Cikk ajánló: Tavaszvárás. Színes hírkavalkád. A hónap témája: Tavaszi megújulás Csodálatos bolygónk. Tavaszi egészségcseppek. Kulináris világ
Bors község időszakosan megjelenő lapja:
II. évfolyam 2 szám - 2012 március- április
Tavaszvárás Tavasz és Húsvét: mindkettő a megújulásról, a halál utáni új életről szól: megújul a test, a lélek, az életünk. Nem véletlen, hogy a tavasz örömünnep: jeles napjai is az újrakezdésről, bolondozásról, a természet tiszteletéről, szerelemről szólnak. Ünnepeljünk mi is a tavasz első hónapjaiban, feltöltődve új hittel, reménnyel, egészséggel. Húsvét. Időpontját a 325-ös niceai zsinat határozta meg: a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapra esik. A húsvét napja így minden évben változik, de mindig március 22. és április 25. között van. Az ortodox egyház a régi, Juliánusz-naptár szerint számítja ki, a nyugati egyházak, viszont, az 1582-től bevezetett, és általunk is használt Gregorián naptár szerint, ezért van eltérés. Mikor lesz Húsvét a következő 3 évben? 2013-ban március 31.-én, 2014-ben április 20.–án (egybeesik az ortodox húsvéttal) és 2015-ben: árpilis 5-én. Mi a jelentése a húsvéti jelképeknek? A BÁRÁNY - ról még az egyházi életben nem túl jártas ember is tudja, hogy a zsidó húsvét áldozati bárányára utalt, amelynek a vérével az egyiptomi rabságban sínylődő Izráel népe megkente az ajtófélfáját, hogy a halál angyala kikerülve otthonaikat, megkímélje elsőszülötteik életét. (Erre utal a zsidó húsvét neve, a pészah: elkerülni). Egy későbbi Húsvétkor, Jézus, mint áldozati Bárány törölte el a keresztfán a világ bűneit. A TOJÁS, nem csak termékenységi szimbólumként kapott helyet ezen az ünnepen, hanem utal az örök életet adó Megváltóra (a piros színe is Krisztus vérét szimbolizálja). Kemény héja miatt kapcsolatba hozták Jézus sírboltjával is, melyben, ugyanúgy, mint a tojásban, el volt rejtve az „új élet”. A NYÚL termékeny állat (új élet), gyors is (a tanítványok is futottak a sírhoz), ráadásul, mivel nincs szemhéja, és pupilláját felhúzza alváskor, mindig ébernek tűnik, - így, az örök életre utaló ünnepünk szimbóluma lett. A LOCSOLÁS szokása is a korai keresztényekhez kötődik, ugyanis, Húsvétkor, az első keresztény ünnepen keresztelték meg az új tagokat. Persze ezek a szokások kiegé-
Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég! Mit beszélsz? Korai? Nem volt itt sose tél! Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel a mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél! (József Attila: „Tavasz van” – Születésnapján, április 11.- én, ünnepeljük a Magyar Költészet Napját) szülnek sok furcsasággal világszerte. Például a Fülöp-szigeteken egyesek keresztre feszítik magukat, a szláv népeknél divat a lányok elfenekelése nyírfaággal, a franciák, pedig 12000 tojásból óriásrántottát sütnek. A húsvéti tojásvadászat most már világszerte elterjedt, a gyerekek örömére. Kevesen tudják, viszont, hogy Amerikában húsvéthétfőn, a Fehér Házban is tojásgörgető versenyt rendeznek. Az 1800-as évek elején a Capitoliumnál rendezték a mulatságot, de néhány képviselő beleunt a tojáshéjakon való csúszkálásba, és az apróságoknak el kellett hagyniuk a teret. Rutherford elnök megsaj-
nálta a síró gyerekeket, így 1878 óta a Fehér Ház kertje ad helyet az eseménynek. A kertben elrejtett tojásokat híres emberek dedikálják, a legértékesebb, persze az amerikai elnök által dedikált tojás. Jeles napok a tavasz első hónapjaiban. Szökőnap Nem tavaszi nap (bár „Jégtörő Mátyás” utánra esik), de fontos megemlíteni, mivel négyévenként csak egy van belőle (nem szökőévek a 100-zal osztható évek, viszont a 400-al oszthatók, igen). Az általunk használt Gergely-naptár alapján az év átlagos hossza 365,2425 nap, a csillagászati év hossza pedig kb. 365,2422 nap: ezt a különbséget kellett korrigálni. A régi római naptárban Julius Caesar nem a tavasz első napját (amikor az adók
kifizetése kezdődött), hanem az ezelőtti 6. napot „duplázta” meg. Ezért a szökőnap február 24.-én van, nem 29.-én, és a névnapok is eltolódnak egy nappal szökőévben. Az 5. századi hagyomány szerint a nők csak szökőévekben tehetnek házassági ajánlatot!!! Április bolondja. Áprilisi időjárása elég kiszámíthatatlan, bolondos, nem csoda, hogy a kelták április kezdetén bohókás ünnepeket ültek. A mások rászedéséről szóló nap, viszont, IX. Károly francia király rendeletéből is eredhet, aki 1564-ben az újévet április 1-jéről január 1-jére tétette. Így, az újévi ajándékozást április elsején felváltották a „bolondos ajándékok”: a másik ember megtréfálása. Világnapok. Manapság mindent szokás megünnepelni, kultúrának, betegségeknek, mozgalmaknak jelölnek ki világnapokat. Így márciusban ünnepeltük a cigányság világnapját (19.-én), a színházét (27-én), Angliában 25-én az anyák napját, és gondolhattunk vizeink tisztaságára és megóvására 22.-én a víz világnapján is. Április sem marad el ünnepekben: 7.-én van például az egészségügyi és a füstmentes világnap, 8.-án az emberszeretet világnapja. Hogy a kultúra se maradjon ki, 29.–én ünnepeljük a táncművészetet, és József Attila születésnapján, 11.-én a magyar költészetet. Ha nem mulattunk április elsején, akkor 4.-én, a Nemzetközi Párnacsata Napon folytathatjuk a bohóckodást. A Föld és a környezetvédelem napja, április 22. A Föld hamarosan elpusztul, - kongatják sokan a vészharangot, nem véletlen, hogy a Földnek is kijelöltek egy világnapot. Denis Hayes amerikai egyetemista (azóta az alternatív energiaforrások világhírű kutatója) indította el a mozgalmat, 1970 április 22-én, és több mint 25 millió amerikai állt mögé. A mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Több, mint 125 ország polgárai, civil szervezetei kapcsolódtak be a programba, Magyarország 1990 óta ünnepli a napot. Évente ezen a napon jelentést adnak ki a föld állapotáról, fákat ültetnek, patak és falutakarítást szerveznek, és a Critical Mass kerékpáros mozgalom szervezői is felvonulnak. Összeállította: Sz.G. Kinga
Bors Községi Figyelő
Színes hírkavalkád
2. oldal
Húsvétra készülődve a könyvtárban Az ünnepre hangolódott a változatos kézműves foglalkozáson az a közel negyven kisiskolás és óvodás, akik ös�szegyűltek virágvasárnap előtti szombaton a könyvtárban. A tizenéves gyerekek számára már nem „sikkes” ilyen foglal-
kozásokon résztvenni, pedig mindenki gazdagodhatott, nem csak szép húsvéti díszekkel, amit hazavihettek, hanem egy tartalmasan eltöltött programmal is. A jelenlévők készítettek gazdagon díszített, húsvéti kopogtatót, madárfészket,
csibés és virágos tojásokat Bátori Judit könyvtársnő, a helybeli tanítónők és néhány lelkes szülő segítségével. Volt kalács és tea, néhány gyerek, pedig a könyveket is felfedezte szünet alatt. Sajnálhatják azok, akik otthon unatkoztak, hiszen a kézműves és játszóházakba járó gyerekek nem kevés pénzeket fizetnek Európa szerte, itt pedig ingyen vihetett haza mindenki értékes díszeket. Az esemény támogatói voltak még Kornya Sándor vállalkozó és a Hobby Libri könyvesbolt.
Presbiterképzés Biharszentjánoson A Studium Academicum Alapítvány szervezésében és a szentjánosi presbitérium vendégszeretetét élvezve került sor arra a körzeti presbiterképzésre, amely a gyülekezet szervezésének új útjait kutatta. Ennek szükségességét mind a négy borsi egyházközség presbitériuma elismerte, dr. Mózes Áron, debreceni előadó, viszont válaszlehetőségeket is megpróbált
megfogalmazni. Szükséges új utakat keresni a gyülekezeti élet újraszervezésében, akkor, amikor az egyre kevesebb ember vesz részt az egyházi életben, - ennek a munkának, pedig, a lelkipásztort segítve, a presbiterek kellene, hogy legyenek a motorjai. Az eseményen több mint 30-an vettek részt.
Nők napja
a felújított nagyszántói Königswater kúriában A nagyszántói RMDSZ szervezésében változatos programokkal köszöntötték a nőket március első vasárnapján. Vetítéssel egybekötött előadás hangzott el a nők szerepéről a történelemben, és a különböző korok nőideáljairól, a helyi lelkésznő előadásában. Az édesanyák, nagymamák a fellépő óvodások, iskolások köszöntőjét is elérzékenyülve fogadták, de meghitt hangulatot varázsolt az Optimus zenekar nótacsokra is. A megjelent nőket több férfi is köszöntötte: a község polgármestere, a nagyszántói lelkész és a gáláns férfiak, egyegy virággal. Bors község időszakosan megjelenő lapja - kiadja a Borsi Polgármesteri Hivatal Szerkesztőség címe: Bors Nr. 200. Szerkesztőség emailje: borsifigyelo@gmail.com Felelős kiadó: Bátori Géza, Főszerkesztő: Szatmári-Gergely Kinga, Tördelő szerkesztő: Major Zsigmond Lapszámunk digitáli-san is letölthető a Borsi Polgármesteri Hivatal honlapjáról pdf formátumban: http://primariabors.ro
3. oldal
Színes hírkavalkád
Bors Községi Figyelő
Virágvasárnaptól Húsvétig: iskola másképp „Iskola másképp” – program keretén belül Húsvét előtt megszűnt az oktatás a diákok nagy örömére, de mégis tanulhattak, életszerű dolgokról, szórakoztató formában. Számos rendezvény közös volt, mint például, a keddi bábszínház, ahol a megjelent óvodások, kisiskolások Mátyás király és a kolozsvári bíró történetén derülhettek a nagyváradi Lilliput bábtársulat előadásában. Nagycsütörtökön a közelgő húsvéti ünnepre lelkiekben is készülhettek mind a négy falú kicsinyei, hiszen Jézusról, a Megváltóról és a Húsvét üzenetéről tanulhattak. Az előadás nem volt unalmas, hiszen, Vad Katalin óvónő pörgős, látványelemekben is gazdag „vallásórát” tartott. A meghívott, nagyváradi Heaven’s Satellite együttes, pedig. nem csak énekelt Jézusról, hanem meg is mozgatta éneklés közben vallásos gyerekdalaival az ifjú közönséget. A több mint két órás program egy színes papír-pil- A tavasz nem csak a külső-belső megújulás, megtisztulás lehetősélangó elkészítésével és pogácsaevéssel zárult. gét rejti magában, de az április végi Föld Napja alkalmából, a környezetünk ápolására is figyelmeztet. Egy tavalyi képen borsi iskolások varázsolták tisztábbá környezetüket tavasszal, és nem kis büszkeséggel pózolnak munkájuk eredménye előtt. De van ahol, unatkozó fiatalok használhatatlanná teszik a zöldövezetet: Nagyszántón öt lépésre van a szemetes, mégis, még ennél rosszabb kép is fogadja a megpihenni vágyó kismamákat, időseket a parkban.
Tartsuk tisztán környezetünket!
5 érdekes dolog a tavaszról: 1. Sokan a március első napját A heti program a különböző csoportok ismeretségének elmélyítését is magába foglalta. Nem véletlen, hogy két kicsi falu, Kis- és Nagyszántó óvodásai is örömmel találkoztak, játszottak a két óvónő irányításával.
gondolják a tavasz kezdetének, de ez nem így van: földünk északi féltekén március 21-én, a tavaszi napéjegyenlőség napján kezdődik a tavasz (a déli félteken ekkor kezdődik az ősz). A tavaszi és őszi napéjegyenlőség napjai tulajdonképpen az egyetlen alkalmak az évben, mikor a Nap pontosan keleten kel, és nyugaton nyugszik. 2. A legendák szerint az ősi édenkertben is örök tavasz volt, a Portugáliához közeli Madeira és Tenerife szigeteket is az „örök tavasz szigetének” hirdetik, a valóságban ez az időjárás, halálos lenne számtalan növényfaj számára: ezért jó, hogy vannak évszakok. 3. A tavasz nem hiába termékenység –évszak: Hónapjait is hasonló tulajdonságú istenekről nevezték. Májust a virágok és természet istennőjéről, Majáról, Márciust és Áprilist, pedig a legférfiasabb harcos istenről, Marsról, valamint a szépség és szerelem istennőjéről, Aphroditéről nevezték el, akik, természetesen, szerelmesek voltak egymásba. 4. Tudósok bebizonyították, hogy tavasszal a gyerekek valamivel hamarabb nőnek, mint más évszakban. 5. A statisztikák szerint tavasszal több a baleset és az öngyilkosság (a férfiaknál háromszor gyakoribb): ezek szerint, egyesek nem bírnak fölös energiájukkal, mások, viszont nem látják értelmét az újrakezdésnek.
Bors Községi Figyelő
A hónap témája: Tavaszi megújulás
4. oldal
Tavaszi megújulás
Megújulnak földjeink: Megélhetés, vagy luxus ma a föld? Még ki sem tavaszodott igazán, de már a községbeli emberek a veteményezésről, a földek megmunkálásáról beszélnek. Persze, van, aki beleszületett, örökölte a föld szeretetét, hiszen évszázadokon át ebből éltek ősei. Vannak, akik a városból visszaköltözve tanulják meg újból a mezőgazdasági munka szépségeit és nehézségeit. Az élelmiszerárak egyre nőnek, így a földnek is „szeme” kezd lenni. Romániában, már 1 millió hektáron gazdálkodnak külföldi befektetők (2 éve még csak ennek felén), de egyes hírforrások szerint, például arab befektetők 4 millió hektárt vásárolnának meg a romániai termőföldekből. Ugyanakkor, a tavalyi romániai GDP növekedésének legfőbb „húzómotora” éppen a 11%-os mezőgazdasági növekedés volt. Érdemes-e ma földdel foglalkozni? teszem fel a kérdést Bondár Gyula, borsi vállalkozónak, aki 2003-tól családi vállalkozást létrehozva vágott bele a mezőgazdaságba. Most érdemes, - mondja, - mert valóban, szinte meglepetésszerűen felfele ívelnek a termények árai, és annak ellenére nyereséges, hogy az üzemanyagár is az egekig szökik. A Bondár család feje gépész, de fiát, Tamást már az agrármérnöki egyetem felé irányította, így van, akinek továbbadni a stafétabotot. 350 hektár földet művelnek, ebből 40 hektár a sajátjuk, a többit bérlik Bors és Kisszántó között. Azt hinné az ember, hogy csak több ezer hektáron éri meg dolgozni, de interjúalanyom szerint, azt a tulajdonos, már képtelen egyedül felügyelni, így a nagy profit mellett, nagyobb a megkárosítás veszélye is. Ők, maguk, csak szántóföldi kultúrával foglalkoznak (kukorica, búza, repce, napraforgó), de nem is gondolkoznak egyelőre másban, egyrészt azért, mert ennek most jó a piaca, másrészt, például a kertészettel való foglalkozást megnehezíti a napszámos törvény. Borson már nincs is parlagon föld, annyian visszatértek a mezőgazdasághoz, és mert a gépek miatt gyorsabbak, könnyebbek a munkafázisok, meg is lehet élni belőle. A magas üzemanyagárak mellett a szárazság is sok kárt okoz, nem véletlen, hogy a vetőmagvásárlásnál a szárazságtűrő vetőmagok a keresettek, ezeket a hibrideket fejlesztik ki az utóbbi években. Az új termékek reklámozásában nagyon is aktívak a cégek. Társulások. Internetes fórumokon a mezőgazdászok lelkesen reklámozták azt,
hogy most a társulásoké a jövő, mivel egy gazda csoport jobban tudja érvényesíteni az érdekeit, keresi meg a piacot, alakítja ki
hálózatait. Bondár Tamás, viszont személyes tapasztalat alapján állítja: egy elméletileg jónak tűnő ötlet, nem mindig válik be a gyakorlatban. Valóban lenne előnye a kis- és közép-vállalkozók társulásának, hiszen nagyobb tételben olcsóbban vásárolhatnának vetőmagot, műtrágyát, és nagy tételben az eladása is előnyösebb mind a termelőnek, mind a felvásárlónak. Viszont, a társulás itt azért nem működött, mert 75 %-át a terménynek ezen keresztül kellett eladják a termelők, miközben nekik már megvolt a saját, többnyire bevált kapcsolatrendszerük. Bondárék is évek óta együtt dolgoznak, és a kölcsönösen betartott ígéretek miatt nagyon jó kapcsolatuk van egy szatmári malommal. Persze, a társulásoknak jobbak a pályázati lehetőségei, ezért a találékony vállalkozó megalapit, 5 céget, ezekből létrehozza a saját társulását, és így, a haszon nem oszlik el. Támogatások, pályázatok. Néha az újságban a vidékfejlesztési ügynökség szakemberei elmondják, hogy mennyire fontos, hogy a mezőgazdasági vállalkozók, gazdák kihasználják a pályázat adta lehetőségeket, mert ha erről lekésnek, nem tudnak fejlődni és más régiók kerülnek versenyhelyzetbe. 2013-ig a Vidékfejlesztési Garanciaalap kis- és középvállalkozók számára garantálja a hitel 80 %-át a bank felé. Bondáréknál megvan a géppark, most nincs szükségük ilyen fejlesztésre, az uniós támogatások pedig túl szövevényesek. 2005-2006 körül még nyertek támogatást a SAPARD programon keresztül, de az uniós pályázati lehetőségek megjelenésével ez megszűnt, ez utóbbi elnyerésének a feltételei, pedig nagyon nehezek. Biztos még, például: a területalapú támogatás, az üzemanyagra adott literenként 1 Ron értékű segítség és a bebizto-
sított termés 50%-nak a támogatása (már, ha le nem kési az ember a határidőt). A nagy uniós pénzek, nem jutnak olyan könnyen kisgazdáknak. Románia rendelkezik megfelelő területekkel, ahhoz, hogy nagy gabonaexportőrré válhasson. Még olcsó a föld, nincs is kifáradva a talaj, - ezért lenne jó vállalkozási lehetőség nem csak a szemfüles külföldiek, hanem a hazaiak számára is. Bár a pályázati zűrzavar, az alacsony gépi felszereltség még negatívum, - ennek ellenére, abban a világban, amelyikben évente több millió hektár termőföld sivatagosodik el, - talán többen megtalálják majd a jó megélhetési lehetőséget a mezőgazdaságban. Eddig, a mezőgazdasággal foglalkozókat, lenézően, csak „parasztnak” titulálták, - de ha szükséges lesz visszafordulni a földhöz, talán sokan „farmerekké” válhatnak. A polgármesteri hivatal földmérnöke, Barabás Ildikó tájékoztatott a tavaszi földtámogatási tudnivalókról. A 28/2008as rendelet alapján április-májusban a vetésre lehet támogatást kérni. A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökséghez (APIA) május 15-ig lehet benyújtani az igénylést a tavaszi földtámogatásra, akik már a tavalyi évben is kaptak támogatást, azoknak meghívót küldenek. A feltételek a következők: igazolja, hogy a birtokában van, vagy
használ legalább egy hektár területet, ez szerepeljen a mezőgazdasági nyilvántartásban (registru agricol), továbbá, le kell pecsételtetnie a termelői igazolványát (certificat de producator) a mezőgazdasági irodában Borson. Júniustól, már lehet igényelni a támogatásokat a 2012/2013-as évre is. Ugyanakkor, felhívják a lakosság figyelmét, hogy új nyilvántartások vannak, ezért az érintettek mehetnek nyilatkozatot tenni a földtulajdonukkal, állataikkal, mezőgazdasági gépeikkel, gyümölcsfáikkal, stb. kapcsolatosan.
5. oldal
A hónap témája: Tavaszi megújulás
Bors Községi Figyelő
Megújul szervezetünk: „Mézédes gyógyulás” A Borson élő Pellei János 45 évvel ezelőtt családi örökséget vett át, mikor a méhészkedéshez hozzáfogott, hiszen ez a mesterséget ősei már 100 éve űzték. Igaz, ő már csak hobbi szinten műveli, hiszen, tapasztalata szerint, ahhoz, hogy valaki a méhészkedésből megéljen, legalább 100 méhcsaládja kellene, hogy legyen, de ő csak 30 családdal rendelkezik. De nem csak bele született, hanem bele is szeretett a méhészkedésbe, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mai napig védőruha nélkül jár-kel köztük. Pedig, csak legenda az, hogy a méhek felismerik a gazdájukat, hiszen ahhoz, kevés ideig élnek (nyáron 1 hónapig, télen 3-4 hónapig). Óvatosan közeledem a kaptárok felé, amelyeket a gazda saját kezűleg készített. Bár, még nem kellene, hogy féljek, mivel a Pellei családnál történő látogatásomkor, még nem érte el a hőmérséklet a 10 fokot, amikor a méhek kirepülnek. De mivel megtudom, hogy a méhcsípés szívtől felfele veszélyes lehet, inkább a lakás biztonságában teszem fel a kérdéseimet a méhekről és a mézkészítésről. A szezon márciustól őszig tart, de ilyenkor, tavasszal kevés méh van, sok elpusztul télen. A gazda ugyancsak résen kell legyen, hiszen, nehogy megsérüljön a kaptár, és egy egér bebújjon, mert a méhek nyáron elpusztítják a rágcsálót, de mivel télen hibernálnak, az egér pusztíthatja el őket. Mivel laikus vagyok, a méhészgazda elmagyarázza nekem, hogy tavasszal létrejön a fiasítás, a lépbe tojások kerülnek. Egy méhcsalád legértékesebb tagja a szaporodás miatt a királynő, csak egy van belőle, ő a legnagyobb, hiszen más táplálékot is kap: méhpempőt. (Mivel a méhpempő rendkívül egészséges, és kevés van belőle, már ezt is hamisítják). A több tízezer dolgozó (elcsökevényesedett ivarszervű nőstények) hátsó lábaikkal gyűjtik a virágport, amellyel a kisméheket táplálják. A nektárt a mézgyomorban mézzé alakítják, majd szájukon keresztül a lépbe ürítik, és a sejtekben tárolják. A sejtfalakat alkotó viasz, pedig a hasi mirigyeikben termelődik. A herék nem tudnak egyedül enni, haszontalanok is, ezért ősszel, mikor hibernálnak a kaptárban, a gazda „levágja” őket, a tyúkoknak adja, mert állítólag azok, jól tojnak tőle. Tavasszal a méhek a gyümölcsfák, és a repce virágát gyűjtik először. A legjobb méz viszont, a virágméz, a legízletesebb az akácból készül. A Pellei család, régen sokat vándorolt a méhekkel, a minél ízletesebb és változato-
sabb méz elérése érdekében. Vidékünkön a hársfaméz, Nagybánya környékén a gesztenye-, Székelyföldön, pedig a borókaméz
a specialitás. Országunkban eddig nagyon egészséges volt a méz, hiszen nem permetezték az erdőket. A kis méhészeti „tanfolyam” után, rögtön rákérdezek a mézhamisításra, hiszen gyakori botránytéma ez az utóbbi időkben. Pellei János állítja, hogy a piacon még mindig 90%ban „bio” mézet lehet venni, de ő is elismeri, hogy van az éhes ember, aki hamisítja. Az üzletit például Kínából hozott mézzel keverik, de van olyan méhész, aki cukrozott vízzel eteti a méheket, és az ily módon megnövekedett mézadagot akácmézként adja el. A tavaly például, a sok eső miatt gyenge volt a méz, de ő visszaetette a méhekkel, ahogy apjától is tanulta, minthogy becsapjon valakit. Persze, ha valaki azzal dicsekszik, hogy egy méhcsalád 60-80 kg. mézet termelt, az már gyanús, hiszen, tapasztalata szerint 30-50 kilogrammnál nem termelnek többet. De annak se örüljünk, ha nem cukrosodik meg a méz, mert az is biztos jele, hogy „kezelve van”. Amikor ilyen „mézszaporítási csodákról” hallok, már azon sem csodálkozok, hogy Amerikában, sokan a halálos csípésű vadméhek közelében merészkednek, mivel, azok háromszor annyi mézet készítenek, mint európai rokonaik. Pellei Jánosnak nem túl jó a véleménye a méhészek támogatásáról, hiszen ő, és sok sorstársa tapasztalta, hogy csak kivételezettek kapnak támogatást. De rengeteg kritériumnak is kell most már megfelelni (méhészeti tanfolyamok, szakirányú egyetemi végzettség, erdő telepítése, felszerelések modernizálása), ezért nem csoda, ha kevesen vágnak bele abba, hogy a méhészetből éljenek meg, - neki sincs, aki továbbvigye a mesterséget. A méhészgazda felesége még megmutatja a „munkaeszközöket”, így megbizonyosodhatok arról, hogy a mézpergetés nem is olyan bonyolult feladat. De ettől függetlenül, tudom, hogy még az ajándékba kapott hársfaméz nyugtató hatása alatt sem merészkednék rajzáskor a kaptár közelébe.
Tudjuk-e a mézről, hogy: Már az ókorban kedvelt csemegének számított, amit a 12 ezer éves spanyol barlangrajzok is bizonyítanak. A bibliai korban is mézzel édesítettek, mivel a cukrot nem ismerték. A hellén világ eposzai a méz „isteni” eredetéről áradoznak, a fiatalság elixírjeként tisztelték. Az egyiptomiak a propoliszt sebek kezelésére, fáraóik bebalzsamozására alkalmazták. (Az egyik gizai piramisban egy gyermekholttest tökéletesen megmaradt egy mézzel teli edényben). Nagy Sándor, híres ókori világhódító holttestét is mézzel teli koporsóban szállították haza Ázsiából Makedóniába. Nagy Sándor életében is nagy becsben tartotta a mézet, ugyanis, ezzel készíttette el a világ első esküvői tortáját is, azon a híres esküvőn, amelyen tízezer katonáját összeházasította a legyőzött Perzsia lányaival. A hadba vonuló katonák árpából, rozsból vagy búzából sütött, 60 dkg-os lapos kenyerét alakították át az ünnep tiszteletére. Ekkor, gabonán kívül, mandulából, dióból, mézből és szárított gyümölcsből készítették a cipót, majd egy ánizsból, kecsketúróból és mézből álló krémmel megtöltötték, tetejét pedig mézbe mártott rózsaszirmokkal díszítették. Az ókori görög bölcsek közül sokan (Pitagorász, Démokritosz), akik 100 évig éltek, azt állították, hogy tiszta elméjük,
teljesítőképességük a méznek köszönhető. Hippokratész elsőként alkalmazta a méhmérget gyógyításra. Az ókorban elterjedt az a szokás, hogy a friss házasok az egybekelés utáni hetekben mézsört (erjesztett mézet) ittak, mert szerelmi vágykeltőnek tartották (innen eredeztetik a „Mézes hetek” elnevezést). A középkori gyógyszerkönyvek fájdalomcsillapításra, szemgyógyításra, köhögésre, tüdőbajra javasolják. A XVI. században, olyan értéke volt a méznek, hogy a budai piacon egy pint (kb. 1.5 liter) mézzel lehetett kiváltani egy keresztény foglyot. folytatás a 6. oldalon
Bors Községi Figyelő
A hónap témája: Tavaszi megújulás
folytatás az 5. oldalról
Az értékes propoliszt a méhek a fák és bokrok rügyeiből vonják ki, és mirigyük váladékával gyantaszerűvé változtatják, a kaptárukban afféle fertőtlenítőként használják. Ezzel kenik be a kas bejáratát, és segítségével óvják szállásukat a vírusoktól, baktériumoktól, gombáktól. A gyógyászatban vírusos megbetegedések kezelésére hasznosítják a propoliszt, a szájüregi fertőzésekben, bőrbajok elleni szerként (pattanások, szemölcsök, hegek), égési sérüléseknél. Fahéjjal összekeverve, rendszeresen fogyasztva valóságos csodaszer!!! Csökkenti a koleszterin szintet, véd az infarktus ellen, visszaadja az idős erek rugalmasságát, megakadályozza a gyomorfekély kialakulását. Kísérletek bizonyítják, hogy segített ízületi kopásban szenvedő betegeken, és a hólyagfertőzés, bőrbetegségek (arcra kenve a méz a pattanásokat is eltünteti), időskori krónikus fáradtság esetén. Erősíti a fehér vérsejteket a vírusok ellen, megöli a nátha baktériumait, megtisztítja a légcsövet. De bármilyen hihetetlen, még a nagyon kövér emberek is fogytak, ha reggel, éhgyomorra, és este 2-3 kanál fahéjas mézet fogyasztottak (egy pohár meleg vízbe keverve), ugyanis megakadályozta a zsír lerakódását. Magas szénhidráttartalma miatt remek energiaforrás (cukrai egyszerűen, kön�nyen felszívódók), ugyanakkor nem hizlal, mivel gyümölcscukra a májban glikogénként raktározódik, szőlőcukra pedig az izmokban kerül gyors felhasználásra. Magas a vitamintartalma: B1, B2, B3, B6-vitamin, Patoténsav (B5, mely egyes kutatások szerint serkenti a mellékvese hormonjainak termelődését, és lassíthatja az öregedést). Napi egy kanál méz nagyban segíti a kalcium felszívódását, és megelőzi a csontritkulást. A népi gyógyászat szerint a méz erős nedvszívó képességű, így remekül alkalmazható gyermekek éjszakai ágybavizelése esetén. Gazdag ásványi anyagokban (minél sötétebb a színe!!!), és természetes antioxidánsokban, vértisztító hatása miatt fiatalítja a szervezetet. A vérben kimutatható 24 elem közül 22 megtalálható benne. Azt is érdemes tudni, hogy 1994-től, Magyarországon, április 30.-án ünneplik a méhek napját.
6. oldal
Tavaszi népi időjóslás A természettel együtt élő ember, különböző jelekből próbálta megjósolni az évi időjárást, a termés milyenségét. Bár a globális felmelegedés miatt már nem annyira kiszámítható a jövő, néhány megfigyelés még ma is helytálló. Íme, a népi megfigyelés gyöngyszemeit a tavasz hónapjaira.
Március:
„Amilyen március 9. napja, olyan lesz az egész hónap folyamata. A Gergely napi (márc. 12) szél Szent György napig él.” – tartja a mondás a hónap elejéről. Tamás napjához (márc. 7), mivel az év 66. napja (a hatos az ember teremté-
sének napja, megduplázva), ezért szerelmi jóslás is fűződött hozzá. Éjjel megzörgették a kertkapukat, és amilyen irányból hallatszott a felriasztott kutyák ugatása, onnan várták a vőlegényt a lányok. “Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget”. Ha ezeken a napokon süt a nap, akkor hosszú meleg nyár várható. Ha nem süt, akkor hosszú, lucskos ősz lesz. (A legenda szerint Szent Péter mind hármójuktól egy zsák meleget küldött az embereknek, de mivel a 3 szent a kocsmába ragadt útközben, Mátyás kellett kikergesse onnan őket). József napján szólaltak meg először a madarak, tértek vissza a gólyák (ha piszkos volt a tolluk, az bő termésre utalt). Ha Benedek napján (21.-e) dörgött az ég, az száraz nyarat jelentett, ha március 25-én a békák is megszólaltak, az 40 napos hideget jelzett. És még egy mondás: “Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március.
Április:
Április elsején vetési munkát nem végeztek, mivel nem hoz bőséges termést. Ha Irén napján (ápr. 6)
esik az eső, szűk lesz az esztendő. Április 14-én (Tibor nap) megszólal a kakukk, és ha már kizöldült a természet, jó lesz a széna. Az esztendő századik napja, a Gyuláé (ápr. 12.): amilyen az időjárás ekkor, annak ellenkezője várható a következő negyven napon. A Szent György havi eső “kergeti a fagyot”, viszont esős májust jósol. Akkor lesz bő termés, ha „akkora eső esik, hogy még az áldomásozók orra is besározódik”. Ha az ősszel vetett gabonákból a varjú nem látszik ki, a termés bőséges lesz. Ha Szent Márk napján (25.-e) a fülemüle énekel, szép tavaszt hirdet. Az ezt követő vasárnap volt a búzaszentelés, és ezután vetették az indás növényeket is. Április utolsó napja, ha jó időt hoz, vele hozza a jó termést is, ha meg rossz az idő, viszi a hasznot.
Május:
Jeles napjai a fagyosszentek (hirtelen lehűlhet a levegő): Pongrác, Szervác, Bonifác (máj. 12, 13, 14.). Időjárásukból azt a következtetést vonták le, hogy “Sok bort hoz a három „ác”, ha felhőt egyiken se látsz”. A negyedik fagyosszent, Orbán
(máj. 25.) napján, viszont kívánatos az eső, mert az ígér jó termést. A májusi eső egyébként „aranyat ér”, a jó termés szempontjából. Nagyanyáink „Luca –naptára” április-májusra rendkívül szeles, esős időt jósolt: ez idáig be is vált az előrejelzés.
Bors Községi Figyelő
7. oldal
Tavaszi egészségcseppek
Egy kis kultúrtörténet - a légúti megbetegedések 3 leghatásosabb gyógyfüvéről
Zsálya: „Ki öregedhetne meg, akinek zsálya nő a kertjében?” –tartotta az ókori mondás, nem véletlen, hogy a legszentebb gyógyfüvek közé tartozott, a neve is a latin „Salvare”: megment szóból ered. A mandulagyulladás, torokbántalmak legerősebb gyógyítója, „növényi aszpirinnek” is nevezik. Garantáltan leviszi a gyulladást már 2-3 meleg tea is, sok gyereket megmentene a mandula műtéttő (kamillával keverjük, mert erős). A légúti betegségek mellett, eredményesen kezeli a fogínysorvadást, a gennyes fogat is. A ró-
maiak a vasszerszámokat óvták vele az elhasználódástól, mert a vas sói nem lépnek reakcióba a zsályával. (Románul: Salvie) Kakukkfű: A római katonák kakukkfüves fürdővel fokozták erejüket, de a balzsamozásban is használják, tartósító tulajdonságai miatt. Erős baktériumölő, a légutak megbetegedésekor, tüdőasztma, szamárköhögés, vagy akár tüdőgyulladás veszélye esetén gyorsan hat a napi 4-5 friss, forró tea.Timol tartalmú, ezért alkalmas béltisztításra is. (Románul: Cimbrişor).
Lándzsás útifű: Az útifű gyökerei képesek utat törni maguknak a száraz, szinte élettelenné vált talajban, de akár az aszfaltban is, levelei annyira szívósak, hogy szinte lehetetlen őket széttaposni. A g yóg yszer tárakban szirupként is árusított gyógynövény teája rendkívül eredményes a köhögés, asztma, bronchitis, rekedtség, hurut, tuberkulózis ellen, főleg kakukkfűvel keverve. Idősek sebei is hamar bezáródnak levelétől. (románul: Pătlăgina îngustă).
Szépülés a természet erejével Télen kiürül a szervezet vitaminkészlete, nehezebb ételeket is eszünk, a bőrünk is folyamatosan elöregszik. A kinti hideg és a benti meleg váltakozása szárazzá, repedezetté teheti a bőrt, a kiszáradás pedig apró ráncokat okoz. Kozmetikushoz nem mindig tudunk eljutni, ezért most egy szakembert kérdeztem a házilag is elkészíthető arcpakolások titkairól. Íme, néhány egyszerű, természetes bőrmegújító trükk, - Ónodi – Bányai Andrea ajánlásával. Rozmaringos pakolás: A kamillateás gőzölés is hatásosabb, ha rozmaringot, sőt kakukkfüvet is szórunk bele. De apróra vágott
rozmaringot elkeverhetünk egy felvert tojásfehérjével is, ezt tíz percig hagyjuk az arcunkon. Az ismert arcfiatalító zöldséget, az uborkát is használhatjuk rozmaringgal. Egy kígyóuborkát megmosunk, héjastól lereszelünk, és összekeverjük apróra vágott rozmaringgal és felkenjük az arcunkra. A rozmaring tisztítja a bőrt, és javítja vérellátását, valamint összehúzódásra készteti a pórusokat. Tojás és tejszín: A tojásfehérje a zsíros bőrűek csodaszere, feszesebbé, rugalmasabbá teszi, mikrobaellenes hatása több ezer éve közismert. Korpával elkeverve előtisztításra alkalmas, mint bőrradír. Kis élesztővel és
propolisszal elkevert felvert tojásfehérje kitűnő bőrregeneráló, az élesztő pattanások ellen is hatásos. Keverhetünk hozzá korpát, ezt egyébként fürdővízbe is tehetjük (nem véletlen, hogy a kisbabák selymes bőrére a korpás fürdőt ajánlják). A száraz bőrűek tojás sárgát keverjenek el mézzel, tejszínnel és tejföllel (a tojássárgája E- és F-vitaminokkal élénkíti a bőrt). A tejszínes méz pépesített tavaszi gyümölcsökkel (cseresznye, megy) feszesíti és felfrissíti fáradt bőrünket. A cseresznye vértisztító és gyulladáscsökkentő, ami a mites�szeres bőr leghatásosabb ellenszere.
Csodálatos bolygónk – amit óvnunk kell! Higgyünk bár a vallások teremtéstanaiban, vagy a tudományos ősrobbanás elméletében, meg kell állapítanunk, hogy a teremtett világ csodálatos. Azt még a hitetlen tudósok is elismerik, hogy sok mindenre nincs magyarázat, mert a földön minden annyira precízen, az emberi életfeltételek számára pontosan van megtervezve, hogy az már nem lehet véletlen: kell tehát léteznie egy teremtő és rendező bölcs „elmének”, amely az ember számára ezt a világot élhetővé tette. A tavaszi föld-, víz-, és természet - ünnepek jegyében, lássuk, most mitől is olyan csodálatos bolygónk? Ideális méretek: A Föld kb. 150 millió kilométerre van a Naptól. Ha néhány százalékkal közelebb lenne, akkor már túlhevült volna, ha 1%-kal távolabb lenne, eljegesedett volna.
Földünknek, a Nap körüli pályája, majdnem kör alakú ellipszis, de ha ez a forma elnyújtottabb lenne, minden évben lenne egy rövid, pár száz fokos időszak, majd egy hosszú jegesedés. Ha a Föld valamen�nyivel nagyobb lenne, akkor gravitációja is erősebb volna, és a könnyű hidrogén felhalmozódna, így légkörünk alkalmatlanná válna a belélegzésre. Ha pedig Földünk kisebb lenne, akkor az oxigén elillanna és a bolygónk felszínét borító vizek elpárolognának. Föld forgása: Ha a Föld csak fele ilyen gyorsan forogna, a nappali és éjszakai oldal kö-
zött szélsőséges éghajlati különbségek jönnének létre, amelyet az élőlények nem élnének túl. Ha viszont a Föld gyorsabban fordulna meg tengelye körül, akkor a nappali és éjszakai hőmérséklet között nagyon kicsi lenne a különbség, ami jelentősen korlátozná például a víz körforgását, és a megnövekedett centrifugális erő miatt a légkör nagy része a világűrbe szökne. A Föld hajlási szöge 23,5 fok. Ha a Föld forgástengelye közel lenne a pályasíkhoz, akkor a földfelszín egyik felén közel fél évig nappal lenne, a másik oldalon, éjszaka. Levegő és víz: A Föld légkörének 21%-os az oxigéntartalma. Kétszeres érték esetén az embereknél oxigénmérgezés lépne fel, és tűzvész pusztítana. Fele ekkora érték esetében viszont minden tűz kialudna. Az oxigén mellett a levegő 78% nitrogént tartalmaz, ami gondoskodik a káros kozmikus sugárzások kellő mértékű elnyeléséről. Ha túl kicsi lenne a légkör sűrűsége, nem védene az ultraibolya- és röntgensugárzás halálos hatása, valamint a nagy
Bors Községi Figyelő meteorok állandó bombázása ellen. Nagyobb sűrűség esetében pedig a légkör vízkörforgása borulna fel. Az óceánok a földfelszín 71%-át borítják és gigantikus hőtárolóként működnek. Fontos mérséklő hatásuk van az éghajlatra. Ha kevesebb víz borítaná a Földet, az nagy hőmérsékletingadozásokat eredményezne. 10%kal több víz viszont a tengerszint 300 méteres emelkedését, így a kontinensek majdnem teljes elárasztását eredményezné. Más bolygók: A Földdel ellentétben, máshol nem ilyen kedvezőek az életfeltételek. A Merkúron nappal 430 C° van, éjjel pedig -170 C°, légköre nincs, és országnyi kráterek borítják. A Vénusz ellenkező irányban forog a tengelye körül, egy fordulat 243 földi napig tart, ezért nagyon hosszúak az éjszakák és a nappalok. A Jupiter légkörében 340 éve kavarog a “Nagy Vörös Folt”-nak nevezett hatalmas vihar. A Hold egy milliószor szárazabb, mint a Góbi sivatag. Az Uránuszon, pedig 21 évig tart a tél. Az ember és a Föld: Bolygónk és az emberi test között számos hasonlóság van. A Föld felszínének háromnegyede víz, ugyanúgy, mint az embereké. A földkéreg lemezei (melyek állandóan közelednek, majd távolodnak egymástól) olyan sebességgel mozognak, mint amilyen gyorsan az emberi köröm nő. Az em-
8. oldal beri testnek, ugyanúgy, mint bolygónknak egy szabályozott hőmérséklete van. Ugyanakkor, az emberi test lényegében az univerzum mérőpálcája: a világegyetem minden létezőjét le lehet mérni testünk arányai által. Érdekességek: A teremtett világ óriási: tudósok szerint, akár 6000 millió galaxis (csillagrendszer) létezhet, amelyből a legnagyobbaknak is több millió csillaga van. A Föld felszíne és középpontja között a becslések szerint 6378 km van, a hőmérséklet a föld középpontjában 3870 fokos lehet, (Föld középpontja felé haladva, kilométerenként átlagosan 30 °C -kal emelkedik a hőmérséklet). Az éltető napsugár kb. 8 perc alatt jut le a földre, és közel 500 méter mélyen is behatolhat az óceán mélyébe. Távolról, a Föld a legfényesebb bolygónak tűnik a 9 közül, mert a napsugarakat visszatükrözi a víz. (Bolygónk, az egyedüli, ahol a föld felszínén folyékony víz van). Az évi 1 millió földrengésből, pedig sokat nem is érzékelünk, mert az óceánok mélyén mennek végbe. Óvatosságra késztető adatok: A föld vizeinek 97%-a sós víz, és a fennmaradó 3%-ból is csak 1%-ot hasznosíthatunk, mert a többi jég. Ennek ellenére, a gazdag országokban pocsékolják a vizet, naponta 350 liternyi is jut egy főre, amíg Afrika egyes országaiban naponta
KULINÁRIS VILÁG A húsvéti időszakban, bármennyire is elpogányosodott a világ, az emberek még mindig ragaszkodnak a hagyományos ételekhez. Egész Európában fogyasztják ilyenkor a bárányt, a tojást, a sonkát, kalácsot, Lengyelországban, még meg is szenteltetik a templomban a húsvéti ételeket. Görögországban el nem hagynák az ünnepi asztalról a tojásos citromlevest, a németek, pedig a tormás sonkát és a tojáslikőrt. Az északi országokban (Svédország, Finnország) a sózott heringes ételek, de még a spenótleves is hagyomán�nyá váltak (főleg Nagycsütörtökön, amikor zöld ételeket illik enni), a csehek, pedig a kuglófot bárány alakura sütik. Régi magyar szokás szerint már az 1500-as években megszentelték a hagyományos magyar húsvéti ételeket is (sonka, tojás, kalács, bárány, só), melyet Erdélyben „kókonyá”-nak neveztek. Ahány ház, annyi étkezési szokás, tartja a közmondás, de egy biztos: az ünnepek a túlzott étkezések jegyében telnek el. Ezért, egy Húsvét ízeit visszaidéző nyúlhúsos receptkülönlegesség mellett, Bors község ételkülönlegességeiről híres szakácsnőjétől, Forgács Incitől sikerült két, ünnep után is fogyasztható finomság receptjét megszereznem. Töltött dagadó: Egy dagadót megtöltünk sajtos, baconszalonnás, tojásos, zöldfűszeres (bors, kakukkfű, szerecsendió) keverékkel. Az edényt, amiben sütjük, kirakjuk naranccsal, beletesszük a megtöltött dagadót, bort locsolunk alá. Befedjük malacpecsenyével, amelyiknek a bőrös részét kockára
bevagdaljuk. Fólia alatt puhára sütjük. Ha megpuhult, vajjal megkenjük a dagadót és a malacpecsenyét is, majd kicsit még pirítjuk fólia nélkül, a levével locsolgatva. „Fantázia-torta”: 6-8 tojásból piskótát készítünk, kettévágjuk, majd megkenjük barack, vagy eper ízzel. Krém: Egy vanília-, és egy tejszínes pudingból, 6 tojássárgájával sűrűbb krémet főzünk, cukorral édesítjük,
csak 3-4 liter. Érdekes tény az is, hogy míg a föld 1/3-a sivatagos (és ez egyre nő), a népesség, pedig szaporodik, a földnek csupán 11%-át használják a világon élelemtermelésre. Az ember válasza ajándékba kapott csodálatos életfeltételeire: Egyszerű példákat is említhetnék, bolygónk védelmére, mint környezetünk tisztán tartása, energiatakarékos életmód (ésszerűbb víz, áram, üzemanyag fogyasztás), az évszázadok alatt lebomló műanyag csomagolóeszközök mellőzése. De a világon nagyobb katasztrófák is fenyegetik a felelőtlen embert. Az óceánokat évente összesen több mint 5 millió tonna nitráttal, cinkkel, és ólommal szennyezzük. Az ipari szennyvíz men�nyisége naponta 2,5 millió köbméter, melynek a fele kerül tisztítás nélkül a szabadba. A mezőgazdaságban évente 80 millió tonna műtrágyát használnak. A levegő súlyos szennyezettségéről is sokat beszélünk, amely miatt a földfelszín nem tudja a hő egy részét visszasugározni a világűrbe. Ha ennek okán a Föld hőmérséklete akár csak 2-3 fokkal is nő, megolvad a sarkvidék jégtakarója, amely elönti a földet. A zöld-program, környezetvédelem, sokaknak, még ma csak jó pályázati pénzszerzési lehetőség, de az adatokat látva, mi lesz 100 év múlva utódaink világával? és diónyi vajat keverünk hozzá, hogy ne bőrösödjön meg. Félliternyi felvert vaníliás tejszínnel finomra dolgozzuk. Ha nem vagyunk biztosak a krém állagában, egy zselatint is keverhetünk hozzá (olyat, amelyet csak vízben kell állni hagyni, nem főzni), de ideális esetben a krém enélkül is jó. Cukros, rumos meggyet (vagy más gyümölcsöt), keverünk a krémbe, és megtöltjük a kétfelé vágott piskótát. A tetejére a cukros meggy levéből, 10 dekányi cukorral felvert 2 tojásfehérjéből készítünk bevonót. Nyúl, ünnepek előtt és után. A magyarok a második legnagyobb nyúlhús exportőrök, mégis alig fogyasztjuk ezt az egészséges húsfajtát. Pedig, a nyúlhús soványabb, mint a csirke vagy a marha, fehérjében gazdag. Tartalmaz többféle B-vitamint, foszfort, vasat, alacsony a koleszterintartalma, sőt koleszterincsökkentő hatású. Alacsony a nátriumtartalma, így a magas vérnyomásban szenvedők számára is egészséges. Gyerekeknek, betegeknek, fogyókúrázóknak és vérszegényeknek különösen ajánlott. Francia aszalt szilvás nyúl: 1 feldarabolt, fiatal nyúl, 8 dkg füstölt szalonna, 6 kisebb fej hagyma, 4 sárgarépa, 5 dkg zeller, 25 dkg aszalt szilva, egy üveg száraz vörösbor, rozmaring, kakukkfű, 2 babérlevél, 2 evőkanál liszt, só, bors. A felkockázott szalonnát kiolvasztjuk, rádobjuk a hagymát. A sózott, borsozott nyúldarabokat is megpirítjuk a zsíron, megszórjuk liszttel, hozzáadjuk a darabokra vágott répát, zellert, az aszalt szilva felét, és a vörösbort. Kissé megsózzuk, hozzáadjuk a babért és a többi zöldfűszert, felforraljuk, majd kisebb lángon a húst puhára főzzük. Végül hozzáadjuk a maradék szilvát, kis mézet (cukrot), és átforraljuk.