Székelyföldért

DR. JANKÓ BOTOND: FEJLŐDŐ KÓRHÁZAK ÉLMEZŐNYÉBEN

TÖRÖK ATTILA: EGYEDÜLÁLLÓ ORVOSI ÉS MÓDSZERTANI LÉTESÍTMÉNY

5. OLDAL

6. OLDAL

Székelyföldért HANGOT ADNI A GAZDÁKNAK BUKARESTBEN Kelemen Hunor

10. OLDAL

szövetségi elnök és Tánczos Barna szenátor Csíkkarcfalván

KELEMEN HUNOR:

SZÉKELYFÖLDNEK RENGETEG PÉNZT SZEREZTÜNK FEJLESZTÉSRE TRANDAFIR NORBERT: AZ ÚSZÁS AZ ÉLETE 13. OLDAL

Az elmúlt négy év csíkszéki megvalósításairól faggattuk Kelemen Hunort. A szövetségi elnök, Csíkszék parlamenti képviselője jelentős eredményekről számolt be egy nehéz időszakból, amit a politikai instabilitás és a vissza-visszatérő magyarellenesség jellemzett.

2–3. OLDAL

KELEMEN HUNOR:

2

SZÉKELYFÖLDNEK RENGETEG PÉNZT SZEREZTÜNK FEJLESZTÉSRE Az elmúlt négy év csíkszéki megvalósításairól faggattuk Kelemen Hunort. A szövetségi elnök, Csíkszék parlamenti képviselője jelentős eredményekről számolt be egy nehéz időszakból, amit a politikai instabilitás és a vissza-visszatérő magyarellenesség jellemzett.

ámokfutása csak erre erősített rá.

Ilyen körülmények között kellett talpon maradnunk, törvénytervezeteket elfogadtatnunk.

- Ön mégis azt nyilatkozta nemrégiben, hogy akár egy koalíció is létrejöhet a liberálisokkal.

Egy csíki képviselőnek a sok teendő mellett még a faültetésnek is bele kell férnie

- Jobb ma magyarként élni Romániában, mint négy éve?

a napjába

- Határozottan állítom, hogy jobb!

Nem azt mondom, hogy könnyebb, mindenhol javult az életminőség.

Csíkban például ma már nincs olyan település, ahol ne épült volna, vagy ne épülne jelenleg ivóvíz- és csatornahálózat, alapvető infrastruktúra. Sokat javultak az identitás megőrzésének a feltételei is. Természetesen vannak még dolgok, amelyek bosszantanak, fájnak. Ilyen az Úzvölgye, vagy az, hogy számos meglévő törvényt hiányosan alkalmaznak. Ám fontos, hogy lássuk, milyen politikai kontextusban kellett eredményeket elérni. Mindenképp egy nehéz időszakban vagyunk: 2016 után beszorultunk a kormányoldal és az ellenzék közötti harcba.

Mindvégig folytatódott a magyar kisebbséggel szembeni állami politika lassú átalakulása, Iohannis tavaszi

- Szükség van a politikai stabilitásra Romániában. Ennek egyik letéteményese lehet az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó romániai pártok koalíciója, ebben van benne az RMDSZ is. Nem azt mondtam, hogy így fog történni, hanem azt, hogy ez lenne a kívánatos a politikai stabilitás elérése érdekében. Ám ma még nem tartunk itt, nem adottak ennek a feltételei, hiszen a bizalom szintje nagyon alacsony az RMDSZ és a PNL között.

Azt is látni kell viszont, hogy Erdélyben az önkormányzatokban már több mandátumon keresztül a liberálisokkal vagyunk koalícióban. Mivel nem vagyunk többségben, mindig szövetkezni kell. Ez nem érzelmi kérdés, egyszerűen az érdekérvényesítés logikája követeli meg ezt.

- Miközben az RMDSZ által vezetett önkormányzatokban rend van, Bukarestben káosz uralkodik, több helyen is megfogalmazta ezt az elmúlt idő-

szakban. Hogyan látja ezt a koronavírus-járvány kitörése után fél évvel?

- A kormány az elmúlt félévben folyamatosan kapkodott, nem voltak megoldásai. A járvány idején nekünk nem lehet más feladatunk, mint biztonságban tudni közösségünket.

Foglalkoztunk az emberekkel, beszélgettünk velük, felkerestük az időseket és a rászorulókat, akiknek vásároltunk, házhoz vittük az ételt. Amikor Bukarestben nem találtak megoldást, akkor a magyar kormány az RMDSZ kérésére hihetetlenül gyorsan segített, és több kórházat ellátott egészségügyi felszerelésekkel. Ez mind azt mutatta, hogy ahol mi vezetjük a településeket, ahol erős önszerveződő közösségeink vannak, az embereket hamarabb biztonságba tudtuk helyezni. Közben folyamatosan tájékoztattunk magyarul, gyorsan és hitelesen. A végzős diákoknak megszerveztük anyanyelven a távoktatást. Ebben a krízishelyzetben tehát helytállt a Szövetség!

- Hargita megyében sok fejlesztés zajlott. Mivel járultak ezekhez hozzá a csíkszéki törvényhozók?

- Jó szakembereink vannak a frakcióban, a költségvetési bizottságban is, a frakció méretéhez képest jó az érdekér-

Gazdaságélénkítő programot indítottunk, hogy versenyhelyzetbe hozzuk a kistermelőket

vényesítő képességünk. Székelyföldre is rengeteg pénz érkezett olyan beruházásokra, amelyek az itt élők javát szolgálják. Gondoljunk akár az iskolákra, óvodákra, uszodákra, akár arra, hogy a kórházaknak szánt pénzeket is emelni tudtuk. Kollégáimmal mindig a megye igényeihez igazítjuk a prioritásainkat. 2018 végén eldöntöttük, hogy a következő 2 évben az egészségügy élvez elsőbbséget, ehhez próbáltunk költségvetési forrást hozni. Sikerrel jártunk, egyre nagyobb az ellátórendszer Csíkban, ritkán kell kezeléssel Marosvásárhelyre vagy Brassóba menni.

- Gazdaságélénkítő program indult Erdélyben a magyar kormány és az RMDSZ partnerségének köszönhetően. Milyen segítséget jelent ez a csíki és a megye más részein élő kisgazdáknak?

- Az a logika vezérelt bennünket, hogy egyrészt a kistermelőket Székelyföldön versenyhelyzetbe hozzuk, másrészt segíteni tudjuk azokat a nagyvállalkozásokat, amelyek a felvevő piacot és az értékesítést biztosítják.

A román állam sajnos megakasztotta ezt a programot, de reméljük, hogy a választások után folytatni tudjuk, kibővítve, immár a Partiumban is.

- A Székelyföldi Jégkorong Akadémia létrehozása az Ön nevéhez nagyban kötődik. Mit jelent ez a beruházás Csíkszéknek, Erdélynek?

- Régi terv, hogy legyen utánpótlásnevelő intézmény. A hoki kiváló sport, amely elhinti a gyermekekben a csapatjáték magvát, és a régió identitástudatához is hozzátartozik. Egy

ilyen létesítmény meg tud mozgatni egy kisrégiót, és messze túlmutat a jégkorongon, például a vendéglátást is új lendületbe hozza. Ezen kívül elindítottuk az ökölvívást is, épül Gyergyószentmiklós határában az ökölvívó akadémia. Ez lesz a másik sikersztori!

- Újabb képviselői mandátumért indul. Milyen tervekkel vág neki a következő négy évnek, mit kell még megvalósítani Csíkszéken?

- Tovább kell fejleszteni a térséget, szükség van modern közúti, vasúti, légi infrastruktúrára, például autópályára.

Az egészségügy fejlesztése a másik nagy prioritás, és az oktatási rendszerünket is javítani kell. Az emberek érzik, a csíki csapatra számítani lehet, ezért folytatni kell, folytatni fogjuk a munkát!

Magyarország kormányának támogatásával fellendítettük a székelyek kedvenc sportját, a hokit

3

4

EGY CSAPATBAN A POLGÁRMESTEREKKEL, TANÁCSADÓKKAL Helyi problémák megoldásával országos kiírásokat tesznek jobbá a szakpolitikusok, akik mögött megfelelő szakmai háttér áll.

Csák László szerint, a sikernek az a kulcsa, ha mindenki azzal foglalkozik, amihez a legjobban ért

ltalában a tanácsadók formális, bürokratikus szempontok szerint végzik a munkájukat, a Planificatio Kft. munkatársai viszont személyes kapcsolatra törekszenek ügyfeleikkel – mutatott rá Csák László. A cég vezetője hozzátette, bizalmi viszonyban vannak ügyfeleikkel, akik a sikerük lehetőségét bízzák rájuk. Ezért a módszerük az, hogy először megnézik, milyen fejlesztésekre lenne szükség, és az alapján keresnek pályázati forrásokat.

Á

Az elmúlt időszakban felmerült igényekre mind sikerült kiírást találniuk, így több településen is nagyon jó minőségű közvilágítás-korszerűsítés valósulhatott meg, egészségházak létesítésére is pályáztak, illetve közreműködésükkel modern tűzoltóautókkal, felújított, biztonságossá tett kultúrotthonokkal is gyarapodtak a Hargita megyei községek.

A vállalatvezető magyarországi születésűként jól boldogul a romániai admi-

Böjte Csongor-Ernő polgármester, Csíkdánfalva

nisztrációban, a nyelvet megtanulta, a jogrendet megismerte. Romániát ilyen szempontból az jellemzi, hogy túl van szabályozva a rendszer. Ebből adódik, hogy vannak elakadások, de ugyanakkor sokkal rugalmasabbak a megoldáskeresésben, ha az szakmailag megalapozott.

Ha meg akarnak oldani egy problémát, arra kapnak megoldást. „Itt minden pályázat úgy készül, hogy lehetetlen, de megoldjuk” – vallotta be Csák László.

Kifejtette, előfordulnak a kiírásokban jogi következetlenségek is, olyankor szakmailag is megalapozott tudással a politikusok tisztázzák azokat Bukarestben. Legutóbb a földgázhálózat

kiépítésére vonatkozó kiírásban volt jogi hézag. A problémát azonosították, átbeszélték, és Tánczos Barna képviselte az ügyet a minisztériumban.

Munkája révén kaptak egy hónap hosszabbítást az önkormányzatok, így le tudják adni dokumentációjukat – ellenkező esetben a megyéből, sőt, az országból senki nem tudott volna élni a lehetőséggel. Tehát egy helyi probléma megoldásával az egész országos pályázati kiírást jobbá tették. A tanácsadó véleménye szerint, a sikernek az a kulcsa, ha mindenki azzal foglalkozik, amihez a legjobban ért – legyen az polgármester, tervező, tanácsadó vagy szakpolitikus.

Amire leginkább büszke A Leader-stratégiai tervekre nagyon büszke a szakember, amelyek nem egy-egy megvalósítást jelentenek, hanem támogatási rendszerek közös megalkotását. Ez akkor indult, mikor még Tánczos Barna államtitkár volt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumban. Eredetileg a központi kiírásokat akarták országos szinten elérhetővé tenni, de közösen sikerült megmutatniuk, hogy helyi szükségletekre is lehet jó pályázati kiírásokat kitalálni.

A csíkszéki falvak egyik legnagyobb kihívása a földgázhálózat kiépítése. A felcsíki kistérség öt települése – Csíkmadaras, Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkszenttamás és Csíkszentdomokos – közösen nyújtott be pályázatot egy állami támogatási lehetőségre, amellyel a gázhálózat megépítésére és korszerűsítésére szeretnénk finanszírozást nyerni. Amennyiben sikeres lesz a pályázatunk, közel 63 millió lejből 86 061 méter gázvezetéket fek-

tethetnénk le a térségünkben, valamint több mint ötezer háztartás rácsatlakozását kívánjuk megvalósítani. Ezt a lassan két évtizede stagnáló problémát a csapatmunkának köszönhetően tudtuk kimozdítani a holtpontról. A polgármester kollégák és hivatalok munkatársai, valamint a konzulens és tervező cég mellett Tánczos Barna és Kelemen Hunor is nagy segítségünkre volt, nélkülük mindez nem valósulhatott volna meg.

FEJLŐDŐ KÓRHÁZAK ÉLMEZŐNYÉBEN

5

Dr. Jankó Botond plasztikai sebész szakorvos a külföldi képzések után is itthon akart praktizálni.

- Mit jelentett önnek egy egyetemi orvosi központból vis�szatérni Csíkszeredába, egy kisvárosba? Visszalépés vagy lehetőség ez egy fiatal plasztikai sebész szakorvosnak?

- A visszatérésre mindenképp, mint lehetőségre tekintettem és tekintek, egyrészt, mert a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház a legjobb úton halad afelé, hogy hármas besorolásból kettes kategóriájú kórházzá váljon.

Másrészt azért látom ebben a lehetőséget, mert a nagy egyetemi központokban nagyon sok rezidens dolgozik, nagyon kevés munka jut egy főre, ezzel szemben a kisvárosi kórházakban nagyon sok a munka. A csíkszeredai intézmény, országos szinten a fejlődő kórházak élmezőnyébe tartozik, és egy ilyen jól felszerelt, „előretörő” kórházban, mint a csíkszeredai jó dolgozni, csak a megfelelő munkaerő kell.

- Hány év után jött vissza, milyen körülmények fogadták itt?

- Tizenegy év után tértem ide vis�sza, de már harmadéves rezidensként

felvettem a kapcsolatot a csíkszeredai kórházzal, 2016-tól bejártam ide ügyeletezni, segítettem a szakterületemhez kötődő tevékenységekben. Én úgy indultam el, hogy orvosként itthon a legjobb érvényesülni, hiszen a környezetemet tudom így segíteni, annak a közösségnek a tagjait, amelyhez én is tartozom. A pályafutásom során sok lehetőség adódott kint maradni külföldön, én ezeket a lehetőségeket arra használtam fel, hogy tanuljak, képezzem magam. Voltam továbbképzésen Belgiumban, Franciaországban, Szerbiában, Dél-Koreában, de mindvégig tudtam, hogy haza fogok térni, és itt fogok dolgozni. Orvosként is lokálpatrióta vagyok, szeretem ezt a vidéket, mikor messziről érkező orvoskollégáim idejönnek és csodálják a táj természeti szépségeit, jól esik a dicsérő szavaikat hallani. Úgy látom, hogy manapság mintha több fiatal volna ebben a városban, reggelente munkába jövet nagyon sok diákkal, tanulóval találkozok. Ugyanakkor az egyetemi éveim alatt sok infrastrukturális fejlődés is történt a városban, ezek mind azt jelzik, hogy van itt jövő. A kórházban is egyre több

fiatal orvoskolléga dolgozik, csak az én korosztályomból heten-nyolcan jöttünk vissza, köztük van belgyógyász, gyereksebész, kardiológus és onkológus is, tehát ezen a téren is adottak a megfelelő körülmények.

- Az ön generációjába tartozó orvosok szerint milyen a csíkszeredai kórházban dolgozni?

- Mi, azok az orvosok, akik most visszajöttünk ide egy nagyon összetartó társaság voltunk. A rezidensvizsga után mindenki elfoglalta az új állását, és ez még jobban megerősítette a kórházat azáltal, hogy egy olyan fiatal csapat érkezett ide, akik között megvolt már a harmónia, a jó orvos-orvos kapcsolat, és sokkal hatékonyabban tudjuk segíteni egymás munkáját. Ez egy pluszt jelent a kórháznak, ahogyan az is, hogy ezek az orvosok nagyon szeretnek dolgozni.

AMIKOR KÖZÖS A CÉL Mindig kész a nevét adni a kórház fejlődését szolgáló ügyekhez dr. Adrian Dobrica csíkszeredai mellkassebész.

- Mi a véleménye a székelyföldi politikusokról, van különbség a magyarságot képviselő, illetve a többi pártok politikusai között?

- Gyakran látni önt politikusok társaságában, legyen szó kórházi fejlesztések átadásáról, vagy a fejlesztéseket előkészítő tárgyalásokról, szakmai tanácskozásokról. Mi az ön véleménye a politikusokról általában?

- Nekem pozitív véleményem van azokról a politikusokról, akik a közösség javára politizálnak, és nem önös érdekeiket helyezik a közösség szolgálata elé. Nekem elsősorban azok a politikusok szimpatikusak, akik tevékenyen részt vesznek annak a közösségnek az életében, amelyik megválasztotta őket.

- Igen, nagy különbség van a magyar közösséget képviselő és a román közösséget képviselő politikusok között, mint ahogy a magyar és a román közösségek között is különbségek vannak civilizáció tekintetében és a székelyföldi közösségek általában előrébb tartanak az ország többi részéhez képest. Tetszik, nem tetszik – ez tény, és nekem is ez a személyes véleményem. Természetesen többféle magyarázat van arra, hogy ez miért alakult így. Erdélyben van egy jelentős vallási kultúra is, amely nagyban hozzájárult a különbségek kialakulásához. Igen,

több száz éves különbség van, vehetjük történelmileg vagy másképpen is.

Genetikai különbségek is vannak, nem ugyanazok a génjeink, és ez visszaköszön itt is. De ezért a fejlődésbeli különbségért nem hibás a mostani román közösség, ez az ő öröksége.

Ahogy a közösségek mások, úgy a politikusaik között is megvan ez a minőségbeli különbség. Nekem mindig is kitűnő volt a kapcsolatom az RMDSZ-es politikusokkal, én is egy szavatartó ember vagyok, és ugyanezt tapasztaltam a részükről is valahányszor kapcsolatba kerültünk. Amikor valamit sikerült közösen tennünk ennek a kórháznak a fejlődéséért, természetesen vállaltam, hogy együtt mutatkozzak, fotózkodjak politikusokkal, miniszterekkel, hiszen mindez

egy közös cél érdekében, a közösség javára történt. Mindig kész vagyok arra, hogy a közösség érdekében, a kórház fejlődését szolgáló ügyekhez a nevemet adjam, ha ezzel segíthetek. Én a kórházat képviselő személyként vagyok kapcsolatban a politikusokkal, más közös ügyünk nincs. Vannak törvények, amelyek szabályozzák a kórházak fejlesztési lehetőségeit, mi megfogalmazzuk a kórház részéről igényeinket, és a politikusok megkeresik erre a finanszírozási forrásokat.

Másképp nem lehet, így működik ez a rendszer. Elmondhatom, hogy valahányszor kérésekkel fordultunk a szövetség politikusai felé, mindannyiszor megoldást kerestek a problémára, nem csak az ígéretekkel maradtunk. Így van ez rendjén!

EGYEDÜLÁLLÓ ORVOSI ÉS MÓDSZERTANI LÉTESÍTMÉNY Korszerű eszközök, képzett apparátus, összetett szolgáltatás – ezeket biztosítja a csíkkarcfalvi Orvosi és Metodikai Központ azoknak, akik felkeresik a létesítményt.

részletezte Török Attila. Akinek meglátása szerint nem jelent konkurenciát a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznak a karcfalvi központ, inkább kiegészíti annak az infrastruktúráját.

6

csíkkarcfalvi Orvosi és Metodikai Központ ötletét a Székelyföldi Jégkorong Akadémia hívta életre, a cél az volt, hogy a jégkorongozók minden ellátást megkaphassanak egy helyen. Ne csak az edzésmunkát tudják elvégezni, hanem az esetleges sportsérülések utáni rehabilitációt is – úgy a gyerek, mint a felnőtt sportolók – mutatott rá Török Attila. A tavaly átadott létesítmény igazgatója hozzátette, ezáltal követni tudják a sportolók gyógyulását, és elősegíthetik a minél gyorsabb visszaállásukat a sportba. A létesítmény adottságait látva úgy ítélték meg, hogy a sportolókon túl a környékbeliek kezeléseit is meg tudják szervezni. Mostanra többen megismerték a szolgáltatásaikat, és egyre bátrabban élnek azokkal.

A

EMLÉKEZETES GYÓGYULÁSOK, VISSZAJELZÉSEK Volt olyan székely jégkorongozó, akinek minimum hat-nyolc hetet javasoltak a felépülésre, a karcfalvi központban viszont két hét alatt annyit javult az állapota, hogy visszaállhatott újra a pályára.

Külföldi sportolók meglepődtek a karcfalvi központban kapott rehabilitáció – fizioterápia, gyógytorna, edzőterem – minőségén, szervezettségén.

Páciensük volt olyan tinédzser lány is, akinek a rossz diagnózis és a félrekezelés miatt teljesen rossz irányba haladt az egészségi állapota. A Karcfalván kapott kezelés hatodik hete után már megszűntek a panaszai, nem zsibbadtak a karjai, tudott éjszaka aludni.

Olyanra is volt példa, hogy egy beteg alig tudott közlekedni, ketten támogatták be az intézménybe, egy hét kezelés után pedig már egyedül járt, autót vezetett.

Kérésünkre a központ szerkezetét is ismertette az intézményvezető: az orvosi és a metodikai, módszertani rész között van egy wellness-részleg is. A medenceteret szaunával, jakuzzival, feszített víztükrű medencével használják egyrészt a gyógytornászok, akik ott kezdik el a rehabilitációt, a vizes gyógy­tornát, emellett a sportolók rekreációs célokkal veszik használatba, míg a nagyközönség wellnessként használta, míg a járványhelyzet miatt be nem kellett zárni. A módszertani, metodikai rész Romániában, de egész Kelet-Európában is egyedülállónak számít felszereltségét tekintve. Ott ugyanis a sportolóknak a száraz felkészülésére, fizikai és technikai készségeik fejlesztésére, valamint a regenerációjuk elősegítésére van lehetőségük.

A nagyon modern és jól felszerelt edzőteremben nemcsak egyéni edzőtermi foglalkozásokat tartanak, hanem csoportos tornát, gyógytornát, jógát, spininget is.

Az orvosi részlegen több szakorvos is rendel, akiknek korszerű eszközök állnak a rendelkezésükre. Kardiológussal, belgyógyásszal, fizioterápiás szakorvossal, dietetikussal is konzultálhatnak az élsportolók és környékbeliek Csíkkarcfalván. A kardiológus szakorvosok terheléses EKG-vizsgálatot tudnak végezni az ergospirométerrel, amellyel elsősorban a sportolók fizikális állapotát, állóképességét mérik fel a be- és kilélegzett gázok alapján. Emellett az In-body testösszetételt elemző berendezés többek között a testsúlyt, az izomtömeget, a zsírtömeget, a víz és ásványi anyagok mennyiségét méri a szervezetben, illetve személyre szabott javaslatokat is ad – ezt a dietetikus és a fizioterapeuta is használja. A központ modern ultrahangkészülékével pedig nemcsak egy hasi- vagy szív-ultrahangot lehet végezni, hanem teljes doppler-ultrahangvizsgálatot is –

Kiemelte, hogy habár valóban hiánypótló eszköztárral dolgoznak, de azok mit sem érnének jó szakemberek nélkül. Emiatt is büszke arra, hogy emberileg és szakmailag is kiemelkedő csapatot sikerült összeállítaniuk.

Van olyan orvos, aki külföldről tért haza, és gyógytornászuk, aki nagyvárosból érkezett Karcfalvára.

Az asszisztensek képzettek, felkészültek, gyógytornászaik folyamatosan képzik magukat – tájékoztatott.

Mint megtudtuk, a sportolók közül elsősorban a jégkorongozók fordulnak a központhoz, de labdarúgóknak, futóknak, triatlonosoknak is nyújtottak már segítséget, hiszen mindenféle sportsérülés utáni rehabilitációt el tudnak végezni. A jégkorongozóknál gyakoriak a térd és vállsérülések, kulcscsonttörések, szalagszakadások. Ők a műtétek után a központban sokoldalú kezeléssel élhetnek, lehetőség van vízitornára, elektro- és magnetoterápiás kezelésekre, masszázsra edzőtermi foglalkozásra. Vagyis egy műtét után lévő sportoló a felépüléséhez szükséges összes lépcsőfokon végig tud haladni egy helyen egész addig, míg sportspecifikusan tud készülni a módszertani, metodikai teremben, majd visszatérhet a játékba.

A külsős betegek elsősorban a térségünkben is népbetegségnek számító gerincfájdalmak, gerincproblémák, gerinc­ sérvek, derékfájdalmak miatt keresik fel a központot. Általában fizioterápiával, gyógytornával próbálják meg enyhíteni a fájdalmakat, és jó esetben elkerülni a műtéti beavatkozást. A balesetek utáni rehabilitáció is gyakori a létesítményben: akik rögtön felkeresik őket, azoknak gyorsabb és eredményesebb a felépülésük, akik a baleset után kivárnak hónapokig, azoknál nehezebb a gyógyulást elősegíteni – tisztázta Török Attila.

TÁNCZOS BARNA:

CSALÁDI DÖNTÉS VOLT AZ ÚJABB MANDÁTUM

Harmadik mandátumára készül Tánczos Barna, a száguldó szenátor. Hétfő reggel még Csíkszentkirályon ébred, napközben már Bukarestben dolgozik, szerda este pedig jó eséllyel Karcfalván találkozunk vele.

Családról, hivatástudatról, a gazdálkodás szeretetéről kérdeztük. Meg arról, hogyan lehet egy félig távkapcsolati házasságban életben tartani a tüzet.

a telefonos beszélgetés részemről a minimum, amit az emberi viszonyokban szükségesnek tartok. Valószínű, hogy ennek köszönhetően tudtam megtartani úgy a székelyföldi, mint a bukaresti több évtizedes kapcsolataimat. Egy román közmondás szerint azok a szemek, amelyeket sokáig nem látnak, feledésbe merülnek. Ezt teljes mértékben igaznak gondolom, főleg a mai digitális, messengeres, személytelen világban.

Ugyanakkor ezt a hangra is igaznak tartom, ha valakivel nem beszélsz sokáig, azzal az emberrel a kapcsolat kihűl.

A szenátor szívesen

- A család hogyan viseli a távollétét?

folytatná azt a munkát, ami a székelyföldi

- Hogyan indul a hét?

emberek, gazdák támogatásáról szól

- Hétfő reggel 6.30-kor kel az egész család, és semmiképp nem maradhat el Szidivel, a feleségemmel a közös kávé. Nem vagyok egy nagy kávés, mézzel és sok tejjel iszom, úgy kell nekem elkészíteni, mint a babáknak (nevet), sőt, kávé és kávé között sem igazán tudok különbséget tenni, de ennek a rítusnak nem is a koffein a lényege, hanem az, hogy mielőtt elutaznék, együtt töltünk fontos perceket.

Aztán autóba be, és irány Bukarest.

- Mivel telik a hosszú út?

- Telefonálással (felkacag), éppen ezért nem is szeret velem utazni senki, nem vagyok egy jó útitárs. Akad, hogy 3-4 órát telefonálok az autóban. Ez része egyébként a munkastílusomnak is, nem igazán szeretem az emailes, smses, üzenetes kommunikációt, ha nem is tudok személyesen találkozni valakivel,

- Két, legtöbb három éjszakát alszom Bukarestben, de a gyerekeknek persze hiányzom, mint ahogy ők is nekem.

Gergő 15 éves, Csanád 13, az idő eltelt, egy-egy parlamenti ciklus centikben is mérhető, Gergő lassan ugyanolyan magas, mint én, és Csanád is iparkodik utána. Választásról választásra látszik, hogy mit jelent az a négy év mandátum, amit részben a fővárosban töltök, mostanra a negyedikes kisfiamból nyolcadikos, végzős legény lett, aki készül a líceumba. Ezek hamar elrepülő évek. A közösségi életben való feladatvállalásnak talán ez a legnagyobb ára, hogy a gyerekeimet nem látom minden nap.

- Az indulás az újabb mandátumért közös családi döntés?

- Ilyenkor az ember mindent mérlegre tesz, úgy a pozitívumokat, mint a

negatívumokat. Egy közösségi szerepvállalás nem egyszerű kérdés, mert ez nem magánügy, hiszen elsősorban nem rólam szól – az RMDSZ-ben mi csapatban dolgozunk. Fontolgattam korábban, hogy inkább itthon vállalnék tisztséget megyei tanácselnökként, ám a polgármester kollégák azt kérdezték, „de Barni, kire hagysz minket, ki fog nekünk segíteni Bukarestben?!”. Persze a döntésnek van családi vonzata is, most már a gyerekekkel is megbeszéljük ezt a kérdést, mert már akkorák, hogy a családi döntésben ők is részt vesznek. És a család azt mondta, még egy négyéves mandátum belefér, én meg szívesen folytatnám azt a típusú munkát, ami a székelyföldi emberek, gazdák támogatásáról szól, és arról a bukaresti lobbiról, aminek eredménye sok millió lejben és sok millió euróban mérhető a csíki önkormányzatok szintjén.

- Beszéljünk a kulisszatitkokról, meséljen a lobbiról! Hogyan zajlik, mit jelent, lássunk bele kicsit mi is a munkájába.

- Érdekérvényesítésnek is hívhatjuk.

Politikai, illetve szakmai, de sokszor személyes adok-veszek. Személyes kapcsolatokon, kéréseken, megegyezéseken alapul sokszor, hogy Székelyföldre hogyan, mennyi pénz, fejlesztés jön, vagy az, hogy milyenek lesznek a jövendőbeli támogatások és pályázati kiírások. De ehhez valóban komoly, bizalmi, akár baráti kapcsolatok kellenek.

Nekem ezek megvannak, és ezeket szeretném tovább működtetni, a székelyföldi önkormányzatok, fejlesztések érdekébe állítani.

7

A gyermekeknek biztosítani szeretnék, hogy a szülőföldjükön tudjanak tanulni, majd karriert építeni

- A politikusok többedik mandátumánál az emberek egy része azon gúnyolódik, hogy nem tudják elengedni a bársonyszéket.

- Persze, meg hogy ott kell üljenek a húsosfazék mellett. Tudom. De elmondom, hogy megy ez a fővárosban.

A bukaresti adminisztráció nagyon furcsa, azzal az anekdotával lehetne érzékeltetni, amikor a prímás az este végén, pénzosztáskor azt mondja a bőgősnek, hogy neked is jár, de nem jut. Romániában elvileg mindenkinek jár pályázati pénz, csak tudjuk, látjuk, hogy sokszor nem jut. Ilyenkor ahhoz, hogy például egy sportcsarnok megépüljön, vagy hogy a Hargita megyei kórháznak több tíz milliós támogatás jusson, vagy hogy számunkra olyan fontos sportra, mint a jégkorong, adjanak, tényleg olyan személyes kapcsolatokra van szükség, amelyekkel befolyásolni lehet a döntéseket.

Sokszor több évtizedes viszonyokra, amelyeket egy mandátumnyi idő alatt

8

Kollégaként beszélget a mezőgazdálkodókkal Tánczos Barna

lehetetlen kiépíteni. Tehát lehet, hogy néhányan úgy érzik, hogy sok a három mandátum egy szenátornak, de az ilyen kapcsolati tőkére nagy szükség van. Ugyanakkor lehet akár szidni is az RMDSZ-t, hogy politikusai bárkivel együttműködnek, de nekem tényleg rengeteg jó ismerősöm és kollégám van kivétel nékül minden politikai pártban, minisztériumban, ügynökségben és hatóságnál egyaránt.

- Csíkszentkirályon született, mai napig ez a családi székhely. Mit jelent Önnek Csíkszentkirály?

- Az, aki vagyok, és amilyen vagyok, elsősorban a szüleimnek köszönhető, másodsorban pedig a közösségnek, amelybe belenőttem, amely formált, így mondhatom azt, hogy Csíkszentkirály mindent jelent, ami vagyok. Örülök, hogy ezt az érzést sikerült átadni a fiaimnak is, hogy nekik is Csíkszentkirály a világ közepe. Örülök annak is, hogy Székelyföld meg tud adni nekünk

mindent, ami az érvényesüléshez szükséges, hogy itt teljes, tartalmas, boldog életet lehet élni. Székely falvaink még mindig a legegészségesebb keresztény értékrendet nevelik belénk, gyerekeinkbe, és azt gondolom, erre hatalmas szükség van a mai zűrzavaros világban.

- Az ön mentorálásával működő Székelyföldi Jégkorong Akadémiánál is arra törekednek, hogy az itt nevelkedő gyermekek a szülőföldjükön tudjanak tanulni, a családjuk kötelékében maradni, és később itt karriert építeni.

- Ez volt az alapításkor és ma is ez a célunk a munkatársaimmal, hogy olyan körülményeket teremtsünk Székelyföldön, amelyek lehetővé teszik az itthoni tanulást, fejlődést, és nem kényszerülnek arra a családok, hogy tizenévesen, a legérzékenyebb korban el kelljen engedni a kamaszokat a boldogulás miatt.

- Nem titkolta a betegségét, azonnal nyilvánosságra hozta.

A szakmai rendezvények nagy segítséget jelentenek a térség gazdálkodói számára

- A tünetek észlelése után eldöntöttem, hogy leteszteltetem magam.

Amíg bizonytalanságban voltunk, a családból senki nem ment ki a kapun, hiszen a felelős magatartás azt diktálta, hogy senkit nem hozhatunk veszélyhelyzetbe. Kétségtelen, hogy sok emberen enyhe tünetekkel vonul át a vírus, de ennek ellenére mások megfertőzése óriási kockázat, ilyenkor az a legfontosabb, hogy maradjunk otthon. Senki nem tudhatja, hogy esetleg milyen maradandó károsodást szenved valaki a fertőzés által. Ez egy új betegség, nem tudhatjuk, kinél mivel járhat.

- Gazdálkodik, mennyire van erre mostanában ideje?

- Számomra kikapcsolódás az a félóra, óra, amikor ki tudok menni a farmra megnézni az állatállományt, ilyenkor elbeszélgetek az ott dolgozó kollégákkal, és gyönyörködöm a tenyészállatokban. Semmivel sem ér többet a szenátor marhája a piacon, mint másé, muszáj nekem is szép jószágot nevelni, hogy eladható legyen, nem terem jobban a föld a politikusnak, a szabályok pont olyan szigorúak és kegyetlenek számomra is, mint a többi gazdatársamnak. És pont úgy meg kell küzdjek én is a családi gazdaság fenntartásával, mint a többi székelyföldi gazdálkodó.

- Szívén viseli a székelyföldi gazdák boldogulását, úgy is tartják számon, mint mezőgazdasági szakpolitikust.

Számos gazdafórumot szervezett mindkét mandátuma alatt, képzéseket, pályázati ismertetőket. A gazdák bizalommal fordulnak Önhöz?

szentkirályi gyermek. Persze emellett tanulni is kellett becsületesen. De jártunk takarni, szénát hordani, disznót tartottunk, tyúkot, nyulat, mindent, ami egy vidéki gazdaságban meg kell legyen. Valószínűleg ekkor alakult ki bennem a feltétel nélküli szeretet az állatok iránt, mert tényleg szeretem a mezőgazdasági munkát, és számomra a legszebb, legérdekesebb mai napig.

- Nehéz heteken van túl, elkapta a koronavírust. Hogyan élte meg?

- Azt hiszem, a gyerekeim szenvedtek a legjobban, hiszen rájuk emiatt 14 nap karantén várt. Mikor lejárt, a barátok a kapu előtt várták őket, hogy ismét találkozzanak. Én nagyon meglepődtem, hogy ekkora visszhangja van egy közéleti szereplő megbetegedésének. Ha már megtörtént, ennek a hírét szeretném pozitívra fordítani, és mindenkit arra kérni, aki átesett a betegségen, hogy menjen el vért adni, hiszen ezzel életeket menthetünk. Én megtettem. Célirányosan adhatunk vért, nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a csíkszeredai vagy székelyudvarhelyi véradó központhoz kerüljön.

- Kollégaként, gazdatársként beszélgetünk. Megvitatjuk a mindennapos problémáinkat, a betegségeket, az elhullást, a szárazság okozta károkat, egyik vagy másik növényi kultúrának az előnyeit, hátrányait, mert tapasztalatból tudunk egymásnak véleményt mondani. De legalább ilyen fontosnak tartom, hogy Bukarestben, ha államtitkárral, miniszterrel kell tárgyalni a székelyföldi gazdák érdekében, személyemben nem egy elméleti mezőgazdasági szakember tárgyal, aki csak tankönyvben látott marhát, hanem egy gazdálkodó. Sokkal inkább ismerem a kis családi gazdaságok problémáit, mint bárki a minisztériumban.

- Nem keveri össze a pityókát a rozzsal.

- Azt biztos nem! (kacag) A szüleink már gyerekkorunktól kezdve beleszoktattak a mezőgazdasági munkába engem és az öcsémet is. Inkább tehenet vettek, mint tejet, és ahhoz, hogy a háztartásból ne hiányozzon a tejtermék és a hús, pont úgy kellett mi is dolgozzunk, mint a többi csík-

Támogató családi háttér nélkül nem érdemes közösségi szerepet vállalni

- A végére egy személyes kérdés. Hogyan lehet egy részben távházasságot életben tartani, jól működtetni? Mi a titka?

- Nem tudok elégszer hálát adni az Istennek, hogy ilyen megértő feleségem van, akinek köszönhetően komoly közösségi szerepet tudok vállalni. Mert családi háttér és támogatás nélkül fölösleges is lenne, és nem is lehetne ilyen komoly szinten csinálni. Láttam nagyon sok válást, sok házasság és család ment tönkre egyik vagy másik házastárs távolléte miatt.

Szidivel szerencsére mindent meg tudunk beszélni, persze nálunk is van időnként tányérzörgés, mint minden kapcsolatban, de mindig tudjuk rendezni a dolgokat. Maximális megértés és támogatás van a feleségem részéről.

Ugyanakkor ha itthon vagyok és túl sokat telefonálok, Szidi figyelmeztet.

Nekem a nap 24 órájából 24-et csönghet a telefonom, de Szidi szól. És igaza van. Fontos a minőségi együtt töltött idő. Csak így tud egyensúlyban lenni a család és a munka. A biztos családi háttér pedig komoly hátország a munkámhoz is. A család a megtartó erő.

9

10

HANGOT ADNI A GAZDÁKNAK BUKARESTBEN

Az intézmények és gazdák érdekeit két csíki politikus is képviseli Bukarestben.

Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) olyan intézmény, amely nemcsak a kormányprogram lebonyolításával foglalkozik, hanem a gazdákkal való találkozáskor felmérik azok igényeit, és továbbítják azokat javaslatokként a törvényhozók felé – ismertette Haschi András. A megyei APIA vezetője hozzátette, neki intézményvezetőként nincsen meg a direkt eszköze ahhoz, hogy a törvénykezésbe módosítást tudjon eszközölni, ezért van szükségük a politikai elöljárókra, akik Bukarestben képviselik az intézményeket és egyéneket is.

A

„Ennek tükrében nagyon fontos, hogy kik azok, akik a parlamentben képviselnek bennünket, hogy a választott elöljáróink ismerjék a rendszert és a gazdák gondjait. Kelemen Hunornak az állatorvosi végzettsége miatt sem idegen a mezőgazdasági téma,

Tánczos Barna szenátor pedig vidéken él, családi gazdaságot működtet, így saját bőrén is tapasztalja, hogy mire van szüksége a gazdatársadalomnak” – emelte ki az intézményvezető, aki több mint tíz éve ismeri a szenátort, ugyanis a Boc-kormány ideje alatt államtitkárként dolgoztak mindketten.

Az azóta is megmaradt munkakapcsolatuk révén azt is tudja, hogy nem csak a nagy dolgokat képviseli

Tánczos, hanem a gazdák kis gondjait is. S ezeket úgy teszi, mintha saját ügyében járna el, hiszen gazdálkodóként maga is tudja, hogy egy probléma mit jelent a gazdák számára. Persze amiatt, hogy folyton szalad Bukarest és Csíkszentkirály között, megtörténik, hogy a kérelmezési időszak utolsó napján telefonon kell hívogatni, hogy a szükséges papírokkal minél hamarabb keresse fel az ügynökséget – jegyezte meg mosolyogva Haschi.

Megoldott probléma A munkájukkal kapcsolatban az egyik legkényesebb megyei problémaként a közbirtokosságok támogatásigénylését nevezte meg az igazgató, mivel azokat rendszerint megpróbálják kiszorítani a támogatási rendszerből. Az elmúlt években egyre többször ellenőrizték a közbirtokosságokat, amelyet túlzónak ítéltek meg a szakemberek.

Ennek a helyzetnek a feloldásáért fordultak az említett két RMDSZes politikushoz, akiknek közbenjárására, ma már hasonló mértékű ellenőrzést tartanak megyénkben is, mint a szomszédos megyékben.

FIATALOKBAN A PIROSTARKA-TENYÉSZTÉS JÖVŐJE

A magas minőségű tenyésztés, jó genetika legyen a gazdák célja, ne egy-egy támogatás megszerzése – ennek kivitelezésére vállalkozott a Székelyföldi Pirostarka Szarvasmarhatartók Egyesülete. omániában a legnagyobb pirostarka szarvasmarha populáció Székelyföldön található, az élen pedig Hargita megye áll. Így a legjobb tenyésztők is értelem-

R

szerűen megyénkben tevékenykednek, akik termelés-ellenőrzésben is részt vesznek. A Székelyföldi Pirostarka Szarvasmarhatartók Egyesülete Tánczos Barna szenátor javaslatára az

év elején felvállalta, hogy az érintett Hargita megyei gazdáknak elvégzik fejőstehén-állományuk tejtermelés-ellenőrzését, amely révén igényelhetik a prémiumjuttatásként emlegetett összekapcsolt támogatási formát is.

Emellett fontosnak tartják a gazdák érdekképviseletét, hogy ha az állattartónak felmerülő kérdése, problémája van, akkor tudjon kihez fordulni, és anyanyelvén kapjon válaszokat – számolt be Tifán Csaba. Az említett egyesület ügyvezetője hozzátette, jelenleg az egyesület mintegy 150 gazda 4400 fejőstehenének a termelés-ellenőrzését végzi, de kapacitásuk még növelhető.

Megjegyezte, ha egy gazda a tehenei genetikai állományát évről-évre javítja, akkor azok termelése növekedni fog, vagyis több jövedelmet biztosítanak,

miközben a támogatás is ugyanúgy jár utánuk. Az ágazat jövőjét a fiatalokban látja, főleg azokban, akik külföldön mezőgazdaságban dolgoztak, s az ott eltanultakat itthon kamatoztatják.

A külföldről érkező állatoknak jó a genetikája, de akklimatizálódniuk kell, így azok, amelyek itt nőttek fel, nagyobb eséllyel lesznek jó termelők. Éppen ezért céljuk egy olyan üszőnevelő farm létrehozása, amely jó genetikai állománnyal rendelkezik, így a vemhesüsző-vásárlási pályázatokat igénylő gazdáknak itthonról biztosíthatnák a felvásárolandó állatokat. Emellett a húshasznú bikaállatok értékesítésének megszervezését is tervezik, hogy ne egyedenként kelljen túltenniük a gazdáknak a borjakon, hanem az ők közreműködésükkel egyben adhassák el – jobb árat kialkudva a tenyésztőknek.

EGYSZERŰSÖDÖTT A KATASZTEREZÉS FOLYAMATA Hargita megyében javában zajlik az ingatlanok ingyenes telekkönyvezését, illetve kataszteri bejegyzését célzó program. Ami még pár éve rémálomnak tűnt, az több törvénymódosítás után mára egyszerűbbé vált – tudtuk meg Rákosi-Seiwarth Ildikó jogásztól, telekkönyvi jegyzőtől.

- Először tisztázzuk az alapfogalmakat! Telekkönyvezés, kataszterezés ugyanazt jelenti?

- Igen, mindkét szó használata helyes. Részletesen: a kataszteri nyilvántartási rendszeren alapuló ingatlanbejegyzések földkönyvbe történő bejegyzéséhez szükséges egy kataszteri dokumentáció (felmérés) és a tulajdonjogot igazoló okirat, ami alapján megtörténik maga a telekkönyvezés.

- A programot ki finanszírozza?

- Az Európai Unió, a Világbank, illetve a kormány támogatja az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökségen (ANCPI) keresztül.

- Milyen eredménnyel zajlik?

- Az adatok szerint közel 47 ezer ingatlanra nyílt telekkönyv, de sok dokumentáció elfogadása még folyamatban van.

- Miért volt problémás eddig a kataszterezés, mi hátráltatta az ügyintézést?

Szántó László polgármester, Csíkkozmás

- A legnagyobb akadályt az jelentette, hogy a földtörvényt (18/1991) nem helyesen alkalmazták. A birtokbahelyezési jegyzőkönyvek kitöltéséhez parcellázási tervek szükségesek, de sajnos nagyon sok jegyzőkönyvet és birtoklevelet ezek nélkül állítottak ki. Ezért a tulajdonosok – a parcellázási terv hiányában – a terepen nem a helyes területen jelölték be a parcellájuk, ráadásul az évek során ezek a területek már tulajdonost is cseréltek.

Ez hatalmas bonyodalmakat okozott.

- Tehát hiányos volt a 7/1996os törvény?

- Igen, mert nem adott lehetőséget arra, hogy a telekkönyvbe bejegyeztethesse magát a tulajdonos, mint tényleges birtokos. Továbbá a tulajdonosok neve sokszor helytelenül lett feltüntetve a birtoklevelek kiállításakor, ami abból adódott, hogy a jogosult személyek a visszaigénylési kérésben nem a személyi igazolványban szereplő nevet tüntették fel.

- A 2016-os kampányban Tánczos Barnának az volt az

Négy évvel ezelőtt azzal a problémával szembesültem, amikor arról volt szó, hogy telekkönyvezni kell a külterületeket, hogy a kérésben szereplő nevek nem találtak a hivatalnál nyilvántartásban lévő nevekkel. Előfordult, hogy a személyi nyilvántartóban elrománosították a magyar neveket, sőt, elírások is történtek. Amikor bejöttek az emberek a kérést letenni, mindenki a használatos nevét írta be, s a kataszteri hivatal rendre küldte vissza a dokumentumot, hogy ilyen személy nincs. Mi tudtuk, hogy valóban a településünkön élő emberről van szó, de a hivatal ezzel nem törődött. Mióta megtörtént az előrelépés, amiben Tánczos Barna szenátornak oroszlánrésze volt, azóta a kataszteri hivatal elismeri a jogos tulajdonosokat. Sajnos vannak olyan esetek, hogy az eredeti igénylők már meghaltak, de az örökösök be tudnak kerülni, mint birtoklók a telekkönyvbe, és három év múlva tényleges tulajdonossá válhatnak.

egyik vállalása, hogy változtat a kataszterezés rendszerén. Mi történt azóta?

11

- Mind a 18/1991-es földtörvény, mind a 7/1996-os kataszteri és ingaltan-nyilvántartási törvény hiányosságai akadályt jelentettek a közelmúltban, ám ezek több módosításon estek át 2016 óta. Az elért eredmény Tánczos Barna szenátornak köszönhető, aki indítványozta, fenntartotta és küzdött ezen törvények módosításáért. Fontos, hogy tisztázta a tényleges birtoklás fogalmát és bejegyzését a telekkönyvbe.

- Miben tud egymásnak segíteni a hivatal és egy szenátor?

- A hiányosságok felvázolása után a szenátor megértette, milyen fontos a törvények módosítása, nyugodtan mondhatom, hogy szívügye lett ez a téma, azonosulni tudott vele, és kellő figyelemet szentelt ezeknek a kérdéseknek. Hatékonyan lehetett vele együttműködni, könnyű volt vele dolgozni, így a kaszterezés terén valóban előrelépések történtek az elmúlt időszakban.

Szentes Csaba polgármester, Madéfalva

Nálunk az volt a probléma, hogy a földvisszaszolgáltatási törvénnyel ugyan visszakerültek a földek a tulajdonosokhoz, de topográfiai mérés nem történt. Így nem lehetett tudni, hogy valóban akkora-e egy-egy földbirtokos területe, mint ami jóvá van hagyva, vagy több, vagy kevesebb.

Nagyon is jól jött a törvénymódosítás, amit a bukaresti politikusaink eszközöltek ki, hogy az állam most már biztosít erre pénzalapot. Így, hogy ezen törvény által lett pénzügyi forrás, nálunk is elkezdődtek a mérések, beazonosítottuk a területek nagyságát, és így másfél év alatt a területek 30 százaléka birtoklevéllel és telekkönyvvel rendelkezik. Ami a legfontosabb, hogy az emberek nem kellett saját zsebből fizessék a földmérőt. Én ezt nagy dolognak tartom.

12

TÖBBSZÖR IS MÓDOSULT AZ ERDÉSZETI TÖRVÉNYKÖNYV válik az állomány, persze gazdaságilag épp fordítva. A helyi erdőgazdálkodók ezáltal gyakorlatilag pluszt adnak Európának. Gazdag biodiverzitású erdőállományaink vannak – ehhez viszont jelentős áldozatot hoz a tulajdonosi kör” – mutatott rá.

Gazdag biodiverzitású erdőállomány és túlszabályozott törvénykezés jellemzi a hazai erdőgazdálkodási rendszert. magánosítás után a székelyföldi erdőgazdálkodásban nagy változás történt, ugyanis az erdőgazdaságok átalakultak szakszolgáltatást nyújtókká, míg a tulajdonosok értékkezelővé váltak. Az erdészetek tehát a szakmai oldalért felelnek, a tulajdonosok pedig a gazdasági részért – tisztázta András Róbert. A Zetelaka–Libán Magán Erdőgondnokság vezetője rámutatott, nekik a hosszútávú céljuk, hogy egyre jobb minőségű erdőállományokat hozzanak létre azáltal, hogy jó minőségű erdőnevelő, -ápoló munkálatot végeznek. Ezeket el kell kezdeni már magvetéstől, csemeteültetéstől majd

A

folytatni a gondozáson át a felszabadító-, tisztítóvágásokig, gyérítésekig.

Ezáltal magas gazdasági, ökológiai és népjóléti szerepet betöltő erdőket hozhatnak létre.

Jelenleg az erdőállomány szűkebb térségünkben jó minőségűnek mondható. Amíg Nyugat és Észak-Európában intenzíven erdőgazdálkodnak, addig nálunk nem ez jellemző – jelentette ki a szakember. Példaként Skandináviát említette, ahol hatvan év körül van a fák vágási érettsége, míg nálunk ez százhúsz év. „Minél hosszabb ideig nem avatkozunk be egy erdőállományba, ökológiailag annál értékesebbé

Legnagyobb problémájuknak a túlszabályozást említette András Róbert, elmondása szerint ugyanis a hatvanas-hetvenes években, a nagyüzemű erdőgazdálkodásra meghozott szabályok még ma is éreztetik hatásukat.

Ez pedig kárára van az erdőgazdálkodásnak. Tánczos Barna közreműködésével próbálják az alaptörvényt módosítani, habár teljesen újra lenne szükség. Közös munkájuk által egykét cikkelyben sikerült módosítást eszközölni: a legnagyobb érdem, hogy a jogszabályba végre belefoglalták a biotikus és abiotikus károk kárpótlását. Ezáltal megvan annak a jogi alapja, hogy az állam kárpótolja a tulajdonosokat például masszív széltörések, száradások, kártevők okozta károk után. Ez hatalmas segítséget jelent az erdőtulajdonosoknak. Emellett az erdőgondnokságot vállalóknak jelentős segítség az új erdészeti személyzet státustörvénye, amely mintegy védőbástyát állított az erdészeti szakszemélyzetek köré, korábban őket nem védte semmi – tájékoztatott. Azt is elismerte, hogy habár a szakemberek javaslatai a törvényhozás során több helyen is módosultak, de még így is jelentős előrelépésnek számít a korábbi állapotokhoz képest.

SZÉKELYFÖLDÖN IS VÉDENI KELL AZ EMBERÉLETET ÉS A GAZDASÁGOKAT Visszatérő problémát jelentenek a medvék okozta károk nemcsak Csíkszéken, hanem egész Székelyföldön.

Vincze Loránt EP-képviselőt az oly sokszor hangoztatott medvepopuláció elszaporodásáról kérdeztük. Mint elmondta, Tánczos Barna kollégájával a bukaresti és a brüs�szeli végét fogták meg a munkának, hiszen Bukarestben a környezetvé-

delmi miniszter azzal hárította el a medvepopuláció menedzsmentjére vonatkozó kérést, hogy Brüsszel nem engedi. Brüsszelben viszont kiderült, hogy a szigorúan védett fajok esetében is van mód a beavatkozásra, és ezt írásban is megerősítette az unió

környezetvédelmi biztosa. Most azon dolgoznak, hogy a medve kerüljön ki a szigorúan védett fajok nyilvántartásából, és szakemberek által kidolgozott, korszerű medvegazdálkodási tervet léptessenek életbe, amint az Finnországban, Svédországban vagy Észtországban működik. Székelyföldön is védeni kell az emberéletet és a gazdaságokat az elszaporodott nagyvadaktól – vélekedett Vincze.

Beszélgetésünk során az is kiderült, hogy a szenátort tizenöt éve ismeri

a képviselő, akivel rövid WhatsApp üzenetekből is megértik egymást, így gyorsan és hatékonyan beszélik át a szakmai kérdéseket. Mezőgazdasági kérdésekben ugyanis először mindig Tánczos Barnával egyeztet, hiszen meglátása szerint ő minden elemét ismeri ennek a területnek. Többször elhalasztották, de a választások után reméli, a mezőgazdasági témák mellett a sportról is beszélgethetnek majd, illetve hogy Barna végre megmutatja neki a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát!

TRANDAFIR NORBERT: AZ ÚSZÁS AZ ÉLETE Több száz vidéki gyermeknek segít vízbiztossá válni. Élsportolók kinevelésén dolgozik.

Szereti, amit csinál. Trandafir Norbert volt olimpikont kérdeztük csíki munkájáról.

ok helyen élt már a világban Trandafir Norbert úszásoktató: Marosvásárhelyen született, 14 évesen elkerült otthonról, lakott Bukarestben, Nagybányán, Bákóban, Magyarországon, külföldön több helyen, majd Csíkszeredába költözött. „Mindig itthon képzeltem el az életem, még ha Marosvásárhelynek is gondoltam ezt akkor. De mikor megnyílt az uszoda Csíkszeredában, adódott egy lehetőség, hogy úgymond egy szűz terepre lépjek, és saját erőmből az elképzeléseimet megvalósítsam. Emellett a párom is csíki volt, akkor költözött haza, mikor megismerkedtünk” – avatott be abba, hogy döntött végül Csíkszék mellett.

Jelenleg klubjával a vidéki úszásprogramban résztvevő alcsíki és felcsíki kisiskolásokat edzik, ugyanakkor a Városi Sport Klubnál versenysportolók kinevelésén is dolgozik.

redai önkormányzat tette elérhetővé a városi 3-4. osztályos diákoknak 2013-tól.

2016 őszén pedig Tánczos Barna szenátor javaslatára elkezdtek arról egyeztetni, hogy hogyan lehetne kiterjeszteni a vidéki kisdiákokra is a programot. A közös gondolkodás eredményeképp pedig 2017 márciusától tanulhatnak az iskolai oktatás részeként az alcsíki és felcsíki 3. vagy 4. osztályosok is úszni.

A vidéki úszásprogram az országban teljesen egyedülálló – jelentette ki határozottan az úszóedző. Hozzátette, a kisis­kolások úszásprogramját a csíksze-

Ez azt jelenti, hogy ha mély vízbe estek is, önállóan ki tudnak jönni, ugyanakkor több mint felük jól megtanul úszni.

S

Egy egészségesebb

Azt is megtudtuk a szakembertől, hogy rendszerint van olyan gyermek, aki kimarad a programból: elsősorban azok, akiknek otthon azt mondják, hogy ne tegye víz alá a fejét, így fél, vagy egyszerűen nem szereti a programot, de vízfóbiás gyerekekkel is találkoznak.

Büszkén tette hozzá, hogy azok a gyermekek, akik kitartanak a program mellett, azok 99 százaléka vízbiztos lesz.

életre nevelik a gyermekeket a vidéki

Kérdésünkre, hogy mit jelent számára az úszás, a volt olimpikon kijelentette, hogy az úszás az élete – ekörül forgott és forog most is minden. „Nagyon szeretem azt, amit csinálok. Célom, hogy egy nálam jobb sportolót, esetleg sportolókat kineveljek” – vallotta be.

Ugyanakkor az is nagy megelégedéssel tölti el, mikor óriási számmal mennek a klubjához a gyermekek, s azokat szinte mind megtanítják úszni.

Ezáltal pedig egy egészségesebb életre nevelik a fiatalokat, s a programnak talán ez az egyik legnagyobb hozadéka – fejtegette az edző.

úszásprogram révén

SAPIENTIA U23 SVÉD HÁTSZÉLLEL de korábbi állomáshelyei és svédországi tapasztalatai alapján már letisztult véleménye van az intézményről.

- Néhány hónapja dolgozik csak Csíkkarcfalván. Milyen kép alakult ki Önben ez idő alatt a Székelyföldi Jégkorong Akadémiáról (SZJA)? a egy kisfiú vagy kislány 5-6 éves korában a Korisulinak köszönhetően megszereti a jeget, az akadémia U8-as korosztályában el is kezdheti a hokit.

Innentől pedig egészen az egyetem befejezéséig, akár 23 éves koráig minden adott számára, hogy sportoljon és tanuljon. A Sapientia U23 csapata éppen azért jött létre, hogy érettségi után azok is folytathassák a sportot, akik egyetemi tanulmányokat szeretnének folytatni, és idővel felnőtt csapatokba bekerülni.

Az egyetemista csapatot jelenleg egy svéd szakember, Jens Brändström vezeti. Három hónapja érkezett Felcsíkra,

H

- Egy rendkívül jó programnak látom azt, ami az akadémiának köszönhetően kibontakozott itt.

Egy viszonylag kis területen mégis komoly hagyományra visszatekintő mozgalomról van szó. A Székelyföldi Jégkorong Akadémia lehetőséget, esélyt ad a játékosoknak, edzőknek, stábtagoknak, hogy rohamosan fejlődő, profi, de mégis emberi környezetben dolgozzanak.

- Munkájából adódóan többfelé megfordult már, rengeteget utazott. Ebből a nézőpontból hogy értékeli a Székelyföldi Jégkorong Akadémián folyó munkát?

- A program célja egyértelműen az, hogy a legmagasabb színvonalú jégkorongképzést kaphassák a gyerekek az otthonaikhoz közel. Ugyanakkor azt látom, hogy legalább ennyire hangsúlyos a nevelés, a gyerekek emberi oldalának a fejlesztése. Felkészült jégkorongozókká fognak válni, de olyan leckéket kapnak itt, ami a viselkedésüket is pozitívan befolyásolja. Az itt dolgozó emberek elszántsága nem mindennapi. Érezhető, hogy egy nagymúltú hokikultúrában élnek, amit igyekeznek ápolni.

- Ön szerint az SZJA fejlesztési programján belül hol van a Sapientia U23 helye?

- Az általam irányított csapat egy főként Észak-Amerikából ismert modellt ültet gyakorlatba. Ugródeszkát jelent a fiatal játékosoknak, hogy a profik szintjére juthassanak. Ifjúsági együttesként felnőttek között szereznek tapasztalatot, és a legmagasabb színvonalú feltételek mellett edzenek.

13

AZ AKADÉMIA HOZZÁÉRTŐ KEZEKBEN VAN A Székelyföldi Jégkorong Akadémia (SZJA) 2016-ban kezdte meg tevékenységét a magyar kormány anyagi támogatásával és a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) szakmai védnöksége alatt.

Azóta infrastruktúrában, gyereklétszámban, és a munka minőségében is hatalmas fejlődésen ment át az intézmény és ezáltal a székely jégkorongsport is.

programot a kezdetetektől támogattuk, és ennek sikere érdekében felajánlottuk a szakmai segítségünket.

14

uch György az MJSZ elnökeként az alapítás óta támogatta a megújuló székelyföldi hokimozgalmat.

S

- A MJSZ elnökeként első pillanattól kezdve felkarolta és támogatta a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát. Miben látja az SZJA szerepét a magyar jégkorongsporton belül?

- Az SZJA létrejöttével a székely és a magyarországi jégkorong közötti korábbi meglehetősen esetleges szakmai kapcsolat szervezetté és magasszintűvé vált. Az MJSZ képzési- és versenyrendszereibe történő integrálódással sikerült kinyitni az addig eléggé zárt műhelyként működő székely hokit.

Régebben válogatás nélkül csábítottak át magyar csapatok szinte minden korosztályból játékosokat, ami egyrészt a nevelőcsapatoknál játékoshiányt idézett elő, másrészt sajnos sok fiatal székely tehetség elkallódott. Az SZJA és MJSZ együttműködésének

köszönhetően ma már csak 15 éves kor után jöhetnek át a játékosok. Ez a közösen kialakított és ellenőrzött rendszer garancia lehet arra, hogy a legtehetségesebb székely hokisok a jövőben is bekerülhetnek a magyar válogatottba.

- Évi rendszerességgel látogat Székelyföldre. Hogyan értékeli az utóbbi 4 évben végbement változásokat? Mi a véleménye az akadémia fejlődési ívéről, fejlődési üteméről?

- Hogyan emlékszik a szövetség és az SZJA közötti együttműködés elindulására? Miért tartották hitelesnek, vonzónak, értékesnek az akadémia vízióját?

- Elképesztő, hogy ilyen rövid idő alatt milyen széleskörű infrastruktúra-javulást sikerült elérni. Az SZJA által végzett fejlesztések csúcsa a legmagasabb szintű sportszakmai igényeket kielégítő metodikai központ. Ilyen párját ritkító létesítmény még Magyarországon sincs, csak néhány európai hokiközpontban.

A Mens Sana Alapítvány által felügyelt és az SZJA által működtetett jégkorongszakmai program kellő körültekintéssel és felelősségteljes módon zajlik. Az infrastrukturális fejlesztések egyedülállóan magas színvonala, a kapott anyagi támogatás ésszerű és költséghatékony felhasználása az SZJA lelkiismeretes és fáradhatatlan munkáját dicséri, amelynek eredménye integráló erővel bír a székely fiatalok életében.

- Számomra teljesen természetes volt, hogy elfogadom a meghívást.

Sőt, igazából inkább az döbbentett meg, hogy hivatalban lévő MJSZ elnök korábban még sosem járt hivatalos székelyföldi látogatáson.

Tánczos Barna személye – aki egy ideig a román szövetség elnöki posztját is betöltötte – garancia volt arra, hogy az akadémia hozzáértő kezekben van.

Ezért magától értetődő volt, hogy a színvonalas, minden szakmai igényt kielégítő képzési program kialakításáról, és az infrastruktúra megújításáról szóló

Rengeteg gyerek megtanult korcsolyázni, köztük olyanok is, akiknek egyébként nem lett volna lehetőségük kipróbálni semmilyen jeges sportot. Sokuknak saját korcsolyára sem futotta az anyagi lehetőségeiből, a programnak köszönhetően mégis magabiztos korcsolyatudásra tettek szert. Nagy élmény látni, hogy első alkalommal félve, akár könnyes szemmel lépnek jégre a legkisebbek, néhány hét múlva pedig már a tanító néninek kell kérlelnie őket, hogy indulhassanak vissza az iskolába.

Geréb István, az alcsíki korisuli vezetője

Kiadja: Tánczos Barna Tel.: 0266 315 710 e-mail: btanczos@rmdsz.ro

Fotók: Teutsch Tamás, Mihály László, Horvát Tamás, Gönczy Tamás, Janko Ferlic, Veress Albert Tördelés és grafikai tervezés: Porcsalmi Balázs, Szabó Zsolt

Comandat de UDMR Tiparit la Infopress Group • Tiraj: 20.000 buc.

Cod AEP: 13200002

A KÖZÖNSÉGET SZOLGÁLNI KELL

017-ben 50 százalékkal nőtt a színészek, zenészek, táncosok, valamint a kiszolgáló személyzet fizetése, ugyanabban az évben pedig az RMDSZ megszavazta a parlamentben azt, hogy a színházakban, operákban dolgozó adminisztratív személyzet bérei is 20 százalékkal növekedjenek.

Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín igazgatója elmondta, hogy régóta várták ezt az intézkedést. „Természetesen a színészi munkát folytattuk, a színháznak működnie kell, a közönséget ki kell szolgálni, de a morált mindenképpen emelte az a tény, hogy a színészeink most már tisztességes, európai fizetéseket kapnak kézhez.”

2

A fizetésnövelés mellett a csíkszeredai önkormányzathoz tartozó teátrum kiemelkedő támogatója a magyar kormány. Nemzeti jelentőségű intézményként a magyar állam hozzájárul az intézmény működéséhez, az

életbevágó, létfontosságú támogatás jelentősen megkönnyíti a színház munkáját azzal, hogy a pénzösszeget az évadtervben szereplő előadások kivitelezésére, a működésre tudták fordítani. Ezenkívül a polgármesteri hivatal segítségével idén kicserélték a színházépület tetőszerkezetét.

A 18 tagú társulattal rendelkező Csíki Játékszín tavaly ünnepelte fennállásának 20 éves évfordulóját.

A jubileumi évadban 11 bemutatót hoztak létre, egy szokásos évadban pedig négy felnőtteknek szóló darabot, valamint egy gyermekelőadást visznek színpadra.

A többi színházhoz hasonlóan a Csíki Játékszín is igyekezett a járvány berobbanásával a lehetőségekhez mérten online térbe költöztetni az előadásokat.

A korábban fölvett előadásokat megpróbálták levetíteni, így igazi gyöngyszemek kerültek elő.

A járványhelyzet ellenére is próbálnak a közönségük kedvére tenni a csíki színészek

Évente három és fél ezres nézőszámmal büszkélkedhetnek, a mostani körülmények között megcsappant a közönség, ugyanis az előadásokat nem tudják teltház előtt megtartani, de akik mennek, izgalommal várják az új produkciókat.

A fiatal igazgató azt vallja, hogy vidéki színházként a közönség széles rétegét meg kell szólítaniuk. „Ez nem csak hagyomány, hanem alapvető hitvallás is. Ugyanakkor egy kihívás is, hogyan tud egy társulat új irányt venni úgy, hogy még mindig ebben a széles skálában mozogjon, de meggyőződésünk, hogy az ilyen vidéki színházaknak mindenkit ki kell szolgálniuk.”

BIZTONSÁGOT A CSALÁDOKNAK omániának nincs egy átfogó szociálpolitikai stratégiája arra, hogy hogyan lehet a szegénységet felszámolni, támogatni a hátrányos helyzetben élőket és milyen formában lehet megakadályozni a népességfogyást, támogatni a családokat – mutatott rá Csép Éva Andrea. Az RMDSZ parlamenti képviselője hozzátette, a szövetség az elmúlt években egy teljes körű családpolitikai intézkedéscsomagot nyújtott és nyújt be lépésről-lépésre – minden törvénymódosítással élhetőbbé tennék az országot a családok számára.

R

Meglátása szerint a családok akkor érzik magukat biztonságban, ha minden tagjuk biztonságban van.

Emiatt olyan stratégiára lenne szükség, amelyben átgondoltan szerepel a gyermekvállalás serkentésétől, a gyermeknevelési segítségnyújtáson át, a szülők munkavállalásának ösztön-

zéséig, a fogyatékos személyek, sőt, az idősek biztonságának megteremtéséig minden témakör. Az RMDSZ Nőszervezet szociális és családügyekért felelős alelnöke arra is kitért, hogy folyamatosan az említett célok megvalósulásáért dolgoznak.

Sikerült például feloldani az egymás után kevesebb mint 24 hónapon belül újabb gyermeket vállaló szülőket érintő diszkriminatív rendelkezést, így ezekben az esetekben már a második, harmadik csecsemő után járó gyermeknevelési támogatás nem lehet kevesebb, mint az előző gyermek esetében.

Lehetővé tették szülői kérésre a 2-3 éves gyermekek óvodai elhelyezését, ugyanakkor a gyermekpénz értékének megkétszerezését is támogatták.

Bevezették az értékjegyeket, amel�lyel családbarát munkavállalók támogathatják az alkalmazottaikat:

többek között a bölcsődei, de kulturális értékjegyekkel is kiegészíthetik alkalmazottaik fizetését. A szövetség a napokban elérte, hogy 1500 lejes havi, személyenkénti adójóváírásban részesüljenek azok a vállalkozások, melyek támogatják alkalmazottaik gyermekeinek bölcsődei vagy óvodai oktatását. Differenciált minimálbért vezettek be a munkavállaló végzettségének függvényében, hogy a családok és fiatalok biztonságát és megélhetését segítsék – részletezte többek között Csép Éva Andrea.

15

A HELYI FEJLESZTÉSEK ORSZà GOS PROGRAMJà BÓL (PNDL)

AZ ORSZĂ GOS KĂ–LTSÉGVETÉSBĹ?L TÉRSÉGĂœNK KĂ“RHĂ ZAIT FEJLESZTETTĂœK

2020-ban

2019-ben

• Csíkszeredai Megyei SßrgőssÊgi Kórhåz modernizålåsa • orvosi eszkÜzÜk Ês berendezÊsek bővítÊse

Csíkszeredai Megyei SßrgőssÊgi Kórhåz Gyergyószentmiklósi Kórhåz

SzĂŠkelyudvarhelyi KĂłrhĂĄz

EBBĹ?L CSĂ?KSZÉKEN

vĂ­z- ĂŠs szennyvĂ­zhĂĄlĂłzat fejlesztĂŠsre

iskola ĂŠpĂźlt vagy Ăşjult meg

lĂłsi jĂŠgpĂĄ lya tmik zen

Gyerg yĂłs

Gye rg

CsĂ­k s

HARGITA MEGYÉBE LEH�VOTT FEJLESZTÉSI ÖSSZEGEK

ĂĄsa ĂşjĂ­t fel

tmiklĂłsi ta nu szen yĂł

da szo

oko tdom si tanus zen

a zod

ltifunkcion ĂĄli i mu on

tterem por ss

CsĂ­kszent sim

MEGYEI MEGVALĂ“SĂ?TĂ SOK AZ ORSZĂ GOS BERUHĂ ZĂ SI VĂ LLALAT (CNI) FINANSZĂ?ROZĂ SĂ BĂ“L

kĂśzsĂŠgi Ăşt kĂŠszĂźlt el

megyei Ăşt ĂŠpĂźlt

VIDÉKI KISISKOLà SOK KORCSOLYA- ÉS ÚSZà SOKTATà SI PROGRAMJA

CS�KSZÉK

2017-2020 tanult meg 1318 gyermek korcsolyĂĄzni gyermek tanult meg 1929 Ăşszni

VIDÉKI KORCSOLYA ÉS ÚSZà SPROGRAM 2017-2020

SZÉKELYFÖLDI JÉGKORONG AKADÉMIA (SZJA) KORCSOLYAPROGRAMJA

811 U8-U18 gyerek jĂŠgkorongozik

8000

gyerek tanult meg korcsolyĂĄzni a KORISULI programban

SZÉKELYFÖLD

2020

AZ SZJA INFRASTRUKTURà LIS FEJLESZTÉSEI

MEGIGÉRTĂœK, MEGÉPĂ?TETTĂœK!

4

SĂ TORTETĹ?S MĹ°JÉGPĂ LYA CsĂ­kszereda, 2017 SepsiszentgyĂśrgy, 2018 GyergyĂłszentmiklĂłs, 2018 MarosvĂĄsĂĄrhely, 2020

PALĂ NKVĂ SĂ RLĂ S SzĂŠkelyudvarhely, 2019

KOLLÉGIUM

CsĂ­kkarcfalva

folyamatban lÊvő ÊpítkezÊs

46

edző

8 kĂśzpontnĂĄl