ZÖLD MAGAZIN
A rákóczifalvi biokertész szerint az igazán jó talaj tele van élettel, amire vigyáznunk kell
A
szolnoki Bereczki Máté Gazdakör tagja, és huszonöt éve biokertészként tevékenykedik a rákóczifalvi Kozma István, aki biopálinkát, -bort, -likőrt és -pezsgőt is készít. Nyugdíjas éveiben ugyanis az az egyik legnagyszerűbb kikapcsolódás a számára, hogy kertjeiben vegyszermentesen megtermelheti családjának a gyümölcsöket, zöldségeket.
– Úgy gondolom, az egészségünk a lehető legfontosabb dolog a világon – emeli ki a biokertész. – A földet, amin élünk és tevékenykedünk, bio lógiailag úgy kellene megtartanunk, ahogy őseink ránk hagyták. Rengeteg szakirodalmat olvastam, és ezzel együtt tanulmányoztam a kertészkedés csínját-bínját. Mindezekből legjobban a bioművelési technika fogott meg, hiszen a szüleimtől is ezt tanultam, hogy nem használunk mérgeket, vegyszereket. Édesanyám, aki kilencvenkét éves, ennek köszönhetően a mai napig is művelgeti saját kis földjét. Ha az a célunk, hogy vegyszerek használata nélkül is sikeresen termeljünk zöldségeket és gyümölcsöket, akkor két nagyon fontos tényezőt figyelembe kell vennünk. Az egyik legfontosabb, hogy milyen a talaj, amibe ültetni akarunk, hiszen minden növénynek más földre van szüksége. A másik fontos tényező, hogy tudomásul kell vennünk, mindez sok utánajárással és szorgalommal jár. – Az első dolog, ami eszembe jutott, mielőtt még nem voltak földjeink, hogy milyen rossz a krumpli íze, amit a boltban veszünk – idézte fel István. – Így a kertjeinket rögvest átalakítottam termé-
Kozma István számára az az egyik legjobb kikapcsolódás, hogy kertjeiben vegyszermentesen megFOTÓ: NAGY BALÁZS termelheti családjának a gyümölcsöket, zöldségeket
szetes hatóanyagokkal, hogy bionövényeket termesszek bennük. Mindez nem volt nehéz, hiszen szerves trágya húsz évvel ezelőtt még rengeteg volt a városban. Úgy vélem, ha a növényt megfelelően tápláljuk, illetve az életkörülményeit megteremtjük, akkor erős és ellenálló lesz. Tudnunk kell, hogy ezek a növények nem nőnek hirtelen nagyra, hanem szépen, nyugodtan, erős palánta cseperedik belőlük. Mindennek megvan a maga szerepe és ideje. A növények egymást segítik, a rovarok pedig elvégzik a maguk munkáját, és így tovább. István rotakapa használata nélkül műveli a földet, ezzel is óvja a talajt és az abban élőket. Kiemelte, a komposztálás fontos szerepet játszik egy kert életében, illetve arra is felhívta a figyelmet, hogy legyünk óvatosak a permetezéssel. – A komposzt pótolhatatlan tápanyagforrás a növények
számára – hívta fel a figyelmet István. – Az élet feltételei hez szükséges összes nyomelem, valamint mikroelem megtalálható benne. Az egész folyamat úgy működik, hogy mindenféle növényi anyagot összegyűjtünk, majd ha azok megfonnyadtak, készítünk hozzá egy kis csalán-, illetve trágyalevet. Az egyik helyre a friss növényeket gyűjtjük össze, a másikba pedig a félérett/érett komposzt kerül, melyet időnként át kell forgatnunk. Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy ne folyjon alá a víz, és árnyékos helyen legyen, hogy be tudjon melegedni. Sokan úgy gondolják, mindent el kell pusztítanunk, ami a földben van, hogy ne károsítsa a növényeket. István szerint mindez nem jó hozzáállás, hiszen vannak olyan régi, jól bevált módszerek, amelyek segítségével nem kell permeteznünk, mégis megőrizhetjük
a növényeket. Például a vegyszerhasználat helyett az almafára szedjünk gilisztaűző varádics növényt, melynek a szagát nem szeretik a férgek. Nagyon hasznos lehet még a mészkénlé, ami minden petét képes elpusztítani. Ezekkel a módszerekkel törekszem mindig arra, hogy a lehető legtermészetesebben óvjam növényeimet a kórokozóktól – fejtette ki István. Amikor biokertészkedésről beszélünk, azt is mondhatjuk, hogy újra megtöltjük tartalommal a nagyapáinktól átvett kertészkedési formákat. Az ilyen módon nevelt növényekből készített ételek élettanilag sokkal értékesebbek, mintha ismeretlen forrásból vettük volna meg az alapanyagokat. A mozgás, a fizikai munka és nem utolsósorban a sikerélmény sem mellékes ahhoz, hogy egészségünk hos�szú távon megmaradhasson. Köllő Judit
13
