ostrom

Nagy-kevély

ostrom

Kalandozás a Pilisborosjenői végeken

bevezető

Fárizs András

A pilisborosjenői Egri vármakett és környezete sok szempontból nagyon izgalmas helyszín. A látogató figyelmét elsősorban maga a díszletrom hívja fel a helyre, de kisebb utánajárás után fokozatosan feltárul a helytörténet rétegzettsége, s hogy az elmúlt századok Európa- vagy akár világszintű eseményei hogyan képződtek le Pilisborosjenőn és környékén. Rendkívül érdekes adottság, hogy a helyszín a fentebb említett sorozatos környezetrombolásokat követően nemcsak természetvédelmi terület, hanem a Duna-Ipoly Nemzeti Park része is. Hogyan válhat ilyen értékessé egy ember által számtalanszor felforgatott, őshonos társulások helyén létrejövő új ökoszisztéma? Lehet a pusztítás nyomán megszülető, új társulás értékesebb, mint a korábban uralkodó eredeti? Milyen jelentésrétegek társulnak egy építészeti szempontból érdektelen, ma már védett területen álló díszletvár romjaihoz?

OSTROM ÖSSZMŰVÉSZETI ALKOTÓTÁBOR

Az említett felvetések mentén kezdte el szervezni az Építész Szakkollégium a 2021. évi nyári alkotótáborát. Az Ostrom négy fő téma köré épült fel. A kontinuitás témája alatt az építészeti eredetiség és műemlékvédelem viszonyát vizsgáltuk az eredetileg is díszletnek épült rom-emléken keresztül, a szabad kultúra témakörében az Egri csillagok film készítésén keresztül foglalkoztunk a minőségi tömegkultúra és a szigorúan szabályozott szocialista kultúrpolitika kapcsolatával. A nomád hívószóra a fenntarthatóság és az ember által megváltoztatott ökoszisztémák kérdéseivel foglalkoztunk, míg a helyi közösségek témához kötődő workshopok és előadások a turizmus helyiekre gyakorolt hatásait vizsgálták.

HELYSZÍN

A tábor helyszínéül szolgáló vármásolat 1968 elején épült az év második felében forgatott kultikus történelmi film (Egri csillagok, r. Várkonyi Zoltán) díszleteként. A vár ma rendkívül romos állapotban van, az eredetileg is torzónak épített makett már a forgatás alatt jelentős mértékben károsult, később más filmek készítése során pusztult tovább, mára tulajdonképpen csak falak és üres falnyílások maradtak az eredeti épületből.

Az egyre inkább díszletszerűvé váló műemléki építészet korában kifejezetten érdekes egy ilyen művár sorsa, melyet eredendően is díszletnek szántak, de eredetiség és egyéb építészeti erények híjában teljesen érdektelen a kulturális értékmegőrzés szempontjából. Sőt, lévén, hogy ma már természetvédelmi területen áll, nagyobb védelem illet meg bármilyen bokrot, ami köveit szétfeszítve falaiból kinő. (Ezen kívül számos történelmi vonatkozás gazdagítja a területet, pl. Vayer Tamás, a film díszlettervezőjének elmondása szerint leginkább politikai okok alapján került kiválasztásra a forgatási helyszín - várat ritkán építettek meredek hegyoldalba -, a díszletépítést megelőző földmunkában részt vevő katonaság a közelben állomásozott, készülve Prága 1968 nyarán bekövetkezett megszállására.) Igazán érdekessé azonban inkább a helytörténet rétegzettsége, illetve az építmény természeti környezete, és annak időbeli alakulása tette számunkra a területet.

A TERMÉSZETES ÉLŐVILÁG TÖRTÉNETE

A XVII-XVIII. századig a környékre mai napig jellemző tölgyesgyertyános erdőség borította a területet, az 1700-as évek végére azonban a közeli sváb falu, Pilisborosjenő (Weindorf) mezőgazdasága elérte a Kevélyek délnyugati lejtőit is. Az Első Katonai Felmérés szerint a falutól nyugatra eső területeken szőlőtermelés folyt, még kijjebb, az erdőirtás helyén füves legelőt, kaszálót létesítettek a jórészt török hódítást követően betelepülő sváb parasztok. Ebben az időszakban a helyiek jellemzően borkészítéssel és fakitermeléssel foglalkoztak, az állattenyésztés a sertésvészt követően főként szarvasmarhákra korlátozódott. Kihasználva a terület kedvező fekvését, szűk száz évvel a film forgatása előtt a borosjenőiek szőlővel telepítették be az egykori erdő helyét. A század végén azonban az egész Európán végigsöprő filoxéra járvány itt is óriási károkat okozott, majd a második világháborút követő kitelepítések, melyek során a lakosság több, mint kilencven százalékának el kellett hagynia Pilisborosjenőt, végleg megpecsételték a dűlő sorsát. A lepusztult hegyoldalban megindult az erózió, a korábbi társulások helyét új fajok vették át. Az elvékonyodó talajrétegben különböző, gyakran tájidegen, de ritka dolomit sziklagyepek jelentek meg, ezzel párhuzamosan kialakult a jelenleg is uralkodó cserjés, bozótos környezet.

A történeti térképek, korabeli műholdfelvételek és mai állapot összehasonlításakor egyértelműen látható, hogy az erdőirtás vonala jó másfél évszázad alatt semmit nem változott, az őshonos növényzet képtelen volt regenerálódni a kiirtott területen. Az eredeti állapot visszaállítása a talajszerkezet megváltozásának következtében rendívül nehéz feladat volna, az a közeg, amelyben az őshonos társulás szervesen ki tudna alakulni, már nincs ott. Talán hiba is volna, az emberi pusztítás nyomán ugyanis organikusan fejlődött ki egy, az eredetinél sok szempontból értékesebb ökoszisztéma, ritka növényfajokkal, új típusú élőhelyekkel, növelve ezzel a helyi biodiverzitást és a környezet ellenálló képességét.

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A NEMZETI

PARKOK

A Nemzeti Parkokat világszerte a célból hozták létre, hogy területük ökológiai egysége ne kerüljön veszélybe, a természet körforgását ne zavarja meg se mezőgazdasági, se ipari, se egyéb károsnak vélt emberi tevékenység. Ez a fajta szegregatív elvű természetvédelem rengeteg olyan területet konzervált, amely az azóta eltelt időben könnyen a civilizáció áldozatává válhatott volna, ugyanakkor egyre inkább láthatóvá válik, hogy önmagában nem képes meggátolni az ökológiai válságot.

Sőt, számos problémát idézhet elő, akár azzal, hogy az egyre zsugorodó természetes élőhelyek határán az adott területre jutó növekvő egyedszám a korábbiaknál jóval nagyobb találkozási valószínűséget idéz elő (ld. sertésinfluenza). Nagyjából ötven éve indult el egy lassú paradigmaváltás az ember és a természet viszonyának értelmezéséről, melynek értelmében a védett zónák ember által használt területektől való zárványszerű elszigetelését felváltja (visszaváltja) egy emberi és természeti környezetet átmeneteken keresztül integráló modell. Ebben a modellben az ember a természet része, nem értelmezhető attól független rendszerben, az ember alkotta civilizáció és az azzal folyamatos kölcsönhatásban létező természeti környezet együttesen alkot egy egységes, megbonthatatlan ökoszisztémát. Mindezekből következik, hogy az ember nem vonulhat ki, nem várhatja az ökológiai rendszerek spontán helyrejöttét, hiszen a rendszerekben hosszú évezredek alatt kialakuló dinamikus egyensúly felborult. Az emberközpontúságot meghaladó világ kialakításában kulcsfontosságú, hogy az emberiség felismerje saját szerepét az ökológiai rendszerek hálózatában. Ez a szerep az általános, hagyományos természetfelfogásban inkább negatív, de egyre több területen válik nyilvánvalóvá, hogy a mai védett társulások, természetes életközösségek is jelentősen alakultak az emberi tevékenység nyomán, ezeknek a hagyományos tevékenységeknek a megszűnésével pedig ezek a védett területek is veszélybe kerültek. Jó példák erre a középkori erdőirtások nyomán létrejövő gyepes társulások, sztyepprétek és sziklagyepek, melyek természetes fenntartásában fontos szerepet játszott a legeltető állattartás, és kaszálók működtetése.

Hasonlóan alakult a növényzet, és ezzel párhuzamosan az állatvilág a Kevély-hegy délnyugati lejtőin, ahol a földművelés és az állattartás visszaszorulásával a sztyepprét intenzív cserjésedésnek indult. Az őshonos bokrokon kívül elvadult nemesített fajok (egres, szőlő) és tájidegen invazív cserjék kezdtek terjedni, az összefüggő bozótosok szinte teljesen kiszorították a jóval ritkább és értékesebb gyepes társulásokat. A területen ezért újabban nagyléptékű bozótirtásokkal és kaszálók létesítésével megpróbálják visszaállítani a domboldal dolomit sziklagyepes, sztyepprétes élővilágát. A táj nyitva tartása nélkül a cserjésedést követően lassanként visszaállna a zárótársulás, a hegyoldal más részeit borító tölgyes-gyertyános. S bár ez az erdőség tekinthető a terület eredeti társulásának, a ritkább, s így a diverzitás szempontjából értékesebb sztyepprét elsőbbséget élvez.

Ángyán József Védett és érzékeny mezőgazdasági területek mezőgazdaságának alapjai című művében részletesen kifejti ennek az integratív természetvédelmi szemléletmódnak mezőgazdasággal való kapcsolatát, felvázolva egy nagy léptékű agrár-, vidék- és környezetpolitikai stratégiaváltás koncepcióját. Ennek a természetvédelmi koncepciónak alapvető elemei a természetmegőrzés, az ökologikus gazdaságfejlesztés és az oktatásból, ismeretterjesztésből származó szellemi infrastruktúra építés, társadalmi beágyazás.

Mi a védelem alapvető célja? Pusztán a megőrzés? Mi alapján válogathatunk a múlt rétegei között, ha egyáltalán megtehetjük ezt? Érték-e önmagában az eredetiség?

A kortárs szemléletű természetvédelem céljai világosak, a ritka fajok megmentése helyett az ökológiai szempontból kedvezőnek ítélt folyamatok megőrzése a fontos. A folyamat alapú természetvédelem példáján keresztül vizsgálva érthetővé válik egyes műemléki gyakorlatok visszássága – az ökológiai rendszerükben vizsgált fajokhoz hasonlóan a műemlék épületek sem értelmezhetőek kulturális kontextusukon kívül. Ahogyan a természettől való fokozatos elszakadás hosszú időre meghatározta egy hibás természetvédelmi szemléletmód kialakulását, úgy a történelmet kívülről szemlélő, a történelmen kívüli lét képzetében élő modern ember is képtelen választ adni a műemlékvédelem és az emlékezet legalapvetőbb kérdéseire.

pályázat

Unger Juci, Császár Eszti Bodorkos Diána, Móré Judit

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban található pilisborosjenői Egri vár másolata még így, lerombolt állapotában is odacsalogatja a kíváncsi embert. Az évtizedek óta magára hagyott rom környezetében kiépített infrastruktúra nincs, mégis a túrázni vágyó érdeklődőkön túl különböző alternatív kezdeményezések keltik életre időszakosan a várat. Ilyen kezdeményezés az Ostrom, összművészeti alkotótábor is, ahol közösen gondolkodtunk a vár jelen és jövőképéről. A pályázat workshop résztvevői arra hívtuk, hogy találkozzanak pilisborosjenői polgárokkal, és ötleteljünk együtt a rom sorsáról. Besétáltunk a faluba, beszélgettünk, érdeklődtünk, interjúkat készítettünk: ki-mire hasznosítaná a területet. A helyiekkel való találkozásból inspirálódva pályamunkákat készítettünk, a felmerülő ötleteket egy interaktív kiállítás során emberközelből kollektíven megtapasztalhattunk.Lehetőségek tárházát fedtük fel

Festőműhely, jósda, mászófal, szórakozóhely és a többi. Hogy melyik a legjobb ötlet? Döntsön a nép! Szavazásra bocsátjuk! Többek között a szórakozóhely demonstrálását közös erővel hoztuk létre, mégpedig a következőképp: Zenét csináltunk. Megidéztük az egri csata szellemét.

Megvédtük a várat ágyúszóval, szurokkal, karddal, kiabálással, tánccal, bulival.

fantom lakótelep

kópia

A Kópia csapata egy hétköznap délután csatangolt el a Falu másik végén elterülő fantomlakótelepre. Ha minden rendben lett volna, 2019. december 31-től a szerződés szerint a családok már be is költözhettek volna új otthonukba. Nem így történt.

A kietlen sárgödrök között bukdácsolva füvet kaszáló leendő lakókat láttunk. A telepen ekkorra még nem épült ki a villany, ivóvíz és a csatornahálózat, de sokan már a klímát is felrakták a homlokzatra. A látvány és a telep kálváriája a lakhatás és a lakás, mint infrastruktúra kérdéséről indított el beszélgetést a csapatban. Mindezt Miklósvölgyi Zsolt hungarofuturista társaságában tárgyaltuk meg az Iparos Kocsma teraszán.

Csürök Adél, Győrfi Dániel, Tremmel Márk, Zsoldos Anna Baksa Zsófi, Csanády Anna, Houchard Gábor, Mohay Klára, Papp Rebeka, Thury György

kőbánya

Shimmer

Laura Bacher, Kaposi-Ly Anna, Kiss Bogdán, Korhán Marcell, Kustra Vencel, Kroneraff Orsi, Paragi Andris

A Fuzzy Earth kollektíva vezetésével megalkotott gyűrű alakú szobor, a Shimmer 24 darab egyedileg tervezett terrazzo szegmensből áll, melyek félhenger alakú beton lábakon nyugszanak. Az installáció az egri vár másolatának hűs árnyékában, négynapi közös gondolkodás, tervezés, betonkeverés és csiszolás eredményeképp született meg.

Az alkotás a zuzmók rejtélyes világa előtt olyan módon tiszteleg, hogy az apró élőlényeknek megpróbálja a lehető legoptimálisabb tapadási felületet biztosítani. A vas-oxiddal színezett piros, narancssárga vagy lazac színű betonból és válogatott kavicsokból álló szeletkék mindegyike más és más felülettel rendelkezik. Az alkotási folyamatot egy nagy túra előzte meg a Pilisborosjenőt övező erdőkben, melynek során az alkotók azt vizsgálták, hogy a zuzmók természetes előfordulási helyükön milyen feltételek mellett érzik jól magukat. Tehát mennyi ott a napfény, mennyi a nedvesség, pára, rücskös vagy inkább sima a felület, ahol meg tudtak telepedni. A szobordarabokat készítőik ezen tapasztalatok és inspirációk mentén csinálták meg. Természetes anyagok, különféle kavicsok, adalékanyagok és beton keveredése, talányos formák jellemzik őket. A különbözőség biztosítja a heterogenitást, a későbbiekben sokféle zuzmófaj megjelenését indukálva.

Gedeon Tekla, Sebastian, Gschanes

A zuzmók szigorúan tudományos szemszögből nézve egysejtű moszatok, tömlősgombák és különböző baktériumok szimbiózisának eredményei, nem a leglátványosabb élőlények. Említésükre talán egy régi temető patinás sírköve villan fel előttünk, azonosítjuk őket a magára hagyottsággal, nosztalgiával, az idő háborítatlan múlásával. Ha észrevesszük egy nagyobb csoportjukat egy városi szobron vagy épületen, biztosak lehetünk benne, hogy nem a legforgalmasabb kerületben járunk.

Kicsit közelebbről szemlélve azonban felfedezhetünk bennük valami természetfeletti vonást, valami misztikusságot. Aprók, mégis rendkívül bonyolultak, hiszen több olyan alkotórészük is van, amit kutatóik a mai napig nem tudtak beazonosítani. Jelentéktelennek tűnnek, mégis ősiek, és szinte halhatatlanok; minél idősebbek és nagyobbak, annál kisebb az esélye az elpusztulásuknak. Nagyon lassan, megfontoltan növekednek, évente körülbelül 1 millimétert. Egy kifejlett zuzmó halálát viszont már csak egy valami idézheti elő: az, ha valaki lekapargatja a neki otthont adó felületről.

bázis

fészek

Baranyai Kata, Cserháti Dani, Gácsi Zsuzsi, Holecz Gál, Hulzebos Dorina, Ramocsai Kata, Skrabák Julianna

Az ürge lyukat ás, a madár fészket rak, a hód várat épít, az ember…

Fészekrakás közben azon töprengtünk, mi az, ami a természetben az emberi jelenlét első jele, szükségszerű eleme. Mitől válik a tisztás agorává, a lugas hajlékká, a természet otthonná. Vajon mi az a minimális beavatkozás, amitől élettérré alakul a lakatlan. Körbejárva a várat mentális térképet rajzoltunk, priorizáltuk szükségleteinket: szerszám tároló, szemetes, kézmosó, mosogató, szárító, polc, fogkefetartó, tűzhely, fotel, dob.

Ágakat gyűjtöttünk, csomózási, kötözési technikákkal kísérleteztünk, építkeztünk. Fészket raktunk. Így készült el elsőnek a szerszámtároló: balta, fűrész, bicska, spárga, ásó, kapa a helyére került. A lakomára talált sárból, agyagból tűzhelyet tapasztottunk. Jót ettünk. Az előadásokat a szerencsés az ágakból tákolt fotelből szemlélte, míg végül megszólalt a dob. A forgatás kellékeként épült vár már a táj domborzati eleme, utóélet nélkül otthagyott emlék. Az Ostromnak hasonló hátrahagyott mementója nincs. Az organikusan fejlődő táborhelyünk mára fizikai valójában ugyan megszűnt, de kollektív emlékezetünkben életre kel. Ott főztünk, itt zuhanyoztunk, arról hoztuk a vizet, errefele aludtunk, amerre meg filmet néztünk.

Kaczián Bertalan, Kolossváry Detti, Surján Borka

CSOMÓZÁSI ALAPISMERETEK

ívelt kettős szorító nyolcas svábhurok sátorfeszítő

csúszóhurok

egyszerű kettős

SZERSZÁMTÁROLÓ

1. Vedd észre, hogy valami hiányzik a táborban, amit még meg lehetne építeni!

2. Mondd el valakinek, hogy az a valami hiányzik, és kérd meg, hogy segítsen neked!

3. Menj a szerszámtárolóhoz és vedd magadhoz a megfelelő eszközöket!

4. Ha sználd arra, építsd meg azt a szükséges valamit!

5. Dicsekedj el vele!

6. Ha végeztél, vidd vissza a szerszámokat a helyükre, hogy a természeti viszontagságok miatt nem menjenek tönkre éjjel!

MOSOGATÓ

1. Ha megérkezett az ebéd, menj a mosogatóhoz és keress egy szimpatikus tányért és kanalat!

2. Nézz körül és bizonyosodj meg róla, hogy az eredeti gazdája nem látja hogy éppen elviszed a tányérját!

3. Eg yél!

4. Evés után ismét menj a mosogatóhoz, és alaposan mosd el a tányért… A kanalat is!

5. Tedd a szárogatóra és a következő étkezésig meg is vagy.

6. Végül és egyben a legfontosabb:. Ne nagyon mozgasd és véletlenül se rúgj bele a szárogatóba!

FOTEL

1. Hozz egy nagy adag tűzifát a domb tetejéről!

2 Fá radj el közben!

3. Fogd meg az fotelt, tedd be az árnyékba, és ejtőzz egyet!

4. Ha lement a nap vidd át a mozivászonhoz!

5. Eg y fröccsel a kezedben dőlj hátra és nézd a filmet!

6. Ha e lmész pisilni, számolj vele, hogy már más fog ülni benne ha visszamész.

konyha

receptkönyv

Cserháti Dániel

Ha esetleg valaha Natura 2000-es területen találnád magad, éhesen, egy-két gigantikus cukkinival és néhány kiló kuszkusszal felszerelve, akkor nincs mitől félni. Ha 60 ember egy hétig életben tudott maradni ezen a szokatlan koszton, akkor neked is menni fog!

Mielőtt belefognánk, egy-két gyors tipp:

- A friss zöldfűszerek mindig finomabbak, de sokkal intenzívebb az ízük is. Főleg a petrezselyemnek. Ha a gyömbért és a fokhagymát reszeled, sokkal erősebb lesz az íze, és jobban el tud keveredni. De könnyebben meg is ég.

- Ha bármibe magot, vagy nem őrölt, hanem egész fűszert (bors, kömény, koriander, mustár, szegfűszeg, fahéj stb.) ha sználsz, száraz serpenyőben közepes hőmérsékleten pirítsd 3-5 percig. A különbség ég és föld. Paradicsom és bazsalikom nagyon szeretik egymást.

- Kukorica, borsó, krumpli a rozmaringot.

- A hüvelyesek a mentát, citromlevet, petrezselymet. Joghurtos (nem édes) dolgokba a kapor, oregánó és a ka kukkfű mindig finom.

CUKKINIS KUKORICÁS CURRY-S SALÁTA

(4-5 főre)

2 db közepes, vagy egy gigantikus cukkini

2 db kukorica konzerv

1 db póréhagyma

4 db paradicsom rozmaring, oregánó, majoranna curry fűszerkeverék, kurkuma

1 csomag pucolt tökmag só, bors, citromlé, olívaolaj ízlés szerint

Az összevágott és összekevert zöldségeket sózd be, majd hagyd egy kicsit állni, hogy levet eresszen. Ezalatt lesz időd összeaprítani a tökmagot. Majd azt is hozzáadva, keverd jól el benne a kedved szerint adagolt fűszereket és olívaolajat. Tálalás kenyérre, ha sokan vagytok. (Tipp, ha van lehetőséged főzni: A kukoricát érdemes bő vajban friss rozmaringgal megpirítani!)

CUKKINIS, KÁPOSZTÁS „ÁZSIAI” SALÁTA

(4-5 főre)

1 db közepes cukkini

1 negyed vöröskáposzta

2 db vöröshagyma

1 bögre kuszkusz

1 evőkanál mogyoróvaj, vagy tahini

1 evőkanál reszelt gyömbér

1 gerezd fokhagyma

1 teáskanál mustár

1 teáskanál méz

1 kis csomag kesudió oregánó, menta, majoranna só, bors, citromlé, olívaolaj és chilipor ízlés szerint

A kuszkuszt áztasd be úgy, hogy a víz egy ujjnyira ellepje és fedd le körülbelül 20 percig, ezalatt tartsd szemmel, és ha még száraznak érzed adj hozzá egy kevés vizet. Ezalatt lesz időd összeaprítani a zöldségeket, a kesudiót, és lereszelni a gyömbért és a fokhagymát. Egy külön tálban keverd össze a mogyoróvajat/tahinit, mustárt, mézet, olajat, citromlevet és a fűszereket amíg egy homogén szósz nem lesz belőle. Az összeaprított zöldségekkel és mogyoróval jól keverd össze. Tálalás kenyérre, ha sokan vagytok.

LENCSÉS TABBOULEH

(4-5 főre)

1 db lencse konzerv

1,5 bögre kuszkusz

1 db kígyóuborka

4 db újhagyma

4 db paradicsom

1-2 gerezd fokhagyma petrezselyem, menta, kakukkfű olívaolaj só, bors, citromlé ízlés szerint

A kuszkuszt áztasd be úgy, hogy a víz egy ujjnyira ellepje és fedd le körülbelül 20 percig, ezalatt tartsd szemmel, és ha még száraznak érzed adj hozzá egy kevés vizet. Ezalatt lesz időd összeaprítani a zöldségeket, minél apróbbra, mert a salátának egészen krém szerűvé kell összeállnia. A lencse konzervet, leve nélkül keverd össze a zöldségekkel, a reszelt fokhagymával, és kuszkusszal. Reszeld bele egy citrom héját, majd ízlés szerint fűszerezd. Ez után fokozatosan adagolva az olívaolajat keverd és gyömöszöld addig, amíg egészen krémes nem lesz. Tálalás kenyérre, ha sokan vagytok.

KÖMÉNYES LECSÓ

arra az esetre, ha esetleg mégis lehetne tüzet rakni (5-6 főre)

1 db közepes cukkini

1 db közepes padlizsán

3 db tv paprika

3 db paradicsom

2 fej vöröshagyma

1 fej édeskömény

1 gerezd fokhagyma

2 db babérlevél, bazsalikom, oregánó, kakukkfű

1 evőkanál paradicsom püré

1 evőkanál alma/tárkony/balzsamecet pirospaprika, egész római kömény só, bors, olívaolaj ízlés szerint

Míg a zöldségeket aprítod, kérj meg valakit, hogy rakjon neked tüzet és kezdje el melegíteni a bográcsot. Bő olajban kezd el pirítani a hagymát, amikor kezd megbarnulni keverd hozzá az édesköményt és egy evőkanál római köményt, a babérleveleket és a borsot. Amikor jól megpirult, add hozzá az apróra vágott fokhagymát, majd 2 gyors keverés után a paradicsompürét és egy kevés vizet, nehogy leégjen a fokhagyma. Amikor ez felforrt add hozzá a paprikát először, majd néhány perc után a cukkinit és a padlizsánt, végül pedig a paradicsomot. Sózd be jól a zöldségeket, hogy elkezdjenek levet ereszteni, majd keverj hozzá egy evőkanál pirospaprikát. Amikor már sok levet eresztett, keverd hozzá a zöldfűszereket és az ecetet is. Amikor minden puhára főtt, tálald melegen, kenyérrel/kuszkusszal.

CSALÁN PESTO

(n agy adag)

1 nagy kosár friss csalán

1 bögre kesudió, dió, fenyőmag

4 evőkanál reszelt kemény sajt (parmezán, pecorino, grande padano)

0,5-1 bögre olívaolaj só, bors, citromlé, citromhéj ízlés szerint

A frissen szedett, fiatal csalánt forrázd le, majd hagyd a forró vízben ázni 1-2 percig. Ez elveszi a kesernyés ízét a leveleknek. Majd szedegesd le a leveleket a szárról, mert az is nagyon keserű tud maradni. Az általad választott magot száraz serpenyőben pirítsd meg, amíg jól meg nem barnul.

A csalánleveleket, a magokkal, az olajjal, reszelt citromhéjjal, sóval és borssal együtt turmixgépben aprítsd péppé. Az olaj és a sajt mennyiségével tudod befolyásolni a pesto sűrűségét. Ha hígítani akarod, adj hozzá még olajat, ha sűrűbbre akkor sajtot. Érdemes egy kicsit sűrűbbre hagyni, mert a citromlé is tovább hígítja.

Hűtőben olajjal leöntve egy-két hétig is eláll. Ha barnulni kezd a teteje, akkor gyorsan meg kell enni, mert nagyon hirtelen romlik meg.

JOGHURTOS, KECSKESAJTOS PADLIZSÁN (5 -6 főre)

4 db padlizsán 1 kis fej lilahagyma 300g görög vagy natúr joghurt penészes kecskesajt, ízlés szerint kapor, kakukkfű só, bors, citromlé, olívaolaj ízlés szerint

A padlizsánt vágd kis kockákra, majd száraz magas hőfokra előmelegített serpenyőben hirtelen pirítsd meg. A szükséges textúrához a serpenyőnek nagyon forrónak kell lennie. Pirítsd addig, amíg egészen barna nem lesz, majd vedd le a hőről és fedd le egy fedővel.

A joghurtos szószhoz, először kevés joghurtot keverj el a kecskesajttal, míg teljesen homogén krém nem lesz belőle. Ez után hozzáadhatod a többi joghurtot, a kaprot, kakukkfüvet és ízlés szerint sózd, borsozd, citromlével savanyítsd. A már picit kihűlt padlizsánt keverd el a joghurtos szószban. Tálald pirítóskenyérhez, vagy bármilyen frissen sült kenyérféléhez, apróra vágott lilahagymával, kaporral megszórva, bő olívaolajjal meglocsolva.

UNIVERZÁLIS BAB/LENCSE/ CSICSERIBORSÓ KRÉM

2 konzerv választott hüvelyes

1 fej lilahagyma

2 gerezd fokhagyma fél teáskanál gyömbér

2 paradicsom olívaolaj petrezselyem, oregánó, menta só, bors, citromlé

Bő olajban kezd el pirítani az apróra vágott hagymát, ha megpuhult add hozzá a 2 konzervet, leve nélkül. Amikor már jól megpirult, keverd hozzá a reszelt fokhagymát és gyömbért, majd 1-2 perc után az apróra vágott paradicsomot. Főzd 4-5 percig, majd keverd bele a fűszereket, citromlevet és turmixgéppel pépesítsd. Olívaolaj hozzáadásával tudod hígítani, ha esetleg túl sűrű lenne.

Tálald pirítóskenyérhez, vagy bármilyen frissen sült kenyérféléhez.

agyag

bánya

kerámia

Balogh Franciska, Balogh Berta

Baranyai Kata, Bárczy Alíz, Cserháti Dániel, Kaczián Bertalan, Papp Rebeka, Ramocsai Kata

Ha az erdő közepén esetleg nem mernél nyers cukkinivel és hideg vízzel főzött kuszkusszal éhes vendégeket várni, vagy csak szívesen elütnél egy délutánt kézműveskédéssel, akkor csak kelj fel jó korán amikor még nincs meleg. Fogj egy ásót és egy vödröt, majd válassz ki egy szimpatikus ösvényt az erdőben. Miközben sétálsz, térj le néha az ösvényről és áss egy kicsit. Amikor az ember nem ért az ilyesmihez, akkor ez a legjobb módszer az agyagos föld megtalálására. Legyél kitartó, és ha megtaláltad és kiástad a jó zsíros, vörös, agyagos földet, akkor keress valakit, aki segít vissza cipelni a teli vödröt. Egy kis víz elkeverése és dagasztás után már készülhet is a tűzhely vagy a szép kerámiák.

TÁL, 2021, agyag Ramocsai Kata

ORCA, 2021, agyag Kaczián Bertalan

TÁL, 2021, agyag Móré Judit

Igaz csak egy napon volt kerámia workshop, szerintem így is többeknek maradandó élményt adott, hogy nem sokkal az Ostrom után már a saját kezűleg készített bögréjükből ihatták a reggeli kávéjukat. A programon résztvevők a marokedények és szobrok formázásán kívül kipróbálhatták a korongozást, alkotásaikat pedig ki is festhették. Rengeteg izgalmas tárgy született többek között a helyszínen talált növények felhasználásával, hihetetlenül megnyugtató volt közösen alkotni a városból egy kicsit kiszakadva, a természetben. A kész műveket a workshop után pár hét elteltével lemázazva és kiégetve kapták vissza a résztvevők.

MACI, 2021, agyag Gácsi Zsuzsi

ORR, 2021, agyag Papp Rebeka

naplemente-les

építők: Ackerman Ádám, Mohás András és még páran... befejezés: Cselényi Bence, Hunyadi Marci üzemeltetők: mi és sokan... kakitól megszabadítók: Mohás András, Álmosdi Donát és a szippantósok szöveg: Mohás András

A tábori vécék története nemcsak arról az egy hétről szól, amíg használták őket. Az ostrom csupán egy epizód volt a wc történetében. A tartószerkezet egyféle keresztmetszetű anyagból, cseréplécekből készült; a faanyag eredete a homályba vész, de annyi biztosan tudható, hogy a fóti evangélikus templom padlásán lettek föllelve. Később, egy csípős februári napon ezekből építettük a szüleim kertjében álló tűzifatárolókat. E tűzifatárolók tartalmát ugyanaz a darab hullámpala védi az esőtől, ami a Pilisborosjenői szerkezet alatt ülőket és állókat is védte. A hullámlemez egyébként egy, a már említett kertben valaha állt építmény tetejéről került le: úgy is mondhatjuk, hogy egy hét vakációzás után hazatért. Mérete és töredezettsége okán a tűzifa és az emberek szárazon tartására sem tökéletesen alkalmas, de a tűzifa legalább szemérmesen hallgat az okozott kényelmetlenségről.

Vehetjük a hordók történetét is: azok is használt hordók voltak, és az idei lomtalanítás óta őket is új tulajdonosuk használja (reméljük nem káposztát savanyít benne).

Végül említhetjük a szag semlegesítéséül szolgáló faforgácsot: ingyen kaptuk egy budakalászi asztalosmestertől: a természet adta, a természetbe került vissza.

A vécé vízfelhasználása az egész tábor alatt: 0 liter.

A panoráma: az általam valaha használt hasonló létesítmények közül egyértelműen itt volt eddig a legszebb a kilátás, már-már késztetést éreztem arra, hogy nyitott ajtóval használjam. Itt említést kell tennem arról, hogy több táborozó is megfogalmazta a kritikát, miszerint a falak nem takarnak eléggé, és a hanggátlásukkal szemben is voltak fenntartásaik (két réteg átlátszatlan sztreccsfóliáról beszélünk). Ezek a kritikák nálam süket fülekre találnak, csak annyit tudok hozzájuk fűzni, hogy mindez mindennél jobban illusztrálja, hogy mennyire elszakadt a XXI. század embere a természettől.

Végezetül említést kell tennem a heroikus küzdelemről, amellyel a hordók tartalmától való megszabadulás járt – 600 literről beszélünk –, valamint a hordók tisztítása és fertőtlenítése. Az izgalom, hogy a reggel a falu határában megjelenő szippantós láttán mi rosszat gondolhatnak a falubeliek; hogy vajon mi bírni fogjuk-e gyomorral…

Emlékezetes órákat éltünk meg Donáttal. Én pl. még sohasem kívántam elszívni egy szál cigit, de akkor – és azóta soha –megkívántam. Azt hiszem, az ilyen élmények fognak leperegni előttünk a halálos ágyunkon. Építsetek ti is komposztálós vécét!

titkos gödör

TÉRfogat

Cselényi Bence,Hunyady Márton,Iván Bertalan

Ádám Rebeka, Bárczy Alíz, Bendicskó Laura, Bogáthy Zsolt, Kálmán Erik, Kiss Katus, Komáromi Zsófi, Veres Zsuzsanna

Egy vár tetemének üres falai között sétálva harapni lehet a történelmet. Műemlékvédelemből vagy túl sok van, vagy kevés, de sosem pont elég. Azt védi ami megmaradt, és ami elveszett azzal általában nem tud semmi értelmeset kezdeni. Lélekcsapdákat építettünk és ezek segítségével megkíséreltük megidézni e művár sosem létezett szellemét.

LUGAS

Marci: Amikor átjöttem itt, megszúrt. Kócos kis gaz. Megfésültem. It t kevésbé fúj a szél. Le ültem volna, ha lett volna hová, ha lenne kivel…

Rebeka: Jó k is pad lett, de a hosszát elmérted…

Marci: Cu ppanósra terveztem!

Rebeka: Ne m csak a szeder szúr, érzem neked sem vált be ez a bio-szappan…

Marci: Ööömm… többiekkel mizu? - joystickos tükör, ab lakon át torony, lelátó

átjáróház -» megmaradjunk ott ellenséges -» otthonos pa d -» kettesben, romantikus el vonulás -» közösséghez kapcsolódás ablak + tü kör lazább-szorosabb kapcsolatok, ne szakadjunk ki

MAGÁNYOS ZOKNI

Marci: Kicsit lehűlt az idő, felhúzok egy zoknit. //zászlófelvonó trombitaszó//

párban - egyedül szakrális - profán

VÍZKÖPŐ

Hé! -köpésO ldóggyá má fel! -köpésElolvadtam! N em vagy te cukorból! -köpésBűzlesz! -köpésEgészségedre!

szórakozás-feszengés, normalizálódott droghasználat nemi előítéletek fizikális és mentálhigiénia kapcsolata befejezett/ befejezetlen kapcsolata covid hatása a szociális helyzetekre, szokásokra

CSOMÓZÓ

Laura: A nyám a lelkemre kötötte, hogy hívjam fel.

Marci: M a vizsgázik, szorítok érte. Zsófi, Rebeka: Életre szóló kötelék!

Zsuzsi: Csomószor gondolok rá!

Berci: N em kellett volna belékötnöm.

Csecsi: Kötve hiszem.

Erik: Végtelenül lekötelezett!

Zsolt: Köti tépen!

köss rá görcsöt ne felejtsd el, gyertyagyújtás - megemlékezés, kívánság kútba dobott pénzérme

A csomózó azokról szól akik a táborban nem voltak jelen. Mindazok akiket otthon hagytunk, de nem felejtettünk el. A tágabb értelemben vett közösségünknek a táborozók által közvetett módon ők is a részét képezik.

TISZTÁS

Három útvonal vezetett a bokrokkal és fákkal sűrűn benőtt gödör közepére.

kínos: katlan/ bulihely felől - bűn: diadalív/ zuhany felől

titok: körbástya/ tűzrakó felől

Mindenkit nyomasztanak gondolatok. A Tisztás a megtisztulás helye.

Engedd el!

Tedd le! Add ki!

Vesd le! Vállald fel! Oszd meg!

“Fecseg a felszín és hallgat a mély.”

“Ha válaszokra szomjazol lesd utad, mert az kutad.” Köszönöm!

várfalzug

Lipótzy Kristóf, Marozsi Ádám, Rédei Balázs, Szelevényi Oszkár, Véghelyi Borbála

A pilisborosjenői Egri vár látogatótói számára készült eldugott pihenőhely, ahonnan a fáradt vándorok merengve letekinthetnek a környező lankákra.

bástya kópia

Csürök Adél, Győrfi Dániel, Tremmel Márk, Zsoldos Anna Baksa Zsófi, Csanády Anna, Houchard Gábor, Mohay Klára, Papp Rebeka, Thury György

A Kópia egy h á rom napos k ísé rleti szövegalkotó m ű h ely volt, melynek eredm é nye egy analóg technikával létrejövő szöveg é s ké pgy űjtem é ny. A zine alapötlete a tavasszal futó OFF–Bienn á le x Társadalomelméleti Kollégium x Építé sz Szakkoli közös programjá bó l indult ki. A táborban közös workshopunkon dolgoztuk fel a rom fogalmának kortárs értelmezéseit, és beszélgetéseket tartottunk a társadalom és építészet összefonódását vizsgálva, miközben élőben teszteltük az elméleteket a Vár és Pilisborosjenő környékének a tereit belakva.

A Bástyán ülve Georg Simmel A Rom című szövegéről beszélgettünk, a műemlék, a romkocsmák, műromok és az eredetiség fogalmait boncolgatva. A Katonai gyakorlótéren David Graeber Bullshit munkák cikkét olvastuk el, és próbáltuk elhelyezni a saját mindennapjaink gyakorlatát ezen a tengelyen. A Várudvarban tartott nomád piknikezésen szóba került a digitális kapitalizmus mókuskereke is, ahol őszintén vallottunk gúzsban tartó világító függőségeinkről és a szabadulási kísérleteinkről is. Az utolsó napon a Tornyot lakta be a Kópia csapata. A posztapokaliptikus hangulatú műhelyben ülepedett le a hét alatt felgyülemlett bölcsesség. A montázs-rajz-írógép és fénymásolószalon egyszerre dolgozott a talált kulturális és természeti erőforrásokkal; a kivágott újságcikk és a sztyeppe pora egy platformra került a xerox üvegén. Színes oldalakra montázsoltuk a hét tanulságait és előkészítettük a Kópia zine-t.

út melletti virágos rét

virág ü(lte)tés

Kozma Zsófi, Varga LIza

A “Virágü(lte)tés” című workshopon az ecoprint technikát fedeztük fel a Pilisben található növényeket összegyűjtve és felhasználva. A technika során a kiválasztott színes növényekből egy kalapács segítségével juttattuk át a vászonra a belőlük kinyert pigmenteket, amiket aztán vasalással rögzítettünk. Mivel a módszert igen gyorsan el lehet sajátítani, a résztvevők nem a teljes hetet töltötték a workshopon, hanem szabadon lehetett csatlakozni a folyamathoz. A hét során mindenkinek lehetősége volt hozott ruhákra is printelni, illetve közösen készítettünk egy 1,5x6 méteres lenyomatolt textilt, amit az utolsó napon kitűztünk a várfalra is, zászló gyanánt.

várudvar

ELŐADÁS

Pilisborosjenő 2021. Dr. Pillók Péter, Simon Nikolett, László Tamás, PPKE Szociológiai Intézet

Az ökofeminista gondolkodás lehetőségei a klímaválság korában

Kiss Kata Dóra „„Magyarországon fenntarthatóság sose volt” Dr. Bartus Gábor, BME Környezetgazdaságtan Tanszék

Természetes élőhelyek az antropocénben Demeter László, Ökológiai és Botanikai Intézet

Kontinuitás az építészetben Szabó Levente, ÁRTÉR Műterem, Szalai András

FILM

Bánom is én, ha elítél az utókor rendezte: Radu Jude; román, 2018. 138’

Napszállta rendezte: Nemes Jeles László; magyar-francia, 2018, 144’ Váratlan vár a határon Sipos Bence, dokumentumfilm, 15’

SZÍNDARAB

Iványi Domokos, Pável Réka, Kocsis Martin

Készült az Építész Szakkollégium és az EASA Magyarország 2021. augusztusi ostrom tábora alapján szerkesztők: Bánszegi Bíborka, Fárizs András, Győrfi Dániel, Komáromi Zsófia, Kozma Zsófi, Ramocsai Kata

tördelés, grafika: Ramocsai Kata

képek: Ackermann Ádám, Kolossváry Detti, Kozma Zsófi

2022. szeptember Építész Szakkollégium

1117 Budapest, Bercsényi utca 28-30. epitesz.szakkollegium@gmail.com ostrom.cargo.site