Bors Községi Figyelő 20. szám

Bors község időszakosan megjelenő lapja - 20. szám

2015. január - február

1215 - 2015: 800 év és a jövő 8 arca 800 éve említették először Borsot és Biharszentjánost a Váradi Regesztrumban, ezért kitűnő alkalom ez az év, hogy visszatekintsünk múltunkra, gyökereinkre, örökségünkre. Ennek a lapszámnak is több cikke múltidéző, évfordulós megemlékezés, de a következőkben is fogunk olyan témákat érinteni, amelyek régmúlt szellemi kincseinkről, hagyatékainkról szólnak. A múltidézés helyett, viszont nézzünk, egy kicsit előre: mire számíthatunk a jövőben?

1. „Amilyen a nő, olyan a család, amilyen a család, olyan az egész társadalom!” – írta egykor, a 200 éve születetett és 120 éve meghalt Veres Pálné, Beniczky Hermin, a magyar nőnevelés úttörője. A Bihari Református Nőszövetség előírta tagjainak, hogy tanulmányozzák Veres Pálné életét, akinek köszönhetjük, hogy a nők is tanulhatnak, hiszen közel másfél évszázada alapította a Nőképző Egyesületet Budapesten. Azóta már nem a nők iskoláztatása uralja a közbeszédet, hanem, például a magyar nők részmunkaidős foglalkoztatása, a nők aránya a parlamentben (mindkettő 10% alatt), de az üzenet ma is ugyanaz: a nők nagyon sokat tehetnek azért, hogy az új generáció jobbá válhasson. Ezzel a bölcs gondolattal kívánunk Boldog Nőnapot községünk minden egyes hölgy tagjának!

2. Hányadik évbe léptünk? 2015be, mondjuk mi, de ez nem mindenki számára egyértelmű. Kalendárium (calendae: kikiáltani), a rómaiak (Julius Cézár előtt 10 hónapos a naptáruk) így nevezték a hónap első napját. Ők az évet Róma alapításától (i.e. 753, április 21) számították. A görögök az első olimpiától (i.e. 776), a muszlimok Mohamed próféta Mekkából Medinába vándorlásától (622. július 16). A zsidók a IV. századtól a világ teremtését i. e. 3761. október 7.–re teszik (vasárnap, 11 óra 10 perc, 20 másodperc), az év is az őszi napéjegyenlőség első újholdján kezdődik, így a tavaly szeptember 25-én léptek az 5775. évbe. A keresztény Európa Jézus születésének évétől számolja az első évet, amelyet Dionysius Exiguus római apát 525-ben számított ki, azóta kiderült, hogy Jézus pár évvel korábban született. A naptárak a Nap csillagok közötti mozgásán, és a Hold fázisváltozásain alapulnak. A mi szoláris évünk 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc (365 nap és ¼ év), amit négyévenként megtoldanak egy nappal (szökőév). A Világ Naptárszövetsége 1930 óta kampányol egy világnaptár bevezetésén, amely egy 12 hónapos öröknaptár. December 30. után minden év egy világnappal végződik, amely nem tartozik egyik héthez sem, ezt szökőév esetén megismétli, június 30. utánra téve még egy világnapot.

Előnye, hogy minden negyedév 91 napos (két 30 és egy 31 napos hónappal), minden év (és negyedév) vasárnappal kezdődik, tehát az év első munkanapja hétfő, és mindig ugyanarra a napra esnének a születésnapok és ünnepek.

3. Életkilátások. A svéd Gapminder Alapítvány felmérést készített a romániai átlagéletkorról, az utóbbi 200 év adatait vizsgálva. Megállapították, hogy 1800-tól az első világháború végéig átlagosan 35,7 évig éltek az emberek, ez a 20. században jelentősen nőtt. A két világháború, természetesen lefele módosította az átlagéletkort, 1918-ban, például 26,4 évig (Magyarországon 41 évig), 1944-ben, pedig 41,2 évig éltek átlagosan az emberek. A következő évtizedekben szignifikánsan felfele ugrott az elhalálozás kora, 1950ben 61 év, 1980-ban majdnem 70 év, 2000-baen, pedig 70,5 év volt a várható élettartam átlaga. 2013-ban már 73,8 évig éltek átlagosan az emberek. A világban 1990-től napjainkig vizsgálva az átlagéletkort, megállapítható, hogy 6 évvel élnek tovább az emberek, csak Fekete Afrika a kivétel, ahol az AIDS miatt 5 évvel csökkent a várható élettartam. A fejlett országok leggyakoribb elhalálozási oka a szív és rákbetegségek, a szegény országokban a malária, gyomorhurut és a TBC. 4. Pénz. „A pénz nem is jó, nem is rossz; egyszerűen csak kihívás elé állítja a személyiségedet, és még inkább olyanná tesz, amilyen eddig voltál.” - olvastam egy idézetben. Valóban, láttam sokakat, akiknek anyagilag „befutott”, dől hozzájuk a könnyen szerzett pénz, és még kapzsibbá, pénzéhesebbé, zsugoribbá váltak, egyre több kellene nekik. És láttam, igaz keveseket, akiket a jólét hálára indított, jószívűen segítettek, ahol kellett, mert rájöttek, hogy tudásuk, erejük, képességük, és a remek pénzszerzési lehetőség is mind ajándék számukra: nem szükségszerűen jár, mert ők vannak a világon. Egy felmérés (IRES) szerint, a Romániai lakosság több, mint fele legalább havi 2000 lej fizetést tartana ideálisnak ahhoz, hogy tisztességesen megéljen. 10%-uk számára 3000 lej, 5% számára 4000 lej lenne a megfelelő összeg, a megkérdezettek 39%-a alig tudja beosztani egyik hónapról a másikra a pénzét, 16%-nak, még a legszükségesebbre sem elég.

Csupán 26% érné be 1000 lejes fizetéssel - valószínű, hogy ezek többsége nem nevel gyermeket, mert minden gyermek, a szociológusok szerint, kb. 25%-kal csökkenti a jövedelmet. Jelenleg az átlagbér Romániában 1700 lej.

5. Bolygónk állapota. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által közzétett, “Európa környezeti állapota és kilátásai 2015” jelentés szerint, Európa még messze áll attól, hogy a bolygó

felélése nélküli jólétet elérje. A 2020-ig szóló uniós akcióterv kiemelten említi a természeti tőke (a vizek, a termőföld és a levegő) minőségének javítását, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a városok fenntarthatóságának javítását. A kritikusok szerint az ember nehezen adja fel kényelmét, de a kutatások alapján, átlagfogyasztásunk 30%-val is jó körülmények közt élhetnénk.

A jelentés dicséri a szelektív hulladékgyűjtést, a zöld gazdaság növekedését (a környezetvédelmi intézkedések új munkahelyet is teremtettek).

A természet, mint egészségünk, jólétünk záloga lesz a témája a júniusi Zöld Hétnek Brüsszelben. Az üvegházhatású gáz-kibocsátást 80-90%-ra szeretnék csökkenteni 35 éven belül, az utóbbi 20 évben ez csak 20%-kal sikerült. De a csökkentett szennyezés ellenére, az ökoszisztéma folyamatosan romlik, a védett fajok 60%-a veszélyben van, az európai édesvizek fele nincs jó állapotban, az óceánok savasodnak, és az európai földterületek csupán 6%-át vonták be a biogazdálkodásba. A levegőszennyezettség 2011ig 430000 elhalálozásért, a zaj 10000 szívbetegségért volt felelős a városokban, a vegyszerek miatt nő a hormonbetegségek száma.

Tehát, van még mit javítani! A közeljövőben mi is tehetünk valamit: március utolsó szombatján este csatlakozhatunk a Föld Órája mozgalomhoz, és kikapcsoljuk egy órára az áramot, gyertyafény mellett el is beszélgethetünk. A mozgalom (melyhez tavaly már 2 milliárd ember csatlakozott világszerte), éppen azért indult, hogy tudtára ébredjünk: bolygónk megóvása mindnyájunk felelőssége!

8. Az utóbbi év kisbabái Bors községben. Isten hozott, új földlakó!

Cser Attila Ákos (2013, nov. 24) György-Buna Ania Maria (2013, dec. 2) Ilisie Victor Petru (2013, dec. 2) Doca Maximilian (2013, dec. 12) Sanyó Diána Kinga (2013, dec. 18) Lőrincz Bianca (2013, dec. 22) Majoros Dóra Orsolya (2013, dec. 24) Szatmári-Gergely Kende Ogmánd (2014, jan. 15) Racz Petra Zsanett (2014, feb. 4) Póra Abigél Kamilla ((2014, feb. 6) Bagoly Viktória (2014, feb. 8) Gál Anett Júlia (2014, feb. 15) Tóth Hanna (2014, már. 9) Kerezsi Dominik Tommy (2014, márc. 13) Szabó Sofia Natasha (2014, márc. 28) Kűrti Bence (2014, máj. 5) Edu Andrei Madalin (2014, máj. 15) Galva-Tapia Christopher Liam (2014, máj. 15) Filip Naomi Felicia (2014, jún. 2)

6. Az év kezdetének híre! - Élet a halál után: Faként. Minden kegyeletsértés nélkül elmondható, hogy az újévben gondolni kell arra is, hogy nem ez lesz-e az utolsó. Egy sokak számára megdöbbentő ötlet szerint, már nem kell síremlékeket építeni, hogy fennmaradjon nevünk az örökkévalóságnak, hanem a világ számára is hasznosan élhetünk tovább testiekben: fák lehetünk!

Az ötlet kiagyalói olaszok, akik az élet örök körforgásának gondolatából indultak ki, és faként, még hasznára is lehetünk légszennyezéstől terhelt környezetünknek!

Az elhunyt teste egy organikus kapszulában lenne elhelyezve, rajta a kiválasztott fával, az elhunyt testében található anyagok táplálékként szolgálhatnának a fa növekedéséhez. Ha a törvények megengednék ezt a temetkezési módot, parkokat létesíthetnének temetők helyett, és ahelyett, hogy fákat pusztítanának a koporsókészítéshez, a fa szolgálhatna sírkőként. Az elhunytat, pedig faként lehetne „továbbgondozni”.

7. 800 éves múltunk és 2015.

1215-ben, említették először Bors és Biharszentjános nevét a Váradi Regeszt-rumban. A latin nyelvű jegyzőkönyv 1208 és 1235 között készült, részben Ányos mester (Anianus), nagyváradi kanonok és káptalani jegyző munkája. A Váradi székesegyházban levő Szent László sírja előtt történt istenítéleteket, jogügyleteket (végrendelet, büntetőügyek) tar-talmazza, de ami a mi szempontunkból fontos: az említett 711 helységnév között ott található, Bors és Biharszentjános neve is – 1215-ben!

Bors község eseményei, rendezvényei között is lesznek olyanok, amelyek ennek az évfordulónak emléket állítanak, pontosabb programmal a következő lapszámban jelentkezünk!

Silagyi Krisztián Sándor (2014, júl. 7) Gheorghe Alexandru Dumitru (2014, júl. 13) Sebestyén Ianis Milán (2014, júl. 18) Gavris Daniel (2014, júl. 21) Zatykó Barbara Maya (2014, júl. 23) Koch Odette Hanna (2014, aug. 7) Csiger Léda Regina (2014, aug. 21) Tapaszi Hunor Marcel (2014, szep. 16) Ruja Viorel (2014, szep. 17) Kakócz Anna Virág (2014, szep. 22) Marosi Sofia Melania (2014, szep. 29) Major Sándor Zalán (2014, okt. 7) Magyari Hanna Nóra (2014, okt. 10) Dunsoara Anna (2014, okt. 24) Praszler Maya Vivien (2014, nov. 5) Nagy Benjamin Victor (2014, dec. 7) Rácz-Nagy Annabell (2014, dec. 12) Bihari Dániel-Gergő és Viktória-Sára (2014, dec. 22) Szappanos Jázmin (2014, dec. 28) Kerezsi-Nagy Máté (2015, jan. 26) Rácz-Gál Sára (2015, jan. 26)

Színes hírkavalkád

2

Édes, drága Valentinom és a Házasság Hete Február 13 és 15 között a pogány Róma a Lupercalia ünnepet ülte, amely tisztító és termékenységi rítusokból állt (kecskebőr szíjjal ostorozták a nőket a papok, hogy megtisztuljanak és termékenyek legyenek), ezzel engesztelve ki a farkas alakú Lupercus istent. A házasságpárti Junó istennőt is ünnepelték, templomában a lányok jóslatot kérhettek ekkor a férjválasztáshoz, a férjek, pedig virágot vittek feleségüknek.

Mivel a kereszténység kezdetén sok ünnepet tettek pogány ünnepek dátumaira, a Bálint-napi szerelemünnepet is, ugyanis, Valentin püspököt 269 február 14.-én azért is végezték ki, mert keresztény rítus szerint adta

össze a szerelmespárokat. Halála előtt visszaadta a börtönőr vak lányának látását, és búcsúüzenetét így írta alá: „A te Bálintod!”

Szent Bálint a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált, népszerűségét fokozta az első Valentin ünnepség is II. Richárd, angol király udvarában, 1383-ban: ekkor

66 éve együtt

Ennyi állt a virágcsokron és ünnepi tortán, amelyet Nagy Antal és Katalin kapott ajándékba, és ez valóban ki is fejezte a lényeget. A 91 éves Anti bácsi és a 86 éves Kati néni a Nagyszántói Idősotthonban ünnepelték a ma már ritkaságszámban menő eseményt, hogy 66 éve mondták ki egymásnak a boldogító igent. Sokáig Bukarestben éltek, Anti bácsi ezredesként dolgozott, azután visszasodorta őket az élet Bihar megyében, végül a Nagyszántói öregotthonba.

adták elő Geoffrey Chaucer „Madarak parlamentje” című költeményét, mely a madarak párválasztásáról szólt.

Szép legenda, de ma már erőltetett giccsé változott, amerikai mintára. A polgárosodás magával hozta a szerelem idealizálását az érdekházasságok után, de kiderült, hogy a csupán szerelemre épülő kapcsolatok sem tartanak sokáig. Pszichológusok szerint, a partner idealizálása 3 évig tart, a válság a 7. évben jelentkezik (gyakran a házépítés, gyermekvállalás után, addig a közös gond összetartotta a párokat).

Ma már nem csak a sok kudarcba fulladt, látszatkapcsolat a probléma (régen is volt, sokan máshol vigasztalódtak), de a társkeresés is problémásabb lett a mai társadalomban.

Divatszó lett a szingli (amerikai, japán

megavárosokban már ezrével építik a mini garzonlakásokat a házasodni nem akaró 30-as, 40-eseknek), és mingli (együtt vannak, de külön élnek).

Nem véletlen, hogy közel 20 éve Angliai kezdeményezés nyomán, február 2. vasárnapját a Házasság Világnapjának nevezték ki, az ezt követő hét, pedig a Házasság Hete. Magyarország is ünnepli 7 éve a ma már több mint 20 országban megrendezett eseményt. A Házasság Hetét a Valentin-nap ellensúlyozásáért is tartják, ráirányítva a figyelmet, hogy az igazi élet a lángoló szerelem után kezdődik, és fontos a család értékeit hangsúlyozni, népszerűsíteni, akkor, amikor a házasságok fele válással végződik, a gyermekek 2/3-a csonka családokban nő fel.

Egyetemes imahét

A fia és unokái is távol élnek, Németországban, de a jeles esemény összeterelte a családot. Sok mindent mesélhetne az eltelt közel hét évtized, de ami fontos, az öröm, az összetartozás érzése, a „jóban-rosszban” együtt, mind benne volt ebben az eseményben. Mert ünnepelni kell, amíg lehet, amíg megvagyunk egymásnak. Az öregotthonban főzött ünnepi menüt és a tortát kellemes beszélgetés mellett fogyasztották el az Anti bácsiékkal ünneplő vendégek.

A 2015-ös imahét témáját a brazíliai keresztények dolgozták ki, mottója Jézus kérése a samáriai asszonyhoz: „Adj innom!” (Jn 4,7). Községünk falvaiban is megtartották az imaheti alkalmakat, a kijelölt igehelyek alapján, más gyülekezetek lelkészeinek és kórusainak szolgálataival. Az első két kép Biharszentjánoson készült az Érszőllősi gyülekezet lelkészének és kórusának szolgálata alkalmával, míg a lenti kép Borson készült, a Nagyvárad Rogériuszi gyülekezet lelkészének és kórusának szolgálata alkalmával.

Az Imahét programja: 1. nap: Samárián kellett pedig átmennie / 2. nap: Jézus az úttól elfáradva leült a forrásnál / 3. nap: „Nincs férjem” / 4. nap: Az asszony pedig otthagyta korsóját / 5. nap: „Merítőedényed sincs, a kút is mély” / 6. nap: „Örök életre buzgó víz forrásává lesz benne” / 7. nap: „Adj innom” / 8. nap: Sokan hittek benne az asszony szava miatt.

A Szentjánosi imaheti alkalmak hangfelvételei meghallgathatóak Biharszentjános honlapján a következő linken: http://szentjanos.ro/imahet/

Szent Karácsony ünnepen Karácsony estéjén községünkben is megtelnek a református templomok padjai, kicsik-nagyok

együtt ünnepelnek. A földre szállt Isten Fiának csodájáról, isteni és emberi szeretetről, ajándékról szólnak a szavak szószéken és a karácsonyi műsorban egyaránt. Hogy mennyi marad ebből az ünnep után, az kérdéses, sokszor még az Új Évre sem jut már belőle. De a remény, hogy lehet jobb, tisztább az élet, minden Karácsony estén megújul az emberi szívekben, persze, már aki valóban az isteni gyermek születését ünnepli, és nem valami nyugatról importált giccset. Képeinken a szentjánosi angyaljárást és a nagyszántói zenés árnyjátékot láthatjuk.

Kiadja a Borsi Polgármesteri Hivatal - Szerkesztőség: Bors Nr. 200. email: borsifigyelo@gmail.com Felelős kiadó: Bátori Géza, Főszerkesztő: Szatmári-Gergely Kinga, Tördelő szerkesztő: Major Zsigmond Lapszámunk és a régebbi lapszámok megtekinthetőek interneten honlapunkon: www.primariabors.ro - vagy http://www.facebook.com/polgarmesterihivatal.bors

Színes hírkavalkád

3

200 éve, 1815-ben írta meg Katona József a Bánk Bánt!

Az 1200-as évek elején a birtokos nemesség és az egyház megerősödött, II. Endre király hatalmas földterületeket adományozott híveinek, báróknak és főpapoknak. A várbirtokok eladományozása, viszont felháborította a kisbirtokos királyi katonákat, a várnépet, főleg, mikor a német származású királyné, Merániai Gertrud rokonai és kegyencei is hatalmas birtokokat szereztek. A magyar főnemesek egy csoportja összeesküvést szőtt és a király távollétében megölték a pilisi hegyekben vadászgató királynét, 1213 szeptemberében. A gyilkos Petúr bánék köréből való, talán Péter csanádi ispán, de Bánk is tudott a gyilkosságról.

A Bór-Kalán nemzetségből származó Benke (Bánk), több magas pozíciót is betöltött (Bihari ispán is volt), a gyilkos-

Nyílt nap a Borsi iskolában TANULJ SZAKMÁT MAGYARUL! - felhívással Nyílt napot szervez 2015. április 8-án a Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskola. Várják az elektronikai műszerész, villanyszerelő, kertész, falusi vendéglátó (falusi turizmus) szakmák után érdeklődő 8. osztályos diákok és szüleik jelentkezését!

A Nyílt Napon lehetőségük van megismerni az iskolában oktatott szakmákat, a cégeket, ahol a gyakorlati tevékenységek zajlanak, és meglepetés foglalkozások is várják a csoportokat! Érdeklődni lehet a 0259-316160os telefonszámon.

Hogy vidáman kezdődjön az év! Újévi kabaré Borson. „Feljegyezték Deák Ferencről, hogy az 1860-as években összecserélte a kalapját egy fiatalember hasonló fejfedőjével.

Amikor az visszavitte a kalapot az ismert politikusnak ezzel a szavakkal: - Összecseréltük a kalapjainkat. Úgy látszik, a fejméretünk körülbelül megegyezik. - Deák erre ezt válaszolta: - Körül igen, de belül nem.”

Ehhez hasonló anekdotákkal fűszerezett, zenés-táncos előadást mutatott be a Kabaré 30 címmel az M.M. Pódium színház Borson, január 18-án. A Váradon is élt „kabarékirály”, konferanszié, Nagy Endre által vezetett század eleji kabarészínpad műveiből, kupléiból, dalaiból, és anekdotáiból (Nagy Endre maga is gyűjtötte ezeket) kaphattak ízelítőt az érdeklődők. A Meleg Attila

– Molnár Júlia nevével is fémjelzett társulatot minden községben telt házzal fogadják, Bors községben úgy tűnik, lanyha az érdeklődés, ugyanis a fél termet alig tudták megtölteni. A zenés – táncos - humoros, század eleji nosztalgiaműsor a megjelentek számára egy kellemes kikapcsolódást jelentett.

ság idején épp az ország nádora, a gyilkosság után megválik tisztségétől, de a király újból kegyeibe fogadja. Az összeesküvéshez kapcsolódik János, esztergomi érsek híres kétértelmű levele, amikor a merénylők tanácsot kértek tőle: „A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.” (Nem tett vesszőt, így a válasz kedvező és elutasító is lehet).

Ebből a történelmi eseményből táplálkozó dráma eseményei, összejátszanak községünk 800 éves ünnepének eseményeivel is, ugyanis 2 évvel Bors és Bihar-szentjános írásos említése előtt, 1213-ban ölik meg Gertrudist! A mű, pedig kereken 200 éve született, Katona József az Erdélyi Múzeum pályázatára írta meg

művét. A művet eleinte említésre méltónak sem találták, az első bemutatóra is csak az író halála után került sor, de Habsburg-ellenes propagandának minősítették. A mű történelmileg sem teljesen hiteles, ugyanis Bánk feleségét nem a királyné öccse, Ottó, hanem Berchtold csábította el, csakhogy az kalocsai érsek volt, és így nem szerepelhetett a műben csábítóként. Gertrudist sem biztos, hogy Bánk ölte meg, aki nem bán volt már ekkor, hanem az ország nádora, a király után a második ember. A közelgő Március 15.-i események kapcsán azt se feledjük, hogy a Bánk Bánt épp a forradalom kitörésének estéjén szerették volna bemutatni, de a forradalmi események miatt, csak egy héttel később láthatta a közönség.

250 éves Erdély címere (1765- 2015) Erdély címere a három kiváltságos erdélyi nemzet: a magyar, a székely és a szász jelképeit egyesíti. Valószínűleg Báthory Zsigmond uralkodása alatt, 1590-ben alakult ki, de hivatalosan Mária Terézia adományozta a címert, a fejedelemség rangjára emelt Erdélynek 1765-ben.

A magyar nemzetet a fekete turulmadár, a székelyeket a nap és a hold, míg a szász székeket (Kőhalom, Medgyes, Nagysink, Sebes, Sze-

ben, Szászváros, Szerdahely) a hét vörös bástya jelezi. Erdély önállósága idején egyes fejedelmek saját családi címereikkel ötvözve használták a címer elemeit. A címermezőt vörös pólya osztja két részre. Fent kék alapon arannyal fegyverzett, vörös nyelvű, fekete sólyom (turul) található, jobbról arany naparctól, balról ezüst fogyó holdtól kísérve. Alul arany alapon hét vörös bástya fekete kapukkal és 2-2 ablakkal ellátva található két sorban (4+3) elhelyezve.

A hónap témája

4

Bálok évadja - Farsang: a szerelem kezdete és a malacok vége 630 éves báltörténelem A „bál” neve az olasz „ballare” (táncolni) szóból ered. A krónikák szerint először 1385-ben, a franciaországi Amiensben rendeztek bált, ahol még középkori merev ruhákban lejtették a táncot. Medici Katalin vezette be, hogy a nők könnyű, kivágott ruhában is megjelenhetnek, de akkor még kötelező volt az álarc viselése.

A díszruhákat sok esetben évekig varrták, hímezték-gyöngyözték. A híres Napkirály, XIV. Lajos udvarában terjedt el a bálozás szokása, igaz akkor még csak az uralko-

dók engedélyezhették. Kereken 300 éve, 1715-ben a Párizsi operában végre az arisztokraták is rendezhettek bált, később a gazdag polgároknak is küldtek meghívót. És kereken 200 éve, az 1815-ös Bécsi kongresszus (Napóleon bukása utáni tanácskozás) ideje alatt is bálokat rendeztek, ahol kiiktatták a lassú, udvari táncformákat, és a keringő diadalútja megindulhatott (azóta sincs bál, keringő nélkül).

Az első pesti bált 25 év múlva rendezték Liszt Ferenc tiszteletére, ahol a csárdás is helyet kapott. Akár földbirtokosok, polgárok, vagy iparosok, parasztok szer-

vezték a farsangi bálokat, akár cigány-, vagy dzsesszbanda játszott a mulatságon, egy valami közös volt benne: a szerelemről, párválasztásról szóltak.

A cél az volt az év eleji báli évadban, hogy elkeljen a leány, mert a ruhák vásárlása, utazás, kísérők fogadása, mind komoly anyagi terhet jelentett a családnak.

A parasztság körében is elkezdődtek ezután a tavaszi munkák, és már nehezebb volt válogatni a számba jöhető partik között. A mai báloknak már más a funkciója, inkább szórakozás, kikapcsolódás, és az álarcok is, amelyek mögé egykor olyan jó

volt elrejtőzni, és amely mögött másnak érezhette magát az ember, - elmaradnak, sajnos a mai farsangi bálokról.

Farsangi bál Nagyszántón „állati nőkkel”

A magyar farsang ősi hagyományaihoz tartozik a mulatozás, eszem-iszom mellett az alakoskodás, az ebből kinövő népi színjátszás és a párválasztás is.

Elmondható, hogy ezek mind szerepeltek a Nagyszántóiak farsangi mulatságán, a közösségben tenni akaró, középkorú csapat jóvoltából.

A nagyszántóiak második alkalommal szerveztek farsangi bált február 7.-én, a rendezvényt felvállaló lelkes társaság ugyanaz volt, csak a vendégek száma duplázódott meg. A disznótoros menü megmaradt, kis változtatással: a kolbász, hurka, és fánk mellett most orjaleves, töltött káposzta, és képviselőfánk is szerepelt az étlapon. A zenés szórakoztatást, a talpalávalót az Aperitif biztosította, akik az asztalok

mellett is elhúzták a nótáját a vendégeknek. Ez most kiegészült Molnár Júlia színésznő egyéni produkciójával, aki ismert operett slágereket, nótákat énekelt, a bálozók közül sokan táncra is perdültek.

A szervezők, a Dani, Krecz, Vasadi, Kerekes és Gál családok, Zétényi Olga és Mihucz Klára már napokkal a bál előtt sürgölődtek, sütöttek, főztek, termet díszítettek, Kiss Éva színes farsangi maszkokat is készített minden vendég poharába.

De mivel a farsang nem csupán kolbászról és táncról szól, hanem párválasztásról és beöltözésről is, a Libabálon edződött lelkes asszonycsapat, egy humoros jelenetet mutatott be, az egyetlen bátor férfi, Vasadi Béla közreműködésével. „A nő 7x, avagy állati nők!” című, tréfás pantomimban különböző, állatnévvel jellemzett nőtípusok jelentek meg, azok jó és rossz oldala. A Szatmári-Gergely Kinga által felolvasott szöveget az „eladósorban” levő, beöltözött nők nagy beleéléssel játszották el.

A nők ezen az estén ledobták állarcaikat, előkerült a pőre valóság, a férfiaknak csak választani kellett, ha tudtak a bőség zavarában. A Dani Éva, Zétényi Olga Krecz Ilona, Gál Berta, Kerekes Margit és Szatmári-Gergely Bejke előadásában kiderült,

hogy milyen az tyúkanyó típus, ha anyatigrissé válik, hogyan lesz az öszvérként szolgáló házicselédből pénzéhes hiéna, a méhkirálynőből házisárkány, a cicamicából vérszívó, a barátságos kutyusból okoskodó bagoly és a galamblelkű kislányból harcias lovas amazon. A tréfás bemutató bizonyította, hogy a humor, játék nem csak bizonyos korosztály kiváltsága! Éjfél után előkerült a tombola, a fődíjak közt szerepeltek disznóból készült finomságok is.

A Bihar megye több településéről, és Magyarországról is érkezett vendégek hajnali háromig ropták a táncparketten. Már többen jelezték, hogy a következő nagyszántói bálokra is szívesen visszatérnek.

Gasztroszínház Biharszentjánoson – disznótoros bállal egybekötve Kenyeret és cirkuszt a népnek! – mondták a római császárok, akik a nép elégedetlenkedését ingyen kenyérrel és gladiátor viadalokkal csillapították. Sajnos, ez az elv ma is jól működik, hiszen egymást érik az alacsony szín-

vonalú, italos-csórékolbászos, zenés rendezvények, részegségbe torkolló ital-partik a klubokban. Egyes vendéglők színvonalasabbal próbálkoznak, kon-certeket szerveznek, stand-up comedy előadókat hívnak. A siralmas kulturális

élet fellendítése volt a célja az utóbbi években megjelent Gasztro - színházaknak is.

Vendéglőkben színházi előadásokat, kabarékat, zenéstáncos műsorokat nézhetnek meg a vacsorára érkezők, de létezik már a vendégeket a

nyomozásba bevonó krimiest, félelmetes Drakula-est, megfelelő étellel (persze, nem a vendég az áldozat). Megvolt ennek az előzménye, gondoljunk csak az orfeumok, revük, zenés kabarék világára, ahol élményt és vacsorát összekö-

Bors községben is továbbléptek a zenés-vacsorás báloktól, hiszen két éve már kabaré előadás is szerepel a mulatságokon. Biharszentjánoson kezdődött, a tavalyi disznótoros bálon, ahol humoristák fellépésével tették színesebbé a rendezvényt.

Az idén ez az élmény még fokozódott, hiszen Forgács Gábor és Straub Dezső szórakoztatta a nagyérdeműt a színpadon. Lőrincz Lajos alpolgármester és Kupás Tibor kulturális referens által szervezett bál így igazi színházi élményt is nyújtott, emellé társult még a kétfogásos disznótoros vacsora, hagyományosan elkészítve.

A fal mellett sorakozó, stílusosan, papírmalaccal dekorált asztalokat már nyolc óra után elfoglalta a 230 vendég, de nem unatkoztak a humoristák fellépéséig, hiszen két órán keresztül a nagyváradi Sanzon együttes zenéje csábította a táncparkettre őket. Az együttes hegedűse a század eleji mulatók hangulatát is felidézte játékával. A bál szervezésében a református egyház Nőszövetségének tagjai is kivették a részüket, hiszen a toroskáposzta mellett kolbász, hurka, tepertő, bőrsajt és kocsonya, tehát a teljes disznótoros menü is az asztalra került.

Hogy egyesek nehogy visszaéljenek a helyzettel, és ingyen

mulassanak (mint ahogy ez már máshol megtörtént), a belépőjegy tartalmazta az ételjegyeket is. Az évente visszatérő szépséghibája a bálnak, hogy a vendégek nagy része az utolsó 1-2 napon jelentkezik, ez már községünk több rendezvényén is problémát okozott.

Szentjánoson is az utolsó 2 napon jelentkezett a résztvevők egyharmada, ami a főzésnél komoly probléma, hiszen arra napokkal előtte kell készülni.

Jó lenne ezután erre is figyelni!

A jó hangulatot a televízióból már jól ismert humoristák, a Straub-Forgács páros fokozta a végletekig, akikből dőlt a humor bő másfél óráig. „Még 3 órán keresztül is len-

töttek. De a gasztro-színház mégis más, hiszen emelni kívánja a színvonalat, a darabok, humoros - izgalmas előadások igényesebb emberekhez szólnak (legújabban modern művészeti kiállítást is szerveznek vacsoraestek köré)

Bálok évadja

ne mit mondanunk!” - mondták tréfásan az alpolgármesternek, de ez a műsor is nagy tetszést aratott, többször

5 mint egy félóráig tátogó könnyűzenei sztárocska a falunapokra, és persze, a tehetség sem volt ugyanolyan.

A jó humor ismérve, hogy nem ködösíti a valóságot, de tud nevetni rajta, ennek meg is felelt a két humorista, akik önmagukat is parodizálták.

A két művész szájára vette a hazudós politikusokat, az autókereskedőket, a romákat (kitűnő cigánynóta-paródiákat is hallhattunk), jódliztak és énekvisszatapsolták őket. Érdemes meg- tudásukról is bizonyságot tettek.

A részeg emberről szóló paródia kijegyezni, hogy a két humorista együtt kevesebb gázsiért jött el Szentjánosra, tűnő összjátékukat is dicsérte, koru-

kat meghazudtoló mozgékonyságuk és jó színészi képességük bizonyította, hogy itt nem csak a vicc vitte az előadást. Jeleneteik gyakran Bors községben játszódtak, hogy a helyiek is érintve érezzék magukat, végül, egy bravúros Karinthy verssel búcsúztak: „A halál szolgája, és a halász Olgája találkoztak: Alászolgája!”

A szűnni nem akaró taps bizonyította: nagyszerű élmény volt az est mindenki számára. (Képek és részletek a humorestből a Polgármesteri Hivatal Bors Facebook oldalán megtekinthetők).

A VII. Jótékonysági Iskolabál Biharszentjánoson A népmesék bűvös hetese mindig valami beteljesedésre, tökéletességre utal, remélhetőleg, a 7. alkalommal megrendezett iskolabál is elérte célját.

Mert jó látni, hogy pedagógusok, gyermekek, szülők és cégek együtt megmozdulnak egy jó cél érdekében, a jövő generációját segítve. Kívánunk még 7x7 jótékonysági iskolabált, és hogy legyen kiknek megszervezni Szentjánoson. Az alábbiakban Gagyi Annamária tanítónő beszámolóját olvashatjuk.

2015 január 30.-án tartottuk meg Biharszentjánoson a Lónyay Tivadar Általános Iskola batyus jótékonysági iskolabálját.

A 7. alkalommal megrendezett bálnak már hagyományai vannak. Ezek közül a fellépőket és a tombolasorsolást említem meg. Az est folyamán fellépő csoportok tagjait főleg iskolánk diákjai alkották, de a borsi meghívottaink is szívesen fogadták felkérésünket. A rendezvény helyszíne a Biharszentjánosi

Kultúrotthon volt, melyet teljes egészében a Borsi Polgármesteri Hivatal bocsájtott rendelkezésünkre.

Az est házigazdája idén is Bíró Erzsébet tanítónő volt. Gyulai Edina aligazgatónő megnyitó szavai után egymást követték a fellépők: a Margaréta Majorettcsoport, a Biharszentjánosi Sunshine, Király Boglárka, Pénzes Petra, a Galagonya Néptánccsoport és a Szentjánosbogár Néptánccsoport. A fellépőket péksüteményekkel kínálhattuk a Sandy sütőde jóvoltából. A diákok fellépését Apáca show követte, melyet néhány „bevállalós” tanárnő adott elő. Ezután a táncos kedvű vendégek uralták a táncparkettet. A talpalávalót a Happy End zenekar szolgáltatta, melynek két tagja is iskolánk padjait koptatta valamikor.

A tombolasorsolást a gyerekek már nagyon várták. A sorsolásra kerülő tárgyak egytől-egyig pedagógusok, családok, továbbá a Református Egyház,

a S.C. ICAPRESS IMPEX S.R.L., a S.C. RICHTER SERVICII S.R.L. és a helybeli virágüzlet felajánlásai voltak. A gyerekek számára a legizgalmasabb pillanat egy élő nyúl sorsolása volt, melyet mindegyik csöppség szívesen vitt volna haza. A tombolatárgyak mellett pénzadományokat is kaptunk magánszemélyektől, valamint a S.C. KOLO S.R.L. és a S.C. ROMGAPA TRADE S.R.L. helybeli cégektől.

Az összegyűlt összeget és a 100 liter gázolajat, amit ugyancsak a S.C. K.O.L.O. S.R.L. adományozott, kirándulásra fogjuk fordítani, melyen iskolánk minden tanulója részt vehet majd. Ez a bál azt is jól bizonyítja, hogy az iskolánkhoz tartozó pedagógusok, szülők és gyermekek, valamint a község világi és egyházi elöljárói nemcsak hatékonyan dolgoznak együtt, hanem az együtt szórakozást is igénylik. Nagyon szépen köszönjük mindenkinek az adományokat és a felajánlásokat!

Farsang idején állt a bál a Borsi tanintézményekben is A farsang vízkereszttől (január 6) hamvazószerdáig temető - tavaszváró ünnep, (a Húsvét előtti 40 napos böjt kezdete) tartó esemény, tél- ahol a mulatozáson, tréfacsináláson, lakomákon és párválasztáson van a hangsúly. Az elnevezés a német „faseln” (fecsegni) szóból ered, a magyarok a német szokásokat is vették át, nem az olasz karneválét (carne vale: húst elhagyni).

A karnevál amúgy csak a „farsang farkát”, Farsangvasárnaptól Húshagyókeddig terjedő 3 napot öleli fel.

A borsi tanintézményekben a farsang és a karnevál szokásai keverednek, hiszen van benne mulatság, népi játék, télűzés, lakoma, móka és nevetés, ugyanakkor, álarc, alakoskodás, más bőrébe bújás. Az ötletes jelmezek igazolták, hogy szülők-gyermekek nagy izgalommal készültek az eseményre, a megszokott öltözékek, - a harcias fiúk, tündérszép királylányok

mintha háttérbe szorultak volna, és több volt a humoros jelmez. De a móka és a farsangi fánk, a gyermekek örömére, megmaradt.

Malac-sirató farsang kezdetén – Böllérversenyt szerveztek Nagyváradon Disznót sok helyen vágnak, de feldolgozni már egyre kevesebb fiatal tudná, és a jó kolbásznak, sonkának, disznótoros káposztának is megvannak a maga fortélyai.

Községünk farsangi báljain is disznótoros vacsora várta a vendégeket, de január második szombatján egy nagyszabású, megyei szintű böllérversenyen is megmutathatták a Bors községbeliek, hogy mit tudnak. A szervezés nem volt a legkitűnőbb, hiszen az utolsó pillanatban tudták meg a részleteket, a sátort a verseny előtt elvitte a szél. De mire délfelé, kilátogattam az Era Shopping parkolójában megrendezett eseményre, már a disznót feldolgozta a borsi csapat, az edényekben vígan rotyogott a napi menü. A sebtében összehozott csapat is tarka volt, mint az Európai Unió, hiszen a Hegyesi család személyében Kisszántóiak, a Kakócz testvérek személyében Szentjánosiak, a Polgármesteri Hivatal alkalmazottai személyében, pedig Borsiak is voltak, és Nagyszántói-

ak képviselték a kóstolókat. A 8 tagú csapat (Hegyesi László és fia, Bátori Géza és Judit, Kakócz Lajos és Norbert, Kónya Attila és Kerecsenyi Imre) csak 12 lejes ételjegyekért volt szabad árulja az elkészült finomságokat, mert a cél az volt, hogy ki árul minél többet, ki tudja minél gazdaságosabban feldolgozni a szervezőktől kapott disznót. (Persze, volt olyan polgármester, aki maga vásárolt meg sok jegyet, de voltak, akik a versenyre fit�tyet hányva, el is tüntették a sonkákat). A fokhagymás, borsos, paprikás, boros kolbászoknak nagy keletjük volt, a gyermekek részére kevésbé fűszerest is készítettek a borsiak, de a toros káposztát is vitték, mint a cukrot. És mi volt a slussz poén? A kapkodás ellenére a Borsi csapat megkapta a legjobb szervezés díját!

Fókuszban az egészség

6

Ép testben ép lélek - Fókuszban az egészség Február 11, II. János Pál pápa ajánlására a Betegek Világnapja 1993 óta, ugyanis 1858-ban ezen a napon jelent meg Lourdesben a Szent Szűz egy 14 éves lánynak, ezután ott forrás fakadt, és azóta is csodás gyógyulások történnek.

A világnap célja: hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegnek, illetve segítse elő a szenvedés megértését”. A világot rákos megbetegedések, szív- és érrendszeri panaszok, cukorbetegség, újabbnál újabb vírusok sújtják. Az elmagányosodó, anyagiak után hajtó, egymást eltaposó világban beteg az emberek

lelke is. A Kínai orvostudomány évezredekkel ezelőtt kutatta a betegségek lelki okait, a görög-római kultúra is hangsúlyozta az „ép testben ép lélek” fontosságát. A kiegyensúlyozottság, lelki harmónia, a gyűlölet, harag, irigység elvetése, megbékélés, mind közrejátszanak az egészség megőrzésében.

Persze, néha könnyebb gyógyszereket bekapni, mint önmagunkon dolgozni, de gyors megoldásokkal, csak a tünetet kezeljük, nem a betegség okait, amely újból előtörhet. A negatív érzelem kibillent egyensúlyunkból, a szervezetet átjáró energiák nem tudnak megfelelően áramlani, blokkok

keletkeznek, majd ebből kifolyólag betegségtünetek jelentkeznek. Nem mindegy az sem, hogy az emberek hogyan dolgozzák fel az őket ért hatásokat. A kifele és befele forduló embertípusnak megvan a pozitívuma és negatívuma. A befele forduló, gondolkodó, érzékeny embert nevezik kultúrateremtőnek, a nyitottabb, kifele forduló, mozgékonyabbat civilizációteremtőnek, mivel az egyik kulturális értékeket hoz létre, a másik a civilizációt, társadalmat építi.

A negatív tapasztalatokra is kétféleképpen reagálnak: a befele forduló önmagát marcangolja, a kifele forduló a környezetére

ontja dühét. Az önmagunkra és a másokra kivetített agresszió is egyaránt megbetegítő.

Betegséget okozhat az is, ha szükségleteink nem teljesednek be. Ismert az amerikai pszichológus, Maslow híres „Piramisa”, amelynek alján az alapszükségletek helyezkednek el, mint a Testi (étel, ital, alvás, szexualitás), a Biztonság (munka, jövedelem), a Szociális (valahova tartozni), majd a piramis csúcsa felé haladva, ott találhatjuk az Elismerés (megbecsülés, pozíció) és az Önmegvalósítás igényét. A fizikai szükségletek létfontosságúak, de a többi szükséglet hiánya is okozhat betegséget.

Betegségeink lelki okai A testi betegség lelki hátterének van logikája.

Például a páros szervek betegségei (vese, mell, mandula, petefészek), mind a társsal, partnerrel, családtaggal való konfliktusra utalnak.

A kisgyermek is természetesen mindig megbetegszik az óvodában, hiszen csak igy tudja „visszakapni” édesanyját.

De csodálatos, képes magyar nyelvünk is kifejezi betegségünk lelki hátterét. „Szívemre vettem” valamit (szívproblémák), „Nem bírom megemészteni” ami történt (az érzékeny gyomor reagál a stresszre, aggodalomra), „Epés megjegyzések” (az epe reagál saját, vagy mások rosszindulatára), „Allergiás vagyok rá”, „Túlvállaltam magam” (vállproblémák): ezek mind azt mutatják, hogy gondolkodásunk, életvitelünk kell megváltozzon a gyógyuláshoz.

Ájulás: Menekülés a világ problémái elől. Álmatlanság: nyugtalanság, bűntudat, félelem. * Allergia: Elutasítása valaminek (pl. a pollenallergia: terhesség, intimitás, a szőrallergia: szeretet).

Asztma: Sok sérelmet lenyelt, elutasítja a világ „piszkát”. * Alkoholizmus: Értéktelenség, talajvesztés, szabadulás a konfliktusoktól. * Aranyér: Rugalmatlan, görcsös, magába fojt dolgokat, szorongás. * Bélbetegségek: Rossz érzéseket, dolgokat nem tud elengedni. Székrekedés: magába zárt félelmek, régi dolgokon való őrlődés. Hasmenés: ki akarja „lökni” magából dühét, csalódását. * Baleset: Változás szükséges, rossz úton jár.

Csonttörés: kitörési vágy, lázadás a hatalom ellen. * Bőrbetegségek: Zárkózottság, elszigetelődés, védőpáncél a világgal szemben, fenyegetettség. * Bal oldali problémák: Anyával, érzelmekkel, múlttal kapcsolatos gondok. Jobb oldali betegségek: az apával való viszonyra, ésszerű döntésekre utalnak. * Cukorbetegség: Az emberek 4%-át sújtó betegséget elhízás, „A cikkekben az évezredek óta kutatott természetgyógyászati módszereket, a lelki traumák testre gyakorolt megbetegitő hatását taglalom.

Bár az orvostudomány az utóbbi években behatóbban kutatja ezt a

néha vírusfertőzés váltja ki (ez megtámadja az inzulintermelő sejteket). Lelkileg a „cukor” a szeretet elfogadásának nehézségével függ össze. Életkori válságok, változások, krízisek nyomán is keletkezhet (pl. egy állását elvesztett ember nem tud mit kezdeni a felé irányuló szeretettel, mert úgy érzi, nem érdemli meg). Szeretetre szomjazik, de magát sem fogadja el, más szeretetét sem tudja (szomjúság-tünet). * Derékfájás: Túlhajszoltság, munkahelyi elutasítás, vagy attól való félelem, sikertelenség. * Daganat: Régi sérelmek, megrázkódtatás „lerakódása”. * Dohányzás: Vágy önmegvalósításra, kapcsolatteremtésre. * Elhízás: Védőpajzs: úgy érzi nem fontos, nincs biztonságban (ezt étellel kompenzálja), megpróbál „több” lenni, mint ami. * Elmebaj (nem vele született): Menekülés, eltávolodás a valóságtól. Gőg, lenézés. * Epe: Keserűség, sérelmek, közöny. Emésztési probléma: Valamit nem tud megemészteni. * Fejfájás, migrén: Maximalista, nem tűri a kritikát, túlhajszoltság. * Fog: Agresszió, valamit elfojt, amit szeretne megtenni, rágódik valamin, döntés halogatása.

Fül: Nem akar meghallani valamit, vagy nem értik meg. * Frigiditás, impotencia: Félelem az önkontroll elvesztésétől, sikertelenségtől. * Gerinc, hát: Túl sok a teher rajta, támaszt keres. De lehet alázat hiánya is (nem tud meghajolni). * Gyomor: Rettegés az ismeretlentől, aggodalom, önbizalomhiány, bántják. * Gyulladás: Fél feldolgozni egy problémát. Köszvény: Uralterületet, a vélemények megoszlanak, sokan elutasitják, sarlatánságnak állitva be, mások szerint, mivel a jelenlegi tudomány valóban nem tudja mindenre a választ, jó lenne az egész embert gyógyitani, nem csak a

kodási vágy, türelmetlenség, harag. * Hajhullás: Új korszak kezdete, vagy visszahúzódás. * Hasi panaszok, kövérség a hason: Anyagi félelmek, önzés. Hányás, herpesz: Elutasítás, undor. * Hasnyálmirigy: Érzelmi és anyagi háttér hiánya, bűntudat. * Húgyhólyag: Visszafojtott érzelmek, lelki nyomás. * Kóros soványság: Megtagadja az életet, elfojtja a nemiséget, bűntudat. * Koszorúér-elmeszesedés: az érzelmek visszafojtása.

Lábfejpanaszok: Nem tisztázott a múltja, gyökértelennek érzi magát.

Lábszár: Rettegés a jövőtől. * Leukémia: Az élet befogadásának képtelensége. Belső gyötrődés, önkínzás, kétségbeesés. * Magas vérnyomás: Túl merev, görcsöl egy problémán.

Alacsony: Félelem a felelősségtől. * Mandulagyulladás, Garat: Védő funkciójuk van, félti önmagát, elfojtott érzelmek és ambíciók, önkifejezés hiánya, nem tudja lenyelni, ami vele történik (ha fájdalmas nyeléssel jár). * Májbetegségek: Dühös és haragvó, gyanakvó, hibát keres magában is, mohó, méregtelenítés szükséges. (A máj élettartama kb. 300 év, mégis hamar tönkretesszük)! * Mozgásszervi betegségek: Rettegés az események fölötti uralom elvesztésétől. * Mell: Anyasággal, gondoskodással probléma. * Női szervek betegségei: Nem éli meg a nőiséget, szexualitás elutasítása. * Nyak: Merevség, önfejűség.

Orr, Nátha: Elege van a világból, de kerüli a konfliktust (tüsszentés: ingerektől megszabadulni). Orrvérzés: tünetet. A másfél éve, több forrásból gyüjtögetett anyagból ennyit tartottam meg, mert ezeknek a módszereknek a gyógyhatásai a beszámolók szerint eredményesek, nem egy igazságtartalmát saját bőrömön is

Mellőzöttség, megbecsülés hiánya.

Orrpolip: Nem kívánt gyermek, önzés, részvétlen. * Pajzsmirigy: Ha alulműködik, fél a változástól, ha túlműködik, sokat stresszel, és nincs jövőképe. * Reuma: Önmagát és kapcsolatait nem tudja elfogadni, elnyomják, becsapják. * Sérv és Vállpanaszok: Túlterheli magát. * Szembetegség (ha nem vele született): Valamit nem akar meglátni. Rövidlátó: a jövőbeni dolgokat hárítja, a távollátó: az orra előtt levő dolgok felett huny szemet. A rövidlátás utalhat gőgre, csak magát látja, a távollátás nagyravágyásra, a kancsalság ingadozó jellemre. * Szívpanaszok: Sok a gyűlölet, örömtelenség, nem a szíve szerint él. Magány, kisebbrendűség. Szívinfarktus: Túlbecsüli erejét, a hajsza kiszorítja az örömöt. * Tériszony: Fél a bukástól és a sikertelenségtől. * Térd: Önfejűség, alázat hiánya, rugalmatlanság. * Porckorongsérv: Döntésképtelenség. * Torok, Gége, Hangszállak: Nem meri kimondani, amit szeretne, nem vállalja fel magát. Hörghurut, Köhögés: Családi viták, agresszió elfojtása. * Tüdő: Szomorú, nem érzi magát elég szabadnak, esetleg rossz kapcsolat, harag a külvilággal. * Vérszegénység: Passzivitás, életenergia csökkenése. * Vese: Félelem a társ elvesztésétől, kapcsolati problémák (jobb: férfival kapcsolatos, a bal nővel). Vesekő: megkövesedett, rossz kapcsolat. Egy hiányzó, leálló vese (gyermeknél): 1 szülő hiánya. * Viszketés: Ingerlékenység. Visszér: Rugalmatlan, merev, zárkózott. tapasztalhattam. Persze, megelőzni kellene a bajt, de ha egészségünkről van szó, nem árt több módszerrel kisérletezni (főleg, amelyeknek nincs mellékhatása), mert az orvostudomány is kisérletek által fejlődik.”

Századunk pestise: a Rák Február 4, a Rák Világnapja.

Már nem csupán a felnőtteknél kongatják meg a vészharangot (becslések szerint, 50 év múlva minden második embernek lehet rákja), de a gyerekeknél is évi 2 %-kal nő a rákosok aránya (kb. 230 gyermek lesz rákos évente). A kemoterápia sem megoldás, mert az egészséges sejteket is pusztítja, végstádiumban, pedig értelmetlen.

Jöjjön hát a természet csodapatikája! Vannak élelmiszerek, amelyek a kutatások szerint is védelmet biztosíthatnak. Ilyen, a fokhagyma (természetes antibiotikum is), az erős paprika (a

csípősségéért felelős kapszaicin megakadályozza a rákos sejtek kialakulását és elszaporodását), a gránátalma (megbénítja a rákos sejtek kifejlődését, az ősi indián gyógyítók prosztatarák ellen alkalmazták), a brokkoli (egy amerikai kutatás kimutatta, hogy a brokkoliban rejlő sulforaphane nevű vegyület megtámadja a rákos őssejteket, főleg a mell-, bőr-, prosztata- és vastagbélrákét, és mustárral, retekkel fogyasztva még nő is a hatása). Említésre méltó még a zöld tea, amelyet a kínai gyógyítók, már 5000 éve alkalmaztak rák, krónikus betegségek, Alzheimerkór ellen. A sárgarépalé megemeli a karotinoidok szintjét a vérben, és ez 1/3-val csökkentette a rákos

sejteket egy kutatás szerint. (Egy rákból felgyógyult nő kiszámította, hogy ehhez 2.3 kg. sárgarépa leve szükséges naponta). Híres még a Gerson-terápia, a sárgarépa-almalé fogyasztás, ugyanis a sárgarépa leve molekulárisan szinte teljesen megegyezik az emberi vérrel.

A nyers céklalé csodaszer a rák ellen, antioxidáns hatású, segíti a vörösvérsejtek képzését, méregteleníti a gyomrot és belet, folsavtartalma miatt jót tesz a hormonoknak (várandós nőknél is elengedhetetlen), segít a vashiányban szenvedőknek, májtisztító.

Fókuszban az egészség

7

folytatás a 6. oldalról

A kutatások szerint több mint 1000%ban javítja a sejtek légző képességét, ami rák esetén lelassul. Bizonyos zöldségek (köztük a cékla) hatásáról gyermekként hallottam: orvos ismerősömet, előrehaladott leukémiájából gyógyította ki a kommunizmusban, módszereiért üldözött természetgyógyász, nyers zöldségből, gabonacsirákból álló, húsmentes diétával (a néhai Valeriu Popa módszerei interneten fellelhetők).

A rák elleni harcban gyakran említik, hogy nem csupán a táplálék fontos, hanem a lelki hozzáállás is.

A ’70-es években egy orvos rákos lett, és a betegsége okát kutatva, rájött, hogy minden beteg súlyos traumán esett át rákja kialakulása előtt. Az agyat vizsgálva, kiderült, hogy minden rákos megbetegedésnek megvolt az agyban is az adott területe: tehát a trauma először az agy bizonyos részét betegíti meg, mely kivetül a hozzá tartozó testrészre.

Ilyen érzelmi sokk lehet a biztonság: az otthon, a munkahely, vagy egy családtag elvesztése, válás, nem várt fenyegetés, rossz kapcsolat. Például a tüdőrákot pánikbetegség, halálfélelem okozza (fullasztja a tüdőt), a mellrák anya-gyermek (a gyermek betegsége, elvesztésének félelme) és partner-konfliktussal hozták ös�szefüggésbe.

A szervezet nem a rákba hal bele, hanem a tumor által okozott szövődményekbe, egy létfontosságú szerv leállásába, a szervezet teljes testi-lelki kimerülését, még a diagnózis („fél éve van hátra”) is súlyosbítja.

A betegség okának felismerése, a konfliktus rendezése beindítja az agyban a gyógyulás fázisát, amelynél visszajön az étvágy, a végtagok melegek lesznek, de megjelenhetnek

bőrproblémák, viszketés, görcsök, ízületi és gégegyulladás, vese rendellenességek, fertőzések, aranyérproblémák (ezek a gyógyulás jelei).

Tény, hogy a jól táplált, rendszeresen pihenő és mozgó, anyagi biztonságban lévő ember ritkábban betegszik meg. A terhes nők daganatos elváltozásai is eltűnnek a 3. hónaptól, mivel a terhesség prioritást élvez.

A gyermekkori ősbizalom, amit a családban tanulunk meg kihatással van problémamegoldásunkra.

A rossz példát látó, kusza családi életű, vagy éppen túlféltett ember a stresszes helyzetben lebénulnak, nem hiszik, hogy befolyásolni tudják a történetet, nem tudnak változtatni, reménytelenné, passzívvá, depresszióssá válik, indulataikat elfojtják.

Pedig a betegség legyőzése kimutat-

hatóan jobb azoknál, akik problémamegoldóak, harciasan szállnak szembe a nehézséggel, indulataikat, panaszaikat ki tudják adni, vagy éppen vallásosak (ősbizalomhoz kapcsolódik ez is!)

A betegség oka, tehát nem a külvilágtól függ, hanem attól: mi hogyan reagálunk rá! (Például: a nyugdíjazásra, gyermek kirepülésére reagálhatunk depresszióval is, hogy nincs ránk szükség, de úgy is: több idő jut magamra!)

Sok betegségről írhatnánk még (pl. a cukorbetegség), gyógymódokról is (mint a gyógyfüvek), de mivel lesznek még betegséggel kapcsolatos világnapok, ezekre még a következő 1-2 lapszámban visszatérünk.

A rákkal kapcsolatosan ajánlanék egy rákos gyermekek számára készült könyvet, amely ingyenesen letölthető a következő linkről: http://www.orzokalapitvany. org/a-batorsagproba/ (Bartos Erika: Bátorságpróba)

Egészséges étrend Mediterrán étkezés, melyet már konferenciákon kutatnak: A mediterrán nép sok gyümölcsöt, zöldséget (nem hajókon érlelt, hanem helyi, friss), hüvelyeseket, tejterméket, omega-3 zsírsavban gazdag halhúst, dióféléket, vörösbort fogyaszt, nagy családi összejöveteleken sokat nevet, mosolyogva köszönt másokat, megkérdi hogy van, és délután sziesztázik.

Persze, az olivaolaj és a jó vörösbor is védi sejtjeiket, ereiket, ez a táplálkozás egyensúlyban tartja a rostok, nyomelemek, ásványi anyagok, zsírok és fehérjék mennyiségét.

Tésztaféléik teljes kiőrlésű lisztből készülnek, (egy hízékony ismerősöm fél év alatt 8 kilót fogyott Olaszországban!). Tény, hogy a leghosszabb életűek, nem jellemző rájuk a cukorbaj, szív-és érrendszeri betegség, rákfajták, mint a stresszes nyugatiaknál. Étkezzünk színesen! Minél színesebb egy gyümölcs vagy zöldség, annál egészségesebb! Ugyanis, flavonoidokban, karotinoidokban gazdagok, melyek antioxidánsok, daganatmegelőzők. A sárga citrusfélékben levő C-vitamin védi az immunrendszert, regenerálja bőrünk, megóv a fertőzésektől. A narancssárga szín béta-

karotinra utal, melyből az A-vitamint nyerik (pl. sárgarépa, sütőtök, tojás sárga), szívés érrendszeri betegségek, daganatok elleni csodaszer. Az antocianin miatt kékbíbor a szőlő, áfonya, szilva, ez késlelteti a sejtöregedést, mérsékeli a vércukorszintet, rák és szívprobléma elleni gyógyszer.

A piros bogyós gyümölcsök (ribizli, málna, eper, cseresznye, stb.) és a paradicsom likopin tartalma miatt erős antioxidáns, véd a szervezet anyagcseréjével keletkezett szabad gyökök sejtkárosító hatása ellen (pl. rák). Visszaszorítja a koleszterint, megújítja a bőrt, védi a szívet, és a magzatoknál megakadályozza a DNS mutációt.

A zöld színű (klorofil, lutein) spenót, káposzta, brokkoli, sóska, kel, szintén rákölő, véd a látásromlástól és a megfázástól, de a vesekövesek óvatosan fogyasszák, oxálsavtartalmuk miatt.

Végül, a fehér szint a hagyma, fokhagyma

képviseli, mely baktérium és gombaölő, vérhígító, csökkenti a gyomor, vastagbél, prosztata, nyelőcső és mellrák kockázatát, nem véletlenül kapták a piramisok építői naponta.

A nagy tabuk - átértékelve! Zsír, tej: régen létszükséglet, amely sokáig egészségtelenné vált! A zsírt helyettesítő élelmiszerek (margarin, olaj) negatív hatásait kutatva, viszont a kutatók újból górcső alá vették a színezéket, E-számokat nem tartalmazó zsírt. Kiderült, hogy a szalonnában lévő, Omega-6 zsírsavak csoportjába tartozó arachidonsav éppen hogy csökkenti a koleszterint, jó hatással van a szívre és véredényekre, erősíti az immunrendszert.

Ajánlatos dohányosoknak is fogyasztani, sőt, az alkoholmérgezésen is segít (bevonja zsírral a gyomorfalat, így az alkohol lassan szívódik fel)!

De sokkal jobban átmegy a szervezeten, mint a tapadós olaj (nézzünk csak meg egy

olajosüveget!). Ízületi fájdalmakra, ekcémára, mellgyulladásra is használták a zsírpakolást, a fogfájást is elmulasztja. Persze, mértékkel fogyasztva! Ugyanez a helyzet a tejjel is: zsíros, kisgyerekeknek inkább tápot, mint tehéntejet! Sokan csak üzleti tejet isznak, pedig ha a tehéntej 90%-a víz, gondolhatjuk, mennyi marad a vizezett, zsírtalanított tejben a hasznos tápanyagból!

A tej összetevői minden életszakaszban elősegítik testi, szellemi fejlődésünket, az immunvédelmet. Több, táplálkozással ös�szefüggő betegség (szív- és érrendszeri, magas vérnyomás, vastagbél daganat, csontritkulás, fogszuvasodás) megelőzést is segíti. Két deci tej fedezi a napi kalciumszükséglet és B2, valamint B12-vitamin bevitel mintegy 1/5-ét, az A-vitamin 6, a fehérje 13, a vas 3 %-át, és kiváló minőségű, komplett fehérjét, köztük immunglobulinokat is tartalmaz. Az alacsony tejfogyasztás miatt a gyermekek több mint felénél kalciumhiány van, pedig a kalcium az egyedüli, amelyet nem lehet túladagolni.

Beszélnek még a tej zsírtartalmáról, de az is tény, hogy fölözéssel az ásványi sók nagy része kikerül a tejből.

Gömbölyűen gyönyörű, vagy karcsún sikeres? – A modern testkép és a „Mohó Sapiens”!

Túlzott kövérség vagy soványság… bizony, ma már ezek is betegségek! A divat mindig kialakította ideálját, nincs ez másképp a testalkattal sem. A légiesen vékony egyiptomi, a sportosfiús görög és az aszketikus középkori testalkatot felváltotta a reneszánsz és barokk gömbölyűsége, a karcsú derék - széles csípő divatját tükrözték a ruhák is. A világháború utáni kiéhezett nemzedék újból a gömbölyűséget idealizálta, de azóta egyre soványabbak a nők, a mozgásszegény életmód magával hozta a sportőrületet. Most hol is tartunk? Bár megjelennek a plusz méretű modellek, továbbra is a soványabb a sikeres, mert most az a gazdagság szimbóluma: aki karcsú, az tud sportolni és plasztikáztatni. De a világot furcsa kettőség is uralja: fogyassz töb-

bet, de maradj karcsú! Tény, hogy a világon 1 milliárd ember elhízott, az Európában a felnőttek 60%-a, a gyermekek egynegyede kövér, Amerikában az emberek 3%-a 50 kiló pluszt hord magán.

A háború, éhínség miatt soványabb emberek a jóléttől 10 cm-el magasabbak és kövérebbek lettek, kevesebb a mozgás, Tv, számítógép előtt ülünk, mindenhova autóval járunk (csak az emberek 15%-a jár gyalog munkába).

Az ételekben kevesebb a zöldség, gyümölcs, több a hús, liszt és cukor (régen az utóbbi ünnepi ételnek számított), a reklámok is csábí-

tanak: 1-et fizetsz, 2-őt kapsz akciókkal, nagyobb adagokkal.

Az unatkozó ember pedig nassol, mindent megvesz, mert olcsó és jár neki, és a Homo Sapiensből, Mohó Sapiens lesz, ahogy egy tudós viccesen megjegyezte. A pszichológusok szerint az etetés a szeretet, gondoskodás megnyilvánulása, de ma már a csecsemőket is órára etetik, nem amikor éhes. Ezért jutottunk oda, hogy az egészségügy költségének közel 10%-át már az elhízás gyógyítására fordítja, mert naponta 7 ember hal meg az elhízás szövődményei miatt. Kutatások bizonyítják, hogy a kövérség hátrány a

munkaerőpiacon, egy repülőtársaság, például extradíjat akart bevezetni a nagyon kövér embereknek, mert megnövekszik a kerozinfogyasztás. És míg Afrika éhezik (a menyasszonyt egyes törzseknél, napi 30 liter tejjel hizlalják, mert ott a kövérség a gazdagság szimbóluma), a nyugati ember betegesen soványra fogyasztja magát.

Ez sajnos, már a fiataloknál is probléma, minden 3. kövérnek érzi magát, internetes oldalak adnak tiniknek tanácsot, hogyan legyenek csont soványak (mert a „kiválasztottak” tudnak uralkodni testi szükségleteiken!)

Megfordult a világ: míg régen a lányok akartak olyan gömbölyűek lenni, mint az anyjuk, ma a nők akarnak olyan soványak lenni, mint egy kislány.

800 éves múltunk

8

A középkor árnya és ragyogása: 1215 – és 800 éves múltunk Az 1215-ös év a középkori „Lovagkor” (8-13 század) végén helyezkedik el. A Középkor a Római Birodalom bukásával kezdődött (476) és Amerika felfedezésével (1492), mások szerint a Reformáció kezdetével (1517) ért véget. Lezárult a népván-

dorlás, létrejöttek a feudális államok, intézményessé vált a kereszténység, és terjedni kezdett a 7. századtól az iszlám. 732-ben Martell Károly frank lovagokkal elűzi az Európába zúduló arabokat, majd a lovagok két évszázadon át jelentős szerepet kaptak a

pápa által meghirdetett keresztes háborúban, a Szentföld felszabadításában. (Az egyház ekkor a világi hatalom fölé emelkedett.) A 14. században éhínség, járvány, és több évtizedes háború tizedelte a kontinens lakosságát (az 1300-as évek pestise

Európa 1/3-át kiirtotta), a pápaság hatalma megingott, a királyi hatalom, abszolutizmus megerősödött. A reneszánsz és humanizmus utat nyitott a tudománynak, művészeteknek, felfedezéseknek, életszeretetnek, lezárva ezzel a „sötét” középkort.

Hogyan éltek őseink 800 évvel ezelőtt?

Otthonaik. A lakosság 90%-a paraszt volt és vidéken élt. A jobbágy köteles adót fizetni földesurának (kilenced) és az egyháznak (tized) is, és ingyen dolgozni egy napot havonta. A parasztok szalmatetős, vályog és fakalyibákban éltek, az ablakokon juhhártya volt (az üveg csak az 1500-as években terjedt el a polgároknál). Berendezésük ágyból, padból, asztalból, ruhásládából és tűzhelyből állt. A nemesek kővárakban éltek (nehezen lehetett fűteni, ezért gyakori a megfázásos betegség), de a várlakók többsége egy nagy közös teremben evett és aludt, fáklyával és mécsessel világítottak.

A parasztnak egy ruhája és egy köpenye volt, a fehérneműt nem ismerték. A gazdagabbak a keresztes hadjáratok után átvették a keleti pompát, használták a kínai selymet, porcelánt, fűszerezik ételeiket. Addig a parasztok étele a gabonakása volt, a nemesek sok húst ettek, amitől köszvényesek lettek.

Az evőeszközök közül a kést ismerik, kezüket a lakoma után az ebek szőrébe törölték, orrukat az asztalterítőbe fújták. A parasztság falusi ünnepeken, versenyeken (farsang, bolondünnep, Karácsony) almabort iszogatott, vagy megkóstolhatta a földesúr italát.

Testi-lelki épségük. Az egyházhoz való tartozás fontos, hiszen a halál mindennapi életük velejárója, nem mindegy hova kerül lelkük az élet után. A gyermekek fele meghalt 5 éves korig, az asszonyok egy része nem érte túl az elő szülést, az éhezés miatt gyenge volt szervezetük a járványokkal szemben.

A városok higiéniája rossz volt (a szennylevet az utcára öntik, így elterjedtek a pestist okozó patkányok), a betegségeket érvágással gyógyítják, amely többet ártott, mint használt.

Gyakori a városokban a tűzvész. A gyermek „kicsi felnőtt”, már korán dolgoztatják, családjuktól távol nőnek fel (inasok, apródok).

Gyermekjátékaik is a felnőtt életre készítettek Bors község a 13. században.

A 1215-ös év két fontos évszám közé ékelődik be: 1192-ben szentté avatták László királyt (teste a nagyváradi vár székesegyházban nyugodott), fontos zarándokhellyé téve a környéket, 1241-ben, pedig a mongolok elfoglalták Váradot, a tatárdúlást Rogerius püspök, Váradi főesperes a Carmen Miserabile (Siralmas ének) nevű munkájában írja le. Az István király szolgálatában (Koppány lázadás leverése) érdemeket szerzett német lovagok, Hont és Pázmány utódai, a Biharban is birtokokat kapott

fel (fiúszerep: harc, lányszerep: anyaság). A középkori ember korán házasodott (főleg a birtokot öröklő elsőszülöttek), a lányok 14-15 évesen anyák, ha nem a kolostort választották. A várúrnő felügyelete alá a nők tartoztak, de ha a férj távol volt (háború), a gazdaság, parancsolás és büntetés jogait is átvette. A hímzésre, olvasásra és latinra oktatott nemes úrnők, a férj távollétében kardot fogtak, hogy megvédjék a várat és előkerítették a váltságdíjat, ha férjük fogságba esett. Az átlagéletkor ekkor a legalacsonyabb, kb. 30 év.

Városi élet. Az 1200-as években születnek meg a középkori városok is, a püspöki kolostorok és a földesurak várai körül.

Kereskedők, kézművesek lakják, akik érdekvédelmi szervezetekben tömörültek, és kivívják függetlenségüket a földesúrtól.

A kezdeti harcok után a földesúr rájött, hogy anyagilag hasznos a város megléte, ezért szorgalmazni kezdi megalapítását, biztosítja békéjét (tilos volt a városban a párbaj, vérbosszú). A birtokról elszökött jobbágy egy év után a városban szabad polgárrá válhatott (a polgár szabadon rendelkezhetett vagyonával, részt vehetett a népgyűléseken). A kézművesek „caritas”-nak nevezett testületbe tömörültek (jótékonysági jellege volt), amelyek céhekké váltak: ez ellenőrizte a piacra kerülő termékek árát, minőségét.

Daliás lovagkor. A fejedelmi udvarban teret kapott a lovagi kultúra. A lovagiassághoz hozzátartozott a rászorulók védelme, az egyház, a hűbérúr szolgálata, a nők tisztelete (Szűz Mária az eszménykép), a pénz megvetése, a nagylelkűség. De végül a lovagi tornák a pénzszerzés, meggazdagodás eszközeivé váltak. A lovagok nevelése 6-7 évesen kezdődött, az apródok megtanulták a fegyverforgatást, a 15-16 éves fegyverhordozók a lóháton való harcot. Miután elsajátították a lovaglás, úszás, ökölvívás, solymászat, versírás és sakkozás fortélyait, megkapták övüket, kardjukat, az arany sarkantyút, majd lovaggá ütötték őket. A lovag teljes fegyverzete 30 kg.-ot is nyomott, kétélű kardból, csatabárdból, buzogányból, fokosból és tőrből állt.

12 kilós láncinget, 3 kilós lánccsuklyát, 6 kilós láncharisnyát, 4 kilós sisakot cipelt (a páncélkovácsoknak köszönhetően könnyen mozogtak benne), a felszerelés meghaladta egy kisebb falu értékét. Már a gyermekek

is lovagi játékokat utánozták, nemhiába írja Anonymus a 12. században: a magyaroknál nincs különb lovaglásban és íjászatban.

Az 1200-as évek konyhaművészete.

Bár a falánkság az egyik főbűnnek számított a középkori egyházban, szerettek jókat enni.

A magyarokat a szlávok ismertették meg a zabbal, kölessel, rozzsal, káposztával, borsóval, később, István király felesége, Gizella, német étkezési szokásokat honosított meg.

Európában már ekkor árulni kezdték a főtt ételeket (a 12. században, Regensburgban fűszeres virslis stand működött), a fogadókban pirított kenyérdarabokkal dúsított húslevesek, pörköltek, sültek szerepeltek az étlapon. Cserép- és majolika edényekből, fatányérokból, bográcsból (főúri körökben ón és réztálakból) ettek, a bort állatbőr tömlőkben tartották. Több hüvelyest, gabonát, birka-, sertés- és baromfihúst ettek, mint mi, de ősi szokás szerint, főzték, nem sütötték, mint Európában. Hadjáratokra szárított húsport vittek (üstben jól megfőzik, majd sózzák a marhahúst, a csontról lefejtik, kemencébe szárítják, porrá zúzzák), melynek vízbe dobva nagy tápláló ereje volt. Az egyik legrégebbi tésztájuk, a galuska. Cukor nem volt, mézzel édesítettek, viszont a só nagyon drága volt (a sóra komoly vámot szabtak ki).

A királyi udvarban „aranyfüsttel” bevont pávát is ettek, a gyógyszerbe is kevertek porrá tört aranyat, drágaköveket, mert elhitték: ami drága, csak jó lehet. A fő étkezés 11 órakor kezdődött, mely levesből (pirított morzsával sűrített húslé, borssal, gyömbérrel, sáfránnyal fűszerezve), szószos húsokból állt.

A húsokat gazdagon locsolták fűszeres borral, saját levükkel, de készült mellé zöldséges, vagy boros-gyümölcsös mártás, „szak”. Sok fűszert használtak ételeikhez, a tárkonyt és a csombort a magyarok hozták be Európába. A kását petrezselyemmel, tormával, kaporral, fokhagymával, tárkonnyal ízesítették, a fekete ürömöt, például a zsírosabb szárnyas- és disznóhús, valamint a sör ízesítésére használták a komló elterjedése előtt. Sokkal több halat ettek, mint manapság (a folyók nem voltak szabályozva, sok a lápos terület), emellett vadakat, fogolyt, fácánt, sőt, medvehúst és rókacombot! A húsételeket fűszeres mártásokban tálalták, a bogrács mellett nyárson és roston sütöttek, a sűrítésre ke-

nyérbelet használtak. A paprika, paradicsom, krumpli nem létezett (ez később Amerikából került Európába), így a pörkölt, gulyás is más volt, mint ma (a raguba is gyömbér, fokhagyma, kömény került paprika helyett). Az ünnep a magyaroknál az ivásra is alakalom, a sör és bor mellett itták a nyírfa erjesztett levét, és a kölesből erjesztett „bozát”. Bort sokat ittak, ennek egyik oka, hogy a középkori kutak nem egyszer piszkosak és fertőzöttek voltak.

Néhány középkori recept. Borsmártás húsokhoz: Hús zsírján megpirították a kenyérmorzsát, felengedték húslével, ecettel, borssal, sóval ízesítették. Fűszeres bor húsokhoz: A fűszeres bort páclének használták, a nyárson sültre locsolták. A húst sütés közben megszórták morzsával, liszttel, hogy ne repedjen meg. A vörösborban őrölt köményt, koriandert, fokhagymát főztek, ezzel jól megkenték a bevagdosott, kicsontozott disznóhúst, megsütötték, a megmaradt boros pecsenyelét, pedig csirkehúslével felengedték, és így kínálták a húst. Szószok: Főtt borsó mézzel, mazsolával, morzsával keverve, vagy szegfűszeges borban főtt mézes-morzsás gyümölcs. Köret: Felvágott szalonnához keverjünk petrezselymet, sót, borsot, gyömbért, sáfrányt, morzsát és 2 tojást. Összegyúrni, ujjnyi rudakra vágni, kifőzni vízben. Fűszeres lé húsokhoz, zöldségekhez: Őrölt köményt, ánizst, borsot, sáfrányt, mustárt és mézet elkeverünk egy kis ecettel.

Ruházkodás: A gazdagok itáliai kereskedőktől vásároltak selymet, bíborszövetet, posztót, ruháik élénk színűek, míg a paraszt egyszerű, sötét színű vászonruhát viselt. A férfiaknál a tunikát öv fogta át, térdnél és a szegélyeknél díszítették, alatta szűk, színes harisnyát és hegyes orrú lábbelit hordtak.

A díszített, télen szőrmével bélelt palást az ókortól az előkellők kiváltsága, a posztó vagy bőrsüveget is felékesítették ünnepélyeken.

Nem csak a nők, de a férfiak is hajukba nemesfémeket fontak, a szakáll és bajusz, kötelező volt. A nők felül szűk, övvel kiemelt ruháikra kétoldalt nyitott, szőrmével szegélyezett felsőt öltöttek. A fejkötőt áll alatt megkötött kendő díszítette, később aranyozott hajháló. A mennyasszonyok fején korona, melyet az esküvőn a férj karddal verte le, pogány szokás szerint. Gyűrűiket címerek, totemállatok, ékkövek, feliratok díszítettek.

Hont-Pázmány nemzetség telepítette be valószínűleg Biharszentjános és Bors területeit (a Bors és Szentjános között elterülő, Németi volt a határ, amely német gyökereikre utal). A jobbágyparaszt földbe ásott, náddal fedett cölöpházakban lakott, melyen

nem volt kémény (a kemence füstje az ajtón kívül gomolygott ki). Később tetőtartó cölöpökre épült, vesszővel és sárral tapasztott házak épültek, főzéshez cserép és rézüstöket használtak. A honfoglaláskor még tölgyerdő volt a környéken Szentjános határában (királyi vadászterület volt), de mivel a jobbágyok a földesúrnak és az egyháznak is kellett adózzanak, az erdőket kiirtották, hogy termőföldre tegyenek szert.

A két falu szomszédságában állt Gyires, Megyer, Micske, Németi, Palota, Panasz, és Vadász, ezek többsége elnéptelenedett.

1190-től említik a Szent János monostort, melyet a II. Géza idejében betelepített Johannita lovagok laktak (betegeket, szegényeket istápoltak).

A néphagyományban „veres lovagok” -nak nevezett Johanniták (harci köpenyük és lobogójuk is veres), innen tarthatták szemmel a Körös és a Váradi vár menti közlekedési és hadi útvonalat. A Hont-Pázmányok által alapított monostor köré tekintélyes uradalom alakult, melynek határában volt a megyei bíráskodás színhelye, ez mozgalmas hellyé tette községünket.