Bors Községi Figyelő 12. szám by Major Zsigmond

XVI. Bors Községi Napok Színes képriport a rendezvényről VI. Határmenti Néptánctábor Nagyszántón Minden magyarok ünnepe Augusztus 20 Bors község időszakosan megjelenő lapja - 12. szám

2013. július - augusztusz - szeptember

Felhőtlen szórakozás a

XVI. Bors Községi Napokon

A Borsi Községi Napok sikere, főleg a nívós sztárvendégek és a megyeközpont közelségének köszönhetően, nem marad el a nagyvárosokétól, a község vezetői, a szervezők igyekeznek is mindent megtenni ennek érdekében. A válságos időkben Bors tudta biztosítani a megszokott színvonalat, július utolsó hétvégéjén is egymást érték a változatos műfajú programok, a különböző érdeklődésű emberek is találhattak számukra tetszőt. Az eseményeket a már ismert Daróczi István – Botházy Daróczi Réka páros konferálta.

Két órás táncos – akrobatikus élmény

A rokonokat, barátokat már a szentjánosi Margaréta majorett csoport előadása is a színpad elé vonzotta, akik változatos menettáncukkal méltóképpen nyitották meg, vezették fel a későbbi eseményeket. A Borsi kisiskolások napsugaras-mosolygós arcukkal, pingvinjelmezeikkel bájos élményeket szereztek újból, azoknak is, akik már az évzárón megtekinthették a

Megnyitó a forró kánikulában, lehűtve jéghideg sör - ajánlattal Valóban felhőtlennek ígérkezett a XVI. Borsi Napok, mert a rendezvény helyszínére kilátogató érdeklődők legfeljebb a kánikulára panaszkodhattak. Nem is sok ember merészkedett ki a sörsátorok árnyékából a megnyitón. Pedig a meglepetés-politikus, Bors község ünnepére első ízben kilátogató Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács alelnöke, a méltató szavak és gratulációk után ugyancsak népszerűségnek örvendő kijelentést tett: minden 70 év feletti látogatót meghívott egy pohár sörre. Igaz, csak limitált (1000 Ron) összegig, de így is sokan éltek két napon keresztül a lehetőséggel a Sissi Bárnál. Persze, igazolványt nem kellett felmutatni, így, most kivételesen, a nők is idősebbnek mondhatták magukat!

műsort. Őket követték a hip-hop táncok népszerűsítői, a Big Star, Ritm-Mic és az Unique csoportok táncosai, közel egy órás, nem kevés fizikai aktivitást igénylő táncaik mellett jellemző volt a meghökkentő ruhák és erőteljes gépzene gyors váltakozása. A pörgő világban élő tinik nagyon élvezték is a produkciókat. Az Unique táncosai bögrék, pólók eladásával, arcfestéssel próbáltak pénzt gyűjteni egy Dániai versenyre. Új szín-

A könnyűzene ifjú tehetségei Borson innen és túl Felsorolni is nehéz a könnyűzenei előadók sokaságát, akik közül sokan komoly zenei képzésben is részesedtek. A Vass lányokat, Bettit és Timit, Barta Bernadettet,

valamint az Amazon Ászban éneklő Retek Orsolyát már nem csak itthon, hanem számos településen is felismerik és elismerik. Bemutatkozott még a Borsi színpadon a nagyon fiatal Sorbán Barbara, régi ismerősként üdvözölhettük a paptamási Mohácsi Brigittát. A lányok ajándék csomagot is kaptak a szép élményért, amit nyújtottak. A nagyszalontai Basic Faces együttes tagjai fiatalságukhoz képest, közel egy órán

keresztül profin pörgős koncertet adtak, és bár a keményebb hard rock a műfajuk, a változatos közönség miatt most a könnyedébb zenei stílust képviselték. A fiatal együttesnek megérdemelten nő a rajongótáboruk, persze a zenészi képességeik mellett az együttes énekese beszélni is jól tud a színpadon.

foltként megjelent a Borsi színpadon a Nagyváradi Sunshine tánccsoport is, amely a tánc szépsége mellett az akrobatikus mozdulatok hajlékonyságával döbbentette meg a közönséget. A csapat egyik tagja a borsi Király Boglárka, már több díjban is részesült, a lányok előadása után, pedig megállapíthattuk, hogy bizony vannak táncformák, aminek kipróbálásához nem kevés tehetség és adottság kell.

Testközelben az X Faktorral: Antal Timi és Vastag Csaba A Magyarországi tehetségkutató verseny első és második helyezettjének koncertje előtt mozdulni sem lehetett a színpad előtti téren. Vastag Csabát, a nők kékszemű kedvencét már a koncert előtt megrohamozták a lányok, autogrammért és közös képért. Az énekes ápolta is az imidzsét, Frank Sinatra számmal indított, mint egy latin amorózó, a többi számaival is az érzékeny női lélekre próbált hatni. A hatást még fokozta, mikor felkapaszkodott egy oszlopra a színpadon (ahonnan alig tudott lejönni), átugrott a kerítésen és a közönség közé vegyült, mutatva, hogy egy közülük (lelkesen tapogatták is a nők valóban jól kidolgozott izmait, közben visítoztak), és elsütött egy-egy töltött káposztás viccet (ez már csökkentette kissé a romantikus hatást). Ehhez képest a mi Erdélyi (Bánffyhunyad) sztárunk, Antal Timi igen szerény eszközöket használt: csak a hangjával hódított! De azt jól csinálta, valóban nagy hang jött ki ebből az apró, kislányos énekesnőből! El is énekelt jó párat a könnyűzene legnehezebb darabjai közül! A két sztárvendég valóban méltó megkoronázása volt egy jó hangulatú napnak!

XVI. Bors Községi Napok

Fergeteges Bikini koncerttel zárult a XVI. Borsi Napok

A záró napon sem volt hiány változatos programokban, fiatalokat és idősebbeket is megszólító szórakozási lehetőségekben. A délutáni órákban, a hőség enyhülésével egyre nőtt a közönség létszáma, az ünnepet lezáró Bikini koncerten, már több ezren buliztak a sportpályán.

Megmozgatott gyerekek: taekwondo és zenés gyermekműsor

A forró hangulat már a kánikula miatt is biztosítva volt a második napon is, csak sajnos, a hőség a korai órákban kevés érdeklődőt csalt a színpad elé. Pedig a község fiatal sportolói a taekwondo – bemutatón látványos produkciót mutattak be, a sok gyakorlásnak és a sport iránti elkötelezettségüknek meg is volt az eredménye: percenként megtapsolták őket. A bemutatót követte Pap Attila „Libavonat” című gyermekműsora, vidám, megzenésített versekkel. Bár a korai időpont miatt, még kevés gyerek jött ki a sportpályára, a bátor résztvevőket a művész zenés – mozgásos - ritmusfejlesztő feladatokon keresztül vonta be a fél órás előadásba.

Néptáncosaink megmutatták: a saját hagyományaink is lehetnek szépek… Az utóbbi években fontos szemponttá vált Borson is, hogy a fizetett, más településről jött, ismeretlen fellépők helyett elsősorban helyi tehetségek mutathassák meg magukat, mert az a rokonoknak és barátoknak is örömöt szerez. Először a Borsi Galagonya (amely több profi táncost is adott a Nagyváradi Táncegyüttesnek) és a Biharszentjánosi Szentjánosbogár fiataljai ropták a táncot, magyar néptánc kincsünk újabb vidékeinek táncait mu-

tatva be. A Galagonya Gyermek-néptánccsoport Dél-Dunántúli, valamint Szatmári táncokat, a Galagonya felnőtt csoportja, pedig Ördöngősfüzesi táncokat mutatott be. A Szentjánosbogár táncosainak repertoárjában, ezúttal egy leány-körtánc és Szatmári tánc szerepelt. A csapat összeforrott, sok gyakorlást igénylő előadása mellett érdemes megemlíteni, hogy ilyenkor mindig egy népi viselet - bemutatóban is gyönyörködhet a közönség.

A moderntánc népszerűsége: gyors sikerélmény, látványos produkciók Bors község nem panaszkodhat, hogy fiataljaik nem válogathatnak sport és tánc lehetőségekben, igény is van rá, hiszen évek óta nagy népszerűségnek örvend a Tini Dance is, amelyet a Székelyhidi Oláh Katalin honosított meg Bors községben. A siker oka elsősorban az, hogy gyorsabban, könnyebben sajátíthatók el a tánclépések, már egészen fiatal gyerekek, és a nem csak ba-

Zenei élmények, két műfajban

A tánc mellett énekesek is növelték a jó hangulatot. A Fazekas Kriszta – Nagy Kristófi Dániel páros többnyire a magyar könnyűzene gyöngyszemeivel szórakoztatta a hallgatóságot, fiatal koruk ellenére valódi profizmussal. Molnár Júlia és Meleg Attila, pedig, a Borsiak előtt eddig ismeretlen, Kutyakaparó című zenés-táncos műsorával teremtett vidám perceket, nem hagyva el a politikai humort, és a végén a tüzes cigánytáncot

lerina-adottságúak is művelhetik, sikerélményt biztosítva minden mozgásra vágyó fiatalnak. Óvodásoktól tizenévesekig ezúttal is mindenki fellépett vasárnap este, a közönség, pedig egyáltalán nem unta a több mint egy órásra sikeredett táncprodukciót, hiszen igen változatos műfajt vonultatott fel. A helybélieknek a Székelyhidi profi táncosok is besegítettek, az elő-

adás, pedig tobzódott színekben és stílusban. A közönség láthatott szambát és jivet, robottáncot és majom-táncot a Dzsungel könyvéből, sőt a magukat a Nox együttes háttértáncosaiként is kipróbáló csapattagok is felléptek a közönség előtt.

Az örök fiatal BIKINI Természetesen, a legnagyobb tömeget megmozgató esemény, az este 10 órára meghirdetett Bikini koncert volt. Bár a Borsra kilátogatók egy szűk csoportja még a koncert ideje alatt is a sportpálya végén levő játékpark előtt szórakozott, a többezres tömegen, viszont teljesen eluralkodott a koncert-hangulat. A 31 éves együttes zenészei már régi motorosok, de a fiatalokat megszégyenítő lendülettel vágtak bele a dalokba, több mint egy órán keresztül, még tapsszünetet sem tartottak. „Adjon az ég nekünk mindig jobbat, ne csak rosszat…” – kiáltották bele jókívánságukat a koncert elején a Borsi éjszakába. A későbbiekben elhangzottak a régi nagy slágerek mellett újabbak is, de az utolsó album címe „Elmúlt illúziók” nem rombolta le a közönség illúzióit: D. Nagy Lajosék a megszokott Bikini koncertek színvonalát nyújtották. A fergeteges koncert által megkoronázott Borsi Községi Napok stílusosan tűzijátékkal zárultak.

Színes hírkavalkád

Újból hódított a kézműves tábor Borson Lelkesedés, ügyes kezek, egy kis kreativitás és tanulási vágy: ez minden, ami szükséges ahhoz, hogy sikeressé váljon egy kézműves tábor, több korosztály számára is. És persze, a már mindenki által ismert és Borson is otthonosan mozgó iparművésznő, Székely Réka, aki egyedi ötleteivel érdekessé tudja tenni az alkotás folyamatát. Július első hetében szervezte meg Bátori Judit a könyvtárban a már hagyományosnak számító készműves tábort, amelynek nem volt ezúttal túl nagy reklámja, mégis 67 gyermek sereglett össze. Vakáció után jót tett a lazítás, szórakozás, egy adag ügyességgel és alkotókedvvel fűszerezve, de a kínálat sem maradt el az érdeklődéstől. A gyerekek, és a segítő tanítónők, szülők is, minden nap új technikával ismerkedhettek meg. Első nap a Magyarországi Bojtról jött segítség, a helyi Teleházból jött el 6 hölgy, hogy a csuhézás, gyékényfonás és nemezelés

technikáiba beavasson. A következő napokon papír mozaiktálcát és poháralátétet készítettek a résztvevők, majd dekorgumiból ablakdíszt, textilből batyut és zsebkendőt. Az utolsó nap is „ragyogóra” sikeredett, a szó szoros értelmében, hiszen színes drótokból, gyöngyökből mutatós ékszerek készültek, a lányok, és az anyukák örömére. Mivel minden évben van egy közös alkotás is, az idén a gyerekek egy pillangó-fát hagyományoztak a könyvtárra. A Borsi Polgármesteri Hivatal által támogatott esemény diploma-kiosztással zárult, amely után a gyerekek hazavihették 5 napos alkotásuk gyümölcseit.

Biharország színe-java

Biharország színe-java Berettyóújfaluban gyűlt össze. Julius 6-án felpezsdült az élet a határon túli kisváros, Berettyóújfalu Morotva-ligetében, ahol a történelmi Bihar vármegye határon inneni és túli településeit hívták meg egy közös ünneplésre. Bár a meghívottak közel fele nem tett eleget a felkérésnek, Bors és

Szentjános is képviseltette ezúttal is magát egy - egy busznyi csapattal. Nem csak a legnagyobb kondérban főtt nálunk a gulyás és a töltött káposzta, hanem gyerekkorunk kedvelt ízeiről is nosztalgiázhattunk, mikor megkóstoltuk az eseményen szintén jelenlévő Győrfi család húsban sem szerénykedő katonapaszulyát.

A család, egyébként már elnyerhetné a „község hivatalos gulyáskirálya” címet is, annyi eseményen vett részt, és nyert is, - Berettyóújfaluban is megkapta a 3. díjat. A községek, a zászlós felvonulás után bemutathatták hagyományaikat, értékeiket, így bemutatkoztak néptáncosaink, és bemutathatta híres „mosolygó savanyúságait” községünk ügyes házias�szonya, Cser Tünde. A szervezők részéről is gazdag volt a programkínálat: volt lovagkori harcbemutató, eleshettük mestersége fortélyait egy patkolókovácsnak, gyerekprogramok, gólyalábas bohócok kötötték le a gyerekek figyelmét, koncertet adott Koós János és Dékány Sarolta, valamint Vastag Csaba, és a

szerelmespárok örömére megünnepelték a Csók Világnapját. Bár volt egy-két furcsaság is (például, a rendezvény színhelyére csak belépti díj ellenében mehetett be a köznép, és a Borsi csapatot a liget végére helyezték, távol a többiektől), de ezt leszámítva mindenki jól szórakozhatott, aki vidám szívvel ment oda.

Berettyóújfalu Morotva-liget Ismerkedés a kincses Prágával. Kalandvágyó, kiváncsi emberek ma is léteznek községünkben, hiszen pénzt, időt nem kimélve, a hosszú buszozás kényelmetlenségeit vállalva egy lelkes csoport négy napos kirándulásra indult, anyaországi kirándulókhoz csatlakozva. Községünkből voltak pedagógusok, Polgármesteri Hivatali alkalmazottak, lelkész, könyvtáros, mind tanulni vágyó emberek. A csodálatos szépségű, kulturális értékekben ma is gazdag és pezsgő Prágában, a festői Karlovy Varyban, és az ódon, patinás császárvárosban, Bécsben barangolva gazdag élményekkel is térhettek haza.

A Borsi kórus történelmi porondra lépett. Augusztusban, minden évben Bocskai István erdélyi fejedelem diószegi-álmosdi győztes csatáját játszák újra a két település közötti Nyúzóvölgyben. Erre az eseményre kapott meghivást községközpontunk hiressé vált kórusa is, akik ezúttal a Száztagú Nyúzóvölgyi Kórus csapatát erősitették énektudásukkal.

Néptánctábor

Népi ritmusaink bűvöletében: A magyar tánc tartásával, formáival, különös lelkületével messze kimagaslik más nemzetek táncai közül. Tánc közben a magyar ember szinte semmit sem tud a körülötte levő világról. Arca, tartása, egész lénye a tánc hatása alatt áll. A magyar táncban a férfinek uralkodó szerepe van; a nő mozgása a tánc közben nemesen egyszerű. Mialatt a férfi táncol, a nő vagy mozdulatlanul szemléli őt, vagy egészen kis mozdulatokkal mozgatja magát a férfi táncának hatása alatt. Ez az összhang szinte párbeszéd, a férfi kiállása, bátorság, magabiztosság, kitűnni akarás; a leány szerény, finom mozgása, elismerő arcjátéka szavak nélküli felelet. A magyar néptáncok sajátosságaihoz tartozik az is, hogy férfi leánnyal összefogódzkodva ritkán táncol. A legény legtöbbször a leány előtt figurázik, ügyességét mutogatva, majd elkapja a leányt és csak akkor fordulnak egy párat összefogódzkodva. Egyes tájak magyar tánca magán viseli a környező népek hatását, a magyarság átalakító ereje minden idegen táncformát magyarrá tett. A magyar embernek a magyar zene és a magyar tánc a levegője. Ebben otthonosan, szabadon érzi magát. (Kiszely István: A magyar nép őstörténete).

Új helyszínen, de sokkal több érdeklődővel tartották meg a Bors községhez tartozó Nagyszántón a VI. Határmenti Néptánctábort július 15 és 20 között. A borsi Galagonya Néptánccsoport szervezésében létrejött tánctábor, bővülő programkínálatának, profi oktatóinak, a jó táborozási körülményeknek, és alacsony részvételi díjának köszönhetően elérte az idén népszerűsége csúcspontját. Több mint 200 érdeklődőt vonzott a népi hagyomány, inger gazdag világunkban…

Néptáncoktatás tapasztalt szakoktatókkal kezdőknek és haladóknak… Már kora délelőtt zsibongás töltötte be az udvart, fokozatosan érkeztek a különböző korú gyerekek és fiatalok, akiknek elszállásolása nem kis

Egy hétig élet költözött Bors község legkisebb településére, Nagyszántóra, mivel 5 év után itt szervezték meg a Bihar megyében egyedülálló Néptánctábort. Mondhatni, közel annyi volt a táborozó, mint a falu lakossága! A községközpontot, Borsot, már a tavaly kinőtte a rendezvény (akkor 160-an voltak), az idén, a Nagy-

szántón nemrég felújított kétszintes kultúrotthon és nemesi kúria is szűknek bizonyult a több mint 220 táborozó számára. Egész héten, gazdag programkínálatból válogattak a táborozók, hiszen nem csak a termekben folyt délelőttönként és délutánonként a táncoktatás, hanem kézműves foglalkozásokon, színésztréningen, drámajátékokon, énekesmondókás baba-mama körön is részt vehettek kicsik és nagyok. A változatos program mellett az alacsony részvételi díj is vonzó lehetett, hiszen más táborokhoz képest szinte fele áron volt meghirdetve (gyerekek számára 140 RON, nagyoknak 180 RON).

feladat volt a szervezők részéről. A Csillagocska Alapítványt képviselő 70 fős táncos - zenész csapat mellett, Bihar megye több településéről, Borson kívül, Mihályfalváról, Micskéről, Szalárdról, Paptamásiból, Biharról,

Nagyváradról, Hegyközpályiból, és az Arad megyei Pécskáról. A szervezők gondoskodtak arról, hogy minden 10 fiatal mellé jusson egy felügyelő, a biztonságos táborozás érdekében.

Reggeli után vidám zsivaj szűrődött ki a termekből, ahol a néptáncoktatás folyt. Az oktatás három csoportban 3 korosztály számára volt megtartva. A legkisebbek, több mint félszázan, Benedek Árpád óvodapedagógus, néptáncoktató vezetésével tanulhatták a felcsíki táncok alapjait, persze, sok népi gyermekjátékkal, énekléssel kiegészítve. A kezdő csoport Forgács Zsombortól és Iván Enikőtől tanultak szilágysági táncokat, a haladó csoport oktatói, pedig a

Nagyváradi Táncegyüttes táncosai, Brúgós Sándor és Anikó voltak. A táncpróbákról nem is hiányzott senki, bár voltak, akik az elején, még hamar elfáradtak, de később úgy belejöttek a táncolásban, hogy esténként éjfél utánig is eltartott a nagyobbaknak a táncház. A talpalávalót a Csillagocska és a Sorogja népi zenekarok fiatal zenészei húzták. Esténként a nagyszántói fiatalok és idősek is behúzódtak a terembe, a táncházat megnézni, a mulatozáson résztvenni.

Elhivatottság és kitartás már 17 éve… Bár sokan a táncház mozgalom végnapjait jósolták, úgy tűnik, Bihar megyében a néptánc újból reneszánszát éli. De nem csupán elhivatottság, hanem életstílus is! Figyelem a táncos lányokat: öltözködésük, hajviseletük, mozgásuk, egész megjelenésük hasonlóvá teszi, ezeket a bizonyára, különböző személyiségű fiatalokat.

„Emiatt sokan lemorzsolódnak, főleg a fiúk, mert az ő táncuk nehezebb! A néptánchoz alázat és sok türelem kell, de állítom, hogy a népi hagyományokon, táncon, zenén nevelődött fiatalok sokkal tisztelettudóbbak is, mint sok kortársuk!” Kiss Éva büszke arra, hogy a Galagonyánál, már a 4. generáció táncosai nevelődtek ki, heten profik, a Nagyváradi Táncegyüttesnél is táncolnak. Mivel a fülembe jutottak olyan vélemények, ami szerint sokan községünkben elégedetlenkedtek, hogy nem a mi tájegységünk táncait tanítják és ruháit viselik a helyi gyerekek, hanem más Erdélyi térségek néptánc hagyományait kénytelenek bemutatni az oktatók makacssága miatt, rákérdeztem a témára. Kiss Éva ismeri a problémát, volt is vita ebből. Csak sokan azt nem tudják, - fogalmazott – hogy Partiumnak nincs olyan gazdag néphagyománya, mint Székelyföldnek, Kalotaszegnek, a Maros-menti vidékeknek. A zártabb közösségekben jobban megmaradt a népművészet, kialakultak a sajátos táncok, ze-

Mi a titok, ami megfogta őket, hogy évek óta kitartóan tanulják a nem egyszerű tánclépéseket: még akkor is, mikor már csupán községünkben is nagy a választék a tánctanulás terén? „Nem könnyű a néptánc, és nem ad olyan könnyen sikerélményt, mint a modern táncok sokasága!” – fogalmazott a táborban segítő Kiss Éva Lívia, aki a borsi Galagonya néptánccsoport alapítója volt 17 éve. –

A főszervező pozitív tapasztalatai… Aki ráérez a néptánc izére, annak annyira a szenvedélyévé válik, hogy életcélja is lesz minél több emberrel megismertetni. Egyik példa erre, Rácz Lajos, a tábor főszervezője és táncoktatója, aki közelgő esküvőjére félretett pénzéből kölcsönzött a tánctábor megszervezéséhez. A főszervező sikeresnek ítélte a tánctábort, nem csupán az érdeklődés miatt, hanem azért is, mert ez évben nem volt probléma a fiatalokkal, fegyelmezettek voltak. A helyszín is szerencsés választásnak bizonyult, hiszen a fejlett infrastruktúra miatt, megfelelő

nék, viseletek. A Partiumban, viszont, mivel a társadalom nyitottabb volt, hamarabb polgárosodott, az OsztrákMagyar Monarchia jobban hatott rá, uniformizálta a zenéjüket, táncukat, így alakultak ki a mindenki által viselt „magyar ruhák”, „magyar nóták”, „magyar táncok” – csakhogy ezek nem hitelesek. Például a népművészeti szakemberek a nagyon szép és különleges Köröstárkányi népviseletet sem tartják elég autentikusnak, mivel „csak” egy-másfél évszázados, és nem maradt fenn, legalább az 1700as évekből. A Monarchia érdeke az volt, hogy mindenkit beolvasszon, ezért sorvadt el a Szilágysági, Bihari, Szatmári néphagyomány. Természetesen, ami kevés fennmaradt, igyekeznek átadni, de a táncoktatók számára ugyanilyen fontos, hogy a zártabb közösségek eredetibb formájában fennmaradt néptánc és népzene hagyományaival megismertetni a tánc iránt érdeklődőket, még ha idegen is a fülünknek-szemünknek: mert ez is magyar örökségünk része!

körülményeket tudtak biztosítani a gyerekeknek, más táborokhoz képest. „Székelyföldön egymást érik a tánctáborok, minden héten van egy, és irigyelnek is bennünket, hogy itt luxus-táborozás van!” – fogalmazott a szervező. Sőt, mivel az elszállásolás, étkeztetés, foglalkozás, mind egy helyszínen volt, jobban tudtak felügyelni a gyerekekre, ami ilyen létszámnál, nem kis felelősség. Jövőre emeletes mobil ágyakra szeretnének pályázni, mivel az egészségügyi előírások szerint, zárt térben nem lenne szabad a gyerekek egymásra leheljenek éjszakánként

Nagyszántón

VI. Határmenti Néptánctábor Nagyszántón (a sátorozás már nem tilos, a szabad térben van!). Tervben van egy kültéri fedett színpad felépítése is, mivel a szülők alig fértek be a gálaesten a díszterembe. Az udvaron rögtönzött tágas zuhanyzók, viszont megmaradnak, mivel a gyerekek sokkal jobban élvezték itt a tisztálkodást, mint az épületben. Természetesen etetni sem volt könnyű ennyi energiával teli fiatalt, Czégé Enikő, a tábor szakácsnője, segítőivel naponta több mint 200 éhes hasra főzött. A sok mozgástól meg-

Nem csak a lábak, a kezek és a fantázia is igénybe voltak véve… Az idén bővült a kínálat a táncoktatáson kívüli tevékenységek terén is. Bár a sűrű ingerforrásokhoz, modern technikához szokott gyerekek egy részét nem kötötte le sokáig a hosszabb munkát, kitartást igénylő kézműves foglalkozás, a kitartóbbak változatos technikákkal ismerkedhettek meg. Bíró Erzsébet (Böske) a

Kristóf is táncra született! Egy utánpótlás, már biztosan lesz: a tábor másik főszervezőjének, Forgács Zsombornak a családjában pár hónapja, éppen a Tánc Világnapján (április 29) született meg egy újabb kis néptáncos. A képen a kisfiú a büszke nagybácsival!

éheztek, még a válogatósabb gyerekek is, sokan elmondták, ennyi finomságot egy héten, még otthon sem esznek. A magyaros menüben minden nap szerepelt a hús. Külön köszönet illeti még a felügyelőket, a pedagógusokat, oktatókat, és Rácz Lajos külön kiemelte a Galagonya Néptánccsoport fiataljainak munkáját is, akik a takarítás, felszolgálás mellett, még fáradhatatlanul segítettek a táncoktatásban is. Arra is ígéretet tettek, hogy a gyerekek által összerugdosott falakat a tábor után rendbe teszik!

nemezelés, Pataki Kitti a gyöngyfűzés, Király Imola a csuhézás, Halmágyi Csaba a bútorfestés rejtelmeibe vezette be a gyermekeket. A sok tánctól, persze egyesek kimerültek, és inkább a mobiltelefon gombjait nyomogatták, volt egy kislány, aki már a délelőtti órákban elmondta: neki rettenetesen fáj a lába a kézművességhez! (Azt nem a lábaddal kellene, hogy csináld! – jegyeztem meg). Az tánctáborok-

hoz edződött fiatalok már kitartóbbak voltak. A nagyobbak közel 80 fős csoportja drámafoglalkozásokon is részt vett, a Szigligeti Színház színésze, Dimény Levente, pedig színésztréninget tartott a haladó csoport számára. A baba-mama foglalkozásokon már községünkben is ismert Pataki Kitti és Király Imola ezúttal sem hagyta magára a kismamákat: 0-tól 3 éves korig Ciróka-

maróka foglalkozásokat tartott babáknak és édesanyjuknak. A zenés-táncos- mondókás foglalkozások célja, bevezetni a kicsiket, már a korai életszakaszban a népi játékok világába, a népzene ritmusába. Jövőre még bővíteni is szeretnék a kínálatot, a tervek szerint olyan szakembereket hívnak, akik az íjászat és a papírmerítés technikáját mutatják be az érdeklődőknek.

Végül, a díszterem kicsinek bizonyult az ünnepi gálaműsor táncosai és közönsége számára… A sok gyakorlásnak meg is lett az eredménye: szombat délután több mint száz szülő, barát nézte végig a három csoport produkcióját. Az eseményen résztvevő Szabó Ödön parlamenti képviselő is szép szavakkal méltatta a tábor szervezőinek és résztvevőinek munkáját.

A népi ruhákban öltözött gyerekek és fiatalok lámpaláz nélkül, lelkesen énekeltek és ropták a táncot, bizonyítva, hogy a néptáncnak van még jövője! Mi csak sok sikerélményt, kitartást kívánhatunk nekik! (További képek megtekinthetők a Polgármesteri Hivatal Facebook oldalán).

A tánctábor sikeres megszervezéséhez támogatókra is szükség volt. A támogatók névsora a következő: a Borsi Polgármesteri Hivatal, Bátori Géza polgármester, aki ingyen bocsájtotta a táborozók rendelkezésére az épületet. Kupás Tibor kulturális referens, a Tamási Áron Agrotechnikai Líceum, és Nagy-Máté Enikő igazgatónő, a Megyei Tanács RMDSZ frakciója, az Alma Mater Alapítvány, Ady Endre Elméleti Líceum, Szent László Római Katolikus Líceum, valamint a Nagyváradi Táncegyüttes. Köszönet mindenkinek, akik hozzájárultak, hogy egy hét felejthetetlenné váljon a résztvevők számára!

Kodály tanácsa: „népzene, már a születés előtt” Mikor a világhíres zeneszerzőt, Kodály Zoltánt egyszer megkérdezték, mikortól ajánlja a gyerekeknek a zenei nevelést, a művész azt válaszolta: énekelni a gyereknek, már születése előtt, magzati korban kell! A meghökkent kérdező aggályoskodott: nem túl korai ez? Kodály elgondolkozott, majd ezt mondta: Tévedtem! A zenei nevelést, már a gyerek anyjának születése előtt el kell kezdeni! – Mi is lenne alkalmasabb erre, a dübörgő, 2-3 hangjegyből álló gépzene helyett, mint népzenei örökségünk hangjai, ritmusai!

Iskolakezdés

Iskolakezdés: Gyermekünk és a nagyvilág Gondoskodás – Önállóság

Iskolagondok: a szülő, vagy az intézmény nevel?

Egy uralkodó próbálkozott régen egy kegyetlen kísérlettel: árva csecsemőket gyűjtött ös�sze, és megszabta a dadáknak, hogy etessék, tartsák tisztán őket, de ne szóljanak hozzájuk, ne simogassák, ringassák őket. A gyerekek, a fizikai gondoskodás ellenére egy éven belül meghaltak. Testi - lelki gondoskodás nélkül a teremtés koronája aligha élné túl az első éveit (az árvaházak gyerekeinek fejlődése, akikre nem jut elég idő a nevelők részéről, ezért is van súlyosan lemaradva)! A mosoly, beszélgetés, érintés fontos, mint a levegő – de ez a későbbiekben átcsaphat túlgondoskodássá! A gyermek elszakadását sokan aggódva - félelemmel lesik. Gyakran láttam játszótereken, ahogy a kismamák figyelik csemetéjük minden lépését, a játékokkal helyettük játszanak, mindent a kezükbe adnak, megfosztva őket a felfedezés örömétől. Pedig, már óvodás kor előtt a gyerek meg kell tapasztalja, mit jelent a közösség, az osztozkodás, együttműködés, hogy más ember is létezik rajta kívül, hogyan keltem fel mások figyelmét (nem az anyuka kell barátokat szerezzen gyermekének)! Később is túlféltjük, óvjuk (persze a világ is ros�-

Az iskolakezdés nagy gond szülőnek, iskolának egyaránt. Formailag mindent átalakítunk: ismerkedjen a gyerek az iskolával, szabályaival a nulladik osztályban, kapjon uzsonnát (felfújt kifli, kalciumszegény tej formájában), az iskolatáska súlya ne haladja meg a gyermek súlyának 10 %-át, elemi osztályban ne jeggyel minősítsük, és évente divatba hoznak újabb tanítási módszereket. De tartalmilag, mennyi a sikerélmény? Diákjaink sorra bukják a képességi vizsgákat, gond nélkül lógnak, az óra közepén otthagyják az órát, nincs előttük becsülete sem a tanárnak, sem a szorgalmas munkával elért eredménynek: az „érték” az ügyeskedő, aki könnyen, bár nem biztos, hogy tisztességesen jut valamihez. A pedagógusok egy része, a papírmunkák és továbbképzések tömkelegében egyre inkább kiég, azt érzi, nincs megbecsülve, sokuk vagy otthagyja a tanári pályát, vagy „elintéz” egy biztosabb helyet, és unottan megtartja óráit. A szülők, pedig azt várják, hogy az iskola elvégezze azt a munkát, amit otthon nem sikerült, neveljen helyette, bár sokuk a pedagógussal nem akar együttműködni, ha baj van a gye-

rekével. Diákok szerint, ma már kisiskolásként sem „illik” jónak lenni, a jó magaviseletű, tanuló gyereket „cikinek”, „strébernek” tartják, kigúnyolják társai. Községünkben is volt rá példa, hogy sírva ment haza egy tizenéves, mert tanulásban lustább, lógósabb társaik személyes sértésnek vették, hogy jó jegyet mert kapni! Komoly gond az iskolaválasztás is! Erdély falvainak és külvárosainak magyar anyanyelvű iskolái sorra szűnnek meg, nem csak a gyermeklétszám miatt, hanem, mert a szülők a felkapott tanítónők után mennek, politikai meggondolásból anyagilag jobban támogatott, és reklámozott iskolákba íratják gyermekeiket, gyakran a lakcímváltoztatás (flotant) árán is. Ez a harc eredményezi azt, hogy óvónők, tanítónők minden eseményükről tudósítanak az újságokban, mert az oktatás is egy piacverseny, jól kell reklámozni magunkat! (Néztem, miről is szóltak a rendezvényeik: gyakran olyan jelentéktelen dolgokról, amit egy eldugott falusi iskolában is, egy ügyesebb pedagógus sokkal ötletesebben megcsinál. De a mai világban az létezik, aki jól eladja magát!).

sek, hogy már 200 millió iskolás elhízott a világon, legutóbb orvosok bizonyították, hogy napi 3 dl. cukros üdítő elfogyasztása tizenéveseknél több mint 6 kg. súlygyarapodást jelent évente! - Helyes tartás, mozgás: A rossz tartás, hátgerincproblémák már fiatal gyerekeknél fokozott figyelmet igényelnek. Vigyázzunk az iskolatáska súlyára, tanuláskor a helyes ülésre, a számítógépezés korlátozására: ez utóbbi nem csak gyerekeink tartását, de súlyát is rontja. A gyerekek mozgásigénye még nagy, használjuk ki, mert ezáltal, több oxigén jut az agyba, így szellemi teljesítménye is növekszik. Apró házimunkák, játszás, sport, tánc, bicik-

lizés, közös játékok naponta is javallottak! - Együttműködés a pedagógussal: Néha megtörténik, hogy a pedagógus „pikkel” a gyermekre, de a problémát ne úgy oldjuk meg, hogy csak a gyereket pártoljuk, a tanárt megfenyegetjük. Ha gond van az iskolában, fontos az őszinte párbeszéd mindkét féllel: sem az agresszió, sem hogy a fejünket a homokba dugjuk nem megoldás! El kell gondolkozni azon is, hogy a gyermek viselkedése mögött, nem biztos, hogy a rossz barátok, vagy iskolai kudarcok állnak, hanem családi feszültségek, amelyet ha titkolunk is előle kíméletből, megérzi, és rosszalkodással reagál.

szabb lett), a mai gyerek később tanul meg bevásárolni, elmenni egyedül valahova, az iskolába is kocsival viszik. Később tanulja meg a magáról való gondoskodást, felelősséget, mert az anya mindennel kiszolgálja, kíméli, önállótlanná neveli („tanulnia kell szegénynek”, „az élet, majd úgyis kemény lesz”). A mindent megkapó, munkára, felelősségre nem szorított gyermek, a világot is igényei kiszolgálójának látja, - és nagyokat is csalódik. Szakemberek szerint, sem a „tapasztaljon meg mindent, hogy tudja mi a rossz” magatartás nem jó, hanem, hogy megfelelő bizalommal merjen elmondani szüleinek mindent, még a tévedéseit is. A szülő fennhatósága alól kiszabaduló gyerek egy idő után úgyis kortársainak akar megfelelni, tetszeni, és minthogy lázadásból valami rosszat tegyen, inkább olyan légkört kellene kialakítani, hogy önállósodásában is, - otthon nem megbélyegző, egyből elutasító, őt meg nem értő válaszokat kapjon, hanem olyan szülőket, akikkel „mindent meg lehet beszélni, mert nem akarnak nekem rosszat!” Persze, ez nem könnyű: mert a szülő sokszor saját életét sem tudja megoldani!

Néhány hasznos tipp a szülőknek: - Beszoktatás: Gyakran látni síró arcokat az óvodával, iskolával először találkozó gyermekek között. Ne késleltessük 4-5 éves korig az óvodába menést, mert itt tanul meg először a gyermek figyelni hosszabb ideig valamire, közösségbe lenni, hogy vannak szabályok, amit be kell tartson (evés, altatás, játék, dolgok elpakolása, megosztása)! A gyermek sokszor az anya félelmeit érzi meg („mi lesz vele, ha magára hagyom!”), azért sir: ha megtapasztalja, hogy most másokkal marad ugyan, de biztos, hogy utána jönnek, általában hamar alkalmazkodik. Az iskolát először kezdő gyerek is más világba csöppen: itt van időbeosztás, munka, új szabályok. Meg

kell tapasztalnia a játék és a munka közti különbséget: de tartsuk meg a kettő egyensúlyát is (van feladata, de azután játszhat!). A kisiskolást se ijesztgessük azzal, hogy „na, majd véget ér a gondtalan életed!”, „az iskolában majd kénytelen leszel leszokni erről a csúnya tulajdonságról!” Az iskola legyen vonzó, felfedezésekkel való kaland a gyerek számára! - Uzsonna: Fontos az egészséges uzsonna csomagolása, lehetőleg uzsonnás dobozba (környezetünket se szennyezzük eldobható zacskókkal), mert anyagilag, egészségileg sem jó, ha gyerekeinknek pénzt adunk péksüteményekre, cukros üdítőkre. A rágcsálnivalók, gyorsételek is felelő-

Az iskolai év beosztása. Az iskola 2013 szeptember 16-tól 2014 június 20-ig tart. Az első kisvakáció november 2-10 között lesz, a téli vakációt december 21-től 2014 január 5-ig kapják a diákok. Február 1 és 9 között újabb szabad hét, ezt követi a második félév. A tavaszi vakáció április 12 és 22 között lesz megtartva, az „Iskola másképp” program, pedig április 7-11 között. Iskola felújítások: Számos iskola vezetősége panaszkodik országszerte, hogy nem kaptak pénzt az iskola rendbetételére, - ez még Bors községben a helyi önkormányzat jóvoltából megoldódott. Bár az idén is elkezdhetik a tanévet az országban olyan iskolák is, akik nem mindenben felelnek meg az egészségügyi előírásoknak, de ha bármi történik, akkor a felelősség a helyi iskoláé és önkormányzaté!

Ellenőrzés – elengedés? Veszélyforrások bulikban és világhálón A kamasznak már nem kell egy éjjeli klubba elmennie, hogy veszélynek legyen kitéve. Az iskolákban már nem a titokban elszívott cigaretta, sörözés a legnagyobb botránykő, hanem az egyszerűen beszerezhető, könnyű drogok forgalmazása. De ki sem kell lépni a házból, hogy félteni kezdjük gyerekünket: a világháló is számtalan veszélyt rejt az érzelmileg-intellektuálisan még éretlen gyereknek. Bár a szülő egy kamaszodó gyermek számára már nem példakép, inkább a kortárscsoport véleménye számit, azért érdemes egy pár dologra felhívni a figyelmüket. Azok a mámoros éjszakák. Mivel kevesebb a tapasztalatuk és kisebb a veszélyérzetük, sok fiatal felháborodik, hogy szülei „nem bíznak meg benne”, korlátozzák az éjszakába nyúló szórakozásait. A fiatal feszegeti a határait, és hogy bizonyítsa vagányságát és a baráti csoporthoz való tartozását, sok mindent kipróbál. Az alkoholt, a felmérések szerint már 12-13 évesen! Egyre több hírt hallani arról, hogy az italozás mellett a kön�nyű drogok is hódítanak környékünkön is (Nagyváradi iskolákba évek óta beviszik). Persze, eleinte „csak kipróbálja”, de mivel a drogok változást okoznak az agy szerkezetében, hamar függővé tehetnek. Volt, hogy a drog első használata halált okozott, például az ectasy, oldószerek (inhalánsok), vagy a heroin. Az utóbbi idők nagy port kevert híressége a Gina-ként becézett partidrog, kis mennyiségben tudatbeszűkülést, kábulatot idéz elő, túladagolása epilepsziás rohamokat, légzésleállást, halált. (A drog előanyaga festékoldószer, legálisan rendelhető). A színtelen, szagtalan, ízetlen anyagot az áldozat italába keverik, aki 15 perc alatt elveszítheti az uralmat tettei felett, nyolc órán át kitörli az emlékezetét (rávehetik bankkártyája adatainak kiadására, szexuális kapcsolatra, stb.). Legutóbb egy amerikai mérnök, akit szintén elkábítottak, kifejlesztett egy olyan poharat, amelyen piros csíkok jelennek meg, ha partidrog kerül az italba.

Fontos, hogy a bulizó fiatalok bontatlanul vegyék meg italukat, főleg, mert nem csak droggal lehet valakit „kiütni”, hanem azzal is, hogy plusz alkoholt csempésznek italába, és így lerészegítik! A világot megváltoztató internetezés veszélyei. Tagadhatatlan, hogy az internetnek sok pozitívuma van, hiszen kattintásnyira van tőlünk bármilyen információ, megtalálhatunk rég nem látott ismerősöket, gyorsabban végezhetjük munkánkat. De a szakemberek figyelmeztetnek a mellékhatásokra is. Még egy felnőtt is becsapható, hát még a lelkes, kíváncsi és befolyásolható gyermek! Régebben a „minden rosszat eltanul a TV-ben” mondatokat hallhattuk, ma már a gyerek nem csupán látja a „rosszat”, hanem az internetes kapcsolatok révén részese is lehet. A világhálós veszélyeket sem a hatóság, sem a szűrőprogramok nem tudják kiküszöbölni, így fiataljaink regisztrálhatnak káros hatású weboldalakra, válaszolhatnak hamis nevek mögé bújó emberek leveleire. A chatszobákban, idegenek kihasználva a gyermek naivitását, bizalmas információkat szerezzenek meg, vagy szexuális zaklatásnak tehetik ki. Statisztikák szerint másodpercenként 18 ember válik netes csalás áldozatává. Korábban a kártékony programok készítői azért indítottak el egy vírust, hogy hírnevet szerezzenek, bizonyítsák programozói képességeiket, de már a vírusírók

célja az anyagi haszonszerzés, adatlopás, (különösen banki, online kereskedelmi adatok). A weboldalak mellett a vírusok terjednek elektronikus levelekben, közösségi hálózatokon, sőt léteznek online játékokhoz tartozó ártalmas programok. Áldozatul esett számítógépeink botnetek részévé válhatnak (több százezer fertőzött számítógépet magukban foglaló hálózatok, amelyek vírus terjesztésében, rendszerek megbénításában játszanak szerepet, gépeinket is bűncselekmények részesévé tehetik). Ma már olyan kémprogramok is vannak, hogy egy egyszerű adatból megállapíthatják, hogy honnan netezünk, milyen géppel: figyeljük, kinek mit mondunk el! A másik veszély, a zaklatás: a gyalázkodó zaklatás, a kiszemelt személy interneten való lejáratása, kiskorúak öngyilkosságához is vezetett. A pedofil zaklatás miatt, fontos, hogy a gyerekekről csak olyan adatokat, fényképeket szabad megosztani, amelyek nem adnak okot visszaélésre, hiszen sokan, közösségi portálokra feltöltött képüket viszontlátták pornográf oldalakon, névvel, telefonszámmal. (Megtörtént, hogy szülőket ismerősök figyelmeztettek, hogy tini lányaikról hamis adatlapokat készítettek, lelopva képeiket a valós adatlapról: természetesen a profil nem volt bárki által elérhető, csak akiket ezek az „ál tinik” bejelöltek). Sok ember kihasználja, hogy a tizenéveseknek jól esik, hogy a szülői szigorral szemben, mások felnőttként kezelik, megdicsérik szexis képeiket. Az elismerésre vágyó, kortársai előtt felvágni akaró fiatal ezzel gyakran sodorta magát veszélybe, főleg, ha találkára is hívja „rajongója”. Ezért elengedhetetlen a gyermek-szülő közti bizalom, hogy fiataljaink felismerjék: vagánykodásukban is van egy határ, amit nem szabad átlépni!

Augusztus 20-ra emlékezve

Minden magyarok ünnepe… “A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiaság köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán!” - gróf Széchenyi István. „Magyarnak lenni nem állapot, magyarnak lenni magatartás!” – Márai.

Augusztus 20 – a határtalan ünnep Az ünnep eredete: Szent István emléknapja, az Államalapítás ünnepe, az Alkotmány napja, az Új kenyérért való hálaadás ünnepe, a Szent Korona ünnepe? Sokféle megnevezése mind valós tartalmat takar. Hagyományosan ekkor tartották magyar őseink a kereszténység felvétele előtt a pogány aratóünnepséget, a Sarlós Boldogasszony ünnepét, amit az újonnan alakult keresztény egyház Szűz Mária ünnepévé változtatott. Ez olvadt össze a király ünnepével, ugyanis a híres Aranybulla (1222) rögzíti a szent király ünnepének megtartását törvénynapként (Székesfehérváron a magyar királyok minden eléjük járuló alattvalójuk panaszát meghallgatva, személyesen intézkedtek). 1038. augusztus 15-én eltemették István királyt, szentté avatását az általa megvakíttatott Vazul leszármazottja, a később szintén szentként tisztelt László révén nyerte el 1083. augusztus 20-án, Imre fiával és a velencei szárma-

zású Váradi püspökkel, Gellérttel együtt. István az első olyan szent, akit az 1054-es egyházszakadás után a keleti és a nyugati kereszténység is elfogad. A középkori hagyományok értelmében az államalapító szentsége olyan jogalapot teremt, mely garantálja Magyarország önállóságát: senkinek sem tartozik hűbéresküvel. Az ünnep későbbi alakulása: Az Árpád-ház kihalása után, a török hódoltság időszakában Szent István alakja az ország egységét jelképezte, később e napon emlékeznek meg a törökök kiűzésének évfordulójáról. A magyar nemességnek hálás Mária Terézia közbenjárásával 1771-ben kerül Horvátországi Raguzából (a mai Dubrovnik) Budára a Szent Jobb, elrendeli Szent István ünnepének megtartását augusztus 20-án, és arról is rendelkezik, hogy az ereklyét évente hatszor közszemlére lehet tenni. 1818-ban tartják meg a Szent Jobb első körmenetét a Budai

Várban, 1891-ben nyilvánították Szent István ünnepét munkaszüneti napnak. A korábban katolikus ünnep a Horthy-rendszerben válik nemzeti ünneppé, hiszen az ország egységének a megteremtőjét látták benne: a Szent István korabeli állam területi visszaállítása, pedig a revízió központi gondolata volt. A századfordulón újjáéled az aratóünnepségek hagyománya, főleg 1948-tól, a kenyér ünnepe a termelőszövetkezetbe kényszerített parasztság ellenérzését próbálta enyhíteni. 1949. augusztus 20-án lépett életbe az alkotmány, ezért ez a nap most már az Alkotmány Ünnepévé változott. Az államalapítás ünnepének csak a ’60-asévektől számit. A rendszerváltás után, 1991-ben iktatták törvénybe augusztus huszadikát, mint hivatalos magyar állami ünnepet. Az ünnep kellékei: Tűzijátékot először 1927-ben láthatott az ünneplő tömeg a Gellérthegyről (a rakétatechnikát rég is-

merték, az első magyarországi tűzijátékot Mátyás király esküvőjén rendezték, de sokáig, csak a nemesi réteg engedte meg magának). Csak 1952-től 1960-ig tették át a tűzijátékot április 4-ére, a Honfoglalás ünnepére. Az ünnep rendezvényei közül az utóbbi 150 évben megemlítendő a tisztavatás, a lóverseny a Szent István díjért, ünnepélyes őrségváltás, sokgyermekes anyák kitüntetése, népszokások bemutatása (kezdetben parasztemberek által). A budapesti Szabadság téren 1928-ban felavatták az ereklyés országzászlót, a helyszín a megemlékezések központi helyszínévé vált, talapzatát a történelmi Magyarország jelentősebb pontjairól ös�szegyűjtött földből építették. Utóbb, a műsor vízi és légi parádékkal, és a Debreceni Virágkarnevállal is kibővült. A nemzetiszín szalaggal átkötött kenyér megáldása elengedhetetlen.

Ki is volt Szent István? (Mélységek, magasságok és titkok szent királyunk életéből)

Egy székelyföldi anekdota szerint, az igencsak népszerű István nevet viselő férfiak két névnapot ünnepelnek életük során. Szabad, gondatlan legénykorukban - augusztusban ünneplik nevük napját, hiszen nőtlenként, még királyok, de bezzeg, ha megnősülnek, a névnap áttevődik Karácsony utánra, mikor István, a vértanú ünnepe van (nős emberként ők is mártírnak érzik magukat)! Az István nevet divatossá tevő, államalapító királyunk is hordozta életében a királyi és a szent vonást! István Vajk (jelentése: gazdag, vezér) néven született 970 körül, Géza nagyfejedelem és Sarolt egyetlen fiaként (anyja, az erdélyi Zombor gyula lánya volt, akit Konstantinápolyban keleti rítus szerint megkereszteltek). 996-ban Géza megkereszteltette fiát, aki az István (Stephanus: jelentése koszorú) nevet kapta, az első keresztény vértanú után. Az édesanyának Vajk születése előtt a mártír Szent István jelent meg álmában, megjósolta, hogy fia

király lesz, és az ő nevét adják neki. Gézának az Isten angyala adta tudtul, hogy művét nem fejezheti be, mert kezéhez vér tapad; fia születik, akinek a földi korona után a mennyei korona is megadatik. István 996-ban vette feleségül II. Henrik bajor herceg leányát, Gizellát, akivel együtt jelentős számban érkeztek bajor papok, lovagok és mesteremberek az országba. Apja őt jelölte ki utódjául, de a nagyfejedelem halála után meg kellett küzdenie idősebb rokonával, Koppánnyal a főhatalomért. Koppány, az ősi törvény szerint, mint az elhunyt fejedelem legidősebb rokona, jogosan örökölte volna a trónt, ezt akarta megerősíteni a „sógorházassággal” (elveszi az elhunyt uralkodó özvegyét). István, a Veszprém melletti csatában, német segítséggel legyőzte Koppányt, testét felnégyeltette és elrettentésül hónapokig kifüggesztette az ország négy legfontosabb várának kapuja felett. 1000-ben II. Szilveszter pápától, III. Ottó császár közvetítésével, koronát és áldást kért, amit a Szentatya meg is adott. István királyunk a koronázás (egy királylajstrom szerint 1001, január 1-én) után sorra leverte a támadó törzsfőket, Gyulát, Ajtonyt, a fekete magyarokat és a dél-erdélyi bolgár Keánt is. Élete végére mind a két trónörököst, Ottót és Szent Imrét elvesztette. A legenda szerint Imrét egy vadkan ölte meg, de egyes források szerint a besenyő Tonuzoba vezér (neve jelentése Vadkan) ölette meg, hogy vejének, Vazulnak biztosítsa a trónt (ezért Tonuzobát feleségestől István élve eltemetette). A király ezután egyik lánytestvére fiát, az udvarban nevelkedő Orseolo Pétert tette meg utódjának. István unokatestvére Vazul, a trónt magáénak követelve, s gyilkosságot kísérelt meg a király ellen. István elfogta, de rokona vérét nem akarva ontani,

uralkodásképtelenné tette: megvakítatta és megsüketítette, fiait száműzte. Megemlítendő, hogy a merénylet István ellen nem volt véletlen: a vándorlás korabeli ősi hagyomány szerint a 40 éve uralkodó, és már meggyengült vezért fel kell áldozni, hogy a fiatalabb, erősebb átvegye a helyét: épp ekkor telt le István uralkodásának 40. esztendeje! István megalapította az új királyi székhelyet, Székesfehérvárt, pénzt veretett (ezüstdénár) és kivetette az első adókat. Az államszervezet (királyi vármegyék, ispánságok) létrehozása után, nagy erővel látott hozzá a térítés munkájához. A tíz egyházmegye létrehozásán kívül, ő szentelte fel a pannonhalmi kolostort, bencés apátságokat alapított. 1018 körül megnyitotta az utat a jeruzsálemi zarándokok előtt, Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Bizáncban templomot építetett a magyar zarándokoknak. Törvénykönyvében a kereszténység megerősítésére, az egyházi tulajdon védelmére törekedett, például arról rendelkezik, hogy minden 10 falunak egy templomot kell építenie és papját eltartani. Bár országunk kereszténnyé tételében elévülhetetlen az érdeme, furcsa a hozzáállása az ősi vallás sámánjaihoz: testi fenyítést kilátásba helyezve megtiltotta, hogy tanaikkal megzavarják a templomi istentiszteleteket és tanításokat (a sámánok a Krisztus történeteket például a hasonló üzenetű Fehérló-fia legendával próbálták helyettesíteni), de az egyház területén kívül, munkájukat mégis megtűrte. Uralkodói eszményképét, így fogalmazta meg fiának, Imrének írt intelmeiben: „Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen hazugság és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legfőbb ékszerei a jótettek, ezért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal,

valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék.’’ 1038-ban halt meg Mária mennybemenetelének napján, felajánlva az országot a Szűznek. A Székesfehérvári koronázási bazilikában temették el. A Szent Korona rejtélye: Semmihez sem fűződött még annyi rejtély történelmünkben, mint a magyar koronához. A 800 éves legenda szerint II. Szilveszter pápa küldte Asztrik érsek által a koronát a királynak, de a korábbi dokumentumok, csak olajjal való megkenetésről és a királyi diadémról beszélnek. A korona alsó és felső részének stílusa, gyártási technikája is eltért, feliratai is görög-latin nyelvűek, ezért tartották az alsó részt bizánci, a felső részt római eredetűnek. Utóbbi vizsgálatok szerint a korona jóval több, mint 1000 éves, az ékszerek kimunkálása alapján kaukázusi ötvösműhely remeke lehet, ahol a belső-ázsiai, iráni és mezopotámiai stílusok ötvöződtek. Egyesek, már hun koronának is feltételezik (hun sírokban találtak hasonlót), és székely rovásírás jeleket azonosítottak rajta. Az alsó rész Isten földi-, a felső rész mennyei birodalmát jelképezi. Különlegessége még a korona tetején levő ferde kereszt, amely egy 1638-as koronázás előtt sérült meg: Bécsből rossz kulcsot küldtek, ezért a koronát rejtő ládát fel kellett feszítsék, így a kereszt elferdült.

Mi magyarok

Mi magyarok: hogyan látnak minket a nagyvilágban? Már 908-ban Lotharingiai Regino apát Világkrónikájában ezt írta a magyarokról: “A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen... karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek ki szaruikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet védekezni... Természetük dölyfös, lázadozó... természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre.” Az utóbbi évezredben ez a kép gazdag, egyaránt pozitív és negatív árnyalatot öltött. • Különleges, senkihez nem hasonlítható az európai népek között: Amikor Enrico Fermi (1901-1954) olasz atomfizikust megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: “Már itt vannak, magyaroknak nevezik őket!” • Pesszimisták, mindennek a borús oldalát látják! Egy vicces történet arról, hogy a magyar ott is a rosszat látja, ahol nincs: „Egy politikai csúcstalálkozón, a vezető minden nemzet képviselőjének székére egy rajzszöget tesz, hogy lássa, azok hogyan reagálnak. Az angol beleül, de összeszorítja a száját, hidegvérrel hallgat. Az olasz temperamentumosan felugrik, és pergő nyelvvel veszekszik. Az orosz szitkozódik, a német tárgyilagosan megvizsgálja a rajzszeget. A magyar viszont, aki alapvetően bizalmatlan, először megnézi a széket, titokban elveszi a rajzszöget, majd leül, és felordít!” – Szokták még a magyarokat öngyilkos nemzetnek is nevezni: a statisztikák szerint évente 2500 ember lesz öngyilkos Magyarországon, 70%-a férfi. • Meghasonlók, egymás ellen harcolók: „Magyarok! Tanuljátok meg jobban szeretni a hazát, mint ahogy egymást gyűlölitek!” (IV. Károly, magyar király). Ezt az idézetet nem is kell kommentálni, mert bizony a magyarnak a magyar volt mindig a legnagyobb ellensége! Petőfi is már így sóhajtott fel másfélszáz éve: Isten csodája, hogy még áll hazánk! • Múltjukat büszkén ápolják: 1809-ben Charles de Talleyrand-Périgord, francia politikus mondta Napóleonnak: “Felség! Régi

szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és büszkék múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz.” • Forrófejű, de hősies: Victor Hugo francia író szerint: “Magyarország a hősök nemzete, Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése.” Nem véletlenül nevezték évszázadokig a magyarokat „Európa védőbástyájának” a törökök ellen. 1448 ban II. Murád oszmán szultán is azt mondta: “Aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak.” • Gazdag, bonyolult nyelvezet, emiatt különlegesen logikus gondolkodásmód: A legnehezebben megtanulandó nyelvnek tartják külföldiek a magyart, eltér a világ többi nyelvének logikájától. Ragok vannak benne, az első szótagra teszi a hangsúlyt (ilyenkor van a legtöbb levegő a tüdőben), egy szó több jelentést is hordoz, és még sorolhatnánk. Tudósok nevezték a magyar nyelvet az emberi logika csúcstermékének, Nobel díjas matematikusok viccelődtek magyar kollégáikkal: ezzel a nyelvvel, könnyű matematikusnak lenni! Giuseppe Mezzofanti (1774–1849), a nyelvtudományok legnagyobb tudósa, aki élete vége felé 58 nyelven írt és 103 nyelven beszélt, bár a saját nyelvét, az olaszt tartotta a legszebbnek, de hozzátette: az emberi gondolat érzelmek közvetítésére szolgáló nyelvek közül, a magyar az, amelyet legkifejezőbbnek tart. „Tudja, melyik nyelvet tartom az olasz és a görög

után, minden más nyelv előtt leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejlődésre képesnek? A magyart. Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és latinnal egy sorba helyezek? A magyar… A magyarok, úgy látszik, maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában…” – A mai fiataljaink szegényes beszédmódját, helytelen írását figyelembe véve, a jövő generációja, már lehet, egyáltalán nem fogja tudni! • AKIKRE büszkék lehetünk: „Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: az emberek és a magyarok!” (Isaac Asimov). Tény, hogy a lakosság számához képest, magas a tudósok, feltalálók, Nobel díjasok, olimpiai bajnokok, tehetséges művészek aránya. Csak néhányat sorolok fel, mit köszönhet a világ a magyaroknak. A helikopter ötletét magyar mérnökök dolgozták ki, Asboth Oszkár felfedezte hozzá a propellert. A golyóstoll „atyja” Bíró László, a telefonközpontté Puskás Tivadar, Goldmark Péter a színes televízióé. De említhetnénk még a Rubik kockát, transzformátort, szódavizet, dinamót, hidrogénbombát, Eötvös –ingát, hangosfilmet, Wolfram szálas izzót, Béres cseppet, stb. Szomorú, viszont, hogy tehetségeink nagy része csak külföldön tudott érvényesülni! • AMIRE büszkék lehetünk: Fogyó nemzet vagyunk? 895-ben a Honfoglalás idején,

mintegy 500.000 magyar érkezik a Kárpátmedencébe, ez a szám közel 30-szorosára emelkedett ezer év alatt (Pl. a franciáknál csak 8-9-szeres a növekedés). - A Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, mi a Kárpát-medencébe, már kiforrott, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal. A világ második alkotmánya a mienk: Szent István intelmei Imre herceghez. (Az első az izlandi 720-ból). - Az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen megtartottuk nyelvtanát és szókincsét. Shakespeare drámáit már csak szótár segítségével képes az angol elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúlt 440 év során. - A Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200.000 magyar népdalt, míg, a 80 milliós Németországban is csupán 6.000 népdalt tudtak összegyűjteni. - Azért nem járnak tógában, ma Európában az emberek, mert mi behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán). Amíg Európa saruban, csizmában, bocskorban járt, addig mi magyarok behoztuk a 3/4 -es sarkos cipőt. Sőt még a fehérnemű is általunk került a világnak erre a részére. - Őshonos állatfajaink nagy része nemzeti kincs lett: 9 kutya fajta, 3 parlagi tyúkfajta, a szilaj marha, a szürke marha, 3 mangalicafajta, a tincses kecske, a magyar parlagi kecske és néhány galambfajta. Ez azt is jelenti, hogy nem lehet őket keresztezni és Magyarországból kivinni.

A magyar konyha is unikum! Európa a magyarok bejövetele előtt kézzel és késsel ette a sütött húst. A magyar konyhára mindenekelőtt a főzés a jellemző, mint a türk és más keleti népek konyhaművészetében: míg nyugaton sütnek, keleten inkább főznek. Mi hoztuk be a fűszerezési technikánkat, a darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az ősi magyar ételkultúra az életfa szimbólumrendszerében és az öt elem (tűz, víz, a föld, fa, fém) tiszteletén alapult. Ezért az ételek a földön álló, bronzból vagy vasból készített üstben főttek, válogatott fahasábokból rakott tűzön, víz felhasználásával. A világfa hármas jelképrendszere az ételek alapanyagaiban fejeződött ki: az égi világot a fán termett gyümölcsök, levelek, virágok és a méz; a földi világot a föláldozott állat és a földön összegyűjtött növények és fűszerfüvek (a tárkony, a borsfű); a földalatti világot a földben

megtermett gyökerek, gumók és hagymák jelenítették meg. A ételeket az „öt íz harmóniája” tette teljessé – az édes, a savanyú, a sós és keserű mellett az erőset is külön íznek fogták fel, akárcsak a mai belső-ázsiai népek. Leggyakrabban birkát és baromfit, ünnepeken lóhúst, marhahúst, szarvast, kecskét fogyasztottak. Gyakori étel a tejben, vízben főtt gabonakása (búza, köles, árpa), a kézzel nyújtott „laska”, valamint a lepénykenyér (a vízzel, sóval gyúrt erjesztetlen tészta, melyet forró köveken sütöttek át). Kedvelték a fűszereket (kakukkfű, rozmaring, tárkony, szerecsendió, fahéj, szegfűszeg), még az erdélyi fejedelemasszony, Bornemisza Anna 1680-as szakácskönyve is meglepően sok zöldfűszert használ, „egészségügyi” okból is. A fűszerekkel pácoltak, a húsféléket sózással, szárítással,

Ősi menüajánlat a gulyásfőző szezonra - Alföldi pásztorételeink: a slambuc és az hortobágyi tarhonya.

Hazai különlegességünk: mosolygó savanyúságok. Egy községbeli unikum, ami mellett garantáltan nem megyünk el savanyú mosollyal! A biharszentjánosi Cser Tünde régi, bevált savanyúság receptjeit egy eredeti ötlettel dobta fel: vidám arcot varázsolt nekik. Mert a mai világban nem mindegy, hogy mivel vagyunk versenyképesek a piacon! Ajándéknak is kitűnő, sok vásárlót meg is fog a külcsín. A háziasszony termékei a család kertjéből vannak különleges gonddal válogatva, és természetesen mindegyik egyedi, hiszen: „egyik üveg díszítése sem sikerül úgy, mint az előző!” – vallja be Cser Tünde. A paprikából, uborkából, káposztából készült savanyúság-különlegesség kilója 10 Ron. Az ügyes háziasszony nemrég a Digi24.ro híreibe is bekerült „alkotásaival”.

Slambuc (öreglebbencs). 6 személyre: 1/2 kg krumpli, 20 dkg lebbencstészta, 1 nagy hagyma, 20 dkg füstölt szalonna, pirospaprika, só, kis szalonnabőr, 1 zöldpaprika, 1 paradicsom. A szalonnát apró kockára vágva kisütjük, a pörcöt félretesszük. A kockára vágott hagymát és a felcsíkozott paprikát a zsiradékon megfonnyasztjuk, hozzátesszük a tésztát, aranybarnára pirítjuk. Beletesszük a karikára vágott krumplit, megszórjuk a pirospaprikával, elkeverjük, és azonnal felengedjük annyi vízzel, hogy a krumplit ellepje. Beletesszük a szalonnabőrt, paradicsomot, sózzuk. Forralás után lassú tűzön főzzük, míg a krumpli és a tészta megpuhul, és az egész levet felis�sza, forrón ráhintjük a félretett tepertőt. Hortobágyi tarhonya. 4-6 személyre: 1/2 kg krumpli, 20 dkg tarhonya, egy nagyobb hagyma, 20 dkg füstölt szalonna, piros paprika, só, szalonnabőr, 1 zöldpaprika, 1 paradicsom, kolbász. A krumplit kockára vágjuk, a feleresztés után kolbászt karikázhatunk bele. Az elkészítés azonos a slambucéval.

majd porrá őrléssel tartósították. Ittak mézsört, kumiszt (erjesztett kancatej), tarhót (joghurtféle), ünnepekkor bort. A hunok ősi áldozati étele, a keng (ősmagyar pörkölt) és a lédúsabb ta-keng (a gulyás). A keng leírása, Kr.e. 2. századból, Sze-ma Csien Shiji A történetíró feljegyzései című művében maradt fenn: „Végy tüzesre hevített öntöttvas vagy bronz üstöt, és amikor az olyan forró, hogy a belecsepegtetett víz azonnal gőzzé válik, dobjad bele a zsírjával együtt fölaprított disznóhúst vagy a faggyújával együtt apróra vágott birka húsát apróra vágott hagymával. Amikor ezt beledobjuk a forró üstbe, a nagy hő hatására hirtelen kiolvadó zsír vagy faggyú megpörköli a hagymát és a húst.” A kenget és a takenget eleinte nem fűszerezték, hogy megbecsüljék tiszta egyszerűségét.

Találkoztak Nagyszántón az 1948-ban születettek Egy részük elszakadt szülőfalujától, de ugyanolyan szeretettel gondol vissza rá 65 évesen is. Krecz Sándoré volt az ötlet, hogy a vele egy évben született Nagyszántóiak találkozzanak, emlékezzenek, meséljenek az eltelt évtizedekről. A listán szereplők több mint fele el is jött, az egyetlen elhunyt (Gáti Gyula) képe előtt gyertya égett. A megjelentek a következők voltak: Záhuly Etelka, Krecz Sándor, Nemes Gyula, Cret Gyula, Bene Kálmán, Murvai Sándor, Bartók János és Záhu Sándor. Az egyik Nagyszántói ‚48-as, Cret Gyula jelenleg Hegyalján él, de az ünnepségre hazai izeket hozott: a Diós félholdat. A felesége, Julika által sütött süteménynek olyan nagy sikere volt, hogy mire fényképezni szerettem volna, már nem igazán volt mit! De a receptet jó szivvel megosztották. Diós félhold: Összegyúrunk 30 dkg. lisztet, 22 dkg. margarint, 6 tojássárgát, 20 dkg. cukrot, fél csomag sütőport, reszelt citromhéjat. Kétharmadát tepsibe tesszük, rákenjük a baracklekvárt, majd a 6 tojásfehérjéből, 20 dkg. cukorból, és negyed kiló darált dióból vert habot. Ezután ráreszeljük a tészta megmaradt egyharmadát, kb. 20 percig sütjük, majd félhold alakura vágjuk.