ALAPSZABÁLY Az Alapszabály 1. sz. mellékletében felsoroltak az 1999. október 08. napján alapított és a Pest Megyei Bíróság által 4.Pk.60.330/1999/10. számon 2000. április 4. napján nyilvántartásba vett Tizenegylet Ifjúsági Egyesületet az 1959. évi IV. törvény VI. fejezetének 8. pontjában és az 1989. évi II. törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően módosították és az alábbi módosított alapszabályt fogadták el. I. 1./
Az egyesület neve:
Tizenegylet Ifjúsági Egyesület
Rövidített neve:
Tizenegylet
2./
Az egyesület székhelye:
2000 Szentendre, Muskotály u. 6.
3./
Az egyesület működési területe: Szentendre és környéke (Szentendre városa, valamint a vonzáskörzetében lévő települések a Duna jobb partján, a Dunakanyarban)
4./
Az egyesület alapítási éve:
1999.
5./
egyesület pecsétje: négyszög alakú, amelyen magyar nyelven az egyesület neve, címe, adószáma szerepel.
Az egyesület a tagok által önkéntesen létrehozott, nyilvántartott tagsággal és önkormányzattal rendelkező szervezet, amely önálló jogi személy. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat és nem támogat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól anyagi támogatást nem fogad el. Az egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján közhasznú szervezetté minősítését kéri az illetékes megyei bíróságtól. II. Az egyesület célja Az egyesület, mint nevében is jelzi, elsősorban az ifjúsági és fiatal felnőtt korosztály Dunakanyar-térségi támogatását, regionális ifjúsági célkitűzések megvalósítását tekinti céljának, alapvetően érdekképviseleti, szociális, kulturális céllal alakul meg. E cél érdekében felvállalja, hogy segíti a fiatal és ifjú korosztály helyi érdekeinek feltárását, közvetítését és képviseletét, szerepet vállal a szabadidő megszervezésében, oktatási és kulturális programok szervezésében. Célja az ezt igénylő és az arra rászoruló, hátrányos helyzetű fiatalok részére információk gyűjtése, tanácsadás nyújtása, továbbá az e kérdéskört tárgyaló, bemutató képzés, előadás szervezése, kiadványok megjelentetése és terjesztése. Az egyesület célja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, a közösségi tér biztosítása, közösségfejlesztés, továbbá az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése, valamint a fiatalok foglalkoztatásának segítése, esélyegyenlőség megteremtése.
2
Az egyesület kiemelt célja továbbá, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a tevékenységi területén működő mind több települési önkormányzattal együttműködjön, s ennek révén érje el, hogy képviselőit illesse meg az önkormányzatok tevékenységi körében a tanácskozási jog a képviselőtestületek és bizottságaik ülésein. Az egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-a szerinti, alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: - szociális tevékenység, családsegítés - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés - kulturális tevékenység - gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet. Az egyesület közhasznú tevékenységéből céljai szerint – tagjain kívül – a működési területén bárki részesedhet. III. Az egyesület vagyona és gazdálkodása Az egyesületi tagok az egyesület céljának megvalósításához szükséges vagyont az alábbiak szerint bocsátják az egyesület rendelkezésére: a./ b./ c./
egyesületi éves tagdíj, melynek mértéke jelenleg évi 1.200,-Ft, és amelynek összegét ezt követően minden évben a közgyűlés határozza meg határozatában, az egyesületi tagdíj körébe nem tartozó egyesületi támogatások, felajánlások, adományok, akár az egyesület tagjai, akár más kívülállók – jogi személyek vagy magánszemélyek – részéről, az egyesület – kizárólag céljai megvalósítása, gazdasági feltételei biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, ezt a gazdasági, vállalkozási tevékenységet azonban csak másodlagos jelleggel, közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathatja.
Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a teljesített vagyoni hozzájáruláson túlmenően saját vagyonukkal nem felelnek. A már teljesített vagyoni hozzájárulás, illetve minden, a közös célt szolgáló befizetés az egyesület tulajdonába kerül és az egyesület vagyonát képezi. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt kizárólag ezen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordíthatja. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés és az alapszabály rendelkezik. Ha a vagyon felhasználásáról ezek nem rendelkeznek, továbbá, ha az egyesület feloszlással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt közérdekű célra kell fordítani. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, melyet az elnökség előterjesztésére a közgyűlés fogad el. Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerint üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznú jelentést készíteni. A közhasznú jelentés elfogadása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A közhasznú szervezet köteles a közhasznú jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.
3
Az egyesület gazdálkodásának részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. IV. Tagsági viszony Az egyesület tagja lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, aki (amely): -
természetes személy tag esetén aki büntető ítélet hatálya alatt nem áll, a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és nem folyik ellene büntető eljárás,
-
az egyesület alapszabályát elfogadja, vállalja, hogy a célkitűzések megvalósítását tevékenységével támogatja,
-
az alapszabály és a közgyűlés által meghatározott tagdíj befizetési kötelezettségét teljesítette. Az egyesületi tagság, az egyesületbe való belépés, illetve kilépés önkéntes. Az egyesület pártoló tagja lehet az a magyar vagy külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni. Nem alapító tagok esetében a tagsági felvételi kérelmet az elnökséghez írásban kell benyújtani és abban a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az egyesület alapszabályát ismeri és azt magára nézve kötelezőnek fogadja el, továbbá vállalja az éves tagdíj megfizetését. A felvételről az elnökség a kérelem benyújtását követő elnökségi ülésen határoz, az elnökségi döntésről a kérelmezőt az elnökség írásban értesíti. A meghalt tag örökösét (a megszűnt tag jogutódját) az elnökségnek fel kell venni, ha az örökös az örökség megnyíltától számított 90 napon belül írásban az elnökség felé tagfelvételi kérelmét bejelenti és a IV. pontban foglaltaknak eleget tesz. A tagfelvételi kérelmek elbírálása az elnökség hatáskörébe tartozik. Az egyesület tagjait az elnökség a tagfelvételi könyvben tartja nyilván, név, lakcím, foglalkozás és a felvétel időpontjának feltüntetésével.
A tagsági viszony megszűnik, ha a: • tag meghal, cselekvőképességét elveszíti, korlátozottan cselekvőképessé válik, vagy jogutód nélkül megszűnik, • tag kilép, • tag az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség határozatainak kétszeri írásbeli felszólítás ellenére nem tesz eleget vagy az egyesület célját és alapszabályát súlyosan megszegi és ezért kizárják. A tag kilépését az elnökség határozatával veszi tudomásul. A kilépést írásban kell közölni az egyesület valamelyik tisztségviselőjével. A kizárás kérdésében a közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel határozatában dönt. A kizárásról a tagot az elnökség írásban értesíti.
hozott
A közgyűlés által meghatározott éves tagdíj két éven keresztül történő meg nem fizetése esetén, az elnökség kétszeri írásbeli felszólítást követő 15 nap elteltével zárhatja ki a közgyűlés az egyesület tagját. A tagsági jogviszony természetes személy tag esetén az elhalálozás napjával, jogi személy esetén jogutód nélküli megszűnése napjával, kilépés esetén az erre irányuló
4
nyilatkozat kézhezvételét követő 15. napon, kizárás esetén az erről szóló elnökségi határozat kézhezvételét követő 15. napon szűnik meg.
V. A tagok jogai és kötelességei 1./
Az egyesület tagja: a./ részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, b./ választhat és választható az egyesület szerveibe (jogi személy tag esetén képviselő útján), c./ minden kérdésben véleményt nyilváníthat a közgyűlésen, az elnökség felé észrevételeket tehet, d./ a közgyűlés és az elnökség valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutásától számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja, e/ az elnökség kizáró határozata ellen 15 napon belül jogorvoslattal élhet a közgyűlés felé, f./ az egyesület valamennyi iratába betekinthet.
2./
A tag köteles eleget tenni az alapszabályban és az elnökségi határozatokban meghatározott kötelezettségeinek, valamint tudásának és szakmai képzettségének megfelelően lehetőleg személyes közreműködéssel is segítenie kell az egyesület céljának elérését. Az egyesület tagja köteles a közgyűlés által megállapított éves tagdíj fizetésére. A jogi személy tagok jogaikat és kötelezettségeiket is a bejegyzett képviselőik útján teljesítik. VI. Az egyesület szervezete
Az egyesület szervei: - Közgyűlés - Elnökség - tisztségviselők - Felügyelő Bizottság. 1./
Közgyűlés: Az egyesület legfőbb döntést hozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint 50 %-a megjelent. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a meghívóban szereplő napirendi pontok tekintetében a – 8 napon belül – megismételt közgyűlés a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés időpontját és helyét az első alkalommal összehívott közgyűlés meghívójában kell feltüntetni. A megismételt közgyűlést ugyanarra a napra nem lehet összehívni. A közgyűlés határozatait – az ügyintéző és képviseleti szervek megválasztására is kiterjedően – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az alapszabály módosításához, tag kizárásához, és az egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához a tagok összessége kétharmadának
5
szavazata (minősített többség) kell. A közgyűlés az elnökség és a felügyelő bizottság tagjait, a tisztséviselőket titkos szavazással választja meg. Titkos szavazásról egyébként a közgyűlés külön határoz. Titkos szavazásról való határozathozatalra a tagok minimum 1/3-ának a kezdeményezésére kerülhet sor. A közgyűlésen minden szavazásra jogosult természetes és jogi személy tag egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlést az elnök hívja össze írásban. A meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 napnak kell lennie. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer, minden év május 20. napjáig össze kell hívni. A tagok 1/3-a írásban – az ok és a cél megjelölésével – kezdeményezheti a közgyűlés összehívását. Ha a megkeresés átvételétől számított 30 napon belül az elnök a közgyűlést nem hívja össze, a kezdeményező tagok a közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon összehívják, vagy a közgyűlés összehívása érdekében a törvényességi felügyeletet gyakorló szervet megkereshetik. Az elnök a közgyűlést köteles összehívni, ha azt legalább 2 elnökségi tag az ok és a cél megjelölésével indítványozza. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és a közgyűlés kezdetén megválasztott 2 tag hitelesíti. Az egyesület elnöke gondoskodik a közgyűlés döntéseinek Határozatok könyvében való nyilvántartásáról, amelyből ki kell tűnnie a határozathozatal időpontjának, a határozatok tartalmának, hatályának, a döntést támogatók és ellenzők számarányának. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: • • • • • • • •
az alapszabály megállapítása és módosítása, a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása, az elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása. az éves beszámoló elfogadása, az éves költségvetés megállapítása, elfogadása az éves tagdíj mértékének megállapítása a kizárás kérdésében hozott elnökségi határozat elleni jogorvoslat elbírálása közhasznúsági jelentés elfogadása.
A közgyűlés által választott tisztségviselők visszahívhatók. A visszahívást a Közgyűlés tagjainak 1/3-a kezdeményezheti. 2./
Elnökség: Az egyesületet 3 tagú elnökség irányítja. Az elnökség az egyesület képviseleti és ügyintéző szerve.
-
Az elnökség tagjai: az elnök, alelnök további 1 elnökségi tag. Az egyesület elnökségének tagjait a közgyűlés választja 4 naptári évi időtartamra, megbízatásuk korlátlan ideig meghosszabbítható. Az egyesület elnökének és
6
elnöksége tagjainak bárki megválasztható a tagok közül, akit legalább öt tag jelöl, a jelölést vállalja és aki összeférhetetlenségéről írásban nyilatkozik. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül, ill. a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Az egyesület elnöke egyben az egyesület képviselője. Az elnökség az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg és szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik. Az elnökség ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az elnök az elnökségi ülés helyét, időpontját és napirendjét tartalmazó meghívót írásban küldi el. A meghívó elküldése és az elnökségi ülés között legalább 15 napnak kell eltelnie. Az elnökségi ülések a tagok számára nyilvánosak. Az elnök az elnökségi ülést köteles összehívni, ha azt legalább 2 elnökségi tag az ok és a cél megjelölésével indítványozza. Az elnök az elnökségi ülést köteles – az indítvány megtételétől számított 30 napon belül - összehívni, ha azt a felügyelő bizottság indítványozza. A 30 napos határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha az elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnökségi ülés csak akkor határozatképes, ha azon a mindenkori elnök, alelnök és az elnökségi tag is jelen van. Ha az elnökség határozatképtelen, a meghívóban szereplő napirendi pontok tekintetében – 8 napon belül – megismételt elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon a mindenkori elnök és rajta kívül vagy az alelnök vagy az elnökségi tag jelen van. Ebben az esetben a döntések meghozatalához kettejük egyhangú szavazata szükséges. A határozatképtelenség miatt megismételt elnökségi ülés időpontját és helyét az első alkalommal összehívott közgyűlés meghívójában kell feltüntetni. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. A jegyzőkönyvet az ülés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és 2 elnökségi tag hitelesíti. -
Az elnökségi tagság megszűnik: a mandátum lejártával, írásbeli lemondás esetén az új elnökségi tag megválasztásával, visszahívással, tagsági viszony megszűnésével. Az elnökség hatáskörébe tartozik különösen: • • • •
a közgyűlés napirendjének előterjesztése, az éves költségvetés meghatározása, elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése, a közgyűlés határozatai végrehajtásának szervezése és biztosítása, az éves beszámoló elkészítése,
• • • 3./
7
az egyesület szervezeti és működési szabályzatának, valamint gazdálkodási szabályzatának megállapítása, módosítása, tagfelvételi kérelmek elbírálása, döntés tag kizárásáról. Tisztségviselők: az elnök, alelnök, elnökségi tagok Az egyesületet az elnök önállóan képviseli. Az elnök meghatározott feladatok elvégzésére 2 elnökségi tagot hatalmazhat meg. A meghatalmazottak kötelezettségvállalásához az elnök meghatalmazása mellett együttes aláírásuk szükséges. Az egyesület bankszámlája felett az elnök és egy elnökségi tag együttesen jogosult rendelkezni. Az elnök tevékenységéről a közgyűlésnek számol be.
• • • • •
Az elnök feladata különösen: képviseli az egyesületet jogi és magánszemélyek, továbbá hatóságok előtt, az egyesület nevében szerződéseket köthet és kötelezettségeket vállalhat, rendelkezik az egyesület bankszámlája felett, vezeti és irányítja a közgyűlés és az elnökség üléseit, összehívja a közgyűlést és az elnökségi ülést.
Az elnök és az elnökség tagjai feladataikat díjazás nélkül, társadalmi munkában látják el. A közgyűlés azonban a tisztségviselők részére tiszteletdíjat állapíthat meg. Az alelnök feladata az elnök tevékenységének segítése. Az elnök tartós akadályoztatása esetén (tartós betegség stb.) az alelnök a helyettesítésére jogosult személy. A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, ill. az annak jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 4./
Felügyelő bizottság Az egyesület működését és gazdálkodását három fős Felügyelő Bizottság ellenőrzi, amely egy elnökből és két tagból áll. A felügyelő bizottság az elnökségtől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság tagjait a közgyűlés választja meg négy naptári évre. A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztásához a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Felügyelő Bizottság működésére az elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
-
A Felügyelő Bizottság hatáskörébe tartozik különösen: ellenőrzi az egyesület gazdálkodását,
8
ellenőrzi az egyesület pénzügyeit, ellenőrzi az egyesületnek juttatott támogatások felhasználását, tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a közgyűlésen és az elnökségi üléseken.
-
Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, ill. könyvvizsgálója az a személy, aki az elnökség elnöke vagy tagja, az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll vagy az egyesület cél szerinti juttatásából részesül (kivéve ha jogszabály azt lehetővé teszi), ill. a fenti személyek hozzátartozója. VII. Egyesület megszűnése Az egyesület megszűnik, ha: •
feloszlását, vagy más egyesülettel való egyesülését a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel kimondja bíróság általi feloszlatással és megszűnésének kimondásával.
•
Az egyesület megszűnése esetén az egyesület megmaradó vagyonának felosztásáról a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel határoz. Érvényes közgyűlési határozat hiányában a vagyont - a megszűnéskor fennálló tagsági viszonyra tekintettel – egyenlő arányban kell felosztani. Amennyiben a megszűnés évében valamely tag az egyesületi tagdíjon felül külön vagyoni hozzájárulást teljesített, az esetleges tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyonból először a többletet teljesítő tag többletbefizetését kell teljesíteni, majd ezután kell a fennmaradó vagyont a tagok között egyenlő arányban megosztani. Az egyesületi vagyon tényleges felosztására a bírósági nyilvántartásból történő törlés időpontját követő 15 napon belül kerülhet sor. VIII. Egyéb rendelkezések 1./
Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
2./
Az alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében a Ptk. és az 1989. évi II. törvény rendelkezései az irányadók.
Szentendre, 2004. szeptember 7. napján. …………………………………….. elnök
…………………………………….. jkv-vezető
…………………………………… hitelesítő
…………………………………. hitelesítő
Záradék: A fenti alapszabályt a közgyűlés 2004. szeptember 7. napján elfogadta. ………………………………….
9
elnรถk