÖRNYEZETMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ

III TMDK 2014 PROGRAM

006 / Haracsi Gergő, Palásti Mihály, Bárdos Ádám A RIHA-TÓ VÍZKÉMIAI ELEMZÉSE konzulens: Pécz Tibor, tudományos segédmunkatárs Soós Károly, okl. vegyészmérnök

005 / ágoston janka veronika, Kovács Klaudia, Magyari Virág Anna P O RL E V Á LA S Z T Á S I AL T E R N A T Í V Á K K R E M ATÓ R I U M I F Ü S TG Á Z P O R E M I S S ZÓ CSÖKKENTÉSÉRE konzulens: Kertész Károly, a PEMET Kft. laboratórium vezetője, Jancskár Lajos, mérnöktanár

004 / somlói istván bence B O N TÁ S I É P Í T É S I M Ű V E L E T E K ZAJVÉDELME konzulens: Czimerman László, tanszéki mérnök

003 / mikó jános benjámin M AG A S A M M Ó N I U M É S S Z E RV E S A N YAG T AR T AL M Ú R É T E G V I Z E K K E Z E L É S E konzulens: Dittrich Ernő, mérnöktanár Soós Károly, okl. vegyészmérnök, Somfai Dávid

002 / tusnovics péter ÚJSZERŰ MÉRÉSKIÉRTÉKELÉSI MÓDS Z E R V AL I D Á L Á S A M U L T I FR E K V E N C I Á S ELEKTROMOS IMPEDANCIA TOMOGRÁFIÁHOZ konzulens: Vízvári Zoltán, tudományos segédmunkats.

001 / szekeres anett A H Ó D M E Z Ő V Á S Á R H E LY I G Y Ö K É R Z Ó N Á S M I N TAT E L E P T R A N S Z P O R T FOLY A M A T A I N A K R É S Z L E T E S E L E M Z É S E , A M Ű TÁ R G Y B E L S Ő P O N T J A I N V É G Z E T T MÉRÉSEK SEGÍTSÉGÉVEL konzulens: Dittrich Ernő, mérnöktanár Dr. Klincsik Mihály, főiskolai tanár, Somfai Dávid

A H Ó D M E Z Ő V Á S Á R H E LY I G YÖ K É R ZÓ N Á S M I N TAT E L E P T R A N S Z P O R T FOLY A M A T A I N A K RÉSZLETES ELEMZÉSE, A M Ű TÁ R G Y B E L S Ő PONTJAIN VÉGZETT MÉRÉSEK SEGÍTSÉGÉVEL szerző: SZEKERES ANETT szak/évfolyam: Környezetmérnök konzulens: Dittrich Ernő Dr. Klincsik Mihály Somfai Dávid kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Környezetmérnöki Szekció

TMDK 2014 REZÜMÉ

dolgozat témája a vízszintes átfolyású gyökérzónás szennyvíztisztító rendszerekben zajló transzport folyamatok vizsgálata, és azok modellezése. A jelenlegi módszereknél precízebb tervezhetőséghez szükség van egy olyan modell létrehozására, mely jobban leírja a műtárgyban zajló azon folyamatokat, melyek jobbára sztochasztikus jellegük miatt mindmáig csak részlegesen ismertek számunkra. 30 éves tudományos kutatás után is találgatások övezik a műtárgy belsejében zajló áramlásokat, a holtterek és visszakeveredések jelenlétét, és valószínű helyzetüket. A konzervatív nyomjelzőanyag transzport vizsgálat egy olyan kutatási módszer, mely segít jó közelítéssel meghatározni a műtárgyban zajló áramlási folyamatokat. A kutatási elképzelés a következő: ha megmérjük a műtárgy belső pontjain a nyomjelző anyag koncentrációjának időbeni változását, majd ezt az idő függvényében ábrázoljuk, a kapott pontokra való függvényillesztéssel megkaphatjuk azt a görbét, mely a legjobban közelíti a mérési eredmények értékeit. A hagyományos modellezéshez használt függvény típusok azonban nem megfelelő pontosságúak hosszanti átfolyású gyökérzónás műtárgyak esetén. Ezért új függvénytípusok keresése vált szükségessé. Az öt legjobb illeszkedést a Fatigue Life, a Frechet, a LogNormál, az Inverz Gauss, és Pearson5 eloszlások

mutatták. A munkám során egy Maple környezetben egyedileg fejlesztett illesztési eljárást használtam, mely a fent említett függvényeket illesztette rá a mérési eredményekre, majd az R2 érték segítségével vizsgálta az illesztés pontosságát. Az így kapott eredményeket értékelve azt tapasztaltam, hogy a várakozásnak megfelelően ezek a függvények jobban közelítik a valóságot a nemzetközi szinten napjainkig publikált modelleknél. A leginkább illeszkedő eloszlás függvény típus is kiválasztásra került.

Ú jsze r ű mé r és k ié r té k e l ési m ó dsze r v a l idá l ás a M u l ti f r e k ven c iás E l ektr o m o s I mpedancia T omog r á f iához szerző: TUSNOVICS PÉTER szak/évfolyam: Villamosmérnök Bsc II. konzulens: Vizvári Zoltán kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Környezetmérnöki Szekció

TMDK 2014 REZÜMÉ

Multifrekvenciás Elektromos Impedancia Tomográfia (mfEIT) egyike a legmodernebb képalkotó eljárásoknak. Előnye abban rejlik, hogy a fizikai paramétereket térképező eljárásokkal ellentétben főként a kémiai tulajdonságokról ad információt. A méréskiértékelés, a képalkotás módszere azonban napjainkban sem megoldott probléma. A PTE-PMMIK és Dunaújvárosi Főiskola együttműködésének célja olyan mfEIT méréskiértékelési algoritmus kifejlesztése, mely a meglévőknél nagyobb felbontással rendelkezik. A kutatás alapját a Smart City Technologies Kutatócsoport által használt nagyfelbontású mérőrendszer adja. A fejlesztés során kialakított matematikai eljárás alkalmazási területe elsősorban az élőfa vizsgálat lesz. Azonban mielőtt a kísérleti fejlesztés megkezdődik, az algoritmust validálni kell. A TDK dolgozat az újszerű algoritmus validáló mérését mutatja be. Ennek célja a képalkotó algoritmus jelenlegi állapotának ellenőrzése egy fizikai modell segítségével.

szerző: MIKÓ JÁNOS BENJÁMIN szak/évfolyam: Környezetmérnök Bsc V. konzulens: Dittrich Ernő Soós Károly Somfai Dávid kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Környezetmérnöki Szekció

MAGAS AMMÓNIUM ÉS SZERVES A N Y A G T AR T AL M Ú RÉTEGVIZEK KEZELÉSE

TDK dolgozatom célja olyan technológia kutatása, mely során megfelelő mértékben lehet szabályozni az ammónium és szerves anyag koncentrációját az ivóvízben, ezáltal csökkentve a vízelosztó-rendszerben bekövetkezhető problémák valószínűségét. A kutatás során kettő település víztisztító telepének tervezett technológiáját vizsgáltuk. Az első technológia során a szerves anyagot egy koagulációs homokszűrő segítségével és kálium-permanganátos oxidációval távolítottuk el. A szűrés előtt a jobb hatásfokú szerves anyag eltávolítás érdekében derítőszerként BOPAC és segéd derítőszerként UNIFLOC vegyszer adagolására is sor került. Ezt egy töréspont klórozás követte, amellyel a víz ammónium tartalmát 0-ra csökkent, majd aktívszén adszorberrel távolítottuk el a keletkező klórozási melléktermékeket. A kezelt vízen a homokszűrést követően elvégzett mérések alapján, megállapíthatjuk, hogy a szerves anyag koncentrációt a 3 mg/l-es határérték felére is lecsökkenthetjük. A BOPAC és UNIFLOC együttes alkalmazása esetén hatékonyabbnak bizonyult a technológia, mint segéd derítőszer nélküli esetben. A második technológia során egy adszorpciós és törésponti klórozásból álló kombinációt vizsgáltunk, amellyel az ammóniummentesítést akartuk megoldani. A nyers vizet először egy módosított zeolit alapú,

TMDK 2014 REZÜMÉ

ammónium-mentesítésére szolgáló szűrőn engedtük át, majd kálium-permanganátos oxidáció és koagulációs homokszűréssel oldottuk meg a szerves anyag eltávolítását. Vegyszer adagolás során derítőszerként BOPAC-ot és UNIFLOC-ot is használtunk a jobb eredmények elérésének érdekében. A kísérletek után elvégzett szabványos mérések eredményeiből arra jutottunk, hogy a granofilter töltetű szűrő a nyers víz 3,17 mg/l-es ammónium tartalmának közel teljes egészét, még szerves anyag 5,1 mg/l-es koncentrációjának felét távolította el. A technológia további részében a koagulációs homokszűrésnek és a megfelelő mennyiségű segéd derítőszernek köszönhetően a zeolit szűrőt követő 2,56 mg/l-es szerves anyag tartalmat 1,5 mg/l-es koncentráció alá is le tudtuk vinni.

szerző: SOMLÓI ISTVÁN ISTVÁN szak/évfolyam: Környezetmérnök Bsc III. konzulens: Czimerman László Dr. Fülöp László Berkes Sándor kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Környezetmérnöki Szekció

Bontási építési műve l ete k z a jvéde l me

Különböző bontási vagy rekultivációs műveletek elvégzéséhez a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint van olyan eset, hogy be kell vonni a szakhatóságot. Ezekre a tevékenységekre nincsenek külön jogszabályok, így a kérdés az, hogy: a bontási műveletekre hogyan alkalmazunk építési jogszabályokat? A jelenlegi rendeletek jók, csak hiányosak, elsősorban építésre vonatkoznak. A bontási zaj és rezgés elleni védelem követelményei nincsenek konkrétan meghatározva, létesítéssel kapcsolatos követelményeket kell rá visszafelé alkalmazni. Márpedig egy épület lebontása esetén van olyan művelet, ami sokkal nagyobb hatást gyakorol a környezetre zaj és rezgésvédelmi, levegőtisztaság védelmi, vagy a környezetvédelemhez kapcsolódó más szakmai szempontból. A bontási műveletek már csak a gépesítésből adódóan is lényegesebb nagyobb zajszennyezéssel járhat, mint az építkezés során keletkezett kibocsátás, például egy betont bontó réselő gép zajkibocsátását alapul véve. Ami problémát vet fel, hogy a mi esetünkben egy már nem üzemelő építményt kell lebontani, a rendeletekben meghatározott kibocsájtási határértéket és a meghatározott műveleti időintervallumot betartva. A dolgozat tartalmaz egy nem működő passzív (zajt nem kibocsájtó) létesítmény már megvalósult bontásának környezeti hatásvizsgálatát zaj és

TMDK 2014 REZÜMÉ

rezgésvédelmi szempontból, valamint a rá fordítva értelmezett hatályos rendeleteket, továbbá a hazai és a külföldi bontásra vonatkozó jogszabályokat és engedélyezési eljárások leírását, értelmezését, illetve a dolgozatban felvetett problémákból levont következtetéseket, megállapításokat.

szerző: ÁGOSTON JANKA VERONIKA KOVÁCS KLAUDIA MAGYARI VIRÁG ANNA szak/évfolyam: Környezetmérnök Bsc III. konzulens: Kertész Károly Jancskár Lajos kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Környezetmérnöki Szekció

P o r l evá l a sztási a l te r n a tívá k krematóriumi f üstgáz p o remisszó csökkentésére

olgozatunkban egy hazai krematórium füstgáz poremisszió mérséklésére keresünk lehetséges porleválasztó berendezéseket. Bár ez a téma sokakból negatív érzelmeket vált ki, mi azonban a feladatot, és annak megoldását egy tisztán műszaki feladat megoldásának tekintjük. Témaválasztásunk egyik előnye, hogy a probléma komplex megoldásával foglalkozunk, nem csupán egy-egy részfolyamatával, így teljes képet kaphatunk a műszaki feladat egészéről. Bár egy komplett megoldásról beszélünk, munkánkat mégis különválaszthatjuk két nagyobb probléma megoldására. Az egyik fő feladat a jelenlegi üzemelés során vett minták szemcseméret eloszlásának meghatározása, egy lézer diffrakció elvén működő Malvern 2000SM típusú készülékkel, a következő feladat pedig, a por szemcseméret eloszlásának ismeretében, a kívánt emisszió eléréséhez szükséges porleválasztási technika és berendezés meghatározása, számítások útján. Dolgozatunkban megoldási alternatívákat kínálunk a lehetséges leválasztó berendezések felsorolásával. Ismertetjük az egyes megoldások alkalmazásának várható előnyeit, hátrányait is, melyek ismeretében a felhasználó kiválaszthatja a neki leginkább megfelelő készüléket.

TMDK 2014 REZÜMÉ

szerző: HARACSI GERGŐ PALÁSTI MIHÁLY BÁRDOS ÁDÁM szak/évfolyam: Villamosmérnök Bsc II. konzulens: Pécz Tibor Soós Károly kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Környezetmérnöki Szekció

A Rih a - t ó víz k émi a i e l emzése

dolgozat részletesen ismerteti a Baranya megye délkeleti szélén található, a Mohács városhoz közeli Riha-tó két évre (2013–2014) kiterjedő vízkémiai elemzését – alapvetően az EU VKI alapján. A Riha feltehetőleg egy lefűződött Duna holtágból alakult ki a Mohácsi-szigeten. Hidrológiai szempontból ma egy kisebb belvízgyűjtő tó. Élővilága rendkívül változatos, igen értékes vizes élőhely. Ezt mutatja, hogy a Duna–Dráva Nemzeti Park része a Béda-Karapancsa Tájegységben, de ezen kívül Natura 2000-es és Ramsari terület is, hogy ez a természetközeli állapot fenntartható, megőrizhető legyen. Még érdekesebbé teszi a terület helyzetét az a tény, hogy a tóhoz közel egy szarvasmarha-telep üzemel, körülötte pedig nagy kiterjedésű részeken szántóföldi tevékenységet folytatnak. Ezekről a területekről a különböző növényi tápanyagformák a talajba szivárogva könnyen bemosódhatnak a vízbe, ami negatív hatással lehet a vízi élővilágra is. Ezért szerintünk fontos és érdekes kutatási terület. A vizsgálat célja, hogy megismerjük a víztest és az élővilág állapotát, szennyező komponenseinek változását, az esetlegesen okozott károkat, a víz öntisztulási folyamatát, valamint a vízi ökoszisztémát befolyásoló tényezőket is. A laboratóriumi és terepi vizsgálatokat havi rendszerességgel végeztük és végezzük a holtág 10 különböző pontján vett

helyszínekről. A mintákat vízkémiai vizsgálatok alá vetjük, majd az eredményeket összehasonlítjuk a komponensek koncentrációjának a hatályos jogszabályokban rögzített határértékeivel. Mindezek alapján megtudhatjuk, hogy a víztest eddigi VKI besorolása helyt álló, vagy esetleg másik kategóriába kell sorolni a mostani vízminősége alapján. A kutatásunk tartalmazza azokat az adatokat, amelyekből az esetleges antropogén tevékenységek és az azokból származó szennyeződések megfigyelhetőek, valamint ezekből levonható következtetéseket, így például, hogy kelle komolyabb óvintézkedéseket tenni? Szükséges-e felszámolni a szennyező forrásokat, csökkenteni a szennyező anyagok emisszióját, vagy egyéb a szennyezésekre irányuló konkrét javaslatokat tenni? Beavatkozzunk-e, vagy a tó képes tisztulni saját rendszere segítségével olyan mértékben, hogy a vízben fellelhető komponensek koncentrációja ne veszélyeztesse élővilágát?

elnök: DR. FÜLÖP LÁSZLÓ főiskolai tanár tag: SÁLING TAMÁS okl.építőmérnök tag/titkár: DR. PERÉNYI LÁSZLÓ MIHÁLY egyetemi docens

2 0 1 4 . novem b e r 2 6 . S Z E R D A 1 6 : 0 0 Ó R ÁTÓ L b oszo r k ány út 2 . a302 TEREM

ÉPÍTÉS-, ÉS ép ü let s zerkezeti TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ

IV TMDK 2014 PROGRAM

006 / fábri luca - pócza viktória A FOLY T O N O S S Á T E T T S Z AL M AB Á LA - É P Í T É S Z E T I , M Ű S Z AK I E L E M Z É S E konzulens: Dr. Sztranyák Gergely, adjunktus

005 / fábos attila E L Ő R E G Y Á R T O T T FA - É S S Z AL M A FAL S Z E RK E Z E T E K V I Z S G Á LA T A konzulens: Dr. Sztranyák Gergely, adjunktus

004 / katona ádám lászló ÉPÜLET AERODINAMIKAI M O D E LLK Í S É RL E T E K M É R É S E S I G A Z OL Á S A konzulens: Prof. dr. habil. ifj. Kistelegdi István, egyetemi tanár, Háber István Ervin, tanársegéd

003 /jakab zsófia - horváth attila S Z É L S Ő S É G E S B E T O N T E C H N O LÓ G I A konzulens: Dr. Füredi Balázs, adjunktus

002 / senasi diana O R I G A M I – Ú J M O Z G AL O M A Z ÉPÍTÉSZETBEN konzulens: Dr. Széll Attila Béla, egyetemi docens

001 /mózes szilvia P ARA M E T R I K U S É P Í T É S Z E T – N E X O RA D E S Z E RK E Z E T E K konzulens: Dr. Széll Attila Béla, egyetemi docens

TMDK 2014 REZÜMÉ

szerző: MÓZES SZILVIA szak/évfolyam: Építészmérnök BsC V. konzulens: Dr. Széll Attila Béla kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Építés-, és épületszerkezeti Szekció

P a r a met r i k us építészet – N exo r a de sze r k ezete k

z önhordó szerkezet kifejezés egy különleges struktúra családot jelöl, melynek gyökerei nagyon régi hagyományos építési rendszerekhez fűződnek a világ különböző régióiban. Néhány példa már megtalálható a hagyományos 12. századi tetőszerkezeteknél Japánban, valamint a francia építész Villard de Honnecourt vagy az olasz tudós Leonardo da Vinci kézirataiban. Egyik fajtája a nexorade szerkezetek: önhordó három-dimenziós szerkezetek, amely három vagy több ferde rúdból épülnek fel, kialakítva egy zárt területet. Ezek a szerkezetek lehetővé teszik bármilyen forma megvalósítását, így létrehozva a végső körvonalat, amely meglehetősen stabil. Az önhordó szerkezetek jelentős terhelések viselésére alkalmasak. Egy elem esetleges törése az egész rendszert veszélyezteti, ez megfigyelhető az együttműködő szerkezeteknél. A struktúra nagy terek kiselemes lefedésére lett tervezve, amely bonyolult és összetett feladat. A kialakítási mód könnyen építhető, szerkezeti nehézséget egyedül a nyílások kialakítása jelent. Igény szerint alkalmazható önálló pavilonként, homlokzati elemként, árnyékolóként. Az elemek szélessége a pikkelyszem méretétől, a földtől való távolságától és az anyagminőségtől függ. Az anyagvastagság parametrikusan változtatható. Mivel a tervezés fázisának legelejétől akár az anyagtulajdon-

ságok is paraméterek, a parametrikusan tervezett épületek sokkal gazdaságosabbak mind anyaghasználat, mind fenntarthatóság szempontjából. Amikor nem magát a formát alakítjuk át, hanem a formát alkotó elemek paramétereinek megváltozásával generálunk új formát, parametrikus design-nak nevezzük. Dolgozatomban bemutatom a nexorade szerkezeti rendszer sajátosságait, kapcsolati rendszerét és dimenziójának lehetőségeit. A kezdeti három-, négy-, majd ötszögekből épülő rendszer más-más lehetőségek felfedezését teszi lehetővé.

TMDK 2014 REZÜMÉ

szerző: SENASI DIANA szak/évfolyam: Osztatlan építész konzulens: dr. Széll Attila Béla kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Építés-, és épületszerkezeti Szekció

O R I G A M I – új mozg a l om a z építészet b en

z origami technika a mai napokban is mindenkiben felkelti az érdeklődést. Bár nem tudják bizonyítani, a Japán művészet 18.századig Európában is elterjedt. Az origamit már kezdetek óta tudományos szinten hasznosnak vették, sőt óvodákban, iskolákban használták arra, hogy a gyerekekben fejlődjön a matematikai, geometriai gondolkodás és a kézügyességük. Ma már a szakemberek is origamiznak. A technika annyira kifejlődött hogy a hajtogatás módokat fel tudják használni több tudományos területen is mint például a biológia, orvositudomány, matematika, mérnöki területek és építészet. A TDK dolgozat az origamiról az építészetben szól, és azon belül a kinetikus szerkezetekről. Melyek azok a hajtogatás módok, melyek megfelelnek az elvárt mozgásoknak és a tervezett felületnek? Árnyékolás megoldások az üvegezett, íves formáknál, melyeknek a mozgása követi a nap mozgását. Miért jobb a kinetikus árnyékoló a fix árnyékolónál? Ilyen meg hasonló kérdésekre próbál választ adni, ezzel együtt ismertebbé tenni az építészetnek ezt a részét, melyben még sok izgalmas lehetőség és, még nem megoldott problémáknak a megoldása rejlik.

szerző: JAKAB ZSÓFIA HORVÁTH ATTILA szak/évfolyam: Építészmérnök Bsc konzulens: Dr. Füredi Balázs kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Építés-, és épületszerkezeti Szekció

SZÉLSŐSÉGES B E T O N T E C H N O LÓ G I A

DK dolgozatunk bemutatja három fő kutatási területünket különböző tapasztalatok, valamint esettanulmányok alapján. Intelligens betonpanelünk, komplex megoldást nyújt az épületautomatizálás valamint biztonság területén. Poliészterrel való kísérletezésünk során megalkottunk egy olyan technikát mellyel rendkívül kis keresztmetszettel lehet alkalmazni a betont és ezzel jelentős súlycsökkenés elérhető el. Harmadik kutatási területünk anyagát az üvegpor adja, melyet a betonnal alkalmazva jelentős szilárdságnövekedés érhető el, valamint használatával csökken a beton cementtartalma, az újrahasznosított üvegpor használatával óvjuk környezetünket, hiszen kiváltja a cement egy bizonyos hányadát melynek magas az előállítási energiaigénye. Ezen kutatásaink mellett bemutatjuk eddig megvalósult projektjeinket, valamint az azok tudományos hátterét.

ÉPÜLET AERODINAMIKAI M O D E LLK Í S É RL E T E K M É R É S E S I G A Z OL Á S A szerző: KATONA ÁDÁM LÁSZLÓ szak/évfolyam: Osztatlan építész konzulens: Prof. Dr. habil Kistelegdi István DLA, Ph.D. Háber István Ervin, tanársegéd kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Építés-, és épületszerkezeti Szekció

TMDK 2014 REZÜMÉ

gy pluszenergia mérleggel rendelkező hazai, megvalósult aktívház, a komlói RATI Kft. ipari és irodaépület egy speciális ENERGIA DESIGN® tervezési módszerrel valósult meg. A tervezési eljárás egyik lényeges aspektusa, hogy az épület aerodinamikai – légáramlástani szempontokat is figyelembe vesz egy optimális passzív épületszellőzés kialakításának érdekében. A RATI referenciaépület ily módon tervezett szellőzőrendszere, az év jelentős hányadában számottevő energia megtakarítást, hűtés és légtechnika energiaigény csökkentést, magas légminőséget és belső komfortot biztosít. A kutatás célja a megvalósult referencia épületben a kürtőhatással és Venturi tányérszerkezetekkel rendelkező szellőzőtorony rendszer hatékonyságának vizsgálata mérésadatgyűjtés (épület monitoring) segítségével. További cél, hogy az ENERGIA DESIGN® tervezési módszer ezen szélcsatorna modellkísérletekkel támogatott aerodinamikai tervezési technikáját összehasonlító analízist végezve mérésadatokkal igazoljuk, illetve szükség esetén további optimalizációs megoldásokat tárjunk fel. Az igazolt épület aerodinamikai tervezési módszer segítségével magas pontosságú CFD szimulációs modellezés technika fejleszthető, illetve magas hatékonyságú hűtőhatású passzív épületszellőző szerkezetek és

rendszerek tervezése és megvalósítása lehetséges. Az ilyen optimalizált passzív épületszellőzés főként nagyobb középületekben, csarnok és átrium jellegű terekben mérvadó, és az egyik legfontosabb alkotóeleme az alacsony energiafogyasztású illetve, null- és pluszenergia mérleggel rendelkező épületek energetikai és üzemeltetés rendszereinek.

TMDK 2014 REZÜMÉ

szerző: FÁBOS ATTILA szak/évfolyam: Építészmérnök BsC konzulens: Dr. Sztranyák Gergely, adjunktus kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Építés-, és épületszerkezeti Szekció

E L Ő R E G Y Á R T O T T FA - É S S Z AL M A FAL S Z E RK E Z E T E K V I Z S G Á LA T A

z Országos Tűzvédelmi Szabályzat 2014. évi változásai több tekintetben is érintik az előregyártott falszerkezeteket. A módosítások indokolttá teszik a kialakított falszerkezetek felülvizsgálatát, azok esetleges rétegrendbeli változtatásait. Jelen kutatási munka ezen kényszerű felülvizsgálat okán, olyan alternatívákat kíván feltárni, melyek több szempontból is javíthatják a kialakítható falrendszereket. Fő célkitűzésként olyan rétegrendek összeállítása, melyek a tűzvédelmi szempontoknak való megfelelésen túl költséghatékonyak, valamint kivitelezhetőségi és esztétikai téren is megállják a helyüket. A hazai építészetben is egyre nagyobb figyelmet keltő szalmaépítészet utóbbi kettő szempontnak megfelel, így indokolttá vált azon tézis vizsgálata, hogy az előregyártott fa– és szalma falszerkezetek kombinációja milyen új lehetőségeket nyújt. A kutatás eredménye megalapozhatja egy új, korszerű rendszer létrehozását.

szerző: FÁBRI LUCA PÓCZA VIKTÓRIA szak/évfolyam: Osztatlan építész Építőművész BA konzulens: Dr. Sztranyák Gergely, adjunktus kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Építés-, és épületszerkezeti Szekció

A FOLY T O N O S S Á T E T T S Z AL M AB Á LA - É P Í T É S Z E T I , M Ű S Z AK I E L E M Z É S E

XXI. század nagy kihívása ökológiai lábnyomunk csökkentése. A vizsgálható lakozáshoz köthető energia fogyasztások közül az építőanyag és annak rendszerré alakítása számos szálon kötődik az építészethez. Ez a látható – láthatatlan teste az épületeknek – elvontabban fogalmazva: a térnek képezi a kutatás tárgyát. Cél a fenntartható alapanyagfelhasználás optimalizálása és adaptálása összetett épületszerkezetekbe. Ennek lehetséges módja az építőanyagok szürkeenergia mennyiségének csökkentése. Mivel a szalma learatásától beépítéséig természetes állapotához képest alig változik, lényegesen alacsonyabb a szürkeenergia-tartalma, mint a vele egyenértékű hőszigetelő anyagoké. További előnye, hogy gondos tervezés mentén összevonható benne több funkció, mint például a teherhordás, a térelválasztás és a hőszigetelés. A kiegészítő tulajdonsággal bíró, alacsony energiával előállítható anyagok - a szükségletek csökkentése révén - a fenntarthatóság egyik alappillérei lehetnek. Következésképpen érdemes foglalkozni a szalma optimális felhasználásának lehetőségeivel. A TDK dolgozat a szalma folytonos kéregként való működését vizsgálja a „házon”. Részletezi annak általános eseteit, problémáit, gyakorlati megoldásait – megépült vagy tervezett példákon keresztül illusztrálva. Miért állnánk meg a szalmabálák

TMDK 2014 REZÜMÉ

függőleges szerkezetekben való alkalmazásánál, ha működik tető- vagy padlószigetelésként? Alapvetésünk, hogy a fenntartható anyagok felhasználása növelhető; a szalma geometriai, védelmi problémáiból építészeti és használati előnyök kovácsolhatóak.

elnök: MAROS JÓZSEF a MAROSTERV Kft. ügyvezető tulajdonosa tagok: BENEDEK DEZSŐ főiskolai docens JERÁNT MÁRK szerkezet-tervező építőmérnök MSc hallgató titkár: dr. meskó andrás főiskolai docens

2 0 1 4 . novem b e r 2 6 . S Z E R D A 1 6 : 0 0 Ó R ÁTÓ L b oszo r k ány út 2 . a017 TEREM

É P Í T Ő M érnöki TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ

V TMDK 2014 PROGRAM

004 /TÖRÖK BRIGITTA R É G I T É G LA , N E M V É N T É G LA ! – V I Z U Á L I S D I A G N O S Z T I KA I M Ó D S Z E R E K L É T J O G O S U L T S Á G Á N AK V I Z S G Á LA T A FALA Z O T T S Z E RK E Z E T E K ESETÉN konzulens: Dr. Orbán Zoltán, adjunktus

003 /SCHODERBECK ATTILA A G Ö M B Ö LY Ű S Z Ö G L E T E S konzulens: Dr. Meskó András, főiskolai docens Dr. Pomezanski Vanda Olimpia, adjunktus

002 /HOFFER CSABA A M I R É G E N I S A F E J Ü N K F E L E T T V O LT … – T Ö R T É N E T I F Ö D É M E KR Ő L S Z AK S Z E R Ű E N konzulens: Dr. Orbán Zoltán, adjunktus Dr. Meskó András, főiskolai docens

001 / GALAMBOS GÁBOR K Ü L S Z Í N I F E J T É S Ű B Á N YAG É P T AR T Ó S Z E RK E Z E T É N E K F E L Ú J Í T Á S A É S P RÓBA T E R H E L É S E konzulens: Dr. Vanya Csilla, adjunktus

K Ü L S Z Í N I F E J T É S Ű B Á N YAG É P TA R TÓ S Z E R K E Z E T É N E K F E L Ú J Í TÁ S A É S P RÓBA T E R H E L É S E szerző: GALAMBOS GÁBOR szak/évfolyam: Építőmérnök Bsc konzulens: Dr. Vanya Csilla kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Építőmérnöki Szekció

TMDK 2014 REZÜMÉ

TDK dolgozat a visontai külszíni fejtésű bányában működő hányóképző gép leégése során felmerült szerkezet felújítási és megerősítési munkálatok részletezésével foglalkozik. A dolgozat egy közel féléves folyamatot tárgyal, a gép leégésétől kezdve egészen annak munkába állításáig. Ezen keretek között tárgyalja a gép tartószerkezetének felülvizsgálatát, annak módszereit, illetve az újratervezés nehézségeit. Részletesen kitér a gép próbaterhelésére, amely egy teljesen egyedi megoldásként valósult meg, mivel szabvány nem rögzíti és nem ad útmutatást ezen módszerekre. A dolgozat fontos szerepe megmutatni, hogy milyen sokrétű az építőmérnöki tevékenység, és az ilyen különleges szerkezetek tervezése mögött is statikus tervezők állnak.

szerző: HOFFER CSABA szak/évfolyam: Építőmérnök Bsc konzulens: Dr. Orbán Zoltán Dr. Meskó András kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Építőmérnöki Szekció

AMI RÉGEN IS A FEJÜNK F E L E T T V O LT … – T Ö R T É N E T I F Ö D É M E KR Ő L S Z AK S Z E R Ű E N

mai világban sok épület éli újra virágkorát. Sok palotát, kastélyt és kúriát újítanak fel és állítanak helyre amiatt, hogy vendéglátó épületként, szállodaként funkcionáljanak tovább. Ezekben az épületekben található födémszerkezetek régi technológiával épületek, de a mai elvárásoknak kell megfelelniük mind teherbírási, mind használhatósági szempontból. A dolgozat első szakaszában sorra veszem a födémek – vízszintes teherhordó és térelhatároló elemek – anyagait és típusait. A fő részében kitérek a számításukra, megerősítési lehetőségeikre. Az értekezésem végén konklúziót vonok le a megerősítések lehetséges módozatairól, egy kastély pavilonjának példáján szemléltetve. „A mennyezet jelölésére használt szavunk finnugor eredetű, melyet a 16. századtól használtak ebben a jelentésben, korábban a mennyezetes ágy felső kárpitját nevezték így. A födém nyelvújítás korabeli műszó, mely gyakorlatilag napjainkig ismeretlen a népnyelvben. A födém jelölésére a leggyakrabban a szláv eredetű pad, padlás, illetve a plafon szavak szolgáltak. Ez utóbbi a polgári-városi lakáskultúrából történt átvétel révén terjedt el. A nyelvterület peremvidékein az – egyébként tető jelentésű – hiu, héj, héjazat szavakat is használják a mennyezet elnevezésére.” (Bakó Ferenc, Balassa M. Iván, ...- Anyagi kultúra 3.)

A G Ö M B Ö LY Ű S Z Ö G L E T E S szerző: SCHODERBECK ATTILA szak/évfolyam: Építőmérnök Bsc konzulens: Dr. Meskó András Dr. Pomezanski Vanda Olimpia kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Építőmérnöki Szekció

A munkám során a geodetikus kupola megismerésétől jutok el a gömbfelületek, mint tartószerkezetek geometriai vizsgálatáig. Először az eredeti szerkezetet térbeli rácsos tartóként modellezem és vizsgálom meg, majd a gömbhéjat különböző geometriájú szerkezetekből építem fel és ezek közül keresem a felállított feltételrendszer szerinti legmegfelelőbbet. Tehát nem az adott geometriához keresem az optimális keresztmetszeteket, hanem az adott formához keresem a legmegfelelőbb szerkezeti kialakítást. Azaz az optimálást a szerkezet geometriájának megválasztásánál már alkalmazom. Így a tervezett szerkezethez a teherbírás szempontjából ideálisnak vélt forma helyett a tényleges áll rendelkezésünkre.

TMDK 2014 REZÜMÉ

szerző: TÖRÖK BRIGITTA szak/évfolyam: Építőmérnök Bsc konzulens: Dr. Orbán Zoltán kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Építőmérnöki Szekció

R É G I T É G LA , N E M V É N T É G LA ! – V I Z U Á L I S D I A G N O S Z T I KA I MÓDSZEREK L É T J O G O S U L T S Á G Á N AK V I Z S G Á LA T A FALA Z O T T SZERKEZETEK ESETÉN

A mérnöki gyakorlat során gyakran találkozunk falazott szerkezetekkel, fontos ezek megismerése. Sok esetben kell meglévő szerkezetet vizsgálni, általában átalakítások és bővítések miatti megnövekedett igénybevételekre. A falazott szerkezetek vizsgálata sok nehézséget okozhat a helyszínen, mivel mérőeszközös, roncsolásos vizsgálatuk költséges, a mintavétel komplikált, időigényes. A mai modern mérőműszerek megjelenése előtt is szükséges volt a meglévő szerkezet állapotának hatékony felmérése. A korabeli mesterek csak a tapasztalati tudásukra és egyszerű vizsgálati módszerekre hagyatkozhattak, mégis képesek voltak olyan monumentális épületeket létrehozni, bővíteni, átépíteni - mint a templomok, bazilikák, katedrálisok, várak melyek a mai napig állnak. Ezért lehet létjogosultsága napjainkban is a vizuális és egyszerű, helyszínen elvégezhető vizsgálati módszereknek, amelyek a mindennapi gyakorlatban dolgozó szakembereknek, mérnököknek adhatnak gyors és sok esetben elégséges eredményt, a további munkákhoz, vizsgálatokhoz. A tanulmányban választ kívánunk adni arra vonatkozóan, hogy a helyszínen, szemrevételezéssel, egyszerű mérőeszközökkel, laborvizsgálatok nélkül milyen fizikai, kémia, szilárdsági, tartóssági és egyéb, a teherviseléssel összefüggő tulajdonságokat lehet

TMDK 2014 REZÜMÉ

megállapítani a falazatokról. A munkánk kiemelt célja, hogy a történeti építményeknél nagy tömegben használt, tipizált falazóelemek és falazó habarcsok szilárdsági jellemzőit és azok bizonytalanságait (variabilitását) egyszerű helyszíni vizsgálatokkal, közelítően meg tudjuk határozni.

elnök: jancskárné dr. anweiler ildikó főiskolai docens tagok: szabó levente tanársegéd khin tamás Msc hallgató titkár: Dr. schiffer ádám adjunktus

2 0 1 4 . novem b e r 2 7 . c sütö r tö k 1 4 : 0 0 Ó R ÁTÓ L rókus utca 2 . k201 TEREM

alkalmazott informatikai TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ

VI TMDK 2014 PROGRAM

005 /széll dávid A G Y H U LL Á M V E Z É R E L T B E V I T E L I ESZKÖZ konzulens: Dr. Sztranyák Gergely, adjunktus

004 / széll alexandra U T A S S Z Á M L Á L Á S RA S P B E RR Y P I SEGÍTSÉGÉVEL, PYTHON KÖRNYEZETBEN konzulens: Dr. Sári Zoltán, adjunktus

003 /czimmerman tamás H A N G F E LV É T E L , S Z Ű R É S É S H A N G A N AL I Z Á L Á S / F E L I S M E R É S LAB V I E W P R O G RA M BA N konzulens: Dr. Schiffer Ádám, adjunktus

002 / bencsik gergely E L E K T R O - AK U S Z T I KA I , S Z I N KR O N I Z Á L T KIEGYENLÍTŐ konzulens: Dr. Sári Zoltán, adjunktus

001 / bártfai csaba F E L Ü G Y E L E T T E L R E N D E LK E Z Ő N A P E L E M H Á Z T AR T Á S I K I S E R Ő M Ű T E R V E Z É S E konzulens:Dr. Elmer György, egyetemi docens

F E L Ü G Y E L E T T E L R E N D E LK Z Ő N A P E L E M H Á Z T AR T Á S I KISERŐMŰ TERVEZÉSE szerző: BÁRTFAI CSABA szak/évfolyam: Villamosmérnök Bsc konzulens: dr. Elmer György kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Szekció

TMDK 2014 REZÜMÉ

TDK dolgozat témája egy megújuló energiaforrás háztartási szintű megvalósítása. A rendszer központi elemét a napelem cellák és táblák alkotják. A dolgozat első fő egysége a táblák mechanikai megvalósítását taglalja. A napelem célja a nap fényenergiájának átalakítása villamos energiává. Először a napelem feltalálásának, a felfedezést megelőző fotovoltaikus kutatásokat, és a nepelem cellák kereskedelmi forgalomban előforduló típusait sorolja fel. A dolgozat ezután áttér a címben szereplő feladat gyakorlati megvalósítására, mely a cellák előkészítésével, összeforrasztásával, és a táblák mechanikai kivitelével, végül a táblákat tartó keret megtervezésével, és gyakorlati elkészítésével foglalkozik. A második fő egység a rendszer vezérlésével foglalkozik, és bemutatja a kezelőállomás első verzióját, és az állomás készülékeit, melyek a villamosenergia-előállításért, az akkumulátorok töltéséért, és az egyes villamos mennyiségek (töltöáram, terhelőáram, napelem feszültség, akkumlátor feszültség) méréséért felelősek. A dolgozat foglalkozik, az új kezelőállomás megtervezésével is, melynek vezérlését a SIEMENS által gyártott LOGO! 12/24 RC mini PLC valósítja meg, amely rendelkezik analóg bemenetekkel is, így az egyenáramú oldalon mérendő villamos mennyiségek értékeinek megjelenítése egyszerűen megvalósítható volt a mini PLC

saját LCD kijelzőjén, sok egyéb hasznos funkció mellett, mint például: túláram-védelem, akkutöltés kezelése, vészleállítás, ki/be kapcsolás nyomógombbal, terhelés vezérlése, és a villamos mennyiségek mérése. Fontos kiegészítő egységei is vannak a vezérlésnek, a két mérőerősítő, a PLC tápegysége, nyomógombok és visszajelző LED-ek. A dolgozat vége tartalmaz néhány fejlesztési ötletet, a vezérlés kiegészítő elektronikájának kapcsolási rajzát, és a PLC programját, függvény blokkos leírásban.

E L E K T R O - AK U S Z T I KA I , S Z I N KR O N I Z Á L T K I E G Y E N L Í T Ő szerző: BENCSIK GERGELY szak/évfolyam: Mérnök informatikus Bsc konzulens: Dr. Sári Zoltán, adjunktus kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Szekció

TMDK 2014 REZÜMÉ

dolgozat ismerteti az elektro-akusztika egyik általános problémáját: a hangtechnikában használt eszközök átviteli karakterisztikájának előnytelen és előnyös torzítását a feldolgozandó jelen. Ezt követően bemutatja a equalizert (kiegyenlítőt), amellyel az átviteli karakterisztikák előnytelen torzítását ellenpontozzák, illetve ami segítségével a hangzást optimalizálják. Itt veti fel a dolgozat egy adott hangkarakterű felvétel (egy hangszer, egy beszéd- vagy énekhang) kiegyenlítésének problémáját, amit az előre paraméterezett equalizerrel csak kompromisszumok árán lehet megoldani. A dolgozat fő témája itt kerül tárgyalásra: egy olyan eszköz, amely a megoldást jó megközelítéssel képes produkálni úgy, hogy a kezelőjének csak egy általános kiegyenlítési profilt kell definiálnia. A közel valósidejű szinkronizáció ezt a profilt adja át a kiegyenlítőnek, a jel alap körfrekvenciájának függvényében offsettelt értékekkel. Itt következik a szinkronizációhoz szükséges adatok ismertetése, az adatok megszerzésének, jelfeldolgozási módszerének, matematikai és fizikai hátterével együtt. Ezt követi a paramétereket váró, szinkronizálható kiegyenlítő technikai leírása, majd a paraméterezési módok felsorolása. Végül a belátható felhasználási lehetőségek mellett az eszköz saját problémáinak és optimalizációs lehetőségeinek, illetve a továbbfejleszthetőség irányainak felsorolása zárja a dolgozatot.

szerző: CZIMMERMAN TAMÁS szak/évfolyam: Mérnök informatikus Msc konzulens: Shiffer Ádám, egyetemi adjunktus kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Szekció

H A N G F E LV É T E L , S Z Ű R É S É S H A N G A N AL I Z Á L Á S / F E L I S M E R É S LAB V I E W P R O G RA M BA N

dolgozat először tárgyalja a beszédfelismerés fejlődésének rövid történetét, majd rátér magára hangképző szervekre, mivel a beszédfelismerés megértéséhez elengedhetetlen a beszédképzést és a beszédet képző szervek működésének megértése. Majd felvázolja a keretrendszert és a programot, amiben a szerző az alkalmazást készítette. A program egy formánsanalízisen alapuló mintaillesztéssel adja vissza a bemondott szavakat. A szavak egy adatbázisba vannak szövegesen betáplálva. Mind a formánsfrekvencia táblázat, mind a szótáblázat nem igényel nagy adatbázist, mindössze néhány kilobájt háttértárolót. Később részletesen bemutatja a hangfelismerő program működési elvét és készítési fázisait, melyben leírást ad a program alapvető matematikai algoritmusairól, melyet a hanganalizáláshoz használ. A továbbiakban ismerteti az alkalmazás készítése során adódott problémákat, azok megoldásait. Végezetül bemutatja a program gyakorlati alkalmazása felé tett próbálkozásokat és fejlesztéseket, mely egy rendszer irányítását célozza meg.

U T A S S Z Á M L Á L Á S RA S P B E RR Y PI SEGÍTSÉGÉVEL, PYTHON KÖRNYEZETBEN szerző: SZÉLL ALEXANDRA szak/évfolyam: Mérnök informatikus Bsc konzulens: Dr. Sári Zoltán, adjunktus kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Szekció

TMDK 2014 REZÜMÉ

dolgozat témája egy Raspberry Pi hardveren, Python nyelven a Tükebusz részére létrehozott utasszámláló program. Ezt két lézeres szenzor segítségével lehetett megvalósítani, hogy a fel-, vagy leszállást is meg lehessen különböztetni egymástól. Elsődleges cél volt, hogy a számolt utasokat egy grafikus felületre kiírja, a mentidő alatt is, illetve egy szöveges fáljba mentse el, amiben az időbélyeggel a megállót is meg lehet állapítani. További célok közé tartozik, hogy az adatokat offline módba összegyűjtse és a végállomáson online módba kapcsolva továbbítsa a helyi szerverre, wifin keresztül, egy védett csatornán. Illetve, hogy a program androidos rendszeren is működjön, a buszsofőrök a GPS-szel egy időben indíthassák a programot ami a teljesn menetidő alatt fut, majd utána a statisztikákhoz megfelelő adatot biztosítson.

dolgozat témája egy agyhullám vezérelt beviteli eszköz tervezése és fejlesztése, mely alapjául egy ATmega32u4-en alapuló Arduino Micro szolgál. Ez utóbbit egy saját, neurális hálózathoz hasonló mesterséges tanuló algoritmus vezérli. Elsődleges cél az olcsóság és a könnyed kezelhetőség, így elősegítve a készülék minél szélesebb körű elterjedhetőségét. A dolgozat taglalja az eszköz leírását, felépítését és működésének blokksémát, tartalmaz egy rövid leírást a különböző agyhullámokról, azok mérési lehetőségeiről, továbbá bemutatja az Arduino Micro táblát is. A befejezés leírja a készülék lehetséges felhasználhatási lehetőségeit mind a szórakoztatás, mind az egészségügy terén.

szerző: SZÉLL DÁVID szak/évfolyam: Mérnök informatikus Bsc konzulens: Dr. Sztranyák Gergely, adjunktus kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Szekció

A G Y H U LL Á M V E Z É R E L T BEVITELI ESZKÖZ

elnök: SZABÓ LEVENTE tanársegéd tagok: JANCSKÁRNÉ DR. ANWEILER ILDIKÓ főiskolai docens khin tamás Msc hallgató titkár: Dr. schiffer ádám adjunktus

2 0 1 4 . novem b e r 2 7 . c sütö r tö k 1 5 : 3 0 Ó R ÁTÓ L rókus utca 2 . k201 TEREM

általáno s informatikai TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ

VII TMDK 2014 PROGRAM

006 / shcäffer zsolt K VA D K O P T E R R E P Ü L É S I A D ATO K V ALÓ S I D E J Ű K I N Y E R É S E konzulens: Dr. Schiffer Ádám, adjunktus

005 / müller péter jános Q U A D C O P T E R V E Z É RL É S H M I RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL konzulens: Dr. Schiffer Ádám, adjunktus

004 / fröhlich balázs - peidl gergely PROJECT MIA 2.0 - MESTERSÉGES I N T E LL I G E N C I Á J Ú A P P L I K Á C I Ó konzulens: Megyeri Péter, mérnöktanár

003 / fenyves tamás M AL O M J Á T É K P R O L O G L O G I K Á V AL J A V A V E Z É RL Ő V E L konzulens: Dr. Achs Ágnes egyetemi docens

002 / fehér bálint SZÁMOS VÉGPONTÚ IDEIGLENES I N F O R M A T I KA I H Á LÓ Z A T F E L É P Í T É S E É S A N N A K Ü Z E M E LT E T É S E konzulens: Gyurák Gábor, tanársegéd

001 / bartha ferenc P É C S V Á R O S W I F I H Á LÓ Z A T Á N AK B I Z T O N S Á G I F E L T É RK É P E Z É S E konzulens: Gyurák Gábor, tanársegéd

P é c s vá r os wi f i há l ó z a tán a k b iztonsági f e l té r k épezése szerző: BARTHA FERENC szak/évfolyam: Mérnök informatika Bsc IV. konzulens: Gyurák Gábor, tanársegéd kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Általános Informatikai Szekció

TMDK 2014 REZÜMÉ

dolgozat tárgyalja az internetes biztonság szükségességét a mai modern világban, illetve a pécsi wifi hálózatok általam mért adatainak összefüggéseit. A TDK dolgozat témája a különböző titkosítások és wifi módok elterjedése a város egyes részein és a teljes városra kiterjedően. A dolgozatban ismertetésre kerülnek még a különböző titkosítási eljárások előnyei és hátrányai. A dolgozat bemutatja és grafikusan szemlélteti egy hálózat elemző szoftver segítségével felmért közel húszezer városi wifi eszköz adatainak elemzését és összehasonlítását, előbb a város öt nagy részre osztásával majd a teljes városra nézve is. A dolgozat kapcsán fény derül arra is, hogy a mérések alapján milyen wifi beállításokkal és biztonsággal rendelkezek azok, akik a városban élőket védik vagy éppen megfigyelik. Végül, de nem utolsó sorban az átlagfelhasználók kapnak néhány tippet, amellyel biztonságosabbá tehetik otthoni hálózatukat, hogy a kíváncsiskodóknak ne legyen olyan egyszerű dolguk.

szerző: FEHÉR BÁLINT szak/évfolyam: Mérnök informatika Bsc konzulens: : Gyurák Gábor, tanársegéd kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Általános Informatikai Szekció

SZÁMOS VÉGPONTÚ I D E I G L E N E S I N FO R M A T I K A I H Á LÓ Z A T F E L É P Í T É S E É S A N N A K Ü Z E M E LT E T É S E

apjaink számítógépes játékai megfelelő minőségű és megbízható kiszolgálása sok emberi és tárgyi eszközt igényel. Ezen hálózat felhasználói értékes tárgy-és pénznyereményekért professzionálisan játszanak egymás ellen, ezért alapvető, hogy a hálózat minősége ne befolyásolja egy-egy meccs kimenetelét. Ideiglenes hálózat révén fontos szempont, hogy gyorsan és a lehető legkisebb munkával üzembe helyezhető legyen. Ahhoz, hogy egy ilyen hálózat megfelelően működjön minden végponton, megannyi vállalati (Enterprise) szintű eszközre van szükség és ezek pontos és szakszerű konfigurálása esszenciális. Minden belső-és külső támadás megelőzésére fel kell készülni és azokat meggátolni. Biztosítása érdekében szükség van VLANok kialakítására, a felhasználók internet elérésének a menedzselésére és a folyamatos monitorozására. Támadás esetén a hálózatot azonnal helyre kell állítani. Az ehhez használt eszközök és folyamatok bemutatásra fognak kerülni. A dolgozat részletesen ismertetni fogja, hogy a hálózatnak milyen követelményeknek kell megfelelnie és azok, hogy valósíthatóak meg.

M a l om játé k p r o l og l ogi k áv a l j a v a vezé r l őve l szerző: FENYVESI TAMÁS szak/évfolyam: Mérnök informatika konzulens: Dr. Achs Ágnes kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Általános Informatikai Szekció

TDK dolgozatom témája egy olyan prolog program elkészítése amely képes a felhasználó lépéseiből önállóan tanulni. A demonstrációra én egy malom játékot választottam melyet a hallgatóság elé java programmal fogok prezentálni.

TDK 2013 REZÜMÉ

szerző: FRÖHLICH BALÁZS PEIDL GERGELY szak/évfolyam: Villamosmérnök, Programtervező informatikus konzulens: Megyeri Péter tanszéki mérnök kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Általános Informatikai Szekció

P r oje c t M I A 2 . 0 - M este r séges I nte l l igen c iájú App l i k á c i ó

tavalyi évben már bemutatott Project MIA ”újratöltött” verzióját szeretnénk bemutatni az idei konferencián. A múlt évhez képest rengeteget fejlődtünk és rengeteg változtatást eszközöltünk a projektben. De mi is az a Project MIA. MIA a Smart Home-ok azon új generációját képezi melyekben a mesterséges intelligencia csak a felhasználó szemszögéből létezik. Valós értelembe véve nem mesterséges intelligenciájú ám a kommunikációjából, gyors reakcióiból mégis úgy érezhetjük, mintha egy intelligens géppel beszélgetnénk. Ez a piac nagyon új de már most is vannak szereplői. Gondoljunk csak a Google Asszisztens szolgáltatására, vagy ami nem is olyan régen látott napvilágot az Amazon Echo. (Egy wifi-s, mikrofonos hangszóróba testesíti meg az Asszisztens szolgáltatást, mely valós térben és időben mozgatható és elhelyezhető az épület bármely szegletébe ) MIA-t úgy terveztük, hogy a lehető legkönnyebb legyen beüzemelni és használni. Az 1.0-ás verzióban még RF kommunikációt valósítottunk meg a végberendezések között ám a 2.0-ás verzióban már a bluetooth-t preferáljuk, alacsony költségei és könnyű használhatósága okán. A rendszer működését is a lehető legegyszerűbben oldjuk meg. A hangfelismerő bármilyen okos eszközben helyet foglalhat, legyen az smartphone, smartwatch vagy akár Google Glass. MIA

TMDK 2014 REZÜMÉ

programját telepítve képesek vagyunk egy gombnyomással vezérelni vagy akár hang alapú kommunikációval is ugyanezt a hatást elérni. A hangparancsot kiadva az alkalmazás az elhangzottakat szavanként felismeri, majd elküldi az agynak. MIA agya egy adatbázis kezelő és egy gyors böngésző egyvelege. Értelmezi szóról szóra a felhasználó kívánságát majd adatbázisa alapján parancsot ad például egy villany felkapcsolásához. Ugyanakkor vannak olyan marker szavak melyekkel az interneten keres és a legjobb találatot megtalálva felolvassa ami vagy egy hangszórón keresztül vagy egy bluetooth headseten keresztül jut el a felhasználóhoz. (Ezen funkción még dolgozunk, egyenlőre csak kívánt zeneszámokat vagy akár hangulatunknak megfelelő lejátszási listát képes működtetni ) Az egész projektet annak fényében tervezzük, hogy a legolcsóbb és legegyszerűbben használható legyen ám mindemellett a komfortérzet prémium növelése is fontos szempont! A kapcsoló bluetooth-on keresztül kommunikál, és egy szilárdtest relé gondoskodik a megszakításról. A jövőben ezt a relét felváltja egy az általunk tervezett relé, mely állandó mágneseket használ az állapotok tartására így egy még gazdaságosabb kivitelt tudunk létrehozni a jövőben. A kutatásnak nem csak mérnöki vonatkoztatása van, komoly Saleses trükköket fogunk kipróbálni különböző ”Smoke” és

”A/B” teszteken keresztül, ezáltal informálódva hogy pontosan mit is keresnek a jövőbéli felhasználok. Ezen kutatás fő színtere az általunk létrehozott honlap. Reméljük előadásunk során érdekes és számunkra hasznos kérdésekkel szolgál a nagyérdemű.

Q u a d c opte r vezé r l és H M I r endsze r segítségéve l szerző: MÜLLER PÉTER JÁNOS szak/évfolyam: Mérnök informatiks Msc konzulens: Dr. Schiffer Ádám, adjunktus kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Általános Informatikai Szekció

TMDK 2014 REZÜMÉ

TDK dolgozat témája,egy olyan rendszer megalkotása,ahol a korábbi szemmozgás követésére készült saját alkalmazás pontosságát és megbízhatóságát ötvözi, a tanszéken folyó kutatási témával, amely a quadcopter vezérlésével foglalkozik. A dolgozat, többek között, tárgyalja a szemmozgáshoz szükséges eszközöket és alkalmazott képfeldolgozási eljárásokat.Ezek közé tartoznak a képi előfeldolgozás valamint a vezérléshez használt emberi szem középpont koordinátáiért felelős minta és alakzat kereső algoritmusok. Említést tesz a quadcopter felépítéséről és természetéről(Szabadságfok,Dinamika), és ismerteti az irányításhoz szükséges alapismereteket, és programozható tulajdonságokat.(Hálózati kapcsolat,Drón paraméterek). Röviden bemutatja a fejlesztő környezetet,ami a National Insturments, LabView 2013-as fejlesztőkörnyezete,valamint annak több kiegészítő modulja. A dolgozat részletesen ismerteti a különböző modulok kapcsolatát, és leírja a teljes mérési folyamatot. A befejező részben az eddig elért eredmények képekkel illusztrálva tekinthető meg, illetve említést tesz a továbbfejlesztési és jövőbeli tervekről is.

szerző: SCHÄFFER ZSOLT szak/évfolyam: Mérnök informatika konzulens: Dr. Schiffer Ádám, PhD, egyetemi adjunktus kar/szekció: Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Általános Informatikai Szekció

K VA D K O P T E R R E P Ü L É S I A D ATO K V ALÓ S I D E J Ű K I N Y E R É S E

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Műszaki Informatika Tanszékén folyamatban lévő AR.Drone-nal kapcsolatos kutatási projektek mindegyikéhez elengedhetetlen a mechanikai degradáció felderítésének egy gyors és hatékony módja, mellyel megszüntethetők vagy jelentősen csökkenthetők a drónok stabilitási problémái. Nem találhatók olyan adatkinyerő alkalmazások, amelyek egyszerre a komplex irányítás kényelmes megvalósítását is biztosítanák. Ezért került megalkotásra a DroneProxy, egy transzparens irányítórögzítő algoritmus, mely lehetővé teszi kézi irányítás, vagy bármely repülésvezérlő alkalmazás használata mellett az elérhető repülési információk teljes palettájának kinyerését és mentését. A rögzített adatokból, ábrázolt grafikonokból (szaturáció, zaj, teljesítmény aránypárok, stb…) kulcsfontosságú következtetéseket lehet levonni a drón mechanikai állapotára vonatkozóan. A keretrendszer lehetővé teszi a tesztek automatizálását és rugalmassá teszi a hálózati infrastruktúra eredeti tervezésből adódó kötöttségeit.

P écsi T ud o mán y eg y etem Pécsi Tudományegyetem P o l l a c k M ihá ly M űsz a k i és I n f o r m a ti k a i K a r Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar H a l l g a t ó i Ö n k o r mányz a t Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar D iá k jutt a tási és Ko l l égiumi Bizottság Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar J U H Á S Z J E N Ő S Z AKK O LL É G I U M

A kiadványt tervezte: dr. Rohoska Csaba Dla A kiadványt szerkesztette: Sike Ildikó Dla hallgató

TÁ M O G ATÓ K

001 / bartha ferenc P É C S V Á R O S W I F I H Á LÓ Z A T Á N AK B I Z T O N S Á G I F E L T É RK É P E Z É S E konzulens: Gyurák Gábor, tanársegéd 002 / fehér bálint SZÁMOS VÉGPONTÚ IDEIGLENES I N F O R M A T I KA I H Á LÓ Z A T F E L É P Í T É S E É S A N N A K Ü Z E M E LT E T É S E konzulens: Gyurák Gábor, tanársegéd 003 / fenyves tamás M AL O M J Á T É K P R O L O G L O G I K Á V AL J A V A V E Z É RL Ő V E L konzulens: Dr. Achs Ágnes egyetemi docens 004 / fröhlich balázs - peidl gergely PROJECT MIA 2.0 - MESTERSÉGES I N T E LL I G E N C I Á J Ú A P P L I K Á C I Ó konzulens: Megyeri Péter, mérnöktanár 005 / müller péter jános Q U A D C O P T E R V E Z É RL É S H M I RENDSZER SEGÍTSÉGÉVEL konzulens: Dr. Schiffer Ádám, adjunktus 006 / shcäffer zsolt K VA D K O P T E R R E P Ü L É S I A D ATO K V ALÓ S I D E J Ű K I N Y E R É S E konzulens: Dr. Schiffer Ádám, adjunktus

VII TmDK 2014 PROGRAM

2 0 1 4 . novem b e r 2 7 . c sütö r tö k 1 5 : 3 0 Ó R ÁTÓ L rókus utca 2 . k201 TEREM

általáno s informatikai TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ

elnök: SZABÓ LEVENTE tanársegéd tagok: JANCSKÁRNÉ DR. ANWEILER ILDIKÓ főiskolai docens khin tamás Msc hallgató titkár: Dr. schiffer ádám adjunktus

001 / bártfai csaba F E L Ü G Y E L E T T E L R E N D E LK E Z Ő N A P E L E M H Á Z T AR T Á S I K I S E R Ő M Ű T E R V E Z É S E konzulens:Dr. Elmer György, egyetemi docens 002 / bencsik gergely E L E K T R O - AK U S Z T I KA I , S Z I N KR O N I Z Á L T K I E G Y E N L Í T Ő konzulens: Dr. Sári Zoltán, adjunktus 003 /czimmerman tamás H A N G F E LV É T E L , S Z Ű R É S É S H A N G A N AL I Z Á L Á S / F E L I S M E R É S LAB V I E W pR O G RA M BA N konzulens: Dr. Schiffer Ádám, adjunktus 004 / széll alexandra U T A S S Z Á M L Á L Á S RA S P B E RR Y P I SEGÍTSÉGÉVEL, PYTHON KÖRNYEZETBEN konzulens: Dr. Sári Zoltán, adjunktus 005 /széll dávid A G Y H U LL Á M V E Z É R E L T B E V I T E L I ESZKÖZ konzulens: Dr. Sztranyák Gergely, adjunktus

VI TMDK 2014 PROGRAM

2 0 1 4 . novem b e r 2 7 . c sütö r tö k 1 4 : 0 0 Ó R ÁTÓ L rókus utca 2 . k201 TEREM

alkalmazott informatikai TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ

elnök: jancskárné dr. anweiler ildikó főiskolai docens tagok: szabó levente tanársegéd khin tamás Msc hallgató titkár: Dr. schiffer ádám adjunktus

001 / GALAMBOS GÁBOR K Ü L S Z Í N I F E J T É S Ű B Á N YAG É P T AR T Ó S Z E RK E Z E T É N E K F E L Ú J Í T Á S A É S P RÓBA T E R H E L É S E konzulens: Dr. Vanya Csilla, adjunktus 002 /HOFFER CSABA A M I R É G E N I S A F E J Ü N K F E L E T T V O LT … – T Ö R T É N E T I F Ö D É M E KR Ő L S Z AK S Z E R Ű E N konzulens: Dr. Orbán Zoltán, adjunktus Dr. Meskó András, főiskolai docens 003 /SCHODERBECK ATTILA A G Ö M B Ö LY Ű S Z Ö G L E T E S konzulens: Dr. Meskó András, főiskolai docens Dr. Pomezanski Vanda Olimpia, adjunktus 004 /TÖRÖK BRIGITTA R É G I T É G LA , N E M V É N T É G LA ! – V I Z U Á L I S D I A G N O S Z T I KA I M Ó D S Z E R E K L É T J O G O S U L T S Á G Á N AK V I Z S G Á LA T A FALAZOTT SZERKEZETEK ESETÉN konzulens: Dr. Orbán Zoltán, adjunktus

V TMDK 2014 PROGRAM

2 0 1 4 . novem b e r 2 6 . S Z E R D A 1 6 : 0 0 Ó R ÁTÓ L b oszo r k ány út 2 . a017 TEREM

É P Í T Ő M érnöki TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ

001 /mózes szilvia P ARA M E T R I K U S É P Í T É S Z E T – NEXORADE SZERKEZETEK konzulens: Dr. Széll Attila Béla, egyetemi docens 002 / senasi diana O R I G A M I – Ú J M O Z G AL O M AZ ÉPÍTÉSZETBEN konzulens: Dr. Széll Attila Béla, egyetemi docens 003 /jakab zsófia - horváth attila S Z É L S Ő S É G E S B E T O N T E C H N O LÓ G I A konzulens: Dr. Füredi Balázs, adjunktus 004 / katona ádám lászló ÉPÜLET AERODINAMIKAI M O D E LLK Í S É RL E T E K M É R É S E S I G A Z OL Á S A konzulens: Prof. dr. habil. ifj. Kistelegdi István, egyetemi tanár, Háber István Ervin, tanársegéd 005 / fábos attila E L Ő R E G Y Á R T O T T FA - É S S Z AL M A FAL S Z E RK E Z E T E K V I Z S G Á LA T A konzulens: Dr. Sztranyák Gergely, adjunktus 006 / fábri luca - pócza viktória A F O LY T O N O S S Á T E T T S Z AL M AB Á LA É P Í T É S Z E T I , M Ű S Z AK I E L E M Z É S E konzulens: Dr. Sztranyák Gergely, adjunktus

IV TMDK 2014 PROGRAM

2 0 1 4 . novem b e r 2 6 . S Z E R D A 1 6 : 0 0 Ó R ÁTÓ L b oszo r k ány út 2 . a302 TEREM

ÉPÍTÉS-, ÉS ép ü let s zerkezeti TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ

elnök: DR. FÜLÖP LÁSZLÓ főiskolai tanár tag: SÁLING TAMÁS okl.építőmérnök tag/titkár: DR. PERÉNYI LÁSZLÓ MIHÁLY egyetemi docens

001 / szekeres anett A H Ó D M E Z Ő V Á S Á R H E LY I G Y Ö K É R Z Ó N Á S M I N TAT E L E P T R A N S Z P O R T FOLY A M A T A I N A K R É S Z L E T E S E L E M Z É S E , A M Ű TÁ R G Y B E L S Ő P O N T J A I N V É G Z E T T MÉRÉSEK SEGÍTSÉGÉVEL Dittrich Ernő, mérnöktanár Dr. Klincsik Mihály, főiskolai tanár, Somfai Dávid 002 / tusnovics péter ÚJSZERŰ MÉRÉSKIÉRTÉKELÉSI M Ó D S Z E R V AL I D Á L Á S A M U L T I FR E K V E N C I Á S E L E K T R O M O S IMPEDANCIA TOMOGRÁFIÁHOZ konzulens:Vízvári Zoltán, tudományos segédmunkats. 003 / mikó jános benjámin M AG A S A M M Ó N I U M É S S Z E RV E S A N YAG T AR T AL M Ú R É T E G V I Z E K K E Z E L É S E konzulens:Dittrich Ernő, mérnöktanár Soós Károly, okl. vegyészmérnök, Somfai Dávid 004 / somlói istván bence B O N TÁ S I É P Í T É S I M Ű V E L E T E K ZAJVÉDELME konzulens: Czimerman László, tanszéki mérnök 005 / ágoston janka veronika, Kovács Klaudia, Magyari Virág Anna P O RL E V Á LA S Z T Á S I AL T E R N A T Í V Á K K R E M ATÓ R I U M I F Ü S TG Á Z P O R E M I S S ZÓ CSÖKKENTÉSÉRE konzulens: Kertész Károly, a PEMET Kft. laboratórium vezetője, Jancskár Lajos, mérnöktanár 006 / Haracsi Gergő, Palásti Mihály, Bárdos Ádám A RIHA-TÓ VÍZKÉMIAI ELEMZÉSE konzulens: Pécz Tibor, tudományos segédmunkatárs Soós Károly, okl. vegyészmérnök

III TMDK 2014 PROGRAM

2 0 1 4 . novem b e r 2 4 . hét f ő 1 4 : 4 5 Ó R ÁTÓ L Boszo r k ány út 2 . A017 TEREM

KÖRNYEZETMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ

001 / varga csilla A Z E M B E R E G É S Z S É G I Á LLA P O T Á RA H ATÓ K O M F O R T K Ö R Ü L M É N Y E K – AZON BELÜL FŐKÉNT A HŐKOMFORT – V I Z S G Á LA T A konzulens: Eördöghné dr. Miklós Mária, adjunktus Lenkovics László, műszaki oktató 002 /bartha viktor P A S S Z Í V H Á Z - S Z I N T Ű C S AL Á D I H Á Z ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERVEZÉSE ÉS E N E R G E T I KA I S Z Á M Í T Á S A I konzulens: Eördöghné dr. Miklós Mária, adjunktus Dr. Vajda József, főiskolai tanár 003 / Gergely dániel zoltán F Ű T É S H Á LÓ Z A T O K C S Ő Á T M É R Ő J É N E K OPTIMALIZÁLÁSA konzulens: Baumann Mihály, adjunktus

II TMDK 2014 PROGRAM

2 0 1 4 . novem b e r 2 4 . hét f Ő 1 4 : 0 0 ór Á T Ó L Boszo r k ány út 2 . c 0 2 4 terem

gépé s zmérnöki tudományok s zekció

elnök: dr. stojanovits józsef nyug. intézetigazgató tag: dr. fülöp lászló főiskolai tanár tag/titkár: Kovács sándor nyug. főiskolai docens

001 / rév bence ész r evét l en t a nu l ás b eszédmentes o k t a tás konzulens: Tamás Anna Mária DLA, adjunktus 002 / Schleining petra T RA N S Z P AR E N S N É Z E T E K A V I S E G R Á D I Ü V E G M Ű H E LY konzulens: Kovács-Andor Krisztián DLA, egyetemi docens 003 / Szathmári-Podolyák Éva 3 D N YO M TATÁ S A B E L S Ő É P Í T É S Z E T B E N konzulensek: Getto Tamás DLA, tudományos főmunkatárs Kozák Barnabás, DLA-hallgató 004 / Szántó Réka Alexandra É P Í T É S Z E T I Ö R Ö K S É G M E G Ú J Í TÁ S A A C O - H O U S I N G E L V E I ALA P J Á N konzulensek: Gyergyák János DLA, adjunktus Lovra Éva, PhD-hallgató

I TMDK 2014 PROGRAM

2 0 1 4 . novem b e r 2 4 . H É T F Ő 14:00 rókus utca 2 . k013 TEREM

építőművé s zet I TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ

zsűri elnök: nyilas márta dla egyetemi docens tagok: rétfalvi donát dla egyetemi docens kondor tamás egyetemi docens titkár: kovács-andor krisztián egyetemi docens

SZEKCIÓÜLÉSEK I . építőművészeti sze k c i ó november 24. 14:00 Rókus utca 2. - K013 I I . gépészmérnöki szekció november 24. 14:00 Boszorkány út 2. - c024 I I I . K örn y ezetmérnöki szekció november 24. 14:45 Boszorkány út 2. - A017 I V . É pítés - , és épü l etsze r k ezeti szekció november 26. 16:00 Boszorkány út 2. - A302 V . É pítőmé r nö k sze k c i ó november 26. 16:00 Boszorkány út 2. - A017 V I . a l k a l m a zott in f o r m a ti k a i S zekció november 27. 14:00 Rókus utca 2. - K201 V I I . á l t a l ános in f o r m a ti k a i szekció november 27. 15:30 Rókus utca 2. - K201 P r ezentá c i ó s ve r seny november 28. 13:30 Boszorkány út 2. - A017

0 A PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Tu d o m á n y o s é s M ű vé s ze t i D i á k kö r i Ta n á c s a

TMDK 2014 PROGRAM

2 0 1 4 . novem b e r 2 4 - 2 8 . között rendezi meg a KAR I T U D O M Á N Y O S és művészeti D I Á KK Ö R I K O N F E R E N C I A H E T E T , amelynek rendezvényeire ezúton szeretettel meghívjuk.

PROGRAM Ü N N E P É LY E S M E G N Y I T Ó 2014. november 24. 11:00 Boszorkány út 2. - B224 terem dr. Iványi Péter, egyetemi tanár, dékánhelyettes A KONFERENCIA ZÁRÁSA, ÉRTÉKELÉSE, Ü N N E P É LY E S E R E D M É N Y H I R D E T É S 2014. DECEMBER 1. 10:00 Boszorkány út 2. - B224 terem dr. Iványi Péter, egyetemi tanár, dékánhelyettes

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM P O L L A C K M I H Á LY M Ű S Z A K I É S I N F O R M AT I K A I K A R T U D O M Á N Y O S és művészeti D I Á K K Ö R I TA N Á C S

TUDOMÁNYOS és művé s zeti DIÁKKÖRI KONFERENCIA HÉT PROGRAM

20I4.11.24-28.

TmDK PROGRAM PTE PMMIK 2014