Valogassuk füzet 2013 by Schauermann Tamás

NAGY SZELEKTÍV FÜZET TÉNYEK, TIPPEK A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉSRŐL

NAGY SZELEKTÍV FÜZET

TÉNYEK, TIPPEK TIPPEK TÉNYEK, 1 A SZELEKTÍV SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉSRŐL HULLADÉKGYŰJTÉSRŐL A

Impresszum Nagy szelektív füzet - Tények, tippek a szelektív hulladékgyűjtésről Sopron, 2013 Kiadja a Sopron és Térsége Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás www.hulladek.sopron.hu Felelős kiadó: Mágel Ágost elnök hulladek@sopron.hu ISBN: ISBN 978-963-08-7439-7 Szakértő: Éder Andrea, kommunikációs vezető STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. www.stkh.hu Szerkesztő: S. Takács Zsuzsanna | s.takacs.zs@stscope.hu A kiadásban közreműködött a Strategic Scope Kft., Budapest www.stscope.hu Grafikai tervezés: Craetive Bt., Pécs www.craetive.hu Nyomda: B 32 Nyomda, Budapest Kézirat lezárva: 2013. szeptember

TISZTELT ÉRDEKLŐDŐ! A fenntartható fejlődés fogalma mindenki számára ismerősen hangozhat, hiszen immár 30 évvel ezelőtt keletkezett. Legalább ilyen régóta tudjuk, és beszélünk is arról, milyen fontos lenne környezetbarát életmódot folytatnunk és megóvnunk környezetünket, hogy unokáink éppúgy örömüket lelhessék majd benne, ahogyan mi. Ám kézzelfogható eredmények eléréséhez a környezetvédelem területén hosszú idő és nagy kitartás szükséges. Így volt ez a cséri regionális hulladékkezelő központ esetében is, melynek létrehozásáért közel tíz éve fáradozunk. 39 település önkormányzata fogott össze, hogy megvalósítsa a térség hulladékgazdálkodásának reformját, egy nagyszabású beruházás kivitelezése révén. Így jött létre a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, amely sikeres európai uniós pályázatának köszönhetően biztosítani tudta a hulladékkezelő központ kivitelezéséhez szükséges pénzt.

Megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés, a környezetvédelmi fejlesztési program központi eleme, melynek köszönhetően korszerűvé válik a 39 település hulladékgazdálkodása. 2013 januárjától átvette a szemétszállítást az immár saját tulajdonban működő szolgáltató, a Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft.

Sok nehézség és akadály leküzdése után idén végre a legszebb, látványos szakaszába érkezett a projekt.

Persze nem elég csupán elképzelni és megvalósítani egy környezetvédelmi beruházást, hiszen ahhoz, 3

hogy sikeres legyen, saját szokásainkon kell változtatnunk. A vidéket járva, az emberekkel beszélve azonban azt tapasztalom, hogy elégedettek a szolgáltatással, amely korrekt és pontos. Ahogy a lakosok egyre több információhoz jutnak, átlátják, hogy ez egy fontos korszerűsítés, amely mindannyiunk javára válik. Az új létesítményeknek köszönhetően javulni fog a térségben élők életminősége, és megvalósul a biztonságos, európai uniós normáknak megfelelő hulladékkezelés.

Az utóbbi évek jelentős környezetvédelmi fejlesztése jött létre régiónkban, amelynek eredménye, hogy tisztábbak, élhetőbbek és vonzóbbak lesznek a települések. A Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás nevében köszönetemet fejezem ki mindenkinek, aki segítette munkánkat, és a 39 település lakóinak, akiknek közreműködése nélkül nem valósulhatnának meg a projekt tíz évvel ezelőtt kitűzött céljai. Mágel Ágost elnök

A HULLADÉKGYŰJTÉS TÖRTÉNETE sebb gondot. Később egyre több ember élt városokban, aránylag kis területen összezárva, ami koncentrálta a hulladékképződést, így szükségessé vált szervezett formában gyűjteni.

Már egészen a kezdetektől az emberiség életmódjával együtt járó, kellemetlen probléma volt a szemét keletkezése, viszont csak lassan tanultuk meg, mihez kezdjünk az egyre nagyobb mennyiségű hulladékkal.

Az ókorban, az első városok kialakulásakor vízelvezető rendszereket építettek ki, melyekben elvezették a szennyvizet. A szilárd hulladékokat emésztőgödrökben tárolták vagy trágyaként hasznosították.

Kőkorszaki szeméttelep A legrégebbi szeméttárolók egyikét egy norvégiai kőkorszaki településen találták meg. Ez egy csontokból, cserepekből és hamuból álló, 320 méter hosszú, 65 méter széles és több mint 8 méter magas szeméthalom volt, amelyet a jelek szerint időnként felgyújtottak, hogy csökkentsék az összegyűlt mennyiséget és a vele járó kellemetlen szagot.

A városi életmód Ameddig a hulladék szerves, tehát könnyen elbomló volt, és kisebb mennyiségű, nem okozott különö-

Cloaca Maxima - A világ egyik legrégebbi szennyvízrendszere Ez eleinte megoldotta a problémát, és már ekkoriban megjelentek a hulladék első szelektív gyűjtői: a guberálók és ócskások, akik felismerték, hogy az emberek gyakran olyasmit is kidobnak, amit még fel lehetne használni. Kréta szigetén már Kr. e. 3000 táján léteztek vízöblítéses toalettek, 5

Rómában pedig Kr. e. 600 körül építették a Cloaca Maxima nevű csatornát, amelynek használatáért a polgároknak fizetniük kellett. A kevésbé tehetős háztartásokhoz magánkézben lévő, úgynevezett „kübliszolgálatok” jártak, akik a helyi parasztoknak adták el a trágyát.

Ennek ellenére csak a 19. században terjedt el Európa-szerte a hulladék szervezett formában történő gyűjtése és kezelése. Az 1800-as évek európai kolerajárványai, valamint Robert Koch német bakteriológus kutatásai rávilágítottak a higiénia és a betegségek közötti kapcsolatra.

A középkorban ezek a higiénikus módszerek feledésbe merültek. A szemetet és az ételmaradékot egyszerűen a várfalon kívüli lejtőkre dobálták vagy az utcákra öntötték az emberek. Az utca „sara” néhol térdig ért, kellemetlen bűzt árasztott, és kedvezett a patkányok elszaporodásának. Ezek a körülmények elősegítették a különböző járványok (pestis, kolera) kitörését. Egyes városok alternatív módszerekkel próbálták orvosolni a problémát. Londonban például védetté nyilvánították a hulladékot fogyasztó hollókat és sólymokat.

Az emberek rádöbbentek, hogy a saját érdekükben gondoskodniuk kell a hulladék biztonságos eltakarításáról, amelyre kezdetben a szervezett gyűjtés és a szeméttelepek (hulladéklerakók) kialakítása tűnt megfelelő megoldásnak. Az 1920-as években megjelentek az első kukásautók is, amelyek könynyebbé és hatékonyabbá tették a hulladék elszállítását.

A szemétszállítás szervezett formája Először 1348-ban, Párizsban ismerték fel az összefüggést a higiéniai körülmények és a betegségek terjedése között, és magánvállalkozásokat hoztak létre a szemét elszállítására. 6

A fogyasztói társadalom Életmódunk, az iparosodás és növekvő energiaigényünk a szemét egyre változatosabb, veszélyesebb és nehezebben eltüntethető fajtáit produkálja. Fogyasztási igényeink növekedésével a termelés – és ezzel együtt a szeméttermelés – olyan méreteket öltött, ami azzal fenyeget, hogy előbb-utóbb nem leszünk képesek tárolni a keletkezett mennyiséget.

Szemeteskocsi az 1930-as évekből, Németország

Feltaláltuk a különböző műanyagokat, amelyeket lelkesen ünnepeltünk, és amelyek használati tárgyaink, csomagolóanyagaink és modern életmódunk alapvető elemévé váltak. Nem szeretnénk lemondani róluk, pedig tudjuk, hogy bomlási idejük akár 300-500 év is lehet. Emellett olyan vegyszereket, gyógyszereket, elektronikai eszközöket és sok más káros anyagot használunk, amelyek hulladékait már nem lehet egyszerűen a szeméttelepre szállíttatni, hiszen saját magunkat, közvetlen környezetünket mérgeznénk meg velük. Mindannyiunk érdeke, hogy ezt megakadályozzuk!

társadalom kialakítása című könyve. A „fenntartható fejlődés” fogalmát 1987-ben használták először hivatalos formában, az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelentésében. A fogalom jelentésének lényege: úgy elégítsük ki jelenlegi szükségleteinket, hogy a jövő generációinak is megmaradjon a lehetőségük ugyanerre. A szelektív hulladékgyűjtésre való váltás segít megakadályozni, hogy káros anyagok kerüljenek környezetünkbe, és egyre növekvő szeméthegyeket hagyjunk magunk után. Még harminc éve sincs, hogy keresni kezdtük a megoldást, és hosszú út áll előttünk. Ha meg tudjuk változtatni szokásainkat, és sikerül új módszereket bevezetnünk, akkor élhetőbb környezetet teremthetünk a magunk és a jövő nemzedéke számára. Szemeteskocsi az 1930-as évekből, Németország

A megoldás keresése 1981-ben nagy érdeklődést váltott ki Lester R. Brown A fenntartható 7

Szemeteskocsi az 1930-as évekből, Németország - Mullwagen Faun

Szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon Magyarországon a folyamatosan zajló környezetvédelmi fejlesztéseknek és beruházásoknak köszönhetően ma már a lakosság több mint fele, közel 5 millió ember gyűjti szelektíven a hulladékot, és az újrahasznosított hulladék mennyisége évről évre nő. Hazánkban több mint 5 ezer gyűjtősziget áll a lakosság rendelkezésére, ami évente körülbelül 485 ezer

Magirus Deutz szemeteskocsi az 1950–1960-as évekből, Németország

tonnányi szelektíven gyűjtött hulladékot jelent. Ezzel együtt az országos átlag jócskán elmarad az európai uniós 20 kg/fő éves mennyiségtől, és még mindig rengeteg újrahasznosítható anyag kerül a kukákba. Segítsünk megőrizni településünk tisztaságát, gyűjtsük szelektíven a hulladékot!

Skoda szemeteskocsi az 1960-as évekből, Magyarország

VÁLOGATVA VISSZÜK! Az STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. – jogelőd cégei révén – több évtizede nyújt szolgáltatásokat Sopronban és a környező településeken. 2013. január 1-jétől 39 környékbeli településen látja el a hulladékszállítási közszolgáltatást a tulajdonos – 39 önkormányzat belépésével megalakult – Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás megbízásából. A társulás tagjai, szolgáltatási terület: Agyagosszergény, Cirák, Csáfordjánosfa, Csapod, Csér, Dénesfa, Ebergőc, Egyházasfalu, Fertőboz, Fertőd, Fertőendréd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Gyóró, Harka, Hegykő, Hidegség, Himod, Hövej, Iván, Kapuvár, Kópháza, Nagycenk, Nagylózs, Petőháza, Pinnye, Pusztacsalád, Répceszemere, Répcevis, Röjtökmuzsaj, Sarród, Sopron, Sopronkövesd, Újkér, Und, Vitnyéd, Zsira. Vállalatunk fő tevékenysége a kommunális hulladékgyűjtés, de folyamatosan figyelemmel kísérve a jelentkező igényeket, tevékenységeink a hulladékgyűjtés majd’ minden területére kiterjednek.

Napjainkra a teljes szolgáltatási területen biztosított a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége. Falvakban, családi házas övezetekben jellemzően kék és sárga színű zsákokban gyűjthető, nagyobb településeken és tömbházas övezetekben szelektív szigeteken helyezhető el a hulladék. Végzünk lomtalanítási tevékenységet is, melyre évente egyszer kerül sor. Hulladéklerakóink viszont egész évben a lakosság rendelkezésére állnak, ahol a veszélyes hulladék mellett többek között elektronikai és zöldlomb-hulladék, építési-bontási törmelék is elhelyezhető. Szerelőműhelyünk a saját gépkocsik szervizelése mellett kisebb javításokat (futómű), olajcserét és zsírzást is végez megrendelőinknek. Vállalatunk a megfelelő színvonalon való, mérhető teljesítés érdekében megszerezte az ISO 9001:2001 és ISO 14001:1997 minősítéseket. A szolgáltatói tevékenységen túl cégünk környezetbarát elkötelezettségében nagy szerepet kap az összefogáson alapuló közös előnyök megszerzése. Ennek egyik példája a négy éve rendszeresen 9

megrendezésre kerülő „Natura – Családi délelőtt az egészségért” programunk. A rendezvényen soproni és környékbeli kiskereskedők, őstermelők, kézművesek, iskolák termékei alkotják a vásári portékákat. Felelős szerepet vállalunk a fiatalok környezetvédelmi ismereteinek bővítésében is. A Zöld Mindentudás Egyeteme programsorozat keretében olyan ismeretterjesztő előadásokat szervezünk a tizenéves korosztály számára, melyek erősítik bennük, hogy minden egyes embernek szerepe van az élhető jövő kialakításában, és az ökotudatosságot nem a divat vagy hóbort diktálja, hanem az ésszerűség és takarékosság. 2009 májusában nyitottuk meg Zöld Állomás nevű, környezetbarát termékeket árusító üzletünket Sopronban a Mátyás király utca 34. szám alatt. Boltunk kínálatát az eltelt idő alatt folyamatosan bővítettük, az egészségükért és környezetükért felelősséget érző, tenni akaró vásárlóink környezetbarát mosó- és tisztítószereket, natúrkozmetikumokat, háztartási szelektív hulladékgyűjtő edényeket vásárolhatnak üzletünkben. Az ér10

tékesítésen túl tájékoztatással, jó tanácsokkal is várjuk az érdeklődőket. Újdonságként jelentkezünk Facebook-oldalunkon olyan tippekkel, praktikákkal, melyek a mindennapi életben segítenek eligazodni az – üzletünkben is megtalálható – környezetbarát termékek alternatív felhasználási lehetőségei között. Törekvéseinket az idei évben olyan különdíjjal ismerték el, mely egyedülálló a közszolgáltatók között. Vállalatunk elnyerte a Környezettudatos Vállalatirányítás különdíjat a Követ Egyesület által szervezett CSR Piac 2013 pályázaton. Az egyesület célja, hogy a vállalatok körében lehetővé tegye a környezettudatos vállalatirányítás terén szerzett tapasztalatok cseréjét, és hosszú távon segítse őket a fenntarthatóság útján, így a környezetvédelem mellett nagyobb hangsúlyt fektet a cégek társadalmi és helyi gazdasági felelősségére is. Az elért eredményre mindannyian büszkék vagyunk. Éder Andrea, kommunikációs vezető STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft.

A Válogassuk! program keretében meghirdetett rajzversenyre beküldött alkotás.

MIÉRT FONTOS A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS?

2012

Magyarországon évente

kb. 104 millió tonna hulladék keletkezik...

ebből 4-5 millió tonna a lakosság hulladéktermelése

ebből szelektíven gyűjtött hulladék

0,5 mill. t =

2013

50% =

50% a háztartási hulladék újrahasznosításának mértéke

2020 80% = 80%-ra kell növelni a háztartási hulladék újrahasznosításának mértékét

Magyarországon évente kb. 104 millió tonna hulladék keletkezik, ebből 4-5 millió tonna a lakosság hulladéktermelése. Országszerte több mint 5 ezer hulladékgyűjtő sziget áll a lakosság rendelkezésére, ez körülbelül 0,5 millió tonna szelektíven gyűjtött hulladékot jelent évente. Az európai uniós irányelveknek megfelelően – a technikai feltételek megteremtése után – hazánkban 2020-ig a jelenlegi 50 százalékról 80 százalékra kell növelni a háztartási hulladék újrahasznosításának mértékét. A környezet megóvása kulcsfontosságú feladat! Látszólag a települési önkormányzatok feladatkörébe tartozik, valójában közös a felelősség, így közösen – az állam, a tudományos műhelyek, a versenyszféra és a lakosság együtt – kell tennünk saját környezetünk védelméért, a tisztaságért, végső soron a fennmaradásunkért. Fenntartható fejlődés, környezettudatos viselkedés és életmód, megújuló energia, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás – mindez csak hangzatos fogalom marad mindaddig, amíg tudatosan nem

döntünk úgy, hogy a lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk környezetünk megóvása érdekében.

Hogyan csökkenthető a hulladék mennyisége? Mi az, amit én tehetek? Átlagemberként a hulladékok szelektív gyűjtése lehet az első lépés, amit minimális energiabefektetéssel, könnyedén megtehetünk. A hulladékok szelektív – a kommunális hulladéktól elkülönített módon történő – gyűjtése ráadásul több szempontból is hasznos. Egyrészt csökkentjük a lerakókba kerülő szemét mennyiségét, melynek tárolása, kezelése és ártalmatlanítása költséges, másrészt biztosíthatjuk a – jellemzően – csomagolóanyagok újrahasznosítását, felhasználását. A hulladékmennyiség csökkentésének további eszközei: a tudatos vásárlás és a komposztálás. Tudatos vásárlásnak nevezzük azt, amikor veszélyes anyagoktól mentes, környezetbarát, újrafelhasznált anyagból készült, tartós, javítható, bio-, helyben gyártott termékeket vásárolunk, ha tehetjük, lakóhelyünkhöz közel. Mindig gondoljuk végig, hogy mire van szükségünk, és ha tehetjük, válasszuk a nagyobb kiszerelést! 13

24h

0h 5%

18%

31%

23%

13%

A fejlett országokban egy ember naponta körülbelül egy kilogramm szemetet termel. Az egyre növekedő hulladék mennyisége számos környezeti, anyagi, egészségügyi, esztétikai problémát vet fel.

A szelektív hulladékgyűjtés A szelektív hulladékgyűjtés azt jelenti, hogy a keletkező hulladékokat anyagfajtánként elkülönítetten gyűjtjük. Ez úgy valósul meg, hogy fogyasztóként a megvásárolt termékek (élelmiszer, fogyasztási cikk) csomagolását már az otthonunkban külön gyűjtjük, majd az erre kijelölt helyen a megfelelő gyűjtőedényben helyezzük el. A hulladékgyűjtő szigeteken piktogramok, feliratok 14

jelzik, melyik konténerbe mi kerülhet. A házhoz menő hulladékgyűjtés keretében az elkülönített hulladékot az erre kijelölt zsákba vagy gyűjtőedénybe tehetjük. A szelektíven begyűjtött hulladék utóválogatásra kerül, majd ezt követően újrahasznosítják. Az újrahasznosítás során főleg az elsődleges nyersanyagokat kíméljük meg, ezzel óvjuk környezetünket, pénzt és energiát takarítunk meg.

Törvényi háttér

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény megszületése is egyértelműen jelzi a téma fontosságát és komplexitását. Első mondata így hangzik: „Az Országgyűlés a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, (…) továbbá a használt termékek újrahasználata, a fogyasztási láncban szereplő anyagok termelési-fogyasztási körforgásban tartása, valamint a hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítása (…) érdekében a következő törvényt alkotja.” Az Alapelvek című részben (3. §) találkozhatunk az újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés elvével, mely szerint „a hulladékképződés megelőzése érdekében a termékek újrahasználatát, javítását, újratöltését, a hulladék újrahasználatra előkészítését” elő kell segíteni. Egyéni törekvéseinken és a törvényi szabályozáson túl az Európai Unió is ösztönzi a tagállamokat a hulladékgazdálkodás javítására. A törvény 12. §-a fogalmazza meg a lakosság mint hulladékbirtokos feladatait. „A hulladékot a keze-

lésre történő elszállítás érdekében a hulladékbirtokos – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos.” A törvény külön említi a papír, fém, műanyag, biológiailag lebomló anyagok, építési-bontási törmelék, illetve üveg elkülönített gyűjtésének fontosságát.

Új, háromedényes hulladékgyűjtés A vegyes hulladékgyűjtés mellett a falvakban, illetve a városok családi házas övezeteiben bevezettük a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. A kék, illetve sárga színű zsákokat a kijelölt napon a házak elé kell kihelyezni. Indulócsomagot az önkormányzatoknál, cserezsákokat pedig a kukásautók sofőrjénél kérhetnek. (Szeles időben érdemes a zsákokat nehezékkel rögzíteni, az összegyűjtés megkönnyítése érdekében.) 15

A Sopron és Térsége Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Győr-Moson-Sopron megye 39 településének öszszefogásával alakult. A társulás 2013 januárjában új, korszerű, biztonságos, komplex hulladékgazdálkodási rendszer bevezetését kezdte meg a településeken. A 3,5 milliárd forintból megvalósuló beruházás az Európai Unió támogatásával, a kohéziós alap társfinanszírozásával és a 39 önkormányzat együttműködésével valósulhat meg. Ezzel a lépéssel a lakosság számára mindenhol – más-más megoldással – biztosítja a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét.

A tömbházas területeken, illetve a nagyobb településeken (Sopronban, Kapuváron és Nagycenken) szelektív szigeteken helyezhető el a hulladék, a közeljövőben 114 gyűjtőszigettel bővítjük a gyűjtőpontos rendszert. A társasházak esetében lehetőség van helyben gyűjteni a szelektív hulladékot, a társasház 16

által megvásárolt, felmatricázott szelektív gyűjtőedényekben. Telefonos bejelentést követően az edények ürítése ingyenes. Az üveget minden esetben (ott is, ahol a házhoz menő gyűjtés működik) a gyűjtőszigeten elhelyezett konténerbe kell helyezni, mivel a műanyagzsákok sérülhetnek a nehéz és törékeny üvegtől. A háztartási vegyes hulladékot ezután is a korábban használatos szürke kukákba lehet gyűjteni. A rendszer harmadik eleme a háztartásban keletkező biohulladék gyűjtése. Érdemes minél nagyobb arányban kihasználni a háztáji komposztálás lehetőségeit, ehhez az STKH helyenként kerti komposztálót is biztosít. Azon háztartások, ahol nincs komposztálásra lehetőség, a biohulladékot barna kukában gyűjthetik. Ezt az edényt a négy lakásnál nem nagyobb társasházak is igényelhetik. A turisztikai jelentőségű településeken vegyes gyűjtési rendszer működik. Az ott lakók számára házhoz megy a szelektív hulladékgyűjtő, a turistáknak viszont megmaradtak a gyűjtőszigetek (Petőháza, Vitnyéd, Sarród, Hegykő, Fertőd, Sopronkövesd).

A Válogassuk! program keretében meghirdetett rajzversenyre beküldött alkotások.

BAKOS PIROSKA „Más után is lekapcsolom a villanyt vagy a légkondit” Új műsorban és új csatornán láthatjuk a fertődi riportert: a Story4 hírműsorának, a Hír24nek a szerkesztő-műsorvezetője lesz. Bakos Piroskáról sokan tudják, hogy korábban rangos szóvivői feladatokat látott el, azt azonban kevesen, hogy otthon maga is szelektíven gyűjti a hulladékot, sőt a komposztálásról sem mostanában hallott először…

Fotó: Kovács András

Igaz, hogy több mint húsz éve szelektíven gyűjti a szemetet? Ez így nem pontos, az viszont tény, hogy amikor 1992-ben, középiskolásként a szüleim kiküldtek egy grazi családhoz nyelvet tanulni, ők már akkor mindent különválogattak. Nekem, a fertődi lánynak mellbevágó élmény volt, hogy nem egy helyre dobálják a papírt, a műanyagot, a fémet, az üveget, emellett komposztálnak és természetesen a gyerekektől is elvárták, hogy ne keverjék össze a hulladékot. Amikor hazajöttem, az egyetemen már én is próbáltam figyelni erre, de akkor még nem volt meg ehhez az infrastruktúra. Dühítő volt arra gondolni, hogy hiába gyűjtöm én zsákban a papírt vagy a műanyagot, ha később úgyis összeöntik.

Szerencsére a legtöbb helyen ma már nem kell kilométereket gyalogolni, hogy hulladékszigetet találjon az ember. Nagyon örültem, amikor Magyarországon is bevezették az újfajta rendszert. Persze az „átállás” – mint általában – itthon sem volt gyors és zökkenőmentes, de az utóbbi években, úgy tapasztalom, környezettudatosabbak lettek az emberek. A pozitív változás, szerintem, nagyrészt annak köszönhető, hogy ma már sokkal többet hallunk, olvasunk és ezért bizonyára többet is beszélünk erről a témáról. Itt, a határtól nem messze pedig az osztrák hulladékgyűjtési kultúra is érezhető hosszú évek óta, ahogy én is tapasztaltam. Ráadásul a térségben nemrég bevezetett rendszer látványos fejlődést eredményezhet: bővült a hulladékszigetek száma, hulladékudvarok és komposztálók épülnek, illetve egy új hulladéklerakó. Ön a fővárosban dolgozik, de nyilván hallotta az „itthoni” híreket. Természetesen, hiszen havonta hazajárunk a szüleimhez Fertődre! Nagyon örülök a modernizációnak, noha a szüleim már nagyon régóta komposztálnak, így náluk ritkán ke-

rül a konyhai kukába olyasmi, ami nem odavaló. Számomra egyébként mindig nagy élmény hazajönni. Pest nyüzsgését is szeretem, de itthon azért más, felüdülést jelent, ugyanazt a felhőtlen boldogságot érzem, mint gyerekkoromban. A férjem soproni, így ő is jól ismeri a környéket, és nem kell külön terveznünk a hazautazásokat. A munkahelyén mennyire tartják fontosnak a környezettudatos hulladékgyűjtést? A nagy cégek gondolkodása is jócskán megváltozott az elmúlt években, pozitív irányba, de azért ezen a téren is lenne hová fejlődni. A saját környezetemben azt látom, hogy a szelektív szemétgyűjtés – tehát az, hogy nem mindegy, mit hová dobunk – jól átment a köztudatba, a mostani munkahelyemen is külön gyűjtjük a papírt, a műanyagot és a többi hulladékot. De például az energiatakarékosság egyelőre keveseknek fontos. Ma is rendszeresen előfordul, hogy munka végeztével az irodában én kapcsolom le más után a villanyt, a számítógépet vagy a légkondit. Kardos Ferenc

Akkor, gondolom, otthon is ilyen körültekintő. Persze, de ez nekünk már fel sem tűnik. A lakásban is „lámpaoltogató” vagyok, ha nem muszáj, ne égjen – ezt is otthonról hoztam, a szüleim is figyelnek erre. A férjemmel természetes számunkra, hogy évek óta külön gyűjtjük a fémet, a papírt, a műanyagot, az üveget és még a kávékapszulát is, aztán elvisszük egy szigetre. De igyekszem olyan apróságnak tűnő dolgokra is figyel-

A Válogassuk! program keretében meghirdetett rajzversenyre beküldött alkotás. 20

ni, hogy például fogmosás közben sem folyatom a vizet, kihúzom a telefontöltőt, ha nem használom. Sőt, nemrég a bankszámlakivonatot is lemondtam, hiszen teljesen felesleges papírpazarlás, ráadásul mindenféle szóróanyagot küldenek mellé, akár egy hónapban többször is. Az interneten keresztüli ügyintézés sokkal gyorsabb és olcsóbb Kardos Ferenc

AZ ÖLTÖZKÖDÉS MŰVÉSZETE Utcai divat / street fashion Hányszor turkálunk cuccaink között, remélve, hogy valami új és izgalmas darabra lelünk, ami nemcsak jól áll, de passzol is a hangulatunkhoz. Ezzel mindennapi önkifejezési eszközünkké válik az, amit viselünk. Személyi stílustanácsadóként és bloggerként vallom, hogy ruhatárunk személyiségünk tükre, önkifejezésünk eszköze, amivel üzenünk a külvilág felé. A világszerte közkedvelt és népszerű, divattervezőket is inspiráló street fashion online oldalak is erre a „mindenkinek megmutatom a stílusom”-ra építenek, ahova

hétköznapi emberek a napi szettjeiket töltik fel, vagy neves fotósok érdekesebb hölgyeket, férfiakat kapnak lencsevégre a nagyvárosok utcáin. Öltözni számomra művészet, ezért én is boldogan osztom meg kreatív, olcsó és rám jellemző válogatásaimat ilyen oldalakon. A stílus maga az ember Szocializálódási folyamatom során a divat számomra ösztönösen az egyediség, az egyéniség keresésének eszköze volt. Mivel korán felismertem a ruha félrevezető szerepét, először igyekeztem elrejteni énemet, majd – mintegy bosszantásképpen – tudatosan a felszínesen homogenizált környezetem ellen mentem. Környezettudatosságom jegyében ruháimat használtruha-boltokból szedem össze, kiegészítőimet és cipőimet pedig leárazáskor veszem meg.

lookbook.nu SK Look

streetfashionbudapest Fotó: Süle Katalin Sokan úgy jellemzik a stílusomat, hogy „ezt csak te hordhatod”, „ez csak neked áll jól”, mert az összetéveszthetetlen mások öltözködésével, ezért velem azonosítják. Gyors divat / fast fashion A „gyors divatot” képviselő cégek, a Zara, a H&M és a plázák más üzletei ontják termékeiket a fogyasztói társadalom divatrajongóinak. A 22

gyorsan változó kollekciók egyfelől súlyosan szennyezik a környezetünket, másfelől a tökéletességet sugalló reklámok, a szupermodellek sokszor identitászavaros fiatalokat „nevelnek”. Ebben a fogyasztást gerjesztő világban örökké a topon kell lenni, mert ha nem vagy trendi, kellemetlenül érzed magad. Mint tudatos vásárló, ha valamit mégis kiszemelek magamnak ezekből az

Teljes szett / Háda használtruha

üzletekből, akkor csak leárazáskor veszem meg. Ha nagyon megtetszik egy különleges darab, előfordul, hogy két példányt is veszek belőle,

de az egyik más funkcióban hasznosul a gardróbomban. Ilyen volt ez az ezüst színű szoknya, amelyből egy hátizsák készült. 23

A H&M ezüst színű szoknyából készített hátizsák

Cserebere A „gyors divat” alacsony árai és a sűrű leértékelések miatt az új „boltkóros” réteg évente több kiló ruhát dob a szemétbe, aminek csupán egy kis hányada kerül jótékonysági szervezetekhez. Ennek az őrült iramnak a hatásaival sem a gyártók, sem a forgalmazók nincsenek tisztában, nagyon kevés esetben veszik figyelembe, hogy az anyagok előállítása, a gyártási folyamat, majd a készter-

mék csomagolása, szállítása, tisztítása környezetszennyezéssel jár. Az a néhány cég, amelyik felismerte ennek a hajszának a végzetes következményeit, saját akciókba kezdett. Hazánkban is egyre népszerűbbek a gardróbfrissítési akciók, ahol megunt ruhákat lehet csereberélni. A Glamour magazin által kezdeményezett eseményben évről évre részt veszek. Ökodivat – „reruha” Kreativitásom kibontakoztatására a divat világában sikerült megtalálnom azt a szeletet, amely az ökoszemlélet új normájának, trendjének is megfelel. Ez nem más, mint használt ruhák átdolgozása, azaz „reruha” készítése. Izgalmas, egyszerű és szellemes megoldásokat alkalmazva „restaurálom” a múlt darabjait. A kreálás hasznos öröme folytán egy szoknyából készülhet felső, sálból top vagy terítőből esküvői ruha,

H&M ezüst színű szoknya

Újrahasznosított ruhák, esküvőre

természetesen mindig szem előtt tartva a hordhatóságot. Zöld divatbemutató 2006 óta készülnek SKartdress kollekcióm egyedi, különleges és egyben minőségi darabjai. A DIY- (Do It Yourself, azaz csináld magad) mozgalomnak hódolva, a névből az SK azt jelenti, hogy saját kezűleg hozom létre „műalkotásaimat”. Átalakított ruháimból divatbemutatókat rendezek, ahol a közönség figyelmét a divatvilág ellentmondásaira hívom fel, valamint inspiráló ötleteimmel kedvet adok ruhadarabok saját kezű újrahasznosítására, környezetünk megóvása érdekében. Gardróbfrissítés Igazi kihívás a gardróbfrissítés során az egyénekre szabott ruhafrissítés, amikor megunt ruhákba lehelhetek új életet. A fenntartható textilipar alapszabályait lefektető brit tudósok szavai a szívemből szólnak: „Vásároljunk minél több használt ruhát, ha vásárolunk új termékeket, az inkább kevesebb, drágább, de jobb minőségű ruha legyen, ritkábban mossuk, szárítsuk szabad levegőn, és ha lehet, alacsony hőfokon vasaljuk, ha elszakad, varrjuk meg, ne dobjuk ki.”

Kölcsönzés Az idehaza gombamód szaporodó turikból szenvedéllyel vadászom össze egyrészt saját kollekcióm alapanyagát, másrészt különlegességeket. A használtruha-boltokban minőségi darabok fellelése időigényes elfoglaltság, ezért egy szép ruhát kifogni igazi sikerélmény, olyan, mint egy szép műtárgyra rátalálni. Ilyen műtárgyakat megkímélek az átalakítástól, különleges alkalmakra kölcsönzöm, illetve lízingelem hoszszabb időre, ezzel is javítva a környezet megkímélésének esélyeit. 25

Sopron, tavaszi ébredés

Vintázs Minden ruha, amit viselünk, történeteket mesélhetne. Mai fejjel sajnálom, hogy édesanyám inspiráló, emblematikus ruhái már csak az emlékezetemben, illetve fotókon vannak jelen, de egy-egy átdolgozott változat a szekrényemben túlélte viselőjét. Ez a fajta emlékezés a most felnövő generáció számára hiányozni fog, mert a silány minőségben, kidobásra gyártott ruhákból nem lesz mit félretenni. Igazán minőségi ruhák birtoklása a gazdagok kiváltsága, akiknek hagyatékait örömmel vásárolják a ruhafetisiszták.

A divat a legszélesebb platform, amellyel üzenni lehet az embereknek, hogy gondolkodjanak el a termelés és fogyasztás káros hatásán. A divat számomra nem csupán önkifejezési eszköz, hanem egy hitvallás. Sztártervezők áhított kollekciójával, celebek glamouros csillogásával nem lehet elfedni a „gyors divatnak” az emberiségre és a környezetre gyakorolt negatív hatását, a készítők kizsákmányolását. Süle Katalin

GYOM VAGY ORVOSSÁG?

Praktikus kertészkedők azt mondják: gyom az, amit nem mi ültettünk. Vagy ami nem ott nőtt, ahol szeretnénk. Ám aki jobban odafigyel, az rájön, hogy a gyomok gyógynövények – a föld gyógyítói! Mindig ott jelennek meg, ahol felsebezte valami a talajt, ahol csupasz a felszín, ahol megbomlott az élő egyensúly. És mindig el is tűnnek, ha már nincs ott feladatuk. Így jellemző, mikor mit találunk egy területen. Eleinte erőteljes szúrósokat, aztán egyre békésebb növényeket, végül a helynek megfelelő közösség szelíd tagjait. Ha türelmesek vagyunk, beáll az egyensúly, ami sokáig fenntart-

ható. (Természetesen az egyensúlyhoz a legtöbb helyen a bokrok és fák is hozzátartoznak, nem csak „derékig ér a kert”!) Az újabb sebeket újra ugyanazok a növények fogják begyógyítani! Ne mérgelődjünk hát, ne használjunk mérgező szereket, hanem legyünk mi is szelídek, és barátkozzunk meg az éppen körülöttünk élő lényekkel. Nekünk is segítenek! Életerejüket, határozott tartásukat, önállóságukat tanítják, egészségben tartó anyagaikat adják nekünk, ha szeretettel hajolunk le értük. 27

Pitypang

Hasonló, de nagyobb a levele a mezei katángnak (Cichorium intybus), csomós szárán ülő égszínkék, ánizsillatú virágait a napra nyitja úton, útfélen. Kényesebb salátáink őse („cikória”), szintén egészséges salátanövény, máj- és csonterősítő, a virágterápiában a gondoskodó szeretet segítője. A pitypang vagy gyermekláncfű (Taraxacum officinale) legszebb példányaival falak tövében, üdébb napos foltokon találkozhatunk. Gyönyörű tőlevélrózsában előtörő leveleiből, szárából salátát, sárga virágaiból egy éjszakára vízbe áztatva édes, vitaminnal teli természetes energiaitalt készíthetünk. (Előbb a kis fekete bogárkákat óvatosan rázzuk ki a szirmok közül!)

Mezei katáng 28

A csalán (Urtica dioica) nem ilyen tengelyesen összefogott, rá inkább a messzire kúszó gyökérből felegyenesedő sok hajtás jellemző. Üde, tápdús helyeken érzi jól magát, ahol embermagasságúra is megnő. Ha mindig csak a csúcsát csípjük le, újrahajt, és a rajta fejlődő legszebb pillangóink kikelését sem zavarjuk meg így. Hagyjuk meg tehát a kertekben néhány erőteljes foltját ennek a sokoldalú gyógynövénynek! Az egész növény jó humuszképző, táplálja a kerti növényeket, ezért akár meghagyva, akár a sorok közé fektetve hasznos talajtakaró. Esővízben erjesztve védő locsoláshoz is használható a veteményesben. Vízbe áztatva a csalán is jó üdítőital, préselt leve vagy forrázata is vértisztító, erősítő, még a kismamák tejelválasztását is segíti. Szerves mész, vas és friss vitamin van leveleiben, ezért csont-

Csalán

lehet (a Castanea rendezvényein rendszeresen bemutatunk ilyeneket). A csalánrostokból erős szöveteket, zsákokat lehet készíteni. A növény levével más természetes anyagokat, fonalakat festhetünk.

erősítő, vérképző. Gyökere a hajat ápolja, szeszes kivonat vagy tea formájában. Kovatűiből szivárgó hangyasava miatt csíp, de épp ezért lehet vele üvegedényt fényesre törölni, sikálCickafark ni. (Utána még jó lesz más célra is!) A konyhában különben ízletes tészták, levesek, főzelékek alapanyaga

Csalán

Szinte mindent kibír a szikár cickafark (Achillea millefolium): a szárazságot is, a nyírást is, és ha hagyjuk, hófehér virágzatával kertünk igazi dísze lehet. A teljes növény illatos, kesernyésen ízes, a vérzések nagy féken tartója. Sebeket is pár perc alatt összehúz és fertőtlenít, de teája belső vérzésekre, havi vérzésre is jó szabályozó. Sőt, a fák sebeit is segít begyógyítani. 29

Cickafark

belső sérülésekre jó. Csodálatos, hogy a forró szárazságban elszontyolodott zöldségek mellett minden emberi kényeztetés (locsolás, tápláCickafark lás) nélkül is milyen délcegen, életerősen virít a sok vadvirág, és egymásnak nem ellenfelei, versenytársai, Hasonlóan kitartó, de inkább üde, hanem támogatói. Gyökereikkel nyírt gyepekben él a százszorszép (Bellis perennis). Már a fűnyírás és árnyékolásukkal fenntartják a után felemeli pici, margarétaszerű talajnedvességet, lazítják a talajt, fejét, sok bimbója pedig készenlét- testükben értékes tápanyagokat ben áll a lapát alakú apró levélke- készítenek (ezért is volt jó a rendcsokor közepén. Savanykás íze tet- szeres pihentető ugar). Nincs végzetes „kártevőjük”, hanem bőséggel szik a gyerekeknek is, lemosásként ellátják a belőlük élőket. Lassan kivagy kenőcsökbe téve széppé teszi a bőrt is. Homeopátiás szerként derül, hogy régen jól ismert eledelek, gyógynövények voltak ők, a földekről, kertekből kiszorulók, és mindenki jól jár vele, ha visszafogadjuk őket életünkbe. Ahogy réges-rég befogadták a mai kerti növényeket is a vadon nőttek közül. A legszebb példa a lágy növénykék életerejére az, amikor a városi aszfalt, beton repedéseiből terebélyesednek elő. Vagy akár az új burkolat alól is, megemelve a kemény és nehéz emberi terheket. Százszorszép

Kövér porcsin

Ilyet láthatunk éppen az STKH Zöld Állomás boltjának falánál is, ahol az egyik legfinomabb salátanövény, a kövér porcsin díszlik, az emberek által kevéssé, kutyák által inkább „megtisztelve”… Ilyen helyen ne gyűjtsünk növényeket, csak tiszta, természetes élőhelyeiken, de csodáljuk meg napi dolgaink között ezeket a boldog remetéket is!

(Másutt is meglepően szép növények bújnak ki vékonyka résekből, ne bántsuk őket!) Kevésbé természetes tájakon már termesztik is ezeket a földet és lakóit gyógyító gyomnövényeket. Nálunk még szabadon, maguktól kelhetnek, ahol szükség van rájuk, ahol segíthetnek. Örüljünk ennek a nagy ajándéknak! A gyom tehát nem ellenség és nem szemét! Ha ki is szedjük a földből, még sok mindenre felhasználhatjuk, és a végén a komposzt legértékesebb része lesz. Becsüljük meg ingyenes segítőinket! Képzéseinkkel, évente megismételt gyógynövény-ismereti sétáinkkal, „Takarékos háztartás” sorozatunkkal és erdei csoportvezetéseinkkel (óvodai, iskolai, felnőtt) a természetes egészséget, az egészséges soproni tájat szeretnénk szolgálni. Várjuk az érdeklődőket és az együttműködő társakat! Hársné dr. Unger Klára és Hárs Olivér Castanea Környezetvédelmi Egyesület www.castanea.hu

sin

KÖRNYEZETBARÁT HÁZTARTÁS – TIPPEK, PRAKTIKÁK Amikor úgy döntünk, hogy környezetbarát termékeket vásárolunk, nem csak környezetünket kíméljük meg, hanem bőrünknek és egészségünknek is kedvezünk. Ma már számos lebomló, környezetbarát tisztítószer és kozmetikum kapható a kereskedelemben. Hátrányuk azonban, hogy gyakran drágábbak a megszokott vegyszereknél. Bemutatunk néhány otthon elkészíthető tisztítószert és praktikát, melyek amellett, hogy nem terhelik a környezetet, az egészségre is ártalmatlanok, ráadásul jóval olcsóbbak is. Érdemes kipróbálni!

Miért érdemes környezetbarát tisztítószerekkel próbálkozni? • Mert nem terheljük a szervezetünket és környezetünket vegyi anyagokkal, • használatukkal gyakran pénzt takaríthatunk meg, • kevesebb szemetet termelünk.

A háztartásban található csodaszerek: ecet, szódabikarbóna és citromsav. Szódabikarbóna A szódabikarbónát jól ismerjük a konyhából. Fehér por, melyet általában sütéshez használunk. Vízzel pasztává keverhetjük, amely felhasználható zsiradékok, foltok eltávolítására. Mivel nem karcol, kiválóan alkalmas üveg-, műanyag, fém- (akár sütő) felületetek tisztítására is. Nagyobb mennyiségben a gyógyszertárakban is beszerezhető. Ecet Az ecet meleg vízzel elkeverve ablakok, üvegek, poharak, tükrök tisztítására alkalmazható. Takarításra, tisztításra, folteltávolításra érdemes magasabb koncentrációban használni (10-20%-os).

Alaprecept: Keverjünk össze 1 bögre szódabikarbónát, egy bögre vizet és két evőkanál ecetet – a keveréket használhatjuk a fürdőszobában, konyhában, WC-ben egyaránt. Citromsav Szerves sav, amelyet gyakran használnak az élelmiszeriparban is, savanyúságot szabályozó anyagként vagy ízesítőszerként. Háztartásunkban kiválóan alkalmazhatjuk kisebb háztartási készülékek (kávé- és teafőzők) vízkőmentesítésére. Élelmiszerboltokban és gyógyszertárakban olcsón beszerezhető. Az ecetnél kevésbé karakteres az íze és a szaga.

Mit, mire, hogyan? Hagyományos vízkőoldó helyett használjunk bátran ecetet. Meg fogunk lepődni, hogy tíz perc elteltével könnyedén eltünteti nem csak a vízkövet, de az egyéb szennyeződéseket is. Hatása megegyezik a boltokban kapható vízkőoldók hatásával. Használhatjuk a fürdőszobában, a konyhában és a WC-ben is. A csaptelepek is szép fényesek lesznek, ha ecetes ronggyal törölgetjük át őket. Ha eldugul a lefolyó, durva vegyszerek helyett próbáljuk ki a következő praktikát: szórjunk a lefolyóba két evőkanál szódabikarbónát, öntsünk rá 1 deci ecetet! A módszer gyors és hatásos.

Makacs foltok tisztításánál érdemes kipróbálnunk a szódabikarbóna-ecet keverékét mosószer helyett. Annak érdekében, hogy a ruhák illatosak legyenek, csepegtessünk 10 cseppet kedvenc illóolajunkból a mosógép öblítőtartályába! Gyakran találkozunk azzal a problémával, hogy nem tudjuk eltüntetni az izzadságszagot, főleg pamutruháinkból. A fent említett keverék ebben az esetben is remek megoldásnak bizonyul. Az érintett területet fújjuk/ kenjük be mosás előtt fél órával! A szódabikarbóna széles szájú edénybe helyezve helyettesítheti a légfrissítőt, mivel a kellemetlen illatokat magába zárja. Ha ez nem elég, és finom illatra vágyunk, légfrissítőt is könnyedén készíthetünk házilag. Egy spriccelőt töltsünk meg vízzel, csepegtessünk bele néhány csepp illóolajat. A permet segítségével illatossá varázsolhatjuk otthonunkat, naponta többször is használhatjuk. A hűtőszekrénybe helyezett szódabikarbóna megszünteti a kellemetlen szagokat. Az odakozmált edényeket elég, ha egy éjszakára beáztatjuk egy kis szódabikarbónás vízbe, csodálkozni fogunk, hogy másnap milyen könnyedén szaba34

dulhatunk meg a szennyeződésektől. Szórjunk egy keveset éjszakára a kellemetlen illatú cipőbe, és reggel megbizonyosodhatunk arról, hogy a szódabikarbóna mire képes. Megfakult, kopott szőnyegeink színének felfrissítésében is segítségünkre lehet a szódabikarbóna. Szórjuk a szőnyegre, keféljük bele, majd hagyjuk hatni egy éjszakán át. Másnap porszívózzuk ki a port a szőnyegből. Környezetbarát tisztítószert szeretnénk használni a mosogatógépben is? A tabletta helyére szórjunk 1 teáskanál szódabikarbónát és 2 teáskanál citromsavat. A kétféle port nem érdemes összekeverni előre, mert szárazon is reakcióba lépnek egymással. Ha ezt a módszert használjuk, fontos, hogy mindig legyen regeneráló só a mosogatógép tartályában. Ha azt vesszük észre, hogy már nem szép tiszták (fátyolosak az edények), akkor fogytán a só, pótoljuk! Figyelmeztetés: a fentiek ártalmatlan, természetes háztartási összetevők, ám nagy dózisban több közülük mérgező lehet. A finom porok irritálhatják a légutakat. Gyerekek kezébe ne kerüljön!

CSISZÁR JENŐ „A hatéves fiaim is szétválogatják a hulladékot” Évekig élt Olaszországban, ahol szelektíven gyűjtötték a hulladékot, s a helyi önkormányzat ehhez minden segítséget megadott. Hazánkban még gyerekcipőben jár ez a fajta környezettudatosság, a Class FM programtanácsadója és az MTVA műsorvezetője, Csiszár Jenő azonban nem fanyalog és nem „bezzegel”, inkább örül annak, hogy egyre fejlettebb a hulladékgyűjtési rendszerünk. Fertőszéplakon született, tizennyolc évig Sopronban lakott, de már jó ideje Budapesten, illetve Szigligeten él. Mikor járt legutóbb idehaza? Néhány hónappal ezelőtt, az unokaöcsém ballagásán: nagyon büszke vagyok rá, hiszen kiváló eredménnyel érettségizett a soproni Széchenyi István Gimnáziumban. A húgom és a családja egyébként a városban él, így aztán hozzám is eljutnak az ottani hírek.

Fotókredit.MTVA-Nagy Zoltán

Akkor bizonyára a modern hulladékgyűjtési rendszer bevezetéséről is hallott. Természetesen, és nagyon örülök neki, hogy egyre fejlettebb a hulladékfeldolgozás és a tájékoztatás is. Korábban alig-alig beszéltek, illetve beszéltünk erről a témáról. Persze bizonyára többen fanyalognak, hogy sokkal korábban be kellett volna vezetni az újfajta rendszert, én azonban azt mondom, jobb későn, mint soha. Nagyon komoly lépésnek tartom, hogy intézményesítetté vált a szelektív hulladékgyűjtés- és feldolgozás, hiszen ez jelenti a saját és a gyerekeink jövőjét. Ha a közvetlen környezetünket nem tartjuk tisztán és nem becsüljük meg, akkor saját magunkat sem tartjuk sokra. 35

A korábbi munkahelyein mekkora figyelmet fordítottak a környezettudatosságra? Szerencsém volt, mert a legtöbb kereskedelmi tévé- és rádiócsatorna indulásánál részt vehettem a munkában. És mivel szinte mindenhol külföldiek voltak a tulajdonosok, ha nem is követelték meg ezt a fajta szocializációt, az első pillanattól fontosnak tartották a környezetünk védelmét, hiszen ők már akkor előrébb jártak. Otthon szelektíven gyűjtik a hulladékot? Igen, jó régóta, így a hatéves fiaimat nem kell tanítanom, hiszen beleszülettek és figyelnek is erre. Születésük óta azt látják, hogy szétválogatjuk a hulladékot, így már ők is kiveszik a részüket ebből, ahogy a takarításból és a rendrakásból is. Otthon kétféle zsákban gyűjtjük az alaphulladékot és a műanyagot, de a borosüvegeknek is megvan a maguk helye – mivel nagyon szeretem a bort, keletkeznek üres üvegek szép számmal, ezért fontos, hogy a tárolásuk és újrahasznosításuk is megoldott legyen. Az újságokat, magazinokat, szórólapokat is külön gyűjtjük, de még ki kell találnunk, 36

hogy – MÉH hiányában – pontosan mi lehetne a legjobb megoldás. A szigligeti házunkban – egy berendezésnek köszönhetően – tisztított vizet iszunk, nem veszünk ásványvizet, nincs műanyag palack, és idén végre sikerült a napkollektor alapjait is kiépíteni, ezért ha minden jól megy, jövő tavasszal már ez termeli a fűtés egy részét és melegíti fel a vizet. Gondolom, Olaszországban is hasonló tapasztalatokat szerzett a kint töltött évek alatt. Comóban egy kiépített és kiválóan működő rendszer fogadott minket. Mindent kézhez kaptunk, az önkormányzat jóvoltából a lakosság műanyag zsákokban, szelektíven gyűjtötte a hulladékot: rózsaszínűbe a műanyagot és a papírt, feketébe az alaphulladékot, amiket aztán más-más napokon vitt el a szemetes. Ebben az időszakban Magyarországon még komoly nehézségekbe ütközött a szelektálás. Szerencsére ma már más a helyzet, az elmúlt években ezen a téren nagyon sokat léptünk előre. Kardos Ferenc

A Válogassuk! program keretében meghirdetett rajzversenyre beküldött alkotás.

A SOPRON ÉS TÉRSÉGE HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TAGJAI

Település Polgármesteri Hivatal címe Polgármester

Fertőd 9431, Madách sétány 1. Kocsis Ferenc

Agyagosszergény 9441, Kossuth u. 16. Szabó Alfonz

Fertőendréd 9442 , Fő u. 68. Rádler István

Cirák 9364, Fő u. 6. Tóth Sándor

Fertőhomok 9492, Akác u. 44. Horváth Attila

Csáfordjánosfa 9375, Hunyadi János u. 1. Titkovits Pál

Fertőrákos 9421, Fő út 139. Baltigh Márta

Csapod 9372, Fő u. 21. Kocsis László

Fertőszentmiklós 9444, Szent István utca 19. Horváth Tibor

Csér 9375, Fő utca 44. Várallyay István

Fertőszéplak 9436, Petőfi u. 2. Kóbor Attila

Dénesfa 9365, Fő u. 11. Takács Lajos Zoltán

Gyóró 9363, Fő u. 7. Ötvös László

Ebergőc 9451, Kossuth Lajos u. 16. Both József

Harka 9422, Nyéki u. 34. Szabó Károly

Egyházasfalu 9473, Fő utca 89. Sándor József

Hegykő 9437, Iskola u. 1. Szigethi István

Fertőboz 9493, Fő u.17. Tóth József

Hidegség 9491, Petőfi Sándor u. 1. Kovács István

I Himod 9362, Kossuth u. 1. Módos Ferenc

Répceszemere 9375, Fő utca 60. Radics László

Hövej 9361, Fő u. 52. Dr. Némethné István Erzsébet

Répcevis 9475, Fő utca 75. Hollósi Péter

Iván 9374, Fő utca 84. Baráth Károly

Röjtökmuzsaj 9451, Röjtöki u. 193. Fücsökné Torma Lívia

Kapuvár 9330, Fő tér 1. Hámori György

Sarród 9435, Rákóczi u. 8. Turi Lajos

Kópháza 9495, Fő út 15. Grubits Ferenc

Sopron 9400 Sopron, Fő tér 1. Dr. Fodor Tamás

Nagycenk 9485, Gyár u. 2. Csorba János

Sopronkövesd 9483, Kossuth Lajos utca 77. Fülöp Zoltán

Nagylózs 9482, Vörösmarty u. 31/A Tóthné Szigeti Éva

Újkér 9472, Csikos u. 4. Hettlinger Károly

Petőháza 9443, Kinizsi Pál u. 42. Piskolti Béla

Und 9464, Fülesi u. 5. Guzmits Ferenc

Pinnye 9481, Arany J. u. 15. Farkas Tamás

Vitnyéd 9371, Fő utca 7. Tóth Kálmán

Pusztacsalád 9373, Fő utca 64. Dr. Dénes Lajos

Zsira 9476, Rákóczi u. 8. Dorogi Árpád

BESZÉLGETÉS MÁGEL ÁGOSTTAL „A szelektív gyűjtéshez való hozzáállás pozitív, ám az új rendszer teljes ismerete egyelőre hiányos.” Barna fedelű kukák, komposztáló edények, szemeteszsákok – a Sopron környéki településeken ezek az eszközök már nem számítanak újdonságnak. Ám a munka javáról, vagyis a tényleges hulladékfeldolgozásról a lakosság többsége egyelőre keveset tud, ahogy arról is csak alig, hol történik a válogatás, az átrakodás és a tárolás. Mágel Ágost, a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás elnöke elárulta a részleteket a KEOP-1.1.1./2F/09-2011-0002 számú projekthez kapcsolódó beruházásokról. Mióta dolgoznak az új hulladékgyűjtési projekten? Közel tíz éve, és ez idő alatt rengeteg szempontot mérlegelnünk kellett. Így talán érthető, miért húzódott a megvalósítás majdnem egy évtizedet. Milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük? A 10 év alatt többször módosuló feltételrendszer szervezési és finanszírozási változásokat is hozott, 40

az ezekhez való optimális igazodás nagy körültekintést igényelt. Emellett a fő lerakó helyszínének kiválasztása is gondot okozott, hiszen a harminckilenc település révén viszonylag nagy terület tartozik a társuláshoz. A többi létesítmény elhelyezését is ennek megfelelően kellett megválasztani. Emellett új gépeket is be kellett szereznünk, például kalapácsos aprító-törőt a beérkező lebomló anyag aprítására és előkezelésére a komposztáláshoz. Rostáló berendezést is vettünk, amellyel a komposztálás után a tiszta komposztot választhatjuk ki. A fenti gépek és mobil szerkezetek mozgatásához vontatót és utánfutót. Mikor kezdődött a tényleges építkezés? 2013 júniusában, hosszas egyeztetések után végül Cséren kezdtük meg a munkálatokat, itt építjük fel a korszerű hulladéklerakót. Sokan nem is gondolnák, de az első munkagépek megjelenése előtt is számos vizsgálatot el kellett végeznünk,

például régészeti feltárást, lőszervizsgálatot és humuszmentesítést. Jelenleg a lerakó további földmunkáit és a talajszigetelést végzik. Persze a cséri telephely csak egyike a több mint száz új létesítménynek. Így van, további feladatot jelent számunkra a száztizennégy hulladéksziget és a hat hulladékudvar kialakítása. Ez utóbbiak közül Sopronban kettő, a Harkai és a Pozsonyi úton, Kapuváron a Szabadság úton, Fertőszentmiklóson, Fertődön és Nagycenken külterületről van szó, így itt helyrajzi szám jelzi a telepet. Ezeken az 1000-1200 négyzetméteres, bekerített, meghatározott nyitvatartási időben működő telephelyeken tizennégyféle válogatott hulladék befogadása zajlik majd, a lakosság számára térítésmentesen. A hulladékudvarokban folyik majd az újrahasznosítható anyagok kiválasztása. Különösen nagy feladat a soproni, Harkai úton található válogató, komposztáló és átrakó telephely és a hozzá tartozó szociális épületek felépítése, illetve a fertőendrédi komposztáló és átrakó munkálatai. A legfontosabb azonban a már említett cséri lerakó: ez egy húszhektáros telep,

amelyhez egy tízhektáros tartalékterület is tartozik. Mikorra várható a projekt befejezése? A szerződés szerint 2014 áprilisára, azonban a mérnök kiválasztása miatt történt egy kis csúszás, így most úgy néz ki, augusztusra módosítjuk a szerződést. Ön szerint mennyire tájékozott ma a környékbeli lakosság a hulladékgazdálkodással kapcsolatban? A szelektív gyűjtés fontosságát ismerik a településeken, ezt az is elősegítette, hogy bevezettük a zsákos gyűjtést: a családi házas övezetekben lakók ingyen kapják a szükséges zsákokat, amelyeket meghatározott napokon visz el a gyűjtőkocsi. A szelektív gyűjtéshez való hozzáállás pozitív, ám az új rendszer teljes ismerete egyelőre hiányos. Kardos Ferenc

Hulladéklerakó épül

Fotó: Pintye Dávid

Cséren

LOBENWEIN NORBERT „A fesztiválozók jó példát mutatnak” „Környezettudatosságra ösztönözzük a fesztiválozókat” – az alábbi interjúban talán ez a legfontosabb mondat, de Lobenwein Norbert, a VOLT Fesztivál „atyja” arról is mesélt, miért vezették be a mosható, visszaváltható poharak rendszerét, hogyan érez Sopron iránt, és hogyan „szelektál” otthon három gyermeke. A VOLT Fesztivál történetében hogyan alakult a szemétgyűjtés története? Az elmúlt néhány évben némileg megváltozott a rendezvényen megjelenő, a közönségünket környezettudatosságra ösztönző tevékenységünk. A szelektív hulladékgyűjtés módszereit is jelentősen átalakította a gyakorlati működés. Kezdetben sokféle edényben gyűjtöttünk sokféle hulladékot, majd ezeket külön-külön szállítottuk a megfelelő átvételi helyekre. Ezt követően volt olyan verzió, amikor a helyszínen működtettünk hulladékválogatót, és az így szétválogatott hulladékot szállította el az alvállalkozó. Jelenleg – értelemszerűen alkalmazkodva az időközben alapjaiban megváltozott regionális infrastruktúrához és lehetőségekhez, nem utolsósorban a megváltozott hulladékfeldolgozási helyzethez – csak olyan hulladékot szállítunk már külön gyűjtve, amelynek a feldolgozhatósága is biztosított. Idén a másik 44

Fotó: Janka Tamás / Soundhead

végéről közelítettük meg a problémát: az eddig legjelentősebb mennyiségű hulladék – vagyis a műanyag poharak – forrását szűkítettük le, már a kibocsátást minimálisra csökkentve azzal, hogy bevezettünk a mosható, visszaváltható poharak rendszerét. Ez egészen szépen vizsgázott: jól működött a közönség és a rendezvény egyéb rendszereinek szemszögéből is.

Ön hogyan látja, a fesztiválozó vendégek számára mennyire fontos ez a fajta környezettudatosság? Tapasztalatom szerint a fesztivál látogatói abból a rétegből kerülnek ki, amelyiknek nem kérdés és valóban fontos a környezettudatosság. Természetesen a nagy számok törvénye itt is működik, de meggyőződésem, hogy jó mintát lát az is, akinek eddig ez nem volt szempont. Mennyit hallott a Sopron környéki újításokról? A régió hulladékfeldolgozása igen sokat változott, de nem vagyok a kérdés szakembere, így csak a bennünket érintő részletekről tudok néhány gyakorlati konkrétumot. A személyes tapasztalataim azonban kifejezetten jók. Biztos vagyok abban, hogy egy olyan értékrenddel bíró városban, mint a miénk, nem probléma, hanem napi gyakorlat a környezetvédelem. Mióta kötődik a soproni térséghez, mit szeret a környékben? Rólam a legtöbben tudják, hogy bár nem élek Sopronban, itt születtem, itt lakik az anyukám, a testvérem és rengeteg barátom. Az a fajta soproni vagyok, aki elköltözött a városból, de figyelek rá, és időről időre szeretnék

tenni érte. Sokszor kapunk köszönetet a helyiektől a VOLT Fesztivál és más projektjeink miatt. Jólesnek ezek a megnyilvánulások, ritka szerencse, ha a város lakói ennyire tudnak azonosulni egy-egy nagy produkcióval. Mit tapasztalt, a magyar munkahelyek mennyire tartják fontosnak a fenti témát? Egy innovatív, magára kicsit is adó munkahelyen már megtalálhatók a különböző hulladékok gyűjtésére alkalmas edények. A mi irodánkban és környékén ez már sok éve gyakorlat. Hogyan tudta „rászoktatni” a gyerekeit, hogy otthon is szelektíven gyűjtsék a hulladékot? Kettő-, három- és hétévesek a gyerekeim, és bár a „szelektív” szó pontos jelentését nem ismerik, használják, hiszen nálunk rendszeres program elmenni a „szelektívbe”, vagyis kiüríteni az otthoni gyűjtőedényeket. Már azt is pontosan tudják, hogy ha kiürül egy tejesdoboz vagy egy üdítősflakon, hová kell dobniuk. Nekik ezt már nem kell tanulniuk, ezzel a gyakorlattal, ezzel az életmóddal nőnek fel. Kardos Ferenc

A HULLADÉK ÚTJA

Szelektív gyűjtősziget, papírgyűjtő konténer

Szelektív gyűjtősziget, üveggyűjtő konténer

Szelektív gyűjtősziget, műanyaggyűjtő konténer

Papírhulladék behelyezése a szelektív gyűjtőjárat kukásautójába

Papírhulladék behelyezése a szelektív gyűjtőjárat kukásautójába Papírhulladék a szelektív gyűjtőjárat kukásautójában

Papírhulladék érkezik a lerakóba

Papírhulladék ürítése

Papírhulladék ürítése forgódobos autóból

Intézményben gyűjtött papírhulladék érkezik a lerakóba

Kiürített papírhulladék

Kukák igazítása a kukásautó emelőjéhez

Kommunális hulladékos kukák ürítése

Kommunális hulladékgyűjtő-edény ürítése

Kommunális hulladékgyűjtő-edény visszahelyezése

Kukásautó vezetőfülkéje

Kukásautó mérlegelése a hulladéklerakóba érkezéskor

Kommunális hulladék ürítése a Harkai úti hulladéklerakóban

Kommunális hulladékgyűjtőedény ürítése a lerakóban

Kommunális hulladékgyűjtő-edény ürítése a lerakóban

Kommunális hulladék kompaktoros tömörítése

Fotók: Pócza Gábor 54

A Válogassuk! program keretében meghirdetett rajzversenyre beküldött alkotás.

SZEMETELJÜNK JÓL! A hulladék mennyisége csökkenthető Környezetvédelmi, illetve energiatakarékossági szempontból is elengedhetetlen a hulladék mennyiségének csökkentése. A korszerű hulladékgazdálkodás első lépcsőfoka a hulladék mennyiségének csökkentése, a keletkező hulladék újrafelhasználása, ezt követi az újrahasznosítás, majd a fennmaradó mennyiség ártalmatlanítása. Átlagemberként is sokat tehetünk környezetünk megóvása érdekében! Elsősorban a megelőzésre fektessünk hangsúlyt, ennek egyik legfontosabb eszköze a tudatos vásárlás. Gondoljuk végig, hogy a megvásárolandó termékre valóban szükségünk van-e. Ez a mai, felgyorsult fogyasztói társadalomban nagy kihívást jelent. Ne dőljünk be a reklámok csábításának, válasszuk a veszélyes anyagoktól mentes, környezetbarát, újrafelhasznált anyagokból készült, tartós, javítható, helyben gyártott termékeket! Ha tehetjük, lakóhelyünkhöz közel vásároljunk! Tovább csökkenthető a hulladék mennyisége, ha kis energiaráfordítással a számunkra feleslegessé vált anya56

gokat nem a kukába dobjuk, hanem végiggondoljuk, hogy ismeretségi körünkben ki az, aki még a kérdéses ruhát, játékot, tárgyat stb. örömmel tudná használni. Nagyáruházak parkolójában gyakran mindenki számára elérhető adománygyűjtő konténerek vannak elhelyezve, de felvehetjük a kapcsolatot karitatív szervezetekkel, a védőnői hálózattal, egyházakkal is. A fennmaradó hulladék esetében pedig használjuk ki a szelektív hulladékgyűjtés és a komposztálás adta lehetőségeket.

Mit, hova, hogyan? A hulladékgyűjtés térségünkre jellemző általános szabályai Mit gyűjthetünk szelektíven? • Papírt: újságot, magazint, reklám- és szóróanyagot, csomagolópapírt, kartondobozt, borítékot – hulladékgyűjtő szigeteken vagy kék zsákokban. • Műanyagot: PET-palackot, száraz mosószeres flakont, palackkupakot, fóliát, szatyrot, tasakot, gyümölcsleves és tejes kartondobozt – hulladékgyűjtő szigeteken vagy sárga zsákokban. • Fémet: üdítős- és sörösdobozt, konzervdobozt, alufóliát – hulladékgyűjtő szigeteken (a műanyagos konténerben is) vagy sárga zsákokban. • Üveget: tiszta italosüveget, befőttesüveget, parfümösüveget, konzervesüveget – a hulladékgyűjtő szigeteken.

• Zsíros, szennyezett, ételmaradékot tartalmazó műanyag dobozokat, fóliát, CD-, DVD-lemezt és -tokot, video- és magnókazettát, nejlonharisnyát, fogkefét, műanyag játékokat. • Ételmaradékkal szennyezett fém konzervdobozt. • Ablaküveget, szemüveget, tükröt, kerámiát, porcelánt, hőálló üvegtálat. A szemét elszállítása A kommunális, zárt rendszerű hulladékgyűjtés 60, 110, 120, 240 és 1100 literes kukaedényekbe történik, melyek nagyrészt a lakosság tulajdonában vannak, kisebb részben a szolgáltató adja bérbe őket. A hulladékot heti rendszerességgel, a

A szelektíven szétválogatott hulladékot üresen, száraz és összelapított formában dobjuk ki! Mit NEM gyűjthetünk szelektíven? • Zsíros, szennyezett papírt, indigót, faxpapírt, pelenkát, egészségügyi papírt. 57

szerződésben rögzített feltételek szerint szállítják el. A kukákat és a zsákokat a szállítás napján reggel 6 óra előtt vagy előző este (kinek hogyan kényelmesebb) ki kell húzni a ház elé, hogy a hajnalban érkező kukásautó elszállíthassa a szemetet. A kukásautók kora reggel kezdenek dolgozni, így tudnak ők is a később forgalmas útvonalakon zökkenőmentesen közlekedni. A kukába csak annyi szemetet tehetünk, hogy a fedelét le tudjuk csukni. Ha esetenként ennél több szemét gyűlik össze, akkor azt az erre kijelölt hulladékgyűjtő zsákba gyűjthetjük, amit a kuka mellé helyezve az STKH munkatársai probléma nélkül elszállítanak, mivel a zsák megvételével már kifizettük a többletszolgáltatás árát. Érdemes a zsákot előre beszerezni, hogy amikor szükség van rá, kéznél legyen. Beszerezhető: • a Zöld Állomás üzletben, Sopron, Mátyás király u. 34., • az STKH ügyfélszolgálatán, Verő J. u. 1., Innovációs Központ, • a vidéken közlekedő kommunális hulladékgyűjtő gépjárműveink sofőrjeinél,

•

A Coop üzletekben (Fertőhomok, Hidegség, Nagycenk, Nagylózs, Pinnye, Sopronkövesd), Fertőd és Vidéke Áfész üzleteiben: Fertőd, Fertőendréd, Fertőszéplak, Petőháza, Sarród, A Pannónia üzletház, Vitnyéd.

Szelektív hulladékgyűjtés helyben Ha a társasház, amelyben lakunk, még nem rendelkezik szelektív hulladékgyűjtő edénnyel, akkor érdemes megbeszélni a közös képviselővel, hogy igényeljen ilyet a szolgáltatótól, az így gyűjtött hulladékot a társaság munkatársai ingyen elszállítják. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés során használt sárga és kék zsákok a szállítóautó sofőrjénél, az önkormányzatnál vagy a szolgáltató ügyfélszolgálatán igényelhetők. A szelektív hulladékgyűjtő sziget A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban jó, ha tudjuk, hogy csak a feliratok és a piktogramok által megjelölt hulladékokat dobhatjuk a gyűjtőedényekbe. Ez a legfontosabb, amire figyelnünk kell, illetve az, hogy csak a zsír- és szennyezésmentes hulladék használható fel újra.

Nem hulladéklerakó! Előfordul, hogy tévesen azt gondolják, hogy a szelektív szigetek mellett elhelyezett egyéb hulladékot a szállítók könnyen elszállíthatják, ezért a feleslegessé vált holmikat a konténerek mellé rakják. Jó, ha tudjuk, hogy az illegális hulladéklerakás bírságolható, ezért sem közterületen, sem a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken nem válhatunk meg háztartásunk feleslegessé vált darabjaitól , illetve a veszélyes hulladéktól. Konténeres hulladékgyűjtés A konténeres hulladékgyűjtés zárt és nyitott konténerekbe történik. Az STKH lehetőséget biztosít a konténerek bérlésére is. Az ürítését a szolgáltató szerződés vagy egyedi megrendelés alapján végzi. Veszélyes hulladék A lakossági veszélyes hulladékokat az átvétel után speciális körülmények között tárolják, majd átadják erre szakosodott cégeknek. A Harkai úti lerakón a következő veszélyes hulladékokat lehet leadni: használt akkumulátor, fáradt olaj, használt szárazelem. A használt autógumi nem minősül veszélyes hulladéknak.

A telepen a lakossági veszélyes hulladék lerakása ingyenes. Zöld hulladék Az őszi lombhullás és a tavaszi kerti munkák idején, előre meghirdetett módon zöldhulladék-gyűjtést szervez az STKH. A kertekből összeszedett, a zöldhulladék-gyűjtő zsákba gyűjtött leveleket, apró gallyakat telefonos bejelentés után szállítják el. Elektronikai hulladék Elektronikai hulladékot nem dobhatunk a háztartási szemét közé, ezeket még lomtalanítás alkalmával sem tehetjük a többi lom közé. Az ép elektronikai hulladék a hulladéklerakóban ingyen elhelyezhető, gyakran a vásárlás helyén leadható, az így begyűjtött hulladékból még számtalan alkatrész később újrahasznosítható.

További információ: STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. 9400 Sopron, Verő J. u. 1. Telefon: (99) 505-380 Email: stkh@stkh.hu Web: www.stkh.hu 59

KOVÁTS ADÉL „Megszállott szelektáló vagyok” Ugyan jó ideje a fővárosban lakik, a kapuvári születésű, sokáig Sopronban élő színésznő nem szakadt el teljesen szülőföldjétől. A Radnóti Miklós Színház Kossuth- és Jászai Maridíjas művésze szerint kötelességünk komolyan venni a környezetvédelmet – ráadásul nemcsak beszél róla, hanem évek óta tesz is érte. Egyre többet hallani és olvasni a környezetvédelem fontosságáról és a lakosság tájékoztatásáról, de Magyarországon egyelőre gyerekcipőben járnak az ez irányú fejlesztések. De legalább elindultak! Az persze nem elég, ha csak beszélünk róla, ugyanis borzalmas a helyzet a világban, szinte mindenhol. A legtöbben ezt nem érzékelik, és bele sem gondolnak, hogy végül is a Föld a közös otthonunk, egy világban 60

Fotó: Falus Kriszta

élünk, amit eléggé „teleszennyeztünk” már, kötelességünk megtenni hát a védelmében, amit tudunk. Én magam megszállott szelektáló vagyok, ez ma már az egész családban teljesen megszokott. Otthon évek óta külön gyűjtjük a háztartási hulladékot, az újságokat és a műanyag palackokat, bár nemrég vettünk egy szódagépet, így már sokkal kevesebb palack elszállításáról kell gondoskodnunk.

A lánya már megszokta, hogy az édesanyja „megszállott szelektáló”? Teljesen, hiszen a születése óta ezt látja tőlünk. Már fel sem tűnik neki, hogy mindig plusz egy csomaggal indulunk el otthonról, hiszen visszük a kukához az üres palackokat és üvegeket. Laura iskolájában évente kétszer papírgyűjtési versenyt rendeznek az osztályok között, ő ebben is nagyon aktív. A műanyag kupakokat is odavisszük, így szeretnénk segíteni mozgássérült gyerekeknek, akik új kerekes széket vehetnek az így összegyűlt pénzből. A Sopron környéki fejlesztésekről mennyit hallott? Mivel édesanyám Csapodon lakik, tudok az újításokról. Bár mi Budapesten élünk, időnként hazalátogatunk anyukámhoz – igaz, nem olyan gyakran, mint szeretném. Vidéken hagyományai vannak a komposztálásnak, de már a szelektív hulladékgyűjtés is egyre elterjedtebb és jobban szervezett. A háztartási szemetet hetente viszik el, a szelektíven, speciális zsákokban gyűjtött hulladékot – például a műanyagot vagy fémet – pedig havonta. Ahány zsákot megtölt, legközelebb annyi üreset kap, amiért fizetni sem

kell, így az új rendszer kényelmes és ingyenes szelektív gyűjtést tesz lehetővé. Ez jelentős előrelépés, és hiszek abban, hogy ez az államilag támogatott fejlesztés szemléletváltozással is jár majd. Jó lenne, ha ez az alternatív energiaforrások használatában is megmutatkozna. Ausztriában összehasonlíthatatlanul több a természetes erőforrásokat, például napenergiát használó épület, zöld- vagy passzívház – de a számukra nyújtott támogatás is! Nálunk nagyon kevesen szánják rá magukat erre a lépésre, hiszen a ráfordított összeg nagyon soká térül meg. De ahogy látom, ez szinte országos szintű probléma, elég csak a szélgépekre gondolni. Míg Ausztriában egymást érik a hatalmas forgó lapátok – amiket egyébként imádok nézni! –, nálunk alig van ilyen, ugyanis általában már akkor zátonyra fut a tervezés, mikor a területhasználat szóba kerül… Az Alpokalján állandóan fúj a szél, ezt jobban is ki lehetne használni, de ezen túl is rengeteg lehetőség rejlik a környékbeli fejlesztésekben. Kardos Ferenc

A SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT HULLADÉK ÉRTÉK – KÉSŐBB ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ

Hulladék vagy szemét? A szemét a háztartásokban, gyárakban, mezőgazdaságban keletkező, feleslegessé vált anyagok leírására használt fogalom. Azok az anyagok tartoznak ide, melyeket keletkezésük helyén már nem tudunk, vagy nem akarunk hasznosítani, kidobásuk után kikerülnek a gazdasági körforgásból, lerakásra kerülnek (elássák, elégetik őket). Ez a folyamat nagymértékben terheli a környezetet. Ezzel szemben a szelektív hulladékgyűjtés során a feleslegessé vált anyagokat anyagfajtánként elkülönítve gyűjtjük, 62

majd a megfelelő módon szabadulunk meg tőlük (szelektív szigeteken, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés útján), így másodlagos nyersanyagként újra felhasználhatók. A két fogalom egymástól történő elkülönítését nehezíti, hogy a háztartásokban keletkező szemetet hivatalosan „települési szilárd hulladéknak” nevezzük. Miért érdemes szelektíven gyűjteni a hulladékot? Műanyag A háztartásokban keletkező, szelektíven gyűjthető műanyag hulladékok

csomagolási anyagok, többségük PET-palack. A begyűjtött műanyagot az erre szakosodott feldolgozó cégek a válogatócsarnokokban összetétel és szín alapján válogatják, vegyszeres kezeléssel megtisztítják, ezt követően granulálják. A granulátumot csomagolóanyagok és más műanyag tárgyak előállításánál használják fel. Az így készített termékeket a mindennapok során is gyakran használjuk, ilyenek például a csövek, a zsákok, de készülhet belőle vödör, polárpulóver, fólia, esernyő, papucs, virágláda, sőt még kerti pad is.

Papír A papírhulladékból az újrahasznosítás során a legtöbbször újra papír készül. A begyűjtés után elsősorban fajtájuk szerint válogatják (karton, újságpapír, többrétegű italos karton), bálázzák. A későbbi felhasználást figyelembe véve pépesítik vagy aprítják, az előbbiből félkész termékeket, az utóbbiból késztermékeket állítanak elő. Az így készített papír már sokkal kevesebb energia felhasználásával kerülhet vissza a forgalomba. Ezzel a technológiával 75 százalék vizet és 50 százalék energiát takaríthatunk meg. Az újrahasznosítás során már nincs szükség mészkőre, kénre és klórra sem, míg a hagyományos gyártás esetében igen. Az újrahasznosítás folyamatával csökkenthetjük a papírgyártás során kivágott fák mennyiségét.

Üveg Az üveg előállítása nagy energiafelhasználással jár, és a gyártási költségeket tovább növeli az alapanyagok magas ára, ezért nagyon fontos, hogy minél többször újra felhasználjuk. A szelektíven gyűjtött üveghulladék közel 100 százaléka újrahasznosítható, és az eredetivel csaknem azonos minőségű termék állítható elő belőle. A begyűjtött üveget megtisztítják, aprítják, ezután mágnes segítségével eltávolítják a kupakok, gyűrűk maradékát. A beolvasztást követően újra formába öntik.

Fém A fém előállításához szükséges érc forrásainak apadása, a kitermelés és az előállítás magas költsége teszi szükségessé a fém csomagolóanyagok újrahasznosítását, másodalapanyagként való felhasználását. A fémhulladék újrahasznosításával a nyersanyagok megkímélése mellett jelentős mennyiségű energiát is megtakarítunk. A beolvasztott fémből többek között autóalkatrész, alumíniumtömb, az építkezések során nélkülözhetetlen betonacél, hengerhuzal, köracél, állványzatrögzítő bilincs készül. Komposzt A szerves anyagok az otthonunkban keletkező hulladéknak mintegy 30-40 százalékát teszik ki. Összegyűjtésével számottevően csökkenthetjük háztartási vegyes hulladékunk mennyiségét. Emellett tápanyagban gazdag, értékes alapanyagot állíthatunk elő zöldségeink, növényeink számára. Ide tartoznak a konyhai zöldség-, gyümölcsmaradványok, a kertben lehulló falevelek, a levágott fű, az elszáradt virágok. A talajban lakó milliárdnyi apróbb-nagyobb élőlény ezekből „állítja elő” a humuszt, vagy más

Hulladék és művészet A hulladék számos környezettudatos alkotót (hivatásost és amatőrt) megihlet. A művészetek különböző területein találkozhatunk ilyen remekművekkel. Néhány példa a számtalan alkotás közül: szóval a komposztot. Az érett komposzt felhasználható önmagában is, de szükség szerint keverhetjük földdel vagy homokkal. A naponta keletkező biohulladéktól – kis odafigyeléssel – környezetkímélő módon szabadulhatunk meg. PET-palackból készült ékszer www.gulnurozdaglar.com Gulnur Ozdaglar, Törökország

Fémhulladékból készült kutya Nirit Levav, Israel www.niritlevav.com

Néhány a „Válogassuk!” program keretében, középiskolás diákok körében meghirdetett hulladékalkotói versenyre beküldött alkotások közül.

BARKÁCSOLÁS Kaspó használt agyagcserépből Saját ízlésünk szerinti kaspókat varázsolhatunk egy-egy régi agyagcserépből, némi szalvéta, festék és képzelőerő segítségével. Ezek a cserepek állandó díszei lehetnek lakásunknak, és saját készítésű ajándéknak is kiválóak. Ha a cserép alján lévő lyukat egy kis gipsszel betömjük, mielőtt nekiállnánk a munkának, akár gyertyát is önthetünk bele! Mire lesz szükségünk hozzá? • 1 db használt, letisztított agyagcserép • 1 db szalvéta • festékek (vizes bázisú akrilfesték, de jó a sima tempera is) • dekupázsragasztó, lakk • ecset, egy kis darab szivacs • olló Hogyan készítsük el? 1. Előkészítés Első feladatunk, hogy a letisztított cserepet fehér festékkel lealapozzuk. Erre azért van szükség, hogy a kiválasztott szalvéta mintája jól érvényesüljön majd a cserépen. A következő lépés, hogy megtervezzük, milyen mintát és hova szeretnénk 70

tenni. A mintát a szalvétából kivágjuk, és a cserépre illesztve nagyon halványan körberajzoljuk. Mi most a cserép alatt látható szalvéta kis képeit választottuk, de bármilyen más alakzatú, méretű szalvétadarabbal elkészíthető. 2. Festés Ha eldöntöttük, hogy magát a cserepet milyen színűre szeretnénk festeni, akkor egy azzal harmonizáló színt kiválasztva, fessük körbe a ceruzával már halványan felrajzolt területet. (Erre azért van szükség, mert ha a képeket felragasztjuk, a dekupázs-

ragasztóra már csak speciális festékkel tudnánk színt felvinni.) Ezután kiválasztjuk, hogy magát a cserepet milyen színűre szeretnénk festeni. A cserép egészének lefestéséhez ebben az esetben két harmonizáló színt használunk a különlegesebb hatás eléréséért: napsárgát és sötét narancssárgát. A két színt egy kis tálkában nagyjából összekeverjük. Egy mosogatószivacsból levágott szivacsdarabka segítségével vigyük fel a cserépre a festéket (csak finoman nyomjuk bele, hogy ne tocsogjon a festékben), ügyelve arra, hogy lehetőleg a körberajzolt részek ne legyenek festékesek. Attól függően, hogy később mire szeretnénk használni a cserepet, a belsejét is kifesthetjük ezzel a technikával. Ahol szükséges, ecsettel kijavítjuk. 3. A minta felragasztása Ez a művelet legkényesebb része. Először is a festés után ne felejtsük el alaposan megmosni a kezünket, nehogy összekenjük festékkel a szalvétát! A már kivágott szalvétadarabok felső rétegét leválasztjuk (amin a minta a legjobban látszik). Így egy vékony, könnyen szakadó szalvétadarabot kapunk, ezzel nagyon óvatosan kell dolgozni! A körbefestett 71

fehér felületet nem túl vastagon, egy ecset segítségével bekenjük a dekupázsragasztóval, majd ráillesztjük a szalvétadarabot, és nagyon óvatosan, finom mozdulatokkal, a dekupázsragasztós ecsettel rásimítjuk a cserépre. A dekupázsragasztó ilyenkor még fehér, és a minta is homályo-

san látszik. Ettől nem kell megijedni, mert amint megszárad, teljesen átlátszó réteget képez majd. Figyeljünk arra, hogy a szélek rendesen ráragadjanak a cserépre! Ha megszáradt, kenjük át még egyszer a dekupázsragasztóval. Száradás után, ha szükséges, javítsuk ki a festést. Ezek után még érdemes az egész cserepet átkenni dekupázslakkal, hogy szép fényes legyen, és így később nedves ronggyal tisztíthatóvá is válik, sem a minta, sem a festés nem fog lejönni. Ezzel el is készült

a cserép, már csak azt kell kitalálni, mit is tartsunk benne! Lehet ez virág, termésekből, ágakból dekoráció, de akár ceruzatartóként is remek szolgálatot tehet.

Néhány további ötlet, hogyan készíthetsz például karácsonyi meglepetést ezzel a technikával.

Madáretető PET-palackból Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Ha segítünk nekik ilyenkor az etetéssel, megkönnyítjük áttelelésüket és biztonságot nyújtunk nekik, cserébe pedig rengeteg élményt szerezhetünk a megfigyelésükkel. A madarak gyorsan megszokják, hogy élelmet helyezünk ki nekik, és számítanak rá, ezért nagyon fontos, hogy ha egyszer elkezdtük őket etetni, ne hagyjuk váratlanul abba az eleség pótlását!

Az üres PET-palackokból sok mindent készíthetünk egy kis kézügyességgel. Ezzel a madáretetővel egyszerre valósul meg az újrahasznosítás és a természet védelme is. Könnyen, kb. 30 perc alatt elkészíthető. Mire lesz szükségünk hozzá? • 1 db PET palackra a kupakkal együtt • 2 db használt fakanálra • 1 kg madáreledelre • ollóra • egy kis darab drótra vagy szemes csavarra • erős spárgára Hogyan készítsük el? 1. Fakanalak „átfűzése” A fakanalaknak lyukat vágunk a palackon. Először jelöljük (a fakanál végét körberajzolva), hogy hol szeretnénk az első fakanalat átbújtatni a palackon. Ezután vágjunk egy akkora lyukat, amekkorát körberajzoltunk, majd dugjuk bele a fakanalat úgy, hogy a másik vége kicsit felfelé álljon, hogy majd a magok ki tudjanak folyni az üvegből a fakanál lapátjára.

Ezt a másik lyukat is vágjuk ki! Fontos, hogy szorosan illeszkedjen a fakanál, hogy később ne csússzon ki. Ezután dugjuk át a palackon a fakanalat úgy, hogy a lapát felőli vége a falhoz simuljon. Ekkor a lapát felőli résznél a lyukat megnagyobbítjuk

úgy, hogy a fakanál feletti résznél vágunk egy félkör alakú nagyobb nyílást, hogy a magok majd ki tudjanak folyni a lapátra. Ezután megismételjük ugyanezt a műveletet a másik fakanállal is. 75

2. Feltöltés madáreledellel Már majdnem készen is van a madáretetőnk! A madáreledel betöltéséhez használhatunk egy szélesebb átfolyású tölcsért, de ha ilyenünk nincs, akkor egy papírlapból, újságból is pillanatok alatt készíthetünk, csak összecsavarjuk, egy kis celluxszal rögzítjük és kész is az alkalmi tölcsér. Ezen keresztül feltöltjük a palackot az eleséggel. Arra figyeljünk, hogy a fakanalak jó irányba álljanak. A feltöltés közben kifolyhat a lyukon némi eleség, ezt szedjük össze, és töltsük újra be. 3. Akasztó készítése Szemes csavar ritkábban, de egy kis drót a legtöbb háztartásban akad. Fúrjunk két lyukat a PET palack kupakjába, ezen fűzzük át a drótot. A külső részén hagyjunk egy akkora fület, amin keresztülfűzhetjük majd a 76

spárgát, amivel felakasztjuk. A kupak belsejében csavarjuk össze a drótvégeket, és hajlítsuk vissza. A kupakot csavarjuk a PET palackra. Ezek után már nincs más dolgunk, mint megfelelő helyet keresni madáretetőnk számára és felakasztani. Csongrádi Judit pr-munkatárs

HORVÁTH ERIKA ÉS CZIKE ISTVÁN

AZ STKH TELEFONOS ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MUNKATÁRSAI

„Az STKH-nak fontos az ügyfeleink elégedettsége” Ügyfélszolgálati munkatársként dolgozni sokszor nem éppen pihentető, sőt a reklamáló, panaszkodó, olykor erőszakos ügyfelek meg is tudják keseríteni a munkatársak mindennapjait. A munkatársak, akik az STKH vonalaira befutó hívásokat kezelik, a türelmet és a korrekt tájékoztatást emelik ki, ha a munkájuk lényegéről kérdezzük őket. Az év legeleje nagy változást hozott az STKH Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. életébe, hiszen ez év január elseje óta harminckilenc településen végez szolgáltatást az eddigi három helyett. Meséljenek egy kicsit a kezdetekről! C.I.: A cég feladatai nemcsak mennyiségükben változtak, hanem minőségi átalakulást is hozott az év. A százezer lakossági ügyfél kezelése egy sokkal szervezettebb, jól felépített rendszert kíván, míg a korábbi működési terület szinte személyes ismerősökkel volt tele. Szembesülnünk kellett

azzal, hogy nagyobb jelentősége lett a pontos, időben érkező tájékoztatásnak, ezért új lehetőségeket kellett felkutatnunk és bejáratnunk az információk célba juttatásához. Az első napokban hatalmas hívásdömpingre számítottunk, tartottunk tőle, hogy a szolgáltatóváltás nem megy zökkenőmentesen, a szolgáltatás színvonala esetleg nem üti meg a lakosság elvárásainak mértékét, mivel még gyakorlatlanok voltunk az új területeken. Igaz, hogy kollégáink bejárásokkal, járattervezéssel készültek, de mégis kellemes meglepetésként éltük meg, hogy egyáltalán nem égtek a vonalak, hiszen nemigen volt probléma. Annyira, hogy a legemlékezetesebb telefon az első nap összesen hat hívásából az a kedves hölgy jelentkezése volt, aki az egyik 77

nyugdíjas otthonból csak azért telefonált, hogy meggyőződhessen róla, tényleg él-e a vonal. Milyen jelzéseket kaptak ebben az időben? H.E.: Az első problémák a január végi havazás megérkezésével jelentkeztek. Csúszkáltak az autóink az utakon, több településre a megszokott reggeli, délelőtti órák helyett csak délután, este tudtunk odaérni. Néhány település számunkra is megközelíthetetlenné vált. Szemét persze mindenhol termelődik, ezért türelmetlenné váltak az emberek, nem tudták, hova tegyék a szemetet. A megoldás ilyenkor, hogy felajánljuk, amíg nem biztosított a hulladékszállítás, bármilyen zsákban gyűjthetik a szemetet, el fogjuk szállítani, ha bejutnak az autóink. A kalandot a kollégák számára az egyik falu határában megrekedt kukásautó traktorral történő mentése jelentette. Tavasszal milyen nehézségekkel kellett szembenézniük? C.I.: Kora tavasszal indult el a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, a mindenki számára újdonságnak számító „cserezsákos” módszerrel. Záporoztak a kérdések, míg be nem állt a rendszer. Pár hónap után már 78

mindenki tudta, hogy mit tehetnek a kék és a sárga zsákba, melyiket mikor visszük el, hova kell kitenni, mikor nem fújja el a szél a kitett zsákot, hol lehet zsákot kapni stb. Voltak érdekes kezelendő helyzetek, például, amikor azért telefonált egyik ügyfelünk, hogy még nem is voltak a szelektívesek, csak a háztartási szemetet gyűjtő kukások, akik minden bizonnyal a szemét közé hajították az ő gondosan válogatott papírhulladékát. El is ment a kedve az egész gyűjtéstől, hiszen mi nem környezetbarát módjára kezeljük azt. Végül is kiderült, hogy az egyik szomszéd a ludas, ugyanis az utcában összegyűjtötte az eltüzelhető papírt. Kis nyomozásunk után mindenki elégedetten dőlhetett hátra, a kollégák – természetesen – nem öntik össze a hulladékot. Mikor elégedett az ügyfélszolgálati munkatárs? H.E.: Ha elégedett az ügyfél. Eleinte gyakran voltak szokatlan kérdések, melyekre csak úgy tudtunk válaszolni, ha a „mögöttünk” álló csapattal egyeztettünk. Mára már kapásból válaszolni tudunk a legtöbb kérdésre, de még most is előfordulhat, hogy meglepődünk – mi ki

se tudnánk találni olyan kacifántos helyzeteket, amiket az élet produkál. Milyen kérdésekkel keresik önöket? H.E.: Információkérés, probléma, bejelentés témakörökben jönnek a telefonok. Ha nem igényel az ügyféljelzés adminisztrációs munkát, akkor azonnal megkapja a telefonáló a megfelelő felvilágosítást. Ha dokumentáció is szükséges, pl. szerződéssel kapcsolatos kérések esetén, akkor elindítjuk az adminisztrációs folyamatot, majd a megbeszélt formában tájékoztatjuk is erről az ügyfelünket. Az STKH milyen információkat ad a környezetbarátoknak? H.E.: Ügyfeleink, akik környezetbarát megoldásokat keresve hozzánk fordulnak, több megoldás közül is választhatnak. Egyre több látogatója van a teljes körű tájékoztatást tartalmazó honlapunknak (www. stkh.hu). A Zöld Állomás üzletünkben csak olyan termékeket találnak az érdeklődők, amelyek kiválasztásakor a legmesszebbmenőkig figyelembe vettük a környezeti szempontokat. Az üzlet Facebook-oldala is népszerű, köszönhetően a folyamatos frissítésnek, kiváló termékés programajánlatoknak.

Összességében milyennek látják a környékbeli lakók hozzáállását a szelektív hulladékgyűjtéshez, illetve a környezettudatos megoldásokhoz? C.I.: A szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége évről évre növekszik. A nyugati határszél lakóinak törekvése a Fertő-táj természeti értékeinek megőrzésére és az élhető környezet megteremtésére sokak számára lehet példaértékű. Mi persze megszoktuk magunk körül a rendet, ezért tűnik fel százszor jobban a szemét, a kosz, a rendetlenség. Sajnos főleg a városokban probléma, hogy a szelektív szigeteket lomtalanító helynek használják egyesek, vagy megrongálják a gyűjtőedényeket. De fejlődésről is beszámolhatunk, a sokat sulykolt „Tapossa laposra!” kérésünket egyre többen megfogadják. Megértették az emberek, hogy hiába van hely még a zsákban vagy konténerben, ha lapítva gyűjtjük a hulladékot, háromszor annyi fér bele. Így adnak helyet másoknak is, miközben a kukásautók nem levegőt szállítanak. Ilyen egyszerű környezetbarátnak lenni! Kardos Ferenc

Tartalomjegyzék Tisztelt Érdeklődő! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 A hulladékgyűjtés története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Válogatva visszük! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Miért fontos a szelektív hulladékgyűjtés? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 Interjú Bakos Piroskával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Az öltözködés művészete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21 Gyom vagy orvosság? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27 Környezetbarát háztartás – tippek, praktikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Interjú Csiszár Jenővel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 A Sopron és Térsége Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tagjai . . 38 Beszélgetés Mágel Ágosttal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 Interjú Lobenwein Norberttel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 A hulladék útja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 Szemeteljünk jól! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 Interjú Kováts Adéllal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 A szelektíven gyűjtött hulladék érték – később újrahasznosítható . . . . . . . 62 Barkácsolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 Interjú Horváth Erikával és Czike Istvánnal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

Válogatott csapat Újrahasznosítva érték!