Tegyünk az agresszió ellen!

6

fókusz

2017. OKTÓBER 15.

Az erőszakra nincs ok és nincs mentség

Tegyünk az agresszió ellen!

Romániában minden harmincadik másodpercben megvernek egy nőt. Évente több mint 200 nő válik a családon belüli erőszak halálos áldozatává.

Ez nem magánügy! Társadalmi összefogásra van szükség a védőháló megteremtésére, amely segít az érintetteknek kiszakadni az erőszakos környezetből, s amely támogatja őket, hogy kiegyensúlyozott életet élhessenek.

A társadalom egyes csoportjain, például a családon belüli erőszak formái: bántalmazás, kényszerítés, kínzás, molesztálás, rongálás, szexuális erőszak, testi sértés, verbális agresszió stb. E cselekményeket a társadalom, a közvélemény, az egyház elítéli, elkövetőit igyekszik valamilyen büntetéssel sújtani. A családban előforduló esetek sokszor nem kerülnek nyilvánosságra. A társadalom jelentős része úgy véli, „az asszony verve jó”, a gyerek engedelmességre szorításának a nadrágszíj az alkalmas eszköze. Vannak, akik a kékzöld foltokkal teli asszony, gyermek láttán nem borzadnak el az agresszív viselkedéstől, attól, aki a foltokat okozta, hanem a megvertet faggatják: mivel bosszantottad úgy fel? Mintha az ember ember általi leigázásnak volna, lehetne elfogadható oka, mentsége! Mintha a megütött, terrorizált, megfélemlített személy, és nem az agresszív viselkedésű, haragját, indulatát kordában tartani nem tudó ember volna a hibás! Vannak jogi szankciók az agresszorok ellen, de a családban történő erőszakot nemigen jelentik fel. Félnek, szégyellik azok, akikkel ilyen történik. Hogy a 21. században egyik ember se uralkodhasson embertársán, még akkor se, ha az illető a házastársa vagy a gyereke, ezért is készült ez az összeállítás. Mert a hallgatás falát át kell törni. Hangosan ki kell mondani: nem a bántalmazott, a megerőszakolt a hibás!

Nem ő provokálta ki magának a bajt! Az erőszak nem megoldás, és a hívő embernek az imádkozás mellett szólnia is kell… | BODÓ MÁRTA |

Nálunk is van erőszak?

Aktuális probléma mind a nők elleni erőszak, mind a gyermekeket érintő bántalmazás. Az emberek e fogalmak hallatán leggyakrabban a családon belüli erőszak, fizikai bántalmazás formáira gondolnak.

Ennek vannak a legláthatóbb nyomai.

Sokszor az áldozatoknak is nehéz a szenvedéseikről beszélniük, ha úgy gondolják, hogy nincs „fizikai bizonyítéka” a sérüléseknek. Pedig a láthatatlan sebek sokszor hosszú és rövid távon ugyanolyan romboló hatásúak. Például azok a gyerekek, akik szemtanúi a szüleik között zajló erőszakos cselekedeteknek… A fizikai bántalmazáson kívül mindkét jelenséghez hozzátartozik a szexuális és a lelki erőszak is. Ezek bármelyike történhet családon belül vagy kívül. A nők elleni, párkapcsolati erőszak keretében hangsúlyos a gazdasági erőszak. A gyermekbántalmazás esetén a gyermek elhanyagolása, kihasználása (gyermekmunka, koldulás stb.), illetve a gyermekek/fiatalok körében zajló kortárserőszak. Viszonylag új az erőszakesemények virtuális világban, azon keresztül való megnyilvánulása (például zaklatás, bullying). A közvélekedés még mindig az áldozatokat vádolja, őket teszi felelőssé. Ezzel az elkövetőket a tetteik alól felmentik. Rengeteg „mentséget” talál magának az elkövető, és a közösség, a társadalom is: valaki nagyon „jó ember”, megbízható, kedves, figyelmes – kivétel, amikor alkoholt vagy más szert fogyaszt: ilyenkor és csakis ilyenkor válik erőszakossá a családtagjaival szemben. Ez lehet akár magyarázatcsíra egy személy

Beszélgetés az erőszak elleni cselekvésről a Kolozsvári Magyar Napokon. Résztvevők: László Éva pszichológus, Csép Andrea parlamenti képviselő, Hegedüs Csilla, az RMDSZ Nőszervezetének alelnöke és Bagaméri Noémi, a NEEEM kampány koordinátora.

FOTÓK: KŐMÍVES ISTVÁN

Áttörni a hallgatás falát…

„Az áldozatoknak nehéz a szenvedéseikről beszélniük, ha úgy gondolják, hogy nincs „fizikai bizonyítéka” a sérüléseknek. Pedig a láthatatlan sebek sokszor hosszú és rövid távon ugyanolyan romboló hatásúak.” erőszakos cselekedeteire, de ami magyarázat, az nem mentség. Ilyenkor a felelősség másra hárítását (az alkoholra, a „rossz magtartású” gyerekre, feleségre) segítjük elő, ami a változás akadálya.

Amikor 1999-ben Kolozsváron a bántalmazottakat segítő Artemis programjait kezdtük, kevesen figyeltek a kiegyensúlyozott, jó kapcsolatok fontosságára, a konfliktus és az erőszak különbségére, és a közösség szerepére, ami az erőszak megelőzését és a helyzetek kezelését illeti. Azok a közösségek, ahol van segítő háló – informális (egy jó, tágabb vagy szűkebb családi, esetleg baráti kör) vagy formális (szakszolgáltatások) –, több eset kerül felszínre. Nem azért, mert többször fordul elő az agresszió, hanem mert egyre korábbi fázisban mernek segítséget kérni az áldozatok. Gyakran kérdezik, hogy mit tehetnek, ha ilyen helyzettel találkoznak. Jó ilyenkor szaksegítséget kérni. Ezeknek a megyei leosztású elérhetőségei megtalálhatóak (egyelőre csak románul) a következő címen: https://transcena.ro/lista-contactelor-utile/. | LÁSZLÓ ÉVA |

Nemet mondunk az erőszakra A NEEEM rövidítés önmagában is megállja a helyét üzenetben: NEM-et mondunk az erőszakra! A NEEEM a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom rövidítése. A mozgalmat az RMDSZ Nőszervezete indította útjára március 8-án, egy egész éves tevékenységi terv van mögötte: rendezvények, flashmob, előadások, iskolai tevékenységek stb.

A mozgalom célja kettős. Az első a tudatosítás: felhívni a társadalom figyelmét

a nőkkel szembeni erőszakra mint jelenségre, hiszen Romániában (és egész Európában) borzasztóak a statisztikák. Ennek alapja egy nagyon alapos felmérés kell hogy legyen, ami választ ad a következő kérdésekre: milyen formában tapasztaljuk a jelenséget a mindennapjainkban, milyen társadalmi rétegekben észrevehető, hogyan fordulnak (egyáltalán fordulnak-e) segítséghez az érintettek, milyen fokozatai vannak a nők elleni erőszaknak, mi a jelenség oka, kiket érint, mik a megoldások hiányosságai stb. A másik cél: a megoldás, azaz megtalálni a megfelelő eszközöket az áldozatok védelmére és a jelenség visszaszorítására. Ide tartozik az erre vonatkozó törvények módosítása, hogy az áldozatok nagyobb védettséget kapjanak, sőt, megoldást találjanak arra, hogyan lépjenek ki ebből a helyzetből; a biztos házak számának sokszorosára való növelése, ahol a nők fizikai és lelki felépülése mellett a szociális körülményeinek megváltoztatásában is segítenek, szükség esetén elősegítik a társadalomba való beilleszkedést; a megelőzés – ennek érdekében felvilágosító előadások, beszélgetések, mikrokampányok, vitaestek szervezése – gyakorlatilag minden korosztály és mindkét nem számára hasznos. A kampánynak az erdélyi magyar társadalmat kell megszólítania, hiszen valamilyen formában mindnyájan érintettek vagyunk benne. Van, aki áldozat. Van, aki bántalmazó. Van, aki csak tud róla. Van, aki szemtanú. Egyvalami közös: a felelősség.

Szeretnénk nőket és férfiakat, fiatalokat és időseket megszólítani, a fiatal generációra fokozottabban koncentrálni: ők hozhatnak új szemléletet, ők érhetnek el hosszú távon jelentősebb változást. Hoszszadalmas folyamat, időnek kell eltelnie, míg lényegi javulás következik be.

fókusz

2017. OKTÓBER 15.

7

Hogy mi lesz jövőre és azután? A mozgalmakban az a jó, hogy önmagukat táplálják. Mindig elindítja valaki, valamilyen szervezet, csoport, de később önálló életet kezd élni, és ha jó mederben marad, felzárkózik mögé az egész társadalom. A nők elleni erőszak elleni mozgalomnak is ilyennek kell lennie: csak elindít egy tudatosító, figyelemfelkeltő és mozgósító folyamatot, ami önmagát görgeti, amit a társadalom görget, amit látva, követve, aminek része lévén az emberek tisztán láthatnak és tehetnek azért, hogy a nők elleni és a családon belüli erőszak soha ne lehessen elfogadott sem hangosan, sem hallgatólagosan. | HEGEDÜS CSILLA |

A bántalmazott joga Óriási hiányosságok vannak nálunk a védelmi rendszer terén, a távoltartási végzés jelenlegi verziója nem nyújt biztonságot a bajban lévő áldozatoknak. A végzést legtöbb hat hónapra bocsátják ki, meghosszabbítható, ha bizonyítható a veszélyhelyzet. Ám a végzés betartásának ellenőrzése nem megoldott, mint ahogy a kibocsátása is hosszadalmas, bürokratikus folyamat. A nők, az áldozatok megvédése helyi szinten minden egyes önkormányzat törvényes kötelessége, segítséget kell nyújtaniuk szükség esetén úgy, hogy minden tízezredik lakos után biztosítani kell egy helyet a saját működtetésű menhelyén. Ám az ellátórendszernek sok helyen súlyos hiányosságai vannak. Jelenleg Romániában, ha egy nőt bántalmaznak, a rendőrséghez kell fordulnia azért, hogy távoltartási parancsot állítsanak ki a bántalmazó ellen mindaddig, amíg elítélik őt. Az RMDSZ törvénymódosítási javaslatcsomagot iktatott a parlamentben, ez a nők ellen elkövetett erőszak súlyosabb büntetését, a bántalmazó azonnali távoltartását írja elő, az áldozatok számára

„Ha valamilyen csoda folytán ki tudnám vonni az agressziót a családok életéből, a Szent Ferenc Alapítvány nagyjából bezárhatná a kapuit”

„A törvény szigorúbban büntetné az erőszakot elkövetőt, ha a bántalmazás után kibékül is áldozatával. Eddig, ha a két fél kibékült, a büntetőjogi felelősségre vonás elmaradt.” hatékonyabb védelmet biztosít. Kidolgozott módosításaink lehetőséget adnak arra, hogy a hatóságok már a helyszínen kibocsáthassák a sürgősségi távoltartási rendeletet. Az RMDSZ javaslata alapján a tettest azonnal eltávolítják a lakásból akkor is, ha az az ő tulajdonát képezi. Nem vehet fel sem személyesen, sem telefonon kapcsolatot az áldozattal. A törvénymódosítás szigorúbban büntetné az erőszakot elkövetőt, akinek akkor is felelnie kell a törvény előtt, ha a bántalmazás után kibékül áldozatával. Eddig ugyanis, ha a két fél kibékült, és ezt bíróság előtt közösen vállalták, a büntetőjogi felelősségre vonás elmaradt. Most csak akkor lehet a bántalmazót felelősségre vonni, ha a sértett fél feljelentést tesz az elkövető ellen – ez sok esetben nem történik meg, mert az áldozat újabb erőszaktól tart. Mi azt szorgalmazzuk, hogy a bántalmazás után, bejelentés alapján, a hatóságok akár azonnal automatikusan eljárást indítsanak, megbüntessék a tettest. A törvénymódosítás az RMDSZ Nőszervezet NEEEM! (Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom) egész éves tudatosító és tájékoztató kampányának kiemelt célja. Míg az Európai Unióban négy nőből egy, Romániában három nőből egy válik áldozattá. Meg kell tanítanunk a nőket, hogy pontosan tudják, mit kell tenniük ilyen esetben, milyen programok, alternatívák állnak rendelkezésükre. | CSÉP ANDREA |

Az idő múlik, a sebek maradnak Iskolai tájékoztatók, előadások, női kávéházak – beszélgetés a nők elleni erőszakról, flashmob: mindegyiknek alapvető célja a társadalom mentalitásváltása.

A helyes mentalitás kialakítását fiatal

korban kell elkezdeni, ezért vontunk be diákokat az erőszak elleni kampányunkba.

Már az iskolában kell beszélni a témáról, a helyzet súlyosságáról, fontos felhívni a figyelmet a helyes viselkedésre, rávilágítani az erőszak látható és rejtett formáira.

A NEEEM-kampány részeként indított iskolai tájékoztatókat a csíkszeredai Áradat Egyesülettel közösen szervezzük. Emellett a szakemberek képzése is nagy hangsúlyt kap, hiszen később hozzájuk fordulhatnak segítségért a diákok – és nem csak. Összesen 14 szakember 12 település 22 iskolájában 1500 diákot ért el Hargita, Kovászna és Maros megyében, most következik a folytatás Kolozs, Szilágy, Szatmár és Bihar megyében. A párbeszéd helye országszerte a női kávéház az RMDSZ Nőszervezet területi szervezetei rendezésében.

A Kolozsvári Magyar Napok alatt szervezett flashmobbal szerettük volna a társadalom figyelmét felhívni arra, hogy az idő telik, a másodpercek múlnak és a bántalmazás állandó. Erről nem szabad hallgatni, mernünk kell beszélni róla, tenni ellene.

Ezt szimbolizálta a flashmobot végigkísérő órakattogás, a résztvevők leragasztott szája. Harminc nő állt ki augusztusban Kolozsvár Főterére azért, hogy felhívja a figyelmet arra: a nők elleni erőszak nem magánügy. | BAGAMÉRI NOÉMI |

Aludjon ki az agresszió tüze A Szent Ferenc Alapítvány az elmúlt 25 évben közel hatezer gyereket fogadott be.

Mindeniknek ismerem nagyjából a történetét: ezek között egy sincs, akinek a házát árvíz vitte volna el vagy földrengés pusztította volna el, háború vagy ilyesmi.

Nagyjából minden gyerek, család tragédiája máshol keresendő: az alkoholban, a

lustaságban, a családon belüli vehemenciában, erőszakban. Ha most valamilyen csoda folytán ki tudnám vonni az agreszsziót a családok életéből, akkor a Szent Ferenc Alapítvány nagyjából bezárhatná a kapuit. Sokszor elmondtam a gyerekeknek is, a kollégáknak is, hogy a gonosz léleknek nincs keze, nincs nyelve, nem tud minket megütni, rosszat mondani, mi adjuk oda a kezünket, a nyelvünket a gonosznak, hogy általunk társunkat megsebezze, fájdalmat okozzon, elpusztítsa. Döbbenetes látni, hogy ez az, ami szétveri a családjainkat, utcára rakja a gyerekeket.

Mai napig tapasztalom, hogy a türelmes párbeszéd, amit Jézus Krisztus folytatott, célra vezet. Szépen elmondja Jézus, hogy hetvenszer hétszer bocsássunk meg, de azt is mondja, hogy ha valahol békében-szeretetben nem tudsz együtt élni a másikkal, akkor palld le a cipődről a port, és szó nélkül menj tovább. Most olvastuk azt az evangéliumi részt, hogy Jézus Jeruzsálembe menet tanítványait előreküldi, hogy szállást készítsenek neki. Az apostolok megbotránkoznak, nincs hely, nem akarja senki fogadni őket. János, a szeretet apostola kérdi Jézustól: Mester, ne hívjuk le az égből az Isten nyilát, hogy ezeket elpusztítsa? Jézus azt mondja: én nem azért jöttem, hogy elpusztítsak valakit, azért jöttem, hogy életük legyen... Jézus továbbmegy egy faluval, valahol majd csak befogadják. Milyen jó volna, ha meg tudnánk ezt tanulni! Ha visszautasítanak, milyen dühösek tudunk lenni! Adja Isten, hogy Jézus Krisztus példája segítsen rajtunk, hogy ne a dühünk szerint cselekedjünk.

Szent Ferenc életében sok olyan történet van, ami arról szól, hogy eltűri a fájdalmat, a megaláztatást, nem vág vissza, a békét választja. Adja Isten, hogy családjainkban, társadalmunkban az erőszak, az agresszió tüze kialudjon, és békében, jó testvérekként, szeretettel tudjunk együtt élni! | BÖJTE CSABA OFM | | ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BODÓ MÁRTA |