BENEDIKTY
TAMAS
B Jelz6fenyek egy learnyekolt vilagb61 HORNYIK
MIKLOS
KONYVE
,Egy konyvnek sebeket kell feltepnie, sot, sebeket kell utnie. A j6 konyv legyen veszedelem!" Emil Cioran tobb mint fel szazados aforizmaja fanyar es szellemes tiltakozas volt a mar akkor is bosszant6 bet:Uozon lattan. Vajon mit sz6lna rna a tobbemeletes konyvaruhazak tornyokba halmozott semmitmondasar61? Ha egy igenyesebb olvas6 raszanja magat, es be6vakodik a konyvbabelbe, joggal erezheti ugy, hogy rut keres a szenakazalban, felteve persze, hogy valami igazi ,veszedelemre" vagyik. Hornyik Miklos uj konyve nem illik a konyvaruhazak bazari kornyezetebe: filoszos alapossaggal feltart kisebbsegi sorselemzes, az uralkod6 szerb nemzet reszer61 a delvideki magyarsagra nehezed6, sziinni nem akar6, tudatos eletsorvasztas bemutatasa. A Meghasonldsunk tiirtinete komplex mu, legalabb negy vekonyabb-vastagabb 6nall6 kotet kitelne bel6le. Igaz viszont, hogy alcfme (Dilvidiki kiinyv) pontosan jelzi, mennyire osszefuggenek, mennyire szetvalaszthataclanok a feldolgozott temak, milyen enciklopedikusan szerteagaz6 ottani nemzettestvereink kilencvenket eve tart6 politikai, gazdasagi, tarsadalmi es kulturalis szenvedestortenete s meg-megtijul6 kiizdelme az alapvet6 emberi jogokert: az anyanyelvert, a magyar onazonossag meg6rzeseert. A konyv els6 resze (A kdosz area) a ket vilaghaboru kozotti korszakot oleli fel. Az eletet alapvet6en befolyasol6 ujsagfrast61 a specialisabb szellemi-irodalmi szervez6munkaig reszletezi azt a h6sies helytallast, sokszor csak iszapbirk6zast, melynek legf6bb celja az volt, hogy felelessze a trianoni sokkt61 kabult delvideki magyarsagot. K.ik is voltak Az orszdgfoU orzOi, hogy a legels6 temakor cfmet idezzem? Az ujvideki Delbacska dmu napilap alapft6i, szerkeszt6i, munkatarsai. Az alapft6k nyolcan voltak, az ujvideki katolikus egyhazkozseg es Fath Ferenc apatplebanos vezetesevel hoztak letre a tamogat6i kort, talalunk kozottiik konyvkeresked6t, konyvkot6t, ugyvedet, sz616sgazdat, evangelikus es reformatus lelkeszt. A katolikus egyhaz mellett felezer ujvideki polgar adomanyozott kisebb-nagyobb osszeget es harom helyi ceg foly6sftott juttatast a lap nyomdakoltsegeinek fedezesere . A munkatarsak koziil hadd emeljem ki az egymast valt6 felel6s (rna ugy mondanank: f6-)szerkeszt6ket: dr. Szlezak Rezs6t (1920-1923) es Toman Sandort (1923-1929), azert csak 6ket, mert nem akarom nevekkel telezsUfolni ezt az frast, j6llehet a tobbiek is, valamennyien, marvanytablat erdemelnenek. Bar 1920 decembereben regionalis lapkent indult a Delbacska, vegig hU maradt bekoszont6 programjahoz, melyben a delvideki magyarsag egysegbe tomoriteset t:Uzte ki celul, s hogy a magyar kozosseg tanacsad6ja, folvilagosft6ja,
72
oktatoja es ininyitoja akar lenni. Tobbnyire jol teljesftette feladat:it; elkotelezettseget illetoen ellenallt minden terrornak s minden csabftasnak. A Delvideken egyebkent nem az irodalmi muvek es mozgalmak, hanem a napi- es hetilapok toltottek be tudatformalo szerepet (fuggetleniil a hatalommal valo kiegyezes, a megalkuvas s a kozmopolita mellebeszeles miken~et61), s a delvideki magyar irodalom kialakulasaban is a sajto jatszott kozepponti szerepet. Hornyik Miklos sajatsagos sajtoszemleje atelhet6ve teszi a mai olvaso szamara a Delbacska dics6, am ugyanakkor remtortenetbe ill6 kiizdelmet, az ujsag organumanak szinesseget, szeles spektrumat a korabeli elet majdnem teljes tiikreben. Valojaban gyenge, sernmitmondo szo ide a sajtoszemle, s a sajtotorteneti elemzes is. Noha a szerz6 a lap fnisaibol indult ki, elmelyiilt, sokretfi muveltsegenek, felkesziiltsegenek hatterarzenaljat arra hasznalta, hogy a trianoni rettenet tortenelmi, diplomaciai, nepessegstatisztikai, szociologiai, muvelodes- es gazdasagtorteneti s hatalmi viszonyait mindenre kiterjed6 tablova szelesftse, melyen a kaosz area olyan, akar a gorog mitologia Meduzajae. Ratalalt a bemutat:is bonyolult, de sikeres modjara: mit ereztek, mit eltek at elodeink, s ebben segftette szepfroi tehetsege, beleerz6 kepessege, erzekenysege is. Megrendit6 elmeny volt egyik naprol a masikra kisebbsegi sorba keriilni, hazat veszfteni, kove valik tole az ember lelke. Hosszu id6 kellett ahhoz, hogy az emberek felocsudjanak, hogy egyaltalan felfogjak, mi tortent veliik, hiszen nem kaphattak elfogadhato valaszt (maig sem!), miert alakult ez fgy, s hogy az egesz vilag s benne Europa miert Magyarorszagot boncolta fol elevenen. Ahogyan Hornyik a Delbacska kilenc evfolyamabol valogat, ahogyan kommentalja, kiegeszfti, ahogyan ironikusan reflektal a hatalom aljassagaira, ahogyan testkozelbe hozza a hajdani szereploket, az ujsag sokat szenvedett munkatarsaitol a korabeli balkani vilag ilyen-olyan felfuvalkodott figuraiig s a fortyogo Europa idiotaiig, zsarnokjelol*iig, s a semmibe vett kisemberek, tucatsors-aldozatok szanalmasan esend6 vagy eppen karikatillajelleg-U csetles-botlasaig, azt a torteneszek soha nem fogjak megtanulni, mert ehhez tobb kell, mint az evszamok, adatok, esemenyek rogzftese es szakszeru elemzese. Erre fgy csak olyan fro kepes, aki belesziiletett a kisebbsegi sorsba, s barmennyire okos, intellektuilis, mindig a szfveb61 is beszel. (Termeszetesen nem hatrany az, hogy Hornyik sajtotorteneszkent es ujsagiro-szerkesztokent is a legkivalobbak koze tartozott, tartozik.) Az 1918 novemberet61 megszallt es elszakitott magyar teriiletek uj gazdai koziil a Szerb-Horvat-Szloven Kinilysag volt a legsovinisztabb gyarmattarto: folszamolta a magyar kozigazgatast, bezarta a magyar iskolakat, betiltotta a magyar helysegnevek s a hivatalokban a magyar nyelv hasznalatat, leallittatta a kozmuve16desi es t:irsadalmi egyesiiletek mUkodeset, kisajatitotta a magyar penzintezeti es alapftvanyi t6ket, allamosftotta a magyar foldbirtokokat, s csendori er6vel taloncolt ki az uj allam teriileter61 negyvenezer magyar allampolgart, akiket kes6bb hozzatartozoik is kovettek. S ez csak a kezdet... A szerbseg nem hirtelen berobbano pestisjarvanykent erkezett a Delvidekre, hanem a torok h6doltsag idejen, melynek 6 esett eloszor aldozat:iul. Fokozatosan, hullamokban telepedett a Magyar Kiralysag teriiletere, hol martalockent, hoi megbizhatatlan szovetsegeskent. A legnagyobb szamban s a vegleges letelepedes szandekaval 1690-ben Csarnojevics Arzen ipeki patriarka vezetesevel jottek
73
Magyarorszagra. I. Lip6t osztrak csaszar csak ,vendegnek" tekintette es vissza is akarta telepiteni Oket, de a karl6cai beke meghiusitotta ezt a tervet. Rabiatus termeszetiik, alland6 vandorlasaik es er6szak-imadatuk miatt nem orvendtek kozkedveltsegnek, s oldokleseik miatt (Rak6czi-szabadsagharc, majd 1848-49) ellensegkent konyvelte el Oket a magyar kozvelemeny. Ennek ellenere olyan kivaltsagokat es szabadsagjogokat kaptak, hogy a vilagon barhol halas lett volna barmely joveveny, ha csak a felevel is megajandekozzak. A rablas es er6szak mint szokasjog meghatarozta a szerb kozigazgatasi hat6sagok magyarellenes hajszajat a Trianon utan oliikbe pottyant Delvideken. A szerb katonai megszallast61 szarnitva ket evig sz6 sem lehetett magyar ujsagr61, mivel azonban a nemzetkozi bekesz6lamok Iatszacit fenn kellett tartani, elindulhatott a Delbacska azzal a termeszetes es csak kevesse titkolt szandekkal, hogy minden kozlemenyevel a nemzeti osszefogas, onvedelem es 6nmeg6rzes sziiksegesseget domborftsa ki. A gyarmati rabszolgak sorsa vart a lapra es munkatarsaira. Alarcos szerb terroristak bombamerenyleteket kovettek el a redakci6 ellen, tobbszor is szetzuzcik a szerkeszt6seg berendezeset, bantalmazcik a Delbacska ujsagir6it, 1923-ban eletveszelyesen megsebesitettek dr. Szlezak Rezs6 felel6s szerkeszt6t. S ez igy ment vegestelen vegig, mikozben a hat6sag (rend6rseg, bir6sag) elszabocilta a fellepest az Orjuna (az akkori szerb nacionaliscik al-Kaidaja) ellen. Sem a jugoszlav allami, sem a szerb ortodox vallasi iinnepeken nem jelenhetett meg a lap, mi tobb, 1923 jUniusaban az egesz szerkeszt6seget 6rizetbe vettek, es tiz napig aszalt:ik a bortonben. Legtobbet Toman Sandor szenvedett a nyakaba zuditott sajt6perekt61, penzbi.intetesekt61, tobbszor is bezartak, hosszu ideig gunnyaszthatott szalmazsakon, 1928 januarjat61 peldaul negy h6napig. Az ujvideki politikai rend6rseg exponalta magat leginkabb, de segit6tarsakra, feljelent6kre is taialt a helyi szerb lapokban - es sajnos, a Vajdasag cirnu cionista ujsagban is. A Delbacska terjeszteset minden eszkozzel (tettlegesseggel, peldanyainak elkobzasaval, egy-egy telepiilesr61 val6 kitilcissal) akadalyozcik az Ujvidek kornyeki falvak szerb eloljar6i. Kelet-Europaban nem volt sziikseg a manapsag oly sikeres fantasy mufajara. Itt az alland6an megl1jul6 er6szak irta a vigtelen tiirtinetet, melynek pariai, kaszton aluli kitaszitottjai mi magyarok voltunk, es nemcsak az elcsatolt teriileteken, hanem 1944-t6l a csonkaorszagban is. Hornyik a terrorisztikus koriilmenyek s a mindezek ellenere mindig megl1jul6 szellemi produktum parhuzamos tiikreben veszi sorra a lap kiil- es belpolitikai rovatait, cikkeit es azon pr6balkozasait, hogy az ostobasaggal, rosszindulattal es gylllolettel szembeszallva megis valamilyen elfogadhat6 kompromisszumra jusson a hatalommal. A Delbacska altai kepviselt iigyek azonban sorra durva elutasitasban reszesiiltek, hogy csak egyet ernlitsek: gyakran meg a delvideki magyar amat6r szinjatsz6 csoportok pr6balkozasait sem engedelyezte a szerb hat6sag. A Delbacska legf6bb bfine a puszta Jete volt, meg az, hogy teljes mellszelesseggel alit ki az Orszagos Magyar Part mellett, mely a megfelernlitesek miatt tobb evig csak a passziv ellenallas, a tetlenseg allapotaban leledzett. Amikor pedig 1928-ban atvette a Delbacska radikalisabb elkepzeleseit, mar kes6 volt; az el6z6 evekben a szerb es a horvat kepvisel6k tobbszor is osszeverekedtek a belgradi parlamentben, revolverlovesek dorrentek a Tisztelt Hazban (harom horvat politikust gyilkolt meg egy
74
montenegr6i nepkepviselO), s vegiil a kinily 1929-ben felfuggesztette az alkotmanyt es betiltotta a politikai partokat. A magyar telepi.ilesnevek utan a diktat:Ura betiltotta a magyar tajegysegek foldrajzi neveinek hasznalacit is. fgy szlint meg a Delbacska, hogy nem sokkal kes6bb a semleges Reggeli Ujsag elnevezessel s ugyancsak Toman Sandor szerkeszteseben uj fejezet kezdadjon a delvideki magyar szellemi ellenallas torteneteben.
Az elsa resz masik irasaval, a Hajlikteremtffkkel eljutunk a ,vajudnak a hegyek, hogy egeret szi.iljenek" problematikajahoz. Persze igy ez szintiszta cinizmus. A delvideki magyar irodalom megteremteseert folytatott heroikus kiizdelem ket vezeralakjar61, Szenteleky Kornelr61 es Csuka Zolcinr61, illuzi6k vezerelte elkepzeleseikral, sziszifuszi munkajukr61 csak tisztelettel sz6lhatunk. Hornyik Miklos is ezt teszi, pontosan jellemezve ,a meghaladott izlesvilagot tiikroza, kiskozossegi hat6sugaru, mUkedvela szintli irasbeliseg" Szenteleky altai szerkesztett kiadvanyait 1928 es 1933 kozott (Vajdasagi fras; AMi Irodalmunk; Kalangya), a sikertelen novellapalyazatot, az iigyeszileg megcsonkitott karacsonyi alrnanachot, s a mai olvas6 szamara a szerkeszta-fejedelem kasahegynek tUna muveladespolitikai szentenciait. Tisztelet ide vagy oda, Hornyik finom patikamerlege a pozitivumok es a negativumok kozott billeg. A Reggeli Ujsagga atkeresztelt Delbacska a kiralyi diktat:Ura eveiben nem folytathatta azt a radikilisabb, nyiltabb serelmi politizalast, mint annak elatte, s ugysz6lvan a kiiliigyi temakra szakosodott. Am Toman Sandor ugy gondolta, ha Szenteleky szerkeszteseben elindit egy irodalmi mellekletet, akkor ott, bujtatott formahan, tobbet kozolhetnek olvas6ikkal a kisebbsegi tarsadalom gondjair61. Szenteleky Kornel agilis szerkeszta volt, levelezett ruvel-faval, s meg az akkori teljesen jogfosztott allapotban is biztatott mindenkit: ,Itt vallani es vallalni kell a leirt sz6t es az azzal jar6 felelasseget. Adott-e valamit az ir6 irasaval nepenek?
75
Vallalta-e m!penek sorsat, bajat, problemait es vagyvilagat?" Tudaciban volt annale, hogy a beolvadas elleni kiizdelemben mekkora szerepe van a nemzeti 6nerzetnek es az emberi meltosagnak. Az iltala hangoztatott couleur locale-lal csupan leplezni akarta az irodalom atpolitizalodasat a szerb onkenyuralomban. Tevedesei azonban sUlyosan nyomnak a latban: ,,Mi minden haloviny tehetseget meg akarunk menteni ... " Ez olyannyira sikeriilt, hogy dilettinsok fercmuveinek garmadajat zuditotta az olvasokra. Kiemelkedo frot vagy koltot nem sikeriilt folfedeznie, Herceg Janos elsa zsengei sem mutattak meg a kesobbi talentumot. Masik baklovese az esztetikai relativizmus kinyilvanfcisa: ,Az ertekek rna az eletben gyokereznek es nem a bemben." Egesz eleteben a ,vajdasagi regenyr6l" abrindozott. A trianoni bekediktatum utin bele is fogott egy sapkoros fogalmazvinyba, azcin felbehagyta. A kisebbsegi lethelyzetbol adodo tiirelmetlenseg, tenniakaris elfedte elole a torvenyt: nagy nemzeti tragediik utin evtizedeknek kell eltelni ahhoz, hogy valaki kello tavolsagbol, ralacissal abrizolja a korszakot, a tarsadalmi viszonyok s az emberi let teljessegebe foglalva, mert valoszfnu, hogy csak hosszabb id6 mUlcin juthat hozza a nagyregeny megfrisahoz nelkiilozhetetlen tenyekhez, adatokhoz, forrisokhoz. Hornyik Miklos vegso konkluzioja, hogy a ,vajdasagiassag", a kisebbsegpolitikai kiilonmerlegeles nem adhat belepot a konciroknak a szepirodalomba. Ugyanakkor Csuka Zolcin es Szenteleky Kornel jol latta, hogy onallo intezmenyrendszer es uj 6ntudaru hozzaallas sziiksegeltetik a delvideki magyar irodalom kialakulasihoz. Hornyik ,sajatsagos szellemi felh6kakukkvarkent" ertekeli ezt a felfogast, de vitathatatlan tenykent fogadja el, hogy Szenteleky es Csuka hajlekot akartak epfteni a delvideki magyar irodalomnak, ,es ezt a hajlekot vegiil meg is epftettek." Eppen csak a tehetsegek hianyoztak belole, de ezt 6k ketten nem tudtak cilinderb6l elovarizsolni. Egy Podolszki-vers ihlette Hornyikot, hogy konyve masodik reszenek a metaforikus, am nagyon is valosagos es erzekletes Letirnyekolt fold cfmet adja, mely javareszt delvideki magyar frokrol, muvekrol, sorsokrol szol, illetve a titoista ,huzd meg- ereszd meg" hullamzasirol az irodalmi janicsarok kozremUkodesevel es feliigyeletevel. A ciklus mintegy harmadreszet a bemutatott frok muveibol merftett illusztraciok alkotjik. Itt olvashatok Hornyik legszemelyesebb, legindulatosabb s legsikeriiltebb frasai. A Kiiriilzdrua rovid, tomor torteneti attekintese beagyazodik a kirilyi, majd kommunista diktattira er6szakt6rtenetebe. Hornyik egyertelmusfti: a delszlav kiralysag hint a legostobabban a kisebbsegeivel (egy malomko alatt is hamaribb kivirigzott volna a polgari es nepi kulttira), de mindez legfoljebb tanftobacsis fenyftes volt Tito halalbrigadjainak 1944-45-os, tobb honapos meszarlasahoz kepest. A voros csillagos hoherok vilogatas nelkiil oltek halomra a vedtelen es artatlan falusi es varosi magyarokat, volt, ahol n6ket es gyermekeket is. A napvilagra keriilo ujabb es ujabb adatok arra utalnak, hogy a meggyilkoltak szama elerte a negyvenezret. 1918 utin ez volt a masodik cezilla a delvideki magyarsag eleteben, mondhatni: pokoljarasaban, Josip Broz Tito, a balkini Napoleon (ahogyan Mirai nevezte) jovahagyasaval, sot valoszinilleg parancsira. 1944 utin az irodalomban evekig diihongott a szocialista realizmus, s a kivegzett magyar frokhoz es ujsagfrokhoz kepest szerencsesnek mondhattik magukat
76
azok, akik ,csupan" a Goli Otokra, az adriai halalszigetre keriiltek fogolykent. Aztan Tito hirtelen szerepet valtott, h6feher marsalli egyenruhaban paradezott Nehru oldalan, mint az ,el nem kotelezett, harmadik vilag" emblematikus figuraja. Hornyik Mikl6st idezve: ,Brioni palmaligetes szigeten szinpompas tr6pusi kajdacsok, szelid bacskai ozek es lancra vert eti6p parducok karejaban" fogadta ,Sir Winston Churchillt es tovaris Nyikita Szergejevics Hruscsovot... " A hajdani partizanvezer, a nemzetkozi hintapalinta egyik kozonsegszeditoje, kikialt6ja es kedvezmenyezettje felhagyott a tomeggyilkolassal, minimumra korlatozta a nelkiilozhetetlen veraldozatot, s uj epiz6dba kezdett a politikai porondon. 6 lett nemzeteinek es nemzetisegeinek atyuskaja, a ,jugoszlav testveriseg-egyseg" mar-mar vallasos eszmeisegenek sugalmaz6ja. (H6di Sandor pszichol6gus felmerese szerint rna is 6 a legnepszeriibb politikus a delvideki magyarok koreben.) Sokan belegargyultak ebbe. Gion Nandor ugy jellemezte ezt a ,jugoszlav" megszallottsagot, mint nemzedeke egy igen jelentos csoportjanak, a Symposionmelleklet es az Uj Symposion foly6irat kore gyUlt koltOknek, kritikusoknak, kepzomuveszeknek hajdani betegseget: ,,Mi vagyunk a legkiilonb magyarok, mert mi val6jaban jugoszlavok vagyunk.", Herceg Janos pedig meg annak idejen ironikus megjegyzest ffizott az Uj Symposion altai hirdetett ,jugoszlav ontudat" programjahoz: ,Jugoszlaviai magyarok vagyunk, s nem magyarul beszelo jugoszlavok. Tetszik erezni a kiilonbseget?" De ne szaladjunk ennyire elore. Meg csak az otvenes evek kozepen, vegen tartunk, igazab61 csak most kezdodnek a ,regi szep idOk". Az irigyelt jugoszlav ,szabadsag" minden alsaga ellenere is osszehasonlithatatlanul tobbet engedett anyagilag allampolgarainak, szellemileg muveszeinek, mint a megtorlas es terror alatt szenvedo 6hazaban barkinek is az eszelos, verszomjas kadarizmus. Ezert talalhat6 nalunk nyomokban meg mindig bizonyosfajta szimpatia Tito ,Jug6ja" irant, ami termeszetesen bosszantja delvideki baratainkat. Fussunk vegig e korszak irodalmi es kulturilis esemenyein. 1950-ben jelenik meg DebreczeniJ6zsef Hideg krematorium -Auschwitz reginye cimii napl6regenye, mely a holokauszt poklat vegigszenvedo ember tortenetet orokitette meg. ,Pontossagra torekvo val6sagrajz s a megfontolt humanista allasfoglalas szerencses otvozete"- frta r6la Vajda Gabor. 1957-ben alakult meg Ujvideken a Forum Lapes Konyvkiad6, 1959-ben nyflt meg ugyanott a Magyar Tanszek, 1961-ben Tolnai Otto szerkeszteseben hetilap-mellekletkent indult a Symposion, mely 1965ben onall6 foly6iratta alakult Uj Symposion neven. KesObb aztin vita tamadt a neoavantgard mutatvanykolteszet hfvei es ellenzoi kozott. Mutatvanykolteszet? Annal azert tobb, fOleg az elsa evekben. A kolteszet a vilagszellem lenyomata. Kisebb-nagyobb szerep jut benne a masodrenduve, cseledde silanyftott delvideki magyarok sorsanak, fajdalmanak, de ez nem jelenti azt, hogy a jajgatason kiviil nines mas tema, es azt sem, hogy a zsurnalizmus, a napi hfrek eluralhatjak a koltoi intufci6t es ihletet. A Symposion, majd az Uj Symposion felfrissftette a koltoi nyelvet, a latasm6dot, sok tehetseges fiatal indult ebbol a mUhelybol. A baj ott kezdodott, amikor Tito a hetvenes evek elejen ismet bekemenyftett, s az uj forma es stilus csak a tlilelest szolgalta, a kenyes temak, val6s problemak iigyes kikeriileset, vagyis egyre inkabb alibi-irodalomma degradal6dott, kiegeszftve madarnyelven frt alesztetikai okoskodasokkal, kultlirgogicseles-
77
sel. (Igaz viszont, hogy ha hazai irodalmi foly6iratunk legtobbjebe belelapozunk, vers iiriigyen gyakorta talalkozhatunk olyan borzadallyal, amelybez kepest az ujsymposionist:ik meg banyatl6 korszakukban is fenomen:ilisak.) Tito a betvenes evek elejen a horvat nemzeti ellenallas letoresekor visszatert vasokhi enjehez, s a magyarokr61 sem feledkezett meg: ir6perek, letiltasok es horton allit6lagos magyar nacionalizmus iiriigyen Huszar Zoltannak, Sz. K.any6 Leon:inak, Vicei K:irolynak. Hornyik ironikusan jellemzi a belyzetet: ,,Az 'emberi egyetemessegre tor6 jugoszlav forradalmi szellem' (Sinko Ervin) ekkorra ismet fulved6s, voros csillagos szovjet sapkat visel6 kisertette valt, amely bejarta az egesz orszagot." Legjobban az irodalomkritika es az irodalomtortenet-iras sinylette meg a politika art6 befolyasat. A Jugoszlavia szethullas:ihoz vezet6 szerb hatalmi 6rjonges, a 90-es evek balk:ini haborlli igazoltak, bogy a belgradi vezetes onmegsemmisit6, onsorsront6 amok:futasa visszamen6leg is magyarazatot adhat a szerbseg oly gyakran fell:ingo16 osszeferhetetlen, garazda termeszetere, undorit6 tomegmeszarlasaira. Az uj evezredben Szabadkan megjelen6 Aracs cimii foly6irat es Matuska Marton A megtorlds napjai cimii konyve eligazithatja az olvas6t, hogy mi jatsz6dott le Trianon utan es a masodik vilaghaboru vegen, s hogy a legtijabb Balk:in-haborllk fortelme hogyan sujtotta a delvideki magyarsagot. A Bilyegzff nilkul rovid irasai a jogos indulat, a gyilkos gtiny es a pontos helyzetertekeles otvozetei. Hornyik a Banyai J :inosboz, a ,f6allasu jugoszlav" egyetemi tanarhoz, szerkeszt6hoz irt leveleben tiikrot tart bajdani kollegaja ele, aki a titoista kulttirpolitika hii kiszolgal6jakent is mindig mellebeszelt. Az 1991-es balk:ini haboru es az ertelmetlen oldokles miatt Magyarorszagra meneki.ilt ir6kat B:inyai azzal vadolta meg, bogy ,elmentek a biztosba, f6allasu magyarnak." Legalabb ilyen tanulsagos a szerz6 irasa Szerbhorvath Gyorgynek a delvideki zsid6 holokauszthoz fiiz6d6, ,a fens6seg szerepet kisajatit6, vizsgaztat6 szandekU, kollektiv biinb:inatra kotelez6 liberalis sz6ozonevel" kapcsolatban. , ...a baboru ut:in, tebat m:ir bekeid6ben", irja Hornyik, ,a ma_gyarok elleni szerb megtorlasnak bolokausztot tlllelt zsid6 aldozatai is voltak Ujvideken, csak azert, mert ezek a halaltaborokban meggyotort emberek szerencses megmeneki.ilesiik es bazateresiik ut:in anyanyelviik:on, magyarul beszeltek egymassal utc:in, teren, ak:irbol." Konkluzi6ja: ,,A tortenelem nem a pesti szinezetii liberalis rogeszmerendszer kovetelmenyeihez igazodva tortenik meg vehink." S azt:in kozli mindj:irt Csorba Bela levelet is, melyben a jeles delvideki kolt6 kifejti, miert nem megy a frontra, se az emigraci6ba: ,nemcsak a baboru ellen, de magyarsagunk mellen is szavazni kell tetteinkkel naponta." A masodik resz esszenciaja a Kozelkipek ciklus, amelyben a szerz6 tizenket alkot6 irasmiiveszetet remek esszekben meltatja, s kiegesziti az ir6k miiveib61 valogatott, revelaci6nak beill6 reszletekkel. Alkotaslelektani gyiijtemenynek is felfogbatjuk Hornyik miniatiir antol6giajat, mely gyakran a miiveszi palya valamilyen aktualis esemenyehez kot6dik. Csuka Zolt:in eseteben a kolt6vel keszitett interju s a vele folytatott levelezes az aprop6ja az ertekelesnek. G:il Laszl6ra emlekezve a Forum klubjaban lezajlott tal:ilkozasok idezik a nagy id6k tanujakent is rendkiviil szereny es onkritikus oregember anekdotikus torteneteit, tal:ilkozas:it Karinthyval, majd a henceg6, bazudoz6 R:ikosi Matyas furfangos leleplezeset, megszegyenite-
78
set Ujvideken. Hornyik Herceg J:inost megkiilonboztetett tisztelettel koszonti Arnyak cimii novellaskotetenek megjelenesekor, elemzeseben reszletesen kiter Herceg frasmiiveszetenek erenyeire es sokoldalusag:ira, ann:il is ink:ibb, mert 6t tartja a legjelent6sebb delvideki pr6zafr6nak. Szeli Istvanra ugy emlekszik, mint aki el6sz6r kalauzolta a g6lyakat, vagyis az els6eves egyetemi hallgat6kat - koztiik 6t is - a szellemi val6sag tajaira ,a beavatottak fens6seges taglejtesei nelkiil." Nemeth Istvan a pr6za olyan jelent6s mestere, akinek meltatasa nem valamifele esemeny, alkalom fuggvenye. ,Tobb ezer frasa es harmine konyve onismeretiink es vilagkepiink alkot6eleme" - allapftja meg Hornyik, ami azert is fontos, mert a ,haj6agyUkent elszabadult neoliberalizmus" nemzetellenes lovagjai eppen eleget tamadtak az fr6t a ,magyarkodas" igaztalan vadjaval. Juhasz Erzsebet Miikedvelffk cimii regenye Szenteleky Kornelnak es korenek allit emleket. Ironikusan indul6, de azt:in komolyra fordul6 pr6za. A latszatletben verg6d6, elveit csak oncsonkicis :iran 6rz6 ember sorstortenete, melynek soran Juhasz szabadon kezel bizonyos eletrajzi tenyeket, am ezt a regeny mint miiforma lehet6ve teszi szam:ira. Az ujsagfr6 es fot6s kollega, Dorman Laszlo kiallfcismegnyit6ja a budapesti Neprajzi Muzeumban alkalmat adott Hornyiknak, hogy elmondja: Dorman sorstajkepei, cicomazatlan dokumentumfot6i a Delvidek haboru sujtotta ziirzavaraban emlekeztet6iil szolgalnak a pusztul6 mUltr61 s a bizonytalan jelenr6l. A Dudas K:irolyr61 sz616 erzekletes portre a Berzsenyi-dfj atadasakor elhangzott koszontes. Vicei K:irolynal viszont alljunk meg egy sz6ra. Tari Istvan mondta, hogy amit a delszlav h:iborUk idejen a jugoszlaviai magyarok ateltek, azt a mashol (barhol) el6 nemzett:irsaik nem elhettek meg. Ennek anal6giajara elmondhatjuk, hogy amit a kommunista diktatillakban a bebortonzott politikai foglyok, net:in fr6k vagy kolt6k ateltek, azt mas fr6t:irsak meg elkepzelni is alig tudj:ik, nem is beszelve a szabadulas ut:ini sanyaru mell6zottsegr61, teng6desr6l. Vicei portrejahoz meggy6z6 h:itteret rajzol Hornyik Tito es a titoizmus szatirikus leleplezesevel. Vajda Gabor halalhire sok fr:istud6t es olvas6t megrendftett a Delvideken: az Aracs elhivatott, megszallott szerkeszt6je, a delvideki magyar irodalom mismasolasmentes, antidoktriner tortenetenek megalkot6ja eletenek utols6 eveiben arra torekedett, hogy ,eddig szinte folyamatosan kend6zgetett beteg lenyegiinket" kozelitse meg, ,a tanulsag erdekeben." Hornyik legszellemesebb fr6portreja Kopeczky Laszl6r6l kesziilt. Szepfr6i telital:ilat pastiche formajaban, ak:ircsak az :iltala m:ir tehetseges fiUkent p:irtfogolt Tari Istv:inr61 sz616 palyaelemzese. A vegere hagytam a legjobb bar:itot, a munka-, lak6- es szellemi koteked6cirsat, Podolszki J6zsefet, a kolt6t es esszeist:it, ujsagfr6t es szociografust. A Kiizelkepek sorozatnak ez az fr:is az ekkove, egyszerre kisregeny, memoar, essze, verselemz6 kritika, a delszlav hatalmi j:itszm:ik szatiraja, sajt6tortenet (Kepes Ifjusag) es szfvb61 jov6 s6haj a hirtelen elhunyt barat hianya okan. A mili6 abrazolasa es a bar:iti kapcsolat kibontakozasa soran megismerhetiink egy kimeletlen 6szintesegii, teljessegre t6rekv6, csak a min6seget becsiil6, alkot6 embert, akinek alapallasa, hogy a remekmii termeszetes, a tokeletesre mindig torekedni kell, azert nem jar dicseret, ellenben a hib:ikat gyomlalni kell. A Hornyik f6szerkeszteseben megjelen6 Kepes Ifjusag tiindokleseb61 es buk:isab6l erzekletes kepet kaphatunk az odaati diktatilla ellehetetlenit6 technik:ijar6l. Podolszki lirai fejl6dese, verseivel illuszt-
79
nilva es a barat altai inkabb csak prezentalva, semmint valamifele ,generativ poetikai st:ruktUraelemzesbe" bugyborekoltatva magyanizatul szolgalhat, miert keveredett eles viciba a mutatvanykolteszettel, az ujsymposioniscikkal, a Forum Kiadoval s a Hid folyoirattal, miert akartik elhallgattatni es mi volt az oka annak, hogy az atlatogato ohazai kolt6k sem kedveltek. De hat miert is kedveltek volna azt, aki hitte, hogy csak ellentmondasokban fejezhet6 ki a teljesseg, s aki szerint a kolt6 igazsaga abban nyilvanul meg, hogy lerugja magarol a szellemi tespedest, az ocska jatszmak megkovetelte jovialicist, a tetszeni vagyast, az irodalmi ripacskodast, a hatalomhoz valo dorgo16dzest, az elvart mellebeszelest es problemakeriilest. A kolt6 Podolszki a paradoxonokban letez6 igazsag robotosa, varazsloja, forradalmara es dalnoka volt. Aztan kiszakadt kornyezeteb61, a dalmaciai Zaraba koltozott, s csak meghalni jott haza Ujvidekre. Nehany kotet maradt ucina, meg ki tudja, mennyi kiadatlan iras ... Hornyik Miklos e16ve varazsolja alakjat, megeleveniti sorsat, s remenykedji.ink: talan az osszmagyar konyvkiadas szegyenerzetet is felkelti a koltovel szembeni mulasztasa miatt. A konyv utoszavaban matematikai pontossagli szohasznalattal igy osszegez Sturm Laszlo: ,A sajat tartast kikiizd6 szemelyiseg, ak:ircsak a sajat vilagat megteremt6 mu azaltal segit, valik 'jobbito energiava', hogy megsziinteti a nyomasztoan rink teleped6 rossz egyeduralmat. Nem ugy, hogy letagadja vagy elbagatellizalja, hanem viszonylatrendszerbe, vilagba helyezi; ami teljes, kikeriilhetetlen valosagnak latszik, arrol megmutatja, hogy csak resz, megvaltoztathato, megkeriilhet6, esetleg legy6zhet6... Hornyik Miklos etik:ijanak es esztetik:ijanak egyarant ez az egeszelvfiseg a lenyege." Csak annyit tehetnek hozza, hogy arnig a Dilvidiki kiinyvet olvastam, otthon voltam benne, nem kisertetek, hanem hus-ver emberek szenvedesei es oromei kozt vandoroltam, holott azel6tt az ismeretlenseg es tudatlansagom homalyaba burkolt, regen elcsatolt, elrabolt fold volt ez szamomra, ahol anyam es nagyanyam sziiletett, ahol csaladom felmenoi eltek, amig 1919-ben ki nem uztek 6ket. De mas a gyerekkori mese, es mas a beavatas a mwtba. Hornyik Miklos varazslatos konyve hozzasegitett ehhez. Egyetlen kerdes maradt hatra, a rejtelyesnek run6 focim: Meghasonldsunk tortinete. Mit is kezdji.ink fel evezrede pusztulo orszagunk toredezeseivel, fogyasaval? Ki, mikor, hol hib:izott? Miert nem tudtuk kihasznalni a ritkan, de megiscsak adodo lehetosegeket a valtoztatasra? Miert bukd:icsolunk godorb61 godorbe szomszedaink legnagyobb oromere? Hevitse az egyent a legjobb, legnemesebb szandek, ha alaszall s a lelke melyeig belegondol, ott iicsorog benne a folyamatos, veget erni nem akaro veresegb61 fakado meghasonlas. A meghasonlas, mely annyi felbetort eletet, palyat, meg nem valosult alkotoi elkepzelest, probalkozast sziil. A meghasonlas, ami karonfogva jar a rettegessel. Meg kell ismerniink ezt az allapotot, ala kell meriilni benne es illra kelllenni rajta. Ne feljetek - iizente II. Janos Pal a halala e16tt hiveinek: ne feljetek az igazsagtol. Nem is tortenhetett maskent, csakis ebben a szellemben irhatta, allithatta ossze Hornyik Miklos ezt a konyvet, mely kezen ragad s magaval visz a szembesiilesig. (Timp Kiad6, Topolya - Canada-Transatlantic Kiad6, Budapest 2009)
80