Cikk ajánló: 15. Borsi Napok Tamás Gábor koncert A 15. BKN sztárvendége: A Republic Becsengettek a borsi iskolákban Olimpiai lángban égtünk Piaci körkép Iskoláskorú lett a borsi káposztafesztivál
Bors község időszakosan megjelenő lapja:
II. évfolyam 7 szám - 2012 július-szeptember
15. BORSI NAPOK - forró hangulat, nívós sztárvendégekkel!
Visszaszámlálás, - avagy egy községi ünnep margójára. Valóban forróra sikeredett az idei, kerek évfordulójú községi nap július 28 és 29. –én, hiszen a tavalyi esőzésekhez képest szombat délután kánikula fogadta a sportpályára kilátogatókat. Bár a szervezések, meghívottakkal való egyeztetések már fél évvel ezelőtt elkezdődtek, volt mit tenni a község vezetőinek, kultúrreferensének, alkalmazottjainak ahhoz, hogy minden a megszokott szép rendben folyjon. A nagyváradi rádiósok, a Daróczi Réka és Daróczi István páros már rutinosan konferálta a két nap eseményeit, a polgármester és alpolgármester is késő éjszakáig felügyelte a terepet. Én pedig a meghívott politikusok sokaságát kerestem, de a megszokott arcokon, Derzsi Ákos képviselőn, és néhány évrőlévre visszajáró környékbeli polgármesteren kívül nem láttam senkit, aki együtt akart volna velünk örülni ezen a napon. Hiába, elmúltak a választások… Kupás Tibor kihangsúlyozta, hogy min-
díg nagy figyelmet fordítanak arra, hogy minél több helyi lakos mutathassa meg a tehetségét, főleg, mert ez a családtagoknak, barátoknak is örömöt szerez. Az idei községi napok magyarországi fellépőkkel is gazdagodtak, a kapcsolatteremtés jegyében, és bizony tanulhattunk tőlük hagyományápolás terén. Igaz, a szinvonalas előadások több nézőt is előcsalogathattak volna a sörsátrakból, nem csak a helybéli ismerősöknek, rokon-gyerekeknek kell szurkolni. Kupás Tibor, az utóbbi évek nagy eredményei közt tartja számon, hogy a sztárvendégek pontosan érkeznek, Tamás Gábor, például már a községi nap megkezdése előtt ott akart lenni, hogy a hely hangulatát érezhesse. És nem utolsó sorban, a neves fellépők csakis helyi specialitásokat akartak megkóstolni. Persze, mint mindenhol akadnak nehézségek, konfliktusok is. Ha nem voltak zűrös sztárok, akkor volt akadékoskodó menedzser, különböző igényekkel. (Fültanúja voltam, amint az egyik anyaországi szervezőnek
A borsi napokat támogatók listája. Bár a nevük elhangzott a színpadon, érdemes megemlíteni a lap hasábjain is őket, főleg, mert a mai válságos időkben kevesen nyitják meg a pénztárcájukat. A Borsi Községi Napokat szponzorizálók a kö-
vetkezők: BRUGIONI ROM TIR, GALASSINI ROMANIA, FRIGO EXPRES - Nagyvárad, HOTEL IRIS, TRAMOS SRL – Szentjános, ROUTER TRANS – Bors, KONTEX SRL – Szentjános, SMART DIESEL SRL - Nagyvá-
az volt a legnagyobb gondja, hogy lesznek-e szúnyogok, - gondolom, hogy nehogy túlzümmögjék az énekeseket!). Egyes sztárvendégek, pedig azt gondolták, hogy Erdély Székelyföldnél kezdődik. De voltak ennél kellemetlenebb problémák is, mint mindenhol, ahol a falu napokon szeretnék kiengedni a gőzt az emberek. Ezért egyesek, akik nem tudnak kulturáltan szórakozni, össze is verekedtek, két mulatozót a koncertről a kórházba kellett szállítani, - ugyanis a rendkívül magas számla miatt a mentősöket a községi napokon csak a műsor végéig szokták fizetni. Az sem titok, hogy ez a jubileumi esemény megfelelően szinvonalas, de megfelelően drága is volt, - mivel az igazi nagy sztárok nem 1 millió forint alatt szoktak fellépni. Nagyon sok Bihar megyei községben a költségvetés szűkössége miatt el is maradt a falunap. A polgármester szerint, viszont a község lakosai megérdemlik, hogy ne csupán kötelességeik legyenek (például szavazáskor), hanem tudjanak jól szórakozni együtt, szinvonalas eseményeken résztvenni, találkozni, felszabadulni. Ezt Bors község biztosítani szeretné a továbbiakban is. Az eredmény önmagáról beszél, hiszen nem csak a községből, de Nagyváradról, a környék falvaiból, sőt, Magyarországról és Székelyföldről is jöttek szórakozni vágyók. Várjuk a folytatást, - jövőre ugyanitt!
rad, WIRAX SRL - Nagyvárad, ADIREGI SRL – Szentjános, EUROTAG SRL, TRANSINEX SRL - Nagyvárad, TANO PREST SRL, HEINRIG IMPEX SRL, EUROCIV CONS SRL, TERMO PRO EDIL SRL, SELGROS.
Bors Községi Figyelő
2. oldal
Borsi Községi Napok, 1. nap: SZOMBAT gye más hírességei is, mint az Amazon Ász (akik sajnos nem élőben énekeltek). A paptamási Mohácsi Brigitta két táncosával koncertezett, aki saját bevallása szerint „bulizni jött”, és erre is szólította fel az egyre szaporodó közönséget is, pop, diszkó és latin ritmusú dalaival. Oláh Katalin profi táncosaiból álló, székelyhidi Tini Dance Center csapata, pedig látványos tánc-show produkcióval kötötte a színpad elé nem csak a műfaj rajongóit. • A 17 éve alakult Kozmix együttes volt a szombat este másik nagy sztárvendége. Többnyire fiatalok körében aratott sikert, a Tamás Gábor rajongók elszéledtek. Pedig Zsolt és Lala dalai nagyon változatosak, a keményebb daloktól, a lágyabb dallamokig bármi felcsendülhet zenei repertoárjukon, ezért sokféle igényt kielégítettek a bulizni vágyó fiatalok körében. Becsülendő, hogy a mai zenei világ lemez után tátogó „sztárocskáit” nem utánozva, a Kozmix együttes ragaszkodik az élő zenés fellépéshez, ami ezúttal is sikeresnek bizonyult a futballpályányi rajongó előtt.
• A 15. községi napokat a hagyományokhoz híven Bátori Géza polgármester nyitotta meg, majd Derzsi Ákos parlamenti képviselő kívánt jó szórakozást a megjelenteknek. Volt is miből válogatni, hiszen a sokrétű igényt kielégítő műsor élvezete mellett, lacikonyhák, sörsátrak, kürtőskalácskésztők, árusok, gumivár és vidámpark várta a községi napokra kilátogatókat. • A megnyitó után színes tánckavalkáddal kezdődött meg a szórakoztatás, a községben jól ismert és népszerű tánccsoportok fellépésével. A borsi első és második osztályosok bájos, tanévzáró előadása ezúttal is sikeres bevezetőként szolgált a nagyobbak fellépéséhez. A Margaréta mazsorett tánccsoport népszerűsége, a Tini Dance Bors, az Ysad és a Hip-Hop Szentjános évek óta tartó sikere a fiatalok körében mind azt bizonyítja, hogy községünkben is szükség van mozgásra, táncra, szórakozásra, összeköti a fiatalokat a közös cél, a csapatszellem, és ez előadásukon is meglátszik. • Felléptek nem csak borsiak, hanem a me-
Tamás Gábor koncert, nem csak nosztalgiázóknak
„Az energiát a közönségtől kapja az ember!” – mondta elérzékenyülve Tamás Gábor a községünkben adott sikeres koncertje után. Nem véletlen ez a kijelentés, hiszen évente közel 60 koncertet ad, van, hogy hetente többet is, ezt nem is bírná energiával, ha nem szívből csinálja az ember, - nyilatkoz-
ta a színpadon. Elmondása szerint, a kommunista időkben eltiltották attól, hogy zeneiskolában képezze magát, mivel édesapja a református egyház főkönyvelője volt, de a zene szeretetét nem tudták kiölni belőle. A művész finn származású felesége, és András Attila, fiatal székelyföldi hangszerkísérője társaságában érkezett a borsi napokra. Eleinte aggódott, hogy mivel a Partiumban még kevésbé ismerik, nem sok embert érdekel majd a koncertje, de a többezres tömeg nagy örömöt okozott lelkesedésével. Saját bevallása szerint meglepődve tapasztalta azt is, hogy Székelyföldön kívül is talált egy 90%-ban magyar, és jól fejlődő községet. Az Erdély-szerte jól ismert, kolozsvári származású, jelenleg Svédországban élő énekest nem csak a középkorúak, idősek fogadták szeretettel a borsi futballpályán. A „transzilván életérzés” felcsendült több olyan dalban is, mint a „Gyere velem a Hargitára”, „Ó Erdély szép hazám!”, „Hargitai fecs-
kemadár”, a szünetekben székely viccekkel fűszerezve. De érzelmes hangokat pengetett meg a „Violák” –kal, „Hervadó petúniák” – kal, a „Most múlik pontosan” című, saját hangszerelésű sikerszámmal is. A legnépszerűbbet, „A Donát úton nyílnak már az orgonák” kezdetűt, már a közönség soraiban, a közönséggel énekelte, Gáll András, baróti származású rajongója még alkalmat is kapott az énekestől, hogy ezzel a számmal megcsillogtassa fejlett énektudását. Tamás Gábor számtalan CD- vel érkezett, amit dedikált is a hosszú sorokban kígyózó közönségnek, és bejelentette a szeptemberben megjelenő új lemezét, amelynek címe szintén az énekes életfelfogását tükrözi: „Szeresd az életet!” A folyton vándorló, utazó, de mégis mindig hazavágyó énekes egy Tamási Áron idézetet is kötött búcsúzáskor a helybeliek szívére: „Házat akárhol találunk, de hazát, csak otthon!”
Bors község időszakosan megjelenő lapja - kiadja a Borsi Polgármesteri Hivatal Szerkesztőség címe: Bors Nr. 200. Szerkesztőség emailje: borsifigyelo@gmail.com Felelős kiadó: Bátori Géza, Főszerkesztő: Szatmári-Gergely Kinga, Tördelő szerkesztő: Major Zsigmond Lapszámunk digitáli-san is letölthető a Borsi Polgármesteri Hivatal honlapjáról pdf formátumban: http://primariabors.ro
Bors Községi Figyelő
3. oldal
Borsi Községi Napok, 2. nap: VASÁRNAP
• Mozgalmasan indult a vasárnap délutáni községi nap, hiszen 2 produkció is a sportról, mozgásról szólt. Először Oláh Katalin mozgatta meg a zumba fitneszt kipróbálni akarókat, majd dzsúdó és tékvandó bemutató következett. A Viitorul Bors fiataljai, Nagy Stelian edző irányításával a tőlük megszokott látványossággal mutatták be a keleti sportokban való jártasságukat. • Bors község magyarországi meghívottjai a füzesgyarmatiak és a bucsaiak (akikkel községünk testvér-, illetve baráti kapcsolatokat ápol), betekintést engedtek sokrétű népművészeti és művészi tevékenységükbe. Hajas Tibor, füzesgyarmati csoportve-
zető táncosai társas táncokkal kedveskedtek az érdeklődőknek, a 20 éve alakult bucsai Rozmaring néptáncegyüttes pedig, Harmati Gyula vezetésével, lakodalmi szokásokat elevenített fel, a lánybúcsúztatótól, a mulattságig (a gyerekek iskolai keretek között tanulják a népi művészetet, meg is látszott kiforrott előadásukon). A füzesgyarmatiak népművészeti sátort is állítottak, ahol népi mesterségeket, hagyományokat mutattak be, vásárolni is lehetett termékeikből, - az igazi szenzáció, viszont, nem csak gyerekeknek, egy kézzel hajtható, fűzfakosaras körhinta volt. • Természetesen, a helyi táncegyüttesek, előadók sem maradhattak el. A borsi Galagonya néptáncegyüttes kicsinyei és nagyjai moldvai és kalotaszegi néptáncokkal ismertették meg a közönséget, a megfelelő látványos népi öltözetben, a szentjánosi
A megérdemelt tapsot kapták, más műfajban ugyan, azok az énekesek, akik szintén községbeliek: Vass Tímea és Betti, Retek Orsolya és Máté Eduárd, angol és magyar nyelvű közismert slágereket énekelve. • A Republic előzenekara, a 2005-ben alakult gyulai Dirty Slippers egy TV-interjúban elmondta, hogy a nagy elődök, a Republic, az Illés, az LGT nyomán szeretnének haladni. Egyelőre még várat magára a nagy áttörés, a csak őket jellemző dallamvilág, inkább extravagáns megjelenésükkel hódítanak. Egyetlen klipjükön akadt meg a szemem, a „Hang és jel” kezdetűn, amit egy süketnéma szépségkirálynő közreműködésével készítettek. Minden esetre, a Republic nem volt hajlandó nélkülük eljönni Borsra.
Szentjánosbogár, pedig felcsíki és marosszéki táncokat mutattak be. A felkészítők, Forgács Zsombor, Bajgyik Baranyi Emma és Sárközi Judit, most is tudásuk legjavát nyújtották, lelkes táncosaikkal együtt. A sok hiányos öltözetű moderntáncos lányok mellett illene népi kultúránkat is értékelnünk.
Az abszolút sztárvendég:
Bár többször adtak koncertet Bihar megyében, főleg választások előtt, mégis ők mozgatták meg most is a legnagyobb tömeget, szinte mozdulni sem lehetett a futballpályán a koncert kezdése előtt. Már délután lehetett vásárolni a pálya bejáratánál Republic feliratú pólókat, bögréket, töltőtollakat, hűtőmágneseket, és természetesen CD-ket is a sokpénzű rajongóknak. Az „Azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa…” kezdetű sikerszám megalapozta a koncert hangulatát, erre csak ráadás volt az együttes többi nagy száma, a „67-es út”, az „Engedj közelebb”, „Erdő közepében járok”, „Szállj el kismadár”. A közönség egy része az elválasztó korlátokba kapaszkodva énekelte a dalokat az együttessel. (Képek
A Republic
megtekinthetők a partyoradea.ro oldalon). Bár sokan már úgy jellemzik a Republic együttest, mint a letűnt idők
zenekarát, a partiumi rajongótábora, úgy tűnik, most is töretlen. A koncertet stílusosan tűzijáték zárta.
Bors Községi Figyelő
4. oldal
Becsengettek „A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.” –szokták idézni Goethe szépen hangzó gondolatát, persze ezt a mai zsúfolt tantervű iskolákban nem egyszerű megvalósítani. De nem könnyű a tanügyisek helyzete azért sem, mert szinte hétről-hétre újabbnál újabb ötletekkel, változtatásokkal, elvárásokkal kell szembesülniük. A tanintézet vezetői nem csak Borson panaszkodnak a rengeteg papírmunkára, újabbnál újabb törvényekre, előírásokra, amely, sokszor az oktatás rovására mehet. Politikai háttérrel rendelkező tanügyi vezetők mind be akarnak vezetni, fel akarnak mutatni valamit, így néha a tanfelügyelők sem
A Bors községi iskola számokban Az 1-4 osztályokban Borson 73 gyerek van, Szentjánoson 44, Kisszántón 8. Ebből az idei tanévben Borson 12 előkészítő osztályos, 14 elsős, Szentjánoson, pedig 13 elsős kezdte meg a tanévet. Az 5-8 osztályban Borson 60 diák van, Szentjánoson 34. A szaklíceumba összesen 90 diák jár Borsra, az idén 19-en jelentkeztek az elektronikai profilra, a mezőgazdasági szak megszűnt. Nagy az érdeklődés az esti tagozatos oktatás iránt, a 9-13 osztályba 126 fiatalabb és idősebb, érettségizni vágyó diák jár.
tudnak választ adni egy kérdésre, mert mire publikussá válhatna egy tanügyi reform, már másnap az ellenkezőjét nyilatkozzák (pl. a 0. osztály kérdése). Ennek ellenére, mint mindenhol az országban, Borson is becsengettek, elhangzott a biztató beszéd a pedagógus és a diák közös munkájának szükségességéről, köszöntötték az új iskolásokat. Ennek igazságán, az új tanév izgalmain még az sem változtatott, hogy, még meg sem melegedett az iskolások helye, már ellenőrzések folytak Nagyváradról. Persze a pedagógus rugalmasságán és a diák érdeklődésén is múlik, hogy mit lehet kihozni az adott elvárásokból.
Feltöltekezés Feketeerdőn
Iskolakezdés előtt csapatépítő tréningen vettek részt Bors község pedagógusai Feketeerdőn. Egy ilyen alkalom remek lehetőség volt arra, hogy olyan pedagógusok is jobban megismerhessék egymást, akik csak gyűléseken találkoztak eddig, vagy munkahelyi,
tanügyi problémákon kívül nem sokat beszéltek meg. Az ismerkedős játékok erősítették az egymásra figyelést, a szituációs játékok az iskolai problémák megoldási lehetőségeit vették górcső alá. Mindez délelőtt, 5 órán keresztül zajlott, friss levegőn, csodás környezetben, A pedagógusok pozitívan értékelték nem csak a lehetőséget, hogy iskolájuk erősségeit, gyengeségeit számba vehették, hanem a kapcsolatépítés eme kötetlen formáját is, mert az oktatás, sokszor nem könnyű folyamatában jó lenne a kollégákra is számítani
Szeptember 17: elkezdődött az iskola a színezős könyvecskét is, amely egy kis óvodai, játékos hangulatot is belopott a még félelmetesnek tűnő iskolába. A bemutatkozás már bátrabban ment, főleg, hogy tapsolva is szótagolhatták a nevüket. Bár a kis elsősök még aggódva lestek az ajtó felé, amely mögött eltűntek szüleik, a játékosan kezdődő iskolai nap, kellemes élményekkel is gazdagította őket az „életre nevelés” útjának kezdetén.
A Biharszentjánosi első osztályosok első napja:
„Kele, kele gólyamadár,/ Itt van az ősz, elmúlt a nyár./ Elmúlt a nyár, itt van az ősz,/ Szőlőt őriz már a csősz.” – szavalták a szentjánosi elsősök Retek Emília tanító nénivel az első tanítási napon. Bár az évnyitó után aggódó szülők topogtak az ajtóban, egy-egy új kisiskolás még elpityeregte magát, de Kele, a törött szárnyú gólyamadár hamar megvigasztalta őket. A tizennégy gyerek lassan otthonosan érezte magát a rajzokkal, virágokkal már otthonosabbá varázsolt osztályteremben. De ismerős volt a falujukban lakó tanító néni, a társaik, ezért a korábbi ijedtség után, gyorsan bekapcsolódtak a másfél órás foglalkozásba. Mondókáztak, elénekelték a „Költözik a gólyamadár” kezdetű őszi éneket, és nagy örömmel fogadták
Kincskeresés a borsi előkészítő osztályban.
Bár mindenki szkeptikusan tekintett a 0.dik osztályra, a tanévkezdés előtt 6 nappal a képviselőház hallgatólagosan elfogadta ezen osztályok beindításának elhalasztásáról szóló törvénymódosító tervezetet, mégis iskolába mentek Borson is az előkészítő osztályosok. Az ellenzők elsősorban a didaktikai eszközök, és az osztálytermek hiányára panaszkodtak. Helyhiánnyal a borsiak is küszködnek, hiszen az óvodásokkal egy fedél alatt, kissé szűkösen férnek el a 6 évesek. A didaktikai eszközök terén,
viszont Bíró Böske tanító néni feltalálja magát, hiszen nem csak a vendégségbe érkezett játékmacik tették barátságosabbá az iskolát, de a gyerekek ott jártamkor lelkesen gyűjtögették a gesztenyét, hogy majd kisállatokat csinálhassanak belőle. Lehet, hogy az ismerős óvodai környezet miatt is, de itt nem volt sírás, a tucatnyi gyerek önfeledten hancúrozott a játékkuckóval, meseszép fűzfákkal díszített udvaron, még a tanító néni zöld ruhája is beleolvadt a környezetbe. Mielőtt még megállapíthattam volna, hogy tulajdonképpen semmi különbség nincs az óvodai oktatás és a 0. osztály között, tanúja lehettem, amint a gyerekek fegyelmezetten vonulnak be az osztályterműkbe és foglalják el helyeiket a padban. A tanító néni szerint, a 0. osztály valóban gördülékenyebbé tehetné az átmenetet az első osztályba, erre szolgál a 35 perces „tanítás” 25 perc játékkal kombinálva, a
Bors Községi Figyelő
5. oldal
a borsi iskolákban betű felismerési gyakorlatok, a játékos matekezés, de a tananyag is rugalmasabb, az órák sorrendje itt még felcserélhető, és nagyon sok a kreatív játék. Ma is volt „anyanyelv” óra, meseolvasással, rajzolással. A továbbképzőn kapott segédanyagokat viszont a tanító néni kiegészítheti saját ötletekkel is, figyelembe véve egy 6 éves lelki világát. Annak ellenére, hogy a pedagógusok lelkesen vetik bele magukat az új terület „meghódításába”, a minisztérium, már az előkészítő osztályok megszüntetését fontolgatja. Pedig, amikor arról hallunk, hogy képzett pedagógusok tömegét a munkahelyük megszűnése veszélyezteti, nem csupán a diákok szempontjából lehetne pozitív hozadéka egy iskolába „bevezető” osztály megmaradásának.
Még működik az összevont oktatás Kisszántón.
A kisszántói iskolások már otthonosan mozogtak első nap az iskolában, hiszen első osztályos nem lévén, mind régi ismerősként köszöntötték osztályukat. A 3 másodikost és az 5 negyedikest kimeszelt, szépen rendbetett osztály fogadta, csak sajnos, a tágas térrel rendelkező iskolát, már egyre kevesebb gyerek zsivaja tölti meg. A rövid szülőértekezlet után színezéssel, játékos énektanítással folytatódott az első nap, ismerkedtek az új tanító nénivel, Kovács Edittel, aki humorosan fejtette ki abbeli reményét, hogy nem ővele fog megszűnni a
Két óvónő a nagyszántói óvodában.
kisszántói iskola, mint ahogy a nagyszántóival történt 3 éve. Bár sokan úgy jellemzik a falusi, összevont osztályokat, mint ahol nehezebben folyik az oktatás, ha több osztály tananyagát kell leadni, a pedagógus véleménye más. Kovács Edit elmondta, hogy bár őneki még nincs ilyen téren tapasztalata, de az összevont osztályokból eddig hozzá került gyerekek, mind felkészültek voltak, nem érződött a hátrány, még a speciális szükségletű gyereken sem, sőt. A korosztályok elfogadják, segítik egymást, a kisebb újat tanul, ha hallja a nagyobbnak leadott leckéket, a nagyobb pedig ismételheti a korábbi tananyagot. Furcsa, hogy a szülők idegenkednek ettől az iskolában, mikor otthon ugyanúgy kapcsolatba kerülnek egymás leckéivel a testvérpárok. Amit különösen hangsúlyozott a tanító néni, az a tény volt, hogy az összevont osztályokban sokkal inkább önállósul a gyerek a tanulásban, feladatok elvégzésében, éppen azért, mert a tanító nem tud csak vele foglalkozni. Jó munkát kívánhatunk, tehát itt is az új tanévhez!
Három évvel ezelőtt a több évtizedes iskolai oktatás részben a gyerekhiány miatt szűnt meg, hiszen csak féltucatnyi 1-4 osztályos van, egy évvel ezelőtt, viszont annyira megugrott az óvodás gyerekek száma, hogy délutáni foglalkozás is folyik 2 óvónővel. Az idén, még a román nyelv oktatásával sem lesz gond, hiszen egy román nemzetiségű kisfiúnak köszönhetően nem csak a magyar nyelvvel ismerkedhetnek az óvodások. Vass Annamária és Bánóczi Beatrix óvónők foglalkoznak a kicsikkel, az utóbbi óvó néni ismerős a nagyszántóiak számára, hiszen Kisszántón lévén óvónő a tavalyi tanévben, sok közös programban vettek részt a két település gyerekei. Remélhetően ez a létszám nem csak 1-2 évig fog megmaradni, hanem gyerekzsivajjal lesz teljes ez a szinte, már haldokló település.
Emlékezés az egykori iskolára.
Vannak akik, csak most kezdik az iskolát, és vannak, akik arra emlékeznek, hogy milyen volt több évtizeddel ezelőtt iskolásnak lenni. Az 1972-ben 8 osztályt végzettek között a borsi községi napokon fogalmazódott meg az ötlet, hogy találkozhassanak. Varga Elemér, Bakk Zsigmond (Bors), Kis Zoltán (Kisszántó) és Vincze Katalin (Nagyszántó) lelkesen vetették bele magukat a 40 éves találkozó megszervezésébe, a polgármesteri hivatal részéről is segítséget kaptak. A 24 egykori diákból 11-en jöttek el (öten, sajnos „igazoltan” hiányoztak, elhunytak), és részt vett 5 tanár is. Az egykori osztályfőnöknő, Christian Ildikó némettanárnő képe előtt gyertya égett, hiszen éppen azon a héten hunyt el, - Jakabffy Emma biológia tanárnő helyettesítette. A disznótoros svédasztalos vendégségen, a tanítványok, tanárok családjukkal együtt vettek részt, valamint a helyi polgármester családjával. A jó hangulatnak csupán az adott egy kis szo-
morkás, de mégis humoros ízt, hogy az egykori osztálytársak meg sem ismerték egymást 40 év után. Hiába, az idő mindenkire, - valamilyen szinten – rányomja bélyegét. Nem csak a 40 éve végzettek ünnepeltek, hanem, azok a tanárok is akik 1972-től a borsi tanintézetben tanítottak. Az ötletgazda, Dorka Katalin tornatanárnő ezzel az eseménnyel ünnepelte azt az eseményt is, hogy éppen 40 évvel ezelőtt került Borsra tanárnak. Megjelentek a borsi egykori pedagógusok közül: Páll Gizella tanítónő, Szarka László történelemtanár, Sipos Erzsébet biológia tanárnő, Nagy Ilona kémiatanárnő, Bálint Ferenc és Ilona, akik zenét és magyar nyelvet tanítottak, Jakabffy Emma biológia tanárnő, Pápa Gyula matematikatanár, Dan Mitrasca tornatanár, a jelenlegi igazgatónő, Nagy Máté Enikő és Nagy Máté András. Valamint, a szentjánosi tanerők közül Abrudán Éva romántanárnő, Baracsi Éva matektanárnő, Kiss Magda tanítónő (aki már 1953 óta itt tanított), a Kisszántón hosszú ideig tanító Incze Julianna, - a jelenleg is tanító pedagógusok közül, pedig Kubola Anikó, Fürtös Izabella, Záhu Valéria, és a község polgármes-
tere. Délelőtt 10 órakor becsengettek újból a pedagógusoknak, a padon a Borsszem iskolaújság és egy szál virág várta a megjelenteket, majd a köszöntőt és névsorolvasást rövid bemutatkozás követte. Elhangzottak érdekes történetek változatos sorsokról, hiszen, volt, aki fogyatékosokat tanít Németországban (Dorka tanárnő), a debreceni Kodály kórussal bejárja a világot ((Bálint F.), a Körösvidéki múzeum értékeit felügyeli (Szarka L.), és volt, aki kinevezésétől nyugdíjazásáig Borson oktatott (Sipos tanárnő). Incze tanítónő, pedig tréfásan elmesélte, hogy sajnos, mindenki felismeri, mert semmit sem fiatalodott. A humoros percek mellett az „Adagio” meghallgatásakor emlékeztek az elhunyt tanárokra is. Az esemény ünnepélyessége iskolalátogatással és közös ebéddel fokozódott.
Bors Községi Figyelő
6. oldal
Olimpiai lázban égtünk! - Érdekességek az olimpiák történetéből A történeti források szerint az ókori olimpiai játékokat a görögök i. e. 776 és i. sz. 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. A sport iránti tiszteletük mutatta, hogy az i. e. 776-os évet jelölték meg időszámításuk kezdetének is, a játékok miatt, még a háborút is felfüggesztették. A görögök, csak az első helyezettet díjazták, aki olajágat és pénzadományt kapott. Az első versenyszám a stadionfutás volt (192, 27 m, - a legendás hős, Herkules 48 centis lábának a négyszázszorosa), ehhez csatlakozott a többi sportág. Ennek tiszteletére, az első újkori nyári olimpiát is Athénban rendezték meg 1896. április 6-15. között. Téli olimpiát 1924 óta tartanak. Athénban 1896ban még csak 43 számban rendeztek versenyeket, 2012-ben pedig már 302 számban osztanak érmet. Az olimpiák számozása 1896-ban kezdődött, s akkor is folytatódott, ha közben játékok maradtak el (1916-ban, 1940ben és 1944-ben a két világháború miatt). A téli olimpiák számozása ellenben a megtartott versenyek szerint történik. Nők először még nézőként sem vehettek részt az olimpián (kivéve ló és kocsi tulajdonosként), nem is csoda, hiszen a férfi versenyzők meztelenek voltak. Az újkori olimpián, 1900-ban Párizsban nevezhettek a versenyekre először nők (pl. tenisz, krikett, műkorcsolya). Az első női olimpiai bajnok az ötszörös wimbledoni győztes teniszező, Charlotte Cooper lett. Az idei olimpián Londonban először lépnek a ringbe női ökölvívók. Az első Európán kívüli olimpiát 1904-ben rendezték az észak-amerikai St. Louisban. A hosszú és drága hajóút miatt mindössze 13 ország (1896-ban 15 országgal kezdték) 689 versenyzője állt rajthoz. A négy magyar részvevő két arany és 1-1 ezüst, illetve bronzéremmel tért haza. (Halmay Zoltán aranyat nyert, 50, illetve 100 yardos gyorsúszásban).
Az 1908-as londoni olimpia az első, ahol a résztvevők nemzetenként, hazájuk lobogója alatt vonultak fel. Itt hangzott el először az a Pierre de Coubertin bárónak, a modernkori olimpia megálmodójának mondása: „Az olimpián nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos”. 1912-ben Stockholmban képviseltette magát először mind az öt földrész az olimpiai játékokon. Ez volt az első olimpia, ahol elektromos időmérőt alkalmaztak és célfotót készítettek, és ez volt az utolsó olimpia, amikor valóban aranyból készült az aranyérem. Az első olimpiai eskütételre az 1920. évi antwerpeni játékok megnyitóján került sor. Itt vonták fel először az öt földrész egységét jelképező ötkarikás olimpiai lobogót. Az első olimpiai falut az 1924-es második párizsi olimpiára építették fel. 1928-ban Amszterdamban reptettek először galambokat a levegőbe a békegondolat jelképeként. Ekkortól vált hagyománnyá, hogy az olimpiai játékok idején éjjel-nappal lobog az olimpiai láng a stadionban. 1988-ban azonban Szöülban több galamb is az olimpiai lángba repült, és élve megégett, így felhagytak a hagyománnyal. Az 1932-es Los Angeles-i játékokon ünnepelték először a győzteseket úgy, hogy dobogóra állt az első három helyezett, s a bajnok tiszteletére eljátszották a nemzeti himnuszt. 1936-ban, a berlini olimpiára érkezett meg először az olimpiai láng a görögországi Olümpiából váltófutással. Az 1960-as római olimpia volt az első, amelyet teljes egészében élőben közvetítettek világszerte a televíziók. Az ázsiai földrészen 1964ben Tokióban rendeztek első alkalommal olimpiát. A technika olimpiájának nevezték (számítógépes időmérés, adat- és időrögzítés, színes tévéközvetítés). 1968-ban, Mexikóvárosban tartottak több mint 2200 méteres magasságban olimpiai játékokat. A résztvevő országok száma itt lépte át a százat, és az olimpiai
lángot is itt gyújtotta meg először nő, a mexikói indián sportoló, Enriqueta Basilio. Ez volt az első olimpia, ahol a győzteseknek doppingtesztnek kellett magukat alávetniük. A legtragikusabb olimpia a 40 évvel ezelőtti müncheni volt: 1972. szeptember 5-én palesztin terrortámadás érte az olimpiai falut. Az akciónak 11 izraeli sportoló, öt terrorista és egy rendőr esett áldozatául. A játékok egynapos szünet után folytatódtak. Bár a játékok a népek közötti békét és barátságot szolgálják, a politika többször beleszólt a küzdelmekbe. Az első világháború után, az 1920-as antwerpeni olimpián nem engedték indulni a vesztes hatalmak, köztük Magyarország sportolóit. 1980ban a moszkvai játékokon Afganisztán szovjet megszállása miatt 65 ország maradt távol, „válaszul” az 1984-es Los Angeles-i olimpián a Szovjetunió és szövetségesei, köztük Magyarország nem vettek részt (Románia igen). Az olimpiai játékok történetében a legtöbb aranyérmet Michael Phelps amerikai úszó nyerte: a 14-szeres olimpiai bajnok, csak a pekingi olimpián nyolc aranyérmet gyűjtött (en�nyiszer egy olimpián még senki sem állt a dobogó legfelső fokán). Az abszolút rekordot a kilencszeres olimpiai bajnok Laris�sza Latinyina szovjet tornásznő tartja, aki összesen három olimpián 18 érmet nyert 1956-1964 között. Van, akinél nem számit a kor! A 91 évesen is aktív Keleti Ágnes már „idős tornászként” 30 éves kora után nyerte meg az olimpiai aranyérmeit. A svéd sportlövő, Oscar Swahn a legidősebb olimpiai bajnok, 60 és 64 éves korában aranyat szerzett, 1920-ban 72 évesen ezüstérmes lett. Az eddigi legfiatalabb olimpiai részvevő Demetriosz Lundrasz görög tornász, aki 10 éves és 218 napos korában bronzérmes volt országa férficsapatával az athéni első olimpián. 13 éves és 268 napos korában lett aranyérmes 1936-ban
Berlinben az amerikai műugró, Marjorie Gestring, ezzel ő minden idők legfiatalabb olimpiai aranyérmese. A magyar olimpikonok: 2012-ig 168 olimpiai aranyérmet szereztek (123 aranyérem egyéni, 45 pedig csapatsport). Összesen 295 magyar sportoló viseli az olimpiai bajnoki címet. Közülük 3 négyszeres (Darnyi Tamás, úszás, Fuchs Jenő és Kulcsár Győző vívás), 2 ötszörös (Keleti Ágnes tornász, és Egerszegi Krisztina úszó, ő a legtöbb egyéni aranyérmes olimpikonunk). 2 hatszoros (Kárpáti Rudolf, kardvívó, és Kovács Pál, vívó) és 1 hétszeres (Gerevich Aladár vívó, 1 egyéni és 6 csapat aranyérem) olimpiai bajnok.
Magyarország legeredményesebb sportágai: a vízilabda (73 bajnok, 9 aranyérem), a vívás (56 bajnok, 35 aranyérem), a kajak-kenu (31 bajnok, 22 aranyérem), az úszás (19 bajnok, 25 aranyérem), a birkózás (18 bajnok, 19 aranyérem). Az eddigi legeredményesebb magyar pólós, nemzetközi összevetésben is Gyarmati Dezső (öt érem, amiből 3 arany). Románia 301 érmet (88 arany) szerzett 2012-ig, a legeredményesebb a tornában volt (25 aranyérem). Az 1976-os montreali olimpián, a 14 éves Nadia Comaneci tornász kapott először 10-es pontszámot az olimpia történetében (a magyar Károlyi Béla volt az edzője). A magyar származású tornásznő, Szabó Katalin, 4 aranyérmet szerzett Romániának.
Bors Községi Figyelő
7. oldal
A jövő lehetséges olimpikonjai – eredményes sportolók Borson Viitorul Bors, Judo szakosztály Király Boglárka. Az eredményes sportolók között a község büszkesége egy 12 éves érmezettjei (2011): * Nagy Benjámin - 20 kg. * Szmercsányi Jenifer, Nagy Dávid - 27 kg * Racz Melisa - 29 kg. * Hendre László, Lakatos Krisztián, Rácz Va lentin - 34 kg. * Nagy Norbert – 48 kg. * Ötvös Sándor – 55 kg. * Nemes Attila, Szabó Attila – 66 kg.
Futball szakosztály:
* utánpótlás csapat (19 év alatti), a 7. helyen végzett a 16-ból a IV. ligában. * megyei gólkirály: Szentgyörgyi Norbert. * felnőtt csapat a 16-ból 9. helyen végzett.
A röplabdások:
Eddig barátságos meccseken játszottak, ősztől szerepelnek hivatalos mérkőzéseken.
kislány, aki már évek óta táncos-akrobatikus produkcióival kápráztatja el a nézőket. Már 8-9 évesen feltűnt hajlékonyságával, tánctehetségével a Sunshine majorett ritmikus sportgimnasztika csoportjában, később már harmadik helyen végzett országos versenyen, helyezést ért el Cegléden, nemzetközi versenyen, most, pedig egy nemzetközi bajnokság három tagja közzé válogatták be. De szülőhelyén kívül szívesen fellép jótékonysági rendezvényeken is. Ezeket az eredményeket nehéz lenne elérni, ha nem lenne fiatal korához képest meglepő kitartása, és nem szenvedéllyel csinálná, amit csinál: hiszen a heti táncórák és 5 órás tornázás mellett otthon is állandóan gyakorol.
Piaci körkép - Bors községi kistermelőkkel
Fülledt levegő fogad az augusztusi kánikulában, amikor belépek a Várad-Rogériuszi piac fedett részére, községünk árusait keresve. Mintha szaunában járnék, gondolom, a nálam idősebb asszonyok, férfiak is gyakran legyezgetik magukat. Az árusok saját terméseiket árulják, megcsapja az ide látogató orrát a friss paradicsom, paprika, hagyma, sárgarépa illata. Látom, sokan sétálnak végig a standok között, még ma is érték a bio zöldség, főleg, hogyha sokkal alacsonyabb áron árulják, mind külföldön. Beszédbe elegyedek egy pár középkorú és idős asszonnyal, akik naponta kínálják portékájukat ebben a tikkasztó hőségben. Természetesen először a melegre panaszkodnak, hogy az illetékesek az ígérgetéseik ellenére sem oldják meg a piac szellőztetését, bezzeg az asztal bérlése egyre drágább lesz. Régebben 35 lejnél kezdődött az asztal havi bérlése, ma már, mérettől függően 160 és 220 lej között mozog az ára. A termékeik árait, pedig nem vihetik fel, mert a vásárlóerő is gyengébb, de a külföldi, kezelt zöldségek árával nem is tudnak vetekedni. A tisztességtelen konkurenciáról mindenkinek meg van a hangos véleménye. Főleg az Arad megyéből érkező, kezeléssel óriásira növesztett zöldségeket, gyümölcsöket forgalmazókról. A szép, nagy, egészséges paradicsom kilóját hiába árulja 2, 5 lejért, majd 2 lejért, - panaszkodik egy asszony, - mert nem veszik meg, ha az aradiak 10 tonnányi árut hoznak be, és 1 lejért adják ki-
lóját. Az emberek nagy részének annyira nincs pénze, hogy inkább az olcsóbbat veszi, ha tudja is, hogy nem egészséges. A konkurencia miatt, amúgy is sokan műtrágyáznak, a falusi termelők közül is, és ha körülnézünk a piacon, az árukészlet 75-80 %-a nem hazai termék. Persze, ennyi bosszúság mellett nagy örömöt okoz a visszatérő kliens, aki még értékeli az őstermelő áruját. Ottlétemkor, az árusok néhány embert örömmel üdvözölnek, néhány új kliensnek még engednek is abból az árból, ami az elvégzett munka függvényében amúgy sem túl magas. Nehéz megtalálni az egyensúlyt, ahhoz, hogy a kispénzű vásárló, és a naponta fóliasátrakban görnyedező termelő is elégedett legyen. A válság érezteti a hatását a piacon is. „Eddig 2 csokor zöldséget vásárolt a kliens, most csupán egyet!”- foglalta össze frappánsan a válság hatását egy középkorú árus. Az államtól kapott szubvenció kevés, ha figyelembe vesszük, hogy az árakat nem emelhetik, az asztalfoglalás ára, a szállítási költség, pedig egyre nő. A legnagyobb probléma éppen az üzemanyagár, mivel régebben a 2- 3 lejes benzinár 5-6 lejre nőtt. – panaszkodnak sokan. Régebben, ha valaki meg akart élni a zöldségtermelésből, 4-5 fólia már jelentős hasznot hozott, amivel eltarthatta családját. Ma már ez bizonytalan, az idén a szárazság is közbejátszott. Egy idős asszony elpanaszkodta, hogy nem csak a zöldségei nem sikerültek olyan jól, de például a kukoricát is a jószágokkal kellett feletessék a szárazság miatt. Miért érdemes mégis csinálni? - teszem fel ennyi elkeseredett panasz után a kérdést. A föld szeretete, benne van a vérükben, hiszen gyerekkoruktól erre nevelték őket. Hogy a saját kezük munkája nyomán egy termék létrejön, amit el tudnak adni másoknak, - olyan ez mintha egy mester örülne a hosszú idő alatt létrehozott alkotásának. – mondja egy temperamentumos szentjánosi hölgy. Egy öreg néni bevallja, hogy többször abba akarta hagyni a mezőgazdaságot, idős ő már ehhez, nincs is ki folytassa, hiszen a fiatalok nem ebben nőttek fel, nem szeretik csinálni. De őt a föld szeretete visszahúzta, nehezen képzeli el az életét a földje gondozása
nélkül. És a panaszok ellenére, akár a régi szép piacos időkben, még mosolyogva ad ráadásként egy-két paprikát a tőle vásárlónak. Hadd vigye jó hírét a bors községi árunak! Ratatouille – az eredeti francia lecsó. Piacról, zöldségtermesztésről lévén szó, egy ide vágó recept a francia lecsó, a ratatouille (egy híres rajzfilm is készült ezzel a címmel). A mai szív- és súlyproblémás világban egyre többet beszélnek a mediterrán étkezésről, hiszen bizonyított dolog, hogy a francia, olasz, spanyol nemzetiségűek, hos�szú életűket és egészségüket nem csak a finom boroknak, hanem étkezésüknek is köszönhetik, amelyben a gyümölcsön, halakon kívül bizony a nagy mennyiségben fogyasztott zöldségek is szerepelnek. Bár a lecsó balkáni eredetű étel, a magyarok is híressé tették. Az eredeti receptben egy rész makói vöröshagymát, két rész paradicsomot és négy rész fehér húsú cecei zöldpaprikát kell a lecsóhoz adni, és variálni lehet szalonnával, tojással, kolbásszal, rizzsel, tarhonyával, krumplival, babbal, gombával, májjal, és hússal is. A francia recept (3 főre): Olajon üvegesre párolunk 1 nagyobb fej lilahagymát, hozzáadunk 2 gerezd fokhagymát, majd 1 kockára vágott padlizsánt, 3 db. cukkinit, 3 sárga és 2 piros húsú paprikát, 1 kis csípős paprikát, sózzuk, borsozzuk, jól összekeverjük. Provanszi fűszerkeverékkel ízesítjük (rozmaring, kakukkfű, zsálya, majoránna, bazsalikom, csombor, édeskömény), 1 dl. fehérborral meglocsoljuk. 4-5 nagyobb paradicsomot (miután a héját forró vízbe mártva lehúzzuk) feldarabolunk, és a kb. negyed óráig főzött lecsóhoz adjuk. Még egy fél óráig főzzük, míg a leve nagyjából elfő. Híres még neves írónk, Krúdy Gyula, tiszai lecsós halászleve is: „Többféle halat tisztítunk meg és vágunk darabokra. Besózzuk. Először a fejet, uszonyokat és gerincet főzzük meg felaprított hagymával két liter vízben. Lassan főzzük 40-50 percig, miközben megszórjuk piros paprikával. Ezután kivesszük az eddig főzötteket és beletesszük a sózott értékes halrészeket és az ikrát. Zöldpaprika, paradicsom, télen 2 kanál lecsó jön még hozzá. Húsz perc múlva tálalhatjuk.”
Bors Községi Figyelő
8. oldal
Iskoláskorú lett a borsi káposztafesztivál Őszi lapszámunk egyik visszatérő témája az iskolakezdés, - most a hagyományosnak számító Káposztafesztivál is betöltötte a 6. évét. Ötletekben, lelkesedésben most sem maradt el a tavalyitól, a jelentkező csapatok száma is nőtt. Lássuk, milyen újdonságokkal számolt az Ambrus Zsuzsa és Bajgyik-Baranyi Emma főszervezők által megrendezett ünnepség, amely estére teljesen benépesítette a borsi futballpályát.
10 csapat: Kettővel megnőtt a tavalyihoz képest a főzőversenyre benevezett csapatok száma, így a borsi iskolához kötődő 3 csapat mellett (Tamási Áron Iskola, Egykori Iskolámért Alapítvány, Fizikusok), volt 3 nőszövetség (Bors, Szentjános, Nagyszántó), részt vett a Polgármesteri Hivatal csapata, a Galagonya Néptánccsoporté, valamint a Leader Akciócsoport, és a Káposzta Tunning. A bográcsokban már ebédidő után rotyogtak a finomabbnál finomabb káposztás ételek, a hagyományos töltött káposzta és toros káposzta mellett helyt kapott olyan ínyencség is, mint a paradicsomos-káposztás gombóc (Galagonya), vagy a kelkáposztából készült szerb gulyás (Nagyszántó). Egy adag étel megszabott ára 8 lej volt. A csapatok egy humoros verssel kellett bemutatkozzanak, amely 5 szót is kellett tartalmazzon: adrenalin, csőkulcs, mogyoróvaj, igásló, nemzeti örökség. Ötletes dekorációk: Bár a színpad környékének szalmás díszítése, a füzesgyarmatiak népies játszótere, valamint az eladásra hozott őszi virágdekorációk is emelték a helyszín szépségét, a versenyzők is kitettek magukért. A népies jellegű cserépedények és szőt-
tesek mellett számtalan eredeti ötlet mosolyogtatta meg az embereket. Az iskolaalapítvány egy régi bőröndben alakított ki egy mini-iskolát, a borsi pedagógusok eszperente-kertjükben csupa E-betűs utasítás volt olvasható, a „Fizikus” fiatalok kertje műszaki cikkeket termett, a Galagonyások nádkunyhót építettek, a motorosokhoz (Leader) a verses bemutatkozásban is szereplő csőkulcs-ajtón lehetett bemenni, a Káposzta Tunning csapat pedig mechanikai szerkezetekkel tette élővé-mozgóvá káposztafejeit. Sajnos, ennyi remek ötlet és fáradságos munka nem volt jutalmazva, a legötletesebb csapatok, még különdíjat sem kaptak! Munkájuk, azért mégsem volt hiábavaló, mert sok látogatónak örömet szereztek. Változatos program, több műfajban: Délután a helybéliek és a meghívottak váltották egymást a színpadon, több műfajban kínálva alternatívát az egyre szaporodó közönségnek. A borsi gyermek néptánccsoport megmozgatta a táncos lábú fiatalokat és bátrabb felnőtteket, a budapesti gólyalábas bohócok, pedig inkább a rekeszizmokat dolgoztatták meg humoros produkciójuk-
kal. A szalmabálákon ülő közönség zenei élményekben is részesedhetett, először Máté Eduárd, azután a Váradi Dalnokok, végül a Kiss Csaba - Molnár Julia páros dalaival nosztalgiázhattak. A tavaly is fellépő Szomszédnéni Produkciós Iroda egyik tagja, Bálint Ferenc humora most is a legnagyobb érdeklődést kiváltó produkció volt, de rendkívüli élményt nyújtottak a sötétedéskor fellépő budapesti tűzzsonglőrök is. Verseny: A fesztiválok kihagyhatatlan része a díjazás, bár véleményem szerint a kisiskolás rangsorolások helyett, inkább ötletes díjakat kellene a versenyzőknek adni („a legkreatívabb”, „a leghumorosabb”, „a legínycsiklandozóbb” stb.), így több tehetséges, és sokat készülő ember munkája is jutalmazva lenne. Ezen a fesztiválon díjat kapott a legnagyobb, 6,1 kg.–os káposzta (Dávid Edit és András kertjéből), a legszebb gumicsizma és szalmakalap, amelyeket Laczikó Hanna és Nagy Csongor viseltek, a bográcsok királya, pedig a borsi Polgármesteri Hivatal lett hagyományos töltött káposztájával. Persze, elismerés illet mindenkit, akik fáradtságot nem kímélve részt vettek.
Köszönet a Borsi Polgármesteri Hivatal és az RMDSZ Megyei Tanácsa támogatásának.
A káposztafesztivál egyik menüje, a kelkáposztából készült szerb gulyás. Hozzávalók 4 személyre: 80 dkg marhalábszár (csont nélküli színhús), 8 dkg zsír, 15 dkg vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, csemege pirospaprika, 20 dkg zöldpaprika, 10 dkg paradicsom, 80 dkg burgonya, só, őrölt köménymag, zellerlevél, majoránna, 20 dkg kelkáposzta. A húst valamivel kisebb darabokra vágjuk össze, mint a marhapörköltnél. A fel-
hevített zsírban az apróra vágott hagymát megfonnyasztjuk, belekeverjük a csemege pirospaprikát, egy kevés vízzel felengedjük, és zsírjára pirítjuk., beletéve a húst megsózzuk, és elkeverjük. Hozzátesszük a kevés köménymaggal finomra vágott fokhagymát, és mindig csak kevés vízzel felöntve, fedő alatt, rövid lében, szinte csak saját zsírjában-gőzében pörkölve pároljuk.
Ha majdnem puha, zsírjára pirítjuk, hozzátesszük a kiskockákra vágott burgonyát, és a megmosott, felkockázott kelkáposztát, együtt pirítjuk, majd beletéve a felaprított, zöldpaprikát és paradicsomot, annyi vízzel engedjük fel, hogy ellepje. Megsózzuk, finomra vagdalt zellerlevéllel, majoránnával ízesítjük, és készre főzzük. Friss zöldpaprika szeletekkel, és negyedbe vágott paradicsommal díszítjük.