Férfiak Fókuszban

FÓKUSZBAN

FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS

J ász - N a g y k u n - S zo l no k m e g y e

Az ingyenes melléklete 2020. 09. 30.

Az ügyvezető, aki büszke arra, hogy kukás

– Mi történt azóta a cégnél?

– Elég sok minden. Név- és tulajdonosváltások, na meg fejlesztések százai. Az elmúlt években igyekeztem azért dolgozni, hogy Szolnok minél szebb, rendezettebb, és persze tisztább képet mutasson. Ehhez szükség van az olyan apró fejlesztésekre, hogy ma már például a fűnyírásokat végző járművek egyenesen a konténerekbe ürítik a füvet, így nem hevernek szerteszét a fűhalmok a városban, az olyan nagyobb projektekig, mint a Tisza park vagy a volt tüdőkórház átalakítása, amik nagyon sokat javítottak az egész városképen.

2

szponzorált tartalom / 583211

Lits László, az NHSZ ügyvezető igazgatója

– Melyek azok az innovációk, amikre a legbüszkébb?

– Több, a piacon egyedülálló fejlesztésünk van. Ezek közül az egyik legfontosabb az egészségügyi veszélyes hulladékok kezelése, melyben a régióban vezető szerepünk van, de országos szinten is komolyak az eredményeink. Ezen a területen – egyetlen állami vállalatként – kizárólag magáncégekkel versenyzünk. Megemlíthető a mára már nagyon sikeres mobilvécé-szolgáltatásunk, illetve nagy újításunk volt a webbérlet, amivel kapcsolat-

Beküldött fotó

– Az NHSZ cégnév hallatán a legtöbb embernek a hulladékszállítás és a parkolás jut eszébe, mi van még a zöld logó mögött?

– Ha őszinték akarunk lenni, egy közszolgáltatótól általában nem vár sokat az ember. Szépen lássa el a feladatát, és már elégedettek is vagyunk vele. Általában ez is történik, a cég elvégzi, amivel megbízták, és semmi többet.

Valami ilyesmi volt régen a Remondis is, amikor tizennégy éve megkaptam a feladatot a cég vezetésére.

Beküldött fotó

H

ogyan lesz egy közszolgáltató cégből innovatív vállalat? Mi köze a hulladékszállítónak a webbérlet bevezetéséhez?

Hogyan tud nagyon tevékenyen és eredményesen hozzájárulni ahhoz, hogy a környezete minél zöldebb legyen? Lits László szereti a kihívásokat, megtanulta kezelni a kritikákat, és sokat tanul azokból. Az NHSZ ügyvezető igazgatója évek óta elkötelezetten dolgozik azért, hogy Szolnok és a térség minél „zöldebb” legyen. Manapság, ahogy mondja, gyermekei kiváló tanácsadók, ha környezettudatosságról van szó.

ban eleinte sokan szkeptikusak voltak ugyan, de mára a szolnoki lakosság hetven százaléka használja.

Emellett folyamatosan keressük az újrahasznosítási lehetőségeket is.

A hulladéklerakókon keletkező depóniagázt is elkezdtük feldolgozni, így a keletkező metánból áramot nyerünk, amit visszatáplálunk a rendszerbe. Ezt az országban másodikként kezdtük el alkalmazni.

– De még mennyire! Manapság három fiam a legnagyobb tanácsadóm a témában. Sokat beszélgetünk velük a fenntarthatóságról és a jövő környezetvédelméről. Nagyon fontos a véleményük, hiszen ahogy a híres környezetvédelmi aktivista, David Brower mondta: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

– A családja tősgyökeres szolnoki, azonban ön nem élt mindig itt.

– Valóban, nagyapa volt az első Óvoda utcai lakos még az 1930-as években. Édesapám már ide született 1946-ban, és én is itt töltöttem a gyermekkorom nagy részét.

Később sok nehézség – költözés, külföldi iskolaévek és budapesti munka – után én is itt telepedtem le, követve a családi hagyományokat. Szolnokon szinte minden fontosabb helyhez személyes kötődésem van. Éppen ezért szívügyem, hogy Szolnok, illetve a térség minél zöldebb, élhetőbb legyen.

BELVÁROSI ÜGYFÉLKÖZPONT Szolnok, Kossuth tér 9.

Polgármesteri hivatal épülete Telefon: 56/503-569 Fax: 56/343-198 @: ugyfelkozpont.szolnok@nhsz.hu

– Ha már család, az ön gyermekei biztosan otthon vannak a környezetvédelemben.

Nyitva tartás: hétfő: 8:00–16:00 kedd: 8:00–16:00 szerda: 8:00–20:00 (pénztár 19:30-ig) csütörtök: 8:00–16:00 péntek: 8:00–13:00, SZOLNOKI INFORMÁCIÓS PONT 5000 Szolnok, József Attila út 85.

Telefon: +36 56 511-430 Telefon: +36 56 511-440 @: hulladek.szolnok@nhsz.hu Nyitvatartás: hétfő: 7:00–15:00 kedd: nincs ügyfélfogadás szerda: 7:00–15:00 csütörtök: 7:00–15:00 péntek: nincs ügyfélfogadás

Férfiak

FÓKUSZBAN

Kedves Olvasók!

Beküldött fotó

„Állítom, hogy a férfi a teremtés koronája! Lehet és legyen is a teremtés koronája – feltéve, ha mi nők koronázzuk meg.

Csak akkor lehet a férfi a teremtés koronája, ha élete párját ő is királynővé koronázza.” – prof. dr. Bagdy Emőkétől idéztem, és mélyen egyetértek a gondolatával.

Dr. Kállai Mária, országgyűlési képviselő

IMPRESSZUM • FÉRFIAK Fókuszban • Jász-Nagykun-Szolnok megye magazinja • Kiadja: Mediaworks Hungary Zrt., 5000 Szolnok, Ady Endre út 6–8, www.mediaworks.hu • Felelős kiadó: Dr. Szabó László • Főszerkesztő: Király Ernő • Megyei értékesítési vezető: Surányi Márta • Nyomtatás: LÓCZI ÉS TÁRSA Nyomdaipari Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság; Ügyvezető: Lóczi István A kiadvány fizetett hirdetéseket tartalmaz, melyek valódiságát a szerkesztőség nem vizsgálja, tartalmáért felelősséget nem vállal. A kiadó előzetes engedélye nélkül a lapban megjelent hirdetéseket felhasználni tilos! A kiadó az elfogadott megrendelés alapján átadott hirdetések tartalmáért, azok valódiságáért, harmadik személyeknek okozott jogsérelemért felelősséget nem vállal, nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, melyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak, az ezzel kapcsolatos jogvitákból keletkező következményeket és hátrányokat a Megrendelőre hárítja. Ezenfelül a Kiadó nem tehető felelőssé, és nem vállal felelősséget semmiféle kárért, közvetett, járulékos vagy másodlagos károkért, elmaradt nyereségből, jövedelem elmaradásából vagy használatkiesésből származó olyan károkért, amelyek a sajtótermékben megjelent hirdetésből fakadnak, illetve azzal kapcsolatosak, függetlenül attól, hogy az ilyen károk szerződéssel, hanyagsággal, polgári peres eljárással, jogszabályokkal vagy egyéb ügyekkel kapcsolatosak.

Férfiak

FÓKUSZBAN

Lehet, a világ most másfelé megy, de tudom, nem véletlenül teremtettek férfivá és nővé bennünket. Feladatokat kaptunk, és a közös munka közben sok minden kiderül a másik nemről.

Az bizonyos, hogy egymás tiszteletén sok minden múlik.

Kétségkívül másképp közelítünk a dolgokhoz, de a kétféle látásmód kiegészíti egymást, és együtt többek, hatékonyabbak vagyunk, mint egyenként. Számomra a nemességet, az erőt, a stabilitást jelenti a férfi, de nem idealizáltan. Vannak gyengeségei, hibái, ahogy a nőknek is, de egy érett ember már nem fél velük szembenézni.

A Férfiak fókuszban már csak a névsora miatt is különleges. Olyan férfiak szerepelnek benne, akik munkásságukkal, tehetségükkel, eredményeikkel teljesebbé és jobbá tették szűkebb hazánk, JászNagykun-Szolnok megye hétköznapjait, akik gazdaságunk, sportés közéletünk, mindennapjaink meghatározó férfi karakterei. Vajon mi a sikerük titka?

Jó szívvel ajánlom figyelmükbe a kiadványt, melyből kiderül a válasz. Kívánok Önöknek ehhez jó szórakozást!

TARTALOMJEGYZÉK 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29

Lits László Dr. Kállai Mária Hubai Imre Borbás Zoltán Dr. Nemes Gábor Karancsi Tamás Bakondi PATRIK Dr. Sziráki András Hubai Imre Csaba Varga József Győri János bertalan Virág József Pető Zsolt Dobozi Róbert Nagy Viktor Dr. Lits József Molnár Lajos Milán Kovács Ákos Boda György Mészáros Géza Hering János Várady Attila Mátyus Gábor márton Mátrahegyi Péter Dombóvári István ifj. Szicsek János Gávris Szabolcs ifj. Bognár Miklós

AZ ÜGYVEZETŐ, AKI BÜSZKE ARRA, HOGY KUKÁS köszöntő A családom jelenti a szakmai sikerek stabil hátterét CSALÁDJA ÉS A ZENE SZERETETE HATÁROZZA MEG ÉLETÉT A FIATALOKRA IS SZÁMÍT A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÉN MUNKÁJÁVAL A JÓL MŰKÖDŐ BERUHÁZÁSOK LÉTREJÖTTÉT SEGÍTI A NAGY FA ÁRNYÉKÁBAN IS NŐHET ÚJ HAJTÁS KAMARAI ELNÖKKÉNT IS SZÍVÜGYE A GÉPGYÁRTÁS A TERMÉSZETKÖZELI SZEMLÉLET HÍVE A KARCAGI GAZDÁLKODÓ A LEGNEHEZEBB FELADATOKBAN REJLIK AZ IGAZI KIHÍVÁS HARMINC ÉVE DOLGOZIK A KISVÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT EGYKOR SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI CÉGÉT IRÁNYÍTOTTA, MA EGY KIS FALUT POLGÁRMESTERKÉNT AZ ÖSSZEFOGÁS EREJÉBEN HISZ ABONY ELSŐ EMBERE A MAGYAR VIDÉK MINDENEKELŐTT TUDATOSAN KÉSZÜL A CIVIL ÉLETRE A VILÁG- ÉS EURÓPA-BAJNOK VÍZILABDÁZÓ UNOKÁIRA A LEGBÜSZKÉBB A PRIMA GÁLÁK ATYJA A KULTÚRA VALÓJÁBAN EGY ÖSSZEKÖTŐ KAPOCS AKINEK NEVE EGYBEFORRT A TISZAVIRÁG FESZTIVÁLLAL ÉS A REPTÁRRAL MINTÁVAL SZOLGÁL GYERMEKEINEK A MUNKÁVAL KIVÍVOTT ÉRDEMEKKEL A HÉTKÖZNAPI EMBER ÉRTÉKEIT ÖRÖKÍTI MEG ÍRÁSAIVAL A FOLYAMATOS FEJLŐDÉSI IGÉNY A CÉG SIKERÉNEK EGYIK TITKA A HÁZAK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK ÉPÍTÉSÉBEN EGYARÁNT SEGÍT MEGBÍZHATÓSÁG, RUGALMASSÁG ÉS FOLYAMATOS FEJLŐDÉS PROFI CSAPAT NÉLKÜL EGY VEZETŐ NEM SOKAT ÉR SEMMI SEM ÁLLANDÓ, EZÉRT EGYÜTT KELL GONDOLKODNI A VILÁG VÁLTOZÁSAIVAL MÉG TOKIÓ BELVÁROSÁBAN IS SZICSEK-PÁLINKÁT ISZNAK A FOLYAMATOS TOVÁBBKÉPZÉSEKKEL A FEjlŐDÉS ÚTJÁT VÁLASZTOTTA A CSALÁD MINDEN FRONTON KÉPES A SIKERES EGYÜTTMŰKÖDÉSRE

szponzorált tartalom /

3

E

férfimagazinunkat illendőségből is megelőző Nők fókuszban című kiadványunk előszavát, a hölgytársadalom köszöntését Hubai Imre örömmel vállalta magára.

Nem csupán rangos megyei tisztsége okán, hanem mert gyermekkora óta nagy becsben tartja a lányokat és asszonyokat. A megyei közgyűlés regnáló elnöke ezúttal nem előszót írt, hanem egy portréban mesél életéről, melyben a nők iránti örök tiszteletéről is szól.

Hubai Imre 1974-ben jött a világra, az 1200-as évekig visszavezető felvidéki Hubói Hubay nemzetség egyik Kunságba települt családjába. Szülei is kisgazda családból valók. Édesanyja kabai, édesapja kunhegyesi, mindketten a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem jogelődjénél szereztek képesített mezőgazdász, növényvédő szakmérnöki, növényorvosi diplomát. Itt ismerték meg egymást, és miután visszatértek az Alföldre, Kaba és Kunhegyes között valahol félúton, Karcagon telepedtek le. Az ottani termelőszövetkezetben találtak munkát, így adta magát a lehetőség, hogy ott építsenek otthont.

– Két nővérem van, ikrek. Nagyon szeretem őket. A gyermekkorom azzal telt, hogy amikor csak „szükség volt rá”, a nővéreim – hogyan is fogalmazzak – istápoltak. A helyreigazítások és az idősebb testvérek tekintélye azonban nem a félelmet ébresztette, hanem inkább a tiszteletet erősítette bennem. Egyébként is alapvetés volt a családunkban a hölgyek iránti örök megbecsülés.

Otthonról eredeztethető, hogy számomra nem csupán a családunk női tagjai, hanem minden nő felé kijár a tisztelet – magyarázza a példamutató szokást a megyei közgyűlés elnöke.

4

szponzorált tartalom / 583305

Hubai Imre a mai karcagi Kováts Mihály általános iskola elvégzése után tanulmányait az egykori szolnoki Kilián repülőműszaki szakközépiskolában folytatta, érettségi után pedig felvételt nyert a repülőtiszti főiskolára is.

– A rendszerváltozás után a szüleim kárpótlási jegyeiket és minden jövedelmüket termőföldre váltották, és erre építettük fel saját családi gazdaságunkat. A kitartó munka eredménye az lett, hogy a gazdaság folyamatosan gyarapodott, és szinte évente új ágazatok születtek. Célunk a kezdetek óta ugyanaz: törekedni a százszázalékos feldolgozottságra, és a termőföldtől az asztalig, a teljes élelmiszerláncon át, kiépíteni saját tulajdonú integrációnkat. Folyamatosan nőtt a gépesítettségünk és az állatállományunk, hamar beindult a kertészet és a feldolgozás mellett a közvetlen értékesítés is. Ekkortájt döntöttem úgy, hogy feladom a repülőtiszti pályafutásomat, leszerelek a honvédség kötelékéből, és én is a gazdaságunkban dolgozok tovább. A tapasztalataimat már akkor gyűjtögettem, amikor szüleim még a téeszben dolgoztak, és vittek mindig magukkal, tanyáról tanyára. Alaposan megismertem a tanyasi életformát, tanulhattam az idős gazdáktól és a szövetkezet fiatalabb dolgozóitól. Nemcsak néztem, mit és hogyan csinálnak, hanem egyfolytában kérdeztem is.

A családi gazdaság építése közben a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karán, kertészmérnökként végeztem. Rájöttem azonban, hogy nekem a gyermekkorom és szüleim intelmei jelentették a valódi tanulópénzt, és ezek láttak el máig érvényes hasznos tudással, tapasztalattal, amelyeknek egyébként közéleti pályámban is nagy hasznát veszem – vélekedik az elnök.

Hubai Imre tehát teljes mellszélességgel beállt a családi vállalkozásba, magángazdálkodók, őster-

FOTÓ: Mészáros János

A családom jelenti a szakmai sikerek stabil hátterét

Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke

melők lettek. A Hubai név egyfajta „brand” lett a Nagykunságban.

– Időközben született négy lányom, akiket igazi apai rajongással szeretek, féltek és óvok. A két nagyobb lányom, Viki és Boglárka, jelenleg egyetemi tanulmányaikat folytatják, és más-más terület szakembereiként hamarosan vis�szatérnek a családi vállalkozásainkba. Viki pénzügyi és turisztikai vonalon, Bogi a gazdaság szakmai irányításában lehet nagy segítségünkre a nem is olyan ­távoli jövőben. Ikerlányaim, Luca és Lencsi hetedik osztályosok. Őket még sok minden érdekli, és ez így is van jól. Párommal, Ildikóval boldog, harmonikus kapcsolatban élünk. Az elmúlt időszak mindkettőnk számára új közös szerelmet hozott: a Tisza-tó legnagyobb rajongói lettünk. Ennek köszönhetően nagyon sokszor töltjük a tónál a szabadidőnket. Horgászunk, hajózunk, nemrégen letettük a ha-

jósvizsgát is, és járjuk a természetet vagy éppen kerékpározunk. A következő közös hobbink is megvan már: a vadászat.

A négygyermekes édesapa jelenlegi folyamatos közéleti szerepvállalással járó munkáját csak a családja támogatásával tudja magas szinten végezni. Erre az erős támaszra most mindennél nagyobb szüksége van, hiszen az élet 2019 őszén azt hozta számára, hogy szakemberként tovább lépett a megyei ügyek képviselete felé.

A megyei önkormányzatnál szintén van egy csapat, amelyre számíthat, akikkel nap mint nap együtt, vállvetve dolgozik azon, hogy ne csupán megőrizze, hanem gyarapítsa is Jász-Nagykun-Szolnok megye és a négy megyéhez köthető Tisza-tó térségének kulturális, társadalmi, gazdasági, ökológiai és turisztikai értékeit, segítse az itt élő népesség boldogulását és a jobb életminőség elérését.

Férfiak

FÓKUSZBAN

Családja és a zene szeretete határozza meg életét

A

Jászságból került a megyei közgyűlés alelnöki székébe Borbás Zoltán, aki szabadidejében szívesen kutatja gyökereit és a jász hagyományokat. Mint mondja, sokat köszönhet gyermekeinek, a zenének és annak, hogy életében a mély barátságok is jelen vannak.

– Mit jelent önnek, hogy immár a megyei közgyűlés alelnökeként látja el feladatait? Megváltozott-e az élete az új pozícióval?

– Nagy megtiszteltetés, hogy engem kértek fel erre a posztra. Rendkívüli dolog, ha valaki a szülőföldjéért, a megyében élő lakosokért dolgozhat nap mint nap. Természetesen ez a munka rengeteg kihívással jár, ugyanakkor hálás tevékenység is, amely csak gazdagítja az életemet.

Azt gondolom, szerencsés vagyok, hogy olyan baráti kapcsolataim vannak, melyek a régmúltban gyökereznek. Ezek a barátságok ráadásul kiállták már az évtizedek próbáját, így azok az elmúlt időszakban felértékelődtek számomra. Törekszem a régi, baráti kapcsolataim mélységének és őszinteségének megőrzésére, ugyanakkor a munkám több új értékes szakmai együttműködést hozott az életembe, melyek a Jászság és az egész megye fejlődését viszik előre.

Férfiak

FÓKUSZBAN

BEKÜLDÖTT FOTÓ

– Melyek életének legfontosabb mérföldkövei a munka világában?

– Hat évvel ezelőtt a Jászságból kerültem a megyei közgyűlésbe. Ez volt az első ciklus, amikor képviselőként dolgozhattam a megyeházán. Tudni kell rólam, hogy tősgyökeres jászsági vagyok, Jászapátiból származom. A Borbások egy elég népes család a településen. Ami pedig az iskoláimat illeti, Salgótarjánban tanultam a pénzügyi és számviteli főiskolán, ahol közgazdászként végeztem. Szívesen gondolok vissza arra az időszakra is, amikor Jászapátin az alpolgármesteri tisztséget töltöttem be.

Borbás Zoltán, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnöke

– A magánéletben mire a legbüszkébb?

– Elsősorban arra, hogy két szép gyermeket nevelhetek. Mindketten különleges helyet foglalnak el a szívemben. László fiam épp az idei tanévben kezdte meg az általános iskolát. Egy édesapa számára óriási öröm, ha sok olyan tulajdonságot fedez fel a gyermekében, ami önmagát is jellemzi. Vele kapcsolatban én pontosan ezt érzem. Azt hiszem, ez az egyik legnagyobb boldogság, amit kívánhatunk magunknak.

Van egy nevelt fiam is, Máté, aki negyedikes, és rendkívül életrevaló fiú.

A sajátomként szeretem. Párommal ugyanakkor nagyon szeretnénk, ha tovább bővülne a család.

– Közös családi programjaik velejárói a kirándulások.

– Valóban. Szívesen utazunk, ha lehetőségünk adódik rá, ám a kialakult járványhelyzet miatt most leginkább belföldön. Magyarországon, sőt saját megyénken belül is bőven találni csodás tájakat, amelyeket érdemes felfedezni. Nemrég jártunk például a Zemplénben, az Őrségben, de megfordultunk a Tisza-tónál is.

– Hogyan kapcsolódik ki egy-egy nehéz nap után?

– Van egy különleges hobbim, ami már afféle „szenvedélyként” is felfogható. Az AudioRide nevű zenekarban játszom, tízéves korom óta gitározom. Sokat jelent számomra a

zene, és az, hogy általa fantasztikus embereket ismertem meg.

– Mindennapjainak része a helytörténet megőrzése, ápolása.

– Szeretem a történelmet, ebből adódóan gyakran végzek helytörténeti kutatásokat is. Jelenleg az Eszterházy Károly Egyetem történelem szakán tanulok. Tanulmányaim során megpróbálom elsajátítani azokat az ismereteket, melyek ahhoz szükségesek, hogy tisztában legyek lakóhelyünk jellegzetességeivel. Büszkén mondhatom, hogy olyan közegben nőttem fel, amely követi a tradíciókat. Természetes tehát, hogy gyermekeim nevelésekor magam is ebből a szemléletből merítek.

szponzorált tartalom /583301

5

A fiatalokra is számít a környezetvédelem terén

A

szemléletformálás és a partnerség mentén végzi munkáját dr. Nemes Gábor, a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának vezetője. Mottója, hogy a természet kincsei nemcsak a test, de a lélek gazdagodását is szolgálják.

– Vezetői munkája igencsak sokrétű.

– Így igaz. Lassan harminc éve dolgozom a környezet- és természetvédelem területén, amely a hulladékgazdálkodástól a levegőtisztaságig sok mindent felölel. Ideértve a földtani közeg megóvását, a természet- és tájvédelmet, valamint a zaj elleni védekezést egyaránt.

Munkám során sokat utazom, mivel a szolnoki környezetvédelmi hatóság több szakterületen országosan eljár. Mindez persze komoly kihívást jelent. Ugyanakkor bátran mondhatom, hogy rendkívül fontos számomra a hivatásom. Főként, mivel a természet mindennapjaink szerves részét képezi. A reggeli ébredésünktől a lefekvésig, mindvégig környezeti elemek között létezünk. Természetesnek vesszük a tiszta ivóvizet és levegőt, a zajmentes környezetet, de ezért tenni kell.

Nem szabad megfeledkeznünk ar-

6

szponzorált tartalom / 582926

Beküldött fotó

– Vallja, hogy a hétköznapokban három dolog fontos igazán. Melyek ezek?

– Ötvenegy éves vagyok, négy gyermek boldog édesapja. Ők, valamint a kedvesem hihetetlen lelki töltetet adnak nekem a mindennapokban.

Nem mondom, hogy mindig „felhőtlen felettünk az ég”, de ők azok, akikre mindig számíthatok, és akik támaszt nyújtanak számomra. Hiszem, hogy életünkben az egyensúly megtalálása a legfontosabb, vagyis a család, a munka és a kikapcsolódás hármasának összehangolása. A munkámat is igyekszem úgy megszervezni, hogy a családot ne érje hátrány. Azt gondolom, tőlük már csak azért sem szabad elvenni az időt, mert az elmulasztott éveket később már semmi sem hozza vissza.

Dr. Nemes Gábor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának vezetője

ról, hogy a környezetvédelem egy jelentős szemléletformáló tényező. Éppen ezért különböző programok és tájékoztató anyagok segítségével szeretnénk a fiatalokat is „megfertőzni” a természet szeretetével.

Denevérvédelmi akciónk például kimondottan óvodásoknak, iskolásoknak szól, részükre készített előadásokkal. A gyerekek érdeklődőek, fogékonyak, a jövő letéteményesei.

Szeretnénk, hogy a fiatal generáció továbbadja a tanultakat az idősebbeknek, később pedig a gyermekeiket is környezettudatosságra neveljék.

– Napjainkra különösen felértékelődött a természet megóvásának

ügye. Hogyan érhetjük el, hogy jobban odafigyeljünk a minket körülvevő világra?

– A szemléletformálás mellett fontosnak tartom a partnerség kialakítását. A vállalkozásoknak és a lakosságnak egyaránt azt kell éreznie, hogy értük dolgozunk, és nem ellenük. Ha azonban valaki mégis hibázik, ne az legyen az első reakció, hogy mindjárt odacsapunk. Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget a javításra, hiszen sokkal környezettudatosabb lesz az az ember, aki ezt a példát látja, és nem azt, hogy szankciókkal kényszerítünk ki dolgokat. Az esélyteremtés és az együttműködés a környezetvédelem két legfontosabb pillére.

– Térjünk vissza a családra. Mi jelenti önöknek a kikapcsolódást?

– Jómagam futok, úszok, emellett kedvelem a verseket és a novellákat. Ám nemcsak olvasom azokat, hanem gyakran írok is efféle műveket. Szeretek ugyanakkor fával is dolgozni: szobrokat, dísztárgyakat készítek belőlük. Ami pedig a közös programokat illeti, szívesen kirándulunk vizek mellett és ismerjük meg más népek szokásait, ételeit. A hazai tájak között szívesen látogatjuk a Balaton-felvidéket, az Északi-középhegységet, különösen a Zemplént. Valljuk, hogy környeztünk értékeit felfedezni nemcsak a testnek, de a léleknek is igazi öröm.

Férfiak

FÓKUSZBAN

Munkájával a jól működő beruházások létrejöttét segíti

„A

munka elvégzéséhez szükséges erőt a családjából meríti az ember” – vallja a JászNagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség vezetője. Karancsi Tamás életében kiemelkedő helyet foglalnak el jászkun gyökerei, változatos hivatása, valamint egy különleges, múltbéli emlék.

– Szolnokon él a családjával. Korábban is a megyeszékhely volt az otthona?

– Nem. Törökszentmiklóson nőttem fel, Szolnokon tizenöt éve élek.

– Milyen kihívások jellemzik a munkáját?

– Az ügynökségnél főként önkormányzati beruházások szakmai elő-

Férfiak

FÓKUSZBAN

– A napi feladatok után van ideje a kikapcsolódásra, a közös családi élmények átélésére?

– Természetesen. Azt a szemléletet követem, hogy a munka elvégzéséhez szükséges erőt a családjából meríti az ember. Belőlük töltődök fel, hogy kellő energia és elszántság legyen bennem a mindennapok küzdelmeihez. A munkámat csak nagyon ritkán viszem haza.

Ami pedig az együtt töltött időt illeti, szabadidőnkben általában utazunk. Idei nyaralásunkat a Tiszatónál töltöttük, ahol fantasztikus programokban volt részünk. Fontosnak tartom, hogy közvetlen környezetünk értékeit jobban megismerjük, erre pedig kiváló helyszín megyénknek ezen térsége. Hobbijaim közé tartozik a motorozás és a vadászat is.

– Kiket állít maga elé példaképként?

– Nagyszüleimtől és a szüleimtől rengeteget kaptam a munkához való hozzáállás és a családi hagyományok terén egyaránt.

FOTÓ: Mészáros János

– Fontosak önnek a családi tradíciók és a jászkun identitás. Miből gyökerezik mindez?

– Apai ágon karcagi gyökereim vannak, anyai ágon pedig jászdózsai felmenőim. Ennélfogva nem kérdés, hogy ízig-vérig jászkunsági embernek tartom magam. Debrecenben, az agrártudományi egyetemen végeztem felsőfokú tanulmányaimat.

Elmondhatom, hogy harmadik generációs agrármérnök vagyok, hiszen a nagyapám és az édesapám is agrárvonalon képezték magukat szintén Debrecenben. Az egyetem után adódott a lehetőség, hogy egy évet az Egyesült Államokban tanulhassak, mint farmgyakornok.

Rengeteg értékes tapasztalatot és élményt szereztem a tengeren túl, ennek ellenére nem akartam kint maradni, a szeretteim miatt ugyanis hazahúzott a szívem. Az egyéves távollétem a feleségemmel való kapcsolatomat is tovább erősítette, ma pedig nagy öröm számomra, hogy két gyermek boldog szülei lehetünk. Zsanett lányom tizenegy, míg Viktória nyolcéves.

hogy tevékenységünk eredményeként mindenütt működő, életképes beruházások jöjjenek létre.

Karancsi Tamás, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség vezetője

készítését és a támogatást nyert pályázatok menedzselését végezzük.

Tudni kell, hogy meglehetősen szigorú adminisztrációs és jogszabályi kötelezettségeknek kell megfelelnünk munkánk során. Emellett egyegy projekt megvalósításának folyamata olykor három–négy évet is igénybe vesz. A kollégáim tapasztalata ezáltal rendkívül sokat számít, a

problémákat igazán csak velük és az önkormányzatokkal karöltve tudjuk jól megoldani. Bátran mondhatom, hogy változatos hivatásom van, az ipari parkoktól a bölcsődei férőhelyes projektekig szinte mindenféle beruházással foglalkozunk. Az elveink pedig régóta ugyanazok, azaz, hogy magas szakmai színvonalon lássuk el a feladatainkat, valamint

– Kötődik-e elődeihez valamilyen kedves emlék?

– Családi gazdálkodásunk egyik szántóterületének közepén áll az a tanya, amit még 1874-ben az ükapám épített. A törökszentmiklósi határban lévő épület a mai napig hozzánk tartozik, a környezetében lévő közel száz gyümölcsfával együtt. A tanya egyes részletei egyébként még mindig a régmúltat idézik. Elektromos áram például máig nincs benne, ez pedig napjainkban igazi kuriózumnak számít.

Sajnos a térségben nem sok tanya maradt fenn a nagyüzemi művelés miatt. Célunk, hogy az ódon épületet a százötvenedik „születésnapján” ismét felújítsuk. Bízom benne, hogy ezt a tervünket végül siker koronázza.

szponzorált tartalom / 583298

7

A nagy fa árnyékában is nőhet új hajtás

Ú

gy véli, egy vállalat legfőbb értéke az ember, célja pedig, hogy a világnak azt a kicsiny szegletét, melyet rá bíztak, jobbá tegye. Bakondi Patrikkal, a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk a modern cégvezetésről, a környezetvédelemről és arról, nőhet-e nagy fa árnyékában új hajtás.

– Ön is sokat változott az évek alatt?

– Nagyon. Ha csak a munkámat nézem: folyamatosan alkalmazkodtam az új helyekhez, helyzetekhez. Korábban a Raiffeisen Banknál dolgoztam önkormányzati beruházások finanszírozásával, majd elemzőként a Dunántúli Regionális Vízművek Zrt.-nél. Később a K+F, azaz a kutatás-fejlesztés területére váltottam. Ezek után kaptam lehetőséget, hogy vezérigazgatóként először az ÉRV Zrt.-t, most pedig a TRV Zrt.-t irányítsam. De változtam másként is: mára például a minőségi idő lett a szeretetnyelvem.

– A minőségi időbe belefér a tanulás is? − Az elmúlt éveim a folyamatos tanulásról szóltak. A Műszaki Egyetemen folyamatfejlesztő szakmérnöknek tanultam, majd a Debreceni Egyetem mesterszakán végeztem vezetés-szervezés szakirányon.

Nemrégiben még a doktori iskolán gondolkodtam, azonban rájöttem, a gazdasági területnél jobban érdekel a pszichológia. Sokkal izgalmasabb kérdésnek gondolom azt, hogy egy embert mi motivál bi-

8

szponzorált tartalom / 583729

FOTÓ: Mészáros János

– Harmadik esztendeje vezeti az ország egyik legnagyobb állami víziközmű cégét. Azt vallja, a vállalat legfőbb értéke a munkavállaló. Ön szerint milyen a jó munkaerő?

– Olyan, aki tenni akar, és ezért hajlandó a változásra is. Ez utóbbira való képességet talán még a tudásnál is fontosabbnak tartom, hiszen azt nem lehet tanulni. Én, mint első számú vezető, a lehetőségeket biztosítom mindehhez.

Bakondi Patrik, a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. vezérigazgatója

zonyos döntésekor, mint az ilyenolyan gazdasági intézkedések. Hiszem, hogy az emberi motiváció döntő egy vállalat életében is.

– Ez az új nézőpont, az emberközpontúság, a cég életében is tapasztalható?

– Igen, és pont ettől több, másabb a TRV. A vállalat már régebben elérte a jelenlegi területi méretét, a szervezeti kultúra azonban hiányzott a cég életéből. Korábban, ha valaki meghallotta a TRV nevet, két dolog jutott eszébe: a csőtörés, és ami még ros�szabb, a befizetendő számla. Az elmúlt három év legfontosabb munkája az volt, hogy bebizonyítsuk, ennél sokkal többek vagyunk! A társadalmi szerepvállalás részeként például ma már számos rendezvényre és oktatási intézménybe látogatunk el, hogy beszéljünk környezetünk, vizeink védelmének fontosságáról. A kö­ zelmúltban egy szemléletformáló pályázatot is elnyertünk, így az előttünk álló két évben még több helyen találkozhatnak velünk a lakosok. Hiszem,

hogy ma már nem az ivóvíz biztosítása vagy a szennyvíz elvezetése, kezelése egy víziközmű cég kizárólagos feladata, hanem a fenntartható fejlődésre, a környezettudatos vízfelhasználásra való ösztönzés is.

– Ön is környezettudatosan él?

– Hiteltelen volna, ha nem azt tenném. A hulladékot szelektíven gyűjtöm, palackos víz helyett csapvizet fogyasztok és kerülöm a nylonzacskókat. Arra törekszem, hogy az öko lábnyomom a legkisebb legyen.

– Budapestről jár le Szolnokra dolgozni. Sikerült ennyi idő alatt megismernie a várost?

– Sokan nem tudják, hogy szüleim mindketten a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanulói voltak, itt ismerték meg egymást. Később az iskola miatt költöztek a fővárosba, azonban sokszor visszajártak ide, főleg, hogy édesapám nagyszülei itt éltek. Amikor tehát először jöttem Szolnokra, mint vezérigazgató, már ismerősként érkeztem.

– Nem titok, az ön édesapja Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Ez előnyt vagy inkább nehézséget okozott a pályafutása során?

– Nem könnyű bebizonyítani az embereknek, hogy a nagy fa árnyékában is nőhet új hajtás! Ezzel folyamatosan küzdök. Amit azonban elértem, azt a magam tudásával, erejével szereztem meg.

– Hogyan tudja elképzelni az életét nyugdíjas korában?

– Édesanyám pedagógus volt, általános iskolai tanárnő, aki később művelődési házat is vezetett. A már felnőtt, régi diákjai közül sokan megkeresték, hogy elmeséljék, mire vitték az életben, hol tartanak és hogy köszönetet mondjanak neki.

Azt hiszem, hetvenévesen az dobná fel a napomat, ha én is kapnék visszajelzést, hogy valami olyat tettem jelen helyzetemben, ami később sok, vagy akár csak egy embernek is megváltoztatta, jobbá tette az életét.

Férfiak

FÓKUSZBAN

Kamarai elnökként is szívügye a gépgyártás

– Mi vonzotta mezőgazdasági, műszaki pályára?

– Nagyon komoly hajtóerő volt számomra, hogy szüleim, illetve felmenőim kisparasztok voltak, és láttam, milyen kínkeserves kétkezi munkát végeznek azok, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. A polgári iskola elvégzése után felmerült nálam is a hogyan tovább. A családban megoszlottak a vélemények a továbbtanulást illetően. Nekem voltak ambícióim, de apám amellett volt, hogy először valami mesterséget tanuljak ki, utána majd képezhetem magam, ahogy lehetőség adódik. Tulajdonképpen ez is történt, 1946 szeptemberétől géplakatos tanuló lettem.

Egy jó nevű iparosembernél sajátítottam el a mesterséget, egy kis szépséghibával. Hároméves volt a tanulószerződés, de polgári iskolám volt, és a törvény úgy szabályozta, hogy ezzel az iskolai végzettséggel rendelkezők tanulóideje két év.

Ebből lettek is gondok, amikor ez a törvény tudatosult, már a harmadik évemet töltöttem. Végül komp-

Férfiak

FÓKUSZBAN

FOTÓ: Nagy Balázs

Dr.

Sziráki Andrást legtöbben a szolnoki mezőgazdasági gépgyártás megkerülhetetlen alakjaként ismerik. Közel negyvennégy éven keresztül dolgozott a Mezőgépnél, és annak jogelődjénél. A cég csúcsidőszakban ötezernél is több munkatárssal dolgozott, a világpiacon is elismert termékeiket harmincnyolc országba exportálták, megyénket a mezőgazdasági gépgyártás központjaként tartották számon. 1994-től a megyei kereskedelmi és iparkamara általános alelnöke, majd 1997-től az elnöke.

A hazai mezőgazdasági gépgyártás fejlesztése érdekében végzett munkája elismeréseként 2017-ben Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült, 2020-ban pedig megkapta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdasági Díjat.

Dr. Sziráki András: a sikeres karrier alakulásához a feleségemtől, családomtól minden segítséget megkaptam

romisszumos megoldással két és fél év után, 1949. február 16-án, a születésnapomon „szabadított fel” a mesterem.

– Szerencsére sikerült továbbképeznie magát.

– Budapestre kerültem, ott hamar felismerték, hogy több van bennem, mint az átlagban, de igyekeztem is bizonyítani. Csak épp katonai pályát szántak nekem, ami engem nem vonzott, de akkoriban nem sok választási lehetősége volt az embernek. De nagy veszteség nem ért, egyébként is be kellett volna vonulnom, így pedig lett egy középfokú végzettségem. Hadmérnöki képzésre akartak küldeni, de jött 1956, mikor végleg úgy döntöttem, hogy a polgári pálya felé orientálódom.

1957 elején elhelyezkedtem az akkori Mezőgép jogelődjénél. Ám ezt nem vették jó néven, jött az elszámoltatás, aminek veszélyességét akkor nem is éreztem. A végeredménye az lett, hogy segédmunkásnak visszaminősítettek tizennyolc hónapra. Aztán következett a rehabilitáció: egy bizottság elé állítottak, amely elismerte, hogy tisztességesen végeztem a munkám. Jól mutatja az akkori sajátos viszonyokat, hogy másnap egy csapásra főnök lettem.

– Közben továbbtanultam, 1969ben elvégeztem a Műszaki Egyete-

met. Érdekes fordulattal kerültem vezetői pozícióba: volt egy illető, akinek én segítettem portásként elhelyezkedni. 1963 tavaszán a megyei igazgatóság ellenőrzést tartott a vállalatnál. Keresték az igazgatót, de épp nem volt bent, a portás pedig engem ajánlott, hogy velem tárgyaljanak, úgyis mindent én csinálok. Olyan jó benyomást tettem az illetőre, hogy két hét múlva felajánlottak egy igazgatói posztot. Akkor még tizenhét gépállomás működött a megyében, az egyik Tószegen, azt kínálták nekem. A feleségem is biztatott, így elvállaltam.

Innentől meglehetősen egyenes pályát futottam be. Később átalakítások zajlottak, egy megyei szervezetbe tömörítették a gépjavítókat, -gyártókat, és rávettek, hogy legyek a főmérnöke a szolnokinak. Elkezdtem gyártásszervezéssel foglalkozni. Egy nagyon okos munkatársammal közösen feltaláltunk egy gépet, ami akkoriban hiánypótló volt. A kombájnból aratáskor kiáramló szalmával régen nem tudtak mit kezdeni, a gépünk viszont ezt apró szeletekre vágta, és terítette egyenletesen a földön. Ez annyira sikeres volt, hogy a CLAAS-szal kötöttünk gyümölcsöző megállapodást, és ös�szességében több mint százötvenezer darabot exportáltunk a fejlett országok piacaira. A takarmány-betakarító gépek gyártása lett a pro-

filunk, nyolcvanháromféle termékünk volt, mind sikeres, világszerte exportáltunk. Jász-Nagykun-Szolnok megye a mezőgazdasági gépgyártás központjává vált. A Mezőgépnél 1957 januárjától dolgoztam különböző műszaki beosztásokban, kezdve a segédmunkástól, művezetőként, üzemvezetőként, aztán főmérnökként, majd igazgatóként, vezérigazgatóként, végül a cég elnökeként fejeztem be itteni pályafutásom. 2000. december 31-ével szálltam ki. A privatizáció idején felajánlották nekem, hogy vásároljam meg a Mezőgépet, de nem éltem a lehetőséggel.

– A vállalkozók érdekképviseletével mióta foglalkozik?

– Amikor létrejött a Kereskedelmi és Iparkamara, a szolnoki szervezetben kezdettől szerepet vállaltam. Először általános alelnök lettem, majd 1997-től az elnöki tisztséget töltöm be. Így nyugdíjasként is napi szinten tájékozottnak kell lennem, hogy a vállalkozások érdekében kamarai szinten kezdeményezzünk, észrevételeket, javaslatokat tegyünk, törekedjünk a minőség biztosítására, a cégek versenyképességének növelésére. A kamaránál jól képzett, együttműködésre kész munkatársakkal dolgozok. A kamaránk önkéntes tagjai elismerik a közös erőfeszítéseinket.

szponzorált tartalom / 582877

9

A természetközeli szemlélet híve a karcagi gazdálkodó

– Meséljen mezőgazdasági indíttatásairól!

– Eredeti végzettségem növényorvos, Kisújszálláson mezőgazdasági növényvédelmi középiskolát végeztem, majd Keszthelyen, a főiskolán szereztem meg ezt a képesítést. Utána, ’79-ben, Debrecenben elvégeztem az Agrártudományi Egyetem állattenyésztési szakát, majd agrár-közgazdásznak tanultam. Húsz évig egy termelőszövetkezetben dolgoztam, megyei ösztöndíjam volt. Harminc éve már magángazdálkodó vagyok, biogazdálkodással foglalkozom. Családi gazdaságként indult, majd szövetkezetet alakítottunk a környékbeli biogazdálkodókkal. Ez Európa egyik legnagyobb Demeter gazdasága. Tagjai vagyunk a Demeter Internationalnak, ez a csoport szakmailag összefogja, ellátja érdekképviseletét a világ minden részén azoknak, akik a biodinamikus gazdasággal foglalkoznak.

– Elsőként hirdettük meg a Szántóföldtől az asztalig programot, ennek lényege, hogy megtermeljük a terméket, feldolgozzuk, majd mi magunk értékesítjük. Ezt kiegészítettük három étteremmel is. Harminckét helyre szállítunk növénytermesztésből, állattenyésztésből, kertészetből származó biotermékeket, valamint a nagybani biopiacon értékesítjük. Minőségi termékeink közel nyolcvan százalékát exportáljuk a Demeter International ernyője alatt. Kilencvenkét alkalmazottal dolgozunk a gazdaságban, szakmailag felkészült emberek, a fizetésük sem minimálbér, és igen jó légkör

10

szponzorált tartalom / 583704

uralkodik minden munkaterületen, fegyelmezett munkavégzéssel.

– Fontosnak érzi a környezet óvását, ezt munkájában hogyan tudta érvényre juttatni?

– Amikor elkezdtem dolgozni, nagyon sok kísérletet végeztem amerikai cégek megbízásából természetvédelem és környezetvédelem témakörökben. Angliában, Németországban, Franciaországban, Svájcban, Görögországban, Ukrajnában tartottam előadásokat ebben a témakörben. A külföldi kapcsolatok építő jellegűek voltak. A rendszerváltást követően pedig „Bus” hitelt kaptam, amiből traktort és egy öntözőberendezést vásároltam, így indítottam el a magángazdaságom, ahol a biogazdálkodás elvét követtem. A környezetemben is igyekeztem mindig ezt a szemléletet meghonosítani. A növényvédelem érdekében végzett munkásságomért nemrég megkaptam a Magyar Növényvédelmi Társaság díszoklevelét.

– Családjából ki választotta még ezt a pályát?

– Feleségem szintén szakmabeli. Három gyermekünk van. Iker lányaim közgazdászok, egyikük jogász is, és mindketten örökölték az egyszerű emberek iránti segítőkészséget. A fiam, Imre pedig repülős tiszthelyettes, okleveles kertészmérnök, biogazda, most a megyei közgyűlés elnöke. Tizenegy unokánk van és egy dédunokánk. Az unokák egy része ott dolgozik a családi agráriumban, a többi egyetemre jár, tanul, de remélhetőleg visszajönnek a gazdaságba ők is. Lényeges megjegyeznem, hogy apai ágon a felvidéki Huba nevű faluból származik a családunk, anyai ágon pedig ruszin, és őseink Rákóczitestőrök voltak. Innen ered a hűség a családhoz, a nemzetiséghez, mely végigkíséri az életemet. Ma is támogatunk olyan falut, amely ruszin nemzetiségűekből áll, például Komlóskát, magam is járok oda kikapcsolódni.

FOTÓ: Mészáros János

H

ubai Imre Csaba karcagi agrárszakember növényorvos családjával közösen gazdálkodik Karcagon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökeként, valamint a megyei Gazdakör elnökeként segíti a gazdatársait, képviseli érdeküket.

Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke

– Szabadidejét is a természethez közel tölti?

– Hobbim a horgászat, vadászat.

A Karcagi Nagykun Vadásztársaság elnöke vagyok már három ciklus óta. A vadásztársaságnak huszonhatezer-kétszáz hektárnyi területe és kilencven tagja van, azaz a legnagyobb területtel és legnagyobb létszámmal büszkélkedhetünk. A vadgazdálkodásunk magas színvonalú, elismert, a világ minden részéről járnak hozzánk vendégek. A társaságnak nagy múltja van, még 1874-ben alakult. Amikor elkészítették a vadászati törvényt, a mi társaságunk első alapszabályából sokat átvettek, ezek a szabályok ma is érvényesek. Úgy gondolom, a vadászat, mint egy természetközeli vadgazdálkodási forma, nem elsősorban a vadak kilövéséről szól, hanem a természettel való összhangról, annak védelméről, és a közösségépítésről.

– Milyen elképzelései vannak a jövőre nézve?

– Bízom benne, hogy megyénkben a nehézségek ellenére is szépen fejlődő, eredményes, természethez közel álló gazdálkodást tudunk folytatni.

Ami kihat a megye jövedelmezőségére, magában hordozza azt a jövőképet, ami a természethez közel álló gondolkodást, oktatást, alkalmazást és a lehetőségek szerinti fenntartható gazdaságot jelenti valamennyiünk számára. Ezt a szemléletet az Ökomegye programban foglaltuk össze. Emellett elárulom, hogy nagyon kedvelem az irodalmat. A kisújszállási középiskolában Móricz Zsigmond népi, nemzeti gondolkodását, illetve Arany János irodalmi gazdagságát adták át diákjaiknak a tanárok.

A fejedelem zászlaja címmel készülő munkámban, amin már harminckét éve dolgozom, szeretném majd mindezt a szellemiséget összegezni, megőrizni és továbbadni.

Férfiak

FÓKUSZBAN

A legnehezebb feladatokban rejlik az igazi kihívás

V

– Amikor átvettem az önkormányzat irányítását, a számlák kiegyenlítése és a fizetések elutalása is komoly nehézségeket jelentett. Közigazgatásban járatlan kezdőként, jegyző nélkül, egy ellentétektől hemzsegő képviselő-testülettel, egy ezerfelé húzó közösséggel kellett szembenéznem, melyet a helyi politika megosztott, tehát az állapotok finoman szólva sem voltak idilliek – festette le a helyzetet Varga József polgármester, aki szerint a településnek már többször kellett a nulláról kezdenie.

– Sikerült megmutatnunk, ha ös�szefogunk, jó irányba megyünk, akkor nagy dolgokra vagyunk képesek. Az elmúlt két évben bölcsődét, kemencésházat, utakat, játszóteret, csapadékvíz-tározót építettünk, közösségi színtereket hoztunk létre. Hagyományokat teremtettünk,

Fotó: Miskolczi Nóra

arga József két éve vezeti Rákócziújfalut. Összefogással és megalapozott döntéseivel megmutatta, hogyan lehet a jó ügy élére állni.

Varga József, Rákócziújfalu polgármestere

helyreállítottuk a kapcsolatokat az oktatási intézményekkel és a lakossággal, felére csökkentettük adósságainkat, de ami a legfontosabb, hogy mára egy közösséget alkotunk – hangsúlyozta. – A kemény munka jellemzi a helyieket, ahogyan az elődeimet is, akik már az első világháború idején is a településen éltek.

Belőlük merítve tudok a munkám felé alázattal fordulni, nyitottnak és kitartónak lenni. Mindezek mellett felmenőimtől kellő ambíciót, racionális mérlegelési képességet, bátorságot és nem utolsósorban őszinteséget örököltem a döntések meghozatalára, kockázatvállalásra – magyarázta Varga József.

A beruházások sikeressége a folyamatos fejlődés kulcsa. Az átadók sora jelképezi a befektetett munkát és az összefogást a faluban.

– A mi helyzetünkben még most is át kell gondolni a döntéseket, ezért türelmesen és aprólékosan mérlegelek, ahogy azt egy tapasztalt horgászember teszi. Mindig inkább a megoldásokat keresve a kifogások helyett – összegezte gondolatait.

A közösség összefogásával fejlődik Rákócziújfalu

M

egváltozott a falubeliek hozzáállása az elmúlt időszakban. Varga József szerint a fejlődés nem egy ember, hanem a közösség összefogásának eredménye.

Beküldött fotó

– A munkám során sok emberre számíthatok, segítő és dolgos képviselő-testület van mögöttem, akikkel

öröm dolgozni. Csakúgy, mint a faluban működő civil szervezetekkel – emelte ki Varga József polgármester. A közel hatvanéves Ifjúság Horgász Egyesület bizonyítottan kiállta az idők próbáját, és hosszú évtizedek óta gazdagítja a települést. Az utóbbi időben az egyesület célja, hogy a Peca-sulin keresztül a helyi gyermekeket megismertesse a horgászattal, mely program nemcsak a környezettudatosságra nevel, hanem egy életre szóló kalandot is ígér.

A Peca-sulinak köszönhetően egyre több család kedveli meg a horgászatot

Férfiak

FÓKUSZBAN

– Már négy éve segítem a Peca-sulit, melynek a helyi Hermann Ottó általános iskola biztosítja a megfelelő hátteret – mondta büszkén a településvezető, aki szerint a horgászok és polgárőrök is sokat tettek a víztározó kialakításáért, amely üde színfoltja lehet Rákócziújfalunak.

– Egy csónakban evezünk. A civil szervezetek célja a település fejlesztése. A helyi nyugdíjasokra is mindig számíthatok, legyen szó akár kisebb feladatokról, akár rendezvények lebonyolításáról – tette hozzá. A munkát a település szépítését szolgáló önzetlen felajánlások is segítik.

– Több alkalommal gyűjtöttünk adományokat, amiket nehéz sorsú családokhoz juttattunk el, de bővült az óvoda eszközállománya, és épült egy újabb játszótér is a faluban – egészítette ki. – A település fejlődése nem egy ember munkájának gyümölcse. A képviselő-testület és a civil szervezetek mellett a polgármesteri hivatal dolgozói, illetve az intézményeink munkatársai is segítségemre vannak. Az utóbbi időben megváltozott a településen élők hozzáállása, rendre bizonyítjuk, ha ös�szefogunk, nagy dolgokra vagyunk képesek – mutatott rá Varga József.

szponzorált tartalom / 583783

11

Harminc éve dolgozik a kisváros fejlődéséért

A

– Azt mondja magáról, hogy nem vezető típus. Ennek ellenére nyugdíjba vonulásáig vezető pozícióban dolgozott.

– Valóban így van. Életutamban több helyen is megjelenik ez a szerep. Úgy érzem, hogy az emberek megbecsülnek. Munkahelyeimen és a város közéletében is mindig a

12

szponzorált tartalom / 582622

Győri János Bertalan, Jászfényszaru alpolgármestere

közösség választott vezetővé. Ez nagy bizalomra épül, részemről pedig szolgálatra. Véleményem szerint a siker nem szerencse kérdése. Persze kell az is, ám sokat kell dolgozni azért, hogy eredményesek legyünk.

A város életében ciklusról ciklusra meghatározzuk azokat a célokat, melyek mentén a fejlődési irányt kitűzzük. Együttműködés és csapatmunka, következetesség jellemzi az önkormányzat döntéshozatali mechanizmusait.

– Ez a konstruktív szemlélet segíti a kisváros fejlődését. Ha visszagondol az elmúlt évtizedekre, mit tart a város legnagyobb sikerének?

– Jászfényszaru a rendszerváltás után, 1993-ban kapott városi rangot. Ez számos területen több feladatra, fejlesztésre ösztönözte az önkormányzatot. Létkérdés volt, hogy a lakosságnak megfelelő munkahelye legyen. Ennek érdekében létrehoztuk az ipari parkot. Sokan mondják, hogy könnyű nekünk, mert a Samsung betelepült. Az igaz, hogy a multinacionális cég meghatározó az ipari parkban, de a folyamatos fejlődés eredményeként teljes körű infrastruktúrát építettünk ki a területen. Ma már több mint negyven cég székhelye, telephelye van az ipari övezetben. Legfontosabb sikernek azt tartom, hogy

Jászfényszaru fejlett ipari kisvárossá fejlődött. Jelentős eredmény az is, hogy a város mindig takarékosan gazdálkodott, egy fillér hitelt sem vett fel.

– Napjainkban mik az önkormányzat fő céljai?

– Azon dolgozunk, hogy a lakosság igényeinek figyelembevételével, a napjaink kihívásaira válaszolva, világos célokat tűzzünk ki és valósítsunk meg. Ezek közé tartozik például a település meglevő vagyonának megőrzése, létesítményeinek biztonságos, hosszú távú üzemeltetése, valamint a folyamatban lévő és tervezett beruházások megvalósítása. A jövőre nézve fontos feladatnak tartom a város népességmegtartó erejének növelését, a munkahelyeket biztosító vállalkozások megtartását és a helyi civil közösségek erősítését.

FOTÓ: Gémesi Balázs

– Mérnöki pályáról hogyan vezetett útja a város közéletébe?

– Már tanulmányaim és később a munka mellett is bekapcsolódtam a közösségi életbe. Középiskolában megválasztottak a diákönkormányzat vezetőjének. Tehát már egész fiatalon megtapasztaltam, milyen egy közösség érdekeit felelősen képviselni. Érettségi után a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola gépgyártás-technológiai szakán folytattam tanulmányaimat, gépész-üzemmérnöki diplomát szereztem. A Jászberényi Hűtőgépgyárban helyezkedtem el, ahol néhány év múltán mérőszobavezetőnek neveztek ki. Feleségemmel szülővárosomban, Jászfényszarun telepedtünk le. Közben munkahelyet váltottam, a helyi Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben kezdtem el dolgozni műhelyvezetőként, majd a gépészeti üzemág vezetői feladatait láttam el. Aktívan részt vettem a város közéletében is.

Már a rendszerváltáskor, az első önkormányzati választáson – felkérésre – elindultam. A lakosok bizalmából harminc éve alpolgármesterként dolgozom a település fejlődéséért.

FOTÓ: Gémesi Balázs

siker nem szerencse kérdése. Sokat kell dolgozni azért, hogy eredményesek legyünk – vallja Győri János Bertalan, Jászfényszaru alpolgármestere. Nyugdíjas gépész-üzemmérnökként is aktív életet él. Már három évtizede tevékenyen dolgozik a kisváros fejlődéséért.

Műszaki szakemberként a városfejlesztési politikában a különböző infrastrukturális beruházások állnak legközelebb hozzá.

– Kilenc éve nyugdíjas. Mivel tölti hétköznapjait?

– Kertes házban élünk, ami körül mindig akad tennivaló. Feleségemmel szeretünk kertészkedni. Lányunk már felnőtt, Budapesten él és dolgozik. A családi, baráti kirándulások pedig mindig feltöltenek.

Férfiak

FÓKUSZBAN

Egykor szállítmányozási cégét irányította, ma egy kis falut polgármesterként

B

udapesti vállalkozói életformáját cserélte fel nyugdíjasként a vidék nyugalmára Virág József. A Virág Trans egykori tulajdonosa mostanság Tiszajenő polgármestereként törekszik minél többet tenni a kis alföldi faluért.

Szakmai munkásságáért a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztjét is megkapta, de mint vallja, szívéhez közelebb áll a 2014-ben Tiszajenőtől kapott díszpolgári cím, mivel arra a közösség érdemesítette.

Férfiak

FÓKUSZBAN

FOTÓ: Nagy Balázs

– Hogyan került kapcsolatba a fuvarozói szakmával?

– Már gyerekként is az autók érdekeltek. Autóközlekedési technikumba jártam, amivel még egy autószerelői szakképesítés is járt. A középiskolát én magam finanszíroztam, öten voltunk testvérek, nehéz körülmények között éltünk, szüleim nem nagyon tudták a tanulásomat támogatni. Így tizennégy éves koromtól dolgoztam a postán. De az autók körüli világ vonzott, így tíz évet a fővárosi Autótaxinál, tízet pedig a Hungarocamionnál töltöttem el, huszonhat évet pedig privát vállalkozásomban. Virág Trans néven működött a cégem. Alulról építkeztem, először egyetlen kocsim volt, a csúcson pedig harminc nemzetközi és ötven belföldi kamionnal fuvaroztunk. Szállítottunk a Ferrero csokoládégyárnak, belföldön pedig a magyarországi képviselőjének voltunk megbízottjai, ami Tiszajenőn működött. Innen ered a faluval való kapcsolatom, 1990-ben kötöttünk itt szállítási szerződést. A fuvarozás mellett Budapesten volt egy szervizünk is, egy korábbi Volán-telepet vettem meg, ott személy- és teherautó-javítással is foglalkoztunk.

A társadalmi szerepvállalást is fontosnak éreztem. 1990-ben megalakítottuk a Magánfuvarozók Nemzetközi Ipartestületét (MIT), melynek öt

kisvasút végállomásán lakom, úgy éreztem, erkölcsi kötelességem, hogy emléket állítsak egy korabeli szerelvénnyel a kisvasútnak, ha már úgymond elfoglaltam a helyét.

Virág József, Tiszajenő polgármestere

évig elnöke, tíz évig alelnöke voltam. Ezzel párhuzamosan a TIR biztosító egyesületnél tíz évig elnökként, öt évig alelnökként tevékenykedtem. Sajnos sem a fiam, sem a lányom nem folytatta a vállalkozást, így 2007-ben, mikor nyugdíjba mentem, eladtam mindent.

– Miért döntött Tiszajenő mellett?

– Budapesti létemre nagyon megtetszett a vidéki élet. Annyira, hogy amikor eladtam a cégem, magánemberként megvásároltam a telephelyet, hogy itt töltsem nyugdíjas éveimet. Ez ipari létesítmény volt, de átalakítottam, és azóta itt élek.

Nagyon szeretem az állatokat is, hobbiból lovakat, birkát és kecskét

tartok. A falu életéből is kezdettől kivettem a részem, támogattam az iskolát és a sportegyesületet. Az iskolásoknak színházbérletet vettem, és a saját buszommal hordtam fel őket Pestre. A 2000-es árvíznél a teherautómmal költöztettük ki a lakókat azokból a házakból, amik félő volt, hogy összedőlnek. Szállítottam a homokzsákokat még Győrből is, az állami térítést pedig a sportegyesületnek adtam, abból épült az öltöző. Most, hogy polgármester lettem, kevesebb a szabadidőm, de minden helyi megmozdulásból kiveszem a részem. Ha kell, vezetem az iskolabuszt, fogattal részt veszek a szüreti felvonulásokon, szervezem a programokat. És mivel a hajdani

– Polgármesterként mik a célkitűzései?

– A pályázati lehetőségeket kihasználjuk, de úgy vélem, önerőből, közösségi összefogással is sok minden megvalósítható. Polgármesterként is többet vagyok kint, az emberek között, mint az irodában, így érzik, hogy mellettük állok, ez motiválja őket. Társadalmi munkában oldottuk meg többek között a civil ház kialakítását egy korábbi raktárból. Javítottuk az utakat. Lényeges az is, hogy dolgozzunk a falu arculatán, többek között zászlótartókat szereltünk fel a villanyoszlopokra, karácsonykor van már ünnepi világításunk. Hiányoltam, hogy augusztus 20-án kívül nem volt ünnep a faluban. Sajnos a vírus miatt visszafogottan, de idén már megünnepeltük március 15-ét is, és tervezzük október 23-át. Bevezetek egy kis helyi újságot, Új Tiszajenői Hírek címmel jelentetjük meg havonta. Ebben az aktuális önkormányzati, iskolai, óvodai, egyházi, polgárőri és sporthírek szerepelnek majd, de nyílt levelet is közzéteszünk, így minden lényeges történésről értesülnek a lakosok. De még sok mindent szeretnék megvalósítani, attól függően, mire lesz lehetőségünk.

– A családjából él még valaki Tiszajenőn?

– A feleségem. Ő Kárpátalján született, orosz iskolába járt, bányamérnök a végzettsége. Egy fiam, egy lányom és öt unokám van, huszonöt éves a legidősebb, tízéves a legifjabb. A gyerekeim Budapesten élnek, de nekünk is van ott a mai napig lakásunk, bár én már ritkán tudok feljárni teendőim mellett. Sajnos kempingezésre is kevés idő jut, pedig ez jelentette számomra a kikapcsolódást, a feltöltődést.

szponzorált tartalom / 582767

13

Az összefogás erejében hisz Abony első embere

A

bony fejlesztése nem csupán épületek, utak és ipari beruházások kialakítását jelenti.

Legalább ennyire fontos a helyi közösség építése is.”

Ezt a gondolatot tűzte zászlajára a város közelmúltban megválasztott polgármestere. Pető Zsolt egyik legfontosabb küldetése, hogy a település értékeire alapozva, új szemléletet honosítson meg.

– Hogyan indult a pályafutása?

– Mélyen legbelül mindig is a közigazgatási pályára készültem, habár a kezdetek nem ebbe az irányba mutattak. Műszerész szakképzettséggel érettségiztem a szolnoki Pálfy János szakközépiskolában. Édesanyám 16 éves korától kezdve köztisztviselőként dolgozott a városházán. Az ő példáját látva, engem is vonzott ez a terület, mígnem 1991-ben közterület-felügyelői állást kaptam a polgármesteri hivatalban. Négy évvel később felvettek az Államigazgatási Főiskola igazgatásszervező szakának levelező tagozatára. Diplomámat Veszprémben szereztem meg. Időközben áthelyeztek hatósági ügyintézői munkakörbe, majd 1997-ben kineveztek a szociális iroda vezetőjévé. 1998-ban szakvizsgáztam, később még három igazgatási szakdiplomát szereztem. Hét évig dolgoztam a szociális irodán, ahol egy nehéz gazdasági időszakban nagyon sok abonyi családnak segíthettünk.

– Karrierjének jelentős állomása Ceglédbercel. Hogyan emlékszik vissza az ott eltöltött évekre?

– Tizenegy éven át Ceglédbercel jegyzőjeként végeztem a munkámat. Életemnek ezen szakaszát igazi sikertörténetként jegyzem. Egy kiegyensúlyozott, nyugodt légkörű önkormányzathoz kerültem, ahol egy nagy munkabírású polgármes-

14

szponzorált tartalom / 583516

Beküldött fotó

„

Pető Zsolt, Abony polgármestere

ter, Török József mellett dolgozhattam. Az itt szerzett tapasztalataimat máig, a polgármesteri munkám során is kamatoztatom.

– Gyakran hangoztatja, hogy településfejlesztésen ne csupán épületek, utak és ipari beruházások kialakítását értsük. Legalább ennyire fontosak az összetartó helyi közösség erejében rejlő lehetőségek.

– A városnak számos fejlesztési célja van, melyek közül elsőbbséget élvez a közelmúltban létrehozott üzleti park betelepítése a munkahelyteremtés jegyében. Mindent megteszünk azért, hogy a lehető legkedvezőbb feltételek és anyagi kondíciók mellett bérelhessenek, illetve vásárolhassanak területeket az egyes vállalkozások. A legjelentősebb beruházások mellett azonban vallom, hogy a helyi közösséget is építeni, erősíteni kell. Az évek során kialakult bennem egy elképzelés, miszerint Abonyban egy új típusú gondolkodásmódot kell meghonosítani. Mindez valójában arról szól, hogy megmutassuk, igenis jó

abonyinak lenni, és hogy szeressünk itt élni. Természetes, hogy kritikusan is hozzáállhatunk a jelenünkhöz, és megfogalmazhatjuk, hogy mi nem működik jól a településen, de a kritikában legyen segítő szándék is!

Azaz, ne csupán egy negatív megjegyzést tegyünk, és mást semmit.

A várost csak együtt tudjuk jobbá tenni. Ezt az életérzést szeretném erősíteni az abonyiakban, ezzel a céllal indultam a polgármesterségért, ezért hirdettük meg a Szeretlek Abony programot. Szerencsés vagyok, hiszen a jó ötletek kitalálásával és azok megvalósításával nem vagyok egyedül. Küldetésünkhöz már sokan csatlakoztak. Fontosnak tartom a lakossággal való párbeszédet, a megoldandó gondok felszínre hozását és azok megoldását.

– Mennyire változtatta meg az életét a polgármesteri tisztség?

– Mivel már csaknem harminc éve az önkormányzati szférában dolgozom, ezért nem volt minden ismeretlen számomra. Ami azonban teljesen új élmény volt, az az, hogy

korábban sohasem voltam első embere a városnak, inkább amolyan segítő „háttérmunkásként” tevékenykedtem. A polgármesterré választást követően viszont már én léptem a város színe elé. A felelős döntéseket ezután nekem kellett felvállalnom, a megvalósítás során pedig nekem kell az élen járni.

– Beszéljünk egy kicsit a magánéletéről is. Milyen a kapcsolata a családjával?

– Kiváló. Három csodálatos gyermekem van. Bence 29, Anna 28, Blanka pedig 16 éves. A két nagyobbik gyermekem már házas, és óriási öröm, hogy ikerunokáim vannak, a legkisebb unokám pedig október elején érkezik. Ez azt jelenti, hogy hamarosan háromunokás nagypapa leszek. Feleségem a Montágh Imre Általános Iskola igazgatónője.

Hivatásából adódóan ő is rendkívül elfoglalt, ezért sokszor csak későn találkozunk. Így hát amint lehetőségünk van, igyekszünk kihasználni az együtt és a gyermekekkel töltött időt.

Férfiak

FÓKUSZBAN

A magyar vidék mindenekelőtt

Az

Év Polgármestere Jász-Nagykun-Szolnok Megyében díjjal ismerte el a megyei közgyűlés Dobozi Róbert városvezetői munkáját másfél hónappal ezelőtt. Az újszásziakért dolgozó polgármester rendszeresen jótékonykodik, és a Rotary Club Szolnok alapítványi felelőseként is tevékenykedik.

Tavaly az „Év Rotarystája” lett, míg idén az alapítóról elnevezett Paul Harris-díjjal tüntette ki a klub aktuális elnöke. Feleségével huszonöt éve járják a határainkon túli magyar területeket, és a moldvai csángókat is támogatják.

– Újszászra 1998-ban költözött a családjával. Miért erre a településre esett a választásuk?

– Igazi lakótelepi gyerekként nőttem fel a megyeszékhelyen, de az abonyi rokonság és ízig-vérig „falusi” nagyszüleim hatására szívemben mégis falusi gyerekké váltam.

Sosem éreztem igazán jól magam a nagyvárosokban. A Szolnok melletti kisebb, jobb életminőséget kínáló célpontok között ekkor még egyáltalán nem volt olyan népszerű Újszász, mint manapság. A település különösen előnyös közlekedési helyzete, barátságos, falusias jellegű településszerkezete és kiváló, kisvárosi színvonalú intézményi, kereskedelmi és szolgáltatáskínálata azonban meggyőzőnek bizonyult.

Férfiak

FÓKUSZBAN

Beküldött fotó

– Két éve választották meg először Újszász polgármesterének. Előtte mivel foglalkozott?

– Mindenekelőtt vidékfejlesztési szakember vagyok. 2002 őszén indultak el az uniós előcsatlakozási alap első pályázatai. Innentől egészen 2019 októberéig, második polgármesterré választásomig, főállású mezőgazdasági pályázatíróként tevékenykedtem. Több száz sikeres terv kötődik projektmenedzserként a nevemhez.

Ez alatt a tizenhét év alatt százmilliárd forint feletti beruházási forrás sikeres lehívásával járultam hozzá a vidéki Magyarország fejlesztéséhez.

gyeléssel és jóakarattal szebbé, élhetővé tehetjük a világot. A másokra való odafigyelés jegyében 2010ben megalapítottam az újszászi székhelyű Gyere Segíts Alapítványt, amely hála a benne dolgozó önkéntesek elkötelezettségének, számtalan remek dolgot valósított már meg az ingyenes reggelitől kezdve a ruhagyűjtésen át az erdei gyermektáborokig. A nagy múltú Rotary Club Szolnok tagjaként szintén sok jószolgálati projektben vettem már részt. Évek óta én vagyok a szervezet alapítványi felelőse, vagyis pályázatírója. Embertársaink szolgálata olyan, mint egy második műszak a városvezetői feladataim mellett.

Dobozi Róbert, Újszász polgármestere

– Miért döntött úgy 2018 nyarán, hogy indul a polgármester-választáson?

– Egyetlen cél vezérelt a kampány során: szerettem volna választott lakóhelyemért még többet tenni, hasznosítva mindazt a tudást, melyet az előző csaknem két évtizedben szereztem. A családom maximálisan támogatott ebben, és teszik ezt most is. A 2018. októberi időközi választáson négy jelölt közül hetvenegy százalékos meggyőző többséggel, szinte napra pontosan egy évvel később pedig már kihívó nélkül, mégis megnövekedett szavazatszámmal városom polgármestere lettem.

– Mit jelent polgármesternek lenni?

Hogyan változott meg az élete?

– Polgármesterként azt vallom, hogy az országos nagypolitika előtérbe helyezése nélkül, a lakosok mindennapjait megkönnyítő prob-

lémák megoldására fókuszálva, vallási és származásbeli különbségek figyelmen kívül hagyásával, minden újszászi érdekeinek képviselőjévé kell válnom. Új hivatásom számomra szolgálat. Olyan próbatétel, amely mindennap új kihívások elé állít, ugyanakkor számtalan új tapasztalattal is gazdagabbá tesz.

A közösség értékeinek gyarapítása, Újszász fejlesztése és valóban városias arculatának kialakítása jelenleg szinte minden erőmet leköti. A családomon és a barátaimon kívül sajnos korábbi társadalmi szerepvállalásaimra sem jut most annyi időm és energiám, mint szeretném.

– Melyek ezek a társadalmi szerepvállalások?

– Kicsi korom óta szociálisan érzékeny embernek tartom magam.

Régóta tudatosan és rendszeresen adakozom, jótékonykodom. Hiszek abban, hogy egymás iránti odafi-

– Meséljen egy kicsit a családjáról!

– Két és fél hónap múlva huszonhét éve leszek nős, és egyetlen percét sem cserélném el ennek az időszaknak. Két gyermekünk van, mára mindketten egyetemet végzett, diplomás, dolgozó szakemberek.

Fiunk Gödöllőn végzett turizmusvendéglátás, lányunk Kecskeméten óvodapedagógus szakon.

– Mivel tölti a szabadidejét?

– Szenvedélyesen szeretem magyarságom és magyar népem. Feleségemmel huszonöt éve rendszeresen járjuk a határainkon túli magyar területeket, és támogatjuk a helyben lakó magyarok nemzeti identitásának megőrzését. Életünkben jelentős részt foglal el Moldva is, mely azonban egy kicsit más. Az ezeréves határon túli, egyetlen máig megmaradt magyar közösség, a vele együtt ma is élő középkori magyar dialektus valósággal megbabonázott. Kezdetben támogatóként, majd támogató „keresztszülőként” vertünk gyökeret a kicsiny csángó halászfaluban, Trunkon. Ez utóbbi azt jelenti, hogy „örökbe fogadunk” egy csángó gyermeket, és egy évig álljuk a magyar nyelvre tanításának költségeit. Tíz éve falugazdaként is kötődünk feleségemmel a moldvai magyarsághoz, öt éve pedig valódi bérmakeresztszülei lettünk egy csángó kislánynak, a Felszállott a Pávából is ismert Gyúr Gabriellának.

szponzorált tartalom / 584078

15

Tudatosan készül a civil életre a világ- és Európa-bajnok vízilabdázó

Nagy Viktor eddigi pályafutása során már számos díjat bezsebelt

16

Fotó: MTI/Czagány Balázs

– Mindig is vízipólós akart lenni? – kérdeztük a 36 esztendős hálóőrt.

– Amikor abbahagytam az úszást, kézilabdás szerettem volna lenni. Édesapám révén sok meccsen ott voltam, és közben nagyon megkedveltem ezt a sportágat. Viszont ő nem örült volna, ha a kézilabdánál maradok, mert tudta, hogy mennyire sérülésveszélyes, ezért választottuk a vízilabdát. Tízévesen kezdtem vízipólózni, és néhány hétre rá már a kapuban álltam. Kicsit a szerencsén is múlt, mert az egyik kapus eltörte a lábát, és en-

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

N

agy Viktor immár hét éve őrzi a Szolnoki Dózsa vízilabdacsapatának kapuját. Azóta szinte minden egyes klubtrófeát megnyert az együttessel, a honi bajnoki címeket és kupákat, valamint 2017-ben a Bajnokok Ligáját is.

A válogatottal pedig 2013-ban világbajnoki, idén januárban pedig Európa-bajnoki címet szerzett. Még egy nagy álma van, az olimpiai érem, amit jövő nyáron harcolhat ki társaival Tokióban. A kiváló hálóőr feleségével és gyermekeivel jól érzi magát Szolnokon, mint mondja, sok minden köti őket a Tisza-parti megyeszékhelyhez.

Nagy Viktort több világversenyen is a legjobb kapusnak választották

gem küldtek be helyette.

Miután jól teljesítettem, az edzőm már nem is engedett ki a kapuból.

– Nem egy vándormadár típus, hiszen nevelő-

klubja, a BVSC után kilenc évet védett a Vasasban, egyet Szegeden, és immár a hetedik éve a Szolnok hálóőre.

– Nagyon jól érezzük magunkat Szolnokon. Gyermekeim életük nagy részét itt töltötték eddig.

Samu négy-, míg Olívia kétéves volt, amikor ideköltöztünk. Sok minden ideköt bennünket, és több barátunk van már itt, mint máshol.

A szerződésem az olimpiáig szól, addig biztos itt lakunk, hogy utána mit hoz az élet, azt az Univerzumra bízom.

– Az olimpiai bajnoki címen kívül már minden lehetséges trófeát megnyert pályafutása során.

Gondolom, még hatványozottabban várja a jövő évi ötkarikás játékokat.

– Ez így van, épp ezért bízom abban, hogy bár elhalasztották, de meg fogják tartani a tokiói olimpiát. Koromnál fogva annak nem látom esélyét, hogy még négy évet vízilabdázzak.

– Az edzések, a meccsek után várja a családja, felesége és két gyermeke.

Mennyi idő jut rájuk? Mennyire veszi ki a részét a közös feladatokból?

Névjegy: Nagy Viktor Születési dátum: 1984. július 24.

Születési hely: Budapest Magassága: 198 cm Családi állapota: nős, két gyermek édesapja Sportága/posztja: vízilabda, kapus Jelenlegi klubja: Szolnoki Dózsa Legjobb eredményei: világbajnok (2013), Európa-bajnok (2020), LENbajnokok ligája-győztes (2017), LENszuperkupa-győztes (2017), nyolcszoros magyar bajnok, nyolcszoros Magyar Kupa-győztes.

Díjai: Magyar Ezüst Érdemkereszt (2012), területi Prima díj (2020) – A feleségemmel, Blankával tizenöt éve vagyunk együtt, így elég jól össze tudjuk hangolni a családi, sport és céges munkáinkat.

– Több fórumon is nyilatkozta már, hogy tudatosan készül a sport utáni életére. Mivel foglalkozik?

– Mintegy öt esztendeje foglalkoztat az a gondolat, mit fogok csinálni, ha abbahagyom a profi pályafutásomat. Jelenleg két vállalkozásom van. Az egyik cégem sportfelszereléseket gyárt Alvic márkanéven. A másik pedig kifejlesztett egy egyedülálló alkoholmentes kéz- és bőrfertőtlenítő krémet. Két éve dolgozunk rajta, ami a mostani, pandémiás helyzetben aktualitást nyert.

Férfiak

FÓKUSZBAN

Unokáira a legbüszkébb a Prima Gálák atyja

Dr.

– Kevesen tudják, hogy az építőiparban kezdte pályafutását.

– Huszonnégy évig dolgoztam a megyei Állami Építőipari Vállalatnál, itt jól megtanultam a szakmát.

Végigjártam a ranglétrát: pénzügyi osztályvezetőként kezdtem, végül vezérigazgatóként mentettek fel a válság alatt. Utána Németországban folytattam pályafutásomat. Nem volt egyszerű kezdet, huszonnégyszeri tárgyalást követően sikerült az első munkát megkapnom. Két év döcögős volt, amit hathét év szárnyalás követett. 1989 és 2000 között három vállalkozásban – Ungarbau, Litsbau, majd Tiszabau – dolgoztam tulajdonosként, mígnem jött a válság. De úgy fejeztük be, hogy kötelezettségeinknek eleget tudtunk tenni, az embereinket ki tudtuk fizetni. Hazajöttem, de az volt a gond, hogy Szolnokon nem ismertek, az egykori könyvvizsgáló munkatársaim pedig már betöltötték a cégeknél a szóba jöhető pozíciókat. Nem adtam fel, elkezdtem pályázni. Ha Szolnokon nem is, szerte az országban akadtak munkáim.

– Hogyan került kapcsolatba a vállalkozói érdekképviselettel?

– Pozitív fordulatot hozott az életembe, mikor Demján Sándorral megismerkedtem. Amikor rákérdezett, vállalom-e a VOSZ megyei szervezetének elnöki tisztjét, nem is

Férfiak

FÓKUSZBAN

FOTÓ: Mészáros János

Lits József neve egybeforrt a nagy sikerű szolnoki Prima Gálákkal. Pedig a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnökeként végzett áldásos tevékenységéről, segítőkészségéről is sokat tudnának mesélni az érintettek. Mai napig ő maga irányítja cégét, az Auditor Szolnok Könyvvizsgáló, Adótanácsadó és Vagyonértékelő Kft.-t. 1969ban végzett a Budapesti Közgazdasági Egyetemen, 1988-ben szerezte meg a könyvvizsgálói képesítést.

Dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei elnöke

nagyon tudtam még, mire mondok igent. A VOSZ az érdekvédelem, érdekképviselet és érdekegyeztetés hármasát látja el, nincs hozzá hasonló szervezet, hiszen a kamara más szerepet tölt be. Hatékonyan képviseljük a vállalkozókat, álláspontunk kormányzati szinten is mindig meghallgatásra talál. A kényszervállalkozások születésének időszakában szembesült a VOSZ azzal,

hogy a kicsiknek nincs tőkéjük, és a Széchenyi-kártya volt az a termék, amely révén – a KAVOSZ Zrt. felállásával – eljutott a kölcsönforrás a vállalkozásokhoz, hogy ezáltal legyen munka, termékgyártás és értékesítés. Jelentős értéke a VOSZ-nak, hogy van, aki törődjön a kisvállalkozásokkal. Hozzám is rendszeresen fordulnak gondjaikkal, kérdéseikkel a megye vállalkozói.

– Önnek köszönhető, hogy az országos Prima Primissima díjátadó mintájára rendeznek Területi Prima Gálákat. Ezt hogy sikerült elérnie?

– Amikor felvetettük az ötletet Demján Sándornak, rögtön rávágta: persze, csináljátok, legfeljebb nem sikerül... Belevágtunk, és hét megyében egyből sikerült is megrendezni, természetesen a szolnoki volt az első. Ma pedig az lenne furcsa, ha valahol elmaradna.

Szep­tember 16. a nagyfiam születésnapja, és büszke vagyok rá, hogy ez a szolnoki gálák időpontja is. Azért szívügyem a gála, mert egyszerű családból származom, és tisztában vagyok vele, hogy mekkora jelentősége van az erkölcsi elismerésnek, akkor is, ha az nem jár mindig anyagiakkal. A megyében élő nagyszerűségeinknek is kell az ösztönzés, hogy érezzék, amit csinálnak, az fontos a közvéleménynek, a társadalomnak. A gálákon a Primák mellett az év vállalkozóit, rendvédelmi szakembereit is díjazzuk. Így azok is, akik egyébként nagyon ritkán kerülnek reflektorfénybe, itt legalább kiállhatnak a színpadra egy olyan telt házas rendezvényen, amire az egész megye odafigyel. Azt is kiemelném, hogy a területi gálára az anyagiakat sem a nagyok, hanem a kisvállalkozások adják össze, és nincs más olyan megyei elismerés, ami ekkora tiszteletdíjjal járna. Tehát egyrészről a vállalkozások segítése, másrészről a nagyszerűségeink elismerése „nem középiskolás fokon” az én célom, és örömmel tölt el, hogy ezeket az értékeket képviselhetem Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

– A szolnoki gálák igen sikeresek.

A vállalkozásfejlesztői és szakmaiközéleti tevékenységéért pedig 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést.

Mire a legbüszkébb?

– A gyerekekre! Hét unokám van, egyik okosabb, mint a másik. Azért dolgozom még mindig, hogy ha szükségük van valamire, megadhassam nekik, és a karácsonyfa alá is mindig tudjak nekik odatenni valamit.

szponzorált tartalom / 582520

17

A kultúra valójában egy összekötő kapocs

M

– Messziről érkeztem a közművelődésbe. Válogatott labdarúgónak készültem, de csak az NB II.-ig jutottam, ezért vállalkozó lettem, majd húsz év múlva, 2010-ben az Agóra élére kerültem – kezdte Molnár Lajos Milán. Hozzátette, a közösségben való létezés, munkálkodás egész életében meghatározó volt számomra.

– A támogató családi, baráti háttéren kívül is mindig olyan közegben találtam magam, ahol hasznosan, tevékenyen működhettem. Harminc éve vagyok vállalkozó. Marketing- és rendezvényszervező szakemberként kerültem az Agórához, majd idővel egy főiskolai andragógia szakot is elvégeztem. Nagy ajándék volt ez a sokrétű tudás, hiszen amit addig üzleti szempontból vizsgáltam, láttam, azt onnantól a társadalomfejlesztés oldaláról is megtapasztalhattam – részletezte az ügyvezető. Kiemelte, az eddigi évek jelentősen formálták a világképét, újszerű megközelítéseket tart fontosnak a közművelődésben.

– Ahhoz, hogy valamit sikerre vigyünk, a szervezetfejlesztés igen fontos, hiszen ez a lelke minden munkának. Így mi is a munkakultúra kialakítására

FOTÓ: Illyés Csaba

olnár Lajos Milán tíz éve kormányozza az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ hajóját. Ügyvezetőként nemcsak az intézmény megfelelő működtetését, hanem a folyamatos fejlődést és a valódi értékek minőségi átadását is szem előtt tartja a célok kitűzésekor.

A jó munkahelyi légkörről és a megbízható csapatmunkáról pedig a mindennapok elengedhetetlen részeként vall.

Molnár Lajos Milán, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ ügyvezető igazgatója

törekedtünk elsőként, hiszen úgy dolgozhatunk hitelesen és hatékonyan, ha a háttér, a lehetőségek adottak. Az elmúlt két évben minősített kulturális intézmény lettünk, valamint a Családbarát munkahely címet is birtokolhatjuk. Úgy hiszem, mindez remek visszajelzés arra, hogy jó az irány – hangsúlyozta Molnár Lajos Milán. Mint oly sok mindent a világban, szerinte a kultúrát is érdemes szerteágazóan vizsgálni.

– Elvégre nem a kultúra a gazdaság része, hanem a gazdaság a kultúra része. Úgy tapasztalom, ez egyre inkább elterjedt nézetté válik. Az, hogy egy városban, egy munkahelyen milyen műveltsé-

gű, mennyire széles látókörű emberek élnek, dolgoznak, nagyban befolyásolja a hely, a település légkörét. A felületes szemlélődő számára egy kulturális központ csak a kultúrával foglalkozik. Pedig majd minden dolognak, amit mondunk, cselekszünk, van kultúrája. Nekünk abban rejlik az igazán nagy szerepünk, hogy a lehető legtöbb területen képesek legyünk értéket adni az embereknek.

Ez pedig túlmutat a rendezvények vagy kiállítások szervezésén – magyarázta. Ahogyan fogalmazott, generációk, művészeti ágak, a mindennapi élet területei között utaznak, amiket maga a kultúra és közös­ség köt össze.

A műveltség drónjával mindig magasabbra kell emelkedni

M

olnár Lajos Milán nyitottan tekint a világra, ezt a szemléletet igyekszik a kollégákkal közös munkába is belevinni.

Szerinte minél több oldalról látunk valamit, annál hatékonyabban dolgozhatunk a megismerésén és a megismertetésén.

– Van egy kedvenc hasonlatom erre. Úgy szoktam fogalmazni, olyan ez, mintha mi üzemeltetnénk a műveltség drónját. Ahhoz, hogy a nagyobb ös�szefüggéseket is láthassuk, mindig magasabbra és magasabbra kell emelkedünk a szerkezettel. Ezért mindig arra törekszünk, hogy a folyamatos innovációkkal, fejlesztésekkel a kultúra újabb arcait mutathassuk meg az embereknek. Talán ez lehet az országos sikerünk titka is, sok jó gyakorlatot vet-

18

szponzorált tartalom / 583547

tek már át tőlünk más intézmények – sorolta, majd hozzátette, ezt ők is szívesen megteszik, hiszen büszkén, de alázattal végzik a munkájukat.

– Most éppen a bábos élet felpezsdítésén dolgozunk, valamint szép kihívás a közelmúltban megnyitott Szifon is. Bízunk benne, hogy a fiatalok központi terévé válik és szívesen töltik ott az idejüket – hangsúlyozta. Ráadásul egy új, számára különleges szerep szintén igazán kedves a szívének.

– Gyakran felkérnek, hogy oktassak szakmabelieket, illetve tartsak számukra előadásokat. Hiszem, hogy egy bizonyos kor felett a meglévő tudás és tapasztalat átadása ugyanolyan fontossá válik, mint az új célok kitűzése. Ebben a helyzetben kiválóan megélhetem ezt, örömmel tölt el minden ilyen alkalom.

Molnár Lajos Milán elmondta, nap mint nap változatos kihívásoknak kell megfelelniük, de büszke arra,

hogy kollégáival jó összhangban működnek. Ezen a területen ritka kincs a szabadidő, ezért mindenki, így ő maga is, igyekszik bölcsen sáfárkodni vele.

– A foci továbbra is az életem része, bár mára kikapcsolódássá szelídült. Az olvasás egy másfajta pihenést, inkább amolyan intellektuális kalandot jelent számomra, igen szerteágazó az érdeklődésem. Majd mindennap a kezembe veszek egy könyvet. A hétvégéket viszont, ha csak tehetem, a családomnak szentelem. A feleségemmel közel harminc éve vagyunk házasok, két gyönyörű lányunk van, akik vőlegénye és barátja révén két jóravaló férfiemberrel bővült a családunk. Szívesen barangolunk hazánk tájain, a Balaton, a Tisza-tó és a főváros kiemelkedő számunkra, mindig találunk valamilyen újabb felfedeznivalót errefelé – árulta el az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ ügyvezető igazgatója.

Férfiak

FÓKUSZBAN

Akinek neve egybeforrt a Tiszavirág Fesztivállal és a RepTárral

A

Ahogy sejtettem, nehezen állt kötélnek. Nem azért, mert ne tudná magáról, hogy sikeres. Mivel nem álszent. Magazinunk tematikájának is részben megfelel: férfi. Ám utál fókuszban tetszelegni, noha fesztiváligazgatóként, cégvezetőként gyakorta kell nyilvánosság elé állnia.

Végül ráállt az intim beszélgetésre, én pedig kaptam az alkalmon, és jól kikérdeztem az életéről.

– Tősgyökeres szolnoki családban nevelkedtünk a két évvel idősebb bátyámmal együtt – révedt vissza gyermekkorába a most 47 esztendős Ákos. – A Kassai úton cseperedtünk fel, sok-sok hasonszőrű kölyök társaságában. A viszonylag szűkösebb területre épült lakótömbök rengeteg cimboraságot, gyermekbarátságot adtak az én korosztályomnak is. Lépcsőházi derbik, Zagyva-gáti szánkózások, csibész ugratások, elkerülhetetlen apró pofozkodások. Jó emlékekkel, számos élménnyel gondolok vissza azokra az időkre.

– Az általános iskolát a Koltóiban tudtam le. Azért ott, mert az a suli specializálódott különféle sportokra, és én bizony igen mozgékony fiúcska voltam. Tornáztam, úsztam, kosaraztam, mikor mi jött velem szemben. Amikor pedig már a lányok is sétálgattak körülöttem, mint minden srác a környezetemben, én is beszereztem az első gitáromat.

Először autodidakta módon, majd zeneiskolás rásegítéssel csaptam a

Férfiak

FÓKUSZBAN

BEKÜLDÖTT FOTÓ

mikor szóba került a neve, tisztában voltam vele, minimum kétséges lesz Kovács Ákost meggyőzni arról, hogy miért nem hiányozhat a Férfiak fókuszban című magazinunkból.

Miután ismeretségünk nem új keletű, így tudtam, közelharc árán sikerül majd rábeszélnem, hogy az ő személyét is szerepeltetni kell a kiadványunkban.

Egy életre megtanultam győzni és veszíteni, közösségben gondolkozni, a csapattársak felé alázattal, az ellenfelekkel szemben tisztelettel lenni – magyarázta Kovács Ákos

húrok közé. Az akkor divatos műfajok: rock, balladák, rockballadák…

Angolszász stílusú zenék angolszerű nyelven döngetve, ami miatt – és mivel sok barátom is odajárt – a két tannyelvű Széchenyi gimnáziumban végeztem a középiskolai tanulmányaimat. Ott kaptam a legtöbbet a kosárlabdázástól is, ami egy életre megtanított győzni és veszíteni is, közösségben gondolkozni, a csapattársak felé alázattal, az ellenfelekkel szemben tisztelettel lenni. Nagyon sokszor megköszöntem már ezt az útravalót egykori edzőmnek – jelezte újfent a háláját főhősünk.

A matematikát mindvégig kitűnőre abszolváló Ákos az érettsé-

gi után is maradt helyben. A Budapesti Külkereskedelmi Főiskola szolnoki kihelyezett tagozatán külgazdasági szakos közgazdászdiplomát, valamint PR-marketing szakképesítést szerzett. Majd fogta diplomáját és Pestre költözött. Eleinte a pénz mozgatta az életét. Értéktőzsdén dolgozott a ’98-as globális pénzügyi válságig. A szektorból bár anyagiakat nem, de értékes tapasztalatokat szerzett. Egy rövid székesfehérvári kitérő után a legjobb barátjával a rendezvényszervezés világába cseppent. Roadshow-kal járták az országot, zenészeket és kulturális szolgáltatókat ismert meg, mecenatúrát szervezett, logisztikázott. Az országjárás mellett a Veszp-

rémi Utcazene Fesztivál meghatározó élmény volt számára a jövőjére nézve. Mindennek akkor vette hasznát, amikor újra Szolnok lett az otthona: Régi idők tere, Tiszavirág Fesztivál és társaik. Azzal, hogy ismét benyitott régi lakhelyére, az elmúlt évek bölcseletével felvértezve friss levegőt is beengedett a szokványos helyi kultúrkörnyezetbe. Leporolta a régi minőségi lemezeket, az új stílusokból kiválogatta a legigényesebbeket, majd pedig saját elképzelései mentén újabb és újabb színeket kevert a megkopott rendezvénypalettára. Az ujjgyakorlatok remekül sikerültek, a kísérletezgetések alkalmazott programokká értek. Az idei Szolnoki Tiszavirág Fesztivál lett volna a tizenötödik a sorban…

– Sebaj! Jövőre bepótoljuk, megtartjuk a tizenötödiket, és közben, az eltelt idővel talán senki sem öregszik egy évet. Az állandó csapatom készen áll az újrázásra és a folytatásra – szögezte le a fesztiváligazgató.

Akit 2016-ban felkértek, hogy töltse meg tartalommal és vezesse diadalra az az évben nyíló RepTárat. Hos�szas gondolkodás után bólintott rá.

Ma már tudjuk, a Kelet- és KözépEurópában egyedülálló repülőmúzeum a legjelentősebb idegenforgalmi vonzereje lett a városnak.

– A RepTár sikere az ötletgazdáké és a csapaté, aki működteti és programokkal tölti meg – utalt vissza Ákos minduntalan az egyéni felelősségekből összeállt közösségi munka jelentőségére. S akinek a legfontosabb mikroközössége mégiscsak a családja. A mindenben támogató szülei, továbbá Évi, a vele együttgondolkodó, a „látóutakra” elkísérő felesége, valamint három fia, a 13 éves Hunor, a 11 éves Magor és a 3 éves Attila.

Mindettől lesz egy férfi valamire való férfi, remek családapa és sikeres üzletember. Ja, és ezért kérik fel olykor-olykor arra is, hogy legyen fókuszban egy férfimagazinban, még ha ennek csupán vonakodva tesz eleget…

szponzorált tartalom / 583553

19

Mintával szolgál gyermekeinek a munkával kivívott érdemekkel

A

Molnár Júlia és Boda György ös�szetartoznak. Mint tojás és a héja, vagy mint két fél dió. Így aztán ne is egymás mögé helyezzük el őket, hanem inkább egymás mellé. Hos�szú évek óta összesimult az életük, olyannyira, hogy még a munkáikat is közös fedél és közös cégek alá terelték. Vállalkozásaik, illetve a szolnok-szandaszőlősi székhelyű AD Nyelviskola és Mozgásstúdió tevékenységi körébe ma már majdnem minden belefér, amire egykoron egyedileg is szakosodtak. No, de férfimagazinunk mégiscsak egynemű tematikájú, így aztán ezúttal György kerül a fókuszba.

– Gyermekként cseperedve, egészen kamaszkoromig – ezt ma is büszkén vállalom, és jó emlékkel őrzöm – kivettem részemet szüleim munkájából, a vidéki ház és a bérelt földek körüli teendőkből. Közben koptattam az általános iskolai padot Szandaszőlősön, olyan intézményvezetők irányítása alatt, mint Kalydy Sanyi bácsi és Kállai Marika.

Autószerelői végzettséget szerezve, az érettségit követően végül repülőgép-szerelő lettem. Akkortájt,

FOTÓ: Mészáros János

most kézben tartott férfimagazinunk megjelenését – udvariassági szempontból is – néhány héttel megelőzte a Nők fókuszban kiadványunk. Az abban közzétett Molnár Júlia-portréban jeleztük, hogy ma már az a mondás is megállja helyét, miszerint minden sikeres nő mögött egy erős, nagyszerű férfi áll. Nos, alábbi írásunkból kiderül, kire is utaltunk ezzel akkor.

Boda György a feleségével az AD Nyelviskola és Mozgásstúdió mellett hamarosan beindítja az AD Kreatív Stúdiót is

a 80-as évek közepén települtek át Veszprémből Szolnokra repülőalakulatok és a hozzájuk tartozó technikák, akkor úgy tűnt, örök megélhetést szolgáltatnak. Polgári alkalmazottként, majd továbbszolgáló katonaként dolgoztam, és bár beadtam

kérelmemet hivatásos katonai szolgálatra, a változások vihara ’91-ben végleg elsodorta nyugdíjasnak vélt katonapálya-jövőmet. Végül mégiscsak hasznosíthattam a honvédelmi és rendfenntartó közösségben töltött múltamat. Harminc éve dolgo-

Jótékonysági nagykövetek, elismerték küldetésüket Júlia és György tagjai, sőt, ez év nyaráig soros elnökei voltak „saját” szolnoki rotarys szervezetüknek. A közelmúltban Pécsett zajló országos konferencián többen is elismerésben részesültek, a két szolnoki rotarys szervezetet különösen kiemelték. Boda György, a Rotary Club Szolnok nyáron leköszönt elnöke Paul Harris-díjat kapott. Feleségével, Molnár Júliával, a Szolnok-Tisza Rotary Klub ugyancsak június végén leköszönt elnökével pedig közösen megkapták Az év rotarys házaspárja díjat. Ezenkívül Molnár Júlia, illetve az RC Szolnok is kormányzói elismerésben részesült.

20

szponzorált tartalom / 582763

zom az egyik legnagyobb hazai biztonsági vállalkozásnál, a Sectornál.

A biztonság- és vagyonvédelem területén tevékenykedve, követve a szakmai kihívásokat, képzéseken, továbbképzéseken, szaktanfolyamokon vettem részt, számos szakvizsgát tettem le és szakképesítést szereztem, melyek birtokában jelentős hazai cégek bíztak meg munkával – sorolja György. Aki – szintén felnőtt fejjel – biztonságszervező szakmérnöki diplomát szerzett a budapesti Gábor Dénes Főiskolán, de mellette a munka- és tűzvédelmi szakképesítéseket is elsajátította és hasznosította.

– A mai világban, ráadásul a bizonytalan kimenetelű veszélyhelyzet időszakában, a munkabírás mellett sok ötlettel, a környezetünkben jelentkező kihívások és igények meglátásával, illetve kiszolgálásával lehet biztosítani egy vállalkozás fejlődését. Feleségemmel, Júliával mindig egymást erősítve dolgozzuk ki, miként lehet hasznosítani azt a tudást és tapasztalatot, melyekkel az elmúlt évtizedekben felvérteztük magunkat. Tesszük a dolgunkat tisztességgel, méghozzá úgy, hogy családunk fiatalabb tagjai csak an�nyit érezzenek meg a körülöttünk lévő, folyton változó világból, hogy a pénzért becsületes munkával lehet megdolgozni. Van két felnőtt gyermekem és Júliával közös két kamaszkorú is. Igyekszünk számukra mintával és példával szolgálni ahhoz, hogy kitartással bármit el lehet érni az életben. Ezért döntöttünk úgy, hogy a sok vállalkozást nehéz helyzetbe hozó elmúlt időszakot és a pandémia miatti bizonytalanságot nem leépítésekkel, fékek beiktatásával kezeljük, hanem előrelépünk, és bővítünk. Az AD Nyelviskola és Mozgásstúdió mellett – egy nagy múltú cég megvásárlásával – beindítjuk az AD Kreatív Stúdiót is, amely a digitális nyomdai szolgáltatásoktól a kreatív ötletek megvalósításán át a cégek egyedi igényeit is kielégíti majd magas minőségben.

Férfiak

FÓKUSZBAN

A hétköznapi ember értékeit örökíti meg írásaiban

E

rős családi kötelékei, a sport iránti rajongása és örök optimizmusa teszi teljessé Mészáros Géza életét. Az Új Néplap Prima díjas újságírójával életéről és pályafutásának kezdetéről beszélgettünk.

– Valóban. Miután a két napilap egyesült, '99-ben az Új Néplaphoz kerültem. A sportújságírás háttérbe szorult, munkám javát azóta inkább közéleti írások, riportok, katonai és bírósági tudósítások, helytörténeti cikkek és színikritikák jelentik. Mindezen témák mellett azonban az emberi sorsok, a mélyebb hangvételű portrék és interjúk érintenek meg leginkább.

Hiszem ugyanis, hogy a hétköznapi emberben rengeteg érték lakozik. És megtisztelő, ha írásaimmal a bennük rejlő kincseket másoknak is bemutathatom. Megérdemlik, hogy írjak „belbecs”-emberekről.

– Hogyan indult a pályája?

– A szó jó értelmében véve „utca­ gyerek” voltam. Dédszüleim és nagyszüleim parasztizáltak, okos és jó gazdák voltak, ezért „büntetésből” kuláklistára kerültek. Az e világból sokat látott és szenvedett szüleim révén én már „csak” azt mondhatom magamról: szolnoki munkáscsaládból származom. Abba a házba születtem bele, amit a családomtól elrabolt az átkos rendszer, majd pedig, hogy mégiscsak tudjunk valahogy élni, „szívességből” visszabéreltette velünk. Felújíttatni sem engedték. Amikor teljesen szétesett, felépítették helyére a Szolnoki Főiskolát, mi pedig 1970ben a Várkonyi térre költöztünk. Úgy nőttem fel, hogy akkoriban nem féltek a szülők attól, hogy jó helyen van-e a gyerekük vagy sem.

Rengeteg grund épült a környéken, ahol persze majd’ mindenki, még a lányok is fociztak. Természetes volt a csibészség, a rátermettség, aki pedig még a bőrt is ügyesen tudta rúgni, előkelő helyen állhatott az adott közösségben. De senkit sem rekesztettünk ki, az ügyetlenebbeket is felkaroltuk, bevettük a ban-

Férfiak

FÓKUSZBAN

FOTÓ: Mészáros János

– Milyen érzésekkel vette át a Prima díjat?

– Boldog voltam és hálás, hiszen a díjazottak között szerepeltem, ugyanakkor úgy éreztem, nem tettem mást, csupán a munkámat végeztem. Azt gondolom, akik tisztességgel végzik a munkájukat, azok mind elismerésre érdemesek. Mindenki, aki a maga helyén, a saját lehetőségeit kihasználva előreviszi az életet, annak kijár legalább egy jó szó, egy vállveregetés.

Mészáros Gézának van mibe kapaszkodnia: család, hit, szeretet, barátok és örök optimizmus

dákba. Ezen időszakra vezetem vis�sza azt a felismerést, hogy közösségben létezni, együtt tenni valamit, óriási élmény. Egy időben a Szolnoki MÁV-nál atletizáltam, a Damjanich uszodába jártam úszni, a Szolnok MTE-nél pedig fociztam. Amikor véget értek az edzések, először nem haza, hanem a grundra mentünk.

Akkor remek érzés volt, majd pedig sokkal később döbbentem rá, hogy a csapatsportokban, csapatban sikerért tenni az én világom. Nem kicsit arra is büszke vagyok, hogy egykoron viselhettem a Szolnoki MÁV-MTE felnőttcsapatának kapitányi karszalagját. A foci mellett az olvasás kötött le, rengeteg ifjúsági kötetet, Delfinkönyvet és indiánregényt olvastam.

– Újságírói karrierje éppen a sport világában indult el.

– Kezdetben eszembe sem jutott, hogy ezen a területen dolgozzak, a

sors alakította úgy, hogy végül erre a pályára kerültem. A ’93-ban alapított Jászkun Krónika nevű megyei napilap sportrovatánál dolgozó barátom, Kővári Tamás egyszer egy futballmeccsről készített tudósítást. Nézem, olvasom az írást, és mondom neki: szerintem ez másképp történt. Ő azonban állította, hogy a tudósítása rendben volt, és kissé flegmán odavetette: ha nem tetszik, írd meg magad! Néhány nappal később bevittem neki a szerkesztőségbe egy rövid írást, Az öltözőből jelentem címmel. Megtetszett neki, másnap meg is jelent a szösszenet, hétvégén pedig már a saját mérkőzésemről tudósítottam. Ez volt 1993 augusztusában. Hamarosan újabb feladatokat kaptam, és különféle sportrendezvényekről adtam híreket.

– Idővel aztán más műfajokban is kipróbálta magát.

– Van olyan interjúja, amire mindig emlékezni fog?

– Talán meglepő, de nincs ilyen, ugyanis az írásban elsősorban a műfajok sokszínűsége tetszik. Ja, és rossz a memóriám. Miről is beszéltünk? No, szóval a színikritika, mint műfaji írás, régóta vonz. A színház iránti imádatom még gyermekkoromban gyökerezik. Akkoriban este kilenc óra után még voltak színházi közvetítések vagy olyan tévéfilmek, melyek a fotelhez szögeztek. A szüleim közben elaludtak, már nem látták a fekete-fehér közvetítéseket, én viszont végignéztem azokat. Az 50-es és 60-as évek nagy színészlegendáinak alakításait még most is szívesen idézem fel. A kritikák alapját egyebek mellett ezekből az előadásokból és az elolvasott művekből merítem.

– Mi ad ihletet, erőt egy-egy nehéz nap után?

– A „hobbim” továbbra is a családom, a három gyermekem és a szép feleségem, akivel egy munkahelyen dolgozom. És persze a sport. Ma már a passzív foci. Büszke vagyok az ősrégi barátaimra, haverjaimra, cimboráimra, akikbe kapaszkodhatok, rájuk mindenben számíthatok. A fogódzó számomra egyértelműen a család és a hit. Ugyanakkor örök optimista is vagyok, igyekszem mindent iróniával, öniróniával és kellő humorral kezelni.

21

A folyamatos fejlődési igény a cég sikerének egyik titka

E

lhivatottság, kitartás és alázat nélkül nem lehet sikerre vinni egy vállalkozást. A hosszú távú célok megvalósításához fontos a nyitottság és a folyamatos fejlődési igény. Hering János, a Hering Autóház Kft. ügyvezető igazgatója több évtizedes tapasztalattal vezeti az autókereskedelemben meghatározó szerepet betöltő, közel száz főt foglalkoztató cégcsoportot. Sikerről és kihívásokról beszélgettünk.

– A cég különféle fejlődési fázisokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Mára egy közel száz főt foglalkoztató cégcsoporttá nőtte ki magát.

– Nagy célokat tűztem ki magam elé, töretlen lelkesedéssel haladtam az úton. Nem volt vége a munkaidőnek, és szinte összefolytak a napjaim. A vállalkozásban elért sikerek motiváltak, doppingoltak. Megtanultam, hogy a kihívásoktól nem kell félni. Az autóalkatrész-üzletből

22

szponzorált tartalom / 582625

FOTÓ: Gémesi Balázs

Hering János, a Hering Autóház Kft. ügyvezető igazgatója

kézenfekvő volt idővel a továbblépés lehetősége az autókereskedelem irányába. Sokat töprengtem azon, hogy melyik márka mellett kötelezzem el magam. Végül a megbízhatóság és a kínálat miatt a Toyota mellett döntöttem. 1993ban nyitottam meg a Toyota Autó­ szalont Jászberényben. Huszonhét év után az idő bebizonyította, hogy jó döntés volt, hiszen ma is az egyik leginnovatívabb, legmegbízhatóbb, Magyarországon pedig piacvezető autómárka. Cégünk folyamatosan bővült. Mérföldkőnek számít, hogy 2002-ben Szolnokon,

majd 2019-ben Egerben megnyitottuk telephelyeinket. 2008-ban pedig elkezdtük az Opel márka forgalmazását is. Fontosnak tartom a folyamatos fejlődési igényt. Mindig igyekeztem magam képezni, hogy a kor kihívásainak meg tudjak felelni. A munkatársaim is különböző képzéseken vesznek részt a márkaközpont szervezésében. Ez több szempontból fontos. Egyrészt azért, hogy tájékoztatást tudjunk adni az ügyfeleknek az aktualitásokról, másrészt pedig, hogy a karbantartás területén tisztában legyünk az új autók működésével.

FOTÓ: Gémesi Balázs

– Családi vállalkozásuk több mint harminc éve sikeresen működik az autóiparban. Hogyan indult a pályafutása?

– Autószerelőként kezdtem a pályámat. Majd a Jászsági ÁFÉSZ keretein belül, a térségben 1978-ban elsőként megnyíló autóalkatrész-boltban dolgoztam mindaddig, amíg meg nem érintett a privatizáció szele. A rendszerváltáskor zajló gazdasági átalakulás idején a szövetkezet eladásra ajánlotta fel az üzletet.

Nagy dilemmát jelentett, hogy belevágjunk-e a vállalkozásba, vagy sem. A 80-as évek közepén ugyanis még idegennek számított a vállalkozói lét, nem rendelkeztünk gyakorlati tapasztalattal, és félelmeink is voltak. Végül egy hét álmatlan éjszaka után úgy döntöttem, belevágok. Így az 1980-as évek közepétől vállalkozó vagyok.

– Óriási fejlődés zajlik az autóiparban. Milyen új trendek jellemzik a piacot?

– Ez így van, nagy intenzitású a fejlődés és jelentős átalakulás tapasztalható az autóiparban. Fontos, hogy az ember globálisan lássa a piacot, a gépjárműipar fejlődését.

A Toyota olyan előremutató márka, mely elkötelezett a környezetkímélő, innovatív fejlesztések irányába. Eladásaink negyven-ötven százalékát a hibridautók teszik ki, és jelen vannak a tiszta elektromos autók is. A Toyota már bemutatta hidrogénmeghajtású gépkocsijait is, melyek szintén a jövőt képviselik.

A fejlődés az önvezető autók irányába megy.

– A Nők fókuszban magazinunkban nemrég a feleségével beszélgettünk. Szerinte a családi vállalkozásuk egyik sikerének titka a stabil családi háttér.

– A cég alapja valóban a család. Feleségem és a két fiam is régóta a vállalkozásban dolgozik. A fontos döntéseket közösen megbeszélve hozzuk meg. Gyermekeink együtt nőttek fel a vállalkozással, ezért ez számukra perspektívát jelentett. Ők is komoly szakmai tapasztalatra, gyakorlatra tettek szert az elmúlt évtizedekben. Azt gondolom, ha végleg befejezem a munkát, akkor ők tovább tudják vinni a vállalkozást. A szakmában és az üzleti életben eltöltött több mint negyven év sok megpróbáltatással járt ugyan, de az elért eredmények igazolják, hogy nem dolgoztunk hiába. Ezt elsősorban a családomnak és a munkatársaimnak köszönöm.

– Mivel tölti szabadidejét? Mi jelent önnek kikapcsolódást?

– Szabadidőből kevés van. Nekem a hobbim a vállalkozásom, az autók.

A családi kirándulások, rövid nyaralások kiszakítanak a pörgős hétköznapokból. Nagy öröm számomra, hogy a gyerekeim után látom az unokáimat is felnőni.

Férfiak

FÓKUSZBAN

A házak és a vállalkozások építésében egyaránt segít

A

– A Várady Tüzép már a rendszerváltás előtt ismert volt. Minek köszönhető, hogy azóta is működik?

– Édesapám 1984-ben alapította a Tüzépet, mely munkát adott a családnak, én is a kezdetektől itt dolgozom. A fejlődés azonban nem volt egyenes ívű. Volt, amikor több alkalmazottal, a legkorszerűbb gépparkkal működtünk, de előfordultak megingások, sőt mélyrepülés is.

A válságot követően egy ideig más üzemeltette a telepet. Édesapám hirtelen bekövetkezett halála után testvéremmel saját céget alapítottunk, és szó szerint a nulláról, sok tekintetben a mínuszból építettük újjá a Várady Tüzépet. Hatalmas energiákat fektettünk a vállalkozásba. Vis�szaállítottuk a bizalmat, a régi vevők örömmel jöttek vissza. A termékskála kibővült és számos fejlesztés is történt. Ma már ismét jól cseng, és új tartalommal telítődött a brand.

– Melyek a cég erősségei, lehetőségei?

– A szakértelem, a szinte belvárosi elhelyezkedés nagy előny. Terjeszkedési lehetőségként két másik ingatlan is rendelkezésünkre áll.

A kapcsolatrendszerünk is hatalmas tőke, a vevői és beszállítói kör évtizedek óta épül. Egyes termékek tekintetében, mint például a szóródó, ömlesztett áruk, a legszélesebb kínálattal rendelkezünk.

– „Mi nem csak a sódert nyomjuk!” – szól a szlogenjük, mely a termékre, a szakértelemre, a közvetlen hangulatra is utalhat. Ez az üzenet?

Férfiak

FÓKUSZBAN

FOTÓ: Mészáros János

„Mi nem csak a sódert nyomjuk!” több egy jól csengő szlogennél. A Várady Tüzépnél dolgozók munka­ filozófiáját testesíti meg, amelynek a bizalom, hitelesség és pozitív élmények az alappillérei. A Tüzép tulajdonosával, Várady Attilával beszélgettünk.

Várady Attila, a Várady Tüzép Kft. és a Brandatti Kft. tulajdonosa, ügyvezetője

– Pontosan. A bizalom, a hitelesség, a pozitív élmények a legfőbb értékek. Megértjük a vevőinket.

Az építkezés, a felújítás az egyik legstresszesebb dolog, sőt anyagilag is megterhelő mind a magánembereknek, mind a vállalkozóknak. Sorozatos döntésekre van szükség, sok a kérdés és a feszültség. Számunkra a problémák azért vannak, hogy kreatív módon megoldjuk őket, és meg is tesszük. Egy mosollyal, a kockás papíron kiszámoltak ellenőrzésével, tanácsadással, vagy a házhoz szállítással csökkentjük a terheiket. Sőt, ha otthon a karosszékből rendelnek tőlünk, mi összekészítjük és letesszük az árut a helyszínen.

– Jól ismeri a vállalkozói létet, hiszen már harmincöt éve él benne.

Mi jelenti a legnagyobb kihívást?

– A felelősségvállalás. A család, a munkatársaim családjainak megélhetése az én döntéseimnek is függvénye. A jó döntések alapja az önmagunkban való hit és a felelős gondolkodás, melyhez társulni kell kockázatvállalási képességnek és nyitottságnak.

– A másik cége, a Brandatti Kft. a vállalkozások, vezetők fejlesztését tűzte ki célul.

– A bizonytalan helyzetben fogalmazódott meg számomra a karrierváltás gondolata. Vezetési tanácsadó, szervezetpszichológus párommal éppen egy közös cégre vágytunk. Tapasztalataink, értékeink, céljaink közös halmazából született meg a Brandatti Kft. Felkészültünk, új kompetenciákat szereztünk (én rendezvényszervezést, stílustanácsadást tanultam), majd létrehoztuk a Vállalkozó és Vezetőképző Központot. Elköteleződtünk a fejlődni vágyó, felelősségvállaló, másokról is gondoskodók mellett, számukra építünk közösséget. Találkozóinkon a korszerű tudás, a kapcsolatépítés, vagy akár a humor is állandó résztvevő.

– Van igény ezekre a programokra?

– Átlagosan hetente szervezünk telt házas programokat, melyeken körülbelül ötezren jelentek meg.

Az igényes, tartalmas találkozókra azok is eljönnek, akiknek kevés a szabadidejük. Emellett a cégek is egyre inkább igénylik a képzést, tanácsadást.

– Két cég vezetése mellett hogyan tölti a szabadidejét, már ha van egyáltalán?

– Ha akarom, van, erre muszáj odafigyelni. Az olvasás a mindennapjaim részét képezi. Valamikor kosárlabdáztam, most otthon edzek, vagy túrázok. Családi, baráti körben gyakran szervezünk lazulós estéket. Az utazás tölt fel leginkább, erre rendszeresen szánunk néhány napot a párommal.

– Mire a legbüszkébb?

– A gyerekeimre, akikkel nagyon szoros a kapcsolatom. Fiatal felnőttként a saját lábukon állnak, azzal foglalkoznak, amit szeretnek, az egyik mérnök, a másik katona. Hisznek magukban, céljaik vannak. Büszke vagyok, hogy ezt a szemléletet sikerült elültetnem bennük.

– Tovább viszik a vállalkozásokat?

– Amit lehet, megtanítottam a fiaimnak a Tüzépről. Ha kedvük lesz, képesek lesznek vezetni. A párom lánya már a Brandattiban dolgozik, és elkötelezetten készül a vezetésre.

23

Megbízhatóság, rugalmasság és folyamatos fejlődés – ezek mentén vezeti cégét a fiatal igazgató

M

ég csak huszonnyolc éves, de már két sikeres családi céget vezet a szolnoki Mátyus Gábor Márton, akivel a siker titkáról, az eddig elért eredményekről és a jövőbeli tervekről is beszélgettünk.

nem fejlődik csak stagnál, az előbbutóbb leépül. Ahhoz, hogy egy nívós, értékelhető fejlődést fenn tudjunk tartani, elengedhetetlen a külföldi piac is.

– Ez hogyan jelenik meg a mindennapokban, esetleg az üzletpolitikában?

– Annak ellenére, hogy óriási partnerhálózatunk van, mi egy kis, családias cég vagyunk, húszfős létszámmal dolgozunk már évek óta.

A munkafolyamatok nem személyre szabottak, mint egy multicégnél, ezért elméletben és gyakorlatban is nagy kreativitás kell ahhoz, hogy minden munkaterületet átlásson egy vezető. Egyébként szerintem ez alapvető elvárás egy jó vezetőtől.

Ezt a munkát nem lehet csőlátással végezni.

– Mi a dolga az ügyvezető igazgatónak a Mátyus Kft.-nél?

– Gyakorlatilag a pénzügytől a gyártástechnikáig nagyon részletes rálátásom van az összes mozzanatra. Az alapanyag-beszerzéstől az új partnerek felkutatásán át az értékesítésig, minden lépcsőben szerepem van.

– A cég fő profilja pénztárgépszalagok és egyéb tekercses termékek gyártása, valamint értékesítése. Úgy tudom, hogy az elmúlt harminc év alatt folyamatosan fejlesztettek.

Miket pontosan?

24

szponzorált tartalom / 583121

Beküldött fotó

– Harmincéves családi vállalkozás a Mátyus Kft., melynek 2016-tól az ügyvezető igazgatója. Ha nem ebbe születik bele, mivel foglalkozna?

– Biztos, hogy vállalkozó lennék.

Hogy konkrétan milyen termékkel foglalkoznék, nem tudom, de biztosan valamilyen kreativitást igénylő dologba vágnék bele, mert kreatív személyiségnek tartom magam.

– Úgy tudom, a közelmúltban indult egy másik vállalkozása is.

– Igen, ez a La Pénztárgép Kft., melyet 2013-ban alapítottunk, kifejezetten a 2014-es onlinepénztárgép-rendelet teljesítésére jött létre. Édesapám utolsó nagy projektje, mielőtt átadta volna nekem az irányítást. Magyar és kínai gyártású online pénztárgépek kizárólagos forgalmazásával foglalkozunk. Nagyon fontos, hogy a mi gépeinket más nem értékesítheti Magyarországon, csak a mi általunk felhatalmazott szervizek. Ez egy szintén országos cég, és Magyarország top 3 pénztárgépes vállalkozásából az egyik a miénk.

Mátyus Gábor Márton, a Mátyus Kft. ügyvezető igazgatója

– Az első és a cég életében legfontosabb fejlesztés 2003-ban történt, amikor a saját gyártócsarnokunk megépült a Téglagyári úton. Önálló telephellyel rendelkező cég vagyunk. Semmit nem bérlünk, saját gyártósorral és raktárral rendelkezünk. Azóta uniós pályázatok segítségével is folyamatosan frissítjük a gépállományt és a tehergépjárműveink számát is. Óriási előnyünk a konkurensekkel szemben, hogy a magunk által gyártott termékeket saját gépjárműflottával, sofőrökkel szállítjuk ki az ország teljes területére és a határon túlra is.

tük a szállítási morálunk határozza meg. Futárszolgálatoknál gyakran előfordulhat, hogy sérül a termék.

Ez nálunk kizárt, hiszen nincsenek közbeiktatva futószalagok és logisztikai raktárak, vagyis minimális a sérülés esélye. Ezáltal a felhasználó olyan mennyiségben és minőségben kapja meg az árut, amilyet szeretett volna. Valamint, ha partnerünk sürgős szállítást kér, mi ezt akár néhány órán belül teljesíteni tudjuk. Jellemző ránk a megbízhatóság és a rugalmasság, ami a XXI. századi körülmények között nagyon fontos.

– Mekkora kereslet van a Mátyus Kft. által forgalmazott termékek iránt?

– A termékeink szükségesek a vállalkozások működéséhez, úgyhogy a keresletet főként a magyar gazdaság adja. Az, hogy mi kiket érünk el és tudunk meggyőzni arról, hogy a mi termékünk jobb a konkurensekénél, azt gondolom, hogy a hozzáadott szolgáltatásaink, köz-

– Hová szeretne még fejlődni a cég?

– Szolnoki telephelyünk lehetőséget ad a bővítésre, így szeretnénk a csarnokot továbbfejleszteni, más termékek gyártását is felvenni a palettára a tekercses termékek mellé.

Emellett szeretnénk határon túl is tovább terjeszkedni. Jelen pillanatban a Mátyus Kft. a magyar piac több mint hetven-hetvenöt százalékát lefedi, de amelyik vállalkozás

– Hogyan sikerült ennyire felfejlődni?

– A gyorsasággal reagáltunk az új helyzetre. Az első évben már húszezer pénztárgépet tudtunk kihelyezni a piacra, ami akkor egy jó szám volt. Most több mint ötvenötezer online működő pénztárgéppel vagyunk jelen a magyar piacon, ezt pedig egy százötven cégből és vállalkozásból álló magyar szervizhálózattal látjuk el. Egyedi, felhőalapú pénztárgépeink sok extratudással vannak felszerelve a konkurens márkákéhoz képest.

– Ilyen komoly és szerteágazó munka mellett marad-e ideje valamilyen hobbira?

– Sajnos kevés, de jut. A Szolnoki Pelikán Motoros Egyesülettel – melynek elnöke vagyok – próbáljuk életben tartani a város motoros életét.

Van egy ötfős „keménymagunk”, akikkel rengeteg munkát és energiát fektetünk abba, hogy a városban található motokrosszpályánk minden motorosnak sportolási lehetőséget és élményt nyújtson.

Férfiak

FÓKUSZBAN

Profi csapat nélkül egy vezető nem sokat ér

A

– Mikor és hogyan jött létre a Hatás Reklámstúdió?

– Huszonhat évvel ezelőtt egy könyvelőiroda társcégeként tudtunk elindulni, amikor is vásároltunk egy nyomtatót és kaptunk egy színes monitort. Ez volt a technikai háttér, ebből kezdtük el felépíteni a céget. Ahogy telt az idő, úgy jöttek az új megkeresések, kihívások.

A gépek száma növekedett, újabb munkatársak csatlakoztak a céghez, így a pincehelyiséget kinőve, 2007-ben átköltöztünk a Koszorú utcába. Nem volt megállás, a megrendelések száma nőtt, egyre több izgalmas projektben, kampányban vettünk részt. 2016-ban a gyártásnak újabb ingatlanrészt kellett bérelnünk a Széchenyi városrészben.

A gyors és hatékony munkavégzés miatt fontosnak tartottuk, hogy minden egy helyen legyen, így idén májusban bekövetkezett az, amiért évek óta dolgoztunk. Az egész cég egy helyre költözött, az Eötvös tér 2. szám alá, ami egy újabb mérföldkő az életünkben.

– A reklámstúdió mára piacvezető céggé nőtte ki magát. Minek köszönhető ez a siker?

– Mindenképpen a csapatnak, egy vezető nélkülük nem sokat ér. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy motivált, lelkes és felkészült csapattal dolgozhatok együtt, azt gondolom, profik. Ez részben a folyamatos képzéseknek, tanulásnak köszönhető, de úgy gondolom,

Férfiak

FÓKUSZBAN

FOTÓ: Mészáros János

kezdetekben csupán egy nyomtatóból és egy színes monitorból állt a szolnoki Hatás Reklámstúdió. Jelenleg a legkorszerűbb automatizált gépparkkal rendelkezik, az ország minden területén vannak üzleti partnerei, ügyfelei.

Mátrahegyi Péter cégvezető számára legfontosabb a csapata, amely szakmai tudásával, motivációjával hozzásegíti a céget sikereihez.

Tudja, nélkülük nem tartana most itt a vállalkozás.

Mátrahegyi Péter, a Hatás Reklámstúdió cégvezetője

hogy közös céloktól épül egy cég, egy csapat. Erre az évre például azt a jelmondatot fogalmaztuk meg magunknak, hogy „Be first! Be unique!

Be different!”, vagyis „Légy első! Légy egyedi! Különbözz!”.

– Milyen szolgáltatásokat és termékeket kínálnak?

– Készítünk névjegykártyákat, cégtáblákat, zászlókat, különféle dekorációkat, de sok ilyen cég van Szolnokon. Amiben azonban mások vagyunk országos szinten, hogy mi az elejétől a végéig jelen vagyunk a folyamatban. Ezt hívják end-toend szolgáltatásnak. Sok időt, energiát és pénzt spórol meg magának egy cég, ha megbíz bennünket. Így nem kell külön marketing-tanácsadóval, grafikussal, nyomdával, webfejlesztővel tartania a kapcsolatot, hiszen mi teljeskörűen intézzük a cég online megjelenéseit vagy offline arculati elemeit. Fontos a jól működő ügyfélkapcsolat, hiszen csak akkor lehet sikeres a cégünk, ha az ügyfeleink sikeresek.

– Milyen neves partnerekkel büszkélkedhetnek?

– Nagyon sok ügyfelünk van, köztük országos és megyénkben működő nagyobb cégek, mint például a COOP Szolnok Zrt., Zöld-Ker Kft.,

a Hajdú-Coop Zrt., a Szatmári Épületgépész Áruházak, a Heineken és a MÁV. A vasúti kocsikon található fecskesziluett a mi munkánk, de a SzolnOk feliratot is mi készítettük.

Sok kis- és közepes vállalkozással is dolgozunk: éttermekkel, hotelekkel, kereskedő- és gyártócégekkel.

A legújabb projektünk pedig Magyarország és a Közép-európai térség első Aston Martin szalonja. Ezt a prémiummárkát tekintem pályafutásunk megkoronázásának.

– Milyen különlegesebb megrendeléseket teljesítettek már?

– Mindent dekoráltunk már, a hajótól, repülőtől kezdve a személygépkocsin, teherautón át a motorbicikliig és kerékpárig. Hét-nyolc évvel ezelőtt a Penny Marketnek másfél hónap alatt hatvan kamiont dekoráltunk fel.

A pekingi olimpiára készítettünk a hotel homlokzatára egy óriási szurkolói zászlót, amin buzdító üzenetek szerepeltek. De a mi stúdiónkból került ki az a zászló is, amit egy, a Himalájára induló magyar hegymászó vitt magával a 2000-es évek közepén.

– Milyen hatása volt a koronavírusjárványnak a cég életére?

– A Covidnak köszönhetően az idei esztendő egy tipikusan megosztó év a számunkra. Egyrészt egy fontos

mérföldkő a költözés miatt, ugyanakkor a járvány egy kis visszaesést is jelentett. Kialakult viszont egy új terület. Kidolgoztunk egy termékcsoportot, ez tartalmaz például maszkot, plexi elválasztófalat, padlómatricákat, de a kézfertőtlenítő adagolókat is próbáljuk barátságosabbá tenni a környezethez passzoló megjelenéssel.

– Mivel tölti a szabadidejét?

– Kerékpározással, a másik nagy szerelmem pedig a veterán autók, de a szakmai fejlődést és a nyelveket is nagyon fontosnak tartom. Azt vallom, hogy élményeket vásároljunk, ne tárgyakat. Januárban részt vettem egy afrikai túrán, a Budapest– Bamako ralin. Tanulságos volt, hiszen a sivatagi napfelkelte gyönyörű, ugyanakkor komoly és egyben elgondolkodtató élményekkel is gazdagodtam. A hétköznapok során számtalan bosszantó akadállyal vagy általunk vélt problémával találkozunk. Aztán elutazol Mauritániába, ahol vályogviskókban laknak az emberek, és elgondolkozol rajta, hogy vajon miből élnek, milyen céljaik és lehetőségeik vannak, és közben rájössz, hogy nekik a víz és az élelmiszer is problémát jelent. Ezután egy kicsit más szemszögből látod a világot.

szponzorált tartalom / 583411

25

Semmi sem állandó, ezért együtt kell gondolkodni a világ változásaival

N

– A nevettetés gyerekkoromtól az életem része. Gyakran és szívesen hallgattam a rádiókabarékat, néztem az akkoriban rendelkezésre álló ­humorműsorokat a tévében – kezdte. Hozzátette, egészen korán megfogalmazódott benne a vágy, hogy ő maga is megnevettessen, szórakoztasson másokat. Az iskolában szívesen szerepelt, szavalt, ahogyan ő fogalmazott, egyszerűen azért, mert ez egyfajta örömforrás volt számára.

– Sok minden tanulható, de azt hiszem, itt azért némi adottságra is szükség van. A legtöbben szinte irtóznak kiállni mások elé, még k­ omoly cégvezetőknek is beletörik a bicskája egy-egy ­beszédbe, és inkább átadják a mikrofont másnak. Persze ezzel az égvilágon semmi gond nincs, hiszen nem vagyunk egyformák – vélekedett. Az évek alatt hosszú és buktatókkal teli utat tett meg a sikerig. Vagyis a színpadig, melynek ­deszkáin teljesült a vágya: megnevettetni másokat­.

FOTÓ: RTL Klub

evét a legtöbben a televízióból ismerik. Népszerű humorista, aki nagyszabású showműsort vezetett, sőt egy ideig saját beszélgetős műsora is futott a képernyőkön. Dombóvári István manapság főként a stand-upnak, új civil foglalkozásának és családjának él.

Igyekszik lépést tartani a világ változásaival, melyekről azt vallja, elkerülhetetlenek. Éppen ezért megújulásra, tanulásra ösztönzik az embert. Ezekre pedig mindenkinek szüksége van.

Dombóvári István humorista, a Jászkarajenői Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár intézményvezetője

– Többféle iskola, munkahely és komoly akadályok után jött el a siker. Ami elsősorban azt jelenti, hogy a helyemre kerültem, és szeretem azt, amivel foglalkozok. Abban viszont biztos vagyok, hogy minden ezt megelőző élményre, tapasztalatra szükségem volt. Talán ha elsőre úgy sikerülnek a dolgok, ahogyan elképzelem, ma nem tudnám értékelni őket – hangsúlyozta. Ismertségére okozati tényként tekint, ebbe szükségtelen bármi különöset belelátni. Egyik nap előadása van, másnap sódert pakol otthon.

– Laktam Budapesten, de felszámoltam az ottani életet. Újra falura költöztem, lett civil foglalkozásom is, ami bevallom, éppen jókor jött. A jászkarajenői művelődési ház intézményvezetőjeként dolgozom. Örülök ennek a lehetőségnek, jó érzés, hogy ez egy más típusú elkötelezettség. Nem szeretnék megunni semmit, de tizenöt év hosszú idő. Itt máshogyan kell működni, mégis belevihetem a saját elképzeléseimet, rendszereimet – részletezte a humorista. Persze nem mindig egyszerű az új szerepkör.

– Zsonglőrködünk a forrásokkal, kutatjuk a pályázatokat, hogy mindenre jusson. Az ember igyekszik minden korosztálynak megfelelni, de a világ folyása ellen nem lehet gátat emelni. A fiatalabb generáció elvágyik, és el is megy. A programokat elsősorban a gyerekek és az idősebbek igényeihez alakítjuk, de a cél mindenképpen az értékteremtés és -megőrzés – szögezte le Dombóvári István.

A személyes kontaktus soha nem megy ki a divatból A feladatokban való helytálláshoz neki is töltekeznie kell. Saját bevallása szerint mindig az előző előadásból merít erőt. És persze a családból.

– Nemrégiben futott a televízióban egy beszélgetős műsorom, a Tesztbeszéd. Erre is igazán büszke vagyok, mert nem volt bulvár, nem volt elcsépelt. Komoly és érdekes emberek jöttek, jó témákat boncolgattunk.

Ez az egész teljesen másfajta hozzáállást, tudást kívánt meg, de nagyon szerettem – mondta. A Duma Színháznak, amely szinte második családja, tizenöt éve tagja. Egyetlen na-

26

szponzorált tartalom / 582533

pot sem bánt meg az eddig eltöltött időből, hiszi, hogy a személyes jelenlét bír a legnagyobb erővel.

– Egy ideig mindennek megvan a varázsa, szépsége. De élőben fellépni és valós időben a közönséggel lenni, ezt nem írhatja felül semmi. Igyekszem mindent a helyén kezelni, nem minősíteni. A túlzó szélsőségeket azonban nem szeretem. Legyen szó tévéről, rádióról vagy bármiről, nagy változások érhetik. De talán a személyes kontaktus az egyedüli, ami soha nem megy ki a divatból – hangsúlyozta.

Dombóvári István tehát megtalálta a helyét. Kisebb-nagyobb tervekben gondolkodik, és igyekszik lépést tartani a történésekkel. A koronavírus miatt kialakult helyzet inspirálóan hatott rá, a közelmúltban elindított egy kezdeményezést, amellyel a zenészeknek szeretett volna segíteni.

– A zeneipart is megviselte az idei év. Így kitaláltam, hogy aki szeretne és megelégszik a szerényebb technikai háttérrel, felléphet a műsoraim előtt. Élőben játszhat, némi gázsit is kap, a közönség azonban nem fizet

többet a jegyért. Mégis különlegesebb élményben van része – részletezte. A lehetőséggel többen is éltek, igen változatos zenei repertoár várja az érdeklődőket. Az afrikai zenétől kezdve a rappig sokféle stílus előadói képviseltetik magukat.

– Kötelességemnek éreztem, hogy ilyenformán segítsek. Úgy gondolom, a koronavírussal kapcsolatos történések felhívják a figyelmet arra, hogy a dolgok nem állandóak. Készülni kell a változásokra, és elfogadni, hogy nem mindig a javunkra történnek.

Férfiak

FÓKUSZBAN

Még Tokió belvárosában is Szicsek-pálinkát isznak

A

– A Szicsek család második generációja foglalkozik pálinkafőzéssel. Hogyan alakult a cég?

– Édesapánk a ’80-as években került a tiszaföldvári főzdébe, ami akkor még a Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet főzőüzeme volt. Szerencsés véletlen sodort vis�sza a pálinkafőzés világába. Gyerekkoromban a testvéremmel, Attilával hétvégente és a nyári szünetben is besegítettünk a munkába. Szőlőt kapáltunk, szedtük a gyümölcsöt, amikor az ültetvényen már nem tudtunk dolgozni, akkor a kimérésnél a tölcsért tartottam. Jó apánk viszont sohasem úgy kezelt minket, hogy nekünk ezt folytatnunk kell. Egyszerűen csak a munkára nevelt. Mégis igyekezett elültetni bennünk, hogy igényünk legyen a folytatásra. És bár egyik oldalról nehézség, a másik oldalról lelki táplálék a szándék, hogy a család vigye tovább a céget. Bár édesanyám a többségi tulajdonos, a főzde üzleti életébe nem folyik bele, inkább segít a harmadik generációs Szicsek felnevelésében.

– A pálinkafogyasztás kultúrája még most is alakulóban van hazánkban.

Milyen nehézségekkel kell szembenéznie a vállalkozásnak?

– A ’90-es évek rombolta a pálinkakultúrát, igazi fellendülést a 2002-es pálinkáról szóló első rendelet hozott, ezután már folyamatosan tisztult a piac. Ekkor már érdemes volt fejlesztésben gondolkodni. Elindult ugyanis a prémiumkategória társadalmi elfogadtatásának folyamata. Millió tervünk van. A döntéseknél mindig

Férfiak

FÓKUSZBAN

Fotó: Nagy Sándor

páról fiúra öröklődik a mesterség a tiszaföldvári székhelyű Szicsek Pálinkafőzdében. A családi vállalkozást 1988-ban alapították.

Ahogyan azt ifjabb Szicsek János ügyvezető is kiemelte, nehezen foglalható össze a több mint harminc év munkája. A céljuk viszont nem más, minthogy az alapvetően hungarikumnak számító pálinka világszinten kiérdemelje a megbecsülést.

Ifjabb Szicsek János, a Szicsek Pálinkafőzde ügyvezetője

meghatározzuk, hogyan hat majd egy, öt, húsz és harminc év múlva a vállalkozásunkra. Jelenleg a bővülés és a fejlődés mikéntjét az exportban látjuk.

– Nemcsak nemzetközi versenyeken, hanem állandó kínálatként is jelen vannak néhány országban. Hol kóstolhatunk a világban Szicsekpálinkát?

– Élen járunk a magyarországi pálinkaexportban. Három alapvető partnerünk Románia, Szlovákia és Anglia, de Kínában is kóstolhatnak Szicsekpálinkát. Sőt, a japán főváros, Tokió centrumának egyik bárjában is az állandó kínálat között szerepelnek termékeink.

– Hazánkban leginkább az éttermekben vannak jelen, de működik egy üzlethálózatuk is. Miért fontos a személyes jelenlét?

– 2003-ban nyitottuk az első üzletet A Magyar Pálinka Háza néven. Jelenleg öt helyszínen (Szolnokon, Budapesten, Szegeden, Kecskeméten és Gyulán) működnek a boltok. Nemcsak a saját főzdénk termékeit vásárolhatják meg, hanem az országban működő más cégekét is. Ezzel elhelyeztük magunkat egy magyarországi pálinkatérképen, és a pálinkát a világ párlattérképén.

– A Szicsek Pálinkafőzde exkluzív italainak különlegességét igazi gyümölcsös íze adja. Hogyan érik el az egyedi zamatot?

– Ahogy édesapám mindig mondta: „A pálinkafőzés játék az ízekkel és illatokkal”. Minőségi alapanyagokból dolgozunk, leginkább helyi, de mindenképpen magyarországi termelőkkel vagyunk kapcsolatban. Közel ötvenfajta terméket kínálunk, figyelünk a fajtajellegek megtartására.

Volt olyan év, amikor tizennégyféle almából fajtánként főztünk pálinkát.

Nagy a szórás, azt, hogy melyik évben mennyit termelünk, a gyümölcs mennyisége és minősége is befolyásolja. 2009 rekordév volt, amikor ezerkétszáz tonna gyümölcsöt dolgoztunk fel, a bőséges években készletezünk.

– Melyik a legsikeresebb, legnépszerűbb termékük?

– 2014-ben az év pálinkájának választották a feketeribizlinket, de a legnépszerűbb mégis a birs. Tizenöt éve még kuriózumként jelent meg, mára az igényekhez igazodva, a termelők is ellátnak bennünket gyümölccsel. A legsikeresebbként mégis az Irsai Olivér szőlőpálinkát emelném ki, ami divat lett az utóbbi években. A környéken bősé-

gesen, jó minőségben terem meg a szőlő, amiben mi kiugrási lehetőséget látunk. Egy londoni gasztronómiai versenyen top minősítést ért el. A helyi eredetvédelmet is szeretnénk kérni erre a termékre, hogy a tiszazugi Irsai Olivér szőlőpálinka azt jelentse, hogy itteni szőlőből, itt, helyben készül, de ennek a megbecsülését is ki kell érdemelni.

– Az ízek házasítása a küszöbön áll.

Milyen különleges párosítással próbálkoznak?

– Az elmúlt öt évben egy helyben toporgott a szakma az ízek tekintetében, hiszen már minden gyümölcsből van fajtajelleges termék.

A borászatban jól működik a párosítás, ez megvetheti a lábát a pálinka világában is. Egy kellemes péntek este született meg a birs és Irsai házasításának az ötlete. Mivel mindkettő citrusos hatású, különböző arányokkal és alkoholtartalmakkal álltunk neki a tesztelésnek. Megtaláltuk azt az arányt, amikor illatban inkább irsai, ízben viszont birs. Olyan új ízeket hozott a próbálkozás, amit magunk sem gondoltunk volna. Azóta igen népszerűnek tűnik a Birsai pálinkánk is. Nem tartom elvetendőnek tehát a további házasítási próbálkozásokat sem.

szponzorált tartalom / 583026

27

A folyamatos továbbképzésekkel a fejlődés útját választotta

A

– Az érettségi és katonai szolgálat után tíz évet töltött Olaszországban. Hogyan került újra haza?

– Vendéglátást tanultam, és abban a szakmában dolgoztam a mediterrán vidéken. Sokat lehetett odakint tanulni, de úgy éreztem, nekem Magyarországon van a helyem, itt szeretnék családot alapítani. Félig gyerekként mentem ki, és felnőttként tértem haza. A szakmában megszerzett tapasztalataimat nem tudtam itthon kamatoztatni, mivel a minőségi vendéglátásra a 2000-es évek elején kicsi igény volt, így beálltam szüleim vállalkozásába.

– Hogyan tanulta ki az ingatlanközvetítő szakmát?

– Elvégeztem az összes iskolát, amit itthon ajánlanak. Ingatlanközvetítést, értékbecslést tanultam, banki és biztosítási ismereteket szereztem. Szükség volt modernebb ingatlanközvetítésre. A folyamatos tanulás az egész életemre jellemző.

– Kissé elkanyarodtunk a családjától, akik 1992-ben nyitották meg Szolnokon a Kvalitás Ingatlanirodát.

Milyen volt velük együtt dolgozni?

– Sokszor szokták mondani, hogy „bezzeg nekem könnyű volt elindulni!”, de amikor először beültem az irodába, ott csak kockás füzet és fénymásoló volt. Anyukámék nyugdíj mellett lelkesen csinálták, sok ügylet kapcsolódott a nevükhöz.

28

szponzorált tartalom / 582447

Fotó: Mészáros János

második generációs ingatlanos, Gávris Szabolcs a megyeszékhely kulturális életének és röplabdásainak elhivatott támogatója.

Olaszországban töltött évei önállóságra és kreativitásra tanították. A különféle szakmai tréningek a folyamatos fejlődését segítik. Barátaival álmodta meg a CasaNetWork Ingatlanközvetítő irodát, mely azóta országos hálózattá nőtte ki magát.

Gávris Szabolcs, a CasaNetWork irodavezetője

Összességében mégis azt gondolom, hogy nem egyszerű második generációs vállalkozónak lenni, mert meg kell felelni a piaci elvárásoknak és a saját szüleimnek is. Amíg én üzleti alapon kezeltem az ügyleteket, addig nekik emocionális kötődéseik is voltak. Nehéz volt a szerintük bevált technikákat megváltoztatni.

– Tíz évig dolgoztak együtt, amikor továbblépett, egy országos franchise hálózathoz csatlakozott. KeletMagyarország legnagyobb irodáját vezette, mégis másra vágyott?

– A CasaNetWork Ingatlanközvetítőt több kollégával alapítottuk, hálózatban dolgozunk együtt. Országszerte közel harminc irodánk van. A szabályok kidolgozásánál ügyeltünk arra, hogy elkerüljük a túlzott centralizálást és egyéb, a működést hátráltató gondolatokat.

A használhatóság volt a fő szempont, a munkát összehangoljuk. Hiszünk abban, hogy akkor lehetünk

sikeresek, ha komplex szolgáltatást nyújtunk. Az ügyfél mindent el tud intézni nálunk. Amellett viszont, hogy vezetem az irodákat, a társaság szakmai trénere is vagyok.

– Hogyan működik az ingatlanközvetítés?

– Az eladó, a vevő és az ingatlanos triójának együttműködése. Leginkább az ajánlások alapján keresnek fel bennünket az ügyfelek. És bár sikerdíjas a tevékenység, a bevétel generálása mégsem előzheti meg az ügyfél elégedettségét. Ez a cég alapfilozófiája.

Az értékesítő kollégáink egyéni vállalkozóként dolgoznak, szinte inkubátorházként segítjük az elindulásukat.

Lehetőséget, tudást és infrastruktúrát biztosítunk nekik, mondhatjuk, hogy idővel üzlettárssá válunk.

– A vállalkozási életforma számos előnnyel és hátránnyal jár. Hogyan tudják összehangolni a munkát és a magánéletet?

– Négy gyermekünk van. A feleségem is vállalkozó, ezért improvizálunk szinte nap mint nap, ez már az életvitelünkké vált. A titkunk egy közös digitális naptár, ahova folyamatosan rögzítjük a fontos időpontokat, hogy ki, mikor, mit csinál, így követhető a programunk. Az időgazdálkodás különösen fontos, de szeretjük ezt az életformát.

– Ha mégis akad szabadideje, mivel tölti azt?

– Sokáig röplabdáztam, egy sérülés miatt kellett abbahagynom. Így visszatekintve, talán szerencse is, hiszen valószínűleg teljesen másképp alakult volna az életem. Éveken át támogattam a Szolnoki Röplabda Klubot, melynek egy ideje elnöke is vagyok. De az igazi szerelem a motorozás, ami egy olyan sport, ahol nincs lehetőség arra, hogy a gondolataim elkalandozzanak, így igazán kiszakít a szürke hétköznapokból.

Férfiak

FÓKUSZBAN

A család minden fronton képes a sikeres együttműködésre

E

Ifjabb Bognár Miklós a fiatalabb fivér, aki a BME-n végzett. Gyártástechnológus mérnökként és hegesztő szakmérnökként jelenleg az ügyvezetői feladatok ellátását készül átvenni édesapjától.

– Cégünk egy családi vállalkozás, amely 1981 óta működik. Édesapám és édesanyám alapították, rengeteg munkát és energiát fektettek abba, hogy elérje a mai szintjét – kezdte Miklós. Hozzátette: alapvetően lemezalakítással és hegesztett­

FOTÓ: Mészáros János

gy házaspár szorgalma és kitartása nyomán indult útnak a szolnoki cég, amely mára komoly hírnevet, valamint szakmai elismerést vívott ki magának.

A Bognár és Társa Kft.-ben most egy új generáció igyekszik továbbvinni a hagyományt, megfűszerezve a kor változásaival és a fejlődés diktálta új elemekkel.

Ifjabb Bognár Miklós (balra), idősebb Bognár Miklós, valamint Bognár Péter a Bognár és Társa Kft. tulajdonosai

szerkezet-gyártással foglalkoznak, a termelés a gyárban a szükséges ipari tanúsítványok szerint zajlik.

– Technológiáink közül fontosnak tartom kiemelni a lézervágást, él- és csőhajlítást, hegesztést, forgácsolást, porfestést és szerelést. Termékpalettánk az egyszerűbb lemez alkatrészektől kezdve egészen a készre sze-

relt egységekig terjed – részletezte.

Különlegességként kiemelte az erdészeti daruk gyártását. – Elsősorban exporttevékenységet végzünk, célországaink között Anglia, Németország és Svájc szerepelnek. Jelenlegi tevékenységeink a képen is látható, közel hathektáros területen folynak – magyarázta a leendő ügyve-

zető igazgató. Miklós a testvérével tíz éve csatlakozott a családi üzlethez azzal a céllal, hogy erősítsék, továbbvigyék a szüleik által megalapozott vállalkozást.

– A mindennapok folyamatosan kihívások elé állítanak bennünket, ezzel együtt törekszünk a harmonikus és eredményes csapatmunkára.

Bátran mondhatom, az idők során kitapasztaltuk, hogyan működjünk a cég falai között szövetséges munkatársakként, otthon pedig valódi családként. A két dolog szétválasztható, ám ez sok munkát és odafigyelést kíván mindenki részéről – vélekedett a fiatalabb testvér. Kiemelte, hogy a munka sikereihez a támogató otthoni háttér nagymértékben hozzájárul.

– Talán közhelyes, de mindenképpen igaz és hiszünk benne, éppen ezért köszönettel tartozunk családunk nőtagjainak is, akik mellettünk állnak. Nélkülük nem végezhetnénk olyan színvonalon ezt a munkát, ahogyan azt tesszük.

A fontos értékeknek is megvan a rendszere a cég életében

– A Corvinus Egyetem gazdasági karán szereztem ellátási lánc és logisztikai szakközgazdász diplomát. Korábban aktívan dolgoztam ezeken a területeken a cégben, jelenleg azonban kollégáimmal a vállalatirányítási rendszerünk fejlesztéséért felelünk – részletezte. Hozzátette: mindez nagyon fontos ahhoz, hogy a megrendelők és a partnerek igényeit minél magasabb szinten elégíthessék ki. Ahogyan fogalmazott, a vállalat számítógépes rendszerbe szervezése rajtuk keresztül megy végbe. Ez a munka nagy felelősséggel jár, ám a cég digitalizált

Férfiak

FÓKUSZBAN

jövőjének alapját jelenti. Az elmúlt években jelentősen bővítették a cég digitális hátterét, új IT-hálózatot alakítottak ki, a gyártási területekre mobil adatgyűjtőket vásároltak, ezzel biztosítva a szükséges feltételeket a további fejlesztésekhez.

– Bizony gyakran megesik, hogy nagy a nyomás, alaposnak kell lenni és folyamatosan koncentrálni. Így a feltöltődésre is szükség van. A cégünk erre a célra kialakított egy re-

kreációs részleget a kollégák számára. Magunk között acélsaroknak hívjuk, itt van módunk feltöltődésre is – árulta el. Mindemellett pedig ő maga szintén kiemelte a család fontosságát és jelentőségét.

– A család szerepe az egyik legfontosabb az életben – hangsúlyozta. Emellett a cég társadalmi szerepvállalásának sokrétűségéről is beszélt. – A vállalat lehetőségeihez mérten mindig támogatni igyekszik

FOTÓ: Mészáros János

B

ognár Péter az idősebb testvér, ő felel a cégben a rendszerfejlesztésért. Ez a feladatkör is igen szerteágazó, nagy szakértelmet és precizitást kíván.

valamely területet. Legyen szó sportról, zenei nevelésről, művészetekről vagy adományozásról.

Idősebb Bognár Miklós ma már négy unoka büszke nagyapja. Figyelmét és energiáit egyre inkább a családra fókuszálja.

– Cégünk minden munkatársa keményen dolgozik, örülök neki, hogy jó csapatot sikerült kialakítani. A minőség, megbízhatóság és a jövőorientált gondolkodás mindig is a vezérfonalat jelentette számunkra. Most már azon munkálkodom, hogy átadjam a stafétát a fiaimnak, akik ügyesen intézik a cég dolgait. Ameddig az egészségem engedi, a háttérben továbbra is kiveszem a részem a tennivalókból – részletezte. Ám a hétvégék a csemetékről szólnak majd, Miklós számára ugyanis a legnagyobb felüdülés az, ha minél több időt tölthet három fiú- és egy leányunokájával.

szponzorált tartalom / 583344

29

*583031*

Békési István 5. mesterfokozat

Wing Tsun Kung-Fu tanulmányait 25 éve kezdte meg Szolnok városában és 15 éve oktatja a gyermekeket és felnőtteket az önvédelem tudományára. Fontosnak tartja, hogy minél több embert ismertessen meg e harcművészettel és ezen keresztül megszerettesse velük az egészséges mozgást.

Szélvédő csere és javítás, fóliázás, karosszéria javítás és fényezés, UV jelölés, biztosítási ügyintézés.

Elérhetőségek: Szolnok, Százados út 2. • 06 56 423 000 www.zilahiautoglas.hu • info@zilahiautoglas.hu

*583023*

2003-tól Si-Fu Máday Norbert 9. nagymester személyes tanítványa. 2004 év májusában nyitotta első klubját Szajolban.

Ebben az évben átveszi a szolnoki iskola vezetését és Si-Fu kinevezi a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei iskolák vezetőjévé.

*582592*

• Önvédelmet akarsz tanulni....

• Gyere el a szolnoki Wing Tsun Kung-Fu iskolába.

• Nem csak férfiak, hanem nők is gyakorolhatják.

• Felnőttek és gyermekek részére kezdőcsoport indul!

• Gyere és gyakorolj velünk, mert bármikor szükség lehet rá!

• Az önvédelem jó lehetőség, élj vele, hogy ne legyél áldozat!

Szolnok, Pálfy-Vízügyi, kedd: 1800 óra, péntek: 1800 óra www.wingtsunszolnok.hu 5000 Szolnok, Balassa Bálint utca 21.

+36 30 279 7708

30

HIRDETÉSEK

Szaktanácsadás, díjtalan felmérés Szolnokon.

Beépítés az ország egész területén. keressen minket bizalommal!

*583037*

Miért?

5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 20.

+36 (20) 588 8100

info@ablakmania.net

www.ablakmania.net

Férfiak

FÓKUSZBAN

IPARI ÉS LAKOSSÁGI VILLANYSZERELÉS - PRECÍZ, RUGALMAS, MINŐSÉGI MUNKAVÉGZÉS -

- épületvillamosság - vezérlőrendszerek tervezése, kivitelezése, szervizelése, karbantartása - háztartási berendezések szervizelése, karbantartása - ipari berendezések kiépítése, beüzemelése, szervizelése, karbantartása - ideiglenes villamos hálózat letelepítése - látványvilágítás megtervezése és kivitelezése - egyéb villanyszerelési munkálatok Személyre szabott árajánlatért keresse kollégánkat

*583020*

e-mailben az info@villanyszereloszolnok.hu címen.

Keressen minket bizalommal! +36 (20) 615 2577 info@villanyszereloszolnok.hu www.villanyszereloszolnok.hu https://www.facebook.com/villanyszereloszolnok/

Férfiak

FÓKUSZBAN

HIRDETÉS

31

OSZTRÁK MINŐSÉGŰ GÁZOLAJ FORGALMAZÁSA A FIRE-OIL Kft. BENZINKÚTJAIN.

*582453*

70/775-6970

32

HIRDETÉS

Férfiak

FÓKUSZBAN