Cikkajánló: Húsvéti mozaik Farsangi Hirkavalkád - A hónap témája: Megújitó Húsvétunk, egy szebb élet reménysége - Forradalmi asszonyok
10. szám
Bors község időszakosan megjelenő lapja:
2013 Március
Húsvéti mozaik Húsvét hajnalán a napfelkeltét, mint a feltámadott Krisztus szimbólumát illik egy domb tetejéről várni, és ha jól figyelünk, megláthatjuk a Napban a Krisztust jelképező zászlós bárányt. – tartja a régi hagyomány. A kereszténység legelső ünnepét ma is világszerte megtartják, gazdag népszokásokat társítva hozzá. Persze az eredeti üzenet, Krisztus feltámadása néhol elvész, mert itt is a világi szórakozás, nevetés hálózza be a hagyományokat. De a lényeg: a Nagypéntek reménytelensége után a Húsvét örömünnep, a folytonosan megújuló földi, és majd a fizikai létünk utáni élet reménységét adja számunkra.
Tojáskoszorúkkal, kopogtatókkal várják a Húsvétot – kézműves foglalkozás a könyvtárban
Bár virágvasárnap előtti hetet egyes vidékeken „csendes hétnek” is nevezik, a szombat délelőtt egyáltalán nem volt csendes a borsi könyvtárban. Gyerekek zaja verte fel a könyvtár megszokott csendjét, hiszen a már hagyományossá vált Húsvéti kézműves foglalkozást szervezte meg Bátori Judit
könyvtárosnő. Bár az eddigiekhez képest kevesebb gyerek jelent meg, főleg az influenzajárvány miatt, így is kéttucatnyi kisiskolás és segítő felnőtt összegyűlt. A foglalkozás központjában a tojásfestés állt, közel három órán keresztül pingálták a kicsik a tojásdíszeket és festették tarkára a tojáskoszorúkat. Az összeszokott csoport jól is érezte magát együtt, a nagyobbak már rutinosan segítettek a kisebbeknek. A munkájuk, a szépen kidíszített kopogtatók, koszorúk szebbek lettek ugyan, mint a ruháik, de az alkotás öröme számított, hiszen hamar elrepült az idő. Nem csak azért érdemes eljönni ezekre a foglalkozásokra még több gyereknek is, mert mutatós és nem olcsó alapanyagokból készült ajándéktárgyakat készíthetnek, hanem mert a kézműves foglalkozások fejlesztik a gyerekek türelmét, és kreativitását. Persze köszönet illeti azt a néhány szülőt, pedagógust, aki ilyenkor lelkesen segít (köztük egy kismama is). Legközelebb, hasonló foglalkozáson a nyár eleji kézműves táborban vehetnek részt a gyerekek.
Húsvét a nagyvilágban – furcsa szokások és lékeznek a feltámadásra. Ausztráliában, pedig, mivel húsvéti ajándékba, és a megrendelés úgy szólt, hogy a betelepített nyulak sok kárt okoznak a gazdáknak, húsvéti szimbólum legyen, de rejtsen magában egy ünnepi ételek.
Mi, magyarok tojást festünk, locsolkodunk, megkerüljük a határt a jó termés reményében. De saját népszokásainkon kívül sok furcsa szokással találkozunk világszerte Húsvét ünnepén. Franciaországban a legtöbb templomra nagycsütörtöktől kezdve csönd borul (a hagyomány szerint a harangok Rómába vándorolnak), egészen húsvét reggeléig, mikor megszólal az összes harang. A másik kedvelt hagyomány Haux városában terjedt el, 4500 tojásból készítenek omlettet, mellyel megvendégelnek ezer embert a főtéren. A belgiumi Kruishoutem, még a Napkirálytól kapott jogot a híres tojásvásár megtartására. A nagyszombati vásáron tojásherceget választanak, másnap tojáshercegnőt, majd Húsvét hétfőjén a templom tornyából leeresztett, apró ejtőernyőkkel ellátott tojásokra lövöldöznek. A németeknél sok helyen tojásfát állítanak, például Saalfelden városában egy család közel 10 ezer festett tojást aggatott a fájára. Az angolok egy környékbeli dombon versenyeznek, hogy ki tud sértetlenül legurítani egy tojást. A mexikóiak 2 hétig ünnepelnek: Nagyhéten körmeneteket és passiójátékokat szerveznek, Húsvét utáni héten, pedig utcai előadásokon em-
Áprilisi programajánló:
nem is szeretik őket, ezért egy hosszúfülű erszényes rágcsáló, a bilby hozza a tojásokat. Számos nemzetnél az ételek is kiemelt szerepet játszanak. A görögök az éjféli mise után teszik asztalra a magricát, a fiatal bárány belsőségeiből (máj, tüdő, szív) készített citromos levest, amely előkészíti a böjthöz szokott gyomrot a másnapi lakomához. Az olaszok abbacchiot készítenek, amely egy legfeljebb 30 napos csak anyatejet kapott bárány, megfűszerezve rozmaringgal, fokhagymával, és zöldségekkel tálalják. A franciák húsvéti sonkájukat kakukkfűvel, babérral, fokhagymával, petrezselyemmel és fehérborral készítik el. A németek Nagycsütörtökön csak zöld ételeket fogyasztanak (spenót), a svédeknél, pedig híres a „Jansson megkísértése” nevű étel, mely egy rakott hagymás-tejszínes burgonya, sózott heringgel. Gyakori sok országban a bárány alakú sütemény.
Húsvéti ajándékötlet - a legdrágább tojások.
A Fabergé tojásokat a 19. sz. végén készítette a francia származású, de Oroszországban élő Carl Fabergé ékszerész, a cári udvar megrendelésére. (Az ötlet nem eredeti: a francia udvarban már korábban is divat volt drágakövekkel díszített tojásokat ajándékozni egymásnak). Az első tojás a cárnénak készült
- Április 3-án a Szentjánosi kultúrotthonban 1O órától, a Borsi kultúrotthonban 12 –től, Nagy Kristófi Dániel, “A klasszikustól a könnyűzenéig” cimű zongorakoncertjén vesznek részt az iskolások. - Április 6-án 19 órától a Nagyszántói kultúrotthonban az MM Pódium előadásában Fényes Szabolcs szerzői estjére kerül sor. A műsorban fellépnek: Molnár Júlia, Kele Krisztina, Meleg Attila, Meleg Vilmos, és a tánckar. - Április 26-án, a Szentjánosi kultúrotthonban a már hagyománnyá vált jótékonysági iskolabál lesz megszervezve.
ajándékot is. A díszített tojásékszer, amely egy drágán megmunkált meglepetést is rejt, olyan népszerű lett, hogy a mester 30 évig több mint 50 tojást kellett készítsen az uralkodó családnak (1 tojás elkészítése egy évig is eltartott). A tojások rendkívül ötletesek voltak: az első egy kis aranytyúkot, rubintojást, és a cári korona mását rejtette, a II. Miklós megkoronázására készített tojásban egy drágakövekkel kirakott hintó kapott helyet, a Rotschildoknak készített tojásban pedig egy gyémánt-kakukkos óra van elrejtve. Miután aranyérmet nyertek a párizsi világkiállításon, sorra nyíltak a Fabergé üzletek Európa szerte. A tojások ára horribilis, tíz éve egy orosz multi milliárdos 120 millió dollárért vásárolt meg 10 darab tojást.
Bors Község Önkormányzata és a BORS KÖZSÉGI Figyelő szerkesztői áldott, békés ünnepet kivánnak községünk minden lakosának!
2. oldal
Szines hírkavalkád
10 éves a Biharszentjánosi Mazsorett csoport Nagyszabású, csaknem két órás ünnepséggel ünnepelték 10 éves évfordulóját január 27-én a szentjánosi kultúrházban a helyi mazsorett táncosok. Az eseményen a 25 jelenlegi táncos mellett meghívták azt a közel 50 fiatalt is, akik az elmúlt 10 évben öregbítették produkciójukkal községük hírnevét. A fél órás táncbemutató után diplomaosztás következett, mellyel megköszönték az
egykori táncosoknak is munkájukat. Hiszen bármennyire is legyen vonzó ez a műfaj a
közönség számára, a csillogó ruhás, csinos lányok üdítő színfoltjai voltak minden ünnepségnek, és a munka, a hosszas próbákra áldozott idő, amely által létrejött egy-egy produkció, mindenképpen köszönetet érdemelt. Így gondolták a résztvevők is, hiszen zsúfolásig megtelt a kultúrház. A jelenlegi táncosok szülei, pedig meg is vendégeltek mindenkit az esemény végén.
Színes farsangi kavalkád Mivel idén a böjti időszak nagyon hamar elkezdődött, február elején egymást érték a farsangi mulatságok Bors községben is. Bár a felnőttek farsangja, érdeklődők és szervezők hiányában több helyen elmaradt, a pedagógusok mégsem szerették volna, ha a gyerekek téli élményeiből kimaradna e vidám mulatság, ezért, iskolától óvodáig állt a bál. Február 8-án 9 órától, a borsi óvodások és kisiskolások farsangját tartották meg a községközpont kultúrházában. Egy kissé nagy volt a tumultus, hiszen a kéttucatnyi óvodás mellett az első öt osztály gyerekei is bemutatták jelmezeiket. El is telt vagy két óra, mivel mindenki sorra került, de nem volt eseménytelen, mivel a nagy gonddal készített jelmezek, a szülők és gyerekek áldozatos munkája megérdemelte a népes közönség figyelmét. A jelmezes bemutatkozáson kívül farsangi Február 7-én a Nagyszántói óvodások a legki- verseket, énekeket is előadtak a csoportok, az sebbtől a legnagyobbig mókás jelmezbe öltöz- előkészítő osztályosok, például százlábúként votek. Az anyukák, apukák is részt vettek a mu- nultak be. Egyes jelmezek sok kreativitást is igé- sikeredett, hogy el sem hitték, hogy nem köllattságban, hiszen az idei farsang a jelmezes nyeltek, főleg, mert a tanító nénik kérése az volt, csönzős). De felvonultak mesehősök, tündérek, felvonuláson kívül a játékról is szólt. A fánk- és hogy lehetőleg ne kölcsönzős ruha legyen. Vol- varázslók, félelmetes indiánok, kalózok, ördögök, pufi-evő verseny, a lufi-pukkasztás jó hangula- tak ötletes jelmezek (pl. egér a sajtban, aki nagy harcosok és sportolók is. Az eseményen felléptek tot teremtett, a szülők, pedig tehetségüket is helyet igényelt magának, szarvasbogár fapán- a Tini Dance csapat gyerektáncosai, volt táncház, megcsillogtatták, hiszen bemutatkozó versikét céllal, egy ügyes kezű apuka igénybevételével, Forgács Zsombor vezetésével, és persze az elenhókirálynő, amelynek jelmeze olyan tökéletesre gedhetetlen fánkevés zárta az eseményt. kellett rögtönözzenek csemetéiknek.
Kisszántón az óvodában egy bohóc is A borsi középiskolások elhagyták a mesék világát, fokozta az amúgy is jó hangulatot far- és többnyire humoros, ötletes jelmezekbe bújtak a sang alkalmával: jövőre is visszavárják farsangi rendezvényükön. a gyerekek és felnőttek egyaránt. Február 16-án, két eseményen is részt vehettek községünk lakosai. Délelőtt Farsangi játszóházzal, gyermek táncházzal, a kisebbeknek, pedig ciróka-maróka, foglalkozással készültek a Galagonya táncház fiataljai. Bár több helyen elhelyezték a plakátokat, mégis alig kéttucatnyi gyerek jött el, bár még a borsi óvodáskorúak is többen vannak a községben, a nagyobbakat nem is számítva. Akik viszont ott voltak, a farsanghoz illő mókás foglalkozáson vehettek részt, amely a táncon kívül számtalan csoportjátékot, versenyt és kézműves foglalkozást is magába foglalt. Az ügyesebb kezű, nagyobb gyerekek segítettek a kicsiknek maszkokat készíteni, csuhévirágot hajtogatni, de bevonták őket az akadályversenyekbe is, ahol valóban nem a győzelem, hanem a részvétel, a kacagás volt a fontos. Húsvét előtt is szerveznek gyermekfoglalkozásokat, remélhetően több anyukát és gyereket is ki fog csalni a tavasz a borsi kultúrotthonig.
Színes, vidám és eredeti – többnyire ez jellemezte a szentjánosi iskola farsangját, ahol a kisebb-nagyobb gyerekek is hasonló lelkesedéssel vittek egy kis tarka vidámságot a téli hidegbe.
Körzeti presbiterképzés Nagyszántón. A Studium Academicum Alapítvány, a Határmenti Presbiterszövetség közreműködésével már 8 éve szervez továbbképzéseket református presbiterek számára Bihar megyében. Bors körzet presbitereinek legutóbbi találkozójára, március 2-án Nagyszántón került sor, ahol községünk mind a négy falujából, közel félszázan vettek részt. Mózes Áron, debreceni egyetemi oktató, közvetlen stílusban tartott előadást a gyülekezetszervezés mai kihívásairól. Kihangsúlyozta, hogy kiürülő gyülekezeteinket látva, ma különösen fontos átértékelni, hogy mi a fontosabb munka: további épületeket felhúzni, vagy a közösséget megerősíteni, növelni. A kötetlen hangulatot a községünk pizzázójából rendelt közös pizza evés is fokozta az esemény végén, amikor az egybegyűltek megoszthatták véleményüket egymással az elhangzottakról.
Kiadja a Borsi Polgármesteri Hivatal - Szerkesztőség címe: Bors Nr. 200. email: borsifigyelo@gmail.com - Felelős kiadó: Bátori Géza, Főszerkesztő: Szatmári-Gergely Kinga, Tördelő szerkesztő: Major Zsigmond Lapszámunk megtekinthető interneten: www.primariabors.ro - vagy - http://www.facebook.com/polgarmesterihivatal.bors
3. oldal
Szines hírkavalkád
Február 16-án, este disznótoros vacsorával egybekötött mulatsággal farsangoltak Szentjános lakosai. Egy héttel az esemény előtt, a kevés érdeklődő miatt bizonytalanná vált a hagyományteremtés céljából megrendezett első farsangi mulattság megtartása. A bál napjához közeledve, valószínűleg a jó reklámnak is köszönhetően, már több mint 150 ember összegyűlt, voltak, akik az esemény reggelén szerettek volna bejelentkezni. A termet zsúfolásig megtöltők között a fiataloktól az idősig minden korosztály képviseltette magát, de nem csak szentjánosiak, hanem Borsiak, Nagyváradiak is voltak szép számmal, sőt, asztalomnál egy Székelyföldi vendég foglalt helyet. Bár sok Bihar megyei településen, gyakran helyi politikusok máshonnan érkező baráti körével és a fellépő gyerekek családtagjaival kell megtöltsenek egy termet, itt szerencsére, nem ez volt a helyzet: a Szentjánosiak most megmutatták, hogy az igényes szórakozás, a jókedv és a kellemes együttlét öröme össze tudott hozni egy nagy csapatot. Bár a meghirdetett menü, a disznótoros vacsora igen gazdag volt, hiszen a vendégek a friss kolbász és hurka mellett még ízletesen elkészített toros káposztát is kaptak, sok asztalon lehetett látni otthonról hozott süteményeket, italokat. Az eseményen felléptek helyi hírességek is, mint Retek Orsolya, Bartha Bernadett és Máthé Eduárd, a talpalávalót, pedig az Aperitif együttes húzta. Az embereket nem is kellett sokáig biztatni a táncra, a táncparkett már a mulattság kezdetén is szűkösnek bizonyult. A főszervezők, Lőrincz Lajos alpolgármester, és
Kupás Tibor örömmel konstatálták az esemény sikerét, és szeretnék folytatni a következő években is ezt a szép hagyományt. Reméljük, hogy farsangi bálról lévén szó, sok olyan bátor ember is fog majd akadni, aki a humor kedvéért ötletes jelmezeket is felvesz: mert jó lenne, a játékosságot nem csupán a gyerekek kiváltságának meghagyni.
Farsangi sütemények a szentjánosi disznótoros bálról.
Mozgás, kapcsolatteremtés, öröm - Határtalan sportnap Borson
Február utolsó szombatján amatőr sportolókkal és szurkolókkal telt meg a Borsi sportcsarnok. Két ország, két településének, Borsnak és Bucsának a vállalkozó kedvű, fiatal és örökifjú csapatai méretkeztek meg különböző sportágakban. A bihari és békés megyei települések sportszerető lakosai már több barátságos mérkőzésen is túljutottak, mire megszületett az ötlet: egy egész napot felölelő sportnap keretén belül mélyítik el még jobban kapcsolatukat. A jelenlevő sportrajongók igen gazdag kínálatból válogathattak: volt női röplabda-, és kézilabda mérkőzés, asztalitenisz-, és lábtenisz bajnokság, fiatalok és öregfiúk focimérkőzése, valamint sakkverseny. Természetesen, mindenki nyert, hiszen a mozgás és az együttlét öröme már önmagában is jutalom, de a szokáshoz híven, a győztesek rangsorát is fel kellett állítani. Asztaliteniszben a legelső helyen Kiss László (Bors) végzett, akit Gávris Dominik (Nagyvárad), és Finta Sándor (Bucsa) követett. A lábtenisz első helyezettjei Bíró Zsolt és Szabó Eduárd (Bors), akiket Ambrus Vencel és Gávris Sándor, (Bors) valamint Víg Zoltán és Seitan Cristian (Nagyvárad) párosa követett. A sakkbajnokság győztesei: Szotyori Mihály, Molnár László, és Szentgyörgyi Gyula, borsi versenyzők voltak. Csapatsportok eredményei a következők voltak. Röplabda: a legfiatalabb játékos Kerezsi Barbara (Bors), a legtehetségesebb, pedig: Bikfalvi Alexandra
(Bors) volt. A kézilabda mérkőzés eredménye: Bors-Bucsa 13-8, ahol a legtehetségesebb játékos dr. Nagy Éva (Bucsa) volt, a legjobb, pedig Handi Katalin (Bors). Az ifjak és az öregfiúk focimérkőzésén is a borsiak rúgtak több gólt, az előbbieknél 5-3, az utóbbiaknál 6-2 lett az eredmény. Az ifjúsági csapat legjobb játékosának Kiss Atillát (Bucsa) kiáltották ki, a legjobb kapusnak Pop Krisztiánt (Szentjános), a legfiatalabb játékos Szűcs Roland volt. Az öregfiúk legjobbja Kulik Imre (Bucsa), a legjobb kapus Nagy Elemér (Bors), a legidősebb játékos, pedig Lép Mihály (Bucsa) lett. A felsoroltakon kívül emlékplakettet kapott a mérkőzéseken mindig résztvevő Bihari Ibolya, orvosi asszisztensnő és a helyi sportéletet támogató Bátori Géza, borsi polgármester is. A rendezvény lebonyolítását a borsiak vállalták, Rácz Szabolcs sportfelelős irányításával, akinek munkáját az „öregfiúkon” kívül Márton Zsolt és Bacsó Lóránt is segítették. A program költségét a Bucsa Sport Egyesület a Nemzeti Együttműködés Alap támogatásából finanszírozta. Az esemény egy késő estébe nyúló, közös, élőzenés mulattsággal zárult, amelyen felköszöntötték a két település polgármesterét is, az egyiket születésnapja, a másikat névnapja alkalmából. A bucsaiak március 24-én, egy hasonló, egész napos rendezvénnyel várják a borsiakat, a Határtalan Sportnapok rendezvény folytatásaként.
Darázsfészek: (Győrfi Éva) 2 dl. cukros tejben felfuttatunk egy kis élesztőt. Fél kiló liszthez hozzáadunk 3 tojás sárgát, csipet sót, és a tejet, megdagasztjuk, a végén pici olajat is teszünk hozzá, majd fél órát kelesztjük. Kikavarunk 15 dkg. vajat, 15 dkg. porcukorral, 2 vaníliás cukorral, és rákenjük a kinyújtott tésztára. 2 oldalról feltekerjük, 3 centis darabokra vágjuk, és kikent tepsibe helyezzük, úgy, hogy legyen köztük egy kis hely. Fél óráig kelesztjük, majd megsütjük. Mielőtt kivennénk, ráspriccelünk 2 dl. vaníliás, forró tejet, és 5-10 percre visszatoljuk a sütőbe. Mákos krémes: (Máté család) Tésztája: 5 tojás, 20 dkg cukor, 20 dkg liszt, 10 evőkanál forró víz, 1 tasak sütőpor, só, kevés citromlé. A krémhez: 5 dl tej, 5 evőkanál liszt, 20 dkg cukor, 1 csomag vaj vagy margarin, 1 tasak vaníliás cukor, 15 dkg darált mák, a tetejére: 2,5 dl habtejszín, mák. A tojásokat szétválasztjuk, a sárgáját habosra kavarjuk a cukorral, majd kanalanként hozzáadjuk a forró vizet. Ezután belekavarjuk a lisztet meg a kevés citromlével felfuttatott sütőport. A tojásfehérjét kemény habbá verjük egy csipet sóval, majd óvatosan a lisztes masszához keverjük. Előmelegített sütőben 25-30 perc alatt megsütjük. A krémhez a tejet, a lisztet meg a cukrot csomómentesre kavarjuk, majd sűrű péppé főzzük. Amikor langyosra hűlt, habverővel belekavarjuk a vajat, a vaníliás cukrot meg a darált mákot. Ezt a krémet rákenjük a piskótára, majd hideg helyre tesszük, amíg a krém kissé megdermed. A tejszínt kemény habbá verjük, és a mákos krémre simítjuk. a tetejét megszórjuk egészben hagyott mákszemekkel.
Rokonlélek, avagy létezik-e a nagy Ő? – keresztény szemmel Március 2-án Biharszentjánoson egy fél napos ifjúsági rendezvén�nyel szólították meg azokat a 14 év feletti fiatalokat, akik korosztályuk kérdéseire keresztény válaszokat is szerettek volna találni. A téma a mindig aktuális párválasztás volt, és a szervezők mind a csoportos játékokkal, mind az előadással ennek a témának a kérdését próbálták egy más értékrend szerint megvilágítani. Zabán Bálint, Kisszántói lelkipásztor, mint előadásában, mint a játékok vezetésénél a fiatalok nyelvén, humorral és lazasággal próbálta átadni az üzenetet. A megjelent közel 200 fiatal többsége aktívan részt is vett a „párkereső” játékokban, persze a lányok voltak lelkesebbek. Az eseményen a zenei hátteret Köteles László nagyszalontai segédlelkész, és felesége, Andrea, valamint Lázár Otília és Kodi biztosították. Bár az ifjúsági találkozót eredetileg Bors község fiataljai számára tervezték, végül az egész Bihar megyéből (Nagyvárad, Biharpüspöki, Nagyszalonta, Mezőtelki, Szentimre, Remete, Jákóhodos, Mezőbaj, Fugyivásárhely, Bihar, Száldobágy, Érszőlős) érkeztek fiatalok. Ez részben, a sokak körében népszerű, magyarországi énekesnek, Pintér Bélának volt köszönhető, akire nagyon sokan voltak kíváncsiak. A szentjánosi református templom este zsúfolásig megtelt fiatalokkal, akik lelkesen énekelték az egyébként szabadkeresztény vallású Pintér Bélával a könnyűzenei stílusban megirt dalokat. Az ifjúsági találkozót a Kisszántói és Biharszentjánosi református egyházakon kívül az angliai First Ballymena Presbyterian Church, és a borsi polgármesteri hivatal is támogatta.
A hónap témája: Megújító Húsvétunk – egy szebb élet reménysége "Újrakezdés, új lehetőség, testi-lelki gyógyulás, az örömhír továbbadása, - és főleg megváltás,a régi rosszból való szabadulás: ezek a kulcsszavak Húsvéti mottóként is megállnák a helyüket. De életünkben is ott van a böjt, a megtisztulás szükségessége, néha a nagypéntek reménytelensége, de mindenekfelett a „Van tovább!” mindent átfogó örömüzenete. Ez a Húsvét előtti három riport is arra indít, hogy újraértékeljünk dolgokat: hogyan viszonyulunk testi-lelki egészségünk megőrzéséhez (ami nem természetes, hogy nekünk megvan!), hogyan lehet erősnek maradni, ha a legfontosabb dolgok összeomlani látszanak, és hogyan éljük meg a mai világban hitünket, kereszténységünket, amely 1700 éve már hivatalosan is hirdeti: Isten soha nem mond le rólad! Lehet újrakezdeni, fejlődhet, javulhat életünk? Az évente megújuló tavaszi természet, és benne a Húsvét is mind azt üzeni: a mi döntésünkön múlik!"
4. oldal
Kétszer megszületve “Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi.” (kínai közmondás)
Nincs gyógyíthatatlan betegség, csak gyógyíthatatlan ember! – mondta egyszer egy neves orvos. Ezzel arra utalt, hogy az orvostudomány lehetőségei és határai mellett, mi magunk is mindent meg kell tennünk gyógyulásunkért, elsősorban lelkünket betegítő gondolatainkat, szorongásainkat eltávolítani, és sok hittel, optimizmussal akarni a gyógyulást. De vannak olyan különleges helyzetek, mikor a betegséggel egy pár napos kisbaba szembesül, és veleszületett élni akarásán kívül szükség van az aggódó anyai ösztön csalhatatlanságára, a gyors döntésekre, és a gyógyulásba vetett hit megtörhetetlenségére. És persze nagyon sok erőre, hogy ezt az élet-halál harcot végig lehessen csinálni, akkor, mikor az orvosok is alig pár százalék esélyt adnak a gyógyulásra. A kisfiú, Zoltán itt született köztünk, Biharszentjánoson, és ez a tény különösen közelivé hozza egy család kálváriáját. Amíg csak a sajtóból, médiából értesülünk róla, azt hisszük, ez olyan dolog, ami velünk nem történhet meg. Én magam is hihetetlennek tartom először, hiszen a kisfiú fejlett, erős, mosolygós, értelmesen figyel, - egyáltalán nem tűnik egy pár hónapja élet-halál közt lebegő gyereknek. Azután, az édesanyával és a nagymamával való beszélgetés során lassan kibontakozik a történet, és már úgy nézek az alig fél éves gyerekre, mint olyanra, aki már sokkal többet tud az élet küzdelmeiről, mint sok felnőtt ember: hiszen alig egy hónap alatt neki azt kellett megtanulnia, hogy életben maradjon! A történet szépen indult: egy újabb családtag érkezésére, kistestvér születésére készülődtek a Murvai – Kovács családban. Rizikófaktorok többnyire kizárva, hiszen az anyuka több vizsgálaton is részt vett, egy magyarországi, biztonságosabbnak hitt kórházban szülte meg gyerekét szeptember végén. A normál súllyal született baba nem kékült be, mint a szívproblémás csecsemők, először szépen is evett. Az anyuka azonban aggódni kezd, mert a baba étvágya csökken, nehezen reagál a környező zajokra, és a körme is bekékült. Az orvosnő azonban az aggodalmát túlzott anyai reakciónak tartja, csak az anya unszolására vizsgálják meg jobban a gyereket. Először egy enyhe szívzörejt vet-
tek észre, amely a Botallo vezeték nyitva maradásának a tünete. (Az újszülöttek kb. 1 %-nál megjelenik, tulajdonképpen azt jelenti, hogy ez az ütőér, születés után nem záródik be, de csak akkor terheli meg a szív és a tüdő működését, ha szélesen nyitva marad, és sok vér áramlik a tüdő felé. Általában vagy magától bezáródik a későbbiekben, vagy kisebb orvosi beavatkozással korrigálható). Ez az enyhe probléma végül is kulcsfontosságú lett az események láncolatában: mivel ezáltal derült ki a nagyobb baj. Az események innentől felgyorsultak – és nagyon jellemző a történetre, hogy itt minden az „utolsó pillanatban” történt. Ennyire fiatal babát még a szívspecialista sem akart fogadni, az is egy szövevényes történet, hogy jutottak el a kivizsgálásra. A Debreceni gyermekkardiológián a vér oxigén telitettségét már nem tudják mérni. Az ultrahangvizsgálat után az orvosnő ki is mondja a megdöbbentő igazságot: „Ennél a babánál semmi nincs rendben!” A diagnózis: nagyér transzpozíció, amely 2 ér felcserélődését jelenti, és az egyik legsúlyosabb, a szív- és érrendszeri betegségek között. Ezt súlyosbította a kamrai és pitvari sövényhiány („lyukas szív”), a főütőérből is hiányzott egy darab. Nem csoda, hogy a gyereket ezután rohammentővel szállították Budapestre, mivel 2 napot adtak az orvosok az életben maradásra. A műtét ára megdöbbentő (egy nagyobb lakást is lehet már érte venni Nagyváradon), és ilyen rövid idő alatt elő sem lehet ennyi pénzt keríteni. Az orvosok írtak a Magyar Egészségügyi Minisztériumnak, hogy támogassák a műtétet, mert „a gyerek túlélési esélye 1%, és legalább jó kísérlet lesz az orvosoknak”! (Ezt a kíméletesnek nem mondható levelet az anya is elolvassa!) Ismét az „utolsó pillanat” - ban írják alá az engedélyt! A katéterezés után egy 6 és fél órás műtét következett. De az, hogy a műtét sikerült, és a baba jól viselte, még nem jelentett megnyugvást: a várakozás hosszú pillanatai következtek, mivel a szívritmus még nem állt helyre. A gyereket naponta egyszer láthatták, és a gyötrő bizonytalanságot még ilyen kérdések is fokozták, hogy: „ugye, van még gyereke?” (Mintha egy egészséges gyerek mellett nem fájna ugyanúgy a másik betegsége!) A történet végül is szerencsésen alakult: a gyerek egyre jobban lett, gyorsan erősödött, hamar kikerült az intenzív osztályról. Az újszülötteknek hamar regenerálódik a szervezete, de amúgy is ez az eset egy sikertörténetté vált! Olyannyira, hogy a történet szerepelt a televízióban is, a szívorvos is őt emelte ki pozitív példaként a szívműtött gyerekek sorából! (Bár jó lenne, ha egy gyerek sem szerezne soha így hírnevet!) Több hónap helyett így a család 18 nap múlva hazakerült,
a kisfiú szépen fejlődik. Persze, még nem árt az elővigyázatosság, a lakásba belépve ajánlatos a kézmosás (ezt már a kisbaba nővére is tudta), és vírusos fertőzéseknél kötelező az antibiotikum, hogy védjék a szívét. Végül is egy „rekonstrukciós” (helyreállítási) műtétről volt szó, - mondja az anyuka, - azért is gyógyul hamar, mert a szíve erős, csak az erekkel volt probléma, a szállítás nem volt rendben! Úgy kell elképzelni, mint egy autót: a motor jó, csak az üzemanyag szállítás nem! Kivédeni nem lehetett, csak egy terhességi kardiológus vehette volna észre. Az okok között szerepelhet a vírusfertőzés, de sugárzás, napkitörés is, - főleg, hogy abban az időszakban több ilyen betegséggel diagnosztizált gyerek is született, ami rég nem volt. Az édesanya precíz részletességgel sorolja az eseményeket, a betegség leírását, a műtét folyamatát, a számomra ismeretlen szakszavakat, - mintha az egészségügyben dolgozna ő maga is. Ilyen helyzetekben, minden pillanat, részlet fontossá válik, az élmény sokkal mélyebben ég bele az ember lelkébe, mint bármilyen más esemény. A gyors helyzetfelismerés is számit, hiszen az anyai ösztön, a „túlaggódás” gyorsabb volt az orvostudománynál. Azon gondolkozok, hogy én, vagy más mit tettünk volna?! Sokan hárítják a problémát, félnek szembenézni vele, - de itt a gyorsaság életet mentett. A másik kérdés bennünk: hogyan jutnák túl egy ilyen helyzeten, nem omolnák-e össze? De az ember, nagy nyomás alatt erősebb, mint hinné, nem is sejtjük mennyi erő van bennünk, míg használnunk nem kell – fogalmazza meg a család. Csak itthon fáradtam el, mikor vége volt- vallja be az anyuka is. És nem hibáztat senkit, bár egyszer lobbant fel benne a düh, mikor a kórházban, ahol szült, a későbbiekben megmutatták a drága műszereket, amivel meg sem vizsgálták a gyerekét. „De úgy hiszem, mindennek, meg van az oka, ennek így kellett történnie! A fontos, hogy túl vagyunk a nehezén!” – mondja az édesanya a beszélgetés végén. Az „utolsó pillanat” ebben a történetben is, de életünk sok más történeteiben is arra irányítja a figyelmet, hogy nincsenek véletlenek és semmi sem természetes, amink van. Erő, tudás, egészség, szépség, szerencse, esélyek, - mind ajándék, amit meg kell becsülni. Az élet tisztelete különleges módon felértékelődik akkor, mikor olyan betegségekkel szembesülünk, amely nem kímél gazdagot, szegényt, fiatalt, időset, tudatosan élőt, vagy magát elhanyagolót. Ilyenkor felcserélődnek az értékek, fontossági sorrendek, - mert az élet akarása mindig elsőbbséget élvez! Egy kisgyerek most új életet kapott. A község lelkipásztora mondta ki a családban gyakran felemlegetett igazságot: „A kis Zoltán azon ritka emberek közé tartozik, aki elmondhatja, hogy kétszer van a születésnapja!”
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) 21 országban végzett felmérése szerint az élve születettek kb. 0,8%-a szív- és érrendszeri betegséggel születik. Magyarországon is ez évi 800 gyereket érint, 3%-ban genetikai, 5%-ban kromoszóma rendellenesség szerepel az okok között. Magyarországon, a gyermekkardiológián magas a sikeres műtétek száma, több mint 90%-a megéri a felnőttkort.
5. oldal
A hónap témája: Megújító Húsvétunk – egy szebb élet reménysége
Kezdjük egészségesen a tavaszt! „Vigyázzunk testünkre, mert ebben kell leélnünk életünket!” – olvastam valahol a bölcs mondást. Mennyire aktuális ez most, mikor számtalan, eddig ismeretlen vírus ütötte fel fejét világszerte, és például, a magas vérnyomás, cukorbetegség, a rettegett rák , lassan az egész világot behálózó népbetegségekké válnak! A katolikus egyház kezdeményezésére február 11-én tartják a betegek világnapját,
A Bors községben jól ismert Braica Cornelia doktornőt kértem meg, hogy ossza meg velem tapasztalatait községünk egészségi állapotáról, a gyakoribb betegségekről, kezelési, megelőzési módokról. A doktornő készségesen több tanáccsal is szolgált, kihangsúlyozva: hogy ő maga nem az antibiotikumok híve, ezért a megelőzésre, védekezésre helyezné a hangsúlyt. Természetesen, vannak olyan betegségek, amelyek Bors községben is rohamosan terjednek, és ezek a légúti fertőzések. A doktornő idei, közel 1000 páciensének 70%-kát az ilyen típusú betegségben szenvedők tették ki. (Községünkben is vannak olyan osztályok, ahol a gyerekek közel fele beteg)! A gyerekek idei leggyakoribb betegsége most is a felső légúti betegségek csoportja, mint a mandula-, a hangszál-, a fültőmirigygyulladás, a légcsőhurut. Tünetei: a rendkívül magas (39-40 fokos) láz, hányás, hasmenés, és végül a torokfájás, rekedtség, melyet száraz, irritativ köhögés követ. A tünetek jelentkezésekor először ajánlatos lázcsökkentőkkel, sok folyadékkal (víz, tea, nem üdítő!) próbálkozni, nem antibiotikummal, mert az folyamatosan gyengíti az immunrendszert, és egyre kevésbé
leszünk ellenállóak a betegségekkel szemben! A lázcsökkentésben a folyadékon kívül segíthet még néhány természetes módszer. Például, tilos a lakást befűteni és a gyereket jól felöltöztetni, mert az inkább felviszi a lázat, hanem inkább próbálkozzunk nagyanyáink módszerével, amely többnyire beválik: ecetes (vagy kékszeszes) – vizes borogatást helyezzünk a gyerek lábára, majd ezt még csavarjuk egy száraz törölközőbe is. A különböző lázcsillapítókat is ajánlatos cserélgetni, ne csak egy fajtát használjunk. Ha ezek a módszerek már nem segítenek, azonnal forduljunk orvoshoz. A doktornő tapasztalata egyébként az, hogy sok szülő, mint hogy orvoshoz menjen, először az interneten keres gyógymódokat, és vannak olyanok is, akik rögtön a sürgősségire sietnek: de a végén, mégis a háziorvosuknál kötnek ki! Az internet kétségtelenül, sok hasznos információval rendelkezik a betegségek területén is, egy hibája van: hogy nem látja a beteget! Gyakori betegség még a vírusos gyomor és bélfertőzés, a kötőhártya gyulladás (amely fertőző, főleg az óvodáskorúaknál terjed el hamar). Az utóbbi időben az óvodásoknál elég gyakori a giliszta, igyekezzünk hát kisgyerekeink kézmosására odafigyelni! A felnőttek egyik gyakori betegsége a tüdőgyulladás: úgy tűnik, gyerekeinkért jobban aggódunk, mint magunkért, mert ez a betegség főleg a megfázás elhanyagolásának a következménye! A légúti megbetegedések megelőzésére a betegséget „kimosó” folyadékok mellett a
felhívva a figyelmet az emberiség testi-lelki szenvedéseire. Igen, a lelkiekre is, mert régen megállapították , hogy a beteg, megkeseredett, szorongó lélek megbetegítheti, legyengítheti a testet is! „Mens sana in corpore sano” (Ép testben ép lélek ), tartja a latin közmondás. És milyen jó lenne, ha az újrakezdést, új életet jelképező Húsvét jegyében, mi is így tudnánk megújítani lelkünket és testünket! gyógyteákat (zsálya, kakukkfű, lándzsás útifű), de főleg a mára már elfelejtett csipkebogyóteát igyuk minél gyakrabban, amelynek a legmagasabb a C-vitamin tartalma (sokkal magasabb, mint a piros paprikának és a déli gyümölcsöknek). Emellett még erősíthetjük szervezetünket mézzel, propolisszal. Rákérdeztem egy olyan problémára, amely világszerte nagy gondot okoz a népesség körében: a túlsúlyra (Magyarországon a lakosság több mint fele enyhébb, vagy nagyobb súlyfelesleggel rendelkezik, a fiataloknak is közel egynegyede!) A doktornő szerint ezt meg lehetne előzni kevesebb cukor és szénhidrátbevitellel, de gyakran látja ő maga is az iskola udvarán, nem túl egészséges ételt és italt fogyasztó diákokat. A chipseket, cukorkákat, cukros üdítőket teljesen betiltaná, 3 év alatti gyerekeknek tilos is ezeket adni (persze ezt sokan nem tartják be)! Sajnos országunkban már a barna cukrok egy része is színezve van, ezért jobb lenne ahhoz az édesítőszerhez visszatérnünk, amit évezredekig fogyasztottak: a mézhez! A mozgásszegény, internetes életmód is meghozza a maga rossz gyümölcseit. Persze nem este kell bepótolni az egész napi étkezést, 7 óra után nem is ajánlatos enni, hogy a gyomor pihenhessen, napközben, viszont, délelőtt és délután, ajánlott a gyümölcs fogyasztása (nem este, mert erjed a gyomorban)! Igaz az a mondás is: Reggelizz egyedül, ebédedet oszd meg felebarátoddal, vacsorádat add oda ellenségednek! (Más verzió szerint: reggelizz, mint
egy király, ebédelj, mint egy polgár, és vacsorázz, mint egy koldus!) A helytelen táplálkozás az oka a már gyerekeknél is terjedő cukorbetegségnek, de légúti fertőzés is okozhatja, amely megtámadja a hasnyálmirigyet. Ha a gyerekünk sok vizet iszik, gyakran pisil, és jól eszik, mégis fogy, - ajánlatos orvoshoz fordulni! A doktornő aggasztónak tartja a magas alkoholfogyasztást, dohányzást, már igen fiatal, 12-14 éves gyerekeknél is, amely májproblémákat, krónikus hepatitiszt, sőt, rákot is okozhat. A szülőknek jobban oda kellene figyelni a gyerekre, mert a baráti társaságokban a fiatalok csoporthoz való tartozásának mércéje már községünkben is az alkoholfogyasztás! Ennyi ijesztő betegség után, és mivel böjti időszakban is voltunk, megkérdeztem: mi a doktornő véleménye a böjtről, - ami ma már tisztítókúraként divatossá is válik! Bár beteg embereknek (pl. cukorbeteg, vesebeteg), vagy kismamáknak, 1 éven aluli gyerekeknek nem ajánlatos a komolyabb böjt, másoknak nem árthat meg. Nagyanyáink idejében sem volt bolondság legalább egy napon állati eredetű ételek nélkül étkezni, hiszen megpihent, tisztult a szervezet. Ma is beiktathatunk egy gyümölcs, zöldség, vagy éppen joghurt – napot, hogy a méreganyagok eltávozzanak a szervezetből. És lehetőleg minél kevesebb „lelki méreggel”szennyezzük magunkat! Ez alkalomból a Borsi Háziorrvosok munkaközössége Kellemes Húsvéti ünnepeket kíván Bors község lakosainak és a Polgármesteri Hivatal munkaközösségének!
A nők szíve gyorsabban dobog, mint a férfiaké. Théophile Laennec francia háziorvos 1816-ban összetekert újságot használt, hogy meghallgassa egyik nőbetege szívét. Ezzel elkészítette a világ első sztetoszkópját. A világon évente 7,1 millió ember hal meg szívrohamban. Ha heti 5-6 alkalommal egy maroknyi diót, mogyorót és egyéb magvakat fogyasztasz, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát jelentősen csökkentheted. • Betonerős csontok: Születésünkkor 300 csontunk van, de mire felnövünk, már csak 206, mivel bizonyos csontok összenőnek. Az emberi csont, ha súly megtartásáról van szó, négyszer annyi súlyt képes megtartani, mint a beton. Az emberi testben található legkeményebb anyag, viszont a fogzománc. Minden 20. embernek van plusz egy bordája, ezek legtöbbször férfiak. Minden ezredik csecsemő foggal születik. • Vérünk, vénáink: Összerakva egy ember vénáit, artériáit, és kapillárisait olyan hosszú “kötelet” nyernénk, ami négyszer körbeérné a Földet. A vérünk is kb. 96 ezer km. hos�szú érhálózatban közlekedik. Veséink, naponta 300-szor szűrik át vérünket. • Bőrünk: Egy felnőtt embernél mintegy 1.9 négyzetmétert tesz ki, állandóan hámlik, egy élet alatt minden ember nagyjából 18 kg bőrt veszít. A terhesség 3. hónapjában alakul ki a magzat ujjlenyomata. Akárcsak az ujjlenyomat, nyelvünk mintázata is egyedi, - a nyelvizom egyébként a legerősebb izom testünkben. • Egyéb érdekességek: 30 év után az em-
beri test lassan zsugorodni kezd. Tüsszentéskor minden testi funkció leáll: a szívdobogás is! Ezért lehetetlen nyitott szemmel tüsszenteni. Tüsszentéskor a levegő 100 mérföld / óra sebességgel is haladhat. A legellenállóbb ember is meghal, ha nem tud aludni 10-12 nap alatt. Ezzel szemben csupán folyadékot véve magunkhoz egy átlagos ember 30-60 napig bírja szilárd táplálék nélkül. Egy átlagos test 30 perc alatt elegendő hőt ad le ahhoz, hogy egy fél gallon vizet felforraljon. Egy átlag nyugati ember élete során ötven tonna ételt fogyaszt el és ötvenezer liter folyadékot iszik meg. Ugyanakkor kb. 74 millió liter levegőt lélegzik be idős korára.
Testünk megdöbbentő furcsaságai • A fogantatás és az intelligens petesejt: A test legnagyobb sejtje a női petesejt. A félmillió petesejt közül kb. 400 kap lehetőséget arra, hogy új életet hozzanak létre. A férfiak ennél termékenyebbek: napi tízmillió spermiumával 6 hónap alatt be tudná népesíteni egy férfi az egész földet! A petesejt nem véletlenszerűen engedi be a hímivarsejtet, hanem intelligensen válogat: felületén levő „karocskáival” a neki tetszőt vonja magához. Az új élet rendkívül gyorsan fejlődik az anyaméhben: egy 3. hónapos magzat mindennel rendelkezik, amivel születése után is, a 4. hónaptól, pedig a baba teste működni kezd! • DNS: Az emberi örökítő anyag megdöbbentően sok információt képes tárolni: Ha a világ könyvtárainak információit a DNS molekulába tárolnánk, egy gombostűfej térfogatának 1%-a is elég lenne erre a célra! A DNS 45 billiószor hatékonyabb, mint az emberi csúcstechnológia szilícium lapkái. Érdekes még, hogy az emberi DNS 94 százalékban egyezik meg a csimpánzéval, és 70 százalékban a meztelen csigáéval. • Agyunk: Az emberi agy (melynek 80%-a víz), az ember testsúlyának 2%-át teszi ki, de a szervezet vérellátásának és energiájának a 20%-át használja fel (elfogyasztott táplálékunk 20 %-a is az agyunkat fűti). Szükség is van rá, mert az emberi agy naponta több elektromos impulzust generál, mint a világ összes telefonja, még 37 órával a halál beállta után is küld elektromos impulzusokat. A megrázó élmények és a heves érzelmek sokkal tovább maradnak meg agyunk hosszú távú emlékeket tároló részében,
mint a mindennapi dolgok. Minél többet tudunk, annál könnyebben tanulunk: de emlékezési képességeik könnyebben is romlanak, mivel az új információknak agyunk a régi emlékek törlésével csinál helyet. Ha nem akarunk felejteni, aludjunk rá egyet: egy 90 perces alvás segíthet agyunknak rendszerezni az emlékeket. Az agyunk amúgy is alvás közben a legaktívabb: 10 Wattnyi energiával működik! Agyunk csupán 15%-kát használjuk? A teljes kapacitását egyszerre nem is tudnánk kihasználni, mert súlyos epilepsziás rohamot kapnánk! • Érzékszerveink: Az ember szem az egyetlen, ami nem növekszik életünk során. A fülek és az orr, viszont folyton növekszenek. A szemünk koncentráló izmai naponta 100,000-szer mozdulnak meg (a lábizmok ezt 80 km sétával érnék el). Ha szemünkkel nézünk egy tárgyat, az a retinánkon fejjel lefelé jelenik meg, de agyunk automatikusan korrigálja a képet. Halál beálltával, viszont a látásunkat veszítjük el legelőször, a hallást legutoljára. • Hajunk: Míg egy szőke hölgy 146 000 hajhagymával büszkélkedhet, addig a feketék 110 000-rel, a barnák 100 000-rel, a vörös hajkoronához pedig mindössze 86 000 hajhagyma társul. Az emberi hajszál nagyon erős: kb. három kg. súlyt bír el. Ha a férfiak nem borotválkoznának, öregkorukig, kb. 9 méterre nőne a szakálluk. • Szívünk: Az emberi szív 100 000-et ver naponta. A szív a testen kívül is dobog, sőt, ha felvágják is, a szívizmok folytatják a dobogást.
Húsvét megdöbbentő szimbóluma a testünkben - A kereszt alakú laminin. Ez egy sejtadhéziós (adhézió = ragasztás) molekula, amely sejtjeinket egymáshoz, és a sejtközötti állományhoz kapcsolja. Az idegsejtek axonjai előszeretettel nőnek lamininaljzaton, a laminin vezeti őket, hogy merre nőjenek. A molekula, amely testünket összetartja, olyan alakú, mint a Megváltást jelképező kereszt!
A hónap témája: Megújító Húsvétunk – egy szebb élet reménysége
6. oldal
1700 éves a keresztények vallásszabadsága „Amikor én, Constantinus Augustus, kedvező előjelektől kísérve Mediolanumba érkeztünk és mindent fontolóra vettünk, ami a köz hasznára és javára szolgál, úgy döntöttünk, hogy megadjuk a keresztényeknek és mindenkinek azt a szabad választást, hogy azt a vallást kövesse, amelyiket akarja, úgyhogy bármelyik istenség vagy mennyei hatalom jóakarattal lehessen irántunk és mindenki iránt, aki hatalmunk alatt él.” (Részlet a milánói ediktum szövegéből) A történelmi háttér. Bár a kereszté- ről, amely visszaadta önbecsülésüket, kai ellenfelével, Maxentiusszal készült tényeket engedjék szabadon, elkobzott nyeket az első Húsvét után a pogányok fontosságuk tudatát. Így a keresztény- megvívni, a csata előtt látomást látott: tulajdonukat szolgáltassák vissza. Az zsidó szektának, a zsidók pedig, veszé- ség, amelyet közel 300 éven át ül- egy nagy kereszt tűnt fel az égen, ez- ediktum fordulópontot jelentett a Rólyes tanokat hirdető csoportnak látták, döztek, egyre népszerűbbé vált, főleg zel a felirattal: "E jelben győzni fogsz!" mai Birodalom történetében: a császári mégis, főleg Pál apostol munkássága mártírjainak hite és bátor kiállása által. Konstantin másnap felvarratta a kereszt hatalom felhagyott a keresztény vallás nyomán, Jézus tanítása rohamosan Teljesen behálózta a Római Birodalmat, jelét katonái ruhájára, a zászló csú- üldözésével, és mind nagyobb mérterjedni kezdett. Ebben a korszakban, már nem csak a szegények, hanem a csára, a római sas helyére drágaköves tékben támaszkodott annak stabilizáló több száz évig erős és nagyrészt egy- gazdagok körében, sőt a császári csa- Krisztus-monogram került – és valóban erejére és befolyására. (A történethez séges Római Birodalom alapjait láza- ládban is (Konstantin császár anyja, legyőzte ellenfele háromszor nagyobb hozzátartozik, hogy Konstantin, csak hadások, belső hatalmi harcok és erkölcsi Heléna is keresztény lett). Konstantin seregét. 313. február 3-án kiadta lála előtt keresztelkedett meg)! Később, válságok rendítették meg. A népnek reálisan felmérte, hogy a keresztény- uralkodótársával a milánói ediktumot, Theodosius császár 391-ben egyedüli szimpatikussá vált a kereszténység ta- séget már megkerülni nem lehet, ezért mely a szabad vallásgyakorlás biztosí- államvallássá tette a kereszténységet, nítása a megváltásról, egyenlőségről, a elfogadtatta. A történethez egy legenda tása mellett arról is rendelkezett, hogy de a birodalom bukását nyolc évtized szegények megsegítéséről, a szeretet- is társul: mikor Konstantin nagy politi- a hitük miatt rabságban tartott keresz- múlva ez sem tudta megakadályozni!
313
Keresztény misszió Nepálban
„Ma 25 km-t tettünk meg, reggel 7:30-tól este 17:30-ig, nagyon nehéz terepen – de az emberek szíve sokkal nehezebb terep. Értem, hogy a misszionárius térdei erősek kell legyenek, amikor gyalogol vagy amikor imádkozik, de a szíve puha és nyitott mások szenvedéseinek enyhítésére. A misszionárius hordozható gyógyszeres láda kell legyen Isten kezében.” (Részlet a nepáli misszionárius naplójából) Mennyire keresztény ma Európa? A tények azt mutatják, hogy egyre inkább háttérbe szorul a kereszténység: még az Európai Unió alkotmányának előszavába sem kerülhetett be sem Isten, sem a „keresztény” kifejezés. Európában, ma minden másságot és kisebbséget illik tolerálni, - csak a keresztényeket nem! Az egyház a felelős, hogy ide
fajultak a dolgok? Mert a történelem során Isten nevével valóban sok emberi gonoszságot megindokoltak, - ma pedig azzal szembesül az egyház, hogy a régi módszerekkel nem lehet már az új generációt elérni. Ebben a bizonytalanságban, egy lelkészpedagógus házaspár, Szabó Attila és Csilla, arra vállalkozott, hogy a Jézusi ta-
» Nepál, a missziós terület: A 30 millió fős országban 120 népcsoport él és 115 nyelvjárást beszélnek. Katmanduban, a fővárosban nincs utcanév és házszám, csak körzetnév. A hivatalos dokumentumokra lerajzolják a körzetet és ponttal jelölik a házat. Nincs háztető, az emberek teraszokat alakítanak ki a házak tetején, esténként a családok kiülnek beszélgetni. A hétköznapi ember számára a „riksa” a kedvezőbb utazási lehetőség, ahogy itt hívják: a „took-took”, ami egy háromkerekű, nyitott, ponyvás motorautó. Mindenki megy, ahogy tud, mindkét sávot használva, kanyarodásnál, előzésnél kézzel kell inteni. Az úton megtalálható a kutya, a tehén, a szamár, a gyalogos, a biciklis, az autó is, - ezért annak van elsőbbsége, aki dudál. A por és a kipufogó gáz miatt az emberek az utcán maszkot viselnek. Erős a nemek közötti megkülönböztetés, a nehezebb munkát mindig a nők végzik, és nagy a gyerekhalandóság is. » A kham magarok: A kham magarok, akik a magyarságkutatók szerint rokonaink, Mongólia területéről érkeztek, Tibeten át, és 2500 méter magasan építették falvaikat. A kham-magarok nyelvjárása nem hasonlít a magyar nyelvhez. Nem égetik el halottaikat, mint a hinduk, hanem eltemetik, a sírhoz kopjafát helyeznek, a sámán papok sírjához pedig diófát ültetnek, nem élnek kasztrendszerben. Nepálban a magarok száma kb. 1 millió 500 ezerre tehető, ebből 5-600 ezer beszéli a magar nyelvet és keveset ért nepáliul. A magar nyelv dialektusa falunként változó, ezért több nyelvjárásra kell hanganyagot készíteniük a misszionáriusoknak. Nagyon sok magar (majdnem 78%) nem tud olvasni és írni, ezért hangszalagra veszik fel a Biblia egyes részeit és a dicséreteket. A pan-magarok már nem beszélik a magar nyelvet csak a nepálit, mivel a brahminok (papok kasztja), tűzzel-vassal irtották a múltban azokat, akik a magar nyelvet használták. » A helyi vallás: A lakosság 78%-a hindu vallású, 5%-a muszlim, 3%-a buddhista, és 1% alatti a keresztyének száma. A hinduk 33 millió istent imádnak és kasztrendszerben élnek. A lakosság 20%-a dalit (érinthetetlenek kasztja), amellyel minden alantos munkát elvégeztetnek és rosszabbul bánnak, mint az állatokkal. Nehéz a felsőbb réteget Isten igéjével megszólítani, mert pl. a brahmin, a legmagasabb kaszt tagja, ha keresztény lesz, alacsonyabb kasztba kerül, ezért még rokonai is elfordulnak tőle. Egy hindu vallási vezető mondta: „a keresztyének veszélyesebbek, mint a muszlim terroristák, mert ők nem terrortámadásokkal harcolnak, hanem a Biblia és az Isten nevében jönnek hozzánk.” » Oktatás: A lakosság közel fele a létminimum alatt él és írástudatlan. Az állami iskolák nem tudják ellátni feladatukat, ezért sok a magániskola, amelyek nagyon drágák, ezért sok szülő nem tudja iskoláztatni gyerekét. A nemzetközi keresztyén missziós szervezetek fölvállalták a dalitok iskoláztatását, de ez a kormány és a hindu vallási vezetők felháborodását váltotta ki, mivel ha a dalitok tanultak lesznek, akkor már nem kénytelenek az alantas munkát végezni. Ennek az a veszélye, hogy a hinduizmus elveszíti az erejét ezekben az országokban. A misszionárius felesége egy Montessori óvodában tanít
nítást olyan helyre vigye el, ahol nem csak kereszténységről nem hallottak, de sokan még fehér embert sem láttak. A Marosvásárhelyi Kövesdombi Református Gyülekezet 2009. augusztus 16-án bocsájtotta ki 3 éves Nepáli (dél-ázsiai) szolgálatra a missziós képzésben is részt vett házaspárt. A misszionáriusokat teljes
mértékben az erdélyi református egyházak támogatják (közel hatvanan), ezek között, Biharszentjános is. Szabó Attila az idei év imahetén nepáli viseletbe öltözve, képek és helybéli tárgyak segítségével osztotta meg gazdag élményeit a szentjánosi gyülekezettel, amint az alábbi képösszeállításon is látható.
angolt, énekeken és játékokon keresztül is próbálja az evangéliumot közvetíteni. A gyerekek érdeklődőek, fogékonyak. Az Early Childhood Education holland alapítvány segít fejleszteni a nepáli óvodai oktatást, óvónőket képeznek a gyerekek hatékony és kreatív tanításra (mivel az állami oktatásban régi módszerekkel tanítanak). Csillának a feladata, az alapítvány munkatársaként, hogy ellenőrizze az óvónőket, tevékenységükről értékelést írjon. A keresztény óvónőket is próbálják bekapcsolni gyülekezetükbe. » Ételek: Az európai gyomornak nehéz megszokni ételeiket, mivel a higiénia hagy kívánnivalót maga után. Az üzletek barakkokban vannak, a jó gyümölcsök közt ott van a romlott is (lehet válogatni), a mészárszékben egy farönkön dongják a legyek a húst, vízzel locsolva tisztítják. A disznót például, a feje levágása után, szőröstől-bőröstől főzik, némely ételről nem is tudják, milyen állat, ezért sok gyomorrontásban volt részük. » Misszió: A filmek, könyvek idillikus képet festenek a külmis�szióról, ahol a nehézségekre mindig van egy pozitív válasz. Egy más kultúrájú, vallású környezetben, ahol ráadásul, hivatalosan nem is végezhetnek missziót, nem könnyű a munka. Olyan hegyi falvakban, ahol a bálványimádó lakosság még fehér embert sem látott, teljesen elutasítóak. A trekkinget (hegyi falvakban való szolgálat) komoly felkészülés előzi meg. Felmérik, hogy az adott területen hány százalékban beszéli a nepáli nyelvet, mennyit vettek át a hindu vallási szokásokból, vagy pl. sámánisták-e? A Biblia és keresztyén irodalom beszerzésekor a bibliafordítók segítségét kérik. A teherhordókkal való egyeztetés és a buszjegy megvétele után saját holmijuk összecsomagolása következik, amely nem lehet több mint 7 kiló, a hegyek közötti haladás miatt. Az istentiszteleteket a hegyen „hirdetik ki”, a helyi „községháza”- szerű építményben tartják meg, ahol iratokat, hanganyagokat osztogatnak. Levetítik Jézus szenvedésének történetét, ami nagy hatással van a helyiekre, olyannyira, hogy el sem akarják engedni őket, mert ők másnap is sírni akarnak! » Személyes élmények: Attila, egy cseh lány kávézójában dolgozott hetente egy alkalommal. Egyszer két tibeti szerzetesnővel beszélgetett, akiknek az volt az észrevételük, hogy ha Krisztus a keresztyén emberek lelkében lakik, akkor, több ezer „kis Krisztus” van a világon. Található a szomszédságukban egy katonai bázis, ahol a katonák háromórás váltásban állnak őrségben. Szívesen fogadták a bibliai iratokat, amit Attilától kaptak. Az egyik őrségben álló katona magához hívta egy nap és ragyogó arccal mondta: „Elolvastam! A te országodban mindenki keresztyén? A te országodba akarok menni!”. -„Miért?” kérdezte Attila – „Mert az csodálatos ország lehet, szép, gazdag, még Amerikánál is szebb, ahol ennek a Jézus tanítónak a tanítványai élnek. Mustanban csak hegyet járnak a “bideszik”, (idegenek, fehér bőrű emberek), de még egy sem beszélt nekem Jézusról.” – magyarázta.
7. oldal
Tavaszváró Március… Egy hónap, mikor megtörik a tél zord, halálos csendje, mikor illatos szellők lengik be a földet. Egy hónap, mikor bizseregni kezdenek az új életet hozó rügyek, zümmögés, csivitelés hirdet ígéretes megújulást. Egy hónap, amely a szerelem, a születés, a szépség, a forradalmian új lázát hozza magával. Nem csoda, hogy két fontos ünnepet is ünneplünk a kitavaszodás örömével együtt: a Nőket, és nagy Szabadságharcunkat!
Forradalmi Március - Bors községben is megemlékeztek az 1948-as szabadságharcról
erejébe kell bízni. A szabadságharc értékeire, mint nemzetünk megmaradásának zálogára hívták fel a figyelmet Bátori Géza polgármester, Nagy–Máté Enikő iskolánk igazgatónője és a megyei RMDSZ részéről Nagy Miklós, Szalárdi polgármester is. A középiskolások kissé izgulva ugyan, de tartalmas előadásban mutatták be a forradalom főbb eseményeit, majd a Református Énekkar is alkalomhoz illő kórusműveket adott elő. A templomkertben 9 szervezet (a Polgármesteri Hivatal, a megyei RMDSZ, a helyi RMDSZ, a Borsi iskola, az Egykori Iskolámért Alapítvány, a Református Nőszövetség és Presbitérium, a helyi MIDESZ és a Galagonya néptánccsoport) helyezte el az emlékezés koszorúit.
„Ezernyolcszáznegyvennyolc! az égen/ Egy új csillag vérpiros sugára/ Életszint vet a betegségben/ Meghalványult szabadság arcára.” írta Petőfi bizakodóan a forradalom évében. Az akkori Márciusi Ifjak és velük az egész nemzet egy új, szabad korról álmodik. Ez nem csak lázongás volt, itt a szabadságvágy elérte a forráspontját: igazi Forradalommá válva. A ’48-asok vágya ma is aktuális! Olyan szabad, demokratikus ország polgárainak lenni, ahol felelős vezetők vannak, beleszólhatunk a dolgok alakulásába, ahol nem egymás ellen, hanem egymást segítve élünk, ahol értékes embernek érezhetjük magunk, és értékeljük nemzeti örökségünket, anyanyelvünket, ma-
gyar termékeinket, hagyományainkat… És még lehetne sorolni! A forradalmak sosem érnek véget: hiszen egy család, közösség és nemzet életében állandó megújulásra, megjobbításra, értékátadásra, együtt munkálkodásra van szükség, hogy a jövő szebb legyen – magyarként is! Ennek szellemében emlékeztek világszerte a magyarok. Nagyváradon igaz, sokkal kevesebben, hiszen a választások éve elmúlt, és az időjárás sem kedvezett az ünneplésnek. Borson, alig több mint félszáz ember gyűlt össze az ünnepi istentiszteleten, ahol Dénes Károly lelkipásztor ünnepi igehirdetésében arra figyelmeztetett, hogy nekünk elsősorban nem emberi eszközökben, hanem Isten
A Nagyváradon tartott Március 15.-ei megemlékezésen községünk is képviseltette magát
Biharszentjánoson az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére tartott ünnepi istentiszteleten az iskolások műsorát követően a világháborús hősök emlékműjének koszorúzása következett.
Az örök nő és a forradalmi asszonyok ünnepe Nagyszántón
dukciója könnyet csalt sok családtag szemébe. Ezután vidámabb percek következtek, a helybéli lelkésznő irányításával humoros, angol nyelvű zenés produkciót adtak elő a nagycsoportos lányok, a női tulajdonságokra és a család fontosságára irányítva a figyelmet. Az óvodások után az iskolás gyerekek (Kántor Panni és Gergő, Tóth Patrik, Tóth Antónia, Mezei Ibolya, Orbai Iulian) köszöntötték szavalataikkal a nőket, édesanyákat, nagymamákat, közben Szatmári-Gergely Bejke egy alkalomhoz illó „Hóvirág-dalt” játszott el hegedűn. A gyerekek fellépését Szatmári Gergely Kinga lelkésznő előadása követte, aki először azt mutatta be frappáns idézeteken keresztül, hogy milyennek látták a nőket híres őseink. Ezt követően azoknak a nőknek is tanácsot adott, hogyan kell ötletes ruhákat, kiegészítőket készíteni egy kendőből, akik gyakran elmondják: „Nincs egy ruhám, amit felvegyek!” A közelgő március 15-re való tekintettel az 1848-as forradalomról is megemlékeztek, a lelkésznő vetítéssel egybekötött rövid előadást tartott, - stílusosan, most is nőkről: azokról, A Vass Anna és Bánóczi Beatrix óvónők ál- akik nagy szabadságharcunkban aktív szeretal felkészített helyi óvodások zenés-verses pro- pet vállaltak. Olyan asszonyoktól vehetünk ma
Egy napon ünnepelték a jelenlevő nőket, és emlékeztek az 1848-as forradalom híres nőalakjaira egy egész estés ünnepség keretén belül, március 9-én Nagyszántón. A nőnapi köszöntés már hagyománnyá vált, most is nagy népszerűségnek örvendett, hiszen Bors község legkisebb falujának 1/3-a (több mint 100 ember) jelen volt az eseményen. Az ünnepséget a helyi RMDSZ szervezte, Lukács Ibolya községbeli tanácsos asszony vezetésével, aki Bátori Géza polgármesterrel együtt köszöntötte a jelenlévő hölgyeket, „akik nélkül lehet élni, de nem érdemes.”
is példát, - hangzott el az előadásban - mint a magyarságukat büszkén vállaló Zichy grófnők, Kossuth Zsuzsanna, az első országos főápolónő, a férjét lelkesítő Szendrey Júlia, a börtönben is raboskodó Teleki Blanka, vagy a forradalomban férfiként harcoló Lebstück Mária és Bányai Julia. Az ünnepélyessé vált hangulatot végül a helyi fiatalok magyar tánca is fokozta. Az esemény bállal zárult, amelyen az Optimus zenekar húzta a talpalávalót. A bálon friss lángost is lehetett vásárolni, amelynek bevételét a táncoló fiatalok új fellépő ruha vásárlására fordítják.
8. oldal
{
Forradalmi asszonyok A reformkori nőknek elsősorban otthon, a családban kellett a hazát szolgálniuk: férjeiket hazafias tevékenységre buzdítani, gyermekeikből jó honfiakat és honleányokat nevelni. Persze akadtak olyan hölgyek, akik kikívánkoztak e hagyományos női szerepkörből és a tettek vagy a harc mezejére léptek.
}
{Segítő asszonyok}-----------------------------------------------------------------Batthyány Lajos, a későbbi miniszterelnök felesége, Zichy Antónia és húga, Zichy Karolina, (gróf Károlyi György felesége) férjeik palotáját a politizáló arisztokraták központjává tették. Szorgalmazták a magyar ruha viselését, a magyar nyelvet szalonképessé tették a társasági életben, báljaikon divatot csináltak a magyar táncnak. Ugyanakkor, aktív szerepet vállaltak a magyar iparcikkek vásárlását szorgalmazó Védegylet tevékenységében. Sokat jelentett, ha egy ismert személy állt a szent ügy mellé: amikor a Pesti Hírlap közzétette Kossuth Zsuzsanna felhívását, az asszonyok tömegesen keresték fel a kórházakat, hogy ápolónők legyenek
Kossuth Zsuzsanna, Magyarország első országos főápolónője. Kossuth Lajos legkedvesebb húga, bizalmasa. Fiatalon elveszti férjét, és gyászából a forradalmi események rázzák fel. Felismeri, hogy nincs elég ápolónő az országban, az egészségügyi ellátás katasztrofális, a kórházak felszereltsége hiányos. Kossuth, kormányzóvá választása után kinevezi őt a magyar honvéd csapatok országos főápolónőjévé. Fáradhatatlanul, tüdőbetegen járja az országot, 72 kórházat szervezett meg, maga is ápolja a sebesülteket: nem csak a sérült magyar honvédeket, hanem az osztrák katonákat is. A bukás után Kossuth emigrációba kényszerül, Zsuzsanna családjával menekül, majd embertelen
körülmények között tartják fogva. Kossuth Zsuzsannát hazaárulással vádolják, de osztrák katonatisztek állnak ki mellette: „Ennek az asszonynak köszönhetjük az életünket, ő nem az ellenséget látta bennünk, hanem a szenvedő embert.” Így felmentik, de később, mikor részt vesz a Makk-féle osztrák ellenes összeesküvésben, kényszerítik a családot, hogy vándoroljon ki Amerikába. Elutasítja az emigránsok segítségét, csipkeverő műhelyt nyit, lányait is munkára, önállóságra neveli. Száműzetésében írott sorai őszinte vallomás élete céljairól: „Olyan mérhetetlen vigasz volt számomra, hogy dacolhattam a viharral, megoszthattam a nyomorúságot, hogy szenvedhettem és küzdhettem letiport, vérző hazámba. Boldog voltam, ha egy könnyet letörölhettem, ha egy nyomorúságos szív terhén könnyíthettem. A magam szenvedéseit alig éreztem.”
{Lelkesítő nők}-----------------------------------------------------------------------Szendrey Júlia. A nőktől, akik 1848. április 14-én még küldöttségben köszönték meg Batthyánynak, Kossuthnak és Széchenyinek, hogy a forradalom véráldozatok nélkül zajlott le, később azt várták el, hogy küldjék harcba fiaikat és férjeiket. A „feleségek felesége”, Szendrey Júlia meg is felelt ennek a szerepnek. Ő készítette az első kokárdát március 15-ének előestéjén, és Petőfi mellére tűzte. A forradalmat megelőző „éj nagy részét ébren töltöttem bátor lelkesítő imádott kis feleségemmel, ki mindig buzdítólag áll gondolataim, terveim előtt, mint a hadsereg előtt a magasra emelt zászló.” - írja Petőfi naplójában. Míg március 13-án Petőfi a Nemzeti Dalt írta, Júlia nemzeti színű fejkötőt varrt magának. Júlia később szózattal fordult az ország hölgyeihez, kérve, lelkesítsék férjüket a harcra akár a szerelemmegvonással is: „csak úgy legyünk övék, ha ők a hazáé”. A kortársak később szemére vették, hogy nem óvta eléggé Petőfit a veszélytől, hanem tüzelte amúgy is szenvedélyes természetét. Még 1849ben is harcra buzdít egy politikai röpiratban: „Rövid idő múlva vagy egy szabad haza boldog gyermekei, vagy egy meggyilkolt hon szerencsétlen árvái leszünk.” Petőfi eltűnése után kétségbeesésében az öngyilkosság gondolata foglakoztatta, megírta búcsúlevelét másfél éves kisfiához. A kilátástalan helyzetből egy újabb házasságba menekült, de a boldogságot többé nem ismerte. A nemzet is elfordult tőle, kortársai nem bocsájtották meg neki, hogy eldobta az özvegyi fátylat.
Laborfalvi Róza. Jókai Mór a forradalmat megelőzően közös lakásban lakott Petőfivel és Júliával. Petőfi – barátsága ellenére – féltékeny volt Jókaira, igyekezett úgy alakítani életüket, hogy Júlia ne maradhasson kettesben vele. Ez a helyzet egy csapásra megoldódott a forradalom első napjának estéjén: Jókai találkozott a kor ünnepelt színésznőjével: Laborfalvi Rózával. A forradalmi események főszereplői megtekintették a Bánk bán előadását a Nemzeti Színházban – Gertrudis szerepében Laborfalvi tündökölt. Jókai felment a színpadra, hogy beszéljen a közönséghez. „Ekkor elém jött Gertúd királyné. Valódi fejedelemasszonyi keggyel mosolygott rám üdvözölve s kezét nyújtá. Egy háromszínű kokárda volt a kebelére tűzve. Azt ő kéretlenül levette onnan és a mellemre tűzte…”- írta Jókai „A tengerszemű hölgy” című regényében (nem említve a csókot, melyet a közönség nagy tapssal jutalmazott). Ezzel kezdődött szerelmük, bár a mindenki le akarta beszélni Jókait arról, hogy elvegye a nála 7 évvel idősebb színésznőt, akinek volt egy törvénytelen gyermeke. Jókai összeveszett Petőfivel, aki ettől kezdve barátját – utalva az asszony erőszakos természetére – Laborfalvi Móricnak csúfolta. Róza viszont, Jókai igazi társa lett, a bujdosásban is ő járta ki férjének a menlevelet, amely Jókai szabadságát jelentette.
Teleki Blanka. Felrúgva a kor társadalmi szokásait, tudatosan vállalta a független nő szerepét: 1846-ban megnyitotta az első, szakszerű oktatást biztosító leánynevelő intézetet a fővárosban, ahol a márciusi ifjak kiválósága, Vasváry Pál tanította a hölgyeket magyar történelemre. Március 15-én a grófnő maga szavalta el tanítványainak a Nemzeti Dalt. Kolléganője, a Máramarosszigeti származású Leővey Klára, kivitte a lányokat a népgyűlésekre, a Nemzeti Múzeum kertjébe. A magyar szellemű oktatásért, forradalmi tartalmú könyvek és képek terjesztéséért, 1848-as politikusok rejtegetéséért 1851-ben letartóztatták a grófnőt és Klárával együtt a kufsteini várba, a legszigorúbbnak számító „császártoronyba” zárták. Megalázó körülmények között tartották fogva, cellájában a hőmérséklet a 10 fokot szinte sosem haladta meg. 1857-ben általános amnesztiával szabadult, de az osztrák titkosrendőrség zaklatása miatt külföldön halt meg 5 év múlva. A haldokló szavai közül egyetlen szót lehetett tisztán kivenni: „Magyarország!” Hű társa, Leövey Klára, szabadulása után híres újságíró lett, hűen ápolta a ’48-as hagyományokat.
{A harcosnők}------------------------------------------------------------------------Lebstück Mária. Voltak nők, akik tovább merészkedtek a lelkesítő beszédeken és a sebesültek ellátásán, egészen a harcmezőkig. Mária a bécsi forradalom napján kalapot vásárolni indult a belvárosba, mikor belekeveredett a tömegbe. A kalap tönkrement, de Mária még aznap eladta fülbevalóját és a pénzből férfiruhát vásárolt, a haját lenyíratta. A forradalomhoz, a 18 éves lány, Károly néven csatlakozott, a csatákban férfiakat megszégyenítő módon állt helyt. A kápolnai csatában megsebesült, ekkor vette észre megdöbbenve az orvos, hogy Lebstück Károly egy lány. Hősiességéért főhadnagy lett a Miklós-huszároknál. A legendárium szerint, amikor egy bálon női ruhában jelent meg, Görgey Artúr börtönbe záratta. Házasságot is a harctéren kötött, de a nászi lakomát sem fogyaszthatták el, mert az ellenség támadása miatt az ablakon át kellett menekülniük. A szabadságharc bukása után hat hónapig az aradi várban raboskodott, itt szülte meg fiát. Élete utolsó éveiben mosónőként dolgozott, nagy nyomorban halt meg. Alakját Huszka Jenő örökítette meg Mária főhadnagy című operettjében.
Bányai Júlia. A szabadságharc kitörése után, 24 évesen, elhunyt férje nevén, férfiruhában jelentkezett a honvédseregbe. Az erdélyi harcokban kitűnt bátorságával, Bem tábornok katonai kitüntetéssel, századosi ranggal jutalmazta bátorságát. Kitűnő francia nyelvtudása révén, az osztrák és az orosz hadseregnél kémkedett táncosnőként. A szabadságharc után Törökországba emigrált, majd visszatért Erdélybe, ahol osztrákellenes összeesküvésben vett részt. Ennek leleplezése után férjével Kairóban telepedett le, itt nyitották meg a „Fáraóhoz” címzett fogadójukat. Fennmaradt még Pfiffner Paulina, fiatal Pesti színésznő neve is, aki férfiruhát öltve lépett be Bem tábornok seregébe, Ligeti Kálmán néven. A katonai hadviselés során tanúsított bátor szerepvállalásáért hadnaggyá, majd tisztté nevezték ki. 1853-ban Nagyváradon hadbíróság elé állították, majd szabadon bocsátották, de másnap öngyilkos lett. (Jóval több nő harcolt honvédként, főleg az erdélyi hadseregben, mint ahányról tudunk, mert férfinéven jelentkeztek. Pl. 1849ben Kolozsvárott alakult egy 153 fős női vadászszázad is).
Számos női honvéd nyomorban tengette utolsó éveit, emigrációba kényszerült, vagy megőrült. A megszégyenítés kegyetlen formája jutott Madersprach Károly, híres hídépítő mérnök feleségének, Buchwald Franciskának. A család lelkes támogatója volt a magyar nemzeti ügynek, ruszkabányai vasgyáruk fegyvert szállított a honvédseregnek, megfordult házukban Bem és Kossuth is. Talán ezért őrjöngött Haynau, aki elfogatta az asszonyt, a falu főterén nyilvánosan levetkőztette és megvesszőzte. A szégyent a férj nem élte túl, ugyanebben az órában agyonlőtte magát. A 45 éves, öt gyermekes anya erősebbnek bizonyult: otthonától távolra költözött, még 30 évet élt. Gyermekei 1909-ben Ruszkabányán emlékművet állítottak neki (már csak talapzata áll).