Borsi Községi Figyelő - 33. lapszám by Major Zsigmond

Bors község időszakosan megjelenő lapja - 33. szám

2017. augusztus, szeptember

XI. Káposztafesztivál Borson Káposzta, káposzta, híres borsi káposzta... pontosabban híres borsi Káposztafesztivál, immár tizenegyedik alkalommal került megrendezésre. A rendezvény hírnevét jelzi, hogy idén is sokan neveztek be a főzőversenyre, összesen 11 csapat készítette elő üstjét és gyújtott alája a rajt elhangzása után.

Közben persze a csapatok még díszítették standjaikat, igyekeztek a verseny kiírás minden követelményét teljesíteni. Kora délutánra pedig az időjárás is kedveskedni látszott aminek, mind a szervezők – Bajgyik-Baranyi Emma és Opre Zsuzsa – mind a csapatok, a kirakodó vásár kézművesei, mind a helyi gazdák és természetesen a folyamatosan érkező emberek is nagyon örültek. Az ízlésesen dekorált sportpálya lassan megtelt a nézelődőkkel, érdeklődőkkel a színpadon pedig megkezdődtek a programok. Első fellépő a Szentjánosbogár Néptánccsoport volt, akik megalapozták a hangulatot. A meghirdetett esernyőversenyre bizony sokan neveztek, s bár nehezen, de a bíráló bizottság végül meghozta döntését. Puscas Carmen kalocsai hímzésű esernyője győzedelmeskedett, amely esernyőt édesanyja, Kántor Rozália hímzett e jeles alkalomra. A program tervet követve ekkor következett a főzőcsapatok bemutatkozása. Azt hiszem, sokan tudják, hogy a zsűri ilyenkor végig járja a csapatokat, értékeli a feldíszített standokat, az uniformist, a bemutatkozó verseket, jeleneteket. Majd ezután minden csapattól összegyűjtenek egy tálnyi ételt, amit a zsűri megkóstol és az itt szerzett pontokat hozzáadják a bemutatkozás során szerzetekével. Természetesen, amíg a szakavatott bizottság dönt, a sportpályán folytatódnak az események. Így volt ez most is, az üstök körül sorban álltak az

emberek, hogy megkóstolhassák az elkészült töltött káposztákat, torosokat, vagy egy-egy érdekes ízesítésű ételt. A színpadon közben, eldőlt az óriás káposzták versenye, amit idén is a Bakó család zsebelt be, míg a legfinomabb savanyú káposzta díját Dávid Edit vihette haza. Következő fellépő az helyi Galagonya Néptánccsoport volt, akik állandó fellépői a rendezvénynek és akiket mindig nagy örömmel és megérdemelt tapssal fogadnak és jutalmaznak. A szervezők minden évben gondolnak a gyerekekre, így idén a Gólyalábas bohócokat hívták vendégül, hogy a legkisebbeknek is örömet szerezzenek. Sőt egy csendesebb sarokban a babáknak is program kínálkozott, ahol Ciróka-maróka foglalkozás volt, a számukra kialakított szalmabála játékkuckóban. A rendezvény egyik nagyon izgalmas pillanata az volt, amikor megkezdődött a díjkiosztó. Különböző kategóriák szerint díjazták a versenyzőket. E szerint a legszebb dekorációért járó elismerést a nagyszántói RMDSZ csapata nyerte, a legkülönlegesebb és leghumorosabb uniformis díját a Magyarországról érkezett szentpéterszegi csapat vihette haza, a leghumorosabb bemutatkozásért a bors községi Idősek Otthona csapatát jutalmazták, a

leghagyományosabb káposztás ízvilág kategóriában a nagyszántói Presbitérium győzedelmeskedett, ezt a legmodernebb ízvilágú elbírálás követte, amit az Egykori Iskolámért Alapítvány és a Leader Akciócsoport zsebelte be. A vándorkötény díját vagyis a legfinomabb káposztás ételért járó elismerést a borsi Presbitérium csapatának ítélték oda. A szervezőkkel együtt, mi a Községi Figyelő szerkesztősége is gratulálunk nekik és minden résztvevő csapatnak! Ekkora bizony már nagyon sokan voltak kint a fesztiválon és finom ételek mellett várták a rendezvény sztárfellépőit. 18 órai kezdettel Oszvald Marika, magyarországi operett énekes lépett fel, a budapesti Operett Voices Társulattal együtt. A vidám hangulatú előadáson ismert operett slágerek csendültek fel, amit a közönség együtt énekelt az előadókkal. Sőt a Társulat két tagja, Mészáros Adél és Ondrik János még a közönséget is táncba vitte. De a káposztafesztivál névjegyévé vált Stand up Comedy sem maradt el, idén Benk Dénes szórakoztatta a nagyérdeműt nagy sikerrel. A rendezvény szokásait megtartva egyéb háttér rendezvények is folytak. Ilyen volt például az a szabadtéri mulatság és nótázás, amit évek óta Szőcs Lőrinc prímás és népi zenekara biztosít és ami, mindig nagy népszerűségnek örvend. De e rendezvény egyik ismert célja az is, hogy népszerűsítse a helyi gazdákat, termelőket és kézműveseket is, így helyet kaptak többen is, akik ezen kategóriák valamelyikébe beletartoztak. Záró gondolatom e rendezvény kapcsán még annyi, hogy köszönet a szervezőknek, akik időt és energiát nem sajnálva évről-évre megszervezik ezt a rendezvényt.

Borsi Községi Figyelő - 33. szám

Hagyományos szüretibál Borson és Szentjánoson

A szüreti bál hagyománya hosszú idő óta része a borsi közösségnek. Ám az idei bál mégis kicsit újítás volt, mivel idén nem csak a neves Galagonya Néptánccsoport táncosai léptek fel, hanem bárki, aki csak akart. Az egy hónapja meghirdetett felhívásban az oktatók és szervezők – Bajgyik-Baranyi Emma és Forgács Zsombor – vártak minden táncolni vágyót 0-től 99 éves korig. Bár inkább a gyerekek és fiatalok jelentkeztek, de táncolt egy anyuka is a kisfiával, akik párosa igazi színfoltja volt a táncosoknak. A szokást megőrizve, délelőtt Dénes Károly református lelkipásztor áldásával indultak el a táncosok, hogy a község mind a négy falujában – Bors, Biharszentjános, Kisszántó és Nagyszántó – eljárják táncukat és az esti bálra hívogassanak. Szokás szerint szekerekkel járták végig a településeket, ami azért nagy szó, mert ma már a falvakban is kevesen foglalkoznak lótartással. Ám a borsi szüreti mulatságok alkalmával mindig lehet és lehetett számítani Hegedűs Gergő segítségére e tekintetben is, - aki nem mellesleg a Galagonya Néptánccsoport táncosa is -, aki harmadik generációs „szekeresnek” számít, hiszen nem

csak édesapja, de nagyapja is mindig aktív szereplője volt a felvonulásnak. Idén ez a segítség bihari támogatással bővült, Ruha Attila és társa személyében, akik örömmel és szívesen tettek eleget e nemes feladatnak. Az este nyolc órára meghirdetett bálra idén sokan eljöttek. Amint megtudtam, tavaly csupán 37-en váltottak jegyet a bálra, ezt idén sikerült túlszárnyalni, hiszen közel 130-an fizettek be a szüreti mulatságra. A népviseletbe öltözött fiatalok és oktatatóik örömmel fogadták a bálba érkezőket. Az esti szüreti táncra 10 óra körül került sor, amit a közönség már nagyon várt. Az ismert nótákat és népdalokat együtt énekelték a táncosokkal és megelégedett tapssal jutalmazták előadásukat. Majd Bátori Géza, Bors község polgármestere rövid köszöntőjében üdvözölt minden bálozót és örömét fejezte ki látva e szép számú, lelkes közönséget. Elmondta, hogy jó látni, azt, hogy egy ilyen rendezvény is, mint a szüreti bál, össze tudja kovácsolni a községi településeket, hiszen idén a borsi szüreti bálba a község mind a négy falujából vannak táncosok. A második műsorszámot Baranyi Tünde néptáncos indította egy kalotaszegi,

hajnali népdallal, majd a Galagonya tánca következett, szintén kalotaszegi táncokat adva elő. A nekik járó elismerés pedig most sem maradt el. Ezt követően, már mindenkinek szabad volt a tánc, a Sláger Boys zenekar kivilágos-virradatig húzta a talpalávalót. A szervezők ezúton is köszönetüket fejezik ki segítségeiknek, a borsi Polgármesteri Hivatalnak és Czégé Enikőnek és segítőinek, a táncosok szüleinek, akik sok finomsággal kedveskedtek nekik. A táncok után Bajgyik-Baranyi Emmával beszélgetve, megtudtam, hogy épp 50 éve volt az első Szüretibál Borson, amikor két önkéntes helyi óvónő táncot tanított a gyerekeknek és a betakarítás ünnepléseként bált szerveztek. Aztán az évek során sok minden változott, többen is tanítottak táncokat erre az alkalomra, de majd 20 éve, annak, hogy Kis Éva, a Galagonya Néptánccsoport egykori oktatója valami pluszt, valami mást is megtanított a borsiaknak. Sajnos ő már nem élhette meg ezt az ötvenedik alkalmat, de emlékét ma is sokan őrzik. S talán nem véletlen, hogy az idén épp az ő kedvenc kalotaszegi hajnalija csendült fel…

„Szeptember végén régi szokás szerint” hagyományőrző szüreti bált rendeztek Biharszentjánoson. A népviseletbe öltözött fiatalok és gyerekek ragyogó napsütésben hívogattak egész nap, bemutatva táncukat. Ennek meg is lett az eredménye, hisz sokan eljöttek az esti bálba. A szüreti mulatság reggel 9 órakor vette kezdetét, amikor is a kultúrházban összegyűlt népes csapat – 42 gyerek és fiatal – népviseltbe öltözve ünnepi istentiszteletre vonult át a református templomba. Csomay Árpád lelkipásztor rövid áhítatában a 37. Zsoltár 3-tól 6-ig terjedő verseivel szólt a táncosokhoz és az őket elkísérő szülőkhöz. A Zsoltáros szavait tolmácsolva, arról beszélt a lelkipásztor, hogy milyen fontos a hűség. „Légy hű Istenhez, szülőföldedhez, hagyományaidhoz”- hívta fel a fiatalok figyelmét, mert egyedül Isten az, aki oly sok esztendőn át megtartotta ezt a települést. „Előbb imára kulcsoljátok a kezeteket, ne ökölbe szorítsátok azt” – mondta, mert a legfontosabb, amit egy fiatal megtehet, hogy jót cselekszik. „Hagyjad az Úrra a te útadat!”- zárta prédikációt a tiszteletes úr, mert Ő teljesíti minden szükségedet.

Az istentisztelet után elkészültek az ilyenkor szokásos fényképek, hogy évek vagy évtizedek múlva is hirdessék, élő hagyomány a mienk. A szentjánosi szokás szerint ekkor útra keltek a táncosok, a Happy End zenekarral együtt. Borson kezdték a hívogatást, ahova lovas szekerekkel mentek, majd több helyen is eljárták hívogató táncukat, kedvet csinálva a helyieknek. Onnan haza érve, finom ebéd várta a csapatot, majd gyalogosan indultak el a faluban. Elől egy lovas „betyár” haladt, aki ostor kongatásával igyekezett minél több embert az utcára csalogatni. Bizony nem volt nehéz dolga, mert a táncosokat nagyon sok helyen várták. Az utcákban összesereglett a szomszédság és szépen megterített asztalokat helyeztek ki, hogy lássak a felvonulók, ott bizony táncolniuk kell. A szüreti táncosok pedig örömmel járták a táncot, még akkor is, ha a sok gyaloglástól kicsit feltörte a csizma a lábukat. A java pedig még hátra volt! Az esti bálba 8 órától folyamatosan érkeztek a vendégek, rokonok, barátok, ismerősök egyaránt. Sokan eljöttek, sokan megtisztelték a táncosokat és talán volt, aki azért jött, mert attól félt, hogy a kibíró kívánsága be-

teljesül. (Aki nem jön el a bálba, annak egy kovászos uborka nőjön az orrára!) Látva a gyarapodó sokaságot, a táncosok egyszerre örültek és izgultak. Fellépés előtt még egyeztettek a legények, a lányok pedig megigazították a pártájukat, majd nem sokkal 11 óra előtt Csiger László Róbert alpolgármester megnyitotta a bált. Rövid beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik bármilyen formában is, de hozzájárultak a szüreti bál sikeréhez és hogy általuk ez a hagyomány ma is élő szokás nálunk. Majd csendült a nóta és kezdtek a kicsik, akiket nem csak megtapsoltak, de vissza is tapsoltak. Ők pedig fáradhatatlanul eleget tettek a közönség kérésének. Őket a nagyok követtek, akik a szokást megtartva három tánccal is készültek. Az ismert nótákat a közönség együtt énekelte a táncosokkal és hosszú tapssal jutalmazták előadásukat. Sőt az utolsó összeállítás végén a táncosok még a közönséget is táncba vitték. Így a Happy End zenekarnak nem is volt más dolga, csak hogy repertoárja legjavával ajándékozza meg a közönséget. Ez pedig nem maradt el, mert szó szerint ki világos- virradatig húzták a talpalávalót.

Kiadja a Borsi Polgármesteri Hivatal - Szerkesztőség: Bors Nr. 200. email: borsifigyelo@gmail.com #Felelős kiadó: Bátori Géza, #Főszerkesztő: Csiger Krisztina, #Tördelés, design: Major Zsigmond #Cikkek: Csiger Krisztina. A régebbi lapszámok online is megtekinthetőek internetes honlapunkon: www.primariabors.ro

2017. augusztus, szeptember

Élménydús táborozás Dalmáciában

A Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskola betlehemezői, a Borsszem csapat a SzékelykapukZöldkapuk versenyében elért kiváló helyezésüknek köszönhetően immár második nyarukat tölthették a meseszép Adrián. Húsz fős kiránduló csoportunk izgatottan várta az augusztus 9-i indulást. Csodálatos volt, talán még a tavalyinál is jobban éreztük magunkat. Ismét izgatottan indultunk neki az élményekkel teli utazásnak. Pontban 13 órakor már várt a busz és kis csapatunk, két vezető tanárunk (Borsi Gyöngyi vallástanár és Szabó Andrea magyartanár) kíséretével indulhattunk is egy felejthetetlen kalandra. Az utazás - leszámítva 18 óra hosszú buszozást – hamar eltelt. A buszon nagyon jó volt a hangulat, sokat beszélgettünk, nevettünk, zenét hallgattunk, játszottunk, éjszaka meg próbáltunk aludni. Velünk utaztak a szatmáriak és az újvárosiak, akikkel később nagyon jó barátok lettünk. Reggel, mikor megérkeztünk, Basko Poljéra már várt ránk a betlehemezős verseny és a tengerparti jutalomtáborok szervezője, dr. Varga – Berta József, azaz Józsi bácsi. Ő vezetett le bennünket a fenyőfákkal övezett tengerpartra, ahol ismét jöhetett a jó kis fürdőzés. Sokan búvárkodtunk és csodáltuk a vízalatti világ szépségét. Este elfoglalhattuk a tábort, felmásztunk Bast faluban a szálláshelyre. Megkaptuk a szobánkat, majd a jó öreg Imre bácsi – veterán sztárszakács, gyerekek kedvence - főztjét kóstolhattuk. Első este alig bírtunk elaludni,

ömlött belőlünk a szó, mind ott voltunk egy rakáson, egymás melletti szobában a fiúk és a lányok, csodálkoztok, hogy rengeteget beszélgettünk? Másnap Makarskáról hajókázhattunk át a komppal 1 óra alatt az elbűvölő Brač szigetre. Olyan volt mint valami álom. A tenger szépen kéklett, s le lehetett látni az aljára. A fenti kis árnyékos résztől szépen sorakoztak a sziklák egészen a partig. A fagyit azt mindenképpen meg kell említenünk, mivel tényleg nagyon finom volt ott Dalmáciában. A harmadik napon Omisba mentünk, ahol felmászhattunk a kalózvárba. Meredek volt az út és rendkívül magas, de megérte a fáradtságot. Fentről eszméletlen volt a kilátás. Természetesen sok képet csináltunk, hogy megörökíthessük életünk egyik legszebb élményét, barátaink társaságában a csodaszép, felejthetetlen panorámát. Motorcsónakázhattunk a Cetina folyón, lufikat töltöttünk fel vízzel a vízicsatához, ami persze a felnőtteknek az elején nem tetszett, - de mivel nem akartunk csuromvizesen kiszállni a csónakból, eláztatva a szatmári csapattól -, csata előtt mégis ők voltak a leglelkesebb töltögetők. Természetesen mi győztünk, mert a másik csapatnak nem volt elég municiója. A fürdőzést sem hagytuk ki - mármint a tengervizest – Omis homokbeachén sokat pancsoltunk a tengerben és kagylókat gyűjtöttünk. A negyedik napon elmentünk BoszniaHercegovinába. Először Medjugorjébe látogattunk, a csodák városába, a milliók által látogatott zarándokhelyre, ahol

a gyerekeknek megjelent Szűz Mária. Rengeteg imádkozó, hívő embert láttunk, a helynek a szelleme, a hit ereje bennünk is mély nyomot hagyott. Innen Mostar óvárosába mentünk, ahol a magyar hidászok által újjáépített Öreg hídon mentünk át és gyönyörködtünk a szebbnél szebb látnivalókban, a tornyokban, a török bazárban, a kézműves portékákban. Ezután jöhetett a hihetetlen Kravica- vízesés. Életemben nem láttam még ilyet: 13 vízesés folyt le a sziklákon 30 méter magasból. Beúsztunk a vízesésig és még alá is ültünk, mintha dzsakuzziban lazultunk volna. A víz egy kicsit hideg volt, de ilyen látvány mellett nem törődtünk vele. Nagyon családias, kedves hely néhány büfével, Horvátországhoz képest alacsony árakkal. Itt egy egész napot is eltölthettünk volna, ide még visszavágyunk. Az ötödik napon Splitbe mentünk, ahol ismét felfedeztük az ottani várat, Diocletianus császár palotáját, megnézhettük az őrségváltást és szórakoztathattuk a turistákat az énekünkkel és a furulyakísérettel. Innen Promajnába mentünk, ahol a legjobban a vízibiciklizést vártuk, de sajnos sárga riasztás volt, így elmaradt. Helyette élvezhettük a hullámokat. A hatodik nap egész nap Makarskán élvezhettük még ki az ottlétet. Fürödhettünk, úszkálhattunk, finomakat ettünk. Kell ennél jobb? Esténként a táborvillanynak átkeresztelt tábortűznél minden csapat felosztva adta elő a műsorát a táborunkat szórakoztatva. A táborvillany előtt pedig mindig felmentünk a focipályára, vacsora után

pedig kint beszélgettünk és kialakult egy jó barátság a szatmáriakkal. Minden jó egyszer véget ér, így volt ez a mi esetünkben is. Szerdán reggel mindent megköszönve vettünk búcsút vendéglátóinktól, és indultunk haza. Nagyon jól éreztük magunkat. Életre szóló élményeket szereztünk, amiket soha nem fogunk elfelejteni. Nagyon jó barátokat szerezhettünk, akikkel remélhetőleg továbbra is tartjuk majd a kapcsolatot. Már hazafelé jövet megszületett a döntés, hogy idén is jelentkezünk, mindent beleadunk és őszintén reméljük, hogy a munkánk eredménye ismét ez a csodálatos utazás lesz. Hálával és köszönettel tartozunk mindazoknak, akik bíztak bennünk, fogadták kis csapatunkat és támogattak akár ajánlásaikkal is. Egy idézettel szeretnénk mindezt kifejezni: - Az emberben ott rejlik az egész világ, s ha tudod, hogyan szemléld és hogyan tanulj belőle, a kapu előtted, a kulcs pedig a kezedben. (Jiddu Krishnamurti) Nyisd ki a hozzád vezető kaput, először engedd be a tündöklő hajnali Napot, hogy szétáradjon Benned a remény, a bizakodás. Majd lépj ki és sugározd szét Magad körül. Az emberek észre fogják venni és visszatükrözik. Olyan ez mint az apály és a dagály. Minél többet adsz, annál többet kapsz. KÖSZÖNJÜK !!! Kerezsi Barbara, Bíró Dorottya, Laczikó Anett, Nagy Nóra – Zita VII. osztályos és Darai-Tóth Adrienn, Szabó Dorka VI. osztályos diákok.

Borsi Községi Figyelő - 33. szám

XX. Borsi Községi Napok

A Borsi Községi Napok nemcsak községünkben, de megye szerte, sőt még a határon túl is nagy népszerűségnek örvend. Így volt ez idén is, amikor községi rendezvényünk kerek évfordulóját, a 20. születésnapját ünnepelte. Ahogy az lenni szokott a rendezvény hivatalos megnyitója szombaton délután volt, amit megyei és községbeli elöljárók, és meghívott vendégek tiszteltek meg. Köszöntő beszédében Bátori Géza, Bors község polgármestere üdvözölte a vendégeket, elöljárókat és egybegyűlteket, majd visszaemlékezett a kezdetekre. „Az első Borsi Községi Napon 500-an vettek részt, ma már rendezvényünk minden évben több ezer embert ide vonz”- mondta örömmel a polgármester. De ígéretet tett arra nézve, hogy ameddig a község lakosai igényt tartanak e rendezvényre, addig bizony minden évben megrendezik azt. Pásztor Sándor, a megyei tanács elnöke is köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy az ilyen jellegű rendezvények szervezésében, mint a Borsi Községi Napok is, mi, a magyarság és Bors község is úttörőknek számítanak és ezt még a román nemzetiségű települések elöljárói is elismerik. Ugyanakkor ez az elsőbbségünk azt is jelenti, hogy ezt a hagyományt át kell örökítenünk az utánunk jövő generációnak – mondta többek között a megyei tanács elnöke. Szabó Ödön parlamenti képviselő zárta a köszöntők sorát, aki beszédében arról szólt, hogy a Borsi Községi Napok több, mint egy falunap, a „Borsi Községi Napok közösség formáló biztos pont”. De „Borsra azért is jövünk ilyen sokan a megyei és községi elöljárók, mert Bátori Géza polgármester egy stabil tagja ennek a csapatnak”. Azt is kiemelte, hogy Bors község megyei szinten is számtalan segítséget nyújtott, így támogatva más községeket. Végezetül pedig gratulált a szervezőknek és mindenkinek jó szórakozást kívánt. A hivatalos megnyitó után a nemzetközi díjakkal és számtalan elismeréssel rendelkező biharszentjánosi Margaréta Majorette csoport előadása következett. Sokszor írtam már róluk, elismerő és kedves szavakkal, s ezt most sem tehetem másképp. Vannak köztük egészen profi táncosok, akik magabiztosan mozognak a színpadon, akik érmeket és díjakat szereznek a csapatnak. De ott állnak mellettük a kicsik, akik a folytatást, a jövőt jelentik. Nekik még olykor pontatlan a léptük, de annál nagyobb a kitartásuk, a szorgalmuk. Hajrá lányok, csak így tovább! A menettáncosokat a Deé Róbert tanár úr által vezényelt Nagyváradi Ifjúsági Fúvószenekar műsora követett. Színvonalas előadásukat a közönség elismerő tapssal jutalmazta. Ezután látványos produkciójával a biharpüspöki Passion Dance modern tánccsoport lépett a színpadra. E sikeres csoport visszajáró fellépője a Borsi Községi Napoknak és minden alkalommal elismeréssel térnek haza. A szabadtéri színpad következő fellépői községünk két igazán kedves és elismert csapata volt, a nagy múlttal rendelkező borsi Galagonya Néptánccsoport és a biharszentjánosi Szentjánosbogár Néptáncegyüttes. A néptánco-

sok több tájegység – szatmári, rábaközi és szilágysági – táncait mutatták be. A közönség elismerése sem maradt el, mindkét együttes előadását kitűntetett tapssal jutalmazták. Egy fiatal tehetség is bemutatkozott, Baranyi Tünde, aki többek között szatmári és kalotaszegi népdalokkal szórakoztatta az ekkora megsokasodott Borsi Községi Napok látogatóit. A népi kultúrát népszerűsítő előadásokat a könnyűzenei programok váltották fel. Bors község számos tehetséggel rendelkezik, s ennek több bizonyítéka is van. Többek között az, hogy az esti programok nyitásaként három helybeli, nagyon tehetséges fiatal előadó lépett a színpadra: Vass Timi, Búzási Patrik és Bartha Bernadett. Mindhárman szóló produkcióval szórakoztatták a nagyérdeműt elismerő tapsokat gyűjtve fellépésükkel. Szintén könnyű zenei műfajt képviselt a mindössze kilenc éves Köszörűs Sára, aki első alkalommal mutatkozott be a borsi színpadon. Sára Hajdúböszörményben él, de édesanyja biharszentjánosi származású. A 20. Borsi Községi Napok nem csak jubiláló évei miatt volt egy kicsit más, hanem mert egy olyan meglepetést tartogatott, amely egyszerre volt bensőséges és meghitt és azt hiszem sokak számára nagyon emlékezetes. Az események sorában, a szombat esti programok egy igazi meglepetést tartogattak. A borsi Helyi Tanács által alapított Borsért díj (Pro Bors) és a Bors község díszpolgára cím elismerő okleveleinek és díjának átadása következett. Ezen elismeréseket Bátori Géza, a község polgármestere adta át, településeink azon lakosainak, akik munkájuk által nem csak öregbítették községünk hírnevét, de mindig tenni akarással és az emberek felé segítő szándékkal fordultak. Így Borsért díjat kapott: Varga Elizabet-Lenke kiemelkedő röplabdázó, Fürtös Izabella tanítónő, Bajgyik-Baranyi Emma néptánc oktató, Gagyi Annamária Erzsébet tanítónő, és Kupás Tibor községi kultúrreferens. A díszpolgári címet pedig két személy vehette át: Bihari Irma egészségügyi asszisztens és Pápa Gyula a borsi iskola egykori igazgatója és nyugalmazott matematika tanára. Hiszem, hogy méltó helyre kerültek ezek a díjak. Olyan emberekhez, akik mindannyiunk példaképei, akik munkájukkal, életükkel bizonyították azt, hogy a legnagyobb erény az egymás tisztelete, a másik ember testi, lelki és szellemi fejlődésének, épségének a megőrzése. Ahogy laudációjukban is elhangzott mindkét díjazott tudásuk legjavával szolgáltak közösségünk felé. Cselekedeteiket nem az önös érdek vezette sohasem, hanem a másik ember iránti tisztelet és szeretet. A szombati nap sztárvendége a Piramis együttes volt. Élő, nagy koncertjük sokakat kicsalogatott a Borsi Községi Napokra. Az estére összegyűlt többezres közönség együtt énekelte kedvencük ismert dalait és hálás tapssal jutalmazták a még mindig fáradhatatlan zenekart. Koncertjük után pedig a még mindig bulizni akarók a szabadtéri diszkóban rophatták tovább a táncot.

2017. augusztus, szeptember

Vasárnap is folytatódott XX. Borsi Községi Napok

A jubileumi Borsi Községi Napok második napja is sok színes programot tartogatott a kilátogató vendégek számára. A vasárnapi esemény délután 17 órakor kezdődött a nagyváradi Matyi Műhely előadásával, Csodálatos mesevilág címmel. Az előadás egy interaktív produkció volt, melybe az előadók bevonták a gyerekeket. A folytatásban Cripto bűvész illuzionista mutatványai közelebb csalogatták a közönséget a színpadhoz. Ezt követően, a színpadon műfajváltás következett, a sportnak és a táncnak jutott a főszerep. Elsőként a sokak által jól ismert és igen kedvelt Sunshyne sportgimnasztika ügyes lányai mutatták meg tehetségüket. Szabó Tímea tanárnő növendékei most is kitettek magukért, lélegzetelállító mutatványaikkal elnyerték a közönség tetszését. A sportgimnasztikások között sok községbeli fiatal is van, akik hetente több alkalommal is edzéseket tartanak, de természetesen, nem csak ők, hanem a többiek is dicséretes produkcióval szórakoztatták a nagyérdeműt. A folytatásban a Tini Dance Center vette birtokába a színpadot. Mondanom sem kell, a hangulat egyre csak fokozódott, hisz a tőlük megszokott profizmus mellett, névjegyük a vidám hangulat is. Oláh Katalin a Tini Dance Center vezetője és tanítója, aki az előadások aktív szereplője is, csapatával együtt még a közönséget is táncra perdítette. A jó hangulat folytatódott, amiről az Euphoria Music Band gondoskodott. Ismert slágerek, és közkedvelt dalok csendültek fel, Balogh Bernadett énekesnő tolmácsolásában, akit Farkas Zoltán billentyűs kísért. A következő fellépő a Polifon együttes volt, akik Marosvásárhelyről érkeztek és akik, magukat heavy metal zenekarként definiálják. Ezt a helytálló megállapítást bizonyítják azok a zeneszámok, amelyek elhangzottak a koncerten, ahol előadtak saját szerzeményeket és régi népszerű dalokat is.

A plakáton meghirdetett sztár fellépők előadása egy kicsit még váratott magára, s amíg ő hangoltak a színpadon, a közönség addig sem unatkozott. A színpad előtti teret a biharszentjánosi Margaréta Majorett csoport ügyes és nagyon szép lányai töltötték meg, ismételten bizonyítva ügyességüket. Őket, a színes felsőbe bújt zumbás lányok váltották, akik kedv csinálóként és a mozgás, a sport fontosságát hirdetve szórakoztatták a koncertre váró közönséget. A koncert előtt Bíró Rozália képviselő asszony is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt, rövid beszédében, gratulált a szervezőknek és köszöntötte a közönséget, mindenkinek nagyon jó szórakozást kívánva. Aztán, nem sokkal tíz után kezdetét vette a várva-várt Honeybeast koncert. Az aranylemezes magyarországi együttes elektronikus pop-rock zenét játszik. Első sikerüket 2010-ben érték el, majd 2014-ben az Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi válogatójának szereplőiként országos ismertségre tettek szert. A közönségnek köszönhetően ekkor bejutottak a legjobb nyolc közé, hírnevet szerző daluk címe a A legnagyobb hős volt. Azóta számos ismert sláger tulajdonosai, a kereskedelmi rádiók gyakran játsszák dalaikat, rajongó bázisuk folyamatosan nő. A huszadik Borsi Községi Napokon is fergeteges koncertet adtak. A zenekar énekesnője, Tarján Zsófia közvetlen magatartásával és a zenekar kiváló zenéjével hamar elnyerte a bulizok bizalmát. Felcsendültek legismertebb nótáik is, mint a Portugál, az Egyedül, a Maradok, a Bódottá, vagy az idén megjelent Így játszom is. Természetesen a visszataps alatt a több ezres publikummal közösen is elénekelték a „A legnagyobb hőst”. Ahogy az lenni szokott, a rendezvény zárásaként ünnepi tűzijáték következett. A műsorvezetők, Botházy-Daróczi Réka és Daróczi István, a közönséggel együtt számolt vissza, majd a gong elhangzása után a sötét égbolton megjelentek a

hangosa elpukkanó színes tűzijátékok, hirdetve, egy sikeres rendezvény végét. S bár záró rész volt ez, a nagyon kitartók és a bulizni vágyók még hajnali háromig szórakozhattak a szabadtéri diszkóban. Háttér rendezvények: A két napos rendezvénynek háttér programjai is voltak, akit nem kötöttek le a színpadon zajló események, azok jól szórakozhattak a vidámparknál, ami egyaránt kínált lehetőségeket felnőtteteknek, gyerekeknek. Természetesen gumivár is működött, amit főleg a kisebb korosztály élvezett, de sorállás volt az arcfestésnél vagy a célba lövő sátornál is. A szervezők ugyanakkor lehetőséget adtak a helybeli kézműveseknek is, hogy megmutathassák magukat és munkájuk eredményét egyaránt. Hálás kis közösség az övék, akik minden alkotásukba szívüket-lelküket beleteszik. Ugyanakkor a rendezvény ideje alatt büfé sátrak, fagyis kocsi és egyéb ételt-italt kínáló egységek álltak a látogatók szolgálatába.

1. Az első Borsi Napokon kb. 500 vendég volt, az utolsón -idén kb. 6.000. 2. 1999-ben a magyarországi sztárvendég annyira kapatosan érkezett, - szerencsére 1,5 órával hamarabb, hogy két ember tudta kiszállítani a kocsiból és a színpadra lépésig kb. 1 liter kávét itattunk vele, hogy fel tudjon menni a színpadra. 3. Az első BKN-on a trabanthúzó versenyen résztvevő trabi működőképes állapotban volt. 4. A legmesszebről érkezett fellépő Afrikából érkezett a Borsi Községi Napokra. 5. A legnépesebb tánccsoport 2009-ben a Tini Dance volt 45 fővel. 6. Az első BKN-on a színpad mérete 6x8-as volt és a legméretesebb színpad már 12x10 volt. 7. A legtöbb vendég az Edda és a Republik együttes koncertjén volt kb. 5000-6000 ember.

8. A 2004-ben vendégszereplő Krisz Rudi a BKNon talált magának feleséget. 9. Az Irígy Hónaljmirígy tagjai olyan jól érezték magukat nálunk, hogy hajnalig mulattak az egyik helyi éjszakai bárban. 10. Az egyik sztárvendég (Vastag Csaba) a koncert utáni vendéglátáson nem kevesebb, mint harminc töltelék káposztát evett meg. 11. A legfiatalabb fellépő 13 éves volt, a legidősebb fellépésekor 73 éves volt (Apostol énekese Meződi József) 12. Tudják-e ki az a Penczi Mária Ilona? - a Dolly Roll énekesnője aki 2009-ben szerepelt a Borsi Községi Napokon. 13. A legnagyobb hangteknika a Demjén Ferenc (2007) és a Fenyő Miklós (2016) koncerthez kellett.

14. A Republik menedzsere annyira faksznis volt, hogy az öltözőbe kellet bezárni míg a koncert tartott. 15. Az egyik BKN-on a fűrdőruha illetve fehérnemű bemutatóra a „ruhákat” meg kellet vásároljuk (a szervezőknek). 16. Az első BKN-on 4 darab hangfalra volt szükség, míg a mostanin 20 db hangfal működött. 17. A legkülönlegesebb sztárvendég műsora: R-Go 2008 mikor is Szikora Róbert a magyar zászlót lobogtatva szaladgált a színpadon. 18. Az első BKN-ről egy 1,5 órás videóanyag van rögzítve, az utolsókról már 14 órás DVD van. 19. Az egyik sztárvendég 1,5 üveg wiskit fogyasztott el míg Borson tartózkodott. 20 A Republik együttes koncertje 2012-ben az utolsó volt Romániában, amelyen még jelen volt a frontember: Cipő (Bódi László).

20 dolog, amit eddig nem tudtunk a Borsi Községi Napokról

Borsi Községi Figyelő - 33. szám

IV. Hagyományőrző Alkotótábor Nagyszántón

Több éve már, hogy Nagyszántó ad otthont annak a Hagyományőrző Alkotótábornak, amely a borsi Polgármesteri Hivatal támogatásával és Bátori Judit könyvtáros, a rendezvény főszervezőjének irányításával, vezetésével zajlik. E rendezvény célja az, hogy megismertesse kultúránk, múltunk és gyökereink egy szeletét a gyerekekkel. Mert az a gyerek, aki nem ismeri a múltját, annak jövője is bizonytalan. Ilyen nemes célokkal vette kezdetét az alkotótábor. Az egy hétig tartó rendezvényen közel 70 gyerek vett részt, akik megismerkedhettek a szalma-, csuhéj-, és gyékényfonással, fafaragással, szövéssel, fonással, a kispárna varrás rejtelmeivel, a sütés-főzés tit-

kaival, de a mai modernebb kézműves technikák is helyett kaptak. Ilyen volt a pirograválás, az üveg festés, a quilling és a decoupage technika is. Természetesen mindezeket képzett mesterek, a technikákat ismerő oktatók irányításával sajátíthatták el a gyerekek. A nagyszántói művelődési ház nagyterme megtelt gyerekekkel, az oktatói munka pedig műhelyek szerint zajlott. Éppen ezért igyekezett minden gyerek, minden műhely anyagát elsajátítani, hogy majd búcsúzáskor több elkészült emléktárggyal térhessenek haza. Nem tudom melyik foglalkozás volt a gyerekek kedvence, de tény, hogy a konyhában készült finomságok bizony minden nap elfogytak. Idén helyet kapott a népi játékok műhelye is, amely

minden reggel megmozgatta a gyerekeket. Az alkotótábor minden alkalommal egy záró ünnepséggel búcsúzik a gyerekektől, ahová meghívják szüleiket is. Így volt ez az idei évben is, ahol Bátori Judit könyvtáros köszöntő beszédében örömét fejezte ki a tábor sikerességét látva és hálás szívvel köszönte meg mindazok segítségét, akik bármilyen formában is, de hozzájárultak a tábor lebonyolításához. Kihangsúlyozta, ez nem egy emberes feladat, ez a tábor egy csapatmunka volt. Épp ezért név szerint említett mindenkit, aki segítette a rendezvényt munkájával. Elsőként a résztvevő népi iparművészeket említette, ők a következők: Szabó Enikő Anna, Szabó Zoltán, Szőllősi Imréné, Fándli

Enikő, Szénási Zsuzsa, Tolnai Irén. Hálás szívvel mondott köszönetet a szülőknek és pedagógusoknak, nevesítve őket: Fürtös Izabella, Kubola Anikó, Kupás Ágnes, Pék Sándor, Pék Enikő, Bánóczi Beatrix, Kerezsi-Nagy Edina. Nem feledkezett meg a konyhai segítőkről sem: Laczikó Tünde, Megyesi Irén, Kiss Valéria, Kónya Tünde, Bakk Erzsébet, Varga Lenke, Bátori Etelka, Glatz Ilona, Gusztus Mónika, Nagy Beáta. Természetesen köszönetét fejezte ki a borsi Polgármesteri Hivatalnak is, akik nélkül bizony ez a tábor nem jöhetett volna létre, de azoknak is köszönte, akik anyagilag járultak hozzá a rendezvényhez.

Angol táborban Bors testvértelepülésén, Jászfényszarun

Augusztusban a borsi és jászfényszarui polgármesteri hivatalnak köszönhetően, borsi iskolások néhány pedagógus kíséretében Jászfényszarura látogathattak. A programok kö-

zéppontjában az angol nyelv gyakorlása, ezáltal a testvértelepülések Jászfényszaru (Magyarország) - Bors (Románia) - Zakliczyn (Lengyelország) - Gát (Ukrajna) diákjainak kapcsolattar-

tása volt a cél. Széleskörű és változatos programok tették a diákok számára feledhetetlenné ezt a tábort. A mindennapi játékos angol nyelv gyakorlása mellett, táncház, tűzugrás, farmlátogatás, Smart school látogatás a Samsung televíziónál, a Thyssenkrupp csopotnál. Holi color porfestő party-n vettünk részt, mobil telefonról autót parkoltattunk, kipróbálhattunk szimulációs autóvezetést, és részt vettünk az augusztus 20. –i ünnepi rendezvényeken: az új kenyér megszentelésén, megszegésén, valamint az esti könnyűzenei koncerteken. Ami a gyermekeinket és a pedagógusokat is megfogott az az őszinte vendégszeretet, törődés és odafigyelés,

ami az első naptól az utolsóig körbevett. P. Bence VI. osztályos diák így értékelt: ,,Nekem minden nagyon tetszett. A szervezők rendkívül izgalmas és érdekes programokat készítettek. Ha lesz lehetőségem, jövőre is eljönnék meglátogatni Jászfényszaru takaros városát és kedves vendéglátó lakosságát.” Külön köszönet kapcsolattartónknak, program-koordinátorunknak Bordásné Kovács Katalinnak, Jászfényszaru polgármesterének Győriné Dr. Ceglédi Mártának és végül, de nem utolsó sorban Bátori Géza polgármesternek. Bízunk abban, hogy ez a kapcsolat tovább erősödik településeink között. Pék Sándor tanító bácsi

2017. augusztus, szeptember

Brithét Kisszántón

Július 15-e és 22-e között került sor az idei első brit hétre. A brithét megszervezésében segítő nyolc fős csapat a brit protestáns Exodus szervezettől érkezett, Nagy-Britannia észak-ír tartományából. A szóban forgó szervezet kettős célja az, hogy úgy az Erdélybe mint a világ más tájára küldendő brit fiatalok, mint pedig a szolgálandó helybeli közösségek lelkiekben gazdagodjanak az alatt az egy hét alatt, melyet együtt töltenek. A szervezet dicséretére váljék az, hogy nagyon talpraesett fiatalokat válogatnak ezen csapatokba. Ahhoz, hogy egy fiatal bekerüljön egy ilyen csapatba több mindent vállalnia kell. Hat hónapon keresztül minden csapat résztvevője hetente találkozik, ismerkedik, Bibliát olvas és készülődik a többiekkel arra a bizonyos egy hétre, melyet jelen esetben Er-

délyben eltöltenek. A Kisszántóra érkezett csapattagok többnyire tizenöt, tizenhat és tizenhét évesekből állt, míg a két vezető húsz, illetve tizenkilenc éves volt. Csodálatraméltó volt látni, amint ezek a fiatalok egymásra gondolt viseltek, egymásért felelősséget vállaltak és közben szolgálatot is tettek. Megérkezésüket követően Kisszántón egy kis ú.n. bevezetőre került sor, a kapcsán, hogy kik is a magyarok, miért volt Trianon, hogyan gondolkodik a magyar ember stb. témákban. Azt követően a csapattagok, a helybéli református lelkész vezetésével, körbejárták a falut és szétosztották a hét menetét tartalmazó szórólapokat, kisszántóiakkal ismerkedtek, beszélgettek. Vasárnap kétnyelvű istentiszteleten vehettek részt a kisszántóiak valamint a vendégek. A kétnyelvű istentisztelet megszer-

vezésében közreműködtek a helybeli magyar fiatalok is, úgymint Szabó Attila ifjúsági elnök és Boros Örs Jácint is. Továbbá, olyan énekeket énekelt a gyülekezet, melyek úgy a magyar, mint a brit református énekeskönyvben megtalálhatók. Vasárnap délután Kabai Vince presbiter jóvoltából, a vendégek körbekocsikázhattak Bors községen és megtekinthették mindazt, amit az önkormányzat bölcs vezetésével huszonhét évi kemény munkával elért a négy falu közössége. A brithét ütemterve három támpillérre épült. Minden délelőtt a gyermekeket várták a kultúrházban megtartott bibliahétre, délutánonként családokat látogattak a helybéli lelkész vezetésével vagy pedig gyakorlati munkákat végeztek el, este pedig a fiatalokkal találkoztak a focipályán vagy pedig a kultúrházban. Utolsó előtti nap brit-magyar

Gyermeknap alkalmából kirándulással ajándékoztuk meg gyermekeinket és ifjainkat, akik a Barátság nap elnevezésű találkozón vehettek részt Bihardiószegen, a havonta egy alkalommal nagyszántón és másik négy településen megtartott gyermekfoglalkozás évadzáró alkalmán. Mintegy százan gyűltünk össze, öt gyülekezet gyermekeinek, felnőtt kísérőinek és nánási vendégeink társaságában. A 16 fős hajdú-

nánási pedagóguscsoport meghívásunkra aznap községünkbe is ellátogatott, ahol megcsodálták a két Szántó között kialakított levendulaparkot, majd az éppen zajló Gombafesztiválon a nagyszántói nőszövetség várta őket finom ebéddel. Nyár elején egyhetes ifjúsági táborba mehettek a nagyszántói ifjak, szám szerint hárman, a Feketeerdő melletti Háromfaluba. Hitük és tudásuk növe-

kultúrestre is sor került. Utolsó nap pedig a csapat Nagyváradra tett látogatást. A vendégek bevallása szerint nagyon is szeretve és befogadva érezték magukat a kisszántóiak részéről. Az ízletes vacsorákról, különböző csapatokba osztva, összesen huszonegy kisszántói hölgy gondoskodott, akiknek ezúton is szeretnénk őszinte köszönetet mondani áldozatos munkájukért. Ugyancsak köszönet illesse mindazon kisszántóiakat akik sokféleképpen segítettek abban, hogy ez a hét létrejöhessen és hasznosan teljen mindenki számára. Végül pedig hadd illesse köszönet Bors Község Polgármesteri Hivatalát és a Borsi Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskola vezetőségét mindennemű hathatós segítségükért. Hadd szolgáljanak ezen hetek arra, hogy az egyre inkább hódító ortodox tengerben a magyar protestáns szigetek külhoni szövetségesekre is találva, ihletet kapjanak a reformáció folytatására, magyar falvaink lelki és szellemi ébresztésére, a biblikus vendégszeretet gyakorlására, a magyar fiatalság közjóért való cselekvőkészségének a sarkallására. Nt. Dr. Zabán Bálint Károly kisszántói ev. ref. lp.

Nagyszántói gyülekezeti hírek

lése mellett alkalmuk nyílt pihenésre, ismerkedésre is. Köszönjük Nagyszántó magyarországi kapcsolatának: a táborszervező hajdúnánási pedagógusoknak a felügyeletet és a lehetőséget. A táborozóknak finom ételeket vittünk egyik nap, a szentjobbiakkal közösen. Fábián Tibor nagyszántói lelkipásztor

Örömhír bicikli túra Biharszentjánoson

„A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.” (Pál apostol levele a galatákhoz 6. rész 9.-10. vers) Hálaadó istentisztelettel nyitotta meg az idei tanévet a biharszentjánosi Lónyay Tivadar Általános Iskola. Így ők nem hétfőn, hanem már vasárnap „iskolát kezdtek”. Természetesen nem az iskolapadokban, hanem a református templom padjaiban, ahol Istennek adtak hálát az elmúlt nyári élményekért, a vakáció örömeiért, a családjukkal, barátaikkal együtt töltött felhőtlen és emlékezetes pillanatokért. Bár egy diák életében nem mindig boldogság az, hogy megkezdődik az iskola, de hiszem, hogy a hála mégis a szívükben volt. Rövid szolgálatukban segítségükre volt Borsi Gyöngyi vallástanárnő, Gagyi Annamária, Pék Enikő és Retek Emília tanító nők, Gyulai Edina matematika tanárnő, Meleg Jutka, Mózes Ilona és Vad Katalin óvónők.

Az ünnepi istentiszteletet követően a délutáni órákban folytatódott a közös hálaadás, de kicsit másképp. Csomay Árpád lelkipásztor, feleségével, Piroskával és a gyülekezet lelkes tagjainak egy csoportjával rendhagyó, de remélhetőleg hagyományteremtő „örömhír túrát” szerveztek. Céljuk nem csak az Istennek való hálaadás volt, hanem, hogy idős testvéreinkhez, betegjeinkhez is eljuttassák az örömhírt. Ebben a nemes feladatban pedig több segítséget kaptak. Nem csak ügyes és segítőkész gyerekek vállalták ezt az önzetlen missziót, hanem a gyülekezet több tagja is. Olyan sokan részt vettünk ezen az örömhír túrán, hogy három csoportra válva, biciklikkel felszerelkezve, indultunk küldetésünket teljesíteni. Bevallom, kicsit izgultam, hogyan s miként fogadnak majd bennünket, örülnek-e majd az üzenetnek, énekeinknek?! De izgalmam, izgalmunk édes örömmé vált. Megtapasztaltuk azt, hogy milyen jó érzés adni. Nem vittünk drága ajándékokat, hanem néhány éneket, egy oda illő igeverset és ez a legkisebb, sokaknak a legnagyobb

ajándék volt. Sok helyen együtt énekeltek velünk, de volt olyan is, ahol kedves dicséreteiket is „kérték”, hogy így adjanak hálát Teremtő Istenünknek. Azt hiszem, nem csak a gyerekek, hanem mi, felnőttek is sokat tanultunk ezen a délutánon. Látni és megtapasztalni, hogy milyen öröm tud lenni az egymásra figyelés, hogy mennyi hála van idős és beteg testvéreink tekintetében egy kicsiny kis időért, amit rájuk szánunk. Rohanó és felgyorsult világunk elsiklik az ilyen, apró történések mellett, pedig az életünk, a minden napjaink az ilyen apró örömökből épülnek fel. De a gyerekekre gondolva a szervezők, a falu három pontján felállítottak úgynevezett „feladat teljesítő pontokat”, ahol a Ike tagjai várták őket. Itt különböző feladványok várták őket, amit teljesíteniük kellett, hogy majd azért valamilyen jutalomban részesüljenek. Bizony este lett, mire minden csapat visszatért a templomhoz. Ezt a remek napot rövid istentisztelettel zártuk, hálát adva a sok megtapasztalásért. Reméljük lesz folytatás! S.D.G. – Istené a dicsőség!

Borsi Községi Figyelő - 33. szám

Fűben - fában orvosság: a csipkebogyó Azt hiszem nincs is olyan ember, aki ne ismerné a csipkebogyót és annak, finom, ízletes teáját. De mind amellett, hogy jellegzetes aromája van, a hecsedli nagyon egészséges. Bár a begyűjtése nem olyan egyszerű, hiszen meg kell „küzdeni” tüskéivel, és bizony meg kell várni, amíg megcsípi a dér, de gyógyhatása és zamatos teája kárpótol a fáradalmakért. A csipkebogyó vagy csipkerózsa, más néven vadrózsa (Rosa canina) Perzsiából származó, gyógyhatású fűszernövény, magyar népies elnevezései: bicskefa, ebcsipke, gyepű-, parlagi-, vagy vadrózsa, tüskefa. Termését, a csipkebogyót egyes vidékeken petymegnek vagy hecsedlinek is nevezik, ezért itt a növényt hecsedli bokornak, a terméséből készült bort, lekvárt és teát hecsedlibornak, hecsedlilekvárnak, vagy hecsedliteának is mondják. Erdőszéleken, cserjésekben gyakran találkozhatunk vele. Tavasszal fehér, de rózsaszínnel bemosott virágaival, ősszel áltermésének égőpiros színével hívja fel magára a figyel-

met. Gyuri bácsi gyógyteái között kutakodva a csipkebogyó hatásáról, számos új információval gazdagodtam. Például, hogy a csipkebogyó enyhe vízhajtó is és erősíti az érfalakat is. E tulajdonságának köszönhetően érszűkület, érelmeszesedés megelőzésére, kezelésére használható. A-, B1-, B2-, P-, és K-vitamin is található benne, de természetesen leginkább magas C-vitamin tartalmáról híres. Magas C-vitamin tartalmának köszönhetően fontos vitaminforrás a téli időszakban, a nátha megelőzésére. Viszont nem szabad forrázni, mert a C-vitamin hő hatására felbomlik. A csipkebogyó húsa kedvezően hat a cukorbetegségre, szabályozza a vércukorszintet. Cukorbetegek étkezés után fogyas�szák, mivel segíti a zsír emésztését. Immunerősítő hatása van, különösen ajánlatos stressz oldásra. Érdekesség, hogy a csipkebogyó magjában csak E-vitamin van, teája epekőoldó hatású, hólyagbántalmak ellen is nagyon jó. Húgyhajtó hatású, vesehomokra és vesekő levá-

lasztásra is használható. A virág szirmai enyhe hashajtó hatással bírnak, levele hasfogó. Felhasználását illetően a legtöbben teaként és lekvárként ismerik. Ám érdemes megjegyezni, hogy aki igazi különlegességre vágyik, az kóstolja meg a belőle készült bort is. Viszont érdemes észben tartani, hogy hogyan is kell elkészíteni teáját: a filteres csipkebogyóteákat a legtöbben ugyanúgy leforrázzák és állni hagyják, mint a többi gyógyteát, ám ezzel a csipkebogyó C-vitamin-tartalma nagy részének is búcsút mondhatnak. Ha tehetik, ne a filteres változatot válasszák, hanem szárított csipkebogyóhúst, melyből 2-3 grammnyit egy bögre hideg vízben áztassanak 12 órán át. A végén szűrjék le, és csak langyosra melegítsék fogyasztás előtt. Lassan a téli spájzolások végéhez érünk, de a csipkebogyó ideje még ezután következik. Épp ezért, most a hecsedli lekvár receptjét osztom meg önökkel: 1 kg kész püréhez, 40 dkg cukor

és némi tartósítószer szükséges. A pürét főni tesszük, 20 percig lassan fortyogtatva, ekkor hozzáadjuk a cukrot. Állandóan kavargatva kellő sűrűségűre főzzük, és miután levettük, belekavarjuk a tartósítószert, majd tiszta üvegekbe öntve szárazdunsztban kihűtjük.

Interkontinentális táncfesztivál - Budapest Újra rivaldafénybe kerűlt a Biharszentjánosi Margaréta Majorett csoport. A nyár folyamán a Magyar Látványtánc Szövetség által szervezett Európa bajnokságon ezüstminősítést szerzett lányok egyedüliként Romániából, meghívást kaptak a Szövetség által megszervezett táncfesztiválra, Budapestre 2017 szeptember 16-ára. Tudni kell, hogy erre a fesztiválra csakis azok juthattak el, akiket a szövetség meghívott. Bár a bajnokságon nem ők voltak a legjobbak, mégis a szervezők őket tisztelték meg azzal, hogy ezen a rangos eseményen újra bizonyíthassanak. A délelőtt folyamán három workshoppon is részt vettek, ahol kiváló táncművészektől tanulhattak. Reggel kilenctől Demcsák Ottó Pro Urbe-díjjas, Köztársasági kiskereszt díjjas, Harangozó-díjas táncművész, a Győri balett alapító táncosa, a Soproni Petőfi Színház tánctagozat vezetője, rendező és koreográfustól sajátítottak el néhány különleges mozdulatot. A következőkben William Fomin Harangozó - díjas magántáncos, koreográfus a szentpétervári Vaganova Balett-akadémián végzett szólótáncos jelenleg a Győri Balett magántáncosaként mutatott be sok-sok balett technikát. Végezetül Rostás Csilla és Vas-Imre Norbert a Kaposvári NDC tánciskola urban részlegének oktatói,

Tiszta udvar rendes ház

országos bajnok szólisták valamint duo kategóriában neves Hip Hop Dance versenyek első helyezetjei tanítottak be egy egész koreográfiát a több száz táncosnak. A délután folyamán következtek a jelenlevő tánccsoportok bemutatkozása. Európa több országából, de Kínából sőt még a Kongói Köztársaságból is érkeztek táncosok. A Margaréta csoport a 23-as rajtszámmal mutatta be táncát amit a 20 tagú nemzetközi zsűri 150 ponttal értékelt és ez elegendőnek bizonyult az Arany minősítéshez. Nagy örömmel, megérdemelten vették át a kupát és az oklevelet a Margarétás lányok. Remélhetőleg még sok-sok ehhez hasonló rendezvényen vehetnek részt és bizonyíthatják tudásukat. Ezúton köszönik meg mindenkinek a sok segítséget melyek nélkül nem tarthatnának itt. A Borsi Polgármesteri Hivatalnak, a ruhákért, a botokért, a próbateremért, Marin Lucia koreográfusnak a rengeteg próbáért, a Cab Star cégnek az anyagi segítségért, és mindenkinek aki bármilyen jellegű segítséget nyújtott az évek folyamán e csoport tevékenységének a fenntartásában. Kupás Tibor Kultúrfelelős, Csoportvezető

A játékok a gyerekeknek készültek, és nem azért, hogy oda vigyük a kutyákat sétáltatni és hadd ne írjam le, hogy mit felejtenek még ott, a gondos gazdik. De arra is figyeljünk, hogy a játszótér nem közlekedési útvonal, ezért azon keresztül nem közlekedhetünk autóval. A hintákat, a csúszdákat és a libikókákat rendeltetésszerűen kell használni!

Talán kevesen tudják, de a „Tiszta udvar rendes ház” kifejezés egy 50-es években indított mozgalom volt, melynek az volt a célja, hogy mindenki tartsa rendbe környezetét. A részvétel két féleképpen volt lehetséges. Nevezéssel vagy úgy, hogy a felelősök végig járták a települést és ellenőrizték a portákat és bizony szigorú feltételeknek kellett megfeleljenek az elismeréshez. Az elismerő táblákat nem mindenki kaphatta meg, éppen

ezért presztízsértékkel bírt, olyan volt ez, mint valami kitűntetés. Nem csak virágokkal kellett díszíteni és a konyhakertet hasznosítani, hanem az egész portát kellett rendben tartani. Nagy becsülete volt a táblának és büszkén szögezték ki, ha sikerült elnyerni azt. Bizony községünk is példát vehetne e régi mozgalom eredményéről. Akkor is érdemes lenne tisztán tartani portáinkat, ha azért most még nem jár kitüntetés, ezért hívom fel a figyelmet arra, hogy mindenki próbálja tisztán tartani a háza elejét, az udvarokat és a kerteket is. Bár írásommal a közterületek tisztán tartására kívánom felhívni a lakosság figyelmét, de hiszem, hogy értő és halló fülekre talál mondandóm. Az idei évben településeink játszótereit, és díszített, parkosított övezeteit rendbe tették, amit érdemes lenne megőrizni. A közterület mindenkiért van! Éppen ezért próbáljunk ne oda szemetelni. A játszóterek körül több szemetes is ki van helyezve, ezért az ott elfogyasztott üdítők dobozait, csokis papírokat és egyéb csomagoló anyagokat van hova eldobni.

Községünk elöljárói Bátori Géza polgármester és Csiger László Róbert alpolgármester, valamint a Borsi Tanács határozata alapján, egy jelképes oklevéllel és egy szerény hozzájárulással köszöntik, mind-

azokat, akik 50 éves házassági évfordulójukat ünneplik. Ezen alkalomból az elmúlt időszakban két házaspárt is felkerestek: Bihari Istvánt és feleségét Irmát, valamint Roman-Giurgiu Augustint

és feleségét Elisabeta-Florica-t. A Borsi Községi Figyelő szerkesztősége nevében, kívánunk nekik mi is jó egészséget, sok boldog éveket még együtt.