ZÖLD MAGAZIN
Zöld ipari forradalommal ellensúlyozhatjuk a környezetben okozott károkat
Ma
– Hogyan függ össze a gazdasági teljesítmény a környezetvédelemmel? – Amikor egy ország gazdasági erejéről beszélünk, sokan a bruttó nemzeti termékre, a technológiai fejlettségre, a modernizálás lehetőségeire gondolnak. Pedig be kell látni, hogy a környezet, ahol és aminek erőforrásait felhasználva működik egy ország, az legalább olyan fontos termelési tényező. Ha visszatekintünk az elmúlt kétszáz évre, azzal szembesülünk, hogy elképzelhetetlen mennyiségű tömegek törtek ki a mélyszegénységből, ezzel együtt intenzíven nőtt a várható élettartam és az életszínvonal. Ennek ára volt: a fogyasztás mindenáron való erőltetése. A technológia, a robotika fejlesztése elősegíti, hogy gyorsabban és több terméket állíthassunk elő, ami az élelmiszerekre is igaz. Ám ennek súlyos következménye a szénhidrogén-felhasználás erőteljes növekedése, ami komoly károkat okozott az éghajlatban és az élővilágban. Gondoljunk a légszennyezésre vagy a szélsőséges időjárási jelenségekre. Mindez a többi termelési tényezőre is negatívan
4
FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS
már mind több vállal kozás ismeri fel a környezet megóvásának fontosságát, hiszen a környezeti állapot befolyásolja a termelést, így hosszabb távon egyik meghatározója a gazdasági növekedésnek. A zöldgazdaság felé való elmozdulást a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is kiemelt kérdésként kezeli, erősítette meg dr. Lits József megyei elnök is. hat. Ebből az következik, hogy a növekedés dinamikája hos�szú távú, csak akkor garantálható, ha valamiképp visszapótoljuk mindazt a természetbe, amit onnan kapunk. Úgy is mondhatjuk, hogy a gazdasági károkat most egy zöld ipari forradalommal lehetne ellensúlyozni. Persze továbbra is fenn kell tartani a gazdaság bővülését-növekedését, de más módon: energiatakarékosabb módszerekre, technológiákra alapozva. A zöld ipari forradalom megvalósításához szükséges beruházások pedig, számítások szerint, évente a globális GDP két százalékát is felemésztik. De ez a fenntartható gazdasági fejlődés útja. – Milyen lépésekre lenne szükség ehhez? – A vállalkozások általában a lineáris gazdaság modelljét testesítik meg. Ez azt jelenti, hogy kibányásszuk a természeti értékeket, azt feldolgozzuk, késztermék lesz belőle, ami aztán eljut a fogyasztóhoz. Ott hasznosul, elfogyasztjuk vagy használjuk, elkopik és hulladék keletkezik belőle, ami a környezetet terheli, károsítja. De ha nem pótoljuk valahogy vissza a természetbe a
SZPONZORÁLT TARTALOM/600292
kivett energiát, ez a hulladék csak növekszik, tovább súlyosbítva a már most is jelentős ökológiai következményeket. A megoldást az úgynevezett körforgásos gazdaság jelentheti. Ennek lényege, hogy tudatos tervezéssel a felhasznált termékek életciklusának a köre lehetőleg „szivárgásmentesen” záruljon, ne keletkezzen hulladék a termékek gyártása és elfogyasztása során. Mindez a növekedés és az innováció új lehetőségeit nyújtja, de az erőforrások hatékonyabb kihasználása pénzügyi megtakarításokat is eredményez. Ennek megvalósításában a VOSZ tagvállalatai is partnerek. – Milyen tényezők hátráltathatják a megvalósítást? – Nincs fejlődés, ha nincs innováció és ha nincs szakképzett munkaerő, enélkül pedig Magyarország „összeszerelő üzem”-ként reked meg a fejlődésben, ami lemaradást jelent a fejlettebb országokhoz viszonyítva. Ha konzerváljuk a korábbi technológiát, a természeti környezet további romlásának fokozásával együtt, az életszínvonal növekedése sem lesz olyan dinamikus, mint egyébként lehetne.
– Mely ágazatokban termelődik a legtöbb hulladék? – Az építőipar 38 százalékot képvisel e téren. Ma már a zöldmezős, barnamezős beruházás viszonylag kevés, de ha valahol építkeznek és bontani kell, nem minden hasznosul ismételten. Az ipar is 33 százalékot tesz ki, ami szintén magas. És csak ezt követi a települési, lakossági kommunális hulladék a maga 21 százalékával. Marginálisként jelenik csak meg a mezőgazdaság, melyet sokan az egyik legjelentősebb környezeti terhelést okozó ágazatnak gondolnak. De igen fontos a veszélyes hulladék kezelése is, ami 3 százalék körüli értéket képvisel. – A hétköznapokban mit tehetünk a cél érdekében? – Minden állampolgárnak és vállalkozásnak kötelessége lenne odafigyelni arra, hogy ne szemeteljen, fölöslegesen ne fogyasszon energiát. A fogyasztók, vásárlók egyébként egyre tudatosabbak. Előtérbe kell helyezni a környezetbarát, energiatakarékos termékeket. Hétköznapi emberként is sokat tehetünk kis odafigyeléssel, elég csak az élelmiszer-pazarlásra gondolni. A vállalkozásoknak mindinkább a fenntartható alapanyagokat kell előnyben részesíteni, ne az legyen a cél, hogy ami elromlik, rögtön kidobjuk, hanem a javításuk vagy újrahasznosításuk. A másodpiac fontossága is hangsúlyozandó. Egy termék gyártása során marad hulladék, képződik selejt, amit szintén lehet hasznosítani. Ha követjük az irányelveket, el kell jussunk oda, hogy unokáink is megfelelő környezetben élhetnek és lesz is miből megélniük.
