PTE MIK TMDK rezümé füzet - 2020 by Faculty of Engineering and Information Technology, University of Pécs

A Tudományos Diákkörről

A magyar egyetemeken és főiskolákon működő tudományos diákköri mozgalom – építve a korábbi, a felsőoktatásban mélyen gyökerező önképzőköri tevékenység tiszteletreméltó hagyományaira – több egyetemen a tanárok és a diákok kezdeményezéseként indult az ötvenes évek elején. Az indulástól alapfeladata és lényege: a kötelező ismeretanyag elsajátításán túl, önálló kutatásokat folytató, érdeklődő, törekvő hallgatók és segítő, lelkes tanáraik „alulról épülő mozgalma”.

Ma a tudományos és művészeti diákköri tevékenység a tehetséggondozás legfontosabb, legjelentősebb formája a hazai felsőoktatásban, a tudományos és művészeti pályára való felkészítés, felkészülés legmagasabb szintje a doktori iskolát megelőző képzési szakaszban, s mint ilyen, a doktori képzés (PhD-, illetve DLA-képzés) egyik legjobb előiskolája. Az egyetemi, főiskolai tanulmányok kezdeti időszakában induló vagy az alsóbb évfolyamokon kezdődő, folyamatos mentor jellegű hallgató-tanár műhelymunka, szakmai kapcsolat, a minőségi értelmiségi képzés fontos területe.

A PTE Műszaki és Informatikai Karán, illetve az elődintézményben folyó tudományos diákköri mozgalomnak több mint három évtizedes története van. A vezető testületek, az oktatók, a hallgatók vezetői fontos feladatként kezelték és kezelik ma is a tudományos és művészeti diákkörökben tevékenykedő hallgatókkal való foglalkozást. A diákkörök munkájának koordinálását tanszéki szinten a tudományos diákköri titkárok, kari szinten a kari Tudományos és Művészeti Diákköri Tanács (TMDT) látja el.

TMDK 2020 PROGRAM

2020. November 23 - December 3. Pécs, Boszorkány utca 2.

2020. NOVEMBER 23.HÉTFŐ Megnyitó 12:45 - Dr. Várady Géza, Dr. Németh Pál Környezetmérnöki Tudomány szekció 13:00 TEAMS, MIK - TÖBB MINT TMDK CSOPORT Környezetmérnöki tudomány csatorna 2020. NOVEMBER 24. KEDD Építészettudományi szekció 17:00 TEAMS, MIK - TÖBB MINT TMDK CSOPORT Építészettudomány csatorna 2020. NOVEMBER 25. SZERDA Építőművészeti szekció 01 14:00 TEAMS, MIK - TÖBB MINT TMDK CSOPORT Építőművészet csatorna

Építőművészeti szekció 02 17:00 TEAMS, MIK - TÖBB MINT TMDK CSOPORT Építőművészet 02 csatorna 2020. NOVEMBER 26. CSÜTÖRTÖK Gépészmérnöki tudományok szekció 13:30 TEAMS, MIK - TÖBB MINT TMDK CSOPORT Gépészmérnöki tudomány csatorna 2020. DECEMBER 2. SZERDA Mérnökinformatikai tudomány szekció 14:00 TEAMS, MIK - TÖBB MINT TMDK CSOPORT Mérnökinformatikai tudomány csatorna 2020. DECEMBER 3. CSÜTÖRTÖK Építőmérnöki tudomány szekció 13:00 TEAMS, MIK - TÖBB MINT TMDK CSOPORT Építőmérnöki tudomány csatorna

KÖRNYEZETMÉRNÖKI 2020. NOVEMBER 23. HÉTFŐ 13:00 TUDOMÁNYOK

KÖRNYEZETMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

SZEKCIÓ

Elnök HORVÁTH LAJOS

A zöldtetők mint csapadékvíz visszatartó közegek vizsgálata

GÁRDONYI ÁDÁM Konzulensek: Dr. Dittrich Ernő - Egyetemi adjunktus, Somfai Dávid -Tudományos segédmunkatárs

Bizottsági tagok

A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán kialakított gyökérzónás műtárgy vízháztartásának vizsgálata az evapotranszspiráció és a csapadék hatásának szempontjából

DOLGOSNÉ DR. KOVÁCS ANITA - Egyetemi docens

HAVAS KITTI

DR. PÉCZ TIBOR - Tudományos főmunkatárs

Konzulensek: Dr. Dittrich Ernő - Egyetemi adjunktus, Somfai Dávid -Tudományos segédmunkatárs

HIDÁSZ ÁGNES GLÓRIA - Hallgató Titkár DR. PÉCZ TIBOR - Tudományos főmunkatárs

Mezőgazdasági melléktermék és tiszta cellulóz biogáz termelésének modellezése laboratóriumi kísérletben

SUHAJDA ERZSÉBET Konzulensek: Somfai Dávid -Tudományos segédmunkatárs, Czakóné Vér Klára - Ny. egyetemi docens Az extenzív zöldtetők vízminőséget befolyásoló hatásának vizsgálata

FISCHER ESZTER Konzulensek: Dr. Dittrich Ernő - Egyetemi adjunktus, Somfai Dávid -Tudományos segédmunkatárs Biogázüzemi technológia biológiai aktivitásának nyomonkövetése enzimaktivitás vizsgálatokkal

KÓSA DÁNIEL Konzulensek: Dr. Dittrich Ernő - Egyetemi adjunktus, Somfai Dávid -Tudományos segédmunkatárs Hulladékból származtatott tüzelőanyag szemcsemérete, nedvességtartalma és fűtőértéke közötti összefüggések vizsgálata

ROSTÁS ALEXA KATALIN Konzulens: Dr. Leitol Csaba-Tudományos munkatárs

KÖRNYEZETMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

SZEKCIÓ

Gárdonyi Ádám Környezetmérnök BSc, 4. évf.

Havas Kitti Környezetmérnök BSc. 4. évf.

Konzulensek Dr. Dittrich Ernő - Egyetemi adjunktus Somfai Dávid - Tudományos segédmunkatárs

A zöldtetők mint csapadékvíz visszatartó közegek vizsgálata

A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán kialakított gyökérzónás műtárgy vízháztartásának vizsgálata az evapotranszspiráció és a csapadék hatásának szempontjából

A villámárvizek napjainkban egyre égetőbb problémát jelentenek, ezáltal fontossá vált megfékezésük és így a lehetséges megfékezési módok kutatása is. Talán a legjobb módszer az extenzív zöldtetők mint víztömeg visszatartó közegek alkalmazása mely tudományos munkám alapját is képezi. Vizsgálataimat a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának “C” épületén található zöld-, és kontrolltető segítségével végeztem. Kutatásom során a nyári csapadékeseményeket vizsgáltam azok mennyisége, hossza, intenzitása és a zöldtetőn történő esetleges áttörése alapján. A tetőkről lefolyó vízmennyiség külön gyűjtőtartályokba került melyek vízszintemelkedését másodperc pontossággal tudtam vizsgálni a Nivison rendszernek köszönhetően. Ezáltal a nyár folyamán sikeresen regisztráltam 45 csapadékeseményt melynek mindössze harmada jutott csak át a zöldtetőn, ezzel 7000 literrel csökkentve az elfolyó csapadékvíz mennyiségét.

A klímaváltozás okozta problémák már az egész világon elismertnek tekinthetők, különösen a CO2 kibocsátás, amelynek csökkentésére alkalmasak a gyökérzónás szen�nyvízkezelési technológiák. Tudományos dolgozatom ezen technológiák vízháztartási viszonyainak vizsgálatát dolgozza fel, beleértve a műtárgyban kialakuló evapotranszspiráció okozta töményedést, illetve a rendszerre hulló csapadék hígító mechanizmusát. Méréseimet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának “C” épülete mellett kialakított gyökérzónás kutatótelep, vízszintes átfolyású műtárgyán végeztem. Eredményeim között előfordult, a száraz, csapadékmentes nyári napokon, hogy az evapotranszspiráció következtében közel 7 mm-t csökkent a tavasszal növényesített műtárgyak vízszintje. Ezzel szemben azokon a napokon, amikor a meteorológiai jelzőállomás csapadék eseményt regisztált, megállapítottam, hogy a csapadék mennyiség milyen mértékben viszonyul a műtárgy megengedett hidraulikai terheléséhez, továbbá milyen tisztítási hatásfokkal járulna hozzá a szennyvíz tisztításához.

KÖRNYEZETMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

SZEKCIÓ

Suhajda Erzsébet Környezetmérnök BSc 3. évf.

Fischer Eszter Környezetmérnöki BSc. 4.évf.

Konzulensek Czakóné Vér Klára - Ny. egyetemi docens Somfai Dávid - Tudományos segédmunkatárs

Konzulensek Dr. Dittrich Ernő - Egyetemi adjunktus Somfai Dávid - Tudományos segédmunkatárs

Mezőgazdasági melléktermék és tiszta cellulóz biogáz termelésének modellezése laboratóriumi kísérletben

Az extenzív zöldtetők vízminőséget befolyásoló hatásának vizsgálata

Munkánk során különböző szubsztrátok biogázkihozatalát, illetve a biogázhozam növelésének lehetőségeit vizsgáltuk irodalomkutatással és laboratóriumi kísérletekkel. Laboratóriumi kísérleteinkben 4-6 napos batch fermentációkat végeztünk mezofil körülmények között. Az állókultúrához szennyvízalapú biogázüzem kirothasztott iszapját adagoltuk oltóiszapként. WTW Oxitop mérőfejeket használtunk nyomáskülönbségen alapuló méréseinkhez. A fermentorban kialakuló nyomáskülönbség a lezajló biológiai folyamatok eredménye, amelyből következtethetünk az adott szubsztrát felhasználhatóságára önálló vagy ko-fermentációs szubsztrátként. A biogázhozam-növelési lehetőségek közül a ko-fermentációs eljárásokat teszteltük laboratóriumi körülmények között sűrített szennyvíziszap, silózott kukorica és cellulóz különböző arányú keverékeivel.

A TDK munkám során megvizsgáltam, hogy egy extenzív zöldtető milyen hatással bír a csapadékok vízkémiai paramétereire. 10 mintavételi alkalom 9 mintavételi pontjáról történt csapadékmintavétel. Laboratóriumi mérések során meghatároztam a vízminták pH, vezetőképesség és általános vízkémiai paraméter értékeit, továbbá induktív csatolású plazma (ICP-OES) segítségével a minták nyomelem és nehézfém tartalmát. Megállapítottam, hogy az extenzív zöldtető nagy mértékű foszforkibocsátó, a maximum érték elérte az 5,08 mg/l-t, illetve a szubsztrátban nitrifikáció megy végbe (az NH4+-N csökkenésével párhuzamosan a NO3--N fokozatosan nő). Továbbá tapasztalható a zöldtetőkön pH semlegesítő hatás, hiszen a csapadékminták átlagos 6,9-es pH-hoz képest a zöldtetőről lefolyó minták 7,46-os átlagos pH-val rendelkeztek.

KÖRNYEZETMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

SZEKCIÓ

Kósa Dániel Környezetmérnök BSc, 4. évf.

Rostás Alexa Katalin Környezetmérnök BSc, 4. évf.

Konzulensek Dr. Dittrich Ernő - Egyetemi adjunktus Somfai Dávid - Tudományos segédmunkatárs

Konzulens Dr. Leitol Csaba - Tudományos munkatárs

Biogázüzemi technológia biológiai aktivitásának nyomonkövetése enzimaktivitás vizsgálatokkal

Hulladékból származtatott tüzelőanyag szemcsemérete, nedvességtartalma és fűtőértéke közötti összefüggések vizsgálata

Az üzemi biogáz termelés anaerob fermentációval történik. A fermentorban összetett biokémiai folyamatokat kell folyamatosan úgy felügyelni, hogy azok a legideálisabban menjenek végbe a megfelelő gázkihozatal érdekében. Az üzemeltetés során két baktériumtörzs kényes egyensúlyát kell biztosítani, ugyanis ha az egyensúly megbomlik, a folyamatok eltolódhatnak a savtermelés vagy a metántermelés irányába. Ezek egyaránt lassabb fermentációt és csökkenő gázkihozatalt eredményeznek, akár a fermentor hasznos élő kultúrájának kipusztulásához vezethetnek. A biogáz üzem üzemeltetését ellenőrző paraméterek vizsgálata alapján végzik, melyek a hőmérséklet, pH, lúgosság, illó szerves savtartalom, fajlagos szervesanyag-terhelés és a biogáz-kihozatal. Kutatásunk során a fermentorban zajló folyamatok közül elsősorban a sejtek összes aktivitását jellemző dehidrogenáz enzim aktivitást (DHA) vizsgáltuk, majd a fermentlé cellulózbontó aktivitását mértük. Célunk a lezajló biokémiai folyamatok részletesebb megismerése, a tapasztalatok átültetése a gyakorlati üzemeltetésbe.

Kutatásom során a Pécs-Kökény Regionális Hulladékkezelő Központ mechanikai-biológiai hulladékkezelő művében keletkező hulladékból származtatott tüzelőanyag (SRF/RDF) nedvességtartalmának, fűtőértékének és szemcseméretének viszonyát vizsgáltam, mivel a tüzelőanyag tüzeléstechnikai tulajdonságait ezek a paraméterek határozzák meg. Energetikai hasznosításnál az erőműveknek és a cementgyáraknak az a legjobb, ha alacsony nedvességtartalommal és magas fűtőértékkel rendelkezik az anyag. Méréseim során a következő szemcseméret-frakciókra vizsgáltam meg az RDF-et: <10 mm, 10-20 mm, 20-30 mm, 30-40 mm, >40 mm, <60 mm (nyers minta, ami az üzemben keletkezik). Az elvégzett kísérletekből elmondható, hogy szoros összefüggés van a vizsgált tulajdonságok és az átlagos szemcseméret között. Fordított arányosság mutatkozik a nedvességtartalom esetében, a fűtőérték pedig egyenes arányosságot mutat a szemcsemérettel. Eredményeink részletes és átfogó adatokkal szolgálhatnak a technológiai fejlesztések tervezéséhez.

ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY 2020. NOVEMBER 24. KEDD 17.00

ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY

SZEKCIÓ

Elnök

Application of fabricated temporary architecture during emergency situations

DR. SZTRANYÁK GERGELY - Egyetemi adjunktus

Superviser: Miklós Halada Dr. - Egyetemi docens

YUNGE LUKE

Bizottsági tagok

Fenntartható flexibilis lakóépület szerkezetek

DR. PERÉNYI LÁSZLÓ - Egyetemi docens

Konzulens: Dr. Kokas Balázs - Adjunktus

GAZDAG GÁBOR

DR. ZILAHI PÉTER - Adjunktus A kihasználatlan és dekadenciára ítélt területek fejlesztése

Titkár

MOLNÁR ESZTER Konzulens: Dr. Gyergyák János -Egyetemi docens

DR. PERÉNYI LÁSZLÓ - Egyetemi docens A vidéki települések elnéptelenedésének okai, ennek megakadályozásának lehetőségei

OROSZ ÁDÁM Konzulens: Rácz Tamás - Tanársegéd TERMÉKÉPÍTÉSZET iránya és irányítása a XXI. századra nézve

GYÖRGY ATTILA SÁNDOR Konzulens: Dr. Heidecker Adél - Adjunktus

ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY

SZEKCIÓ

Yang Luke Architect 7th semester

Gazdag Gábor Építész MSc, 1. évf.

Superviser Miklós Halada Dr. - Associate professor

Konzulens Dr. Kokas Balázs - Adjunktus

Application of fabricated temporary architecture during emergency situations

Fenntartható flexibilis lakóépület szerkezetek

Natural disasters and other epidemics are force majeure. Architecture is an important part of epidemic prevention and control. This paper elaborates on the characteristics and application methods of different architectural forms and draws out their advantages and disadvantages. and How to better respond to emergencies and short-term use of architecture. Unfortunately, Traditional architecture has some limitations in these emergencies, and it cannot satisfy with this fast construction method. while temporary fabricated architecture shows their talents and provides us with a better choice. Temporary fabricated buildings revolve around integrated design, factory production, finished modular construction, and information management, which makes the speed of the building change from impossible to possible and makes the building move from construction to manufacturing. By comparing and applying different temporary buildings. At the same time, we use our knowledge to help people solve some problems in emergencies by proposing new ways to make everyone’s life more convenient, safe, and efficient. Based on the analysis results, we have a further outlook on the use of different architectural forms in the future.

A klímaváltozás jelen generációnk legnagyobb problémája. Ez egy sokösszetevős folyamat, melynek egyik legnagyobb komponense az építőipar. A tőke áramlása, a munkafolyamat és maga az elkészült épület is kihatással van környezetünkre. Ezen változók alakításával lehet szabályozni a természetre gyakorolt káros hatását. A fő építészeti koncepciót úgy érdemes kialakítani, hogy az épület élettartama lehetőség szerint maximalizálva legyen úgy, hogy a komfort és a társadalmi elvárások lehető legkevésbé sérüljenek. Fontos az ökológiai lábnyom és az üzemeltetési költség minimalizálása. Erre megoldást nyújt a szerkezeti optimalizáció, ez a szerkezeti elemek- és anyagok (fa, acél, beton, vasbeton) megfelelő mértékben való alkalmazását jelenti. A lokális tényezők figyelembe vételével törekedni kell a primer tartószerkezetek környezetbarát kombinációjára úgy, hogy az épület teljes élettartama a lehető leghosszabb legyen. Egy építészeti koncepció megalkotásánál figyelni kell arra, hogy lehetőség szerint a szerkezeti rendszere adaptálható legyen. Az adaptálhatóság az üzemeltetés fázisában is lényeges, mert ebben a fázisban jöhet el, hogy az épület funkcióváltásra kerül. Fontos, hogy a primer tartószerkezetek változtatása vagy annak minimális változtatása elegendő legyen az új funkció átalakíthatóságához, így meg tudjuk hosszabbítani az épület teljes élettartamát, amivel gazdaságosabbá és energiatakarékosabbá válik az építési folyamat. A kutatás témája azoknak a rugalmas épületszerkezeti megoldásoknak és anyagoknak a felkutatása illetve kombinációja, melyek az ökologikusan tudatos építés tükrében lehetővé teszik a környezetre gyakorolt káros hatások lecsökkentését. Ezzel hozzájárulhatunk az építőipar CO2 kibocsájtásának a csökkentéséhez.

ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY

SZEKCIÓ

Molnár Eszter Építészmérnöki osztatlan, 5. évf.

Orosz Ádám Építész MSc, 2. évf.

Konzulens Dr. Gyergyák János -Egyetemi docens

Konzulens Rácz Tamás - Tanársegéd

A kihasználatlan és dekadenciára ítélt területek fejlesztése

A vidéki települések elnéptelenedésének okai, ennek megakadályozásának lehetőségei

Bolygónk védelmére egyre nagyobb figyelmet fordítunk a mindennapjaink során. Építészként a tervezés alatt foglalkoznunk kell azzal, hogy környezetünket miként tudjuk megóvni. Nap, mint nap valósulnak meg új épületek érintetlen zöldfelületeken, nem törődve a már meglévő, értékes területen elhelyezkedő, felhagyott rozsdaövezetekkel. Kutatásom célja olyan területek vizsgálata, melyek Pécs és Tapolca, illetve ezen városi szövetek környezetében fellelhetők, azonban kihasználatlanul és elhagyatottan állnak egy új rendeltetésre várva. Dolgozatom során különböző övezetek egykori és jelenkori működésébe nyújtok betekintést, mely területeknek az értéke és rehabilitációja egyre inkább elengedhetetlen szerepét képezi a fenntartható építészetnek. Kutatásomban különféle példákkal is foglalkozom, hiszen a rozsda- és barnamezős övezetek rehabilitációja egyre inkább meghatározó helyet foglalnak el az építészetben. A témával kapcsolatos legfontosabb megvalósult munkák bemutatása után- összegzésként eddigi rozsdaövezetekhez kapcsolódó munkáimat mutatom be azzal a céllal, hogy a rozsdaövezetekben rejlő szépségeket feltárjam és szélesebb körben is megismerhetővé tegyem.

Hazánkban, csakúgy, mint az Európai Unió több országában, hatalmas gondokat okozhat a 21. század egyik társadalmi tendenciája, a városiasodás. Már most is érezteti a hatásait, viszont, ha nem változik valami, Magyarország kisebb vidéki települései pár évtized alatt elnéptelenedhetnek. Az elnéptelenedett falvak nem csupán üres és omladozó házakat hagynak maguk után, hanem hatalmas problémákat okozhatnak mind gazdasági, szociális és kulturális oldalról egyaránt. Magyarország egyik legerősebb gazdasági ágának, a mezőgazdasági termelésnek nem nevezhetünk ki pár darab egymástól százkilométerekre elhelyezkedő nagyvárost, hiszen a mezőgazdaság nem működhet a helyben élő gazdák nélkül. A lakosság egyenlőbb eloszlásával csökkenhetne a munkanélküliség mértéke is. Rengeteg hasonló gazdasági kérdés van még, amelyeket a későbbiekben remélhetőleg sikerül kifejtenem. Ezen felül nemzetünk kulturális esszenciájának megőrzése is a tét, hiszen a falusi népesség az, ahol a hagyományok és a kulturális identitás igazán tükröződik, a városi lakosság a mindennapjaiban ritkán, vagy inkább soha nem jelennek meg a tradicionális népszokások.

ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY SZEKCIÓ György Attila Sándor Építészmérnöki BSc 3. évf. Konzulens Dr. Heidecker Adél - Adjunktus

Terméképítészet iránya és irányítása a XXI. századra nézve Választott kutatási terület tárgya – az építészeti oktatás- és szakmai gyakorlatán belül – egy viszonylag rendszerezetlen már-már önfejlődő terület, a terméképítészet. Olybá tűnik, hogy az élethelyzetek a szakmát érintő gyakorlat számára egyre inkább különös igényeket fogalmaznak meg, melyekre válaszokat kell adnia. Egyre több gyártó – kezdő, vagy startup vállalkozásnál érthető tetten a terméképítészettel való valamilyen szintű – részleges vagy teljesen egész kapcsolat. Az adott társaságok egyszerűen egy felmerülő igényre próbálnak választ adni, avagy az emberek változó szociális helyzete, életének adott ciklusára reagálnak –, mint ahogy arra mindig is teljes joggal szokott reflektálni maga a szakma. Ilyen megoldások közé tartozik a kereken guruló ház, vagy éppen egy csendes kikötő dokjához kötött tutajra épülő úszóház stb.

ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2020. NOVEMBER.25. SZERDA 01 14.00

ÉPÍTŐMŰVÉSZET 01

SZEKCIÓ

Elnök

React, rethink, reuse - Personalized portable furniture

PROF. DR. NYILAS MÁRTA. - PTE MK

Supervisers: Ágnes Borsos Dr. - Egyetemi docens, Balázs Kósa Dr. - Adjunktus

OMAR ALNAIR

Bizottsági tagok

Építészet és Design, mint szemléletformáló eszköz - napjaink turisztikai kérdései

DR. HEIDECKER ADÉL - Adjunktus

Konzulens: Dr. Rétfalvi Donát - Egyetemi docens

TARR ZSUZSANNA

DR. SZÉLL ATTILA BÉLA - Egyetemi docens Titkár DR. MOLNÁR TAMÁS - Egyetemi docens

Kísérletek, jövőképek keresése a XXI. század munkatereinek átalakulására „ember a térben”

LAKI BENJÁMIN Konzulens: Dr. Borsos Ágnes - Egyetemi docens Múzeumok közösségi terei, A kortárs múzeumépítészet kihívásai

HÁZI ANDREA Konzulens: Dr. Tamás Anna Mária - Egyetemi docens Út az ideális közösségi illemhely felé

VUKOVICS VIVIEN Konzulens: Dr. Gyergyák János - Egyetemi docens Építészet és grafika találkozása

BAKAI BARBARA Konzulens: Dr. Németh Pál - Egyetemi docens

ÉPÍTŐMŰVÉSZET 01

SZEKCIÓ

Omar Alnair Interior and Spatial Design MA, 1st semester

Tarr Zsuzsanna Építész osztatlan, 5. évf.

Supervisers Ágnes Borsos Dr. - Associate professor Balázs Kósa Dr. - Assistant professor

Konzulens Dr. Rétfalvi Donát - Egyetemi docens

React, Rethink, Reuse - Personalized portable furniture

Építészet és Design, mint szemléletformáló eszköz – napjaink turisztikai kérdései

2020 was like a year no other, the COVID-19 pandemic and the huge spread of the contagious virus, has changed many aspects of our lives. While many are focused on social distancing, and avoiding close contact with other people, there has been a huge neglect on one of the other main ways that the virus can be spread – by indirect contact from our surfaces and furniture. There has to be a new approach to how we use our furniture especially in public spaces, because when they are overlooked or left unclean, they present a clear and present danger to the health and wellbeing of the hundreds of people that use them every day. The furniture industry, has had a large negative impact on nature. At the current rate of destruction, the forests will completely disappear within 100 years, and this has resulted in problems that cannot be ignored, with regards to nature, and the future of our natural environment. The proposed research illustrates the answers to these two main aforementioned problems, by applying a new way of thinking about furniture – the triple R methodology. This way of thinking focuses on 3 R’s; React, Rethink and Reuse, where we should react to the pandemic through changing the way we use furniture, rethink our use of natural resources, and reuse waste and existing materials by creatively applying them to furniture design. The research also studies the proposal of a furniture that has been designed adhering to this new methodology.

Hazai és nemzetközi trendeket vizsgálva megfigyelhető, hogy a természetjáró, aktív turizmus aránya egyre jelentősebb világszerte. Azonban gyakran előfordul, hogy az egyes természeti képződmények, jelenségek ’hypeolásával’ a látogatók komoly károkat okoznak, akarva-akaratlanul az ottani élővilágban. A kutatásom során azt kívánom megvizsgálni, hogy az épített elemek milyen módon befolyásolják a látogatók természethez való kapcsolatát. Mennyiben ad hozzá vagy vesz el a természet megéléséhez, illetve hogyan tudja rendezni a környezetét, befolyásolni a felhasználók magatartását. Az elméleti kutatás során nyert tapasztalataimat, következtetéseket egy tervezési feladat során modelleztem. Izland északi részén fekvő termálmedencéket rengeteg turista kezdte felkeresni a különböző filmes produkciók hatására. Ez a megnövekedett forgalom igen komoly természeti károkat eredményezett. Ennek a helyzetnek a rendezésére egy kilátó és fogadó központot terveztem, ami segíti, szervezi az idelátogatók mozgását, kijelöli a fókuszpontokat és ezáltal óvja a törékeny természeti környezetet.

ÉPÍTŐMŰVÉSZET 01

SZEKCIÓ

Laki Benjámin Építőművész MA, 2. évf.

Házi Andrea Építőművész MA, 2. évf.

Konzulens Dr. Borsos Ágnes - Egyetemi docens

Konzulens Dr. Tamás Anna Mária - Egyetemi docens

Kísérletek, jövőképek keresése a XXI. század munkatereinek átalakulására - „ember a térben”

Múzeumok közösségi terei. A kortárs múzeumépítészet kihívásai

A technológia fejlődésével, a papíralapú munkavégzések folyamatos digitalizálásának következtében a munkavállalók mozgása csökkent, ezzel előidézve egy mozgásszegényebb munkavégzést. Az ülő munkát végző, irodai alkalmazottak esetében a nem megfelelő testtartás, a monitorok előtt töltött idő, és a fizikai környezet kialakítása szoros összefüggésben lehet különböző egészségügyi problémák kialakulásával. Ma a számítógép, maga az iroda. Ez a kardinális metafora az irodai munkavégzésből származik. Ahogy a hagyományos irodának, úgy a számítógépeknek is van: asztala, fájljai, mappái, dokumentumai, mi főbb, szeméttárolója is. Ebből kifolyólag, az irodai munkavégzés ma már nincs térhez kötve, a munkavállalók bárhonnan, bármikor elvégezhetik kötelezettségeiket. A 2020. március 11.-én világjárvánnyá nyilvánított COVID-19 vírus, a legtöbb munkavállalót erre a munkavégzésre kényszerített. A kutatásom során a munkavégzés módját vizsgálom. Főként a jelen aktualitásával foglalkozva szeretnék megoldásokat, javaslatokat tenni a közeli jövő munkaállomásainak átalakítására. A vizsgálat eredményeként, célom egy olyan bútor, tárgy koncepcionális megalkotása, amely a felhasználói igényeket előtérbe helyezve, egyaránt használható az irodákban, és a munkavállalók otthonában is. Ezzel megteremtve a munkavégzés ergonomikus feltételeit bárhol.

A történelem során a múzeumok megítélése, elérhetősége sokat változott. A látogatók száma megnőtt, összetételük egyre sokszínűbbé vált. Napjainkban egyre többen választják a múzeumok tereit rendezvényhelyszínként, találkozópontként. A kiállítóterek mellett egyre több közösségi funkció jelenik meg, ahol a kapott információk feldolgozására is lehetőséget kapunk. Ezek hatására egy izgalmas és szép változást követhetünk végig a múzeumépítészetben. Ez a változás napjainkban is tart, hiszen ma már akár otthonról, online kísérhetjük végig a múzeumok tárlatait. Ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük a múzeumépítészetben történő változásokat nem elég csupán formai elemzést végeznünk. Meg kell vizsgálni a kontextust, a környezetét, és a környezetpszichológiáját is. A kutatás azt vizsgálja, hogy az emberek milyen terekre, hogyan reagálnak, hiszen a múzeumok látogatóinak egy élményalapú megtapasztalást, tanulást szeretnénk nyújtani.

ÉPÍTŐMŰVÉSZET 01

SZEKCIÓ

Vukovics Vivien Építőművész BA, 3. évf.

Bakai Barbara Építészmérnök osztatlan, 5. évf.

Konzulens Dr. Gyergyák János - Egyetemi docens

Konzulens Dr. Németh Pál- Egyetemi docens

Út az ideális közösségi illemhely felé

Építészet és grafika találkozása

A kutatásom célja köztéri illemhelyek kialakításával és üzemeltethetőségével kapcsolatos alternatívák feltárása, ami megoldást jelenthet a funkció városi környezetből való egyre drasztikusabb eltűnésére. A kutatás tárgya a nyilvános illemhelyek újra gondolása a kortárs építészet eszközeivel és értékeivel kombinálva, kritériumainak megvizsgálása, valamint az illemhelyekkel szemben támasztott igények felmérése. Komplexen áttekintve a problémát, nem egyszerű megfelelő, mindenre kiterjedő szabályokat létrehozni, ugyanis korábban már több kezdeményezés volt világszerte a témával kapcsolatosan. Városépítészeti, illetve településképi megközelítésből, kihívást jelent, hogy a városi szövetbe is megfelelően illeszkedjen ez a funkció és hatékonyan működjön. A kutatásomban több példa értékű megoldást vizsgálok meg, különféle szempontból az arany középutat keresve. A kutatásom eredménye egy olyan segédlet létrehozása, amivel segíteni tudom a közterületi illemhely tervezését, továbbá olyan modell létrehozása, ami segítségével a vizsgált funkció hosszabb távon szerves része lehet a települési szövetnek, miközben fenntartható módon üzemel.

Öt érzékből, amit az emberek a mindennapi létük során használnak, a vizuális érzékünk az, amire leginkább támaszkodunk. Ez az oka annak, hogy az esetek döntő többségében bármi is kerüljön elénk arra törekszünk, hogy a látásunk útján nyugtázzuk azt, azaz hiába halljuk, hiába érezzük a szagát, hiába tapintjuk meg mindenek előtt látni szeretnénk. A látott valósághoz érzelmeket és preferenciákat kötünk, ezért igaz Margaret Wolfe Hungerford megállapítása „A szépség a szemlélő szemében van”. Másképpen megfogalmazva mindezt, azt látjuk szépnek, amit szépnek tanulunk meg. Az érzékelés első síkján e kettő fogja mozgatni az értékítéletünk. Ugyanez a folyamat játszódik le akkor is, amikor építészeti prezentációk különböző formáival találkozunk. Személy szerint engem is mindig azok az építészeti előadások, poszterek, tablók, modellek vonzanak először, amelyek nagyon jó grafikai design-nal rendelkeznek. Csak utána megnézem a többit, vagy ha nem tetszik a grafikai megoldás a tartalmi kérdésekkel már nem is foglalkozom. Ezzel a dolgozattal annak járok utána, hogy mennyire fontos a grafikai design az építész hallgatók, építészek vagy akár olyan emberek számára, akiknek nincs ismerete az építészetről. Lehet-e egy jó grafikai tervezés elrejteni egy rosszul végzett projektet? A grafikai tervezésnek ugyanolyan fontosnak kell lennie, mint a végső projekt? Vagy csak támogatni kell a projektet? A grafikai design az, ami a projektet értékesíti?

ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2020. NOVEMBER 25. SZERDA 02 17.00

ÉPÍTŐMŰVÉSZET 02

SZEKCIÓ

Elnök PROF. DR. NYILAS MÁRTA, - PTE MK Bizottsági tagok DR. MOLNÁR TAMÁS - Egyetemi docens DR. RÉTFALVI DONÁT - Egyetemi docens Titkár

Graffiti és dekonstruktivizmus kapcsolata és környezetalakító hatása

DOBÓ EDINA Konzulens: Dr. Németh Pál - Egyetemi docens Privát ‘zöld’ élettér a városban - Egy moduláris társasház koncepciója

VARGA DÁNIEL Konzulens: Dr. Borsos Ágnes - Egyetemi docens Katasztrófa utáni építészet Napjaink katasztrófahelyzetének lehetséges megoldásai

FEKECS ANNA Konzulensek: Dr.Tamás Anna Mária -Egyetemi docens, Rácz Tamás - Tanársegéd

DR. MOLNÁR TAMÁS - Egyetemi docens Szakrális terek építészeti nyelvének szimbolikája

SZARKA ÁRON Konzulens: Dr. Kósa Balázs - Adjunktus Az Építész játéka

GYENIS EVELIN Konzulens: Dr. Németh Pál - Egyetemi docens Építészeti kommunikáció audiovizuális eszközökön keresztül

SOLTÉSZ EDIT, SÁNTA DÓRA Konzulens: Dr. Kósa Balázs - Adjunktus

ÉPÍTŐMŰVÉSZET 02

SZEKCIÓ

Dobó Edina Építőművészet BA, 3. évf.

Varga Dániel Építőművészet MA, 1. évf.

Konzulens Dr. Németh Pál - Egyetemi docens

Konzulens Dr. Borsos Ágnes- Egyetemi docens

Graffiti és dekonstruktivizmus kapcsolata és környezetalakító hatása

Privát ‘zöld’ élettér a városban Egy moduláris társasház koncepciója

A dekonstruktivizmus, mint építészeti irányzat és a graffiti, mint szubkulturális művészeti mozgalom látszólag olyan jelenségek, amelyek távol állnak egymástól. Ráadásul a graffiti műfaján belül számos irányzat létezik, részint a technikai kivitelés, részint pedig a művészi koncepció függvényében. Ezekből számomra a témám tükrében az anamorfózis graffiti lesz érdekes. Mindkét jelenség alapvetően a nagyvárosi létformához kötődik, és amíg az általános értelemben vett falfirkák szinte minden városban folyamatosan jelen vannak, addig az anamofikus graffiti ritka jelenség, ahogy a dekonstruktivista építészet is viszonylag kevés nyomot hagy maga után a tereken. A kettő között a dramaturgiai közös pont a direkt vagy indirekt zavarkeltésben fogalmazható meg, mely az egyik esetben úgy robbantja szét a valóságos képet, hogy az mindössze egy pontból áll össze újra, addig a másik eleve tagadja azt a merőleges-párhuzamos szerkesztési rendszert, amelyet a „valóságos” ház képnek ismerünk. Mind a dekonstruktivizmus, mind az anamorfózis graffiti hatással lehet az építészeti normák alakulására, befolyásolhatja az építészeti törekvések minőségét és változását. Dolgozatom fő célja a „zavar” ok-okozati tényezőinek megismerése és megértése, milyen formában alakultak ezek ki, milyen eszközökkel érhetjük el, milyen hatást gyakorolnak az építészeti törekvésekre, illetve milyen hangulati változás érhető el ezek használatával.

Korunk egyre fontosabb problémája a lakhatás helyzetének megoldása. A tendencia azt mutatja, hogy a Föld lakosságának 66%-a 2050-re a városokban fog élni. Ezzel együtt jár a városok területének növekedése, illetve az emelkedő népsűrűség. Minél kisebb helyre próbáljuk szűkíteni a lakóterünket, annál fontosabb annak a megfelelő kialakítása. A jövő lakásainak reagálniuk kell a lakók időközben változó igényeire, gondolva itt az életkor előrehaladására és az életstílus változására. Ezekre a változásokra egy flexibilis építési rendszer kidolgozása a cél mely a modularitáson alapszik az előregyártás érdekében, ezáltal csökkentve az építési költségeket, szélesebb körben megoldást nyújtva az emberek lakhatási igényeire. A kutatásom során vizsgálom, hogy a ház formai és szerkezeti kialakítása hogyan idomulhat a megfelelő lakás kialakításához. A lakások egymáshoz való viszonya, alakíthatósága és megközelítése is fontos szempont a vizsgálat során, továbbá a zöld növényzet kedvező élettani hatásának bevonása a lakás életterébe.

ÉPÍTŐMŰVÉSZET 02

SZEKCIÓ

Fekecs Anna Építőművész MA, 2. évf.

Szarka Áron Építészmérnöki osztatlan, 4. évf.

Konzulensek Dr. Tamás Anna Mária- Egyetemi docens Rácz Tamás - Egyetemi tanársegéd

Konzulens Dr. Kósa Balázs- Adjunktus

Katasztrófa utáni építészet Napjaink katasztrófahelyzetének lehetséges megoldásai

Szakrális terek építészeti nyelvének szimbolikája

A világtörténelemben mindig jelen voltak különböző típusú katasztrófák, viszont napjainkban az ember által okozott katasztrófák és a klimatikus változások következtében a katasztrófák száma jelentősen megsokszorozódott. A katasztrófák bekövetkezése után az építészek feladata a leggyorsabban lakhatást biztosítani a károsultaknak, hiszen az otthon elvesztésének számos környezetpszichológiai hatása van. A gyors reagálás végett nincs idő részletes kutatásra, viszont a már megtörtént katasztrófa utáni építészetből merítve és az ott élő emberek visszacsatolásával tervezésmódszertant lehet kidolgozni. Fontos megvizsgálni az emberek szociológiai, társadalmi, pszichológiai igényeit. Kutatásom során ennek szemléltetésére kérdőív és személyes elbeszélgetés segítségével állítok olyan téziseket, amely nem csak a monitoring rendszert foglalja magában, hanem a későbbiekben bekövetkező katasztrófaesemények gyors és jó lereagálását eredményezheti.

Szerte a világban megannyi kultúra születik, él, és tűnik el a történelemben, és számos hitvilágot alakít ki, és ezen vallások liturgiájához tartozó teret. Az építészeti megfogalmazás sokszínűségében, mégis megfigyelhetővé válnak az azonosságok. Ezen azonosságok lehetnek a szakrális építészetének a kulcsa. Ezzel a kulccsal, ha jó ajtón kopogtatunk meg lehet sejteni a szakrális tér működésének mikéntjén. A mindennapok rohanásában olyan dolgok válnak megszokottá és felejtődnek el, amik egyedülálló jelentőséggel bírnak. Mégis a szemünk sarkából vagy libabőrtől, ami a hátunkon fut végig észrevesszük, hogy ezeket ezek a helyek mások, máshogy szólnak az emberhez. Dolgozatom célja, hogy megpróbáljam a fátylat fellebbenteni, hogy miben rejlik a szent és a profán tér között a különbséget. Munkám eredményeként pedig egy olyan ökumenikus térnek a tervét szeretném bemutatni, ami magába fogalja az szakrális építészet szimbolikájának eszenciáját. Ezzel felhívva a figyelmet, ezen helyek fontosságára.

ÉPÍTŐMŰVÉSZET 02

SZEKCIÓ

Gyenis Evelin Építőművész BA, 3. évf.

Soltész Edit, Sánta Dóra Belsőépítész tervezőművész MA, Építész MA, 1. évf.

Konzulens Dr. Németh Pál- Egyetemi docens

Konzulens Dr. Kósa Balázs - Adjunktus

Az Építész társasjátéka

Építészeti kommunikáció audiovizuális eszközökön keresztül

„A játékok nem esetleges találmányok. Megvilágítják a felnövekvés gondjait és örömeit, megkönnyítik a csecsemőkortól a felnőttkorig való utánzást. Megtanítják a gyermeket arra, amiről soha nem is gondolta, hogy meg kell tanulnia, és soha nem is fog emlékezni rá, hogy valaha tanulta. Ellátja őt a legkülönbözőbb tapasztalatokkal, amelyre semmilyen más módon nem tehetne szert.” /Jeremy Cherfas - amerikai biológus/ Mielőtt bárki saját játékot tervezne érdemes tanulmányozni a társasjátékok működési elveit, felépítését, a játék dramaturgiáját és megismerni annak típusait, illetve fejlődését. Évszázadok óta játszunk különböző játékokkal, így nyomon követhető a társas játékok belső rendszereinek alakulása, változása. Kutatásom tárgya a társasjátékok témájára koncentrál, mint egyfajta előtanulmány a saját tervezésű játékomhoz. Minden társasjátéknak van témája és közege, amelyben működik. Számomra az építészet témaköre jelenti mindezt, ezen a ponton kapcsolódik össze a szórakozás az építészettel és az ahhoz szorosan kapcsolódó tudományos ágakkal. Elsődleges célom egy olyan játék megalkotása, amely tanít, szórakoztat és elgondolkodtat az építészet kapcsán. A dolgozatom eredményeképp kezünkben foghatunk majd egy építész társasjátékot a maga szabályrendszerével illetve egy TMDK dolgozatot, amiből megtudhatjuk a „miért?”-ekre a választ.

Célunk az építész és a belsőépítész szakma tudatosítása, megismertetése, népszerűsítése az emberek körében. Erre a vizuális kommunikáció eszközeit hívjuk segítségül. Az építészet és a belsőépítészet szakmai körein kívül elmondható, hogy az emberek nem szentelnek időt ezeknek a tudományágaknak, pl. 10-ből 9 ember szerint a belsőépítész szakma nem olyan fontos, egyet jelent a lakberendezéssel, amire bárki képes. A szakmában dolgozó emberek felelőssége, hogy relevánsan tájékoztassák a megrendelőiket arról, hogy mivel foglalkoznak, miben különböznek a hasonló szakmáktól, milyen a jó. Ehhez a témához az audiovizuális eszközöket hívjuk segítségül, mivel a 21. századi felgyorsult technológiai fejlődés és információáramlás hatására az emberek figyelmét leginkább videókkal, filmekkel lehet lekötni. Kutatásunk több videoklip és két olyan film elemzésén alapszik, amikben az építészet és belsőépítészet kapcsolatait vizsgáljuk. Az építészeti és belsőépítészeti terek megjelenése tanító hatással van az emberek szemléletére, ízlésformáló hatása van. Az ehhez fűződő gyakorlati projektünk is ezt a tanító hatású szemléletet szeretné közvetíteni egy videó segítségével.

GÉPÉSZMÉRNÖKI 2020. NOVEMBER 25. SZERDA TUDOMÁNYOK 17.00

GÉPÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

SZEKCIÓ

Elnök

3D nyomtató alkatrészeinek újratervezése és legyártása

MADURA ISTVÁN - Hauni Hungaria Kft. Konstrukcióvezető

Konzulens: Vasvári Gyula Ferenc - Tanszéki mérnök

CVENITS ÁKOS MÁRK

Bizottsági tagok

3D nyomtatott PLA és ABS kompozitok hőtani és elektromosságtani vizsgálata

DR. ORBÁN FERENC PROF. EMERITUS

Konzulens: Dr. Maróti Péter - Adjunktus

PÉNTEK ATTILA

EÖRDÖGHNÉ DR. MIKLÓS MÁRIA - Egyetemi docens Automatizált stiftelő sor koncepcionális tervezése

Titkár

KOVÁCS MÁTYÁS Konzulens: Fenyvesi Sándor -Tanszéki mérnök

EÖRDÖGHNÉ DR. MIKLÓS MÁRIA - Egyetemi docens Napelemes rendszer optimalizációja különböző időintervallumú elszámolások esetén

LENKOVICS BALÁZS Konzulens: Lenkovics László - Tanársegéd A hőkomfort paraméterek mérésének gyakorlati alkalmazása

ÓZDI ANDRÁS Konzulens: Cakó Balázs - Tanársegéd Formula Student autó hajtásláncának tervezése

SZABÓ LEVENTE Konzulens: Fenyvesi Sándor -Tanszéki mérnök Hajtott szerszámtartó tervezése

NADRAI ATTILA Konzulens: Fenyvesi Sándor -Tanszéki mérnök

GÉPÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

SZEKCIÓ

Cvenits Ákos Márk Gépészmérnök osztatlan, 7. évf.

Péntek Attila Mérnök informatikus MSc, 2. évf.

Konzulens Vasvári Gyula Ferenc - Tanszéki mérnök

Konzulens Dr. Maróti Péter - Adjunktus

3D nyomtató alkatrészeinek újratervezése és legyártása

3D nyomtatott PLA és ABS kompozitok hőtani és elektromosságtani vizsgálata

Az általam kidolgozott téma a Gépész tanszék Prusa i3 Hephestos típusú FDM (Fused Deposition Modelling) műanyag nyomtató a legfontosabb alkatrészeinek újratervezése, a használat során felmerülő különböző meghibásodásokból és az alkatrészeken és részegységeken jelentkező igénybevételekből kiindulva. Az újra tervezett alkatrészek anyaga az alumínium lett. Mivel rendkívül könnyen forgácsolható, olcsó, igen jó a hővezető képessége és rendkívül könnyű. Az sem egy utolsó szempont, hogy mivel fémmel lesznek helyettesítve az alkatrészek így lehet bele menetet hajtani ami PLA műanyagba nem lehetséges mivel hamar elkopna. Ugyanakkor így már lehetőség nyílt azokon a részegységeken, amelyeknél bizonyos alkatrészek bepattanó kötéssel vannak rögzítve menetes rögzítést alkalmazni. Tekintettel arra, hogy fémes anyag az eredeti alkatrészeken azok a részek, amik arra szolgáltak, hogy kimerevítsék az alkatrészt és a deformáció elkerülése miatt így azokat ki lehet belőle hagyni. Másrészt az alkatrészek forgácsolással történő kialakítása a gyártási technológiához igazodó alkatrész geometriák megtervezését igényli. Az eredeti 3D nyomtatott műanyag alkatrészek nem forgácsolhatóak ki vagy csak nagyon bonyolult és költséges forgácsolási technológiával.

Bevezetés: Az additív gyártástechnológiák dinamikusan fejlődő világában az egyik legelterjedtebb technológia a Fused Filament Fabrication. A 3D nyomtatott áramvezető kompozit anyagok ellenállása nagy mértékben függ az anyag hőmérsékletétől. A kompozitok felhasználása gyorsíthatja a prototípizálási folyamatokat. Célkitűzés: Célkitűzésünk a 3D nyomtatott elektromosan vezető ABS és PLA kompozitok különböző hőmérsékleten mérhető ellenállásának meghatározása, annak érdekében, hogy a nyomtatni kívánt alkatrészek pontosan ezen paramétereknek feleljenek meg. Módszerek: Áramvezető kompozitok felhasználásával, két típusú próbatestet nyomtattunk. A hőmérséklet és az ellenállás értékeit mikroszámítógép segítségével vizsgáljuk. A mérés során szobahőmérsékletről (23 C°) egyenletesen melegítjük fel 90 °C-ig 10 Hz-es mintavételezéssel mérjük a próbatesteket, majd visszahűtjük. Következtetés: A mért adatok alapján egyedi, nem standard méretű szenzorok nyomtathatók, akár komplex prototípusok készítése során.

GÉPÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

SZEKCIÓ

Kovács Mátyás Gépészmérnök BSc, 3. évf.

Lenkovics Balázs Gépészmérnök BSc, 3. évf.

Konzulens Fenyvesi Sándor- Tanszéki mérnök

Konzulens Lenkovics László - Tanársegéd

Automatizált stiftelő sor koncepcionális tervezése

Napelemes rendszer optimalizációja különböző időintervallumú elszámolások esetén

A sikeres piaci megjelenéshez elengedhetetlen a költséghatékony és minőségorientált gondolkodásmód. Nagy számban történő forgácsolt termékek gyártásánál hatványozottan megtérülhet egy-egy beruházás, mellyel a gyártási költséget kívánjuk csökkenteni. A Matro Kft.-nél egy már régóta gyártott alkatrésznél, most olyan szintű keresletnövekedés történt, mely megkívánja egy jelenleg kézzel végzett munkafolyamat gépiesítését. A folyamat során a készre forgácsolt alkatrész két furatába préselnek egy-egy csapot. Ez utóbbit nevezzük a vállalat berkein belül stiftelésnek. A folyamatot kiváltó gép koncepcionális tervezéséről készítettem a dolgozatom, melyben leírom a géppel szemben támasztott követelményeket, a lehetséges megoldási konstrukciókat, és azokat értékelem is.

Az egész világ, így Magyarország is igyekszik növelni a megújuló energiaforrások kihasználásának mértékét a környezetszennyező, nem megújuló energiákkal szemben. Ennek egyik formája a napelemes háztartási méretű kiserőművek kiépítése. A villamos energia tárolása nehezen oldható meg, a megújuló energiaforrásokkal előállított villamos energia növekvő részaránya új kihívások elé állítja a meglévő elektromos hálózatokat, mivel a termelés és a felhasználás ideje nem egyezik. A dolgozat célja a napelemes rendszerek vizsgálata a jelenlegi és a közeljövőben várható szabályozási változások alapján, a magyar előírások összehasonlítása néhány európai ország előírásaival. A dolgozatomban megvizsgálok több épületet, amelyekre korábban napelemes rendszerek kerültek felszerelésre, vizsgálom az épületek energiafogyasztását, összehasonlítom a napelemes rendszerek villamos energia termelésével. A jelenlegi éves elszámolást összehasonlítom energetikai és gazdasági szempontból a havi és napi elszámolással. Célom az optimális napelem mennyiségének a meghatározása havi és napi elszámolás esetén.

GÉPÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

SZEKCIÓ

Ózdi András Gépészmérnök BSc, 3. évf.

Szabó Levente Gépészmérnök BSc, 4. évf.

Konzulens Cakó Balázs - Tanársegéd

Konzulens Fenyvesi Sándor - Tanszéki mérnök

A hőkomfort paraméterek mérésének gyakorlati alkalmazása

Formula Student autó hajtásláncának tervezése

A Műszaki és Informatikai Kar Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszék Hőtechnikai laborjában lehetőségem volt az általános hőkomfortra irányuló méréseket végeznem. Az ember, illetve különböző szabványok által felállított, épületekkel szembeni, komfortra vonatkozó követelményértékek kielégítési lehetőségeit komplex módon kell kezelni. Tekintve, hogy életünk nagy részét töltjük zárt terekben, biztosítani kell az ott tartózkodáshoz optimális körülményeket. Napjainkban azonban nem elég a szellemi- és fizikai munkavégzés, szórakozás, regenerálódás szempontjából megteremteni ezen feltételeket, hanem az ember-épület-energia kapcsolatrendszer gazdasági és energetikai vonatkozásait is szem elött kell tartani. A mérések multifunkciós klímatechnikai mérőműszer és országos szinten jelenleg egyedinek számító, úgynevezett termikus műember bevonásával folyt. A műemberrel az ember és a környezete közötti száraz hőcsere vizsgálható. A konvektív és a sugárzásos hőleadás az egész testfelületen, minden irányban modellezhető. A dolgozat célja megvizsgálni az úgynevezett komfort indexeket, a hőkomfortra legnagyobb hatást gyakorló paramétereket, továbbá a helyi diszkomfort tényezőket a termikus műember segítségével.

A világ számos országában elterjedt, a műszaki egyetemek, valamint karok között játszódó verseny, a Formula Student elnevezésű autósport. Az egyes egyetemek hallgatói csapatokba szerveződve mérik össze tudásukat az autófejlesztésen keresztül. A projekt lényege, hogy a hallgatók egy minél innovatívabb, gyorsabb és könnyebb autót tervezzenek és építsenek a rivális egyetemekkel szemben. A Pécsi Tudományegyetem jelenleg nem rendelkezik ilyen autóval, de célunk volt, hogy a tanulmányaink alatt a Műszaki és Informatikai Kar is büszkélkedhessen egy ilyen eszközzel és ezzel öregbítsük hírnevét. Gépészmérnök hallgatóként a feladatom a versenyautó hajtóművének tervezése, méretezése, gyártásának koordinálása, valamint az összeállítása volt. A feladat megoldásánál szempont volt a minél több szabványos alkatrész használata, mert így könnyebb a megvalósítás. A munkám során szoros együttműködésre volt szükség a villamosmérnök társakkal és a váz fejlesztő csapattársakkal is, hogy a teljesítmény maximumát, és a geometriai méretek minimumát meg tudjuk valósítani. A méretezéssel, és a modellekkel el is készültem, ezt szeretném bemutatni a versenyen, így egy formai keretet is adva az összegyűlt információknak. A Sopiana-e Motorsport próbálta teljesíteni a kitűzött céljait, azonban az autó nem épült meg. A vállalt munkám elkészült és ezzel gyárthatóvá és tesztelhetővé tette a hajtáslánc elemeit. A különböző gyártástechnológiai cégek nem tudták vállalni a szponzorációs gyártást, mivel ők is nehézségekkel küzdenek még most is. Bízom abban, hogy egyszer meg tud valósulni a munkám, és egy verseny alatt még jó helyezést is elér a megálmodott autó. Célom a TDK dolgozattal, hogy fennmaradjon a további hallgatói generációk számára egy olyan tudásanyag, amely képes segítséget nyújtani ilyen mérnöki helyzetben. Remélem a továbbiakban más hallgatók is szívesen vágnának hasonló dologba, viszont az ő munkájuk eredményesebb lesz.

GÉPÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ Nadrai Attila Gépészmérnök BSc, 4. évf. Konzulens Fenyvesi Sándor - Tanszéki mérnök

Hajtott szerszámtartó tervezése Dolgozatomban bemutatom egy 90°-os hajtott szerszámtartó tervezésének egy lehetséges megoldását és néhány gondolatomat, mely a jelenleg piacon elérhető szerszámtartók fejlesztését hivatott elérni. Dolgozat részletezése: 1. Gép kiinduló adatainak elemzése. A gép kinematikai viszonyait vizsgálom, ezek a méretezés alapjai (a hajtómotor fordulatszám-nyomaték jelleggörbéjét elemzem). A 90°-os kihajtás megfelelő hajtóelemeit az egyszerűség és gazdasági megfontolások alapján választom ki. 2. Főbb szerkezeti elemek igénybevételeinek számítása. A főbb gépelemekre ható igénybevételeket számítom, a biztonsági tényezőket meghatározom, valamint a választott anyagokra értendő határállapotokkal összehasonlítom. Az alkalmazott szerszámok megmunkálás során ébredő forgácsolóerőit számolom. 3. Konstrukciós fejlesztési irányok. A piacon elérhető konstrukciók tovább gondolása. A hajtott tengely csapágyazásának változtatása a dolgozó és nem dolgozó oldalakon a hely szűkösségének figyelembe vételével. A szerszámtartó külső és belső hűtésének lehetőségei.

MÉRNÖK 2020. DECEMBER INFORMATIKAI 02. SZERDA 14.00 TUDOMÁNY

MÉRNÖK INFORMATIKAI TUDOMÁNY

SZEKCIÓ

Elnök

Izolált szavas beszédfelismerő rendszer megvalósítása mesterséges intelligenciával

ORBÁN MIA, SZÖLLŐSI MARCELL

PROF. DR. IVÁNYI PÉTER

Konzulensek: Dr Ercsey Zsolt - Egyetemi docens, Storcz Tamás - Tanársegéd

Bizottsági tagok

Kommunikációs protokoll logikai elemző szoftvercsomag Labview környezetben: CAN és SPI kapcsolata

DR. VÁRADY GÉZA - Egyetemi docens

FAZEKAS ALIZ Konzulens: Dr. Schiffer Ádám - Egyetemi docens

DR. TUKORA BALÁZS - Egyetemi docens Becslések, predikciók automatizálásának lehetőségei a palliatív medicinában

Titkár

VIRÁG MÁRK Konzulens: Storcz Tamás -Tanársegéd

DR. SÁRI ZOLTÁN - Egyetemi docens

MÉRNÖK INFORMATIKAI TUDOMÁNY

SZEKCIÓ

Orbán Mia, Szöllősi Marcell Mérnökinformatikus MSc, 1. évf.

Farkas Alíz Mérnökinformatikus BSc, 3. évf.

Konzulensek Dr. Ercsey Zsolt - Egyetemi docens Storcz Tamás - Tanársegéd

Konzulens Dr. Schiffer Ádám - Egyetemi docens

Izolált szavas beszédfelismerő rendszer megvalósítása mesterséges intelligenciával

Kommunikációs protokoll logikai elemző szoftvercsomag Labview környezetben: CAN és SPI kapcsolata

A hazánkban elterjedt és jelenleg érvényben lévő pollenszámlálási folyamat automatizálására egy izolált szavas beszédfelismerő rendszert készítettünk, melynek bemenete a vizsgálat közbeni élőszavas beszéd, vagy annak egy hangfelvétele; kimenete pedig a vizsgálati metaadatokat és az elhangzott pollenneveket a hozzájuk tartozó előfordulási számokkal együtt rögzítő táblázat. Jelen dokumentum magában foglalja a rendszer létrehozásának teljes folyamatát, kezdve az előkészületekkel (adatgyűjtés, feldolgozás, minta adatbázis felállítása), a felügyelt gépi tanuló algoritmus kialakításán és anomáliakeresésen át a teszt adatok klasszifikációjáig. A záró részben tárgyaljuk az elért eredmények jelentőségét és használhatóságát is.

Ahogy az 1960-as években elterjedtek az első digitális integrált áramkörök, úgy merült fel egyre inkább az igény a logikai analizátorok megjelenésére is. Mivel az analóg vizsgálóeszközök nem bizonyultak hatásos megoldásnak a digitális elven működő nagy adatmennyiségek feldolgozására, szükség volt egy olyan technika kifejlesztésére, amely ezt lehetővé teszi és megkönnyíti a mérnökök mérési számításait. Az első kereskedelemben kapható eszköz 1973-ban jelent meg, azóta pedig számos logikai analizátor kapható a piacon, [1] de ezek csak bizonyos felhasználási területeket fednek le. A TDK dolgozat egy olyan projekt első eredményeit ismertetni, amely lehetővé teszi különféle kommunikációs protokollok együttes logikai elemzését Labview programozási környezetben. A cél egy olyan szoftvercsomag megalkotása, amely elérhető és széleskörű felhasználási lehetőséget nyújt. A fő téma az SPI logikai analizátor köré épült, melynek végkifejlete egy CAN analizátor megvalósítása lesz. [1] Radnai R. (1976); Műszerügyi és méréstechnikai közlemények 20. Új irányok a műszer- és méréstechnikában. pp. 5. Magyar Tudományos Akadémia Műszerügyi és Méréstechnikai Szolgálata Közleményei. Budapest

MÉRNÖK INFORMATIKAI TUDOMÁNY SZEKCIÓ Virág Márk Mérnökinformatikus BSc, 4. évf. Konzulens Storcz Tamás - Tanársegéd

Becslések, predikciók automatizálásának lehetőségei a palliatív medicinában A dolgozat célja a palliatív ellátásban részesülő betegek várható túlélési idejét becslő eljárások összehasonlítása és értékelése. A palliatív ellátás célja a gyógyíthatatlan betegek és hozzátartozóik életminőségének legmagasabb szintű biztosítása. A terminális állapotú betegek otthonukban 3 alkalommal igényelhetnek alkalmanként 50 nap hospice ellátást. Jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony prediktív módszertan a gyógyíthatatlan betegek várható élethossz becslésére. Hogy valakinek mikortól javasolják a korlátozott ideig igénybe vehető otthoni hospice ellátást, főként az aktuális egészségügyi személyzet korábbi tapasztalatain alapszik. Úgy véljük, hogy egy megfelelő túlélési időt becslő eljárás segítségével a hospice ellátás hatékonysága és kihasználhatósága javítható. A dolgozatban elektronikus egészségügyi adatok feldolgozására és tisztítására, az így előálló strukturált idősorok visszacsatolt neurális hálózatos, illetve regressziós elemzésére alkalmas eljárások összehasonlítását és teljesítményük mérését végezzük.

ÉPÍTŐMÉRNÖKI 2020. DECEMBER 03. TUDOMÁNYOK CSÜTÖRTÖK 13.00

ÉPÍTŐMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

SZEKCIÓ

Elnökök

Investigation on the crack closure potential of concrete treated by penetrating crystalline coating on it

DR. MESKÓ ANDRÁS

MINAHIL KHAWAJA Konzulens: Dr. Zoltán Orbán - Associate professor

DR. FÜLÖP ATTILA - Egyetemi docens Bizottsági tagok DR. PÁL-SCHREINER JUDIT - Adjunktus DR. POMEZANSKI VANDA OLIMPIA - Egyetemi docens Titkár

Látszóbetonok megfelelősége

NAGY IVETT Konzulens: Dr. Orbán Zoltán - Egyetemi docens Effect of moisture content on the durability and carrying capacity of masonry structures

SAAD QADIR Superviser: Zoltán Orbán Dr. - Egyetemi docens

DR. POMEZANSKI VANDA OLIMPIA - Egyetemi docens Mérnöki építmények állékonyságvizsgálata kombinált roncsolásmentes módszerekkel

SZÉKELY CSABA Konzulens: Dr. Orbán Zoltán - Egyetemi docens Highly efficient Self-Healing Concrete complying with special requirements

KHUSHAL KHAN Superviser: Zoltán Orbán Dr. - Egyetemi docens

ÉPÍTŐMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

SZEKCIÓ

Minahil Khawaja Civil Engineering BSc, 7th semester

Nagy Ivett Szerkezet-építőmérnök MSC

Superviser Zoltán Orbán Dr. -Associate professor

Konzulens Dr. Orbán Zoltán - Egyetemi docens

Investigation on the crack closure potential of concrete treated by penetrating crystalline coating on it.

Látszóbetonok megfelelősége

Concrete is the most widely used material in construction industry for it being high strength, being durable and because of its prolonged existence. Due to the advantageous mechanical and durability properties it is used nearly everywhere in buildings, bridges, tunnels etc. However just like other materials, concrete also have some drawbacks such as material brittleness and shrinkable nature. Frequent loading and unloading can enhance these drawbacks and can cause minor or sometimes major cracking. Usually the minor cracks are repaired by concrete autogenously. This process occurs when the crystals form by hydration in the early stage of some unreactive cement particles, or sometime by carbonation. It is a reaction in which the Calcium hydroxide in the cement paste reacts with the carbon dioxide in the air producing calcium carbonate. These crystals are deposited in the cracks and after some time it can result in partial or full crack closure. This process is often called as the self-healing of concrete. This paper deals with different methods used to study both the autonomous and autogenic self-healing process of concrete of an existing structure with and without using the crystalline admix. The methods include using simple microscope to find the width of the crack, using ultrasonic tester to find the crack depth, electron microscope for shape investigation of the crack and studying the crystalline deposition, Schmidt hammer tests for the strength tests of the structure. Comparing the measured parameters before and after treatment the improvement in water resistivity and durability performance can be assessed.

Dolgozatomban a szokványos és az öntömörödő betonból készült látszóbeton felületekkel foglalkoztam. Abban az esetben, ha a kívánt szerkezet öntömörödő betonból készül jelentősen megnövelheti a költségeket, így még fontosabb a hibák kizárása A dolgozatomban a látszóbeton szerkezetekkel kapcsolatos betontechnológiai ismereteket foglaltam össze. Kutató munkát végeztem több Magyarországon megvalósult látszóbeton szerkezettel kapcsolatban. Laboratóriumi vizsgálatokat hajtottam végre, különböző paraméterekben eltérő betonreceptúrák felhasználásával készült próbatesteken. Nyomószilárdsági, hajlító- és húzószilárdsági, vízzárósági vizsgálatokat végeztem, valamint a pórusosság megfelelőségét is vizsgáltam. A cél a látszóbeton szerkezetek megfelelőségének megállapítása volt az elvégzett vizsgálatok alapján. Szintén célom volt, hogy milyen tulajdonsági különbségek adódhatnak a megszilárdult beton esetében, ha a finomrész tartalmat, az adalékszerek fajtáját és a víz/cement tényezőt változtatjuk. Az eredmények alapján a látszóbeton felületek készítése során a legfontosabb tényezők: finomrésztartalom men�nyisége és típusa, cementtartalom, víz/cement tényező és a megfelelő tömörítés.

ÉPÍTŐMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK

SZEKCIÓ

Saad Qadir Civil Engineering BSc, 7th semester

Székely Csaba Építőmérnök BSc, 4. évf.

Superviser Zoltán Orbán Dr. - Associate professor

Konzulens Dr. Orbán Zoltán - Egyetemi docens

Effect of moisture content on the durability and carrying capacity of masonry structures

Mérnöki építmények állékonyságvizsgálata kombinált roncsolásmentes módszerekkel

Structures such as ancient buildings and bridges etc. that are made from masonry are highly at risk of deterioration and damage due to temperature variations and environmental effects resulting in increased moisture content in the masonry material. Most of the mechanical properties and carrying capacity of masonry structures are highly uncertain due to its irregular geometry and variations of the internal material characteristics, that are invisible to the human eye. Also, these structures generally suffer from a variety of damages that have occurred throughout their lifetime. As masonry structures were mostly built in 18th and 19th century, as bricks or stones were some of the most frequent local building materials at the time of their construction. This paper mainly focuses on the effect of moisture content on the durability and compressive strength of bricks and mortars, the two main components of masonry. Besides the theoretical background a real case study is introduced. It is shown that the effect of rising dampness on a masonry abutment wall often leads to capillary rise and salinity. Site measurement was made on a bridge in Nagykanizsa owned by MAV Hungarian Railways. Several non-destructive tests were carried out to analyse the behavior of moisture content and rising dampness on the bridge. The test methods include endoscopy, thermography, Schmidt hammer test, and moisture analysis on different parts of the bridge to get local and overall values for structural assessment. Later, samples were examined using an electron microscope to see the presence of salt crystals and study durability performance. Moreover, this paper presents the solution to keep the bridge in a working state as it is an important asset of the MAV Railway line that connects Nagykanizsa to several cities of Hungary and also to Croatia.

Meglévő építmények tartószerkezeti állapotvizsgálata és biztonságának ismerete egyre fontosabbá válik a korunkban növekvő intenzitással jelentkező rendkívüli terhelések, mint például a szélteher, szeizmikus teher és egyéb extrém környezeti hatások miatt. Az állékonyságvizsgálat szokványos geodéziai módszerei sok esetben nem elegendő pontosságúak, vagy nehezen kivitelezhetőek abban az esetben ha monitoring rendszerben kívánjuk őket alkalmazni. Az újszerű geometriai vizsgálati módszerek (pl. 3D lézer szkenneres felmérés, drón fotogrammetria, radar interferometria, stb.) egyre nagyobb potenciállal rendelkeznek a korábbinál hatékonyabb állapot-monitoring megvalósításához. Dolgozatomban az említett korszerű vizsgálati módszerek hatékonyságát elemzem valódi szerkezeteken végrehajtott vizsgálatok alapján. Az esettanulmányok eredményeinek feldolgozása után javaslatot teszek a módszerek egy kombinált alkalmazására a célszerű méréstechnológia kidolgozásához.

ÉPÍTŐMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ Khushal Khan Civil Engineering BSc, 3 rd semester Superviser Zoltán Orbán Dr. - Associate professor

Highly efficient Self-Healing Concrete complying with special requirements The improvement of concrete’s immune system similarly to humans’ to self-heal whenever it is damaged (e.g. cracked) will make concrete more resilient and long-lasting. In the latest studies, it is found that polyurethane capsules can give the highest self-healing efficiency, if capsules are brittle and placed perpendicular to the cracks. But let’s think differently, what if we change the shape of tube capsules into a round ball-like shape with two sections in it. In one section, we can place bacteria and polyurethane into the other. When a crack is formed, this round-shape capsule will result in making it more brittle due to its shape, and also the polyurethane will be perpendicular to the crack, and bacteria in other section will add its effect too to fill the crack. In this way, we can achieve highly efficient self-healing concrete. Moreover, super absorbent polymers cab be used with this technique to enhance concrete self-healing ability. The paper gives an overview on the available techniques to improve the self-healing characteristics of concrete, evaluates existing solutions and gives recommendations for further development.

TMDK REZÜMÉ FÜZET 2020 FELELŐS KIADÓ: PTE MIK Dr. Várady Géza - Tudományos dékánhelyettes Dr. Németh Pál - TMDT Elnök Dr. Pécz Tibor - TMDT Tudományos titkár Dr. Molnár Tamás - TMDT Művészeti titkár Grafikai és szerkesztési munkák - Flesser Anita