Bors község időszakosan megjelenő lapja - 29. szám
2016. december
Karácsony készül, emberek! Már nagyobbacska gyerek voltam, amikor december 24.-e délutánján becsapódott az utcajtónk – ahogy ezt mifelénk nevezik – és a nagy zajra öcsémmel kirohantunk az udvarra megnézni mi történt. Levél érkezett a Jézuskától, hogy tessék itt a fenyőfa és a díszek, díszítsük fel a fát, neki erre most nincs ideje, majd este érkezik az ajándékkal. Persze, akkor már tudtam, hogy édesapám csempészet oda mindent, de a kistestvérem öröméért bele mentem a játékba. Egész délután díszítettük a fát, közben karácsonyi énekeket daloltunk és próbáltuk az “otthoni szerepünket”, mert a mi ajándékunk szüleinknek ez volt. Majd ünneplőbe öltöztünk és hárman, - apu, öcsém és én - elindultunk a templomba, közben arról beszéltünk, hogy mi csak a végén mondjuk a verset, hogy édesanyánk is oda érjen, mire ránk kerül a sor. Emlékszem, végig azt lestem ott van-e már és milyen öröm volt látni őt belépni a templomba. Hogy azon a karácsonyon mit kaptam… nem emlékszem már, de emlékszem, milyen jó volt együtt lenni, és hogy minden karácsonykor templomban voltunk. Nekünk, nekem ott kezdődött az ünnep. Mi emberek különbözőek vagyunk,
“Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni... Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra...” Ady Endre
más-más szokásokkal, érzülettel. Sőt vallási meggyőződésünk is lehet más, de hiszem, hogy egy dolog mégis összeköt bennünket, ez pedig nem más, mint a Szeretet, nem más, mint maga az Isten. “aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert Isten szeretet.” (János I levele: 4,8) Karácsonykor, amikor Isten fiának a születését ünnepeljük, a legnagyobb ajándék, amit egymásnak adhatunk az az egymás szeretete, tisztelete, a remény tovább adása. A világi rohanásban, a zűrzavarban, a nagy készülődésben még jobban kell egymásra figyeljünk. Ne a külsőségekre tekintsünk, hanem a belső csillogásra, ahogy a költő/író mondja „Suroljátok föl lelketek!”. Az Isten nem ígért nekünk könnyű életet, az élet gondjait senki sem spórolhatja meg, a rózsaszín álom egyszer elillan, de a Megváltó elküldésével életünk új irányt, új értelmet kapott. Nekünk pedig nincs más dolgunk,csak hogy reményt tápláljunk a körülöttünk elő társainkba, nyújtsunk segítő kezet felebarátainknak, próbáljunk meg megbocsájtani és adjunk sok-sok szeretetet. De ne felejtsük el, a szeretetet nem lehet senkire sem ráerőszakolni, a szeretet úgy jön létre, hogy ráesz-
mélünk, szükségünk van egymásra. Kívánom, hogy mindenkinek legyen olyan karácsonya, ahol a szeretet munkálkodik, ahol az együvé tartozás érzése örömöt és biztonságot ad, ahol a szívekbe békesség költözik és a világ zaja lecsendesül és ahol a lelkeket átjárja az örömhír igazi értelme. Idén ismét „bele megyek” a játékba. Persze már nem az öcsém kedvéért, hanem a kislányom öröméért, hiszen Wass Albert is így írja: „Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek! Súroljátok föl lelketek, csillogtassátok kedvetek, legyetek újra gyermekek, hogy emberek lehessetek!”
Bors község minden lakosának kívánunk örömökben és áldásokban gazdag, békés Karácsonyi Ünnepet és egészséggel, sikerekkel teli Boldog Új Esztendőt! Bors Község Tanácsa nevében Bátori Géza polgármester és Csiger László Róbert alpolgármester