Erős Európát, fejlődő Erdélyt!

Interjú az RMDSZ elnökével

Uniós pénzek, önkormányzati eredmények

Az Európai Unió reformja elkerülhetetlen.

Kelemen Hunor szerint nem mindegy, hogy az európai parlamenti választás utáni változásoknak csupán elszenvedői leszünk, vagy alakítói is.

Uniós forrásokból olyan helyeken épültek utak, épült ki csatornahálózat, újítottuk fel épületeinket, ahol román állami költségvetésből évtizedek múltán sem lett volna erre lehetőség.

2. OLDAL

6-7. OLDAL

A kisebbségvédelem zászlóshajója vagyunk Európában Az európai parlamenti választás tétje, hogy ott leszünk-e, amikor az elkövetkező évtizedeket meghatározó döntések születnek, a nyertesei vagy a vesztesei leszünk a reformoknak, amelyekre az Európai Unió készül. Kelemen Hunor szerint most fog eldőlni, hogy lesz-e jogi védettsége az őshonos kisebbségeknek, hogy megszűnik-e a kettős mérce, amivel az utóbbi években a kisebb országokat, így Romániát is sújtják.

INTERJÚ.

Elnök úr, négyéves szövetségi elnöki mandátumát zárja idén. Milyen eredményekre a legbüszkébb?

A Szövetségnek egy elnöke van, de a siker csapatmunka eredménye. Most pedig jó a csapat és a csapatmunka is. Közel 30 évvel ezelőtt kaptunk egy megbízást a közösségünktől – ezt a feladatot a nagyon változó, sokszor nehéz körülmények között is sikerrel láttuk el.

2016-ban sikeres volt a magyar összefogás, minden elszigetelési szándék ellenére is erősödtünk a parlamentben – ismét arányos képviseletünk van. Építkezni tudtunk a nemzetközi politikában, szintet léptünk. Az a kezdeményezésünk, amit a FUEN is felkarolt, sikeresnek bizonyult. Az őshonos kisebbségek védelmében közel 1,3 millió aláírás gyűlt össze szerte Európában. Újítottunk a közösségépítésben is.

Tavaly elindítottuk az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában közösségépítő akciónkat: párbeszédet ajánlottunk a román többségi társadalomnak.

Az RMDSZ most jobb állapotban van, mint 4 vagy 8 évvel ezelőtt?

Ha az érdekérvényesítő képessé-

Március 15-i ünnepség és Széchenyi szobrának avatása Szatmárnémetiben

get nézem, akkor mindig a politikai helyzet határozza meg a lehetőségeket. Amikor kormányon vagyunk, ahhoz kell mérni a teljesítményt, ha ellenzékben, akkor meg ahhoz. Ha jól számolom, összesen két évig voltunk kormányon ebben az időszakban, az idő nagy részét ellenzékben töltöttük, de igyekeztünk kihasználni az ebből adódó korlátozott lehetőségeket. Ne feledjük, hogy ebben az időszakban folytattuk a már említett közösségépítést, és vittük végig a Minority SafePack (MSPI) kisebbségvédelmi kezdeményezés kampányát. Megmutattuk, hogy értékalkotó közösség vagyunk, és elmondtuk, hogy mit várunk a román társadalomtól.

Az RMDSZ szervezetként, politikai közösségként szerintem jó állapotban van, de mindig van min javítani, erősíteni, és kell is. Azonban közösségünk, választóink véleménye a mérvadó ebben a kérdésben. És az erdélyi magyarság helyzete, állapota? Javult vagy romlott?

Anyagi lehetőségeit tekintve egyértelműen javult, de a reményeit, optimizmusát illetően mintha megtorpant volna – a helyzet talán közvetlenül a forradalom után volt a legjobb. A semmiből indultunk, jogaink folyamatosan gyarapodtak, akkor még minden lehetségesnek tűnt. Ma már nem így érzünk, a jogok bővítése megtorpant, sőt megpróbálják azt is elvenni, amit kiharcoltunk.

Mindezek fényében hogyan látja Ön Románia helyzetét, szerepét a régióban?

Az ország kilábalt a válságból, a gazdaság fejlődik, jelentős beruházások vannak. Másfelől viszont mélyült a politikai megosztottság, rossz, sokszor erős érzelmi viták folynak. Úgy tűnik, a régi hibákat nehezebb orvosolni, mint előidézni.

A rossz vitákból és az országvízió hiányából következik az is, hogy Románia nem használja ki a regionális együttműködésben rejlő lehetőségeit, pedig adottak ennek földrajzi, geopolitikai feltételei. És így az uniós érdek­érvényesítő képessége is korlátozott. Itt van a soros EU-elnökség példája: tisztességesen el fogják végezni a technikai jellegű feladatokat, de nagy kérdés, hogy lesz-e konkrét előrelépés Schengen-ügyben, ami pedig elemi érdeke volna az országnak.

2. OLDAL

Mire ez a lap megjelenik, elkezdődik az aláírásgyűjtés az európai parlamenti választásra. A „választás” szó lényege, hogy két dolog között választunk. Miről szól a májusi EP-választás tulajdonképpen? Miről döntünk, és mi között választunk? Mi a legnagyobb tét?

Először is magunkról döntünk, de az idei EP-választás az Unió jövőjéről szól. Az a tét, hogy ott akarunk-e lenni, amikor az elkövetkező évtizedeket meg­határozó döntések születnek, vagy csak elszenvedjük azokat.

A mi érdekünk mindenképp az, hogy Európa megerősödjön, és ezáltal Erdély továbbfejlődjön.

Az Európai Unió reformja elkerülhetetlen. Teszem hozzá, nem előzmények nélküli, hiszen eddig is sokat változott – gondoljunk csak az Európai Szén- és Acélközösség óta eltelt évtizedekre. Gazdaságilag erős, politikai és védelmi szempontból viszont aránytalanul gyenge a többi nagyhatalomhoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz, Kínához, Indiához, Oroszországhoz képest.

A következő évek tehát a reformról fognak szólni az Unióban, és a jövőnk szempontjából fontos, hogy ebben a folyamatban mi is részt vegyünk, ne csak kívülről, a pálya széléről kiabáljunk.

Mert most fog eldőlni, hogy lesz-e jogi védettsége az őshonos kisebbségeknek, hogy megszűnik-e a kettős mérce, amivel az utóbbi években a kisebb országokat, így például Romániát vagy Magyarországot is sújtják.

Több megyei és területi szervezet küldöttgyűlésén vett részt, bejárta Erdélyt az RMDSZ februári kongresszusa előtt. Fontosnak tartotta az európai parlamenti választás kihívásairól is beszélni. Mit adott az Európai Unió Erdélynek az elmúlt tizenegy évben?

2007 után nagyon komoly fejlesztések voltak, amelyek érdemben járulnak hozzá az életminőséghez – gondoljunk csak az ivóvíz- és csatornahálózatok bővítésére, fejlesztésére. Ezekre a beruházásokra évtizedekig nem került volna sor, ha csak a román állam forrásai állnak rendelkezésre. Másrészt az erdélyi gazdáktól az elmúlt évszázadban leginkább elvettek, most meg jelentős támogatásokat kaptak.

Területalapú támogatásból például évente a legkisebb falu is legalább 300 ezer eurót kap, a nagyobb községekbe 3,5 milliós támogatás érkezik.

facebook.com/RMDSZ/

Szájkaraté Marosvásárhelyen.

Nyílt, őszinte vita Kelemen Hunorral

Az EP-választásnak az is tétje, hogy meg tudjuk-e őrizni a fejlesztési és a mezőgazdasági támogatásokat, hiszen az új költségvetési ciklusban éppen ezekből akarnak faragni.

Végül említésre méltó az a hatás, amit közvetlenül mindannyiunk életére gyakorolt az Európai Unióhoz való csatlakozás. Szabadon utazhatunk, tanulhatunk, munkát vállalhatunk, ami teljesen megváltoztatta az életünket, és amihez olyan gyorsan hozzászoktunk. Önök mégis árnyalják ezt a képet, és azt mondják, hogy Európának ma változnia kell. Ön is többször említette, hogy Brüsszelben rossz irányba mennek a dolgok.

Ami nekünk különösen fontos, az rendezetlen. Él Európában egy 50-60 milliós őshonos kisebbség. A saját példánkból tudjuk, hogy egy közösség alkotó és értékteremtő ereje mennyivel erősebb, ha energiáit nem a jogaiért való harc köti le. A kisebbségvédelmi kezdeményezésünk erről szól.

De mint említettem, az Unió általában is reformra szorul: politikai és védelmi szempontból gyenge a mostani konstrukció, a közös európai hadsereg ma még csak ötlet szintjén jelenik meg. És ott van a bevándorlás kezelésének, a külső határvédelemnek a kérdése, amelyre egyelőre szintén nincs jó, kedvező megoldásunk.

És fontos az is, hogy legyen egy szakterülete, otthonosan mozogjon valamelyik szakpolitikában.

Többször elhangzott már, hogy az Európai Néppárton (EPP) belül törekszenek egy erős magyar front létrehozására, Kárpát-medencei magyar összefogásra. Mit is jelent ez valójában? Mik a közös célok? Kivel lehet szövetkezni?

A Szövetség egy pártcsaládban, a Néppártban politizál a Fidesz-KDNP-vel és a szlovákiai MKP-vel. Értelemszerűen velük a legszorosabb a kapcsolatunk. De a magyar ügyekben együtt tudunk működni a többi magyarországi demokratikus párttal is. Mindig szövetségeket kell kötni – ez nem kérdés, és különösen igaz ez az Európai Parlamentben, ahol tulajdonképpen senkinek sincs többsége, még a legnagyobbak is kisebbségben vannak.

Nem szabad hinnünk azoknak, akik azt mondják, hogy nem számítunk. És ezt fontos tudatosítani.

Bebizonyítottuk, hogy nem vagyunk sem kicsik, sem kevesen, vannak partnereink, akikre számíthatunk, és akik számíthatnak ránk. Nemzetközi tényező vagyunk az EPP-ben, az európai kisebbségvédelem zászlóshajója a legnagyobb európai pártcsaládban.

Ma már nemzetközi tényező az RMDSZ, külpolitikája megerősödött.

A Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés eddig sikertörténetnek tűnik. Hol állunk most ezen az úton? Milyen kimenetelre számítanak a májusi választás után?

Olyan ez, mint amikor a semmiből építünk utat. Amikor elkezdtük, még abban sem lehettünk biztosak, hogy összegyűlnek az aláírások, hiszen ilyen még nem volt korábban. Nem tudjuk, mikor érünk a végére, de tudjuk, merre kell haladnunk.

Kezdeményezésünk szempontjából sem mindegy, hogy kinek lesz akkora ereje, hogy többséget kezdeményezzen a májusi választás után.

Az Európai Néppárt lesz, amelynek tagja vagyunk, vagy más pártcsalád, amely szőnyeg alá söpri problémáinkat, és kizárólag a tagállamokra hárítja az őshonos kisebbségek védelmének felelősségét.

Amikor feláll az új Európai Bizottság, mi letesszük az asztalára a kezdeményezést. Aztán leülünk az új főbiztossal. Majd meg kell győzni a Bizottságot, hogy kezdeményezzen törvényt. És csak utána jöhet a parlament. De például az is fontos lenne, hogy a kisebbségi ügyek valamelyik biztos feladatkörébe tartozzanak nevesítve, amint volt már arra példa éppen 2007, Románia csatlakozása után.

Egy jó választási eredmény esetén a Kárpát-medencei összefogás népes magyar képviseletet, frakciót jelent az Európai Néppártban. Májusban miért kell minél nagyobb számban elmennünk szavazni? Így mutatjuk meg az erőnket. Azt, hogy tenni akarunk a változásért, amiről korábban beszéltem. A mi érdekeinket csak mi tudjuk igazán és következetesen képviselni. Tehát ott kell lennünk az Európai Parlamentben a Kárpát-medencei magyar összefogást erősítve. Mert ha minden jól alakul, a németek után a magyar frakció lesz a legerősebb abban az Európai Néppártban, amely május után az Európai Uniót fogja vezetni.

Milyen kell legyen az a képviselő, akit a választásokon Brüsszelbe küldünk? Mit vár tőle a Szövetség és az erdélyi magyarok?

Röviden: az erdélyi magyar ügy képviseletét minden körülmények között.

A romániai magyarok európai parlamenti képviselőjének jó kapcsolatteremtőnek kell lennie, akinek mindig kéznél vannak az érvei, aki szövetségeseket keres és talál. Tehát alaposan ismeri a kisebbségvédelem ügyeit, lobbizik értük.

3. OLDAL

facebook.com/RMDSZ/

Kelemen Hunor bejelenti, összegyűltek a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásai

Ismerd meg az EP-jelölteket!

Hegedüs Csilla

Vincze Loránt

Oltean Csongor

Winkler Gyula

Sógor Csaba

kultúráért felelős ügyvezető alelnök, a Nőszervezet alelnöke

a FUEN elnöke, az RMDSZ külügyi titkára

ifjúságért felelős ügyvezető alelnök, a MIÉRT elnöke

európai parlamenti képviselő

európai parlamenti képviselő

Az RMDSZ európai parlamenti képviselője vagyok, szakmám szerint közgazdász, illetve elektronika és távközlési mérnök.

Vajdahunyadon születtem, ma is ott élek családommal.

Aradon születtem, lelkészcsaládban.

Aranyosgyéresen nőttem fel, Kolozsváron végzett teológiai tanulmányaimat pedig Nagyszebenben, illetve Zürichben és Bázelben folytattam. Mielőtt RMDSZ-es szenátor, majd EP-képviselő lettem, Felcsíkon voltam református lelkész. Édesanyám udvarhelyszéki, édesapám pedig szatmári, így Erdélyben szinte mindenhol kicsit otthon érzem magam.

Kolozsváron születtem, éltem Székelyföldön, a Partiumban, most Kalotaszegen élek. Két egyetemet végeztem: Kolozsvárott kereskedelmi és turisztikai me­nedzs­ment szakot, illetve Pécsett andragógiát. Voltam miniszteri tanácsos, kulturális államtitkár, miniszter, egy rövid ideig miniszterelnök-helyettes. Nyolc éve az ügyvezető elnökség kulturális alelnökeként, uniós örökségvédelmi bizottságok szakértőjeként és tagjaként, valamint a Nőszervezet alelnökeként dolgozom. Emellett a bonchidai Bánffy-kastély újjáélesztése is a feladatom.

Valamikor egy bölcs asszony azt mondta nekem, hogy az ember oda menjen, ahol a leghasznosabb.

Most tudom, hogy ez az a pálya, ahol harcolni kell.

Brüsszelbe dolgozni megyek: Erdélyért. Azért dolgozom, hogy jó legyen Erdélyben magyarként élni. Célom, hogy több, könnyebben lehívható uniós forrásunk legyen, hogy az Unió védje az erdélyi magyarokat.

4. OLDAL

Elsőként azt mondom az erdélyi magyarságról, hogy ezer éve Európa erős, értékteremtő közössége, amely kiharcolja jogait – és nem olcsó munkaerő, amelyet kedvükre használhatnak, rendreutasíthatnak a brüsszeli vezetők. Nálunk európai alapértékek születtek: a vallás- és lelkiismereti szabadság, a tolerancia, de mi védtük Európa határait is évszázadokon át. Ma azt akarjuk, hogy Európa partnerünk legyen egy erős, fejlődő Erdély építésében.

Azokra a projektekre, amelyek által megmutattuk, hogy Erdély a jövő.

Például amikor fiatalokat vontunk be az örökségvédelembe: 11 megyében több mint 3000 fiatal része az Örökségünk őrei programnak, amelyet EU-s jó példaként emlegetnek. Arra is büszke vagyok, hogy Európában megmutattuk: Románia nem tartja tiszteletben a kisebbségi jogainkat.

Ki vagy te?

Marosvásárhelyen születtem, újságírói egyetemet végeztem és közigazgatásból mesteriztem. Tizenhat éven át újságíróként és médiamenedzserként, majd nyolc éven át az Európai Parlamentben képviselői munkatársként dolgoztam. Jelenleg a FUEN elnöke, az RMDSZ külügyi titkára és az Antall József Tudásközpont kisebbségügyi tanácsadója vagyok.

Európában már nem elég a helytállás azokban az intézményekben, amelyekben képviseletünk van. Innovációra van szükség: partnereket kell találnunk mindenhol, ahol ügyeinket támogathatják.

Meggyőződésem, hogy képviselőként ehhez döntő mértékben hozzá tudok járulni, hiszen az elmúlt években egyedülálló kapcsolatrendszert alakítottam ki.

Hiszek abban, hogy európai törvényt tudunk elfogadtatni az őshonos nemzeti közösségek védelmében.

Transylvania, Drakula.

Megvan? Akkor felejtsd el. Legtöbbször így indítok, de a viccet félretéve arról az izgalmas régióról mesélek, amely történelme során volt úgy, hogy két nagyhatalom között őrlődött és közben Európa tündérkertjévé vált.

Nagyszerű, többnemzetiségű és többnyelvű emberek lakják. Elmondom, hogy Európa legnagyobb őshonos kisebbsége az erdélyi magyarság: jogegyenlőséget és megbecsülést szeretnének.

A Minority SafePack a nagy kedvenc, hiszen sokáig úgy tűnt, az európai kisebbségvédelmi törvény tervéből nem lesz semmi, aztán a bíróság nekünk adott igazat, és az 1 millió aláírás is összegyűlt. Büszke vagyok a támogatókra és a csapatra (FUEN és RMDSZ), amely meg­szervezte az aláírásgyűjtést.

Csak simán #Csongi, két gyerek édesapja, aki az itthon maradás mellett döntött. Szórványban, Medgyesen születtem, majd Székelyföldön, Sepsiszentgyörgyön közgazdasági diplomát szereztem. Jelenleg – bár kolozsvári központból – egész Erdély-szerte a MIÉRT elnökeként és az RMDSZ ifjúsági ügyekért felelős ügyvezető alelnökeként képviselem a fiatalok érdekeit.

A fiatalok jelen vannak a helyi és megyei önkormányzatokban, Bukarestben. A MIÉRT 16 éves tevékenysége és eredményei feljogosítanak arra, hogy az Európai Parlamentben is hallassuk hangunkat.

Mi az első dolog, amit elmondasz Erdélyről Európában?

Ha megemlítem Erdélyt, „drakulázással” válaszolnak. Mennyivel jobb lenne, ha tudnák, hogy Erdélyben él Európa legnagyobb őshonos nemzeti kisebbsége, ha a kürtőskalács ízére, az erdélyi látványosságokra emlékeznének a külföldiek! Ezekről beszélek.

Erdély-szerte arra a sok magyar fiatalra, aki alkot, értéket teremt és dolgozik. Arra, hogy annak ellenére, hogy sokan vagyunk és különbözőek, a legtöbbször egy #csapatként tudunk kiállni a közös ügyekben.

Az erdélyi magyarság európai képviselete hosszú távú építkezés: fontos, hogy megismerjék közösségünk ügyeit az európai döntéshozók. Az RMDSZ hosszú távon építkezik, változatlan küldetéssel: ebben a csapatban kívánok dolgozni a továbbiakban is.

Erdély – Transylvania – Siebenbürgen – így mutatom be szülőföldemet.

Erdély olyan többnemzetiségű, többkultúrájú térség, amely Európa keleti kapujának számít, ahol 450 éve Európában elsőként mondták ki a vallásszabadságot.

Erdély alapértékei már akkor európai értékek voltak.

Erdély a szülőföldünk, az erdélyi magyarság pedig Európa egyik legnagyobb őshonos nemzeti kisebbsége.

Mire vagy a legbüszkébb?

Büszke vagyok arra, hogy az RMDSZ csapatának tagja lehetek. Ez a csapat felkavarta az állóvizet az európai kisebbségvédelemben, hiszen az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés, a Minority SafePack bölcsője az Európai Parlament volt. Sok még a teendő, de abban biztos vagyok, hogy visszafordíthatatlan folyamatot indítottunk el.

Miért indulsz az EPválasztáson?

Az elmúlt évek alatt partnereket gyűjtöttünk, ma velünk együtt egyre többen mondják: egységes európai fellépésre van szükség az őshonos kisebbségek védelmében. Ezt a munkát kívánom folytatni. Hiszem, hogy a mai forrongó Európában tapasztalt politikusokra, stabil értékrendre, keresztény gondolkodásra van szükség.

Itt él Európa legnagyobb őshonos nemzeti kisebbsége, amelynek még nincs autonómiája, amely minden akadály ellenére ragaszkodik hagyományaihoz, szülőföldjéhez, szimbólumaihoz, anyanyelvéhez.

Képviselőként arra, hogy sikerült folyamatosan megjelenítenem Európában az általam képviselt közösség nagy többségének értékrendjét és célkitűzéseit.

Mindezt úgy, hogy sokan vannak, akik a mi ügyünknél mindig találnak fontosabb kérdéseket.

Célunk: az európai kisebbségvédelmi törvény Az RMDSZ célja egy átfogó jogszabályi keret az őshonos közösségek európai uniós védelmére, tehát egy európai kisebbségvédelmi törvény. Vincze Loránt szerint ez kötelezné a tagállamokat a kisebbségek jogainak betartására – nem csak javasolná azt, mint eddig. INTERJÚ. Áprilisban összegyűlt az egymillió aláírás a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezésre.

Hátradőlt?

Az aláírások összegyűjtése egy fontos lépés a végső célunk, az európai kisebbségvédelmi törvény elérése érdekében. Az aláírásgyűjtéssel megkaptuk az európai polgárok felhatalmazását a következő lépés megtételéhez. Idén ősszel nyújtjuk be az új Európai Bizottságnak az aláírásokat. Eddig azért nem tettük, mert nem kockáztathattuk meg, hogy Junckerek és Timmermansok döntsenek a kisebbségek sorsáról.

Az európai kisebbségvédelem szempontjából sorsdöntő lesz a májusi európai választás.

Most dől el, hogy olyan emberek kerülnek az EU vezetői pozícióiba, akik nyitottak a nemzeti kisebbségek iránt, vagy azok lesznek hatalmon, akik nem hajlandók tudomást venni problémáinkról.

felismerték a kezdeményezés súlyát és a benne rejlő lehetőséget.

Az RMDSZ és az erdélyi magyarok példaértékűen viszonyultak a kezdeményezéshez.

Elsőként és nagy számban gyűjtötték az aláírásokat, ezzel megmutatva, hogy a kitűzött célt nem lehetetlen elérni. A Minority SafePack az RMDSZ első nagy nemzetközi sikere. Erre kell tovább építkeznünk!

A legtöbben nem hittek abban, hogy az aláírások összegyűlhetnek. Hogyan sikerült mégis ilyen eredményt elérni?

Egyrészt sikerült megteremteni egy példátlan európai kisebbségi összefogást. A dél­-­ tiroliak, a dániai németek vagy a litvániai lengyelek pont annyira magukénak érezték az ügyet, mint az erdélyi vagy felvidéki magyarok. Másrészt a kisebbségvédelmi kezdeményezés magyar nemzeti üggyé vált, a politikai osztály egésze, a civil társadalom, az egyházak

Miért utasítja el az EB, hogy foglalkozzon ezzel a témával?

A Juncker vezette Európai Bizottság szőnyeg alá söpri problémáinkat. Kizárólag a tagállamokra hárítja a kisebbségek védelmének felelősségét, így az EU moshatja kezeit.

Közben azt látjuk, hogy Jun­ cker Iohannis elnökkel ünnepli Trianont. Azzal az emberrel, aki saját bevallása szerint példaértékűen rendezte a kisebbségek helyzetét. A valóságban pedig Romániában minden kezdeményezésnek megpróbál ke-

Mi újat hozhat az új Európai Parlament és az új Bizottság?

A kampányidőszakban minél több jelölttel és párttal találkozunk, hogy meggyőzzük

őket ügyünk támogatásáról.

Célunk, hogy május után olyan emberek kerüljenek az Európai Parlamentbe, akik nyitottak a nemzeti kisebbségek ügye iránt. Az Európai Néppárt csúcsjelöltjével, Manfred Weberrel az RMDSZ elnökével közösen találkoztunk. A bajor elnökjelölt megértette és támogatja a javaslatcsomagunkat,

van tehát alap az együttműködésre. Bízunk abban, hogy ő lesz az EB következő elnöke, és remélem, mi is hozzájárulunk majd ahhoz, hogy az Európai Néppártnak erős képviselőcsoportja legyen az EP-ben.

Mire számít, mi lesz a Minority SafePack eredménye?

A mi célunk egy átfogó jogszabályi keret az őshonos közösségek EU-s védelmére, tehát egy európai kisebbségvédelmi törvény. Ez kötelezné a tagállamokat a kisebbségek jogainak betartására – nem csak javasolná azt, mint eddig. A javaslataink minden területet érintenek, amelyek fontosak az erdélyi magyar közösség számára az anyanyelvhasználat, az oktatás, kultúra, a régiófejlesztés, a kulturális örökségvédelem vagy éppen a kulturális javak előállítása, a sportközvetítések terén.

Az európai politika érdekessége, hogy folyamatosan próbálják elhitetni velünk, hogy amit meg akarunk valósítani, lehetetlen. Ezt nem szabad elfogadnunk. Ha az évek során ezt elhittük volna, akkor ma nem lenne a Minority SafePack. Most is előre kell néznünk. Bízom abban, hogy ha megkapjuk közösségünk felhatalmazását a májusi választásokon, sikerrel járunk.

A MINORITY SAFEPACK KIEMELT JAVASLATAI a. Az anyanyelv-használati jogok rögzítése, szavatolása és ellenőrzése. b. A kisebbségek önazonosságának, szimbólumainak szabad használata és védelme. c. Az anyanyelven történő oktatás alapvető fontosságának elismerése és bátorítása. d. A regionális és területi felzárkóztatásban a kisebbségek által is lakott régiók sajátosságainak kiemelé-

se és hasznosítása. e. Kisebbségi kérdésekkel foglalkozó európai központ létrehozása, amely ellenőrzi a kisebbségi jogok betartását. f. A sport- és egyéb közvetítésekben a kisebbségi közösségek hozzáférése az anyanyelven sugárzó műsorszóráshoz. g. A kisebbségi kultúra, média és kulturális örökség állami támogatásának engedélyezése.

UNIÓ: A FEJLŐDÉS ESZKÖZE

Egyesületünk felügyelte azt az európai uniós pályázatot, melynek finanszírozásával megépült a lécfalvi hulladékkezelő központ, ahol komposztáló állomás, szelektív hulladékválogató csarnok működik, valamint EU-konform szemétlerakót alakítottunk ki.

A hulladékkezelő központ létrejöttével bezártuk 4 város szemétlerakóját – Sepsiszentgyörgy, Bodzaforduló, Kézdivásárhely és Kovászna –, valamint megépült a kézdivásárhelyi átrakóállomás is.

Az uniós pályázat előtt ezek a lerakók ökológiai bombák voltak, az új hulladékkezelő központ már egy biztonságos rendszer, aminek köszönhetően elkerülhető például az altalajvíz szennyezése. A helyzet sokat javult, jók az eredmények, a szelektív hulladékgyűjtésnek köszönhetően megsokszorozódott az újrahasznosítható hulladék mennyisége. Egyre több biológiailag lebomló hulladék kerül a komposztáló állomásra, ami egyaránt költséghatékony és környezetkímélő.

Ambrus József, a Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület igazgatója

5. OLDAL

facebook.com/vincze.lorant.2014/

resztbe tenni, amely a magyar közösség javát szolgálná. Annak a magyar közösségnek, amelynek a nagy része 2014-ben neki bizalmat szavazott.

Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere

Szatmárnémeti jelenlegi arcképét az európai uniós források nagymértékben befolyásolják: a víz- és csatornahálózat kiépítésére több millió eurót pályáztunk, történelmi épületeink (Északi Színház, Iparosotthon) felújítására is így került sor, de a város számára fontos szamosdobi szeméttelep is uniós forrásból épült. Aztán jött négy év szünet: az előző polgármester idejéből egy projektet sem örököltünk. 2018-ban 27 millió eurót hívtunk le, ezt célirányosan használjuk fel a városfejlesztési projektekre: megújul a történelmi központ, kiépül a városi bicikliút-rendszer, gyalogoshidat építünk a Szamoson, hibrid buszokat helyezünk üzembe, szabadidő-övezetekké alakítjuk az elhanyagolt területeket.

Pásztor Sándor, Bihar Megye Tanácsának elnöke

6. OLDAL

A Körösvidéki Múzeumot a volt Magyar Királyi Hadapródiskola frissen, uniós támogatással felújított épületébe költöztettük, ezáltal befejeztük a barokk palota visszaszolgáltatását a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségnek.

A román–magyar határ menti együttműködési programban nyertes stratégiai projektjeink révén uniós támogatásból kulturális központot alakítunk ki Váradvelencén, forgószínpadot, hang- és fénytechnikát építünk a Szigligeti Színházban. Sikeres pályázatunk által modernizáljuk a nagyváradi és a vidéki kórházakat, magyarországi partnereinkkel közösen telemedicina rendszert építünk ki.

Egyházainkkal közösen felújítjuk egyebek mellett a biharpüspöki református templomot, a római katolikus székesegyház orgonáját , a révi Zichy-menedékházat.

EU-s finanszírozásból építettük meg a székelyudvarhelyi inkubátorházat, amely harmincöt induló cégnek ad otthont, több mint ötszáz vállalkozásnak nyújtott már segítséget, és hozzájárult Udvarhelyszék gazdasági erejének növeléséhez. Büszkék vagyunk a térség gazdáira, akik olyan mértékben tudták hasznosítani az uniós agrártámogatási lehetőségeket, amit az ország számos, jobb adottságokkal rendelkező régiójában is megirigyelnek.

Számunkra fontos, hogy ezek a lehetőségek a jövőben is elérhetők legyenek: megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a közösség életminőségén javítanak.

Biró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke

ERŐS ÖNKORMÁNYZATOK, FEJLŐDŐ KÖZÖSSÉG

Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke

Uniós források nélkül ma megyénk lakosainak nagy része úgy élne, hogy nem lenne lehetősége rácsatlakozni ivóvíz- és csatornahálózatra, olyan utakon járna, amelyek nem a huszonegyedik századi település képét juttatnák eszünkbe.

Nem sikerült volna felújítani és a megye leglátogatottabb turisztikai látványosságai közé emelni a nagykárolyi Károlyi-kastélyt és közvetlen környezetét, a város látképe, utcái és parkjai sem festenének úgy, mint ma. A már sikeresen lehívott források biztosítják majd a megyei egészségügyet alapjaiban megreformáló új kórházépület megépítésének pénzügyi alapját. A megnyert támogatásokból újul meg a megye legrégebbi Árpád-kori temploma Ákoson és épül mintegy száz kilométernyi megyei út is.

Szilágyi Róbert-István, Szilágy Megye Tanácsának alelnöke

Több mint 10 millió eurót fektettünk be a megyei kórház állapotának javítására, orvosi műszereinek beszerzésére és korszerűsítésére 4 millió eurót, a sürgősségi ellátó részleg bővítésére 3,5 millió eurót, a járóbeteg részleg bővítésére 2,5 millió eurót pályáztunk meg sikeresen. Az uniós forrásokból 2020 végéig a megyei kórház egészségügyi ellátásának javítására újabb 10 millió eurót fordítunk.

Több megyei út felújítására közel 40 millió euró értékű uniós finanszírozási szerződést írtunk alá, így sikerül a többnyire magyarok lakta települések között jó útviszonyokat kiépíteni.

A Nagyfalu-Kraszna-Zilah–Karika útvonalra 27 millió euró, a Zilah–Szilágycseh közötti útszakaszra 9 millió euró, a Szilágycseh–Benedekfalva útvonalra 3 millió euró értékű pályázatot nyertünk.

A jobb utak, rendezettebb települések jelentős részben köszönhetők EU-s tagságunknak: például friss aszfalton kerékpározhattunk Tusnád és Csíkszentkirály között 2012-ben, több tíz kilométernyi megyei kategóriájú út újult meg több millió euró értékben, a falvak ivóvíz- és szennyvízcsatorna-hálózata is bővült. Vidékünk gazdáinak jobban megérte hagyományos gazdálkodást folytatni az APIA-támogatások révén – ezek fenntartásáért küzdenünk kell a 2021 utáni Közös Agrápolitika alakítása során. Megújult járóbeteg-rendelőkben látják el a betegeket a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban, az új járművek beszerzésével csökkent a mentősök és a tűzoltók reakcióideje, új hegyimentőbázisok épültek.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke

facebook.com/RMDSZ/

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere

Büszkén mondhatom el, hogy a lehívott pályázati alapok terén elsők között vagyunk országos viszonylatban. Fejlesztettük oktatási, kulturális és szociális intézményeinket, korszerűsítettük utcáinkat, szépítettük lakónegyedeinket, bővítettük a város vízrendszerét és csatornahálózatát, az új szabadidős létesítményekkel pedig a közösségi életet gazdagítottuk. 2008 és 2018 között európai uniós alapokból több mint 32 millió euró összegű támogatást kapott városunk.

Sepiszentgyörgy új Főteret kapott, élő közösségi teret, forgalommentesített, biztonságos találkozóhelyet családok, barátok, látogatók számára. A leromlott állapotú Bene-ház műemlék épületet felújítottuk, a restaurálást követően itt nyitotta meg kapuit a Vadászmúzeum. Sugásfürdőt felvirágoztattuk, az újonnan épített, Székelyföld legnagyobb ipari parkja pedig számos vállalkozó számára kínál kedvező feltételeket.

Az Unió az elmúlt tíz évben annyi pénzt szánt Székelyföld fejlesztésére, amennyit Románia ötven év alatt sem tudott.

Kovászna megyében például újabb két fontos megyei út épül újjá. 150 millió lejes munkálat ez, amelynek köszönhetően újjáépítjük Erdővidék úthálózatát.

Az elmúlt ötven évben nem volt ilyen méretű infrastrukturális fejlesztés a térségben.

Az utóbbi években sikerült rendbe tenni a megyei sürgősségi kórház nagy részét, korszerűsítettük a tűzoltóság eszközparkját, modernizáltuk, bővítettük négy város víz- és csatornarendszerét. Az új ciklusban a megyei kórház sürgősségi ellátását is bővítjük, az osztály felszerelésére hívunk le támogatást. A hulladékgazdálkodás kérdését évtizedekre megoldottuk: ökologizáltuk a régi lerakókat, korszerű hulladékfeldolgozó központot építettünk. A Székely Nemzeti Múzeum is uniós pénzből újul meg: restaurálási és korszerűsítési munkálataira 22 millió lejt pályáztunk sikeresen.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke

Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke

Mintegy 250 millió eurót hívtunk le az elmúlt 16 év során uniós alapokból. A Maros Megyei Ipari Park, a Maros Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer vagy a csergedi motorsportpálya mind európai pénzből valósult meg. Ezek fontos segítséget jelentettek a megye gazdag kulturális örökségének megmentésében is: több jelentős műemlék épületet is uniós programoknak köszönhetően sikerült felújítani, egyebek mellett a marosvásárhelyi Kultúrpalotát és a várat.

A következő években a marosvásárhelyi repülőtér fejlesztésére, turisztikai és egészségügyi fejlesztések finanszírozására, illetve a kulturális örökség megőrzésére, a műemlék templomok és kastélyok restaurálására szeretnénk európai pénzeket lehívni.

Magyar önkormányzatainknak az uniós források jelentették a fejlődés lehetőségét. Olyan helyeken épültek utak, épült ki csatornahálózat, újítottuk fel épületeinket néhány év alatt, ahol román állami költségvetésből évtizedek múltán sem lett volna erre lehetőség.

Hargita Megye Tanácsának alelnöke

Az elmúlt tíz év látványos fejlesztései az Uniónak köszönhetők. Gyergyószéken óvodákat, iskolákat újítottunk fel, víz- és csatornahálózat épült, községi utak újultak meg, szociális központok létesültek és teltek meg élettel. Csak az APIA-támogatások révén 2017-ben 63 millió lej érkezett Gyergyószékre.

Polgármestereink és vállalkozásaink tudtak élni az Unió által felkínált lehetőségekkel, és ennek megvan a kézzelfogható eredménye.

Kolozsvár alpolgármestere

Az informatikai fejlesztés, egészségügyi ellátás, helyi gazdaság, tudományos kutatás, önkormányzati hatékonyság, kultúra, városszervezés terén egyaránt példaként szolgálhat Kolozsvár, az ország egyik leginkább európai szellemiségű városa.

A fejlesztések azonban pénzbe kerülnek. A kormány pedig 2018-ban ettől elvonatkoztatott, amikor 28 millió eurót vett el Kolozsvártól, és idén is ugyanerre készül. Éppen ezért egyre inkább felértékelődik az európai finanszírozások szerepe: EU-s alapok nélkül a Főtér továbbra is inkább építőtelepet idézne, a Szent-Mihály templom sem újulhatna meg. Nem tervezhetné a város a metropoliszövezeti körgyűrűt, és szóba sem jöhetne a helyi érdekeltségű vasút kiépítése, a Szamos-part rehabilitálása vagy új közparkok létrehozása.

Az elmúlt két évben hozzávetőleg 250 millió euró értékű uniós támogatást hívtunk le.

Az elnyert támogatások értéke gigantikus, ha az intézmény éves beruházási költségvetését (20 millió euró) nézzük. A Mezőségen áthaladó ún. besztercei út felújítása idén elkezdődhet, értéke meghaladja a 80 millió eurót. Egészségügyi fejlesztésekre 36 millió euró pályázati forrást biztosítunk. Aláírtuk a Kolozs és Szilágy megye víz- és csatornahálózatának bővítéséről szóló, 350 millió eurós nagyprojekt támogatási szerződését: ez több évtizedes, elavult vízhálózat megújítását, hiányzó infrastruktúrák kiépítését jelenti. A válaszúti Bánffy-kastély felújítására pedig meghirdettük a közbeszerzési eljárást.

A gazdasági körülmények jelentősen javultak: ipari parkok épültek, munkahelyek ezrei teremtődtek, valamint egy fejlett úthálózat, korszerű egészségügyi és oktatási infrastruktúra kiépítésére törekszünk nap mint nap.

Vákár István, Kolozs Megye Tanácsának alelnöke

7. OLDAL

facebook.com/RMDSZ/

Barti Tihamér,

Oláh Emese,

A demokrácia keresztény lesz, vagy nem is lesz Közösségeinket évszázadokon át keresztény értékeink tartották meg, ezért nem ért egyet azokkal a véleményekkel, amelyek a keresztény politizálást idejétmúlt dolognak tartják. Sógor Csaba szerint ma, amikor Európa sok tekintetben keresi a helyét, keresztény gondolkodásra a politikai döntéshozó testületekben is szükség van. INTERJÚ.

Az Európai Parlamentben gyakran érvel amellett, hogy az Uniónak vissza kell találnia keresztény alapértékeihez.

Sikerülhet ez Ön szerint?

Ez elsősorban rajtunk, európai polgárokon múlik: szabadon dönthetünk és küldhetünk olyan képviselőket az Európai Parlamentbe, akiknek fontosak ezek az értékek.

Az EU az elmúlt évtizedekben folyamatos változásban volt, de hosszú ideig nem kérdőjelezték meg azoknak a keresztény hagyományoknak a létjogosultságát, amelyekre az európai civilizáció és az Európa országait alkotó társadalmak épültek. Ma viszont a keresztény politizálást és a kereszténydemokráciát sokan idejétmúlt dolognak tartják.

Mi úgy gondoljuk, hogy azok az értékek, amelyek az elmúlt évszázadokban megtartották közösségeinket, nem lehetnek elavultak és feledésre érdemesek, ellenkezőleg: mára szerves részét képezik a közösségünket összetartó erőknek. A szolidaritás, az élet tisztelete, a család fontossága, a munka méltósága és becsülete, illetve a távlatokban való gondolkodás azt jelenti, felelősséggel tartozunk nemcsak a jelenért, hanem a jövőért is.

Egy keresztény politikus milyen megoldásokat lát a bevándorlás okozta válság kezelésére?

Mi amellett érvelünk: nem az a legfontosabb feladatunk, hogy mindenkit Európába hívjunk, hanem hogy keresztény szolidaritás szerint ott segítsünk a rászoruló embereknek biztonságot és jövőt építeni, ahol a hazájuk van.

Nem a bevándorlásban látjuk a társadalmunk demográfiai gondjainak megoldását, hanem a saját közösségeink erejében, az erdélyi magyar családokban és azokban a keresztény értékekben, amelyek megtartottak minket évszázadokon át.

Ilyen, a keresztény hagyományait tisztelő közösségként ismernek bennünket az európai döntéshozók? Hogyan látják a törekvéseinket?

Az a dolgunk, hogy az általunk képviselt közösség nagy többségének értékrendjét közvetítsük Európában, így olyan közösségként ismernek, amely hisz a keresztény értékekben, és így tervezi a jövőjét. Mi teljesen természetes módon ünnepeljük az Európai Parlamentben a reformáció 500. évfordulóját, az unitárius egyház és a vallásszabadság 450. évét, vagy elevenítjük fel Márton Áron püspök munkásságát.

Mindezt azért, mert hisszük, hogy keresztény gondolkodásra nem csupán egy családban vagy egy közösségben, hanem a politikai döntéshozó testületekben is szükség van.

Olyan közösségként ismernek, amely nem retten meg a

jelen kihívásaitól és határozott a szándékait illetően.

A keresztény értékrendnek szerves részeit képezik az emberi és kisebbségi jogok is. Mi pedig ennek jegyében a legfőbb feladatunknak a Romániában élő magyar közösség helyzetének és céljainak európai népszerűsítését tekintjük.

Az Európai Parlament néhány hónappal ezelőtt elfogadta az eddigi legátfogóbb jelentését a nemzeti kisebbségek védelméről, tehát vannak partnereink, a sokéves ez irányú munkának pedig vannak kézzelfogható eredményei. Ebben a jelentésben a kisebbségek számára átfogó uniós védelmi rendszer kialakítását szorgalmazzuk, hiszen a keresztény értékek védelme mellett nekünk továbbra ez az egyik fő célunk Európában. Mi, keresztény emberek pedig azt is pontosan tudjuk, hogy mindez csupán kellő türelemmel, töretlen hittel és kitartó munkával sikerülhet.

Sok szó esik ma az épülő, elsősorban politikai és gazdasági »közös európai házról«. Építői láthatóan most már rájöttek arra, hogy kellene itt valami jó alap is, mert a bizonytalan megalapozáson az építmény már az első viharoknál imbolyog.

A kapkodva keresőknek azt tanácsoljuk, hogy ne akarjanak új alapot készíteni, a mi európai életünknek már megvan az alapja: az a Kő, az a Szikla, a Szegletkő – Jézus Krisztus! Mi őt nagyon szívesen ajánljuk az európai építéshez. Mert ő maga mindenkit, a mást is elfogadja, és a nevével fémjelzett építmény keresztény.

Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai EvangélikusLutheránus Egyház püspöke

8. OLDAL

Európa ma sok tekintetben keresi a helyét, nem biztos a céljaiban, nem biztos a saját erejében sem. Volt már ilyen helyzetben a kontinens: a második világháború után az Unió megálmodói tudták, milyen értékek mentén lehetséges tartós békét elérni. Robert Schuman egyszerűen fogalmazta ezt meg: „A demokrácia keresztény lesz, vagy nem is lesz”.

UNIÓ: A FEJLŐDÉS ESZKÖZE

Vállalkozásunk gabonafeldolgozást és sütőipari kereskedelmet foglal magába. Mostanra saját üzletláncunk van.

Cégünk összfoglalkoztatottja 250 személyre tehető. Régi múltunk van, kenyeret sütni ugyanis 24 évvel ezelőtt kezdtünk, aztán így fejlődtünk tovább.

Először csak pékségünk volt, ezt követően lett a malom, és így alakult ki a kereskedés. Ami a liszttermelést illeti, a piacon is jó pozíciót töltünk be, országos szinten tizedik helyen állunk. A vállalkozásnak köszönhetően a gabonatermelőknek van, ahol értékesíteniük a gabonájukat. Személy szerint teljesen elégedett vagyok az Európai Unió működésével: mindezt önerőből, támogatások nélkül nem lehetett volna megvalósítani. Ágoston József, a sarmasági gabonafeldolgozó és sütőipari Europan Kft. ügyvezetője, Kárásztelek

facebook.com/sogor.csaba.MEP/

168 millió euró iskoláinkra, templomainkra Jobb életkörülmények Erdélyben Ha mellettünk van közösségünk, akkor hatékonyan tudunk küzdeni a közös európai kisebbségvédelmi törvényért, a szükséges támogatásokért, és együtt harcolhatunk az európai kultúra védelméért közösen a Kárpát-medencei magyar képviselettel. INTERJÚ Hegedüs Csillával.

A jelenlegi brüsszeli vezetés egy joggal kifogásolható útra terelte az Uniót.

Emellett a támogatások Erdély számára fejlődést is hoztak. Az épített örökség vonatkozásában mennyire állítható ez?

Erdély-szerte egyre több településen felújított iskolákban tanulhatnak gyermekeink, megszépült templomok várják a híveket és a látogatókat, turisták százezrei csodálják meg várainkat, kastélyainkat. Ez azért vált lehetővé, mert erre az Unió 168 millió eurót költött. Többet, mint a román állam az elmúlt 100 esztendőben.

Templomaink és iskoláink az épített örökség olyan kincsei, amelyek közösségünk lelki, szellemi gyarapodását szolgálják, amelyek továbbra is az erdélyi magyar lét legerősebb bástyái. Az elmúlt évszázadban ezeket az épületeket lelakták, méltatlan célokra használták, nagy részük a pusztulás határán volt, hisz a román államnak nem érdeke a mi ezeréves értékeink megtartása. Emiatt pályáztak önkormányzataink, egyházaink igazi gazdaként az Európai Unióhoz, és hívták le a támogatásokat, amelyekre nagyon büszkék vagyunk, és amelyek jobb életkörülményeket teremtettek az egész közösségnek.

Befolyásolhatja-e az elkezdődött fejlődést, hogy nincs új uniós költségvetés?

Az uniós források nem maguktól értetődő dolgok. Az Európai Parlament azonban nem akarja megszavazni az új költségvetést, másrészt 2021-től csökkentenék a támogatásokat! Ez azt jelenti, hogy a már előkészített iskolafelújítási projekteket nem támogatják majd, templomainkat nem tudjuk felújítani, a turisták is elkerülik a településeinket, és sok ezer munkahelyet veszítünk!

Milyennek kell lennie a jövő Uniójának, mi Erdély érdeke?

Az erdélyi magyar közösség érdeke egy erős Európa, amely képes megvédeni határait, kultúráját, polgárait, egy működőképes Európai Unió, amely kiáll az őshonos kisebbségek jogainak védelmében, és átlátja, hogy ezeknek a közösségeknek a tárgyi és szellemi öröksége az összeurópai kultúra tárházát gazdagító kincs.

TUDTA? Románia uniós csatlakozása óta 168 millió euró jött erdélyi magyar történeti épületek felújítására; ennyi pénzt a román állam száz év alatt sem költött erre a célra.

1.

2.

Uniós támogatással kezdődhetett a Márton Áron Főgimnázium teljes körű felújítása – az 5,7 millió eurós keretből körülbelül 4 millió euró volt az EU hozzájárulása.

Uniós alapok révén tanulhatnak egy korszerűen felújított, tiszta, barátságos iskolaépületben az Ilosvai Selymes Péterről elnevezett selymes­ilosvai

általános iskola diákjai is. 106 ezer eurós uniós támogatás segítségével újult meg az épület.

3. 2,7 millió eurós támogatásból újul meg Szatmárnémeti római-katolikus székesegyháza.

4. Uniós alapokból született újjá Nagykároly jelképe, a gyönyörű parkkal körülvett Károlyi-kastély közel 3 millió eurós uniós támogatással.

5. Közel 5 és fél millió euróból újították fel Közép-Európa egyik legjobban megőrzött, olaszbástyákkal erősített

7.

8.

Az EP-ben folytatott munkát új alapokra kell helyezni, a lehető legcéltudatosabban kell fellépni az európai fórumokon közösségünk érdekeiért, és nemzetközi partnereket kell szerezni céljaink megvalósításáért, hogy a közösségünk méltó életet éljen itthon, Erdélyben.

Soha egyetlen EP-választásnak nem volt ekkora tétje. 2019 tavaszától Európa változni fog. Nekünk pedig meg kell mutatnunk, hogy az RMDSZnek továbbra is súlya van nemcsak Romániában, hanem Európában is.

UNIÓ: A FEJLŐDÉS ESZKÖZE

Állat- és növényter­ mesztéssel foglalkozunk 85 hektáron, amiből 65 hektár saját. 70 tejelő állatunk van, az egész család dolgozik a gazdálkodásban. Az Unió adta lehetőségek sokat segítettek a fejlődésben, 2016-ba nyertünk egy pályázatot, Hargita megyéből a miénk volt az egyetlen nyertes pályázat.

Ferenc Csibi Péter és fia, Ferenc Csibi Norbert, gyergyóremetei gazdák 9. OLDAL

facebook.com/hegeduscsillaofficial/

6.

várát, a nagyváradi várat.

4,8 millió eurós projekt keretében szépül meg a Kós Károly által tervezett sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum.

Közel 3 millió eurós uniós alapból restauráltathatta a református egyház a kolozsvári Farkas utcai templomot, az erdélyi gótikus templomépítészet gyönyörű alkotását.

4,8 millió eurós uniós projekt révén kezdődhetett el a hétszáz éves kolozsvári Szent Mihály-plébánia­ templomnak a felújítása is tavaly.

Egy olyan Unióért kell fellépnünk, amely nem veszélyforrásként, hanem értékalkotó közösségként tekint ránk.

Közel kétszáz hektárnyi földet munkálunk meg, ebből 5 hektár kertészet, amely káposzta, burgonya és egyéb zöldségek termesztését jelenti.

Ebben a vállalkozásban három állandó alkalmazottunk van, ezen kívül pedig két-három ember nyújt napi szinten segítséget. A mezőgazdaság rengeteg munkával jár, de most már úgy látom, hogy egyre jobban kezd menni a támogatásoknak köszönhetően.

Az uniós csatlakozást követően rengeteget fejlődtünk, elsősorban gépesíteni tudtuk a különböző mezőgazdasági munkálatokat. Évről évre többet termelünk, és a termeléshez szükséges nyersanyagokhoz is könnyebben hozzáférünk. A mezőgazdaság működését megnehezítené, ha az Unió megvonná a támogatásait ezen a téren.

Janócás Csaba, mezőgazdasági magánvállalkozó, Vetés község – Óvári település

UNIÓ: A FEJLŐDÉS ESZKÖZE

Évente 300 ezer euró a legkisebb falvaknak is Területalapú támogatás

Ma már lehet tudni, hogy az EU következő költségvetéséről az újonnan megválasztott Európai Parlament és az új összetételű Európai Bizottság dönt. Ezért a májusi EP-választások tétje minden eddiginél nagyobb.

INTERJÚ Winkler Gyulával.

Az EP-választások közeledtével az európai uniós tagság mérlege is készül. Erdélyben milyen hozadéka van a csatlakozásnak?

Az Unió jólétet hozott, Erdély-szerte számottevően gyarapodtak településeink, fejlődtek közösségeink, nőtt a családok életszínvonala. Az elmúlt években uniós támogatással történt az erdélyi közberuházások jó része: útépítés, vízhálózat bővítése, hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, oktatási és egészségügyi intézmények felújítása, felszerelése. Mindenhol olyan méretű fejlesztések történtek, amelyek meghatározzák településeink mai arcát. Románia költségvetéséből évtizedek alatt sem tudtuk volna megvalósítani azt, amit uniós támogatásokból elértünk.

Az RMDSZ prioritása az EU támogatáspolitikájának fenntartása.

Továbbra is szükség van az uniós támogatásokra, az európai pályázatokból történő fejlesztésekre, hiszen ezek a gazdák, vállalkozók, fiatalok előtt is korábban nem elérhető lehetőségeket nyitottak meg.

TUDTA? Az EU Kohéziós Alapja a vállalkozóknak és a fiataloknak is számos új esélyt hozott. 2016 után, a jelenlegi hétéves ciklus keretéből országosan 12 ezer új KKV kapott uniós támogatást, közel 25 ezer új munkahely jött létre, 200 ezer fiatal vett részt átképzésen, gyakornoki vagy inasprogramban az EU támogatásával. Tehát minden területen hasznosítani tudjuk az uniós forrásokat.

Mit hozott az uniós tagság a gazdatársadalomnak?

Az EU Közös Agrárpolitikája által biztosított támogatásokból hangsúlyosan megváltoztak és fejlődtek Erdély falvai.

Száz év után gazdáinktól végre nem elvesznek, hanem ők kapnak támogatást, hogy földet műveljenek, állatot tartsanak.

A területalapú támogatásból évente a legkisebb falu is legalább 300 ezer eurót kap, míg a nagyobb községekbe 3,5 millió euró támogatás is érkezik. Ez konkrét pénzt jelent a gazdáknak! Legalább ilyen fontos, hogy a vidékfejlesztési pályázatokból

megújultak a gépparkok, javult a mezőgazdasági infrastruktúra.

A Közös Agrárpolitika mindenképpen változni fog a következő években, azért kell az erős EP-képviselet, hogy az erdélyi gazdák érdekei, szülőföldünk szempontjai érvényesüljenek Brüsszelben.

Az előző ciklusban, a 2007–2013 között felhasználható uniós forrásokból kétmilliárd euró végérvényesen elveszett. Mit javasol az RMDSZ, hogy ez ne ismétlődhessen meg?

Ez azért történhetett meg hét évvel ezelőtt, mert Bukarest nem élt azzal a lehetőséggel, hogy átirányítsa a fel nem használt összeget a helyi fejlesztéseket támogató, rendkívül hatékony Regionális Operatív Programhoz.

Minden megyében további ötven millió eurót fordíthattunk volna közösségeink javára. Most ismét újabb költségvetési ciklus vége felé járunk, és továbbra is akadozik az uniós alapok felhasználása.

Az RMDSZ azt javasolja a kormánynak, elemezze sürgősen az operatív programok eredményeit, és csoportosítson át kétmilliárd eurót a Regionális Operatív Program javára.

Ez több pénzt jelent a helyi közösségek számára, több támogatást az önkormányzatoknak.

10. OLDAL

Mit hoz nekünk a 2021 utáni EU-s költségvetés?

Ma már lehet tudni, hogy az EU következő költségvetéséről az újonnan megválasztott Európai Parlament és az új összetételű Európai Bizottság dönt.

Ezért a májusi EP-választások tétje minden eddiginél nagyobb. Ekkor dől el, hogy azok lesznek-e többségben, akik a finanszírozásokat csökkentenék, vagy azok, akik a fejlesztések folytatását támogatják. Az erdélyi magyar érdek, de a Kárpát-medencei magyar érdek és a kelet-európai közös érdek is: megtartani a KAP és a Kohéziós Politika finanszírozását a 2021 utáni költségvetésben. Mi erős Európát, fejlődő Erdélyt akarunk, ehhez erős európai képviselet is szükséges.

facebook.com/winkler.gyula/

Mit várnak el az erdélyi magyar fiatalok az Európai Uniótól?

Oltean Csongor és a Magyar Ifjúsági Értekezlet tíz pontja facebook.com/olteancsongi/

1.

ROMÁNIA SCHENGENI CSATLAKOZÁSÁT

Akkor lehetünk igazán EU-s állampolgárok és részesülhetünk az EU által biztosított előnyökben, ha Románia csatlakozik a Schengen-övezethez.

A fiatalok utazni, tanulni és dolgozni akarnak külföldön. Mindezt akkor tudjuk elérni, ha korlátok nélkül mozoghatnak Európában.

2.

AZ ERASMUS+ PROGRAM BŐVÍTÉSÉT

Románia EU-csatlakozása óta több tízezer erdélyi magyar fiatal részese lehetett az EU által biztosított önkéntesés csereprogramoknak, képzéseknek.

Azt szeretnénk, hogy az Európai Unió az Erasmus+ programot továbbvigye és az erre szánt keretet bővítse.

3.

A DISCOVEREU PROGRAM SZÉLESÍTÉSÉT

A DiscoverEU programban részt vevő fiatalok korosztályának a növelését 30 éves korig, hisz jelenleg 18 éves korhatár van a programban, emiatt több ezer fiatal nem élhet ezzel a lehetőséggel.

4.

FIATAL GAZDÁK TÁMOGATÁSÁNAK NÖVELÉSÉT

Erdélyben több ezer fiatal a mezőgazdaságban tevékenykedik. Fontos, hogy fiataljaink vidéken is kiszámítható jövőt tudjanak tervezni, ehhez pedig a számukra elérhető támogatási rendszereket növelni kell.

UNIÓ: A FEJLŐDÉS ESZKÖZE

5.

A START-UP PROGRAMOK FOLYTATÁSÁT ÉS AZ AZZAL JÁRÓ BÜROKRÁCIA MEGSZŰNTETÉSÉT

Örvendetes, hogy egyre több fiatal nyitott a vállalkozói szféra felé. Konkrét elképzeléseik vannak, amihez kezdő tőkét biztosítanak a Start-Up típusú támogatási rendszerek. Fontos, hogy az Európai Unió továbbra is támogassa a Start-Up projekteket és csökkentse a finanszírozással járó bürokráciát.

6.

MODERN SZAKOKTATÁST

Egy jól megtanult szakma ma sokkal többet ér egy rosszul választott diplománál. A duális képzések támogatása az EU által elősegíti, hogy a gazdasági élet vérkeringésébe minél gyorsabban bekapcsolódjanak a fiatalok.

AZ MSPI TÖRVÉNYES ELFOGADÁSÁT

A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés kiemelt fontossággal bír a fiatalok körében is. Fontos, hogy az erdélyi magyar fiatalok egy olyan Európa részesei legyenek, amelyek egyenlő jogokat biztosítanak mindenki számára.

7.

8.

VERSENYKÉPES OKTATÁST

Digitális eszközök használatát, a vállalkozói kedvet elősegítő, az innovatív és kreatív gondolkodást fejlesztő projektek támogatását szorgalmazzuk a közoktatásban.

9.

KÖRNYEZETTUDATOS ORSZÁGOT

A fiatalok nagy része változtatna életmódján, ha ezzel segítené a környezetét. Olyan uniós kezdeményezésekre van szükség, amelyek a környezettudatosságot promoválják azzal a céllal, hogy megőrizzük Európát – és azon belül Erdélyt – a következő generációk számára.

10.

AZ ERDÉLYI TURIZMUS FEJLESZTÉSÉT UNIÓS FORRÁSOKBÓL

Romániában évente 10-15 százalékkal nő a turisták és az országban eltöltött vendégéjszakák száma, Erdély pedig a Forbes egyik mérése szerint a világ legjobb 18 turisztikai desztinációja közé került. A turizmusra építő gazdaság fejlődése jó lehetőséget nyújt az erdélyi magyar családoknak, újabb eszközt adva a fiatalok hazacsalogatására. Azt akarjuk, hogy az Európai Unió célirányos projektekkel támogassa az erdélyi turizmus fejlesztését.

Szerkesztette: az RMDSZ Kommunikációs Irodája Fotók: Gönczy Tamás, Horváth Tamás, Mihály László, Lepedus-Sisko Péter, Kocsis-Boldizsár János Címlap illusztráció: Ferenczy András Grafikai tervezés: Porcsalmi Balázs, Szabó Zsolt

Bálint Ibolyka, kalotaszentkirályi lakos, elárusító, mezőgazdasági vállalkozó

11. OLDAL

Kiadja az Iskola Alapítvány 400486 Kolozsvár, Şoimului utca 24/A Tel./Fax: +40-264-44 99 18 e-mail: office@iskolaalapitvany.ro www.iskolaalapitvany.ro

A férjemmel együtt döntöttünk úgy, hogy mellékfoglalkozásként gazdálkodásba kezdünk. Először két kecskét vásároltunk, később tovább kellett gyarapítani az állatállományt. Így tudtunk uniós alapokra pályázni.

A családi vállalkozásunk most 65 kecskéből, 2 házisertésből, 30 juhból és 9 hektár fenntartott földből áll, amelyek ellátásában és megművelésében a nagyszülőktől a testvérekig mindenki részt vesz.

A kezdetekben a támogatást szénaforgató és permetezőgépre, illetve napelemes villanypásztorra fordítottuk. Az, hogy a gidákat piacra vihessük, rengeteg odafigyeléssel és munkával jár. Emellett másodállásban vetünk, aratunk, kaszálunk, bálázunk, szénát forgatunk, traktorra ülünk és földet művelünk. Közösségi szinten ez a vállalkozás minőségi termékeket biztosít a lakók számára.

Tőlünk beszerezhetik a valódi házi tejet, vagy akár a húst is. Fontos az, hogy a vásárló tudja, honnan és milyen minőségű terméket vásárol.

Orbán Viktor: a magyarok száz év magánya a Kárpát-medencében véget ért Az RMDSZ fontos stratégiai partnerünk, a Szövetségre az Európai Unióban is számítunk. Ezért tisztelettel kérem az erdélyi magyarokat, hogy erősítsék a Kárpát-medencei magyar összefogást, támogassák az RMDSZ-t a májusi európai választásokon – nyilatkozta lapunknak Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Magyarország miniszterelnöke. Ön hogyan látja, miért fontos az idei európai parlamenti választás, miről fogunk dönteni?

Egész Európa, az egész keresztény európai kultúránk szempontjából fontos választás lesz a májusi. Európa nehéz időket él. A négy éve tartó bevándorlási válságra a brüsszeli elit rossz választ adott. Ahelyett, hogy megvédte volna az itt élő embereket, beengedte az illegális bevándorlókat. A jelek pedig azt mutatják, hogy az eltérő kultúrák együttélésének problémájával Európa ma nem tud megbirkózni.

Van tehát európai tétje a választásnak.

Most van igazán. Először az európai parlamenti választások történetében egy közös európai ügyről fogunk dönteni: a bevándorlásról. Minden uniós tagországban erről fog szólni a választás. Meg�győződésem, hogy ez Európa számára a legnagyobb kihívás a XXI. században, amellyel

hosszú évtizedekig kell még számolni. A migráció teljesen átalakítja életünket, gyökeresen megváltoztatja az európai társadalmakat, a politikát és a kultúrát. Európa fontos döntés előtt áll: támogatja a migrációt és ezzel feladja kultúráját, vagy pedig megvédi értékeit és ellenáll a bevándorlási nyomásnak. Nagyon nagy a tét.

A magyarok ebben egyszer már döntöttek. A magyarság számára miért fontos mégis ez a választás?

2018 tavaszán az erdélyi magyarok segítségével megvédtük az anyaországot. Köszönet érte! Májusban újra fontos döntés áll előttünk: az erős nemzetek, a nemzeti közösségek Európája és a bevándorlók Európája között választunk.

Ismét kialakult az a történelmi helyzet, hogy Magyarország nemcsak önmagáért, hanem egyben a keresztény Európáért is küzd.

Az erdélyi magyarok hogyan tudnak ebben a küzdelemben részt venni?

A magyarság a huszadik századot elveszítette, de a huszonegyediket meg akarjuk nyerni. A múlt század elvette tőlünk az önbecsülésünket, a jómódot, az alkotóerőt, az elismerést, és elvette tőlünk a nemzeti egységet. Ezt a korszakot nehezen, de sikerült közösen lezárnunk.

A magyarok száz év magánya a Kárpát-medencében véget ért.

Nekünk, magyaroknak ezúttal is össze kell fognunk. Együttes erővel kell képviselnünk a magyar ügyet az Európai Unióban.

Nem vagyunk sem kicsik, sem kevesek. A határon túli képviselőkkel együtt számottevően erősebb a magyar képviselet az Unióban. Az erdélyi és a felvidéki magyar képviselőkkel összefogva a fideszes képviselők többre képesek. A mi jövőnk Európában van, a májusi

választásokon ugyanakkor Európa jövője van a mi kezünkben.

Erős Európát akarunk, amely képes megvédeni határait, kultúráját és az európai embereket.

Az RMDSZ-re milyen szerep hárul?

Az RMDSZ fontos stratégiai partnerünk, a Szövetségre az Európai Unióban is számítunk. Ezért tisztelettel kérem az erdélyi magyarokat, hogy erősítsék a Kárpát-medencei magyar összefogást, támogassák az RMDSZ-t a májusi európai választásokon.

RMDSZ, a megbízható partner

A Minority SafePack egy sikeres európai polgári kezdeményezés, hiszen több mint egymillió hiteles támogatót tud maga mögött, ami az őshonos kisebbségi közösségek szolidaritásáról szól. Partnere leszek az RMDSZ-nek abban a hosszú menetelésben, amelyet a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezéssel az Európai Unióban elindított.

Manfred Weber európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt jelöltje az Európai Bizottság élére

Példaértékű, ahogy a fiatalok új közösségeket építve fedezik fel saját és környezetük kultúráját, ahogyan őrzik Európa kulturális örökségét. Csak erős és büszke helyi identitással lehet erős és büszke európai identitásunk is! Ezt teszi az RMDSZ által indított Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket programsorozat.

Fontosak az RMDSZ célkitűzései arra vonatkozóan, hogy meg kell őrizni azokat a támogatásokat, amelyek sok gazdának megélhetést biztosítanak. A közvetlen kifizetések nem pénzkidobást jelentenek, hanem épp ellenkezőleg: kapocsként szolgálnak az emberek és az Európai Unió között.

Navracsics Tibor

Phil Hogan

oktatásért, ifjúságért, kultúráért és sportért felelős európai biztos, az Örökségünk Őrei programsorozat fővédnöke

mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős európai biztos

Erdélyben járva azt tapasztaltam, hogy a magyar közösséget még mindig diszkriminálják, ami az anyanyelvhasználatot illeti az adminisztrációban, az egészségügyben és az igazságszolgáltatás területén.

Pontosan emiatt életbevágó az a politikai tevékenység, amelyet az RMDSZ folytat annak érdekében, hogy megvédjék és megőrizzék a magyar kisebbség identitását. Az Unióban több mint 50 millió ember tartozik valamely nemzeti kisebbséghez, de az erdélyi magyar közösség az egyik legnagyobb ezek közül. Tudniuk kell, hogy az Európai Néppárt mindig is elkötelezett volt és az is marad, ami az őshonos nemzeti kisebbségeket illeti.

David McAllister európai parlamenti képviselő

Sok a közös vonás Dél-Tirol és Székelyföld között. Dél-Tirolban nagyon korán felismerték, hogy a vidékfejlesztésre kiemelten oda kell figyelni.

Akkor maradnak szülőföldjükön az emberek, ha jó az életszínvonal, megfelelő az infrastruktúra. Szükségünk van egy kevésbé bürokratikus Közös Agrárpolitikára, amely egyszerűbben, átláthatóbban működik. A gazdákat be kell vonni az agroturizmusba, a vidékfejlesztésbe úgy, hogy ezek a szakágazatok tisztességes megélhetést nyújtsanak az embereknek szülőföldjükön.

Herbert Dorfmann európai parlamenti képviselő