1. melléklet
A fontosabb légszennyezőanyagok egészségügyi hatásai A szén-monoxid (CO) elsősorban a vér oxigénszállító hemoglobin molekuláját és az idegrendszert támadja. Jelentősen rontja az oxigénszállítást a tüdőből a szövetekhez, ami szív-érrendszeri problémát is okozhat. Hatására egyre több hemoglobin molekula alakul át szénmonoxid-hemoglobinná, ami az idegrendszer és a szívizomzat oxigénhiányához vezet. Nagyobb koncentráció hosszan tartó belégzése fejfájást, szédülést, idegrendszeri panaszokat okozhat. A CO a kipufogó-gázok a korszerűtlen tüzeléstechnikák és az ebből adó dó tö kéletlen égés miatt lehet magas koncentrációban a levegőben. A nitrogénoxidok (NOX) napos időben (nyáron) nagymértékben hozzá járulnak a fotokémiai szmog keletkezéséhez. A kutatások szerint a nyálkahártyához kötődve helyileg fejthetnek ki izgató, irritáló hatást, növelik a légúti reakció készséget, mellyel erősítik a belélegzett allergének hatását, súlyosbítják az asztmások állapotát, és rontják a légúti védekezőképességet. Hatásuk van a vérképző rendszerre is. Bár a nitrogén-monoxid (NO) relatíve alacsony toxicitású, a hemoglobinhoz kötődve rontja a vér oxigén szállító kapacitását. A nitrogén-dioxid (NO 2) ezzel szemben jóval toxikusabb, hatására csökken a tüdőfunkció és emelkedik a légzőszervi betegségek száma. (Megjegyzendő, hogy a nitrogén-monoxid igen reakció képes, nagyon hamar átalakul nitrogén-dioxiddá.) A NO2 a közlekedésből eredő szennyeződések jelzőanyaga (a fűtés során a levegőbe kerülő mennyisége elhanyagolható), ezért koncentrációja a levegőben a fűtési és fűtési szezonon kívüli időszakban közel azonos. A talajközeli ózon (O3) a fotokémiai szmog egyik alkotó eleme. Akut expozíciója izgatja a nyálkahártyát, a tüdőszöveteket, gyulladásos és gázcsere zavarok miatt jelentős tüdőfunkció romlást eredményez, mely elősegíti a tüdőtumor kialakulását. Még a rövid expozíció is köhögést, légcsőfájdalmat, növekvő nyák kiválasztást, mellkasi nyomásérzést, ill. más fotokémiai oxidánsokkal kombinálva szem irritációt is okoz.
A szilárd részecskék (szálló és ülepedő por) ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját. Toxikus anyagok kötődhetnek hozzájuk (pl. kipufogó gázból származó rákkeltő szénhidrogének, toxikus fémek). A policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) (a leggyakoribb és a legnagyobb mennyiségben a benz(a)pirén fordul elő) igazoltan mutagén és karcinogén vegyületek, több munkaegészségügyi vizsgálat kapcsolatba hozta a bőr, illetve tüdő daganatok emelkedő gyakoriságával. A PAH-ok megtalálhatóak a kipufogó gázokban, mennyiségük a járműmotorok üzemelési feltételeitől és az üzemanyag minőségétől függ (főleg a dieselben van). Kis reakció készségük miatt nem bomlanak le, jellemzően kiülepenek és a talajba, majd a növényekbe és közvetítésükkel az állatokba kerülnek. A kéndioxid (SO2) önmagában súlyos hörgő szűkületet, kémiai hörgő-és légcsőgyulladást, hosszú expozíciót követően, pedig krónikus légcsőgyulladást okoz. Ezen mechanizmusok alapján bizonyítottan növeli a légzőszervi betegségek és légzőszervi elégtelenségek számát, s végső soron emeli a halálozásokat. A nehézfémek közül az ólom (Pb) a vérben található enzimek működését befolyásolja, vérszegénységet ill. viselkedési zavarokat okozhat. A kadmium és higany elsősorban vesekárosodásokat okoz. A biológiai légszennyező anyagok (parlagfű, üröm, pázsitfüvek pollenje stb.) allergiás reakciókat váltanak ki az emberi szervezetben, melynek fő megnyilvánulási formája a szemgyulladás, allergiás szénanátha és különböző súlyosságú légcső-, és hörgő gyulladások, súlyos esetben légúti asztma.
2. melléklet
A fontosabb vízszennyezőanyagok egészségügyi hatásai A ivóvíz minőségének jelentős szerepe van a nem fertőző betegségek kialakulásban. A víz keménysége hatással lehet az emberi egészségre. A túlzottan lágy vízzel ellátott területeken az egyes szív-érrendszeri megbetegedések (szívinfarktusok) gyakorisága nagyobb, amelyért elsősorban a víz alacsony magnézium tartalma felelős. Feltételezések szerint a víz magas keménysége hozzá járul az epe és vesekőképződésekhez.
fokozza az ellenálló képességet. A magas arzéntartalmú víz fogyasztása bőrtünetekkel jár, mint a tenyér és talp bőrének fokozott hámlása, a lábszár bőrének barna elszíneződése. Hajritkulás, májduzzanat is előfordul, illetve gyermekeknél fogazat-, bőrelszíneződést, gyakori légcső-és hörgőhurutot észleltek. Az erek elzáródását is okozhatja, illetve tartós fogyasztása bőrrák kialakulásához is vezethet. Az ivóvíz arzéntartalmának határértéke 10 µg/l.
A jód (I) a szervezet számára fontos nyomelem, melynek hiányában például terhes anyák esetében gyakoribb a koraszülés, ill. a spontán abortusz. Gyermekeknél hiányállapotban a testi és szellemi fejlődésben történő elmaradás és a pajzsmirigy kötőszövetes megnagyobbodása következik be /golyva/. Felnőtteknél hiánya a pajzsmirigy megnagyobbodás mellett, elhízást, fáradékonyságot, fejfájást, hajhullást, izom és izületi fájdalmakat okoz. A magas jódtartalom a pajzsmirigy betegségek előfordulási kockázatát növeli.
Bár természetes körülmények között is előfordul nitrát (NO3-) a talajvizekben, általában mégis az emberi tevékenység következtében dúsul fel (pl.: műtrágyázás). Bizonyos körülmények között a nitrát egy része nitritté alakul, és felszívódva a vér hemoglobinjának egy részét átalakítja /methemoglobinné/, s oxigénszállításra alkalmatlanná teszi. Ez akár halálos kimenetelű légzőszervi és idegrendszeri károsodáshoz is vezethet. Jelenléte elsősorban a csecsemőkre jelent veszélyt. Gátolja a magzat fejlődését, testi és szellemi elmaradást okoz és felerősítheti a jódhiányt. A nitrátból az emésztőrendszerben keletkező nitrit a táplálékban lévő szekunder aminokkal együtt daganatkeltő hatású nitrozamint képezhet.
A fluor (F) fontos szerepet játszik a szervezet kalcium anyagcseréjében, a csontok és a fogazat megfelelő fejlődésében. Hiányában a fogzománc ellenálló képessége kisebb lesz, s nő a fogszuvasodás valószínűsége. A hazai ivóvizek általában az ideális fluorid-koncentrációnál (1 mg/l) kevesebb fluoridot tartalmaznak. Ugyanakkor a magasabb fluortartalom is egészségkárosító: 2 mg/l feletti fluorkoncentráció rendszeres fogyasztása következtében foltos fogzománc alakul ki, zománcszétesés következhet be és a csontrendszer is, károsodhat. A fluor golyvakeltő anyag. Az arzén (As) a májban, a vesében és a bőrben halmozódik fel, s csak egy része ürül ki a szervezetből. Kis mennyiségben serkenti a vérképződést, a növekedést és
Magyarországon az ivóvizek szerves klór tartalmának vizsgálata 2002-től kezdődött. A kismolekulájú szerves klórvegyületek közül a haloformok vagy trihalometánok (pl. kloroform) elsősorban klórozási melléktermékként fordulhatnak elő az ivóvízben. Közülük számosat daganatkeltőnek tartanak. A rosszul polimerizált PVC csövekből kioldódó vinil-klorid, és a fáradt olaj benzpirén tartalma szintén rákkeltő. Különösen aggasztó, hogy egyes nehezen lebomló gyógyszermaradványok (pl. a gyulladáscsökkentő szereké) már az ivóvizet adó rétegekbe is bekerültek hazánkban.
3. melléklet A felszíni és felszín alatti vizek minősége, mennyisége és hasznosítása A Sztelin-patak és a Vasúti villasori- (Harkály-) tó fizikai és kémiai vízminősége (2004. ősze, 2004. november 28.; Dukay I. mérései alapján)
N- és P-formák az oxigéntelítettség tükrében a Bükköspatakon
1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 0,50
A Vasúti villasori-tó fizikai vízminősége 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 léghőmérs. (C°)
0,40 0,30 0,20
vízhőmérs. (C°)
A befolyónál
0,10 0,00 Anna-völgy
Anna-völgyi
Anna-völgy
(híd)
mellékág
(MH-üdülő
Pilis u.
József A. u. (híd
Szegedi u.
alatt 20 m-re)
oldott oxigén (mg/l)
oxigéntelít . (%/10)
pH
A kivezető árok kitorkollása alatt 5 m-rel
A Vasúti villasori-tó tápanyag-háztartása
Torkolat (közúti híd alatt)
alatt)
oxigéntelítettség (%/100) ammónium (mg/l)
nitrit (mg/l) foszfát (mg/l)
1,20 1,10 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 nitrát (mg/l/10)
A befolyónál
nitrit (mg/l)
ammónium (mg/l)
foszfát (mg/l)
A kivezető árok kitorkollása alatt 5 m-rel
4. melléklet A felszíni és felszín alatti vizek minősége, mennyisége és hasznosítása A Bükkös-patak fizikai és kémiai vízminősége 2004. november 28-án (Dukay I. mérései alapján)
A Bükkös-patak oxigén koncentrációjának változása
A Bükkös-patak nitrát koncentrációja
oldott oxigén (mg/l)
11,0 10,5 mg/l 10,0
Annavölgy (híd)
Torkolat (közúti híd alatt)
Szegedi u.
József A. u. (híd alatt
Annavölgy (MH-
Annavölgyi mellékág
Annavölgy (híd)
9,0
Pilis u.
9,5
11,0 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 Annavölgyi mellékág
Annavölgy (MHüdülő alatt)
Pilis u.
N- és P-formák az oxigéntelítettség tükrében a Bükköspatakon oxigéntelítettség (%/100)
A Bükkös-patak vize kémhatásának változása
9,0
1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 at t)
u.
al íd
ed i
zú ti h
(k ö
m
Sz eg la t
To rk o
(h íd u.
-r e)
u. li s al at t
H (M
lg y
avö
20
at t)
Pi
el im
al
(h í lg y
lg y
avö
avö
Szegedi Torkolat u. (közúti híd alatt)
An n
József A. u. (híd alatt 20 m-re)
An n
Pilis u.
An n
AnnaAnnavölgyi völgy mellékág (MH-üdülő alatt)
lé ká g
d)
6,0
A.
6,5
ammónium (mg/l)
se f
7,0
ül ő
pH 7,5
nitrit (mg/l)
-ü d
8,0
Jó z
8,5
Annavölgy (híd)
József A. Szegedi Torkolat u. (híd u. (közúti alatt 20 híd alatt) m-re)
A Bükkös-patak fizikai és kémiai vízminősége 2004. november 28-án (Dukay I. mérései alapján) (folytatás)
foszfát (mg/l)
A Bükkös-patak vizének keménysége
24 ,0
22 ,0
20 ,0
18 ,0
16 ,0
14 ,0
12 ,0
10 ,0
8,0
6,0
Annavölgy (híd)
AnnaAnnavölgyi völgy mellékág (MH-üdülő al.) összes keménység (nK°)
Pilis u.
József A. u. (híd alatt 20 m-re)
Szegedi Torkolat u. (közúti híd alatt)
karbonát keménység (nK°)
5. melléklet A felszíni és felszín alatti vizek minősége, mennyisége és hasznosítása A Dera-patak fizikai és kémiai vízminősége 2004. november 28-án (Dukay I. mérései alapján)
A Dera-patak tápanyag-háztartásának alakulása
A Dera-patak kémhatásának alakulása ammónium (mg/l)
3,5
8,6
3,0
foszfát (mg/l)
2,5 2,0
8,4 8,2
pH
8,0 nitrát (mg/l/10)
1,5 1,0 0,5
nitrit (mg/l)
7,6 7,4 7,2
rk ol
7,0
e
(t o
Psztl felett Psztl alatt
Sz t
Po m áz
al
at )
at t
t le t fe
al a tl
Cs ob án ka
Ps z
Ps z
tl
fe le t
t
tt
0,0
7,8
A Dera-patak hő- és oxigén-háztartásának alakulása
14,0
Csobánka felett
Pomáz alatt
Szte (torkolat)
A Dera-patak vizének keménysége
40,0
12,0
léghőmérséklet (C°)
10,0
35,0 30,0 25,0
vízhőmérséklet (C°)
8,0 6,0
oldott oxigéntart. (mg/l)
4,0
20,0 15,0 10,0 5,0 0,0
2,0
oxigéntelítettség (%/10)
0,0 Psztl felett
Psztl alatt Csobánka felett
Pomáz alatt
Szte (torkolat)
Psztl felett
Psztl alatt
összes keménység (nK°)
Csobánka felett
Pomáz alatt
Szte (torkolat)
karbonát keménység (nK°)