Hírmozaik Strasbourgból 2012. június 15. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről. Kedves Barátom! Az együttműködés felrúgása, feljelentés az Európai Bíróságon, heves nyilatkozatok a frakcióvezetők részéről – az elmúlt hét eseményei úgy hatottak Strasbourgban, mintha az Európai Unió a szeriőz sajtó helyett a bulvárlapok címlapjait szeretné meghódítani. Lássuk dióhéjban mi is történt. Június 14-én Martin Schulz, az EP-elnöke bejelentette, hogy 5 jogi eljárás esetében felmondja a Parlament az együttműködést a Tanáccsal. Mind az öt befagyasztott eljárás a schengeni övezetre vonatkozó szabályok a tagállamok által már több esetben szorgalmazott módosításával függ össze. (A 26 államban 400 millió ember szabad mozgását lehetővé tevő schengeni övezetnek Írország, az Egyesült Királyság, Bulgária, Románia és Ciprus kivételével minden uniós tagállam tagja, csakúgy, mint a nem EU‑tag Liechtenstein, Svájc, Norvégia és Izland.) A tagállamok – kimondva, kimondatlanul – a bevándorlás, illetve a határokon átnyúló munkavégzés és szolgáltatásnyújtás korlátozása, megnehezítése érdekében már többször nekifutottak annak, hogy az Európai Szerződést módosítsák, ehhez azonban az Európai Bizottság és az EP együttműködése is szükséges. Erre azonban hiába is vártak, így a Tanács június 7-ei – egységes – döntését követően bejelentette, hogy az EB és az EP kihagyásával is nekifutnak a módosításoknak.
Példátlanul egységes volt a Parlament a példátlan 14-ei döntés meghozatalában. Az új Európa lényegét az eszmék, a tőke, a személyek, illetve az áruk és szolgáltatások szabad áramlása jelentik. Nem következhet be olyan helyzet az EUban, hogy az alapszabadságokat a kormányok önkényesen korlátozhassák. Az alapszerződés módosítására egyértelmű szabályok vonatkoznak. Rossz gyakorlatot szül, ha önkényesen felrúgják azokat – nem véletlenül fordulnak a Bírósághoz a frakciók. Európa egyetlen demokratikusan választott testületét nem lehet kihagyni egy a polgárokat ilyen mértékben érintő döntésből! Ezen az „Európa-bajnokságon” az EP focizik szabályosan, és mi rúgjuk a jó kapura a labdát. Az elmúlt tanácsülések a lózungok szintjén a kontinens mélyebb integrációjáról szóltak. Most láthatjuk, mit ért a 27 kormány az integráción. Félreértés ne essék, amit 27 kormány 27 minisztere eldönt az nem uniós döntés, az nem az EU álláspontja! Mai napig sokan vádolják az EU-t azzal, hogy cselekvésképtelen, hogy lassú, és bonyolult. Nagyon káros folyamatokat indíthat be, ha mostantól a kényes egyensúlyra épülő döntéshozatali mechanizmust bárki, rövidtávú érdekeinek megfelelően áthághatja. Mi, magyarok ezt már többször testközelből érzékelhettük.
Az EP-ben történt A Tanács nem veszélyeztetheti Európa versenyképességét „A versenyképességi fejezet és annak kutatás-fejlesztési sorai az egyik legfontosabb eszközei az uniós költségvetésnek. Ne terhelje ezeket a sorokat a Tanács anagyinfrastruktúra beruházások költségeivel!” – figyelmeztetettem a plénumot az EP plenáris ülésének szerdai vitájához benyújtott írásbeli hozzászólásomban. A KGST-ről annak utolsó időszakában az a metafora terjedt, hogy tizenkét sovány tehén feji egymást. Ma az Európai Tanácsnak nem lehet ugyanez a sorsa, a 12 sárga csillagnak a kiválóság és a haladás fényében kellene csillognia! Az európai baloldal régóta következetesen hangoztatott üzenetével összhangban az erős, önálló lábakon álló és növekedéspárti uniós költségvetés mellett álltam ki. Ehhez azonban az ITER-t (Európai Fúziós Reaktor) és a GMES-t (Európai Műholdas Megfigyelőrendszer) a hétéves pénzügyi kereten belül, de K+F fejezetektől elkülönülten kell finanszírozni, hogy főként azért, hogy ne veszélyeztessük a tudományos kiválósághoz és a globális versenyképességhez jelentősen hozzájáruló két projekt versenyképességét. „Ha a Tanács mégis ennek ellenkezőjéről dönt, akkor annak a pénzügyi feltételeit is rendelje mellé, és ne a K+F soroktól vonja el ismételten a forrásokat és főleg ne a KKV-któl!” – hangsúlyoztam. A versenyképességi fejezet parlamenti jelentéstevőjeként úgy vélem, hogy a Tanácsra bízni a pénzek kifizetésének felügyeletét, olyan, mint kecskére bízni a káposztát. Ugyanis a Miniszterek Tanácsának múlt heti döntése megmutatta, hogy a pénzügyminiszterek egyetlen szűk körben meghozott és szűklátókörű döntéssel képesek – akár a fejlesztési miniszterek tudta nélkül – megkurtítani a folyó évi kutatási kifizetéseinek összegét.
Még többen tanulhatnak külföldön „A jövőben még több lehetősége lesz a fiataloknak a külföldi tanulásra és az első munkatapasztalatok megszerzésére, hiszen a Bizottság tervei szerint 70 százalékkal, 19 milliárd euróra növelik az Erasmus mindenkinek program költségvetését” – hangzott el az Európai Parlament kisvállalkozói munkacsoportjának az előző, szakbizottsági héten tartott rendezvényén. A lépés azért jelentős, hiszen a magyar nemzetgazdaság számára is kulcsfontosságú, hogy a fiatalok a külföldi munkatapasztalatokat itthon kamatoztassák. A tanácskozáson elhangzottak szerint a Bizottsági tervek alapján az EU „Erasmus mindenkinek” (Erasmus For All) elnevezésű programjában egységesítenék a korábban az Erasmus Programban tömörített külföldi ösztöndíjakat, illetve az ifjúsági-, oktatási- és sportpályázatokat. A bővített program a korábbiaknál magasabb, 19 milliárdos támogatást kapna a 2014-20 közötti költségvetési időszakban, miközben a párhuzamosságok felszámolása, a rendszer korszerűsítése javítaná a források felhasználásának hatékonyságát. Bár az Erasmus programban 2007 óta átlagosan évi 400 ezer hallgató (2010-ben 560 ezer) vett részt évente, a program kiszélesítésével további ösztönzésre van szükség, hogy a fiatalok Európa-szerte tanuljanak, majd a megszerzett ismereteket, gyakorlatot és nyelvtudást otthon kamatoztassák.
Az energiapiaci árak kedvező változását a fogyasztóknak is érezniük kell – támogatták a jelentést Minden eddiginél jobban összekapcsolt infrastruktúra, a belső energiapiac mélyebb integrációja, az unión kívüli energiaellátókkal folytatott tárgyalások során pedig a tagállami szintet meghaladó, uniós szintű politikai koordináció – többek között ezek a javaslatok szerepelnek az EU energia-külpolitikájáról szóló jelentésemben. Az EP jelentős többsége – így a Néppárti képviselők – támogatásával kedden megszavazott jelentésem végső célja, hogy a háztartások is megérezzék a világpiaci árak kedvező mozgását. Nem tartható fenn tovább az a helyzet, hogy a befolyásos energiaellátókkal kötött különalkuk egyes tagállamokat jogosulatlan versenyelőnyökhöz juttatnak, mint ahogy az sem előnyös, hogy a hosszú távú megállapodások miatt például hazánkban sem éreztetik hatásukat a kedvező világpiaci folyamatok. Intő jel, hogy az elmúlt években az Egyesült Államokban mintegy negyedére, az EU-ban közel felére csökkent a gáz piaci ára, míg nálunk a háztartások ebből semmit sem éreztek. További kedvezőtlen folyamat, hogy bár a know-how, a technológia alapján nettó exportőrök vagyunk, addig az energiahordozók terén egyre súlyosabb függés alakult ki. Jól látszik, hogy az egyre több energiát felhasználó, így exportőrként a világpiaci szereplőktől egyre szélsőségesebben függő Európának a közös fellépés az érdeke, hiszen a világpiaci verseny nemcsak az eladók, de a vevők számára is élesedik. „Ehhez pedig mind az infrastruktúra, mind a piaci szabályozás terén további lépések kellenek” – hangzik az együttműködés fokozása melletti legsürgetőbb érv. Ilyen például az uniós energiaügyi biztos és az uniós külügyi főképviselő szerepének megerősítése, a tagállamok közötti eddigi esetleges koordináció hivatalos mederbe terelése, akár egy a szerződésekre és beszállítókra vonatkozó központi adatbázis kialakítása is. Ugyanígy, a teljesen kiépített határközi infrastruktúra, illetve a teljességgel integrált belső energiapiac megléte is feltétele a tagállami szolidaritás kiteljesítésének. Végül, az EU régóta hangoztatott stratégiai célkitűzése szerint fokozni kell az energiaforrások – mind technológiai, mind pedig származási ország szerinti – diverzifikálását a jövőben is.
Itthon történt Magyarország számára nemcsak a kohéziós alapok, de a versenyképességi fejezet is komoly lehetőséget rejt Több mint 130 milliárd eurót szán Európa 2014 és 2020 között a K+F-re, az innovációra és a kisvállalkozók támogatására, ezért ezeknek a forrásoknak a fogadására is fel kell készülnünk” – hangzott el a budapesti Európa Pontban zajlott egyeztető fórumon. Hiba lenne Magyarország részéről, ha kizárólag a kohéziós alapokra vagy az agrártámogatásokra fordítana figyelmet a büdzséről folyó tárgyalásokon. A hazai K+F centrumok és innovatív nagyvállalatok és kkv-k többtucat képviselőjével szervezett egyeztetésen hangot adtam annak a véleményemnek, hogy a most zajló kormányközi vitákban túl sok szó esik az EU költségvetésének bevételi oldaláról, holott a Parlament álláspontja világos, az Uniónak csökkenteni kell a tagállami befizetések arányát, ezzel párhuzamosan növelni szándékoznak a saját bevételek mértékét. Ezt a célt szolgálja például a szinte a teljes EP támogatását élvező pénzügyi tranzakciós adó lehetősége.
„Lényegesebb azonban, hogy a közös pénzt mire költjük el” – hangzott el a találkozó lényegét összefoglaló állítás. Márpedig örvendetes, hogy a következő hét éves büdzsé egyik nyertese, a tervek szerint 12%-kal bővülő, a költségvetés közel feléért felelős intelligens növekedési fejezet, melytől nemcsak az európai, de a hazai növekedést is várhatjuk, ha okosan alakítjuk a jogszabályi környezetet. Bár a források a korábbiaknál bőségesebbek, az eljárás is sok tekintetben egyszerűsödik, a verseny kiélezettebb lesz az innovációs és K+F centrumok és a vállalkozások között. E tekintetben intő jel, hogy a jelen költségvetési ciklusban a hazai kkv-k pályázati hajlandósága 3%-kal van az EU 27 átlaga alatt, a sikeres pályázatok száma 5%-kal maradt el, míg a megkapott támogatások tekintetében 7%-kal voltunk gyengébbek, mint Európa. Ugyanígy, a tudományos programok költségvetésének alig 1%-át használták fel nálunk. Bár a növekedés beindítására szánt 491 milliárd euró jelentős része a kohéziós alapokat terheli majd, a 122,4 milliárdosra tervezett, önálló versenyképességi fejezet – az ide a kohéziós politikából átirányított tízmilliárd euróval együtt – viszont számos, új, közvetlen és könnyebben hozzáférhető pénzügyi eszközt ad a kezünkbe, ha a tárgyalások során Magyarország felismeri, és következetesen képviseli a nemzeti érdeket. Ilyen, a kkv-kat 2,4 milliárd euróval támogató COSME program, a 80 milliárd eurós tudományos és kutatási keretprogram, a Horizon 2020, illetve az energia, telekommunikációs és közlekedési infrastruktúrát fejlesztő, 40 milliárdos „Európai Összekapcsolási Eszköz”. Annál is inkább sürgető a nemzeti szintű növekedési és K+F stratégia nyomatékosítása, mert az első jelentések – így a versenyképességről szóló, általam jegyzett dokumentum is – már a szakbizottságok asztalán vannak, és még az intézmények nyári szünete előtt megkezdődik az érdemi vita a büdzsének erről a fejezetéről.
Szőlővirágzás Zalahalápon A zalahalápi Nyitott Pince program keretében minden évben megünnepeljük a szőlő virágzását, és bízunk az őszi jó termésben. Természetesen a korábbi évjáratokból jut a helyieknek és érdeklődőknek kóstoló a pincesoron, így az én ajtóm is nyitva állt mindenki előtt.
Magyar Szocialista Párt – Európai Parlamenti Delegáció
Tagságaim az Európai Parlamentben: Szocialisták és Demokraták Szövetsége Európai parlamenti frakciójának kincstárnoka; Ipari, Kutatás-Fejlesztési és Energiaügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság, Költségvetési Ellenőrző Bizottság; EU-Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia parlamentközi delegáció, EU-USA parlamentközi delegáció; Hamisítás, csalás és szervezett bűnözés elleni parlamenti fórum elnöke; Kis- és középvállalkozásfejlesztési Munkacsoport tagja, Elnökségi tagságaim egyéb európai szervezetekben: Transatlanti Hálózat, Európai Energia Fórum, Európai Internet Alapítvány, Fórum a Nukleáris Energia Jövőjéért, Kangaroo Csoport
elérhetőségek
Felelős kiadó: Herczog Edit | E-mail: edit.herczog@europarl.europa.eu | Internet: www.herczogedit.hu
Székesfehérvár: Regionális Európai Parlamenti Képviselői Iroda 8000 Székesfehérvár Fő utca 3. tel: +36 22 582 030 | fax: +36 22 582 031 e-mail: edit.herczog@t-online.hu
Brüsszel: Parlement Européen Rue Wiertz B-1047 Bruxelles ASP 13G107 tel: +32 (0) 228 47596 | fax: +32 (0) 228 49596
Strasbourg: Parlement Européen Bâtiment Louise Weiss | Allée du Printemps T05043 | BP 10024/F F-67070 Strasbourg Cedex tel: +33 (0) 3881 77596; fax: +33 (0) 3881 79596