Szentendre Local Agenda 21 Programja (2010) by Szentendre NET

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

SZENTENDRE VÁROS LOCAL AGENDA 21 PROGRAMJA

Készítette: Wikimpex Kft. Szentendre, 2010. október 31.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

TARTALOMJEGYZÉK 2. Az Önkormányzat szerepe a Local Agenda 21 programjában................................................4 II. JELENLEGI HELYZET BEMUTATÁSA................................................................................5 1.1 Társadalmi környezet SWOT elemzése...........................................................................44 1.2 Gazdaság SWOT elemzése..............................................................................................45 1.3 Környezet (települési és természeti) SWOT elemzése....................................................46 2.1 Környezeti célkitűzések...................................................................................................52 2.2 Társadalmi célkitűzések..................................................................................................53 2.3 Gazdasági célkitűzések....................................................................................................54 2.4 Megosztott felelősség......................................................................................................55

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

I. BEVEZETÉS Szentendre Város Önkormányzata a település lakosságával és gazdasági szereplőivel együttmőködve kívánja megvalósítani a városfejlesztést oly módon, hogy eközben a fenntartható fejlődés elve minden vonatkozásban a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljön. A Dumtsa Jenő Integrált Városfejlesztési Stratégia, valamint a Környezetvédelmi Program kidolgozását követően a fenntarthatóság helyi programját („LA 21”) is szükséges megteremteni, amelynek alkalmazásával és folyamatos aktualizálásával a város hosszú távon a szociális jólét, a társadalmi igazságosság, valamint a természeti és épített környezet megóvásának érvényre juttatásával egyre inkább élhető és otthonos településsé válhat. A Local Agenda 21 („LA 21”) alapvető célja: az Önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. A fenntarthatóság helyi programját kell megteremteni, amelynek segítségével egy olyan település szerveződik, amelyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban ők és gyermekeik, a város mai és leendő polgárai otthon vannak. A program fontos célja a környezetismeret és a tudatosság növelése, az önkéntes kötelezettség- és feladatvállalás elősegítése. Bemutatja a térség környezeti állapotának jelenlegi helyzetét, rámutat a hiányosságokra illetve a problémákra, majd összefoglalja, milyen célokkal, illetve beavatkozásokkal javíthatunk környezetünk állapotán a fenntartható fejlődés szellemében. A fenntartható fejlődés holisztikus megközelítése a fejlődés hosszú távú modelljévé vált, mivel környezeti és társadalmi kérdéseket is figyelembe vesz és mérlegel a gazdasági döntéshozatal során. A fenntartható fejlődés koncepciójának fel kell váltania a hagyományos gondolkodást, és választ kell adnia napjaink természeti és társadalmi tőkéjével kapcsolatos kérdéseire. A Local Agenda 21 Program elkészítésével létrejön egy stratégiai dokumentum, ami a helyzetelemzés és értékelés mellett tartalmazza a stratégiai akciókat, és konkrét javaslatokat tesz, lépéseket fogalmaz meg Szentendre város hosszútávú, fenntarthatóság felé mutató működésére. Szentendre Város Fenntarthatósági programja illeszkedik a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia és az Európai Unió Fenntarthatósági Stratégiájához egyaránt, valamint összhangban áll a település Környezetvédelmi programjával.

1. A Local Agenda 21 program A Local Agenda 21 („Helyi fenntarthatóság programja”) a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés fogalma köré épül. A fogalom több mint 20 évvel ezelőtt, 1987-ben a „Közös Jövőnk” (Our Common Future) ENSZ jelentés publikálásával került be a köztudatba és kezdte el nemzetközi útját. Olyan fejlődési folyamatot jelöl, ami a jelen igényeit kielégíti anélkül, hogy gátolná a jövendő generációk azirányú képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket. A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbaká válunk.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Az 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján fogadták el a fenntartható fejlődés alapelveit és átfogó nemzetközi programját, az „Agenda 21” „Feladatok a 21. századra” – címmel. Ezen program ékelése kapcsán fogalmazódott meg annak helyi, lokális programja, a „Local Agenda 21” („LA 21”). Ezzel a modellel - általános „receptúrával” - a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A „LA 21” program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával, összefogásával javasolja folytatni. A program a gazdaság–társadalom– környezet komplex rendszerét foglalja magában. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi „a helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További elvárás, hogy a program egy jól összpontosított politikát fogalmazzon meg, ami integralja az egyes szektorok „környezet és fejlődés” típusú problémáit, tervezési céljait és értékeit, döntéshozását és végrehajtási mechanizmusát. A Local Agenda 21 három fő alappillére épül, melyek: környezetvédelem, társadalmi fejlődés és gazdasági fejlődés. A fenntartható fejlődés elvére épülve, összefogja, egyesíti a környezeti, a szociális és a gazdasági fejlődést. A fenntarthatóság lokális, kis regionális programja komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban törekszik az épített környezet, a közlekedés, az infrastrukturális rendszer, az agrárium, a hulladékkezelés, az energiaellátás, stb. alakítására, fejlesztésére, figyelembe véve a globális és lokális társadalmi érdekeket. Ki kell emelni, hogy az Local Agenda 21 nem egyezik meg a környezetvédelmi programmal, azonban szoros összhangban kell, hogy legyen azzal.

2. Az Önkormányzat szerepe a Local Agenda 21 programjában Az önkormányzati szervek, „LA 21” megvalósításában kapott központi szerepét a következő jellemzők indokolják:         

Az önkormányzat a helyi közösséghez közel van Kiterjedt szolgáltató-rendszer működtetője Az erőforrások egyik legnagyobb felhasználója A piacot befolyásoló erő Hálózatműködtető Példakép más szervezetek számára Információszolgáltató Támogató Lobbizó és az általános megegyezést segítő fél. 4

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

II. JELENLEGI HELYZET BEMUTATÁSA 1. Földrajzi elhelyezkedés A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek RÉGIÓ

MEGYE

KISTÉRSÉG

TELEPÜLÉS

Neve: Területe: Lakosság száma: Neve: Területe: Lakosság száma: Neve: Területe: Lakosság száma: Neve: Területe: Lakosság száma:

Közép-Magyarországi Régió 6.919 km2 2.925.500 fő (2008) Pest Megye 6.393,51 km2 1.213.290 fő (2008) Szentendrei Kistérség 327 km2 79.509 fő (2010) Szentendre 44 km2 26.430 fő (2010)

Szentendre a Közép-magyarországi Régióban, Pest megye északnyugati részén, Budapest közvetlen szomszédságában, a Dunakanyar déli kapujában, a hegyek és a sík vidék találkozásánál fekvő település. A főváros vonzáskörzetének északi részén, az agglomerációs övezetben, Budapesttől 25 km-re, a Pilisvörösvártól 15 km-re található. A Szentendrei kistérség központja.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ 1. ábra: Szentendre elhelyezkedése (Forrás: www.településkereso.hu; www.wikipedia.hu)

2. Szentendre regionális szerepe Szentendre a Közép-Magyarország Régióban, azaz Pest megyén belül fontos térségi központi szerepet tölt be, sok szálon kapcsolódik Budapesthez, nemcsak, mint fővároshoz, hanem lakossága nagyarányú ingázása következtében, valamint a közlekedés és a turizmus fővárosközpontúsága miatt. Kisvárosként a városhierarchiában Budapest vonzáskörzetéhez tartozik, és rendelkezik saját vonzáskörzettel, melyet a kistérségben elhelyezkedő kisebb városok és falvak jelentenek. Szentendre közigazgatásilag a szentendrei kistérség központja, és vonzáskörzete is jelentős részben a kistérségre korlátozódik, elsősorban a természetes határokat át nem vágó közlekedési viszonyok miatt. Szentendrét nem köti össze közúti híd a Szentendrei-szigettel, a pesti agglomeráció településeivel az összeköttetést a Dunán átívelő Megyeri-híd biztosítja, azonban jelenleg arról sem nyílik lehajtási lehetőség a Szentendrei-szigetre. Nyugaton Szentendrét a Pilis választja el a budai agglomeráció településeitől. Vonzáskörzetének 13 települése a Duna mellett és a Szentendrei-szigeten található, illetve a Pilisben fekvő községek, valamint a három város, Visegrád, Pomáz és Budakalász, melyek mikroközpontként is funkcionálnak a térségben. A térség földrajzilag azonban egy nagyobb egység, a Dunakanyar integráns része. A Dunakanyar településeit a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács fogja össze. Az adottságoknak megfelelően a Dunakanyar és térsége országos jelentőségű, kiemelt üdülőkörzet 66 települése mellett további 49 település közös prioritásai és tevékenységei elsősorban a természet- ill. környezetvédelem és a turizmus területén közösek, ennek megfelelően a tanács fejlesztési programjai ilyen irányú célok közös megvalósítására törekszenek. Szentendrén már nem érződik Esztergom, illetve a Dunakanyar északi részének kölcsönös vonzereje a szlovákiai területekkel. Szentendre mint turisztikai desztináció, elsődleges, nemzetközi vonzerőnek számít, emellett még mindig jelentős a vonzereje a budapestiek szabadidős és kulturális programjainak helyszíneként. Kulturális tekintetben egyértelműen azt mondhatjuk, hogy Szentendre közvetlen vonzáskörzete Budapest. A turisták számottevő része a fővároson keresztül érkezik a városba és a térségbe.

3. Szentendre környezeti állapota A fejezet alpontjaiban kerülnek bemutatásra Szentendre jelenlegi környezeti és természeti adottságai. A 2007-ben elkészült Környezetvédelmi Program segítségével, azok megállapításaira építve teljes képet kaphatunk Városunk környezeti adottságairól, a tájhasználatról és a jelenlegi helyzetről, városképről.

3.1 Klíma, éghajlat A terület, mint hazánk egésze az északi mérsékelt övben fekszik, ahol a kontinentális hatások túlsúlya érvényesül.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Szentendre éghajlata átmeneti jellegű a meleg és mérsékelten száraz éghajlati típus határán. Az északi, északnyugati szelek az uralkodóak (az átlagos szélsebesség 2-5 m/s). A város levegőjének minőségét kedvezően befolyásolja a Visegrádi-hegységből folyamatosan áramló hideg levegő. A terület átszellőzését a Duna és a Budai-hegység völgyei is segítik. Az évi csapadékmennyiség 600 mm, az esős napok száma 90. Az évi középhőmérséklet átlaga 10,5 ºC, januárban -1 - -2 ºC, a vegetációs időszakban 16 ºC. (A városok belterületén ez az érték általában néhány tized /0,5 – 1,0/ ºC-kal magasabb.) A napsütéses órák száma évi 1950-2000 óra (nyáron 790, télen 190-200). A felhőzet évi átlaga 55-60%, a borult napok száma 100-200 között van. Ködös napok száma átlagosan 40-60 évente.

3.2 Domborzat Szentendre a Vác-Pesti-Duna-völgy kistájon a Szentendrei-Duna-ág (Kis-Duna) jobb partján, a Visegrádi-hegység lábánál helyezkedik el. A várost befogadó táj dél és kelet felé nyitott, északról és nyugatról hegyekkel zárt körívet alkot. A miocén vulkáni tevékenység következtében a felszínre tört andezitláva, andezittufa és a vulkáni kőzetanyag törmelékéből összecementálódott agglomerátum építi fel a térség hegyvonulatait, amely Szentendrét övezi. A vulkáni hegység délkeleti hegycsoportja Szentedre környékéig nyúlik; déli határát a Dera-patak alkotja. A 180 km2 területű kistáj túlnyomóan 98 tszf-i magasságú ártári síkság. A város a Duna egykori árterületéről a közvetlenül környező hegyekig fut fel. A hegyek a Visegrádi-hegység részei, nagyjából félkaréjban veszik körül Szentendrét, melyek a Dunával egyetemben különleges szépséget jelentenek. Legmagasabb tagjai észak felől a Vörös-kő (521 m), északnyugatról a Szent László-hegy (590 m), nyugati irányban a hegyes tetejű Csikóvár (557 m), s ez utóbbiak között elnyúló Bölcső-hegy (587 m), míg délen a Nagy-Kevély (535 m). Az északra magasló Nyergeshegy (557 m) délkeleti szirtjében, a Sas-kőben (340 m) nyílik a 1,5 m magas és ugyanolyan széles bejáratú, délre néző Sas-kövi barlang. Feltárt szakasza a 46 m hosszú főjárat, melyhez egy kisebb mellékág és egy odú csatlakozik. Az andezittufában kialakult, mállott üreget valószínűleg mesterségesen növelték jelenlegi méreteire. A Kő-hegytől északkeletre fekvő Cseresznye-hegyen szűk, szakadékszerű tektonikus (törtések mentén felnyíló) hasadékot fedeztek fel, melynek meredeken lejtő nyugati végében barlangnyílás található. Ez a Vasas-szakadék, mely három barlangja eredetileg nyílt sziklahasadék volt. A felülről behullott és összetorlódott andezit sziklatörmelék utóbb alakította ki mennyezetüket; a leghosszabb, 15 m-es hasadékbarlang mindkét vége nyitott. A tufánál és az agglomerátumnál sokkal ritkábban megfigyelhető szálban álló tömör andezit jó építőkő, ezért régóta bányászták a környéken, pl. Kékibányán és Dömörkapunál. Ezt a kőzettípust használati értéke miatt említett előfordulási helyeiről elbányászták, csak a Bükköspatak mentén, Dömörkapunál tanulmányozhatjuk. A tájat alapvetően meghatározzák a többé-kevésbé nyugatkelet irányú patakvölgyek által felszabdalt dombok változatos felszíni formái, mely idegenforgalmi szempontból (Budapest és a Balaton után) hazánk harmadik legismertebb és legkeresettebb célterülete.

3.3 Vizrajzi adottságok

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ A város legnagyobb vize a gyönyörű Szentendrei-Duna. Hossza 31 km és az azonos nevű szigetet választja el a szárazföldtől. A sziget kialakulása összefüggésben van a hegységével: a vulkánok víz általi lassú lepusztulásánál a térség emelkedése gyorsabb volt, ezért a Duna északabbra, a mai nyomvonalába kényszerült. Itt azonban szűk szoroson kellett átpréselnie magát, mozgatóereje megnőtt, majd ugrásszerűen lecsökkent és kavicsból, homokból álló terhét lerakta. Ezzel alapozta meg a mai sziget, ill. a fősziget kisebb társainak – valamint a part menti zátonyok, kavics- és homokpadok – létét. Közülük kettő tartozik Szentendréhez: a Pap-sziget és a Dera-patak torkolata alatti másik kis sziget, a Sárkány –sziget (a Szentendrei-Duna 5. és 13. fkme között). A térség vízfolyásai a Duna vízgyűjtőjéhez tartoznak, ÉNY-DNY-i irányban haladnak és a Szentendrei-Dunába torkollanak. Szentendre patakjai a Visegrádi-hegység belsejében erednek, mély, nagy esésű völgyeket alakítottak ki. A város területén részben árvízvédelmi töltések között futnak, alsó szakaszainak medre kibetonozott. A patakok völgyei az őket többé-kevésbé kísérő fás sávval a térképen a hegyi erdők síkságra vezető ujjainak tűnnek. E völgyek példáján érthetjük meg azt, hogy természetességüknek szerepe van a város átszellőzésében, a dunai, síksági és a hegyvidéki élőlények oda-vissza vándorlásának, keveredésének. Képet kaphatunk arról, hogy milyen egy ökológiai folyosó, mely a Duna menti ökofolyosóval és azon keresztül a többivel alkotja az ökológiai hálózatot. A térségben a talajvíz-utánpótlást a felszínre hullott csapadékvíz, a magasabb területekről lefolyó felszíni vizek beszivárgó része és az oldalirányból egy másik földtani egységből átadódó víz jelenti. A Dunának magas vízállás esetén betápláló szerepe van. A nyári hónapok erős párolgása, az oldalirányú vízáramlás, valamint a Dunánál és a vízelvezető árkoknál közvetlen kilépővíz a talajvíz mennyiségét csökkenti. A vízáramlás dél-délkeleti irányú, így az eláramlással távozó vízmennyiség jóval kevesebb, mint a területre érkező. Ezért a talajvízszint jellemzően magas, a mélyebben fekvő területek (pl. Pannóniatelep, melynek csapadékvíz elvezetése visszatérő gondot jelent) 0-4 méter, itt gyakoriak a belvizek. A talajvíz esése kicsi, így a vízmozgás rendkívül lassú, helyenként áll. A vízszintingadozás a Duna-menti részeken 4-6 méter, a többi területen 1,5-2,5 méter közötti. Szentendre területén talaj és vízvédelmi szempontból a 219/2004. (VII.21.) Kormány rendelet szerint vannak fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek. Szentendre közigazgatási területe a 27/2006. (II.7.) kormányrendelet alalpján „nitrátérzékeny”. Szentendre közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló, módosított 7/2005. (III.1.) KvKM rendelet melléklete alapján felszín alatti szempontból fokozottan érzékeny terület. „Az Európai Uniónak új víz- és vízi környezetgazdálkodási politikája van, amiben világviszonylatban is egyedülálló célt tűztek ki. Elhatározták, hogy 2015-ig jó állapotba hoznak minden felszíni és felszín alatti vizet az Európai Unió egész területén. A cél elérését a világ legambiciózusabb jogszabályával - az EU Víz Keretirányelvével - tették kötelezővé. Vízvédelmi politika Magyarországon és az EU-ban Az EU Víz Keretirányelv 2000. december 22-én lépett életbe, mely egy olyan egységes vízvédelmi politika életbe lépését jelentette, amely állam- és országhatárokon túlnyúlva a vízgyűjtőkön való koordinált vízgazdálkodás megvalósulását segíti elő. A Víz Keretirányelv hozzájárul - az egyre növekvő Közösségen belül - a vízvédelem harmonizálásához és a vizek terhelésének csökkentéséhez. 8

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ A Víz Keretirányelv különleges jelentősége a vizek védelmének egységes - elsősorban ökológiai - szempontok szerinti, következetes végrehajtása. Ezzel összhangban ugyanakkor speciális tényezők is megjelennek, mint a következetesen terület-specifikus, vízgyűjtő egységre vonatkozó tényezők, a víztípusok szerinti tényezők, a káros anyagok vizsgálatának kombinált módszere, a paraméterekkel, illetve paramétercsoportokkal kapcsolatos tényezők. A Víz Keretirányelv hét meglévő, szektor- és használat-specifikus EU irányelvet helyez hatályon kívül hét, illetve tizenhárom évvel a hatályba lépése után. A Víz Keretirányelv végrehajtásától elsősorban egy erőteljesebben ökológiai szemléletű és egységesebb vízvédelem kialakulását várhatjuk. A jogharmonizáció után a magyar vízi, környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályokban már meglévő vízgazdálkodási és vízvédelmi eszközök tovább erősödhetnek. A gazdasági szempontok is másfajta jelentőséget nyerhetnek. A Víz Keretirányelv előírásai, különösen a vízgyűjtőkön való integrált gazdálkodás követelménye, jelentősen emelheti a vízvédelem szintjét Magyarországon. A Víz Keretirányelv hatályba lépésétől jogi és anyagi természetű végrehajtási kötelezettségeket ró a tagországokra. A Víz Keretirányelvet át kell venni a nemzeti jogrendszerbe, és 15 évvel a hatálybalépése után el kell érni a vizek és a hozzájuk kapcsolódó vizes élőhelyek jó állapotát Európában. ”1 „Szentendre 2009-ben 443 millió forintot nyert uniós forrásból a pannónia-telepi vízelvezetõ rendszer megépítésére. A terület mélyen fekvõ, csaknem vízszintes öböl, ezért a csapadékos idõszakokban rendszeres elöntések fordulnak elõ. A káresemények elkerülésére korábban két helyen pontszerűen kialakított szikkasztót építettek ki, de ezek hatékonysága a magas talajvízszint miatt igen rossz. A Pannónia-telep lakói évtizedek óta kénytelenek voltak szembesülni kertjeik, pincéik és az utcák elvizesedésével. A helyi lakosság és a területen lévõ vállalkozások folyamatosan jelezték az önkormányzatnak a csapadékvíz elvezetésének igényét, valamint a felmerülõ károkat. A városrész képe ráadásul a árokrendszer, az eltérõ szintmagasságú kapubejárók, valamint a sérült mûtárgyak miatt esztétikailag is rendezetlen képet mutatott. A terület védelme érdekében elsõ lépésként a városi önkormányzat megépítette a déli gátszakaszt, amely biztonságos megoldást jelent a Dunán létrejövõ magas vízállások idején. A támogatásból 2009 végére kiépült csapadékvíz-elvezető rendszer nagy része – részben a költségkímélés miatt – nyitott, az uniós elvárásoknak megfelelő technológiával. Volt olyan szakasz, melyet előregyártott elemekből raktak össze, és volt olyan, ahol az előszikkasztás érdekében gyephézagos járdalappal rakták ki a csatorna profilját.”2

3.4 A talaj állapota Szentendre területén uralkodó talajtípus a homokos iszapos öntésen kialakult öntés-réti talaj, a hegylábi területeken a csernozjom-barna erdőtalaj. A hegységet alkotó kőzet a felszín közelében van, de gyakoriak a köves kopár felszínek (15 %). A fennmaradó területeken magas kőzettartalmú kezdetleges váztalaj az erubáz, vagy fekete nyiroktalaj alakult ki.

1 http://www.euvki.hu/ 2

Szentendre Környezetvédelmi Program

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ A defláció jelentősen terheli a környezetet, a terület talajai a környezet és emberi tevékenységével szemben érzékeny talajoknak minősülnek. A szentendrei talajok minőségéről, szennyezettségi állapotáról átfogó felmérés a közelmúltban nem készült. Jelentősebb talajszennyezés ismert a volt szovjet laktanya katonai hasznosítású területén, a szennyezés mértékének megállapításáról, annak felszámolásáról, valamint a kárelhárításról a folyamatos tulajdonosi monitoring gondoskodik. Potenciális talajszennyező a KÉKI II lezárt hulladéklerakó, illetve minden illegális hulladéklerakó hely.

3.5 Növényföldrajzi adottságok A Visegrádi-hegység arculatának meghatározó eleme a nagy kiterjedésű, zárt erdőtakaró; fátlan társulásokkal csak ott találkozunk, ahol a szélsőséges termő helyi viszonyok következtében nem alakulhatott ki erdő, illetve ahol az egykori erdőirtások helyén a mai napig is rendszeresen kaszált hegyi rétek díszlenek. Az erdő terület nagyobb hányadát a cseres-tölgyesek adják, a lombkorona szintet a kocsánytalan- és a csertölgy alkotja. A lazább lombozat révén az erdő talajára elegendő fény jut, cserje- és gyepszintje fajokban igen gazdag. Néhány védett növényfaj: bíboros kosbor (Orchis purpurea), magyar zergevirág, szentendrei rózsa. A Bükkösvölgyben a májvirág (Hepatica nobilis), a pirosló hunyor (Helleborus purpurascens), a pofók árvacsalán (Lamium orvala), az erdei varfű (Knautia dipsacifolia) megritkulását, kipusztulását a nagy kiránduló forgalom és az aszfaltos erdészeti út építése okozta. Májvirág a Cseresznyés-árokban is található még. A természetes növénytakaró maradványai megfigyelhetőek azokon a helyeken, ahol művelésre nem volt alkalmas a terület. A meredek déli lejtőkön a molyhos-kocsánytalan tölgyes és a molyhos-cseres tölgyes, a csúcsokon (pl. Asztal-kő, Nyerges-hegy, Kada-csúcs) az andezit karsztbokorerdő, a meredek törmelékes völgyoldalakban hársas törmeléklejtők (pl. Sztelinpatak). A völgyalji területeken gyertyános tölgyes (Sztelin-patak) és enyves égeres (Bükkös-, ill. régen a Sztaravoda-patak), az enyhe lejtésű domboldalakon lösztölgyesek (Pismány), a mélyedések nedves, olykor vízállásos részein különböző vízi és mocsári társulások, lápfoltok, az egykori erdőirtások helyén kaszálórétek alakultak ki. A Duna parti sávjának puhafás ártéri erdei a természetvédelmi szempontok mellett, mint tájképi elemek is igen értékesek. A terület a florisztikai területbeosztás szerint a holarktikus flórabirodalom közép–európai flóraterületének pannóniai flóratartományába, ezen belül a dunántúli-középhegység flóravidék Pilis-Budai hegység flórajárásba tartozik.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

3.6 Állatvilág A Szentendrei-Duna és környéke, szigetei, ártéri erdei értékes élőhelyek, kétszáz madár-, több emlős-, és 60 halfaj táplálkozó-, szaporodó-, illetve vonulóhelye. A Duna és ártere, illetve a Visegrádi-hegység – mint kiemelt jelentőségű, különleges természet-megőrzési területek – a NATURA 2000 hálózat tagjai. Utóbbi egyben különleges madárvédelmi terület [ld. a 275/2004 (X. 8.) Korm. rend. 5. é s 7. sz. mellékletét] és a Pilisi Tájvédelmi Körzetnek is része. Az erdők sok énekesmadárnak adnak otthont. Tavasszal a vörösbegy (Erithacus rubecula), az erdei pinty (Fringilla coelebs), a szalakóta (Coracias garrulus), hajnalban a fülemüle (Luscinia luscinia) dalától hangos az erdő .A szántók felett gyakori a pacsirta (Alauda arvensis), az erdőkben a harkály (Dryocopus martius) és a fakúsz (Certhia familiaris). A térségben egerészölyvek, vörösvércsék és gyurgyalagok (Merops apiaster) is fészkelnek. A Sztaravoda vagy Öreg-víz völgyében, a Kis-Hortoba oldalában található az Ilona-tó, ahol hatalmas mennyiségű petét raknak le az erdei békák (Rana dalmatina). Sekély gyorsan melegedő vize van, melyben sok lónadály él; nyárra vize sáros lesz, így meglepő, hogy tavi békák (Rana ridibunda) is megtelepszenek benne. Védett növénye a békaliliom (Hottonia palustris). A madártani érdekességek közül kiemeljük az öreg fákat kereső feketeharkályt (Dryocopus martius) és a telente itt halászó szürke gémet (Ardea cinerea). A szürkeküllő (Picus canus) az erdei környezetet kedveli az uráli bagoly (Stryx uralensis) elő fordulása Dömörkapunál ismert. A vizes élőhelyek faunájának érté kesfajai a foltos szalamandra és a pettyes gőte. A belvárosban sarlósfecskék (Apus apus) rendszeresen láthatóak (az állomány kb. 30 pár), mely jó példája annak, hogy a városi épített környezetben is élhetnek védett fajok. Vadgazdálkodás: A Szentendrét környező hegyvidék nagyobb része állami vadvédelmi terület, a Pilisi Parkerdő része. Szentendrén gyakori vadak az őz, a szarvas, a róka és a mezei nyúl. Az erdőkben mindenhol feltűnik a mókus, a borz és a vaddisznó. Az északi erdőségben az idegenhonos muflon is előfordul.

4. Szentendre település-története Mindmáig kutatástörténeti probléma, hogy nem tudjuk megválaszolni a római uralom (456) és a magyar honfoglalás (896) között eltelt néhány évszázad településünkre vonatkoztatható történéseit. Kétségtelennek tűnik azonban, hogy az egykori római úthálózat átörökítődött, így középkori úthálózatunkban is szerepet játszó Óbuda-(Visegrád)-Esztergom közötti útvonal meghatározó szerepet játszott a városunk életében.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ A népvándorlás korában a környék nem volt lakott hely. A 9. században a honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem itt telepedett le, a római őrhely (lat.: vicus militaris) és a hozzá tartozó polgári település romjait felújíttatta, s erődítménynek használta. Természetföldrajzi szempontból a települési energiát az itt folyó patakok vízfolyások adják. Ezek É-ról D-re haladva a következőek: 1.) Szelim-patak /Sztelim-patak/ a Kada-csúcs (268 m) D-i oldalában lévő Csurgó-kút nevű forrással; 2.) Ó-víz /Szatarvoda/ Ó-kút nevű forrással; 3.) Bükkös-patak, amelyhez jobb-parton csatlakozik 3/A.) a Jó-víz /Dobra-voda/, majd lentebb, az Anna-völgyet elhagyva, a bal-parton 3/B.) a Száraz-patak, az utóbbi Pilisszentlászló felől, amely korábban a Kékes patak megfelelője lehetett, az elágazásnál fekvő Nagy-Kékes és Kis-Kékes tanúsága szerint; 4.) Dera-patak, amely Pomáz felől érkezik és az 5-ös folyamkilométernél ömlik a Dunába. Településünket név szerint először az 1146. évi oklevél említi, ami szerint itt a veszprémi püspök udvarháza (birtokközpont székhelye) állt, ahol királyi és püspöki oklevelek kiállítására került sor. Neve Fulco deák (valójában „hospes”, püspöki írnok) 1146-ban Sanctus Andreasban kelt végrendeletében, amelyet II. Géza király erősített meg, fordul elő először. Városunk meggyőzően azonosítható az 1009. évi sólyi oklevélben említetett Apurig (Apor-ügy) patak felett fekvő faluval. A veszprémi püspökség főesperesi székhelye. Mivel a főesperesség megfelet az egykori megyés ispánságnak, éppen ezért megye székhely, mégpedig Pilis-megye székhelye a XIV. század elejéig, amikor is a szentendrei főesperes áthelyezi székhelyét Óbudára, és attól fogva a főesperességet budai főesperessségnek hívják. Kétségtelen, hogy a mai település körbe öleli az egykori római erődítményt (castrum, burgus), amelynek neve helyesen: Ulcisia (ti. „Castra” nélkül!). A középkori település minden valószínűség szerint a római erődítmény és a középkori SzentAndrás templom dombja között foglalt helyet, részben rátelepült a Duna-partra kinyúló római polgárvárosra. 1318 óta a Visegrádi királyi váruradalom tartozéka volt. A középkor végére eléri a mezővárosi (oppidum) rangot. A török korban a város elnéptelenedett, egy 17. századi összeírás alapján a városban egyetlen családfő volt, vagyis legfeljebb egy családnyi állandó lakos, valamint a hozzájuk tartozó kiszolgáló személyzet jelentette a teljes létszámot. A törökök kiűzése után külhoni telepesek népesítették be; felvirágzásának emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai. Az 1690-es nagy szerb kivándorlás nagy számban hozott Szentendrére szerbeket, akik maradandó nyomokat hagytak a város képén és kultúráján, mindenekelőtt a mai városközpont szerb kereskedőházai őrzik emléküket. Ezek azonban nem azonosak az eredeti szerb bevándorlók által épített házakkal, a városközpont a 19. század végi térképek alapján még más épületeket tartalmazott. A szerbekkel együtt jelentős dalmát bevándorlás is volt. A dalmát családok a Szamár-hegyen telepedtek le, ahol ma a Dalmát utca őrzi emléküket. Ebben az utcában még az 1980-as években is kizárólag a dalmát családok leszármazottai éltek. A kiegyezést követően a közigazgatás átszervezésével, 1872-ben elnyeri a városi rangot. Ettől kezdve időről időre felmerül a kereskedelem, az ipar, az idegenforgalom és az oktatás szerepe a város fejlesztésének hatékony eszközeként. Helyzeti energiáit megnöveli a dinamikusan fejlődő főváros, Budapest, és azzal összeköttetést teremtő helyiérdekű gőz- (1887), 1895-től villamos vasút. Jelentős szerepet kap a város életében a dunai gőzhajózás. A városnak önálló hajóállomása van. 12

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Az első világháborút követően, 1928-ra az őshonos szerb lakosság jelentős része egy lakosságcsere egyezmény értelmében elhagyja a várost. Megtörténik a város önértelmezésének újraértékelése. Ennek során meghatározó a városban tevékenykedő képzőművészek szerepe, akiket idevonzott a kisváros nyugodt légköre. 1926-tól működik a szentendrei művésztelep, hozzá fűződik az ún. szentendrei iskola. Ma is több mint kétszáz képző- és iparművész, valamint író, költő, zeneművész és színész él a városban, többnyire budapesti kiállítási és munkalehetőségekkel. Szentendre városa 1979-ig Magyarország egyik legkisebb városa volt, általában 3-4000 fős állandó lakossággal. 1979-ben azonban a teljes Pismány-hegy, a Kada-csúcs és környéke, a Tyúkosdűlő, Boldogtanya (korábban Leányfalu része), a Sztaravoda, a Szentendre és Izbég közötti részek, a Püspöki major és környéke, valamint a Pannónia-telep belterületbe csatolásával a lakás és üdülés céljaira igénybevehető területek ugrásszerűen megnövekedtek. A város azóta is beépül a környező hegyek felé (például Szarvashegy), és már túllépte a 26.000 fő állandó lakosságot, amihez nem számolják hozzá az üdülőövezetekben be nem jelentetten állandóan Szentendrén élőket. A város infrastruktúrája nem követte a lakosság nővekedését azonban az 1979-es 4000 lakosú kistelepüléshez képest alig változott.

4.1 Tájhasználat, területhasználat alakulása Pest megyében az 1980 óta művelés alól kivett területek aránya dinamikusan nő. Az ok elsősorban a települések, utak és az ipartelepek terjeszkedése – általában a természeti- és mezőgazdasági területek rovására, mely a természeti értékek fennmaradása és a környezetminőség szempontjából káros folyamat. A Térség erdeiből az idők folyamán sokat kiirtottak, de még így is jelentős a borításuk (40 %). Ezek az idegenforgalom elsődleges értékének tekinthetők, mert kiváló lehetőséget nyújtanak kirándulásra, túrázásra, kikapcsolódásra, sporttevékenységekre. A vidék éghajlatát és talajadottságait tekintve kiválóan alkalmas a növénytermesztésre. A lejtők művelése már a török hódoltság előtti időkben megkezdődött, de a jelentősebb környezetátalakítás csak a szerb menekülők betelepülése után kezdődött. A sík területeken szántóföldi művelés és zöldségtermesztés (bolgárkertészet) folyt. A hegylábi területeken szőlő és gyümölcskultúrákat műveltek: a délies (DK-D-DNY-i) kitettségben főleg szőlőskertek, más lejtésirányú területeken cseresznye, szilva, körte és szelídgesztenye volt az uralkodó. A szőlő kultúrák megszűnése elsősorban az Észak-Amerikából behurcolt szőlő gyökértetű (filoxéra), illetve a peronoszpóra és lisztharmat számlájára írható. Soha többé nem állt helyre az egykor oly híres szentendrei szőlő termesztés, hiába próbálkoztak amerikai szőlővessző-oltványokkal, hiába szerveztek városi szőlő iskola mintatelepet. Lassan, a XIX. század végére alakult ki a szentendrei mezőgazdaság új profilja, a gyümölcs, főleg az egres, cseresznye, szilva, barack és mandula termesztése, lényegesen megnőtt az állatállomány is, mely a rétek, legelők területi növekedését jelzi. A gyümölcsültetvények többsége a XX. század első felében jelentkező gazdasági válság és a második világháború utáni tsz-esítés következtében megszűnt, vagy alig művelt szórványgyümölcsösként maradt fenn. A hajdani művelést bizonyító öreg szőlőtőkék, gyümölcsfák megtalálhatók a még be nem épített, gondozatlan területeken.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Napjainkban a térségben az összterület 20 %-a szántóföldi művelés alatt áll, további 10 % az egyéb mezőgazdálkodási területek aránya. A rendszerváltozást követően az állami gazdaságok átalakultak és jogi személyiségű társas vállalkozások jöttek létre, mely változást hozott a művelési ágak eloszlásában is. A mesterséges felszínek (pl.: belterületek, ipari parkok) 10%-ot, rétek, legelők 6 %-ot, gyümölcsösök 5 %-ot, szőlők 3 %-ot, az egyéb természeti terület 1 %-ot, míg a felszíni vizek 5 %-ot tesznek ki az összterületből.

4.2 Táj- és településszerkezet Szentendre a Közép-Magyarország Régióban, azaz Pest megyén belül fontos térségi központi szerepet tölt be, sok szálon kapcsolódik Budapesthez, nemcsak, mint fővároshoz, hanem lakossága nagyarányú ingázása következtében, valamint a közlekedés és a turizmus fővárosközpontúsága miatt. Kisvárosként a városhierarchiában Budapest vonzáskörzetéhez tartozik, és rendelkezik saját vonzáskörzettel, melyet a kistérségben elhelyezkedő kisebb városok és falvak jelentenek. Szentendre a régészeti feltárások során előkerült leletanyag tanúsága szerint az újabb kőkortól (neolitikum) a rómaiak koráig eltelt közel egy évezred csaknem minden időszakában jelentős település volt. A római táborból kivezető utak négy irányban ágaztak el: É-on a Hunka-dombon fekvő kisebb erőd, D felé a Dera-patak torkolatánál fekvő örtorony, K-re a dunai réven át a Horány-csárda irányába vezetett. A tartomány belsejébe, a Kő-hegyen át vitt az út. A későbbi kiépülés, benépesülés ide, a hegylábi, Duna-parti síkra koncentrálódott, majd innen terjedt tovább – a még ma is megfigyelhető módon – a környező hegyoldalara és gerincekre. Az út legmagasabb részén kiszélesedik az így képzett tér (piac) centruma volt a településnek. A Bükkös-patakot a sólyi (1009. évi) oklevélben szerplő Apor-üggyel Györffy György azonosította. Az egykori Apor-nemzetség kétségtelenül birtokos volt a környékünkön. A középkori városmag a római castrummal szemben, a Bükkös-patak és a Szent-András templom dombja közötti részen terült el. A településszerkezetre rányomja bélyegét a római-kori castrum elhelyezkedése. A középkori úthálózat vonalvezetése mindmáig kitapintható, ld. Budai út /Via Budensis/ és Pomázi út /Via Pomasiensis/. A település magja a XVIII. századi, barokk kisváros jellegzetes karakterét őrzi. A régi város tipikus piac-utcás település volt, amely félkörben tapadt a folyó enyhe ívéhez. A településnek ez a központi magva fejlődött azután a völgyek által megszabott három irányban: Éra, ÉNy-ra és D-re úgy, hogy a mai település vázát e három rész főútvonalai jelölik ki. A XVIII. századi adatok alapján a város négy övezete különböztethető meg: 1./ A központ, a főtér, a gazdag kereskedők negyede, emeletes házakkal, 2./ Az előbbiek köré felépült kispolgári házak csoportja. Alacsony, egymás mellett szorosan sorakozó, az utcával párhuzamos tengelyű építmények, helyneként üzlettel. 3./ mezővárosi paraszt-polgár, kisparaszti épületek, kerítéssel, belső kerttel. 4./ Gyümölcsöskertek, szőlők, kis présházakkal. Szentendre értékes utcaképekben igen gazdag. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségét mindmáig megőrizte a Fő-tér. A tér úgyszólván sűrített kivonata a város egyéniségének. Házsorai a barokk kort idézik. Ugyancsak igazi szentendrei hangulatot áraszt a Dunához levezető Futó utca, a Görög utca és a Gőzhajó utca, a sikátorok közül a Török közt, a Kígyó utcát, a Váralja 14

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ lépcsőt és a Wastagh György utcát kell kiemelni. Kitüntetett pontja a városnak a Rab Ráby tér, mely különösen a Bartók Béla út torkolatából és a Gőzhajó utca felől nézve a távoli Sopron és a fővárosból eltünt Tabán hangulatát őrzi. A Duna part a város egyik üde színfoltja. A város egészére jellemző szétterülő településszerkezet növeli a közlekedési igényt, ami a közúti közlekedés erősödésével a környezeti terhek növekedését okozza. 2.

ábra: Szentendre utcahálózata (forrás: www.terkepcentrum.hu)

5. A természeti és az épített táj értékei Jelen fejezetben azon természeti és éptett táji értékek bemutatása történik meg, melyek helyi, illetve országos védettség alatt állnak. A táj jellegét a táj vizuális megjelenése („szépsége”), kulturális és tudományos értéke, valamint tájökológiai tulajdonságai adják. Egy táj igazi értéke ritka élőhelyeiben, növénytársulásaiban és gazdag állatvilágában rejlik. A sokoldalú élettereknek hazánk élővilágának és biodiverzitásának (biológiai sokféleségének) megőrzésében fontos szerepük van. Ezeknek az ökológiai rendszereknek megóvása kiemelt feladat nemcsak a jó környezetminőség hosszútávú fenntartása érdekében, hanem azért is, mert a turizmus alapjait biztosítják, így közvetve társadalmi-gazdasági hasznot is hoznak.

5.1 Természeti értékek NATURA 2000 területek Az élővilág vadon élő növény-, állat- és gombafajainak léte élőhelyekhez, illetve azok hálózatához kötődik. A környezeti feltételek megváltozásával, a természetes élőhelyek elszigetelődésével, illetve megszűnésével fennmaradásuk veszélybe kerül. A megőrzésük érdekében nemzetközi összefogásra van szükség, ennek érdekében tűzte ki célul az Európai Unió a NATURA 2000 hálózat kialakítását. A Szentendrei-Duna és környéke, szigetei, ártéri erdei értékes élő helyek, kétszáz madár-, több emlős-, és 60 halfaj táplálkozó-, szaporodó-, illetve vonulóhelye. A Duna és ártere, illetve a Visegrádi-hegység – mint kiemelt jelentőségű, különleges természet-megőrzési területek – a NATURA 2000 hálózat tagjai. Utóbbi egyben különleges madárvédelmi terület [ld. a 275/2004 (X. 8.) Korm. rend. 5. és 7. sz. mellékletét] és a Pilisi Tájvédelmi Körzetnek isrésze.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ A Duna parti sávjának puhafás ártéri erdei a természetvédelmi szempontok mellett, mint tájképi elemek is igen értékesek. A 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelettel létesített Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó területek országos természetvédelmi oltalom alatt állnak. Az Országos Természetvédelmi Tanács 505507/41. sz. határozatával természetvédelmi területté nyilvánította a Szentendrei rózsa termőhelyét (Cseresznyés út 7. sz.). Szentendre helyi szinten védett természeti területei A város területén két időszakos (a Sztelin-patak és az Öregvíz, vagy Sztaravoda-patak) és két állandó védett vízfolyás (Bükkös- és Dera-patak) éri el a Dunát. A városias környezetben kiemelt városszerkezeti, városképi, esztétikai, egészségmegőrző jelentősége van a Bükkös-patak völgyének. A helyi jelentőségű védett természeti területeket a 20/1993 (IX. 13.), a 10/1994 (II. 16.) és a 47/2000 (IX. 15.) sz. Önk. rendeletek rögzítik. 3. ábra: Szentendrei rózsa virágzáskor

Meg kell még említeni a Római Castrum és környezetét, mely régészeti védelem alatt álló terület. A műemlék környezetében lévő Pozsarevacska templom kertje (hrsz: 1045) a kutatásban és az oktatásban fontos szerepet betöltő kertrégészeti emlék. A város szerkezetének hagyományosan parkos zöldterülete a Postás-strand (hrsz: 25/3). Itt található a Duna városi szakasza ártéri ligeterdőinek egyike. Fontosabb védett botanikai értékek: leánykökörcsin (Pulsatilla garndis), árvalányhaj (Stipa spp.), bíboros kosbor (Orchis purpurea). Említést érdemel a korcs nőszirom (Iris spuria) és a réti iszalag (Celmatis vitalba) előfordulása is.

5.2 Épített környezeti értékek Szentendrét a művészetek és múzeumok városaként is említik. E sajátosan mediterrán hangulatú kisvárost a magyarok mellett szerb, dalmát, szlovák, német és görög telepesek népesítették be újra a XVIII. század folyamán; ennek emlékeit őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, macskaköves utcái, szűk sikátorai. A II. század elején a rómaiak itt alakították ki a környék védelmi rendszerét; megerősített katonai tábort (Ulcisia castra) építettek. A településszerkezet részben őrzi a római korban kialakult utcavezetés vonalát [a XVIII. században: (Via Budensis (Budai út), Via Pomasiensis (Pomá zi út)], kisvárosi városszerkezet jellegzetes karakterét őrzi. (A településszerkezet védelmét a 47/2000. (IX. 15.) Önk. rendelet rögzíti.). A település végleges arculatát a XVIII. században nyerte el – s őrizte meg mindmáig.

4. ábra: Görög utca

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ A történelmi hangulatú utcácskák, színes épületek, patinás üzletek, éttermek, a festői Duna-part, és a város mintegy kéttucatnyi múzeuma napjainkra a Dunakanyar leglátogatottabb turistaközpontjává és egyben a térség egyik kulturális paradicsomává tette a települést. Az ódon hangulatú főtér patinás házai között számos templom, műemlékház és kiállítóhely illusztrálja a város gazdag múltját és pezsgő művészeti életét. Szentendre számos kultúrtörténeti, történelmi, építészeti látnivalóval büszkélkedik. Ilyen például a Szamárhegy területe, mely közvetlenül kapcsolódik a műemléki és a városszerkezeti, városképi jelentőségű területhez. A XVIII. sz.-ban kialakult, a szőlőtermesztéshez kapcsolódó pincerendszerével még őrzi a belváros északi részének egyedülálló építészeti karakterét. Említést érdemel a Dalmát utca utcaképe is. Az itt található épületek a belváros északi szélének jellegzetes még megmaradt építészeti karakterét meghatározó elemei. Szentendre közigazgatási területén sok országos, műemléki- és helyi védelem alatt álló épített érték van, melyek pontos listáját a Helyi Építési Szabályzat 1. és 2. számú függeléke és a 47/2000. (IX. 15.) Önk. rendelet tartalmazza. Itt ezek közül a terjedelmi korlátok miatt, csak néhányat említünk meg: Országos szinten védett épített értékek (összesen 80 db) - A Kovács Margit Múzeum: az ország egyik leglátogatottabb kiállítóhelye ad otthont a magyar kerámiaművészet megújítójaként számontartott művésznő műveinek. Az épületet a XVIII. század elején emelték, barokk stílusban, sóháznak. Görög utcai homlokzatának figyelemre méltó dísze az apácarácsos ablaksor. - A szentendrei iskolához kötődő, vagy a városban élt XX. századi művészek életmű-kiállításai közül a Barcsay Múzeum. A kiállítás egy barokk és egy klasszicista ház egyesítéséből keletkezett épületben nyílt meg 1978-ban. - A Pozsaveracska-templom: a szerbiai Pozserevac környékéről érkezett menekültek Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt templom. 1690-ben fából, majd 1759-ben kőből építették fel. Tornya 1794-ből való. - A Blagovesztenszka (Örömhírvétel)-templomot az itt letelepült görögök emelték először fából. Végleges formáját 1752-ben érte el, rokokó stílusban, Mayerhoffer András tervei alapján. Oldalhomlokzatán a Szent Konstantint és Szent Ilonát ábrázoló freskó és egy görög kereskedő sírköve érdemel említést. - A görögkeleti püspöki székesegyház 1756-1764 között, rokokó stílusban a Belgrádból érkezettek leszármazottainak keze nyomán épült. A templom falában számos régi sírkő van. Helyi szinten védett épített értékek (összesen 82 db.): - 1708-ban fából épült Péter Pál templom keresztje. A templom átépítése 1750-1791 között folyt, így alakult ki jelenlegi formája. - A XIII. századi templom falaira épült a XIV– XV. században a Római katolikus plébániatemplom, melyet végső barokk formájára a török időket követően a Zichy család támogatásával 1710-ben építették át. A templom keresztje helyi védettséget élvez. - A katolikus-, a református- illetve az evangélikus temető területei helyi szinten védettek. Szentendre területén több régészeti lelőhelyet is feltártak, ezek pontos listáját a Szabályozási Terv tartalmazza.

5.3 Kulturális értékek és közösségi élet 17

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Szentendre igen jelentős számú civil alpítvánnyal és egyesületekkel rendelkezik, melyek tevékenysége igen széles spektrumot ölel át. Ezen civil szervezetek a helyi társadalom építésében igen fontos szerepet játszanak, nagy hatással bírnak a térségi identitás erősítésébem és egyfajta társadalmi kontroll szerepet is betöltenek. Ezen közösségek segítenek a különböző érdekek képviseletében, nem csak az emberi, de a környezeti értékek védelmében is, a tradíciók megőrzésében, továbbá közvetítő szerepet töltenek be a társadalmi-gazdasági élet különböző területén a hosszabb távú kapcsolatok kiépítésében. A településen bejegyzett alapítványok, egyesületek: Alapítvány a Szentendrei Reform. Gimnáziumért és Kollégiumért, Alpin Club Egyesület, Az Értelmi fogyatékos Gyermeke oktatásáért-nevelési Alapítvány, Árvácska Állatvédő Egyesület, Barcsay Alapítvány, Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány, Bükkös Partiak Baráti Köre Egyesület, Bűnmegelőző Polgárőrség, Dunakanyar Nőszirom Egyesület, Dunakanyar SE, Erdei Iskola Alapítvány, Eurokapu SE, Életfa Gyermekeinkért Alapítvány, Élő Táj Egyesület, Farkasvár Kulturális és Diáksport Egyesület, Gyöngyszem Izbégi Óvoda 2022. Alapítvány, „Hód” Honismereti Túra Egylet, Harmadik Ütem Területfejlesztési Egyesület, Harmónia Alapítvány, Hegyisport Szentendre Egyesület, Ikon Csoport Szentendrei Szépművészeti Egyesület, Izbégi Baráti Kör Egyesület, KÓPÉ Úszó- Vízilabda SE, Kőhegy Közhasznú Alapítvány, Lovasíjász Hagyományőrző SE, Mo-i Éjféli Sportbajnokság Egyesület, Nagycsaládosok Szentendrei Egyesülete, Nyitott Kör Egyesület, Nyitott Szív Kiemelten Közhasznú Alapítvány, ÓZON Egyesület, Pannónia Testedzők Egyesülete, Paradicsom Turisztikai Kulturális és Sport Klub, Piramis SE Szentendre, Pismány Mezőőrtorony Területfejelsztési és Környezetvédelmi Egyesület, Presto Sport és Szabadidő Egyesület, Püspökmajor Ltp. Baráti Kör, Rákóczi Alapítvány, Rosa Lutheri Alapítvány, St. Andreas Kulturális Egyesület, Szentendre (örök)Ifjúsáráért Alapítvány, Szentendre Izbégi Baráti Kör Egyesület, Szentendre Kézilabda Club, Szentendrei Fiatalok Zenei Kulturájáért Alapítvány, Szentendre Gyökerei Baráti Társaság, Szentendrei Honvéd Kulturális Egyesület, Szentendrei Keramikusok Egyesülete, Szentendre Castrum Közhasznú Egyesület, Szentendrei Kenguru Kötélugró DSK, Szentendrei Kinizsi Honvéd SE, Szentendrei Kosárlabda SE, Szentendrei Nemzetközi Kapcsolatok Egyesülete, Szentendrei Női Kézilabda Egylet, Szentendrei Nyugdíjas Egyesület, Szentendrei Sakkiskola, Szentendrei Sleepwalkers Baseball Klub SE, Szentendre Város Sportegyesület, Szentendrei Kistérségi Ipartestület, Szentendrei Kolping Család Egyesület, Szentendre Művészetéért Alapítvány, Szentendre Néptáncegyüttesért Alapítvány, Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, Szentendrei Régi Művésztelep Kulturális Egyesület, Szentendrei Waldorf Alapítvány, Szeresd Szentendrét Egyesület, Tizenegylet Ifjúsági Egyesület, Vajda Lsjos Stúdió Kulturális Egyesület, Városképek Egyesület, Vasárnapi Iskola Alapítvány Vasgyúró DSEVujicsics Tihamér Zeneiskolai Alapítvány. A településen megtalálható egyházak: Szentendrei Baptista Gyülekezet, Szentendrei Református Egyházközség, Keresztelő Szent János Egyházközség (római katolikus), Szent András Egyházközség (római katolikus), Budai Szerb Ortodox Püspökség székhelye. „Szentendre a festők városa” A festők városává válásnak egyik kezdeményezője, a legaktívabb festő, Bánovszky Miklós volt. Festő társaival 1926-ban, mint szegénysorsú művésznövendék került Szentendrére nyári 18

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ tartózkodásra az akkori polgármester, dr. Starzsinszky László meghívására. A polgármestertől kapott segítséget az alábbi mondatokkal „köszönte meg”: „Elmondottam neki, hogy Nagybányát is a festők tették híressé. Ha most itt megtelepszünk, Szentendrét is a festők városává tehetjük. Művésztelepet létesítünk, a várost felfedezzük. Nevezetesség lesz." 1928. január 28-án, Bánáti Sverák József budapesti műtermében megalakították a Szentendrei Festők Társaságát, melyhez később Barcsay Jenő is csatlakozott. A hazátlanná vált nagybányai festők Szentendrén otthonra találtak. Tevékenyen részt vettek a város társadalmi és kulturális életében. 1969-ben épül meg a Kálvária úton az új művésztelep. Ezáltal a városba számos művész költözött. Némelyikük nem csupán lakhelyének tekinti a „telepet”, hanem az évek során elkötelezett szentendrei művészekké váltak (Hajdú László, Gy. Molnár István, Kocsis Imre). Ez a dátum azért is fontos, mert e pillanattól nem csupán szentendrei festészetről beszélhetünk, helyesebb szentendrei művészetről szólni, hiszen szobrászok is érkeztek a városba (Asszonyi Tamás, Ligeti Erika, Papachristos Andreas). Így a már régebben itt élő és dolgozó Farkas Ádám, Csíkszentmihályi Róbert, majd a később idetelepülő Szentirmai Zoltán mellett a szobrászi jelenlét igen erőteljessé vált. Deim Pál festőművész kezdeményezésére 1991-ben megalapították a Szentendre Művészetéért Alapítványt és a Bogdányi utcai volt fűrészmalom használaton kívüli impozáns épületében létrejött az egyéni, részleges és alkalmi kiállítások helyett a szentendrei művészet egészét bemutató Művészet-Malom. A mai szentendrei művészet rendkívül sokszínű. Szinte minden stílusirány megtalálható: hagyományos tájfestészet, konstruktív tendenciák, fluxus, happening és performance, lírai és geometrikus absztrakció, environment, land art, mail-art és még mások. Kijelenthetjük, hogy a szentendrei művészet a teljes kortárs hazai művészetet reprezentálja. (A bemutatás és a felsorolás a korlátozott terjedelem miatt nem teljeskörű)

6. Társadalmi, szociális háttér bemutatása Hazánkban az elmúlt 20 évben jelentős társadalmi változások mentek végbe. Az életkörülményekben, az iskolázottságban és a foglalkoztatottság vonatkozásában, valamint a lakóhely szerinti társadalmi egyenlőtlenségek gyorsan növekedtek. Ezek értelmében a társadalmi adottságok ismertetése fontos elem egy településre vonatkozóan. A népességszám alakulása, az oktatási és kulturális helyzet, az egészségügyi ellátás színvonala, a közbiztonság helyzete, a folyamatos változásokat figyelembe véve szorosan összefügg az életszínvonallal, a település népességmegtartó erejével és a jövőbeni fejlődési lehetőségekkel.

6.1 Demográfiai helyzet Település neve: Szentendre Lakosszám 2010(fő) Lakások száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db)

Összesen 26 430 8 736 4 479

Szentendrén a szuburbanizációs folyamat egyfelől a főváros közelsége, másfelől pedig a vonzó lakhatási jellemzők miatt már akkor elindult a ’60-as években, amikor ez még az agglomeráció 19

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ egészére nem volt jellemző. Ez összefüggött azzal, hogy a vidékről feláramló emberek könnyebben jutottak munkalehetőséghez a fővárosban és a jó közlekedési feltételekkel rendelkező helyeken telepedtek le, köztük Szentendrén is. A városban a mezőgazdasági munkavégzés ebben az időben gyakorlatilag megszűnt és megkezdődött az ipar és a szolgáltatások fejlődése. Az 1970-80-as években a kiköltözést a másod-gazdaság és a rekreációs tevékenység keveredése jellemezte Szentendrén. A demográfiai folyamatok eredményeként a népesség száma országosan csökken, ugyanakkor a bevándorlás eredményeként a lakosság Szentendrén enyhén növekszik. 1980-90. között a tényleges lakosságszám-növekedés 2.500 fő volt, amiből 300 fő volt a természetes szaporodás és 2.200 fő volt a vándorlási többlet. A ’90-es években a kedvezőbbé váló demográfiai folyamatokkal összefüggésben a természetes szaporodás mennyisége alig változott, míg a migráció fokozódott. Ennek eredményeként kilenc év alatt ugyanannyi tényleges népesség változás következett be a városban, mint a korábbi évtizedben: a lakosság száma 1999. I. 1-én már 22.500 fő, 2000. decemberében már 24.200 fő volt. Szentendre lakossága (fő) 30 000 25 000 20 000 15 000

Adatsor1

10 000 5 000

5. ábra: A lakónépesség változásának tendenciája 19702006

19 70 19 80 19 90 19 97 . 19 98 . 19 99 . 20 00 . 20 01 . 20 02 . 20 03 . 20 04 . 20 05 . 20 06 .

népsűrűség Szentendre

Szentendre korcsoportok

580 560 540 520

Adatsor1

500 480 460

19 97 . 19 98 . 19 99 . 20 00 . 20 01 . 20 02 . 20 03 . 20 04 . 20 05 . 20 06 .

440

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

0-14 60-x 18-59 15-17 1970

1990

1998.

2000.

2002.

2004.

2006.

7. ábra: A lakosság koreloszlásának diagramja (KSH forrás)

8. ábra: A népsűrűség alakulásának diagramja

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ A korösszetétel tekintetében Szentendre alapvetően fiatalodó népességgel jellemezhető, amely 15-20 éven belül hatással lesz a térség foglalkoztatására és a népességszámra egyaránt, amely a város további fejlődéséhez járulhat hozzá. Mivel a település közel 44 km2-es területe változatlan, a növekvő lakosságszámmal a népsűrűség is jelentősen megnövekedett, az 1997-es 486 fő/km2-ről 2006-ra 562 fő/km2-re. Külön említést érdemel, hogy a növekvő népességszám mellett a nyári kiköltözések száma 15.000 főre becsülhető, amihez hozzájárul az ide látogató turisták szezonálisan nagy száma, ugyanis évente 2 millió fölé teszik a városba érkező turisták számát. A feltételezett forgatókönyv szerint Szentendrén a tényleges lakosság szám növekedésének táplálója továbbra is a bevándorlás lesz. Időközben pedig folyamatosan nő a városban az idős emberek száma és aránya, ami kihívást jelent egyfelől a családok, másfelől pedig a szociális ellátás terén a város számára. A prognosztizálható adatok egy visszafogott növekedés mellett mintegy 25-30.000 fős várost körvonalaznak

6.2 Oktatás és műveltség A korösszetétel tekintetében Szentendre alapvetően fiatalodó népességgel jellemezhető, amely 15-20 éven belül hatással lesz a térség foglalkoztatására és a népességszámra egyaránt, amely a város további fejlődéséhez járulhat hozzá. A Szentendrére betelepülők magas száma miatt a bőlcsődei, óvódai, iskolai intézmények férőhelyeinek számát lassan teljesen feltöltötték az ide költözők gyermekei. 2006-ban összesen 13 működő óvoda összesen 942 férőhelyet tudott biztosítani a helyiek számára, ez a szám az itt élők számának figyelembe vétele mellett nagyon alacsony. A városi óvodai intézmények összevonása, összehangolt működtetése jelentős színvonal-emelkedést hozott az elmúlt években. A folyamatosan jelen lévő kapacitáshiányt kihasználva egyre több magánóvoda működik a város különböző pontjain, hogy azoknak a szülőknek nyújtson alternatívát, akiknek nincs lehetőségük valamely városi óvodába járatni a gyermeküket. Fontos kiemelni, hogy 2010-től a városnak kötelező feladatellátási kötelezettsége a városban élő óvodáskorú gyermekek elhelyezésére, amely komoly feladat elé állítja a várost.

8. ábra: Óvodákkal kapcsolatos mérések Szentendrén (IVS)

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Az általános iskolák feladatellátási helyeinek a száma nem változott az ezredforduló óta. Ma is 7 oktatási intézmény fogadja az iskolásokat. Ami pozitív változásként említhető, hogy több iskolafejlesztés is végbement az elmúlt időszakban, a városban (Barcsay iskola, Izbégi iskola, Szent András iskola). A tanulók vonatkozásában elmondható, hogy 2217 tanuló vett részt az általános iskolai képzésben, 2006-ban, őket 222 pedagógus oktatta az év folyamán.

9. ábra: Általános iskolákkal kapcsolatos mérések Szentendrén

Szentendrén a középfokú oktatásban a feladatellátási helyek számát tekintve 4 gimnáziumról és 2 szakközépiskoláról beszélhetünk. A középiskolai tanulók száma elérte az 2025 főt, közülük 1678an a gimnáziumi oktatást, 347-en a szakközépiskolai oktatást választották. A középiskolai tanulók száma is folyamatosan emelkedett, csakúgy, mint az óvodai és általános iskolai képzésben részt vevők száma. Átlagosan több mint 10 % volt 2001 és 2006 között a növekedés aránya. A nagyszámú diákságot 2006-ban, a gimnáziumokban 212 főállású pedagógus oktatta. A szakközépiskolákban a főállású pedagógusok száma 103 fő volt a 2006-os mérés idején.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

10. ábra: Középiskolákkal kapcsolatos mérések Szentendrén

Felsőoktatási intézménnyel a katonai főiskola megszünte óta, sajnos nem rendelkezik a település. Megoszlanak a vélemények, hogy mennyire van létjogosultsága egy főiskolának vagy egyetemnek Szentendrén, de annyi bizonyos, hogy az oda járó diákság felrázhatná, megtölthetné az amúgy szezonon kívül szinte elnéptelenedő belvárosi kulturális tereket, vendéglátóipari üzleteket, új lendületet, érezhető lüktetést adva a városnak. Általános iskolák Barcsay Jenő Általános Iskola Bárczi Gusztáv Általános Iskola Izbégi Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium Templomdombi Általános Iskola Egyházi és alapítványi általános iskolák AGY Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Szent András Általános iskola

Középfokú intézmények Móricz Zsigmond Gimnázium Petzelt József Szakképző Iskola Egyházi és egyéb fenntartású intézmények Ferences Gimnázium Szentendrei Református Gimnázium Magyar Honvédség Központi Tiszthelyettes Szakképző Iskola és Kollégium Vujicsics Tihamér Zeneiskola

6.3 Kultúra és művelődés Szentendre a fővárostól 20 percre lévő, a Duna jobb partján elterülő festői kisváros, ahol számtalan műemlék, múzeum és kiváló étterem működik, valamint több mint 100 művész él és alkot. Művésztelepe, múzeumai és galériái nyomán az élő képzőművészet városaként is emlegetik a települést. Belvárosa jellegzetes, a XVIII. századból megőrzött városképével Magyarországon szinte egyedülálló műemléki együttes. Szentendre a városépítésben elért eredményeiért és a hagyományok megőrzésének elismeréséért 1980-ban Hild-emlékérmet kapott.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Szentendre számos kulturális intézménye szervez rendszeres kulturális programokat, melyek vonzereje nemcsak térségi, hanem kiterjed Budapestre és a szomszédos kistérségekre is. Térségi vonzerejű, színvonalas, kulturális és közösségi rendezvényeket szervez a Dunaparti Művelődési Ház, a Tóth István Közösségi Ház, az P’Art Mozi és a Napórásház valamint számos további civil szervezet. Rendezvényeik hozzájárulnak Szentendre soknemzetiségű multikultúrájának fenntartásához, erősítéséhez. A térség fiataljainak számos lehetősége nyílik e kuturális intézményekben a hagyományok és művészetek elsajátítására, továbbvitelére, mely Szentendre jövőjében ugyanolyan fontos szerepet játszik, mint jelenében. Speciális helyszíne a hagyományőrzésnek a Vujicsics Tihamér Zeneiskola. A régióban a legismertebb és legaktívabb kulturális intzémény a Művészet Malom, mely a kortárs művészet pártolásával, különleges kortárs művészeti programjaival, valamint a közel évtizedes hagyományú Performance és Nehézzenei fesztivállal nemzetközi hírnévre tett szert.

6.4 Sport, aktív pihenés Szentendre Város Önkormányzata kidolgozott sportkoncepcióval rendelkezik. A város vezetése felismerte, hogy a versenysport-élsport területén kimagasló nemzetközi sikereket elérő magyar sportolók támogatása mellett a lakosság széles rétege is „támogatásra szorul” hiszen igen rossz egészségi állapotban van. A sport ma már médiajelenség, üzlet, eszköz, emellett kiváló kommunikációs lehetőség a lakosság felé, mellyel egy városnak élnie kell. Értékeinek önmagában túlmutatóan a társadalmi jólét növelésében és a testi-lelki betegségek, társadalmi konfliktusok megelőzésében, avagy kezelésében is meg kell jelenniük. A településen a sportot versenyszerűen vagy amatőr módon, kikapcsolódásként művelők köré is több egyesület, klub szerveződött. A Szentendrén működő sportegyesületek nagy részben kis létszámú baráti körök formájában, illetve tanfolyami rendszerek fenntartásával végzik tevékenységüket. Ezen sportegyesületek nagy része önfinanszírozó és céljait tekintve inkább a szabadidősport tevékenységi körébe tartozik. Élsport szintű célokat kitűző sportegyesület csak néhány sportágban található Szentendrén, ez női, férfi kézilabda, lövészet, asztalitenisz és bizonyos küzdősportok esetében jelenthető ki. Ki kell emelni néhány olyan sportágat, amely kiemelkedő nemzetközi eredményekkel rendelkezik, mint például a baseball és a korfball, amelyeknek értékei nagyon fontosak lehetnek a város számára. Az önkormányzat alapvető érdeke, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön: - az egészségmegőrzés, a betegség-megelőzés; - az ifjúság erkölcsi nevelése, a személyiségformálás; - a mozgásműveltség és a cselekvésbiztonság fejlesztése; - a közösségi együttélés és a társadalmi mobilitás segítése; - a szórakozás és szórakoztatás; - a gazdasági vállalkozás; - a sport-turizmus elősegítése. Szentendrén működő sportegyesületek: Dunakanyar Gyermek Viziflotta Egyesület (kajak-kenu), Farkasvár KDSE (kézilabda, labdarúgás, cselgáncs, vízilabda), Honvéd Kossuth SE (Úszás, búvárkodás, kosárlabda), Honvéd

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Kinizsi SE (Tájfutás, kosárlabda, labdarúgás, atlétika), Honvéd Kossuth Lövészklub (futócél, légpuska, légpisztoly), Jáde Egyesület (Wushu verseny és utánpótlás szakosztály Taiji, Tánc), Magyar Profi Kick és Thai Boksz Szervezet (Kick és thai boksz tömegsport, versenysport), Magyarországi Éjféli Sportbajnokságok Egyesülete (asztalitenisz, csocsó, kosárlabda, labdarúgás), Párbaj Vívó Club (Vívó szakosztály), Piramis Sportegyesület Szentendre (karate/atlétika/ovitorna/aerobik szakosztály), Püspökmajori Lakótelepi Baráti Kör SE (teremlabdarúgás, utánpótlás nevelés, Püspökmajori SE I-II.), Szentendre Kézilabda Club, Szentendre Polgári Tenisz Club, Szentendrei Korfball Klub, Szentendrei Kosárlabda Sport Egyesület (kosárlabda utánpótlás U10., U12.,U14), Szentendrei Női Kézilabda Egylet, Szentendrei Sakkiskola, Szentendre Sleepwalkers Baseball, Turul Íjász-Lovasíjász Egylet, Vasgyúró DSE (asztalitenisz, kosárlabda, aerobic, röplabda). A város nem rendelkezik sportcsarnokkal. A fedett pályát igénylő rendezvények megtartására általában a Móricz Zsigmond Gimnázim, valamint a Barcsay Jenő Általános Iskola sporttermeiben kerül sor. Szabadtéri sportolási lehetőségre a Postás strand teniszpályái, az Izbégen található baseball pálya és sportpáyla nyújt lehetőséget. Szentendrén 2009. május 1-jén nyitotta meg kapuit a Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidőközpont. A 33 méter széles 8 pályás nagymedence mellett, tanmedence, fittneszterem, wellness központ, Orvos Centrum, Biobolt, Bowling pálya várja a látogatógat.

6.5 Egészségügy, szociális ellátás Társadalmunk egészségi állapota szoros összefüggésben van a kialakuló szociális helyzettel, így a helyzetelemzés során egymás elválaszthatatlan részét képezik. Humán közszolgáltatások Szentendre a kistérség közszolgáltató központja is. A Kistérségi Társulás fenntartásában álló kettő, szociális szolgálatásokat nyújtó intézmény, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a Dunakanyari Kistérségi Szociális Intézmény is szentendrei székhelyű. Szentendre Város Önkormányzata 2009-ben elnyert Európai Uniós pályázati támogatás keretében újítja fel és bővíti ki a kistérségi járóbeteg ellátást biztosító Szakorvosi Egészségügyi Intézet épületét és szolgáltatásait. A Dunakanyari Szociális Intézményi (korábban Szentendrei Gondozási Központ) feladata a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátás valamint, átmeneti ellátás biztosítása. Olyan mértékű segítségnyújtás, amely lehetővé teszi az ellátottak számára az önálló életvitel fenntartását. Az ellátás magában foglalja a nappali programok szervezését és az étkeztetést is. Ezen kívül az Intézményben működik továbbá a házi segítségnyújtás, és az Idősek Klubja is. Az egészségügyi alapellátási feladatok biztosítása jelenleg a háziorvosok feladatkörébe tartozik. Az Intézmény keretében működő Védőnői Szolgálat végzi a családok gondozását elsősorban a családok otthonában, továbbá az orvossal és az önállóan tartott védőnői tanácsadásokon. A területi védőnők gondozzák a várandós édesanyákat, a gyermekágyas időszakban segítséget nyújtanak és tanácsot adnak az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban. Gondozzák a gyermekeket, tevékenykednek az óvodákban és részt vesznek az egészségvédelmi programok megvalósításában.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Az Iskola-egészségügyi szolgálat feladatai az egészségnevelés, a tanulók egészségi állapotának szűrése, nyomon követése, alkalmassági vizsgálatok végzése, a tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, a gyermekek testi- szellemi fejlődésének nyomon követése, védőoltásokkal kapcsolatos feladatok elvégzése. Szentendrén az „Érted” Városi Hajléktalan Menedékhely biztosítja az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan férfiak éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben az éjszakai szállást. A menedékhely lehetőséget biztosít még tisztálkodásra, mosásra, továbbá a hajléktalan ügyeinek intézésében szociális munkások segítenek.

11. ábra: Szociális ellátás főbb formáiban részesülők aránya összesen

Összességében elmondható, hogy a szociális ellátás a településen jól kialakított és szervezett.

6.6 Közbiztonság A városban egy bejegyzett polgárőr egyesület működik. Elsősorban közterületi járőrszolgálatot látnak el, jelenlétük, a rendőrséggel közös megjelenésük önmagában is fontos megelőzési eszköz. A rendőrség polgárőrséggel történő közös szolgálatellátását indokolja az a körülmény is, hogy a rendőrség jelenlegi lehetőségei továbbra is igen korlátozottak, így a megelőző-felderítő munka terén szélesebb lakossági összefogással lehet csak fenntartani a jelenlegi közbiztonságot. A szentendrei polgárőrök a hét öt napján az éjszakai órákban látnak el szolgálatot. A polgárőrök minden helyi rendezvényen részt vesznek annak biztosításában, illetve már több éve a szeptemberi iskolakezdéskor biztosítják az iskolába érkező diákok biztonságos közlekedését. Szentendre Város Önkormányzata Szentendre város illetékességi területén a közterületek rendjének és tisztaságának védelme érdekében közterület-felügyeletet (továbbiakban: Felügyelet) működtet. A közterület-felügyelet működési kereteit és alapelveit az 1999. évi LXIII. törvény határozza meg. A helyi sajátosságok figyelembevételével a közterület-felügyelet szervezetét és feladatait Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 8/2006. (II. 17.) sz. rendeletével szabályozza. A felügyelet Szentendre Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala belső szervezeti egységeként működik. A Felügyelet feladata a közterületek rendjének és tisztaságának védelme, valamint annak rendjét megbontó jogsértések megelőzése, megakadályozása, szankcionálása, az önkormányzati vagyon védelme érdekében:

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ - a közterületek jogszerű használatának, a közterületeken folytatott engedélyhez, ill. útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése; - a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, ill. szankcionálása. - közreműködés a közterület, az épített és természeti környezet; a közrend, a közbiztonság; az önkormányzati vagyon védelmében; a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében; állat-egészségügyi és ebrendészeti, valamint külterületi feladatok ellátásában. Szentendre Város Önkormányzata egy 2008. évi pályzat keretében megkezdte a térfigyelő kamerák kihelyezésére voantkozó fejlesztését, mely keretében kiépítésre került a megfigyelő központ helyisége és informatikai háttere. A 32 darab térfigyelő kamera kihelyezésére idén került sor. A 2010. júniusában átadott térfigyelő rendszert a közterület-felügyelet működteti.

7. Gazdasági helyzetelemzés Az 1990-es évek első felében a GDP-vel párhuzamosan az ipari termelés és a mezőgazdaság is jelentős mértékben visszaesett hazánkban. Az építőipar részaránya is csökkent, míg a szolgáltatásoké jelentősen nőtt. A termelés visszaesése és a szolgáltatási szektor bővülése hozzájárult ugyan az erőforrás-felhasználás és a levegő- és vízszennyezés csökkenéséhez, azonban a későbbi gazdasági fellendülés újfajta környezeti terhelési problémákat vetett fel. Fontos vizsgálni a településre jellemző gazdasági szektorok (primer, szekunder, tercier) működését, az ún. húzó ágazatokat is. A településen zajló gazdasági folyamatokból következtetni lehet a lakosság életszínvonalára, meghatározhatóak a jövőbeni fejlődési irányok, melyek hozzájárulnak a jövedelmezőség növeléséhez és ezáltal az életminőség javulásához.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

12. ábra: Szentendrén működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként

7.1 Mezőgazdaság A vidék éghajlatát és talajadottságait tekintve kiválóan alkalmas a növénytermesztésre. A lejtők művelése már a török hódoltság előtti időkben megkezdődött, de a jelentősebb környezetátalakítás csak a szerb menekülők betelepülése után kezdődött. A sík területeken szántóföldi művelés és zöldségtermesztés (bolgárkertészet) folyt. A hegylábi területeken szőlő és gyümölcskultúrákat műveltek: a délies (DK-D-DNY-i) kitettségben főleg szőlőskertek, más lejtésirányú területeken cseresznye, szilva, körte és szelídgesztenye volt az uralkodó. A szőlő kultúrák megszűnése elsősorban az Észak-Amerikából behurcolt szőlő gyökértetű (filoxéra), illetve a peronoszpóra és lisztharmat számlájára írható. Soha többé nem állt helyre az egykor oly híres szentendrei szőlő termesztés, hiába próbálkoztak amerikai szőlővessző-oltványokkal, hiába szerveztek városi szőlő iskola mintatelepet. Lassan, a XIX. század végére alakult ki a szentendrei mezőgazdaság új profilja, a gyümölcs, főleg az egres, cseresznye, szilva, barack és mandula termesztése, lényegesen megnőtt az állatállomány is, mely a rétek, legelők területi növekedését jelzi. A gyümölcsültetvények többsége a XX. század első felében jelentkező gazdasági válság és a második világháború utáni tsz-esítés következtében megszűnt, vagy alig művelt szórványgyümölcsösként maradt fenn. A hajdani művelést bizonyító öreg szőlőtőkék, gyümölcsfák megtalálhatók a még be nem épített, gondozatlan területeken. Napjainkban a térségben az összterület 20 %-a szántóföldi művelés alatt áll, további 10 % az egyéb mezőgazdálkodási területek aránya. A rendszerváltozást követően az állami gazdaságok átalakultak, új típusú szövetkezetek és jogi személyiségű társas vállalkozások jöttek létre, mely változást hozott a művelési ágak eloszlásában is. A mesterséges felszínek (pl.: belterületek, ipari

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ parkok) 10%-ot, rétek, legelők 6 %-ot, gyümölcsösök 5 %-ot, szőlők 3 %-ot, az egyéb természeti terület 1 %-ot, míg a felszíni vizek 5 %-ot tesznek ki az összterületből. A szentendrei kistérség mezőgazdaságban foglalkoztatottak 2%-os aránya mutatja leginkább, hogy nem jelentős ezen tevékenység a térségben.

7.2 Ipar A Szentendrén működő vállalkozások kb. 20 %-át teszik ki az ipar területén működőek, melyek között nagyvállalatok is találhatóak. Az ötvenes évek erőltetett iparosítási törekvései következtében huszonöt ipari jellegű vállalat létesült Szentendrén, manapság ennek már csak a töredéke található meg. Szentendrén a XIX. század végén, a XX. század első felében a kézműipar volt túlsúlyban. A XX. század első évtizedeiben jelentős változás következett be a kisiparban. Néhány régi szakma teljesen megszűnt, mint a tímár, kosárfonó, nyerges, ugyanakkor új szakmák jelentkeztek: lakatos, villamosipar (villanyszerelő), fényképész, szobafestő, mázoló. A kisipar mellett egyre nagyobb számban jelentek meg az üzemek a XX. század első évtizedeiben. Jó hírnévnek örvendett a Zimmer-féle szerszámgyár, a Lám-féle lemezelőgyár. A Szentendrei Papírgyár 1937ben kezdte meg a termelést. 1939-ben kezdte meg működését az "Andrea" Cementárugyár Építőipari Rt., amely betonáru, burkolólap és műkő gyártásával foglalkozott. 1956-ban alakult meg a PEVDI elődje. A Magyarország más vidékein kibontakozó gyáriparral és a fejldődő közlekedéssel szemben a város hagyományos kézműipara már nem volt versenyképes és eléggé jövedelmező. A tőkehiány miatt Szentendrén nem alakult ki a gyáripar. Létesült ugyan téglagyár, serfőzde, olajütő, gyártottak papírt, beindult a kocsi- és szerszámgyártás, folyt kőbányászat és fakitermelés, működött fűrészmalom, mindezek azonban kapacitásukat és a foglalkoztatottak számát tekintve kisüzemeknek számítottak. Napjainkban a Pannónia városrészen kiépült iparterület található, itt működik többek között a Telmex Zrt. bútorgyártó és értékesítő üzeme, a Surányi Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. édesipari üzeme is. A déli területen található a Szentendrei Betonárugyár Rt., a Caprice gyémántcsiszoló üzeme, valamint a Szentendrei Papírgyár is. Az ÉMI Szentendre Ipari Parkja a város déli részén található, területén jelenleg számos kutatófejlesztő, illetve minősítő laboratórium működik. Az ipari park üzemeltetésének és fejlesztésének célja az ipari, ezen belül elsősorban építőanyagipari, építőipari tevékenységet folytató intézmények, cégek, valamint K+F bázisokat kiépíteni tervező vállalkozások bevonása az ipari park fejlesztésébe.

7.3 Szolgáltatásó és kereskedelmi szektor Szentendre a kistérség gazdasági központja is. A térség kiemelkedő gazdasági teljesítményének több, mint 80%-a keletkezik Szentendrén. A 2001-es népszámlálás adatai alapján kb. 11 ezer ember dolgozik helyben, több mint 16 ezer ember, a lakosság majd 58 %-a jár el Szentendréről, többségük Budapestre, ám több, mint 7000-en bejárnak Szentendrére dolgozni.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ A város gazdaságán belül magas a szolgáltatási szektor aránya, különösen a turizmushoz kapcsolódó vendéglátóipari és kereskedelmi szolgáltató vállalkozásoké. Ezek a vállalkozások nagy számban foglalkoztatnak a városban és a kistérségben élő embereket. Sajátos, országos vonzerővel bír a város fejlődő kulturális ipara, a képzőművészeti és kézműves termékek, aukciókat szervező és érétékesítő művészeti galériák és designerek. Statisztikai adatok alapján 2006. évben 651 db kiskereskedelmi üzlet működött a városban. Ebből élelmiszer jellegű üzlet és áruház 85 db volt, amelyeknek a száma az 1998- as mérésekhez képes csökkenő tendenciát mutat. Abban az évben még kilenc bolttal több működött a városban. Valószínűsíthető, hogy a város határában és a városba vezető 11-es út mentén rendre nyíló nagy bevásárlóközpontok megjelenése is nagyban hozzájárul ehhez a csökkenő tendenciához. Ruházati üzletek száma a város lakosságával párhuzamosan emelkedett. Míg 1998-ban 73 ruházati szaküzlet működött a városban, addigra ez a szám 94 darab üzletre növekedett. Valószínűsíthető, hogy a betelepülő családok növekvő építkező kedve generálhatta a vasáru-, festék-, üveg-, barkácsáru-szaküzletek számának növekedését. Tíz évvel ezelőtt 22 darab ilyen jellegű üzlet működött. A 2006-os évre még tíz szaküzlet nyílt a városban. Pékségek és édességszaküzletek száma ugrásszerűen növekedett a 98’-as 3 vállalkozáshoz képest az utolsó felmérés már 10 ilyen szaküzletet jegyez

7.4 Idegenforgalom és vendéglátás Szentendre sajátos hangulatú mediterrán kisvárosként századok óta vonzza a pihenni, szemlélődni vágyó turistákat, kirándulókat. A gyorsan növekvő idegenforgalom a történelmi hangulatú utcáknak, a művészeti életnek, valamint a magyarországi népéletet bemutató Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak egyaránt köszönhető. A városban található múzeumok, galériák, templomok, szobrok kitűnő látványosságot jelentenek. A Duna-parton panziók, pizzériák és vendéglők sora várja a kirándulókat. A Duna mellett a gáton sétány húzódik, amely a végén rétté szélesedik, pihenésre alkalmas padokkal. A jó idő beköszöntével a partszakasz párok romantikus találkahelyévé és kajakos-kenus társaságok kedvelt kikötőhelyévé válik. Szentendrét nemcsak tömegközlekedéssel, autóval, hanem kerékpárral is érdemes felkeresni. Köztudott és egyben szomorú tény, hogy a szentendrei kistérség, illetve a dunakanyari üdülőkörzetbe irányuló szervezett utakat az utazási irodák szinte kivétel nélkül egy napra, esetleg néhány órára tervezik, ebből kifolyólag a Szentendrén eltöltött idő sokszor nem több mint 2-3 óra: egy gyors séta az óvárosban, a Bogdányi utca „szuvenír-kínálatának” megtekintése, jobb esetben valamely múzeum meglátogatása is beletartozik. Ez azonban már leírva sem kielégítő a várost és annak turizmusát kicsit is szívügyükként kezelők részére, ugyanis Szentendre több, mint 1-2 óra „lézengés”! Sajnos ezt a tendenciát látszanak megerősíteni azok a mérések, amik a vizsgált időszak (1998-2006) eleje és vége közötti differenciált mutatják. Az ezredforduló előtt még vendégként 10 744 fő vett igénybe kereskedelmi szálláshelyi szolgáltatást, 2006-ra ez a szám drasztikusan 6 332 főre csökkent. Ugyanezek a vendégek az időszak elején összesen 22 536 vendégéjszakát töltöttek a városunkban, míg 2006-ra már csak 13 977 vendégéjszakáról számolhatunk be. Sajnálatos módon Szentendrén működő nagy szállodák száma is csak egy működő szállodára tehető mára, aminek a kihasználtsága sem mondható elégségesnek. A magánszállás szolgáltatást nyújtók száma és mérhető adataik is stagnáltak az elmúlt években.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Az ezredfordulón és napjainkban is 22 fő foglakozik magánszállás kiadással Szentendrén, az álltaluk kínált férőhelyek száma is csak 9 darabbal emelkedett az évek során. Külföldiek által eltöltött idő is csekély mértékben, de növekedett 709-ről 722 vendégéjszakára. A vendégek számának és az általuk itt eltöltött vendégéjszakák alakulása alapján viszont némi reménnyel kecsegtet. Az 1999. évben 437 fő 1051 vendégéjszakát töltött a településen, addig ez a szám több mint a kétszeresére nőtt a 2006-os évre. Magánszálláshelyeken 842 fő 2724 vendégéjszakát töltött el. Ezen számok is alátámasztják a sokszor felmerülő igényt egy jelenleg még csak tervben lévő belvárosi szálloda megépítésére.

13. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek és szálláshelyeik száma Szentendrén

A város vendéglátással foglalkozó üzletei mindig is keresettek voltak, mind az idelátogató külföldi és belföldi turisták, mind a környező településekről és Budapestről érkező vendégek körében. A várost jellemzően a nyári szezonban felkereső étteremlátogatók az évek során egyre több vendéglátással foglakozó üzletet kereshettek fel. 1998-ban 113 üzlet állt a rendelkezésükre, míg ez a szám a 2006-os méréskor már 170 vendéglátóhelyre növekedett. Ebből 2006-ban 158 étterem, 5 bár vagy borozó és 7 munkahelyi étkeztetéssel foglalkozó üzlet volt. Sajnos a növekedő üzletszám sokszor nem feltétlenül jelent növekvő színvonalat is. Sok üzlet csak a szezonra nyit ki, mert a nyári hónapokon kívül olyannyira lecsökken az idelátogató turisták száma, hogy egyszerűen nem éri meg az üzemeltetőnek nyitva tartani a boltját. Sokak kénytelenek a szezonális kereslet miatt megszüntetni vagy átadni az üzletük üzemeltetési jogát másoknak, gyakoriak a bérlőváltások ez pedig hosszú távon megnehezíti a magasabb minőségű vendéglátás kialakulásának lehetőségét.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

14. ábra: Vendéglátással foglalkozó üzletek számának alakulása Szentendrén

7.5 Foglalkoztatás, munkaerőpiaci helyzet A szentendrei kistérség kimagaslóan fejlett gazdasági szerkezettel rendelkezik, amit legjobban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak 2,0%-os, az iparban és építőiparban foglalkoztatottaknak a 26,0%-os és a szolgáltatási szektorban dolgozók 72,1%-os aránya mutat. Ennek megfelelően a szentendrei kistérség munkaerőpiacán az országos átlagnál jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, ami csupán enyhén romló tendenciát mutat az elmúlt években. Szentendrén 2009-ben összesen 2396 társas vállalkozás és 1066 egyéni vállalkozás működött, számuk azóta folyamatosan nő. A legkedveltebb vállalkozási forma a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság volt, ezek alkották a társas vállalkozások 99%-át. Foglalkoztatotti létszám tekintetében megállapítható, hogy a vállalkozások 45 %-a 9 fő alatt működik. A munkanélküliség - megjelenése idején a ’90 es évek elején - a legnagyobb értéket 5-7 % körüli rátánál érte el a városban, azzal együtt, hogy Szentendrén nem követte a lakosság beáramlását a megfelelő számú munkahely-teremtés, ezért az elmúlt két évtizedben a településről elingázok száma 10 %-kal nőtt.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

15. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása

A diagramról leolvasható, hogy a munkanélküliség az utóbbi 5 évben sosem haladta meg a 3%ot, ezzel mind települési, mind kistérségi, mind megyei és régiós szinten is lényegesen alatta marad az országos értéknek.

8. Infrastrukturális helyzetelemzés Szentendre jelenlegi infrastruktúrális helyzete az úthálózat (burkolt és burkolat nélküli), a közlekedési lehetőségek, a közművesítettség aránya, valamint az intézményi ellátottság alapján mutatható be.

8.1 Közlekedési központi szerep Szentendre településhálózatban elfoglalt térségi szerepe jelentős a közlekedés szempontjából. Erősen függ Budapesttől, mellyel a jelentős forgalmú közúti kapcsolat mellett a kistérség egyetlen vasútja, a HÉV köti össze. Mivel Szentendre a kistérség kapuja, különösen Budapest irányában, ezért a vonzáskörzetébe tartozó településekről jelentős átmenő és célirányos forgalom is éri Szentendrét. Főútvonali kapcsolata Budapesttel és Esztergommal köti össze. Az átmenő forgalom mellett ez az út köti össze a térség és a város tömegközlekedési csomópontjait is. Ezen előnye mellett problémát jelent, hogy ez a főút a város legfontosabb lakóterületeit, az összes lakótelepet és családiházas övezeteket választja el a közösségi és szolgáltató területektől, a belvárostól. A gyalogosok és a kerékpárosok szintbeli biztonságos átkelését számos helyen jelzőlámpa, illetve aluljáró segíti, de ezek száma nem elégséges. A szentendrei HÉV végállomás köré szerveződő, már jelenleg is intermodálisnak tekinthető közlekedési csomópontból tudnak a kistérség lakói továbbjutni településükre, jellemzően a VOLÁN menetrendszerinti helyközi járataival. Szentendre város speciális problémája, hogy lakosai gyakran használják ezeket a buszokat helyi járatként is, mert a buszok a város több pontján is megállnak.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ A város közlekedését jelentősen terheli, hogy a Szentendrei-szigetre igyekvők is kénytelenek keresztülmenni Szentendrén, mivel a szigetre egyedül Tahitótfalun át vezet közúti híd, a kompjáratok pedig kiszámíthatatlanok és drágák. Földrajzi szempontból Szentendrét a környező térségekkel a Duna köti össze. Ennek ellenére a város működő hajóállomását gyakorlatilag csak turisztikai és kedvtelési célú használatra veszik igénybe. A folyó közlekedési célú kihasználatlansága regionális probléma, Szentendre egyedül nem képes megoldani, ám a fejlesztést támogatná, hiszen a közúti közlekedési problémákat jelentősen enyhíthetné a megfelelő vízi tömegközlekedés kialakítása, elsősorban Budapesttel. A hajóközlekedés az ipar és a turizmus fejlődését is segítheti. Szentendrén megy keresztül a Duna mellett végigvezetett EUROVELO nemzetközi kerékpárút, melynek egyes szakaszai már kiépültek. A teljes hossz megépítésével Szentendre kapcsolata a fővárossal és a Dunakanyar többi településével jelentősen megerősödik, ám a lakosság közlekedési szokásait tekintve nem elsősorban a napi közlekedésben, mint inkább a turizmusban. A Dunakanyar forgalmát bonyolító 11-es országos főút terheltsége a Megyeri-híd átadásával tovább fokozódott. A regionális közlekedési problémák és nehézségek megoldásában az M0-ás körgyűrű minél hamarabb történő befejezése, a szentendrei tehermentesítő út valamint a budakalászi és pomázi elkerülő út megvalósítása nyújtana segítséget a megnövekedett forgalomterhelés optimalizálása érdekében. A közlekedési problémák megoldására 2007-ben elkészült a Biztonságos Város, Szentendre közlekedési programja a 2007-13-as időszakban című fejlesztési dokumentum

8.2 Jelenlegi települési infrastruktúra Szentendrén a vezetékes ivóvíz-ellátás közel teljes körű, 98 %-os, a szennyvíz-csatornahálózat kiépítettsége 66 %-os (2005). A város folyamatosan fejleszti a csatornahálózatot, jelenleg a Pismány területén, két ütemben. A megyében a Szentendrei kistérség szennyvízcsatorna-hálózatra csatlakozott lakásainak aránya magas, a jó ellátottságú területek közé tartozik. A kistérségben a közüzemi vízellátottság kielégítő, egy település kivételével mindenhol meghaladja a 80 %-ot. A megyében és a kistérségben is nyitott a közműolló: a vezetékes ivóvíz-ellátás szintje viszonylag magas, ellenben a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége alacsony mértékű.

1. táblázat: Ivóvízhlózatba bekötött lakások száma

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatról, illetve a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakásokról az alábbi táblázat ad tájékoztatást:

2. táblázat: Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások száma

Az Európai Unióba történő belépéssel a csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségnek megfelelően a 2000 LE feletti agglomerációknak 2010. december 31-ig az előírások következtében a szennyvízcsatorna-hálózat bővítése és teljes körű kiépítése szükséges. Szentendre belterületi úthálózatának hossza 159 km, ebből burkolt út 120 km, azaz 75 %-os a kiépítettség, amely az országos átlag feletti érték. Szentendre fő- és gyűjtőúthálózatának legfontosabb szerkezeti jellemzője, hogy az észak-déli fő forgalomáramlási irányban egyetlen útvonal, a 11. sz. főút húzódik végig. A 11. sz. főút Budapesttől a városközpont északi részéig (Ady Endre út) 2x2 forgalmi sávos. A főút a Szentendrei sziget egyetlen híd kapcsolatát is biztosítja (Tahitótfalu). A 11. számú főúton több nagyobb lámpás csomópont is található, mely a városrészek gyűjtőútjainak csatlakozását biztosítja. A városban a parkolási lehetőségek, főként a belváros területén igen szűkösek, zömük fizető parkolói övezetbe esik. A HÉV állomás körül, P+R parkoló hiányában a nagyobb üzlet parkolójában lehetséges az autókat otthagynia annak, aki a további közlekedésre a tömegközlekedést választja.

9. Környezeti elemek és rendszerek állapota A következő fejezetek Szentendre Környezetvédelmi Programjával összhangban készültek, hogy a fenntarthatósági terv, illetve a Környezetvédelmi Program összefüggéseit könnyebben át lehessen tekinteni. Környezeti elemek a levegő, a felszíni és felszín alatti vizek, a talaj, az élővilág (tágabban vett értelemben a művi, épített környezet és maga az ember is hozzátartozik), melyek egymással szorosan összefüggenek. Egységként képviselnek egy ökológiai rendszert és települési környezetet. Környezetünket különböző tevékenységek következtében fellépő hatások veszélyeztetik, melyek végső hatásviselője mindig az ember. A környezet védelme érdekében fontos olyan megalapozott döntések előkészítése és meghozatala, melyek ökológiailag fenntarthatóak, a lakosság által elfogadottak. A környezetvédelem lényege a környezeti értékek megóvása, mely magában foglalja az értékek megőrzését, helyreállítását vagy a károsodás megelőzését.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

9.1 Levegő tisztasága Szentendre a közepesen szennyezett levegőjű városok közé sorolható. A város levegőminőségi állapotát az éghajlati és meteorológiai tényezők (a szél iránya, sebessége, légnedvesség, csapadék, napsugárzás, stb.) alakulása mellett alapvetően a Duna Ipoly Nemzeti Park, Visegrádi- és a Pilis-hegység jelentős kiterjedésű erdőterületei, a város saját szennyezőanyag kibocsátása, Budapest közelsége és csekély mértékben a környező települések befolyásolják. Szentendre saját szennyezőanyag kibocsátásának levegőminőségét az ipari- közlekedési eredetű légszennyezés, a lakossági tüzelőberendezésekből, valamint az általános háttérterhelésből származó terhelések határozzák meg. Ezek pont-, diffúz-, és vonalforrásként terhelik a levegőt. Szentendrén korábban 3 ponton történtek rendszeres levegőminőség mérések: a Betongyár előtt a 11-es út mentén, a háziorvosi rendelők udvarán a Bükkös-patak mellett, a Püspökmajor lakótelep bölcsődéjének udvarán. A 2008-as megszüntetéseket követően jelenleg már csak egy üzemel. Az ÁNTSZ által üzemeltetett (2001. 06.30-ig) RIV mérőpontokon rendszeresen kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ülepedő por értékeit mérték. (Toluol, benzol, és xilol mérések is voltak melynek eredményei határérték alattiak voltak.) Ülepedő por tekintetében 2000-ben határérték túllépést nem regisztráltak. Ez javulást mutat. A regisztrált adatok alapján elsősorban nitrogén dioxid tekintetében kifogásolhatóak az eredmények. A kén-dioxid szennyezettség a téli hónapokban jelentősebb, de az éves határértéket ekkor sem közelíti meg. A nitrogén dioxid koncentráció a kén-dioxidhoz hasonlóan a téli félévben megemelkedik, de az éves határértéket ekkor sem éri el. A szennyezőanyagok koncentrációja jelentős térbeli és időbeli változatosságot mutat. A téli fűtési időszakban a tüzelésből származó anyagok koncentrációja emelkedik, a nyári időszakban a szálló és ülepedő por mennyisége nagyobb. A téli félévben romlik a levegőminősége és a város levegője enyhén szennyezetté válik. A RIV adatok alapján, Szentendre város levegője, a környező városokhoz képest, azokkal közel azonos. Az 1990-es évek elején magasabb volt a levegő szennyezettsége, a 2000-ben mért adatok javulást mutatnak, a csökkenő ipari tevékenység és a gépkocsiállomány minőségének javulása javított a levegőminőségen. Ajánlott lenne a méréseket megismételni, mivel a gépkocsi állomány az utóbbi öt évben drasztikusan megnövekedett. A levegőt szennyező források közül első helyen a közlekedés áll, és kisebb mértékű az ipari eredetű szennyezés. A 11-es főút másodrendű út, a város központjában a napi forgalom terhelése 25 000 szgk/nap. A városból és a térségből jelentős a Budapestre ingázók száma. A Budapest felé irányuló forgalom munkanapokon mára kiegyenlítetté vált, állandósult. Hétvégén és munkaszüneti napokon pedig a fővárosiak kedvelt üdülő és kirándulóhelyeik felé utazva használják a város útjait. A közlekedési emisszió alakulása napon belül változik, a forgalmi csúcsokkal együtt jelentősen emelkedhet, az éjszakai órákban minimálisra csökken. A szennyezés térbeli eloszlása is jelentős, a főútvonalak mentén, különösen a csomópontoknál emelkedik magasra. Csúcsforgalom idején, kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között a levegőminőségi határértéket meghaladó mértékű szennyezettség is kialakulhat.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Az elkerülő, vagy tehermentesítő út megvalósulásakor, a szennyeződés több helyen fog eloszlani, de az uralkodó szélirány a külső területekről is a város felé szállítja a szennyezőanyagokat. A város levegőjét a közlekedés mellett az energiatermelés illetve az ipar területen található üzemek terhelik. Az újabb ipari parkok, és vállalkozási övezetek kialakulásával hatásuk növekedhet, a területre települő iparág és technológia függvényében. A lakosság egyéb légszennyező tevékenysége az őszi idényben a kertvárosias övezetben a kerti lomb égetése. Erre megoldás lehetne a zöldhulladék szelektív gyűjtése és komposztálása. Az utóbbi időben számottevő légszennyezési problémává vált a levegő pollentartalma. Három periódusban jelenik meg: kora tavasszal a fák, nyáron a füvek, nyár végén – ősszel a gyomnövények. A legerősebb allergén a parlagfű. Szentendre nem tartozik a nagyon fertőzött területek közé, elsősorban az elhanyagolt útmentéken, töltéseken, az ipartelepen van nagyobb összefüggő gyomos terület, a területeken megfelelő művelés, kezelés, rendszeres kaszálás szükséges. A város levegőminőségéhez kedvezően járul hozzá a hegyekből érkező levegő. A légáramlási folyosókat a patakokat kísérő zöldfolyosók alkotják, ezért ezek légcsere és klímajavítás szempontjából szükségesek, azokat meg kell őrizni. A völgyrendszereket meg kell óvni a beépítéstől, településen belül zöld összekötő sávokat kell kialakítani, melyek segítik a levegő bejutását a belvárosi zónáig. A levegőt érő szennyezések egy része szemmel látható, a szaghatás érezhető. A levegő egyben az a közeg, melyben a szennyezések a leggyorsabban hígulnak, így pillanatnyi állapotuk hamar megváltozhat. A levegőtisztaság-védelem feladata a kibocsátó források mindenkori emissziójának csökkentése, mérséklése, a légszennyező problémák megoldása. A levegőtisztaságának védelme nem csak a tartózkodási helyünkön meglévő levegőre, hanem a magasabb légköri rétegre és a klímavédelemre is kiterjed. Pollenszennyezés A nyári időszak pollenszennyeződésének fő forrása a gazdátlan, bolygatott területeken, utak mentén megjelenő gyom- és allergén-növényei, első sorban a parlagfű és a fűfélék. Általában jellemző, hogy az emberek nem ismerik a parlagfüvet, vagy keverik azt más fajokkal, ami megnehezíti a növény elleni védekezést.

9.2 Felszíni és felszín alatti vizek A vizek védelme kiterjed a felszíni és a felszín alatti vizekre. A szennyezések a víz minőségét jelentősen megváltoztatják, tisztításuk költséges. A Duna a térség felszíni és felszín alatti vizeinek befogadója, azokra közvetlen és közvetett hatást gyakorol jelentős vízszint ingadozásával. A város nagy részét kiépített árvízvédelmi gátrendszer védi. Nagyvíz idején víz alá kerül a Pap-sziget és más gátakkal nem védett ártéri területek. Tartós magas vízállásnál a mély fekvésű területeken megjelennek a belvizek, valamint a patakok vizét visszaduzzasztja. Felszíni vizek A Visegrádi-hegység területén eredő patakok mély eróziós, nagyesésű völgyeket hoztak létre. A patakok vízhozama kicsi 1-2m3/s, esetenként el is apadhatnak. Árhullámok nagyobb vízhozamok csak tartós, vagy hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék alkalmával, tavaszi gyors 37

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ hóolvadáskor lehetségesek. Ezek az árhullámok 1-2 nap alatt levonulnak, nagy mennyiségű hordalékot szállítva. Veszélyhelyzet akkor alakul ki, ha a Dunán és a patakokon egyszerre jelentkezik árhullám. A Sztelin-patak völgye a város É-i részén húzódik, a város patakjai közül a legkisebb, forrásai a Nyerges-hegy és az Asztalkő között erednek. A patak völgyét meredek lejtők, szurdokszerű partfalak jellemzik, árvizek idején eróziós tevékenysége jelentős. A patak alsó szakaszát kiépítették. Sztaravoda-patak a Pap-réten ered, ahol rés és hasadékvizek táplálják. Az alsó szakaszán a völgye kitágul. Árvizek idején a hordalék szállítása jelentős. Völgyében több kisebb hozamú forrás is van, a legismertebb a Sztaravoda-forrás (1741-ben foglalták, az országban az első jegyzett forrásfoglalás). A patak medrét az alsó szakaszon kiépítették. A Bükkös-patak a város legjelentősebb kisvízfolyása, állandó vízfolyás. Dobogókő lábánál ered, hossza 16 km, a legnagyobb a vízgyűjtőterülete, 17 forrás ered oldalvölgyeiben, 1,3 km hosszan kiépítették medrét. A Dera-patak a város lakott területeinek déli határát képezi. Jelentős terhelés éri mire városunkba ér. A város legészakibb patakja a Sziklás-patak. Belvizes területek a magasabb talajvízszint, illetve jelentősebb csapadék mennyiség, vagy hóolvadás miatt alakulnak ki a mélyebb fekvésű területeken, egykori ártereken, lápos, mocsaras területeken. A Duna vízjárása kb. 2-3 km távolságig érzékelhető a domborzati és talajviszonyoktól függően. A belváros csapadékvíz elvezetése a város nagy részén egyesített rendszerű hálózatban folyik, így a csapadékvízzel terhelt szennyvíz a szennyvíztisztítóba jut. Felszín alatti vizek A Budai-hegység déli lábánál fakadó hőforrások karszt-hidrodinamikai rendszerének északi része a város alatt 1300-1800 m mélyen megtalálható. Szentendréhez legközelebb ez a víz Római fürdőn, Csillaghegyen és Békásmegyeren lép a felszínre. A városban ezt a vízadó réteget vastag vízzáró képződmények fedik, ezért csak mélyfúrású kúttal lehet feltárni. Ezt a rendszert csapolta meg a Pap-szigeti termálkút. Rés és hasadékvizek az egész településen megtalálhatóak. A felszín alatti vizek források formájában kerülhetnek természetesen a felszínre, a város területén 26 kisebb-nagyobb forrás található. 10 foglalt, a többi foglalatlan, 10 a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén található. Legtöbbnek vize nem ajánlott fogyasztásra, ez leginkább a belterületen, vagy a lakott területekhez közeli forrásokra igaz. Ivóvízbázis A Duna korábbi hordaléka jó víztartó, vízszűrő képességű üledék. Veszélyezteti a parti szűrésű vizeket a beépítés, mert a beszivárgást módosítja, illetve szennyezések kerülnek a burkolt felszínről a talajvízbe. További veszélyforrások a vízkiemelés, a vízfolyások szabályozásakiépítése, a hulladékok talajszennyezése és a közművekből elszivárgó vizek. Szentendre vízbázisai a következők: Szentendre Regionális Déli vízbázis, Szentendre Pap szigeti Vízmű vízbázis, Szentendre Északi vízbázis.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

9.3 Talaj állapota Szentendre területén uralkodó talajtípus a homokos iszapos öntésen kialakult öntés-réti talaj, a hegylábi területeken a csernozjom-barna erdőtalaj. A defláció jelentősen terheli a környezetet, a terület talajai a környezet és emberi tevékenységével szemben érzékeny talajoknak minősülnek. Jelentősebb talajszennyezés volt a katonai hasznosítású területen. Potenciális talajszennyező a KÉKI I., KÉKI II lezárt hulladéklerakó, illetve minden illegális hulladéklerakó hely.

9.4 Zaj és rezgésvédelmi helyzet A zaj-és rezgésforrások számának és az általuk kibocsátott zaj- és rezgés nagyságának növekedése, a lakossági panaszok számának emelkedése és a társadalom ezen problémák iránti nagyobb érdeklődése miatt a környezeti zaj-és rezgésvédelem a környezetvédelem integrált része lett. A településen belüli zajterhelés nagyságát a beépítési viszonyok, a zajforrás típusa és a védendő homlokzat közötti távolság, a zajfogó elemek stb. befolyásolják. Közlekedési eredetű zajforrások A zajhelyzetet általában a közlekedési eredetű zajjellemzők, valamint a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó zajhatások határozzák meg. A környezeti zajforrások közül a közlekedés és ezen belül is a közúti közlekedés okozza a legtöbb kellemetlenséget. Szentendre a főváros agglomerációjának kiemelkedő jelentőségű települése, a lakott területen áthaladó főutak gépjármű forgalma jelentős. A főutak az átmenő és a célforgalmon kívül a településen belüli forgalom lebonyolítására is szolgálnak, éjjel többnyire az átmenő forgalom dominál. Szentendre legforgalmasabb közlekedési útjain (11. sz. és 1116. sz. közút) óránként átlagosan 1436, illetve 75 gépjármű halad el, a nehézgépjárművek aránya 4,9 % (71 jármű/óra), illetve 10,7 % (8 jármű/óra) [2004]. Építési munkából származó zaj Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a településen letelepedők száma, így az építkezéssel kapcsolatos zajproblémák egyre gyakrabban jelentkeznek. Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó zajforrások Zajvédelmi szempontból azok az ipari/üzemi zajforrások kritikusak, amelyek lakott területekbe beékelődve, vagy azok közelében helyezkednek el. Az ipari létesítmények zajkibocsátása az alkalmazott technológiától, a gépi berendezések zajosságától, állapotától, a telepítés módjától és az üzemeltetési körülményektől függ. Szentendre Város Önkormányzatának tájékoztatása szerint az elmúlt három évben ipari eredetű zajjal kapcsolatos lakossági bejelentés nem érkezett a hivatalba. Egyéb zajforrások Az egyéb zajforrások kategóriába a szabadtéri, kulturális és sportlétesítmények, valamint a szolgáltatási tevékenységek (pl.: éttermek) sorolhatók, de jelentős zajterhelést jelenthetnek a reklámtevékenységek és a légkondicionáló berendezések is. Szentendrén – a belváros sűrűn lakott szerkezetéből adódóan – a szórakozóhelyek zömének hangos zeneszolgáltatása okoz

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ problémát. Az önkormányzat éjszaka is rendszeresen ellenőrzi a vendéglátóhelyek zajkibocsátását. Rezgésterhelés A város területén a rezgés okozta terhelésekre vonatkozóan nincsenek adatok.

9.5 Hulladékhelyzet, hulladékkezelés A település képviselő-testülete a Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának Együttes Hulladékgazdálkodási Tervét 2004-ben fogadta el. A kommunális hulladék szervezett elszállítása Szentendre teljes területén megoldott. Az elszállítást a Polgármesteri Hivatal által megbízott Városi Szolgáltató Zrt. végzi, heti egyszeri alkalommal. Korábban az önkormányzat a szilárd kommunális hulladékot a Szentendre területén üzemelő két hulladéklerakóba (50 000 m2) szállította. A KÉKI I 1980-1988 között, a KÉKI II 1988-1991 között üzemelt. Ez utóbbit a város peremén, egy elbányászott hegy helyén alakították ki, és a felhagyott lerakót földtakarással látták el, ellenőrzésére figyelő kutakat létesítettek. A településen keletkező kommunális hulladékot a Rumpold-Bicske Kft. által üzemeltetett, 1998 óta Bicske település külterületén üzemelő Bicskei Regionális Hulladékkezelő Telepre szállítják. A Szentendrén keletkező hulladék elhelyezésére a következő 25 évre megoldást jelent, hogy a település csatlakozott a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez, így hulladékát az AVE Tatabánya Rt. a Tatabányán található lerakójába fogja szállítani. A környezet fokozott védelme, a hulladék összetevők újrafeldolgozásának, visszanyerésének elősegítése, az energetikai hasznosítás előmozdítása érdekében az Önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva - fokozatosan - vezeti be a hulladékok elkülönített, a hasznosítási lehetőségeknek megfelelő (szelektív) begyűjtésének rendszerét a Városi Szolgáltató Zrt. bevonásával. A fentiek alapján Szentendre területén szelektív hulladékgyűjtő-hálózat működik, a papír, műanyag, fém, italos kartondoboz, veszélyes hulladék, építési törmelék (jelenlegi rendelet szerint évente 1 m3-ig ingyensen), zöld hulladék és az üveg hulladék különgyűjtésére van lehetőség. A szelektív hulladékot a Városi Szolgáltató Zrt. szállítja el az átvevő: Öko-Pannon Kht.-nak. Gyűjtött hulladékfajták Hullámpapír Vegyespapír PET palack Üveg Fém doboz Italkarton Összesen

2002.évben 2003.évben 2004.évben 2005.évben 2006.évben gyűjtött gyűjtött gyűjtött gyűjtött gyűjtött mennyiség (kg) mennyiség (kg) mennyiség (kg) mennyiség (kg) mennyiség (kg) 12 840 43 460 5 460 10 000 0 0 71 760

20 56 11 23

050 990 880 740 0 0 112 660

43 530 103 910 46 410 82 887 3 248 0 279 985

51 370 141 570 87 594 143 170 10 145 3 080 436 929

38 340 160 640 99 587 219 700 13 347 9 005 540 619

2007.évben gyűjtött mennyiség (kg)

2008.évben gyűjtött mennyiség (kg)

2009.évben gyűjtött mennyiség (kg)

36 290 160 480 110 705 219 040 13 413 12 240 552 168

37 150 161 680 105 198 222 550 11 490 11 980 550 048

24 330 190 440 112 098 213 960 15 099 12 190 568 117

3. táblázat: Szelektíven gyűjtött hulladékfajták mennyiségi alakulása

Szentendre Város Önkormányzata a 418/2009. (XII.10.) Kt. sz. számú határozata alapján, a Pannónia telepen bevezetett háztól történő szelektív hulladékgyűjtést a város további területeire is kiterjesztette. A háztartásban keletkező hasznosítható csomagolási hulladékok otthoni elkülönített gyűjtésével és az új begyűjtési technikával a környezettudatosság jelentősen javítható, tehát indokoltá vált a háztól történő szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése a város családi házas övezeteiben. Ennek

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ megfelelően 28 újabb utca lakóinak nyílt lehetősége arra, hogy a háztartásban keletkező hasznosítható csomagolási hulladékait otthon is elkülönítve gyűjtse. (Acél, Aradi, Árpád, Ászok, Aszú, Attila, Csabagyöngye, Debreceni, Dr. Nagy Lajos, Dunakanyar krt., Harkály, Harmat, Kövidinka, Mathiász, Muskotály, Nagybányai, Nagyváradi, Othelló, Őrtorony, Pipacs -Pomázi utcáig, Pomázi köz, Pomázi, Római sánc, Szatmári, Szofrics, Tómellék, Vasúti villasor, Vitéz utcák). Az önkormányzati határozat alapján a Mathiász- Pipacs utca sarkán lévő gyűjtőszigetből csak az üveg gyűjtésére szolgáló edény megmaradt, de a Vasúti villasoron lévő sziget teljes egészében megszűnt, a helyette a mintegy 500 m-re lévő hulladékudvar szolgál gyűjtőhelyül. A Városi Szolgáltató Zrt. telephelyén hulladékudvar működik, ahol a hulladékok válogatása és tömörítése is megtörténik. Itt a lakosság leadhatja a háztartási veszélyes hulladékát, és havonta 1m3-nyi egyéb hulladékot is, díjmentesen. Az önkormányzat évente 1-1 alkalommal tart zöld és hagyományos lomtalanítást. Hulladékfajták Festékes göngyöleg Akkumulátor Szárazelem Elektronikai hulladék Fáradtolaj Hajtógázas palackok Veszélyes Növényvédőszer maradék hulladékok Fénycső Gyógyszer Toner Mosószeres flakon Olajos göngyöleg Fagyálló Összesen: Gumiabroncs Étolaj és zsír Nem Elektronikai hulladék veszélyes Kerti zöldhulladék hulladékok Építési és bontási törmelék Lom hulladék Összesen:

2008 2009 Mennyiség (kg) 4602 4553 931 357 384 310 7159 11929 847 808 123 105 357 248 37 96 90 76 60 84 300 199 459 317 47 41 15396 19123 1267 2382 2201 2110 277 0 650 m3 1114 m3 134 m3 238 m3 467 m3 514 m3 19141 23615

4. táblázat: Hulladékudvar által átvett hulladékok mennyiségi alakulása

A komposztálható és egyéb szerves hulladékokra vonatkozóan, tekintettel arra, hogy a településen jelentős mezőgazdasági termelő tevékenységet nem végeznek, a növénytermesztés során keletkező hulladékok mennyisége minimális, és döntően a keletkezés helyén felhasználásra kerülnek. A lakosság körében még nem terjedt el teljes körűen a háztartásban keletkező zöldhulladék komposztálással történő hasznosítása. A Városi Szolgáltató Zrt. a háztartásban keletkező és összegyűjtött zöldhulladékot évente egy alkalommal – meghatározott ütemterv szerint - ingyenesen elszállítja, továbbá a hulladékudvarán biztosítja annak ingyenes átvételét is. A környezetbarát szemléletmód bevezetése keretében 2009. nyarán az Önkormányzat helyi komposztálási programot indított a szentendrei állandó lakosok és intézmények körében, mely keretében100 családnak és oktatási intézménynek adtak át komposztáló ládákat használatra. 41

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Az önkormányzat évi egy alkalommal szervez zöld lomtalanítást. A lakosságnak jelenleg a Kőhegy alatti „komposztálótelepen” van lehetősége a kerti szerves hulladékát lerakni. A kisebb mennyiségű, komposztálással nem hasznosítható kerti hulladékok égetésére vonatkozó előírásokat Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének, a város köztisztaságáról szóló, 44/2008. (XII.17.) Önk. sz. rendeletének 12 §-a szabályozza. Az égetésre vonatkozó szabályoknak megfelelően „saját ingatlanon belül a szabadban égetni kisebb mennyiségű komposztálással nem hasznosítható kerti hulladékot szélmentes időben csak péntekenként a nappali órákban (9-19 óra között) lehet engedély nélkül, azonban június 1-től augusztus 31-ig az égetés pénteki napokon is tilos.” A városban gyakran előfordulnak illegális hulladéklerakások, de helyükre, jellegükre, térfogatukra és összetételükre, vonatkozóan nem készült friss átfogó felmérés. Ezen szennyező források feltérképezése és felszá molása sürgető feladat. 2008. második, továbbá 2009. első felében az Önkormányzat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium illegális hulladéklerakók felszámolására vonatkozó pályázata keretében a BükkösPartiak Baráti Köre és az Élő Táj Egyesület közreműködésével a Bükkös-patak mentén, a Dunaparton és a Sztelin-patak völgyében található illegális hulladéklerakókat feltérképezte és kidolgozta, majd meg is valósította azok felszámolását.

9.6 Zöldfelületi rendszer A városban a településszerkezet lehetőséget biztosít pihenő, játszó és egyéb célú zöldterületek kialakítására. Egy település megítélését, a lakosok hangulatát döntő mértékben befolyásolja a közterületek, parkok száma, állapota és a köztisztaság helyzete. A közterületek, középületek állagromlása működési zavarokkal és kedvezőtlen esztétikai megjelenéssel jár. A települések belterületi zöldfelületi rendszerét természeti, kertépítészeti elemek és esetenként termesztési célú zöldfelületek alkotják. Összetett funkcióval rendelkezik, hiszen hozzájárul a kellemes, hangulatos, esztétikai élményt nyújtó környezet kialakításához, előnyős fiziológiai és klimatikus hatásokkal a komfortérzetet biztosítja, valamint olyan használati értéket hordoz, amely az idegenforgalmi ágazat számára is hasznos. A zöldterületi rendszer hármas funkciója: - Rekreáció A növényzettel borított terek, parkerdők, ligetek által nyújtott kikapcsolódási lehetőség, pihenésre megfelelő környezetet, tehát egyértelműen szolgálják a rekreációs és idegenforgalmi érdekeket. - Településökológiai hatás A zöldfelület erőteljesen módosítja a helyi klíma alakulását, kedvezően befolyásolja a hő- és vízháztartási viszonyokat, a levegő szennyezettségének mértékét, valamint csökkenti a zaj és a rezgés terjedését. - Esztétikai, településszerkezeti elem A parkok, fasoros utcák hozzájárulnak a település karakterének, arculatának kialakításához, és szerkezeti tagolásában is részt vesznek. A zöldterületek a település egyes területi egységeit egymással és a környező tájjal kapcsoljá k össze, szervezik egésszé.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Szentendre egészére jellemző, hogy az utcai fasorok vagy teljesen hiányoznak, vagy leromlott állapotban vannak. A parkosított zöldfelületek tekintetében a város (a lakótelepek környéke) valamivel jobb helyzetben van. A város belterületén (7,68 ha) a közterületi zöldterület, ami arányában országos szinten átlagosnak mondható. A zöldfelületek karbantartása, területi fejlesztése (faültetés, füvesítés, stb.) jellemzően nem önkormányzati kezdeményezésre, hanem lakossági összefogással valósul meg. Az önkormányzat megalkotta a helyi zöldfelületre vonatkozó rendeletet, ami azonban csak látszólag ökológiai és ökonómiai szemléletű, inkább a műszaki szempontokat preferálja. Ennek értelmében a helyi zöldfelületgazdálkodásért az önkormányzat 3 vállalkozáson (Lián Kht., Városi Szolgáltató Zrt., Városgazdálkodási Kht.), a városi főkertészen és a lakosságon keresztül felel. A főkertész szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkezik, minden zöldfelülettel kapcsolatos szakmai kérdésben ő dönt, és a védett területek felügyelete is az ő hatáskörébe tartozik. A zöldterületekre szánt összegből (2005-ben az éves költségvetésnek 1,4 %-a) a jelenlegi állapot szintentartása biztosítható, de arányuk növelésére, illetve nagyobb terület fenntartására már nem elegendő.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

III. HELYZETÉRTÉKELÉS Az értékeléshez SWOT analízist készítettünk. A környezeti – társadalmi – gazdasági helyzet értékelése alapozza meg a stratégiai akciótervezést, melynek eredményei rávilágítanak a megoldandó jövőbeni feladatokra. A valós helyzet feltárása, az egyes szegmensek áttekintése, az információk összegyűjtése, a jelen állapot teljes körű meghatározása lehetővé teszi, hogy a megvalósításnál a helyi „LA 21” minden vonatkozását és területét figyelembe vegyük, és a megfelelő célokat és programokat fogalmazzunk meg.

1. SWOT–analízis A stratégiai kérdésekre vonatkozó döntéseket segítő elemzés mozaikszóként honosodott meg a társadalomtudományi gyakorlatban, a Strengths (erősségek), Weaknesses (gyengeségek), Opprtunities (lehetőségek), Threats (veszélyek) szavak rövidítéséből alakult ki és vált elfogadottá a nemzetközi használat során. A SWOT–analízis elkészítése során, a települési helyzetelemzést segítendően figyelembe vettük a Dumtsa Jenő Integrált Városfejlesztési Stratégia, valamint a Környezetvédelmi Program megállapításait is. Az alábbi táblázatban a fenntarthatóság három pillére (társadalom, gazdaság, környezet) szerinti megosztásban kerültek felsorolásra a városra jellemző, a helyi fejlődés intenzitását befolyásoló tényezők, folyamatok. A meglévő adottságokat és jellemzőket az erősségek és gyengeségek, illetve a jövőben kihasználható potenciálokat a lehetőségek, és esetlegesen felmerülő negatív eseményeket pedig a veszélyek kategóriák szerint soroltuk be.

1.1 Társadalmi környezet SWOT elemzése Társadalom

ERŐSSÉGEK • együttműködési készség a lakosság részéről • a szociális ellátás jól szervezett • alacsony a szociálisan hátrányos helyzetű réteg aránya • környezettudatos oktatás az iskolába • kistérség közszolgáltató központja • nagy számú közösségi rendezvények • nemzetiségi kultúra jelenléte és ápolása • színes szórakozási, kulturális, kikapcsolódási lehetőségek • civil szervezetek nagy száma • erős lokálpatriotizmus • közbiztonság megfelelő szintje • továbbtanulási lehetőségek a közeli fővárosban

GYENGESÉGEK • • • • • •

csökkenő gyermekvállalási hajlandóság segélyezésre szorulók növekvő száma növekvő öregedési index jelentős lakossági passzivitás helyi továbbtanulási lehetőségek korláta közhasznú munkavégzés kihasználatlan

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

Társadalom

LEHETŐSÉGEK • társadalmi párbeszéd fejlesztése • a városi humán erőforrás hatékonyabb kihasználása • kihasználható közművelődési és kulturális programok • intenzív, folyamatos és kreatív kommunikáció • jól kihasznált közösségi terek kialakítása • fiatalok és értelmiségiek helyben tartása • a lakosság környezettudatosságának növelése • szakemberképzés • fiatalok átképzése a helyi, térségi igényeknek megfelelően • magasabb fokú környezeti nevelés az óvódában és iskolában

VESZÉLYEK • • • • • • • • •

elégtelen kommunikáció kimozdíthatatlan passzivitásba merülő helyiek népességfogyás az öregedési index további növekedése életszínvonal romlása hagyomanyőrzés háttérbe szorulása lokálpatriotizmus háttérbe szorulása társadalmi elidegenedés globalizáció hatása, identitástudat csökkenése

Gazdaság

1.2 Gazdaság SWOT elemzése ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

térségen belüli jó közúti megközelíthetőség Budapest közelsége városkapu szerep kimagaslóan fejlett gazdasági szerkezet, gazdasági és kereskedelmi központ • szolgáltatók, kereskedők jelenléte • fejlett ipari kultúra, szakképzett munkaerő • magas egy főre eső SZJA

• Budapest közelsége • nagy forgalmi terheltségű közúton közelíthető meg a város • közutak állapota nem megfelelő • infrastrukturális kiépítettség nem megfelelő • beruházási tőke hiánya • alacsony tőkeerejű vállalkozások • idényjellegű (főszezoni) koncentráltság • elmaradt fejlesztések és rehabilitáció • vasút hiánya (kivéve HÉV) • kevés álláslehetőség • csökkenő telephelykínálat

• • • •

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

Gazdaság

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

• racionális gazdálkodás, pályázatok elérése • a városi humán erőforrás hatékonyabb kihasználása • tudatos és kistérségi alapon szervezett turizmus • egész évben mozgatott városi és kistérségi közönség • piaci igényeket és réseket megtaláló, karakteres, összefüggő program- és rendezvénykínálat • új munkahelyek teremtése • háztáji és bio termékek piaci pozíciójának erősödése • kerékpáros turizmus népszerűsödése • látogatószám és az ebből adódó bevételek növekedése • minőségi szálláshelyek számának növekedése az átlagos tartózkodási idő növekedését idézi elő • diverzifikáció • vertikális integráció növelése • biotermesztés növelése • megfelelő infrastrukturális kiépítettség, mely lehetőséget kínál a beruházások, tőke idevonzásához

• • • • • • • • •

kevés pénz jut a fejlesztésekre elégedetlen látogatók, elmaradó bevételek csökkenő állami támogatás a gazdasági válság hatása sokáig érezhető hosszú távú finanszírozási problémák növekvő munkanélküliség adósságcsapda területi különbségek fokozódása a meglévő vendéglátó- és szálláshelyek befogadóképessége nagy rendezvény esetén nem kielégítő • csökkenő szakképzett helyi munkavállalók • vállalkozási önerő hiánya • 11-es út mentén épülő bevásárló központok csökkentik a kiskereskedelmi üzletek számát

1.3 Környezet (települési és természeti) SWOT elemzése Környezet

ERŐSSÉGEK • • • • • • • • • • •

Duna-parti település Nemzeti park közelsége, természeti értékek rendezett településközpont kerékpárút-hálózat mediterrán hangulat, örökölt turisztikai vonzerő Skanzen, mint turisztikai attrakció magas zöldfelületi arány környezeti elemek kielégítő állapota szelektív gyűjtőszigetek a hulladékok gyűjtésére jó szennyvízhálózat termálvíz

GYENGESÉGEK • közlekedéssel járó terhelés környezetvédelmi problémái (levegőszennyezés, porterhelés) • nagy átmenő forgalom • elkerülő út hiánya (túlterhelt 11. főút) • zajszennyezés a 11. főút mentén • infrastrukturális hiányosságok (részleges csatornázottság, burkolatlan utak nagy száma) • csapadékvíz-elvezetés kiépítése nem megfelelő • parkolókapacitás, P+R, intermodális központi szolgáltatások hiánya • leromlott állapotú a HÉV-állomás és környéke • illegális szemétlerakók • felszín alatti vízszennyezés (illegális szikkasztások, (túlzott műtrágyahasználat, növényvédőszerek) • a talajdegradáció mértéke jelentős

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Környezet

LEHETŐSÉGEK • termálvízkészlet, természeti, kulturális vonzerő hasznosítása • megújuló energiaforrások használata • elkerülő út építése, egyben a települést érintő zaj-és rezgésterhelés, valamint légszennyezés csökkenése • hulladékhelyzet rendeződése (hulladéklerakó rekultiválása, szervezett szelektív hulladékgyűjtés • pályázati források • települési környezet további javítása • közterületi zöldfelületek növelése • helyi jelentőségű védett területek arányának növekedése • agrárkörnyezetvédelem • ivóvíz minőségének javítása • megújuló energiaforrások alkalmazása helyi szinten

VESZÉLYEK • • • • • • • • •

a történelmi belváros esztétikai rombolása árvízveszély az utak, épületek állapotának romlása erőforráskészletek csökkenése talajszennyezettség növekedése, talajok fizikai és kémiai romlása felszín alatti vizek szennyezettségének növekedése légszennyezettség növekedése levegő allergén pollenmennyiségének növekedése természeti értékek pusztulása

A település legfőbb erőssége örökölt turisztikai vonzereje, természeti és kulturális egyedi értékei, sokszínű kultúrája, művészváros hangulata. A sajátos gasztronómiai hagyományok, a sokféle nép konyháját ötvöző konyhaművészete is külön értéke a Dunakanyar gyöngyszemeként is ismert város komplex kulturális kínálatának. A turisztikára épülő szolgáltató és kereskedelmi tevékenység uralja a gazdasági struktúrát. Ez egyrészről a szezonalitás veszélyét is magában hordozza. A közösségben még élnek a hagyományok, az összetartás, kiemelendő a civil szervezetek nagy száma és társadalmi aktivitása. Szentendre jó regionális infrastruktúrális adottságokkal rendelkezik, földrajzi elhelyezkedése, megközelíthetősége megfelelő. A településkép rendezett, a város olyan építészeti és kulturális hagyományokkal rendelkezik (Skanzen, történelmi óváros épületei, Művészet Malom, stb.) melyek egyediséget kölcsönözve Szentendrének, alapját képezik egy turisztikai programcsomagnak. A város közlekedési központi funkciója valószínűsíthetően nem változik, mert a térségben a pilisi hegyek és a Duna védett természeti környezete nem teszi lehetővé sem másik út, sem vasútvonal építését, a közúti közlekedési problémák a jelenlegi 11-es út fejlesztésével oldhatók meg. Szentendre fejlesztése szempontjából ez a közlekedési központi szerep egyaránt és kb. egyenlő mértékben jelent lehetőséget és veszélyeket is. Ha a város meg tudja oldani a közlekedéssel járó terhelés logisztikai és környezetvédelmi problémáit, az ilyen irányú, elengedhetetlen funkcióbővítő fejlesztéseket - mint pl. parkolókapacitás, P+R, intermodális központi szolgáltatások, tájékoztatási rendszer - végrehajtja, akkor lehetősége nyílik az átmenő forgalom egy részének megfogására és erre a jelentős méretű és anyagi bázisú keresletre épülő funkciók erősítésére, mint pl. a kereskedelem, közszolgáltatások, gazdasági vállalkozások vonzása, illetve a kulturális élet további fejlesztése. Potenciált jelentenek a helyi termékek, gasztronómiai értékek, melyek a turizmus szerves elemei. Panziók és kisebb szálláshelyek a látogatók rendelkezésére állnak, ezek 47

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ befogadóképességének bővítésére, szállodai kapacitás kiépítésre a közeljövőben szükség van, mivel így gyengítik a turisták huzamosabb városban tartózkodási lehetőségét, időtartamát. A fejlesztések eredményeként Szentendre 2025-ben már nem az egynapos kirándulások helyszíne, hanem Magyarország és Európa humán értelmisége számára a feltöltődés helye, ahol több napon keresztül élvezik a gazdag programkínálatot, vagy „csak” a város mediterrán, multikulturális hangulatát, a természeti és épített környezet inspiráló hatását. A települési szociális ellátás jól szervezett, a kistérségre is kiterjed, a közbiztonság megfelelő ahhoz, hogy a lakosok biztonságban érezhessék magukat. Az Önkormányzat pályázati aktivitása, az uniós források kihasználása kiemelendő, mely továbbra is kulcsa lehet a jövőbeni fejlesztéseknek. Problémát jelentenek továbbá a jövedelemszerzési nehézségek, a gazdasági válság érezhető hatásai és a stagnáló elhelyezkedési lehetőségek, a munkahelyek hiánya. Ennek, illetve a főváros közelségének eredményeként folyamatosan növekszik a településről a fővárosba munkába járók száma, közülük is főként nagy számban vannak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, illetve növekszik a külföldön munkalehetőséget keresők aránya is. Lehetőséget, de veszélyt is rejt, hogy a kiköltözéssel erősödött az agglomerálódás, vagyis a lakosságnak a fővárostól való erős függése, mert az onnan kiköltözők jellemzően megtartják budapesti munkahelyüket, melynek következtében sok gyermek és fiatal is fővárosi iskolába jár. Legnagyobb gyengeséget jelenti a város számára, hogy azzal szemben, hogy növekszik a beköltözők és így a lakosságszám, tovább növekszik az öregedési index. Ez a tendencia a csökkenő gyermekvállalási hajlandóságnak is betudható. Problémát jelentenek továbbá a jövedelemszerzési nehézségek, a gazdasági válság érezhető hatásai és a stagnáló elhelyezkedési lehetőségek, a munkahelyek hiánya. Ennek, illetve a főváros közelségének eredményeként folyamatosan növekszik a településről a fővárosba munkába járók száma, közülük is főként nagy számban vannak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, illetve növekszik a külföldön munkalehetőséget keresők aránya is. A szuburbanizáció kedvezően hathat a társadalmi eróziós folyamatokra – csökkenti a lakosság átlagéletkorát, kedvezőbb lesz a korfa, növekszik az iskolai végzettség szintje, stb. és a térség gazdaságára (jelentős tőkebeáramlás realizálódik, nő a gazdasági társaságok száma, az egy főre jutó GDP, stb.), de kedvezőtlenül hat a környezet állapotára és komoly település- és térségfejlesztési nehézségek elé állítja az Önkormányzatot. A legsúlyosabb probléma a közlekedés ellehetetlenülése és a közszolgáltatási kapacitások szűkössége. A fiatalok számára kulturális értékeket is hordozó, kikapcsolódási-szórakozási lehetőségek erősítése, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen, hogy az ingerszegény kulturális környezet a kapcsolatok elsivárosodásához, a társadalmi elidegenedéshez, kulturális eligénytelenedéshez vezessen. A felnövekvő generációk jelentik a település továbbélését, fennmaradását, ezért kulcsfontosságú társadalmi identitástudatuk, lokálpatriotizmusuk kialakítása. A települési infrastrukturális hiányosságok (nagyszámú burkolatlan utak, részleges csatornázottság, kiépítetlen járdák, csapadékvíz elvezetés) megoldása igen nagy forrásigényű beruházásokat igényelnek. 48

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Szentendrén alacsony a mezőgazdasági tevékenység, azonban mégis veszély forrása lehet annak környezetterhelő hatása, a kemikáliák kijuttatása a felszín alatti vizek szennyezését okozhatja. Szentendre iparát tekintve kevés ágazat van jelen, az ipartelepítés feltételeinek szűkössége nem vonzó a beruházások számára. A jelenlegi helyi képzési színvonal megfelelő, azonban a felsőoktatás hiánya gyengíti a versenyképes humánerőforrás biztosítását. Szentendre számára a legfontosabb lehetőség a helyi értékekre építő idegenforgalom és turizmus erősítése, minél szélesebb körű kiterjesztése, kiaknázása. Potenciál a helyi termékek előállítása, azok piaci pozíciójának erősítése. Az agrárkörnyezetvédelem az erőforrásokkal való kíméletes gazdálkodás feltétele, a megújuló energiaforrások használata települési szinten és lakossági háztartásokban egyaránt (napkollektor, napelem, geotermikus fűtési rendszer) csökkentheti az energiaszolgáltatókkal szembeni kiszolgáltatottságot és hozzájárul a fenntarthatósághoz. Az tehermenetesítő út megépülése csökkenteni fogja a jelenlegi tranzit forgalomból eredő környezetterhelést. A rendezett települési „hulladékhelyzet” (szelektív gyűjtés, hulladékudvar, komposztálás) a települési környezetvedelem szerves része, melyben fontos szerepet kell kapjon a társadalmi szemléletformálás és a megelőzés elve (hulladék keletkezésének megelőzése tudatos vásárlással, újrahasználattal). Az infrastrukturális bővítések (útépítés, csatornázás) az élhető települési környezet feltételeit javítják. Az intézkedések megvalósításában fontos szerepet jelent az állami és uniós források felhasználása, a pályázati lehetőségek kihasználása a jövőben is.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

IV. STRATÉGIAI AKCIÓTERVEZÉS Az állapotfelmérés, helyzetértékelés után következő feladat az elérni kívánt célállapot megfogalmazása, vagyis célok kitűzése, melyeknek megvalósítása fontos feladat. Stratégiai akciótervezés alatt az akciófeladatok és cselekvési lehetőségek meghatarozását értjük. Cél a fejlesztési célok kijelölése, partnerkapcsolatok és programok létrehozása a célok elérése érdekében, az önálló projekteknek és tevékenységeknek a keretéül szolgáló terveket és programokat értjük, amelyek esetében átfogó célok segítségével valós tervezési és cselekvési változatok meghatározására van lehetőség. Tehát ebben a fejezetben egy olyan átfogó terv kerül kidolgozásra, mely általános iránymutatást nyújt a településnek. A megfelelően kialakított stratégia segítségével meg lehet teremteni a koordinációt a térben és időben elágazó folyamatok között. Fő pillérei a stratégiai célok, melyeket el kell érni ahhoz, hogy a jövőkép által megfogalmazott állapot létrejöjjön. A településekre, megyére, régióra készült különböző programok, tervek, stratégiák alapvetően meghatározzák az egyes területek lehetséges fejlesztési, fejlődési irányait. A Local Agenda 21 programban megfogalmazott hosszútávú fejlesztési irányelvek, ill. rövidtávon megvalósítható programok, projektek összhangban állnak a nemzeti szintű program, vagy stratégiai dokumentumokkal, tervekkel. Szentendre Local Agenda 21 Programjának felépítése, célkitűzései és megfogalmazott feladatai a helyi viszonyokat, lehetőségeket figyelembe véve a hazai stratégiához illeszkednek. Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK): hosszú távú (10–15 év) területfejlesztési alapelveket, irányvonalakat és célkitűzéseket, valamint középtávú feladatokat fogalmaz meg, részletezve a területi célkitűzéseket. Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013: cél, hogy a régió a minőség elvein nyugvó élhető, az itt élők számára egészséges lakó- és munkakörnyezetet biztosító, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítő, nemzetközileg is vezető, kreatív, regionális identitással rendelkező, valamint a Kárpátmedence fő szervező erejét jelentő térség legyen. Közép-Magyarországi Regionális Területfejlesztési Operatív Program: célkitűzései között szerepel többek között a közlekedési kapcsolatok modernizációja, a környezeti szennyezéseket csökkentő beruházások támogatása, a közszolgáltatások energiahatékony térségi fejlesztése a KözépMagyarországi Régió Stratégiai Tervének (2007-13) egyik átfogó céljával, a „Társadalmi kohézió erősítésével” összhangban, amelynek teljesüléséhez a régió humán közszolgáltatási szektorának fejlesztése jelentős mértékben hozzájárul. A Program második prioritási tengely keretében foglalkozik a Duna-mente fenntartható fejlődésének, a Duna és környezete által kínált természeti és kulturális erőforrásoknak a fenntarthatóság elveire épülő hasznosításának a mezőgazdasági, halászati, erdő- és vadgazdálkodási, ökoturisztikai- és infrastruktúra-fejlesztéseknek összehangolásával. Itt emeli ki a természeti táji és kulturális táji értékekben gazdag területek fenntartható fejlesztésének fontosságát is.

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja: a fenntartható fejlődés középpontjába a társadalmi fejlődést helyezi, amelynek keretéül szolgál a természeti és mesterségesen alakított környezet, illetve a fejlődést segítő eszközként meghatározott szereppel bíró gazdaság. Három átfogó célkitűzést fogalmaz meg: „Életminőség javítása”, a „kapu” szerep kiépítése, a „híd” szerep kiépítése. Kiemeli többek között a környezetminőség javítását, az erőforrások hosszútávú védelmét, a műszaki intrasturktúa

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ összehangolt elhelyezésének fontosságát. Hangsúlyt helyez a táji, természeti és művi környezet meglévő elemeinek értékeinek, azok minőségének megőrzésére, a környezet védendő elemeinek (a levegőnek, a talajnak, a víznek a csendnek) városi életfeltételeit befolyásoló tényezők minőségi jellemzőinek erősítését, a települési környezet kultúráltságát, színvonalát, esztétikumát és hygénéjét, mint a városi élet minőségét, komfortját és a fejlesztést egyaránt befolyásoló minőségi tényezők javítását. Az „LA 21” Programnak a fenntartható fejlődés célkitűzésével összhangban álló folyamatok erősítése mellett, alapvetően és elsődlegesen azokra a tendenciákra kell meghatároznia a cselekvés irányát, céljait és eszközeit, amelyek a leginkább veszélyeztetik a hosszú távú fenntarthatóságot. A társadalmi, környezeti, gazdasági, intézményi folyamatok közül elsősorban ezeket kell azonosítani, és ezek alapján kell meghatározni az elsődleges (prioritási) területeket. Szentendre Város Önkormányzata hosszútávú fejlesztési irányelveit, valamint rövid- és középtávon megvalósítható programjait, projektjeit a Dumtsa Jenő Integrált Városfejlesztési Stratégiájában (IVS) fogalmazta meg. Az IVS a várost tizenegy akció területre osztja, és ezekre olyan rövid, közép és hosszútávú fejlesztési tervet irányoz elő, mely célja és elvárt eredménye, hogy az egyes akcióterületek a fejlesztéseik során a város egészébe integrálódjanak bele. A „LA 21” program fő célkitűzése, hogy elősegítse Szentendre társadalmi-gazdasági-környezeti fejlődésének fenntartható pályára való áttérését, figyelembe vegye a tágabb környezet - térségi, regionálik, hazai - adottságokat és az ott zajló folyamatokat. A tágabb területen zajló folyamatok és feltételek alapvetően befolyásolhatják a város fejlesztési lehetőségeit is. A mind pozitív, mind negatív hatások előídézhetnek jelentős javulásokat, azonban káros folyamatokat is elindíthatnak a célterületre vonatkozóan. A stratégiai akciótervezés és a program megvalósítása során is törekedni kell a mind szélesebb körű együttműködésre, úgy az Önkormányzat és a lakosság, valamint a gazdasági és civil szervezetek között, mind kistérségi, regionális szinten is. Az így létrejött együttműködési kapcsolatok hatékony fellépést tesznek lehetővé a települési, térségi és regionális programok és egyéb fejlesztési elképzelések megvalósítása során.

1. Jövőkép meghatározása Szentendre jövőképében a művészetek, a fény és a nyugalom mediterrán hangulatú városa, ahol minden generáció otthon érzi magát. Élhető és megélést biztosító város, mert élő, az adottságaival élni tudó és folyamatosan megújuló. A várost és szolgáltatásait használják éjjel-nappal, télen-nyáron az ott lakók éppúgy, mint a kistérségben élők vagy a vendégek, ezért Szentendre a jövőben is pezsgő város. A Szentendrén felnövők Szentendrén alapítanak családot és vállalkozást, így Szentendre 20 év múlva sem lesz „öreg város”. Szentendre a Dunakanyar kapuja, a kistérség erős és sokszínű központja és önálló, kedvelt minőségi turisztikai desztináció, ahol az örökség, a hagyomány integráns része a XIX. századi mindennapoknak. A fejlesztések eredményeként Szentendre 2025-ben már nem az egynapos kirándulások helyszíne, hanem Magyraország és Európa humán értelmisége számára a feltöltődés helye, ahol több napon keresztül élvezik a gazdag programkínálatot, vagy „csak” a város mediterrán, multikulturális hangulatát, a természeti és épített környezet inspiráló hatását. Emellett 51

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Szentendre az európai kortárs képzőművészet fontos közép-kelet-európai központja is rendszeres alkotótáboraiban, műhelyeiben ismert művészek segítik ifjú kollégáik fejlődését, ahogy ez egy évszázadon keresztül élt a szocializmus átmeneti rombolásáig. Szentendre legyen egy olyan mikro-regionális központ, mely kulturális gazdagságával, művészeti hagyományaival, természeti szépségeivel, a kistérségi együttműködéssel sajátos, mediterrán jellegű városarculatát erősíti, vonzerejét növeli. Szentendre kistérségi találkahelyként összekötő kapocs lesz a települések között. Konkrét cél, hogy a fenntartható fejlődés elősegítésével az erőforrások gazdaságos felhasználásával a település gazdasága erősödjön, kiemelve a turizmus és a szolgáltató szektor jelentőségét. A gazdasági megerősödésnek köszönhetően a növekvő eltartóképesség, illetve a megújuló társadalmi és települési környezet az életkörülmények és életszínvonal javulását idézik elő. Szentendre jövőképének eléréséhez azonban hosszútávú (15–20 év) célkitűzések, középtávú (7–8 év) tematikus célok, ill. rövidtávú (1–3 év) részcélok megvalósulására van szükség.

2. Célkitűzések Szentendre Local Agenda 21 Programjának elsődleges célja, hogy a környezeti-, a társadalmi, és a gazdasági fejlődést oly módon biztosítsa, hogy az hosszú távon, generációkon keresztül fenntartható legyen, eközben az európai- és nemzeti célkitűzéseket szűkebb, és tágabb, térségi keretek közé helyezze. Az önkormányzat fenntartható fejlődés elvét a Riói Csúcs és az „Agenda 21” által megfogalmazottak alapján értelmezi, a lakosság, a gazdasági szereplők és civil szervezetek együttes bevonásával. A fenntartható fejlődés elősegítéséhez, mint konkrét cél eléréshez szükséges a fenntarthatósági pillérek (környezet, társadalom, gazdaság) stabilizálása, megerősítése. Lényeges azonban leszögezni, hogy az egyes célkitűzések, prioritások között nem lehet sorrendet felállítani. Megvalósulásuk a település számára komplex módon fontos, csak együttesen eredményezik az elérni kívánt célállapotot. A „LA 21” program lehetőséget nyújt a Város különböző szempontok, irányelvek alapján történő fejlesztésére úgy, hogy az egyes szegmensek fejlesztése során más területek ne károsodjanak, vagy kerüljenek hátrányba, a különálló fejlesztési célokat hosszú távon, egy programba integrálja, és egymással összhangba, harmóniába hozza.

2.1 Környezeti célkitűzések Mindannyian részei vagyunk a földi ökoszisztémának, amely biztosítja a létezéshez és az életben maradáshoz szükséges valamennyi alapvető feltételt. Fenntartható módon kell gazdálkodni a természeti erőforrásokkal, figyelembe kell venni a környezet eltartóképességének korlátait. Ennek érdekében folyamatosan törekedni kell az erőforrások körültekintő és takarékos felhasznására, a hulladékkeletkezés csökkentésére, valamint a természetes és az előállított anyagok újrafelhasználására, újrahasznosítására. Másik legfontosabb cél a helyi értékek védelme. Törekedni kell a település szükségleteinek helyi szinten, lokális erőforrásokból történő kielégítésére, megőrizni a helyi sajátosságokat, azok

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ sokszínűségét. Fontos feladat az épített környezet megóvása és a kulturális örökség megőrzése, fenntartható módon történő hasznosítása is. Főbb prioritások: • megújuló energiaforrások alkalmazása helyi szinten • természeti környezet állapotának védelme • zöldterület-gazdálkodás • hulladékkezelés • infrastrukturális helyzet fejlesztése • közlekedésből adódó terhelések csökkentése Átfogó célok: • szemléletformálás, a mindennapi élet környezettudatossá tétele • környezettudatosság a városfelesztés során • környezetvédelmi program folyamatos megvalósítása • oktatás, nevelés, képzés Gyakorlati megvalósulás lehetséges elemei: • biztosítja a levegő, a víz és a talaj védelmet, • kihasználja az energiafelhasználás hatékony és megújuló lehetőségeit, • védi az emberi életteret a zajtól és egyéb káros behatásoktól, • gondoskodik a növény- és állatvilág számára szükséges természetes körülményekről.

2.2 Társadalmi célkitűzések A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne kerüljön veszélybe a jövő nemzedékek esélye arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. A „LA 21” Program társadalmi pillére kiterjed mindazon területekre és témakörökre, amelyek esetében az érintett csoportok, azaz a helyi lakosság, a civil szervezetek, a városvezetés, valamint a tágabb értelemben vett közösségek, pl. városba látogató turisták, a szociális ellátásokat igénybe vevő kistérségi lakosok közvetlenül, vagy közvetve befolyásolják az Önkormányzat tevékenységét, feladatvállalását. Ide tartozik az emberi jogok tiszteletben tartása, a kultúra támogatása, az együttműködés és a tudás megosztása, az esélyegyenlőség biztosítása, továbbá az oktatás és képzés biztosítása, valamint a biztonságos munkahelyek és -feltételek megteremtése. Cél a társadalmi szempontból helyi konszenzus megteremtése az alapértékekről, az egészséges életkörülményekről, a jelenlegi és a jövő generációk számára szükséges feltételek biztosításáról. Főbb prioritások: • egészségügyi és szociális helyzet fejlesztése • humán erőforrás fejlesztése • esélyegyenlőségi és kisebbségi jogok biztosítása • környezeti szemléletmód váltás • kulturális és közösségi élet erősítése

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Átfogó célok: • a fenntartható fejlődés elveinek széleskörű ismertetése • egészséges életmódra való nevelés • hátrányos helyzetű csoportok (kisebbségek, fogyatékkal élők) képviselőinek bevonása a döntéshozatali folyamatokba, jogalkotási metódusba • oktatás, nevelés, képzés Gyakorlati megvalósulás lehetséges elemei: • a szociális egyenlőség és szolidaritás elérése, akadálymentesítés biztosítása • civil szervezetek bevonása a közügyekbe, döntéshozási, jogalkotási folyamatokba • információ és társadalmi részvétel • a polgárok számára adott egy szociokulturális bázis a további fejlődéshez • a város törekszik az építészeti és esztétikai minőség kialakítására és megőrzésére • a hatóságok ösztönzik és támogatják az egészséges, biztonságot nyújtó, attraktív élettér kialakítását • társadalmi felelősségvállalás • a különböző generációk közötti harmonikus együttlét megteremtése, a vállalt gyermekek nyugodt felnevelésének biztosítása • az egészségügy területén a prevenció előtérbe helyezése • közbiztosnság (személy, vagyon, közlekedés) növelése.

2.3 Gazdasági célkitűzések Általános cél a környezetkímélő és főként a helyi, térségi adottságokra, erőforrásokra és vállalkozásokra alapozó gazdasági szerkezet kialakítása. Gazdasági szempontból – jelentős mértékben támaszkodik az emberi munkaerőre, a megújuló erőforrásokra és a nemzetgazdaság egésze szempontjából optimális gazdálkodási formációkra. A gazdaság fejlesztésénél figyelembe kell venni azt a nem elhanyagolható szempontot, hogy a munkaerő képzettsége, hagyományaihoz való ragaszkodása igen jelentősen befolyásolhatja a fejlesztési irányvonalakat. Szentendre esetében a gazdasági célkitűzések között jelentős helyet foglal el a turizmus (idegenforgalom) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatói szféra. A fenntartható fejlődés által megfogalmazott új kihívások nem hagyták érintetlenül a turizmus hagyományos céljait, irányait és struktúráját sem. A turizmus fenntartható és a környezeti követelményekre tekintettel lévő fejlesztési koncepciójának alapelvei a turisztika bármely szintjén tevékenykedő szakmai szervezet és intézmény számára megkerülhetetlen követelmény, melyet a tervezett fejlesztések során szem előtt kell tartani. Főbb prioritások:

• • • •

az Önkormányzat hatékony működéséhez szükséges gazdasági feltételek biztosítása turisztikai attrakciók fejlesztése gazdasági szektorok fejlesztése a mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítése

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Átfogó célok: • Településfejlesztés a fenntartható fejlıdés elvének érvényesítésével. • Forrásteremtés, pályázaatok készítése, Kisvállalkozások segítése • Infrastruktúra fejlesztés. Gyakorlati megvalósulás lehetséges elemei: • törekszik a minél értelmesebb munkamegosztás kialakítására, • ösztönzi a jövő orientált gazdasági tevékenységeket, • előnyben részesíti a helyi lehetőségeket, adottságokat és erőforrásokat, • a környezeti- és egyéb társadalmi költségek a gazdasági kalkuláció részét képezik. A fenti hármas kapcsolatrendszeren belül fontos, hogy fokozatosan átalakítsuk a környezettársadalom-gazdaság hagyományos kapcsolatrendszerét a fenntartható fejlődés stratégiai elvének megfelelően.

2.4 Megosztott felelősség Az igazán fenntartható fejlődés eléréséhez minden érdekelt fél hozzájárulása Mindenki felelős a maga területén: az egyének a mindennapi viselkedésükért és szokásaikért, a kormányzati szervek a prioritások meghatározásáért és a szabályozásért, a civil szervezetek a közérdekek képviseletéért és a tanácsadásért, vállalatok a termékeik és szolgáltatásaik fenntarthatóvá alakításááért.

szükséges. fogyasztási megfelelő és végül a

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Kistérségi központ, jelentős kulturális múlttal rendelkező, életképes település Növekvő eltartóképesség

Megújuló társadalmi/települési környezet

Életkörülmények, életszínvonal javulása

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELŐSEGÍTÉSE

Környezeti Környezeti pillér pillér fejlesztése fejlesztése

Társadalmi Társadalmi pillér pillér fejlesztése fejlesztése

Gazdasági Gazdasági pillér pillér fejlesztése fejlesztése

Önk orm ány zat haté kon y mű köd ésé nek bizt osít ása

Hu má n erő for rás fejl esz tés e

Tu ris zti kai attr ak ció k fejl esz tés e

Es ély eg ye nlő ség i és kis eb bsé gi jog ok biz tos ítás a K ult ur áli s és kö zö ss ég i éle t er ősí tés e

Inf ras tru ktu ráli s hel yze t fejl esz tés e

A mez őgaz dasá g fennt artha tósá gána k előse gítés e

Környezeti szemléletmód váltás

Ga zda ság i sze kto rok fejl esz tés e

Egé szsé güg yi és szo ciáli s hely zet fejl eszt ése

Zö ldt erü let ga zd álk od ás

Meg újuló ener giafo rráso k alkal mazá sa helyi szint en Te rm és zet i kö rn ye zet áll ap otá na k vé del me Hulladékkezelés

Közlekedésből adódó terhelések csökkentése

16. ábra: Célkitűzések és prioritások

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

3. Hatásvizsgálat Az előző fejezetben vázolt célkitűzések, prioritási tengelyek megvalósíthatóságára, megvalósulására vonatkozóan szükséges megvizsgálni, hogy azok milyen hatásokat fejtenek ki a környezeti-társadalmi-gazdasági pillérek alatt meghatározott egyes területekre. Környezeti hatások A célkitűzések megvalósításával elérhetővé válik a település szűkebb és tágabb környezeti állapotának javulása, mely eredményeként elérhető a környezetterhelés csökkenése. A Környezetvédelmi Program és az „LA 21” Program folyamatos megvalósításának eredményeként fennmaradnak a természetes élőhelyek, megőrizzük a védett természeti értékeket, területeket, megmarad a magas zöldterületi arány, melyek állapota és kihasználtsága javul. A természeti környezet állapotának védelme a talajminőség javulásához, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezettsége csökkenéséhez, a levegő minőségének javulásához, és a zajterhelés csökkenéséhez vezet. A közlekedésből adód terhelések csökkentése, például a várost elkerülő út megépítése hatást gyakorol a megközelíthetőség javulására, a levegő szennyezés és zajterhelés csökkenésére is. Az infrastruktúrális kiépítettségének növekedése is várható a program eredményeként. Társadalmi hatások A lakossági környezeti szemléletformálás, szemléletmód váltás hozzásegít a lakosok környezettudatosságának növekedéséhez, a környezet elemeinek védelméhez, mely hosszú távú hatását a fenntartható fejlődés elveinek széleskörű terjesztése segítségével éri el. A humánerőforrás fejlesztésének hatása egy „láncreakciót” indít el, mely eredményeként javul a versenyképes munkaerő képzési lehetősége, melyet a korszerű szakképzés, át- és továbbképzések lehetőségeinek bővülése is elősegít, ezáltal elérhetővé válik a foglalkoztatási szerkezet korszerűsödése, valamint a munkanélküliség csökkenése. Ezek a folyamatok igen előnyös hatást fejtenek ki a fiatalok, és a potenciális munkaerő helyben maradása terén, mely így az aktív népesség megtartását idézi elő. Az esélyegyenlőség és a kisebbségi jogok biztosítása a társadalom minden tagja számára egyenlő és optimális életkörülmények biztosítását teszi lehetővé. Az egészségügyi és szociális helyzet fejlesztése, az egészséges életmódra való nevelés nagyban hozzájárul az életminőség javulásához. A társadalmi célkitűzések megvalósulásának eredményeként a társadalom aktivitásának növekedése, az identitástudat megerősödése, a kulturális értékek, hagyományok megőrzése, és az információáramlás javulása is tapasztalható. Gazdasági hatások A fenntartható helyi gazdasági rendszer azáltal, hogy előnyben részesíti a lokális lehetőségeket, adottságokat és erőforrásokat hatást gyakorol a vállalkozások számának növekedésére, a beruházások számának és értékének növekedésére, az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek erősödésére, továbbá a techikai-technológiai színvonal javulására is. A tervezett turisztikai attrakciók fejlesztése az idegenforgalmi infrastruktúra növekedésében, a turizmus fellendülésében, és a turisztikai attrakciók számának bővülésében fejti ki hatását.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

V. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A stratégiai célok eléréséhez a konkrét feladatokat a végrehajtás eszközeit is tartalmazó projektekbe kell foglalni. A projektek kiválasztását meghatározó szempontrendszer alapján kerülhet sor azok megvalósításának időbeni sorrendiségének felállítására. A kiválasztásnál mérlegelni kell a megvalósítás (pénzügyi-, intézményi-, humán erőforrás stb.) korlátait. A „LA 21” útmutató szerint a program megvalósítását számos módszerrel segíthetjük, melyeket a következő fejezetben ismertetünk. Szentendre Város a megvalósítás során törekszik a helyi élet minden szereplőjét bevonni a programba. Ezt fórumok szervezésével, partnerségi kapcsolatok létesítésével és erősítésével, oktatással és képzéssel, a helyi kommunikáció adta lehetőségek széleskörű alkalmazásával kívánja elérni. Az alábbiakba, figyelembe véve az ”LA 21” útmutató előírásait, valamint a Dumtsa Jenő Integrált Városfejelsztési Stratégiában és a Környezetvédelmi Programban megfogalmazottakat, továbbá azokkal összhangban bemutatásra kerülnek a fenntarthatósági pillérekre vonatkozó prioritások megvalósításához szükséges részprogramok, projektek. Az alábbiakban megjelölt fejlesztési programok ajánlások, melyek a fenntarthatósági szempontok érvényesülését célozzák, irányt mutatva a további feladatok kitűzéséhez.

1. Környezeti pillér A környezeti alappillér a természeti erőforrások fenntartható és hatákony gazdálkodásával, a locális környezet káros anyagoktól való védelmével, valamint a környezet eltartóképességének korlátainak figyelembevételével járul hozzá a lakosság hosszú távú jólétéhez, valamint a növényés állatvilág életkörülményeinek fenntartásához és sokféleségének megőrzéséhez. Ennek érdekében folyamatosan törekszik az erőforrások körültekintő és takarékos felhasznására, a hulladékkeletkezés csökkentésére, valamint a természetes és az előállított anyagok újrafelhasználására, újrahasznosítására. Az itt megfogalmazott intézkedések és projektek a Dumtsa Jenő Integrált Városfejlesztési Stratégia „Zöld Város” fejezetében megfogalmazott célkitűzések elérését segítik elő.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Környezeti pillér fejlesztése Megújuló energiaforrások alkalmazása helyi szinten Intézkedések: • lakossági tájékoztatás, ismeretterjesztés • megújuló energiaforrásokra épülő technológiák kiépítése

Természeti környezet állapotának védelme Intézkedések: • települési környezetvédelem tervi hátterének biztosítása • helyi jelentőségű termésezti értékek és épített objektumok védelme • épített elemek, objektumok fenntatása • levegő-tisztaság védelmi program

Zöldterületgazdálkodás

Hulladékkezelés

Intézkedések: • külterületi zöldterületi rendszer elemeinek rendezése, bővítése • belterületi zöldterületi rendszer elemeinek rendezése, bővítése

Intézkedések: • hulladékhelyzet rendezése

Infrastrukturáli s helyzet fejlesztése

Közlekedésből adódó terhelések csökkentése

Intézkedések: • települési szennyvízhálózat bővítése • burkolt utak arányának javítása • informatikai infrastruktúra fejlesztése • komplex vízgazdálkodás

Intézkedések: • szilárd burkolatú tehermentesítő utak fejlesztése • gyalogos és kerékpáros infrastruktúra javítása

1.1 Megújuló energiaforrások alkalmazása helyi szinten Cél: A megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelése, környezetbarát technológiák bevezetese a településen, figyelembe véve a fosszílis energiahordozók csökkenését. A helyi tényezők előnyben részesítése hozzájárul a helyi gazdaság fejlődéséhez, a környezeti állapot javulásához és a külső erőforrásoktól való függőséget csökkenti. A megújuló erőforrásokat hasznosító helyi energiarendszerek lehetséges védekezési megoldások a külső energiáktól való függőség csökkentésére, valamint jelentősen csökkenthetik a város külső energiaszükségleteit és energiaköltségeit. Eredmény: Hosszú távon csökken az energiaszolgáltatóktól való függőség, csökkennek az energiaárak, a környezetre gyakorolt terhelések, káros hatások. Intézkedés:

• LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS, ISMERETTERJESZTÉS

Nagyon fontos a megfelelő információáramlás, a tudásmegosztás a lakosság körében. Fel kell hívni a lakosság figyelmét a megújuló energiaforrások alkalmazási területeire és felhasználási lehetőségeire. Projektek: Cím „Megújuló energia, megújuló közösség” előadások

Cél környezetvédelmi előadások keretében a lakosság ismereteinek bővítése, szemléletváltás elősegítése, vállalkozásösztönzés

Célcsopor t

Érintett terület

Ütemezés

település lakossága, vállalkozók

település közigazgatási területe

rövidtáv, 2010. után folyamatosan

Partner Szentendre Város Önkormányzata

Költség Keret EMVA, egyéb jövőbeni pályázati lehetőségek

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ • MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA ÉPÜLŐ TECHNOLÓGIÁK KIÉPÍTÉSE

A locálisan hasznosítható megújuló energiaforrások alkalmazása, azokra épülő környezetbarát technológiák bevezetése, kiépítése Szentendrén. Projektek: Cím

Cél

Napenergia hasznosítási és alkalmazási lehetőségeine k vizsgálata

A napsütéses órák száma a település területén 1950-2000 óra, mely kedvező mennyiségű hőenergia átalakítására, ill. áram termelésére nyújt lehetőséget. Ezáltal csökken a környezetterhelés, hosszú távon pedig nagymértékben csökken az energiaköltség az egyre értékesebb és globális szinten kimerülőben lévő ivóvízbázis védelme érdekeben az esővizek optimális hasznosítása

Csapadékvíz gyűjtéséhez, öntözővíz céljából való felhasználásá hoz műszaki infrastruktúra kiépítése

Célcsoport

Érintett terület

Ütemezés

Partner

Költség Keret

település lakossága, vállalkozók

panellakások közintézmények, közszolgáltató intézmények épületei a település közigazgatási területén

megvalósíthat ósági vizsgálat: középtáv, 2015; létesítés: hosszútáv, 2030

Szentendre Város Önkormányzata VSZ Zrt., non-profit szervezetek, vállalkozások

Concerto Program egyéb pályázati források

a település lakossága

a település közigazgatás i területe (magán- és közterületek)

hosszutav, 2030

Szentendre Város Önkormányza ta

projekttől függően jövőbeni pályázati források

További intézkedések a megújuló energiafelhasználással kapcsolatban: FELADATOT KIVÁLTÓ OK

CÉL

FELADAT

HATÁRIDŐ

Energiapazarlás

Kisebb energiafogyasztás, költségmegtakarítás

2011

Kiaknázatlan lehetőségek a megújuló energiaforrások hasznosítása területén

A környezetbarát energiaforrások alkalmazásának elterjesztése Külső energiafüggőség csökkentése A korszerű energiagazdálkodás ösztönzése

Közintézmények energiahatékonyságának elősegítése (pl. a fűtés szabályozása, nyílászárók, falak szigetelése, automatikus folyosó világítás beszerelése) A szélenergia, biomassza, a napenergia és a geotermális energia hasznosítási lehetőségének megvizsgálása, tervek készítése A korszerű energiagazdálkodással kapcsolatos információk átadása: ismeretterjesztés a lakosságnak, a közintézmények üzemeltetőinek alternatív energiaforrásokról stb.

Pazarló energiafelhasználás Információhiány

2011

Évente (2010-)

és

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ 1.2 Természeti környezet állapotának védelme Cél: A környezeti értékek védelme, megóvása, mely a talajminőség javulásához, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezettsége csökkenéséhez, a levegő minőségének javulásához, és a zajterhelés csökkenéséhez vezet. A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne kerüljön veszélybe a jövő nemzedékek esélye arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. Eredmény: A környezetterhelés csökkenésével megakadályozhatók, de legalábbis korlátozhatóak az irreverzibilis környezetkárosító folyamatok kialakulása, és lehetőség nyílik a Szentendrén élők megfelelő életkörülményeik megteremtésére. Intézkedés: •

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM TANULMÁNYI HÁTTERÉNEK BIZTOSÍTÁSA

A környezet veszélyeztetettségének csökkentéséről, a környezetminőség javításáról szóló települési helyi programok meghatározása. Projektek: Cím

Cél

Szentendre Város Környezetvéd elmi Programjána k aktualizálása

a 2007-ben elkészített Környezetvédelmi Program felülvizsgálata, aktualizálása

•

HELYI JELENTŐSÉGŰ VÉDELME

Érintett terület

Célcsoport település lakossága, vállalkozók

a település közigazgatás i területe

TERMÉSZETI

Ütemezés rövidtév, 2010

ÉRTÉKEK

ÉS

Partner Szentendre Város Önkormányzata

ÉPÍTETT

Költség Keret önerő

OBJEKTUMOK

a település számára olyan kiemelkedő jelentőséggel bíró természeti értékek és épített elemek, objektumok védelmének biztosítása, melyek országos védelem alatt nem állnak Projektek: Cím Természetközeli élőhelyek védelme

Cél

Célcsoport

megvédeni és megőrizni a természetközeli élőhelyeket – növényés állatvilág tekintetében egyaránt – mindezzel hozzájárulva a biodiverzitás sokszínűségéhez.

a település lakossága, az ide látogatók

Érintett terület a település közig. területe a Duna– Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által helyi védetté nyilvanításra javasolt

Ütemezés

Partner

folyamatosan

Szentendre Város Önkormányzata tájvédő egyesületek KDVKÖTEVIFE, gazdálkodók, civil szervezetek

Költség Keret önerő, pályázati források

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Helyi jelentőségű védett területek arányának növelése

helyi jelentőséggel bíró természeti területek, zöldfelületek, kulturális szempontból kiemelkedő fontosságú különleges területek

település lakossága, az ide látogatók

Műemléki épületek, helyi jelentőségű épített értékek, régészeti lelőhelyek védelme

az épületek, objektumok, értékes régészeti lelőhelyek jogszabályban lefektetett védelmének biztosítása

a település lakossága

területek u.a

középhosszútáv

a település közigazgatás i területe

és

rövid, középés hosszútáv

Szentendre Város Önkormányzata

KEOP pályázatok

Szentendre Város Önkormányza ta

2,5 milliárd forint KMOPVárosrehabilit ációs projekt, KEOP-védmű fejlesztési projekt

További intézkedések a helyi értékekkel kapcsolatban: FELADATOT KIVÁLTÓ OK

CÉL

FELADAT

HATÁRIDŐ

Vannak még kevésbé feltárt természeti területek A Természetvédelmi törvény előírja a kezelési tervek elkészítését

Kezelési tervek, és rehabilitáció megalapozása A természeti területek bemutatása

2011

Természeti értékek pusztulása, gyomosodás A természeti értékek fenntartásához szakszerű kezelés szükséges

A természetközeli állapotok visszaállítása Az élőhelyek állapotának megőrzése, javítása

A tájgazdálkodás hiánya, a táj állapotának és teljesítőképességének romlása

Természetkímélő, tájfenntartó gazdálkodás kibővítése Tájvédelem és tájrehabilitáció

Vannak védett és védelemre érdemes természeti emlékek a településen

Egyedi értékek megőrzése

Táblaszegélyek

Fel nem tárt természeti területek értékeinek feltérképezése (botanikai, zoológiai és mikológiai vizsgálatok) Helyi természetvédelmi területek kijelölése, szakszerű kezelési tervek készítése, tájékoztató és védettséget jelző táblák kihelyezése (a magasabb szintű védettséget élvezőknél is) Védett és nem védett gyepek rehabilitációja A helyi szinten védetté nyilvánított természeti területek monitorozása (botanikai vizsgálatok stb.) és kezelése (gyomirtó- és tisztító-kaszálások stb.) Tájgazdálkodási, védelmi- és rehabilitációs Program készítése és megvalósítása (Térségi Földhasználati Zónarendszer kidolgozása a természeti adottságoknak megfelelő művelési ágak preferálásával stb.) Természeti emlékek, például egyedi növények (magányos vagy idős fák, vadkörték stb.) feltérképezése, védetté nyilvánítása, kitáblázása Fasorok ültetése tájban honos

védősávja

tájkép

gazdagítása,

2013 Folyamatos (2010-)

Folyamatos (2010-)

2012

Folyamatos

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ hiányzik Vannak kis ökológiai értékű, fajszegény erdők

őshonos élővilág és a település levegőjének védelme A biodiverzitás és az őshonos élővilág védelme

A természeti-táji adottságok csak részben vannak kihasználva

Kulturált kikapcsolódási lehetőség biztosítása, szemléletformálás

fákkal

(2011-)

A tájidegen faültetvények fokozatos felváltása őshonos és/vagy tájra jellemző fafajokkal Rekreációs funkciójú természeti területek (tanösvények, túraútvonalak, kerékpárutak, kirándulóhelyek, madárlesek, pihenőhelyek, erdei tornapályák) kijelölése, építése, kialakítása. Tájékoztató táblák kihelyezése

2010Folyamatos (2010-)

• ÉPÍTETT ELEMEK, OBJEKTUMOK FENNTARTÁSA

A település épített elemeinek, objektumainak (pl. közintézmények, orvosi rendelő) megfelelő állapotának biztosítása. Projektek: Cím Orvosi rendelő felújítása (I. Ütem)

Szentendre város óvodai és iskolai épületeinek felújítása és bővítése (I. Ütem) A Szentendre Gondozási Központ ellátásának komplex fejlesztése, bővítése (I. Ütem) A történelmi városközpont rehabilitációj a (I. Ütem)

Érintett terület

Ütemezés

Célcsoport

az épület felújítása és bővítése (külső homlokzat és belső terek felújítása, nyílászáró cserék, szolgáltatás bővítése, modernizációja, a korszerű feltételek megteremtése, optimailzálása, bővítése) Az intézmények szolgáltatási feltételeinek javítása, korszerűsítése a férőhelyek bővítése, az előírásoknak megfelelő épületek kialakítása épület: külső és belső tereinek felújítása, külső tér kialakítása kerti pihenőhellyel; szolgáltatások: beszerzett eszközök által a fejlesztő foglalkozások, közösségi programok elősegítése. az értékes épületek, objektumok felújítása, új funkciókkal történő megtöltése

a település és a kistérség lakossága

Orvosi rendelő

rövidtáv, 2010-2011

Szentendre Város Önkormányzata

1.090 M KMOP pályázati források

a település és a kistérség lakossága

érintett intézményi épületek

rövidés középtáv, 2010-2015

Szentendre Város Önkormányzata

285 M pályázati forrás

a település és a kistérség lakossága

érintett épületek

rövidtáv

Szentendre Város Önkormányzata

12 M pályázati forrás

a település és a kistérség lakói

a belváros lehatárolt területe

rövidközéptáv

Szentendre Város Önkormányzata

1.092 M pályázati forrás

és

Partner

Költség Keret

Cél

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

További intézkedések az épített objektumokkal kapcsolatban: FELADATOT KIVÁLTÓ OK

CÉL

FELADAT

HATÁRIDŐ

Értékes, védelemre érdemes épületek, területek vannak a településen

A településkép javítása, szakszerű védelmi előírások

2012

A graffiti esetenként előfordul a városban is

Az esztétikai megelőzése

Társadalmi igény A kulturális értékek és hagyományok hiányos ismerete

A kulturális értékek hagyományok ápolása

Műemléki és Városképvédelmi Rendelet elkészítése és életbeléptetése (kezelési tervek készítése és kezelés) Közterület ellenőrzés, a műemlékek és egyéb épületek graffiti (falfirka) elleni védelme érdekében Térségi, helyi kulturális programok, rendezvények, kiállítások, helytörténeti kutatások szervezése, támogatása az épített környezettel kapcsolatosan

•

rombolás

és

Folyamatos (2010-) Folyamatos (2010-)

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI PROGRAM

A város levegőminőségi állapotának javítása. Intézkedések: FELADATOT KIVÁLTÓ OK

CÉL

A közlekedési eredetű levegőszennyezés számottevő

A káros hatások mérséklése

A sárfelhordás miatt a száraz időszakban jelentős mértékű a porterhelés Mérsékelni kell a gazdasági területek környezetre gyakorolt hatását A lakosság nem ismeri a légszennyezettség mértékét A szentendrei mérőállomások adatai rendelkezésre állnak (Országos Levegőtisztaságvédelmi Információs Rendszer)

A porterhelés csökkentése A települési környezet állapotának javítása A légszennyezettséggel kapcsolatos nyilvános környezeti adatok közzététele

FELADAT

HATÁRIDŐ

Mezővédő erdősávok, út menti fasorok, zöldterületek kialakítása, karbantartása A burkolattal ellátott és a földutak találkozásánál sárrázók telepítése Gazdasági területek körül fákból, cserjékből „zöld gyűrű” kialakítása A lakosság tájékoztatása a város honlapján a jelentősebb ipari kibocsátókról, a levegőszennyezettségről és közegészségügyi hatásairól

Folyamatos (2010-) 2011 2013 Folyamatos (2010-)

1.3 Zöldterület-gazdálkodás Cél:

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ A megfelelően kialakított települési zöldterületi rendszer, mely jótékonyan befolyásolja a településképet, a lakosság jólétét szolgálja, valamint javítja a települési klímát. A települési környezet javítása a biológiai aktivitás és esztétikai érték növelése szempontjából is jelentős. Eredmények: Élhetőbb települési környezet. Intézkedések:

• KÜLTERÜLETI ZÖLDTERÜLETI RENDSZER ELEMEINEK RENDEZÉSE, BŐVÍTÉSE

A defláció csökkentése, külterületi szegélyek megteremtése, melyek zöldfolyósóként élőhelyül is szolgálnak, mikroklimatikus javulás az erdősávok mentén. Projektek: Érintett terület

Cél

Célcsoport

Mezővédő erdősávok telepítése (fősávok és melléksávok)

többsoros fasáv és cserjesáv telepítésével a defláció csökkentése, szegélyként élőhelyi szerep betöltése, evapotranspiráció csökkentése, a mikroklíma javítása fasor és cserjesáv telepítésével a defláció csökkentése, szegélyként élőhelyi szerep betöltése, evapotranspiráció csökkentése, a mikroklíma javítása a lakott terület védelme véderdősávok telepítésével, a porszennyezés csökkentése érdekében

gazdálkodók, vadászok

dűlőutak mentén

középhosszútáv

és

gazdálkodó k, VSZ Zrt.

projektmérettő l függően önerő egyéb jövőbeni pályázatok

gazdálkodók

dűlőutak mentén, ahol nem erdősávok kerülnek telepítésre

középhosszútáv

és

gazdálkodók, VSZ Zrt.

projektmérettő l függően önerő egyéb jövőbeni pályázatok

a település lakossága

önkormányzati, magántulajdonban lévő, beépítésre szánt terület melletti földterületek

középés hosszútávú

gazdálkodók, VSZ Zrt.

projektmérettő l függően önerő egyéb jövőbeni pályázatok

Mezővédő fasorok telepítése

Védősávok telepítése a beépített és beépítésre szánt terület körül

Ütemezés

Partner

Költség Keret

Cím

• BELTERÜLETI ZÖLDTERÜLETI RENDSZER ELEMEINEK RENDEZÉSE, BŐVÍTÉSE

A belterületen lévő zöldfelületi elemek, közparkok rendezése, további zöldfelületi elemek kialakítása. Projektek: Cím Belterületi fasorok fokozatos

Cél

Célcsoport

Érintett terület

a település összképének egységesítése, javítása,

a település lakossága, a településre

elsősorban településköz pont

Ütemezés

Partner

Költség Keret

folyamatosan

Szentendre Város Önkormányza

projektmérettő l függően önerő

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ megújítása és lecserélése

minőségi kialakítása

élettér

Meglévő közparkok megújítása és új közparkok kialakítása zöldterületeken

a lakosság számára rekreációs területként szolgáló rendezett közparkok kialakítása, ezáltal a település összképének javítása, minőségi élettér kialakítása, turistabaráttá tétele

látogatók

a település lakossága, a településre látogatók

a település közigazgatás i területe

közép- vagy hosszútáv, 2020

ta, VSZ Zrt.

egyéb jövőbeni pályázatok

Szentendre Város Önkormányza ta, VSZ Zrt.

projektmérettő l függően önerő egyéb jövőbeni pályázatok

További intézkedések a belterületi zöldterületekkel kapcsolatban: FELADATOT KIVÁLTÓ OK Átfogó elképzelés szükséges a zöldterületekre A közterületi zöldfelületek aránya alacsony Lakossági igény

A közterületi zöldfelületek aránya alacsony, állapotuk egyes esetekben kifogásolható Egyes utcákban hiányoznak vagy ápolatlanok a fasorok

A bolygatott területeken több helyen előfordulnak allergén növények A téli sózás a fákat és a gépjárműveket is károsítja A 346/2008 (XII. 30.) Korm. r. előírása

CÉL

FELADAT

HATÁRIDŐ

A város zöldterületgazdálkodási irányvonalának kijelölése, tervszerű fejlesztés megteremtése A zöldterületek növelése oly módon, hogy a lakosok magukénak érezzék azt, vigyázzanak rá Példa állítása a polgárok elé, ösztönzés a zöld környezet létrehozására Zöldfelület állapotjavítás, megőrzés Zöldfelület-növelés Kellemesebb, egészségesebb környezet A településkép javítása, minőségi élettér kialakítása

Ökológiai szemléletű Zöldterület-fejlesztési Terv elkészítése

2011

Lakossági tudatformáló növénytelepítés („Virágos Szentendréért” mozgalom) folytatása

Folyamatos (2010-)

Allergiás csökkentése

fenyegetettség

A zöldterületek megóvása, a károk csökkentése

Közparkok karbantartása

helyreállítása,

Közparkok kialakítására terv készítése és megvalósítása

2012

Utcák, terek fásítása, fasorok, sövények telepítése (70%-ban ős- és tájhonos fafajok és bokrok, mellékutcákba régi gyümölcsfajták ültetése is) a lakosság bevonásával Emlékfa(sor) ültetése Allergén növények (parlagfű stb.) kaszálása

Folyamatos (2010-)

Környezetbarát síkosságmentesítés az utakon, utcákon és köztereken (pl. homok, kőzúzalék) és a lakosság ösztönzése hasonló célból

Folyamatos (2010-)

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

1.4 Hulladékgazdálkodás Cél: A környezet fokozott védelme fontos kérdéssé teszi a megfelelő hulladékgazdálkodás kialakítását, folyamatos fejlesztését. Az illegális hulladéklerakók felszámolása, a hulladék összetevők szelektív gyűjtése, azok újrafeldolgozásának lehetősége, a szeméttelepek rekultivációja központi kérdés. Eredmény: Tisztább környezet elérése. A környezetterhelés csökkenése többek között a keletkezett hulladékmennyiség csökkentése, a szelektív hulladékgyűjtés elterjedése révén. Intézkedés: •

HULLADÉKHELYZET RENDEZÉSE

A szeméttelep rekultivációja, a hulladékgyűjtés- és kezelés tevékenységének javítása, hulladékok újrahasználatának, ill. újrahasznosításának ösztönzése, a hulladékok keletkezésének megelőzése. Projektek: Célcsoport

Érintett terület

Cím

Cél

Ütemezés

Illegális hulladéklerakók felszámolása

az illegális hulladéklerakók felmérése és felszámolása

település lakossága, vállalkozók

a település közigazgatási területe

rövidtév, 2012

KÉKI I. és II. lerakók rekultivációs programja

a hulladéklerakók rekultivációja, talaj és talajvíz szennyezésének csökkentése

település lakossága,

a település közigazgatási területe

rövidtév, 2012

Partner Szentendre Város Önkormányzata tájvédő egyesületek Szentendre Város Önkormányzata

Költség Keret hazai forrás (pl. KvVM)

KEOP pályázatok

További intézkedések a hulladékgazdálkodással kapcsolatban: FELADATOT KIVÁLTÓ OK A hulladék-megelőzésről, hulladék-mennyiség csökkentéséről, újrahasznosításról szóló tájékoztatás nélkül nem lehet jó eredményeket elérni

CÉL

FELADAT

HATÁRIDŐ

Szemléletformálás A hulladék mennyiségének csökkentése A szelektív gyűjtés elterjesztése

Korszerű hulladékgazdálkodási ismeretek bemutatása: tájékoztatás a lakosság, a vállalkozások és a döntéshozók körében A lakosság érdekeltté tétele a szelektív hulladékgyűjtésben (pl. kedvezmények, ökoadó), tájékoztató anyagok készítése

2012

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Csak egyes önkormányzati intézményekben működik szelektív hulladékgyűjtés

Környezettudatos hulladékgazdálkodás terjesztése Példamutatás a lakosságnak, gazdálkodó szervezeteknek

A zöldhulladékot nem hasznosítják A regionális hulladéklerakó élettartama meghosszabbítható A város utcáin sok a kutyaürülék, mely esztétikai és egészségügyi szempontból sem kívánatos

A lerakóba kerülő zöldhulladék mennyiségének csökkentése

Az építkezők a keletkező építési törmeléket gyakran illegálisan helyezik el a természeti területeken

Az illegális elhelyezés rendezése

A zöldfelületek kialakítása során (fásítás, füvesítés stb.) felhasználható a komposztált zöldhulladék A komposzt kedvezőbb összetételű a műtrágyánál

Komposzt előállítása A helyi hulladéklerakó élettartamának növelése

Tisztább környezet

hulladék kérdésének

A szelektív hulladékgyűjtés (papír, műanyag, üveg, szerves anyag, szárazelem) az önkormányzati intézményekben, különös tekintettel az oktatási intézményekre Kerti komposztálók kialakításának ösztönzése (tájékoztató anyag összeállítása, kedvezmények stb.) Speciális, kutyaürülék gyűjtésére alkalmas edényzetek kihelyezése a közterületeken A lakosság tájékoztatása, folyamatos ellenőrzés biztosítása, szükség esetén szankciók alkalmazása A bontott építőanyagok nagyarányú hasznosításának ösztönzése Az újrahasznosítás érdekében legális elhelyezési lehetőségek biztosítása Térségi Komposztálótelep létrehozása

Folyamatos (2012)

Folyamatos (2010-)

2011

2011-

2012

1.5 Infrastrukturális helyzet fejlesztése Cél: Szentendre megközelíthetőségének javítása, a települési infrastruktúra fejlesztése - a szennyvízés ivóvízhálózat korszerűsítése mellett -, és a megfelelő infrastrukturális kiépítettség nagymértékben elősegíti a beruházások, tőke idevonzásához és a környezeti elemek, ill. rendszerek védelmét. Eredmény: Gazdasági fellendülés, életkörülmények és életminőség javulása. Intézkedések:

• TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZHÁLÓZAT BŐVÍTÉSE

Az Európai Uniós előírásoknak való eleget tétel, valamint a közműolló csökkentése érdekében. Projektek: Cím

Cél

Célcsoport

Érintett

Ütemezés

Partner

Költség

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ terület Szentendre település szennyvízháló zatának bővítése

a hálózat 100%-ra való bővítése

a település lakossága

Keret rövidtáv, 2010

Szentendre Város Önkormányza ta, DMRV

várható 800 Md KEOP pályázat II. fordulóból

További intézkedések a szenyvízkezeléssel kapcsolatban: FELADATOT KIVÁLTÓ OK Előfordulnak törvénytelenségek

CÉL

FELADAT

HATÁRIDŐ

Szennyezések megszüntetése

Az illegális szennyvíz- és csapadékvíz bevezetések ellenőrzése, szankcionálása

Folyamatos (2010-)

• BURKOLT UTAK ARÁNYÁNAK JAVÍTÁSA, A TELEPÜLÉSEN BELÜLI KÖZLEKEDÉS FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA

A települési infrastruktúra fejlesztése, a településen belüli közlekedés megfelelő feltételeinek kiépítése és biztosítása. Projektek: Érintett terület

Cél

Célcsoport

Önkormányza ti tulajdonú belterületi utak fejlesztése, szilárd burkolat kiépítése

A meglévő útburkolat minőségének javítása, 5,5 m széles aszfalt burkolatú belterületi utak, továbbá csapadékvíz elvezetése és járda építése a jelenleg még burkolatlan utcákban elkerülő és tehermentesítő cél (pl. lassú járművek), a városrészek megközelíthetíségének javítása

a település lakossága

település közigazgatás i területe, jelenleg még burkolatlan utcák

hosszútáv, 2030

Szentendre Város Önkormányza ta

KMOP, TEUT pályázatok, egyéb jövőbeni pályázatok

gazdálkodók, ingatlantulajdo nosok

külterületi utak

hosszútáv, 2020

Szentendre Város Önkormányza ta

projektmérettő l függően, KMOP, egyéb jövőbeni pályázati lehetőségek

Szilárd burkolatú külterületi utak építése

Ütemezés

Partner

Költség Keret

Cím

• INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

A település közintézményeiben korszerű informatikai felszereltség biztosítása, a modern kommunikációs csatornák alkalmazási feltételeinek megteremtése. Projektek: Cím Informatikai infrastruktúra

Cél informatikai eszközfejlesztés,

Célcsoport

Érintett terület

a település közintézmény

település közintézmén

Ütemezés középhosszútáv

és

Partner Szentendre Város

Költség Keret projektmérettő l függően

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ fejlesztése

beszerzés (számítógép, laptop, projektor, elektronikus tábla, stb.)

einek használói

yei

Önkormányza ta

TIOP és egyéb jövőbeni pályázatok

• KOMPLEX VÍZGAZDÁLKODÁS

A vízbázisok védelme, csapadékvíz-elvezetés megoldása, vizes élőhelyek állapotának javítása Intézkedések: FELADATOT KIVÁLTÓ OK

CÉL

A 123/1997. évi (VII. 18.) Korm. rendelet előírása

A szennyvíz és a csapadékvíz-elvezetés együttesen történik, mely nagy esőzések és dugulás esetén problémákat (elöntéseket) okoz A csapadékvíz-elvezetés kiépítettsége nem megfelelő a városban

A vízbázisok védelme

A vízfolyások élővilágának védelme, a vízminőség javítása és az árvízi veszélyeztetettség csökkentése Korszerű vízelvezetés kialakítása

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23 § (3) bek. rendelkezése

A források védelme

A vízfolyások és árterük élővilága az emberi hatások miatt egyes szakaszokon szegényes, ill. pusztulóban van

A vizes élőhelyek állapotának javítása

Felesleges vízpazarlás többletkiadás

A pazarlások megakadályozása, költségmegtakarítás

és

FELADAT

HATÁRIDŐ

A vízbázisok diagnosztikai vizsgálatait követően a vonatkozó rendelet előírásait a védőterületeknél alkalmazni kell és ezt a szabályozási tervben, illetve a térképen fel kell tüntetni Patakok és mellékágaik fenntartható, természetközeli kezelése

2011

Elválasztó rendszerű csatornahálózat kiépítése. Ahol lehetséges a nyílt, földmedrű csapadékvíz-elvezetés kialakítása és rendszeres karbantartása Az elszennyeződött csapadékvizek tisztítása (hordalék- és olajfogó) a befogadóba történő bevezetés előtt Szentendre forrásainak felmérése (tulajdonos, kiépítettség, elvezetési lehetőség, vízminőség, hozam stb.) és az 5 l/perc feletti hozammal rendelkezők felvételének kérelmezése a forráskataszterbe Patakrevitalizáció, mocsárrehabilitáció (természetszerű mederviszonyok kialakítása és part menti árterületek helyreállítása, az árés belvízvédelmi előírások figyelembevételével) A takarékos vízhasználat megteremtése közintézményekben (mosdók,

2013

2012

2013

2012

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ WC-k: automatikusan záródó armatúrák stb.) A módszerek bemutatása, elterjesztése a lakosság és a vállalkozások körében

1.6 Közlekedésből adódó terhelések csökkentése Cél: Szentendre településhálózatban elfoglalt térségi szerepe jelentős a közlekedés szempontjából. Főútvonali kapcsolata Budapesttel és Esztergommal köti össze. Az átmenő forgalom mellett ez az út köti össze a térség és a város tömegközlekedési csomópontjait is. Ezen előnye mellett problémát jelent, hogy ez a főút a város legfontosabb lakóterületeit, az összes lakótelepet és családiházas övezeteket választja el a közösségi és szolgáltató területektől, a belvárostól. A város közlekedését jelentősen terheli, hogy a Szentendrei-szigetre igyekvők is kénytelenek keresztülmenni Szentendrén, mivel a szigetre egyedül Tahitótfalun át vezet közúti híd, a kompjáratok pedig kiszámíthatatlanok és drágák. A gyalogosok és a kerékpárosok szintbeli biztonságos átkelését számos helyen jelzőlámpa, illetve aluljáró segíti, de ezek száma nem elégséges. Eredmény: A városi közlekedés javítása, levegőszennyezés és zajterhelés csökkentése. A Dunakanyar forgalmát bonyolító 11-es országos főút terheltsége a Megyeri-híd átadásával tovább fokozódott. A regionális közlekedési problémák és nehézségek megoldásában az M0-ás körgyűrű minél hamarabb történő befejezése, a szentendrei tehermentesítő út valamint a budakalászi és pomázi elkerülő út megvalósítása nyújtana segítséget a megnövekedett forgalomterhelés optimalizálása érdekében. Intézkedés:

• SZILÁRD BURKOLATÚ TEHERMENTESTŐ UTAK FEJLESZTÉSE

Tehermentestő elkerülő utak építése. Projektek:

Érintett terület

Cím

Cél

Célcsoport

Ütemezés

M0 körgyűrű befejezése, elkerülő és tehermentesít ő út megépítése

a településközpont mentesítése a tranzitforgalom alól

a település lakossága

Szentendre esetében a településen áthaladó 11es út nyomvonala

középhosszútáv

Szilárd burkolatú külterületi utak építése

elkerülő és tehermentesítő cél (pl. lassú járművek), a városrészek megközelíthetíségének javítása

gazdálkodók, ingatlantulajdo nosok

külterületi utak

hosszútáv, 2020

és

Partner

Költség Keret

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

állami és magántőke

Szentendre Város Önkormányza ta

projektmérettő l függően, KMOP, egyéb jövőbeni pályázati lehetőségek

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

• GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS INFRASTRUKTÚRA JAVÍTÁSA

A gyalogos és kerékpáros közlekedés megkönnyítése, mellyel tovább csökkenthető a közlekedésből adódó környezetterhelés. A gyalogosok és a kerékpárosok szintbeli biztonságos átkelését számos helyen jelzőlámpa, illetve aluljáró segíti, de ezek száma nem elégséges. Szentendrén megy keresztül a Duna mellett végigvezetett EUROVELO nemzetközi kerékpárút, melynek egyes szakaszai már kiépültek. A teljes hossz megépítésével Szentendre kapcsolata a fővárossal és a Dunakanyar többi településével jelentősen megerősödik, ám a lakosság közlekedési szokásait tekintve nem elsősorban a napi közlekedésben, mint inkább a turizmusban. Projektek: Cím Lakossági Járdaépítési Program

Külterületi kerékpárutak építése

Cél

Célcsoport

ahol nincs kiépítve, ill. a nem megfelelően kialakított járdák helyett biztonságosan használható járdák (elsősorban betonból) építése, a lakosság bevonásával e a biztonságos külterületi kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése (pl. Skanzen, vagy Pomáz megközelíthetősége

a település lakossága

a település lakossága, az ide látogató kerékpáros turisták

Érintett terület

Ütemezés

Partner

a település teljes területe – ahol szükséges

folyamatosan

Szentendre Város Önkormányza ta

a település közigazgatás i határáig a bevezető utak mentén

középhosszútáv

Szentendre Város Önkormányza ta

és

Költség Keret projektmérettől függően, önkormányzati és lakossági önerő, egyéb jövőbeni pályázati lehetőségek projektmérettől függően, KMOP, egyéb jövőbeni pályázati lehetőségek

2. Társadalmi pillér A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. A jelen nemzedékek fejlődési és környezeti szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy ne kerüljön veszélybe a jövő nemzedékek esélye arra, hogy ők is kielégíthessék saját szükségleteiket. A társadalmi pillér fejlesztésének célja az oktatási rendszer, ill. az iskolarendszeren kívüli képzések fejlesztése, szociális és egészségügyi ellátás minőségének javítása, társadalmi szemléletformálás, együttműködés és partnerség kialakítása a gazdasági fejlődés, a jobb, egészségesebb életkörülmények, javuló életminőség megteremtése érdekében. Az itt megfogalmazott intézkedések és projektek a Dumtsa Jenő Integrált Városfejlesztési Stratégia „Okos Város”, „Együttműködő Város” és a „Megújuló Város” fejezetében megfogalmazott célkitűzések elérését segítik elő.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

Társadalmi pillér fejlesztése Egészségügyi és szociális helyzet fejlesztése Intézkedések: • egészségügyi ellátás minőségi javítása • szociális ellátás minőségének javítása

Humán erőforrás fejlesztése Intézkedések: • társadalmi szemléletformálás • oktatási, továbbképzési rendszer fejlesztése • intézményi struktúra hatékony működésének elősegítése • munkahelyteremtés közcélú foglalkoztatás keretében

Esélyegyenlőségi és kisebbségi jogok biztosítása Intézkedések: • a nemzeti- és etnikai kisebbségi jogok biztosítása • fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása

Környezeti szemléletmód váltás Intézkedések: • a környezettudatos szemléletváltás programjának kidolgozása

Kulturális és közösségi élet erősítése Intézkedések: • művészetek kiemelt szerepének erősítése • programok, rendezvények • testvérvárosi kapcsolatok építése

1.1 Egészségügyi és szociális helyzet fejlesztése Cél: Cél a társadalmi szempontból helyi konszenzus megteremtése az alapértékekről, az egészséges életkörülményekről, a jelenlegi és a jövő generációk számára szükséges feltételek biztosításáról. Az önkormányzatok alaptevékenysége közé tartozik az egészségügyi és szociális ellátás biztosítása is, mely segítségével biztosítható az egészséges és kulturált környezet, illetve az életkörülmények, életminőség javítása. Eredmények: Magas színvonalú integrált egészségügyi és szociális ellátás (alap- és szakellátás, gyermekvédelem, idősek, rászorultak és fogyatékkal élők) biztosítása. Az életminőség javulása. Kistérségi központkénti szerepét mind egészségügyi, mind szociális ellátás területén maradéktalanul betöltheti. Intézkedések:

• EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS MINŐSÉGI JAVÍTÁSA

Korszerű infrastrukturális keretek között működő, a lakosság igényeit kielégítő egeszségügyi ellátás biztosítása. Projektek: Cím Rendelők,

Cél

Célcsoport

az egészségügyi alap-

a település és

Érintett terület a település

Ütemezés rövidtáv, 2011

Költség Keret

Partner Szentendre

ütem:

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ eszközök, épületek felújításának biztosítása

Prevenció és rehabilitáció megvalósítása az egészségügyben

A település optimális környezetegészségügyi helyzetének biztosítása

ellátáshoz elengedhetetlenül szükséges feltételek biztosítása (az orvosi rendelő felújítása, bővítése és akadálymentesítése folyamatban van) Lásd lent (1)

a kistérség lakossága

közigazgatás i területe

Város Önkormányza ta

a település lakossága

a település közigazgatás i területe

folyamatosan (feltételek megteremtése rövidtávon)

Szentendre Város Önkormányza ta, körzeti orvosok

egészséges és kulturált környezet biztosítása, a környezet– egészségügyi helyzet folyamatos figyelemmel kísérése és értékelése, szükség esetén az illetékes hatóságok bevonása és a megfelelő intézkedések megtétele.

a település lakossága

a település közigazgatás i területe

folyamatosan

Szentendre Város Önkormányza ta

szakorvosi beruházás 1.090.000,- Ft, KMOP, egyéb jövőbeni pályázati források orvosi rendelők felújítása pályázati kereteken belül, KMOP és egyéb pályázati források projektmérettő l függően, pályázatok és önerő

(1) Az intézkedés célja: Primer prevenció megvalosítása, melyen keresztül szűrésekkel, az életmód és az egészségügyi szemlélet formálásával, tanácsadással a betegségek bekövetkezésének gyakorisága csökkenthető – ez pedig jóval olcsóbb, mint az adott betegség ellátása. Szekunder prevenció során – ha már kialakult valamilyen betegség – arra kell törekedni, hogy ne alakuljon ki további szövődmény, ill. irreverzibilis folyamat – megfelelő orvosi ellátás biztosítása. Ha mégis kialakul károsodás, akkor a tercier prevenció keretén belül törekedni kell arra, hogy mindez ne okozzon zavart a társadalmi életben történő részvételkor, ill. ne alakuljon ki rokkantság. Amennyiben a rokkantság nem elkerülhető, fontos, hogy a beteg a maradék képességeinek maximális felhasználásával képes legyen minimálisan az önellátásra, és ha lehetséges, az újbóli társadalmi beilleszkedésre – ez a rehabilitació megvalósításának esete, amikor szakképzett szociális munkások, ápolók alkalmazását kell biztosítani. • SZOCIÁLIS ELLÁTÁS MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA

Korszerű infrastrukturális keretek között működő, a helyi és a kistérségi lakosság igényeit kielégítő szociális ellátás biztosítása. Projektek: Cím

Cél

Célcsoport

Szociális szolgáltatások fejlesztése

A szociális szolgáltatások körének szélesítése, a természetbeni

a település lakossága

Érintett terület

Ütemezés

Partner

Költség Keret

a település közigazgatás i területe

folyamatos, önkormányzat hosszútávon

Szentendre Város Önkormányza ta, Gondozási

projekttől függően, KMOP, egyéb jövőbeni

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ szolgáltatások színvonalának javítása, a házi gondozás minőségének javítása, az ellátás elhelyezésére szolgáló épület felújítása. Hosszútávon önkormányzat által üzemeltetett bentlakásos intézmény kialakítása

Központ, alapítványok

pályázati források

1.2 Humán erőforrás fejlesztése Cél: Cél a társadalmi szempontból helyi konszenzus megteremtése az alapértékekről, az egészséges életkörülményekről, a jelenlegi és a jövő generációk számára szükséges feltételek biztosításáról. Az oktatási rendszer, ill. az iskolarendszeren kívüli képzések fejlesztése, a társadalmi szemléletformálás, együttműködés és partnerség kialakítása a jobb, egészségesebb életkörülmények, javuló életminőség megteremtése érdekében. Eredmények: Verseyképes munkavállalói szféra kialakulása, munkavállalási kedv ösztönzése, mely lehetővé teszi a humán erőforrások hatékony felhasználását. A folyamatok eredményeként kialakul egy stabil együttműködés és partnerség a gazdasági szféra, a civil társadalom és a közigazgatás között. Az Önkormányzat szerepvállála a munkahelyteremtésben, valamint a hatékonyan működő intézményi rendszer kialakításában. Intézkedések:

• TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS

Alapkövetelmény, hogy a felnövekvő generációk számára a fenntarthatósági szempontok a mindennapok részévé váljanak. Projektek: Cím

Cél

Célcsoport

Szemléletformáló közösségi fórumok szervezése

rendszeres, a környezettudatos társadalmi magatartást (komposztálás, szelektív gyűjtés, tudatos vásárlás, hatékony energiagazdálkodás) és a helyi értékek megbecsülését elősegítő, gyakorlatias szemléltető társadalmi fórumok szervezése,

a település lakossága

Érintett terület kulturális és nevelő intézmények

Ütemezés rövidközéptáv

és

Partner Szentendre Város Önkormányza ta, civil szervezetek, meghívott előadók

Költség Keret jövőbeni pályázati lehetőségek

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ kiemelve a helyi illetve regionális termékek előnyben részesítését

• OKTATÁSI, TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE

Az oktatás kereteinek fejlesztése, a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése (halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, sajátos nevelési igényű tanulók stb.). A versenyképes munkaerő biztosítása érdekében továbbképzések indítása, pályakezdési tanácsadás erősítése. Cél a szellemi tőke, képzett lakosság, értelmiség magas arányának megtartása. A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatásának biztosítása. Projektek: Cím

Cél

Célcsoport

Kompetencia alapú oktatás megvalósítása

A képzési-oktatási rész új pedagógiai módszerek bevezetése, képzés és eszközbeszerzés az általános iskolában és az óvodában A környezeti nevelés során szerzett ismeretek és elvek gyakorlati alkalmazása (hulladékgyűjtő akciók, szennyvíztisztító telep látogatása, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, otthoni alkalmazások ösztönzése, stb) Az álláskeresők ismereteinek bővítése az elhelyezkedési lehetőségekről, illetve a megfelelő szakképzettség iránti orientáció

a település lakossága

Környezettudatos gondolkodás gyakorlati megvalósításá ra irányuló programok

Munkaügyi központokhoz kapcsolódó Információs tanácsadó központ

iskolások, óvódások

munkanélkülie k, álláskeresők, pályakezdő fiatalok

Érintett terület

Költség Keret

Ütemezés

Partner

Barcsay Jenő Ált. Iskola, HoldSzivárvány-, Püspökmajor Vasvári Óvoda a település teljes területe

rövidtáv, 2010

pedagógusok, óvódások, iskolások

48 M TÁMOP pályázat

folyamatos

nevelési és oktatási intézmények

programtól függően, oktatási és nevelési intézményi keretek

kijelölésre kerülő intézmény vagy épület

középhosszútáv

Szentendre Város Önkormányza ta, alapítványok

kiírásra kerülő hazai vagy uniós pályázati források

és

• INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA HATÉKONY MŰKÖDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE

Az Önkormányzat és intézményei működésének fejlesztése, kapcsolati háló fejlesztése, környezettudatos intézményi beszerzések előtérbe helyezése, a településen működő közintézmények, szervezetek átvilágítása, fejlesztése, elősegítve ezzel a hatékony munkavégzést. Esélyegyenlőséget biztosító, ügyfélbarát önkormányzati szolgáltatások, korszerű intézményrendszer kialakítása. 76

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

Projektek: Érintett terület

Cél

Célcsoport

Intézményi szervezetfejlesztés, működés racionalizálás

a településen működő közintézmények, szervezetek átvilágítása, fejlesztése, elősegítve ezzel a hatékony munkavégzést eszközbeszerzés a zöld beszerzés szempontjainak figyelembe vételével, különös tekintettel a EU pályázati megvalósítások érdekében ügyintézést segítő megoldások, elektronikus ügyintézés bevezetése, és fejlesztése

Szentendre Város Polgármesteri Hivatalának alkalmazottai

Szentendre Város Polgármester i Hivatala

rövidközéptáv

és

Szentendre Város Önkormányza ta

projektmérettől függően, önerő, jövőbeni pályázatok

Szentendre Város Polgármesteri Hivatalának alkalmazottai

Szentendre Város Polgármester i Hivatala

rövidközéptáv

és

Szentendre Város Önkormányza ta

projektmérettől függően, önerő, jövőbeni pályázatok

a település lakossága

Szentendre Város Polgármester i Hivatala

rövidközéptáv

és

Szentendre Város Önkormányza ta

önerő és pályáazti források, támogatások

a hatékonyabb közösségi részvétel elősegítése, párbeszéd– programok, fórumok (akár interneten keresztül) révén a lakosság és a hivatalok, hatóságok közötti együttműködés hatékonyságának növelése.

a település lakossága

a település közigazgatás i területe, fórumok

folyamatosan

Szentendre Város Önkormányza ta, civil szervezetek

projekttől függően, önerő, jövőbeni pályázati források

Intézményi zöldbeszerzések előtérbe helyezésének programja

Ügyfélbarát szemléletmód

A civil társadalom és a helyi közigazgatás szereplői közötti együttműködé s fejlesztése

Ütemezés

Partner

Költség Keret

Cím

• MUNKAHELYTEREMTÉS KÖZCÉLÚ FOGLALKOZTATÁS KERETÉBEN

Nagyon fontos intézkedési cél az alacsonyan képzett, vagy tartósan munkanélküliek számára szóló munkahelyteremtés és egyben továbbképzési lehetőség biztosítása. Fontos szereplők, hiszen a közösségi munkavégzés keretében hozzájárulnak a település közfeladatainak ellátásához. A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatásának biztosítása. Projektek: Cím

Cél

Célcsoport

Érintett

Ütemezés

Partner

Költség

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ terület Közcélú foglalkoztatás lehetőségeinek folyamatos biztosítása

a potenciális munkavégzők számára a képzettségüknek megfelelő munkavégzéshez szükséges lehetőségek megteremtése különböző területeken

álláskeresők

a település közigazgatás i területe

Keret folyamatos

Szentendre Város Önkormányza ta és intézményei

támogatások, önerő, szociális célra elkülönített keretek, pályázati források

1.3 Esélyegyenlőségi és kisebbségi jogok biztosítása Cél: A településen élő kisebbség és fogyatékkal élő személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt. Eredmények: A társadalom minden tagja számára egyenlő és optimális életkörülmények biztosítása. A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatásának biztosítása. Intézkedések:

• A NEMZETI- ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSÍTÁSA

A Szentendrén élő soknemzetiségű kisebbség jogainak biztosítasa. Projektek: Cél

Célcsoport

Érintett terület

A kisebbségi szervezetek támogatása

a szervezetek támogatása évi meghatarozott összeggel

Szentendrén élő kisebbségi csoportok

a település közigazgatás i területe

folyamatos

Szentendre Város Önkormányza ta, kisebbségi csoportok és képviseleteik

önerő pályázati forrás

Kisebbségi anyanyelvi oktatás, nevelés támogatása

minél nagyobb arányban történjen óvodai nevelés, általános iskolai oktatás a kisebbség anyanyelvén

Szentendrén élő kisebbségi csoportok

a település közigazgatás i területe

folyamatos

A kisebbségi önkormány zatok

nincs megjelölt összeg, állami normatíva, támogatások

Cím

Ütemezés

Partner

Költség Keret

• FOGYATÉKKAL ÉLŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA

A fogyatékkal élők esélyének biztosítása a társadalmi beilleszkedéshez, a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a társadalmi integráció támogatásának biztosítása. Projektek: Cím

Cél

Célcsoport

Érintett terület

Ütemezés

Partner

Költség Keret 78

és

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ A fogyatékkal élők jogainak biztosítása

Akadálymentesítés prioritásként való kezelése

az önkormanyzat feladata, hogy mindenkori lehetőségeivel összhangban gondoskodjon a fogyatékkal élő személyeket megillető jogok érvényesítéséről a már elkezdődött közintézményi akadálymentesítés folytatása, kiterjesztése a már meglévő és az épülő létesítményeknél

Szentendrén élő fogyatékkal élő személyek

a település közigazgatási területe

folyamatos

Szentendre Város Önkormányza ta, MEOSZFigyelj Rám! Közhasznú Egyesület

önerő pályázati forrás

és

Szentendrén élő fogyatékkal élő személyek

a település közigazgatási területe

folyamatos

Szentendre Város Önkormány zata

önerő pályázati forrás

és

1.4 Környezeti szemléletmód váltás Cél: A szemléletformálás minden környezetet érintő probléma (hulladékképződés, vízhasználat, takarékosság) megoldásához és megelőzéséhez elengedhetetlenül szükséges. A környezeti nevelés komplex feladat, amely csak úgy lehet sikeres, ha az oktatási intézmények, civil szervezetek és természetesen a családok együttműködése megvalósul. A fogyasztói szokások kedvezőtlen tendenciájának növekedése következtében nő a települési hulladék mennyisége és szennyvíz szennyezőanyag koncentrációja. Ivóvíz fokozódó használata következtében nő a felszíni eredetű vízszennyezés kockázata, a közlekedési és lakossági szektorban pedig folyamatosan nő az energiafelhasználás mértéke. Eredmények: A környezeti elemek védelmének előtérbe kerülése a lakosság és a város területén lévő környezetterheléssel működő vállalkozások környezettudatosabb életvitele, működése által. Intézkedések: Projektek: Cím

Cél

A környezettudatos szemléletváltás programjának kidolgozása

Környezetvédelmi tanfolyamok, tréningek indítása, a fenntartható fejlődés elvének tudatosítása, a család szerepének hangsúlyoozása

Célcsoport település lakossága

Érintett terület a település közigazgatás i területe

Ütemezés folyamatos

Partner Szentendre Város Önkormányza ta, civil szervezetek, oktatási és nevelési intzmények, DPÖTK

Költség Keret önerő pályázati forrás

1.5 Kulturális és közösségi élet erősítése

és

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Cél: Szentendre egyik vonzereje értékes „kulturális élete”, színvonalas programjai, soknemzetiségű multikultúrája, melyek fenntartása, megőrzése elengedhetetlen a város jövője érdekében. A térség fiataljainak számos lehetősége nyílik a kuturális intézményekben a hagyományok és művészetek elsajátítására, továbbvitelére, mely Szentendre jövőjében ugyanolyan fontos szerepet játszik, mint jelenében. Az itt megfogalmazott intézkedések és projektek a Dumtsa Jenő Integrált Városfejlesztési Stratégia „Kultúra Városa” fejezetében megfogalmazott célkitűzések elérését segítik elő. Eredmények: A „kulturális kikapcsolódás” lehetőségeinek bővülése, a térség lakosságának, fiataljainak számára is vonzó szervezett programok a közösségi élet erősödését eredményezik. Ez pozitívan hat a város hangulatának társadalmi rétegek által történő megítélésére, erősítve bennük a település iránti kötődést is. Intézkedések:

• MŰVÉSZETEK KIEMELT SZEREPÉNEK ERŐSÍTÉSE

A város igen jelentős múltra visszatekintő sokszínű művészeti kultúrájának fenntartása és megőrzése, a művészetek és hagyományok átörökítése az utókorra. Projektek: Célcsoport

Érintett terület

Ütemezés

Partner

Költség Keret

Cím

Cél

Művészeti programok, kiállítások rendezése, művészeti központok kialakítása Hagyományőrző rendezvények szervezése, támogatása

A művészeti értékek megőrzése, alkotótáborok működésének fellendítése, helyi művészek támogatása

település kistérség lakossága

és

a település közigazgatás i területe

folyamatos

Szentendre Város Önkormányza ta, művészek, egyesületek

önerő pályázati forrás

a hagyományőrző tevékenység ösztönzése, civil szervezetek támogatása, a települési hagyományok megismertetése, életben tartása, a hagyományok interaktív bemutatása a turisztikai kínalatot is bővíti, helytörténeti anyagok kiállítása

a település lakossága, gyermekek, fiatalok, családok, turisták, más települések iskolás csoportjai, civil szervezetek, a hagyományőrz ésre nyitott, aktív társadalmi közösségek

a település művelődési intézményei, Skanzen

folyamatos

Szentendre Város Önkormányza ta, egyesületek, kulturális csoportok

projektmérettől függően, NCA támogatások, pályázatok

• PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK

A hagyományosan megrendezésre kerülő rendezvények rendszeres megtartása, országos hírű szintre emelése, valamint új rendezvények kialakítása hagyomanyteremtő céllal.

és

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Projektek: Cím

Cél

Hagyományosan megrendezésre kerülő rendezvények

Hagyományosan megrendezésre kerülő rendezvények megtartása, színvonalának további emelése, színesítése (pl. Szentendrei Teátrum és Nyár, Szentendre éjjelnappal, Testvérvárosi találkozók, Szentendrei Bál) sporttevékenységek, mozgásos tevékenységek megszerettetése, közösségformálás, egészséges életmódra nevelés, az eddigi rendezvények népszerűsítése szélesebb körben (pl. Sport-Expo, sportfesztivál) koncertek, hangversenyek rendezése, táncházak szervezése, ünnepkörökhöz kötődő rendezvények (farsang, húsvétvárás, karácsonyvárás), fiatalok által készített alkotásokat bemutató kiállítások szervezése. Fiatalok bevonása a programszervezésbe kikapcsolódást jelentő közösségi programok a különböző érdeklődési köröknek megfelelően a civil szervezetek szervezésében, az idősebb korosztály számára

Sportesemény ek rendezése

Ifjúsági programok, rendezvények

Programok a középkorú- és idős korosztály számára

Célcsoport

Érintett terület

Ütemezés

Partner

Költség Keret

település, kistérség lakossága, turisták

a településközpont, Skanzen

folyamatos

Szentendre Város Önkormányza ta, alapítványok, Szentendrei Új Kulturális Központ, Skanzen

Nemzeti Kulturális Alap, önkormányzati önerő, egyéb kulturális pályázati források, vállalkozói támogatások, felajánlások

a település lakossága, hangsúlyozott an a fiatalok, gyermekek, családok

Sportpálya, uszoda, oktatási intézmények

folyamatos

tagdíjak, civil szervezetek önereje, önkormányzati önerő, NCA és egyéb pályázati forrás

Könyvtár, oktatási intézmények, P’Art Mozi, Városháza

helyi és kistérségi fiatalok

folyamatos

sportot támogató civil szervezetek, Diákönkormá nyzat, Nagycsaládos ok Egyesülete, Szentendre Város Önkormányza ta Szentendre Város Önkormányza ta, Szentendrei Új Kulturális Központ, Szentendréért Alapítvány, Nagycsaládos ok Egyesülete

a település lakossága

érintett intézmnyek, Szentendre Város Polgármesteri Hivatala

folyamatos

civil szervezetek, szociális intézmények, alapítványok

NCA pályázati forrás, támogatások felajánlások önerő, egyéb jövőbeni pályázati források

Nemzeti Kulturális Alap, önerő, egyéb jövőbeni pályázati lehetőségek

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Közösségi részvétel ösztönzésének programjai – Ifjúság bevonása, ösztönzése

A felnövekvő generáció bevonása a társadalmi-kulturális életbe célzott programokkal, igények felmérése

a település lakossága

középtávú

Diákönkormányzat, Szentendre PH, Szentendrei Új Kulturális Központ, Nagycsaládosok Egyesülete, fiatalságot támogató egyéb civil szervezetek

önerő, NCA pályázati forrás, Nemzeti Kulturális Alap

• TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK ÉPÍTÉSE

A nemzetközi kapcsolatok fő irányvonalai a már működő testvérvárosi kapcsolati hálózat működtetése, mely kapcsolatrendszer szempontrendszereinek újragondolásval, új testvérvárosi kapcsolatok kiépítésével, valamint nemzetközi projektekben való részvétellel bővíteni lehet Szentendre városának lehetőségeit. Cél a jelentős történelmi múlttal, hasonló adottságokkal, jellemzőkkel rendelkező testvérvárosok és Szentendre között a kulturális és művészeti célú kapcsolatok, valamint a jövőre vonatkozó nemzetközi pályázatokban való részvétel projektpartnerségi kapcsolatainak kiépítése. Projektek: Cím

Cél

Testvérvárosi Partnerségi Kapcsolat Program

testvérvárosi rendezvények szervezése, legjobb gyakorlat átvétele, közös nemzetközi projektpartnerség

Érintett terület

Célcsoport település, testvérvárosi település

Ütemezés folyamatos

Partner Szentendre Város Önkormányzata,

Költség Keret pályázati lehetőségek, önerő

3. Gazdasági pillér A fenntartható helyi gazdasági rendszer előnyben részesíti a helyi lehetőségeket, adottságokat és erőforrásokat, prioritásként jelenik meg a környezeti szempontok érvényesítése, a környezetet érő terhelések minimalizálása. Konkrét cél, hogy a fenntartható fejlődés elősegítésével az erőforrások gazdaságos felhasználásával a település gazdasága erősödjön, kiemelve a turizmus és a szolgáltató szektor jelentőségét. A gazdasági megerősödésnek köszönhetően a növekvő eltartóképesség, illetve a megújuló társadalmi és települési környezet az életkörülmények és életszínvonal javulását idézik elő. Az itt megfogalmazott intézkedések és projektek a Dumtsa Jenő Integrált Városfejlesztési Stratégia „Okos Város”, „Együttműködő Város” és a „Megújuló Város” fejezetében megfogalmazott célkitűzések elérését segítik elő.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Gazdasági pillér fejlesztése Önkormányzat hatékony működésének biztosítása Intézkedések: • szervezeti és pénzügyi gazdálkodás optimalizálása

Turisztikai attrakciók fejlesztése

Gazdasági szektor fejlesztése

Intézkedések: • szálláshelyek bővítése • meglévő attrakciók fejlesztése, új turisztikai attrakciók létrehozása • turisztikai információs rendszer és menedzsment fejlesztése, partnerség építése • hagyományörző programok, mint turisztikai attrakciók szervezése

Intézkedések: • gazdasági versenyképesség javítása • szekunder szektor fejlesztése • környezettudatos gazdasági fejlesztés

A mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítése Intézkedések: • agrárkörnyezet-védelem • piacképes, kiváló minőségű termékek előállítása

1.1 Az Önkormányzat hatékony működésének biztosítása Cél: A települési önkormányzati feladatok ellátásához szükséges szervezeti és gazdasági feltételek biztosítása. A települési kötelező és a vállalt feladatok ellátása az önkormányzat feladata, biztosítva ezzel a település lakosságának megfelelő életminőségét és elősegítve a város fejlődését. Eredmények: Elérhetővé válik a hatékony és gazdaságos önkormányzati működés. Intézkedések:

• SZERVEZETI ÉS PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS OPTIMALIZÁLÁSA

Az intézkedés célja: az önkormányzat rendelkezésére álló pénzösszegek hatékony felhasználása, pályázati és egyéb források révén a bevételek növelése Projektek: Érintett terület

Cím

Cél

Célcsoport

Ütemezés

Partner

Hatékony intézményi struktúra kialakításaintézmény és szervezetfejlesztés Önkormanyzati bevételek növelése

a feladatrendszer alapján kialakított optimalizált működés, szervezeti felépítés meghatározása, intézmények hatákony együttmödése a bevételek és kiadások egyensúlyának megteremtése, a költségvetési arányok célirányos megállapítása, a közpénzek gazdaságos és hatékony elosztása, pályázatok és vissza nem téritendő

Szentendre Város Önkormányzata

folyamatos

Szentendre Város Önkormányzata

folyamatos

Szentendre Város Önkormányzata

Költség Keret ÁROP pályázatok, támogatások, egyéb pályázati források, önerő adók, támogatások, pályázati források

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ támogatások révén.

1.2 Turisztikai attrakciók fejlesztése Cél: Konkrét cél, hogy a fenntartható fejlődés elősegítésével az erőforrások gazdaságos felhasználásával a település gazdasága erősödjön, kiemelve a turizmus és a szolgáltató szektor jelentőségét. Cél a turisztikai szezon egész évre történő kiterjesztése, az „egynapos” turizmus megváltoztatása, a már hagyománnyal rendelkező események megőrzése, fejlesztése. Eredmények: A növekvő idegenforgalom által várható a megélhetési lehetőségek bővülése. Intézkedések:

• SZÁLLÁSHELYEK BŐVÍTÉSE

A turisztikai befogadóképesség és a tartózkodási időtartam növelése érdekében létfontosságú a szálláshelyek kiépítése, bővítése. Projektek: Cím

Cél

Célcsoport

Szállodai kapacitás létrehozása

a tartózkodási idő megnövelése érdekében szállodai szálláshelyek létrehozása

Szentendre Város Önkormányzata, családok, kisebb csoportok

Magánpanzió építése a településen

magasabb szintű szolgáltatást nyújtó szálláshelyek kialakítása

a településre érkező turisták, magasabb szintű szolgáltatást igénylő vendégek

• MEGLÉVŐ ATTRAKCIÓK KIALAKÍTÁSA

Érintett terület

Ütemezés

magán-, vagy önkormányz ati tulajdonban lévő telkek, épületek magánterület

FEJLESZTÉSE,

ÚJ

Partner

Költség Keret

középtáv

Szentendre Város Önkormányzata, magánvállalko zók

pályázati források, magántőke

hosszútáv, 2030-ig

magánvállalkozók

magántőke, pályázati források

TURISZTIKAI

ATTRAKCIÓK

Célja a település szempontjából nagy jelentőséggel bíró turisztikai kínálat bővítése. Projektek: Cím Szentendrei dunakorzó

Cél

Célcsoport

Érintett terület

a Duna és a történelmi városrész találkozási

a település lakosai, a

Duna-korzó területe

Ütemezés középtáv, 2013 vége

Partner Szentendre Város

Költség Keret KMOP pályázat

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ sétány fejlesztése Szentendrei Fő tér és környékének megújítása

területének rekreációja – a vízzel való közvetlen kapcsolat megteremtése a történelmi belváros rehabilitációja, értékeinek megőrzése, megújítása

településre látogatók a település lakosai, a településre látogatók

• TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS PARTNERSÉG

Fő tér és a környékbeli utcák egy része

RENDSZER

ÉS

rövidtáv, 2011

Önkormányzata

keretében, jövőbeni pályázatok

Szentendre Város Önkormányza ta

900 M KMOP pályázat, jövőbeni pályázatok

MENEDZSMENT

FEJLESZTÉSE,

Az attrakciók megismertetése, reklámozása Projektek: Cím

Cél

Célcsoport

Érintett terület

Tourinform iroda helyiségének és szolgáltatásai nak bővítése Komplex turisztikai tájékoztatórendszer kialakítása, imázs felépítése

turisztikai információs központ átalakítása, komplex szolgáltatás létrehozása

a településre érkez turisták

Dumtsa J. u. 22.

rövidtáv, 2011

Szentendre Város Önkormányzata

KMOP pályáazt keretében, jövőbeni pályázatok

tájékoztatás az attrakciókról szórólapokon, kiadványok és az internet segítségével, a tájékozódás, az attrakciók megközelítésének segítése egységes táblarendszerrel, egyseges arculat kialakítása, internetes honlap korszerűsítése, újfajta elektronikus információs központok /egységek kihelyezése. a helyi turisztikai vonzerők megfelelő gondozása, megismertetése érdekében szükséges folyamatos menedzsment tevékenység végzése, térségi szintű együttműködés a többi

a településre érkező turisták

Tourinform iroda, táblák kihelyezése: a település központjába n és főbb pontjain, attrakciók területén

rövidtáv, 2012

Szentendre Város Önkormányzata

jövőbeni pályázatok

potenciális turisták, a térség es település attrakciói iránt érdeklődők

a város illetve a Szentendrei Kistérség települései

rövidtáv

Szentendre Város Önkormányzata

KMOP pályázati lehetőségek

Helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet kialakítása

Ütemezés

Partner

Költség Keret

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ település szervezeteivel

• HAGYOMÁNYŐRZŐ PROGRAMOK, MINT TURISZTIKAI ATTRAKCIÓK SZERVEZÉSE

Az intézkedés célja: a helyi hagyományok turisztikai céllal történő bemutatása Projektek: Cím

Cél

Szentendrei Teátrum és Nyár programsorozat

a programsorozat, mint a település egyik legfontosabb kulturális és hagyomanyőrző turisztikai rendezvényének támogatása, színvonalának emelése, programjainak bővítése, térségen és országon belüli jelentőségének növelése a kultúra és a hagyományőrzés területén országos jelentőséggel bíró intézmény kulturális és hagyomanyőrző turisztikai rendezvényeinek támogatása, az intézménnyel való együttműködés erősítése.

Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Skanzen programjai

Célcsoport

Érintett terület

Ütemezés

Partner

Költség Keret

turisták és a település, térség lakói

a programnak helyet adó intézmények

folyamatosan

Szentendre Város Önkormányzata, civil szervezetek, támogatók, vállalkozások, önkéntes segítők

Nemzeti Kulturális Alap, Önkorm. és intézményi önerő, egyéb kulturális pályázati források, vállalkozói támogatásokfel ajánlások

turisták és a település, kistérség, valamint az ország lakossága

Skanzen területe

folyamatosan

Szentendre Város Önkormányzata, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Igazgató-sága

1.3 Gazdasági szektor fejlesztése Cél: Szentendre gazdaságának húzóágazata a turizmus, azonban a település több lábon állásához szükség van a szekunder szektor fejlesztésére, mindehhez megfelelő koordináció és kedvező feltételek biztosítása szükséges. A gazdaság fejlesztésekor ugyanakkor nem kerülhetnek háttérbe a környezetvédelmi szempontok és a környezettudatos magatartás. A gazdaság dinamikus fejlesztéséhez, a beruházások, a tőke idevonzásához szükség van a gazdaság diverzifikációjára. Eredmények: A gazdasági fellendülése, a turizmus és a szolgáltatóipar, a kereskedelem, valamint a mezőgazdaság eltartó-képességének javulása a munkahelyek létrejötte együttesen az életkörülmények javulását idézik elő. Intézkedések:

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ • GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSA

A locális adottságokra épülő tevékenységek kialakításával – figyelembe véve a kistérségi és regionális adottságokat, lehetőségeket – megfelelő oktatási és képzési háttérrel a gazdasági versenyképesség növelése a cél. Projektek: Ütemezés

Partner

Költség Keret

Cél

Önkormányza ti támogatás és koordináció a gazdaságfejlesztési/ munkahelyteremtő folyamatokban

kedvező feltételek biztosítása, koordinációs feladatok ellátása a gazdasági fejlesztések támogatásához

a település lakossága, vállalkozók

a település közigazgatási területe

folyamatos

Szentendre Város Önkormányzata

önerő, pályázati források, magántőke

Innovatív technológiák bevezetése, alkalmazása

innovatív technológiák alkalmazásának segítségével a vállalkozások versenyképességének és az újonnan teremtett munkahelyek számának növelése megfelelő marketingstratégia kidolgozásával, a célcsoportok, arculati elemek, reklámanyagok meghatározásával az értékesítési lehetőségek javulnak, a piaci pozíció megszilárdul

vállalkozók

kistérség, a település közigazgatási területe

közép- és hosszútáv

vállalkozások

magántőke, pályázati források

vállalkozók

a település közigazgatási területe, kistérség

közép- és hosszútáv

Szentendre Város Önkormányzata, kistérségi társulások, vállalkozások

magántőke, pályázati források

Marketingstratégia kidolgozása

Célcsoport

Érintett terület

Cím

• SZEKUNDER SZEKTOR FEJLESZTÉSE

a másodlagos szektor, azaz a feldolgozóipar fejlesztése, hozzájárulva ezzel a gazdaság fejlesztéséhez Projektek: Cím

Cél

Célcsoport

Érintett terület

Mikro-, kisés középvállalko zások támogatása

A vállalkozások technológiai, infrastrukturális fejlesztéseinek támogatása, együttműködésének és piacra jutásának segítése, munkahelyteremtő képesség javítása, a vállalkozások

mikro-, kis- és középvállalko zások

a település közigazgatási területe

Ütemezés folyamatos

Partner Szentendre Város Önkormányzata, állami szervek, mikro-, kis- és középvállalkozások

Költség Keret pályázati források, magántőke

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ jövedelmezősége, életszínvonal emelkedése

• KÖRNYEZETTUDATOS GAZDASÁGI FEJLESZTÉS

A fenntartható gazdasági fejlesztés elengedhetetlen feltétele a környezeti szempontok figyelembe vétele, a környezetterhelések minimalizálása, és egyben olyan vállalkozások működtetése, ahol a környezettudatosság prioritásként jelenik meg. Projektek: Cím

Cél

Környezetbarát technológiák alkalmazása

olyan megoldások biztosítása, melyek visszaszorítják a káros tényezőket, hatásokat

Célcsoport termelők, vállalkozók

Érintett terület a település közigazgatási területe

Ütemezés közép- és hosszútáv

Partner vállalkozások

Költség Keret önerő, pályázati források, magántőke

1.4 A mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítése Cél: A mezőgazdaság kulcsfontosságú a természeti fenntartható használatában, a kulturtáj ápolásában egymással szoros kölcsönhatásban állnak. A mezőgazdaság nem képvisel jelentős ágazatot kíméletesen gazdálkodó, hatékony és fenntartható szem előtt kell tartani.

erőforrások (talaj, vízbázisok, élővilág) és a biodiverzitás megőrzésében, hiszen a térségben, azonban az erőforrásokkal mezőgazdaság kialakítását mindenképpen

Eredmények: A fenntartható mezőgazdasági földhasználati és gazdálkodási rendszerek alkalmazása hozzájárul a természeti, környezeti értékek megőrzéséhez, és megélhetési forrást biztosít. Intézkedések:

• AGRÁRKÖRNYEZET-VÉDELEM

Olyan mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazásának előnyben részesítése, melyek a környezet védelmét és a természeti környezet megőrzését szolgálják. Projektek: Cím

Cél

Célcsoport

A helyes gazdálkodási gyakorlat betartása

a kötelező környezetvédelmi előírások betartása, az erőforrások csökkentett felhasználása a kemikáliák emissziójának csökkentésével, talajvédő agrotechnika alkalmazása

a társadalom, mint hatásviselő

Érintett terület növény- és gyümölcster mesztők által használt földterületek állattenyészt ők birtokai, legelők

Ütemezés folyamatos

Partner gazdálkodók

Költség Keret mezőgazdasági támogatások,

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ A biodiverzitás megőrzése A kultúrtáj ápolása

a biológiai sokféleség megőrzése, a veszélyeztetett őshonos fajták alkalmazása a termelésben az ember és a természet kölcsönhatása során kialakult tájforma fenntartása, a területek kulturállapotban tartása

a társadalom, mint hatásviselő

folyamatosan

gazdálkodók

pályázati lehetőségek

a társadalom, mint hatásviselő

gazdálkodók területei, táblaszegély ek

folyamatosan

gazdálkodók

a művelési költségeken felül nem igényel plusz befektetést

• PIACKÉPES, KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA

Olyan egészséges élelmiszerek előállítása, mely a teljesen biztonságos fogyasztást támogatja. Projektek: Cím Biotermelés

Vegyszermentes háztáji termékek előállítása

Cél

Célcsoport

Érintett terület

káros szermaradványoktól mentes, kiváló minőségű élelmiszer előállítása, a termelés során nem használnak inputként kemikáliákat kisvolumenű, háztáji keretek között, kemikáliák felhasználása nélkül előállított, biztonságosan fogyasztható élelmiszerek termelése

a társadalom, mint hatásviselő

biotermelésre bejelentett területek

folyamatos

gazdálkodók

pályázati lehetőségek, támogatások

a társadalom, mint hatásviselő

gazdálkodók területei

folyamatos

gazdálkodók, civil szervezetek

Ütemezés

Költség Keret

Partner

4. A fenntarthatóság megvalósítását segítő módszerek Fórumok, partnerségi kapcsolatok A „LA 21” tervezési folyamatában a partnerségi kapcsolatok olyan együttmőködési formát jelentenek, amin keresztül a közösség minden fontos csoportja részt vehet a fenntarthatóság jegyében zajló tervezési és megvalósítási tevékenységben úgy, hogy kívánságaik, értékeik, ideáljaik és jövőképük megjelenjen a folyamatban.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Egy, a közösséget képviselő érintett csoportokból álló fórum vagy hasonló testület különösen hasznos lehet a közösség támogatásának megszerzésében, irányításában és mozgósításában és az egész önkormányzati tervezési folyamatban hatékonyan részt vehet. • Kollektív részvétel A helyi társadalmak fenntarthatósága lényegében attól függ, hogy az érintett társadalmi csoportok milyen mértékben képesek konszenzusra jutni a fenntarthatóságot biztosító folyamatok irányításában. Egy település ökológiai fenntarthatósága megkívánja az erőforrások végességének, valamint az emberi élettér terhelhetőségi határainak figyelembe vételét. • Szilárd partnerségi kapcsolatok A partnerségi kapcsolatokat az önkormányzati tervezési folyamat különböző szakaszaiban létre lehet hozni, bár valamilyen fórumot kifejezetten ajánlott már a lehető legkorábbi szakaszban életre hívni, hogy a település legaktívabb, legbefolyásosabb csoportjai a kezdetektől fogva bekapcsolódjanak a tervezésbe. Így lehetőség nyílik a problémamegoldás alapjainak fejlesztésére már a folyamat legelején.

Oktatás, Nevelés A fenntartható fejlődés folyamata lényegében a társadalom egészének és közösségeinek modernizációját jelenti. Ebben a folyamatban a természeti létfeltételek biztonságának a következetes garantálása, a gazdasági versenyképességnek a közösség által megfogalmazott szinten tartása és az életminőség munka- és jövedelembiztonságon alapuló fejlesztése mind egyenrangú célként jelennek meg. A célok megvalósításában jut döntő szerephez – a kutatás, a tudomány és a technológiák mellett – az oktatás-képzés. Kommunikációs lehetőségek A fenntarthatóságra alapozó programok kialakításánál és működtetésénél egyre inkább felértékelődik az információkhoz való hozzájutás és azok korrekt kezelésének, felhasználásának lehetősége. Jobban ki kell használni az Internet, helyi tv adta lehetőségeket az információ lakossághoz történő eljuttatása érdekében. Megalapozott, a fenntartható fejlődés alapelvei szerint hozott környezeti döntések előkészítésében nagy előnyt jelent, ha a különböző területek (önkormányzat, szakemberek, civil szerveződések, közvélemény-formálók) ugyanarra az információs bázisra támaszkodnak. Környezeti tudatformálás A környezetvédelmi törvény fő célkitűzésként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, a környezet elemeinek és folyamatainak védelmét és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. A törvény szerint minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. A nevelés állami és önkormányzati feladat. A környezetünk tisztelete, ismerete, védelme nem magától értendő viselkedési forma. A nevelést már a gyermekkorban, a családban el kell kezdeni. A családdal közösen eltöltött programok megismertetik a környezet, a természet szépségét és jóságát, megőrzésének lehetőségeit.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ A tudatos környezeti fejlődés menete csak megfelelő neveléssel terelhető fenntartható irányba. A változások, a nevelési rendszer környezettudatossá tételében leginkább az oktatási intézményeknek kell döntő szerepet felvállalniuk. Azonban hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem elhanyagolható az Önkormányzatok szerepvállalása sem. Ismeretterjesztő kiadványok, előadások, a média az idősebbek tapasztalata, példamutatása együttesen alakíthatja a környezettudatos magatartást.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

VI. EREDMÉNYEK MÉRÉSE ÉS VISSZACSATOLÁS Az egymással kölcsönhatásban lévő környezeti, társadalmi és gazdasági rendszer folyamatosan változik. A fenntartható fejlődést szolgáló programok megvalósításának előrehaladása során szükség van a változások, elért eredmények folyamatos nyomonkövetésére. Ehhez egy megfelelő monitoring rendszer szükséges, melyben a meghatározott mutatószámok, indikátorok segítségével értékelhetőek a bekövetkezett változások és elért eredmények. A változások értékelése így visszahat a tudásbázisra, és a fenntarthatóság társadalmi folyamatának minden más lépcsőjére is. A „LA 21” esetében ez az alapja a gördülő tervezésnek, amely rendszeres felülvizsgálatok segítségével igazítja a célkitűzéseket és prioritásokat a változó viszonyokhoz. A „LA 21”-ben meghatározott célkitűzések, tervezett intézkedések megvalósítása esetében már a konkrét projektek előkészítés során szükséges az eredmények mérésére szolgáló mutatószámokat, illetve azok mérési módszerét meghatározni. Az indikátorok alkalmazása csak úgy lehetséges, ha az Önkormányzat biztosítja a megfelelő mennyiségű és minőségű adatok rendszeres gyűjtését. A fenntarthatóságra vonatkozó indikátorokat kell alkalmazni a környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatok jellemzésére. Ezen mutatószámok, segítve a döntési folyamatok koordinációját, segítséget nyújtanak abban, hogy az információkat közérthető formában juttatják el a társadalom szereplőihez, a célcsoportokhoz, rámutatva a tudatosság és a viselkedés közötti eltérésekre. A „LA 21” Program eredményeként bekövetkez környezeti, társadalmi és gazdasági változások folyamatos dinamizmust mutatnak, így szükség van a gyakori felülvizsgálatra az eredmények és a fejlődési irányok ellenőrzése érdekében. A felülvizsgálatok során a kitűzött célok felé megtett lépéseket számba véve, az indikátorok felülvizsgálatával és a célok szükség szerinti pontosításával, új célok kitűzésével kell a Fenntartható Fejlődési Program átfogó elveit érvényesíteni. A „LA 21” program megvalósítása során biztosítani kell a célcsoportok (helyi és kistérségi lakosság, intézmények, szolgáltatók, vállalkozások, stb.) megfelelő tájékoztatását, továbbá lehetőséget kell teremteni visszajelzések fogadására és azok kiértékelésére is.

1. Indikátorok meghatározása (iránymutatás) Az indikátorok meghatározásánál figyelembe kell venni a ténylegesen megvalósításra kerülő projektek sajátosságait, amely mellett az eredmények mérésére egyértelmű, jól meghatározható és mérhető, nyilvános adatbázisokban is utánkövethető adatokat ajánlott megadni. Az indikátorok mérését célszerű rendszeresen végezni, igazodva a rövid-, közép- és hosszú távú célok elérésére rögzített időintervallumokhoz.

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Környezeti pillér • tudásmegosztáson részt vett emberek száma • megújuló energiát felhasználó háztartások, intézmények, vállalkozások száma/aránya • megvalósításra került környezetvédelmmel, fenntarthatósággal kapcsolatos programok • helyi védettség alatt álló területek és objektumok száma • természeti és épített értékek kezelésére fordított kiadások összege • üvegházhatás (CO2) kibocsátás csökkentése • zöldterület arányának változása • zöldterület fenntartási költségei • szelektív hulladékgyűjtés arányának változása • illegális hulladéklerakók arányának változása • bel- és külterületi burkolt utak arányának változása • szennyvízkibocsátás csökkentése • közlekedés eredetű levegőszennyezés aránya • önkormányzati kerékpárutak hossza Társadalmi pillér • lakónépesség számának változása (KSH) • korszerűsített rendelőintézet nagysága, ellátások száma • egészségügyi ellátásban részesültek száma • szociális gondozásban részesültek száma • önkormányzati segélyben részesülők száma • egészséges életmóddal kapcsolatos fórumok, előadások, kampányok száma • prevenciós-rehabilitációs tanácsadások száma/résztvevők száma • környezettudatos neveléssel kapcsolatos rendezvények száma, résztvevők száma • oktatásban, képzéseken résztvettek száma • közcélú- és közhasznú foglalkoztatásba felvettek száma • településen létesült új munkahelyek száma • intézményi működési fejlesztések száma • zöldbeszerzések száma • létrejött partnerségek, együttműködések száma • önkormányzati alkalmazottak esélyegyenlőségi képzésen való részvétele, résztvevők száma • kisebbségi önkormányzatok száma, működésük költségvetése • akadálymentesített intézmények és épületek száma • művészeti programok száma, alkotótáborok száma • kultúrális rendezvények száma • egyéb rendezvények száma • testvérvárosi kapcsolatok száma

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________ Gazdasági pillér • intézményi együttműködések száma • önkormányzati bevételek (adók, bírságok, stb.) és kiadások alakulása • elnyert és felhasznált pályázati támogatások összeges • kereskedelmi szálláshelyek száma • eltöltött vendégéjszakák száma • turisták, látogatók száma • turisztikai attrakcióka száma/újak aránya • turisztikai tájékoztató rendszerek/elemek száma • TDM együttműködések száma • hagyományőrző programok száma • működő vállalkozások száma/változás • kereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek száma • környezetbarát és innovatív technológiák száma • KKV támogatás aránya • kistermelői gazdaságok száma • biotermelés arányának változása • biotermelésbe bevont területek nagysága

Szentendre Város Local Agenda 21 Programja ______________________________________________________________________________

IRODALOMJEGYZÉK Tanulmányok: • Dr. Szlávik János, Prof. Dr. h.c. Turchányi Gyula: Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez; 2002 • Útmutató a fenntartható fejlődés érvényesítéséhez, Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében; 2007 Koncepciók, tervek, programok: • Dumtsa Jenő Integrált Városfejlesztési Stratégia, 2008 • Szentendre Város Környezetvédelmi Programja, 2007-2010, 2010-2013 • Szentendre Városfejlesztési Stratégiája, 2001 • Országos Területfejlesztési Koncepció • Közép-Magyarországi Regionális Területfejlesztési Operatív Program • Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Internetes források: • Szentendre Város Önkormányzatának honlapja: http://www.szentendre.hu/ • Földhivatali Információs Rendszer honlapja: www.takarnet.hu • Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatási adatbázisa: http://statinfo.ksh.hu/ • Fenntarthatóság honlapja: http://fenntarthatosag.lap.hu/