Cikk ajánló: Parlamenti választások előtt Kettős ünnep Nagyszántón A hónap témája: Nő és férfi. A tudomány világa. Egy éves a Bors Községi Figyelő !!!
8. szám
Bors község időszakosan megjelenő lapja:
2012 november
Kedves Borsi, Szentjánosi, Kisszántói és Nagyszántói lakosok
Több mint egy hónapja jelentettem be, hogy elfogadva kollégáim javaslatát kérni fogom az Önök bizalmát arra, hogy parlamenti képviselőként dolgozhassak a magyar közösségért. Akkor elsőként egy közösségi, szakmai konzultációt kezdeményeztem. Sikeresnek bizonyult. Nagyon sokan válaszoltak. Nagyon sok emberrel találkoztam. A beküldött, elhangzott véleményeket összegeztük, majd szakemberekkel öt tematikus megbeszélésen kiértékeltük. Volt, aki postán, volt, aki személyesen adta át a válaszborítékot, hiszen alkalmam volt sok helyre személyesen is bekopogtatni, ellátogatni. Volt, aki élő szóban mondta el véleményét. Köszönöm a szíves fogadtatást. Sajnos nem adódott lehetőségem, hogy eljussak minden olyan személyhez, akihez szerettem volna, vagy aki ezt igényelte volna. Ígérem, megtaláljuk a megfelelő időpontot erre a közeljövőben. Volt olyan személy is, aki személyes levelet is írt. Köszönöm a bizalmat. A konzultáció, mint jeleztem, olyan, mint az orvosnál a kivizsgálás. Meg kell tudni, mi a baj okozója, s ha ezt már tudjuk, akkor az az első lépés a gyógyuláshoz. Amennyiben haladni akarunk előre, az első lépés után kell jönnie a másodiknak is. Egyértelmű, olyan világot akarunk, ahol van munka, ahol fejlődik körülöttünk a település, ahol az időseknek békés öregkoruk van, a fiatalok pedig jövőt látnak a szülőföldjükön. Én is ilyen világot akarok ötgyermekes családomnak.
Vállaltam a képviselőjelöltséget, hogy ezért a közös álomért dolgozhassak. Tudjuk mindannyian, a gyógyuláshoz a gyógyszer önmagában nem elég, az embernek is akarni kell a gyógyulást. Hinni, bízni kell benne. Én bízok önökben. Hiszem, nem engedik szétrombolni mindazt, amit közösen építettünk. Azon temérdek sok válaszból, amit kaptam a leveleimre, senki sem volt, aki úgy gondolta volna, hogy jó a megosztottság. Nekünk biztonságossá kell tennünk a közösségünk életét, mindennapját. Erre építhetjük gyermekeink jövőjét. Nemrég egy útátadáson hallottam a mostanában kedvencemmé vált történetet, amit egy másik újságban is elmeséltem. A korondi fazekas, cserépedényes vásárba ment szekerével. Kicsit megkésve érkezett a faluba és gyorsan akart a piacra jutni, azonban a falu elején egy útkereszteződés volt. Nem tudta merre menjen. Meglátott az egyik ház előtt egy idős székely bácsit és megkérdezte, melyik úton jut el a piacra. A bácsi elgondolkozott és mondta: emitt a rövidebb, amott a hamarabb. Hát a korondi elindult a rövidebben. Alig ment pár száz métert és olyan sáros lett az út, hogy a szekér tengelyig süppedt. Egész délután segítségért járt, hogy kihúzassa. A piacot is lekéste. Délután ment hazafelé és meglátta újból az öregembert a ház előtt és odaszólt bosszúsan neki hogy: jól elirányított bátyám. Ez meg azt felelte én mondtam, hogy ez rövidebb, de az meg hamarabb. Így vagyunk manapság mi is? Vannak olyanok akik, ajánlgatják magukat más magyar képviseletként, de ők a járhatatlan utat ajánlják. A cél közös, de az RMDSZ azon az úton halad ahol a célhoz is elérünk. Nyilván mindannyian látjuk körülöttünk a növekvő nacionalizmust. Nekünk bátran, de bölcsen kell politizálni. Az én plakátomra, azok javaslatára, akik nagyon régi barátaim és ismernek, a “szívvel, tényekkel” szöveg került fel. Úgy érzem, valóban rám jellemző ez az üzenet. Nem hiszem, hogy lehet tenni bármit is szív nélkül. Ahol nincs szív, tehát szeretet, ott nincs áldás.
Áldás nélkül nincs tartós eredmény. Eredmények viszont kellenek. Szükségünk van tehát a tényekre is, az eredményekre. Hiszem azt, hogy így nekünk szívvel, tényekkel sikerülni fog. Nem lesz könnyű, de volt már nehezebb is. Egy dologra mindenképp oda kell figyelni, hogy mi, tegyünk meg mindent azért, hogy jobb legyen. Nekünk össze kell tartani. Nem szabad engedni magunkat megosztani. Erős magyar képviseletünk kell legyen Bukarestben. Minden magyarnak felelősen kell gondolkodni és cselekedni. Most akarják átszervezni a megyehatárokat, a településekre is sor kerülhet. Ilyenkor nem lehet játszadozni, felelőtlenül politizálni. Biztos mindenki emlékszik még rá, hogy Nagyváradról Kolozsvárra akarták áthelyezni a megyeszékhelyt. Mindenki járhatott volna pár kilométer helyett, 180 kilométerre elintézni a ügyeit. Hála Istennek, az RMDSZ-nek sikerült ezt megakadályozni. De kellett ehhez az erő, amit a legutóbbi választásokon kaptunk a magyar emberektől. Úgy érzem jól gazdálkodtunk ezzel az erővel és így megtartottuk a közösségi bizalmat ami látszott a helyhatósági választásokon is. Remélem ugyan úgy sikerül erős magyar képviseletet bejuttatni a parlamentbe. Fontos az, hogy ne engedjük magunkat megtéveszteni. Az RMDSZ-en kívül más magyar nem juthat be. Nekünk nem a kevesebbel kell többet elérni. Bebizonyítottuk, hogy ezt odaadással, szívvel dolgozva meg tudjuk tenni. A tények magukért beszélnek. Nem kell mást tennünk mint amit eddig is bölcsen, higgadtan, őszintén de bátran menjünk együtt, tovább. Szívvel, tényekkel dolgozunk továbbra is a közösségért. Kérem, biztassák mindazokat, akiket úgy érzik, hogy szükséges, jöjjenek el december 9-én és szavazzanak az RMDSZ-re, a tulipánra, hogy erős magyar képviseletünk legyen. Fogjon össze most mindenki és mutassuk meg, hogy egymás mellett a helyünk. Köszönöm a sok szép gondolatot, amit kaptam önöktől szóban és írásban egyaránt. Tisztelettel, Szabó Ödön