Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégia 2006. by Szentendre NET

DUMTSA JENŐ VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA „Szeretett Magyar hazánk minden törvényhatósága, minden városa és községe, minden egyes polgára hazafias érzülettel elődeink szellemében eljárand, biztosítva van drága hazánk jövője.” (Dumtsa Jenő)

készítette: dr. Dietz Ferenc polgármester

2006

Tartalomjegyzék Előszó................................................................................................................................4 I. „Zöld-város”................................................................................................................5 1.) Szennyvíz-csatornázás.............................................................................................6 2.) Hulladékszállítás......................................................................................................7 3.) Patakok karbantartása, tisztítása..............................................................................8 4.) Levegőminőség javítása...........................................................................................9 5.) Belterületi zöldfelület arányának növelése...............................................................9 6.) Bányatavak sportrekreációja …..............................................................................10 7.) Hagyományos építészeti stílusok és utcaképek megőrzése, védelme.....................10 8.) Közlekedés környezeti terhelésének csökkentése, a környezetbarát közlekedés részarányának növelése................................................................................................12 9.) Energiafelhasználás csökkentése, energiahatékonyság növelése............................14 10.) Környezeti szemléletmód változásának programja...............................................14 11.) Új köztemető.........................................................................................................15 12.) Panelrehabilitáció..................................................................................................15 13.) Duna-parti töltés megújítása..................................................................................16 II. „Okos-város”................................................................................................................17 1.) Tanácsadó testületekbe civilek bevonása.................................................................18 2.) Összehangolt munka a felettes szervekkel...............................................................18 3.) Vállalkozói park........................................................................................................19 4.)”Iskola-város” szemlélet mód erősítése.....................................................................19 5.)”Szentendreiség” hangsúlyozása a nevelésben..........................................................20 6.) Pályázati lehetőségek kihasználása...........................................................................20 7.) Esélyegyenlőségi terv kidolgozása............................................................................21 8.) Városunk összehangolt fejlesztése............................................................................21 9.) Szabályozási terv újragondolása...............................................................................22 10.) Politika-mentes, városért együttműködni képes testület.........................................22 III. „Kulturált-város”.........................................................................................................23 1.) Szentendrei Közművelődési, kulturális és Városmarketing Kht létrehozása......................................................................................................................24 2.) „Városi házirend” megalkotása.................................................................................24 3.) Ulcisia Castra szentendrei, római kori tábor feltárása és rekonstrukciója................25 4.) Malom Művészeti Negyed létrehozása.....................................................................25 5.) „Belváros Kapu Projekt”...........................................................................................26 6.) Pap-szigeti gyógyszállók és termálfürdő...................................................................26 7.) Templomdomb, mint kulturális örökség felújítása....................................................27 8.) „Civil-ház”.................................................................................................................27 9.) Állandó helytörténeti kiállítás...................................................................................28 10.) Turizmus fejlesztése................................................................................................28 10.) Szakorvosi rendelőintézet megújítása.....................................................................29 11.) Szociális védőháló megújítása................................................................................30 12.) Egészségügyi ellátás javítása, szűrővizsgálatok körének bővítése.........................31 2

13.) Máltai típusú játszótér és házak..............................................................................32 14.) Hajléktalan szálló bővítése.....................................................................................32 15.) Közmunkaprogram folytatása.................................................................................32 IV. Fiatal-város”..................................................................................................................34 1.) Hivatal átszervezése..................................................................................................35 2.) Hivatali működés hatékonyságának fokozása, ügyfélbarát szemléletmód erősítésének eszközei:..........................................................................................................................36 3.) PEH létrehozása.........................................................................................................36 4.) elektronikus ügyintézés..............................................................................................37 5.) Kistérségi települések jegyzőinek „jegyzői klubja”...................................................37 6.) színes, változatos, folyamatosan megújuló honlap....................................................38 7.) SZEVI …...................................................................................................................38 8.) Sport-koncepció megalkotása....................................................................................39 9.) Közbiztonsági program..............................................................................................40 10.) Fiatalok összefogása.................................................................................................40 11.) Korszerű költségvetés..............................................................................................41 V. „Együttműködő város”.................................................................................................43 1.)Kistérségi szintű belső ellenőri feladatok ellátásának magas színvonalra emelése.....44 2.) Egészségügyi szakellátás kistérségi szintű ellátásának erősítése................................44 3.) e-közigazgatás.............................................................................................................44 4.) Közterület-felügyelet kistérségi szinten......................................................................46 5.) Szociális alapszolgáltatások kistérségi szintre emelése..............................................46 6.) Kultúra, oktatás területén való közös fellépés, közös ünnepek szervezése.................47 Utószó: Mi lehetne Szentendre?........................................................................................50

Előszó: Mi jut eszünkbe Szentendréről? Mindenkinek mást és mást jelenthet. Valakinek az otthona, valakinek megélhetést és munkahelyet nyújt, valaki csupán ellátogat ide megnézni a látványosságokat. Azonban abban bizonyára legtöbben hasonlóan gondolkodunk, hogy egy kiemelt, és különleges adottságokkal rendelkező duna-parti városról van szó, ahol mindenki megtalálhatja a számára megfelelő elfoglaltságot. Éppen ezért kell odafigyelnünk városunkra, hiszen az értékeit nem csupán megőrizni, hanem kiaknázni, fejleszteni kell, hogy még több lehetőség teremtődjön, még színesebb városunk legyen, és ezáltal minden korosztály számára vonzóvá váljon. A jövő útja, egy dinamikusan fejlődő, kreatív szellemű város megteremtése, mely nem csupán önmagában működőképes, hanem együtt „lélegzik” a környező településekkel. Szükséges egy jól átgondolt több szintet felölelő, de egymással szerves egységet alkotó városfejlesztési stratégia megfogalmazása. „Zöld”, „okos”, „kulturált”, „fiatal”, „együttműködő” város! A város fejlődésének kijelölt útját, az említett öt szlogen hűen tükrözi. E témakörök köré csoportosítva, azon állomások tekinthetőek röviden át, melyek megvalósulását kiemelten fontosnak tart az Önkormányzat. Egy város életében elengedhetetlenül fontos, hogy zöld felületei bővüljenek, parkjai, fái karbantartva legyenek, és ezzel szoros összefüggésben a környezetvédelmi kérdések megoldása is felmerül. Nem mehetünk el a nagyobb fejlesztési, beruházási konstrukciók megvalósítása mellett sem szó nélkül, ld.: kerékpárút, gát, csatornázás, vállalkozói park létesítése. A fejlődés útja azonban elképzelhetetlen egy megfelelő, jól szervezett apparátus nélkül, akik megfelelő szakértelemmel, külső szervek, hatóságok bevonásával, más településekkel hatékonyan együtt tudnak működni. A város több fórumot is kialakított a város lakóival való konzultációnak. A Művészeti Tanács, a városrészi egyesületek összejövetelei, az egyesületekkel való megbeszélések a költségvetés készítése előtt, a különböző ügyekben szervezett lakossági egyeztetések, lakossági fórumok a jobb döntések lehetőségét teremtették meg. Nem csupán a Hivatal és a lakosság közötti kommunikáció megteremtése a cél, hanem kiszélesíteni a települések közötti – kistérségi szintű - kommunikációra is. Az egyik legfontosabb feladat tehát, a régió egységének megteremtése, hiszen az európai uniós pályázatok is a kistérségi szintet célozzák meg elsősorban. Egy régióban gondolkodó világban – a helyi sajátosságok, és autonómia megtartása mellett – a kistérség nyújtotta lehetőségeket ki kell aknáznunk. A bizalmi elv érvényesülése, a város érdekeinek szem előtt tartása az alapja a város fejlődésének.

I. „Zöld város”

„Tudjátok, merre van Szentendre? Ez a kis város a Duna jobb partján fekszik, Buda, Visegrád és Esztergom között ... Gyönyörű táj! A városka előtt a Kis-Duna, szemünk előtt termékeny falvakkal teleszórt sziget: azon túl a Nagy-Duna, amott egy római kőhíd maradványai. A városka mögött és bal oldalán csupa szőlőskert, meg gyönyörű hegyek ... Aztán az a szép völgy Szentendre, Pomáz és Buda között, mint valami óriás amfiteátrum ... Gyönyörű táj, gazdagság, jó bor, pompás víz. Akarsz ennél többet?” (Ignjatovics Jakov)

A környezetvédelem mindig olyan kiemelt, és központi feladat, amelyet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Országos és EU szintű szintű környezetvédelmi programok keretében, minden település – térség – igyekszik az országos irányvonalat is szem előtt tartva, megfogalmazni saját, helyi adottságait is figyelembe vevő környezetvédelmi programját, stratégiáját. A település környezetének megóvása nagyon összetett feladat. Nem csupán a környezetvédelem tartozik ide, hanem számos olyan terület, mely közvetve befolyásolni tudja a környezetünket. Éppen ezért ebben a fejezetben nem csupán a szorosan vett környezetvédelmi célkitűzéseket kell sorba venni, hanem a környezetünket befolyásolni képes egyéb feladatokat is. Ilyen pl.: az új köztemető, a közlekedés környezeti hatásainak csökkentése, tehermentesítő út létesítése, vagy akár azon emberek lakókörnyezetének jobbítása, fejlesztése, akik paneltársasházban élnek (ld.: panel-program). Az ember és a természeti környezet közötti egyensúlyt harmonikus viszonyuk teremtette meg. Az ember bőven vett a természet terített asztaláról, ám igyekezett is fogyasztását pótolni, alkalmat adni és engedni az élővilágnak a regenerálódásra. Ezt az egyensúlyt kell közelítenünk.

Szentendre városában megvalósuló „zöld-projektek”, zöldfelületeket fejlesztő stratégiák, melyek a környezetvédelmi-program részterületeit képezik: 1.) Szennyvíz-csatornázás: Szentendre városfejlesztési stratégiái közül kiemelt szerepet játszik a szennyvízcsatornázás. Ennek jegyében az Önkormányzat által elfogadott „környezetbarát beruházások” vezérpojekt elemeként is megfogalmazásra került ezen terület fejlesztése, a projekt megvalósításához pályázati úton források elnyerése. A város céljai között szerepel a közműfejlesztés is. Városunk súlyos hátránya, hogy közel 3500 háztartás nem csatlakozik csatornahálózathoz és ezen háztartások jelentős része nem zárt rendszerű szennyvíztárolót használ, veszélyeztetve ezzel Szentendre patakjainak, talajvizének minőségét és közvetve a főváros ivóvízbázisát is. Elsődleges feladat tehát a már folyamatban lévő- szennyvízcsatorna kiépítése, további fejlesztése a „hegyvidéki részeken”, illetve fontos, hogy újabb területek is bevonásra kerüljenek a csapadékvíz elvezető rendszerbe (pl: Szentlászló út, Kálvária út, Sztaravodai út,). –

Továbbá megoldásra vár a Pannónia telep csapadékvíz elvezetése, mivel mély fekvésű terület, így zárt rendszerű csapadék csatorna hálózat megtervezése és kiépítése szükséges.

–

A belvárosban rövid-és hosszú távú célként szerepel, hogy a szennyvíz és csapadékvíz rendszer szétválasztásra kerüljön. Környezetbarát-beruházások között szerepel a csatornázás, szennyvíztisztítás: Pismány, Szarvashegy, Petyina, Tyúkösdűlő, Boldogtanya területeken. Szintén a környezetbarát beruházás címszó alatt kell kiemelni a csapadékvíz elvezetését (felszíni errózió, földcsuszamlás megakadályozásával), térségi szennyvíztisztító telep korszerűsítését (lefedés), valamint a VSZ Zrt új kihelyezett zöld hulladék-kezelő komposztáló telepét.

–

A „Környezetbarát beruházások (csatornázás, szennyvíztisztítás)” projekt célja Pilisszentlászló és Szentendre északi, észak-nyugati területének (Pismány, Szarvashegy, Tyukos-dűlő, Petyina, Boldogtanya településrészek) szennyvízcsatornázása, valamint a két település csapadékvíz elvezetésének megoldása. A két település közös szennyvízcsatorna beruházásának műszaki-gazdasági előnyei: 1. A szentendrei szennyvíztisztító telep szabad kapacitása fokozatosan csökken. A jobb kihasználtság csökkentheti a fajlagos költségeket, ami a szennyvízdíjban is megnyilvánulhat. 2. Egy időben, és így olcsóbban megvalósulhat e környezetvédelmi fejlesztés. 3. Szentendrén és Pilisszentlászlón is a Duna Menti Regionális Vízmű Rt. a víziközmű szolgáltató. 4. Szentendre belvárosában lévő egyesített rendszerű csatornahálózat szétválasztásával megoldódhat a belvárosi csatornák kapacitáshiánya, ami esőzés idején jelenleg jelentkezik és a turisztikailag kiemelt területek gyakori elöntésével jár. Szentendre Város Önkormányzata a város középső és északi területének csatornázását több ütemben végezte el, ill. tervezte a korábbi támogatási rendszerek miatt. A nagyprojekt részét képező Pismány városrész szennyvízcsatornázása I. ütem már elkészült. Pilisszentlászló szennyvízcsatornázásának tanulmányterve szinten elkészült. A további városrészek terveit még el kell készíteni. A Pismány külső részének és Szarvashegyi fejlesztési ütem összeköthető a Pilisszentlászló szennyvízelvezető kiépítésével. 6

–

A teljesítendő célok között szerepel a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége 100 %-os arányban, mely a cikluson túlmutató feladat, azonban az elkövetkező 4 évben is sok feladatot jelent számunkra. A vízminőség és talajvédelmi program, valamint a vízgazdálkodási program keretében szükséges megvalósítani a szennyvíz-csatornahálózat bővítését, és a rácsatlakozások ösztönzését a talajterhelési díjról szóló rendeletben meghatározottak által. Mivel a talaj helyenként biológiai és kémiai szennyezőktől terhelt, ezért fontos a szennyezőforrások felszámolása, bolygatott területek rendbetétele, valamint a további szennyezések lehetőségének megelőzése. A település felszíni vizeinek terheltsége miatt fontos az illegális szennyvízbevezetések fokozott ellenőrzése, szankcionálása, illetve a csatornahálózatra történő rákötések megvalósulásával a szennyező közműpótlók fokozatos felszámolása.

2.)Hulladékszállítás: Egyre égetőbb probléma a megfelelő szintű, minőségű hulladékgazdálkodás ellátása. Az önkormányzat által elfogadott „környezetbarát beruházások” vezérprojekt másik részelemeként került meghatározásra a hulladékgazdálkodás gazdaságosabbá, hatékonyabbá, és környezetbaráttá tételének irányvonala. Az ellátás formáját átgondolva, a hulladékszállítás kérdését kistérségi szinten lehetne a leghatékonyabban megoldani, lehetőleg a VSZ Zrt. mint üzemeltető bevonásával. A Duna-Vértes hulladékgazdálkodási társulás tagja a kistérség minden önkormányzata. Az együttműködés feltételeit, lehetőségeit kistérségi szinten is elő kell segíteni, és a szükséges változást a környezeti terhelés szintjén csak így érhetjük el. –

Cél a hulladékok, illetve a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének csökkentése, komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakításával a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével az egy főre jutó hulladék mennyisége ne emelkedjen, illetve a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége növekedjen.

–

A hulladékgazdálkodási program keretén belül elsődleges cél a szemléletformálás a hulladék mennyiségének csökkentése, a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése, népszerűsítése területén. Ezen célkitűzés megvalósításának eszköze lehet a korszerű hulladékgazdálkodási ismeretek bemutatása: a lakosság, valamint a vállalkozások és a döntéshozók tájékoztatása. A lakosság érdekeltté tétele a szelektív hulladékgyűjtésben, tájékoztató anyagok készítése (szórólap, újságcikk, honlap stb. útján)

–

A szelektív hulladékgyűjtés elindítását az önkormányzat intézményeiben is meg kell valósítani, különös tekintettel az oktatási intézményekre.

–

Annak érdekében, hogy a szelektív hulladékgyűjtés általánossá és elterjedté váljon az egész településen, újabb gyűjtőszigetek kijelölése és létrehozása szükséges, illetve egyéb módon kell a szelektív hulladékgyűjtést ösztönözni.

–

A kommunális eredetű zöld-hulladék fokozottabb hasznosítása érdekében ún.: „Térségi Komposztáló-telep” létrehozását tartjuk fontosnak. Így a zöldfelületek kialakítása során 7

(fásítás, füvesítés) felhasználható a komposztált zöld-hulladék. –

Mivel a településen több illegális hulladék-lerakó is van, melyek szennyezik a talajt és a vizeket, demoralizálják a hulladékelhelyezési rendszert, ezért cél a tiszta környezet létrehozása, a nagyobb hulladékelhelyezési fegyelem kialakítása, a szennyezés megelőzése, melyet az illegális szemétlerakás megakadályozásával (pl: tiltó-táblák elhelyezése, fokozott ellenőrzés, illetve szankcionálás) érhetünk el. Előzetesen szükséges az illegális hulladéklerakók felmérését elvégezni, melynek elősegítése érdekében célszerű a „Tájsebészet” elnevezésű országos programhoz csatlakoznunk, melynek tagjaként hatékonyabban tudjuk a fentieket megvalósítani.

–

A veszélyes hulladék külön gyűjtése érdekében segíteni kell a lakossági veszélyes hulladékgyűjtési akciók szervezését. Szintén a veszélyes hulladék gyűjtésére szolgálnának a kihelyezendő szárazelem gyűjtőtartályok akár az iskolákban, közintézményeinkben is.

–

Amennyiben igény van a lakosság részéről a kutyaürülék közterületeinken történő összegyűjtésére, úgy célszerű lehet speciális „kutyaürülék” gyűjtésére alkalmas edényzet kihelyezése is. Azonban mindemellett a tisztább környezet elérése érdekében a lakosság folyamatos tájékoztatása, ellenőrzése, szankciók alkalmazása is elengedhetetlen az edényzet használatára vonatkozó szabályok betartatása érdekében.

–

Fentebb már említésre került, hogy a zöld-hulladék hasznosítása fontos, ezért kerti komposztálok kialakítására kell ösztönözni a lakosságot, a lerakóba kerülő kommunális hulladék mennyiségének csökkentése érdekében, melyet a fizetendő díjban is érvényesíteni kell.

3.)Patakok karbantartása, tisztítása A ciklus-program egyik részét képező környezetvédelem egyik részterülete a folyó vizek, tavak, medrek karbantartása, élővilágának megőrzése, és a természeti állapotok megóvása. –

A vízfolyások és árterületek élővilága az emberi hatások miatt egyes szakaszokon szegényes, ezért fontos a vizek élővilágának javítása patakrevitalizáció, mocsárrehabilitáció (eredeti mederviszonyok és part menti területek helyreállítása az ár- és belvízvédelmi előírások figyelembe vétele) útján.

–

A természeti értékek egyre nagyobb pusztulása, a gyomosodás, vizes élőhelyek állapotromlásának megakadályozása érdekében fontos a természet közeli állapotok visszaállítása a vizes élőhelyek védelme, a vízminőség javítása, és az árvízi veszélyeztetettség csökkentése. Ez a települést érintő patakok és mellékágaik fenntartható kezelésével, rehabilitációjával érhető el.

–

Fenntartható vízgazdálkodás: a környezetvédelmi célkitűzések között szerepel az ökológiai szemléletű, fenntartható vízgazdálkodás elősegítése, a felszíni és a felszín alatti vizek terhelésének csökkentése, a felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai minőségének javítása, az előírt kötelező szabványokhoz igazítása. Ezt a szemléletmódot általánossá kell tenni a város életében, mivel a megfelelő minőségű vízellátás biztosítása, vízgazdálkodás folytatása egyik alapfeladata az önkormányzatnak.

Az eddigi sikeres civil kezdeményezések folytatása és támogatása mellett nagy figyelmet kell fordítani a folyó melletti ipari és kommunális terhelés csökkentésére, az önkormányzat hatósági ellenőrzésének és tulajdonosi felelősségének növelésére.

4.)Levegőminőség javítása Nagyon fontos eleme a környezetvédelemnek a levegőminőség javítása. Fontos ez azért is, mert a felgyorsuló infrastruktúrális fejlődés hatásaként a levegőszennyeződés problémája is felerősödik. Ahhoz, hogy az infrastruktúra fejlődésével is lépést tartva, de annak negatív hatásait visszaszorítva tudjon a város továbbfejlődni, szükséges ezen terület tervszerű átgondolása, és fejlesztése az alábbiak szerint: –

–

– –

A levegőminőség javítása a zöldhulladék égetés által okozott levegő-terhelésének csökkentésével érhető el hatékonyan: Cél, hogy a komposztált zöldhulladék aránya érje el legalább az 50 %-ot. Fontos a levegő szennyezettségének folyamatos figyelemmel kísérése, illetve a levegőszennyezettség rendszeres térségi mérése is (hatósági és iskolai mérések által). Annak érdekében, hogy a lakosság is bevonásra kerüljön a levegő minőségének javításába, szükséges tájékoztatni a lakókat a levegő minőségéről és közegészségügyi hatásairól. Mivel a közlekedési eredetű levegőszennyezettség a legjelentősebb összetevő, ezért a káros hatások mérséklése érdekében a mezővédő erdősávok, út menti fasorok, zöldterületek kialakítása, karbantartása , illetve a város legnagyobb terhelésű útjának, a 11-es főút városon át vezető szakaszának tehermentesítése szükséges. A gazdasági területek körül (ipar-területek) a jelentős mértékű porterhelés csökkentése érdekében „zöld gyűrű” telepítése szükséges. A sárfelhordás miatt a száraz időszakban a levegő porterheltsége magas, így a burkolattal ellátott és a földutak találkozásánál „sárrázók” telepítése célszerű.

5.)Belterületi zöldfelület arányának növelése: A közterületi zöldfelületek aránya alacsony, melynek növelése nem csupán az önkormányzat, hanem a lakosság érdeke is, ezért fontos lenne a lakossági tudatformáló növény-telepítés elindítása, ld.: „Virágos Szentendréért” mozgalom elindítása. A lakosság faültetési kedvének növelésével, akciók szervezésével elérhetjük a zöldfelület növelését. Fontos feladatunk a belterületi zöldfelület arányának növelése. Mivel a közterületi zöldfelületek aránya alacsony, ezért elsődleges célkitűzés a zöldfelület-növelése, állapotjavítása, megőrzése, ezáltal kellemesebb, egészségesebb környezet kialakítása. Ennek megfelelően közparkok létesítéséhez megfelelő területeket kell kijelölni, tervet készíttetni, és közparkokat létrehozni. Emellett a már meglévő parkjaink helyreállítása, karbantartása is nagyon fontos feladat. –

Fentiek értelmében az utcák, terek fásítása, fasorok, sövények telepítése (70 %-ban ős- és tájhonos fafajok és bokrok, mellékutcákban régi gyümölcsfajták ültetése), valamint emlékfasor ültetése kiemelt feladatként szerepel az elkövetkező ciklusban. 9

–

Az elmúlt évben a parlagfű, és egyéb allergén növények mentesítése hatékonyan működött a városban. A jövőben ezen feladat továbbfejlesztése, az allergiafenyegetettség csökkentése a célunk.

–

A téli sózás a fákat és a gépjárműveket is károsítja, ezért cél a környezetbarát síkosságmentesítés az utakon (pl.: homok, kőzúzalék) és a lakosság ösztönzése hasonló jellegű, környezetbarát síkosságmentesítő anyagok használatára.

6.) Bányatavak sportrekreációja: A Bánya-tavak környéke az egyik legnagyobb összefüggő zöld felület, ennek megőrzése és jó célra fordítása kiemelt feladat. A sport és a zöld felület egy fejezetben kezelése több ponton kapcsolódik a régió által megfogalmazott célokhoz. A zöld felület ilyen jellegű hasznosítása egy komplex teret nyújthatna a városi sportnak a lehető legtöbb szolgáltatás elérésével szabadidő eltöltése céljából. A bányatavak környékének önkormányzati tulajdonban levő területe elenyésző, a terület Budakalász önkormányzatának és magánszemélyeknek tulajdonában van. Megfontolandó célkitűzés, hogy a környező területek minél nagyobb arányban az önkormányzat tulajdonába kerüljenek, a szolgáltatási lehetőségek kiterjesztése érdekében. A HÉSZ-ben is meghatározott – bányatavak soprtrekreációja, - mint általános célkitűzés megvalósításának elősegítésére a „bányatavak- rekreációja” vezérprojekt szolgál. Ezen projekt kidolgozása, előkészítése a cél, pontos irányvonalak meghatározásával, anyagi források előteremtésével. A projekt elsősorban pályázaton nyert forrásokból kerülne megvalósításra. Éppen ezért kiemelten fontos annak részletes, tervszerű kidolgozása, különösen az érintett környezet védelmével kapcsolatos kérdések, a város lakói véleményének figyelembe vételével. Magán-befektetők bevonása, megnyerése is szükséges annak érdekében, hogy elősegítsük a terület sport és rekreációs célú fejlesztését.

7.)Hagyományos építészeti stílusok és utcaképek megőrzése, védelme: - Óvárosi rekonstrukció: Az önkormányzat egyik kiemelt vezérpojektje az óváros rekonstrukciója, melynek megvalósítására fokozott figyelmet fordít. Hogy miért is ilyen fontos ez a terület? Szentendre turisztikai szempontból vonzó, országos és helyi védettségű műemlékekben, romló állapotú önkormányzati tulajdonú épületekben gazdag óváros, melynek felújítása elengedhetetlen annak megőrzése érdekében. Ezért hozzá kell látnunk a következő fejlesztésekhez: •

Közterületek megújítása (Dunakorzó, Dumtsa J., további utcák, sikátorok, egyéb közterületek, közparkok, parkolók): – Dunakorzó, Lázár cár tér és kapcsolódó közterületek megújítása, önálló turisztikai látványosság kialakítása – Együttműködés a nem önkormányzati tulajdonú de közterületként működő területek tulajdonosaival (Templomdomb rekonstrukció) 10

•

Belvárosi önkormányzati épületek felújítása a megszerezhető pályázati források függvényében, a közterületi megújításokkal párhuzamosan (teljes,-részleges- illetve homlokzat-felújítás) - Dumtsa utca sétálóutcává alakítása (I. ütem) - Fő tér – Dunakorzó tömbrehabilitációja (III. ütem) - Bogdányi, Lázár cár tér, Dunakorzó-Görög u. tömbrehabilitáció (IV. ütem) – további utcák, szűk sikátorok burkolatmegújítása, felszíni vízelvezetése

•

belvárosi önkormányzati szociális bérlakások fokozatos felszámolása, a frekventált területek piaci alapon történő hasznosítása, ezzel összefüggésben bérlakás építése, épülettömbök rehabilitációja. A pályázati lehetőségek mellett a magántőke bevonása is szükséges fentiek megvalósításához.

A város lakóinak soknemzetiségű összetétele mintegy 200-250 éve ad egy speciális atmoszférát, mely a földrajzi adottságok mellett jelentős szerepet játszott abban, hogy mintegy 120 évre visszamenőleg idevonzotta a képzőművészeket. Mára az ezeknek keretet adó épületállomány állapota akadályozza az üzenet közvetítését. A Belváros épületállományában éppen a védettség miatt igen jelentős az önkormányzati tulajdonok száma, mely java része szociális bérlakásként „hasznosított”. Az erősen amortizálódó, rossz összetételű lakásállomány nem illeszkedik az igényekhez, fenntarthatósági követelményekhez. A Belvárosi Koncepció irányvonalát végigjárva kell dönteni a bérlakások értékesítéséről, illetve felújításáról vagy funkcióváltásáról. Az óvárosi rekonstrukciós fejlesztések pl. Gyula, Vác, Esztergom városában sikerrel lezajlottak vagy zajlanak. Az óvárosi rekonstrukció, a belváros megújítása elsődleges célkitűzés, hiszen ez adja a város arcát, ennek kapcsán azonosulnak a városlakók és az ideérkező turisták Szentendre városával. - A hagyományos építészeti stílusok és utcaképek megőrzése, védelme, úgy, hogy az összes védelemre érdemes épület kerüljön műemléki védelem alá. – Az esztétikai rombolás (pl.: graffiti a falakon) megelőzése, visszaszorítása érdekében a közterület ellenőrzése, a műemlékek és egyéb épületek védelme érdekében szükséges fellépni a városban. – A kulturális értékek és hagyományok ápolása szintén kiemelkedő feladata Szentendrének. Az épített környezettel kapcsolatosan a térségi, helyi kulturális programok, rendezvények, kiállítások, vendégszereplések, helytörténeti kutatások szervezése, támogatása célfeladat az elkövetkezendő időszakban. – Szentendre városfejlesztési stratégiái között szerepel, hogy a szentendreiek otthona „lakható város” legyen. Ennek egyik eleme a belváros polgári jellegének erősítése (lakófunkció fokozatos átalakításával, üzletek kialakításának ) a belváros kiemelten védett művi értékek műemléki jelentőségű területeinek megóvása, ahol a város „befolyásolója” és nem „elszenvedője” a fejlődési folyamatoknak. – Összehangolt városfejlesztés eredményeként a kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása, a természeti és az épített környezet összehangolt fejlesztése érdekében Szentendre településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának jóváhagyása. (Városrendezési terv kidolgozása) – Célok között szerepel, a minőségi lakóhelyek kialakítása azáltal, hogy nagyobb telkek kerülnének kialakításra, teljes közművesítés mellett, illetve a vegyes tulajdonok megszüntetése is elérendő cél.

8.)közlekedés környezeti terhelésének (zaj, rezgés, levegőszennyezés) csökkentése, a környezetbarát közlekedés részarányának növelése: A tömegturizmus növekedése, amelyet az infrastruktúra fejlesztése nem követett, számos környezeti problémához járult hozzá: kedvezőtlen vízminőség, néhány fontos idegenforgalmi régió degradációja, egyes tájelemek tönkremenetele és a biológiai sokféleség csökkenése. Az idegenforgalom sérülékeny területeken történő további növekedése, illetve a közlekedési infrastruktúra bővítése növeli az ökoszisztémák szétdarabolódását. A természetre különösen súlyos terhelést jelentenek a tóparti építkezések, a folyómenti városi és ipari fejlesztés. A legveszélyeztetettebb élőhelyek a folyómenti elegyes tölgy-szil és kőris erdők, a mocsarak, lápok, füves területek (löszgyepek és láprétek), valamint a szikes puszták. A vizes élőhelyek számára a legnagyobb veszélyt a kiszáradás és az emberi tevékenységek okozta szennyezés jelenti. Főbb célok: - A közlekedés környezeti terhelésének (zaj, rezgés, levegőszennyezés) csökkentése, a környezetbarát közlekedés részarányának növelése - minél több fő közlekedési út rendelkezzen kerékpárúttal, – a fő közlekedési utak mellett fa-, és cserjesorok telepítésével, – a tömegközlekedés optimalizálásával, fejlesztésével. –

„Belváros Kapu Projekt” keretén belül megvalósítandó fejlesztési cél: zárt kerékpártárolók elhelyezése: 50 db kerékpár számára. Megfelelő méretű parkolók (P+R parkolók) kialakítása. A 11-es út mentén a környezet terhelésének csökkentése.

–

Úthálózat-fejlesztés:

Szentendre, Pomáz és Budakalász belterületi úthálózatát jelentős átmenő forgalom terheli. A forgalmi helyzet elsősorban a Budapestre bevezető és a főutakhoz kapcsolódó országos úthálózaton a csúcsidőszakokban kritikus, de ezek túlterheltsége miatt a települési úthálózat egyes útvonalain is torlódások alakulnak ki. A települések megközelíthetőségének biztonsága szempontjából igen kedvezőtlen, hogy kapcsolataik egy-két útvonalra koncentrálódnak. A problémák megoldására mindhárom település településszerkezeti terve tehermentesítő úthálózat kialakítását irányozta elő, amely lehetőséget ad a belterületi útszakaszon a kapcsolódó területek rehabilitációjára, a forgalombiztonsági intézkedések megtételére. A tervezett elkerülő útvonalak az országos mellékutakra előírt külterületi jellegű paraméterekkel építendők ki. Továbbá a város egyik vezérprojektjeként határozta meg a „biztonságos város” projektjét, melynek keretén belül az alábbi célok kerültek meghatározásra: -A közlekedők biztonsága, amely magában foglalja a járdák akadálymentesítését, gyalogosok védelmét, gyalogátkelőhelyek felújítását és építését, egyes területek forgalomkorlátozását, valamint a tömegközlekedés fejlesztését, gyalogos és kerékpárutak építését. -A közlekedésben részt vevő járművek biztonsága, amely magában foglalja a járművek műszaki állapotát veszélyeztető utak és úthibák kijavítását, burkolat rekonstrukciót, valamint a nyugvó közlekedés- a parkolás rendezését.

-A közlekedés környezetének biztonsága, amely magában foglalja a forgalom élő és épített környezetet terhelő hatásainak csökentését. A projekttel kapcsolatos főbb feladatok: –

Dunakanyari és Pilisi kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése: A kerékpár környezetkímélő közlekedési eszköz, és a térségi szinten egyre kevesebben használják, azonban a tiszta környezet megvalósítása érdekében fontos lenne a kerékpárral közlekedők számának növelése. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztésével ezen célok elérhetővé válnak. Ennek keretén belül a biztonságos kerékpárutak kiépítése, tárolók tervezése, kialakítása, információs táblák kihelyezése, kerékpárral kapcsolatos szolgáltatások elősegítése a fő cél. Távolabbi célok között szerepel a helyi kerékpárút csatlakoztatása a térségi és a nemzetközi kerékpárút-hálózathoz.

–

Fentiek megvalósításának egyik elősegítő eszköze a szemléletformáló programok bevezetése a kerékpározás népszerűsítésére. (pl.: nemzetközi autómentes napon/szeptember 22-én stb.)

–

A növekvő forgalom növekvő zaj- és rezgésterhelést okoz. Ezért a zaj és rezgésterhelés csökkentése érdekében fontos lenne a forgalmas közutak mentén fásítás, bokrok, sövények telepítése, mely összhangban áll a „zöld-program”-ban megfogalmazott törekvésekkel, zöldfelületek növelésével.

–

A közlekedésfejlesztési stratégián belül megvalósítandó a forgalomcsökkentés a belső területeken. Ennek eszközei: - a Nyugati tehermentesítő út az ipartelep, lakótelepek és az üdülőterület megközelítése érdekében (középtávú cél). – A 11. sz. főút átmenő forgalmának elsődlegességét felváltja a városlakók átközlekedésének elsődlegessége. Éppen ezért fontos a pismányi térség forgalmának levezetése a Sztaravodai úton keresztül a a nyugati tehermentesítő útra.

–

A környezeti állapot javítását, önkormányzati intézkedési terv kidolgozásával, motorizáció visszaszorításával a közlekedésben, forgalomcsillapítás – indokolt mértékű sebességkorlátozással, gyalogos-zóna kialakításával stb. érhetjük el.

–

Közlekedésbiztonsági szempontból kritikus területek áttervezésével, átalakításával növelhető az egyre népesebb fiatal korosztály biztonsága. Az iskolák környezetében védett gyalogátkelőhelyek és a 11-es főút csomópontjainak átalakítása szerepel a tervek között.

–

A forgalomcsillapítás jegyében és azzal összefüggésben fontos feladat zaj csökkentése, levegő minőségének javítása is. Folyamatban van egy ún. „Agglomerációs Zajtérkép” elkészítése, mely olyan előzetes mérések alapján készült, - a főváros, illetve a fővárosi agglomeráció településeire vonatkozó- zajtérkép, mely azon területeket jelöli meg, ahol a forgalom túlterhelés következtében problémásabb a zajterhelés, illetve a környezetre gyakorolt hatás. Az így feltérképezett területek közül a hangsúlyosabbak kerülnek előtérbe, és ezen területek, csomópontok zajterhelési értékének csökkentését célzó stratégia készül, mely alapját képezi majd EU-s pályázatok beadásához, és az így elnyert összegből hatékonyabb védekezési, megelőzési programot tudunk megvalósítani.

9.)Az energiafelhasználás csökkentése és az energiahatékonyság növelése: A „zöld város” fejezetben kapott helyet az energiafelhasználás csökkentésének célkitűzése, mivel megvalósítása közvetve hatással van a környezetvédelmi terhelés csökkentésére is, és nem utolsó sorban az energiafelhasználó „pénztárcájára” is. Így az energiahatékonyság növelésével egyúttal az önkormányzatnak, illetve intézményeinek is költségmegtakarítást eredményez. E tárgyban a legalapvetőbb célkitűzések az alábbiak: –

–

Az energiafelhasználás csökkentése és az energiahatékonyság növelése az önkormányzati intézmények energetikai átvizsgálásával és a vizsgálatban meghatározott célok megvalósításával, ami lehet lámpatest csere, hőszigetelés, vagy akár teljes fűtés rekonstrukció is. Az energiapazarlás csökkentése érdekében kisebb energiafogyasztást kell elérni, mely költségmegtakarítást is eredményez. Hosszú távú cél a közintézmények energiahatékonyságának elősegítése (pl.: a fűtés szabályozása, nyílászárók, falak szigetelése, energiatakarékos izzók és automatikus folyosóvilágítás beszerelése, falak szigetelése stb.) A korszerű energiafelhasználás jegyében fontos lenne az energiagazdálkodással kapcsolatos információk átadása, ismeretterjesztés a lakosság számára, valamint az építtetőknek, létesítmények üzemeltetőinek. A fosszilis energiaforrások használatának csökkentése, a megújuló energiahordozók használatának elindítása: alternatív energiaforrások népszerűsítése a lakosság körében, pl.: know-how közvetítése. A korszerű energiafelhasználás jegyében fontos lenne az energiagazdálkodással kapcsolatos információk átadása, ismeretterjesztés a lakosság számára, valamint az építtetőknek, létesítmények üzemeltetőinek.

10.)

Környezeti és egészségtudatos szemléletmód változásának programja:

–

Annak érdekében, hogy az állampolgárok szemléletmódját befolyásolni tudjuk, fontos szerepe van a tájékoztatásnak, az információ átadásnak. Ezért fontos megvalósítani, és helyi rendeleti szinten szabályozni a Nyilvános Környezeti Adatbázis (NYKA) készítését, mely a jelentős környezetterheléssel és környezeti igénybevétellel működő gazdasági társaságokról, a környezet állapotáról és annak emberi egészségre gyakorolt hatásáról, a Képviselő-testület környezeti munkájáról (jegyzőkönyvek, határozatok) szól. A helyi és térségi környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek elérhetőségét is ismertetni kell az NYKAban, illetve az adatbázis elérhetőségét biztosítani szükséges mindenki számára Szentendre hivatalos honlapján.

–

Az egészség megőrzésének fontos környezetvédelmi vonatkozásai vannak. Ahhoz, hogy a helyi lakosság egészségi állapotának javítását elérjük számos intézkedést, programot szükséges megvalósítani. Első lépésben a társadalom tájékoztatása valósuljon meg a környezetegészségügyi kérdésekről. Második lépésben a környezet-egészségügyi akcióprogramot készíthet az önkormányzat, a nemzeti és Megyei Környezet-egészségügyi Akcióprogram alapján. Az „Egészségbarát település” cím megpályázásával tovább erősíthetjük az egészség megőrzésének szemléletmódját.

–

A környezeti, környezetvédelmi, környezet-egészségügyi, nevelési és szemléletformálási hírek, információk eljuttatása az írott és elektronikus sajtóba, a médiába.

–

A helyi értékeket ismerő és tisztelő, környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód 14

kialakítása, kötődés kialakítása a szülőföldhöz: ennek elérése érdekében az óvodás és iskolás korúak környezeti szemléletmódjának kialakítása, erősítése nagyon fontos, hiszen ezen korosztály még nagyon fogékony, és befogadóképes. –

Települési környezetvédelmi akciók, programok (pl. fásítás) szervezése.

–

A diákok identitásának erősítése, a település múltjának, kulturális, természeti, és építészeti értékeinek megismertetése érdekében: „Az én városom” c. ismeretanyag oktatásának bevezetése az általános iskolákban.

–

Környezetvédelemmel kapcsolatos programok, rendezvények, kiállítások, vendégszereplések és helytörténeti kutatások szervezése, támogatása.

–

Természeti területek állapotának javítása: Az elkövetkező 4 éves időszak megvalósítandó programjai között szerepel a természeti területek állapotának javítása, mely az alábbi módon képzelhető el: - Az összes helyi védelemre érdemes természeti terület és emlék kapjon védettséget. - A természetközeli területek arányát növeljük úgy, hogy a degradálódott területeket rehabilitáljuk, a fentebb kifejettek szerint a patakokat revitalizáljuk.

11.)

Új köztemető:

A temetkezési feladatok ellátása kötelező önkormányzati feladat. Tekintettel arra, hogy a városi köztemető rövid határidőn belül betelik, ezért egyre jobban égető problémát jelent az új köztemető kialakítása, melyet még a ciklus elején szükséges megoldani. Az új köztemető területének kisajátítása már megtörtént, és meghatároztuk a tervezési program minimumát, ezért a megkezdett munkát folytatni kell. A ciklus célkitűzése, hogy a törvényben előírt minimum feltételek teljesülésével lehetőség szerint minél hamarabb megnyíljon az új köztemető, az alábbi feladatok megvalósítása által: - Az új köztemető engedélyezési és kiviteli terveinek elkészíttetése, - a külső infrastrukturális tervek elkészíttetése, - a temető és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra-hálózat kiépítésének megterveztetése, – a városi főkertész vezetésével összefogni és koordinálni a terveztetéssel kapcsolatos feladatokat. 12.)

Panelrehabilitáció:

Az önkormányzat rendeletben létrehozta azt a pályázati rendszert, amely ahhoz szükséges, hogy indulhasson az állam által évente meghirdetett panel felújítási programban. A pályázat az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező felújítását, illetve ezen lakóépületek gépészeti rendszereinek, berendezéseinek, valamint közvetlen környezetükben lévő utak, parkolók, játszóterek, parkok korszerűsítését, felújítását célozza. Az önkormányzat célja, hogy a szentendrei társasházak korszerűsítése, felújítása fokozatosan megvalósuljon. Cél, hogy a pályázat kiírása minden évben megtörténjen, ezáltal biztosítva a szentendrei, iparosított technológiával épült lakóépületek felújításához szükséges állami támogatás 15

megszerzését.

15.) Duna-parti töltés megújítása: Árvízvédelem (Dunakorzó megújítása, rekonstrukció): –

A 2006. tavaszán levonuló árvíz nagy károkat okozott a városban és a kistérségben egyaránt. Szükség van a város árvízvédelmi töltéseinek megerősítésére, átépítésére. Ennek kiépítése az EURO VELO kerékpárút-hálózat építésével már elindult (rövid összefoglaló a ciklus-program melléklete); ez egyben az érintett szakasz árvízvédelmi töltésének megerősítését is szolgálja. Ezen a területen a kistérségi szintű fellépés és egy kistérségi szintű katasztrófavédelmi központ felállítása látszik célszerűnek. A Dunakanyar Fejlesztési Tanács és a Közép-Magyarországi Fejlesztési Tanács operatív programjában is a Duna, ill. az árvízvédelem kiemelt témaként jelenik meg. Az árvízvédelem és a Dunakorzó egyik megújításának lehetséges forrása a Dunaprogram.

II. „OKOS VÁROS”

„Kölcsönös együttmunkálkodásra képes emberek nélkül nincs tervszerű munka – ha terv van is. Szentendre csak úgy lehet valami, ha mi szentendreiek, legalább a legfontosabb kérdésekben megértjük egymást. És ez csak kölcsönös önkorlátozással és türelemmel érhető el, amit, ha mi magunk között nem tudunk megteremteni, valóban céltudatos és közérdekű munkát nem várhatunk.” (dr. Antolik Arnold) Egy város életének szervezése csak okosan, jól átgondoltan, és megfelelő szakértelemmel képzelhető el. Ez egyúttal úgy valósítható meg, hogy meg kell keresnünk azokat a fórumokat, szakembereket, akik korrekt és szakszerű segítséget tudnak nyújtani az önkormányzati feladatok ellátásában, és a célkitűzések megvalósításában. Ennek egyik eszköze a civil szervezetekkel való együttműködés, a felettes szervekkel történő jó kapcsolat kiépítése. Másodsorban meg kell teremtenünk a megfelelő szakképzettséggel rendelkező „utánpótlást” is. Így már az alapoknál el kell kezdeni a képzésbe, oktatásba épített reform-szemléletmódot, valamint a hátrányosabb helyzetű gyermekek felzárkóztatását is. E fejezetben kiemelt helyet foglal el az iskola-város címszó, mely ennek bástyáit fekteti le. Végül a város-vezetésében, azaz a képviselő-testületben, a város érdekeit szem előtt tartó, okos döntéshozatal elérése a cél.

1.)Tanácsadó testületekbe civilek bevonása: –

Fontos célkitűzés, hogy minél szélesebb körben kerüljenek bevonásra a civil szervezetek minden olyan tanácsadó testületbe, fórumba, melyek kihatással lehetnek Szentendre város életének, így különösen kultúrájának, művészetének, hagyományainak, sportéletének, városfejlesztésének stb – alakítására.

–

Szentendre városában számos civil szervezet működik hatékonyan, akiket be kell vonni a közös projektek megvalósításába, illetve fontos, hogy a civil szféra véleményét is megismerje a város vezetősége. A 2006-os évben a különböző városházi rendezvények keretében (I. EU Gazdasági Nap, Városmarketing Konferencia, egyeztetés a szentendrei civil szervezetekkel) a gazdasági szféra képviselőivel, a civilekkel, a városi élet közszereplőivel folytatott konzultációk során megismerkedtünk egymás fejlesztési ötleteivel, ill. tervezett beruházásaival, az együttműködés lehetőségeivel. Ezen fórumokat a továbbiakban is folytatni kívánjuk.

–

Együtt kell működnünk nem csupán a civil szervezetekkel, hanem az egyházakkal, alapítványokkal, állami intézményekkel (tiszthelyettes képzővel) és városunkban élő közéleti személyekkel, szakértőkkel is.

–

A Városi Közművelődési Tanács az önkormányzat közművelődési feladatainak ellátását segítené civilek bevonásával, illetve ezen feladatok szakszerűbb elvégzése érdekében más közművelődési céllal létrejött társadalmi szervezetekkel, civil szervezetekkel is szükséges együttműködni.

–

A megalapozottabb, és szakszerű döntések előkészítése érdekében a jövőben fokozottabban szükséges bevonni a munkába a Művészeti és Műemlékvédelmi Tanács, Tervtanácsot, valamint a Kistérségi civil egyeztető fórumokat is.

2.)Összehangolt munka a felettes szervekkel: –

–

Annak érdekében, hogy a megvalósításra váró projektek ténylegesen és sikeresen létrejöjjenek, kulcs-fontosságú tényező a felettes szervekkel (pl.: Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal), illetve az egyéb döntéshozó szervekkel való hatékony együttműködés. Fenti együttműködési törekvés különösen a sikeres pályázatok megvalósításához elengedhetetlen.

–

Így szükséges felvenni, és kiépíteni, illetve továbbépíteni a kapcsolatot több pénzügyi -, európai uniós szakértővel és pályázatíróval, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanáccsal, és minden olyan döntéshozatalai folyamatba bekapcsolódó – minisztériumi, megyei szintű – szervezettel, hogy a város minél több pályázati forrás megszerzéséért sikeresen, megfelelő információk birtokában indulhasson.

–

Az összehangolt munka és együttműködés eredményeként még időben juthatunk fontos stratégiai információk birtokába.

3.)Vállalkozói park: - Vállalkozási Park fejlesztése: A helyi vállalkozások számának növekedésével egyre nagyobb az igény arra, hogy a gazdasági élet szereplői egy külön, a számukra kialakított iparterületen szolgálják ki ügyfeleiket, illetve végezzék napi tevékenységüket, egy olyan területen, ahol a kibocsátott zaj és teherforgalom nem zavarja a lakosság nyugalmát. Az iparterület kialakítása, fejlesztése a szentendrei Ipartestülettel együttműködésével történik. A vállalkozói park kialakítása vezérprojektünk egyike, ezért fokozott figyelmet fordítunk kialakítására, és ehhez szükséges források elnyerésére pályázatok útján. A VSZ Zrt. területének egy részén kialakítható a tervezett fejlesztések egy része. –

Fontos a vállalkozói park fejlesztésén túl, a már meglévő – Kőzúzó utcai ipartelep – bővítése, ugyanis a lakóövezetben található üzletek már olyan méretűvé nőttek, hogy a lakóövezetben való elhelyezésük nem célszerű. Ezért fontos, hogy felvegyük a kapcsolatot azokkal, akik „kinőtték” üzletüket annak érdekében, hogy további egyeztetéseket folytassunk az üzletek vállalkozói parkba történő áthelyezése tárgyában. Ez mind környezetvédelmi, mind a helyi vállalkozók szempontjából is fontos kérdés.

–

A lakosság és a közlekedés szempontjából fontos, hogy az ipartelep bővítéssel párhuzamosan megkezdődjön a tehermentesítő út első ütemének tervezése és kivitelezése, amellyel a Vállalkozói park a város érintése nélkül köthető a 11-es útra.

4.)„Iskola-város” szemléletmód erősítése: –

Intézményellátás (SZEI, új óvoda-iskola):

Szentendre a 75.000 fős Dunakanyar-Pilis térség központja. A rendelkezésre álló statisztikai adatok, mutatók szerint hasonlóan, pl. Érd városához, Szentendrén is szükséges lesz új iskola ill. óvoda építése, mégpedig a külső városrészekben a kötelezően ellátandó feladatok biztosítására. A város mind létszámában, mind területi elhelyezkedésében folyamatosan növekszik, a férőhelyhiány a rendelkezésre álló intézményhálózat „foltozásával” a továbbiakban már nem orvosolható. De ezt alaposan végig kell gondolni, hiszen a működtetés és fenntartás pénzügyi hátterét is biztosítani szükséges. –

Mivel egyre nagyobb számban költöznek Szentendrére fiatal és középkorú családok, és velük együtt óvodás, illetve iskolás korú gyerekek is, ezért elengedhetetlen az oktatási intézmények fejlesztése. A nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, valamint már meglévő speciális oktatási intézményekkel pedig (pl.: Petzelt, Kiképző Központ) lehetőségeink szerint meg kell teremteni, illetve tovább kell építeni a jó kapcsolatot, és együttműködést.

–

Egy település jövőjét alapvetően meghatározza a gyermekek képzésének színvonala, az iskolarendszerek kialakítása, az iskolai tananyag minősége, milyensége, az, hogy a diákok milyen kurzusokon vehetnek részt, illetve milyen idegen-nyelvi képzésekre van lehetősége. Nagyban befolyásolja a diákok későbbi elhelyezkedési lehetőségeit, illetve a város hírnevét is 19

öregbíti, ha iskoláiból olyan fiatalok kerülnek ki, akik képzettségük, tehetségük okán kiemelkednek a társadalomból, és ezáltal Szentendrét – iskolái útján – népszerűsítve is kiemelik a többi település közül. –

Prioritást igényel a tehetséggondozás, és a különböző okok miatt hátrányos helyzetbe került gyermekek felzárkóztatása is. A várounkban működő megyei fenntartású nevelési tanácsadó széleskörű munkájával biztosítani kell a megfelelő és szükséges szakmai feladatellátást, és ezáltal a rászoruló, és ezen belül a hátrányos helyzetű, pl.: beszédhibás gyermekek ellátását, felzárkóztatását kell elérnünk, melyhez az anyagi forrást is meg kell találni.

–

A kötelező városi feladataink - az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés-oktatás - terén zökkenő mentes, színvonalas ellátására törekszünk, melynek alapfeltétele az intézményeink működéséhez szükséges tárgyi, személyi feltételek biztosítása.

–

Városi szinten – az egyéb intézményfenntartókkal is együttműködve – biztosítani kívánjuk az átlátható, és egyben átjárható iskolarendszer kiépítését, mely egyaránt elősegíti a tehetséges és kevésbé tehetséges gyermekek képességeinek kifejlesztését, teljesítményüknek növelését.

–

A speciális problémák kezelésére ugyancsak szeretnénk több figyelmet fordítani. Egyedi kezdeményezésként ajánljuk az un. „családon belüli erőszak kérdésének korai kezelése” ismeretanyag beépítését az iskolai képzésbe, és erősíteni kívánjuk a gyerekek figyelmének felkeltését a téma iránt. April H. Foley, amerikai nagykövetasszony szentendrei látogatása alkalmával támogatásáról biztosított ezen törekvésünk megvalósításában is.

–

Át kell tekintenünk a város oktatási koncepcióját és az iskolák pedagógiai programját a szülők, pedagógusok bevonásával. Az intézményeink épületének állapotán és technikai felszereltségén is javítani kívánunk. Szentendre alapvető érdeke (kötelessége, ha a feladatait saját intézmények fenntartásával akarja ellátni) az általa fenntartott iskolák minőségének megtartása és javítása.

– –

5.)„Szentendreiség” hangsúlyozása a nevelésben: - Az oktatáson, képzésen túl, de azzal szoros összefüggésben, kiemelten fejleszteni kell a „szentendreiség” tudatot, lokálpatriotizmust a nevelésben. Fontos továbbá a szentendreiek előtérbe helyezése a városi projektek megvalósítása során, így különösen a szentendrei vállalkozók, iparosok bevonása és prioritása. Fontosak e témában szervezett vetélkedők, amelyek során a város történetének és jelenének ismeretéről adhatnak számot iskoláink diákjai. 6.)Pályázati lehetőségek kihasználása: Szentendre számára nagyon fontos, hogy a rendelkezésre álló csekély mértékű saját források bevonása mellett főként pályázati lehetőségek kiaknázásából nyerjen támogatást, amennyiben jól megtervezett és jól előkészített fejlesztési-beruházási elképzeléseket szeretne megvalósítani. Ehhez azonban szükség van olyan témakörök kiválasztásához, amelyek nemcsak önmagunkban, de egy komplex program részeként is megállják a helyüket.

–

Nem hagyhatóak figyelmen kívül a városban már kialakult hagyományok és a város távlati célkitűzéseiként megfogalmazott tervek sem. A jelen ciklus-programban megfogalmazott tervekből, elképzelésekből kiindulva, a város elképzeléseinek megvalósulását, a fedezet megteremtése céljából, pályázatokon történő indulással is lehet erősíteni, támogatni.

–

A hazai kezelésű európai uniós források mellett jelenleg Magyarország számára megnyílt a Norvég Alap és Svájci Alap, emellett számos hazai és közvetlen brüsszeli, ill. nemzetközi forrás is elérhető. Ezek sikeres felhasználásához szükség van szentendrei vezérfonalak kijelölésére.

–

Azonban az is fontos, hogy lakosság véleményével, a városban megjelenő, de számunkra nem látható fejlesztési csoportokkal és a különböző területek stratégáival a mi elképzeléseink összetalálkozzanak, az ötletből projektté érjenek. Így együttes erővel, közösen minél több pályázat kerülhet beadásra, illetve a későbbiekben minél több projekt, fejlesztés valósulhat meg. Pályázati szempontból végig kell gondolni azokat a lehetőségeket, amely ingatlanokra még csak igényt nyújtottunk be (pl. Duna Klub Hotel, Izbégi laktanya), illetve amelyek kapcsán a Helyi Építési Szabályzatban ráhatással lehet az önkormányzat (pl. volt szovjet laktanya, Katonai Főiskola északi teleknyúlványa).

7.)Esélyegyenlőségi terv kidolgozása: A pályázatok minél jobb lehetőségeinek kiaknázásához, valamint azokon nagyobb sikerrel történő elindulásunkhoz az is elengedhetetlen, hogy a szükséges dokumentációk rendelkezésre álljanak. Ma már szinte minden EU-s, és egyéb pályázat benyújtásánál garantálni kell azt, hogy az önkormányzat a település tekintetében biztosítani tudja a különböző nemzetiségek, népcsoportok, korcsoportok, társadalmi csoportok stb. esélyegyenlőségének legfontosabb alapkritériumait, és előnyt jelent a legtöbb pályázatnál, ha a pályázat megvalósítása elősegíti az esélyegyenlőség minél hatékonyabb érvényesülését. Ennek megfelelően cél, hogy külön esélyegyenlőségi terv készüljön a településre vonatkozóan. 8.)Városunk összehangolt fejlesztése: –

–

A Képviselő-testület által meghatározott „vezérprojektek” egybefüggő és komplex rendszert alkotnak, magában foglalva a különböző irányú lakossági és vállalkozói szándékok megjelenítését. Az elképzelések széttöredezésének és szétforgácsolódásának megakadályozása céljából fontos a különböző városfejlesztési projektek összehangolása. A vezérprojektek biztosíthatják azokat a kitörési pontokat, amelyek mentén a város elindulhat egy fejlődési vonalon. A dinamikus városfejlesztés egy összetett feladat. Adott városfejlesztési projekt több részterületet is magában foglal, azok egymástól elválaszthatatlan részeket alkotnak. Párhuzamosan több szálon futó fejlesztési irányvonalak meghatározásán túl, fontos azok összekapcsolása, a városfejlesztés komplex rendszerként történő kezelése.

9.) Szabályozási terv újragondolása: –

–

Az összehangolt városfejlesztésnek, a kiegyensúlyozott településszerkezet kialakításának, a természeti és az épített környezet összehangolt fejlesztésének Szentendre településrendezési tervei és helyi építési szabályzata kell alapja legyen. Annak érdekében, hogy a város élhető és működtethető legyen már a 2001-ben elfogadott városfejlesztési Stratégia megfogalmazta a ”kézbentartott városfejlesztés” alapelvét a város népességszám- és területnövekedés mérséklése érdekében. A Képviselő-testület a lakóterületi fejlesztéseket ütemekre bontva, területileg lehatárolva, egymás utáni sorrendjét rögzítve és időbeli széthúzását biztosítva 5 fejlesztési területegységben állapította meg. Ebből kettő, a Csicserkó és az Egres úti 2. számú lakófejlesztési terület szabályozási tervének készítése indult el. Az önkormányzat 2006-ban településrendezési szerződés-tervezetben határozta meg a szabályozási terv elfogadásának feltételeit. E területeken minőségi lakóhelyek kialakítása célzott, nagyobb telkek kerülnének kialakításra teljes közművesítés feltétele mellett (mely az ingatlantulajdonosok által történik). A városnak pedig a lakók ellátásának feltételeit (intézményrendszeri ellátottság biztosítását, óvoda, iskola, szakorvosi ellátás…) kell biztosítani tudnia. A szabályozási terv felülvizsgálata során - az útterületek, feltáró utak (köztük az elkerülő illetve tehermentesítő út) nyomvonala, a korábban tervezett útszélesítések indokoltsága (s egyben megvalósíthatóság kidolgozása) - az M0-ás kapcsán létesítendő kis-híd helyének megtalálása - az üdülő-öveztek lakóterületté átminősíthetőségének vizsgálata, feltétel- és, követeményrendszer meghatározása, a lakóövezetté válás ütemezése témakörökben kell megoldást találni. Mindezzel párhuzamosan a különböző fejlesztési elképzeléseket – melyek projektgazdája sok esetben nem maga a város – segítő, a lehetőséget magalapozó, építési jogokat keletkeztető szabályozási tervek készítése történhet még e ciklusban, ahol az önkormányzat a településrendezési szerződés eszközével tudja a város egésze számára az adott fejlesztést hasznossá tenni (Belváros Kapu, Castrum, Filmgyár, csak a már aktuális fejlesztéseket említve). A Pap-sziget és a Bányatavak térsége is szabályozást követően tud majd életre kelni, e két területen feladat a befektetői partner illetve fejlesztő megtalálása, és a város által eddig csak körvonalaiban, területhasználat jellegében (tematikus intézménypark, illetve sport-rekreációs területfejlesztés) meghatározott fejlesztési elképzelés elmélyítése.

10.) Politika-mentes, városért együttműködni képes testület: Nagyon fontos, hogy a Képviselő-testület tagjai a város érdekeit szem előtt tartva hozza meg döntéseit, ugyanis bármilyen jó szándékú kezdeményezés, ötlet csak akkor válhat kész tervvé, illetve csak akkor tudjuk megvalósítani, hogy ha a kölcsönös bizalom, és együttműködés jegyében járunk el. Ezért az egyik legfontosabb feladat a „közös hang” megtalálása, mind a képviselőtestület tagjai, mind a lakosság és a képviselők között. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele az információk megfelelő áramlása, a testületben ellentétes politikai érdekeket képviselők hatékony együttműködése, és kommunikációja. A szükséges bizalmi légkör kialakítása azonban nem csak a polgármester felelőssége, hanem valamennyi képviselőé egyaránt.

III. „KULTURÁLT VÁROS”

"Szentendrén éltem és Szentendrén alakítottam ki a festészetemet, azt a valamit, amiért nekem érdemes volt küzdenem és élnem. A Szentendrén látott dolgokban, a természetben látott jelenségekben igenis élet van, művészet van. Élnek azok a formák, színek, vonalak, amelyeket csak festő vehet észre." (Barcsay Jenő) Sokszor halljuk azt, hogy Szentendre a kultúra, művészetek városa. Éppen ezért nagyon fontos, a Szentendrén élők és idelátogatók művelődési és kulturális szükségleteinek figyelembevételével a lehetőségek és hagyományok alapján egységes alapelvek szerint meghatározni az Önkormányzat közművelődési tevékenységét, annak szakmai és finanszírozási elveit, az ellátás feltételeit és módját. A közművelődéshez való jog gyakorlását közérdeknek, a közművelődési tevékenységek támogatását közcélnak tartjuk. A közművelődést olyan értékhordozó közösségi tevékenységnek kell tekinteni, amely a lakosság életminőségét javíthatja, ezért fontos az önkormányzati feladatvállalás és azok megvalósításában részt vevő intézmények és szervezetek támogatása is. Milyen lépések útján érhetjük el a fenti célkitűzést? A SZMMI intézményi átalakítása, a Művészetmalom negyed létrehozása, „városi házirend” megalkotása, az ókori római hagyományaink (Castrum) megőrzése, és még sorolhatnánk, hiszen Szentendre kifogyhatatlan művészeti értékeiből, történelmi hagyományaiból. Ezek csupán apró kövek, melyeket szépen egymáshoz illesztve kell építkeznünk, lépésről-lépésre. A 4 éves ciklus programjának egyik kiemelt része a „kulturális” élet fellendítése, melynek fejlesztési projektjei az alábbiak:

1.)Szentendre Közművelődési, kulturális és Városmarketing Kht. (továbbiakban: Kht. létrehozása: Régóta napirenden van a SZMMI korszerűsítése, tekintettel arra, hogy az intézményt évtizedekkel korábban közművelődési funkcióra alapították, azóta azonban kényszerből sok új kulturális tevékenység került a feladatai közé (Teátrum, Szentendrei Nyár, Tavaszi Fesztivál, MűvészetMalom, Szentendre és Vidéke), de a szervezet és az infrastruktúra (épület, műszaki adottságok) bővülése nem tartott lépést ezzel a fejlődéssel. Ez az átalakítás azt jelenti, hogy a közművelődési és kulturális funkciók egyben maradnak, sőt bővülnek, de a hatékonyabb működést az önkormányzati intézményből gazdasági társasággá alakítás biztosítja. Az intézmény közművelődési feladatait meg kell őrizni, mert Szentendre elsősorban a szentendreieké. Ezeket a kötelező önkormányzati feladatokat meg kell tartani, sőt bővíteni kell, amelyhez a városnak továbbra is biztosítania kell a forrásokat, de lehetőséget kell biztosítania, hogy az intézmény szükség esetén más, piacos tevékenységéből származó bevételéből ki is egészítse azt, fokozatosan növekvő mértékben, arányban (közművelődés - DMH, barlang, civil programok, szakkörök, könyvtár, filmklub, stb.). Célként fogalmazható meg, hogy a város kulturális és művészeti tevékenysége meghatározóan jelenjen meg, legyen egy olyan szellemi központ, kulturális tervező műhely, amelyben Szentendre kulturális stratégiájának szakmai alapjai megszületnek, s mindezek hasznosan szolgálják a közművelődés mellett a vendégforgalom növelését, továbbá Szentendre sikeres azonosíthatóságát a települések versenyében (turizmus és városmarketing).Szentendre önazonosságának elmélyítése a cél. Elkerülhetetlen folyamat, hogy az önkormányzat az alapfunkciók meghatározása és finanszírozása mellett a Kht.-nak részben lehetővé tegye, hogy működésének biztosítása és bővítése mellett piaci szereplővé is váljon, ezen a terepen szerződéseket köthessen, együttműködhessen más piaci szereplőkkel, külső forrásokat vonjon be, s ezeket a pluszbevételeit visszaforgathassa alapfeladatai finanszírozására (szponzoráció és pályázatok). A városi kulturális szolgáltató piacon egyre több profitorientált vállalkozás, civil kezdeményezés jelenik meg, amelyek szakmai koordinálása is stratégiai feladat volna, miközben az önkormányzati intézménynek ebben a versenykörnyezetben is színvonalas és sikeres alternatívát kell biztosítani az érdeklődőknek (fesztivál- és programiroda). 2.)„Városi Házirend”: - Elengedhetetlenül fontos minden településen a lakosság megfelelő tájékoztatása. Ennek eszközei a városi újság (SZEVI), Szentendre város hivatalos honlapja (www.szentendre.hu), a városházán kihelyezett hirdető-táblák, illetve a helyi MÉDIÁ-val való kapcsolattartás (pl.: Gondolat Tv) –

Újabb eszközként tervezzük megjelentetni 2007. elején az ún.: „Városi-házirend”-et, mely egy olyan együttélési szabályokat tartalmazó füzet lesz, amely röviden, közérthető nyelven tartalmazná a város lakóira vonatkozó legfontosabb „együttélési” szabályokat Így például a helyi rendeleteink tartalmát (pl.: lomtalanítás, állattartás szabályai, a zajrendeletünk értelmében 24

megengedett zajkeltés szabályai stb.), valamint egyéb közérdekű információkat, elérhetőségeket egyaránt. A „Városi-házirend” folyamatosan aktualizálva lenne, és terveink szerint évente kerülne megjelentetésre és terjesztésre a város lakói között, kb 8-10 ezer példányszámban, úgy hogy legalább minden háztartásba jusson egy példány. A városi házirend folyamatos aktualizálásával az önkormányzat deregulációs programjában megvalósuló rendeletmódosításokról, jogszabályok hatályon kívül helyezéséről is tájékoztatni tudjuk az állampolgárokat. 3.)Ulcisia Castra szentendrei római kori tábor feltárása, és rekonstrukciója: Szentendre belvárosának megújító fejlesztése során elsődleges feladat, hogy olyan élettel teli közösségi helyeket, tereket alkossunk, ahová az emberek szívesen mennek, és szívesen töltik szabadidejüket. A belvárosi koncepcióban már megfogalmazott kiemelt közterületi fejlesztési projektek között kapott helyet az Ulcisia Castra, római romterület fejlesztése, rehabilitációja is, melynek rendezése új lehetőséget teremt a minőségi vendégforgalom számára. -

Cél: Szentendre valódi kulturális központ legyen. A város és a kistérségbe irányuló idegenforgalom részére teremtsünk gazdagabb kínálatot. Már a Belvárosi Koncepcióban is megfogalmazásra került az, hogy a „történeti belváros” kihangsúlyozásával, fejlesztésével Szentendre városa az idelátogatók számára vonzóbbá tehető. Ennek jegyében hosszú távon a fentebb megfogalmazott célt szolgálná az Ulcisia Castra – római kori katonai tábor feltárása és bemutatása. Pest megye legfontosabb beruházása lesz a ciklusban, éppen ezért elengedhetetlen a megyével történő együttműködés, jó kapcsolat ápolása.

4.)Malom Művészeti Negyed létrehozása: Azt a kulturális örökséget, mely nagyban hozzájárult a város ismertségéhez és fejlődéséhez, ápolni és fejleszteni kell, oly módon, hogy a város rehabilitációt összekötjük a város évszázados kulturális üzenetével. Cél Szentendre művészeti életének továbbfejlesztése. A kulturális is idegenforgalmi fókusz kialakítása a Művészetmalom hagyományos képtármúzeumi hangsúlya mellett, egy interaktívabb „látogató-központ”, eseménytér kialakítására, környezetében pedig a minőségi igények kiszolgálására van lehetőség (új művészet-központ létrehozásával). Ennek érdekében a következő fejlesztésekre kerülne sor: 1. Malom Művészeti Negyed, mint a vezérprojektünk egyike: - MűvészetMalom épületének rekonstrukciója és fejlesztése - MűvészetMalom mögötti ingatlan parkká alakítása (Malom Park) - Lázár cár tér parkolóból parkosított területté való átalakítása – környező utcák, épületek felújítása. 2. A Régi Művésztelep és környékének átalakítása Nemzetközi Művészteleppé. A MűvészetMalom projekt részletesen kidolgozott. A Nemzetközi Művésztelep koncepció kidolgozás alatt áll, lényege, hogy a meglévő épületek átalakításával és újak építésével olyan 25

alkotó teret hozzunk létre, ahol különböző, a projektbe partnerként bevonandó országok helyet biztosíthatnának saját művészeiknek. Mind városfejlesztési, mind kulturális szempontból kiemelten hangsúlyos a MűvészetMalom befejezése és a Nemzetközi Művésztelep felélesztése, annak érdekében, hogy a kívánt kulturális turisztikai vonzerőt elérjük, és az EuroArt tag Szentendre művészeti élete is megfelelő teret kapjon. A projekt tartalma: 1. Régi művésztelep épületegyüttes rekonstrukciója és fejlesztése. 2. Közterületi elemek: felújítása, átalakítása.

5.)„Belváros Kapu Projekt”: Szentendre önkormányzata a fenti találó néven elfogadta a belvárosi kapu projektet, mint egyik vezérprojektjét. Mit is értünk ez alatt: - A szentendrei HÉV végállomás az agglomeráció északi térfelének, azaz a Dunakanyar és pilisi térség lakóinak átszállóhelye, melynek állapota nem elégíti ki sem az utazóközönség, sem a szakmai kívánalmakat. E kistérség 75 ezres lélekszámából a munkaképes lakosság jelentős része a fővárosba ingázik nap, mint nap. Éppen ezért fontos, hogy a rólunk, a kistérségről alkotott vélemény pozitív irányba forduljon. El kell érnünk, hogy valóban európai színvonalú legyen a belváros, a HÉV környéke, hogy valóban jó érzés legyen városunkon átutazni, vagy itt tartózkodni. Legyenek megfelelő számú parkolóhelyeink, megfelelő szolgáltatást tudjunk nyújtani az utazóközönségnek pl.: pályaudvari épületek megújulásával, funkcióbővítéssel. Ezért kiemelendő fejlesztési célok: – – – – –

Kistérségi központok telepítése (térségi alközpont) Szentendre Szakorvosi Rendelőintézet áttelepítése Önkormányzati funkciók telepítése – ügyfélszolgálat Kereskedelmi szolgáltató beruházások (városrész megújítás) ösztönzése Vállalkozásserkentés (VSZ Zrt. telephely, inkubátorház)

A beruházás az alábbi fejlesztéseket tartalmazza: – A pályaudvari épületek megújulása – Új parkolók: az utazóközönségnek (P+R), a fejlesztésben megvalósuló kereskedelmi és szolgáltató egységek kiszolgálására – Zárt kerékpártárolók elhelyezése: 50 db kerékpár számára – Közpark fejlesztése, revitalizációja.

6.)Pap-szigeti gyógyszállók és termálfürdő: A Duna szentendrei ágában egy kis sziget húzódik, melynek neve: Papsziget. A mintegy 12 ha-os kis sziget ősi fák alkotta érintetlensége már-már „földi paradicsom” a 11-es főközlekedési út tőszomszédságában. A terület kitűnő lehetőséget nyújthat idegenforgalmi beruházás, turisztikai központ kialakítása céljára. Ehhez szükséges források előteremtése, valamint a fejlesztések megvalósításának 26

folyamatos figyelemmel kísérése érdekében bevettük a Pap-szigeti projektet a vezérprojektek közé. Fent megfogalmazott célok megvalósítása érdekében a következő fejlesztések megvalósítása vár ránk: – – – – – – – – –

5 csillagos, 200 szobás neves szállodalánc üzemeltetésében termálhotel-gyógyszálló építése egy legalább 400-500 fős konferenciaközpont építése, wellness-központ, élményfürdő, strand építése, hajó- és jachtkikötő kialakítása a hajózási ágban, csónakkikötő építése vízi turisták számára a holtágban, kerékpárútvonal fejlesztés, sziget szabad területein, közterületein zöld park kialakítása szabad civil használattal, a tervezett új gyalogos/”kerékpáros” híd a szárazföldről jelenlegi híd felújítása.

7.)Templomdomb, mint kulturális örökség felújítása: Szentendre kiemelt idegenforgalmi „látványosság”, évente több ezer turista megfordul itt. A 2006. augusztusában kialakított ideiglenes támfal szükséghelyzet. Mint kulturális és európai örökség fontos a megújítása, rekonstrukciója, hiszen a város egy kiemelkedő és központi részén helyezkedik el. A Templomdomb egyházi tulajdonban van, a feljáró önkormányzati tulajdonban, ezért együtt kell működni a Római Katolikus Egyházzal pályázatok beadása során. A műszaki megoldásokra hatástanulmány készült, ennek ismeretében kell az érintett terület fejlesztését elvégezni. A Templomdombot be kell emelni a belváros nevezetes turista-látványosságai közé, és annak fejlesztését elő kell mozdítani, mivel az önkormányzat érdeke is. Vezérprojektjeink közé emelése is azt hangsúlyozza, hogy a figyelmet rá kell irányítani, és el kell érni, hogy a Fő tér mellett közkedvelt látványosság legyen. Fontos, hogy az anyagi források érdekében közösen pályázzunk az Egyházzal. 8.)„Civil-ház”: A civil szervezetekkel történő együttműködés jegyében szükséges tovább folytatni az ún. „civil fórumok” szervezését, és a különböző témákban történő közös gondolkodást. Ezen kezdeményezés kiemelt cél. A civil szervezetek célja, hogy hozzájáruljanak az ország gazdasági és társadalmi modernizálásához, európai integrációjához, továbbá a kohézió erősítésével összefüggő innovációs és kulturális szint emeléséhez. A rendszerváltás utáni idő bizonyította, hogy a magyar társadalomban mérhetetlen tettvágy és problémamegoldó készség szunnyad, amit le lehetett fojtani évtizedeken keresztül, de kiirtani teljesen képtelenség volt. Ennek következtében a törvényi változásokkal egy időben kezdtek elszaporodni az egyesületek, alapítványok. Ez Szentendrén sem történt másképpen. A ma Magyarországán a civil társadalom megkerülhetetlen, és figyelmen kívül hagyása komoly hiba lenne. Önkormányzatunk nem csak általánosságban törekszik partnerségre a város civil szervezeteivel, hanem a jövőbeni fejlesztések kapcsán a valódi kezdeményezés lehetőségének megteremtését tűzte ki célul. Így nagyobb figyelmet és támogatást kap a társadalmi aktivitás, a közösségek és a civil szektor fejlesztése, megerősítése, a társadalmi megújulás és kohézió, valamint a fenntartható 27

fejlődés biztosítása. A civil szervezetek részvételének növekedését reméljük az önkormányzati közfeladat-ellátásban is. Sok teendőnk lesz 2007-2013 között. Mindazokkal, akik azt szeretnék, hogy a következő években olyan helyzet alakulhasson ki, ami ideálisnak mondható, azokkal szeretnénk együttműködni. Természetesen ez egy nagyon hosszú folyamat, de ha nem tesszük meg a szükséges lépéseket, akkor az összkép nem fog változni. A jövőben szeretnénk a fentieket az alábbi eszközökkel megvalósítani: " Szakmai fórum létrehozása " az összefogás ösztönzése különböző eszközökkel (pl.:tanácsadó testületekbe való aktív részvétel) " cél, hogy pl. pályázatoknál az egymás mellett beadott pályázatok ne kioltsák, hanem erősítsék egymást. " Terv: I. Kistérségi Civil Pályázatírói Fórum létrehozása " fentiek megvalósulása útján szorosabb együttműködés létrejötte a civil szervezetekkel. 9.)Állandó helytörténeti kiállítás: Szentendre város és a térség történetét bemutató helytörténeti kiállítás régóta vágyott mind a városlakók, lokálpatrióták, mind a turisták és a „múzeumi szakma” részéről. A Castrum Projekt mely egyelőre Pest Megye gondozásában, a város támogatásával érlelődik, s az Európai Uniós támogatások kiemelt projektjeként nyilvántartott – lehetőséget teremthet a gazdag anyag bemutatására. A Múzeumi koncepció szerint az új szentendrei célcsoportok (diákok, régi és újabb városlakók, stb.) feltárása és megnyerése elősegítendő az eddig elsősorban a művészeti érdeklődésű közönség igényeit szolgáló képzőművészeti kiállítások mellett az identitást és lokálpatriotizmust erősítő, élményszerű elemekkel gazdagított, közönségbarát helytörténeti kiállítással, a közönség által ma már nagyon igényelt enteriőrök „élőképek” bemutatásával. A Múzeumi koncepció alapja, az „időalagút” logikája szerint a római kor végétől 1956-ig terjedő időszakot bemutató helytörténeti kiállításból (melyben a 17-18. századot tárgyaló részben együttesen jelenik meg a nemzetiségi kisebbségek története és néprajza – szerb-dalmát betelepülés, németek, szlovákok) lehet majd eljutni a XIX. század végétől egészen a jelenkorig gazdagon képviselt képzőművészeti kiállításokhoz (a szentendrei képzőművészet története, a Ferenczy Gyűjtemény és a Kerényi Gyűjtemény). A helytörténeti kiállítás (néprajz, történet, irodalomtörténet) majd 450 m² összterületen tervezett, melyet a régészeti kiállítások, bemutatások tovább bővítenek. 10.)

Turizmus fejlesztése:

Szentendre ma is kiemelt idegenforgalmi központ, a Dunakanyar „gyöngyszemének” is szokták nevezni. Méltán hívják így Szentendrét, látványosságai, római és középkori kultúrája, multikulturális hagyományai, szerb-dalmát gyökerei, történeti és egyéb tradíciói művészete, gyönyörű épületei, ódon-belvárosi kis utcái, bensőséges és hagyományőrző hangulata miatt, mely képet „megfűszerez” a települést átszelő Duna vizének csodálatos látképe, a folyó nyújtotta kikapcsolódási lehetőségek. Szentendre turizmusa nem választható el Budapest idegenforgalmától, de ez nem jelenti azt, hogy a városnak alárendelt szerepet kellene játszania a fővároshoz képest. Jelen pillanatban azonban 28

Szentendrét csupán kiránduló helyként tartják számon, amelyet vagy egy egész napos fővárosi városnézés keretében ejtenek meg, vagy Esztergommal kombinálják. Ebből kifolyólag az átlagos tartózkodási idő körülbelül 3-4 óra, amely arra elég, hogy a turisztikailag már „bejáratott” helyeket (pl.: Fő tér és környéke) meglátogassák. Fenti elgondolások alapján egyrészt azokra a kiemelt turisztikai helyekre kell figyelnünk, melyek közkedveltek a turisták számára, másrészt olyan kapcsolódási pontokat, területeket is találnunk kell, melyek idevonzzák az embereket városunkba. Szentendre célja az lenne, hogy – a Dunakanyar többi településével együttműködve – és saját érdekünket szem előtt tartva, egy nagyváros-környéki szabadidő-kínálat, programturizmussal összekötött gasztronómiai, sport, és kulturális turizmus valamint kapcsolódó infrastruktúrájának létrehozásával, több célcsoport igényeit is kielégítsük. (pl.: Szentendrén jelen lévő fiatal korosztályt is megcélozva.) Fentiek megvalósítása érdekében fejlesztendő területek: – – –

– – – – – – –

Már meglévő turista-látványosságok tovább fejlesztése: Fő-tér és környékének rehabilitációja. Az idegenforgalom által érintett terület kiterjeszteni a belváros egyéb területeire pl.: Templomdombra, Rab Ráby térre, Dunakorzóra is. Vendégváró város, minőségi turizmus erősítése: pl.: Tavaszi fesztivál, Szentendrei Nyár rendezvényeinek bővítése, népszerűsítése, Szabadtéri Néprajzi Múzeum fejlesztése, szoros együttműködés kialakítása, Árpád-kori leletek bemutatása, Szerb-dalmát építészeti egyházi emlékek bemutatása, stb. Dunakanyar-Pilis térség, kirándulóhelyek fejlesztése: a történelmi helyek, természeti értékek feltárása, műfüves sípályák, nyári bob-pálya stb. kialakítása. új célterületek fejlesztése, új célterületek bevonása: idegenforgalmi koncepció kidolgozása konferencia-turizmus: konferencia-központ (a meglévő komplexumok figyelembe vételével) vízi-turizmus, termálturizmus: Yacht-kikötő létesítése, csónak-kikötők és csónak házak létesítése, Pap-szigeti termál-kút kialakítása, uszoda, szálloda létrehozása stb. Kováts-hagyaték felhasználásával fedett uszoda építése. Öko-turizmus: a szigetek bevonása, a vízpartok és hegyvidéki területek fejlesztése. hosszabb idejű itt-tartózkodás elérése: együttműködés a kistérség településeivel, a szezonális jelleg kiegyensúlyozása.

11.)

Szakorvosi rendelő megújítása:

- A Szentendre Szakorvosi Rendelőintézet mintegy 25 km-es sugarú körzetben egyedül látja el a szakorvosi feladatokat. A demográfiai előrejelzések szerint az ellátandó lakosok száma töretlenül növekedni fog. Így ahhoz, hogy a szakorvosi rendelőintézet hosszú távon biztosítsa Szentendre és vonzáskörzete lakossága számára a korszerű, színvonalas járóbeteg- szakellátást, valamint a dolgozók számára a biztonságos munkakörülményeket, át kell gondolnunk a tennivalókat. A projekt megvalósításával („intézményellátás” vezérprojektünk keretében) egy korszerű, színvonalas szakellátás biztosítható, mely több tízezer ember orvosi ellátását oldja meg. Olyan korszerűsítésekkel, mint pl.: akadálymentesítés.

Az egészségügyi ellátás racionalizálásaként a Rendelőintézetet a Belvároson kívül eső helyszínen, a HÉV-végállomás közelében, kedvező tömegközlekedési megközelítéssel rendelkező egészségügyi centrum keretei között kerülhet elhelyezésre. - Az egészségügyi ellátás korszerűsítése, valamint Szentendre és a Kistérség vonatkozásában megoldandó feladatok ellátása, kistérségi szinten történő megerősítése, az ezzel kapcsolatban felmerül problémák megoldása a feladat. A kistérségi szintű fejlesztés, és együttműködés az egyik legfontosabb irányvonal. 12.)

Szociális védőháló megújítása:

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakult a szociális támogatások rendszere. Ahol a törvény lehetővé tette az úgynevezett maradékjövedelem elvű támogatási rendszert, kiegészítve a vagyoni és a valós élethelyzet vizsgálatával, azt eredményezte, hogy a valóban rászorultak kapnak támogatást. Ez a módszer a méltányosság gyakorlásának normatív lehetőségét is elősegíti. A törvényi változások átvezetése saját rendeleteinken kötelező feladat, de a rendszer finomítása, „újrahangolása” a fenti elvek gyakorlása mentén valósítható meg. A különböző támogatási formák összehangolása fontos feladat. –

A szolgáltatások társadalmi kontrollja érdekében, a betegjogok érvényesülésének helyi garanciájaként az alapellátásért felelős önkormányzat számára szükséges biztosítani a lakosok közérzetének, valamint a létbiztonságának javítását. Mind az egészségügyi ellátás javítása, mind a szociális támogatások igénybevételének biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szentendrei lakosság szegényebb rétege is biztonságban érezze magát.

–

A szociális ellátások biztosításának alapelve a jogosultság alapos vizsgálata, a jogosulatlan igénylők minél hatékonyabb kiszűrése. Ezt fontos a ciklusban tovább erősíteni, és a jogosulatlan igénylők kiszűrésében aktívan részt venni.

–

Ahhoz, hogy a lakosság, illetve a rászorultak tudják, hogy milyen feltételek mellett vehetik igénybe az önkormányzat szociális ellátását fontos a megfelelő tájékoztatás. Ezt a célt szolgálja majd az. ún. „szociális kalaúz” megjelentetése, melyhez a lakosság ingyenes juthat hozzá. A füzet összefoglalóan tartalmazná a segélyek fajtáit, hozzájutás feltételeit, illetve egyéb hasznos információt, mint pl.: óvodákról, iskolákról. A jogszabályváltozások függvényében kerülne évente felülvizsgálatra és újranyomtatásra a „szociális kalaúz”.

- Célunk, hogy a jelenlegi ellátások megtartása, valamint annak bővítése érdekében a pénzügyi fedezet is biztosítva legyen.

–

A Város szociális szolgáltatásai:

Fontos városérdek, és cél a kötelező feladatok magasabb szintű ellátásának biztosítása, melyek az alábbiak: – étkeztetés – Gondozási Központ útján biztosított; – házi segítségnyújtás – Gondozási Központ útján biztosított; 30

– családsegítés – Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosított; – nappali ellátás – e feladat 3 alrészből áll, egyik része a Gondozási Központ, másik része ellátási szerződés útján az Irsai Mentálhigiénés Központban biztosított, harmadik részének (fekvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek ellátása) megvalósítása még hátra van, a feladatellátás a Gondozási Központban biztosítható; – támogató szolgálat – ellátási szerződés útján az Irsai Mentálhigiénés Központban biztosított; – jelzőrendszeres házi segítségnyújtás – kistérségi szinten biztosított; – közösségi alapellátás – az e feladat körébe tartozó ellátásokat mind a Gondozási Központ, mind a SZEI–hez tartozó Mentálhigiénés Központ végez, intézményesített formában azonban ilyen feladatellátás nem működik – idősek átmeneti otthona – nem biztosított, ellátási szerződés útján biztosítható – gyermekjóléti szolgáltatás – Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosított; – gyermekek napközbeni ellátása – bölcsődében, óvodákban, iskolákban biztosított; – gyermekek átmeneti otthona – nem biztosított. Ilyen intézmény fenntartására nincs anyagi fedezet, és ellátási igény sincs. Ellátási szerződés céljából próbáltunk már felkutatni ilyen intézményeket, de eddig ez még nem járt eredménnyel. Feladat tehát az eddig nem biztosított kötelező feladatok ellátásának megszervezése, illetve a meglévő feladatok magas szintű ellátásának biztosítása. Az eddig nem biztosított ellátások megszervezése vagy ellátási szerződéssel vagy kistérségi együttműködés útján javasolt. A meglévő feladatellátások esetében is javasolt a feladatok kistérségi szinten történő megvalósítása, tekintettel arra, hogy az állami normatívák ilyen feladatellátás esetén magasabbak. (ld. később) Egyes esetekben cél lehet nem állami fenntartók bevonása az ellátásba, – pl. hajléktalanszálló esetében - az intézmény átadása karitatív szervezetek részére. 13.)

Egészségügyi ellátás javítása, szűrővizsgálatok körének bővítése:

Az egészségügy városi szerkezete nagy vonalakban már kialakult. A SZEI szakmai feladatai szorosan összefüggenek a lakosságszám várható változásaival, a korösszetétellel, valamint a morbiditási és mortalitási mutatókkal. Fel kell használni az ANTSZ legfrissebb adatait és a Környezetegészségügyi Akcióprogramban foglaltakat a további tervezéshez. Át kell gondolni az alábbi területeket: 5. háziorvosi ellátás, 6. szakrendelések műszerparkjának felújítása, rtg digitalizálása 7. ügyeleti rendszer 8. egészséges életmódra nevelés lehetőségeit (pl.: egészségtan, mint tantárgy bevezetése tömegsportok, iskolai testnevelés, egészségpolitika népszerűsítése stb.) 9. tüdőszűrő vizsgálatok, fogászati szűrés és egyéb szűrések biztosítása, kiterjesztése a betegségek kiküszöbölése, megelőzése érdekében. 10. új szakrendelések bevezetése- gyermekpsychológus, psychosomatikus ambulancia, onkológia, endokrinológia, érsebészeti szakrendelés, egynapos sebészet, infusios kúra ambulans kezelésként. A házorvosi és védőnői szolgálattal, a foglalkozás és iskola-egészségüggyel is folyamatosan egyeztetni kell a tennivalókat. A szakorvosi ellátás módját, fejlesztését az érdekeltekkel együtt, közösen kell megvalósítani. A 31

Képviselő-testület illetékes bizottságával, valamint az Egészséges Városért Közalapítvány segítségével, és véleményének kikérésével, a lakosság, civil szervezetek, szakemberek, az orvosok, intézmények bevonásával, együttműködésével hozhatók olyan döntések, amelyek ésszerűen és elfogadottan javítják az ellátás rendszerét, feltételeit. A fenti célkitűzések megvalósítása során fontos lenne a kistérségi településekkel történő együttműködés, és a velük is közös „gondolkodás”. Célunk egy megfelelő kistérségi egészségügyi központ a térség betegeinek fogadására, melynek tulajdonosa nem csak Szentendre Városa, hanem maga a Szentendrei Kistérség Egy minden igényt kielégítő modern rendelőintézet csak új, zöldberuházással valósítható meg. Lehetne egy épületben a jelenleg széttagolt intézmény, de elképzelhető olyan variáció is, hogy a gondozóintézeteket egy helyen, a jelenlegi Mentálhigiénés Gondozó területén valósítanánk meg. Mindenképpen szükséges volna a szakorvosi rendelőnek egy új, sürgősségi centrummal való együttes kialakítása, a mentőállomással együtt történő elhelyezése, és szervezeti egységben való működtetése. 14.)

Máltai típusú játszótér és házak:

- Fontosnak tartom, hogy a hátrányosabb helyzetű gyerekek - ahol nem megoldott a gyerekek folyamatos felügyelete, illetve szabadtéri foglalkoztatása – is bevonásra kerüljenek különböző szabadtéri programokba, biztosítva ezáltal egészséges fejlődésüket, melynek egyik eszköze lehet pl.: az ún. „máltai típusú játszótér, és játszóházak” kialakítása. Ezen program lényege, hogy a Máltai Szeretet Szolgálattal közösen az Önkormányzat, olyan játszótereket hoz létre, illetve üzemeltet, ahol a szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas ifjúsági programok szervezhetőek. 15.)

Hajléktalan szálló bővítése:

Szentendre városában gyakorta előforduló problémaként jelentkezik a hajléktalanok megfelelő helyen, kulturált környezetben történő elhelyezése. Bár Szentendrén éjszakai menedékhelyként hajléktalan szálló működik, azonban ellátása csak az éjszakai időpontra szól, és napközben a hajléktalanoknak el kell hagyniuk az épületet. További problémát jelent, hogy a nők számára még ez a lehetőség sem biztosított. –

– –

Már megkezdtük a hajléktalan szálló bővítését, (a befogadható létszámkeret 6 fővel növekedett 2007.elején), azonban ezt a tendenciát erősíteni kell, és tovább bővíteni a szálló befogadó képességét. Megoldandó feladat a nők elhelyezése is, és az ehhez szükséges feltételrendszer megteremtése. További feladat e körben a hajléktalanok nappali ellátásának teljes körű, és végleges megoldása lenne.

16.)

Közmunkaprogram folytatása

Mindig aktuális kérdés, és nem szabad elsiklani amellett, hogy a városban élnek olyanok is, akik a mindennapi betevő falatért küzdenek. Hogyan tudnánk segíteni rajtuk? A város milyen lehetőségeket, megoldásokat tudna találni arra, hogy egyes háztartásokban ne az legyen a fő 32

kérdés, hogy „nincs már elvégezhető munka ebben az országban?” Sok ember nem teheti meg azt, hogy válogat a munkákban, hozzá kell látni ahhoz a munkához, amit az adott körülmények között igenis meg lehet csinálni. Miután a kiadások fedezése egy-két családnál a legalapvetőbb életszükségletekre nézve is kezd problémát jelenteni, gyorsan és döntő módon kell határozni. A bajokkal merni kell szembe nézni, és aki elvesztette munkáját, keresetét, iparát, az ne várja a jobb időket, ne keresgessen ábrándképeket. Nem szabad addig gondolkodni, amíg az utolsó bútort is el kell adni, hogy teljen lakbérre, élelemre stb. Kitűnő lehetőség a fentiek akár átmeneti, akár hosszabb távú megoldására a közmunkaprogramban való részvétel. A jövőben is alkalmazni szükséges, és bővíteni az így végzendő feladatköröket, területeket. A közmunkaprogram lehetőségeinek szélesítésével kiadásokat tudunk megtakarítani. Szentendre a főváros vonzáskörzetében elhelyezkedő városként, elmondhatja magáról, hogy a munkanélküliek aránya kisebb, mint más régiók városaiban. Az üzletek, vállalkozások virágzása mellett, sajnos egyre nehezebb aktív, és hatékony közhasznú munkát végző munkaerőt találni, figyelembe véve az alacsony bérezést is. Sajnos az elmúlt időszakban egyre általánosabbá vált az a tendencia, hogy a „közhasznú munkás” által végzett munka ledegradálódott az emberek tudatában. A Szentendrén élő munkanélküli emberek számára nincs kellő ösztönzés arra vonatkozóan, hogy elmenjenek közhasznú munkát végezni, inkább ún. „fekete- munkát” vállalnak magasabb jövedelem reményében. Fontos a szemléletváltás, és a leértékelődött közhasznú munka jellegét, jelentőségét erősíteni. Ezzel lehetőséget kapnának a munkanélkülivé vált emberek arra, hogy a munkaerő-piacra visszajussanak, illetve szociális, egészségügyi ellátás terén is biztonságot jelentene a fekete-munkát végzőkkel szemben. A város sikeresen pályázott már eddig is közhasznú munkaellátás támogatására, azonban a pályázat sikere ellenére, kevesebb jelentkező volt a közhasznú munkavégzésére. Ezen gyökeresen változtatni szükséges, elsősorban úgy, hogy a közhasznú munkavégzést az emberek számára vonzóbbá tesszük, és a munkavégzés folyamatosságának megteremtésével (forrás pályázatok útján történő biztosításával) igyekszünk segíteni az arra rászorulóknak. Így a munkanélkülivé vált emberek társadalomba való visszatalálását is elősegítjük, mindamellett az Önkormányzat számára is hasznos munkát látnak el, mint például a köztisztasági munkák ellátása.

IV. „FIATAL VÁROS”

Elérkeztünk a ciklus-programban irányvonalként meghatározott szlogenek utolsó eleméhez, mely azt az elnevezést kapta, hogy „fiatal város”. A következő részben azon főbb célkitűzések olvashatóak, melyek megvalósításával, létrejöttével egy fiatalos igényű, korszerű és rugalmas, a modern követelményekhez igazodó, és felzárkózó városi önkormányzat érhető el. Ahhoz, hogy városunk Magyarországon, és külföldön egyaránt a kor szellemével haladó – de a régmúlt örökségeit is megtartó – szellemiségű várossá nője ki magát, fontos alapjaiban átgondolni a város működését, így különösen a Hivatal és intézményei szervezet-rendszerét, az „együttélés szabályainak” korszerűsítését (ld: dereguláció, „városi házirend” stb), és a jövő útjaként kijelölt elektronikus közigazgatás megteremtésének feltételeit (pl: e-közigazgatás, színes városi honlap stb.). A 21. század önkormányzata szolgáltató és ügyfélbarát intézmény. Nem egyszerűen ügyeket kell manapság intézni, hanem a várost menedzselni kell. Az információ sosem látott jelentőséggel bír. Az információ hatalom. Az információ eljuttatása a tudatosan felépített kommunikáció során jut el a város lakosságához. Információt elhallgatni, illetve azt nem kommunikálni nagy hiba, hiszen a városi információs hálózat túl gyorsan is továbbítja az impulzusokat.

Interaktivitás: Az informált város – a kommunikáló hivatal „Aki informál, az transzformál” (Hamvas Béla) Nagyobb figyelmet kell arra fordítani, hogy a városban, a hivatalban, a térségben zajló eseményeket, rendezvényeket stb. megfelelő módon kommunikáljuk a médiában. A ma emberét percenként több száz információ és inger éri. Ebből a napi több ezer ingerből a híradó, a színes bulvármagazinok válogatják ki számukra a hírértékkel bíró üzeneteket. Ennél minden ember többre vágyik. Szentendre agglomerációs helyzetéből adódóan nem elégedhet meg a lokális média informálásával, távolabbra kell látnia. A helyi média szerepe vitathatatlan, hiszen ezeken keresztül érjük el a helyi lakosságot és adunk hiteles képet számukra a hivatalban és a városban zajló eseményekről. Élve az információs technológia adta vívmányokkal a legújabb technikát is igénybe kell venni. A média szereti a „negatív híreket” (ld. árvíz), de jelen kell lenni a pozitív üzenettel bíró hírekkel, rendezvényekkel stb. a sajtóban. Az érem másik oldala a lakosság. Ne csak a hivatal, a város ontsa magából a híreket, hanem érkezzen a felhasználói oldal felől visszajelzés. Legyen párbeszéd, tudjuk mit szeretne a lakosság. Ezért kezdeményeztük az év folyamán a településrészekre és témákra lebontott közmeghallgatásokat, Városkönyvi bejegyzéseket, a honlapon is egyre több a társadalmi párbeszéd kezdeményezése, mely kezdeményezéseket folytatnunk kell. Egy tudatos és jól felépített kommunikációs stratégia mentén Szentendrét a köztudatban tarthatjuk. Különböző városházi rendezvények alkalmával (gazdasági nap, városmarketing konferencia) megszólítottuk a város és a térség különböző célcsoportjait, így adva választ az aktuálisan felvetett és köztudatban forgó kérdésekre. Természetesen mindezek megvalósításához szükséges a források biztosítása, a korábbi fejezetben már részletezett pályázatok útján, illetve egy korszerűbb költségvetés megteremtésével (pl.: korrigált 0-bázisú tervezés, adónem változás stb.). 1.)Hivatal átszervezése: A 2006-os évben olyan kormányzati szintű döntései következtében, a közszférában – s így az önkormányzatnál is - számos megszorítást kellett bevezetni. Sajnálatos módon a kormányzati megszorítások miatt ismételten létszámleépítést kellett végrehajtanunk. Másodsorban célszerűségi okokból is szükségessé vált a hivatalok, intézmények szervezetének átalakítása, újragondolása. Szentendre város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala az EUhoz való fölzárkózás, anyagi forrásainak bővítése, illetve a Kistérségi szintű hatékonyabb együttműködés reményében új irányvonalat szeretne képviselni 2007-ben. Ez a törekvés azzal jár, hogy az új, illetve többlet- feladatok ellátása érdekében a Hivatal struktúráját átalakítsuk. Az átszervezéssel kapcsolatban figyelembe vettük egy külső szakértő cég, valamint a Hivatal belső alternatíváit, javaslatait is, melyek a - jogszabályi keretek között, - a törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátásával, valamint a hivatali folyamatok tényleges menetével, feltételrendszerével összeegyeztethetőek. A szervezeti átalakítás célja:

Az Önkormányzat hivatali, illetve intézményi szintű – szervezeti átalakítással költségtakarékosabban, hatékonyabban szeretné ellátni feladatait, a jogszabályi keretek biztosítása mellett. A hivatal szervezetének átalakítása eredményeként: • Erősödött az adóvégrehajtás, adóbehajtás, melyre külön szervezeti egységet hoztunk létre a Közgazdasági Irodán belül. • A belső ellenőri feladatok ellátása kistérségi szinten kerülne megoldásra. • Bővül az építéshatósági feladatellátás – mivel kistérségi szinten kell ellátni ezen feladatokat. Ennek megfelelően kerül átalakításra az építéshatósági ügyintézést végző iroda létszáma, szerkezete. • Összhangban az önkormányzat azon szándékával, hogy minél több pályázaton induljunk, és ezáltal anyagi forrást szerezzünk egyes feladatok ellátására, megoldására, erősítettük a pályázatok benyújtásával, koordinálásával foglalkozó kollégák létszámát még egy fővel. 2.) Hivatal működésének fokozása, ügyfél barát-szemléletmód erősítésének eszközei: •

Már elindult az a folyamat a Hivatalban , mely a Hivatal és az ügyfelek közötti kommunikációt segíti, és az ügyfeleink nagyobb megelégedésére szolgál. A „város-könyv” Hivatalban történő elhelyezésével, a „zöld-szám” működtetésével, az ügyfélszolgálat kialakításával olyan lépést tettünk a lakosság irányába, mellyel maximálisan az ügyfelek érdekeit kívánjuk előtérbe helyezni.

•

Kis-posta a Hivatalban: Szükséges, hogy az ügyfelek általi befizetések könnyítésén elgondolkodjunk. Egyik eszköze lehet ennek, például a Hivatalon belüli bankkártyával történő fizetés lehetőségének kidolgozása. Így lehetővé válna, hogy az egyes önkormányzati számlákra – eddig csekk formában - történő befizetések helyett, mellett az ügyfelek akár bankkártyával, helyben is tudjanak befizetéseket teljesíteni ügyfélfogadási időben, erre kialakított helyen. Így szélesebb körűvé válhatna a befizetés teljesíthetősége.

•

A fiatalos és dinamikus Hivatal kiépítése a végcél, mely képes az ügyfelek állandóan változó igényeihez igazodni, illetve amelyik fel tud zárkózni az EU követelményeihez egyaránt.

3.) PEH létrehozása rövid távú terv – KESZ létrehozás (hosszú távú terv) –

Fontos a hivatali átszervezésen túl az intézményeink szervezeti felépítésének átgondolása, és a kor szellemének megfelelő kialakítása, integrálása. Érdemes lenne egy egységes Pénzügyi Elszámoló Hivatal (továbbiakban: PEH) felállítása, mely a GESZ jelenlegi szervezetére épülő módon, a jelenleg ellátott óvodák, iskolák, és egyéb részben önállóan gazdálkodó szervezetek pénzügyi-gazdasági feladatinak ellátásán túl beintegrálná a jelenleg még önálló pénzügyigazdasági szervezettel rendelkező SZEI, Tűzoltóság ezen tevékenységét is. A PEH önállóan gazdálkodó költségvetési szervként látná el a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek pénzügyi-számviteli feladatait, és tartaná a kapcsolatot a Polgármesteri Hivatallal, és az Intézmények vezetőivel.

–

A PEH létrehozása rövid távú tervként kerülne megvalósításra, hosszú távon pedig egy ún. Önkormányzati szinten teljes körű kiskincstári rendszer (a PEH + Polgármesteri Hivatal) 36

kialakítása lenne célszerű, amikor az Önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzete stabilizálódik és akkor e gazdasági szervezet már képes lesz annak racionális működtetésére. 4.) Elektronikus ügyintézés a Hivatalban: A szervezeti, intézményi átalakítások elvégzése után, illetve azzal párhuzamosan a korszerűbb, lendületesebb munkavégzés technikai feltételeinek a megteremtése is a célunk. A modern technikai háttér természetesen könnyíti a feladatok ellátását, azonban önmagában nem elegendő új technikai eszközök beszerzése, hanem egy koncepcionálisan új rendszer kiépítése a célravezető. Azaz olyan hálózat kiépítése, amely átfogja a kistérség településeinek adatbázisát, és komplexen kezeli a különböző feladatellátások területeit. A jövő útja valóban a modernizációban rejlik, azonban azt oly módon kell fejleszteni, hogy az önkormányzatok feladatellátását hasznosan tudja kezelni, és segítse az összetett feladatok ellátását. Erre hivatott a kistérségi szintű e-közigazgatás létrehozása. Az e-közigazgatás kiépítésének célja: •

Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Kistérségi Társulása részére olyan kistérségi információs rendszer létrehozása, amely a helyi adottságokat, és célokat figyelembe véve képes egységes rendszerben kezelni a térség problémáit és lehetőségeit, mely megalapozza a közös célok megvalósítását.

•

A társulást alkotó önkormányzatok szolgáltató jellegének erősítése, az állampolgárok és az üzleti élet szereplőinek minél gyorsabb, hatékonyabb tájékoztatása, „kiszolgálása”.

•

Továbbá működési, és döntéshozatali folyamatainak támogatása, átláthatóságának megteremtése, a közérdekű adatok hozzáférhetővé tétele.

Reményeink szerint az e-közigazgatás bevezetésével az ügyintézési folyamat - bizonyos idő elteltével – könnyebbé, gyorsabbá és átláthatóbbá válik, így a Ket. által is nevesített elektronikus ügyintézés is széles körűvé válhat. Elengedhetetlen, hogy minden ügyfél, felhasználó pontosan tudja, hogy a portálon mely ablakot nyisson meg ahhoz, hogy a megfelelő adatbázishoz eljusson. A lakosság folyamatos oktatása, tájékoztatása is elengedhetetlen e témakörben. A komplex rendszer megértése és eljuttatása az ügyfelekhez hosszabb folyamat. Cél, hogy vonzóvá tegyük, és népszerűsítsük az elektronikus ügyintézés használatának lehetőségét. 5.) Kistérségi települések jegyzőinek „jegyzői klubja” – az egységes jogalkalmazás érdekében: 2006. második felében egyrészt a kistérségi e-közigazgatás – fentebb említett – célkitűzéseinek elérése érdekében, abból az indíttatásból, és elgondolásból, hogy a kistérségi települések folyamatosan kapcsolatban legyenek, és együtt tudjanak működni egyes területek egyeztetése, esetlegesen felmerülő problémák megoldása érdekében, létrejött egy un. „Jegyzői Klub”. A jegyzői klub feladata - a települési jegyzők nagy megelégedésére, és pozitív visszajelzése szerint - utóbb kibővült, és jelenleg minden, kistérséget érintő kérdésben havi rendszerességgel összeül. Célkitűzései között szerepel, hogy minden olyan jogszabályi változást átgondoljanak, 37

mely a hivatalok feladatellátását, hatósági ügyintézést érinthet. A közös „gondolkodás” eredményeként a módosítások gyakorlatban történő végrehajtására keressük a törvény keretei között a legmegfelelőbb, és leghatékonyabb megoldást, egyes területeken a jogalkalmazás egységesítésére törekedünk. 6.) Színes, változatos, folyamatosan megújuló honlap: A „fiatal város” megteremtésének egyik feltétele, hogy az információk megfelelően áramoljanak, eljussanak a célcsoportokhoz, a lakossághoz, a leendő ügyfeleinkhez. Ahhoz, hogy a lakosságot bevonjuk a városi életbe, hogy bekapcsolódhassanak a városi „vérkeringésbe” elengedhetetlenül szükséges, hogy napra készen tájékozódhassanak a különböző eseményekről, rendezvényekről, konferenciákról. A fiatal város fogalmába az is bele tartozik, hogy az elavult, nehézkes tájékoztatási lehetőségek( mint pl.: fali-újság) mellett, a korszerűbb és könnyebben elérhető fórumokat részesítsük előnyben. Ma már egyre több háztartásban van számítógép, illetve internet elérési lehetőség. A honlapunk fejlesztésével célunk, hogy az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások, lehetőségek, egyéb hírek gyorsabban eljussanak a lakossághoz. A lakossági tájékoztatás egyik fontos eleme a városi honlap. (www.szentendre.hu). A települések külvilág számára történő bemutatása, nevezetességeinek megismertetése, a fontosabb városi rendezvények helye és ideje, illetve minden más közérdekű információ, többek között a városi honlapról olvasható. Éppen ezért elengedhetetlen, egy dinamikusan fejlődő, színes tartalmú és könnyen megérthető szerkezetű, bárki által megfelelően kezelhető honlap, mely tükrözi a város főbb arculatát, és „megjelenési formáját.” Fontos feladat egy új „arculatú” honlap kialakítása, a folyamatosan jelentkező új igényeknek megfelelő fejlesztése. Elengedhetetlenül fontos a honlapunk áttekintése abból a szempontból is, hogy a megvalósuló e-közigazgatás feltételrendszerével is kompatibilis-e. – EU – domain név használata: Az önkormányzat lefoglalta a „szentendrecity.eu” domain nevet, mellyel új perspektívák, lehetőségek nyílnak Szentendre város önkormányzata számára, elsősorban a nemzetközi kapcsolatok építése terén, tekintettel arra, hogy az „eu-domain” névvel más országok számára jobb elérés biztosítható az interneten.

7.) SZEVI: Az Önkormányzat másik fontos tájékoztatási eszköze a Szentendre és Vidéke c. hetilap. Ugyanazon elvet szem előtt tartva, melyet a honlap-fejlesztésének indokoltságánál már hangsúlyoztunk, hogy a jövőben fokozottabban kell odafigyelni a sajtóval való együttműködésre. Feladatunk megteremteni, és elősegíteni annak feltételét, hogy az önkormányzati döntésekről (rendeletekről, határozatokról), előzményeiről és következményeiről pártatlanul és teljes körűen tájékoztassa a lap a jövőben is a lakosságot, továbbá biztosítani, és erősíteni kell az igényes, színvonalas, és színes tájékoztatás formáját. Fontos, hogy a sajtó minél több kulturális eseményről, rendezvényről is hírt adjon, melyek tovább erősítik a rendezvényeken való részvételi arányt, illetve minden egyéb olyan közérdekű információt, közleményt stb, is közzé tegyen, mely a lakosság számára elengedhetetlen a megfelelő tájékozódáshoz. 38

A helyi lapnak kiemelt szerepe volt a 2006-os választások lebonyolításának elősegítésében, a választási eljárások során szükséges tudnivalókról való tájékoztatásban, a választás eredményeiről való tájékoztatásban, mely szerepét a jövőben is fokozottan, figyelembe kell venni, és szélesíteni szükséges a kölcsönös együttműködés jegyében. 8.) Sport-koncepció: Az egészséges életmód fontos megvalósítandó célunk. A fiatalos város egyúttal azt is jelenti, hogy a városlakók – legyen az bármilyen korosztály – egészségesen éljenek, melynek egyik kulcsfontosságú tényezője a sportolás, és a sportolási lehetőségek biztosítása. Fontos, hogy a város polgárait aktívan bevonjuk a sportéletbe, hiszen a sport alkalmas arra is, hogy városunkban a lokál-patriotizmust erősítsük. A fiatalos címszó alatt kapott tehát helyet a sportolási lehetőségek megteremtésének, tovább bővítésének, valamint átfogó fejlesztési koncepciójának feladatait magában foglaló városi célkitűzések. A sportkoncepció szükségességét indokolják, hogy az elmúlt időszakban az állam szerepvállalásának csökkenésével, a tőke-erős szponzorok hiánya miatt az anyagi gondok egyaránt éreztetik hatásukat a magyar sportéletben, így Szentendrén is. Ezért fontos egy jól átgondolt, meghatározott területekre összpontosító sportkoncepció kidolgozása, mely újra megteremti a sport társadalomra, egészségre gyakorolt jelentős hatását, mindamellett erősíti a város pozitív irányú kommunikációs, reklámhatását az országban, illetve a határon túl is. A sport ugyanis ma már inkább média-jelenség, üzlet, eszköz arra, hogy a várost népszerűsítse. A versenysportok eredményei útján Szentendre pozitív hatást érhet el a városmarketing, városkép, társadalmi kapcsolatok erősítése területén, és az ifjúság számára húzóhatást jelenthet a gyermekés ifjúsági sport (pl.:iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás nevelés) és a szabadidő sport felé is. Az iskolai testnevelés és diáksport egy szilárd alapot jelent, amelyre a sport más ágazatai is épülhetnek, ezért fontos a jövőben ennek feltételeit erősíteni. Az önkormányzat a helyi sport-tevékenységet az alábbi fejlesztések megvalósításával tudná támogatni: – –

– – – – –

sportlétesítmények fejlesztése, meghatározott nemzeti sportszabvány alapján új sportlétesítmények építése, az ifjúsági sport fejlesztésének jegyében szükséges lenne megkeresni intézményeinket annak érdekében, hogy a „találkozó” ötletek – pl.: sportlétesítmények megépítése - esetleges közös megvalósításában egymást segítsük, kölcsönösen együttműködjünk. Sportolási lehetőségek bővítése beruházási tőkével (sportcsarnok építése: többfunkciós épület kialakításával, esetleg konferencia-termek kialakításával is), óvodai testnevelés feltételrendszerének és megvalósulásához szükséges szakmai erőforrásoknak a fejlesztése, gyógytestnevelési rendszer kialakítása, szabadidő-sport feltételrendszerének megteremtése, irányítása, Szervezési feladatok intézményrendszerének megteremtése: Polgármesteri Hivatalon belül, a jegyzői kabinetben közoktatási és sportreferens koordinálja a sportfeladatok ellátást, valamint a Képviselő-testület Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága, valamint a Sportmunkacsoport 39

–

látja el ezen feladatokat. A sport szerepe a jövőben reményeink szerint hangsúlyosabb lesz, és az egyik – önkormányzat által is - „felkarolt” feladatellátás, épen ezért fontos, hogy minél szélesebb körben foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Létre kell hozni egy kb. 8-10 fős „sport szakmai tanácsadói kört”, melynek az lenne a feladata, hogy segítse a városvezetés sporttal kapcsolatos döntéseit (felkérésre véleményezze a sport-tárgyú rendelet-tervezeteket, egyéb szakmai anyagokat). Fontos mindezek gazdasági alapjainak hosszú-távú megteremtése is.

9.) Közbiztonsági program: Szentendre város Önkormányzata kiemelt és folyamatos feladatának tekinti a város közbiztonságának erősítését, a lakosság biztonságos életkörülményeinek javítását. A biztonságos lakóhelyhez való jog megvalósítása, az életminőséget javító közbiztonság megteremtése tehát a fő prioritás. Egy közbiztonsági stratégiát szükséges kidolgozni, mely alapján meghatározzuk, és előrevetítjük a város biztonságának hatékonyabb megteremtését, az ehhez szükséges szervezési feladatok ellátását, valamint mindezekhez szükséges feltételrendszer kialakítását. Egy modern, fiatalos város megteremtésével biztosítani tudjuk mindenki számára azt a komfortérzetet, hogy biztonságban élhetünk városunkban, és biztonságban nevelhetjük fel gyermekeinket. Ehhez az szükséges, hogy „rendet teremtsünk” a városban, úgy hogy – fokozottabban figyeljük a köztereinket- pl.: térfigyelő kamerák telepítésével, – a közterület rendjét, kulturáltságát, tisztaságát elősegítő objektumokat létesítünk (pl.: további nyilvános illemhelyek kialakítása), – a rendőrséggel, polgárőrséggel, Biztonságos Városunkért Közalapítvány bevonásával, a Hivatal munkatársaival szervezett akció-programokat szervezünk a szabálytalanságok felszámolására, – a közbiztonság javításához nagyban hozzájárulhat a szabálysértési, környezetvédelmi-és más hatóságokkal való tervszerű együttműködés, rendvédelmi szervekkel a munka összehangolása. – Közterület-felügyelet munkáját hatékonysági szempontból újragondoljuk. (akár a kistérségi együttműködésen belül). – Közlekedés biztonságának fokozása (forgalmi rend ésszerű átszervezésével, lassító elemek kiépítésével, sebességkorlátozás alá vont területek kijelölésével). A bűnözés megelőzésében való érdemi szerepvállalás mind erkölcsi, mind anyagi szempontból megtérülő befektetés. 10.) Fiatalok összefogása: „Szentendrét fel kell ráznunk, lendületbe kell hoznunk!” Lehetne akár a mottója is a városi fiatalságnak. A városban lakó fiatalok elsődleges céljának tekintik, hogy otthon érezhessék magukat Szentendrén, ne kényszerüljenek szabadidejüket a fővárosban eltölteni. Ennek érdekében olyan közösségi tereket kell létrehoznunk, ahol kellemes környezetben megismerkedhetnek egymással, színvonalas programokon részt vehetnek, élhetik mindennapjaikat a fiatalok. – –

A fiatalok összefogásának első kezdeményezéseként létre kellene hozni a „Szentendrei Diákönkormányzatot, hogy a fiatalok is beleszólhassanak a városi ifjúságot érintő kérdésekbe. Szintén a fiatalok kezdeményezésére felvetődött egy ún. „Ifjúsági Ház” létrehozásának 40

–

gondolata. Ez a ház helyet teremtene a városban működő ifjúsági szervezetek irodáinak, rendezvényeinek, valamint beszélgetési, szórakozási, internetezési illetve sportolási lehetőségeknek adna teret. Érdemes átgondolni azon – fiatalok által közkedvelt – rendezvényeket befogadó intézmények, szórakozóhelyek hétvégi nyitvatartási idejének meghosszabbítását, melyek elhelyezésüknél fogva nem jelentenek zajforrást a környezetben lakók számára.

11.)Korszerű költségvetés korszerűsítése):

(korrigált

0-bázisú

tervezés,

helyi

adó

megreformálása,

Szentendre jó gazdasági adottságokkal rendelkezik. Földrajzi helyzete, Budapest közelsége, az egyedi, vonzó városkép, a természeti és kulturális környezet, a művészeti imázs együttesen komoly gazdasági potenciált jelentenek. Ugyanakkor sokkal rosszabb helyzetben van, mint más Budapest közeli települések, mert nagyon kevés könnyen hasznosítható saját tulajdonú földterülettel rendelkezik. A gazdaság bár aktív, de a vendéglátás a szürkegazdaság része, ezért a város bevételei elmaradnak a gazdasági potenciáltól. Egyes bevételi forrásokból, melyekből az államnak jelentős bevételei származnak, a város csak pályázatok útján kap vissza „morzsákat.” Szentendre város Önkormányzatának gazdasági, pénzügyi helyzetét évek óta kedvezőtlen tendenciák jellemzik. A negatív irányú változások az elmúlt években állandósultak. Az önkormányzat állandó likviditási gondokkal küzd, az éves költségvetések évről-évre – a hitelképesség mértékét elérő – hiánnyal kerülnek elfogadásra. A folyamatosan növekvő, áthúzódó terhek miatt az önkormányzat problémái erősödnek, a finanszírozási gondok egyre nagyobbak, mivel a mindenkori, folyó évi feladatellátás forrásigénye gyorsabban nő, mint a központilag biztosított támogatások. Ugyanakkor az önkormányzat nem rendelkezik a feladatok nagyságrendjéhez képest is számottevőnek tekinthető stabil bevételi forrással, így a saját bevételek növekedéséből nem tudja fedezni a költségvetési hiányt. Elérendő cél:olyan működtetési és gazdálkodási rendszer kialakítása, amely a feladatok tekintetében olyan rugalmas rendszert határoz meg, amely folyamatosan képes kielégíteni az igényeket úgy, hogy alkalmazkodni tud a forrásváltozásokhoz annak érdekében, hogy az alapfeladatok veszélyeztetése nélkül, az egyéb felvállalt tevékenységek pedig a források mennyiségének megfelelő színvonalon, előre tervezhető módon legyenek elláthatóak. Ahhoz, hogy az önkormányzati működés és az ezt lehetővé tevő gazdálkodás folyamatosan ezen a fenntartható módon biztosítható legyen, szükséges olyan stratégiák kialakítása, amelyek biztosítják a gazdasági alapokat, vagy rámutatnak azokra az irányvonalakra, amelyekkel meg lehet teremteni a központi források kiegészítését, és egyben hatékony koordinációját. Ahhoz, hogy az önkormányzat folyamatosan finanszírozni tudja a feladatait, elkerülhetetlen a bevételszerzési igény akár saját bevételekből, akár támogatásokból, akár kölcsön- vagy átvett forrásokból. –

Helyi adók: A helyi adóztatásnak nem csak a forrás biztosítása, az önkormányzati gazdálkodás feltételeinek megteremtése, hanem társadalompolitikai jelentősége miatt is kiemelkedő szerepe van a települési önkormányzatok, így Szentendre város önkormányzatának anyagi megalapozásában is. A városnak szüksége van egy - a városvezetés igényeit, elképzeléseit is tartalmazó – új helyi adó-koncepcióra. Ha nem is egy előre lefektetett koncepció mentén, de 2006. év decemberében a Képviselő41

testület első lépésként módosította a helyi adókról és adózás rendjéről szóló rendeletét, mellyel bevezetésre került az építményadó. Bár az adónem váltást részben a megszorító kormányzati döntések indokolták, azonban hosszú távon a lakások igazságosabb és arányosabb adóztatását teszi lehetővé, mint a kommunális adó a kedvezmények biztosításával együtt. Az adóztatás célja a forrás biztosítása az önkormányzat feladatai ellátásához, de célja az is, hogy a város lakossága a város fejlődése érdekében, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások színvonalának növelése érdekében anyagilag is vállaljon részt a források bővítésében. A közös teherviselés érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az adóellenőrzések lefolytatására, a hátralékok beszedésére. Az önkormányzatnak a kintlévőségek érvényesítését következetessé kell tennie, és adóellenőrzéseket elsősorban külső megbízottakkal először szúrópóbaszerűen, majd ellenőrzésterv alapján a jelentősebb vállalkozók vonatkozásában. –

Folytatni szükséges olyan jellegű eszközértékesítéseket is, melyek képesek a költségvetés bevételi forrásait kiegészíteni, de ennek egy átgondolt gazdálkodási koncepcióra kell épülnie.

–

A kölcsönforrások igénybevétele ne a hiányt finanszírozza, hanem kötődjön valamely fejlesztési célhoz, programhoz.

–

Piaci alapokra kell helyezni az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak bérbeadását, hasznosítását a helyi rendeletek módosításával. Bérlakás-program kiemelten kezelése (vezérprojektek egyike).

–

El kell indítani a kiskincstári rendszerhez közelítő intézményfinanszírozást, amely az intézményrendszer átalakítását is magával vonja.

Az önkormányzati kötelező, illetve nem kötelező feladat ellátásának hatékony, átgondolt kezelése: Az önkormányzat szűkös anyagi forrásaira tekintettel közösen fontos átekinteni az önkormányzati kötelező – törvényben meghatározott – feladatellátásának anyagi fedezetét, és a nem kötelező, azaz önként vállalt feladatellátásokat, valamint azok pénzügyi forrásait. Cél az önként vállalt feladatok ellátásának újragondolása abból a szempontból, hogy elegendő fedezettel rendelkezünk-e azok színvonalas, hatékony elvégzéséhez, nem veszélyeztetve a kötelező feladatellátás minőségét. Ezek számbavételének elősegítése, előkészítése érdekében szükséges külön helyi rendeletet alkotni, melyben pontosan rögzítésre kerülnének elkülönítetten az önkormányzati kötelező feladatokon felül, az önkormányzat által vállalt és vállalható nem kötelező feladatok.

V. „Együttműködő város” „Egyedül félszárnyú angyalok vagyunk, s csak úgy tudunk szárnyalni, ha összekapaszkodunk.” /ismeretlen szerző/ Sokszor hallottuk már, hogy a hazai közigazgatás rendszere átalakításra szorul. A napvilágot látott „reform” elképzelések csupán részben tükrözik a kormányzati stratégia lényegét. Egy dolog azonban már most látszik, hogy a szemléletváltást sürgető célkitűzés központi kérdés. Az önkormányzatoknak magukhoz kell ragadni a gyeplőt, elébe menni a lehetőségeknek, előkészíteni a terepet a jövőben adódó projektek gyorsabb és hatékonyabb befogadásához. A szűkülő központi támogatások és a normatívák társulásokat ösztönző rendszere egyaránt az együttműködések felé orientálja a településeket. Fontos azonban, hogy a finanszírozás tekintetében is úgy gondolkodjunk, hogy a társulások ne csupán azért jöjjenek létre, hogy a kínálkozó normatívákat elnyerjék, hanem olyan állandó jelleggel működő hatékony szervezet-rendszerré nőjék ki magukat, melyek a „közös gondolkodás” felé mutatnak a feladatellátás terén. A 13 települést magába foglaló Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásában, illetőleg annak irányító testületében – a kistérségi Társulási Tanácsban vezető szerepet tölt be Szentendre városa. A kiemelt területeken – így a közoktatásban és a szociális ellátás területén már javában zajlik az ellátórendszer átalakítása, és sorra köttetnek azok a megállapodások, melyek a központi normatív támogatások optimalizálása okán szükségessé váltak. A további társulások ösztönzésében a városnak kiemelt szerep jut, hiszen sok szolgáltatás tekintetében Szentendre befogadó helye lehet a kistérségben forráshiánnyal küzdő önkormányzatok egyes feladatköreinek. De a későbbiekben létrejövő intézményi társulásoknak is helyet adhat a város, ezzel is lehetőség szerint további munkahelyeket teremtve a lakosság számára. Összességében fontos, hogy a város ne az egyszerűbbnek kínálkozó feladatátadás módszerét kövesse, hanem egy jól megfontolt stratégia mentén éljen a térségi domináns szerepéből adódó lehetőségekkel, és vállaljon fel olyan feladatokat is, melyek rövid távon ugyan több szervezőmunkát igényelnek, de hosszú távon megerősítik a város pozícióit nem csak kistérségi, de megyei, sőt akár országos szinten is. A kistérségi társulás operatív szerve az önálló költségvetési szervként működő munkaszervezet: a kistérségi iroda, melynek 2007. február 1-vel új vezetője van. Az irodavezető szakmai háttere, térségi kötődése és a társulás elgondolásaival egybevágó stratégiai elképzelései nagy lendületet adhatnak az előttünk álló munkának. Érkezésével – egy a közigazgatás rendszere által támasztott követelményeknek is megfelelve – meghonosodhat a kistérségi irodánál is egy új, sokkal inkább vállalkozói szemlélet, mint ami az államigazgatásban korábban megszokott volt. A térségi közszolgáltatások biztosításának, összehangolásának, fejlesztésének érdekében, valamint az egyes települések önkormányzatainak teljesítőképességét meghaladó önkormányzati feladathatáskör, valamint a közszolgáltatási rendszer közös, illetve térségi rendszerének kialakítása, szervezése, intézményrendszerének integrálása jegyében, illetve egyes közigazgatási (államigazgatási) feladat- és hatáskörök hatékonyabb ellátása érdekében kistérségi együttműködés keretében megvalósításra váró célkitűzések:

1.) kistérségi szintű belső ellenőri feladatok ellátásának magas színvonalra emelése: A Kistérségi Társulás keretén belül megvalósuló belső ellenőri feladatok minél hatékonyabb, szakszerűbb, a településekkel közös tapasztalatcserére épülő formában való ellátása a cél. A kistérségi települési önkormányzatok, és intézményeik vonatkozásában ellátandó belső ellenőrzések, minél szélesebb körben való kiterjesztése, információcsere a feladat. A feladatellátásra a kistérség egy közbeszerzési eljárás eredményeként megbízta a H.O.M. Audit Kftt, amely szoros együttműködésben dolgozik majd a kistérségi irodával, így nem csak a legszükségesebb vizsgálatokra kerülhet sor, hanem további olyan átvilágítások is napirendre kerülhetnek, amit a törvényi szabályozás nem tesz feltétlenül szükségessé. Mindezt költségvetési normatíva ellenében végzi a társaság. 2.) egészségügyi szakellátás kistérségi szintű ellátásának erősítése: A Szentendrei Kistérségi egészségügyi ellátást 28 felnőtt, 11 gyermek háziorvos, valamint a Szentendrei Szakorvosi Rendelőintézet végzi. Az ellátásban szerepet játszik Pomáz, ahol a Gálfi Béla Psychiátriai és Rehabilitációs Kht, valamint a Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház.

–

– – – –

A kistérségen belül megvalósítandó egyes célkitűzések ehhez a szakágazathoz kapcsolódóan, például: kistérségi önkormányzatok egészségügyi feladatokat ellátó bizottságai élő kapcsolatot alakítsanak ki egymással, és egy összefogó, koordináló bizottság létrehozásával a szakterületek képviselőinek munkáját segíteni. Szűrővizsgálatok – különösen fogászati szűrés – gyakoribbá tétele. Kistérségi háziorvosi és szakellátást nyújtó intézmények között a kapcsolat megteremtése (pl: számítógépes fejlesztéssel) mobil városi szűrővizsgálatok rendszeressé tétele. A hordozható műszerek kistérségi szintű beszerzésének szorgalmazása. 3.) e-közigazgatás Az elmúlt években megfigyelhető tendencia, hogy felgyorsult világunkban egyre jobban teret hódít az információ számítástechnikai világhálón való áramlása. Ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a fejlődéssel, szükséges bővíteni, illetve kiaknázni a számítástechnika nyújtotta lehetőségeket. A lakosság részéről egyre nagyobb igény lesz arra, hogy bekapcsolódhassanak a hivatali ügyintézésbe úgy, hogy ne kelljen elmenni otthonról, csupán elegendő legyen bekapcsolni az otthoni gépet, és pár kattintással elintézhetőek legyenek a hivatalos ügyeik. Mi szükséges ennek megvalósításához? Első lépésben a Hivatal elektronikus ügyintézési lehetőségeit kell kiszélesíteni. Az e-közigazgatás kistérségi szintén történő kiépítése már folyamatban van. Annak teljes-körű megvalósulásával biztosított lesz az informatikai háttér. Második lépésben az elektronikus ügyintézés használatára vonatkozó legfontosabb információkat kell eljuttatni az emberekhez, úgy, hogy közérthető formában megfogalmazva, mindenki számára világossá váljon, hogy mi is az elektronikus közigazgatás lényege. Fontos, hogy mindenki tudja, hogy hol, milyen feltételekkel, mely hatósági területeken alkalmazhatóak az elektronikus ügyintézés szabályai stb.

A Projekt keretében minimálisan az alábbi alrendszerek kialakítására kerül sor (a cél egy egységes alapokon nyugvó komplex informatikai rendszer létrehozása): a)Kistérségi portál kialakítása. a) Települési portál kialakítása, illetve a meglévők korszerűsítése 13 település számára. b) Kistérségi és települési intranet portál létrehozása. c) Ügyfélszolgálati e-ügyintézés kialakítása. d) Digitális térképek, közmű térkép, ingatlanokat és egyéb térképi elemeket leíró tematikus adatbázisok és médiák, (fotók, filmek, hanganyagok, stb.) körzetek kezelését végző térinformatikai programrendszer a kistérségi portálhoz. e) Digitális térképek, közmű térkép, ingatlanokat és egyéb térképi elemeket leíró tematikus adatbázisok és médiák, (fotók, filmek, hanganyagok, stb.) körzetek kezelését végző térinformatikai programrendszer szállítása a 13 önkormányzat részére. f) Rendezési tervek térinformatikai feldolgozása, egységes alapokra helyezése, internetes megjelenítése, a tervezési folyamatok támogatása, közzétételét végző programrendszer kialakítása. g) Ügyfélnyilvántartással kapcsolatos feladatokat támogató rendszer kialakítása. h) Népjóléti rendszer kialakítása. i) Gyámügyi rendszer kialakítása. j) Működési engedélyezési, kereskedelmi szálláshelyekkel kapcsolatos feladatokat támogató rendszer kialakítása. k) Szabálysértési, birtokvédelmi, és állatvédelmi rendszer kialakítása. l) Közterületi és mezőőri rendszer kialakítása. m) Az Ajánlatban szereplő szolgáltatási szintű építéshatósági rendszer elkészítése. n) Helyi adó rendszer kialakítása. o) Ingatlan vagyon kataszter kezeléséhez, a statisztikák elkészítéséhez szükséges, térképi alapú szoftverek szállítása. p) Ingatlan hasznosítási rendszer kialakítása. q) Iktatási rendszer kialakítása. r) Dokumentum és ügymenetkezelő rendszer kialakítása. s) Vezetői információs rendszer kialakítása. t) Testületi munkát támogató rendszer kialakítása. u) E-képzési keretrendszer (e-learning) v) E-demokrácia rendszer w) Előirányzat kezelő (költségvetés készítést támogató) rendszer kialakítása x) Válságkezelő rendszer kialakítása y) Pályázatkezelő rendszer kialakítása A főleg pályázati forrásból finanszírozott fejlesztés eredménye egy az országban egyedülálló komplexitású rendszer lesz, mely amellett, hogy jelentősen leegyszerűsíti majd úgy a lakosság, mint a Hivatal ügymenetét, akár jelentős bevételi forrást is jelenthet majd a kistérség számára. A rendszer ugyanis tovább értékesíthető, így a szomszédos, vagy akár az ország más régióiban működő társulások potenciális felhasználói lehetnek a nálunk már bevezetett infrastruktúrának. Ilyen célra jelentős pályázati források is rendelkezésére állnak majd a fejleszteni szándékozó önkormányzatoknak. A hazai e-közigazgatás világában Szentendrének lehetősége lehet egy egészen kimagasló szerep megszerzésére is, hiszen a kormányzati elképzelésekben éppen a mi térségünkhöz hasonló területek szerepelnek, mint a további fejlesztések alapjául szolgáló szerver – úgynevezett ASP központok – potenciális befogadója. Amellett, hogy egy ilyen újabb milliárdos beruházás munkahelyeket is teremt, óriási presztízst jelentene Szentendre és a kistérség számára.

4.) Közterület-felügyelet: A Kistérségi Tanácsban felmerült annak gondolata, hogy a közterület-felügyeleti munkálatok elvégzését kistérségi szintre emeljük. Mindenképpen jövőbeli cél a társulásos formában történő feladatellátás irányába történő elmozdulás. 5.) Szociális alapszolgáltatások kiterjesztése kistérségi szintre: A szociális ellátások területére is alapvető hatással van az összevonásokat, társulásokat ösztönző költségvetési normatíva rendszer. A támogatás a legtöbb esetben növekszik, amennyiben az adott feladatot valamilyen társult formában látja el az intézmény. A változások azonban sokkal messzebbre vezetnek. Az egyszerű lakosságszám arányban juttatott támogatásokat felváltja hamarosan a szigorúan rászorultság alapon kifizetendő normatíva, de egyre inkább előtérbe kerül a feladatellátásra koncentráló szemlélet is. Mindezek arra kell, hogy sarkalják a kistérséget, hogy egy nagyon megfontolt stratégia mentén kezdje meg, folytassa a felkészülést az amúgy is csökkenő források minél hatékonyabb lehívása érdekében. Szentendre élenjáró szerepet töltött be eddig is a területen, de ezt még fokozhatja további intézményi társulások ösztönzésével, és ezek helyi működtetésével. Ahhoz, hogy normatív támogatást kapjon kistérségi szinten a szociális alapszolgáltatások megfelelő színvonalú megvalósítása, szükséges volt 5 szolgáltatásból 3-at választani, amelyre szerződést kötöttünk: A Kistérségi Tanács döntése alapján az alábbi három szolgáltatás nyújtására vállaltunk kötelezettséget: – – –

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Megmentő Alapítvánnyal történt szerződéskötés útján) családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás támogató szolgálat (Albertirsa által működtetett fogyatékos támogató szolgáltat)

Ezen 3 szolgáltatás már 2006-ban megkezdődött, a szerződéskötések megtörténtek, azonban további feladatunk ezen területek továbbfejlesztése, az együttműködés magasabb szintre emelése, és ennek a megkezdett irányvonalnak a képviselete. 6.)Közoktatási együttműködés: A sokat emlegetett iskolabezárások idején különös figyelmet kell fordítanunk a közoktatás területének gondos felügyeletére. Itt is világosan érzékelhető a kormányzati szándék a társult keretek közti üzemeltetés ösztönzésére. Hasonlatosan a szociális ellátórendszer átgondolásához a közoktatásban is sürgető feladat egy komplex stratégia kidolgozása, mely már rövid-távon is jelentős normatíva növekményt eredményezhet, de hosszabb távon bizonyosan kulcsa az egyes intézmények fennmaradásának és az oktatási színvonal emelkedésének. Társult iskolák működnek már a Szentendrei szigeten, de várhatóan további intézmények esetében is célszerű lesz az együttműködés szorosabbra fonása. A közoktatás szakellátási feladatait kistérségünkben – miután a társulás megállapodott az egyes önkormányzatokkal – a Pest megyei intézmény látja el, így többek között a gyógy-testnevelés és a logopédia is megyei irányítás alá 46

kerül. A munkaerő-piaci igényekhez igazított, több szinten folyó oktatási és szakképzési rendszer kialakítása és folyamatos korszerűsítése akár kistérségi szinten is beindítható, de legalábbis fontos lenne felvenni a kapcsolatot megfelelő oktatási intézményekkel, és az együttműködés alapjait lerakni az elkövetkező időszakban. Kistérségünk így elérhetné azt, hogy mind több és több szakdolgozat, kutatás, és PHD témája, vagy egy-egy project helyszíne lenne, melyek újabb publicitást jelentenének a térségnek. 7.) Kulturális területen történő együttműködés, közös ünnepek szervezése, kapcsolatok építése: A kistérségi kulturális együttműködés keretében megvalósítandó irányvonalak: – Egymás hagyományainak tisztelete, – Kisebbségek-nemzetiségek ünnepe, – Egymás ünnepein való részvétel, ezekről egymás értesítése, – Kulturális célú összefogás kistérségi szinten, közös ünnepek szervezése (ld.:. Ister Napok, Kistérségi Diákfesztivál) – A sokszínű kulturális kistérségi arculat megőrzése, egymás hagyományainak megismerése keretében cél közös nyári ünnepeket, rendezvényeket, hagyományra épülő búcsúkat, bálokat szervezzünk. – Törekedni kell az elfedett (illetve ismert, de fel nem használt) régi mondák, legendák, mesék, híres emberek történeteinek felelevenítésére és feldolgozására, melyek lehetővé teszik a helyi attrakciók különleges vonzerőkkel való kiegészítését. Bár a térség kulturális-művészeti arca sokszínű, a cél közös: – – –

hagyományápolás, ezek átörökítése a jövő generációjának közös kiadványok elkészítése ld.: Barangoló c. kiadvány, Kistérségi eseménynaptár elkészítése a kultúra megjelenítésének egységessége

Hálózatépítés: szélesebb körű kommunikáció: A helyi kommunikációs csatornák és ezek elérése ma szinte napi szintű feladat. De ennél Szentendrének sokkal messzebbre kell látnia. Kistérségi központi szerepéből, agglomerációs helyzetéből és egyéb speciális adottságaiból (kultúra, művészet) kiindulva a regionális és nemzetközi szintet sem lehet elhanyagolni. A hálózatépítés (networking) a városban a következő szinteken folyik: A helyi szintű hálózatok megléte adott. A civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, vállalkozók, idegenforgalmi szakemberek, önkormányzati intézmények, nevelési-oktatási intézmények stb. hálózata egy rég kialakult rendszer részei. A velük történő kapcsolattartás, kérdések és válaszok ismerete elengedhetetlen, így ők a hálózatépítés első szintjét és alapját képezik. Szentendre a Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulás körzetközpontja. Ilyen szempontból a város egy a térséghez tartozó 13 település gazdasági, kulturális, művészeti, oktatási, egészségügyi, szociális, közigazgatási, közlekedési, idegenforgalmi stb. hálózatát összetartó centrum. 47

Kiemelt feladatunk, hogy a térség érdekeinek előmozdításáért lobbizzunk különböző regionális és országos fórumokon. A területfejlesztés következő szintjei a megye és a régió. Korábban meglévő és újonnan alakuló kapcsolatok további ápolásával, építésével a városi információk gyorsabban jutnak majd el hivatalunkhoz pl. pályázati információk kapcsán. A következő szervezetekkel, fórumokkal való jó kapcsolat kiépítésével lehetőségünk nyílik érdekérvényesítési eszközeink jobb igénybevételére: • • • • • •

Pest Megye Közgyűlése Dunakanyari Térségfejlesztési Tanács Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Pest Megyei Közgyűlése Ezek operatív és monitoring bizottságai stb. Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács

Ezen kapcsolatok és funkciók révén lehetőség nyílik a nyitásra a térségen túlra is. Így kerül Szentendre kapcsolatba Gödöllővel, Esztergommal, Budaörssel, Váccal. A Magyar Történeti Városok és Térségek Szövetségének tagjaként pedig a város történelmi részeinek és európai kulturális örökségének fellendítésére törekszünk. Nagyon fontosak az itt kialakított kapcsolatok, hiszen ezek vezetnek el a következő, az országos szintű kapcsolatok kialakításának lehetőségéhez. Különböző önkormányzati és kistérségi érdekérvényesítő szervezetek (TÖOSZ, MÖSZ, MAOSZ, KTOSZ) tagja Szentendre. Nemzetközi szinten elsősorban a testvérvárosi partnerség a döntő. Az évek alatt itt kialakított kapcsolatok továbbfolytatása és több területre történő kiterjesztése ma az önkormányzat kiemelt feladata, hiszen számos európai uniós pályázat és projekt megvalósítása válik lehetővé ezek által. Fontos, hogy a város különböző projektek kapcsán és vállalt partnerségben együttműködjön nemzetközi szervezetekkel pl. EuroArt, Intelligent Energy Europe-program. Emellett arra törekszünk, hogy a különböző országok külképviseleteivel (pl. Kína, Japán, Amerika stb.) felvegyük a kapcsolatot és pilot-projektek helybeni megvalósításával növeljük a lakosság életminőségét. Szívesen fogadunk delegációkat is Brüsszelből (ESZGB – gazdasági és szociális bizottság), Németországból (MitOst). 8.) Az együttműködés távlati lehetőségei A kistérségi, sőt az azon messze túlmutató együttműködésekben óriási lehetőség rejlik. Tudomásul véve a mindenkori költségvetési törvényekben testet öltő, a társulásokat gyakorlatilag kötelezővé tevő illetve a társult formában történő feladatellátást igencsak ösztönző központi szándékot, Szentendrének elemi érdeke, hogy komoly erőfeszítéseket tegyen további együttműködések kezdeményezése érdekében. A szoros értelemben vett közigazgatás területén is rengeteg olyan lehetőség kínálkozik, ami amellett, hogy jelentős költséghatékonyságot eredményez, egyben Szentendre fejlődését is messzemenően segítheti. Szükség van tehát további intézményi társulások létrehozására még akkor is, ha ezt jelenleg még a normatívák elosztási rendszere nem teszi feltétlenül szükségessé. Az önkormányzati munkának el kell szakadnia a kizárólag reagálni képes megközelítéstől, és előrelátó, a kellő rugalmasságot is megengedő stratégiai szemlélet meghonosítására van szükség.

Az újszerű szemlélet elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy város, egy kistérség valódi partnerévé válhasson az üzleti, pénzügyi, befektetői szférának, amire viszont egyre nagyobb szükség lesz a szűkülő források okán. Ez a típusú felfogás bizonyára mozgatórugója lesz az együttműködések terjedésének is, ami a jól felfogott közgazdasági érdekeken felül – már most látható, hogy feltétele lesz a pályázati lehetőségek megragadásának is. Álljon tehát Szentendre az élére ennek a folyamatnak. Legyen kezdeményezője és befogadója az olyan projecteknek, mint amilyen egy térségi médiahálózat kiépítése, egy gazdaságfejlesztő centrum létrehozása, a dunai hajózás újraindítása vagy éppen egy Európában is egyedülálló kulturális központ megalapozása. A város és a térség adottságai egyedülállóak, a lehetőség tehát nagyon is megvan, e nagyra törő tervek megvalósítására is.

Végszó: Mi lehetne Szentendre?

A fenti célkitűzések meghatározása csupán összefoglaló, gondolatébresztő jelleggel kerültek rögzítésre. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy vajon mi lehetne Szentendre? Mi minden várhat még megvalósításra, és hová fejlődhet városunk? Szentendre nem egy elszigetelt kis sziget, hanem ma már a Közép-magyarországi régió egyik legjelentősebb települése, éppen ezért helyzetéből adódóan a térség fő gazdasági, társadalmi, kulturális erejévé kell fejlődnie. Az átgondolt fejlesztés eredménye a többpólusú fejlődés és a koordinált területhasználat. Persze számos feladat vár még az Önkormányzatra, melyek minden egyes apró mozzanatát talán nem is lehet leírni, tekintettel arra, hogy sokszor a feladatok megoldása, megvalósítása során merülnek fel újabb ötletek, javaslatok, melyek talán még hatékonyabb, célszerűbb, és gazdaságosabb eszközök lehetnek. Azonban szükséges volt egy általános, város fejlesztésre vonatkozó irányvonalat meghatározni, és ennek megfelelően egy stratégiát kidolgozni az elkövetkező 4 évre vonatkozóan, ahhoz, hogy ne ötletszerűen, hanem tervszerűen tudjunk a munkához hozzálátni, illetve azt folytatni. „Nem is az a cél, amely jelen esetben talán csak felrázni akarás óhajt lenni a tespedésből....” (dr. Antolik Arnold”