Huszonöt

AZ ERŐS KÖZÖSSÉG HANGJA

HUSZONÖT

25 ÉVES AZ RMDSZ • ÁLLAMELNÖK-VÁLASZTÁS

Kedves olvasó, bben a kampányban az a dolgom, hogy a magyarok gondjairól és elvárásairól beszéljek, hogy a román többségnek is elmondjam, milyen országban akarunk élni. Mi, magyarok egy modern, regionális alapon szervezett országot akarunk, ahol a helyi közösségek döntenek az őket érintő ügyekről, és nem Bukarestből diktálnak nekik. Mi erős regionális identitásokkal rendelkező, helyi autonómiákon alapuló országot szeretnénk. Egy olyan országot akarunk, amelyet tisztelnek Közép-Kelet-Európában. De elsősoban egy olyan országot, amely itthon tiszteli polgárait, és megbízik bennük.

Amelyben az államigazgatás van az emberekért, és nem fordítva. Mi, magyarok egy olyan országot akarunk, amely nem használhat állami eszközöket

E

a megszerzett kisebbségi jogaink korlátozására. Ehhez új alkotmányra van szükség. Egy modern alaptörvényre, amely garantálja a nemzeti közös-

Románia többnemzetiségű állam. És csak akkor lesz erős és tiszteletre méltó, ha képes rendezni a többség és kisebbség viszonyát. ségek anyanyelv-használatát és önrendelkezését, és amely csökkenti az állami apparátust, a bürokráciát. Egy olyan országot kell közösen építenünk, amelyben az oktatásra

nagyobb hangsúlyt fektetünk, mint az altalajkincsek esztelen kitermelésére, ahol a profitnál fontosabb az ember egészsége.

Románia többnemzetiségű állam. És csak akkor lesz erős

A jelöltállítás értelme Markó Béla

és tiszteletre méltó, ha képes rendezni a többség és kisebbség viszonyát, ha a nemzeti kisebbségek nem érzik veszélyben nemzeti identitásukat. Ez a választás rólunk

Gábor Áron ágyújától a Föld bölcsességéig Ágoston Hugó

Amikor az RMDSZ először indított saját államelnökjelöltet a romániai választásokon, éles viták előzték meg ezt a döntést. 1996-ot írtunk, hat évvel a Ceaușescu-diktatúra bukása, majd a véres marosvásárhelyi pogromkísérlet után, ellenzékben, még jóval előtte minden pozitív változásnak a román–magyar viszonyban, sokak számára különös ötletnek tűnt ez, kisebbségi állapotunk, jogfosztottságunk letagadásának. Miért keltjük azt a látszatot, hogy lehetne magyar államelnöke Romániának, miközben nap mint nap szembesülnünk kell az elnyomó román nacionalizmussal? Hiszen akkor még egy diszkriminatív, az anyanyelvű oktatást súlyosan korlátozó tanügyi törvény volt érvényben, a magyar nyelv nyilvános használatát még nem tette lehetővé semmilyen törvényes rendelkezés, és az elállamosított javak sem kerültek vissza a volt tulajdonosokhoz. Ezek szerint, mondták a kétkedők, azt ismerjük el ezzel a jelöltállítással, ami nincs: jogegyenlőségünket. Mintha már ott tartanánk Romániában, hogy az RMDSZ jelöltje államfő lehet.

Kulturális értékeink őrzője

4

Az RMDSZ-en belül azok protestáltak a leghangosabban, akik ma a Szövetségen kívül magyar pártot működtetnek, és mit ad Isten, az idén ők is megpróbálnak államelnökjelöltet indítani. Nem sorolnám a neveket, hiszen mindenki tudja, kiről, miről van szó. Csak annyit kérdeznék: ez most valamiféle önkritika? Bevallása annak, hogy akkor nem volt igazuk?

Vagy pedig ezzel a jelöltállítással azt ismerik el, hogy akkor talán nem, de ma már tényleg egyenlőek vagyunk, hiszen ők is versenybe szállnak az államelnöki tisztségért. Ismétlem, ugyanazokról az emberekről van szó szinte egytől egyig, akik annak idején mindenképpen próbálták megakadályozni, hogy államelnökjelöltet indítson Szövetségünk. Micsoda változás!

Micsoda képmutatás! Milyen egyértelmű leleplezése az RMDSZ-t azóta is támadó, de alternatívát nem mutató, becsődölt politikusoknak!

Mert az RMDSZ viszont nem változtatta meg a véleményét, akkor is tudtuk, hogy nem vagyunk folytatás a 2. oldalon

Ez a szöveg ismeretlen ismerősöknek szól. Nem politikusoknak – noha politikusok is vannak a szerzők között –, nem (ön)kormányzati tisztségviselőinknek (bár természetesen nekik is), nem a politikát hivatás- vagy alkalomszerűen kommentálókhoz (bár támogatásukra és tisztességes bírálatukra szükség van), hanem szól romániai nemzeti közösségünk minden rétegéhez, valamennyi tagjához.

A Választót szeretnénk tehát meg­ szólítani. Azt a Választót, aki az 1989-es történelmi fordulatot érett fejjel megérve huszonöt éve szavaz az RMDSZ-re, és azt a fiatal Választót, aki először teszi ezt. De a határozatlant is, a tömbben és a szórványban élő Választókat, nőket és férfiakat.

A tapasztaltabbak tudják, mennyire nem közhely, hogy a tét – ha nem is an�nyira hangsúlyosan, mint a parlamenti választásokkor – végeredményben a politikai képviselet erejének felmérése, az, hogy képesek vagyunk-e olyan pozíciót kiharcolni, amelyből biztosíthatjuk a lehetőséget és az eszközöket a szülőföldünkön való boldogulásunkhoz.

Interjú Kelemen Hunor szövetségi elnökkel

6

szól. November 2-án újra meg kell mutatnunk közösségünk erejét.

A fiatalok már érezhették szűkebb és tágabb környezetükben az RMDSZ negyed évszázados munkájának eredményeit: a tanulás, az érvényesülés és a fejlődés lehetőségeiben.

A mi államelnökjelöltünk Kelemen Hunor: az RMDSZ szövetségi elnöke, a román kormány miniszterelnök-helyettese, művelődésügyi tárcavezetője.

Kelemen Hunor előbb volt államelnökjelölt (2009), mint az RMDSZ elnöke (2011). Felgyűlhetett benne ennek az öt, illetve három évnek a tapasztalata, plusz a két miniszteri mandátum tapasztalata, előtte a tizenhét képviselői év tapasztalata, a Csíkkarcfalva – Marosvásárhely – Kolozsvár – Bukarest pályaív megannyi tanulsága.

Lehet, hogy nem minden Választó ismeri Kelemen Hunort, az embert. De azt tudjuk, hogy közülünk való, becsületes, nemzetének elkötelezett, egészséges szellemű értelmiségi és politikus.

Lehet, hogy nem minden Választó ismeri részletesen Kelemen Hunor elnöki tevékenységét. De azt tudjuk, hogy tisztességesen viszi tovább elődeinek ars politicáját: Egységben az erő! Tudjuk, hogy sikerült megőriznie a Szövetség egységét, ami önmagában eredmény ebben a zaklatott világban, amikor folytatás a 3. oldalon

Kelemen Hunort támogatják

7

Mindig a magyarokért

Szövetségi elnökként Kelemen Hunor ban. A parlamenti választások alkala nemzetközi porondon is bizonyított. mával, december 9-én pedig átlépték Tekintélyt szerzett az Európai Népaz 5 százalékos küszöböt, a magyar pártban, és stabilizálta az RMDSZ és szavazatok 89 százalékát megszerezve, a FIDESZ közti viszonyt, annak ellenére, hogy mamiközben fenntartotta a gyar versenypárt is indult partnerséget a magyarorellenük. szági demokratikus érté- Eredményes Az RMDSZ 2014 márcikeket képviselő pártokkal. usában ismét kormányra három évet tud A Magyarország miniszkerült. A Szociáldemokramaga mögött terelnökével és vezető ta Párt felkérésének eleget politikusaival folytatott téve protokollumban rögaz RMDSZ. rendszeres konzultációkzítették a nemzeti szimnak köszönhetően mára bólumok szabad hasznástabil partnerség alakult latának jogát, a kisebbségi ki a Fidesszel. 2014. május 25-én bebitörvény elfogadását, a Marosvásárhelyi zonyosodott, hogy a magyar emberek Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nemcsak az önkormányzatokban, a romagyar tanszékei helyzetének megolmániai parlamentben, hanem Európádását, az egyházaktól elkobzott vagyon ban is a Szövetség hiteles politikusait visszaszolgáltatási folyamatának tartják érdemesnek arra, hogy érdekeifelgyorsítását, az Európai Kisebbségi ket képviseljék.

Nyelvek Chartája alkalmazását célzó Az idei európai parlamenti választörvények elfogadását, a decentralitásokat megelőzően, Kelemen Hunor záció és az észak-erdélyi autópálya elnöksége alatt az RMDSZ két fontos építésének folytatását, az önkormánymegmérettetésen is bizonyítani tudott. zatok hatáskörének bővítését, arányos A 2012-es önkormányzati választáés kiszámítható választási törvény sokon, országos szinten hetvenezer elfogadását. szavazattal többet kapott a Szövetség, De a Szövetség nem futamodott meg mint 2008-ban. 203 választott polgára kormányzás felelőssége elől akkor mestere van, 19-cel több, mint 2008sem, amikor a gazdasági válság miatt

lényegesen nehezebb volt a helyzet. Az RMDSZ vállalta a kormányzati szerepet 2009 végén is, amikor a zsugorodó költségvetés körülményei a politikát is ellehetetlenítették. A Szövetség folytatta az építkezést, megőrizte kivívott jogainkat, és újabbakat szerzett ezek mellé.

Sok vita és konfliktus árán a tanügyben is jelentős változások történtek, az RMDSZ által kidolgozott új oktatási törvénynek köszönhetően.

Ezek az intézkedések az anyanyelven való tanulást biztosítják gyermekeink számára, minden szinten, kivételek nélkül, valamint előírják, hogy a magyar gyerekek végre más módszertan szerint, második nyelvként tanulhatják a román nyelvet, az elemitől a líceum végéig. A felsőoktatásban áttörést jelentett, hogy az RMDSZ többéves kitartó munkája nyomán a Képviselőház 2012. februárban elfogadta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjára vonatkozó törvényt, így az egyetemisták ma már teljes jogú magyar nyelvű felsőoktatási intézményben tanulhatnak. Ezzel párhuzamosan, ugyanebben az évben a Kormány elfogadta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belül az önálló magyar kar létrehozását, de az egyetem szenátusa ezt figyelmen kívül hagyva, többszöri felszólítás és a 2011-es törvény ellenére sem volt hajlandó utat nyitni az önálló magyar nyelvű orvosképzésnek. Az RMDSZ a törvény betartását lankadatlanul követeli, kitartva addig, amíg eredményes lesz.

Az oktatás mellett a Szövetség kormányzásának további jelentős eredményei is vannak: az egészségügyi rendszer decentralizációja, a kormányzati pénzekből Erdély-szerte megvalósult infrastrukturális beruházások, a kisvállalkozókat támogató adózásra és a közalkalmazottak védelmére javasolt törvénymódosítások, a Mihail Kogălniceanu hitelprogram, a kismamák kétéves gyereknevelési szabadságát szavatoló törvény, hogy csak néhány példát említsünk.

Kelemen Hunor megválasztása után új szemlélet jelent meg az RMDSZ-ben.

A Szövetség Gazdasági Tanácsa költségvetési reformot javasolt, munkájuknak köszönhetően 2012 januárjában bemutatták az Erdély 2020 gazdasági

egyenlőek, ma is tudjuk, hogy sokkal jobban állunk ugyan, mint 1996-ban, sokkal több jogunk van, törvénybe és alkotmányba foglalva, de még mindig nem értünk célba. Ám ahhoz, hogy most mégis sokkal közelebb vagyunk céljainkhoz, hozzájárult az az egykori államelnökjelölés, meg a későbbiek is.

Az a döntés áttörést jelentett a román–magyar viszonyban. Jelöltjeink bizonyítani tudták attól kezdve, hogy felkészültek egy egész ország sorsának igazgatására, egyaránt képesek a magyarság gondjainak és a romániai társadalom bajainak orvoslására. Államelnököt eddig még nem adott ugyan az RMDSZ, de minisztert, miniszterelnök-helyettest, más vezető tisztségviselőket igen. És ami késik, nem múlik. Kelemen Hunornak nem csupán az a feladata az idén, hogy ismét bebizonyítsa, lehetne Románia elnöke, mivel alkalmas erre.

Valóban alkalmas. De neki azon kell

rájöttetek, nekünk volt igazunk!

Jobb későn, mint soha… És ha már eddig eljutottatok, ne várjatok újabb tizennyolc évet a beismerésre, azt javasolom, szavazzatok máris az

2

fejlesztési tervet, majd ez év májusában a Szövetség elfogadta az Erdély 2020 fejlesztési terv aktualizált változatát, amely az RMDSZ elképzeléseit tartalmazza Erdély fejlesztését és modernizálását illetően, figyelembe véve a most kezdődő, 2014–2020 közötti uniós költségvetési tervezési időszak irányelveit.

A Szövetség átfogó cselekvési tervet dolgozott ki a veszélyeztetett szórványközösség identitásának megőrzése érdekében, ugyanakkor több éve sikeresen futtatja beiskolázási kampányát Minden magyar gyerek számít mottóval, amely során az anyanyelven való tanulás fontosságát hangsúlyozza.

Kelemen Hunor elnöksége alatt fontos szerepet kap a romániai magyarság kulturális jövőképének kialakítás is, a tudományos élet, a művészet, az oktatás, illetve a Szövetséggel partnerségben lévő szervezetek képviselőinek, közös fórumának, a Kulturális Autonómia Tanácsnak (KAT) létrejöttével.

Az RMDSZ újra megmérettetés előtt áll, 1996 óta mindig állít jelöltet az államfőválasztáson. A romániai magyar közösség számára ez becsületbeli üggyé vált az elmúlt két évtizedben. A magyar közösséget ebben a küzdelemben Kelemen Hunor államelnökjelölt képviseli, akinek az elkövetkező hetekben is feladata lesz, hogy a romániai magyarság gondjait, elvárásait megmutassa, és kiálljon a magyar ügyért.

A jelöltállítás értelme folytatás az 1. oldalról

dolgoznia velünk együtt, akárcsak eddig, hogy mindez ne csupán lehetőség legyen, ne csupán elméleti esély, hanem előbb-utóbb valósággá váljék.

Esetleg már most! Vagy hogyha nem most, akkor öt, esetleg tíz év múlva.

Nem szerepjátszás tehát ez, nem is csak szavazatgyűjtés, hanem közelítés változatlan célunkhoz: a teljes jogegyenlőséghez. Én ezt csak így tudom nézni, ebben kívánok sikert államelnökjelöltünknek, és persze mindannyiunknak.

Közben pedig némi derűvel, némi sajnálkozással nézem, hogyan loholnak a nyomunkban azok, akik 1996-ban úgy tettek, mintha más irányba mennének. Nem baj ez, kedves barátaim, az a fontos, hogy végre

RMDSZ jelöltjére, szavazzatok ti is Kelemen Hunorra!

Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke

HUSZONÖT

A romániai magyar közösség egy változó világban

Változó világban élünk, fontos geopolitikai változások zajlanak körülöttünk.

Mindezek ellenére fontos, hogy azokat az értékeket, amelyeket a romániai magyar közösség eddig is megőrzött és felmutatott, tovább tudjuk vinni, hiszen ezek megegyeznek mind az Európai Unió, mind a demokratikus jogállamiság elveivel.

Aggódunk a mai nemzetközi helyzet alakulása miatt, a világszerte történő konfliktusos események miatt, hiszen nincs rendjén az, hogy egy ország illegálisan területet foglaljon el, esetleg egy másik ország szuverenitását veszélyeztesse. Tapasztaljuk, hogy Európában és világszerte elhatalmasodott az idegenellenesség, a szélsőséges rasszista megnyilvánulások egyre inkább jelentkeznek a politikai retorikában is. Ez azért is aggasztó, mert az erdélyi magyar közösség akkor tud sikeres lenni, ha az EU és az azon kívül levő országok is a létező nemzetközi egyezmények előírásai szerint – mint például a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája – elismerik a kisebbségi közösségek jogait egy jogállam keretén belül.

továbbra is a híd szerepét kell betöltenie a két ország között. A kormánykoalíciók eszközeivel próbáltuk eddig is erősíteni a magyar közösséget, a jövőben pedig továbbra is ki kell használnunk minden, a jogállam és a nemzetközi egyezmények által biztosított Az RMDSZ bebizonyította már, eszközt, amely a magyar közösség hogy hangját a nemzetközi porondon is részére egy olyan jövőt biztosíthat, képes hallhatóvá tenni, többek között melyben tudnak rólunk, az Európai Parlamentben is. Emellett az Európai odafigyelnek ránk, és elismerik, hogy államalkotó, Néppárton belül sikerült meggyőznünk partnecselekvő közösség vagyunk Azt szeretnénk reinket, hogy a Néppárt elérni, hogy uniós Romániában. programjában kiemelt Éppen ezért olyan fonszinten rendezzük tos, hogy egy olyan jelöltje figyelmet és helyet szenteljen a nemzeti kisebba nemzeti kisebb- legyen az RMDSZ-nek, aki ségek jogait tárgyaló fel tudja mutatni ezeket ségek jogait. témáknak. Ezenfelül az az értékeket, akinek van Európai Polgári Kezdeméelképzelése arról, hogy nyezés során sikerült hét hogyan kell kinéznie Ronemzetközileg elismert mániának az elkövetkező politikust, hét különböző EU-s tagálévekben, és aki jó elnöke lenne Romálamból meggyőzni arról, hogy felkarolniának! ják a kisebbségek ügyét.

Ami a Románia és Magyarország Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke közötti viszonyt illeti, az RMDSZ-nek ,,Nagyon fontos, hogy az erdélyi magyarság tudjon erőt felmutatni, hiszen itt Romániában láthatjuk, hogy akinek nincs ereje, az nem létezik. A több százezres magyar szavazó közösség bele tud szólni az ország dolgába is.”

„Kelemen Hunor az a politikus, aki a Szövetség elnökeként minden magyart képvisel, aki szót ért a többségi politikusokkal, és kiáll a mi ügyeink mellett.”

„1996 óta az RMDSZ mindig állít jelöltet az államfőválasztáson.

A romániai magyar közösség számára ez becsületbeli üggyé vált az elmúlt két évtizedben.”

Brassai Zsombor,

Máté András Levente, Borboly Csaba,

az RMDSZ Maros Megyei az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének elnöke Szervezetének elnöke

az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke

Böjte Csaba: bírjuk jobb belátásra a többségi nemzetet

Gábor Áron ágyújától a Föld bölcsességéig folytatás az 1. oldalról

eszmék és eszmények, közösségek és pártok osztódással szaporodnak, politikusok ide-oda vándorolnak, csapódnak.

Hogy konok türelemmel érvényesíti az alapelvet: a romániai magyarok csakis békés módon, párbeszédre törekedve, nem utcai, hanem politikai eszközökkel harcolnak a jogaikért. Kelemen Hunor érdeme, hogy rendeződött a viszony a magyar kormánypártokkal, amelyeknek a támogatása meghatározó fontosságú számunkra választások idején és választások között.

Több mint valószínű, hogy nem elegen ismerik Kelemen Hunor miniszteri működését, miközben kormánytársai és a román politikai elit előítéletmentes része elismeri azt. De tudnunk kell, hogy minisztersége alatt milyen jelentős anyagi támogatás jutott magyar történelmi/egyházi műemlékek, létesítmények felújítására. (Éber több-

www.kelemenhunor.ro

ségi vélemények szerint aránytalanul nagy...)

Meglehet, alig néhányan ismerik Kelemen Hunor jogvédő tevékenységét, amelyet idehaza a szakértői csoport által összeállított friss autonómia-statútum közvitára bocsátása, nemzetközi téren pedig a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés aláírása fémjelez.

A szövetségi elnök, miniszter és miniszterelnök-helyettes Kelemen Hunor nevéhez fűződő két idei sikert külön is kiemelnék. Az első egy hosszú patvarkodásra pontot tevő esemény: hazakerült és mindörökké a székelyeké immár az erdélyi magyar szabadságharc szellemét hordozó fegyver, Gábor Áron ágyúja. A másik egy világraszóló műalkotásnak, Constantin Brâncuşi A Föld bölcsessége című szobrának hazai közkinccsé tétele: a megvásárlásához szükséges pénzalap elkülönítését e hó elején kormányülésen miniszterünk szorgalmazta.

Az RMDSZ és a saját céljait, elképzeléseit a kampány során államelnökjelöltünk részletesen ismertetni fogja. Nem maradnak ki a legfontosabb kulcsszavak: Európa, együttműködés/ partnerség, magyarság, jogvédelem,

A romániai magyar érdekképviseletünknek az a feladata, hogy a mindannyiunk számára fontos törekvéseket előterjesszék, illetve jobb belátásra bírják a többségi nemzet politikusait. Én hiszem, hogy a bölcs döntésekkel a világháborúkat is meg lehetett volna előzni, de napjainkban is nagyon sok méregfogat ki lehetne húzni a helyes megvalósításokkal. Az emberiségnek az a feladata, hogy a világ továbbteremtésén munkálkodjon, a gyűlölet fokozása helyett pedig alkosson.

autonómia/decentralizáció/regionalizmus, alkotmánymódosítás, intézményi reform, bel- és külpolitika, jövőkép – és még annyi más, elméleti és konkrét vetületben. A magyar és a román közösség fel fogja ismerni Kelemen Hunor beszédeiben azokat az elveket, amelyeket az Európai Néppárt elnökével való minapi találkozása után így fogalmazott meg: „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 1996 óta minden egyes alkalommal állít jelöltet. Fontosnak tartjuk, hogy a közösségi szolidaritást felmutassuk. Ezek az alkalmak nagyon jó lehetőségek a párbeszédre. Arra, hogy elmondjuk, mit gondolunk Romániáról, az ország helyéről Európában, a régióban, ugyanakkor kihangsúlyozzuk azt is, hogy az erdélyi magyarság milyen szerepet tölthet be az ország sorsában. A mostani elnökjelölésemnek is elsősorban ez a célja. A mi törekvéseink mindig demokratikus keretek közé beilleszthetőek voltak, ezentúl is így lesz.” Az RMDSZ autonómia-statútumának bemutatásakor a Szövetség elnöke az erdélyi magyarság nagy céljainak megvalósulásáról beszélt: „Az elmúlt huszonöt évben a társadalomnak, beleértve az erdélyi magyarságot is, volt néhány nagy célja: hogy létrehoz-

za a román jogállam intézményrendszerét, megteremtse a piacgazdaságot, csatlakozzon az Észak- Atlanti Szövetséghez és az Európai Unióhoz. Ezek teljesültek.”

Az említett két sikert, az ágyút és a szobrot érzelmi és jelképes töltete okán említettem külön. Múltunk, szabadságért vívott harcunk, másságunk értékei egyfelől, román kortársainkkal való egymásrautaltságunk és közös bekapcsolódásunk az egyetemességbe másfelől – jelentésgazdag egységben a felelős közösségszolgálat igénye szerint.

Friss levélváltásunk során Kelemen Hunor a kampányra vonatkozó egyik kérdésemre azt válaszolta: „Az esélytelenek mosolygós nyugalmával szeretném végigcsinálni, ha lehet, akkor minden egyes témáról görcsök nélkül beszélni.” Kívánjuk, hogy jól beszéljen, legyen meggyőző. Kívánjuk, hogy sikerüljön átadnia a romániai magyaroknak a saját üzenetét, s a román társadalomnak a magyarok üzenetét.

Ha Kelemen Hunor helytáll ezeken a választásokon, és ezáltal Szövetségünk megőrzi politikai súlyát, az elsősorban közösségünk érdeme lesz.

A Választóé. Sok sikert, Választó!

3

Kulturális értékeink őrzője: KELEMEN HUNOR

Száz magyar műemlék helyreállítását indította el első miniszteri mandátuma idején a tárca által működtetett Országos Műemlék-helyreállítási Terv keretében. A Kulturális Minisztériumba való visszatértekor is szívén viselte az

CSÍKSZEREDA BÜSZKESÉGE: A MEGÚJULT MIKÓ-VÁR Kelemen Hunor első miniszteri szeredai Mikó-várban működő Csíki mandátuma egyik legnagyobb megvaSzékely Múzeum olyan európai szintű lósításának nevezhető a csíkszeredai intézmény, amelynek tevékenységét Mikó-vár felújítása. Ennek története nem csak szűkebb régiónkban, hanem úgy kezdődött, hogy beadtunk egy világszerte ismerik. Mi mindnyájan kérést a Kulturális Minisztériumban, azért dolgozunk, igyekszünk értékes és – az addigi tapasztalatokból ítélve kiállításokat szervezni, hogy a fiatal meglepő módon – pozitív választ nemzedékek értő kultúrafogyasztókká kaptunk kérésünkre. Büszke vagyok váljanak. arra, hogy ebben az országban a kultúra ügyeit egy olyan ember Gyarmati Zsolt, irányítja, aki azt is tudja, hogy a csíka Csíki Székely Múzeum igazgatója

HAZAHOZTUK GÁBOR ÁRON RÉZÁGYÚJÁT Ma is szívesen emlékszem vissza arra a március 15-re, ami más volt, mint az addigi nemzeti ünnepek, mert vibrált a levegő Kézdivásárhely főtérén, a lelkünkben, a csontunk velejéig érezhettük a közösség örömteli várakozását.

Gábor Áron ránk hagyott öröksége tette még szebbé nemzeti ünnepünket.

Közösségünk régi álmát, az ágyú hazahozatalát úgy tudtuk megvalósítani, hogy van egy ember, aki szívén viseli nemzeti örökségünk sorsát, és

ugyanazt az értékrendet vallja, amit mi, mindnyájan.

A háromszéki székelyek nevében is meg szeretném köszönni Kelemen Hunornak, hogy hazahozta a székelyek szent ereklyéjét, így valósággá vált az, amiről már sokan lemondtak.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke MŰEMLÉKKÉNT VÉDIK A KOLOZSVÁRI HÁZSONGÁRD SÍREMLÉKEIT Kelemen Hunor mentette meg a pusztulástól a Házsongárdi temető síremlékeit.

Ez a hely az erdélyi magyar örökség része, Kolozsvár, Erdély, Európa történelmének különleges helyszíne. 2012ben, Kelemen Hunor első miniszteri mandátuma idején az RMDSZ, a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság összefogásával sikerült műemlékké nyilvánítanunk 397 ritkaságnak számító síremléket, egyéni védelmet biztosítva ezeknek. Hosszú, embert próbáló és kitartó munka előzte meg ezt a pillanatot, amely soha nem történhetett volna meg, ha nem egy olyan tárcavezető a mentora ennek a tevékenységnek, aki ismeri és szereti ezt az örökséget, mindent megtesz Erdély kulturális értékeinek védelme és a következő nemzedékekre való átörökítése érdekében.

A KOLOZSVÁRI MÁTYÁS-SZOBOR RÉGI FÉNYÉBEN TÜNDÖKÖL Az elmúlt évek korszakváltást jelentenek a hazai örökségvédelemben: lezárult az a közel százéves időszak, amikor szándékosan hagyták pusztulni Erdély épített örökségét. E korszakváltás szép bizonyítéka Fadrusz János alkotásának, a Mátyás-szobornak a helyreállítása, ami történelmi jóvátétel a város magyar közössége számára.

Nem beszélhetnénk erről, ha Kelemen

Hunor nem tekintette volna elsődleges feladatának a Mátyás-szobor restaurálását, hajdani méltóságának visszaadását. Ennek a szimbólumnak a további védelme közügy, és nyilvánvaló számomra, hogy megóvása érdekében erőteljes fellépésre van szükség.

Meggyőződésünk, hogy az RMDSZ elnöke felelős vezetőként és kultúremberként továbbra is elsődlegesnek tekinti ezt a tevékenységet, amelynek következtében a szilágymenyői, krasznahorváti és sárközújlaki református műemlék templom restaurálási munkálatai szerepelnek az idei országos helyreállítási tervben. Köszönetet

mondunk a somlyóújlaki, vedresábrányi templomokon elvégzett munkálatokért is. Isten áldását kérem a további, közösségünk érdekében végzett munkájára.

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere

Hegedüs Csilla örökségvédelmi államtitkár, az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese A REFORMÁTUSOK ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGE IS VÉDELEMNEK ÖRVEND

Segítsd meg népedet, áldd meg örökségedet! (Zsolt. 28,9) Egyházkerületünk tagjai mindig imádsággal fordulnak Istenhez fogyó nemzetünkért és veszélyeztetett örökségeinkért. A zsoltáros gondolatában keressük a velünk küzdő testvéreket. Örömmel nyugtázzuk, hogy a magyarság érdekvédelmi szervezete létrejötte óta odafigyel arra, hogy

4

közösségünknek azok az értékei, amelyek önazonosságát meghatározzák, védelmet kapjanak.

Ezt a figyelmet az épített örökségünk megőrzésében is tapasztaltuk már akkor, amikor Kelemen Hunor először vette át a kulturális miniszteri tárcát.

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke

HUSZONÖT

épített örökség sorsát, az olyan jelentős műemlékek helyreállítását, mint amilyen a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár épülete (hajdanán a Vármegye háza), a zsögödi római katolikus műemlék

templom, a bánffyhunyadi református műemlék templom, a gyulafehérvári érseki székesegyház, a kolozsvári unitárius püspöki székhely, a nagykárolyi piarista rendház vagy Bálványos vára. Ezek a szimbolikus

A CSÍKSOMLYÓI PÜNKÖSDI BÚCSÚ A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZÉVÉ VÁLHAT

1997-ben első alkalommal indultunk el Csíksomlyóra, a búcsúra. Akkor tizenötön voltunk. Csináltattunk a szomszéddal egy fakeresztet, amit most is őriznek a klézsei alapítvány székházában. Azelőtt, hogy elindultunk volna, elmentünk és meggyóntunk, vártuk azt a napot, és kértük a jó Istent, hogy legyen jó idő, s hogy nehogy valahol eltévedjünk. Fontos

épületek szerepelnek az idei helyreállítási tervben. A következőkben olyan személyiségek nyilatkoznak Kelemen Hunor miniszteri munkájáról, akik számára fontosak az erdélyi kulturális értékek.

A GYULAFEHÉRVÁRI PÜSPÖKI SZÉKESEGYHÁZ FELÚJÍTÁSA – VAN JÖVŐNK, HA MEGŐRIZZÜK VALLÁSOS ÉRTÉKEINKET

ez a hely nekünk, mert vallásunk része, s így kell ez maradjon a jövőben is. Nagyon jó tudni, hogy vezetőink gondolnak erre, s hogy a nagyvilágba is viszik a hírét Csíksomlyónak s a búcsúnak, hogy minél többen tudjanak róla, és imádkozzanak a Szűzanyához.

Botezatu Viktori klézsei tanárnő

Öröm számunkra, hogy hitéletünk jelentős műemléke, a gyulafehérvári érseki székesegyház helyreállítási munkálatai folyamatban vannak, és ebben az országos helyreállítási terv révén nagyon fontos szerepet vállalt a Kelemen Hunor által vezetett Kulturális Minisztérium. Egy ilyen jellegű középkori épület megköveteli az állandó megkülönböztetett figyelmet.

Kellő odafigyeléssel, kitartó és szakszerű munkával székesegyházunk visszanyeri hajdani méltóságát. Fontos ez az erdélyi római katolikusok számára és nemcsak, hiszen mindnyájan tudjuk, tapasztaljuk: az a nép, amely képes megőrizni szellemi és tárgyi vallásos értékeit és ezáltal önazonosságát is, annak van jövője szülőföldünkön.

Szász János pápai káplán, kanonok

Akiben megbíznak a hazai kultúra nagyjai Kelemen Hunor kulturális minisztersége többszörösen is kivételesnek mondható.

Elsősorban azért, mert abba a sajnos nem hagyományosnak mondható vonulatba sorolandó, amelyben jelentős értelmiségiek (mint Andrei Pleșu) vagy jelentős művészek (mint Ion Caramitru) vállalják ezt az ország szellemi és lelki életében életbevágóan fontos szerepet.

Másodszor azért, mert a kulturális értékek hanyatlásával, sőt eltűnésével fenyegetett, az értékrendek felborulásával is jellemezhető korunkban a kultúra egészére figyelő s azt felelősen átfogni képes, problémaérzékeny tárcavezetőnek bizonyult.

Ilyen körülmények között nagyon fontos, hogy legyen egy olyan erős kisebbségi politikus, aki nemcsak választások idején ejti ki száján a „kultúra” szót, hanem folyamatosan tesz azért, hogy a kultúránkat fenyegető veszélyeket elhárítsa. Bízom benne, hogy Kelemen Hunor eleget tesz ennek a nehéz feladatnak.

Ebben a tekintetben Kelemen Hunornak a TIFF iránt kinyilvánított közvetlen támogatása a biztonságot jelentette számunkra. Sok-sok év után egy kulturális miniszter végre MEGÉRTETTE, hogy szükséges prioritásnak tekinteni és támogatni Romániának azt a néhány igazán fontos kulturális rendezvényét, amely a hazai értékeket teszi ismertté egy igazi népszerűsítő kampány súlyával.

Kelemen Hunor nemcsak érti, hanem tesz is ezekért a rendezvényekért, a szervezők mellé áll a legnehezebb pillanataikban. Az a diszkrét jelenlét és jóérzés, amely őt jellemzi, egy miniszter estében ritka tulajdonság a jelenkor Romániájában.

Tudor Giurgiu, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója

Székely Csaba drámaíró

Harmadszor pedig azért, mert kisebbségi politikusként másodszor tölti be egy többségi nemzet kulturális miniszteri tisztségét. Nyilván azért, mert professzionalizmusa, tárgyilagossága és mindkét kultúra, illetve az összes többi együtt élő kisebbség kultúrájának alapos ismerete folytán a többségi pártok zöme is elfogadja, sőt a jelenlegi legavatottabb kulturális minisztert látja személyében.

Tudja, hogy a kultúra, a művészetek, a sajátos és egyetemes értékek támogatása az egyik legfontosabb közéleti feladat, mert csak így lehet megőrizni egy ország élő lelkiismeretét.

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivált (TIFF) 2002-ben találtuk ki annak tulajdoníthatóan, hogy Romániában és főként a filmművészetben jelentős kulturális események akut hiányát tapasztaltuk.

Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója

Sok minden fenyegeti az amúgy is mostoha sorsú kultúrát Romániában. Egyik ilyen fenyegetés az újraerősödő nacionalizmus, ami a kulturális élet sokszínűségét, zavartalan működését, szereplőinek szabad önkifejezését és a kisebbségben élők számára fontos értékek megőrzését veszélyezteti.

www.kelemenhunor.ro

Azóta folyamatosan harcolunk a támogatásért és bátorításért, miközben évről évre bebizonyítjuk, hogy rendezvényünk világszerte elismert, fajsúlyos és tetemes méretű esemény.

Rendkívüli módon felháborított a minap, hogy mennyire lesajnálják azt, hogy az európai biztosi tárcák leosztásakor Magyarország a kulturális és oktatáspolitikát kapta meg. Mintha ezek a szakterületek nem lennének elég fontosak, elég előkelőek bárki számára. Szerintem éppen az oktatás, az ifjúság- és a kultúrpolitika a legfontosabb mindenik közösségnek. Ezért rendkívül büszke vagyok arra, hogy nálunk Erdélyben, Romániában, Székelyföldön a nagyon jelentős kulturális miniszteri tisztséget és az ezzel járó fontos feladatokat az egykori költő, lapszerkesztő és rádiós újságíró Kelemen Hunor látja el.

Lövétei Lázár László prózaíró

5

Ami eddig távlati cél volt, most törvénytervezet, konkrét feladat Interjú Kelemen Hunorral az RMDSZ autonómiastatútumáról Miért éppen most? Nem kellett volna várni még a székelyföldi autonómia ügyével?

Az autonómia kérdése a gyulafehérvári nyilatkozat óta ott van minden erdélyi magyar ember fejében. De ha csak a közelmúltat vesszük, akkor is 25 éves folyamatról van szó. Soha nem az volt a kérdés, hogy tudjuk-e, mit akarunk. És az sem volt kérdés, hogy mikor álljunk elő vele, mikor jön el az ideje annak, hogy a román nyilvánosságban normálisan meg tudjuk vitatni. Azoknak, akik kampányfogásnak tartják, elmondanám, hogy Romániában soha nem lenne megfelelő alkalom, hiszen szinte évente van egy-egy választás. Az autonómia-statútumunkat akkor hoztuk nyilvánosságra, amikor tudtuk, hogy a Szövetségen belül lezajlott minden ehhez szükséges párbeszéd. És most meg tudják vitatni? Ráadásul itt van a skót népszavazás is.

Gyorsan tisztázzuk: az autonómia nem azonos a függetlenséggel. Nem kiszakadni akarunk Romániából, hanem azt, hogy a Székelyföldön élők nagyobb beleszólást kapjanak saját ügyeikbe. És azt gondolom, minél erősebb a magyar közösség, annál erősebb az ország is. Tehát ez közös érdek.

Az első reakciók azért eléggé hevesek voltak…

Képzelje el, milyen reakciók lettek volna 10 évvel ezelőtt. Vagy képzelje el, hogy egy miniszterelnök korábban azt nyilatkozza, hogy lehet róla beszélni. Márpedig Ponta miniszterelnök úr ezt mondta, ahogy más kormánytagok is. De hogy az eredeti kérdésre is válaszoljak: két oka van annak, hogy most bocsátjuk vitára az autonómiatervezetet. Az egyik az, hogy egy kongresszusi határozat kötelez minket erre. Tavaszra kellett volna elkészülnie a statútumnak, kicsit meg is csúsztunk vele. De ahogy Deák Ferenc mondta a kiegyezés parlamenti vitájában: „Időnk is volt tehát, de valóban okunk is volt arra, hogy a munkálatot egészben s minden részeiben higgadtan megfontoljuk”. A másik pedig az elnökválasztási kampány.

marad más, mint a jóléti államok demokratikus, de felettébb unalmas hátköznapjait élni. Új kihívások vannak, és ezek – úgy látom – új lehetőségeket teremtenek. Én tehát egy ambiciózus célt javasolok kitűzni: legyen Romániának a tágabban vett régió, azaz egész Kelet-Európában meghatározó szerepe. Teszem hozzá: ehhez távlatilag nagyszerű geopolitikai és gazdasági adottságaink vannak, csak…

Csak? Mi kell hozzá?

Csak az kell hozzá, hogy élni tudjunk velük – meg az, hogy tudjunk újszerűen közelíteni egyes ügyekhez. Például ahhoz, hogy mit kezdünk altalajkincseinkkel.

Rendben van-e az, hogy a kitermelés hasznának nagyobbik fele magánprofitot képez? De hogy egy másik példát is mondjak: Románia komoly szerepet vállal a fekete-tengeri övezet biztonságának a megteremtésében – ami egyfajta kitettséget is jelent. De vajon elegendő ellentételezést kapunk ezért? És aztán itt van Kampánytémává akarják tenni? Nem kockázatos ez? az alkotmány ügye is. Az autonómiaterv bírálóinak egy része Ha arra gondol, hogy kampányidőszakban növekszik a sárdobálás, arra hivatkozik, hogy az nem egyeztethető az alkotmánnyal. De szaporodnak a túlzó, sarkító kijelentések, akkor bizonyosan az. könyörgöm, ki mondta, hogy nem kell új alkotmány? Hát persze, Akkor a nyugodtabb időszakok jobban kedveznek a nyugodt vitának. Az autonómia hogy kell. A alkotmány elfogadása óta azért történt pár dolog De miről is szól az elnökválasztás? Arról, hogy ki milyen országot Romániában, ami miatt érdemes ezt a kérdést is újragondolni. a közösség gyaraképzel el, mi a víziója erről az országról. És ha innen nézem, akkor podását, több helyi nincs jobb alkalom az elkövetkező öt évben, mint a mostani. Mert Gondolja, hogy lehet beszélni nagy közös, országos célokról, döntést és nagyobb miközben azt róják fel nekünk, hogy éppen elszakadni akarunk? elmondhatjuk mi, magyarok, hogy milyen jövőben gondolkodunk – nem csak a sajátunkról, de az országéról is beszélhetünk. Én nem hiszek az előítéletek, a rossz tapasztalatok letaglózó felelősséget jelent – erejében. Nem gondolom azt, hogy ne lehetne szót érteni. Tudom, Értem, de mi köze a Székelyföld autonómiájának Románia jövőjéhez? de kisebb államigaz- hogy nem megy egyik napról a másikra, mert hogyan is lehetne Nagyon is sok. Először is, mint mondtam, nem kiválni akarunk évszázados félelmeket és előítéleteket ily rövid idő alatt leküzdeni? gatást és kevesebb Romániából, hanem erősíteni azt. Másodszor, ha ez megvalósul, az Sok vita lesz erről a koncepcióról, de nincs olyan varázsszer, amelyik bürokráciát is. egy más – szerintem jobb – ország lesz, új alkotmánnyal, más államegyik napról a másikra le tudná bontani a bizalmatlanságot, a régi szervezettel és egy másik mentalitással. De elmondom másként is. rossz beidegződéseket. Az autonómiáról már 25 éve beszélünk, Az elmúlt 25 évben két nagy célt tűztünk ki magunk elé, románok szerepel a Szövetség programjában. A magam részéről csak annyit és erdélyi magyarok. Előbb azt, hogy teremtsük meg a jogállamot, egy működő kérek, mondja el mindenki, ami a szívét nyomja, és hallgassuk meg egymást. Tabuk demokráciát és piacgazdaságot, valamint a kisebbségek nemzeti identitásának nélkül. Nem lesz könnyű, és nem lesz gyors – de talán nem kell újabb két évtizedet megőrzésére vonatkozó törvényes kereteket. Ezeknek a jogi, szabályozási keretei várni arra, hogy a román társadalom megértse és támogassa. nagyon gyorsan kialakultak – más kérdés, hogy belakni ezeket a kereteket, megváltoztatni a mentalitást nem megy egyik napról a másikra.

Egyet áruljon még el. Nem fél attól, hogy a szórványban, interetnikus közegben élő magyarok számára ez nem jelent megoldást? Hogy őket magukra hagyták? És mi volt a másik nagy cél? Van-e ma ilyen egyáltalán?

Nincs okom félni ettől. A Szövetség elmúlt 25 éve arról szólt, hogyan teremtA másik cél pedig az volt, hogy Romániát integráljuk az euroatlanti közösségbe. hető meg minden magyar számára a nyugodt élet Romániában – akármilyen Ez a cél a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozással megvalósult. Ma nincs közegben éljen is. Így lett iskola Déván, magyar napok Kolozsváron vagy magyar ilyen. Románia eljutott valameddig, nem is kicsi ez a teljesítmény. De mi a nagy közös névtábla számos erdélyi településen. Nem akarok hosszú felsorolást tartani, elég, célunk ma? Az elnökválasztási kampány jó alkalom arra, hogy ezt megvitassuk. ha mindenki elgondolkodik azon, hogy élt magyarként öt-tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt – és mi változott azóta. 2005 márciusában hoztuk nyilvánosságra az RMDSZ Ön mit javasol? Mit ajánl Romániának? kisebbségi törvénytervezetét – benne a kulturális autonómiával. Csak a politikai Nem érdemes ebben kishitűnek lenni, a lehetőségek helyett csupán a mai adottsávéletlenen, a kormánytöbbség váratlan elfogyásán múlt, hogy nem szavazták meg. gokat méricskélni. Kétségtelen, hogy a világgazdasági válság után és az ukrajnai Amit akkor gondoltunk, ma is érvényes. És amit nem szavazott meg a parlament, helyzet közepette teljesen más a helyzet, mint 10 évvel ezelőtt. Arról már nem is annak számos eleme nap mind nap megvalósul az RMDSZ kormányzati szerepe beszélve, hogy ma már senki nem gondolja, hogy a történelem „véget ért”, és nem révén. Mert ahogy korábban is mondtam: minden magyar számít. „Mi, romániai magyarok dolgozó, adózó, értékteremtő polgárai vagyunk az országnak, de saját hagyományaink, értékeink, érdekeink és elvárásaink vannak.

A magyarok jelöltjének a legfőbb feladata, hogy ezt tolmácsolja a többségi nemzet felé is.”

„A közelgő választás azért egy jó alkalom az RMDSZ számára, mert lehetőségünk adódik elmondani mindazt, ami az erdélyi magyaroknak fontos, hangsúlyossá válik elképzelésünk Románia sorsával és kisebbségünk jövőjével kapcsolatosan.”

,,A választáson való részvétel által a magyar közösség közelebb kerül mindahhoz, amit a Szövetség már huszonöt éve el szeretne érni.

A magyar államelnökjelöltnek az a feladata, hogy megmutassa, egy erős magyar közösség él Romániában.”

„Kelemen Hunor az ideális államelnökjelölt, ő az a politikus, aki a mindannyiunkat érintő valós gondokról beszél.

Ebben a kampányban olyan jelölt a megfelelő, aki abban tűnik ki, hogy a hazai társadalom jövőjére gondol, nyíltan beszél erről.”

„A Szövetség jelöltjének indulása is azt a célt szolgálja, hogy megmutassuk, értékteremtő polgárai vagyunk Romániának. Ezt az értéket tudjuk felmutatni egy jelöltséggel, valamint azt a sajátos hangot, amelyet ez az érték képvisel Erdélyben és Románia-szerte.”

„Kelemen Hunor hiteles szószólója közösségünknek Európában és a nagyvilágban, szövetségeseink, partnereink ismerik elkötelezettségét, elvszerűségét, mindig az együttműködést és a párbeszédet szorgalmazza.”

Ladányi Árpád,

Kovács Attila,

Seres Dénes,

Balázs Béla,

Szabó Ödön,

az RMDSZ Udvarhelyszéki Területi Szervezetének elnöke

az RMDSZ Fehér Megyei Szervezetének elnöke

6

az RMDSZ Brassó Megyei Szervezetének elnöke

az RMDSZ Szilágy Megyei Szervezetének elnöke

az RMDSZ Szeben Megyei Szervezetének elnöke

az RMDSZ Bihar Megyei Szervezetének elnöke

Verestóy Attila,

HUSZONÖT

Kelemen Hunor a megfelelő államelnökjelölt

Az RMDSZ Nőszervezetének megalakulásakor azt tűztük ki célként, hogy a Szövetség szerves részeként, azt erősítve, az erdélyi magyar nők sajátos igényeit és elvárásait képviseljük mind a politika, mind a közélet különböző színterein.

A szervezet megalakulása óta eltelt egy évben tevékenységünk által hatékonyan hozzájárultunk közösségünk építéséhez, értékeink megőrzéséhez és továbbadásához, egyben támogatva a nők döntéshozatalban való részvételét.

Az RMDSZ Nőszervezete aktívan bekapcsolódott az európai parlamenti választási kampányba is, saját jelölteket állítva a Szövetség listáján, annak érdekében, hogy a nők elvárásai mind a hazai, mind az európai politikai diskurzusban ismertek és megvalósíthatóak legyenek. A jövőben még számos kihívás áll előttünk,

melyek közül az államelnöki választások képezik a következő időszak egyik nagy lehetőségét.

Az elmúlt negyedszázad tapasztalata azt bizonyítja, hogy egyetlen román politikus sem vállalja fel a magyar ügyet, közösségünk sajátos gondjainak megoldását, és éppen ezért szükség van az állandó, hatékony érdekképviseletre és a párbeszédre.

Hisszük, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök eredményesen tudja képviselni és érvényesíteni közösségünk minden tagjának érdekeit, és a Szövetségünk tevékenysége által az erdélyi magyar nők célkitűzései is érvényesülnek.

Biró Rozália, az RMDSZ Nőszervezetének elnöke

Décsei Attila,

Szabó József,

a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke

az RMDSZ Történelmi Máramaros Területi Szervezetének elnöke

„Az RMDSZ államelnökjelöltje jól ismeri a szórványmagyarság problémáit, a Székelyföld sajátos gondjait, de az interetnikus környezetben élő magyarok helyzetével is tisztában van.”

„Elengedhetetlenül fontos, hogy az államelnöki választásokon is hallassuk a hangunkat, egyedül a mi jelöltünk tudja hangoztatni azokat az érveket, amelyek az erdélyi magyarság számára fontosak.”

,,Egy közösség csak akkor létezhet, ha hallatja a hangját. Nekünk, erdélyi magyaroknak olyan jelöltet kell az államelnök-választáson indítani, aki meg tudja fogalmazni céljainkat, aki a többségi nemzet előtt is képvisel bennünket.”

Halász Ferenc,

Pataki Csaba,

Bognár Levente,

az RMDSZ Szatmár Megyei Szervezetének elnöke

Winkler Gyula,

Tamás Sándor,

,,Kelemen Hunor érti és érzi a magyar emberek gondjait, van bátorsága kiállni az igazuk mellett, a szövetségi elnököt a románok is tisztelik, és elfogadják tárgyalópartnerükként.”

,,Kelemen Hunor az RMDSZ elnökeként sokat tett a magyar–román államközi kapcsolatok megerősítéséért, kulturális miniszterként is mindig a magyar emberek érdekeit képviselte.”

Bende Sándor,

Bónis István

az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének elnöke

„Az RMDSZ-nek egy hiteles, megbízható államelnökjelöltje van Kelemen Hunor személyében, akit azért támogatunk, mert bízunk benne, és tudjuk, hogy képviseli az ifjúságot is. A Szövetség jelöltje dinamikus politikus, aki kiáll a magyar ügyért.

az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének elnöke

„Kelemen Hunor komoly, szavatartó, erdélyi értelmiségi, aki képes arra, hogy tekintélyt vívjon ki az erdélyi magyar közösség számára. Fontos az ő jelöltsége, mert ezáltal megmutatjuk, hogy nem gazsulálunk senkivel, hogy a magunk útját fogjuk járni, mert ha nem mi, akkor valaki más fogja saját életünket irányítani.”

az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének elnöke

,,Kelemen Hunor a nyitottság, a szolidaritás és az egyenes beszéd embere. 14 éve az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője, de ugyanúgy szívügye a szórvány, mint Székelyföld, ismeri a Partiumot és Bánságot, otthonának tekinti Közép-Erdélyt.”

az RMDSZ BeszterceNaszód Megyei Szervezetének elnöke

,,Tudjuk, hogy milyen Székelyföldet, milyen Erdélyt akarunk, tudjuk, hogy milyen Romániában akarnak élni az erdélyi magyar emberek, és tudjuk, hogy közösségünk milyen Európában szeretné jövőjét megalapozni – ezeknek a törekvéseknek a szószólója a következő időszakban az RMDSZ államelnökjelöltje.”

,,Kelemen Hunor államtitkárként és kulturális miniszterként is bebizonyította, hogy politikai pályára alkalmas, becsülettel és hatékonyan végzi munkáját, amely által a román értelmiségiek elismerését is kivívta.”

parlamenti képviselo˝, Nagybánya

Az erdélyi magyar gazdák Kelemen Hunort támogatják

Béres István,

az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke

az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke

Egyértelműen közösségünk hasznára válik a magyar államelnökjelölt.

Az RMDSZ minden téren erős képviseletet biztosít, hagyományainkat, értékeinket, elvárásainkat nem a román politikusok, hanem a magyar érdekérvényesítőknek kell elmondani Bukarestben, de helyi szinten is.

Ha napjaink mezőgazdasági viszontagságairól beszélünk, valamint ezek

megoldására alternatívákat szeretnénk találni, akkor mind a hazai támogatásokra, mind az európai uniós pályázási lehetőségekre szükségünk van nekünk, erdélyi magyar gazdáknak. Számunkra nem mindegy, hogy milyen képviselőkön keresztül érjük el azokat a juttatásokat, amelyek elengedhetetlenek az állattenyésztésben vagy akár a földművelésben is. Régiónk, Erdély főként mezőgazdaságilag és a turizmus terén fejlett, a magyar képviseletnek az a feladata, hogy ezt elmondja ott is, ahol a felső döntések születnek.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hitelesen tudja képviselni problémáinkat, elvárásainkat. Állatorvosként ismeri a nagyháztartás velejáróit, annak nehézségeit. Tapasztalata és felkészültsége hiteles politikussá teszi az erdélyi magyar gazdák körében.

Takács József nyárádszentlászlói gazda

Korodi Attila: Mit tanultam Kelemen Hunortól?

www.kelemenhunor.ro

Tíz évvel ezelőtt indultam először az RMDSZ Csíkban tartott előválasztásain parlamenti képviselőnek. Nagyon lelkes, tevékeny és kreatív, de nagyon fiatal, ebből adódóan pedig a kampány rejtelmeiben, működésében kevés tapasztalattal rendelkező emberek segítették a munkámat.

Több ellenfelem is volt, többek között Kelemen Hunor. Emlékszem még a kampány első hivatalos éjszakájára. Amire mi a csapatommal elindultunk kitenni a szerény méretű plakátjaimat, már az egész térség tele volt Kelemen Hunor sokkal látványosabban megtervezett plakátjaival. Kicsit sokkot is kaptunk.

Aztán a pályakezdő státusom ellenére öt vagy hat jelölt közül második helyen végeztem, pontosan Kelemen Hunor mögött. Akkor nem nyertem mandátumot, de beléptem a nagypolitikába.

Miért mondom ezt most el? Mert annak ellenére, hogy azon a bizonyos éjszakán erősen meglepődtem, tanultam is. Megtanultam, hogy az az eredményes, ha az ember minden másod-

percet kihasznál, ha előre gondolkodik, ha proaktív. Kelemen Hunor ez az ember. Előre gondolkodik, tervez, tudatos és céltudatos. Emellett pedig csapatban dolgozik, figyel a körülötte lévő emberekre, a közösségre, amelyért dolgozik, meghallgat az övétől eltérő véleményeket, nézőpontokat is. És így képviseli minden nap az erdélyi és a romániai magyarokat. Ezért jó szövetségi elnök, illetve államfőjelölt, és én ezért fogok rá szavazni november 2-án.

7

Hajrá, Hunor!

Milyen egyetemet végeztél? Állatorvosit, majd filozófiát.

Mi volt a kedvenc tantárgyad? Állatorvosin genetika, filozófián etika.

Fehér vagy kék ing?

Ma kék, holnap biztos fehér.

Farmer vagy öltöny?

Farmer.

Szokott lámpalázad lenni?

Néha igen.

Csináltál már selfie-t?

Csak a családnak.

Hunort kérdeztük Szereted a hétfőket?

Imádom.

Rossz gyerek voltál?

Voltak problémák.

Szívesen beszélsz a korodról?

Nincs ellenemre.

Mi volt az első könyv, amit elolvastál?

Nagyapó mesefája, Ezüst mesekönyv, a kettő közül valamelyik.

Kivel kávézol legszívesebben?

A feleségemmel.

Mikor születtél?

Október 18-án, ősszel.

Hol gyerekeskedtél?

Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Torján.

Szerettél iskolába járni?

Igen.

Mit jelent ez pontosan?

Kisebb-nagyobb csínytevések.

Mi a kedvenc könyved?

Péterfy Gergely: Kitömött Barbár

Sportoltál valamit gyermekkorodban?

Hokiztam.

Most sportolsz?

Néha járok úszni.

Milyen zene megy az autódban?

Jazz, néha klasszikus.

Szereted a nyakkendőket?

Megvagyok nélkülük, de hozzátartozik a munkaruhámhoz.

Mit szeretsz a munkádban?

A mindennapi eredményeket és a távlati terveket.

Mit csinálsz, amikor nem dolgozol?

Próbálom a világot fölfedezni a lányommal, olvasok, a családommal vagyok többnyire.

Mikor voltál utoljára nyaralni?

Az idén.

Mi az utolsó film, amit láttál?

A nagy Gatsby.

Szoktál főzni? Olyankor mit?

Néha igen. Spagettit, pörköltet, főzeléket.

Mi a kedvenc ételed?

Tárkonyos krumplileves.

Fotózol még?

Néha, sajnos kevesebbet, mint amen�nyit szeretnék.

Szereted az állatokat?

Igen.

Mit kívánnál az aranyhaltól?

Egészséget, békét, hosszú életet.

Hegy vagy tenger?

Tenger, hegy, együtt, külön, csak mindkettő legyen.

Szeretsz utazni? Mi a kedvenc városod?

Igen, Firenze.

Miért?

A reneszánsz lenyűgöző. Írsz még?

Sajnos keveset.

Vers vagy próza?

Próza.

Hogy fér meg a család és a munka egy napban? Össze lehet egyeztetni, nincs semmi gond vele.

Szereztél barátokat a politikában?

Igen, de veszítettem is.

Hány órát alszol naponta?

Hat, legfeljebb hét órát.

Hogy bírod ezt a tempót?

Jól, kitűnően.

Miért csinálod?

Ezt választottam.

Huszonöt – Szövetségi tájékoztató. Felelős kiadó: Kovács Péter. Szerkeszti: Debreczeni Hajnal, Könczey Árpád, Románszki Zsuzsa. Fotók: Angyalosi Beáta, Banga Előd, Biró István, Csont Zsombor, Henning János, Kósa Béla, Mihály László, Mediafax. Grafika, design: Idea Plus, Fazakas Botond, Könczey Elemér. Nyomdai munkálatok: Infopress Group. Kiadja az RMDSZ Főtitkársága – 400489 Kolozsvár, Majális utca (Republicii) 60. sz.

Tel./fax: +40–264–590758, e-mail: kelemenhunor@rmdsz.ro • www.kelemenhunor.ro • facebook.com/kelemenhunor.rmdsz

8

HUSZONÖT

Editat de UDMR • Tipărit la Infopress Group

Amikor róla beszélünk, általában csak úgy hívjuk: Hunor. Azokat az embereket szólítjuk keresztnevükön, akik közel állnak hozzánk, akiket jól ismerünk. Az erdélyi magyar emberek jól ismerik Kelemen Hunort. Van, aki már gyermekkorában tudott róla Csíkkarcfalváról vagy éppen Torjáról – a tanárai azt mesélik, hogy jó tanuló, fegyelmezett diák volt, de Hunor mindig bevallja: ő sem szívesen maradt ki a csínytevésekből. Van, aki akkoriban találkozott vele, amikor állatorvosnak tanult Kolozsvárott. Azóta is szereti az állatokat: Charlie kutyájuk, a gyönyörű ír szetter két és fél éve a család tagja. Habár Hunor rengeteget utazik, a filozófiatanulással párhuzamosan megszeretett kincses város, Kolozsvár jelenti Karcfalva mellett számára az otthont: legszívesebben a feleségével kávézik, és ha van egy kis szabadideje, örömmel teszi félre a nyakkendőt, hogy újra felfedezze a világot a lányukkal, Hannával.

A kollégái azért tisztelik, mert egyenes. Mert kitart elvei és ötletei mellett, de mindig meghallgat másokat is: Hunor úgy nyugodt a döntésében, ha tudja, mit gondolnak egy-egy lépéséről az emberek, akik bár nincsenek annyira közel a politikához, az életükre minden fordulat hatással van.

Munkatársai azért szeretik, tisztelik, mert megfontolt, hosszú távra tervez, és vannak céljai. Mert igazán ember: odafigyel, meghallgat másokat, és érez. Azért, mert a felelősség terhe alatt is laza, jó fej és megértő. Mert hiteles. Mert képes megtartani az egyensúlyt az RMDSZben: egyformán közel van mindenkihez. Hunor igazi zsonglőr: úgy egyensúlyozik a politika világa és a mindennapi emberek számára fontos dolgok között, hogy nem hibást, hanem megoldást keres. Ezért hívjuk csak így: Hunor. Mert közel áll hozzánk. Bízunk benne, minket képvisel. Értünk dolgozik.