K zlekedes tordelt 01.qxd
9/4/2008
2:06 PM
Page 5
TARTALOMJEGYZÉK
Elôszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1. Közlekedéstörténet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 1.1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 1.2. A közúti közlekedés kialakulása és fejlôdése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 1.2.1. A kezdetek.... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 1.2.2. Közúti közlekedés a középkorban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 1.2.3. Motorizáció a közúti közlekedésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 1.2.4. Közúti közlekedés az 1890-es évektôl napjainkig . . . . . . . . . . . . . 18 1.3. A városi közlekedés fejlôdése a kezdetektôl napjainkig . . . . . . . . . . . . . 19 1.3.1. Városi közlekedés a XVIII. század végén, a XIX. század elején. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 1.3.2. A világ nagyvárosainak közlekedése a századfordulón . . . . . . . . . 20 1.3.3. A magyarországi városi közlekedés kezdetei (1830-tól 1900-ig) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 1.3.4. Autóbusz, taxi, villamos, troli, metró Magyarországon 1900-tól. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 1.4. A vízi közlekedés kialakulása és fejlôdése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 1.4.1. A kezdetek.... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 1.4.2. Hajózás története Egyiptomtól az ókori Görögországon át a Római Birodalomig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 1.4.3. Hajózás története a vikingektôl a kereskedelmi szövetségekig . . . 23 1.4.4. Földrajzi felfedezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 1.4.5. Gôzhajózás tengeren és belvízen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 1.4.6. Hazánk hajózása a török hódoltságtól a XIX. század végéig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 1.4.7. A világ tengerhajózása a XX. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 1.4.8. A magyar hajózás a XX. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 1.4.9. A MAHART története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 1.5. A vasúti közlekedés kialakulása és fejlôdése kezdetektôl napjainkig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 1.5.1. A vasúti közlekedés kezdetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 1.5.2. A lóvasúttól a gôzösökig (a világ vasútja 1800-tól 1850-ig) . . . . . 30
5
K zlekedes tordelt 01.qxd
9/4/2008
2:06 PM
Page 6
1.5.3. Magyarország vasúti közlekedése 1830-tól az 1900-as évek elejéig. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 1.5.4. Vasúti közlekedés a világon, az 1800-as évek közepétôl . . . . . . . . 32 1.5.5. A vasút fejlôdése Magyarországon az 1900-as évek elejétôl napjainkig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 1.6. A légi közlekedés története. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 1.6.1. A repülés kezdetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 1.6.2. A léghajók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 1.6.3. Repülôgépek a XVIII. századtól a XX. század elejéig. . . . . . . . . . 35 1.6.4. A légi közlekedés fejlôdése a XX. században . . . . . . . . . . . . . . . . 35 1.6.5. Légi közlekedés Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 1.6.6. A MALÉV története. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 1.7. A csôvezetékes szállítás kialakulása és elterjedése . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 1.8. A hírközlés és távközlés fejlôdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 2. A közlekedés fogalma, felosztása. Közlekedési alapfogalmak . . . . . . . . . . 44 2.1. A közlekedés fogalma, feladata, értelmezése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 2.1.1. A közlekedés pályája, a pálya vonalvezetése. . . . . . . . . . . . . . . . . 45 2.1.2. A jármû. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 2.1.3. A közlekedés kiszolgáló létesítményei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 2.1.4. A raktárak mint a közlekedés fontos kiszolgáló létesítményei . . . 48 2.1.5. Az ember szerepe a közlekedésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 2.2. A közlekedés felosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 2.3. Közlekedési alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 2.4. A közlekedési alágazatok átfogó jellemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 2.4.1. A vasúti közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 2.4.2. A közúti közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 2.4.3. A vízi közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 2.4.4. A légi közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 2.4.5. A csôvezetékes szállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 2.5. A közlekedési munkamegosztás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 3. Közlekedésbiztonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 3.1. A közlekedésbiztonságról általánosságban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 3.2. A közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 3.3. Az aktív biztonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 3.4. A passzív biztonság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 3.5. A tehergépkocsik és az autóbuszok biztonságáról röviden . . . . . . . . . . . 60 3.6. A közlekedésbiztonság helyzete hazánkban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 3.6.1. Közúti közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 3.6.2. Vasúti közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 3.6.3. Vízi közlekedés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
6
K zlekedes tordelt 01.qxd
9/4/2008
2:06 PM
Page 7
4. A vasúti közlekedés technikája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 4.1. A vasúti közlekedés felosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 4.2. A vasúti pálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 4.2.1. Az alépítmény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 4.2.2. A felépítmény és részei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 4.2.3. A felépítmény alapfogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 4.2.4. Vágánykapcsolások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 4.2.5. Különleges felépítmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 4.3. Vasúti jármûvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 4.3.1. Vasúti vontatójármûvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 4.3.2. A vasúti vontatott jármûvek szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 4.3.3. A vasúti vontatott jármûvek típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 4.4. A vasúti jármûvek káros mozgásai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 4.5. Vasúti kiszolgáló létesítmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 4.6. Vasúti jelzô- és biztosító berendezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 5. A vasúti közlekedés üzemvitele. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 5.1. A vasúttal szemben támasztott követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 5.2. A vasúti személyszállítási folyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 5.3. A vasúti árufuvarozási folyamat és részei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 5.3.1. Az áruk csomagolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 5.3.2. A fuvareszköz megrendelése és kiállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 5.3.3. A rakodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 5.3.4. A küldemény átvétele. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 5.3.5. A küldemény továbbítása, a fuvarozás végrehajtása . . . . . . . . . . 104 5.3.6. A fuvarozás befejezése, kiszolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 5.4. A vasúti forgalom szervezése, lebonyolítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 5.4.1. Az árufuvarozás lebonyolítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 5.4.2. A személyszállítás lebonyolítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 5.4.3. A vasúti menetrend. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 6. A közúti közlekedés technikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 6.1. A közúti pálya. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 6.1.1. A közutak osztályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 6.1.2. A közúti pályával kapcsolatos alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . 109 6.2. A közúti jármûvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 6.2.1. A közúti jármûvek csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 6.2.2. A közúti jármûvek szerkezete és felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 6.2.3. A négyütemû és a kétütemû Otto-motor, a dízelmotor felépítése és mûködése. Motorok üzem- és kenôanyagai. . . . . . . 115 6.2.4. A tehergépjármûvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 6.2.5. A közúti jármûvek fontosabb paraméterei . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 6.3. A közúti közlekedés kiszolgáló létesítményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126
7
K zlekedes tordelt 01.qxd
9/4/2008
2:06 PM
Page 8
7. A városi közlekedés technikája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 7.1. Városok, települések infrastruktúrája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 7.1.1. Városok, települések csoportosítása, részei . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 7.1.2. A települések úthálózata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 7.2. A városi közlekedés jármûvei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 7.2.1. Az autóbusz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 7.2.2. A trolibusz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 7.2.3. A villamos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 7.2.4. A metró. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 7.2.5. A HÉV . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136 7.3. A városi közlekedés kiszolgáló létesítményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 7.3.1. Autóbusz-megállóhelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 7.3.2. Az autóbusz-állomások csoportosítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 7.3.3. Az autóbusz-állomások feladatai, részei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 8. A közúti és a városi közlekedés üzemvitele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 8.1. A közúti áruszállítás üzemvitele. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 8.1.1. Az árufuvarozásról általánosságban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142 8.1.2. Árufuvarozási folyamatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 8.1.3. A közúti áruszállítás járattípusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 8.1.4. A nemzetközi közúti fuvarozás szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . 149 8.1.5. A közúti személyszállítás üzemvitele. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 8.2. A városi közlekedés üzemvitele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 8.2.1. A városi közlekedés forgalmi folyamatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 8.2.2. Városi tömegközlekedési rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 8.2.3. Helyi (városi) tömegközlekedési vonalak . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 8.2.4. Utazási igazolványok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 9. A vízi közlekedés technikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 9.1. A vízi közlekedés csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 9.2. A vízi közlekedés pályája, a vízi utak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 9.2.1. A belvízi hajóutak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 9.2.2. Tengeri hajóútvonalak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 9.3. A vízi közlekedés jármûvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 9.3.1. A hajók felépítése, szerkezeti részei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 9.3.2. A hajók fô méretei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162 9.3.3. A hajók haladása, irányítása és egyéb berendezései . . . . . . . . . . 164 9.3.4. A mai hajók csoportosítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165 9.3.5. Egyéb feladatokat ellátó úszó létesítmények . . . . . . . . . . . . . . . . 166 9.4. A vízi közlekedés kiszolgáló létesítményei és tevékenységei . . . . . . . . 167 9.4.1. Kikötôk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 9.4.2. Hajógyárak, hajójavító mûhelyek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 9.4.3. Dokkok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 9.4.4. Hajókiemelés mint egyéb hajózási tevékenység . . . . . . . . . . . . . 172
8
K zlekedes tordelt 01.qxd
9/4/2008
2:06 PM
Page 9
10. A vízi közlekedés üzemvitele. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 10.1. Az áruszállító hajózási módok csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 10.2. Belvízi áruszállítási módok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 10.2.1. A vontatóhajózás jellemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 10.2.2. A tolóhajózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 10.2.3. Önjáró hajózás tavakon és folyókon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 10.3. Folyam-tengeri hajózás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 10.4. A tengerhajózás üzemvitele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 10.4.1. A szabadhajózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 10.4.2. A vonalhajózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 10.4.3. Speciális hajózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 10.5. Vízi személyszállítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 10.5.1. Tengeri személyszállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 10.5.2. Átkelôhajózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 10.5.3. Belvízi személyszállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 11. A légi közlekedés technikája és üzemvitele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 11.1. A légi közlekedés felosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 11.2. A légi közlekedés pályája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182 11.3. A légi közlekedés jármûvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 11.3.1. A légi jármûvek csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 11.3.2. A repülôgépek osztályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 11.3.3. A repülôgépek szerkezete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 11.4. A légi közlekedés kiszolgáló létesítményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 11.4.1. A repülôterek osztályozása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 11.4.2. A repülôterek létesítményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 191 11.5. A légi közlekedés forgalmi folyamatai (üzemvitele) . . . . . . . . . . . . . 193 11.5.1. A légi személyforgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 11.5.2. A légi áruforgalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 11.5.3. A légi forgalom irányítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 12. A csôvezetékes szállítás technikája és üzemvitele . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 12.1. A csôvezetékes szállítás értelmezése, fogalma. . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 12.2. A csôvezetékes szállítás csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 196 12.2.1. Csoportosítás az elérhetô távolság alapján. . . . . . . . . . . . . . . 196 12.2.2. Osztályozás az alkalmazott technika alapján . . . . . . . . . . . . . 197 12.3. A kis távolságú csôvezetékes szállítási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 12.3.1. Szállítócsigák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 12.3.2. Szállítócsövek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 12.3.3. Ejtôcsövek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 12.3.4. Csôposta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198 12.3.5. Pneumatikus szállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 12.3.6. Hidraulikus szállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199
9
K zlekedes tordelt 01.qxd
9/4/2008
2:06 PM
Page 10
12.4. A nagy távolságú csôvezetékes szállítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 12.4.1. Ásványolaj-szállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199 12.4.2. Földgázszállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 12.5. A csôvezetékes szállítás elônyei és hátrányai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 12.6. A csôvezetékes szállítás technikai berendezései és kiszolgáló létesítményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 12.7. A csôvezeték építése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202 13. A hírközlés, a posta, és a távközlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 13.1. A hírközlés fô módozatai és folyamatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 13.1.1. A postai tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 13.1.2. A távközlés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204 13.2. A hírközlés fejlesztése, az információs társadalom . . . . . . . . . . . . . . 204 14. Egységrakomány-képzés az áruszállításban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 14.1. A rakodólapok mint az egységrakomány-képzés eszközei . . . . . . . . 206 14.2. Konténerek az egységrakomány-képzésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 14.2.1 Konténerek csoportosítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207 14.2.2. Nagykonténerek rakodása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 15. A kombinált áruszállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212 15.1. A kombinált áruszállítás elônyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 15.2. Konténeres áruszállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 15.3. Huckepack szállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 15.3.1. Közút–vasút huckepack szállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 15.3.2. Közút–vízi huckepack szállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 15.3.3. Folyam–tengeri kombinált áruszállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 15.4. A kombinált áruszállítás termináljai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 16. A közlekedés, a gazdaság és a társadalom kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . 220 16.1. A közlekedés mint nemzetgazdasági ág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 16.2. Az ember szerepe a közlekedés lebonyolításában . . . . . . . . . . . . . . . 220 16.3. A közlekedés és a gazdaság kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 16.3.1. Árutovábbítási szükségletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222 16.3.2. Személyszállítási szükségletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 17. A jármûvek menetellenállásai és menetdinamikája . . . . . . . . . . . . . . . . 224 17.1. Általánosságban a menetellenállásokról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224 17.1.1. A jármûre ható ellenállások csoportosítása, értelmezése . . . . 224 17.1.2. A gördülési ellenállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225 17.1.3. A gördülési ellenállás legyôzéséhez szükséges teljesítmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226 17.1.4. A légellenállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226
10
K zlekedes tordelt 01.qxd
9/4/2008
2:06 PM
Page 11
17.1.5. A légellenállás legyôzéséhez szükséges teljesítmény . . . . . . 227 17.1.6. Az emelkedési ellenállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228 17.1.7. Az emelkedési ellenállás legyôzéséhez szükséges teljesítmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229 17.1.8. A gyorsítási ellenállás és legyôzéséhez szükséges teljesítmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229 17.1.9. A hajtómû- (belsô) ellenállás és teljesítménye. . . . . . . . . . . . 230 17.1.10. Kidolgozott feladatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 17.2. Jármûvek menetdinamikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 17.2.1. A gépjármû haladása ívmenetben – kicsúszási és kiborulási határsebesség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 17.2.2. Kidolgozott feladatok a kicsúszási és kiborulási határsebesség számítására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235 17.3. Feladatgyûjtemény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 18. Jármûmotorokkal kapcsolatos szakszámítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240 18.1. Lökettérfogat, sûrítési arány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240 18.2. A dugattyúsebesség, dugattyúra ható erô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243 18.3. A motor munkája, teljesítményei, hatásfoka, nyomatéka. . . . . . . . . . 244 18.4. A motorok tüzelôanyag-fogyasztása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 250 19. A gépjármûvek fékezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 19.1. A fékezéssel kapcsolatos alapfogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253 19.2. Fékezéssel kapcsolatos szakszámítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254 Ellenôrzô kérdések és feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263 Új szakszavak szószedete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271
11
K zlekedes tordelt 03.qxd
9/4/2008
2:07 PM
Page 44
2. A KÖZLEKEDÉS FOGALMA, FELOSZTÁSA. KÖZLEKEDÉSI ALAPFOGALMAK 2.1. A KÖZLEKEDÉS FOGALMA, FELADATA, ÉRTELMEZÉSE A közlekedés személyek és dolgok tömeges és rendszeres helyváltoztatása pálya, jármûvek, emberi munkaerô és kiszolgáló létesítmények segítségével. A személyek elsôsorban az utasok, akik a fuvarozó jármûvét díjazás ellenében igénybe veszik. Tágabb értelemben a fogalomkörbe tartoznak természetesen a jármûvezetôk és azok is, akik saját használatú jármûveikkel vagy akár gyalogosan vesznek részt a közlekedésben. A dolgok azok az áruk, küldemények, amelyeket adott feladási helyrôl a rendeltetési helyre kívánunk eljuttatni. (Ezek tehát az árufuvarozási folyamat tárgyai.) A dolgok fogalmát tovább elemezve beszélhetünk:
• tárgyakról, melyek két csoportra oszthatók: – értékkel bíró tárgyak (az áruk), valamint – értékkel nem bíró tárgyak (pl. sitt – építési törmelék); • értékkel bíró, tárgynak nem minôsülô egyéb javakról (pl. élô állatok); • energiáról, hírrôl, információról (levél, távirat, rádió, televízió, telefon stb.) [Bizonyos szakirodalmak már nem sorolják közvetlenül a közlekedéshez ezeket a dolgokat.] (Az áru és küldemény fogalmakkal a közlekedési alapfogalmak fejezetben ismerkedünk meg részletesen.) A tömegszerûség és a rendszeresség fogalmak azt jelentik, hogy a közlekedés nagy mennyiségben valósul meg, és folyamatosan, ismétlôdôen van rá igény. A helyváltoztatás alatt pedig a közlekedés termékét értjük. Az könnyen belátható, hogy a helyváltoztatás mint termék, nem kézzel fogható, tehát szolgáltatás jellegû produktum. Azt is megállapíthatjuk ezen kívül, hogy minden mozgás helyváltoztatás. Az elôzôekbôl következik, hogy minden közlekedés helyváltoztatás, de nem minden helyváltoztatás közlekedés. A közlekedés feladata A közlekedés létrejötte sokféle okra vezethetô vissza. A legfôbb ok a nemzetgazdaság különbözô területeirôl jelentkezô helyváltoztatási igények kielégítése. Ilyen például a tömegközlekedés legfontosabb indítéka, a hivatásforgalom (munkába és iskolába járás, illetve onnan való visszatérés). Az emberek ezen kívül természetesen egyéb okokból, például kulturális, egészségügyi célból is utaznak. A rádió-
44
K zlekedes tordelt 03.qxd
9/4/2008
2:07 PM
Page 45
hullámok szórakoztatási, politikai stb. céllal szövik át a légteret nem tárgyiasult formában. Korábban ez a terület is a közlekedéshez tartozott, sokszor azonban már egy azóta különálló területhez, a távközléshez sorolják ezt a helyváltoztatást. A közlekedésnek köszönhetôen cserélnek gazdát a megtermelt javak. A közlekedés a helyváltoztatással kézzelfogható értéket nem teremt, mégis értéknövelô hatása van azáltal, hogy a termék a végcélhoz közelebb kerül. Ahogy korábban láthattuk, a közlekedésnek nincs hagyományos értelemben vett tárgya, amelyet átalakítanak, nem készít új terméket, hanem a már meglévô dolgok helyváltoztatása révén növeli azok értékét. További fontos tulajdonsága, hogy a „termelés” és az „értékesítés” egy idôben történik, valamint, hogy a közlekedés terméke, a helyváltoztatás nem raktározható. 2.1.1. A KÖZLEKEDÉS PÁLYÁJA, A PÁLYA VONALVEZETÉSE A pálya A közlekedés – minden közlekedési ág esetében – valamilyen pályán bonyolódik le. Ez például a vasúti közlekedés esetében értelemszerûen a vasúti pálya, a csôvezetékes szállításnál speciálisabb, itt csôvezeték. A pálya kötöttségi foka alapvetôen meghatározza a jármûvek, közlekedési eszközök mozgási lehetôségeit. A legnagyobb kötöttség a vasúti pályát jellemzi. A vasúti jármûvek a sínek vezetô hatása miatt csak két irányban mozoghatnak, ezért ezt a pályát kötött vagy kényszerpályának is nevezzük. A folyami hajózás kötöttségi foka valamivel kisebb, itt azonban a kitéréseket, a fordulási lehetôségeket a hajóút szélessége korlátozza. A közúti közlekedés síkbeli közlekedést tesz lehetôvé, a pályáról oldalirányban is le lehet haladni. Hasonló, valamivel nagyobb szabadságfokú a tengeri és tavi hajózás. A mozgásteret illetôen legnagyobb szabadságfoka a légi közlekedésnek van. A pályákat két nagy csoportra tudjuk felosztani: • A természetes pálya különösebb beavatkozás nélkül alkalmas arra, hogy közlekedési eszközök haladjanak rajta. Természetes pályának minôsül a földút, a vízi út és a levegô (légtér). Kiegészítô létesítményeket (pl. kikötôk, repülôterek) szinte minden természetes pályához kell építeni, hogy a közlekedés zavartalanul lebonyolítható legyen. • Mesterséges pályáról akkor beszélünk, ha emberi munkaerôvel létrehozott létesítményeken mozognak a közlekedési eszközök. Ilyen például a közút, a sín, de ide tartozik a kötélpálya is. A különbözô terepakadályok (pl. hegyek, völgyek, vízi akadályok) az e célra épített mûtárgyakkal (alagút, völgyhíd stb.) hidalhatók át. A pályák mint létesítmények (infrastruktúrák) – amennyiben a közlekedési szükséglet erre igényt tart – hálózatokká fejleszthetôk (ezen elv alapján alakult ki például a magyar fôúthálózati rendszer).
45
K zlekedes tordelt 06.qxd
9/4/2008
2:09 PM
Page 111
• Kiegészítô sávok. Az úton a forgalmi sávokon kívüli sávok összessége. Ilyenek az elválasztósávok, vezetôsávok, padkák, leállósávok, parkolósávok, gyorsító-, lassító-, és külön elôzô sávok. Ezek feladatait a nevük mutatja.
1
2
3
4
5
3
4
6
3
5
8 7
9
9
14
10
12
13
11
6.1. ábra. Városi út forgalomtechnikai és szerkezeti elemei 1 forgalmi sáv; 2 parkoló- vagy várakozósáv; 3 biztonsági vagy elválasztósáv; 4 zöldsáv; 5 kerékpárút; 6 járda; 7 jelzôtábla; 8 burkolatjel; 9 kiemelt szegély; 10 burkolatalap; 11 beépítési szélesség; 12 kerékpárút-pályaszerkezet; 13 gyalogos járdaszerkezet; 14 útburkolat 2
1
4
3
5 7 6
8
11
10
9
6.2. ábra. Külsô útszelvény forgalomtechnikai és szerkezeti elemei 1 forgalmi sáv; 2 kiegészítôsávok; 3 elválasztósáv; 4 padka; 5 vezetôsáv; 6 leállósáv vagy padkaburkolat; 7 útburkolatjelek; 8 leállósáv-pályaszerkezet; 9 burkolat; 10 burkolatalap; 11 korona
111
K zlekedes tordelt 07.qxd
9/4/2008
2:10 PM
Page 139
Felvételi épület Kialakításakor fontos, hogy megkönnyítse a tájékozódást. Válassza szét az induló és az érkezô utasáramlást, alkalmazkodjon a városképhez. Itt van lehetôség várakozásra, menetjegy-, bérletvásárlásra, egyéb szolgáltatások igénybevételére, itt található a forgalmi iroda, az utastájékoztatás és az autóbuszvezetôk pihenôhelye is. Közlekedôutak, peronok A közlekedôutak a pályaudvar belsejét, a kocsiállásokat, valamint a be- és kijáratokat kötik össze. Biztonsági okokból fontos elvárás ezekkel szemben, hogy a beérkezô és kiinduló autóbuszjáratok lehetôség szerint minél kevesebbszer keresztezzék egymást. Ennél még fontosabb, hogy az utas- és a jármûforgalom se keresztezze egymást. Ez sajnos nem mindenütt valósul meg. Nagyobb autóbusz-pályaudvarokon alul- és felüljárókkal választják el a gyalogosforgalmat. A peron az utasok biztonságos fel- és leszállására épített, általában burkolt, fedett, vagy nyitott terület. Elrendezés szerint megkülönböztetünk: • Soros vagy párhuzamos peronelrendezést (7.9. ábra) Elônyei, hogy a jármûmozgás gyors, a gyalogosforgalom viszonylag biztonságos, az álláshelyeket könnyû megváltoztatni. Hátrányai, hogy nagyobb pályaudvarokon áttekinthetetlen a buszforgalom, nagy a helyigénye, és emiatt nagyok a gyaloglási távolságok.
7.9. ábra. Soros peronelrendezés
• Fûrészfogas peronelrendezést (7.10., 7.11. ábra) Az elônyei: megszüntetik a párhuzamos peronelrendezés hátrányait, azaz viszonylag kicsi a területigénye, emiatt az utasoknak kevesebbet kell gyalogolni, jól áttekinthetô a jármûmozgás (a forgalmi szolgálattevô részérôl). Hátrányai, hogyha a jármûméretekben változás következik be (pl. kéttengelyes szóló jármûvek helyett háromtengelyes, hosszabb autóbuszokat alkalmaznak) akkor az átépítési költsége igen magas. Ezen kívül a gépjármûvezetôknek veszélyes tolatási mûveleteket kell végezniük.
139
K zlekedes tordelt 10.qxd
9/4/2008
2:12 PM
Page 175
A vontatóhajózás jelene és jövôje A vontatóhajózás az évek során vesztett jelentôségébôl komoly hátrányai miatt. Helyét folyamatosan átveszi az önjáró és a tolóhajózás. Hátrányai: • a vontató géphajó és az uszályok a drótkötelek miatt nem képeznek zárt, merev rendszert, ezért nehézkes, körülményes a fordulási és a kikötési mûvelet; • a vontatott uszályokon kormányzó személyzetet kell alkalmazni; • a vontatóhajó hajócsavarja által keltett hullámok befolyásolják az uszályok akadálymentes úszását a vízen; • az uszályok vontába rendezése idôigényes; • a drótkötelek miatt nehéz a fékezési, lassítási mûvelet. 10.2.2. A TOLÓHAJÓZÁS A tolóhajózás során a toló géphajó a tolt bárkákat valamilyen összeállított alakzatban maga elôtt tolja, és velük egy merev, zárt egységet alkot. A tolóhajót és a bárkákat csatoló berendezéssel látják el, orr- és farkiképzésük szögletes az egymáshoz való pontos illeszkedés, a szilárd összecsatolás céljából. Az amerikai belvizeken alkalmazták elôször a XX. század elôtti években. Európában a második világháború után jelent meg az akkori Szovjetunióban és NyugatEurópában. Térhódítása napjainkban is tart, és ma már a dunai hajózásban is egyre gyakoribb (10.3. ábra). A tolóhajózás hajózási és gazdaságossági elônyei révén kiszoríthatja a vontatóhajózást olyan hajóutakon, ahol a méretek megengedik.
10.3. ábra. Folyami tolóhajó
175
K zlekedes tordelt 11.qxd
9/4/2008
2:12 PM
11.3. ábra. DC10 repülôgép
Page 186
11.4. ábra. Airbus 310 repülôgép
A McDonell Douglas DC10-es repülôgépet az amerikai polgári légitársaságok igényei szerint fejlesztették ki (11.3. ábra). Szokatlan hajtómûelrendezést alkalmaztak a tervezéskor és az építéskor: két hajtómû a szárnyak alá, egy pedig a függôleges vezérsík alá került. Elsô példánya 1970-ben szállt fel. A McDonell Douglas DC10-30 típusú repülôgép fôbb adatai: Fesztávolság: 50,39 m Hosszúság: 55,34 m Férôhelyek száma: 203–380 Maximális felszállótömeg: 251 742 kg Utazási sebesség: 925 km/h Csúcsmagasság: 10 200 m Maximális hatótávolság: 11 025 km Az Airbus A310 1982-ben szállt fel elôször, és 1983-ban kezdte meg szolgálatát (11.4. ábra). Legnagyobb különlegessége akkoriban a digitális pilótafülkéjében rejlett. Az Airbus A310-200 típusú repülôgép fôbb adatai: Fesztávolság: 43,91 m Hosszúság: 46,65 m Férôhelyek száma: 210–250 Maximális felszállótömeg: 138 598 kg Utazási sebesség: 0,80 Mach Csúcsmagasság: 12 500 m Maximális hatótávolság: 7315 km
186