TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA REZÜMÉ KÖTET 2018 by Faculty of Engineering and Information Technology, University of Pécs

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA REZÜMÉ KÖTET 2018

A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRRŐL A magyar egyetemeken és főiskolákon működő tudományos diákköri mozgalom – építve a korábbi, a felsőoktatásban mélyen gyökerező önképzőköri tevékenység tiszteletreméltó hagyományaira – több egyetemen a tanárok és a diákok kezdeményezéseként indult az ötvenes évek elején. Az indulástól alapfeladata és lényege: a kötelező ismeretanyag elsajátításán túl, önálló kutatásokat folytató, érdeklődő, törekvő hallgatók és segítő, lelkes tanáraik „alulról épülő mozgalma”. Ma a tudományos és művészeti diákköri tevékenység a tehetséggondozás legfontosabb, legjelentősebb formája a hazai felsőoktatásban, a tudományos és művészeti pályára való felkészítés, felkészülés legmagasabb szintje a doktori iskolát megelőző képzési szakaszban, s mint ilyen, a doktori képzés (PhD-, illetve DLA-képzés) egyik legjobb előiskolája. Az egyetemi, főiskolai tanulmányok kezdeti időszakában induló vagy az alsóbb évfolyamokon kezdődő, folyamatos mentor jellegű hallgató-tanár műhelymunka, szakmai kapcsolat, a minőségi értelmiségi képzés fontos területe. A PTE Műszaki és Informatikai Karán, illetve az elődintézményben folyó tudományos diákköri mozgalomnak több mint három évtizedes története van. A vezető testületek, az oktatók, a hallgatók vezetői fontos feladatként kezelték és kezelik ma is a tudományos és művészeti diákkörökben tevékenykedő hallgatókkal való foglalkozást. A diákkörök munkájának koordinálását tanszéki szinten a tudományos diákköri titkárok, kari szinten a kari Tudományos és Művészeti Diákköri Tanács (TMDT) látja el.

TMDK 2018 PROGRAM 2018. november 27-29. Pécs, Boszorkány utca 2.

2018. november 27. – kedd MEGNYITÓ 12:45 – B-224. konferenciaterem I. ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI SZEKCIÓ 13:00 – A-317. terem II. INFORMATIKATUDOMÁNYI SZEKCIÓ I. 14:30 – B-0008. terem III. INFORMATIKATUDOMÁNYI SZEKCIÓ II. 16:00 – B-0008. terem

2018. november 28. – szerda IV. ÉPÍTŐMŰVÉSZETI SZEKCIÓ 13:00 – A-317. terem V. GÉPÉSZMÉRNÖK SZEKCIÓ 13:00 – B-224. terem VI. KÖRNYEZETMÉRNÖKI SZEKCIÓ 14:45 – A-019. terem 2018. november 29. – csütörtök PREZENTÁCIÓS VERSENY 14:00 – A-017. terem OKLEVELEK, DÍJAK ÁTADÁSA 17.00 – A-017. terem

ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI SZEKCIÓ 2018. november 27. Kedd - 13.00 Boszorkány utca 2. – A-317. terem

Elnök DR. MESKÓ DIANA okleveles építész-informatikus mérnök Tag DR. POMEZANSKI VANDA egyetemi docens, mb. tanszékvezető DR. SZTRANYÁK GERGELY egyetemi docens, mb. tanszékvezető KOVÁCS ATTILA építész MSc hallgató

1. Reborn of Bedouin tents Szerző: Motasem Altamimi – architecture MSc Konzulens: dr. Halada Miklós – egyetemi docens 2. Optimization of truss-like dome structures Szerző: Mohammed Basher Kherais – structural engineering MSc Konzulens: Prof. dr. Csébfalvi Anikó Borbála – egyetemi tanár 3. Organikus épített valóság – biotechnológiai lehetőségek az építészetben Szerző: Kotnyek Zsófia – osztatlan építészmérnök Konzulens: dr. Rétfalvi Donát – egyetemi docens 4. Az otthonteremtés múltja, jelene és jövője Szerző: Molnár Eszter – osztatlan építészmérnök Konzulens: dr. Borsos Ágnes – egyetemi docens 5. Konténer a háztetőn Szerző: Nagy Szabolcs – osztatlan építészmérnök Konzulens: dr. Borsos Ágnes – egyetemi docens 6. Korszerű építészeti módszertanok alkalmazásának hatása a tervezési folyamatra Szerző: Szilágyi Dorottya –építészmérnök BSc Konzulens: Zagorácz Márk Balázs – tanársegéd Bakai Nándor 7. Parametrikus függönyfalak Szerző: Szommer Katalin - építészmérnök MSc Konzulens: Sárközi Réka – egyetemi tanársegéd 7

REBORN OF BEDOUIN TENTS ÉPÍTÉSTUDOMÁNY MOTASEM ALTAMIMI architecture BSc konzulens DR. HALADA MIKLÓS egyetemi docens

s long as there are a lot of exterior events which are held and need a moveable shelter, so in my opinion it will be a great idea to create a new tent design which simulates the traditional Bedouin tent but it is different from point of view of materials, layering, lighting, heat insulation, water proofing, stability, moving capability and weight. The main goal is how to develop the Bedouin tents in order to make it suitable for nowadays use for exterior events. To sum up, the research aims to reborn the traditional Bedouin tents and make it useable for nowadays outdoor events, so we can merge the past with the future by using new materials, techniques, development ideas and solutions, especially in those countries where this kind of tents are significantly part of its culture and history, and other countries as well.

01 8

OPTIMIZATION OF TRUSS-LIKE DOME STRUCTURES ÉPÍTÉSTUDOMÁNY MOHAMMED BASHER KHERAIS structural engineering MSc konzulens PROF. DR. CSÉBFALVI ANIKÓ BORBÁLA egyetemi tanár

ome structures are among the most preferred types of structures for large unobstructed areas. Domes have been of a special interest in the sense that they enclose a maximum amount of space with a minimum surface. This feature provides economy in terms of consumption of constructional materials. So merging these two concepts make it possible to obtain optimum designs of dome structures. This research is concerned with the use of total potential energy function in optimum structural design of dome structures according to stress and displacement constarints, which range from some relatively simple problems to the problems of increased complexity. In this research, firstly the basic formula for the technique is investigated in terms of practicality and applicability to the problems of interest. The results are discussed in detail to reach certain recommendations contributing to a more efficient use of the techniques in optimum structural design of pin-jointed 3-D dome structures. Keywords: Optimization, Structural Optimization, Total potential energy, Dome Structures, Pin-Jointed Structures, Stress Constraints, Displacement Constraints. 9

ORGANIKUS ÉPÍTETT VALÓSÁG – BIOTECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEK AZ ÉPÍTÉSZETBEN ÉPÍTŐMŰVÉSZET KOTNYEK ZSÓFIA osztatlan építészmérnök konzulens DR. RÉTFALVI DONÁT egyetemi docens

z organikus építészet egyik alapvető célja, hogy harmonikus, egyben szerves egységet alkosson környezetével. Az organikus építészeti irányzat jelenleg ezt csak mesterséges, vagy olyan természetes anyagok felhasználásával képes megvalósítani, melyek modern technológiával kerültek feldolgozásra, így a természetességre való törekvés mellett is gyakorol káros hatást a környezetére.

Neri Oxman szemlélete szerint viszont az elsődleges szempont, hogy a természet működését tartsuk szem előtt. Kérdés, hogyan működik, és hogyan alakít formákat a természet? Fontos felismerés, hogy a természet folyamatokat ad és nem formákat. Intelligens tervezést és gyártást von maga után ez a globális gondolkodás, ami nem csak az anyagok és az elektronika egybedolgozásától függ majd, hanem inkább attól, hogy az anyagot magát mennyire tudjuk szoftverré alakítani. Az organikus épített valóság, azaz a biotechnológia az építészetben egy új irány, mely során földrajzi forrás helyett biológiai forrásként alakíthatjuk a természetet. „A cél az, hogy építményeinkről ne lehessen megállapítani, hogy azt természetes folyamat hozta létre vagy mesterségesen alakult.” /Rachel Armstong/ 10

AZ OTTHONTEREMTÉS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE ÉPÍTŐMŰVÉSZET MOLNÁR ESZTER osztatlan építészmérnök konzulens DR. BORSOS ÁGNES egyetemi docens

globalizáció nem csak mindennapjainkat, hanem az építészetet is jelentős mértékben átírta az elmúlt évtizedekben. Azonban a lakásteremtés minden kor kiemelt feladata. A lakás fogalma mindenki számára azonos, de az építészeti különbözőségek által más- más arcot ölt. Kutatásom célja a lakások evolúciójának bemutatása, hogy a kulturális és fejlődési különbözőségek mit tettek hozzá, továbbá a felgyorsult információáramlás és a társadalmi változások hogyan formálják lakhatásunkat. A TDK dolgozatom vizsgálja a lakhatást befolyásoló tényezők múltját és jelenét, továbbá összehasonlítja a magyarországi lakásépítést a nyugat-európai megoldásokkal. Ezek hazai és nemzetközi példákon keresztül kerülnek bemutatásra. A dolgozatomban a példákból levont konklúziókat saját terveken keresztül mutatom be.

04 11

KONTÉNER A HÁZTETŐN ÉPÍTŐMŰVÉSZET NAGY SZABOLCS osztatlan építészmérnök konzulens DR. BORSOS ÁGNES egyetemi docens

XX. század második felében a lakásépítési terveknek köszönhetően folyamatosan épültek lakások. A 60-as, 70es, 80-as években a lakásépítés központi téma volt, úgy ma is az. A panelház építés a 90-es évek elején befejeződött, de fenntartásukkal, felújításukkal foglalkozni kell. Az elmúlt két évtizedben készültek rehabilitációs javaslatok, és felújítások is, de legtöbbször csak a hőtechnikai problémák megoldására.

A megépült épületek mennyisége miatt ezek jelentősen meghatározzák a városok képét, ezért is érdemes foglalkozni a bennük rejlő lehetőségekkel. Nem csak hőtechnikai felújításra van példa, több esetben készült már panelház bővítés, egy vagy két szint ráépítésével. A panelházak lapostetős ráépítése érdekes javaslat, a városi szövet sűrűsödése, és a lakáshiány miatt. A tetők hagyományos beépítése statikai, és logisztikai kérdéseket vet fel. A panelházak bontása és a ráépítés is aktuális téma, ezért TDK munkám keretében a panelházak lapostetőjének hasznosítására szeretnék egy új megoldást bemutatni.

KORSZERŰ ÉPÍTÉSZETI MÓDSZERTANOK ALKALMAZÁSÁNAK HATÁSA A TERVEZÉSI FOLYAMATRA ÉPÍTÉSTUDOMÁNY SZILÁGYI DOROTTYA építészmérnök BSc konzulens ZAGORÁCZ MÁRK BALÁZS tanársegéd BAKAI NÁNDOR

dolgozat gyakorlatorientált kutatás bemutatásával az építészhallgatói munka során felmerülő kihívásokat és az azok megoldását segítő korszerű eszközök komplex megismerését kívánja segíteni. Kvantitatív módon gyűjtöttem információt a diákok tervezési feladatai során felmerülő problémáiról, az alkalmazott módszertani ismereteikről és a jövőbeni munkahelyükkel kapcsolatos elképzeléseikről. Ellenpólusként interjúkat készítettem helyi építészirodákkal. Ezek során részletes képet kaptam a két oldal egymással szemben támasztott elvárásairól. A kutatás feltérképezi, hogy az épületinformációs modellezéssel és számítógéppel segített tervezéssel foglalkozó kurzusok keretében elsajátítható tudás hogyan befolyásolhatná a felmerült problémákat. Az adatokból következtetéseket tudunk levonni, melyek segíthetik a munkaadók és a pályakezdők között kialakuló nehézségek leküzdését.

PARAMETRIKUS FÜGGÖNYFALAK ÉPÍTŐMŰVÉSZET SZOMMER KATALIN építészmérnök MSc konzulens SÁRKÖZI RÉKA egyetemi tanársegéd

dolgozat célja a kortárs építészetben egyre jelentősebb parametrikus tervezés - mely szabad építészeti formálást tesz lehetővé - és a függönyfal rendszerek együttes alkalmazásának kutatása, a benne rejlő lehetőségek megismerése. Ennek eszköze a meglévő rendszerek, gyártók rendszerelemeinek és szerkezeti kialakításainak vizsgálata. A dolgozat tartalmazza egyes megépült példák kapcsolati rendszerének felépítési, szerkezeti elemzését. A parametrikus függönyfalak tervezése egyedi programok alkalmazását teszi szükségessé, így a dolgozatban szerepel ezek lehetőségeinek és korlátainak számba vétele, valamint új formai és szerkezeti lehetőségek kutatása. Az így megismert megoldások vizsgálatával áttekinthető a parametrikus függönyfalak tervezésének és kivitelezésének aktuális helyzete és jövőbeli lehetőségei.

07 14

INFORMATIKATUDOMÁNYI SZEKCIÓ I. 2018. november 27. Kedd – 14.30 Boszorkány utca 2. – B-0008. terem

Elnök PROF. DR. IVÁNYI PÉTER egyetemi tanár Tag JANCSKÁRNÉ DR. ANWEILER ILDIKÓ egyetemi docens, oktatási dékán helyettes DR. TUKORA BALÁZS egyetemi docens

1. EMG jelek szűrése és mesterséges intelligenciával való feldolgozásának optimalizálása Szerző: Bene Mátyás – mérnökinformatikus BSc Konzulens: dr. Maróti Péter – tudományos munkatárs dr. Schiffer Ádám – egyetemi docens 2. Mioelektromos jelek osztályozása (emberi) protézis szempontjából Szerző: Hajdu Róbert – mérnökinformatikus BSc Konzulens: dr. Schiffer Ádám – egyetemi docens 3. Gépelési dinamizmuson alapuló autentikáció megvalósítása mesterséges intelligenciával Szerző: Fekete Annamária – mérnökinformatikus BSc Konzulens: Gyurák Gábor – tanársegéd 4. Formula Student - Machine Vision koncepció Szerző: Nagy Csaba – mérnökinformatikus MSc Konzulens: dr. Schiffer Ádám – egyetemi docens 5. Kézírás automatikus felismerése Szerző: Török Alexandra – mérnökinformatikus MSc Konzulens: dr. Sári Zoltán – egyetemi docens

EMG JELEK SZŰRÉSE ÉS MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁVAL VALÓ FELDOLGOZÁSÁNAK OPTIMALIZÁLÁSA INFORMATIKA BENE MÁTYÁS mérnökinformatikus BSc konzulens DR. SCHIFFER ÁDÁM egyetemi docens DR. MARÓTI PÉTER tudományos munkatárs

apjainkban a végtaghiányos személyek körében egyre elterjedtebb a protézis viselése. A 3D nyomtatási technológia előnyeit kihasználva lehetőség van költséghatékony, széles kör számára elérhető felső végtagi protézisek elkészítésére is. Létrehoztunk egy úgynevezett „bionikus” protézist, mely EMG jelekkel vezérelhető. Az EMG-adat gyűjtésére egy Myo Armbandot (Myo Gesture Control Armband) használtunk. A jelek feldolgozására mesterséges intelligenciát alkalmaztunk. A folyamat optimalizálása érdekében egy olyan keretrendszert építettünk fel, mely segítségével a vezérlési algoritmusokat tesztelni és optimalizálni tudjuk.

01 18

MIOELEKTROMOS JELEK OSZTÁLYOZÁSA (EMBERI) PROTÉZIS SZEMPONTJÁBÓL INFORMATIKA HAJDU RÓBERT mérnökinformatikus BSc konzulens DR. SCHIFFER ÁDÁM egyetemi docens

mioelektromos jelek a neuromuszkuláris aktivitás velejárói. Ezek a jelek EMG készülékkel jól mérhetőek. Ezen jeleken keresztül jelez az agy az izmoknak, ha mozgatni szeretnénk azokat. A mioelektromos kutatások lényegében ezen biológiai események működésére fókuszálnak. Kutatásomban ezen mért jelekből kinyerhető adatokkal foglalkozom. Témám a mioelektromos jelek osztályozására és abból felépített neurális hálóra fókuszál. Ez azért fontos, mert ez alapján tudunk a protéziseken különböző mozgásokat kivitelezni. Megvalósítás szempontjából az adatokra vonatkozó statisztikai (idősorelemzés) műveletekhez R nyelvet használok, ezután csoportosításra, hibák szűrésre és neurális háló (MLP) építésére pedig a MATLAB szoftvert használom. A jövőben tervezzük ezen megoldásokat hardveresen is és később pácienseken is tesztelni.

GÉPELÉSI DINAMIZMUSON ALAPULÓ AUTENTIKÁCIÓ MEGVALÓSÍTÁSA MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁVAL INFORMATIKA FEKETE ANNAMÁRIA mérnökinformatikus BSc konzulens GYURÁK GÁBOR tanársegéd

dolgozat a gépelési dinamizmus autentikációs lehetőségeinek feltárását tűzte ki célul, kiváltképp a mesterséges intelligencia segítségével történő alkalmazását. Az elméleti háttér ismertetése után az eddigi kutatások eredményét figyelembe véve egy Java programon keresztül demonstrálok egy megoldási javaslatot. A fejlesztés lépéseit kódrészletekkel magyarázom, így válik az egyes programegységek működése egyértelművé. Legnagyobb hangsúlyt a neurális hálózat és az adatok feldolgozásának megvalósítása kap. A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy a gépelési dinamizmus mint igazolási lehetőség képes egy új biztonsági réteget adni a már létező autentikációs formák között, azonban további fejlesztések szükségesek egy megbízható rendszer létrehozásához.

03 20

FORMULA STUDENT - MACHINE VISION KONCEPCIÓ INFORMATIKA NAGY CSABA mérnökinformatikus MSc konzulens DR. SCHIFFER ÁDÁM egyetemi docens

élom kidolgozni egy önvezető Formula Student versenyautó vezérlő szoftverének képfeldolgozási koncepcióját. A pécsi Sopiana-e Motorsport nevű Formula Student csapat tagjaként szeretnék megoldást találni erre a problémára. Felelős vagyok a csoportban a leendő versenyautó önvezető rendszer koncepciójának kidolgozásáért, és a kamera alapú észlelés, szabályozás, beavatkozás modelljének megtervezéséért. Dolgozatom során szeretnék foglalkozni az autóipari trendekkel (vezető asszisztens és magasszintű automatizált vezető rendszerek), a kornak megfelelő képfeldolgozási megoldásokkal, kitekinteni az önvezető területen használt képfelismerő algoritmusokra, szoftverekre, majd a merített ötletekből tervezni egy optimális és megvalósítható koncepciót egy Formula Student versenyautóra.

04 21

KÉZÍRÁS AUTOMATIKUS FELISMERÉSE INFORMATIKA FEKETE ANNAMÁRIA mérnökinformatikus MSc konzulens DR. SÁRI ZOLTÁN egyetemi docens

gyre több kézzel írt dokumentumot kérnek digitális változatban, így szükség van egy olyan algoritmusra, ami kép alapján felismeri, osztályozza és beazonosítja az azon található szavakat, mondatokat, attól függetlenül, hogy az egyénnek milyen a kézírása. Az algoritmusnak képesnek kell lennie a folyamatos tanulásra, az ismétlődő minták felismerésére, és az objektumok osztályozására. A tanulási folyamatát segíti egy regisztrációköteles, kézírásokat tartalmazó adatbázis. A dolgozatban bemutatásra kerülnek a szakirodalomban elérhető módszerek, illetve ezen módszerek segítségével egy olyan kezdeti fázisban lévő alkalmazás eredményei, mely a legjobban implementálható algoritmus megvalósításával készül.

05 22

INFORMATIKATUDOMÁNYI SZEKCIÓ II. 2018. november 27. Kedd – 16.00 Boszorkány utca 2. – B-0008. terem

Elnök PROF. DR. IVÁNYI PÉTER egyetemi tanár Tag JANCSKÁRNÉ DR. ANWEILER ILDIKÓ egyetemi docens, oktatási dékán helyettes DR. TUKORA BALÁZS egyetemi docens

1. Real-time Human Detectionand Tracking on Aerial Images Szerző: Mohammed Al Hasan Konzulens: dr. Schiffer Ádám – egyetemi docens 2. OpthathaHelp - Portable Ophthalmology Assistant Szerző: Tahrim Manaf Konzulens: dr. Ercsey Zsolt – egyetemi docens 3. IOT Based Obstacle Detection and Avoidance System for Railway Szerző: Zarish Akeel Konzulens: dr. Ercsey Zsolt – egyetemi docens 4. Feeling analysis in Twitter using Python Szerző: Imrane Chafik Konzulens: dr. Schiffer Ádám – egyetemi docens

REAL-TIME HUMAN DETECTIONAND TRACKING ON AERIAL IMAGES INFORMATIKA MOHAMMED AL HASAN computer science engineering konzulens DR. SCHIFFER Ă DĂ M egyetemi docens

owadays drones are used broadly for civil and military operations, the low price of drones make it easy even for individuals to buy drones and use them for personal purposes. Most of these drones have a good camera with a high resolution. However, human operator should be used to monitor and analyze the contents of these cameras. It is difficult for human to keep monitoring these cameras contents especially for long time videos. Therefore, it is crucial to develop an automatic way to detect and track objects on aerial images. During the last years there are proposed approaches to address this problem, the system accuracy and speed are very important issues on aerial object tracking, however, most of the existing approaches are struggling with these two issues. The aim of this study is to design and develop a fully automated system to track human on aerial images, the system should run on real-time with high accuracy.

01 26

OPTHATHAHELP - PORTABLE OPHTHALMOLOGY ASSISTANT INFORMATIKA TAHRIM MANAF computer science engineering konzulens DR. ERCSEY ZSOLT egyetemi docens

oal of OphthaHelp is to enlighten the people being pushed to permanent darkness by the lack of facilities. It is a portable device which constitutes of a user-friendly hardware kit, cross- platform app, database for records, decision support system, and cloud coverage. This provides a link between ophthalmology and technology by introducing smart phones for funduscopic and initial retinal screening. Fundus images are captured by smart phone and saved in database along with patient records; analysis is performed on them and decision support is provided to a doctor. Cloud coverage enables the doctor to view and share patient records anytime anywhere. Acuity test according to Standard Snellenâ&#x20AC;&#x2122;s Chart, Tumbling E charts, picture and symbols chart are also incorporated in the app for basic eyesight test.

02 27

IOT BASED OBSTACLE DETECTION AND AVOIDANCE SYSTEM FOR RAILWAY INFORMATIKA ZARISH AKEEL computer science engineering konzulens DR. ERCSEY ZSOLT egyetemi docens

rain is one of the important mean in transportation sector in the developing countries as well as in the under developing countries because of the capability of mass transport for Humans and goods. But in railway accidents number of people dies and families lose their beloved ones. A train wreck is a type of accident that involves one or more trains or their collision with each-other. Train crash usually occurs as a result of miss-communication. It happens when a moving train meets another train on the same track. In most of the countries Railway transportation is less expensive and most of the people can afford it. Now-a -days railway accidents are dangerous in the transportation as well as for human life which is the big loss sometimes due to the miscommunication or irresponsiveness. People are working on the automatic controls systems to avoid the accidents. I worked on the project that would help to avoid the accidents between trains as well as their collision with other obstacles as keeping the current situation of my Country. To achieve this goal I used Ultrasonic sensor for detection and to stop the Train system to avoid the collision. I also used Camera to detect the Obstacle and capture its picture to show reason due to which the train reaches its destination late and to show how this accident happened. The ultrasonic sensors emit a sound pulse off the obstacle entering the wave field. 28

The pulse of the sensor detects the obstacle ahead and notify to the driver of the train. I assigned the specific distance on which the Alert will appear to the driver. If the driver is irresponsive or due to some circumstances he would not able to stop the train the break will work automatically to stop the train to avoid the collision. Based on some earlier experiments, in this project I and working on the video streaming. In this new technique the camera will capture the pictures of the obstacle that will be recognized on the track and automatically send the picture of the obstacle to the cloud to the Headquarter of the Railway or train station. Camera will help the driver to keep an eye on such obstacle that can cause accident or collision. It will notify the person continuously through video streaming. For the video streaming and obstacle detection I am working on MATLAB. Cloud I use would work as a database to store the information that will be able to tell us the proper ways to make the railway tracks free from such circumstances that cause accidents. In real-time we can use radar for the detection of the obstacles and can avoid the Railway accidents.

FEELING ANALYSIS IN TWITTER USING PYTHON INFORMATIKA IMRANE CHAFIK computer science engineering konzulens DR. SCHIFFER ÁDÁM egyetemi docens

he Concept of this project came to the ability that we could retrieve customers feeling toward a topic (Brand, city, university….) from their tweets in an important volume of data in real time and the possibility to store, process and visualize all information. That project will be able support brands, event organiser, nonprofit organisation, universities to cognize what is being said toward them in social media specifically on Twitter and even prevent some risks bound of having a bad reputation around, which can be visualized by analysing social network “Twitter”, to retrieve Customers/users/attendees… feelings.

At this stage, the solution is in the deployment phase. It is deployed, tested and validated. It is developed using open-source tools and in order to create the Big Data platform, which transmit to external utility to perform the reporting phase.

ÉPÍTŐMŰVÉSZET SZEKCIÓ 2018. november 28. Szerda - 13.00 Boszorkány utca 2. – A-317. terem Elnök DR. NYILAS MÁRTA egyetemi docens, festőművész Tag DR. RÉTFALVI DONÁT egyetemi docens, intézetigazgató DR. MOLNÁR TAMÁS egyetemi docens BOCZ GABRIELLA MA építőművész hallgató

1. Múlt a jelenben Szerző: Jurdik Sarolta, Kett Veronika – építőművész MA Konzulens: dr. Kovács-Andor Krisztián – egyetemi docens 2. Téralakítás Szerző: Gazdag Gábor – építészmérnök Bsc Konzulens: dr. Széll Attila Béla – egyetemi docens 3. Talált terek Szerző: Tarr Zsuzsanna – osztatlan építészmérnök Konzulens: dr. Németh Pál – egyetemi docens 4. Török hódoltság korabeli szakrális építészet Pécsett Szerző: Major Róbert – építészmérnök Bsc Konzulens: dr. Kósa Balázs – egyetemi adjunktus 5. A kapu misztériuma az építészet tükrében Szerző: Fekete Zsófia Odett – építőművész MA Konzulens: dr. Németh Pál – egyetemi docens 6. Zsolnay kerámia újragondolva – Zsolnay csempemotívumok megjelenítése a kortárs építészetben Szerző: Valler Ágota Katalin – építészmérnök Bsc Konzulens: dr. Krámli Márta – egyetemi adjunktus 7. Kortárs múzeumterek Szerző: Gyüre Lilla, Szabó Diána – építőművész MA Konzulens: dr. Tamás Anna Mária – egyetemi docens 33

MÚLT A JELENBEN ÉPÍTŐMŰVÉSZET JURDIK SAROLTA, KETT VERONIKA építőművész MA konzulens DR. KOVÁCS-ANDOR KRISZTIÁN egyetemi docens

olgozatunkban a műemlékek, környezetük és más nem használt épületek helyreállításának hatásairól kutatunk, hogyan viszonyul az ember ezekhez a tevékenységekhez, és mi lehet a jó módszer. Történelmünk során az ember sok fontos műemléket tönkretett szándékosan vagy akaratlanul. Vannak ugyanis olyan műemlékek, amelyeket háború, vandalizmus vagy csak az emberi ostobaság pusztított el. Azonban hogyan is tudjuk ezeket a műemlékeket megvédeni, fenntartani, hogyan hívhatjuk fel a közönség figyelmét ezek fontosságára, és hogyan közvetíthetjük mondanivalójukat a laikusok felé? Munkánkban ezekre a nyitott kérdésekre keressük a válaszokat, megoldásokat. Nem használt épületek, műemlékek, terek, hangulata, hatásai • milyen volt • milyen most • milyen lehetne – mi a jó módszer arra, hogy újra élettel tölthessük meg a nem használt tereket. Miért történik meg a műemlékek és környezetük élettelenné válása, és hogyan lehet újra hasznosítani és értelmet adni neki. Kutatásunk során megvizsgálunk elkészült példákat, azoknak hatásait, majd következtetést vonunk le róla. Az adott korban elkészült helyreállítás akkoriban működött-e, ma milyen hatás-

sal van a laikusokra. Előfordul, hogy egy újítás a maga korában kiválóan megállja a helyét, de a technika újításai során veszít eszmei értékéből, és érdektelenné válik. Felmerül a kérdés, hogy vajon mi fogunk-e tudni olyan ötlettel előállni, ami hos�szabb távon nyújt érdekes képet az emberek számára, vagy a folyamatos megújulás lesz-e a megoldás. Kutatás végeredménye: Tervezési feladatunk, Rózsakert – újonnan tervezett régészeti múzeum mellett álló trichora romjainak felhasználása, a műemlék újra megjelenítése. A koncepció része, hogy a múlt, a jelen és a jövő megjelenjen benne. • múlt – a rom, amit jelenleg a föld takar el • jelen – a mai terepszint, ami fedi a múlt örökségét • jövő – megjeleníteni a trichorát a jövő számára, új funkcióval ellátva. A megjelenítésnek két módját fogjuk elkészíteni. Az egyik az, hogy használati funkciót kap a vizionált új régészeti múzeum mellé, és a romok kontúrján ülőfelület alakul majd ki. A másik változat az, hogy tömegében fog megjelenni a trichora transzparens módon, ellebegtetve a földtől, rést ütve a jelen és a jövő szintjei közé, és újra bejárható lesz, de csak a múlt szellemeként jelenik majd meg.

TÉRALAKÍTÁS ÉPÍTŐMŰVÉSZET GAZDAG GÁBOR építészmérnök Bsc konzulens DR. SZÉLL ATTILA BÉLA egyetemi docens

tér nem csak egy hely. A térnek közösségalkotó-, formáló ereje van. Az építészet iránytű a térhez. Nincs szebb feladat mint otthonos térrel ajándékozni meg a közösséget is építeni vágyót. Deme Tamás adjunktus így valla erről: Az ember – ha több mint sorszám – keresi a képmására teremtett arcot. A tereiben is. Ha van neki. Egy jól kialakított tér nem a tömegé. A miénk. Személyes és reám méretezett akárcsak a közösség, amely ismeri arcomat, természetemet. Az egyetemünknek sok tere van, de ezek kihasználatlanok. Kialakításuk nem ad lehetőséget a közösség számára, hogy a tér élményét megéljék, sajátjuknak érezzék. Én erre szeretnék olyan megoldásokat adni, amely orvosolni tudja ezt a problémát. Egy tér akkor tölti be a szerepét, ha használjuk, belakjuk, alakítjuk, formáljuk, sajátunknak érezzük. Munkámban a már meglévő tereket szeretném olyan parametrizált szerkezetekkel formálni, kiegészíteni, amellyekkel ezekbe a terekbe, azok reputációját növelve ezek életet lehelnek és nap mint nap használhatóvá teszik. Mies van der Rohe mondta: „Az építészet nem csak szakma dolga, hanem szellemi magatartás is.” Ennek a tudatában szeretnék a közösség számára alkotni. 36

TALÁLT TEREK ÉPÍTŐMŰVÉSZET TARR ZSUZSANNA osztatlan építészmérnök konzulens DR. NÉMETH PÁL egyetemi docens

modern filozófiai elméleteken a tér nem egy mint eleve adott, statikus tényező szerepel, hanem mint produktum, ami a társadalmi folyamatok során artikulálódik. Peter Brook angol rendező megfogalmazása szerint, bármilyen üres tér alkalmas lehet színházi előadás számára. A kortárs előadóművészet szívesen él ezekkel a téri kísérletekkel, kilépve a megszokott keretei közül, s keresi az alternatív megjelenési formákat. A kutatás célja megvizsgálni a mindennapos és művészeti térhasználatok mintázatát, kölcsönhatását az adott térrel.

03 37

TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORABELI SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZET PÉCSETT ÉPÍTŐMŰVÉSZET MAJOR RÓBERT építészmérnök Bsc konzulens DR. KÓSA BALÁZS egyetemi adjunktus A mindennapok rohanásában olyan dolgok válnak megszokottá és felejtődnek el, amik egyedülálló jelentőséggel bírnak. Épített örökségünk védelmében az építészeknek kiemelten nagy szerepe van. Kötelességünk, hogy ne hagyjuk ezt a folyamatot megállni az állagmegőrzés szintjén. Pécs városa bővelkedik a különböző korokból ránk maradt építészeti emlékekből, ezek közül is kiemelkedőek a Török Hódoltság korából származó építmények. Magyarország egyik legvérzivatarosabb időszakából olyan jelentős örökség maradt ránk, ami mára a város jelképévé nőtt. A török félhold árnyékában Pécs egy olyan kereskedelmi és kulturális központ lett, ami kapcsolat volt kelet-nyugat, és észak-dél között. Bár néhány ebből a korból származó épületet a köztudat kiemelt, sokra a feledés várt, és mára már kevesen tudják, hogy mennyi kincset rejt a város.

Dolgozatomban szeretnék rávilágítani ezekre az emlékekre, kiemelten a szakrális építményekre. A munkám eredményeként olyan tervet szeretnék bemutatni, ami felhívja ezekre az építményekre a figyelmet.

A KAPU MISZTÉRIUMA AZ ÉPÍTÉSZET TÜKRÉBEN ÉPÍTŐMŰVÉSZET FEKETE ZSÓFIA ODETT építőművész MA konzulens DR. NÉMETH PÁL egyetemi docens

evin Smith világhírű komédiája a „Dogma” alapvetése, hogy ha valaki átsétál egy felszentelt boltív alatt, akkor bűnei megbocsájtatnak. A film a katolicizmus egyik dogmájának az ellentmondásaiból építi a humoros, helyenként ironikus történetét, amelyben a boltív, ami minden további nélkül tekinthető kapunak, magához a mennyek országához nyit átjárót. A kapu, mint szimbólum különböző világok között elhelyezkedő, kiemelt fontosságú építmény, amelyen az áthaladás nem pusztán fizikai, hanem szellemi, vagy még inkább metafizikai átlényegülést jelent. Az építészetben a kapu transzcendens vonatkozásin túl a reprezentáció eszköze is, így számos olyan kaput ismerünk, amelyek kapcsán kiemelt építészeti értékekről beszélhetünk. Dolgozatom arra tesz kísérletet, hogy felelevenítse a kapu misztériumát és azt vizsgálja, hogy a modern építészetben ebből a misztériumból mi az, ami tetten érhető.

05 39

ZSOLNAY KERÁMIA ÚJRAGONDOLVA – ZSOLNAY CSEMPEMOTÍVUMOK MEGJELENÍTÉSE A KORTÁRS ÉPÍTÉSZETBEN ÉPÍTŐMŰVÉSZET VALLER ÁGOTA KATALIN építészmérnök Bsc konzulens DR. KRÁMLI MÁRTA egyetemi adjunktus „Az értéket nem kitalálni vagy megalkotni kell, csupán felismerni.” /Max Scheler/

élomul olyan homlokzatburkolati szerkezet megalkotását tűztem ki, mely egy múlt századi Zsolnay motívumból indul ki, és illeszkedik a kortárs építészet formavilágához. Pécsett jelentős helyi értéket képvisel a Zsolnay kerámia. Ezért választottam munkám alapjául egy Zsolnay csempét. A létrehozott burkolórendszer e csempemotívum tovább gondolására épül. A csempe a homlokzaton jelenik meg, s esztétikai értéke mellett épületfizikai jelentőséggel is bír. Ezen túl az általam tervezett burkolatrendszer variálható, egyedire alakítható.

Munkám egy kísérlet a múlt, a hagyomány és a kortárs világ összekapcsolására. Fontosnak tartom, hogy a Zsolnay mintázat a XXI. században új formában ismét megtalálja a helyét az építészetben.

KORTÁRS MÚZEUMTEREK ÉPÍTŐMŰVÉSZET GYÜRE LILLA, SZABÓ DIÁNA építőművész MA konzulens DR. TAMÁS ANNA MÁRIA egyetemi docens

olgozatunk témájául a környezetpszichológiát választottuk. A rendkívül széles témakört az egyetemi féléves feladathoz kapcsolva, múzeumok és azok építészeti, belsőépítészeti tervezésére szűkítettük. Múzeumi terek megfelelő működéséhez nagyon aprólékos és speciális tervezésre van szükség annak érdekében, hogy funkcióikat hiánytalanul betöltsék, a múzeumlátogatót informálja és igényeit kielégítse. A kutatás első szakasza a muzeológia, mint fogalom megismerése és a múzeumok történetiségének vizsgálata. Ezután vizsgálandó, hogy adott múzeumok miképpen működnek, milyen kapcsolat áll fent a látogató és a kiállítás között, valamint a sokféle ember különféle múzeumlátogatási szokásai miképpen vehetők figyelembe. Ennek tanulmányozása hazánkban a kortárs múzeumoknál még gyerekcipőben jár környezetpszichológiai szempontból.

07 41

A múzeumok történeti múltja és jövőbeli fejlődése fontos, melyhez elengedhetetlen építészeti szempontból olyan tereket, közeget létrehozni, amelyek a látogatók igényeit kiszolgálják és egyúttal közösségi térként is funkcionálnak. A terek kialakításának vizsgálatát egészen az ókortól kezdjük, majd kortárs múzeumok építészeti és belsőépítészeti megoldásait követve vizsgálódunk. A kérdés, amire megoldást próbálunk találni az, hogy pszichológiailag hogyan hatnak ezek a terek a látogatóra, milyen eszközöket érdemes használni annak érdekében, hogy széles közönséget elérjen az intézmény.

A kutatás eredményének célja a Pécsett található Régészeti Múzeum városvezetés által is tervben lévő fejlesztése és bővítése. Egy olyan múzeumot szeretnénk tervezni, melynek belső tereinek kialakítása, a kiállítási anyaggal együttműködve egy olyan közösségi tér is egyben, ahova a különböző igényekkel rendelkező múzeumlátogatók mind szívesen járnak.

GÉPÉSZMÉRNÖKI SZEKCIÓ

2018. november 28. Szerda - 13.00 Boszorkány utca 2. – B-224. konferenciaterem Elnök DR. BOGNÁR JÓZSEF egyetemi docens, festőművész Tag EÖRDÖGHNÉ DR. MIKLÓS MÁRIA egyetemi docens PROF. DR. FÜLÖP LÁSZLÓ egyetemi tanár SZŐKE ANDRÁS tanszéki mérnök

1. Hajlítástechnológiai vizsgálatok Szerző: György Dávid – gépészmérnök BSc Konzulens: dr. Háber István – egyetemi adjunktus Vönöczky András, Cseh Dávid 2. Napelemek és napkollektorok elterjedése Szerző: Róka Olivér – gépészmérnök BSc Konzulens: Baumann Mihály – egyetemi adjunktus 3. Fenntarthatóság szempontjai az egyedi termékfejlesztésben Szerző: Tóth Dávid – gépészmérnök BSc Konzulens: Vönöczky András, Madura István 4. Összetett fűtési rendszer hidraulikai beszabályozása Szerző: Csősz Patrik – gépészmérnök BSc Konzulens: Lenkovics László – tanársegéd 5. Hősugárzóból hőcsapda avagy kockaházból passzívház Szerző: Török Zoltán József – gépészmérnök BSc Konzulens: Dr. Prof. Vajda József – egyetemi tanár 6. Erőátviteli rendszerek összehasonlítása és kiválasztása elektromos hajtáslánccal rendelkező Fomula Student versenyautóba, műszaki- és gazdasági irányelveken keresztül Szerző: Bozsér Olivér – gépészmérnök BSc Konzulens: Fenyvesi Sándor – tanszéki mérnök 7. Elektromos és hagyományos rollerek ergonómiai vizsgálata és összehasonlítása Szerző: Huszák Marcell – ipari termék és formatervező mérnök BSc Konzulens: Fenyvesi Sándor – tanszéki mérnök 45

HAJLÍTÁSTECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATOK GÉPÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK GYÖRGY DÁVID gépészmérnök BSc konzulens DR. HÁBER ISTVÁN egyetemi adjunktus VÖNÖCZKY ANDRÁS, CSEH DÁVID

tartószerkezetek fő alkotó elemei a zártszelvények. Ezek kiváltása hajlított elemekkel költségcsökkentő potenciállal rendelkezik és ezzel rövidülhet a gyártási időintervallum. Ha a gyártás során ezek nem megfelelő minőségben, vagy hibás konstrukcióval készülnek el, akkor hajlítás során repedések jelenhetnek meg, amik tovább terjedve komoly károkat okozhatnak, akár emberi életet is veszélyeztethetnek. Ahhoz, hogy ez ne következhessen be, hajlítási irányelveket kell megfogalmazni. Ehhez különféle vizsgálatok elvégzése szükséges, melyek eredményeiből levonhatjuk a következtetéseket, ezzel támogatva a konstruktőrök és gyártástechnológusok munkáját. A vizsgálatok során kétfajta anyagminőséggel (X5CrNi1810 és DD12) fogunk dolgozni, melyek közül az utóbbi most kerül bevezetésre. A DD12 szerkezeti acél gyártásba való bekapcsolódásához ezen irányelvek megfogalmazása elengedhetetlen. A cél, hogy meghatározzuk azt a határértéket, amíg az anyag biztonsággal hajlítható, ezért a mérések ezt szorgalmazzák elsődlegesen. Kulcsszavak: igénybevétel, technológia, szálirány, hajlítás, konstrukció, gazdaságosság, környezettudatosság, anyagvastagság, képlékeny alakítás, alakváltozó képesség, repedés, optikai nyúlásmérés, külső szál, szakítóvizsgálat, kontrakció, effektív nyúlás, méretszórás, irányelvek. 46

NAPELEMEK ÉS NAPKOLLEKTOROK ELTERJEDÉSE GÉPÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK RÓKA OLIVÉR gépészmérnök BSc konzulens BAUMANN MIHÁLY egyetemi adjunktus

MDK dolgozatom témájául azért választottam ezt, mert úgy gondolom, hogy manapság egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a környezetvédelemre, valamint a „zöld energia” nyújtotta előnyöket is nagyobb odafigyeléssel kéne kihasználnunk. Dolgozatom első részében – az irodalomkutatásban – csak röviden ismertetem a napenergiát hasznosító rendszerek két nagy fajtáját: a napelemes és a napkollektoros rendszereket. Néhány fontosabb adatot ismertetek a napsugárzás energiáját illetően, és ezután röviden ismertetem az alapvető különbségeket a kétfajta rendszer közt. A téma kidolgozásánál én nem a rendszerek méretezését tűztem ki célul, mert arra számos hasonló dokumentumot találni. Kicsit mélyebbre ásva, az ilyen jellegű rendszerek elterjedését vizsgálom Magyarországon, valamint Németországban. Ezután az elterjedésének okait fogom bemutatni, a lehetséges financiális támogatásokat, törvényi szabályozásokat.

FENNTARTHATÓSÁG SZEMPONTJAI AZ EGYEDI TERMÉKFEJLESZTÉSBEN GÉPÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK TÓTH DÁVID gépészmérnök BSc konzulens VÖNÖCZKY ANDRÁS, MADURA ISTVÁN

uális gépészmérnök hallgatóként a Tudományos diákköri dolgozatom témája alapjául szolgáló feladatomat a képző cégemtől kaptam. A dolgozat célja egy speciális szerkezet termékfejlesztési folyamatának ismertetése. A vállalat a fenntarthatóság elveit szem előtt tartva egy úgynevezett „zöld buszmegálló” megalkotását javasolta. A dolgozat elején bemutatom a buszmegállóval szemben állított követelményeket, illetve értelmezem azokat. A Tudományos diákköri munkám következő fejezetei pedig kitérnek többek között a koncepcionális tervezésre, az acélszerkezetet érő erőhatásokra, minőségbiztosítási és minőségellenőrzési elvekre is. A dolgozat tárgyalja a helyben gyárthatóságot, a költségvetést és az egész feladatot érintő szabályokat.

03 48

ÖSSZETETT FŰTÉSI RENDSZER HIDRAULIKAI BESZABÁLYOZÁSA GÉPÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK CSŐSZ PATRIK gépészmérnök BSc konzulens LENKOVICS LÁSZLÓ tanársegéd

gy jól beszabályozott fűtési rendszer ismertető jele az épületben tartózkodók megfelelő hőkomfortérzete. Ha a rendszer nincs beszabályozva, az emberek komfortérzete csökken. Dolgozatomban egy 4 szintes középiskola jelenleg beszabályozatlan fűtési rendszerének hidraulikai beszabályozására kínálok tervezési, kivitelezési, üzemeltetési és gazdasági oldalról is előnyös megoldást. A fűtési rendszer érdekessége, hogy az épületben megtalálható Tichelmann-, kétcsöves-, és padlófűtési rendszer is. A földszinten a radiátorok bekötése Tichelmann kötéssel lett megoldva. Ebből indulnak a felszállók a felsőbb szintekre, ahol már kétcsöves rendszer van jelen, az aula padlófűtése pedig lemezes hőcserélőre kötött. A feladat szépségét a rendszer összetettsége és az ebből adódó problémákra javasolt különféle megoldások adják. Dolgozatom zárásaként összevetem a jelenlegi beszabályozatlan ill. az általam javasolt beszabályozott rendszer gazdasági, anyagi vonzatait, melyből a kapott számok alapján megtudható, mennyi energiát takaríthat meg az üzemeltető, ha egy jól beszabályozott rendszert alkalmaz.

HŐSUGÁRZÓBÓL HŐCSAPDA AVAGY KOCKAHÁZBÓL PASSZÍVHÁZ GÉPÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK TÖRÖK ZOLTÁN JÓZSEF gépészmérnök BSc konzulens DR. PROF. VAJDA JÓZSEF egyetemi tanár

smert tény, hogy Földünk melegszik. Ha összehasonlítjuk gyermekkorunk időjárását a mostani időjárással, akkor mindjárt világossá válik, hogy manapság sokkal szélsőségesebb időjárás uralkodik, mint 20-30 éve. Az IPCC 2018. október 8-i tanulmánya szerint beláthatatlan következményei lesznek annak, ha elérjük az 1,5 °C-os melegedést. Magyarország esetében például Alföldünk termőterületeinek jelentős része művelhetetlenné válna, mely azonnali élelmiszer-dráguláshoz vezetne…

A klímakatasztrófa megelőzésére jelenleg két megoldási alternatívát lehet elképzelni: vagy radikális életmódváltást, vagy pedig olyan intézkedéseket, melyek csökkentik a szén-dioxid kibocsájtásunkat. Mivel senki nem kényszeríthető arra, hogy radikálisan megváltoztassa életét, ezért úgy gondolom, hogy csökkentenünk kell szén-dioxid kibocsátásunkat. Egy kis elemzés után arra a következtetésre jutottam, hogy Magyarországon a legnagyobb szén-dioxid kibocsájtók a háztartások, melyek 30%-át teszik ki éves szén-dioxid kibocsájtásunknak. Ezért kézenfekvő, hogy ezek modernizálásával jelentős szén-dioxid kibocsájtást tudnánk megspórolni, miközben ingatlanjaink árát és lakó komfortját lényegesen meg tudnánk növelni. Az ezzel megspórolt szén-dioxidod akár pénzzé is tudja tenni a nemzetgazdaság, melyekből részben fedezhetőek ezen felújítások. 50

TDK munkában a tömegesen előforduló rossz energetika-hatékonysággal rendelkező házak, az úgynevezett Kádár-kockák felújításával foglalkozok. (Sok építész a Kádár-kocka kifejezést az 1960-as, 1970-es években nagyszámban épült, jellemzően négyzet-alaprajzú és sátortetős családi házak megnevezésére használja). TDK munkámban útmutatást nyújtok arra, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre mind a hőszigetelési technológiában, mind a gépészeti megoldásokban ezen épületek energetikai korszerűsítésére. A dolgozat első fejezetében részletesen tárgyalom, hogy a leggyakrabban előforduló épületelemek milyen anyagokkal és módszerekkel hőszigetelhetőek. Ezen épületek esetében a hőszigetelések kiválasztásánál komoly hangsúlyt fektettek a tűzbiztonságra, hiszen a szigetelő anyagokkal kapcsolatos tűzesetek meglehetősen ritkák, de ha bekövetkeznek akkor az tragédiával végződik szinte mindig. Munkám második fejezetében egy elméleti felújítást hajtok végre a mezőföldi Kádárkockák típusterve alapján, melyben részletesen szemléltetem, hogy ez mekkora energiamegtakarítással jár számunkra. Például tudta, hogy egy hőszigeteletlen és egy passzívház energiafelhasználása közti, egy órára vonatkoztatott különbség annyi, amennyivel egy vasárnapi ebédet meg lehet főzni? A harmadik fejezetben kifejtésre kerül, hogy ez az energetikai felújítás miért előnyös az egyénnek, a társadalomnak, a nemzetgazdaságnak és nem utolsó sorban a természetnek.

ERŐÁTVITELI RENDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS KIVÁLASZTÁSA ELEKTROMOS HAJTÁSLÁNCCAL RENDELKEZŐ FOMULA STUDENT VERSENYAUTÓBA, MŰSZAKI- ÉS GAZDASÁGI IRÁNYELVEKEN KERESZTÜL GÉPÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK BOZSÉR OLIVÉR gépészmérnök BSc konzulens FENYVESI SÁNDOR tanszéki mérnök

olgozatom témáját a jelenleg is tervezési fázisban lévő elektromos meghajtású formula autó hajtásláncában lévő erőátviteli elemeinek kiválasztási metódusai ihlették, mely elemeket mind gazdasági-, mind mérnöki szempontok alapján vizsgálok. Az autó a Formula Student nemzetközi mérnökverseny 2019-es versenyszezonjára épül, és a Sopiana-e Motorsport nevű, hallgatókból álló Formula Student csapat tulajdonát képezi. Csapatkapitányként a menedzsment és marketing területek mellett, a hajtáslánc, valamint a futómű csoport szerves részét képezem. Az erőátviteli rendszerrel szemben támasztott elsődleges követelményeink a stabil működés, a gazdaságos üzemeltetés, a szimplex tervezés, illetve az olcsó gyárthatóság. Írásomban ezen követelmények mentén hasonlítom össze az egyes hajtómű- és hajtástípusokat, hogy egy döntési mátrixon keresztül a leghatékonyabb hajtást tudjuk megvalósítani az idei autóban. Vizsgálataim alapjául elismert szakirodalmak, a műszaki tervezést segítő segédletek, illetve fizikai számítási módszerek szolgálnak. Munkám végén összegzem a kialakult koncepció előnyeit és hátrányait, a csapat véleményét a kutatásomról, valamint a gyártás és/vagy beszerzés lehetséges módjait. 52

ELEKTROMOS ÉS HAGYOMÁNYOS ROLLEREK ERGONÓMIAI VIZSGÁLATA ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA GÉPÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK HUSZÁK MARCELL ipari termék és formatervező mérnök BSc konzulens FENYVESI SÁNDOR tanszéki mérnök

z utolsó félévem előtt úgy gondoltam érdemes előre gondolkoznom, és már most neki indulnom a szakdolgozatomnak, hogy mikor oda kerülök, sokkal kön�nyebb dolgom legyen. A téma még a tavaly nyáron, a szakmai gyakorlati helyemen merült fel bennem. Ekkor ajánlották fel nekem azt a lehetőséget, hogy alkossam meg egy Elektromos Roller koncepcióját és terveit, s ha megfelelő színvonalú kidolgozottságúnak találják, akkor lehetőséget kaphatok egy prototípus megvalósítására is. Tisztában vagyok vele, hogy egy ennyire komplex tervezési feladat sokkal több utána járást igényel, és több hibalehetőséget takar. Így dolgozatom keretében igyekszem egy konkrét területre koncentrálni. A tavalyi TMDK során egy kormány markolat kialakításával foglalkoztam és sikerült felismernem az ergonómia mint téma fontosságát. Éppen ezért dolgozatomban a rollerek ergonómiáját fogom körül járni, és a lehetséges kialakításokat összehasonlítani.

KÖRNYEZETMÉRNÖKI SZEKCIÓ 2018. november 28. Szerda - 14:45 Boszorkány utca 2. – A-019. terem

Elnök DR. GIRÁN JÁNOS adjunktus – PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet Tag VÉR CSABA tudományos segédmunkatárs VIZVÁRI ZOLTÁN tudományos segédmunkatárs Hallgatói tag GYŐRFI NINA környezetmérnök BSc Jegyző PATAKI TAMÁS tanszéki mérnök

1. Konyhai hulladék hasznosítása biogáz termelésre laborvizsgálatok alapján Szerző: Árki Aliz – környezetmérnök BSc Konzulens: dr. Dittrich Ernő – egyetemi adjunktus Somfai Dávid – tudományos segédmunkatárs Czakóné Vér Klára 2. Hulladékból származtatott tüzelőanyag szemcseméret analízise és nedvességtartalmának vizsgálata Szerző: Győrfi Alexandra – környezetmérnök BSc Konzulens: dr. Leitol Csaba 3. Települési szilárd hulladék szerves frakció és két élelmiszeripari melléktermék biogáz szubsztrátként való hasznosításának vizsgálata laboratóriumban Szerző: Szőrös Csilla Zsuzsanna – környezetmérnök BSc Konzulens: dr. Dittrich Ernő – egyetemi adjunktus Somfai Dávid – tudományos segédmunkatárs Czakóné Vér Klára

KONYHAI HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA BIOGÁZ TERMELÉSRE LABORVIZSGÁLATOK ALAPJÁN KÖRNYEZETMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK ÁRKI ALIZ környezetmérnök BSc konzulens DR. DITTRICH ERNŐ egyetemi adjunktus SOMFAI DÁVID tudományos segédmunkatárs CZAKÓNÉ VÉR KLÁRA

unkám során a 2018 őszén gyűjtött üzemi konyhai hulladék biodegradációját, biogáz-képződési kinetikáját vizsgáltam. A kísérleteket 37 °C-os termosztátban, WTW Oxitop 1 literes, zárt reaktorokban végeztem. A biodegradáció mértékét és a keletkező biogáz kinetikáját a légköri nyomáshoz képest mért nyomásváltozásokkal teszteltem. Vizsgálataimat a szennyvíztelepi biogáz üzemből származó oltóiszappal végeztem. Kísérleteimet 1:1 szubsztrát oltóiszap és 2:1 szubsztrát oltóiszap arány mellett folytattam. A keletkező biogáz okozta nyomásváltozásból a CO2 elnyeletésével származtattam a metán termelődés kinetikájának értékeit.

Az 1:1 arány mellett 3 napos kísérleti idő után 114 hPa nyomásváltozást mértem. NaOH jelenlétében elnyeletve a képződött szén-dioxidot, a 40. órában mért minimum után a termelődött gáz metán tartalmának kinetikája emelkedést mutatott.

HULLADÉKBÓL SZÁRMAZTATOTT TÜZELŐANYAG SZEMCSEMÉRET ANALÍZISE ÉS NEDVESSÉGTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA KÖRNYEZETMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK GYŐRFI ALEXANDRA környezetmérnök BSc konzulens DR. LEITOL CSABA

Pécs-Kökényi Regionális Hulladékkezelő Központban található mechanikai-biológiai hulladékkezelő műben keletkező hulladékból nyert tüzelőanyag (RDF) nedvességtartalmára végeztem vizsgálatokat. Ennél az anyagnál kulcsfontosságú, hogy megfelelő nedvességtartalommal bírjon, hiszen szoros összefüggés mutatható ki eközött és a fűtőérték között. Méréseim során egy egyedi építésű, 3 rostából álló síkrostán rostáltam át az RDF-et. Összesen hat különböző átlagos szemcseméretű anyagon végeztem nedvességtartalom-méréseket: <10 mm, 10 mm – 20 mm, 20 mm – 30 mm, 30 mm – 40 mm, >40 mm, <60 mm (az üzemből rostálás nélkül kikerülő nyers anyag). A mérésekből megállapítható, hogy az átlagos szemcseméret fordítottan arányos a nedvességtartalommal, amely további kutatási irányokat adhat.

02 57

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK SZERVES FRAKCIÓ ÉS KÉT ÉLELMISZERIPARI MELLÉKTERMÉK BIOGÁZ SZUBSZTRÁTKÉNT VALÓ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA LABORATÓRIUMBAN KÖRNYEZETMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK SZŐRÖS CSILLA ZSUZSANNA környezetmérnök BSc konzulens DR. DITTRICH ERNŐ egyetemi adjunktus SOMFAI DÁVID tudományos segédmunkatárs CZAKÓNÉ VÉR KLÁRA

unkám során a Pécs-Kökényi Regionális Hulladékkezelő Központban, a települési szilárd hulladék mechanikai hulladékkezelése után keletkező, HBF1 jelű magas szervesanyag-tartalmú hulladék-frakció, valamint tejsavó és tejipari flotátum biodegradációját, biogáz-képződési kinetikáját vizsgáltam. A kísérleteket 37 °C-os termosztátban, WTW Oxitop 1 literes, zárt reaktorokban végeztem, biogáz üzemi oltóiszapot használva. A biodegradáció mértékét és a keletkező biogáz kinetikáját a légköri nyomáshoz képest mért nyomásváltozásokkal teszteltem.

Megállapítottam, hogy a vizsgált szubsztrátban levő kön�nyen degradálódó szénhidrátok biodegradációja 1 nap után 90 hPa nyomásváltozást okozott, 3 nap után exponenciálisan emelkedő nyomásváltozást eredményezezett. A vizsgált tejipari hulladékok önálló szubsztrátként való hasznosításánál szintén jelentős biogázképződést mértem.

TERVEZTE: PETŐ ALEXANDRA