Tartalom
Elõszó 5 I. Általános rész 7 1. A farmakognózia fogalma és tárgya 7 2. A gyógynövény- és drogismeret helye a tudományok rendszerében 8 3. Az ókor, a középkor és az újkor gyógynövény-ismeretének fejlõdése 8 4. A hazai gyógynövény-ismeret fejlõdése 10 5. Gyûjtött, vadon termõ gyógynövényeink 11 6. Termesztett hazai gyógynövényeink 12 7. Latin szakkifejezések, elnevezések 12 7.1. A drogformák nevei 12 7.2. A drogformák jellemzéséhez használt kifejezések 13 7.3. A drogok terápiás hatásainak értelmezõ szótára 13 8. A drogok nevezéktana 14 9. A gyógynövények termesztése, gyûjtése, feldolgozása, felhasználása, minõsítése és értékesítése hazánkban 15 9.1. Termesztés 15 9.2. Gyûjtés 16 9.2.1. A gyógynövénygyûjtés alapvetõ szabályai 16 9.2.2. Legfontosabb általános irányelvek a drogformák gyûjtéséhez 16 9.2.3. A gyógy- és illóolajos növények veszélyeztetetté válását elõidézõ tényezõk 16 9.3. Feldolgozás 17 9.3.1. Tisztítás 17 9.3.2. Válogatás 18 9.3.3. Aprítás 18 9.3.4. Speciális elõkészítõ eljárások 18 9.3.5. Szárítás 18 9.3.6. Tárolás 18 9.3.7. Csomagolás 19 9.3.8. Az illóolajok elõállítása 19 9.4. Felhasználás (A fitoterápia alapjai) 19 9.4.1. A népi gyógyászatban 19 9.4.2. Galenusi készítmények (galenikumok) 20 9.4.3. Aromaterápia 20 9.4.4. Homeopátia 20 9.4.5. Fitoterapeutikumok 20 9.4.6. Izolált természetes anyagok 20
10.
11. 12.
13. 14. 15.
9.5. Minõsítés 21 9.6. Értékesítés 22 A drogok vizsgálata 23 10.1. Származás 23 10.2. Azonosság 23 10.3. Tisztaságvizsgálat 24 A drogok tartalmi meghatározása 25 A drogok hatóanyag-tartalma 26 12.1. A kémiai összetétel és a hatóanyagtartalom 26 12.2. A hatóanyag jellege 26 12.3. A hatóanyag képzõdésének és felhalmozódásának helye 26 12.4. A hatóanyag-tartalom mennyiségi vonatkozásai 27 Növényrendszertan és a hatóanyag 27 A primer és a szekunder anyagcsere folyamatai és termékei 28 A növényi drogok csoportosítása 31 15.1. A hatóanyagok csoportosítási szempontjai 31 15.2. A drogok csoportosítása 31
II. A drogcsoportok és a drogok részletes bemutatása 33 A) Primer anyagcsere-termékeket tartalmazó drogok 33 1. Szénhidrátok 33 1.1. Szénhidrátokat és származékaikat tartalmazó drogok 34 1.1.1. Monoszacharidok és drogjaik 34 1.1.2. Poliszacharidok és drogjaik 36 2. Növényi savak 47 2.1. Szervessav-drogok 47 2.2. Szervetlensav-drogok 48 3. Zsiradékok, viaszok 48 3.1. Zsíros olajokat és zsírokat tartalmazó drogok 49 3.1.1. Növényi eredetû zsiradékok 49 3.1.2. Állati eredetû zsiradékok 53 3.2. Viaszok 53 4. Aminosavak, fehérjék, enzimek 54 4.1. Aminosavtartalmú drogok 54 4.2. Gyógyászati szempontból fontos enzimek 55 B) Szekunder anyagcseretermékeket tartalmazó drogok 58 1. Terpenoidok (izoprénszármazékok) 58
4
A TEXTILIPAR NYERSANYAGAI 1.1. Monoterpének 58 1.1.1. Monoterpén illóolaj komponenseket tartalmazó drogok 59 1.1.2. Monoterpén iridoidokat tartalmazó drogok 78 1.2. Szeszkviterpének, szeszkviterpéneket tartalmazó drogok 89 1.3. Diterpének, diterpéneket tartalmazó drogok 99 1.4. Triterpének, triterpéneket tartalmazó drogok 102 1.5. Tetraterpének és drogjaik 115 1.6. Politerpének és drogjaik 117 1.7. Balzsamok, gyanták 117 1.8. Szteroidok, növényi szteroidokat tartalmazó drogok 120 1.8.1. Szterolok és drogjaik 121 1.8.2. Bufadienolidok, kardenolidok és szívre ható glikozidjaikat tartalmazó drogok 125 2. Azotoidok 137 2.1. Alkaloidok 137 2.1.1. Valódi alkaloidok 137 2.1.2. Protoalkaloidokat tartalmazó drogok 167 2.1.3. Terpenoidvázas pszeudoalkaloidokat tartalmazó drogok 169 2.2. Nem alkaloid típusú, N-tartalmú növényi anyagok és drogjaik 173 2.2.1. Biogén aminokat tartalmazó drogok 174 2.2.2. Allantointartalmú drogok 174 2.2.3. Guanidinszármazékokat tartalmazó drogok 174 2.2.4. Glükozinolátokat (mustárglükozidokat) tartalmazó drogok 176 2.2.5. Ciánglikozidokat tartalmazó drogok 178
Fenolos (aromás) anyagok 181 3. Fenoloidok 181 3.1. Sikimisav úton keletkezõ hatóanyagokat tartalmazó drogok 181 3.1.1. Cserzõanyagdrogok 181 3.1.2. Lignánokat tartalmazó drogok 192 3.1.3. Kumarindrogok 192 3.1.4. Hidrokinonszármazékokat tartalmazó drogok 199 3.1.5. Naftokinonszármazékokat tartalmazó drogok 202 3.1.6. Kannabinoidszármazékokat tartalmazó drogok 205 3.1.7. Egyéb fenil-propán-származékokat tartalmazó drogok 206
TARTALOM
3.2. Részben poliketid, részben sikimisav úton keletkezõ hatóanyagokat tartalmazó drogok 211 3.2.1. Flavonoidtartalmú drogok 212 3.2.2. Antociándrogok 222 4. Poliketidek 224 4.1. Floroglucinszármazékokat tartalmazó drogok 224 4.2. Antrakinonszármazékokat tartalmazó drogok 226 III. Antibiotikumok, fitoncidok, vitaminok, kátrányok 237 1. Antibiotikumok 237 2. Fitoncidok 237 3. Vitaminok 238 4. Kátrányok 238 IV. Kábítószerek, hallucinogének, doppingszerek 241 1. Klasszikus kábítószerek 242 1.1 Növényi eredetû kábítószerek 242 1.1.1. Az ópium 242 1.1.2. A morfin 242 1.1.3. A kodein 243 1.2. Félszintetikus kábítószerek 243 1.3. Szintetikus opiátok 243 2. A központi idegrendszert megzavaró szerek 243 3. A hallucinogének 245 3.1. Növényi eredetû hallucingének 245 3.1.1. Peyotl 245 3.1.2. Psylocibe 245 3.1.3. Secale cornutum (anyarozs) 245 3.2. Szintetikus hallucinogének 245 3.2.1. LSD 245 3.2.2. Meszkalin 245 4. Stimulánsok 245 4.1. A kokalevél 246 4.2. A kávémag 247 4.3. A katlevél 247 4.4. Szintetikus stimulánsok (amfetaminszármazékok) 248 4.5. A narkománok kezelése 248 5. A dopping 249 5.1. Csoportosítás 5.1.1. A központi idegrendszert izgatók (pszichostimulánsok) 249 5.1.2. Szimpatikomimetikus aminok 249 5.1.3. Pszichoenergetikumok 249 5.1.4. Narkotikus érzéstelenítõk 250 5.1.5. Anabolikus androgén szteroidok 250 5.2. A doppingszerek kimutatása 250 V. Szintetizáló rendszerezés 257 Felhasznált irodalom 259
38
A TEXTILIPAR NYERSANYAGAI POLISZACHARIDOK
1 cm
A Gossypium hirsutum kibomló termése
Gosszipol
Gossypium hirsutum
Chondrus crispus (vörös moszat)
Laminaria saccharina (barna moszat)
Agaróz
Alginsav
Astragalus gummifer
SZÉNHIDRÁTOK
A TEXTILIPAR NYERSANYAGAI
rétegzettségûek, közepükön ék vagy sugaras repedéssel. Kukorica-csíraolaj formájában kapszulákban forgalmazzák. Csökkenti a vér-lipidszintet, ezért érelmeszesedés ellen, trombózis esetén és infarktus megelõzésében alkalmazzák. Amylum oryzae rizskeményítõ Faj: Oryza sativa rizs Család: Poaceae pázsitfûfélék Drog: a szemtermésbõl elõállított fehér por. Szemcséi 2...10 mm átmérõjûek, sokszögletûek és nincs bennük rétegzettség. Ez a keményítõ összetett, mivel nagyszámú szemcse tapad össze. Púder és az oriza tápszer alapanyaga. Cellulóz a neve a glikozidikus 1:4 kötésben álló b-glükóz részekbõl felépülõ összetett szénhidrátnak, amely a sejtfal alkotóanyaga. Lana gossypi gyapotvatta Faj: Gossypium hirsutum, G. herbaceum gyapot Család: Malvaceae mályvafélék A növény jellemzése: a trópuson és a szubtrópuson termesztett növény. Termése dió nagyságú tok, amely érés után több részre hasad. Benne szabálytalanul gömbölyû, 2...3 mm átmérõjû fekete magvak vannak. Drog: a rövidebb vagy hosszabb magszõr, amely hófehér színû, de vannak barnás és vöröses színûek is. Gyûjtés, feldolgozás: gyógyászati célra csak a hosszú magszõr a megfelelõ. Az érett toktermésbõl kiszedett magokról a maghéjszõröket letépik. A maghéjszõr tengelye körül többször megtekeredett egysejtû, 3...4 cm hosszú, lapos, 8...10 mm széles, maximum 40 mm hosszú, szalagszerû, kutikulával fedett szõrképlet. Összetétel: 90%-ban cellulóz, amelyben kb. 3000 db =->-D-glükóz molekula hosszú láncot alkot. 5...9% vizet, nyomokban zsírt és viaszt is találunk benne. Felhasználás: a sebészetben vatta és kötszer. Vattának a mechanikai szennyezõdésektõl megtisztított, zsírtalanított, fehérített és fésült, fehér színû, csaknem szagtalan, íztelen, lazán összefüggõ maghéjszõrök tömegét ne-
39
vezzük. A maghéjszõrökbõl készül a pamut, amely a textilipar divatos és egészséges ruhaipari felhasználási alapanyaga.
Fruktóz eredetû poliszacharidok drogjai Ezt a vegyületcsoportot fruktozánoknak szokták nevezni, melyekbõl az inulin a leggyakoribb a növényvilágban. Elõfordulása jellemzõ fõleg az Asteraceae és a Poaceae családban, de a Campanulaceae családban is fellelhetõ. Az inulin meleg vízben jól oldódik, alkohollal kicsapható. A növényi sejtnedv-vakuólumokban fordul elõ. Cukorbetegeknek szánt diabetikus kenyér elõállítására szolgálnak az inulintartalmú növényi részek (pl. a katángkóró gyökere 20...58%-ban inulintartalmú, amely pörköléssel karamellizálódik, innen ered barna színe). Galaktóz eredetû poliszacharidok drogjai Ezt a vegyületcsoportot galaktánoknak szokták nevezni, a vörös moszatok körében igen elterjedtek, legközismertebbek az agarózok. Az agaróz lineáris polimer fõleg 1,3-kötésben álló D-galaktózokból áll. Az =-karragenin elágazó poliszacharid, 1:3->-glikozidikus kötésû vagy (és) 1:4-=-glikozidikus kötésû galaktózegységekbõl áll. A barna moszatok is poliszacharidos nyálkát tartalmaznak, itt azonban az uronsavak származékainak a polimerje (heteropoliszacharid) alakul ki a biogenézisben, ezért nevük: poliuronidok.
Agar-agar agar Faj: Gelidium és Gracilaria nemzetség fajai Család: Gelidiaceae vörösmoszatok A növény jellemzése: a Csendes- és az Indiaióceánban található, a meleg vizeket kedvelõ moszatfajok. A tenger fenéken élnek. Drog: maga a megfelelõ kezelésen átesett növény. Szürkésfehér vagy kissé barnássárga árnyalatú amorf anyag. Áttetszõ, 0,1...0,3 mm vastag, 3...4 mm széles, kb. 30 cm hosszú szagtalan és ízetlen hártyaszerû szalagokból vagy 20...50 cm-es fonalakból, esetleg négyszögle-