Meses novenyekG 02.indd 1
9/3/10 2:19:30 PM
E könyvet Édesanyám emlékének ajánlom, aki 88 évig mesélt nekünk. F. E.
A könyv megjelenését a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatta a HU0127 projekt keretében
Szöveg © Fráter Erzsébet, 2010 Illusztráció © Csíkszentmihályi Berta, 2010 © MTA ÖBKI, Vácrátót, 2010 © Scolar Kiadó, 2010
Meses novenyekG 02.indd 2
9/3/10 2:19:32 PM
SCOLAR
Meses novenyekG 02.indd 3
9/3/10 2:19:34 PM
Meses novenyekG 02.indd 4
6
18
8
20
10
22
12
24
14
26
16
28
9/3/10 2:19:36 PM
Meses novenyekG 02.indd 5
30
42
32
44
34
46
36
48
38
53
40
54
9/3/10 2:19:38 PM
„Az embert az Éden kertjébe helyezte, hogy azt mûvelje és ôrizze” (Mózes I. könyve 2,15)
A növények végigkísérik életünket a bölcsôtôl a koporsóig. Emberi civilizációnk, mindennapi életünk fontos szereplôi: gyökerük, levelük, gyümölcsük és magvuk táplál bennünket, fûszerként ételeinket ízesítik, hatóanyagaik betegségeinkre adnak gyógyírt, fájuknak köszönhetjük házunkat és ágyunkat, de hegedûnket és teniszütônket is, vesszejükbôl kosár, kerítés készül, változatos megjelenésükkel kertjeinket díszítik. Régen az erdôk és a hegyormok, a füves puszták és a félsivatagok az emberi közösségek természetes életterei voltak, s alig van olyan nép, melynek meséiben, mondáiban ne szerepelnének a környezetükben élô növények. Táplálékként, gyógyszerként hasznos voltuk, az évszakok váltakozásához kötôdô látványos életciklusuk, meg-megújulásuk és virágaik elbûvölô szépsége megragadta az ember képzeletvilágát. A mesebeli égig érô fák, az életfa jelképek, a mondabeli hôsökhöz vagy eseményekhez kapcsolódó, szentként tisztelt, gyakran nemzeti szimbólummá magasztosult növényfajok mind-mind azt bizonyítják, hogy a növények nem pusztán életünk hasznos tárgyai, hanem mindig is jóval többet jelentettek az emberi kultúra számára. Mesekönyvünkkel egy nyúlfarknyi válogatást szeretnénk adni abból a hallatlanul gazdag kincsestárból, amelyet a különbözô földrészek és népek kultúrája tár elénk. A történetek között olvashatók népmesék, eredetmondák, legendák egyaránt, Debrecentôl Karthágóig, Szent László királyunk udvarától Sziddhártha herceg palotájáig. S mert azt szeretjük, amit ismerünk, ne csak a csodálatos képekkel illusztrált „növényes meséket” olvassuk nyitott szívvel, hanem a botanikus jegyzeteit, a „mesés növényekrôl” szóló leírásokat is! A ránk bízott Föld növényvilágának megismerése élvezetes kötelességünk! Soha ne feledjük – mûvelni és ôrizni… Fráter Erzsébet 2010 Szent Jakab havában
6
Meses novenyekG 02.indd 6
9/3/10 2:19:39 PM
Meses novenyekG 02.indd 7
9/3/10 2:19:42 PM
Az idôk kezdetének kezdetén csak az istenek atyja, a káosz óceánja, Nun uralkodott a földön. A fekete, zavarosan örvénylô ôsvíz habjaiból egyszer csak egy ragyogó tündérliliom emelkedett ki, és pompás kék szirmokat bontott. A kinyíló szirmok védelmében feltárult a virág aranyló közepén ülô isteni gyermek. Finom illatú párát lehelt a víz fölé, testébôl pedig fény áradt, mely elûzte a sötétséget. Ez a gyermek volt a Teremtô, Ré napisten, minden élet forrása. Tudta a napisten, hogy egyedül van. Egy idô után azonban elviselhetetlenné vált a magánya, s meg akarta osztani valakivel a feltáruló új világot. Gondolatával megalkotta a többi istent s mindent, ami a világon van, és amint megnevezte ôket, azok életre keltek. A tündérliliom azóta is minden este becsukja szirmait, hogy éjszakára átadja hatalmát a káosznak, míg hajnalonta, tündérliliom trónusán meg nem érkezik a nap.
A kék tündérrózsa (Nymphaea coerulea) Afrika meleg vizû tavainak és lassú folyású folyóinak iszapjában gyökerezô, nagytermetû, gumós gyöktörzsû évelô növény. A víz felszínén úszó, kerekded levelei 25–40 centiméter átmérôjûek. Áthatóan édeskés illatú, kék virágai nappal nyílnak, magjai a vízen úszva terjednek. Szeszben áztatott virágait narkotikumként használták az ókorban. A szintén Egyiptomban ôshonos egyiptomi tündérrózsa (Nymphaea lotus) enyhébb illatú, s fehér virágai általában éjjel nyílnak. Hazájában a növény minden részét, zsenge leveleit, édeskés gumóját, sôt virágait, magvait is fogyasztották az ínséges idôkben. Egyiptomban már 4000–5000 éve kultúrába vették a tündérrózsákat. Az ókori vallási szertartásokon, a fáraók ravatalán fontos szakrális szerepük volt. Nem csoda, hogy a kôfaragványokon, a királysírok több ezer éves falfestményein, a szarkofágokon és a bútorokon a tündérrózsa az egyik leggyakoribb növénymotívum. A múmiaszarkofágokra helyezett virágkoszorúk több ezer év múltán is felismerhetôk. A teremtés és az újjászületés szimbólumává vált növények mitikus tisztelete annak köszönhetô, hogy életciklusuk a Nílus áradásával kezdôdött, s a folyó visszahúzódásával fejezôdött be. A Kárpát-medencében is rábukkanhatunk az egyiptomi tündérrózsa egyik változatára: a valamikor e tájon is ôshonos, melegkedvelô vízinövény a Nagyvárad melletti Püspökfürdô termálvizében képes volt átvészelni a jégkorszaki lehûléseket.
Meses novenyekG 02.indd 8
9/3/10 2:19:43 PM
Meses novenyekG 02.indd 9
9/3/10 2:19:47 PM
Messze tôlünk, valahol a távoli, varázslatos Afrikában, a busmanok földjén, még az idôk kezdetén, amikor a Nagy Szellem a világot teremtette, minden állatnak saját fát ajándékozott. Csak a hiéna nem kapott semmit, mert a Nagy Szellem kikötötte, hogy elôször rendesen kell viselkednie, és abba kell hagynia a lopást. A gonosz természeten azonban nehéz változtatni! Tudta ezt a Nagy Szellem is, megszánta hát a mérgelôdô hiénát, és neki adta az utolsó facsemetét: egy csenevész baobabot. Most gurult aztán igazán dühbe a hiéna, és undorodva elhajította a fácskát. Szegény fa fejjel lefelé ért földet. Azóta a baobab csak egy évben egyszer növeszt levelet, a többi hónapban pedig úgy néz ki, mintha ágak helyett a gyökerei nyújtóznának az ég felé.
A baobab, más néven majomkenyérfa (Adansonia digitata) lassan növô, igen hosszú életû növény – akár 2000 évig is élhet. A lombhullató fa az év nagy részében kopaszon áll. A körülbelül 20 méter magasra megnövô fa szokatlanul vastag, pozsgás törzsének kerülete elérheti a 40 métert is, s a törzs víztároló szöveteiben akár 120 ezer liter folyadékot is képes raktározni. Kérge sima, szürke; tenyeresen összetett levelei 3–5 levélkébôl állnak. Nagy, fehér, hosszú kocsányon lógó, éjszaka nyíló, dögszagú virágaiból 30–35 centiméteres, sárgásbarna, nemezes héjú toktermések fejlôdnek. A csupasz fákon csüngô termések belsejét nyálkás, savanykás terméshús tölti ki, számtalan kemény héjú, bab alakú maggal. A Szahara környéki száraz éghajlatú szavannák, félsivatagok fája. Sokhasznú fa. C-vitaminban gazdag terméshúsát frissen fogyasztják, láz és hasmenés ellen adják, sôt frissítô italként is használják. Fehérjében és olajban gazdag magja finom csemege. A termések héját tüzelôként, pipadohányként használják, hamujából szappant fôznek. A fa lombja emberi táplálék és állati takarmány is. Fiatal hajtásai és gyökere szintén ehetô. Tannintartalmú kérge cserzôanyag, alkaloidja lázcsillapító, a kéregbôl készült rost pedig kötél, kosár, textília alapanyaga. A törzsébe vájt üregben meggyûlô nedvesség a sivatagos vidékek bennszülötteinek fontos folyadékforrása.
10
Meses novenyekG 02.indd 10
9/3/10 2:19:51 PM
Meses novenyekG 02.indd 11
9/3/10 2:19:54 PM
Talán még ember sem élt a földön, mikor Szivakoatl, a kígyóasszony naponta felment a Kígyó-hegység csúcsára, hogy ott az égi istenek közelében egy sassal beszélgessen. Egy nap a sas az égiek különös üzenetét közvetítette neki: találni fog egy agavé mellett üldögélô nyulat, mely a szájában vérvörös, nyolcszirmú dáliát tart. Mikor meglelte az állatot, az istenek arra utasították, hogy tûzze fel a dáliát egy agavé hegyes levelére, és tartsa a kebelén egész éjjel. Másnap reggelre a kígyóasszony egy felnôtt fiút hozott világra. Ô volt Vicilopocstli, az azték hadisten, aki az agavék kardszerû levelével volt felfegyverezve, vérszínû dáliája pedig erôssé és vérszomjassá tette. Ünnepeiken az aztékok mézes lepénytésztából készítették el a hadisten szobrát, melyet a vallási szertartás befejeztével rituálisan darabokra törtek, a jelenlévôk között szétosztottak, és elfogyasztottak.
A dáliák a fészkes virágzatúak családjába tartozó lágyszárú növények. 28 fajuk a közép-amerikai hegyvidékeken él. Ismerünk köztük fásodó szárú, 8–9 méter magas évelôket, kúszó és fánlakó növényeket is. A köznyelvben „virágként” emlegetett fészekvirágzatuk egy kiszélesedô vacokból és a rajta ülô számtalan kicsi virágból áll. Gumós gyökerük nagy mennyiségû inulint raktároz, mely a növények tartalék tápanyagaként szolgál. Gumóik miatt már a prekolumbián idôk óta termesztik a dáliákat. Az aztékok dísznövényként is régóta ültették, s gyógyhatását is ismerték, cukorbetegség esetén fogyasztották. Az elsô növények csak a XVIII. század végén érkeztek Európába. Elôször élelmiszerként termesztették a dáliákat, de mivel a gumóknak kesernyés ízük van, inkább dísznövényként lettek közismertek. A XIX. században hallatlan népszerûségre tettek szert, a ritka új fajták vagyonokért cseréltek gazdát. A ma ültetett mintegy húszezer szebbnél szebb kerti fajta hibrid eredetû. Elsôsorban két, Mexikó és Guatemala erdeiben ôshonos faj, a narancspiros Dahlia coccinea és a rózsaszínes bíbor Dahlia pinnata keresztezésével nemesítették ôket. A dáliafajták színe a fehértôl a sárga, narancsszínû, rózsaszínû és vörös minden árnyalatán át a feketésbíborig változhat. Alakjuk az egyszerûtôl a félig telten át, a tömötten telt pompon típusokig terjedhet. A mi éghajlatunkon az elsô komolyabb fagyok elôtt a gumókat fel kell szedni, s fagymentes helyen kell tárolni tavaszig.
Meses novenyekG 02.indd 12
9/3/10 2:19:57 PM
Meses novenyekG 02.indd 13
9/3/10 2:20:03 PM
Valamikor réges-régen Óperzsiában, az ezeréves aranykorban, a világ uralkodója, Dzsamszid annyira szerette a szôlôt, hogy télire jó sok szôlôlevet tetetett el. A cserépedényekben azonban „megromlott” az édes lé. Azt hitték, hogy mérgezô, ezért a király a halálra ítélt raboknak adta. A foglyokon kívül jócskán fogyasztott belôle az uralkodó legkedvesebb háremhölgye is. Beleszeretett ugyanis az egyik testôrkapitányba, és a leleplezôdéstôl való félelmében ivott a „halálos mérgû” italból. Élete azonban megmaradt, sôt jókedve kerekedett, nyelve is megeredt, és mindent elmesélt a királynak. Dzsamszid gondolkodóba esett, hogy vajon tényleg büntetés-e, ha az elítéltekkel erjedt szôlôlevet itat. Kegyelmet adott ôszinte háremhölgyének, mert igaz, ami igaz, ô maga is megkedvelte ezt az italt. 700 éves uralkodása alatt sok más hasznos dolog mellett megtanította az emberiségnek a borkészítés tudományát is.
A bortermô szôlô (Vitis vinifera) kacsokkal kapaszkodó, fás szárú futónövény. Levele 5–7 karéjú, virágai kétivarúak vagy termôsek. Magas cukortartalmú, nagyon változatos bogyótermései 0–4 körte alakú, csôrös magot rejtenek. A szôlôbôl ôsidôk óta bort készítenek, ezenkívül fôznek belôle pálinkát, használják üdítôitalok, illetve édességek alapanyagaként, s aszalva, mazsolaként is kedvelik. Levelét hússal töltve is fogyasztják. Magjából étolajat préselnek. A növény gyógyhatása is ismert, hajtásának nedve felfrissíti a szemet. A bort borogatásra és sebekre használták, mértékkel fogyasztva emésztésjavító. A szôlô ôshazája valószínûsíthetôen Délkelet-Európától a Kaukázuson át Közép-Ázsiáig terjedt. Már a kôkorszaki ember is gyûjtögette a szôlôbogyót, termesztése a Kr. e. V–IV. évezredben a mai Grúzia és Azerbajdzsán környékén kezdôdhetett. Míg a szôlôkultúra bölcsôjeként emlegetett, iszlám vallású országok elsôsorban a csemegeszôlô- és a magvatlan, ún. mazsolafajták nemesítésében jártak élen, a legkiválóbb borszôlôfajtákat a keresztyén kultúrkörbe tartozó európai termesztôknek köszönhetjük. Az óegyiptomi és mezopotámiai ábrázolások, a Biblia könyvei, Homérosz eposzai már fejlett szôlô- és borkultúrára utalnak. A keresztyén tanításban a szôlô és a bor is rendkívül gazdag jelképtartalmat hordoz: a fügével és az olajbogyóval együtt a bôség és a jólét, ezáltal a jótékonyság, az áldás és az élet jelképei.
14
Meses novenyekG 02.indd 14
9/3/10 2:20:07 PM
Meses novenyekG 02.indd 15
9/3/10 2:20:12 PM
Sok-sok ezer évvel ezelôtt, mikor a rizs még vadon termett a mezôn, a rizsszemek pedig közel akkorára nôttek, mint egy jókora alma, az embereknek az ujjukat sem kellett mozdítaniuk a bôséges termésért. Ha megértek a kalászok, a rizsszemek lehullottak, és maguktól begurultak a kamrákba. Éppen csak ki kellett takarítani a házat a fogadásukra. Az egyik faluban azonban akadt egy lusta asszony. Elkésett a takarítással, s csak akkor akart seperni, mikor a férje már az üdvözlôbeszédet kezdte, és az elsô szemek megérkeztek az udvarra. Nagy mérgesen az elsô rizsszem felé csapott a seprûvel: – Minek sietsz úgy! – rivallt rá, mire a rizsszem nyomban szét is tört ezer diribdarabra. – Szóval így fogadnak minket! – szólaltak meg a mögötte guruló szemek. – Akkor mától fogva dolgozzanak meg értünk az emberek, és majd jobban megbecsülnek! – Ezért kell ma az embereknek olyan sokat fáradozniuk az apró rizsszemekért. A rizs (Oryza sativa) erôteljes, egyéves pázsitfû, nagy laza virágzattal. Egymagvú szemtermésében a toklász és a termésfal is hozzánô a maghéjhoz. Ôshazája a trópusi Délkelet-Ázsia, ott már legalább 5000 éve termesztik. Európában, Itáliában a XVI. század eleje óta ültetik. Az egyik legfontosabb kultúrnövény, az emberiség 60 százalékának fô tápláléka. A rizst teljes érése elôtt aratják, hogy minél kevesebb legyen a szemveszteség. Cséplés után a szemeket hántolással szabadítják meg a toklászoktól. Fényezôgépekben nemcsak a toklászt, hanem a fehérjében és vitaminokban gazdag termés- és maghéjrétegeket s a csírát is eltávolítják. A hántolt rizs kizárólagos fogyasztása a beriberi nevû betegséghez vezet, melyet a B-vitamin-hiány okoz. A fôzéskor ragadós, csirizesedô rizsfajtáknak a keményítô mellett magas a cukor- és dextrintartalmuk. Ezek termésébôl alkoholos italokat is erjesztenek. A rizslisztbôl kenyér nem süthetô, tészta és sütemény viszont készíthetô belôle. A rizs csírájából nyert olajat szappan- és gyertyagyártáshoz, finom rostú szalmáját pedig cigarettapapír és dísztárgyak készítéséhez használják. A rizstoklászokból rizstéglát sajtolnak, mely vízálló, nagy nyomásszilárdságú, olcsó építôanyag. Csírájával emésztési zavarokat, gyökerével lázat kezelnek.
16
Meses novenyekG 02.indd 16
9/3/10 2:20:15 PM
Meses novenyekG 02.indd 17
9/3/10 2:20:19 PM
Több mint 2500 éve már annak, hogy a nagy fényûzésben és gazdagságban felnövô Sziddhártha herceg, egy észak-indiai király fia, a külsô pompa ellenére sem érezte magát boldognak: tisztában volt azzal, hogy ôt is, mint minden embert, fenyegeti az öregség, a betegség és a halál. Szakított ezért régi életével, s mindent hátrahagyva, aszkétaként vándorolva kereste a megváltáshoz vezetô utat. Több évi önsanyargatás után rájött, hogy ez sem vezet az igazi bölcsességhez. Remeteségének hetedik évében, amikor egy teliholdas éjszakán egy terebélyes pipalfa alatt ülve meditált, megvilágosodottá, azaz buddhává lett. Hét napon át ült Buddha az üdvösség fája alatt, majd élete végéig járta India útjait, és kegyes adományokból élt. Vándorolva terjesztette eszméit: a vágyaktól és sóvárgástól megszabadult, szenvedés nélküli életet és az üdvösséget.
A szent fi kusz vagy pipalfa (Ficus religiosa) vadon 35 méter magasra is megnövô fa. Néha vastag ágain támasztó léggyökerek fejlôdnek, melyek mint póznák tartják az ágakat. Jellegzetes, a mi fekete nyárfánkhoz hasonlító, hosszú nyelû, szív alakú, kékeszöld árnyalatú levelei hosszú, hegyes, ún. csepegtetô csúcsban végzôdnek. Ennek az a szerepe, hogy gyorsan levezesse a bôséges monszunesôk vizét a levél felületérôl. Tejnedves növény. Virágai a füge nemzetségre jellemzô különleges, üreges, nyitott csúcsú, korsószerû serlegvirágzatban fejlôdnek. A virágzat falát az elhúsosodó virágzati tengely alkotja, belsô felületén ülnek az apró virágok. Termésérés folyamán a nyílás bezáródik, és a sok apró termésbôl alakul ki a különleges, húsos terméságazat, az ún. fügetermés. A szent fi kusz kicsi, kerekded termése – rokonától, az édes fügétôl eltérôen – nem ízletes. Közép- és Kelet-Indiától Indokínáig ôshonos faj. Indiában olyannyira tisztelt növény, hogy tilos kivágni, megsérteni, sôt fája semmilyen módon nem tüzelhetô el. Összehúzó hatású kérgét fogfájás, gyulladt láb és nemi betegségek kezelésére használják. Levele bôrbajokra, enyhén hashajtó gyümölcse asztma gyógyítására alkalmas. Tejnedvét pecsétviasz készítésére, agyagedények javítására használják. Burmában kéregrostjaiból papír készül.
18
Meses novenyekG 02.indd 18
9/3/10 2:20:22 PM
Meses novenyekG 02.indd 19
9/3/10 2:20:25 PM
Történetünk közel 2500 évvel ezelôttre, az ókori világ leghírhedtebb és leggazdagabb perzsa uralkodójának, I. Dareiosznak az udvarába vezet. A király az ókori világ legnagyobb államszervezôinek egyike volt. Hatalmas hadseregére támaszkodó erôs birodalmában, mely Egyiptomtól Indiáig terjedt, jól szervezett közigazgatást, úthálózatot, postaszolgálatot, egységes aranypénzt, súly- és mértékrendszert épített ki. Egy alkalommal, amikor a mesés vagyonáról elhíresült nagy király egy szép és üdítô gránátalmát eszegetett, így szólt hozzá egyik embere: – Mit kívánnál akkora bôségben, mint amilyen bôségben termi a gránátalma a magjait? – Ha olyan sok barátom volna – válaszolta Dareiosz –, többre becsülném ôket, mint egész Görögországot.
A gránátalma (Punica granatum) sûrû elágazású, gyakran tövises lombhullató bokor vagy kis fa. Levelei lándzsásak, virágai 5–7 csésze- és ugyanannyi narancsvörös sziromlevélbôl állnak. Jellegzetes termése a sokrekeszû, húsos falú álbogyó. Kocsonyás köpenybe ágyazott számtalan magja a héj száradásával és hirtelen felrepedésével kerül ki a szabadba. Ôshazája Északkelet-Törökországtól a Himalája nyugati részéig terjed. Bôrnemû terméshéja miatt sokáig tárolható gyümölcs. Kellemesen savanykás, kocsonyás húsát nyersen fogyasztják, ételeket ízesítenek vele, üdítô levébôl italokat, szirupokat készítenek. Termésének héja bôrfestésre és vérhas gyógyítására is alkalmas, virágaiból sárga festék nyerhetô. Kedvelt dísznövény, védett, napos kertekben nálunk is nevelhetô. Kultúrája ôsi múltra nyúlik vissza. A híres babiloni függôkertek és az ókori Egyiptom kultikus növénye volt, termése a termékenység, a gazdagság és a bôség szimbóluma. A görög lakodalmas házban a fiatal pár belépésekor mind a mai napig gránátalmát dobnak a földre, hogy az szétrepedve, magjaival bôséges gyermekáldást hozzon a családra. Alakja miatt a díszítômûvészet kedvelt motívuma. Európába az arabok révén, ám hazánkba valószínûleg török közvetítéssel került; egy idôben oly népszerû lett, hogy Mátyás király visegrádi reneszánsz palotájának kútján és a népmûvészet hímzett, festett mintáiban egyaránt megtaláljuk.
20
Meses novenyekG 02.indd 20
9/3/10 2:20:28 PM
Meses novenyekG 02.indd 21
9/3/10 2:20:32 PM
Több mint kétezer évvel ezelôtt IV. Ptolemaiosz, Egyiptom fáraója hírül vette, hogy hatalmas alexandriai könyvtáránál – mely hatszázezer tekercsével az ókor legnagyobb könyvtára volt – még nagyobbat készül létesíteni Pergamon királya, II. Eumenész. Akkoriban a kis-ázsiai Pergamon városállam volt a hellenisztikus világ egyik legnagyszerûbb szellemi központja. Hogy a féltékeny Ptolemaiosz megakadályozza a könyvtárbôvítést, megtiltotta, hogy országából kivigyék a Nílus mentén akkor még bôven termô papiruszt. Mi mást tehetett Eumenész, mint megbízta tudósait, hogy papirusz helyett találjanak ki más, írásra alkalmatos anyagot. Így született a különlegesen cserzett és puhított állati bôrbôl készült pergamen. Újdonságképpen a lapokat nem tekercsben tárolták, hanem könyv alakban fogták össze.
A papiruszsás (Cyperus papyrus) 4–5 méter magas, évelô növény. Iszapban kúszó gyöktörzsébôl háromélû, szilárd, de rugalmas szár és ernyôszerûen elhelyezkedô, keskeny levelek fejlôdnek. Apró virágai nagy, látványos, 200–300 sugarú, végálló, ernyôszerû virágzatot alkotnak. Afrikában és a Közel-Keleten él sekély vizekben. Az ókori Egyiptomban rendkívül sokoldalúan hasznosították a Nílus deltájában nagy tömegben zöldellô papiruszt. Gyöktörzsét ették, gyógynövényként ismerték, rostjaiból vitorlát szôttek, kötelet fontak, szárából tutajt, cipôt, kosarat, ünnepi koszorút készítettek. Legfontosabb azonban, hogy szivacsos szárából már 5000 év óta írásra alkalmas papiruszt készítenek. A meghámozott szár belét hosszanti csíkokra vágták, rétegesen egymásra helyezték, lepréselték, szárították, majd elefántcsonttal simára fényesítették. A papiruszt hosszú, sokszor több 10 méteres csíkokba préselték, és összegöngyölve, tekercsben tárolták. Görögül „büblosznak” hívták a papiruszsás belét, az ebbôl készült tekercset pedig „büblionnak”, melyet késôbb könyvnek fordítottak. A Biblia neve is a papirusz nevébôl eredeztethetô. A papirusz „karrierjének” egy kínai találmány, a papír elterjedése vetett véget.
Meses novenyekG 02.indd 22
9/3/10 2:20:35 PM
Meses novenyekG 02.indd 23
9/3/10 2:20:39 PM
Mióta ember él a földön, a szerelem istenének, Erósznak a nyila elôl senki sem menekülhet, még a nagy Zeusz isten fia, Apollón sem. Így történt, hogy olthatatlan szerelemre gerjedt Péneiosz folyóisten csodálatos lánya, Daphné nimfa iránt. Igen ám, de Daphnét Erósz szerelmet ûzô nyílvesszeje érte el. Így indult az a kilátástalan üldözés, melyet Apollón vágya és Daphné rémült viszolygása keltett. Mikor az eszét vesztett Apollón már-már elérte volna a gyönyörû leányt, az a folyóhoz könyörgött: – Segíts atyám, változtasd meg vesztemet okozó szép leányalakomat! Alig hogy ezt kimondta, lába gyökeret vert, haja lombbá, kecses karjai ágakká változtak, s Apollón már csak egy karcsú babérfát tudott ölelni. – Ha már nem lehetsz a hitvesem, homlokomon s lantomon mindig téged foglak viselni. S ahogy én sem nyírom le soha hajfürtjeimet, a te lombod is örökké zöldellni fog!
A babér (Laurus nobilis) szürkés kérgû, 1–8 méter magas cserje vagy kúpos koronájú kisebb fa, mely akár a 20 méteres magasságot is elérheti. Dúsan elágazó, sûrû lombú, örökzöld növény. Könnyen felismerhetô leveleinek jellegzetes, aromás illatáról, mely különösen jól érzôdik, ha megtörjük a levéllemezt. Szórt állású, fénylô sötétzöld, merev, bôrnemû levelei elliptikusak, lándzsásak, ékvállúak, szélük finoman csipkés, gyengén hullámos. Tavasszal nyíló, apró, egyivarú, zöldessárga virágai négytagúak, levélhónalji bogernyôben nyílnak. Termése fényes, kékesfeketére érô bogyó. Ôshazája Kis-Ázsia és a Balkán-félsziget keménylombú erdei, de ma már az egész Mediterráneumban elterjedt. Frissen és szárítva egyaránt kedvelt fûszer, a francia és a mediterrán konyha elmaradhatatlan kelléke. Jobb szárítva használni, mert a friss levél keserû, szárítva viszont mellékíze eltûnik, sôt aromája jobban érvényesül. Fájának füstje a roston sült ételeknek kellemes, csípôs ízt ad. Bogyóinak zöldes olajából likôrt készítenek, szappan illatosítására, reumakenôcsként használják. Leveleinek fôzetét köhögés és nátha csillapítására alkalmazzák, fürdôje enyhíti a végtagfájdalmakat. Alkalmazása elôvigyázatosságot igényel, mert bôrallergiát okozhat. Dísznövényként is ültetik. A görögök Apollón szent fájaként tisztelték, ágaiból fonták a babérkoszorút, a gyôzelem és bölcsesség jelképét, mellyel hadvezéreket, császárokat, költôket dicsôítettek. A középkorban babérágakat égettek a rettegett „döghalál”, a pestis távoltartására.
24
Meses novenyekG 02.indd 24
9/3/10 2:20:43 PM
Meses novenyekG 02.indd 25
9/3/10 2:20:46 PM
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy daliás ifjú, Narkisszosz. A nemes vonású, délceg fiatalemberre sok lány szemet vetett, ám ô kevélyen visszautasította a szerelmet. Egyszer azután az egyik megszégyenített szerelmes nimfa kezét az égre emelve így fohászkodott: – Szeresse saját magát, hogy soha ne legyen boldog! Így történt, hogy amikor Narkisszosz legközelebb az erdôben vadászott, s egy tiszta vizû hegyi forrás ragyogóan csillogó víztükrében megpillantotta önmagát, szerelemre gerjedt. Gyönyörködve csodálta a víztükörben saját szép alakját, és esztelen vágyakozás gyúlt szívében önmaga iránt. Itt, a forrás partján emésztette el ôt a szerelem kegyetlen tüze. Mikor holttestét a temetéshez akarták elôkészíteni a nimfák, helyette csak egy virágot találtak, melynek sárga kelyhét hófehér szirmok vették körül.
Az amarilliszfélék családjába tartozó nárcisz nemzetség 27 faja a Földközi-tenger mellékén honos. Illatuk, színük és szép formájuk miatt az ókor óta szívesen ültetik ôket a kertekbe. A fehér nárcisz (Narcissus poeticus) többnyire csoportosan termô hagymás növény. Lapos, szürkészöld, húsos, kissé barázdált levelei közel olyan hosszúak, mint virágos hajtásai (20–50 cm). Illatos virágai a belül üreges, kissé lapított tôkocsányon magányosan nyílnak. Az áprilisban virító virágok forrt, külsô leple fehér, a hegyes lepelcimpák csillagosan szétállnak, a belsô, sárgás melléklepel igen rövid, hullámos, narancsvörös szélû. Termése sokmagvú, háromrekeszû tok. A mediterrán hegyi rétek növénye. Egyik alfaja nálunk is ôshonos; a szigorúan védett növény a Délnyugat-Dunántúl és Erdély üde rétjein él. Már az ókori szerzôk is írtak e növény szépségérôl, újabb virágkorát pedig a XVI. században élte, mikor a kolostorkertek közkedvelt virága lett. Késôbb a sok pompás nárciszfajta mellett jelentôsége csökkent, ám nemes, elegáns szépsége mindmáig meghódítja a kertrajongók szívét. A számtalan szebbnél szebb kerti nárciszfajta létrejöttében elsôsorban egy másik szülôfaj, a délnyugat-európai csupros nárcisz (Narcissus pseudonarcissus) játszott szerepet. Ennek külsô leple kénsárga, belsô tölcséres mellékleple nagy, aranysárga.
26
Meses novenyekG 02.indd 26
9/3/10 2:20:49 PM
Meses novenyekG 02.indd 27
9/3/10 2:20:54 PM
Nem máshol történt az alábbi eset, mint az ókori világ szívében, a görög Attikában, melynek fôvárosáért két isten, Poszeidón, a tenger ura és Pallasz Athéné, Zeusz legkedvesebb gyermeke vetélkedett. Poszeidón háromágú szigonyával sós vizû forrást, „tengert” fakasztott a város fellegvárában, az Akropoliszon, míg Pallasz Athéné olajfát ültetett. Sokat tanakodott a bíráskodással megbízott tizenkét isten, míg meghozták ítéletüket. Athéné ajándéka az értékesebb, hiszen „tenger másutt is van”, de az olajtermés Attika gazdagságának legfôbb forrása. Így esett, hogy Attika fôvárosát égi patrónusáról Athénnek nevezték el, az Akropoliszon díszlô fákat pedig a szigorú Tanács ôrizte, hisz isteni gyümölcsét nem szedhette akárki, csak jó erkölcsû hajadonok és ifjak.
Az olajfa (Olea europaea) az emberiség egyik legôsibb, közel 5000 éve termesztett kultúrnövénye. Göcsörtös ágrendszerû, csavarodott, ezüstszürke törzsû, legfeljebb 12–15 méter magas, lassú növésû és nagyon hosszú életû, örökzöld fa. Apró, illatos, sárgásfehér virágaiból zöld, majd feketére érô, húsos csonthéjas termés fejlôdik. Mivel több ezer éves mûvelésbe vétele óta szerte a Földközi-tenger térségében meghonosodott, ôshazája ma már nehezen állapítható meg, valószínûleg Kis-Ázsiában vagy Észak-Afrikában lehetett. Az olajfa termése és olaja ôsidôktôl fogva a Földközi-tenger medencéjében élô népek pótolhatatlan tápláléka. A zölden vagy éretten szedett olajbogyót fôzve vagy sóban tartósítva fogyasztják. A termésbôl préselt olívaolaj fôzéshez, sütéshez, salátákhoz és halkonzerváláshoz is kiváló, sôt bôrápoló kenôcsök alapanyagaként, valamint mécsesekben világításra is használták. Levelei fertôtlenítô hatásúak, gyantáját inhaláló- és illatszerekbe teszik. Az egyiptomi halottbalzsamozási szertartások fontos növénye volt. Az ókori Görögországban a béke, a biztonság, a szûzies tisztaság szimbóluma volt, az olimpiai játékokon a gyôzteseket olajágból font koszorúval köszöntötték. A zsidó, katolikus és ortodox keresztény szertartásokon használt szent olaj egyik alapanyaga. Az ókorban, de még a középkorban is az uralkodók koronázásakor is használták. A felkenés fontos része volt a királlyá avatásnak, a „felkent király” elnevezés is erre utal. A Bibliában a szôlôvel és a fügével együtt a leggyakrabban emlegetett növény. A Jeruzsálemhez tartozó olajfaültetvények, az „Olajfák hegye”, Jézus Krisztus földi életének fontos helyszíne volt.
Meses novenyekG 02.indd 28
9/3/10 2:20:57 PM
Meses novenyekG 02.indd 29
9/3/10 2:21:01 PM
A nagy római hódítások idején, mikor a köztársaságot még római polgárok által választott tisztségviselôk irányították, Cato Maior, a szigorú erkölcsérôl és feddhetetlenségérôl elhíresült cenzor, az észak-afrikai városállam, Karthágó engesztelhetetlen ellensége volt. Minden nyilvános beszédét e szavakkal fejezte be: „Egyebekben pedig az a véleményem, hogy Karthágónak el kell pusztulnia.” Történt egyszer, hogy Cato egy szem friss, kívánatos fügét tett a római vének tanácsa, a szenátus asztalára, és így szólt: – Ezt a fügét három napnak elôtte tépték le a fáról Karthágóban. Ily közel van az ellenség! – Ezzel sikerült megdöbbentenie a fügéjükre oly büszke római patríciusokat és felszítania a harci tüzet az ingadozó szenátusban. A következményeket tudjuk: Róma megtámadta, és a hôsies ellenállás dacára földig lerombolta Karthágót, s ezzel a virágzó város sorsa mindörökre megpecsételôdött.
Az édes füge (Ficus carica) ôsidôk óta ismert és termesztett kultúrnövény. 10 méternél nem magasabb cserje vagy lassú növekedésû, ezüstszürke, sima kérgû fa. Nagy, 3–5 karéjra osztott, fehér tejnedves leveleinek színe fényes zöld, fonákja durván szôrözött. Kicsi, egyivarú virágai az elhúsosodott virágzati tengelybe ágyazódva különleges, korsószerû serlegvirágzatot alkotnak. A „korsó” belsejében ülô virágok megporzása speciális módon, a fügedarázs segítségével zajlik. A füge magas cukor- és pektintartalmú, sárgásfehér vagy lilásvörös színûre érô gyümölcse frissen is rendkívül ízletes, de konzervnek, befôttnek, lekvárnak elkészítve, sôt erjesztve, bornak is kitûnô. Nagy cukortartalma miatt aszalt, préselt formában jól tartósítható és szállítható, épp ezért a sivatagi népek körében különösen nagy jelentôségre tett szert, s a Közel-Kelet egyik legfontosabb mezôgazdasági terményévé vált. Gyógyhatása régóta ismert: termése enyhén hashajtó hatású, emellett sebek, kelések kezelésére is alkalmas. Leveleibôl sárga festéket állítanak elô, kemény fája igen értékes. Ôshazája Délnyugat-Ázsia, de régészeti adatok bizonyítják, hogy már 7000 évvel ezelôtt, Elô-Ázsia kôkori falvaiban, majd az ókori Babilóniában, Egyiptomban is termesztésbe fogták. Ma már a Földközi-tenger mellékén széles körben ültetik, védett, meleg fekvésû helyen hazánkban is eredményesen nevelhetô.
30
Meses novenyekG 02.indd 30
9/3/10 2:21:04 PM
Meses novenyekG 02.indd 31
9/3/10 2:21:07 PM
Élt a VI. században egy indiai herceg, Bodhidharma, a zen buddhizmus késôbbi megalapítója. Ez a herceg egy napon elhatározta, hogy Kínába megy téríteni. Megfogadta, hogy kilenc esztendôn át egyfolytában meditál. Egyszer azonban imádkozás közben olyan ólmos álmosság kerítette hatalmába, hogy kimerülten elaludt. Mikor felébredt, gyengesége miatti haragjában és szégyenében levágta a szemhéját, és a földre dobta. Ebbôl nôtt ki a teacserje, melynek szemhéj alakú leveleit rágcsálva új erôre lehet kapni. Másik történetünk még régebbre, 5000 évvel ezelôttre vezet vissza, mikor Sen Nung kínai uralkodó elrendelte, hogy ivóvizét fogyasztás elôtt forralják fel. Egyszer néhány levelet sodort a szél a gôzölgô vízbe, s azt illatos barnászöld itallá változtatta. A császár finomnak és frissítônek találta az így készült italt, s birodalmában közhírré tette, hogy a teával ízesített víz egészségesebb az ivóvíznél.
A tea (Camellia sinensis) 1–9 méter magas cserje vagy kis fa. Fényes, sötétzöld, bôrnemû levelei tojásdadok, hosszúkásak, tompán fogazottak. Fehér virágai magánosan vagy 2–4-es csoportokban nyílnak. Termése háromrekeszû, barnászöld tok. Ôshazája valószínûleg Délnyugat-Kína és Észak-Burma határvidékén húzódik. Örökzöld hegyi lombos erdôkben él, egész évben kiegyenlített hômérsékletû (15–20 °C), csapadékos, párás éghajlatú területeken. A levelébôl készült népszerû ital, a tea aromáját az illóolajoknak, színét, fanyarságát a csersavaknak, élénkítô hatását az alkaloidoknak (koffein, teobromin, teofilin) köszönheti. A kínaiak már 5000 évvel ezelôtt hasznosították élénkítô, vizelethajtó, fertôtlenítô, immunrendszer-erôsítô tulajdonságát, gyomorrontás és álmosság esetén és az alkohol ellenszereként itták. Forrázatának élénkítô hatása és finom, változatos íze élvezeti szerré avatta. Európába csak a XVII. században jutott el. Kelet-Ázsiában a zöld teát kedvelik. Ezt úgy állítják elô, hogy a levelek bomlását hevítéssel és szárítással korán megszakítják. A zöld tea kesernyésebb ugyan, de élénkítôbb hatású és egészségesebb is. Kínában gyakran illatosítják indiai jázmin (Jasminum sambac) és más virágok szirmával. Az Európában kedvelt fekete tea úgy készül, hogy a leszüretelt friss leveleket fonnyasztják, majd sodorják, melynek révén a levél szöveteiben oxidációs folyamatok mennek végbe, s cseranyagok, alkaloidok szabadulnak fel. Az ezt követô fermentálás eredménye a tea jellegzetes aromája.
32
Meses novenyekG 02.indd 32
9/3/10 2:21:11 PM
Meses novenyekG 02.indd 33
9/3/10 2:21:15 PM
Történt egyszer, hogy Abesszínia Kaffa nevû tartományában egy pásztornak, aki a kopt szerzetesek kecskéit legeltette, feltûnt, hogy az állatok izgatottan ugrándoznak, s éjszaka sem nyugszanak el. Jelentette a különös esetet a szerzeteseknek, akik nyomozásba kezdtek. Kivonultak a legelôre, és napokon át az állatok viselkedését figyelték. Ekkor derült ki, hogy a kecskék a környéken növô alacsony cserjéket legelik. A szentéletû emberek szedtek a növény pirosló termésébôl néhány marokkal, és a kolostorban levest fôztek belôle. Ízlett nekik a fôzet, igen ám, de éjszaka le sem hunyták a szemüket. Így jöttek rá a kávé serkentô hatására. A kávébab még a francia királyi udvart is megtréfálta: amikor I. Erzsébet angol királynô küldött a becses ajándékból, azt üzenték vissza, hogy nekik ezt a babot órák alatt sem sikerült puhára fôzniük.
Az arab kávé (Coffea arabica) viszonylag alacsony, sûrûn elágazó, örökzöld fa. Illatos fehér virágai az elliptikus levelek hónaljában fejlôdnek. Vörösbarnára érô, gömbölyded csonthéjas termésében két, lapított oldalával egymás felé forduló mag van. Afrikából, az Etióp-magasföldrôl származik. Elsôként a XVI. században, Jemenben termesztették, és Mokka kikötôjébôl vitték Európába. Ma már a trópusi hegyvidékeken mindenfelé termesztik. A kávéültetvényeken cserjének nevelik, s árnyékolására fákat telepítenek. A kávé a tea mellett a legjelentôsebb élvezeti cikk. A termésekbôl száraz vagy nedves eljárással nyerik a nagy értékû, héjától is megtisztított magot, a babkávét. Ebbôl készül pörkölés és darálás után a jól ismert ital. A kávé élénkítô és vizelethajtó hatású, csillapítja az émelygést, erôsíti bizonyos fájdalomcsillapítók hatását, sôt egyes szívbetegségek, migrén, asztma kezelésére is alkalmazzák. Vigyázat! – fokozott fogyasztása függôséget okozhat, álmatlansággal és ideges szorongással járhat. A világ legzamatosabb kávéját különös módon „szüretelik” Szumátrán. Egy cibetmacskaféle, a maláji pálmasodró nevezetû ragadozó gyakran megdézsmálja a kávéültetvényeket; az állat bélcsatornájában fermentálódott kávétermés magjai emésztetlenek maradnak, s az ürülékbôl kinyert, majd megpörkölt babkávéból készül a Kopi Luwak, a világ legdrágább kávéja.
34
Meses novenyekG 02.indd 34
9/3/10 2:21:18 PM
Meses novenyekG 02.indd 35
9/3/10 2:21:21 PM
Beszélik, hogy Szent László királyunk idejében egész Magyarországon rettenetes pestisjárvány tombolt, a „fekete halál” szedte áldozatait. A patkánybolha terjesztette dögvész a középkor legrettegettebb betegsége volt, gyorsan terjedt, és szörnyû kínokat okozva szinte biztosan ölt. Orvosságát nem ismerték, a menekvést egyedül Isten kegyelmében látták. Szent László király is Istenhez fohászkodott segítségért. Álmában angyal jelent meg elôtte, és azt mondta neki, hogy íjával lôjön ki egy nyilat, s az a növény lesz a pestis gyógyítója, melyet felfelé lôtt nyila estében eltalál. A nyílvesszô egy keresztesfû tövébe fúródott, mellyel azután a király megszabadította szenvedô alattvalóit a „fekete haláltól”.
A keresztesfû vagy Szentlászló-tárnics, népies nevén disznógyógyító fû (Gentiana cruciata) 20–30 centiméter magas, évelô növény. Gyökere számos esetben odvasodik, olyan mintha átszúrták volna. Szárlevelei lándzsásak vagy keskeny-hosszúkásak. A felsô levelek hónaljában ülô virágai a nyár második felében nyílnak. A kék színû, harang alakú virágok csészéje és pártája is négytagú. Rokonai, a jól ismert enciánkék virágú tárnicsok a magashegységek havasi rétjein pompáznak, a keresztesfû azonban alacsonyabb régiókban él, középhegységekben, legelôkön, irtásréteken. Nálunk is ôshonos, középhegységeinkben elég gyakori, de a Dél-Dunántúlon és az Alföldön is elôfordul. A többi tárnicshoz hasonlóan védett faj! Ma inkább a Máramarosi-havasokban és Erdély-szerte, havasi réteken, sziklás hegyoldalakon élô rokonát, a sárga tárnicsot (Gentiana lutea) használják gyógynövényként. Bár a növény pestis elleni hatásos volta kérdéses, a népi orvoslásban használták köszvény ellen, valamint hideglelés, étvágytalanság, rossz emésztés, felfúvódás, gyomorbántalmak esetén. A tárnicsok gyökerének egyik hatóanyaga, az amarogencin a legkeserûbb anyagok egyike, íze még 1:58 milliónyi hígításban is érezhetô! Kivonata sok étvágyjavító, gyomorerôsítô keserûlikôr és epehajtó gyógytea alkotórésze.
36
Meses novenyekG 02.indd 36
9/3/10 2:21:25 PM
Meses novenyekG 02.indd 37
9/3/10 2:21:28 PM
Több mint 800 éve annak, hogy II. András királyunknak és merániai feleségének, Gertrúdnak leánya született, Erzsébet. E szentéletû királylányt gyermekkora óta könyörületességérôl ismerték, már ekkor szívén viselte a nyomorgók szenvedéseit. Segített, ahogy egy gyermek segíthet: rendre összeszedte az ételmaradékokat a konyhában, és szétosztotta az alamizsnát a vár kapujában ácsorgó koldusok között. Egyszer, mikor éppen telerakott kötényével szaladt át a vár udvarán, találkozott édesapjával. Az megállította, s szigorúan faggatta, mit rejteget a ruhájában. A gyermek megijedt, s zavarában riadtan dadogta, hogy rózsákat. – Tél közepén?! – A király elkapta a lányka kezét, és lám, a gyermek leomló kötényébôl rózsák hullottak alá. András király lelke nagy dolgok sejtelmével telt meg, felkapta a gyermeket, és megcsókolta.
A rózsák (Rosa spp.) nagyrészt lombhullató, felálló vagy ívelt ágú cserjék. Fogazott szélû leveleik páratlanul szárnyaltan összetettek. Virágaik 4–5 csészelevélbôl és 4–5 sziromlevélbôl állnak, nagyszámú (30–200) porzóval. Számtalan kicsi aszmagtermésük az elhúsosodó vacokba ágyazódik, létrehozva a rózsákra jellemzô áltermést, a csipkebogyót. Szerte a világon elterjedt növénynemzetség. A több mint száz vadon élô rózsafaj mellett tízezernél is több kultúrfajtát tartanak nyilván. E páratlanul gazdag és feltûnô szépségû, emellett változékony és hibridizációra hajlamos nemzetség több, fôképp kelet-ázsiai faját vonták be sok száz évvel ezelôtt a nemesítésbe, elsôsorban az ókori Kínában, Perzsiában és Itáliában, ahol páratlan rózsakultusz bontakozott ki. A XIX. század elejére tehetô a rózsanemesítés fellendülése – azóta a hagyományos kerti rózsák mellett újabb és újabb, ismételten vagy folyamatosan virágzó modern rózsák bôséges választékát állították elô. A könyvtári irodalmat kitevô rózsakertészet a kerti rózsákat különbözô csoportokba osztja. Az osztályozás alapja nem a faji hovatartozás, hanem egyéb gyakorlati szempontok: a bokrok formája, az egy száron nyíló virágok száma és mérete, a virágok illata. A rózsa a magyar népi díszítômûvészet és népköltészet legkedveltebb motívuma.
38
Meses novenyekG 02.indd 38
9/3/10 2:21:31 PM
Meses novenyekG 02.indd 39
9/3/10 2:21:35 PM
Valamikor régen, még III. Sándor skót király közel húszéves uralkodása alatt, a XIII. század közepén történt, hogy Haakon norvég király szemet vetett Skócia földjére, és seregével meg akarta hódítani az országot. Az éj leple alatt vezette a partraszállást, és oly csendben akarta meglepni a skót törzsi harcosokat, hogy katonái még a lábbelijüket is levették, és mezítláb lopakodtak az éjszakában. Igen ám, de egy dologgal nem számoltak, a koromsötétben egyikük lábát úgy megszúrta egy bogáncs, hogy az fájdalmában felordított. Mondani sem kell, hogy a váratlan rajtaütés ezzel meghiúsult, s az egy emberként talpra ugró skótok visszaverték Haakon király seregét. A növény iránt érzett hálájában III. Jakab skót király 1470-ben pénzére verette a skót jelképpé vált bogáncsot, majd 1540-ben V. Jakab megalapította a Bogáncs-rendet. A Skót Királyság jelszava is e növényre utalt: Nemo me impune lacessit (Senki nem támadhat meg büntetlenül). Ma is ott virít e különös karriert befutott növény a skót egyfontos pénzérmén.
A bókoló bogáncs (Carduus nutans) 50–150 centiméter magasra megnövô kétéves növény. Mereven felálló, szárnyalt szára hegyes karéjoktól szúrós. Szórt állású, elliptikus, lándzsás levelei mélyen szárnyasan szeldeltek, a keskeny levélszeletek szúrós hegyûek. A levéllemez fonáka az erek mentén szôrös. Nagy, 4–8 centiméter átmérôjû, messzirôl feltûnô, jellegzetesen bókoló, bíborvörös fészekvirágzatai magánosan vagy kis csoportokban nyílnak júniustól októberig. Nektárja miatt a méhek, poszméhek és lepkék igen kedvelik. A sok apró, csöves virágból álló fészket merev, nagyon szúrós hegyû fészekpikkelyek övezik. Kicsi kaszattermésén apró szôrbóbita található, mely a szél szárnyán messze repíti a termésbe zárt magot. Az északi részeket kivéve egész Európában és hazánkban is gyakori növény. Ugyanakkor élôhelyének szûkülése miatt Németországban már a veszélyeztetett fajok között tartják számon. Elsôsorban mocsárés lápréteken él, de kaszálókon, legelôkön, parlagokon, útszéli társulásokban, folyó- és patakpartokon egyaránt találkozhatunk vele. A növény fészektányérja és szára meghámozva és fôzve ehetô.
Meses novenyekG 02.indd 40
9/3/10 2:21:38 PM
Meses novenyekG 02.indd 41
9/3/10 2:21:42 PM
Még a reformáció terjedésekor, a XVI. század közepén történt, hogy a debreceni Bálint pap áttért az új hitre. Mérges lett a nagyváradi püspök, s hogy visszatérítse híveit, a Rómát is járt Ambrózius kanonokot küldte Debrecenbe hitvitára. Sikeres volt a nyilvános vita, mert a debreceni gyülekezet Ambrózius pártjára állt, ám Bálint pap hajthatatlan maradt. A két lelkes és harcias pap még útközben hazafele is folytatta a polémiát az igazság körül. Szó szót követett, mikor a kanonok indulatosan így szólt: – Akkor lesz az új vallásból valami, mikor ez a vesszô fává nô. – S ezzel az útszéli ördögcérnáról letörvén egy ágat, a földbe szúrta azt. – Akkor fa lesz belôle! – mondta Bálint pap biztos hittel. Nos, a fa ma is áll, terebélyesedik, közel kétszáz éve a debreceni református Nagytemplom szomszédságában. Soli Deo Gloria!
A közönséges ördögcérna (Lycium barbarum) 1–3 méter magas lombhullató cserje. Vékony, hosszan és ívesen lecsüngô fiatal hajtásai különös külsôt kölcsönöznek a növénynek, erre utal népies neve is: semfûsemfa. Idôsebb ágai hajlékony tövisektôl szúrósak. Hosszúkás, ép szélû levelei szórtan, gyakran csoportosan állnak. Illatos virágai késô tavasztól kora nyárig kettesével, hármasával nyílnak a levélhónaljakban. Bíborlila, majd világosbarna, hosszú, tölcséres pártájából messze kinyúlnak porzói és a hosszú bibeszál. Kicsi, narancsvörös bogyótermései ôsszel érnek be, mérgezôek. Gyökérsarjakkal gyorsan terjedô, hosszú életû növény. Sokféle termôhelyen elôforduló, változatos cserje, mely Délkelet-Európától egészen Kínáig ôshonos. A nem különösebben mutatós lombú és alakú növény legfeljebb apró virágaival és ôsszel vörös terméseivel díszít. Leginkább kerítések mellé, gyepûre telepítik, mint gyorsan növô élôsövényt, illetve száraz rézsûkre, vízmosásos helyekre, mert tarackoló tövével jól megfogja a talajt. A bolygatott, gyomos helyeken könnyen meghonosodik, és gyorsan, agresszívan terjedhet. Igénytelen cserje, szinte mindenütt megél, de leginkább a száraz, meleg termôhelyeket, laza, törmelékes talajokat kedveli. Jó mézelô. Kínában gyógynövényként tartják számon, termésébôl erôsítôszer készül.
42
Meses novenyekG 02.indd 42
9/3/10 2:21:45 PM
Meses novenyekG 02.indd 43
9/3/10 2:21:49 PM
Kétszáz éve is lesz annak hamarosan, hogy egy Vay nevû Borsod megyei földbirtokos nagy mennyiségû burgonyát osztott szét jobbágyai között, hogy elültessék. Az újdonságtól tartózkodó, bizalmatlan földmûvesek azonban árokba dobálták a szokatlan formájú gumókat. Elterjedt ugyanis az a tévhit a szegények körében – talán mert valamelyikük tudatlansága miatt evett a burgonya zöldeslila bogyójából –, hogy e növény mérgezô, és terjeszti a vérbajt. Mit volt mit tenni, a földesúr maga kezdte el majorságában termeszteni az ígéretes burgonyát. Rövidesen azonban a jobbágyok megismerték a bôséges, tápláló terményt, s lopni kezdték a gumókat. Szaladt az ispán Vayhoz, és jelentette, hogy lopják a krumplit. – Hál’ istennek, csakhogy lopják! – hangzott a válasz.
A burgonya (Solanum tuberosum) egynyári vagy rövid életû évelô növény. Elágazó, pozsgás szára és gyéren szôrös levelei vannak. Fehér, rózsaszín vagy lilás virágai nyáron nyílnak, bogas virágzatban. Zöld vagy bíborfekete bogyótermései – leveleihez hasonlóan – mérgezôek. Föld alatti, magas keményítôtartalmú, tápanyag-raktározó szárgumói ásványi anyagokban és vitaminokban gazdagok. Ôshazájában, Dél-Amerikában, az Andok 2000–4000 méteres fennsíkjain több mint 7000 éve termesztik. Az elsô burgonyát a spanyol hódítók hozták Európába a XVI. században. Magyarországra német közvetítéssel került, s az 1760-as évektôl indult meg a termesztése. Kezdetben idegenkedés fogadta a teljesen újszerû mûvelést és feldolgozást igénylô növényt, ám terjedését meggyorsította az 1810-es években fellépô élelmiszerhiány. Könnyû termeszthetôsége és sokoldalúsága miatt a búza, a kukorica és a rizs után manapság az emberiség egyik legfontosabb étkezési növénye. Több mint kétezer különbözô színû, állagú és alakú fajtáját ültetik, és számtalan módon készítik el. Erjesztésével és lepárlásával sokféle alkoholos ital készül. Gyógyhatása is ismert, a gumók reszelékét bôrégés, szem körüli duzzanatok és pattanások kezelésére, levét forrázott sebek gyógyítására használják. Fôzôvizével az ezüstöt tisztítják, és visszaadja a fa és a bôr fényét.
44
Meses novenyekG 02.indd 44
9/3/10 2:21:52 PM
Meses novenyekG 02.indd 45
9/3/10 2:21:56 PM
1879-ben egy híres svájci mestercukrász fia, bizonyos Rodolphe Lindt elhatározta, hogy a Zürichben mûködô konkurens cukrász, David Sprüngli-Schwarz rágós, kesernyés, durva csokoládéjánál finomabbat fog készíteni. Bátyját, Augustot hívta segítségül, aki patikus lévén a laboratóriumi keverés-kavarás nagymestere volt. Ô tanácsolta öccsének, hogy dagassza és fôzze órákig, sôt napokig a kakaómagokból készült masszát, és adjon hozzá kakaóvajat is. Az eredmény felülmúlhatatlan lett. Nem csoda, hogy a selymes, szájban lágyan olvadó Lindt csokoládé receptjét évtizedekig hétpecsétes titokként ôrizték, míg 1899-ben a korábbi versenytárs cég megvásárolta a gyárat, és Egyesült Lindt és Sprüngli Csokoládégyár néven mûködött tovább a világ csokoládérajongóinak megelégedésére.
A kakaó (Theobroma cacao) alacsonyan elágazó, örökzöld fa. Nagy, elliptikus levelei kihajtáskor barnáslilák. Kicsi, törékeny virágai jellegzetes módon, az idôs törzsön és az ágakon nyílnak. Tojásdad, sima vagy barázdás, nagy, barna toktermése rövid kocsányon csüng a törzsön. Vastag, szívós, tömör falú termésének öt rekeszében 21–60 mag sorakozik szorosan egymás mellett. A magokat fehér, húsos termésfal választja el egymástól, melyek éréskor nyálkássá, lédússá válnak. A hártyával burkolt, 3 centiméter nagy magok dióbélszerû bele kemény, lilásbarna, keserû. Ôshazája Mexikó és KözépAmerika. A síkvidéki esôerdôk alsó lombkoronaszintjében él. Az indián ôslakosok régóta ismerik a kakaóból, chilipaprikából és kukoricalisztbôl készült élénkítô és tápláló italt, a „szárnyas kígyóisten eledelét”. Az érett termésbôl kiemelt magokat, a kakaóbabot elôször fermentálják, miközben a magok keserûanyagai lebomlanak, és kialakul jellegzetes aromájuk. Csokoládékészítéskor a magokat pörkölés, hámozás és ôrlés után masszává formálják, majd cukorral és tejporral csokoládévá préselik. A masszából préseléssel kivont zsiradék, a kakaóvaj fehér, illatos, lassan avasodó anyag, az édességgyártásban, a fehércsokoládé alapanyagaként, valamint a gyógyszer- és illatszeriparban használják. A zsiradék kivonása után megmaradt pépbôl állítják elô a kakaóport, melybôl tejben fôzve készül a kakaóital.
46
Meses novenyekG 02.indd 46
9/3/10 2:22:00 PM
Meses novenyekG 02.indd 47
9/3/10 2:22:03 PM
agávé Amerikában honos, egyszikû növénynemzetség, hosszú kard alakú levelekkel. Több év elteltével hozza hatalmas virágzatát, majd termésérés után az egész növény elpusztul. Egyes fajok levelének rostját hasznosítják (pl. szizál), másoknak cukros nedvébôl alkoholos italokat készítenek (pl. tekila). alkaloidok Bonyolult kémiai szerkezetû növényi vegyületek, melyek egy része az állatokon és az embereken különbözô élettani hatást vált ki, mint például a kávéban levô koffein. Némelyek mérgezôek, mint például a burgonya termésében levô szolanin. áltermés A termés a virág magházából alakul ki. Azt a termést, amelynek kialakulásában a magházon kívül más virágrészek is részt vesznek, például a gránátalma termésében az elhúsosodó vacok, áltermésnek hívják a botanikusok. aszmagtermés Felsô állású, együregû magházból kialakuló egymagvú, száraz termés, mely többnyire csoportban fordul elô. beriberi A B1-vitamin hiányában kialakuló betegség, melynek tünetei többek között érzészavarok, izombénulás, tudatzavar és keringési rendellenességek. Fôleg ott alakul ki, ahol a lakosság táplálékának döntô része hántolt rizs, de alkoholbetegség is okozhatja. bogas virágzat Olyan virágzat, melynek fô tengelye korlátolt növekedésû, egy csúcsvirágban zárul, és ezt túlnövik az oldalvirágok. A virágzás ezzel a középsô csúcsvirággal indul, majd innen folytatódik kifele, az oldalvirágok felé. bogernyô A növények nagy részénél a virágok virágzatokba, sôt a virágzatok még tovább, összetett virágzatokba csoportosulnak. A bogernyô egy összetett bogas virágzat.
Meses novenyekG 02.indd 48
9/3/10 2:22:07 PM
bugavirágzat A pázsitfûfélék összetett fürt virágzata. cenzor Magas rangú tisztség az ókori köztársasági Rómában. Az ötévenként megválasztott két cenzor feladata az államvagyon kezelése, a polgárok jegyzékének és vagyonbecslésének végrehajtása volt, de egyben erkölcsbírák is voltak. csonthéjas termés Vékony külsô termésfalú (héj), húsos középsô termésfalú (gyümölcshús) és csontkemény belsô termésfalú termés. A magot magába záró belsô termésfalat a botanikusok csontárnak vagy kômagnak nevezik, de a köznyelvben ezt hívják magnak, pl. cseresznyemag, barackmag, szilvamag stb. Sok népszerû gyümölcsünk termése tartozik ide (cseresznye, meggy, szilva, barack, mandula, dió stb.). fermentáció (erjesztés) Olyan kémiai folyamat, melynek során egy szerves anyag egy enzim hatására megváltozik. Fermentálással állítják elô a sört, a bort, a savanyú káposztát, de az antibiotikumokat és a feketeteát, valamint a kávébabot is. fészekvirágzat Olyan virágzat, melyben az apró, leegyszerûsödött virágok a tányér alakúan kiszélesedô vackon ülnek. Vagyis, amit a köznyelvben a napraforgó, a dália, a margaréta vagy a pitypang virágának mondunk, az valójában egy nagy virágzat. A fészkesvirágzatúak családjára jellemzô. fürtös virágzat A bogas virágzattal ellentétben a virágzat fô tengelye korlátlan növekedésû, és mindig a külsô virágok nyílnak ki elôbb, majd befele a többi. gumó Vaskos, húsos szár- vagy gyökérmódosulat, mely a növény számára tartalék tápanyagokat, elsôsorban keményítôt raktároz. Általában föld alatti, mint például a burgonya gumója, de lehet föld feletti is, mint a karalábé szárgumója. Ha a gyökér módosulatáról van szó, mint a dália esetében, gyökérgumóról beszélünk. gyöktörzs Vastag, hengeres földbeni hajtás, melynek a tápanyag-raktározásban és a szaporodásban van szerepe.
Meses novenyekG 02.indd 49
9/3/10 2:22:09 PM
inulin Számos növényfajban elôforduló, keményítôszerû, nagy molekulájú szénhidrát. Energiatároló szerepe van, és általában a gyökérben vagy a gyöktörzsben halmozódik fel. Inulinban gazdag például a csicsóka, a vöröshagyma, a fokhagyma, a jamszgyökér stb. karéjos levél Olyan levél, melynek lemeze nem ép, hanem sekélyen, öblösen bemetszett. Tipikus példája hazai tölgyeink levele. kaszattermés Együregû magházból kialakuló száraz, zárt, egymagvú termés. A fészkesvirágzatúak jellegzetes termése. A napraforgó kaszattermése a népszerû szotyola. keményítô Növényi eredetû, nagymolekulájú, összetett szénhidrát. A keményítô nagyon fontos tápanyag, így az azt felhalmozó növényi részek, elsôsorban a magok (gabonafélék, hüvelyesek stb.) és a föld alatti gumók (burgonya, batáta, tápióka stb.) az emberi táplálkozás legfontosabb alapanyagai a Föld minden táján. kopt A fáraók kora után, a Kr. u. III–VII. században az ôshonos egyiptomiak megnevezésére, majd a hódító, muszlim araboktól való elkülönítésére szolgáló kifejezés. Ma a szó jelentése leszûkült, és az elsôsorban Egyiptomban és Etiópiában élô, az ókorból máig fennmaradt keresztény közösségre vonatkozik. lepel, melléklepel Olyan virágtakaró, mely nem különül el csésze- és sziromlevelekre, hanem egynemû lepellevelek alkotják (tulipán, liliom stb.). Egyes növényeknél a lepellevelek torkában korona alakú függelék alakul ki, mint például a nárciszok feltûnô, színes mellékleple. meghonosodik Egy nem ôshonos növény új helyén elszaporodva elterjed, és emberi közremûködés nélkül is képes fennmaradni. Nálunk meghonosodott, sôt agresszíven terjed többek között az észak-amerikai akác és selyemkóró, kínai, nemkívánatos jövevény a bálványfa.
Meses novenyekG 02.indd 50
9/3/10 2:22:10 PM
narkotikumok Természetes vagy mesterséges eredetû anyagok, a központi idegrendszerre hatva általános fájdalomcsillapítók és akut feszültségoldók. Hiányuk elvonási tünetekkel jár. Az orvosláson kívüli használatuk rendkívül ártalmas. nimfák Görög mitológiai nôalakok, az örök szépség, a fiatalság, a termékenység és a természet szépségeinek megtestesítôi, akik különösen istenek és istennôk kísérôiként jelennek meg. Gyakran kötôdnek a születést és az állandó változást jelképezô forrásokhoz, folyókhoz. patrícius A köztársasági Rómában a vezetô réteget a földbirtokos patríciusok alkották, s ez a cím család szerint öröklôdött. Minden elöljáró patrícius származású volt, közülük kerültek ki a szenátus tagjai. pektin A növények sejtfalában elôforduló nagymolekulájú szénhidrát. Sok pektint tartalmaznak egyes húsos gyümölcsök (birs, alma, körte, egres, narancs, sárgarépa stb.). Kocsonyásító, sûrítô tulajdonságának a lekvárfôzésnél van szerepe. Az élelmiszeripar az édességek, fagylalt, üdítôk, konzervek készítésénél használja. pestis Dögvészként is ismert, baktérium okozta, többnyire halálos kimenetelû betegség. Kórokozója a patkánybolháról kerülhet át az emberre, de cseppfertôzéssel is terjed. A középkorban hatalmas járványai megtizedelték Európa lakosságát. Ma már nem számottevô és jól kezelhetô betegség. prekolumbián „Kolumbusz elôtti”, vagyis abból a korból származó, amikor még Kolumbusz Kristóf nem fedezte fel Amerikát (1492), és még nem indult meg a gyarmatosítás. szemtermés Olyan egymagvú termés, melynek terméshéja összenôtt a maghéjjal, vagyis például egy búzaszem az egy termés. A pázsitfûfélék jellegzetes termése. szenátus Az ókori köztársasági Rómában a szenátus volt a legfôbb törvényhozó szerv, s a szenátorok alkották a római társadalom elitjét. Késôbb a császárkorban is megmaradt a különféle kiváltságokkal rendelkezô szenátusi arisztokrácia. Ma a szenátus egyes országokban a parlament felsôházát jelenti.
Meses novenyekG 02.indd 51
9/3/10 2:22:11 PM
tannin (csersav) Növényi eredetû, fanyar ízû tartósító- és védôanyag. Különösen sok van belôle a tölgyfa fájában és kérgében, a különféle gubacsokban, a cserszömörce hajtásában. Bôr cserzésére és gyógyszerként használják, de a szôlôben elôforduló csersavnak a borkészítésben is nagy szerepe van. toklász A pázsitfûfélék leegyszerûsödött, apró virágát borító, kicsi, hegyes csúcsú fellevél. tôkocsány Olyan tôbôl kihajtó, levéltelen szár, mely virágban vagy virágzatban végzôdik. vacok A virágot tartó kocsány felsô, kiszélesedô része, néha még a termés képzésében is részt vesz, mint például a csipkebogyónál. zen buddhizmus A zen a buddhizmus fôként Japánban, valamint Kínában és Koreában elterjedt egyik ága, melynek gyökerei egészen Buddha tanításáig nyúlnak vissza. Alapja egy megfelelô ülô testhelyzetben végzett meditációs gyakorlat, elmélyülés. Nyitottságának köszönhetôen a nem buddhisták körében is terjed.
Meses novenyekG 02.indd 52
9/3/10 2:22:12 PM
A sárkánykirály palotája. Népek meséi. Móra Ferenc Kiadó, 1959 Ehetô. A világ élelmiszernövényeinek története, felhasználása. Kossuth Kiadó, 2009 Szent Biblia. (Magyar nyelvre fordította Károli Gáspár) Augusta, Pavel – Honzák, Frantisek: Ókori civilizációk. Madách Kiadó, 1990 Babulka Péter – Kósa Géza: Képes gyógynövénykalauz. Herbária, 1991 Glasenapp, Helmuth von: Az öt világvallás. Gondolat-Tálentum Kiadó, 1993 Járainé Komlódy Magdolna: Legendás növények. Gondolat Kiadó, 1987 Járainé Komlódy Magdolna: Növényi csodák. Gondolat Kiadó, 1990 Kapocsy György: A magyarság nevezetes fái. Helikon Kiadó, 2009 Kereszty Zoltán: Nézzétek a mezô liliomait… MTA ÖBKI, 1998 Kósa Géza: Kína kerti virágai. Móra Kiadó, 1986 Kósa László: A burgonya Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1980 Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? Mezôgazdasági Kiadó, 1972 Molnár V. Attila: Növények és emberek. Kitaibel Kiadó, 2009 Natter-Nád Miksa: Virágos Könyv. Pallas, 1939 Natter-Nád Miksa: Új Virágos Könyv. Pallas, 1942 Natter-Nád Miksa: Újabb Virágoskönyv. Mezôgazdasági Kiadó, 1964 Pakenham, Thomas: Csodálatos fák a világon. Kossuth Kiadó, 2003 Rapaics Raimund: A magyarság virágai. Kir. Magy. Term. Tud. Társ., 1932 Surányi Dezsô: Lyra florae. A növények örök himnusza. Tankönyvkiadó, 1987 Surányi Dezsô: Kerti növények regénye. Mezôgazdasági Kiadó, 1985 Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia. Gondolat Kiadó, 1974 Vamosh, Miriam Feinberg: Ételek a Biblia korában. Open Art Invest Kiadó, 2005
Meses novenyekG 02.indd 53
9/3/10 2:22:15 PM
„Ha tudnám, hogy holnap vége lesz a világnak, ma még elültetnék egy almafát” (Luther Márton) Mesekönyvünk tarka ízelítôt ad a növényeknek az emberiség páratlanul színes kultúrájában betöltött szerepérôl. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy ezen túl, helyesebben mindenekelôtt, növények nélkül nem lenne emberi élet a Földön! A növények fotoszintézise által termelt oxigén és szerves anyag képezi az állati és az emberi élet létfontosságú alapját. Tudjuk jól, veszélyben a Föld élôvilága. Intézetünk, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet Vácrátóton a növényvilág kutatásával, a természetvédelem támogatásával és tudatformálással igyekszik hozzájárulni a sokféleség megôrzéséhez, helyreállításához, a globális folyamatok megértéséhez. E célt szolgálja Botanikus Kertünk is, mely hazánk leggazdagabb tudományos élônövény-gyûjteménye. A botanikus kertek szerepe napjainkra felértékelôdött. Míg régebben a gyógynövények és az egzotikus különlegességek bemutatását szolgálták, ma már gyakran – mint Noé bárkája – a fajok megmentésének színhelyei. Vannak olyan fajok, amelyek mára természetes élôhelyükön már nem, csak bizonyos botanikus kertekben találhatók meg. A megôrzés és a tudományos kutatás mellett intézetünk célja a bemutatás, az oktatás és ismeretterjesztés. A növényvilág lenyûgözô sokféleségének bemutatásán keresztül igyekszünk közelebb hozni az élô természettôl egyre távolabb kerülô embert. Ezért létesült az intézet és a botanikus kert bemutatóközpontja, a „Berkenyeház” 2007-ben, és készült el helyi olvasgatásra könyvünk elsô, egypéldányos változata is. Megújuló energiával az élôvilágért és a jövônkért Intézetünk, mely eddig csak közvetve járult hozzá a biológiai sokféleség megôrzéséhez, aktív szerepvállalással jelentôs lépést tesz a globális problémák megoldása terén. A Norvég Finanszírozási Mechanizmusok és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával létrejött GEOTERM projekt révén 2011 tavaszára környezetbarát fûtési rendszer épül meg. A fûtômû kialakítására a Vácrátóti Botanikus Kert trópusi gyûjteményeinek otthont adó üvegházak hôigénye miatt van szükség. Az alapellátást termálvíz adja, a csúcsüzemet egy biomassza-fûtômû szolgálja ki. A folyamatos energiaellátást hiba esetén a gázfûtés lehetôségének megôrzése biztosítja. A projekt része egy új üvegház és egy passzívház-technológiával készülô látogatóközpont megépítése is. A hôellátó rendszer az új és régi üvegházak fûtése mellett az MTA ÖBKI épüle-
54
Meses novenyekG 02.indd 54
9/3/10 2:22:16 PM
teinek és a Vácrátóti Önkormányzat intézményeinek (iskola, óvoda, polgármesteri hivatal, egészségház) fûtését is megoldja. A megújuló energia felhasználásán alapuló fûtési rendszer kialakítása után jelentôsen csökken Vácrátót szén-dioxid-kibocsátása. Ez a beruházás közvetlenül, mérhetôen segíti a globális környezeti krízis hatásainak csökkentését. A projekt révén a természeti értékek védelmének, valamint a társadalmi fenntarthatóság és a helyi közösségek támogatásának példaértékû összekapcsolása valósulhat meg. A projekt aktív példamutatással járul hozzá a környezettudatos gondolkodás fejlesztéséhez. Török Katalin, igazgató és projektvezetô
55
Meses novenyekG 02.indd 55
9/3/10 2:22:19 PM
Scolar Kiadó 1016 Budapest, Naphegy tér 8. Telefon és fax: (+36 1) 466-7648 www.scolar.hu, scolar@scolar.hu Felelôs kiadó: Érsek Nándor Felelôs szerkesztô: Horváth Virág Szerkesztô: Illés Andrea Könyv- és borítóterv: Csíkszentmihályi Berta Tördelés: Bárány Gizella ISBN 978-963-244-198-6 Nyomta és kötötte: Dürer Nyomda Kft., Gyula Ügyvezetô igazgató: Kovács János
Meses novenyekG 02.indd 56
9/3/10 2:22:20 PM