A spanyol és az olasz könyvtári rendszer bemutatása

Hegedüs Marietta: Spanyolország könyvtári rendszere

I. Spanyolországról röviden Az 504 782 km2 alapterületen fekvő alkotmányos monarchiát az Ibériai-félszigeten kb. 45 millióan lakják. Uralkodója I. János Károly. Az ország államnyelve a kasztíliai (spanyol), de hivatalos nyelvként beszélik a tartományokban a katalánt, a baszkot és a galíciait, továbbá használják az asztúriait, az aragóniait és az okcitánt.

Az állam 17 autonóm közösségre, 50 tartományra és kb. 8000 helyi önkormányzatra oszlik. A két észak-afrikai város, Ceuta és Melilla egyszerre autonóm város és önkormányzat. A legtöbb autonóm közösségben vannak bizonyos közigazgatási funkciói a comarca nevű területi egységnek, amely a tartománynál kisebb, de általában több önkormányzatból áll, így az egykori magyar járásokhoz hasonlítható.

Az autonóm közösségek és városok saját törvényekkel és több-kevesebb önállósággal kormányozhatják magukat. Az alkotmányt 1978-ban vezették be, 1986. január 1-én pedig Spanyolország csatlakozott az Európai Unióhoz.

II. Könyvtári hálózat vagy könyvtárosok kooperációja?

A könyvtári hálózat olyan könyvtárközi együttműködés, melyben hatékonyan megvalósulhat – a földrajzi közelségnek is köszönhetően – a technikai eszközök, az anyagi, információs és humán erőforrások megosztása a minél jobb szolgáltatás biztosítása érdekében. Miközben ez viszonylagosan intézményesített forma, melynek szükséges része egy koordináló központi könyvtár, létezik más forma is anélkül, hogy ebben a hálózatban gondolkodnánk.

A könyvtárosok kooperációja a központi könyvtár mindenre kiterjedő irányítása nélkül képzeli el a szolgáltatások fejlesztését, mégis feltételez bizonyos könyvtárak közti hierarchiát a koordinációban és a kommunikációban.

A könyvtárak országos körű feladatai és szolgáltatásai (mint például a tervezés, működtetés, a tanácsadás, országos gyűjtemények kialakítása, közös katalógusok létrehozása, személyi és tárgyi feltételek és az információcsere biztosítása) nem mindig állami jellegűek, dacára annak, hogy az állam nyújtja a legnagyobb segítséget. A támogatásra azonban szükség van, hiszen a könyvtári infrastruktúra meglehetősen drága.

A spanyol könyvtári rendszer bonyolultságát jelzi, hogy alkalmazza mindkét együttműködési formát: intézményi háttere van a központosításnak, és egyidejűleg lehetővé teszi a tartományi autonómián keresztül a kevésbé centralizált működést.

III. A spanyol könyvtári rendszer1 jogszabályi háttere A spanyol könyvtári törvényalkotás nagy átalakuláson ment keresztül az autonómiák függetlenségének megszilárdításával. A törvényalkotás megújult, sőt, leegyszerűsödött, azon kívül rendeletek sora jött létre, melyek révén számos kompetencia áthelyeződött az autonóm tartományokhoz. Lehetővé vált, hogy maguk a tartományok diktálják saját törvényhozó intézkedéseiket a könyvtáraik számára, és több együttműködési egyezményt írtak alá a központi vezetés és a tartományok között.

A spanyol könyvtári szerveződés eredetét illetően 1835-re nyúlhatunk vissza, Mendizabal2 bukásáig, mely lehetővé tette, hogy két évvel később tudományos és művészeti bizottságokat hozzanak létre a nem bejegyzett történelmi jellegű javak összeírására, továbbá irattárakat és könyvtárakat létesítettek ezek elhelyezésére. Néhány évvel később (1856-ban) szakmai testületet alapítottak a könyvtári és levéltári állomány gondozására.

1858-ban formálisan létrejött a spanyol könyvtári szervezet. 1901-óta létezett az Állami Közkönyvtárak Szabályzata, mely 1989-90-ig volt érvényben. Ebben az időszakban a köztársaság mozgalmai eszközölték ki – többek között – a népkönyvtárak megalapítását és azok fejlesztését (1931-1939 között).

A polgárháború lezárásával – 1939-ben – létrejött a Könyvtárak és Levéltárak Főosztálya és a Nemzeti Olvasószolgálat.

III. 1. Az aktuális könyvtári szervezet A könyvtárak hivatali szervezete Spanyolországban szükségszerűen függ az ország politikaihivatali struktúrájától. Az alkotmányos korszakig a könyvtári rendszer centralizált volt, de a spanyol alkotmány 1978-tól módosítást hozott a könyvtári szervezetet illetően a decentralizáció irányába.

Különbséget kell tenni az állami és az autonómiákhoz kötődő szervezetek között, melyhez a kiindulópontot az alkotmány 148. és 149. cikkelyében találjuk.

A 148. cikkely kimondja, hogy az autonóm tartományok hatásköre kiterjed a múzeumokra, a könyvtárakra és zenekonzervatóriumokra.

A 149. cikkely az államnak kizárólagos kompetenciát ad a spanyol kulturális örökség védelmét illetően a javak exportja és széthordása elkerülésére, valamint felügyeleti jogot ad az álla1

A szakkifejezések szó szerinti fordítása nem adja vissza az eredeti jelentést, ezért azokat spanyolul a lábjegyzetben közlöm.

Sistemas bibliotecarios españoles 2

Juan Alvarez don, spanyol pénzügyminiszter, született Cádizban 1790 körül, meghalt Madridban 1853. nov. 3.

Már 1820 óta Canga-Arguellas minisztert támogatta pénzügyi tervei kivitelében, s ennek bukásakor (1823) Angliába menekült, ahol néhány angol kapitalista az adósok börtönébe záratta. 1835-ben visszatért Spanyolországba, ahol 1837-ig kétszer volt pénzügyminiszter, de nem tudta az államháztartást rendezni s ezért lemondott.

1844-ben Espartero újra rábízta a pénzügyi tárcát; de ennek bukása után ismét kénytelen volt menekülni, s csak 1848-ban tért vissza, és a szabadelvűek egyik vezére lett.

2

mi múzeumok, könyvtárak és levéltárak felett, figyelembe véve, hogy az autonóm tartományok jogköre nem csorbulhat.

Ezeket a cikkelyeket a tartományi alaptörvényekkel együtt kell figyelembe venni olyan egyezmények megalkotásában, melyek a hatáskörök átruházásáról szólnak. Az így elfogadott törvények és megállapodások következtében az autonóm tartományok gyakorolhatják jogaikat, és nem csupán végrehajtják, hanem a különböző rangú szabályokat maguk alakíthatják saját könyvtári rendszerükről.

III. 1. 1 Az állami fennhatóságú szervezet A spanyol történelmi tulajdonjog előírásai szerint maguk a könyvtárak hozták létre a spanyol könyvtári rendszert, mely az 582/89-es rendelet szerint valósult meg, és amely jóváhagyta az Állami Közkönyvtárak Szabályzatát. A rendszer, mint a könyvtári együttműködés speciális eszköze, a Nemzeti Könyvtár irányítása alatt áll, részét képezik továbbá az állami közkönyvtárak, az állami vagy magán intézmények könyvtári hálózatai, és azon speciális gyűjtőkörű könyvtárak, melyek csatlakozását a Kulturális Minisztériummal kötött egyezmény legitimálta.

Megalakult a Könyvtárakat Felügyelő Tanács3, mint a rendszerbe integrálódó könyvtárak együttműködésének szakmai szerve.

Az állami szervezet a Kulturális Minisztériumon keresztül vállalkozott a könyvtárakra vonatkozó feladatok megvalósítására, és a minisztériumon belül kompetens szerv lett a Könyves Főosztály, a Levéltárak és Könyvtárak Főosztálya4.

III. 1. 2.A tartományi fennhatóságú szervezet A tartományi szervezet kialakításának három fokozatát különböztethetjük meg.

1. szint: Preautonómia A tartományi autonómia megalakulásának előzetes szintje olyan széles körű folyamatot jelent, mely során a kompetenciák az államtól a preautonóm intézményekhez helyeződnek át. Mindez kiterjed az Olvasás Nemzeti Központjához5 kötődő feladatokra, különösen azokra, melyek informálják az új könyvtárak létrejöttéről, vagy a szolgáltatásaik bővítéséről.

2. szint: Autonómia Ez az a szakasz, melyben kidolgozzák a tartományi alaptörvényeket, és az autonóm tartományok kizárólagos feladatokat vállalnak a könyvtári ügyekben, mint pl.: •

azoknak a tartományoknak a bevonása, melyek az 1. szinten nem vettek részt,

•

azoknak a tartományoknak a támogatása, melyek részt vettek az 1. szinten is,

•

az 1. szinten résztvevők jogkörének bővítése.

3

Consejo regulador de Bibliotecas

4

Dirección general del Libro, Archivos y Bibliotecas

5

Centro National de Lectura

3

3. szint: Az önálló tartományi törvénykezés Az autonóm törvényhozás szakaszában a tartományok már megfogalmazhatják saját könyvtári szabályzatukat. Jó példa erre Galícia, ahol a könyvtári törvény (14/89) alapján több könyvtári szervezetet hoztak létre, pl. el Consello de Bibliotecas néven tanácsadó szolgálatot.

III. 2. Könyvtári Együttműködési Tanács6 2008. március 11-13-a között Jácaban a város, Aragónia tartomány kormányzata, a Kulturális Minisztérium és az autonóm tartományok közreműködésével létrejött a Könyvtári Együttműködési Tanács, melynek működéséhez a jogszabályi keretet az 1572/2007-es királyi rendelet biztosította.

Az együttműködés főbb feladatai között szerepelt az állami tulajdonban lévő könyvtárak rendszerének integrálása a spanyol könyvtári struktúrába, a könyvtárosok képzésének támogatása, valamint a könyvtári szolgáltatások javításának érdekében újabb projektek kidolgozása és koordinálása.

A Tanács intézkedéseit négy különböző szinten lévő szervei hozzák, melyek a következők: •

plenáris

•

állandó bizottságok

•

technikai bizottságok

•

munkacsoportok

A plenáris ülésen tárgyalják mindazokkal a könyvtárakkal kapcsolatos kérdéseket, melyek együttműködést igényelnek. Ezen a fórumon az alábbi hatóságok képviselői vesznek részt: •

Kulturális Minisztérium

•

Spanyol Nemzeti Könyvtár

•

Oktatási, Szociális és Sport Minisztérium

•

Egyetemi Tanács

•

az autonóm tartományok

•

helyi hatóságok

•

magánjogi személyek

•

a REBIUN elnöke

A technikai bizottságok felelősek a nemzeti és regionális könyvtárak, a nyilvános könyvtárak, az iskolai könyvtárak, az egyetemi könyvtárak valamint a szakkönyvtárak működésének öszszehangolásáért.

6

Consejo de Cooperación Bibliotecaria

4

Az Együttműködési Tanács 15 munkacsoportban dolgozik, melyek foglalkoznak többek között a katalogizálás szabványosításával, a köteles példányok és a digitális gyűjtemények kérdésével, a könyvtárügy jogi szabályozásával valamint, a spanyol könyvtárak statisztikáival.7

III. 3. A könyvtári kihasználtság8 A könyvtári rendszer (szövevényei és sokszínűsége ellenére) működése – a statisztikák tükrében – hatékonynak mondható. Spanyolországban 2007-ben 4937 nyilvános könyvtár nyújtotta szolgáltatásait a 46 157 822 lakosnak. A spanyol népesség 97%-a él könyvtári szolgáltatással ellátott településen. A spanyol nyilvános könyvtárak 2007-ben 5 133 151 dokumentumot szereztek be (mely 29%-kal több mint 2006-ban), megvalósítottak 52 925 384 kölcsönzést és 90 488 686 látogatót fogadtak.9 A fejlődést egy hatékony könyvtári politika tette lehetővé.

IV. A spanyol könyvtári intézményrendszerről A struktúrában kétféle szerv létezik: a technikai-adminisztrációs és a tanácsadói, ez utóbbit legegyszerűbben Könyvtári Tanácsnak nevezik. A könyvtáros központok piramishoz hasonló rendszerbe tömörülnek, melynek csúcsán álló könyvtár, a rendszer feje, jellemzően központosított feladatokat lát el (regionális bibliográfiai tételek gyűjtése és gondozása, bibliográfia készítése a tartományi katalógusokból).

IV. 1. A Nemzeti könyvtár – Madrid Az intézményt 1712-ben alapították, korábban királyi könyvtárként működött. Ma a legnagyobb könyvtár az országban mintegy 4 millió példányos gyűjteményével.

IV. 2. Egyetemi könyvtárak Az egyetemi könyvtárak hálózata a REBIUN, melynek elnöke képviseli a szakmai bizottságokban az intézményeket. Az alábbi felsorolás az ország tartományaiban és a két autonóm városban működő egyetemi könyvtárak számát mutatja:

7

A Tanács idei, 2009. évi ülését Córdobában tartotta február 12-13-a között.

8

http://www.mcu.es/bibliotecas/index.html

9

A statisztika a Kulturális Minisztérium és az Autonóm Tartományok közreműködésével készült az ISO 2789-es szabvány alapján.

5

Andalúzia: 11

Kantábria: 1

Extremadúra: 1

Murcia: 3

Aragónia: 1

Kasztília-La Mancha: 1

Galícia: 3

Navarra: 3

Asztúria: 1

Kasztília és León: 6

La Rioja: 1

Baszkföld: 2

Baleár-szigetek: 1

Katalónia: 11

Madrid: 15

Valencia: 5

Kanári-szigetek: 2

Ceuta: 1

Melilla: 1

V. Jelentősebb országos gyűjtőkörű tudományos és közkönyvtárak, különgyűjtemények, szakmai szervezetek V. 1. Parlamenti könyvtár10 Spanyolországban a modern parlamentarizmus kezdete Franco 1975-ben bekövetkezett halála, a diktatúra bukása utánra tehető. Az új alkotmány elfogadása (1978) és a társadalmi-gazdasági megállapodások11 megkötése után a kongresszus egyre inkább visszaszerezte korábbi funkcióját, és a működésében még 1923-ban felfüggesztett szenátus is ismét elkezdte munkáját. Az intenzív parlamenti tevékenység információigénye erőteljesen felvetette a törvényhozást kiszolgáló dokumentációs és információs szervezet kialakításának kérdését.

Mind az alsóházként működő kongresszus, mind a felsőház szerepét betöltő szenátus már a 19. század elejétől önálló könyvtárral és archívummal rendelkezett. Az 1982-ben, illetve 1983-ban létrehozott Tanulmányi és Dokumentációs Igazgatóságok ezekre a már meglévő intézményekre épültek. Mindkét igazgatóság a parlamenti apparátus szerves részeként működik, alapfeladata a törvényhozással és a képviselettel kapcsolatos munkához szükséges dokumentumok, információk és tanulmányok szolgáltatása a képviselők és szenátorok, szakértőik, a parlamenti csoportok és bizottságok, valamint az apparátus tagjai számára.

Az igazgatóságok szervezeti egységei: Könyvtár; Levéltár; Dokumentáció; Európai Közösség és Összehasonlító Jog; Tanulmányok Részlege; Autonóm Közösségek Dokumentációs Részlege; Kiadványok Részlege.

A tájékoztató munkát az alábbi adatbázisok segítik: a CALEX (1983-tól működik) a tartományi jogszabályok, az ALCA (1992) a parlamenti dokumentumok adatbázisa. A CALEX-ban megtalálhatók az autonóm közösségeket bármilyen vonatkozásban érintő országos szintű jogszabályok, a közösségek saját jogszabályai 1983-tól, törvényei 1983 előttről és a spanyol alkotmánybíróságnak a tartományokat érintő döntései. Az ALCA a 17 egykamarás tartományi törvényhozás parlamenti dokumentumait (törvényjavaslatok, jegyzőkönyvek, bizottsági ülések naplói, interpellációk és kérdések stb.) tartalmazza. Mindkét adatbázis a dokumentumokra vonatkozó referenciákat foglalja magában; a gyors keresést az egyes tételekhez rendelt megfelelő EUROVOC-kategóriák (nyugat-európai parlamentek többnyelvű tezaurusza) teszik lehetővé.

10 11

KOVÁCS Emőke: Spanyolország könyvtárügyéről. In: Könyvtári Figyelő. 1993. 1. szám.

Moncloa-paktumok, 1977

6

Az autonóm közösségek vonatkozásában nyújtott szolgáltatások sajátosságai és nehézségei közé tartozik, hogy a tartományi választásokat eltérő időpontokban tartják, így az egyes ciklusok és képviselői mandátumok különböző periódusokra esnek. Speciális jelleget kölcsönöz a nyelvi sokszínűség; egyes közösségek (pl. Galícia, Baszkföld, Katalónia, Valencia) saját nyelvükön publikálják jogszabályaikat és parlamenti dokumentumaikat, amelyek az adatbázisokba már spanyol hivatkozásokkal kerülnek be.

A spanyol parlamenti könyvtárak (igazgatóságok) nem nyilvános intézmények. A felhasználói kört elsősorban a képviselők és a szenátorok, munkatársaik és szakértőik, valamint a parlamenti apparátus dolgozói alkotják. Rajtuk kívül más, elsősorban információszolgáltató közintézmények esetenként szintén igénybe vehetik a szolgáltatásokat. A nyilvánosság köréből egyetemi hallgatók és oktatók, tudományos kutatók, minisztériumi dolgozók, újságírók kaphatnak még meghatározott időre (legfeljebb egy hónapra) szóló belépési és használói jogosítványt a könyvtárba és az archívumba, ha olyan dokumentumokra van szükségük, amelyekhez más közgyűjteményekben nem férhetnek hozzá. A parlamenti könyvtár zártsága tehát Spanyolországban sem érvényesül maradéktalanul

V.2. Orvosi Információs és Dokumentációs Intézet12 Az Orvosi Információs és Dokumentációs Intézet a Társadalomtudományi Intézettel együtt az Országos Kutatási Tanácshoz tartozik, mely az OMIKK-hoz hasonló szerepet tölt be. Sokrétű tevékenységét a következő területeken fejti ki: • • • • • • •

fenntartja a tudományos és műszaki könyvtárat adatbázis-építést folytat különböző műszaki szakterületeken, az adatbázisokat 1991 óta CD-ROM-on is kiadja online keresést folytat külföldi adatbázisokból helyet ad a Revista Española c. könyvtártudományi szakfolyóirat szerkesztőségének terminológiai csoportot működtet (a műszaki terminológiával kapcsolatosan) megrendelésre fordításokat készít kiemelten gyűjti és dokumentálja a vízügyi szakirodalom halászatra vonatkozó részét, mivel az a népélelmezés alapja

V. 3. Latin-Amerikai Együttműködési Intézet13 könyvtára A könyvtár elsődleges feladata, hogy kiszolgálja a fenntartó anyaintézet kutató személyzetét a hispán irodalomról való (a latin-amerikai és afrikai spanyol nyelvű irodalmat is beleértve) bibliográfiai tájékoztatással, elsősorban a társadalomtudományok területéről. Jelentős kiadói tevékenységet is ellát. Kiadványaikkal és fölöspéldányaikkal 700 külföldi cserepartnerrel,

12 lnstituto de Información y Documentación en Ciencia y Technología (ICYT) 13

Instituto de Cooperation Iberoamericana

7

Magyarországról pl. az MTA-val, az ELTE és az SZTE spanyol tanszékével állnak cserekapcsolatban.

V. 4. A madridi királyi palota könyvtára 1760-ban alapított gyűjtemény, mely sok értékes 16. századi kéziratot és egyéb ritkaságot őriz.

V. 5. El Escorial könyvtára Az impozáns szürke El Escorial palota Madridtól északnyugatra, a Sierra de Guadarrama lábánál fekszik. 1563 és 1584 között épült Szent Lőrinc tiszteletére. A 40 000 kötetet számláló gyűjtemény magába foglalja II. Fülöp könyvtárát. Az értékes kéziratok közt találjuk X. (Bölcs) Alfonz egyik versét is. A 16. századi mennyezetfreskókat Tibaldi készítette.

V. 6. A toledói katedrális archívuma és könyvtára 3000, a 8-9. századból származó kézirata és több mint 10 000 db 11. századi dokumentuma nevezetes.

V. 7. Katalónia könyvtára14 A barcelonai nemzeti könyvtárnak tekintett intézményt a 20. század elején hozták létre. A könyvtár állományát a Franco-diktatúra alatt szétzilálták, a régi katalán nyelvű könyveket kidobatták, céduláikat a katalógusokból eltüntették. Időközben ezt az állományrészt pótolták. Állománya ma 1 milliós. A feldolgozva kapott könyvek őrzésén kívül kölcsönzést is folytatnak. A könyvek számítógépes adatbázisát a bibliográfiai intézettől kapott rekordokból építik, itt csupán a raktári jelzeteket rendelik a tételekhez.

A könyvtárban található egy egyedülálló különgyűjtemény is, a Cervantes-gyűjtemény, melyet a régi, ritka könyvek tárában kezelnek, benne a világ összes országából származó Cervantes-kiadások megtalálhatók. Csak Magyarországról 20 különböző kiadású kötet lelhető fel a múlt század végétől kezdve századunk ötvenes évéig.

14

Biblioteca de Cataluña

8

VI. Virtuális állományok 2009-ben a Kulturális Minisztérium létrehozta a Történelmi Sajtó Virtuális Könyvtárát, hogy minden kutató és érdeklődő ingyen és könnyen hozzáférhessen azokhoz a hírlapokhoz és folyóiratokhoz, amelyek az országban a 18. századtól kezdve megjelentek.

A Miguel de Cervantes Virtuális Könyvtár közreműködésével indult egy internetes portál, mely elsőként a Nemzeti Könyvtár birtokában lévő, az aranyszázad idejéből származó 116 színpadi mű kéziratát mutatta be. A portál a spanyol színház alapvető hivatkozási helye kíván lenni, különösen a szöveges források ellenőrzését illetően, e célból a Nemzeti Könyvtárban őrzött példányok digitalizált másolatait kínálja. A művek eredeti példányai több gyűjtemény egyesülésének köszönhetően maradtak fenn. A drámák szövegén kívül szabadon hozzáférhetők rajta a gyakran nehezen elérhető könyvjegyzékek és mutatók is. A Nemzeti Könyvtár gazdag drámairodalmi gyűjteménye mintegy 11 ezer darabból áll, amelyekből kétezer az aranyszázad irodalmának része.

Az Európai Könyvtár egyetlen belépési pontról15 teszi elérhetővé az európai nemzeti könyvtárak forrásait. A felhasználók egyidejűleg több könyvtárban és az összegyűjtött adatok központi indexében is tudnak keresni. A találatok között lehetnek digitalizált és nem digitalizált dokumentumok, típusukat tekintve könyvek, folyóiratok, audiovizuális anyagok stb. A portálon valamennyi olyan európai ország nyelve megtalálható, amelynek kereshető állománya van Az Európai Könyvtár projekt 2001–2004 között az Európai Bizottság 5. keretprogramja finanszírozásával valósult meg. 2001-ben nyolc ország nemzeti könyvtárai (Finnország, Németország, Hollandia, Portugália, Szlovénia, Svájc és az Egyesült Királyság nemzeti könyvtára, valamint Olaszországból a firenzei és a római könyvtár) és az Európai Nemzeti Könyvtárak Konferenciája indította „Az Európai Könyvtár: kapu az európai tudáshoz” néven. A programhoz 2007 végén csatlakozott Belgium, Görögország, Izland, Írország, Liechtenstein, Luxemburg, Norvégia, Spanyolország és Svédország.

VII. Összegzés A fentiekből kiolvasható, hogy a spanyol könyvtári rendszer összetettebb a hazainál. A tartományi rendelkezések egymástól eltérő működtetési és szervezési megoldásokat vázolnak, melyeket a Kulturális Minisztérium által irányított állami hatóságok fognak egybe.

A magyar nyelvű szakirodalom hiányos és jórészt idejét múlt – főként az iskolai könyvtárak működésével kapcsolatban –, így a Tudás Alapítvány biztosította szakmai tanulmányút lehetőséget kínál az ismereteink aktualizálására.

15

www.EuropeanLibrary.org

9

BIBLIOGRÁFIA

HERNÁNDEZ, Nuria: Der Faden der Ariadne = Bibliotheksdienst. (ford. Drobinoha Angéla) 1995. 3. sz. 482–487. p. Raktári szám: P 1300 Ref. http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/%5Bin=ref1.in%5D/?95/301*22767 (2009. 10.10.)

KOVÁCS Emőke: Spanyolország könyvtárügyéről. In: Könyvtári Figyelő. 1993. 1. szám http://epa.oszk.hu/00100/00143/00005/kovacs_h.html (2009. 10. 10.)

KARDOS Krisztina:Az angol és a spanyol parlamenti könyvtárak szervezete és tájékoztató szolgáltatásai. In: TMT. 1996. 2. szám. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=2198&issue_id=74 (2009. 10. 10.)

MEULEN, van der Eric: The European Library – history, technique and user expectations. In: TMT. 2008. 8. szám. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4962&issue_id=496 (2009. 10. 10.)

http://www.culture.hu/main.php?folderID=887&articleID=283238&ctag=articlelist&iid=1 (2009. 10. 10.) http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=virtualis_folyoirat_es_hirlaptar_nyilt _spanyolorszagban (2009. 10. 10.) http://html.rincondelvago.com/organizacion-bibliotecaria-espanola-y-sistema-espanol-debibliotecas.html (2009. 10. 10.) http://www.fundaciongsr.es/bp/bp03.htm (2009. 10. 10.) http://www.mcu.es/bibliotecas/index.html (2009. 10. 10.) http://www.bibliotecaspublicas.info/ (2009. 10. 10.) http://www.absysnet.com/recursos/reccatalogos.html (2009. 10. 10.)

10

BÖNDITZNÉ MAGYAR SZILVIA ÉGETŐNÉ NAGYGYÖRGY TERÉZIA SÁRA SIMON FERENC KÖNYVTÁROSOK TANULMÁNYÚTJA ANDALÚZIÁBAN „Aki nem látta Granadát, nem látott semmit” – spanyol közmondás „Két cimbora megy a hegyre, föl a magas kő-hazába, elcsöppent könnyük, vérük azt az utat kicifrázza.

Imbolyognak bádog-lámpák, borítják a tetőt lázba.

Fölsebzi a hajnal bőrét üvegdobok roppanása.”

Federico García Lorca: Alvajáró románc (Romance sonámbulo, részlet; Nagy László fordítása)

Csongrád megyei könyvtárosok tíz főből álló csoportja 2009. október 25. és november elseje között az Európai Unió „Egész életen át tartó tanulás” program Leonardo da Vinci Mobilitas alprogramja keretében tanulmányúton vett részt a dél-spanyolországi Granadában. A pályázat írója és kivitelezője, az ismeretbővítő tapasztalatszerzés koordinátora a hódmezővásárhelyi Tudás Alapítvány (http://invitel.hu/tudas) volt. Magyarországot a szakképző iskolák könyvtárosai mellett a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesületének és a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete Iskolai Könyvtári Szekciójának vezetői képviselték, akik nyertes pályázatuk eredményeként vehettek rész a tanulmányúton. A projekt elsődleges célja a szakképző iskolák könyvtári szolgáltatásainak tanulmányozása volt, de ezen kívül a különböző típusú bibliotékák meglátogatásával a spanyol könyvtári rendszer egészéről is átfogó keresztmetszetet kaptunk.

A spanyolországi fogadó fél az Europroyectos Leonardo da Vinci (http://europroyectosldv. blogspot.com/) volt. A szervezet célja nyelvtanfolyamok, továbbképzések és tanulmányutak helyi szervezése, a különböző uniós projektekben való részvétel. Átfogó szolgáltatásaik kiterjednek az utazás, a szállás, az étkezés, továbbá a szakmai és a kulturális programokra is. A résztvevőknek tanúsítványt adnak a megszerzett tudásról. Ők biztosították számunkra a közreműködő iskolai, egyetemi és közművelődési könyvtárakban megvalósult szakmai programokat, intézménylátogatásokat, előadásokat, beszélgetéseket.

A célországgal való előzetes ismerkedést nagyban segítette Hegedűs Marietta „Spanyolország könyvtári rendszere” című tanulmánya (http://invitel.hu/tudas/download/tanulmany.pdf).

A kulturális felkészülést mindenki egyénileg oldotta meg. Az optimális szervezésnek köszönhetően a résztvevők már az utazás előtt pontosan ismerték a programot, a fogadó intézménye1

ket és az elvégzendő feladatokat. A tanulmányút előtt mindenki fejlesztette nyelvtudását, saját intézményéről angol vagy spanyol nyelvű ismertetőt, prezentációt készített, amit az első találkozás alkalmával – a vendéglátók nagy örömére – mind a tíz résztvevő sikeresen be is mutatott. Majd Mari Carmen Espartero ismertette a szakmai programokat, és tájékoztatott a hétköznapi tudnivalókról is: telefonálás, boltok nyitvatartási ideje, közlekedés, időjárás, helyi szokások.

A programokon minden esetben jól felkészült, munkájuk iránt elkötelezett szakemberek tartották a tájékoztatókat, bemutatókat. Első állomásunk a Hospital Real Library (http://www. ugr.es/~biblio/en/ugr_library/e-bibliotecas_centros/e-bibhre/e-index.html), a granadai egyetem központi könyvtára volt. Az univerzitás Spanyolország egyik legrégebbi és legtekintélyesebb felsőoktatási intézménye, amit V. Károly kezdeményezésére és VII. Kelemen pápai bullájának hatására 1531-ben alapítottak. Hagyománya visszavezethető I. Juszuf arab egyetemére, ami a 14. században működött. A város gazdag multikulturális örökségéből is táplálkozik, amit az évszázadok során ibériai, római, zsidó és iszlám hatások is értek. A 260 000 lakosú város – a kinyílt gránátalmára emlékeztető alakja miatt a hagyomány szerint innen a Granada név – Andalúzia egyik kulturális és gazdasági központja, tartományi és püspöki székhely. A 711-ben benyomuló mórok alapították, kiemelkedő kulturális központtá fejlesztették. Spanyolországban itt tartott legtovább, egészen 1492-ig, a mór uralom. Az egyetem 16. századi, tekintélyes, reneszánsz stílusú épülete eredetileg kórháznak készült, amiben a bolondokháza is helyt kapott. Láttuk San Juan de Dios (Istenes Szent János) celláját, akit tanai miatt – a helyi hagyomány szerint – szintén bezártak ide egy időre. Az egyetemen építész, orvos, fordító-tolmács, jogász, valamint természettudományos képzés is folyik. A 122 tanszéken több mint 5100 alkalmazott dolgozik, és közel 60 000 diák választhat a 75 felsőfokú végzettséget nyújtó szakirány közül.

Az 1970-től ebben az épületben működő könyvtár történetét és szolgáltatásait Mr. José Luis Sánches-Lafuente igazgatóhelyettes, (aki egyben az Andalusian Association of Librarians elnökhelyettese is), és a minőségbiztosításért felelős munkatársa, a magyar származású Benkő Edina mutatta be. A központi könyvtáron kívül még huszonegy fakultásnak van külön bibliotékája, ezekben is találhatók kisebb antikvagyűjtemények, amit minden egyetemi polgár használhat. A város lakóinak és külső kutatóknak csak helyben olvasás lehetséges. A 80 000 kötet nagy része a jezsuitáktól származik, főleg egyházi témájú irodalom. A koraújkorban az egyházi hatóságok ellenőrzése alatt állt az egyetem és a könyvtár: a Szent Hivatal – az inkvizíció legfőbb szerve – felügyelte működésüket.

Folyamatosan digitalizálják az állományt, tízezer antik könyv már interneten is elérhető. A könyvtár célja a tudásátadás, a kutatók munkájának támogatása, a tanulás segítése, ezért használata az oktatók és hallgatók számára ingyenes. Csak a könyvtárközi kölcsönzések esetén kell fizetni átlagban négy eurót, ami a postaköltséget fedezi. A beszerzés a hallgatók és a tanárok kéréseinek figyelembevételével a diákok, a professzorok, a fakultások és a szakok száma szerint arányosan elosztva történik. Az állami támogatásból évi egymillió eurót fordítanak könyvekre, és 2,5 milliót az elektronikus dokumentumok fejlesztésére. 2005 óta elektronikus konzultáció is működik, interneten keresztül elérhetők a szakdolgozatok és az adatbázisok: efolyóiratok, könyvek, egyéb dokumentumok, doktori disszertációk. Sok pénzt költenek e-dokumentumok beszerzésére, ezért nagyon fontos, hogy valóban használják is azokat az olvasók. Ezt a tanév elején induló a harmincórás felhasználóképzés segíti, amit oktatóprogramokkal valósítanak meg. Érdeklődés esetén később is szerveznek tanfolyamokat, és 2009-től krediteket érő tananyagként is felvehetik a hallgatók. Itt az 1980-as években kezdődött el az egyetemi szintű könyvtárosképzés.

Az állomány 1 100 000 kötetes, amiből körülbelül százezer nincs katalogizálva, ezek elsősorban az ajándékkönyvek közül kerülnek ki. Az intézmény tagja az Andalúz Egyetemi Könyvtárak Szövetségének, akikkel együtt MARC formátumú közös katalógust építenek. Az 2

informatikai hátteret közel háromszáz számítógép biztosítja, az intézményben hetven könyvtáros és százhúsz technikus dolgozik. A Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából asztronómiai kiállítást is láttunk, melynek anyagát ötszáz régi könyvből, köztük ősnyomtatványokból és 16-18. századi kiadványokból válogatták.

Délután a Székesegyházat (Catedral de Granada) és a hozzá kapcsolódó Királyi Kápolnát (Capilla Real) tekintettük meg (http://www.capillarealgranada.com/index.en.html). Csodálattal töltött el bennünket a hatalmas, öthajós, 115 méter hosszú, 62 méter széles és 30 méter magas gótikus stílusú épület fantasztikus méretű orgonájával, aranyozott szobraival, gyönyörű üvegablakaival. A kápolnát a „Katolikus Királyok” temetkezési helyükül rendelték, de csak V. Károly idején készült el. Itt látható Izabella és Ferdinánd impozáns, fehér carrarai márványból készült reneszánsz síremléke. Az altemplomban a királyi pár mellett található az Őrült Johanna és Szép Fülöp földi maradványait tartalmazó koporsó is.

Kedden egy vidéki szakképző iskola könyvtárát ismerhettük meg (Library of the Vocational School IES Diego de Siloé) a Granada melletti Íllorában (http://www.juntadeandalucia.es/ averroes/centros-tic/18700773/helvia/sitio/index.cgi#). A település neve arabul megerősített sziklát jelent. A spanyolországi szakképzés rendszerét és az olvasásfejlesztési programot Mr. Gerardo Roger igazgató és Mr. Francisco Jiménez Baena igazgatóhelyettes mutatta be, aki a könyvtár vezetője is. Az iskolába, ami egyben konfliktuskezelő módszertani központ is, hétszázötven 12 és 18 év közötti diák jár. A 25-30 fős osztályok tanulói közül az alapvizsgáig a nebulók nyolcvan százaléka a jut el úgy, hogy csak egyszer lehet évet ismételni, utána automatikusan magasabb osztályba kell lépni.

Spanyolországban is központi kérdés a szövegértés és a szövegalkotás kompetenciája, az olvasásfejlesztés, az olvasóvá nevelés, amelynek gyakorlatát részletesen megismerhettük. 16 éves korig a tanuló az ajánló listából választhat, és ezen belül szabadon dönti el, hogy ez szépirodalom, szórakoztató irodalom vagy szakirodalom legyen elsősorban. Heti két olvasásfejlesztési óra van, ami ennek megfelelően bármilyen tanóra lehet. 16 és 18 éves kor között már nem kötelező az oktatás, érettségire való felkészítés, illetve szakképzés folyik: elektronika, autóvillamosság, autószerelés. Ezért ennek a korosztálynak már kötelezően előírják, hogy mit kell olvasnia. Havonta egy könyvet kell megismerni, ami beszámoló készítéséből és az olvasmányhoz kapcsolódó teszt kitöltéséből áll. A tanórákon közösen dolgozzák fel a hangosan felolvasott anyagot. Nemcsak a könyvtárban, hanem a tantermekben is vannak könyvek, így azok fizikailag is közel kerülnek a tanulókhoz. A gyűjtemény 12 000 kötetes, ebből 8-9000 van a könyvtárban, a többi az osztálytermekben. Az állományból 5900 dokumentumot katalogizáltak eddig, a régiók nagy részében használt, egyszerű, bárki által megtanulható szoftver, az ABIES segítségével. Az osztálytermekben lévő szépirodalmat és ifjúsági könyveket a következő tanév elején kicserélik. A spanyol fejlesztési elképzelésekben az első helyen az olvasás igényének a felkeltése áll, mert úgy gondolják, akkor érdemes a könyvtárakat fejleszteni, ha lesz elég olvasó, ezért elsősorban az olvasás megszerettetését, az olvasási motivációt szeretnék növelni tematikus olvasásprogramokkal. A fő cél maga az olvasás, az olvasás technikájának javítása, és szükségességének, mint a világmegértés eszközének a felismertetése és interiorizálása.

Egy másik módszer: veszíts el egy verset, egy könyvet. Az iskolai könyvtár könyve vagy egy nyomtatott vers a padban felejtve felkeltheti a másik diák érdeklődését. A beszámoló szerint nem vesznek el a könyvek, év végére mind visszakerül a könyvtárba vagy az osztályterem szekrényébe. A könyvtár nyilvános, fenntartása önkormányzati és pályázati pénzekből történik, könyvtárközi kölcsönzés 800 könyvtárból lehetséges, a beiratkozott olvasók száma ezer.

16 éves korig a tankönyv minden tanulónak ingyenes, de ez a támogatás csak 3-4 tartományban vehető igénybe. Különös figyelmet fordítanak a sérült diákokra, akik speciális termekben tanulnak. Befejezésül megnéztük a korszerűen és jól felszerelt biológia, kémia, fizika, elektronika szaktantermeket; még az autószerelő tanműhelyben is jártunk. Meglátogattuk a település 3

bibliotékáját is, ahol a könyvtáros nagyon kedvesen mutatta be a gyűjteményt, és érdeklődéssel hallgatta, amikor ismertettük saját könyvtáraink működését.

Ezen a napon tekintettük meg Granada legfontosabb nevezetességét, a mór palotaépítészet legcsodálatosabb alkotását, a Vörös Erődöt (arabul Kaszr al-Hamra), vagyis az Alhambrát, amit a Naszridák idején, 1238-ban kezdték el építeni (http://www.alhambra.org/eng/index. asp?secc=/inicio&popup=1). Itt az épületek káprázatos díszítésükkel és a természet, a kertek csodálatos harmóniában állnak egymással. A folyó vizét a dombra vezették fel, hogy táplálja a növényeket, a szökőkutakat! Ma már természetesen nem az eredeti pompájában látható, mert a 16. században V. Károly az egyik épület helyébe reneszánsz palotát és kápolnát építtetett, és 1812-ben a távozó francia megszállók is felrobbantották egy részét. A 19. században megkezdődött a restaurálás, ami jelenleg is folyik, így sajnos nem láthattuk a híres Oroszlános-udvar oroszlánjait sem. A komplexumhoz kapcsolódik az 1313-1325 között épült Generalife, a Naszrid szultánok nyári palotája, amelynek arab neve „paradicsomi kertet” jelent. Az Alhambra, a Generalife és az Albaicín városrész együtt alkotja Spanyolország harmincnyolc világörökségi kincsének egyikét.

Következő szakmai programunk a Library of the Colegio Máximo de Cartuja (http://fcd. ugr.es/pages/biblioteca/index), a Faculty of Communication and Documentation könyvtárának megtekintése volt, amit a 19. század végén építettek, és a jezsuita rend tulajdonában állt. Eredetileg a teológia, a kémia és a fizika központja volt, de jelenleg itt folyik a könyvtárosok képzése is. Mr. Rafael Olivares, az olvasószolgálat vezetője mutatta be a könyvtár történetét és szolgáltatásait. Andalúzia tíz egyetemének könyvtára közös katalógust épít, az automatizálást 1986-ban kezdték el, eddig 125 ezer könyvet digitalizáltak, az állomány 1992-től hálózaton is elérhető. Az információszolgáltatás elsősorban elektronikusan történik, a hallgatók saját jelszavukkal használhatják a teljes szövegű e-dokumentumokat. Az ISI Web of Knowledge adatbázis segítségével elérhető a világ 8000 legfontosabb újságja és folyóirata közel 4000 kiadótól, valamint a www.scopus.com, ahol tanulmányok, publikációk, doktori disszertációk találhatók. Digitalizált régi könyvek, e-dokumentumok, szakdolgozatok is elérhetők, letölthetők innen. Külön regisztrálják a tanárok és a diák letöltéseinek a számát, így a dokumentumhasználat interaktivitása biztosított. Az állam 6 millió eurót fizet az adatbázis használatáért, aminek egy része több évre előre történik, így biztosított a folyamatosság. Vendéglátónk hitvallása, hogy a könyvtárban mindenkinek mindenkit kell szolgálnia. Ennek legjobb, legkorszerűbb eszköze, ezért a könyvtár filozófiája, hogy lehetőleg minden információ elektronikusan legyen elérhető. Az olvasószolgálat vezetője bemutatta a katalógus használatát: a „Hungary” szóra közel ezer találat érkezett. Szerző, cím, tárgyszó, dokumentumtípus szerint lehet keresni, a rendszer hivatkozási szám szerint rendezi a találatokat, tehát a legtöbbször használtak kerülnek előre. A bibliotéka ötvennégy munkaállomásán harmincezer periodika érhető el, 600 ezer euró az éves előfizetés. Helyben használatra ötvenkét notebook is kölcsönözhető, hasonlóan az elektronikus könyvekhez és az úgynevezett „Virtuális Kurzusokhoz”, ahol a tananyagot e-book tartalmazza. A hallgatóknak lehetőségük van a könyvtárhasználatot kreditpontokért tanulni. Végül betekintettünk a gyakorló fogászati rendelőkbe, és a kommunikációképzés szaktantermeibe, a stúdiókba, ahol a hallgatók a műsorkészítést tanulják.

Következő programunk a helybeli jezsuita teológus, filozófus nevét viselő Vocational School IES Padre Suarez volt, amelynek bibliotékája az első szakközépiskolai könyvtár Granadában (http://usuarios.multimania.es/padresuarez/). Itt a könyvtáros tanárnő legkedvesebb Jorge Luis Borges versével fogadott bennünket, ami arra is rámutat, hogy a teljes spanyol nyelvű irodalmat kedvelik és olvassák. „A legsúlyosabb vétket elkövettem, / mit ember elkövethet. Sose voltam / boldog. Sodortassak el nyomorultan / a feledésben, e vad gleccserekben. // Szüleim az élet kalandok-űzte / vészes-gyönyörű játékára szántak, / a földre, vízre, levegőre, tűzre. / S én nem. Nem lettem boldog. Sose váltak // be ifjonti álmaik. Mindenestül / a művészet részarányába veszve, / amely csak puszta semmiségeket szül. // Értéket hagytak rám.

4

Értéktelenre. / Nem is tágít – mindig itt jár mögöttem / a sorsüldözött árnya, aki lettem.” (Jorge Luis Borges: Lelkiismeretfurdalás, El remordimiento, Somlyó György fordítása) Az 1860-ban alapított intézmény 1916-ban költözött jelenlegi épületébe, amit Mr. Rafael Ibánez igazgató mutatott be. Az elsősorban földrajzi, történelmi, irodalmi, mezőgazdasági kiadványokat és térképeket tartalmazó gyűjtemény az Oktatási Minisztérium, a kiadók és privát személyek adományaiból jött létre. A katalogizálást 1958-ban kezdték el, de nem értek a végére, így a közelmúltban újraindították az állomány számbavételét, ezért nem tudják pontosan, hány könyvük van. A könyvtár nem nyilvános, de kutatók engedéllyel használhatják. Itt is az a gyakorlat, hogy az osztálytermekben is vannak könyvek, mert fontos feladatnak tartják az olvasásfejlesztést, amire a fenntartó is sok pénzt áldoz. Közös költségvetésben szerepel a könyvbeszerzésre és az olvasásfejlesztésre szánt összeg. A programban amerikai mintát követnek, de nagyon fontosnak tartják a családi hagyományokat is. Meg akarják akadályozni, hogy kialakuljon egy olyan generáció, aki egyáltalán nem olvas, mert akkor megszakad a folyamat: a gyerek nem tudja átvenni az olvasás szeretetét a szülőktől. A 15 éves diákoknak kötelező hetente egy órát hangosan olvasni, amit a tanár kezd, majd a diákok felváltva folytatják.

Az andalúziai könyvtár is szervez olvasásfejlesztési programokat, ahol a megadott kulcsszavak alapján kell esszét írni. A három legjobb munkát végző diák jutalomban részesül, és könyvben is kiadják az írásokat.

Nem régen emelték fel a tankötelezettség határát tizenhat évre, noha a pedagógusok nem tartják szerencsésnek azt, hogy a diák csak egyszer bukhat meg, utána automatikusan magasabb osztályba kell lépnie, mert így nincs motiváció, ezért a tizennégy év felettiek gyakran zavarják az órát. A szakmai program folytatásaként körbevezettek bennünket az iskola épületében. Mindannyian nagyon büszkék arra, hogy Federico García Lorca, a 20. századi jeles spanyol költő és drámaíró ebbe az iskolába járt. A hasonmás kiadásban megjelentetett bizonyítványát, dolgozatainak eredeti példányait itt őrzik, és állandó kiállításon mutatják be hátrahagyott emlékeit, tárgyait. A róla elnevezett gyönyörű parkban található egykori rezidenciája, ahol kéziratokat, fényképeket és más eredeti dokumentumokat, tárgyak láthatók.

Az utolsó munkanapon a Library of Andalusiaba (http://www.juntadeandalucia.es/cultura/ ba/) látogattunk el. Mr. Javier Álvarez igazgató, Ms. Pilar Tassa és Ms. Mari Ángeles Chacón könyvtáros mutatta be az intézményt. A régiókat kialakító törvény szellemében a könyvtárat 1983-ban alapították, 1990-ben vették birtokba az olvasók, és 1994-ben költöztek jelenlegi épületükbe. A bibliotéka regionális szintű nemzeti könyvtári feladatokat lát el. Gyűjt minden Andalúziában megjelent kiadványt, és a könyvek megőrzésén, a könyvtárhasználók igényeinek kielégítésén túl hálózati, módszertani központ is. A 695 csatlakozott könyvtár közös katalógust épít, lehetőséget biztosít az online információkérésre is, mert jelentős a régi könyvek gyűjteménye is, ezért a fontos kiadványokat digitalizálják. A modern könyvtár fogalmából következően szerteágazó kommunikációs tevékenységet folytatnak: kulturális tudáscentrumként is működnek, amelynek célja a kapcsolatok fejlesztése az olvasókkal, a társadalom információs igényeinek szolgálata. Ingyenes kulturális programokat – olvasásfejlesztési tréningeket, felolvasóesteket, író-olvasó találkozókat, koncerteket, színházi előadásokat, irodalmi utazásokat, kiállításokat – szerveznek. 2009 első felében 1400 felnőtt és 3500 gyerek látogatta a rendezvényeket. Délután került sor a tanulmányút során tapasztaltak megbeszélésére, értékelésére, valamint a tanúsítványok kiosztására.

Szombaton Córdobába, Andalúzia harmadik legnagyobb városába kirándultunk. A települést 711-ben muszlim arab és berber csapatok foglalták el, majd az iszlám hispániai vallási központjává – ahogy a kortársak nevezték – a „világ díszévé” tették. A városközpont megőrizte középkori, mór jellegét. A szűk és girbegurba utcák labirintusát olykor megtörik az iszlám építészetre jellemző, gazdagon díszített belső udvarok és terek, melyek a virágillat pompás békéjét és a szökőkutak nyugtató csobogását árasztják magukból. Az iszlám építészet egyik leggazdagabb együttese maradt fenn itt: a Nagymecset a világörökség része (http:// 5

www.mezquitacatedral.es). Az első Omajjád kalifa határozta el a minden addigit felülmúló mecset építését, ezért megvásárolta a keresztényektől a templomrészüket. 785-ben itt kezdték el építeni a mecsetet, amit 796-ban a fia fejezett be a minarettel. A 9-10. századi bővítésekkel az egyik legnagyobb iszlám szentély lett, ahol a külső és belső tér egységet alkot. Először a Narancsudvarba lépünk, ahol gyönyörű ciprusok, pálmafák díszlenek. A középső szökőkúton kívül továbbiak is vannak, ezeknek eredetileg vallási szerepük volt: a muzulmánok csak megtisztulva kezdhettek az imához, ezért arcukat, kezüket és lábukat is meg kellett mosni. A karcsú oszlopok és íveik a pálmafákhoz hasonlóak, így a hívek úgy érezhették, mintha eredeti hazájuk datolyapálmás ligeteiben lennének. A mecset alapterülete 23 400 m2. Legszebb, gyönyörű mozaikkal díszített része a mihráb: a boltozatos fülke, a szentély, amelynek belsejét hatszög alaprajzú és kagyló formájú díszítés borítja. A kialakításnak köszönhető, hogy Allahnak a Koránban kinyilatkoztatott szavait a mecset külső részeiben is érteni lehetett. Amikor 1236-ban III. Ferdinánd elfoglalta Córdobát, a mecsetet keresztény templommá szentelték, de csak a 16. században, V. Károly adott engedélyt arra, hogy keresztény templomot építsenek a mecsetbe, noha, amikor meglátta a katedrálist, maga is elítélte a barbár tettet. Az épület harmóniáját megbontotta a beleépített késő gótikus-reneszánsz székesegyház.

Andalúziában a legizgalmasabb volt számunkra az iszlám, a zsidó és a keresztény kultúra együttélését látni. A széthordott téglákból rom, az összerakottakból ház lesz. Azt tapasztaltuk, hogy Andalúziában magas szintű az együttműködés a könyvtárak között, nincsenek párhuzamos fejlesztések. Közös katalógust építenek, minden fontos kiadványt digitalizálnak, sőt a múzeumok, alapítványok könyvtárait is szeretnék a hálózatukhoz csatlakoztatni. Láthattuk, egyre nagyobb szerep jut az elektronikus információnak, de ugyanakkor mindent megtesznek azért, hogy a hagyomány értékei ne vesszenek el. A szakközépiskolai könyvtárosok számára különösen hasznos volt megismerni az olvasásfejlesztés spanyolországi gyakorlatát. Legfontosabb feladatnak az olvasás igényének felkeltését, az olvasás megszerettetését tartják, ami minden nevelő feladata, nemcsak a könyvtárosé és az irodalomtanáré. A könyvtárfejlesztések nem öncélúak, minden esetben figyelembe veszik a felhasználók szempontjait, és igyekszenek az igényt fenntartani a papír alapú dokumentumok iránt is. A tökéletesen megszervezett tanulmányút minden szempontból elérte célját, mert valamennyi intézményben lehetőségünk volt kérdéseket feltenni a bennünket érdeklő témákkal kapcsolatban. A személyesen megtapasztalt élmények hagynak legmélyebben nyomot az emberben. A többféle – szakképzési, egyetemi és közművelődési – könyvtár működésének megismerésével átfogó képet kaptunk a teljes spanyol könyvtárügyről, a 21. századi elvárásoknak megfelelő tudásközpontok feladatairól és működéséről, a felhasználók képzéséről, a kulturális örökség megőrzéséről.

6

Alené Gál Margit – Olajos Laura Az olasz könyvtári rendszerről 1. Bevezetés Az olasz könyvtárak története tele van ellentmondásokkal, bizonytalanságokkal. Közel 30 éve született Barone és Petrucci műve az olasz könyvtárak történetéről. A műben a szerzők szakmai szenvedéllyel írják le egy nemzet, illetve egy ország – Olaszország – helyzetét, amely jóformán semmi kötelességet nem vállalt, és semmi figyelmet nem fordított a könyvtárak ügyére, s ennél fogva az olvasás lehetőségéhez való hozzáférés jogával, és általában a könyvek és a bibliográfiai dokumentumok hasznosításával sem törődött. Különösen ellentmondásos helyzet ez egy olyan országban, melynek „bibliográfiai öröksége” a legnagyobbak és leggazdagabbak közül való. A mű címe Primo: non leggere (Egy: ne olvass!)

Meg kell említeni Traniello kiváló munkáját, egy újabb könyvtártörténeti művet. Ebben a meggyőző és elmélyült dokumentatív tanulmányban a szerző szintén azon a nézeten van, hogy az olasz könyvtárak története tele volt ellentmondásokkal, bizonytalanságokkal, bizonyságául egy olyan politikai osztálynak, amely nem tudott felhasználni egy fontos kulturális erőforrást. Traniellonál megjelennek mindazok az alapvető témák, amelyek a mai napig uralják a könyvtárakkal kapcsolatos vitákat: az intézmények együttesét és a könyvtári gyűjteményeket egyfajta „öszességnek” tekintik, mely egy „kincstárat” képvisel, vagy – jobb esetben – mint egy hagyatékot, a múlt örökségét. Elmondható, hogy Olaszország, melyre az elmúlt évszázadok a világon egyedülálló könyvtári örökséget hagytak, a könyvtárakkal szemben ellentmondásos és gyakran elégtelen politikát követett, mely a könyvek mint a javak egyik gyűjtő és megőrző helyeként tekint a könyvtárra, és nem olyan szervezetre, mely e megőrzött örökség használatát és hasznosítását szolgálja.

2. Jogi háttér Az olasz könyvtárügy mindmáig nem kapott saját, koherens törvényt, noha a különféle jogszabályok, irányelvek, körlevelek és szabályozások együttese ennek lehetőségét és szükségességét egyaránt mutatja, ám a normatív anyagok összességéből sem olvasó, sem könyvtáros, sem könyvtárfenntartó nem tudná kiolvasni egy, az ország kulturális és polgári felemelkedését szolgáló „könyvtári kultúra” homogén tervét. Szisztematikusan áttekintve a könyvtárakat érintő jogi szabályozások rendszerét, első helyen az intézményi rendre vonatkozó törvények állnak, melyek meghatározzák és pontosítják az egyes szereplők, a helyi szervek, a tartományok és az állam kompetenciáit és funkcióit, bennük a kulturális javakkal és tevékenységekkel (így a könyvtárakkal és a könyvtári javakkal) kapcsolatosakat is.

Az általában a kulturális javakra vonatkozó számos törvény (melyekben a könyvtárügy mint „könyvtári javak” szerepel) 2004 januárjában egységes szerkezetben Codice dei Beni culturali e del Paesaggio (A kulturális és környezeti javak kódexe) címen jelent meg az olasz hivatalos közlönyben. Az ebben szereplő könyvtár-meghatározás lényegében a már megismert tradicionális felfogást tartalmazza a gyűjtő-megőrző, az olvasást és kutatást lehetővé te-

vő intézményről. A következő csoportot a Kulturális Minisztérium szervezetét meghatározó jogszabályok alkotják, ezek jelölik ki az országos könyvtári és bibliográfiai szolgáltatások koordinációjáért felelős szerveket, a könyvtári és levéltári főosztályt, amelyhez a könyvtári javak és a kulturális intézetek főigazgatósága is tartozik. Újabb csoportba sorolhatók a könyvtárakkal „korreláló” jogszabályok, melyek ugyan nem közvetlenül ezekre az intézményekre vonatkoznak, de mégis hatással vannak rájuk, mint pl. a szerzői jogok, a kötelespéldányok, a kiadói produktumok és a könyvkiadás szabályozása. Következnek a tartományi szintű, a kultúrát és a könyvtári javakat érintő rendelkezések, melyek az új tartományi kompetenciák következményei. Végül vannak az egyes régiók által kibocsátott, közvetlenül a helyi könyvtárakra vonatkozó, helyi érdekeltségű rendelkezések, melyek első generációja a hetvenes, a második pedig a nyolcvanas években keletkezett. Ezen jogszabályok segítségével azok a tartományok, melyek érzékenyebben és több figyelemmel fordulnak polgáraik kulturális szolgálata felé (elsősorban Lombardia), valójában elindították Olaszországban a települési könyvtárak megszületésének és fejlődésének folyamatát.

3. Technológiai megújulás és fejlődési tendenciák az olasz könyvtári rendszerben Az olasz könyvtári rendszer fejlődésének legfontosabb színtere az, hogy a különböző típusú könyvtárak termékenyen együttműködnek a régiók könyvtáraival, oktatási, kulturális és magánintézményeivel. Ez az együttműködésre való törekvés hatékonyabb és sokszínűbb könyvtári szolgáltatásokat eredményez országos szinten.

A fejlődés második vonatkozása a technológiai átalakulási folyamatokat érintette. A kultúra iránti megnövekedett igény arra kényszerítette a szakembereket, hogy más, az új igényekhez jobban alkalmazkodó könyvtári tájékoztatási szolgáltatásokat vezessenek be a lakosság minél teljesebb körű kiszolgálása érdekében..

Az Országos Könyvtári Szolgálat (SBN) az első olasz informatikai hálózat, mely lehetővé tette, hogy a dokumentumokra vonatkozó valamennyi bibliográfiai adatot egyetlen mutatóba gyűjtsék össze. Az SBN alkalmas arra, hogy más intézményekhez kapcsolódva elősegítse a tanuláshoz és kutatáshoz szükséges szolgáltatásokat. A Servizió Bibliotecario Nazionale 1992 márciusában kezdte meg a működését, melyhez 2000 áprilisáig több mint ezer intézmény csatlakozott. Az SBN által kezelt adatok ma már több mint 9 millió dokumentum adatait tárolják.

Az első helyi szintű szerveződések – Indice – a központi rendszerhez (országos hálózathoz) kapcsolódva jöttek létre, melyek munkáját az Instituto Centrále per il Catalogo Unico delle Biblioteche (az Egységes Könyvtári Katalógus Központi Intézete, EKKKI), a Kulturális Javak és Tevékenységek Minisztériumának Technikai Részlege irányítja. Az SBN hálózat jellegzetessége az, hogy eltérő rendszereket képes összehangolni, melynek létrehozása összehangolt beruházási tevékenységnek volt köszönhető. A csatlakozó könyvtárak eltérő állománnyal és nagysággal rendelkeznek, de képesek egységes egészként működni, a használók kiszolgálása érdekében. Az SBN-rendszerben speciális adatbázisok is megtalálhatóak, pl.: modern könyvek, kéziratok, az olasz könyvtárak nyitva tartása, zene, kéziratok.

3.1. SBN-hálózat szolgáltatásai A Servizio Bibliotecario Nazionale a nyolvanas években jött létre. A könyvtári hálózathoz 2008-ban 3200 különböző karakterű könyvtár tartozott (köz-, felsőoktatási, magán- és szakkönyvtár). A közreműködő könyvtárak azonos formátumban dolgozzák fel a bibliográfiai adatokat.

Az SBN-hálózat legfőbb célja, hogy biztosítsa a dokumentumokhoz való hozzáférést az olvasók és a könyvtárosok számára egyaránt. Az rendszer az interneten is elérhető, online for-

2

mában is hozzáférhető. A könyvtáros szakma számára is nagy segítség a napi munkában, hiszen a beszerzett dokumentum bibliográfiai leírását csak az első könyvtár végzi el, majd a többi könyvtár átveszi a bibliográfiai leírást, vagyis honosítja saját adatbázisában.

Az SBN hálózaton végezhető tevékenységek Az online szolgáltatások a nap 24 órájában elérhetőek. Kereséseket lehet végezni olasz és más országok könyvtári katalógusaiban, kölcsönzési és sokszorosítási igényeket lehet benyújtani elektronikus úton. Az adatbázis levéltár és muzeológiai anyagokat is tartalmaz.

Az alábbi elektronikus szolgáltatásokat lehet igénybe venni (http://www.sbn.it): • Az olvasók a kollektív katalógus segítségével kereshetnek, mely megmutatja, hogy mely könyvtárakban található meg a keresett dokumentum • A XVI. századi olasz könyvkiadásról ad felvilágosítást az elektronikus keresőrendszer, mely tartalmazza a szerzők, szövegek, nyomdák, nyomdai védjegyek leírását • Könyvtár-nyilvántartás kb. 12 000 olasz könyvtárról: címek, nyitva tartás, speciális gyűjtőkör, igénybe vehető szolgáltatások 3.2. Könyvtárközi kölcsönzés Olaszországban Az utóbbi években rohamos fejlődésen ment keresztül a könyvtárközi kölcsönzés Olaszországban. Pár évvel ezelőtt még csak nagyon kevés könyvtár volt jelen ebben a szolgáltatásfajtában, ma már több mint 300 olasz könyvtár vesz részt a dokumentumok egymás közötti kölcsönzésében.

A szolgáltatás összehangolt működését a Servizio Bibliotecario Nazionale (SBN) biztosítja, kb. 9 millió rekordot tartalmaz. A találati képernyőn azoknak a könyvtáraknak a jegyzéke található, ahol a keresett dokumentum megtalálható. A rendszer nagy hátránya az, hogy a kéréseket – még mindig – a rendszeren kívül kell továbbítania a kérő könyvtárnak a kölcsönző könyvtár felé. A másik komoly hátránya továbbá az, hogy csak korlátozott számban vesznek részt a szolgáltatást nyújtó könyvtárak, ezért időnként bizonytalan a kérések teljesítése.

A dokumentumok szélesebb körú kölcsönzésében segítséget nyújt még a könyvtárosoknak és olvasóknak egyaránt az Olasz Könyvtárak Egyesületének honlapja, mely a legnagyobb egyetemeken található időszaki kiadványok jegyzékét is tartalmazza.

További lehetőség az olvasói kérések teljesítésére az Olasz Meta-OPAC (MAI) nevű internetes kereső felület, melynek segítségével egyidejűleg több katalógusban is kereshetnek a tanulni és kutatni vágyók. A MAI-nak két típusát hozták létre a szakemberek: az egyiken a világ legnagyobb katalógusaiban lehet keresni, míg a másik változatban a helyi könyvtárak állományát tárják fel a bibliográfiai leírások. Ebben a változatban meghatározott földrajzi régióra, könyvtártípusra vagy dokumentumtípusra lehet korlátozni a keresést.

4. Könyvtári rendszer Olaszországban Az olasz könyvtári rendszer sokrétű és nehezen összefoglalható. Az Olasz Könyvtárosok Szövetsége 2001-ben állított össze először a könyvtárak helyzetét elemző éves jelentést. Az utolsó ilyen jelentés 2006-ban született.

Olaszországban jelenleg mintegy 13 000 könyvtár működik. Felépítésük és eredetük igen változatos, alapvető céljuk azonban megegyezik: a kódexekből, kéziratokból, könyvekből, folyóiratokból álló közel 40 000 000 példányt számláló gyűjteményt – rendszerezett és feldolgozott állapotban – minél szélesebb körben felhasználásra bocsáthassák.

3

A Kulturális Javak és Tevékenységek Könyvészeti Javakkal, Kulturális Intézményekkel és Könyvkiadással Foglalkozó Központi Hivatala közvetlenül felügyeli annak a 46 állami könyvtárnak a működését, mely az olasz könyvtári rendszer gerincét adja. Ezeket a könyvtárakat egységes szabályzat fogja össze, különös figyelmet szentelve a nemzetközi előírásoknak is. Itáliában tehát minden más országnál változatosabb képet mutatnak a könyvtárak szolgáltatásai, tevékenységi körei.

Olaszországban nyolc „nemzeti” könyvtár van, néhányat ezek közül csak azért neveznek nemzetinek, mert az 1861-es egyesítés előtt nemzeti könyvtári szerepük volt. A nyolcból kettőt központi nemzeti könyvtárnak neveznek, hogy kiemeljék különleges fontosságukat: Firenzei Központi Nemzeti Könyvtár és a Római Központi Nemzeti Könyvtár.

A nyolc nemzeti könyvtár: • Biblioteca Nazionale Centrale di Firenze • Biblioteca Nazionale Centrale di Roma • Sagarriga Visconti Volpi, Bari • Biblioteca Nazionale di Cosenza • Biblioteca Nazionale Braidense (Milano) • Biblioteca Nazionale Vittorio Emanuele III di Napoli • Biblioteca Nazionale di Potenza • Biblioteca Nazionale Marciana (Venezia) A Kulturális Minisztérium keretein belül a kulturális intézményekért és a könyvügyért felelős osztályhoz tartoznak az állami közkönyvtárak, a nemzeti bibliográfia, a kulturális intézmények, a kiadói és szerzői jogok, valamint támogatja a kiadókat, ösztönzi az olasz kultúra külföldi terjesztését.

Az olasz könyvtári rendszerben jelentős szerepet játszanak az alábbi szervezetek: Országos Könyvtári Szolgálat (Servizio Bibliotecario Nazionale), Olasz Digitális Könyvtár (Biblioteca Digitale Italiana), Kulturális Portál (Internet Culturale).

4.1. Központi Nemzeti Könyvtár, Firenze (Biblioteca Nazionale Centrale di Firenze, BNCF) A gyűjtemény alapját Antonio Magliabechi 30 000 kötetes magánkönyvtára képezi, melyet 1714-ben keltezett végrendeletében Firenze városára hagyott. Egy 1737-ben született megegyezés alapján minden Firenzében megjelent kiadványból le kell adni egy példányt a könyvtár számára, 1743-ban ezt szabályt kiterjesztették egész Toszkánára. 1861-ben egyesült a másik jelentős firenzei könyvtárral (amelyet III. Lotaringiai Ferdinánd alapított), 1885-ben kapta a Központi Nemzeti Könyvtár nevet. 1870 óta törvény írja elő, hogy minden Olaszországban megjelent műből kötelespéldányt kell szolgáltatni a Firenzei Nemzeti Könyvtárnak. A könyvtár 5 300 000 kötettel, 25 000 kézirattal, 29 000 16. századi kiadvánnyal rendelkezik.

A BNCF felelős az Olasz Nemzeti Bibliográfiáért, amely 1958 óta létezik, és havonta 4 részben jelenik meg: monográfiák, periodikák, disszertációk, gyerekkönyvek (www.bncf. firenze.sbn.it).

4.2. Központi Nemzeti Könyvtár, Róma (Biblioteca Nazionale Centrale di Roma) Az olasz királyság egyesítése után az oktatási miniszter az új fővárosban, Rómában is alapított egy nemzeti könyvtárat. Székhelyként a jezsuiták által a 16. században alapított Collegio Romano épületét választották. A II. Viktor Emánuelről elnevezett könyvtár 1876. március 14én nyitotta meg kapuit. A könyvtár gyűjteményének alapjául az 1873-ban bezárt kolostorok 4

könyvtárai szolgáltak. A gyarapítás kötelező példányok és vásárlás útján történt. 1886-ban a könyvtár megkezdte az „Újabb külföldi kiadványokról szóló jelentések” elkészítését. A könyvtáron belül létrejött a bibliográfiai információk nemzeti központja. A gyűjtemény megnövekedésével új székhelyet kellett keresni, és a Castro Pretorio negyedre esett a választás.

Az új könyvtár felavatására 1975-ben került sor.

1990 óta a római nemzeti könyvtár a kéziratkutatás számára gyűjti az olaszországi közkönyvtárakban és magánkönyvtárakban található kéziratokról készült mikrofilmeket (www. bncrm.librari.beniculturali.it).

4.3. Felsőoktatási könyvtárak Az országon belül nagy az eltérés. Észak-Olaszországban a felsőoktatási intézményeknek jól felszerelt és jól szervezett könyvtáraik vannak pl. Milánóban, Bolognában, Firenzében vagy Sienában. Dél-Olaszországban az egyetemeknek, kevés kivétellel, nincsenek korszerű felsőoktatási könyvtáraik.

4.4. Közkönyvtárak A könyvtáraknak ez a típusa az 1970-es évek elejéig szinte teljesen hiányzott az ország könyvtári térképéről. A hetvenes években, a kompetenciákat centrálisról lokálissá fordító folyamat eredményeként, megérett a helyzet a mindenkit szolgáló könyvtári szolgáltatások megteremtésére és megszervezésére. A települések, a tartományi rendelkezések alapján, megkezdték ezen alapszolgáltatás megteremtését és megnyitását a közönség számára. Ennek köszönhetően, ha tartományokként eltérő mértékben is, de mégis jelentősen elterjedt az ország területén a közkönyvtárak intézménye. A közkönyvtárak Olaszországban a városokhoz és a községekhez tartoznak.

A nagyobb városokban a közkönyvtárak rendszerint helyi hálózatba szerveződnek. A hálózat egy központból és a városban elosztott fiókkönyvtárakból áll. Egyes régiókban törvény kötelezi a könyvtárakat a hálózatba szerveződésre – helyi szinten, vagy az egész tartományban –, ezzel érezhetően javul a szolgáltatások minősége és a könyvtárak hatékonysága. A közkönyvtárak sokoldalúak, sokféle szolgáltatással állnak az olvasók rendelkezésére. Megfigyelhető jelenség a közkönyvtárak növekvő fontossága, szolgáltatásai iránt a fokozódó érdeklődés. Az egyre szélesedő közönség megtalálja e könyvtárakban a dokumentációs és információs szolgáltatásokhoz, illetve az alapolvasmányokhoz való szabad hozzáférést. A felsőoktatási könyvtárakhoz hasonlóan, ezen a téren is érezhető a különbség az északi és a déli országrész között. Északon a területi lefedettség teljes, míg délen fejlesztésre szorulnak a közkönyvtárak.

4.5. Egyházi könyvtárak Olaszországban az egyházi könyvtárak számát 5500-ra becsülik. Az 1995-ben megjelent Olasz Egyházi Könyvtárak Évkönyve c. kiadvány ebből 1469-et sorol fel. Az egyházi könyvtárak is különböző típusúak lehetnek, pl. kolostori, templomi könyvtárak, vallástudományi intézetek, katolikus gyülekezetek könyvtárai stb.

4.6. Iskolai könyvtárak Az iskolai könyvtárak Olaszországban nincsenek elterjedve, különösen az általános iskolákban. A gimnáziumok jó részében található egy a tanárok és a diákok részére összeállított könyvgyűjtemény, de ritkán működik hatékony könyvtárként. Gyakran hiányzik

5

a katalógus, a pénz, a hely és a képzett könyvtáros. Az iskolai könyvtárosok leggyakrabban tanárok, akik a könyvtárra felügyelnek.

A „Biblioteche nelle Scuole” (Könyvtárak az iskolában) projekt 2006 óta működik, és az iskolai könyvtárak korszerűsítését, létrehozását támogatja. Az iskolai könyvtárak csak helyenként vannak kapcsolatban a városi közkönyvtárakkal. Pozitív példaként hozható fel az iskolai könyvtárak hálózata Vicenzában. Itt az iskolai könyvtárakban komoly és figyelemreméltó munka folyik, valamint rendszeres az együttműködés a városi könyvtárakkal is.

4.7. Neves könyvtárak Olaszországban A Vatikáni Könyvtár, a Szentszék Könyvtára A könyvtár eredete a pápaság első évszázadáig nyúlik vissza. A mai könyvtár V. Miklós pápa (1447–1455) nevéhez fűződik. A könyvtár számos kézirat- és magángyűjteménnyel gazdagodott, pl. Fulvio Orsini (1657), Krisztina svéd királynő könyvtára (1690) stb. A Vatikáni Könyvtár a humán tudományokra specializálódott.

A gyűjteményben található: • 1 600 000 régi és új nyomtatvány • 8300 ősnyomtatvány (ebből 65 pergamen) • 150 000 kézirat • 300 000 érme • 20 000 műtárgy A könyvtár gyűjteményéhez csak tudósok és egyetemi docensek férhetnek hozzá.

Ambosiana A híres Ambrosiana könyvtár Milanóban található, 1609-ben alapította Federico Borromeo bíboros. Az első nyilvános könyvtárak közé tartozik Európában. A könyvtár az Ambrosiana palota földszintjét foglalja el. Több mint 400 000 kötetet, 30 000 kéziratot és 2500 ősnyomtatványt őriznek itt. Ezek között nagy értéket képvisel egy illusztrált Iliász, továbbá pergamenre írt Plautus-, Cicero- és Vergilius-művek, továbbá Leonardo da Vinci híres Atlanti-kódexe.

4.8. Az audiovizuális médiáért felelős központi intézet Az Olaszország legjelentősebb hangzó dokumentumgyűjteményéért felelős intézet feladata a magnószalagon, lemezen, CD-ROM-on, audio- és video-CD-n, valamint DVD-n megjelent művek őrzése és rendelkezésre bocsátása. A gyűjteményt – köteles példányokkal – állandóan frissítik: a klasszikus zenétől a népzenéig, jazzig, rockig, hangzó mesekönyvig minden műfaj példányait őrzik. Ehhez tartozik még a lejátszó készülékek széles választéka. 1999-ben megalapították az audiovizuális médiák múzeumát.

4.9. A könyvek és más dokumentumok megőrzéséért és restaurálásáért felelős központi intézet Az intézet elődjét 1938-ban alapították. Fő feladatának a könyvek restaurálását, megőrzését tekintik. Ebben a témában tartanak rendszeresen konferenciákat, szemináriumokat, kongreszszusokat. A korszerű munkához rendelkezésre állnak a szükséges kutató műhelyek, laboratóriumok, valamint speciális könyvtár és múzeum.

6

4.10. Olasz Könyvtárosok Szövetsége Az Associazione Italiana Biblioteche az olasz könyvtárosok szakmai szövetsége. 1930-ban jött létre. Kb. 4000 tagot számlál. Két szakmai folyóiratot ad ki, melyekben szakmai cikkeket, híreket, a szövetség munkájáról szóló beszámolókat közölnek. A folyóiratok címe: Bolettino AIB és AIB Notizie. A szövetség évente kongresszust szervez (www.aib.it ).

4.11. Internet Culturale A kulturális portál 2005-ben jött létre. Közel 2300 olasz könyvtár katalógusát egyesíti, így egy keresőfelületen keresztül érhetők el. Nem csak a bibliográfiai adatokra lehet keresni a katalógusokban, hanem a könyv státuszáról is információt szerezhetünk, valamint elő is jegyeztethetjük a könyveket (www.internetculturale.it).

4.12. Könyvtárosképzés és pályakép A könyvtárosképzésben 80 főiskola vesz részt. A legtöbb főiskolán a kultúrjavak gondozása vagy a könyvtártudomány, illetve a levéltári specializáció szakirányok közül választhatnak az érdeklődők. Ezen kívül az egyéves mesterképzés, illetve a Firenzei Egyetemen kétéves mesterképzés áll rendelkezésre. Korábban az egyetlen intézmény, ahol a könyvtárosok képzést szerezhettek a római La Sapienza Egyetem volt. Ez az intézmény ma is a könyvtárosok és levéltárosok képzésével foglalkozik.

5. Zárszó A 2009. augusztus 23–27. között Milanóban megtartott IFLA Konferencia ráirányította a figyelmet az olasz könyvtárakra, a közkönyvtárak és a felsőoktatási könyvtárak elmúlt húsz évben történt jelentős fejlődésére, aminek eredményeként a jövőben kedvezőbb finanszírozási lehetőségek nyílnak meg az olasz könyvtárak számára.

6. Irodalom 1. Christina Hasenau: Bibliotheken in Italien (http://www.bibliothek-saur.de/preprint/2009/ ar2587_hasenau.pdf) 2. Mauro Guerrini: Bibliotheken in Italien Ein Überblick. Németre fordította Stefanie Nooke (www.goethe.de/ifla/) 3. Jindrich Pilar: Tizenhét nemzeti könyvtári törvény összehasonlító vizsgálata. Fordította: Futala Tibor. Könyvtári figyelő, 1995. 4. szám 4. Dudás Anikó: Olasz kézikönyv Dewey nyomdokain. Könyvtári figyelő, 2008. 4. szám 5. Italienische Nationalbibliotheken szócikk a Wikipédián 6. Első olasz–magyar könyvtáros találkozó. Budapest, 2000. november 9–10. és Budapest 2001. május 7. Vaglio, Anna: A könyvtárközi kölcsönzés és dokumentumszolgáltatás Olaszországban. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2002. 2. szám

7

FORRAINÉ GASPARIK ERZSÉBET – SOÓS CSILLA – VARGA HEDDA KÖNYVTÁROSOK TANULMÁNYÚTJA OLASZORSZÁGBAN Az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás program Leonardo da Vinci Mobilitás alprogramjának keretében vettünk részt könyvtári szakmai tanulmányúton 2010. április 4–11. között az olaszországi Calabria tartomány Cosenza-Rende városában. A résztvevők elsősorban Csongrád megyei könyvtárosok voltak, de partnerként, pályázat útján bekerült a programba egy szombathelyi, egy budapesti, egy mezőkovácsházi és egy püspökladányi könyvtáros is.

A pályázati program első része már megvalósult 2009 szeptemberében Granadában, ahol a résztvevők a spanyol szakközépiskolák és könyvtárak rendszerével ismerkedtek. A folytatás az olaszországi program volt. A pályázat elkészítője, elnyerője és a tanulmányút megszervezője a hódmezővásárhelyi Tudás Alapítvány (http://invitel.hu/tudas) volt. A projekt második részében az olaszországi könyvtári rendszerről, könyvtári szolgáltatásokról, illetve az egész olasz oktatási rendszerről is képet kaphattunk.

Az olaszországi fogadó fél a rendei székhelyű Euroform RFS (www.euroformrfs.it), akik elsősorban nemzetközi projektek szervezésével foglakoznak, fogadják a résztvevőket, illetve megszervezik a programokat. Teljes körű szolgáltatást nyújtanak, a programszervezés mellett ők gondoskodnak a résztvevők szállásáról és étkeztetéséről, helyi utaztatásáról, de segítséget nyújtanak a kulturális programok összeállításához is. Ők készítették elő az iskolai, illetve egyéb könyvtári látogatásokat, előadásokon bemutatták az olasz oktatási, illetve bibliográfiai rendszert. A program végén mindenki megkapta a részvételt igazoló tanúsítványát is.

Az utazást megelőzően már voltak ismereteink az olasz könyvtári rendszerről, hiszen Alené Gál Margit és Olajos Laura kellő mélységű áttekintést nyújtott tanulmányában, melynek címe: Az olasz könyvtári rendszerről (elérhető a Tudás Alapítvány honlapján: http://invitel.hu/ tudas/download/olasz-konyvtar.pdf).

Előzetesen mindenkinek el kellett készítenie iskolája, könyvtára angol nyelvű ismertetőjét.

Mindenki PowerPoint-bemutatóval készült, s a fogadó fél megfelelő technikai hátteret biztosított a bemutatókhoz. Ezek a bemutatkozások nem csak azért voltak nagyon hasznosak, mert a fogadó fél kellő mélységű ismereteket kapott a résztvevőkről, hanem mi is megismertük egymás iskoláját, könyvtárát, szolgáltatásait.

Olaszországi, calabriai tartózkodásunk kulturális programmal kezdődött, ugyanis utazásunk húsvét első napjára esett, s a második napon, hétfőn Olaszországban is munkaszüneti nap volt. A résztvevők – még itthoni – közös döntésének eredményeként a szicíliai Taormina városába szerveztünk egész napos kirándulást, amely csapatépítési szempontból is rendkívül sikeres döntésnek bizonyult.

Vasárnap este elég későn érkeztünk meg a szállásunkra, mely Cosenza új városközpontjában volt, de hétfőn reggel mindenki pontosan 8-kor felszállt a buszra, amellyel Szicília szigetére utaztunk. Sofőrünk tapasztalt vezetőként vitt bennünket az alagutakkal, hidakkal, viaduktokkal tarkított csodálatos úton végig a tengerparton. Utazásunk lógó felhők között, szemerkélő esőben indult, majd mire elértük a kikötőt, már ragyogott a nap, de hűvös volt. Dél körül óriási tömegben sikerült a kompra „felverekednie” magát az autóbuszunknak, hiszen ünnep lévén rengeteg ember kelt útra, s bizony órákat kellett várakozni mindenkinek az átkelésnél.

De a látvány megérte. Goethe azt mondta Szicíliáról: „Olaszország Szicília nélkül semmilyen képet nem hagy a lélekben: itt található a mindent nyitó kulcs.” És bár tapasztaltuk útközben, hogy Calabria is gyönyörű, de Szicília tényleg varázslatos. A busz ablakaihoz láncolt bennünket a látvány, így hagytuk el Messina városát, hogy még 40 km-t utazva elérjük úti célunkat, Taorminát. Közben persze a gyönyörű Jón-tenger látványa nyűgözött le bennünket, illetve a gazdag szubtrópusi növényzet. No és az emberek. Nyugodtak, jól érzik magukat, sziesztaidőben ráérősen ebédelnek, üldögélnek, pihennek.

Taorminában szűk utcák, forgatag, bazár és rengeteg szobor fogadja az odalátogatót. A buszt a hegy gyomrában kialakított parkolóban kellett hagynunk, s a város által ingyen biztosított kisbuszokkal vittek fel bennünket az óváros kapujához, a Porta Messinához. Az utunk a város különleges színfoltjához, a görög-római Teatro Greco (http://hu.wikipedia.org/wiki/ Taormina) színházhoz vezetett, mely mesebeli díszletet ad az itteni előadásoknak, hiszen gyakran tartanak itt koncerteket, opera- és színházi előadásokat napjainkban is. Szicília második legnagyobb színháza jelenlegi formáját a római időkben kapta, hiszen a rómaiak teljesen átalakították, hogy gladiátorjátékok megtartására alkalmassá tegyék.

Fantasztikus élmény leülni arra a helyre, ahonnan Csontvári festette híres képét, A taorminai görög színház romjai-t (http://www.hungart.hu/frames.html?/magyar/c/csontvar/ muvek/4/csont407.html). Körül a tenger, háttérben az Etna havas csúcsa, s a romos színház múltat idéző látványa. Mesés, ezt tényleg látni kell!

Taorminában érdemes még megnézni a San Nicolo normann-kori bazilikát, (http://www. italyguides.it/us/florence/picture_of_florence/browse_topic_dettaglio.php?topic=53&RECOR D_INDEX(gallery)=23) melynek tövéből szintén csodálatos kilátás nyílik a tengerre. És persze meg kell kóstolni a messze földön híres szicíliai fagyit is. Állítólag itt készítettek először a világon fagyit az arabok, akik az Etnáról hozták hozzá a havat.

A főutcán végigsétálva igazi szicíliai hangulat van. Egymást érik a pici, színes árukkal megrakott boltok, a páremeletes panziók, vendéglők, kerthelyiségek, s a főútról lépten-nyomon szűk, sötét utcácskák és lépcsők nyílnak, amelyekről nem tudni, hová vezetnek.

Késő délután az autóbuszunkhoz történt – kicsit kalandos – visszaérkezésünk után sofőrünk éppoly nyugodtan, mint menetben, hazaszállított bennünket. A visszaút a naplemente kíséretében éppen olyan lenyűgöző volt, mint az oda út.

Kedden reggel elkezdődött a csoport számára a szakmai programok sora. Délelőtt a már említett bemutatkozások zajlottak a fogadó fél székhelyén, ahol mi is megismertük tevékenységüket, illetve bemutatkoztunk. Ezt követően ismertették velünk a végleges programot. Délután tájékoztatást kaptunk az olasz oktatási rendszer sajátosságairól.

Ugyanazokat a problémákat hallottuk, amelyekkel magunk is szembesülünk munkánk során. A gyerekek nem szeretnek olvasni, információikat a számítógép segítségével szerzik, s a nyelvoktatásban is a mienkhez hasonló gondjaik vannak. Az olasz gyerekek is nehezen sajátítják el az idegen nyelveket, ráadásul nekik minden képzési szinten két idegen nyelv tanulása kötelező.

A nyelvhasználatukon sajnos ez nem látszik, állapították meg rezignáltan vendéglátóink is, s az utca embereként ezt bizony mi magunk is gyakran tapasztaltuk, amikor csak a „nemzetközi” nyelv (mutogatás) segítségével sikerült információhoz jutnunk, ha nem voltak közelünkben vendéglátóink, akikkel angol nyelven értekeztünk.

Az olvasás előmozdítása érdekében jelenleg az oktatásért felelős minisztérium egy olyan indítványt tett közzé, hogy a gyerekeknek el kell olvasniuk havonta egy könyvet, de nem csak szakirodalmi, hanem szépirodalmi olvasmányokat is, és rendszeresen használniuk kellene a

2

folyóiratokat is. Ez komoly szakmai munkát ad az iskolai könyvtáraknak, de a megvalósítás nehézségekbe ütközik. Sajnos ott is az a tapasztalat, hogy a gyerekek a kötelező olvasmányokat is filmen nézik meg, s elmarad a mű elolvasása. Az indítvány megvalósítására találtunk nagyon jó kezdeményezést, később majd szó lesz róla.

Az olasz iskolai könyvtári rendszert az UNESCO követelményeinek megfelelően igyekeznek megszervezni, az ott leírt ajánlásoknak igyekeznek megfelelni. Törekvésük a könyvtárak küldetésének megvalósítása, az ismeretekkel való ellátás a különböző oktatási szinteken, a tantervek segítése, az egész életen át tartó olvasás feltételeinek biztosítása, a szórakozási igények kielégítése. Igyekeznek gyakorlati ismereteket kialakítani a források használatához, s céljuk a különböző régiókat egyformán ellátni a teljes forrásokkal, illetve speciális igényeket is kielégíteni. Kapcsolatot tartanak, együttműködnek különböző szervezetekkel, intézményekkel a minél szélesebb szolgáltatás biztosítása érdekében. Együttműködnek a tanárokkal, szülőkkel, diákokkal, s különböző tevékenységeket szerveznek a tájékoztatásuk érdekében.

Szerdán délelőtt került sor a calabriai egyetem, a „University of Calabria” (UNICAL – www.unical.it) három könyvtárának meglátogatására Rendében. Ezek: a Humán Tudományok Könyvtára (Humanistic Library) a Műszaki és Természettudományok Könyvtára (Technical and Scientific Library), valamint a Közgazdasági és Társadalomtudományok Könyvtára, („Ezio Tarantelli” Interdepartmental Library of Economic and Social Sciences).

Az egyetemről megtudtuk, hogy 2001-ben épült, s egy amerikai típusú campust akartak építeni, de aztán még sem lett teljesen olyan. Az egyetem csodálatos természeti környezetben működik. Mintegy 35 ezer hallgatójával, hat fakultásával Olaszország egyik legnagyobb egyeteme. A hallgatóknak ki sem kell menniük az egyetem területéről, ott is laknak, s minden szolgáltatást elérnek, többek között a könyvtárakat is.

A három önálló könyvtár összeköttetésben van egymással, s közös katalógusuk van. Minden hallgató tagja a könyvtárnak, melynek szolgáltatásait elektronikus kártyával tudja igénybe venni. A kártya segítségével válik követhetővé az is, hogy a kikölcsönzött könyv, dokumentum kölcsönzési ideje lejárt-e, s ha igen, akkor fizetni kell a késedelemért. Mindegyik könyvtár naponta 12 órát tart nyitva, a kölcsönzésen kívül természetesen lehet használni számítógépet, lehet másolni, s a kereséshez elektronikus katalógus is rendelkezésre áll.

A humán tudományok könyvtárának gazdag gyűjteménye van klasszikus irodalomból, szerzői életművekből, lexikonokból, enciklopédiákból és szótárakból. A könyvek elhelyezésére a Dewey-rendszert használják. Katalógusukban, amely Aleph-rendszerben működik, minden információ megtalálható. A tudományos folyóiratok nyomtatott és online formában is elérhetők. Hozzáférést biztosítanak nyomtatott formátumban kb. 2000 folyóirathoz, de az elektronikus adatbázisokban fellelhető periodikumok is elérhetők. A folyóirattár a hétnek csak három napján tart nyitva. A kommunikáció szakos hallgatók számára médiatárat hoztak létre, ahol helyben megnézhetők és hallgathatók a CD- és DVD-hordozókon található zenei és filmes anyagok. Rendelkezik ezen kívül a könyvtár zenei dokumentumokkal, kottákkal is, s van egy speciális területük is, a ritka könyvek gyűjteménye, melyből a legszebbeket, legrégebbieket mi is megtekinthettük. Elmondták vendéglátóink azt is, hogy jelentős adományokat szokott kapni a könyvtár, azokat külön állományként kezelik. A hallgatók hatalmas olvasóter-

3

mekben szabad polcokon elhelyezett könyvekből tanulhatnak, kutathatnak. Az olvasótermek fél 9-től 20.30-ig tartanak nyitva.

A másik két könyvtár a szakirodalmi gyűjtőkörben tér el, de felépítésében, megjelenési formájában teljesen megegyeznek. Érdekességként említették a helyi könyvtárosok, hogy az egyetem alatt egy olyan folyosórendszer épült, amelyen keresztül az épület bármely része elérhető úgy, hogy a szabadba ki sem kell lépni.

Délután került sor az első szakközépiskolai könyvtár meglátogatására Cosenzában, az „ITAS G. Tommasi” iskolában. Az iskola mezőgazdasági jellegű, alapvetően növénytermesztéssel és kertészettel foglalkoznak.

Megtekintettük olajbogyó- és szőlőültetvényüket, s megkóstoltuk saját készítésű borukat és az általuk sajtolt olívaolajat is.

Az iskola könyvtára nem túl nagy, de megtalálhatók benne a legfontosabb szakkönyvek, illetve szépirodalmi gyűjteményük is van. A könyvtárban egy szakmai tanár végzi a kölcsönzést, illetve a könyvtárosi feladatokat a kötelező órája mellett. Nem szakképzett könyvtáros. (Mint megtudtuk, Olaszországban nem kötelező teljes állású könyvtáros foglalkoztatása a középiskolákban, sőt utunk végére az is nyílvánvalóvá vált, hogy olyan könyvtáros-képzés, mint nálunk, felsőoktatási intézményekben nincs is. A könyvtárosokat az egyetem elvégzése után egy tanfolyamon készítik fel a könyvtárosi teendőkre. De megtudtuk azt is, hogy az egyetemeken tanítanak tantárgyként könyvtári ismereteket, de diplomás képzésük nincs.)

A kolléga természetesen vezet különböző nyilvántartásokat. A mintegy 3000 db könyvet és DVD-t zárt szekrényekben tárolják. A könyvtár helyiségében helyi olvasási lehetőség is van, és segítik a szakmai képzést szakfolyóiratok beszerzésével is. A könyvtár nem rendelkezik külön költségvetéssel. Egy helyi fejlesztésű programot használnak a dokumentumok elektronikus feltárása érdekében, illetve könyvekben regisztrálják a kölcsönzést, és a könyveket a beérkezés sorrendjében tartják nyilván raktári jelzetekkel ellátva.

A könyvtárban élénk beszélgetés alakult ki a magyar és olasz pedagógusok, könyvtárosok között szakmánk társadalmi megbecsüléséről, anyagi elismeréséről. Dél-Olaszországban – mely térségben köztudottan nehezebb a megélhetés, mint az ország más területein – összehasonlíthatatlanul magasabbak a bérek, az árak viszont hasonlóak, mint nálunk.

Csütörtök reggel a cosenzai „Nemzeti Könyvtár”(Biblioteca Nacionale di Cosenza) (www.bncs.beniculturali.it) meglátogatása következett, mely a történelmi városközpontban van. Mint megtudtuk, Olaszországban 10 nemzeti könyvtár működik, ezek közül az egyik jelentős könyvtár a cosenzai. Az épületet a 20. század elején az egyház építtette, a könyvtár viszont csak 1985 óta működik itt. Nemrég, a felújításkor a görög korból, Kr. e. 4. századból származó emlékeket találtak, melyek a látogatók számára megtekinthetők.

A könyvtár mindenki számára nyitott, ingyenesen lehet használni a szolgáltatásait. Katalógusuk cédulán is és elektronikusan is feltárt, valamint az interneten elérhető OPAC-os felületen. A feltárásban, a katalógusépítésben ők is az olasz SBN rendszerre támaszkodnak. „A Servizio Bibliotecario Nazionale” (SBN) a nyolcvanas években jött létre. A könyvtári hálózathoz 2008-ban 3200 különböző karakterű könyvtár tartozott (köz-, felsőoktatási, magán- és szakkönyvtár). A közreműködő könyvtárak azonos formátumban dolgozzák fel a bibliográfiai adatokat. Az SBN-hálózat legfőbb célja, hogy biztosítsa a dokumentumokhoz való hozzáférést az olvasók és a könyvtárosok számára egyaránt. A rendszer az interneten, online formában is hozzáférhető. A könyvtáros szakma számára nagy segítség a napi munkában, hi-

4

szen a beszerzett dokumentum bibliográfiai leírását csak az első könyvtár végzi el, majd a többi könyvtár átveszi a bibliográfiai leírást, vagyis honosítja saját adatbázisában. Az online szolgáltatások a nap 24 órájában elérhetőek. Kereséseket lehet végezni olasz és más országok könyvtári katalógusaiban, kölcsönzési és sokszorosítási igényeket lehet benyújtani elektronikus úton. Az adatbázis levéltári és muzeológiai anyagokat is tartalmaz (http://www.sbn.it).

A könyvtárnak jelentős gyűjteménye van régi könyvek másolataiból is. Például van egy 15. századi reneszánsz Biblia a birtokukban (az eredeti pergamenre van nyomva, s egy ferrarai családé volt), van egy 12. századi képes Biblia-másolatuk is, az eredetit Rómában őrzik, illetve egy vörös pergamenre nyomott könyvritkaság-másolat, melynek eredeti példányát a közeli városban, Rossanóban őrzik. E másolatok jelentősége az, hogy elérhetővé válnak a művek a széles olvasóközönség részére (egyetemisták, kutatók stb.), hiszen az eredetihez ott sem lehet könnyen hozzájutni.

Az olvasótermekben szabad polcon állnak a könyvek raktári jelzettel ellátva és betűrendben. Az épület tornyában van a raktáruk.

Délutáni utunk ismét egy iskolai könyvtárba vezetett. Az iskolát 50 éve Pietro Fatiano alapította. Neve: „Istituto Professionale di Stato per L’Agricoltura E L’Ambiente F. Todaro” (http://www.ipatodaro.it/portale). Az iskolában környezettudományi és mezőgazdasági képzés folyik. A könyvtárban egy olasz szakos tanárnő látja el a feladatokat. Nincs könyvtárosi végzettsége, de a lelkesedése az egész csoportra nagy hatással volt. Mint elmondta, amikor átvette a könyvtárat, nagy káosz uralkodott benne. A rendteremtéshez a nemzeti könyvtártól kapott segítséget, s nagy lelkesedéssel végzi nem túl könnyű munkáját. A könyvtár valamennyi nyilvántartását kézzel vezeti – leltárkönyv, kölcsönzés, raktári katalógus, van ISIS-alapú digitális rendszerük is. Elmondása szerint a nyilvántartó rendszerhez minden iskola ingyen jut hozzá, mert az Oktatási Minisztérium előfizeti számukra.

A könyvek zárható szekrényekben helyezkednek el, külön kezeli a szak-és szépirodalmat, de hasonlóan a többi szakközépiskolái könyvtárban tapasztaltakhoz, ETO helyett ő is saját jelzést használ a könyvek nyilvántartására és elhelyezésére. Van a könyvtárnak egy helyismereti gyűjteménye is, illetve a tanárnő saját szorgalomból nyilvántartja a tanulók által készített szakmai dolgozatokat is. Kb. 7000 könyv és folyóirat található a könyvtárban, s ebben az iskolában sincs elkülönített összeg könyvtári beszerzésre. A gyerekek valamennyien használhatják a könyvtárat, van kölcsönzés és helyben olvasási lehetőség is, a folyóiratokat csak helyben lehet olvasni. A tanárnő is a kötelező órái mellett végzi ezt a tevékenységet. Búcsúzáskor csak gratulálni tudtunk lelkesedéséhez és további erőt kívántunk munkájához.

Ezt követően ebben az iskolában is elkalauzoltak bennünket a kis gazdaságukba, ahol láthattuk, milyen mezőgazdasági tevékenység tölti ki a tanulók gyakorlati óráit. Láttunk melegházakat, fenntartanak egy állatkórházat, s az iskola körül művelésre váró földterületek várták a tavaszi munkák kezdetét.

Péntek délelőttre maradt a cosenzai zeneiskola, a „Stanislao Giacomantonio” Konzervatórium (http://afamcosenza.altervista.org) könyvtárának megtekintése. Annyit már előzetesen megtudtunk, hogy az iskola az egyik legnagyobb zeneiskola nem csak Calabriában, hanem az országban is. 1970-ben alapították az iskolát, a könyvtárat 1972-ben.

Kb. 1000 diákjuk van s 130 tanáruk. Ide külföldről is jönnek tanulók. Kb. 20 hangszert oktatnak, s mindenféle stílusú zenét tanítanak a középkoritól a modern elektronikus zenéig.

Egyéneket és csoportokat is oktatnak. Az épületük eredetileg bencés kolostor volt, a hatalmas kerengő és az épület ódon falai, termei változatlanul maradtak, csak a funkciójuk lett más.

Könyvtárukat az iskola tanulói, tanárai használják elsősorban, de bárki látogathatja ingyen a városból is. Sajátos gyűjteménnyel rendelkeznek, zenei könyveket, kottákat gyűjtenek elsősorban, de van másfajta állományuk is, pl. szépirodalom. A dokumentumokat vásárlással szerzik be, illetve gyakran kapnak adományokat is. Katalógusuk papíralapú, a feltárás elsősorban tematikus, a zenei eszközök szerinti. 2007-ben csatlakoztak az olasz könyvtári rendszerhez, az

5

SBN-hez, s azon keresztül érik el az elektronikus katalógust. Minden művüket katalogizálják, ezt a munkát egy fő végzi, s van az iskolának honlapja is. Online most még csak a zenei könyvek érhetők el, de tervezik, hogy az egész állomány elérhető legyen az interneten. A zenei szótárakat, enciklopédiákat csak helyben lehet használni, a többi anyag kölcsönözhető is.

Most terveznek egy médiatékát, ahol a zenei anyagokat meg is lehetne hallgatni. A könyvtárnak kb. 10 ezer dokumentuma van, s ezzel a legjelentősebb a gyűjteménye a zeneiskolák között. Állományában muzeális értékű dokumentumok is találhatók.

A konzervatóriumot elhagyva a gyönyörűen felújított tartományi központ, a Palazzo del Governo előtt vezetett utunk, s abban a szerencsében részesültünk, hogy megtekinthettük belső termeit is. Méltán lehet büszke a város erre az épületére, hiszen hatalmas összegből varázsolták újjá, s ma teljes pompájában szolgálja a várost, és méltó helye a képviselőtestületének.

Beülhettünk a képviselők patinás bőr székeibe, megcsodálhattuk a hatalmas falfreskókat, melyekről híres rómaiak néztek le ránk, illetve betekinthettünk a bordó selyemmel „bélelt” tükörterembe is, ahol különböző rendezvényeket, előadásokat, konferenciákat tartanak. Végül egy nagyon dekoratív kivitelű kiadvánnyal távoztunk.

Ez a helyszín nem szerepelt a hivatalos programban, vendéglátóink igyekeztek bemutatásával színesíteni a szakmai látogatások sorát.

Délután a rendei városi közművelődési könyvtárba, a Biblioteca Civicába (www.comune. rende.cs.it) vezetett utunk, ami meglepően újnak hatott már első látásra is. Nem véletlen, hiszen egy héttel korábban költözött ebbe a teljesen új épületbe a városi könyvtár szépirodalmi részlege. A városi könyvtár negyedik egysége ez az új épületbe telepített könyvtár, és mint megtudtuk, a tagkönyvtáraknak önálló irányítása van.

Az épület belső terei nem túl nagy számú használóra készültek. A könyvtár munkatársa elmondta, hogy elsősorban az egyetemistákra számítanak olvasóként, de természetesen bárki ingyen használhatja a városból is a könyvtár szolgáltatásait. Három olvasótermük, számítógépes termük és médiatáruk is van. Jelentős régi könyvgyűjteményt őriznek, melyet folyamatosan restauráltatnak, mert a megóvást nagyon fontosnak tartják. A könyvtáros kolléga elmesélte, hogy a berendezkedés most van folyamatban, még nem tudta megmutatni a katalógust, de az állomány feltárása papíralapú és elektronikus katalógusban is elérhető az olvasók számára. Ő egyébként testnevelő tanár volt, aztán egy tanfolyamon sajátította el a könyvtárosi ismereteket. Hat fő dolgozik a könyvtárban, az állomány feltárását is ők végzik.

Szolgáltatásaik ingyenesek, a számítógép-használatot korlátozzák, egy óra után át kell adni, ha újabb használó jelentkezik. Hat számítógépet használhatnak egyszerre az olvasók. A könyvtárban kiállításoknak is helyet adnak, illetve kulturális rendezvényeket is tudnak tartani szép előadótermükben.

Olaszországi tartózkodásunk utolsó szakmai programjára szombaton délelőtt került sor egy elektronikai szakmákat oktató szakközépiskolában, az „Istituto Tecnico Industriale Statale – „Antonio Monaco” (www.itimonaco.it) könyvtárában. Csodálkoztunk azon, hogy egy iskolába szombatra terveztek programot vendéglátóink, de úgy gondoltuk, a kedvünkért kinyitják az intézményt. Odaérkezésünkkor tapasztaltuk, hogy folyik a tanítás. Az intézmény igazgatója tájékoztatott bennünket arról, hogy a gyerekeknek 36 órája van hetente, s ez nem fér bele öt napba. Most nyújtottak be a minisztériumhoz egy indítványt, hogy csökkentsék az óraszámot 32-re, mert akkor nem kellene szombaton tanítani.

6

Olaszországban a középiskolásoknak 202 napot kell iskolába járniuk, (nálunk 182-t), kevés az évközi szünet, ugyanis már június elején befejezik a tanítást a nagy meleg miatt. Ezután persze még a gyerekeknek el kell tölteniük két hónap szakmai gyakorlatot valamelyik vállalatnál. Megtudtuk az iskoláról azt is, hogy kb. ezer nappali tagozatos tanulójuk van, és kb. 200 felnőttet is oktatnak, s 118 tanár alkotja a nevelőtestületet. Képzésük magas színvonalú, az iskola benne van az ország legjobb tíz iskolájában, s erre nagyon büszkék. Jelenleg is jó a viszszajelzés az iskoláról a szülőktől, a munkahelyektől, tanulóik nagy része továbbtanul, s bejut valamelyik egyetemre.

Uniós projektekben vesznek részt, többek között így fejlesztették ki azt a robotot, amely az iskolai épületet bejárva az interneten keresztül mutatja be az itt folyó életet. Megtudtuk azt is, hogy ez az iskola az Euroform RFS egyik régi partnere, 6-7 éves kapcsolat fűzi őket össze, együttműködésük eredményeképpen jutottak ki először külföldre diákok az iskolából.

Az iskola könyvtárát 1970-ben hozták létre, amikor is kezdett az iskola a műszaki képzésre specializálódni. Egy olyan teremben alakították ki a könyvtárat, ahová a gyerekek bejártak olvasni, tanulni, s ahol egy-két könyv is rendelkezésükre állt. Így nem kellett már őket beszoktatni az egyre bővülő állománnyal rendelkező könyvtárba, s ahogy a könyvtár bővült, vele nőtt az olvasók száma is. Jelenleg kb. 700 aktív könyvtárba járó tanulója van az iskolának. Az állomány nagysága 8000 kötet, s 10 szakmai folyóiratot is előfizet az iskola.

A könyvtárról az olasz szakos tanárnő elmondta, hogy heti 36 órát dolgozik a könyvtárban. amely reggel 8-tól délután 2-ig van nyitva, de amikor felnőttképzés van, akkor este 7-ig. A teljes állományuk feltárt, rendelkeznek a cédulakatalógus mellett számítógépes katalógussal is, és bár a programjuk helyi fejlesztés eredménye, jól tudják használni. Állományuk nagy része szakmai könyvekből áll, de jelentős a szépirodalom és a lexikonok, szótárak száma is.

A könyvtáros elmondta, hogy a fentiekben említett, a gyermekek olvasóvá nevelését célzó minisztériumi kezdeményezésre, egy különleges programot indítottak el évekkel ezelőtt. Aki elolvas egy könyvet, a könyvvel kapcsolatos benyomásait leírhatja és beragaszthatja egy füzetbe. Illusztrálhatja rajzzal, fotóval, egyéb díszítéssel. Az ötlet kiválóan működik, számtalan teleírt, ragasztott füzetet csodáltunk meg a gyerekek változatos rajzaival, bejegyzéseivel. Ebből az iskolából is élményekkel feltöltődve távoztunk s megfogadtuk, az itt látott módszert itthon kipróbáljuk, illetve népszerűsítjük.

Ebéd után már nem volt szakmai program, ezért úgy döntött a csoport, hogy búcsúzóul megnézzük Cosenza óvárosát, hiszen eddig csak buszból, illetve a könyvtári helyszínekre tartva láttuk a várost, de nevezetességeit még nem tudtuk szemügyre venni. Amit Calabriáról, de főleg Cosenzáról tudni lehet az az, hogy a tengerszint felett 238 m magasan fekszik a Calabriai-Appenninek tengerparti vonulata és a Sila-fennsík közötti völgyben.

Az óvárosa a Crati folyó völgyére néz, az újváros pedig a Busento völgyében fekszik. A települést a Kr. e. 4. században alapították a bruttinusok. 410-ben az Alarik vezette gótok foglalták el. A legenda szerint Alarik Cosenzában halt meg, katonái a Crati és a Busento folyók összefolyásánál egy különleges sírboltot építettek úgy, hogy elterelték a folyók vizét, és a kiszáradt mederbe építették ezt a sírboltot, amibe eltemették Alarikot összes kincsével együtt. A sír azóta is rejtve van.

A 11. században a normannok fennhatósága alá került, ekkor épült fel a híres Duomo katedrális, melyet II. Frigyes német-római császár jelenlétében szentelték fel. A város fölé magasodik a híres Castello Svevo, melynek helyén a 10. században a szaracénok építettek egy

7

erődítményt, amit II. Frigyes átalakított, s róla kapta a nevét is, Stauffen-vár. Számos 15. és 16. században épült temploma, kolostora is van, illetve egy középkori piactere, az Arenella. Összesen 12 könyvtárral rendelkezik, nem számolva az iskolai könyvtárakat, illetve az egyetem könyvtárait. Négy színháza közül a legszebb az óvárosban lévő Teatro Rendano.

Este a sok sétától elfáradva fogtunk a csomagoláshoz, hiszen vasárnap reggel 9 órakor ismét útra kellett kelnünk Lamezia Terme repülőterére, hogy hazaindulhassunk. Élményeink, ismereteink még hosszú ideig frissek maradnak, s a legnagyobb eredmény az lesz, ha a látott és hallott tapasztalatokat itthon is tudjuk alkalmazni, illetve ötletet tudunk meríteni egy másik ország sok azonossággal, de számos eltéréssel is rendelkező könyvtári kultúrájából.

8

Beszámoló az LdV–HU–09–VEP–3009 számú, „Szakképző iskolák könyvtári szolgáltatásainak tanulmányozása” című projekt tanulmányútjairól GRANADA (SPANYOLORSZÁG): 2009. OKTÓBER 25 – NOVEMBER 1.

COSENZA – RENDE (OLASZORSZÁG): 2010. ÁPRILIS 4–11.

Írták: Bíró Katalin Borbásné Sajti Emese Bujdosó Hajnalka Pap Éva Sunyovszky Anna Sutka Irén Szerkesztette: Oros Sándor

Szeged 2010

Tartalomjegyzék I. Bevezetés ................................................................................................................................ 3 I.1. Az út célja ...................................................................................................................................... 3 I.2. A kiválasztott országok .................................................................................................................. 3 I.3. A tanulmány felépítése.................................................................................................................. 3

II. A spanyol oktatási rendszer .................................................................................................. 4 II.1. Iskola előtti nevelés (Educación Infantil):..................................................................................... 4 II.2. Általános iskola (Educacuón Primaria) ......................................................................................... 4 II.3. Középiskola (Educación Secundaria Obligatoria – ESO és Bachillerato vagy Formación Profesional) ......................................................................................................................................... 4 II.4. Felsőoktatás.................................................................................................................................. 5 II.5. Felnőttoktatás .............................................................................................................................. 5 II.6. Oktatás kompetencia alapon........................................................................................................ 5 II.7. Az oktatás és a könyvtárügy kapcsolata....................................................................................... 6 II.8. Könyvtárhasználati ismeretek egyetemi credit pontokért........................................................... 7 II.9. Az iskolai könyvtárak és könyvtárosok. Az olvasásfejlesztés. ...................................................... 7 II.10. A kommunikációi kompetencia fejlesztésének lépései.............................................................. 8 II.11. „Sajátunknak érezni a könyvtárat”............................................................................................. 8

III. Az olasz oktatási rendszer .................................................................................................... 9 III.1. Iskola előtti nevelés ................................................................................................................... 10 III.2. Általános iskola (scuola primaria).............................................................................................. 10 III.3. Középiskola................................................................................................................................ 10 III.4. Felsőfokú szakképzés (IFTS)....................................................................................................... 11 III.5. Felsőoktatás............................................................................................................................... 11 III.6. Felnőttoktatás ........................................................................................................................... 11 III.7. Az olasz iskolai könyvtárak ........................................................................................................ 12 III.8. Az iskolai könyvtárak távlati terve............................................................................................. 13

IV. A meglátogatott könyvtárak részletes bemutatása ............................................................. 14 IV.1. Spanyolország ........................................................................................................................... 14 IV.2. A meglátogatott olaszországi könyvtárak ................................................................................. 33

V. Összegzés ............................................................................................................................ 44

2

I. Bevezetés I.1. Az út célja Szakképző iskolák könyvtári szolgáltatásainak tanulmányozása című program keretében tíz magyar könyvtáros szakmai tanulmányúton vehetett részt Spanyolországban, Granadában, valamint szintén tíz iskolai könyvtáros az olaszországi Cosenzaban. Mind a két országban egyegy hetet tölthettek a résztvevők. A hazai szervezők és a külföldi partnerek igyekeztek a lehető legtöbbet megmutatni a szűkösre szabott időkorlátok között.

A projekt célja, hogy tanulmányutak szervezésével megismertesse a résztvevő szakiskolai könyvtárosokat a külföldi könyvtárak szolgáltatásaival, struktúrájával, a könyvtárhasználók (olvasók) és könyvtárosok képzésének gyakorlatával, összességében egy eltérő kulturális közegben működő könyvtári rendszerrel, kiemelten a szakképzőiskolai könyvtárak helyzetével.

A tanulmányút keretében lehetőségünk nyílt közvetlen tapasztalatok szerzésére, kapcsolatok kialakítására, a spanyol, az olasz és a magyar könyvtárügy és könyvtári szolgáltatások összehasonlítására. A tanulmányunk célja, hogy – a magyar könyvtárügyet is érintő – tapasztalatainkról beszámoljunk, egy kis betekintést nyújtsunk a spanyol és az olasz iskolai könyvtárak világába.

I.2. A kiválasztott országok A szakirodalmat olvasva ritkán találkozunk a két országgal, így mindannyiunk számára szinte ismeretlen rendszert láthattunk. Mindkét célország könyvtárügye hasonló a magyarországihoz. Mint a világon szinte mindenütt, hasonló problémákkal küzdenek a meglátogatott országok könyvtárai is. Az általános gazdasági válság hatása, a kulturális politika szűkös anyagi keretei mostohagyermekké teszik a könyvtárakat, különösen az iskolai könyvtárakat.

Tapasztalataink azt mutatták, hogy az igen nehéz helyzetben lévő könyvtárakat a lelkes könyvtárosok mozgatják. Általános a szakemberhiány, az (állománygyarapításra fordítható) anyagi források és a megfelelő szabályozás hiánya, valamint a világban általánosan megfigyelhető olvasási- és könyvtárhasználati változások is súlyos sebeket ejtenek a könyvtárügyön. Ezen – itthon is nagyon ismert, s sok helyütt taglalt – súlyos problémák ellenére a könyvtárak működnek, a könyvtárosok igyekeznek megújulni, megújítani önmagukat, könyvtárukat.

I.3. A tanulmány felépítése A projekt célcsoportja a szakképzőiskolai könyvtárosok voltak, így a meglátogatott intézmények is elsősorban iskolai könyvtárak. A könyvtár mindenhol szerves részét képezi az iskolának, bár – mint látni fogjuk – ennek ellenére sok helyen küzdenek nehézségekkel a könyvtárosok.

A tanulmány első részében igyekszünk elhelyezni a spanyol, valamint az olasz oktatási rendszerben a könyvtárakat, majd a meglátogatott intézményeket mutatjuk be röviden.

3

II. A spanyol oktatási rendszer1,2 Spanyolországban az oktatás 6-16 éves kor között kötelező és ingyenes. Az iskola előtti oktatás (6 éves korig) nem kötelező. A gyerekek 70%-a az állami iskolákat, 30%-a az egyháziakat látogatja.

II.1. Iskola előtti nevelés (Educación Infantil) Az iskola előtti oktatásban 6 éves korig lehet részt venni. Ez az időszak két részre bontható: 3 éves korig, illetve 3-6 éves korig. Ez az oktatási forma nem kötelező, a spanyol állam mégis számos magas színvonalú intézménnyel rendelkezik. Az egyes csoportok maximális létszáma 20-25 fő között lehet. Spanyolországban az iskolai előkészítő nem olyan egyértelműen szabályozott, mint a többi európai országban. Ez a forma önkéntes és díjtalan. A városokban bölcsőde és óvoda áll rendelkezésre. Az államnak kötelessége elegendő helyet garantálni.

II.2. Általános iskola (Educacuón Primaria) Az általános iskolai oktatás (másutt alsó tagozatnak nevezik) kötelező és ingyenes a 6-12 éves gyerekek számára és háromszor 2 éves ciklusra oszlik: • 1. ciklus: 6-8 éves korig • 2. ciklus: 8-10 éves korig • 3. ciklus: 10-12 éves korig A minimum osztálylétszám 25 fő. Az oktatási rendszer e szintje általános ismeretek megszerzését biztosítja a gyerekek számára (kultúra, kommunikáció, írás, olvasás és számolás). Az idegen nyelvek oktatása 8 éves kortól kezdődik.

II.3. Középiskola (Educación Secundaria Obligatoria – ESO és Bachillerato vagy Formación Profesional) Az alsó tagozat után a tanulók a felső tagozatba lépnek. Itt a már megszerzett ismereteket négy iskolaév folytatásával mélyíthetik el. A tantárgyak mellett idegen nyelv bővíti a tanulmányokat, ami legtöbbször az angol. A diákok itt alapvető szakmai ismeretre is szert tesznek, amivel a szakmai életre, ill. a felsőfokú továbbképzésre készítik fel őket.

Azok a diákok, akik a 10. osztályt nem, vagy vizsga nélkül fejezik be, egy ún. „szociális garanciaprogram fiatalok részére 16 és 21 életév között” képzés keretében két éves előkészítőt látogatnak, ahol a szakmai életre vagy szakmunkásképzésbe való belépésre nevelik őket (általános képzettség, praktikum, szakmai tájékozódás).

II.3.1. Gimnázium Gimnázium / érettségi (Bachillerato) vagy szakmai kiképzés (Formación profesional).

Az ESO sikeres befejezése után a fiatalok a továbbtanulás vagy a szakmai képzés között választhatnak. Általános műveltséget kínál a Bachillerato. Két évig tart. A diákok művészeti, természettudományi, szellemi és szociáltudományi vagy technikai irány között választhatnak.

Minden iskola köteles minimum két irányt ajánlani. A kétéves továbbképzés feladata az átmenet biztosítása a magasabb fokú szakmai képzés vagy a felsőfokú iskola között. Az iskola a Bachillerato végzettséget adja.

1 2

http://www.hbmk.hu/EU25/spanyol/oktatas.html http://www.teil4.de/prepare/fileadmin/user_upload/bildungssysteme/ungarisch/bs_hu_es.pdf

4

A szakképzés iskolai ága is két évig tart (Formación profesional), befejeztével Técnico címet ad. Ez a lehetőség egy középfokú (Formación Profesional de Grado Medio) és egy magasabb fokú képzésre (Formación Profesional de Grado Superior) osztott, és lehetőséget ad egy első képzésre. A középfokú képzés elkezdéséhez a felső tagozat, a magasabb fokú képzés elkezdéséhez a Bachillerato szükséges. A képzés 25%-át a kötelező üzemi gyakorlat (praktikum) teszi ki, a tantárgyakat a munkaadóval egyeztetik. A képzés alatt a diákok nem kapnak fizetést, így a szülők támogatására szorulnak.

II.4. Felsőoktatás Spanyolországban lényegében az egyetemek alkotják a felsőoktatási rendszert. A spanyol egyetemi rendszer 48 állami egyetemből, 7 magánegyetemből és 4 katolikus egyetemből áll.

A képzések és végzettségek az intézmény típusától függnek. Az egyetemek háromféle képzést kínálnak: • 3 éves alapképzés • 2 éves specializációs (mester-) képzés • PhD-program

II.5. Felnőttoktatás Felnőttoktatást állami vagy magán, általános és speciális iskolák végezhetnek a normális iskolalátogatási vagy távoktatási formában. Néhány autonóm közösség (mint például Galícia, Andalúzia, Valencia és a Kanári-szigetek) hasonló módon szabályozza az iskolalátogatás módját.

Ez a rendszer azokat kívánja támogatni, akik valamilyen oknál fogva nem tudják folyamatosan látogatni az intézményt. Különböző médiumokon keresztül kapnak tanulási támogatást, hogy konzultációra, tanácsadásra járjanak, és részt vegyenek ezekben az oktatási lehetőségekben.

II.6. Oktatás kompetencia alapon Az Európai Unió országaiban az oktatás kapcsán megkerülhetetlen fogalom a „kompetencia”.

A gyerekek számára nyújtott ismereteket nagy halmazokba, kompetenciaterületekbe sorolják.

Az iskola célja és feladata, hogy ne csupán ismereteket közöljön és hagyományozzon, hanem már meglévő képességeket és készségeket fejlesszen ezeken az ismereteken keresztül; hogy együttműködést tanítson, hogy felelős, tevékeny állampolgárrá neveljen. Spanyolországban sincs ez másképpen. Az Unió ajánlásával, egyeztetve saját rendszerükkel, nyolc kompetenciaterületet jelöltek meg: • Nyelvi kompetencia (Competencia en comunicación lingüística) • Matematikai kompetencia (Competencia matemática) • A fizikai világgal kapcsolatos ismeretek és kapcsolatok kompetenciája (Competencia en el conocimiento y la interacción con el mundo físico) • Információkezelés és digitális kompetencia (Tratamiento de la información y competencia digital) • Szociális és állampolgári kompetencia (Competencia social y ciudadana) • Kulturális és művészeti kompetencia (Competencia cultural y artística) • A tanulás elsajátításának kompetenciája (Competencia para aprender a aprender) • Önállóság és egyéni kezdeményezés kompetenciája (Autonomía e iniciativa personal)

5

Ez az új pedagógiai szemlélet, az új tartalmak megjelenése az iskolai könyves kultúra, a könyvtárak működésére, használatára is hatással van (ld. lentebb).

II.7. Az oktatás és a könyvtárügy kapcsolata II.7.1. A könyvtárosképzésről A könyvtárosképzés történelmi előzményei Spanyolországban3 A könyvtártudományi képzés Spanyolországban 1856. október 7-én, a madridi Diplomáciai Főiskola megalapítását jóváhagyó királyi rendelettel kezdődött. Célja szerint azokat oktatta a szükséges ismeretekre, akik a Királyi Levéltárban töltöttek be tisztségeket. Irattáros, könyvtáros és archeológus címet kaptak. Ezt az intézményt 1900-ban számolták fel, az általa nyújtott ismereteket a Filozófia és Társadalomtudományi Fakultás fogadta be.

A jelenlegi iskolák és fakultások közvetlen előzménye Barcelonában volt. 1915-ben Eugenio D’ors tett javaslatot egy olyan iskola létrehozására, ahol könyvtárosokat képeznek. A Katalán Érdekszövetség még ugyanebben az évben elfogadta a tervet, és Barcelona Tanácsa megteremtette az iskolát. Kizárólag nőket képeztek hivatásos könyvtárosokká, hogy az alakuló katalán könyvtári hálózatban dolgozzanak.

Az intézményt 1939-ben kezdték Könyvtártudományi Főiskolának nevezni. A képzés megújult; a három év alatt elméleti és gyakorlati ismereteket is tanultak a hallgatók. 1973-tól mindkét nemet oktatják.

Az egyetemi szintté nyilvánításhoz, az önállósodáshoz egy sor rendelet és intézkedés vezetett.

Ma mint Barcelona Központi Egyetemének Könyvtár- és Dokumentációs Fakultása működik.

Egyéb előzmények A Navarrában 1952-ben az egyetemen létrehozott képzéssel elsősorban a saját intézményük könyvtárosigényét és Navarra helyi, általános igényeit igyekeztek kielégíteni.

Az 1942-ben CSIC (kutatásfejlesztéssel foglalkozó intézmény) által beindított iskolákban is saját igényeik számára képeztek szakembereket. Ez az intézmény 1973-ban megszűnt.

1952-ben Madridban teremtettek levéltáros, könyvtáros és régész szakmai képzést. A több átalakuláson átesett intézmény 1968-ban kétféle végzettséget nyújtott: • Segéd-dokumentalista (azok kapták, akik középfokon végeztek és két évet töltöttek az iskolában) • Dokumentalista (a Filozófia és Társadalomtudományi Fakultás végzettjei) Hosszú ideig ez volt az ország egyetlen olyan intézménye, ahonnan a jövő könyvtárosai kikerültek. A 442/1981. március 6-i királyi rendelet értelmében ennek a központnak a hivatalos neve: Centro de Estudios Bibliográficos y Documentarios (CEBID). A CEBID eltűnésével kezdték létrehozni a Könyvtártudományi és Dokumentációs Egyetemi Fakultást.

II.7.2. Saját tapasztalataink a mai helyzetről A könyvtáros szakemberek képzése tehát Spanyolországban nem központosított, ahogyan az egész könyvtári hálózat sem az. A tartományok autonómiát élveznek (ld. Hegedüs Marietta: Spanyolország könyvtári rendszere4).

Granadai utunk során, az Hospital Real Könyvtár aligazgatója, José Luis Sánchez-Lafuente elmondta, hogy egészen az 1980-as évekig nem volt a granadai egyetemen sem könyvtároskép3 4

http://www.ugr.es/~fbd/Informacion_centro/Antecedentes.htm http://invitel.hu/tudas/projektek_lvhu_ered.html

6

zés. Ekkor azonban elsőkként hozták létre ezt a fakultást. Ma is a közé a néhány (6-7) egyetem közé tartozik az övék, amelyen elérhető ez az oktatás. A képzés beindulásakor nagy volt az érdeklődés, de a hallgatók száma azóta folyamatosan csökken. Az egyetemen töltött évek nem biztosítanak semmiféle specializációt, nincs informatikus-könyvtáros vagy régi könyves könyvtárosképzés. A feladatok elosztását és a munka szervezését a gyakorlat alakítja.

A könyvtáros álláshelyekre vizsgával lehet bekerülni.

Ezek a keretek teremtik azt a helyzetet, hogy kevés a végzett könyvtáros szakember az országban. Legtöbbjük az egyetemi intézményeknél és a nagyobb nyilvános könyvtárakban helyezkedik el, az iskolákba szinte egyáltalán nem jut belőlük.

II.8. Könyvtárhasználati ismeretek egyetemi kreditpontokért Mindkét általunk meglátogatott egyetemi könyvtárban (Hospital Real és Colegio Máximo de Cartuja) kiderült, hogy az intézménybe érkezett hallgatóknak kevés ismerete van arról, hogyan kell a könyvtárak által nyújtott temérdek információhalmazból a számukra fontosakat elérni. A probléma természetesen nálunk sem ismeretlen. A 18 évesen a felsőoktatásba kerülő diákok keveset tudnak arról, milyen egy könyvtár belülről. Sem a rendszer felépítményét, sem annak használatát nem ismerik.

A spanyol Granada Egyetem egészen a 2009/2010-es tanév kezdetéig nem szervezett formában igyekezett a hiányzó ismereteket pótolni. Az oktatók vagy a könyvtárosok saját szervezésben biztosították hallgatóik tájékoztatását. Ez évtől azonban a „könyvtárhasználati ismeretek” az órarendben is felvehető, 3 kreditpont értékű óra. A tárgy bevezetésétől a könyvtár jobb kihasználását, a kutatásban és az oktatásban betöltött szerepének növelését várják.

II.9. Az iskolai könyvtárak és könyvtárosok. Az olvasásfejlesztés Bár a két általunk meglátogatott középiskolai könyvtár (IES Diego de Siloé és IES Padre Suarez) eltérő adottságokkal rendelkezik, az intézményükben betöltött szerepük és működésük hasonló.

A spanyol iskolákban nincs a könyvtáros állás betöltésére fenntartott státusz. Ezt a munkát az iskolában dolgozó pedagógusok önkéntesen és ingyen végzik. Ebből a helyzetből számos probléma, nehézség fakad: az állomány nem szakszerű és nem rendszeres feldolgozása; a nyitva tartás esetlegessége; a könyvtár kihasználtságának elégtelensége stb. Ahogyan ma Európában sok helyen, Spanyolországban is a kultúra őrzőinek áldozathozatalán múlik, hogy a fiatalok örökösei lehetnek-e az iskoláik által felhalmozott értékeknek.

Az iskolai könyvtárak kihasználására, az olvasási kultúra fejlesztésére adhat esélyt az a program, amellyel mindkét intézményben találkoztunk, és amelyről mindkét helyen lelkesen beszéltek a tanár-könyvtárosok. Az olvasási kompetenciafejlesztés-program az Európai Unió által támogatott projekt. Az Unió ez esetben arra ad pénzt, hogy a spanyol gyerekek szövegértési és kommunikációs kompetenciája fejlődjön, közvetett módon azonban ezzel lehetővé teszi az iskolai könyvtárak infrastrukturális fejlődését is. Éppen ezért várnak sokat az iskolák ettől a lehetőségtől.

Az IES Diego de Siloéban Francisco Jiménez Baena elmondta, náluk hogyan működik az olvasásfejlesztés. Könyvtárhasználatot nem tanítanak sem órai keretek között, sem moduláris formában, de elszánt tanárok mindig szakítanak időt az alapvető tájékoztatásra. Ennek segítségével, a könyvtárral való megbarátkozással együtt a diákok évfolyamonként megjelölt olvasmányokat kapnak megismerendő irodalomként. Ezek az olvasmányok, könyvek, művek nem kizárólag szépirodalmi szövegek, lehetnek tudományosak és ismeretterjesztők is. Az olvasottak feldolgozása játékos jellegű. Heti két órát szánnak rá, nem kizárólag irodalomórán, hogy

7

teszteket töltsenek ki, egymásnak felolvassák, közösen megbeszéljék a műveket. A program minimum követelménye havonta egy könyv elolvasása ebben az iskolában.

Az IES Padre Suarezben ugyanennek a programnak más elemei vannak. Heti egy órát olvasási órán töltenek a gyerekek tanári vezetéssel; az olvasmányokból származó kulcsszavak alapján esszéket írnak (a legjobbakat nyomtatásban is megjelentetik); rendszeresen látogatják a Biblioteca de Andalucíát; háromhavonta változatos programokat szerveznek.

II.10. A kommunikációs kompetencia fejlesztésének lépései5 • Az időfaktor – Ennek a kompetenciának a fejlődése lassú és progresszív folyamat. Az iskolában növelni kell azokat az időket, amelyekben a tanulók világosan a kommunikációs kompetenciának szentelnek figyelmet (ami nem jelenti az órarend bővítését, hanem minden tárgy bevonását e kompetencia fejlődésének felelősségébe).

• Integrációs faktor – A tantervi tartalmak és a nyelvoktatás integrációja nemcsak azért pozitív, mert növeli a diákok kommunikációs kompetenciájára fordított időt, hanem mert a tantervben szereplő egyéb tantárgyak elsajátítását és megértését is elősegíti.

• Kommunikációs faktor – Kognitív erő, ha nemcsak megérteni akarunk, hanem ha megértve lenni is szeretnénk, ha bizalommal lépünk másokkal kapcsolatba, ha részt veszünk különböző közösségek kommunikációs tevékenységében. A kérdés így már nem a „lyukak betömése”, hanem a megértés és a részvétel vágya.

• Az interakciós és a kooperációs faktor – A kommunikációs kompetencia nem csak azt engedi meg, hogy nyelvi kapcsolatba kerüljünk másokkal, de integrációs mechanizmus is, a szociális építkezés eszköze, a létező legnagyobb erő a személyek közötti kapcsolódásra. Az interakció és a kooperáció nem pusztán jobb beszélőkké tesz bennünket, hanem érettebb személyiségekké is változtat.

Ha ezeket a lépéseket szem előtt tartjuk, nagy valószínűséggel segítjük tanulóink kommunikációs kompetenciájának fejlődését. Erre természetesen nem egyetlen eszköz áll a rendelkezésünkre. Segítőink lehetnek: kétnyelvű központok, az elektronikus oktatás használata, kooperációs módszerek alkalmazása az oktatásban, nemzetközi projektek, iskolai könyvtárak, munka a családokkal stb.

II.11. „Sajátunknak érezni a könyvtárat”6 Az alábbi gondolatokat azon az internetes oldalon olvashatjuk, ahol iskolai könyvtárakban dolgozó pedagógusok osztják meg tapasztalataikat, kérdéseiket, gondolkodnak közösen a lehetőségeikről, feladataikról. A megszólalások kiegészítik és támogatják az általunk Granadában tapasztaltakat. „Azért, hogy az iskolai könyvtár a mindennapi olvasási gyakorlat része legyen, először is kapcsolatban kell, hogy legyen a tanítással, a vezetéssel. Közvetítőkre van szükség a tanulók és a könyvtár között.” „Az iskolai könyvtár lehetséges eszköze annak, hogy kapcsolatot teremtsen a tanárokkal, hidat képezve a tantermek és önmaga között. Részt vesz abban, hogy tudatosítsa, a könyvtár barátságos hely, ami alkalmas a saját szakmai hozzáértés fejlesztésére is.”

5 6

http://bcainfanto-juvenil.blogspot.com/search/label/bibliotecas%20escolares http://bcainfanto-juvenil.blogspot.com/search/label/perfil%20del%20bibliotecario

8

„A vezetőségnek látnia kell, hogy milyen anyagokkal rendelkezik iskolájának könyvtára; hogy a rendelkezésre álló mennyiség kielégíti-e a tanulói csoportok igényeit, hogy a könyvtár kijelölt helye alkalmas-e a feladata betöltésére vagy megfelelőbbet kell keresni; hogy a kölcsönzési rendszer segíti-e a dokumentumok forgását és hogy olvashatóak legyenek; hogy a szervezési feladatok egyensúlyban vannak-e a könyvtár pedagógiai és kulturális feladataival stb.” „Hogy az iskolai könyvtár a pedagógia és kulturális gyakorlat nélkülözhetetlen és ismerős terévé váljon, hagyni kell, hogy mindenki, aki kapcsolatba kerül vele érezze, ez közös ügy.” „A könyvtár fizikai hely a könyvek őrzésére és a dokumentumok rendszerezésére. Szociális intézmény. A használók gyakori kérdései: hogyan kell legyőzni a félelmet, hogy belépjek egy könyvtárba? hogyan kerülhetek kapcsolatba egy könyvvel? hol vannak a könyvek? hogyan kell őket kérnem? megengedik, hogy keressek és magyarázatot adnak, hogyan kell megtalálnom? hogyan keressek?” „Szükségünk van a könyvtáros alakjára kivetni a hálót.” „A könyvtáros az iskola szíve.”

III. Az olasz oktatási rendszer Olaszországban az állami és magán iskolák feletti felügyeletet az Oktatási Minisztérium (Ministrero della Pubblica Istruzione) látja el.

9

III.1. Iskola előtti nevelés Az iskola előtti időszak nem tartozik az olasz oktatási rendszerbe, az iskola előtti intézményekben (3-5 éves korig) való részvétel fakultatív. Az állami és magánintézmények általában térítés ellenében vehetők igénybe. Az állami tulajdonú intézményekben a tandíj a szülők bevételéhez igazodik.

III.2. Általános iskola (scuola primaria) Minden hatodik életévét betöltött gyermek tanköteles. A tankötelezettség 14 éves korig tart. A diákok öt évet járnak általános iskola alsó (scuola elementare) és három évet a felső tagozatába (scuola media inferiore).

Olaszországban az alapszintű oktatás ingyenes, és a kötelező oktatás alatt a tankönyveket is a helyi hatóságok biztosítják a diákoknak. Az általános iskola két szakaszra oszlik a gyermekek fejlődésének megfelelően. Egységes tantervi szabályozás az első 8 osztályra érvényes. Az olasz nemzeti alaptanterv nem tartalmazza a könyvtárhasználat oktatását.

Alsó tagozaton a diákok életútja: • személyiségfejlesztés • egyéni különbségek tisztelete • alaptudás és készségek megszerzése, fejlesztése • kifejezési eszközök és formák megtanulása • egy EU-s idegen nyelv tanulása (angol) Felső tagozaton a tanulók életútja: • a 2. idegen nyelv tanulása (francia) • az utolsó év megteremti a kapcsolatot a következő szintre • írásbeli vizsgával zárul (általános ismeretekből)

III.3. Középiskola III.3.1. Gimnázium (liceo classico) A gimnáziumi tanulmányok 5 évig tartanak, és érettségi vizsgával zárulnak. Ezt követi az egyetemi képzés.

A kétszer 2 éves ciklust követően az ötödik évben a részletekbe menő, elmélyítő, felkészítő szakasz következik. Az érettségi vizsgát követően bizonyítványt kapnak.

A gimnáziumok különböző területekre szakosodnak: • művészi • klasszikus • gazdasági • nyelvi • zenei • tudományos • műszaki • humán tárgyak

10

III.3.2. Szakképzés (instituto professionale / instituto technico) A képzési idő 4-5 év. Az első minősítés a harmadik év végén a szakképesítés megszerzése (diploma di licenza media). Állami vizsga, érettségi megszerzése a 4. év végén lehetséges.

Egyetemre csak speciális egy éves kurzus elvégzésével lehet jelentkezni.

Az oktatás a modul alapú tevékenységen alapul. A foglalkozások 80%-a gyakorlati jellegű, ahol a tanulók önálló munkát végeznek indirekt tanári irányítás mellett. Elméleti és műszakigyakorlati képzés közül választhatnak. Az átjárhatóság lehetősége biztosított.

A középfokú szakképzés állami és regionális területen zajlik. Tanoncság alatt a megfelelő tudás és képzés összehangolása, gyakorlása folyik. Szakmaalapú tanulóidő, a diploma megszerzésével ér véget.

III.4. Felsőfokú szakképzés (IFTS) Célja a magas fokú szakmai képzés. A képzés ideje minimum 2, maximum 4 szemeszter. Elméleti, gyakorlati és munkahely alapú tevékenységekből épül fel, bizonyítvány megszerzésével zárul. A képzésben részt vesznek: magánszervezetek, egyetemek, vállalkozások.

III.5. Felsőoktatás Olaszországban több típusú felsőoktatási intézmény áll a diákok rendelkezésére. Az egyetemi intézmények egy részét az állam alapította, és kizárólagos állami támogatással működnek. Az egyetemek másik csoportját a magánegyetemek alkotják. Ezek általában nem részesülnek állami támogatásban. Az egyetemi oktatás 5 éves (az orvosképzés hat éves), a nem egyetemi felsőoktatás pedig általában 3-4 éves.

Olaszországban a következő egyetemtípusok működnek: • tudományegyetem • műegyetem • egyetemi Intézet Az intézmények három kategóriába sorolása nem jelent színvonalkülönbséget az oktatásban, és mindhárom intézmény egyenrangú diplomát nyújt.

Az egyetemi oktatás 4 szakaszra osztható: • diploma 3 év, 180 kredit • szakdiploma 2 év, 120 kredit • mesterképzés I. szint feltétele a diploma megszerzése, legalább 1 év, 60 kredit II. szint feltétele a szakdiploma megszerzése, legalább 1 év, 60 kredit • doktorképzés 3 év, disszertációval zárul Az egyetemi szakdiploma megszerzéséhez három nyelvvizsga szükséges, ebből két nyelv, az angol és a francia, kötelező, a harmadik nyelv választható: spanyol vagy német.

III.6. Felnőttoktatás Olaszországban a felnőttoktatást rendeletek szabályozzák.

A felnőttek tanulási lehetőségei: • Felnőtt műveltségi kurzusok, melyek olyan oklevelet adnak, ami feljogosít a középiskolai tanulmányok elvégzésére

11

• • •

Felnőttek középiskolája Felnőttoktatási kurzusok magasabb szintű oktatást biztosító középiskolákban Analfabéták oktatására irányuló képzések

A területi központok alapműveltségi és posztgraduális programokat szerveznek a nyelvtanulástól egészen az állampolgári nevelésig. A központoknak pedagógiai és adminisztratív kirendeltségük van minden olyan kiválasztott intézményben, ahol a jövőben felnőttoktatási tevékenységeket terveznek. A központok, főleg koordinátorok segítségével kapcsolatot tartanak azon különböző állami és magán szervezetekkel, amelyek érintettek az oktatás témájában.

III.7. Az olasz iskolai könyvtárak Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és tanulás színhelye. Az UNESCO és az IFLA ajánlásainak kell megfelelniük. Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információkat és elképzeléseket, gondolatokat biztosít.

Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel, és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek.

III.7.1. Az iskolai könyvtár missziója Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, könyveket és egyéb forrásokat biztosít, amelyek az iskolai közösség minden tagja számára lehetővé teszik, hogy kritikus gondolkodókká, valamint minden típusú és formájú információhordozó hatékony alkalmazóivá váljanak. Hozzáférnek a szélesebb könyvtári és információs hálózathoz, összhangban az UNESCO nyílvános könyvtárakról szóló nyilatkozatának az alapelveivel.

A könyvtári dolgozók segítik a könyvek és egyéb könyvtári információhordozók használatát, melyek sora a szépirodalomtól a szakirodalomig, a nyomtatott információhordozóktól az elektronikus médiumokig terjed, a gyűjtemény akár helyben, akár távol található meg. Anyagai kiegészítik és gazdagítják a tankönyveket, taneszközöket és módszereket.

Bebizonyított tény, hogy ha a könyvtárosok és a tanárok együttműködnek, akkor a tanulók az eddiginél magasabb szinten képesek elsajátítani a szükséges olvasási, tanulási, probléma-megoldási, információs, kommunikációs és technológiai készségeket.

Az iskolai könyvtárak szolgáltatásait az iskolai közösség minden tagja számára egyformán biztosítani kell, függetlenül koruktól, fajuktól, nemüktől, vallásuktól, nemzetiségüktől, nyelvüktől, szakmai vagy társadalmi státusuktól. Speciális szolgáltatásokat és dokumentumokat kell biztosítani mindazok számára is, akik valamilyen fogyatékosságuk miatt nem tudják felhasználni az általános könyvtári szolgáltatásokat és anyagokat.

A szolgáltatásokhoz és a gyűjteményekhez való hozzáférés az Egyesült Nemzetek az Emberi Jogokról és Szabadságról szóló nemzetközi dekrétumán alapszik, és semmiféle ideológiai, politikai vagy vallási cenzúra, vagy kereskedelmi nyomás nem hathat e jogra.

Az iskolai könyvtár az oktatási folyamat integráns része.

Alapvető iskolai könyvtári szolgáltatások az írni-olvasni tudás és eligazodás, az információs műveltség, a tanítás, a tanulás és a kultúra szempontjából a következők: • támogatja és erősíti az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében megfogalmazott célok megvalósítását • fejleszti és fenntartja a gyermekekben az olvasás és a tanulás szokását és örömét, valamint az egész életen keresztüli könyvtárhasználati szokásokat

12

• • • • • • •

felkínálja a lehetőséget az információ létrehozására és alkalmazására a gyermekek tudásának, értelmi képességeinek, képzelőerejének fejlesztése és szórakozásuk érdekében segít minden tanulót a tanulásban, az információhasználat és értékelés készségeinek gyakorlásában – függetlenül az információhordozó típusától, formájától vagy hordozójától, beleértve a társas érintkezés módjaira vonatkozó érzékenységfejlesztését is hozzáférést biztosít a helyi, a regionális, az országos és a világ információforrásaihoz és azokhoz a lehetőségekhez, amelyek a tanulókat különféle gondolatokkal, tapasztalatokkal és véleményekkel szembesíti szervezi a kulturális és társadalmi tudatosságot és érzékenységet fejlesztő tevékenységeket együttműködik a tanulókkal, a tanárokkal, az iskolavezetéssel és a szülőkkel, hogy az iskola pedagógiai programját segítse kinyilvánítja azt az alapelvet, hogy az intellektuális szabadság és az információhoz való szabad hozzáférés nélkülözhetetlen a hatékony és felelős polgári lét és a demokratikus államban való részvétel szempontjából biztosítja az olvasás lehetőségét, az információforrásokat és az iskolai könyvtári szolgáltatásokat az egész iskolai közösség számára és azon túl is

III.8. Az iskolai könyvtárak távlati terve A terv szerint az iskolai könyvtárakat is integrálják az SBN-be. Az SBN (Servizio Bibliotecario Nacionale) Országos Könyvtári Szolgálat 1992-ben kezdte meg működését. A könyvtári hálózathoz több ezer különböző típusú könyvtár csatlakozott, és ez a folyamat napjainkban is tart.

Az SBN-hálózat legfőbb célja, hogy biztosítsa a dokumentumokhoz való hozzáférést az olvasók és a könyvtárosok számára egyaránt. A rendszer interneten elérhető, online formában is hozzáférhető. A könyvtáros szakma számára is nagy segítség a napi munkában, hiszen a beszerzett dokumentumok bibliográfiai leírásait csak az első könyvtár végzi el, majd a többi könyvtár átveszi a bibliográfiai leírást, illetve honosítja saját adatbázisában. Az együttműködő könyvtárak azonos formátumban dolgozzák fel a bibliográfiai adatokat.

Az olasz könyvtárak informatikai hálózatának irányítása, szervezése az ICCU (Instituto Centrále per il Catalogo Unico delle Bibioteche = Egységes Könyvtári Katalógus Központi Intézete) feladata, bevonva minden könyvtárat, legyen az magán vagy állami intézmény.

A terv része a humán erőforrás biztosítása az iskolai könyvtárakban. Az iskolai könyvtárakban olyan pedagógusokat kell alkalmazni, akiket felkészítettek arra, hogy képesek legyenek az elektronikus katalogizálás irányítására, a problémamegoldásra, illetve a könyvtár használatának oktatására.

Az információs tevékenység célja a tanulók és tanárok segítése a tanulásban, ill. az oktató munkában.

A tervezet legfontosabb pontja, hogy saját honlappal képviselje magát az iskolai könyvtárak portálján. A portál fő feladata lesz, hogy közös hozzáférést biztosítson az iskolai forrásokhoz, így elérhető lesz az OPAC (és esetlegesen metaOPAC). Kéréseket és hibabejelentéseket továbbít a könyvtárak regisztrációs irodájának virtuális terébe, és eseménynaplózási információt tárol, ezáltal ezek az információk mások számára is hozzáférhetővé válnak.

Az iskolai könyvtárak az oktatás kiemelt helyei. Olyan eszközökkel kell felszerelni, amelyek alkalmasak a virtuális világgal való kapcsolathoz. Fontos az eszközpark fejlesztése és használatuk oktatása, hogy működni tudjon a DOI (Digital Object Identifier).

A könyvtáros segítségével hozzáférést biztosít az e-learning portálhoz és az internetes dokumentumokhoz is. A használóknak különböző jogosultságokat terveznek adni.

13

IV. A meglátogatott könyvtárak részletes bemutatása IV.1. Spanyolország IV.1.1. Hospital Real Könyvtára (a University of Granada könyvtárának központja)

A Hospital Real épülete Tanulmányutunk első könyvtárlátogatásán találkoztunk Mr. José Luis Sánchez-Lafuentével, a University Library of the University of Granada igazgatóhelyettesével, aki az Andalusian Association of Librariens elnökhelyettese. Nagy segítségünkre volt Benkő Edina, aki a Hospital Real Könyvtárának magyar munkatársa, ő fordította az igazgatóhelyettes úr bemutatóját.

José Luis Sánchez-Lafuente és Benkő Edina A könyvtárlátogatás elején az igazgató úr bemutatta a könyvtár részeit, bejárhattuk a könyvtár részlegeit (kölcsönző pult, kölcsönző rész, olvasóterem), majd megtekintettük az asztronómia éve kapcsán készített „Ég és Föld” című csillagászati kiállítást, melynek anyagát 500 antik könyvből válogatták össze.

A könyvtár kötetei eredetileg a Jogi Egyetem Épületében voltak, 1970-ben került át jelenlegi helyére.

14

Hospital Real könyvtára Az épület a 16. században kasztíliai Izabella7 királynő idejében kórházként valamint bolondok házaként működött. Itt tartották bezárva San Juan de Diost (Istenes Szent János)8 is 1 évig.

A granadai egyetemi könyvtárakban 1,1 millió könyv található, ebből 80 000 régi (antik) könyv, legnagyobb része jezsuitáktól, a 19. századból származó egyházi témájú kötet itt a Hospital Realban van. Ebből mintegy 100 000 kötet nincs még digitalizálva, a többi elektronikusan az egyetemek fakultásainak megfelelő könyvtári oldalakon, adatbázisaikban letölthető, hozzáférhető. Az adományok nincsenek még katalogizálva, az új könyvek feldolgozása folyamatos.

A Hospital Real Könyvtár kölcsönző és olvasótermi része 400 m2, itt 25-30 gépet helyeztek el a diákok részére, melyek elektonikus könyvek letöltésére is alkalmasak (ehhez érvényes beiratkozásra van szükség).

A könyvtár internetes portálja http://www.ugr.es (Biblioteca Universitaria – Universidad de Granada).

A granadai egyetemen 25 fakultás működik (építészeti, orvosi, jogi, fordító és tolmács, természettudományi stb.), és mindegyiknek van külön könyvtára is.

Iskolák • Higher Technical School of Architecture • Higher Technical School of Civil Engineering • Higher Technical School of Computer Sciences and Telecommunications Engineering • University School of Technical Architecture • University School of Health Sciences • University School of Social Sciences in Melilla • University School of Nursing, Ceuta • University School of Nursing, Melilla • University School of Nursing (S.A.S. – Andalusian Health Service) „Virgen de las Nieves” • University School of Primary Education „La Inmaculada” • University School of Social Work Fakultások • Faculty of Communication and Documentation • Faculty of Dentistry • Faculty of Economic and Business Sciences • Faculty of Education and Humanities in Ceuta • Faculty of Education and Humanities in Melilla • Faculty of Educational Sciences • Faculty of Fine Arts • Faculty of Labour Sciences • Faculty of Law 7

I. (Katolikus) Izabella (Isabel la Católica), a Trastámarai-házból származó kasztíliai és leóni királynő (1474– 1504) volt, aki – a férjével együtt – a spanyol történelem legjelentősebb uralkodói közé tartózik. Féltestvérét, IV. Henrik (1425–1474) királyt követte a trónon. Az ő gyermeke kasztíliai Katalin.

8 San Juan de Dios (Istenes Szent János): az inkvizíció miatt 1 évre bolondnak nyilvánították, a Hospital Realba volt bezárva. Arra a következtetésre jutott, hogy szét kellett választani, külön elhelyezni a betegeket, betegségeik szerint.

15

• • • • • • • •

Faculty of Medicine Faculty of Pharmacy Faculty of Philosophy and Literature Faculty of Physical Activity and Sports Sciences Faculty of Political Sciences and Sociology Faculty of Psychology Faculty of Science Faculty of Translation and Interpreting9

A diákoknak azonosak a jogai és a kötelezettségei bármelyik karra járnak is. Bármelyik könyvtárból kölcsönözhetnek könyveket.

Katalógus General Catalogue – szétválasztották a katalógusokat a fakultásoknak megfelelően.

A könyvtár, így a könyvtári katalogizálás is részét képezi az Andalúz Egyetemi Könyvtári Szövetségnek. Közös katalógusban dolgoznak, így alakítva ki egy egységes hálózatot (és arculatot). A számítógépes katalogizálásban jelenleg a MARC21 formátumot követik a feldolgozás folyamán. Külön be lehet lépni az egyik és a másik kar könyvtárába.

Az egyetemi karoknak megfelelő könyvtárak listája 10:

9

Az iskolák és a karok listája letölthető http://www.ugr.es/pages/centros/facultades és http://www.ugr.es/pages/centros/escuelas internetes oldalról 10 A lista letölthető http://www.ugr.es/~biblio/biblioteca_ugr/bibliotecas_centros/index.html internetes címen

16

A könyvtár szolgáltatásai • információszolgáltatás, referencia • kölcsönzés • helyben olvasás • másolatok készítése (fénymásolás) • diákok oktatása (könyvtár-felhasználói képzés): a céljuk, hogy a könyvtári olvasók használni tudják a könyvtári katalógusokat A spanyol könyvtári rendszer egyik sajátosságával találkoztunk már az első könyvtárlátogatás alkalmával. A könyvtári állományok egy jelentős része digitalizálva is van, így a diákok könnyebben elérhetik a számukra szükséges információkat. Azt szeretnék elérni, mondta José Luis Sánchez-Lafuente, hogy a könyvtári számítógépes hálózat „minél jobban ki legyen használva”. Sok esetben negatívumként élik meg, hogy csak a tanulás miatt mennek a diákok a könyvtárba, pedig a keresett dokumentumokhoz hozzáférhetnének digitális formában is. Ha szükségük volna elektronikusan is megtalálhatnák a számukra szükséges kötetet, de nem tudják „kihasználni” a könyvtár e szolgáltatását. Elfogadhatatlan számukra, hogy a diákok ne használják a könyvtár ezen szolgáltatását, hiszen a könyvtár költségvetéséből jelentős összegeket költenek erre.

Az egyetem és az összes egyetemi könyvtár is állami finanszírozású. Ezért is akarják, hogy „minél jobban ki legyen használva” a hálózat, minél több professzorhoz és diákhoz eljussanak az információk. Ezért hoztak létre oktató programokat (könyvtári felhasználók képzése). Egy könyvtárnak 1 millió euró a költségvetése és plusz 2, 5 millió eurót kapnak összesen az elektronikus dokumentumok fejlesztésére. A legnagyobb részét ennek a költségvetésnek könyvekre költik. Kb. 50 000 példányt vásárolnak ebből a költségvetésből egy évben.

A diákok is küldhetnek, adhatnak javaslatokat a könyvtárak fejlesztésére, pl. milyen könyveket vásároljanak stb.

A granadai egyetemi könyvtárakban, így a Hospital Realban sincs beiratkozási díj a könyvtári olvasók, diákok részére, egyes szolgáltatások azonban költségtérítésesek. Így például a könyvtárközi kölcsönzés. Az egyetemi hálózatnak van egy meghatározott díja (ezt fizeti a kutató, vagy aki a kötetet igényelte). Példaként említették, hogy Madridból egy könyv megkérése Granadába kb. 4 euró (ez a postaköltség összege).

A Hospital Real Könyvtára, így a többi egyetemi könyvtár is nyilvános. Használhatják a lakók, de nem kölcsönözhetnek az állományokból, ez alól a kutatók, professzorok kivételt képeznek. Összesen 45-50 000 diák tanul a granadai egyetemen. A professzorok a tanszékeken keresztül igényelnek és vásárolhatnak könyveket, nem a könyvtárakon keresztül. A könyvtár állományfejlesztésének irányát nem ők határozzák meg.

A dolgozói létszám 180 fő, ebből 60 könyvtáros dolgozik az egyetemi könyvtárakban és 120 fő az egyéb technikai dolgozó.

Könyvtári felhasználói képzés, könyvtárosképzés Az 1980-as évekig nem volt felsőfokú (egyetemi) könyvtárosképzés. A könyvtári felhasználók képzésére elektronikus és hagyományos oktatási programcsomag is létezik. Mr. José Luis Sánchez-Lafuente hangsúlyozta, hogy nem a formát tartják fontosnak, hanem, hogy minél többen részt vegyenek rajta, kiemelten fontosnak tartják a használóképzést.

Az oktatók az egyetemi könyvtárak dolgozói, ők szervezik meg a képzéseket is. Fakultásonként eltérőek ezek a képzések.

17

Két típusa létezik: • professzorok kérésére, vagy a könyvtáros saját ötlete alapján rendes egyetemi órára mennek be a könyvtárosok, és egy óra keretébe sűrítve tartanak könyvtári ismeretek órát • féléves tantárgyként; ezekért a könyvtár által meghirdetett egyetemi órákért 3 kreditpontot kaphatnak az egyetemisták (2009 óta létezik ez a megoldás) IV.1.2. IES Diego de Siloé Szakképző Iskola Könyvtára (Íllora) IES Diego de Siloé Szakképző Iskola bejárata az udvarról Találkoztunk Mr. Gerardo Rogerral, aki az IES Diego de Siloé Iskola igazgatója és a könyvtár vezetője volt 2007–2009-ig, illetve Mr. Francisco Jiménez Baenával, aki az iskola igazgatóhelyettese és a könyvtár vezetője 2009 szeptemberétől.

A program során beszélgettünk a könyvtár szakmai munkájáról, PR-tevékenységéről és megtekintettük a könyvtárat.

Közepes méretű könyvtára van a szakképző iskolának. 12 000 kötettel rendelkeznek, ebből 8900 példány található a könyvtár kölcsönző és olvasótermi részében, a többi az osztálytermekben és egyéb kisebb részlegekben (pl. szaktantermek stb.).

Nyilvános könyvtár, a település lakói is használhatják, igénybe vehetik a könyvtár szolgáltatásait. A problémát az jelenti számukra, hogy nincs állandó (szakos) könyvtárosuk, az önkormányzat alkalmazottjaként dolgozik egy könyvtári asszisztens. Nincs egy állandó munkatárs, így nem tudnak megfelelő nyitvatartási időt biztosítani a könyvtár használói számára.

Az elmúlt 4-5 évhez képest javult a könyvtár pozíciója, akkor alig használták a könyvtárat.

Két éve, 2007 óta vannak ebben az épületben, azóta megkezdődött a könyvtár katalogizálása is, ehhez az ABIES nevű szoftvert használják (kb. 13-17 másik régióban is).

Azért választották ezt a szoftvert, mert szakképzés nélkül is lehet használni, szakkönyvtáros nélkül is tudnak dolgozni, katalogizálni. 2009 novemberéig mintegy 5900 példányt sikerült rögzíteniük az adatbázisba.

Hétfőtől péntekig minden nap igénybe lehet venni a könyvtár szolgáltatásait, de csak hétfőn és csütörtökön vannak estig. A számítógépeket a település lakói is használják információkeresésre, -szerzésre.

Könyvtári kölcsönzés – „mini könyvtárak az osztályokban” Minden osztályteremben vannak könyvek, atlaszok, ifjúsági regények stb., melyek az adott évfolyam tananyagához szükségesek. Egy osztályban kb. 50-60 könyv található, közöttük szakkönyvek (természettudományos könyvek) és szépirodalom (kortárs és klasszikus) is van.

Minden osztályban két diák „kiskönyvtárosként” dolgozik.

A „kis könyvtárosoknak” kétféle szerepük van: • tanév elején kicserélik a saját évfolyamuknak megfelelően azokat a könyveket, amelyre a tanév folyamán tananyag szerint szükségük lesz (ez egész tanév alatt az osztályban marad, elérhető bármikor) • ők azok, akik az egyes órákra szükséges könyveket (amely nincs az osztálykönyvtárban) kikölcsönzik osztálytársaik számára és beviszik az órára

18

Ehhez készítettek a könyvtárban egy kölcsönző lapot, melyet kitöltenek, és a könyvtáros ez alapján kölcsönzi ki számukra a könyvtári dokumentumokat.

Kölcsönző jegy az IES Diego de Siloé Szakképző Iskola Könyvtárában IV.1.3. Collegio Máximo de Cartuja Egyetemi Könyvtára (A Kommunikációs és Dokumentációs, valamint a Fogorvosi Tanszék könyvtára) Collegio Máximo de Cartuja Egyetem bejárata A csoportnak Mr. Rafael Olivares, az olvasószolgálat vezetője mutatta be az egyetemet és a könyvtárat.

Az épületet a XIX. század végén építették, a jezsuita rendé volt eredetileg.

Kémia, fizika, csillagászat, teológia szakoknak volt a központja.

Történelmileg híres és régi épület. Egy legenda szerint minden könyvet régen fadobozokban tároltak, és az idők folyamán annyi fadoboz gyűlt így össze, hogy azokból építették a könyvtár mostani bútorzatát.

Biblioteca del Colegio Maximo 1992 óta katalogizálják és digitalizálják az állományt. Minden egyes spanyolországi régió és könyvtáraik kezdetben külön-külön próbáltak könyvtári katalógust létrehozni. Andalúzia tíz egyetemének könyvtára közös katalógust épít, egy rendszerre tért át, amelyet 60 000 hallgató

19

használ. Az egyetemtől (saját karuknak megfelelően) kapnak egy felhasználói jelszót, így a könyvtárból, az iskolából, a kollégiumból vagy akár otthonról is be tudnak lépni a könyvtárak oldalaira, és tudják használni a könyvtár szolgáltatásait. 54 számítógépe van ennek a könyvtárnak. Nemcsak könyvet, hanem laptopot is kölcsönözhetnek a hallgatók (az épületből, a könyvtárból nem vihetik ki). Öt éve, 2004 óta van kiépítve a wifi, így a tanulók bárhol rá tudnak csatlakozni saját számítógépükről is a könyvtár oldalaira.

Collegio Máximo de Cartuja Egyetemi Könyvtár internetes oldalának nyitólapja Az informatikai szolgáltatás kiemelt feladat. Mr. Olivares küldetésének tekinti, hogy a könyvtári információkat az informatika, az internet segítségével a diákok, a könyvtári olvasók rendelkezésére bocsássa.

Az egyetemi könyvtárak hálózata a REBIUN, melynek elnöke képviseli a szakmai bizottságokban az intézményeket. Andalúziában 11 egyetemi könyvtár kapcsolódik egy hálózatba. Az egyetemi könyvtári felhasználók információszerzését segíti az a tájékoztató munka, melyet az adatbázisok nyújtanak.

A Collegio Maximo de Cartuja könyvtára sokrétű tevékenységet folytat a következő területeken: • fenntartja, megőrzi a régi könyveket, tudományos könyvtárat • adatbázis-építést folytat különböző szakterületeken • online keresést folytat külföldi adatbázisokban • gyűjti és dokumentálja, digitalizálja a szakdolgozatokat és tudományos munkákat A könyvtár is biztosítja a könyvtár olvasói, felhasználói számára, hogy ingyen és könnyen hozzáférhessenek azokhoz a hírlapokhoz, folyóiratokhoz, szakdolgozatokhoz, tudományos munkákhoz és könyvekhez, amelyekre szükségük lehet.

20

A Collegio Maximo de Cartuja könyvtárban 3015 könyv van digitalizálva. A könyvtári felhasználók egész könyveket tudnak így laptopra, PDA-ra vagy számítógépre letölteni, nem kell könyvet kölcsönözniük.. A könyvek tartalmában lehet keresni, lapozni, oldalakat és fejezeteket tudnak kinyomtatni, kikeresni. Bizonyos könyvek pdf-formátumban letölthetők a könyvtár honlapjáról, azonban ez egy térítéses szolgáltatás. Régi könyvek (1473–1700) is elérhetők digitális formában.

Vendéglátónk néhány gyakorlati példán mutatta be a könyvtár elektronikus katalógusában a keresési lehetőségeket. Nemcsak spanyol folyóiratokat és könyveket kereshetünk, a spanyol állam finanszírozásában (6 millió eurót költenek erre) lehetőség nyílik arra, hogy a legfontosabb 8000 folyóiratot a világból elérhessék.

Egy másik jól használható adatbázisuk: a szakdolgozat-kereső. Ebben tárgyszóra lehet keresni, az egész szakdolgozatot beadja, lapozhatunk és kereshetünk is benne. Andalúzia mind a tíz egyetemi könyvtárának katalógusában kereshetünk. Igyekeznek a web2-es szolgáltatásokat kihasználni.

A könyvtár egyik különleges szolgáltatása, hogy a könyvtáron keresztül könyvet lehet vásárolni. A könyvtári felhasználó megírja, milyen könyvre lenne szüksége, e-mailben értesítik a könyvtárosok, ha megérkezett a könyv, és mehet érte a könyvtárba (kifizetni).

A könyvtári olvasó vissza tudja nézni, ellenőrizni, hogy mit kölcsönzött, aktuálisan mit kölcsönzött, mi van nála, van-e előjegyzése stb.

A könyvtárosnak nincs joga látni visszamenőlegesen, hogy mit kölcsönöztek a könyvtári olvasók, mert kitalálhatná, megismerhetné a személyiségét, gondolkodását stb.

Otthonról vagy egy külső számítógépről, a könyvtáron kívülről is meg lehet hosszabbítani a könyv kölcsönzését, lejárati idejét.

Különleges szolgáltatása a könyvtárnak a laptop- és e-book-kölcsönzés. Az egyetem hallgatói nemcsak könyveket kölcsönözhetnek, a könyvtár egyik különleges szolgáltatása, hogy laptopokat is kölcsönöznek számukra. A hordozható számítógépeket vonalkódokkal látják el, így ezek segítségével történik a kölcsönzés és ennek regisztrációja. Az egyetem és a könyvtár épületéből nem vihetik ki a laptopokat. Azt a célt szolgálják, hogy a diákok minél könnyebben hozzájuthassanak a számukra szükséges információkhoz. Ezek segítségével könnyebben megkereshetik egy-egy könyvből a számukra nélkülözhetetlen fejezetet, részt, le tudják tölteni saját adathordozójukra.

Nemcsak laptopot kölcsönöznek, hanem elektronikus noteszt (e-bookot) is, öt ilyen található a könyvtárban. Az e-bookok előnye, hogy sok könyv tölthető rá, memóriájától függően. Nincs internetcsatlakozása, ez csak könyvet tud olvasni.

A könyvtárosok egyetemi képzése is itt zajlik. 3 kredit értékben 40 tanuló járhat erre a kurzusra egy félévben.

Virtuális kurzus a tananyag egy része (+ gyakorlati órák is vannak). A tananyag nem érhető el közvetlenül az egyetem honlapjáról. Csak az a 40 diák és tanár lát bele a tananyagba, akik erre jelentkeztek, és részt vesznek a kurzuson.

A virtuális óra valóban 40 órát jelent (40 tanórát), de dupla energia a tanárnak és a diáknak (több előkészületet és munkát igényel).

Collegio Maximo de Cartuja könyvtárának rendszere három célnak tesz eleget: • kiterjeszti a tudást (többen hozzáférnek) • hipertextualitás (az információk között szabadon lehet keresni) • multimédiás (szöveg, kép, video)

21

Mr. Rafael Olivares 1992 óta alakítotja, fejleszti, formálja és terjeszti ezt az új módszert. Tanítási metódusnak nevezi, mert mind a tanároknak, mind a diákoknak hozzá kellett szokniuk, hogy a dokumentumokat ne csak könyv vagy újság formájában keressék és érjék el, hanem elektronikusan is. Véleménye szerint a tartalom a fontos és nem a forma. Új típusú információk ezek, a lényeg, hogy mindenkihez könnyedén eljussanak.

IV.1.4. IES (Instituto de Educación Secundaria) Padre Suárez Szakképző Iskola Könyvtára (Granada)

A Granada belvárosában fekvő nagy múltú iskola már épületével is ámulatba ejti a látogatót.

A tágas előcsarnokba lépve tovább csodálhatjuk a gyönyörű építészeti remekművet. Első utunk a könyvtárba vezetett, ahol a kölcsönös bemutatkozást követően asztalhoz ülve a bennünket fogadó tanárnő részletesen bemutatta a könyvtárat.

22

A Padre Suárez Szakközépiskola könyvtára tekintélyes régi könyves gyűjteményével a legrégebbi és legnagyobb iskolai könyvtár Granadában. A könyvtárat csak az itt tanuló diákok és tanáraik használhatják, tehát nem nyilvános könyvtár. Az állomány katalogizálását 2 éve kezdték el. A Diego de Siloé Szakközépiskolában látott gyakorlathoz hasonlóan ebben az iskolában sincs könyvtáros, ezért több pedagógus látja el megbízás alapján a feladatokat (szabadidejükben, szünetekben, esténként). Ez a nem túl szerencsés helyzet úgy alakult ki a tartomány több iskolájában, hogy a korábbi könyvtárosok nyugdíjba vonulása után nem vettek fel új könyvtárost, az önkormányzat nem biztosít erre forrást, így a státusz megszűnt, az iskola önerőből pedig nem képes finanszírozni.

A könyvbeszerzések igen szerények, havi 5-6 könyvet vásárolnak. Európai Uniós pályázatok segítségével igyekeznek a szűkös saját forrásokat kiegészíteni. A kölcsönzés kártyás rendszerű. Kérdésünkre válaszolva elmondták azt is, hogy a jelenlegi körülmények között könyvtárhasználati órákat sajnos nem tartanak a tanulóknak.

Központi forrást csak az olvasásfejlesztési programra biztosítanak, felismerték ugyanis, hogy a szülők olvasási hajlandóságának csökkenése miatt a tanulók sem olvasnak, ezért szükséges ezzel a programmal beavatkozni.

Az olvasást segítő programnak van egy koordinátora az iskolában, aki a munkát irányítja. Heti egyszer 1 órában tartanak minden osztályban olvasásórát, amelyeken a tanulók hol hangosan, hol némán olvassák el a kijelölt műveket, majd ezzel kapcsolatos feladatokat oldanak meg a tanári instrukciók alapján (pl. esszéírás kulcsszavak felhasználásával). Ebben a tanévben versenyt is hirdettek: 3 havi periódusban jutalmazzák a legjobbnak ítélt esszék szerzőit. A program kapcsán az osztályok több alkalommal is látogatást tesznek az Andalúziai Könyvtárban.

A könyvtár bemutatását követően Mr. Rafael Ibánez igazgató úr és helyettese társaságában az iskola többi részében tehettünk sétát. Az oktatási rendszerrel kapcsolatban elmondták, hogy szakközépiskolába a tanulók 12-18 éves korukig járnak, amely sok probléma forrása tanárnak, diáknak egyaránt. Ráadásul a tankötelezettséget kb. 10 évvel ezelőtt 14-ről 16 évre emelték.

Ha ehhez még hozzávesszük azt az előírást, hogy 2 évenként csak egyszer bukhat a tanuló, akkor már sejtjük, milyen problémákkal küzdenek a pedagógusok a kevésbé motivált tanulók

23

esetében. Vendéglátóink szerint ez azért még egy belvárosi jó hírű iskolának is problémát jelent.

Megtudtuk azt is, hogy az iskolában komoly gyűjteménnyel rendelkező Természettudományi Múzeum működik, amelyet azonban nem tudtuk megtekinteni, mert a múzeum vezetője látogatásunkkor éppen nem tartózkodott az intézményben.

Végezetül igazgató úr saját irodájába invitált bennünket, ahol bizonyítékot is láthattunk arra, milyen nagy múltú iskolában járunk. Előkerültek ugyanis két hajdani diák iskolai dokumentumai, akiknek a neve később világszerte ismert lett. Ebben az épületben, az akkor még Instituto General y Técnico elnevezésű iskolában végezte középiskolai tanulmányait Federico García Lorca (1898–1936) spanyol költő, festő, zeneszerző, a legnagyobb 20. századi drámaírók egyike, valamint az egyik legjelentősebb kortárs spanyol irodalmárnak és gondolkodónak tartott, nemrégiben elhunyt Francisco Ayala (1906–2009) író, szociológus.

24

Az iskola csodálatos előcsarnokában készült búcsúzó csoportképünk.

IV.1.5. Biblioteca de Andalucía (Andalúziai Könyvtár, Granada) Az Andalúziai Könyvtárban tett látogatásunk során Javier Álvarez, a könyvtár igazgatója, Pilar Tassara könyvtáros és Mari Ángeles Chacón, a Kulturális Osztály vezetője fogadott bennünket.

A fogadtatás nagyon barátságos volt. Először egy kisebb klubterembe invitáltak bennünket, ahol vendéglátóink bemutatkoztak, majd a könyvtárat bemutató angol nyelvű prezentációt tekinthettünk meg, amelyhez részletes magyarázatot fűzött Mari Ángeles Chacón szintén angol nyelven.

25

A tájékoztató során felmerülő kérdéseinkre részletes válaszokat kaptunk. Ezután tekinthettük meg a könyvtárat. Először az Antonio Machado spanyol költő (1875–1939) tiszteletére rendezett kiállítás egyik részét. Közben egy lépcsős színházterembe éppen óvodások és kisiskolások vonultak be, ahol éppen egy színházi előadás kezdődött, amely a könyvtár által felvállalt kulturális programok sorába illeszkedik. A Machado-kiállítás egy hatalmas kiállítóteremben folytatódott, ahol közben az igazgatóval és a könyvtárosokkal négyszemközt, illetve kis csoportokban beszélgettünk.

A könyvtár földszinti részének központi helyén, a főbejárat közelében található a médiatár, rengeteg VHS-video, CD, CD-ROM, DVD gyűjteménye. Az olvasók számítógéphez való hozzáférése is megoldott, bőségesen vannak számítógépek, amelyek a katalógusban, illetve a világhálón keresés mellett az elektronikus dokumentumokba betekintést is szolgálják.

A földszinten található a folyóirat-olvasó is tágas térben, de ottlétünkkor szinte minden helyen ült olvasó.

A következő szinten további szabadpolcos állományrészeket és olvasói tereket találtunk, többek között itt helyezkedik el a nagyon hangulatosan kialakított gyerekkönyvtári részleg.

26

A speciális igényű olvasókat szolgáló berendezések is ezen a szinten vannak, továbbá a magyar szerzők (Márai Sándor, Eszterházy Péter, Szabó Magda, Passuth László) művei, illetve Magyarországról, Budapestről szóló útikönyvek is itt találhatók.

A legfelső szint a látogatók elől elzárt terület, de mi itt is körülnézhettünk. Itt található a digitalizáló műhely, az antik könyvek gyűjteménye, valamint a feldolgozó munkát végző könyvtárosok munkahelyei.

A könyvtárosokkal folytatott beszélgetéseink, az egyes szinteken tett sétánk, a tájékoztató prezentációban szereplő adatok, valamint a könyvtár honlapján található információk alapján az Andalúziai Könyvtárról az alábbiakat tudtuk meg:

27

Rövid könyvtártörténet A kezdetek az 1983. évi könyvtári törvényre vezethetők vissza. Az 1983-as andalúziai könyvtári törvény 8. cikkelye definiálta az andalúziai tartományi önkormányzat központi könyvtáraként. A könyvtár funkciói 1987-ben körvonalazódtak. A könyvtár 1988-tól a régi Ninas Nobles Iskolában kapott helyet (az iskolát a 16. században alapították), amely nyilvános könyvtárként 1990-től működött. Mai, modern épületébe 1994-ben került.

Az utóbbi néhány évben a könyvtár eredeti struktúrája módosult, feladatköre kiszélesedett, és alkalmazza az új információs technológiákat.

A könyvtár feladatai a) Az andalúz bibliográfiai örökség gyűjtése, megőrzése, megóvása és hozzáférhetővé tétele.

A gyűjtés minden olyan nyomtatott, audiovizuális és multimédia dokumentumra kiterjed, amelyet Andalúziában adtak ki, illetve Andalúziáról szól. b) Az andalúziai könyvtárak és információs központok hálózatainak központi könyvtáraként technikai támogatást nyújt a hálózat összes könyvtárának. Az Andalúziai Nyilvános Könyvtárak Hálózata 695 könyvtárból áll, az Andalúziai Speciális Könyvtárak és Dokumentációs Központok Hálózata pedig 99 könyvtárat tömörít.

Könyvtári részlegek a) Bibliográfiai örökség osztály Az andalúziai dokumentumok köteles példányként történő fogadása, védelme, a bennük rögzített ismeretek terjesztése. b) Folyóirat osztály Az andalúziai folyóiratok és újságok kezelése, őrzése és terjesztése. c) Tájékoztató, információs és dokumentációs osztály Helyszíni és távoli kérések teljesítése, adatbázis-kezelés, weboldal karbantartása, a szabad hozzáférésű gyűjtemény kezelése, a hivatalos kiadványok gyűjtése. d) Nyilvános olvasószolgálati osztály Technikai támogatást nyújt a hálózat könyvtárainak, terjeszti a katalogizálás és besorolás nemzetközi szabványos előírásait, irányítja a könyvtárközi kölcsönzést. e) Kommunikációs osztály A könyvtár célja az, hogy kulturális centrummá és találkozási hellyé váljon a civil társadalom számára. Arra törekszik, hogy ingyenes kulturális programjain, könyvein és az olvasást segítő programon keresztül kiterjessze befolyását az egész városra. A kommunikációs osztály városi szintű kulturális programokat szervez, propagál és dokumentál. Felelős a könyvtár arculatáért, valamint koordinálja az Andalúziai Könyvtár kiadványait. A kulturális programok a legkülönbözőbb embercsoportokat célozva meg, változatos formában és témák köré szerveződnek: színházi előadások, történetmesélés, író-olvasó találkozók, műhelymunkák, irodalmi utak, koncertek és kiállítások. 2009 első félévében a kulturális programokon 1400 felnőtt és 3500 gyermek regisztrált, de a szervezők szerint a tényleges résztvevők száma ennél jóval több volt.

28

Gyűjtemények: a gyarapodás forrásai • köteles példányok • vásárlás • ajándék • csere Gyűjtemények a) Andalúziai gyűjtemény A könyvtár állományának vitathatatlanul legfontosabb része az Andalúziában bármilyen formában kiadott vagy készített munkák köteles példányaiból álló gyűjtemény. Ez könyveket, brosúrákat, folyóiratokat, zenei kottákat, grafikus anyagokat, térképeket és tervrajzokat, posztereket, postai levelezőlapokat, zenei lemezeket, videokat, mikroformátumú anyagokat és számítógépes állományokat egyaránt magában foglal. Jelenleg ez a gyűjtemény teszi ki a könyvtár teljes állományának több mint felét. b) Kölcsönözhető állományrész Ez a szabad hozzáférésű gyűjtemény a bárki által kölcsönözhető dokumentumokat tartalmazza, amely nagy számban tartalmaz andalúziai szerzők által írt munkákat. c) Nyilvános hivatalos dokumentumok A könyvtár 2000 óta gyűjti az andalúziai közintézmények hivatalos kiadványait. d) Digitalizált folyóiratok gyűjteménye Az összes andalúziai tartomány folyóiratait, újságait tartalmazza, beleértve a Sevillában 1929-től kiadott „ABC”, illetve a Granadában 1932 óta megjelenő „Ideal” nevű folyóiratokat is. e) Magángyűjtemények Az Andalúziai könyvtár két magángyűjteményt is megvásárolt: • Luis Rosales granadai születésű költő, esszéista (1910–1992) 17 ezer darabos gyűjteményét, valamint • José Luis Cano spanyol író és irodalomkritikus (1912–1999) 10 ezer kötetet számláló kollekcióját. f) Speciális gyűjtemények • Térképgyűjtemény, amely a 16. századtól 1930-ig tartó időszakból származó értékes történelmi térképeket foglal magába. A gyűjtemény anyaga CD-ROM-on érhető el.

• Antik gyűjtemény: az 1901 előtt megjelentetett könyvek tartoznak ide. A legidősebb darab egy 1478-as kiadású ősnyomtatvány (Séneca összes munkái). Az egész gyűjteményt mikrofilmen rögzítették, illetve digitalizálták annak érdekében, hogy garantálhassák az állomány megőrzését.

29

•

Kéziratgyűjtemény, amely csak egy kis ízelítő a kéziratokból. A legrégibbek egyike egy magával ragadó kézirat 1529-ből Cordobából, amely a Cordobai Egyetemi Szövetség megajándékozottjairól szól. A könyvtár megszerezte néhány érdekes könyv, mint például a Códex Granatensis kéziratának hasonmás kiadását, hogy az eredeti művek gyűjteményét ezzel bővítse.

Szolgáltatások a) Helyi szolgáltatások • hozzáférés az összes gyűjteményhez • ingyenes internethasználat • speciális igények • fénymásolás • folyóirat-olvasás b) Távoli hozzáférés • „Kérdezd a könyvtárost!” szolgáltatás: az Andalúziával, az Andalúziai Könyvtárral kapcsolatos, a világ bármely részéről érkező valamennyi kérdést spanyolul megválaszolja a könyvtár „La Biblioteca Responde” szolgáltatása keretében. A kérdéseket emailben vagy az online felületen keresztül lehet eljuttatni a könyvtárnak.

•

Részvétel a „Kérdezz, a könyvtár válaszol” nemzeti programban, amelyet a Kulturális Minisztérium indított. Ezen szolgáltatáshoz is csatlakozott az Andalúziai Könyvtár, akkor érdemes igénybe venni, ha nem Andalúziával kapcsolatos kérdésre vár választ a szolgáltatást igénybe vevő.

30

Megjelenés a világhálón •

saját weboldal

•

benne a saját elektronikus katalógus (ott jártunkkor az egyik könyvtári számítógép monitorján és 2009. decemberében itthonról)

• • •

az andalúziai virtuális könyvtár weboldala az andalúziai nyilvános könyvtárak portálja interkulturális könyvtárak honlapja

Nyitva tartás • •

Hétfőtől péntekig: Szombaton:

9–21 óráig 9–14 óráig

31

Az Andalúziai Könyvtárban tett látogatásunk az igazgató irodájában ért véget, ahol mindvégig nagyon barátságos vendéglátóink elbúcsúztak tőlünk.

32

IV.2. A meglátogatott olaszországi könyvtárak IV.2.1. Látogatás az Universita della Calabria Könyvtáraiban A Calabria Egyetem 2001 óta működő új könyvtára amerikai stílusban épült, többszintes, és Dél-Itáliában a legnagyobb, 10 000 m2 alapterületű. Három fő könyvtárból áll: a Közgazdasági és Társadalomtudományi (Biblioteca di Area Economico „E. Tarantelli”), a Műszaki és Természettudományi (Biblioteca di Area Tecnico-Scientifica), és a Humán Tudományok Könyvtárából (Biblioteca di Area Umanistica „F. E. Fagiani”). Mindez a központi campusban található, s épp olyan jól működik, mint az Ágazatok-közti Kutatóközpontok kis számú szakosodott könyvtára.

A Calabria Egyetem könyvtári gyűjteménye gazdag ismeretanyaggal és szolgáltatásokkal áll az egyetemi diákok, a személyzet, a tanárok, az adminisztrátorok és a kutatók rendelkezésére.

Ma az egyetem gyűjteménye több mint 450 000 kötettel (köztük 600 ritkaság) és több mint 3300 előfizetéses folyóirattal büszkélkedik. Az elektronikus forrásaik is gyorsan gyarapodnak, jelen pillanatban több száz adatbázist és kb. 3000 elektronikus cikket tartalmaznak.

A Calabria Egyetemnek mintegy 40 000 hallgatója van.

Az egyetem mindhárom könyvtára közös katalógust épít (ALEPH és Metabib).

A könyvtárakat egy közös folyosó köti össze, ahol rendszeresen kiállításokat rendeznek.

IV.2.2. A Biblioteca di Area Umanisticat (BAU) A humán tudományok könyvtárát 1986-ban alapították, és F. E. Fagianiról kapta nevét, aki a Calabria Egyetem etikaprofesszora volt.

A könyvtár tartalmát előzőleg hat különböző helyen őrizték. Művészetekkel, filozófiával, filológiával, nyelvészettel, módszertannal és történelemmel foglalkozó műveket egyesít ez az új könyvtár a régi Központi Könyvtár egyéb könyveivel együtt.

Specialitásuk a médiakönyvtár, ahol egyszerre több film, DVD és CD nézhető meg.

Ezt a gyűjteményt elsősorban a kommunikációs tanszék használja.

Adományokból néhány speciális gyűjteménnyel is rendelkezik a könyvtár, ezek a különgyűjtemények csak helyben használhatók.

A könyvtár kulcsszerepet játszik a kar programjaiban. A fő szerepe az, hogy információt biztosítson mind a tanításhoz, mind a kutatáshoz. A könyvtár szabadpolcos rendszerű, az olvasótermekben lévő monográfiák ingyen igénybe vehetők. Minden látogatónak szabad a bejárása a könyvtárba, a könyveket megnézheti bárki, de a nem beiratkozott személyek nem kölcsönözhetnek.

33

A könyvtár hétfőtől péntekig 8,30-tól 20,30 óráig, és szombaton szintén 8,30-tól 13,30 óráig fogadja a látogatókat.

Minden diák és tanár számára elérhető a gyűjtemény. Külső felhasználóknak különleges engedély kell. Az UNICAL minden tagja rendelkezik egy elektronikus kártyával, ami a személyi számukhoz kapcsolódik. Az elektronikus kártya a regisztrációs pultnál kiváltható.

A kártya használatával lehet: • könyvet kölcsönözni (kivéve folyóiratokat és speciális irodalmat) • ellenőrizni a kölcsönzési nyilvántartást a könyvtári katalógusban • meghosszabbítani vagy előjegyezni könyveket a könyvtári katalóguson keresztül • használni az előtérbe kihelyezett OPAC-os számítógépeket • használni a géptermet internetezésre • fénymásolatot készíteni Minden elsőéves hallgató könyvtárismereti órákon vesz részt, ahol megismerkedik a könyvtár felépítésével, az információkeresési technikákkal, az állomány összetételével. A könyvtárhasználati szeminárium felvehető egész évben érdeklődés esetén.

A szabadpolcos olvasótermekben 400 férőhelyes, lámpával megvilágított asztaloknál lehetőség van a saját számítógép használatára is. Naponta kb. 2000 fő látogatót fogadnak. A gépteremben 15 gép található és ugyanitt prezentációk, kisebb kiállítások előadások, szemináriumok megtartására is van lehetőség.

Az olvasótermi szabadpolcokon a Dewey-féle osztályozási rendszer szerint találhatók a dokumentumok: humántudományok, filozófia, vallás, társadalomtudományok és művészetek témákban.

Minden szolgáltatást ingyenesen használhatnak a beiratkozott személyek. A kölcsönzés, az olvasóteremben a kézikönyvek és a periodikák használata nyitvatartási idő alatt lehetséges. A disszertációk és a speciális gyűjtemények csak meghatározott időben vehetők igénybe és az információs pultnál igényelhetők. A fekete-fehér fénymásolás önkiszolgáló rendszerben működik. A könyvtárközi kölcsönzést pedig csak hétköznap délelőtt lehet intézni.

A könyvtár tájékoztató munkatársai eligazító sétákat is tartanak a könyvtárhasználók számára a felmerülő igények szerint. A séták időpontjait közzéteszik az információs pult hirdetőjén és a könyvtár weboldalán.

A Humán Tudományok Könyvtárának állomány 250 000 darabból áll, ebből 30 000 feletti a periodikák száma. A weboldalon hozzáférhető az elektronikus keresés, valamint az e-folyóiratok és az adatbázisok.

Az 1200 előfizetett folyóirat legfrissebb számai ABC-sorrendben vannak elhelyezve, a régebbi számok pedig a „könyvtári toronyban” (raktár) találhatók.

A könyvtár állományának egy része audiovizuális dokumentum: videók, CD-ROM-ok, DVDk és floppyk, ezek a Média Könyvtárba kerültek elhelyezésre. A könyvtár katalógusában feldolgozva szerepelnek, így különböző szempontok szerint visszakereshetők.

A könyvtár helyet ad a Palatina Könyvtár mikrofilmjeinek, valamint más fontos kézirat és korai kiadású könyv mikrofilm-nyomatainak, amelyeket a könyvtári toronyba helyeztek el. A ritka könyvek és a speciális gyűjtemények szintén a könyvtári toronyba kerültek, ezekről az információs pultnál adnak tájékoztatást.

34

IV.2.3. Műszaki és Természettudományi Könyvtár (B.A.T.S.) Felépítése, működése és szolgáltatásai hasonlóak az előző könyvtáréhoz, 1999-ben alapították. Körülbelül 100 000 kötettel és 2675 folyóirattal rendelkeznek, amiből 527 nyomtatott és elektronikus formában, 283 csak elektronikusan található meg biológia, kémia, környezetvédelem, ökológia, fizika, vegyészet, matematika, mechanika, földtudományok, területrendezés, atomfizika témakörökben.

Az olvasóhelyiségekben egyszerre 204 főt képesek fogadni. Külön multimédiás terem is fogadja a felhasználókat.

A gépteremben itt is 15 számítógépen szabadon netezhetnek, kereshetnek, szörfözhetnek, menthetnek, letölthetnek és nyomtathatnak a beiratkozott személyek mágneskártyájukat használva.

A dokumentumok digitalizálását megkezdték, és terveik között szerepel ennek befejezése.

A könyvtár falait a kar egyik professzorától kapott, 64 művészeti alkotásból álló gyűjtemény, köztük saját képei díszítik.

IV.2.4. Istituto Technico Agrario Statale „G. Tomassi”

Az Istituto Technico Agrario Statale „G. Tomassi” mezőgazdasági szakközépiskolát 1948ban alapították. Jelenleg egy másik, művészeti tárgyakat oktató, cosenzai szakközépiskolával összevonták, ez azt jelenti, hogy egy igazgató és adminisztratív személyzet irányítja az intézményt, de két telephelyen folyik a tanítás.

35

Az iskolának 150 tanulója van, ők öt osztályba járnak. Köztük 40 kínai diák is tanul, akik az olasz nyelvet emelt szinten tanulják. Az ő elhelyezésüket az iskola mellett található kollégiumban oldották meg.

A Tomassi Szakközépiskolában 25 pedagógus tanít, heti 18 óra a kötelező óraszámuk.

A tantárgyak sorában legfontosabb helyen az olasz nyelv áll, különös tekintettel a külföldi diákokra.

Emellett a matematika a legfontosabb általános tárgy, és szintén fontosnak tartják az angol nyelv tanítását.

Az intézményben magas szintű gyakorlati oktatás is folyik: a közismereti tárgyak mellett mezőgazdasági alapismereteket is oktatnak, ezek leginkább az iskolában is termelt növények termesztésére és gondozására irányulnak; ilyen pl. az olíva- és borfeldolgozás teljes munkafolyamatának megismerése és elsajátítása. A diákok maguk művelik meg az iskolához tartozó olajfaültetvényt, gyümölcsöst, szőlőskertet, és az üvegházakban különböző zöldségféléket is termelnek. Az iskola híres a nyersen sajtolt olívaolajáról és DONNICI jelzésű boráról, amelyek eladásából képesek az iskola működését segíteni. Speciális követelményei miatt az iskola „nehéz”, de tanulóik jó eredményei lehetővé teszik, hogy sok diákjuk folytassa tovább tanulmányait a felsőfokú oktatásban.

Az iskola könyvtára kis alapterületű. A könyvtárat vezető személy végzettségét tekintve tanár, könyvtárosi képzettsége nincs. Munkáját bizonyos összegű „tiszteletdíjjal” honorálják. A könyvtár minden nap, a tanítási idő alatt nyitva áll az iskola tanulói előtt.

Gyűjteményüket pályázatokon elnyert összegekből, valamint a kiadói (esetenként hibás) ajándékpéldányokból gyarapítják. A gyűjtőköri előírásoknak megfelelően elsősorban szakirodalmi anyagot (pl. a szőlőtermesztésről és borkészítésről), azon belül elektronikus dokumentumokkal bővítik az állományt. A könyvtárban mezőgazdasági szakfolyóiratokat is gyűjtenek, amelyeket 1 éves előfizetés útján kapnak meg. A könyvtár állománya mintegy 3000 dokumentum.

Nagy hangsúlyt fektetnek az e-bookok gyűjtésére, amit egy miniszteri rendelet is előír.

A beszerzett dokumentumok adatait leltárkönyvben vezetik, amelyben feltüntetik: • a beszerzés dátumát • a mű szerzőségi adatait • a darabszámot • a beszerzési árat • a szakrendi besorolását A könyvtári állományt tematikusan helyezik el a polcokon. A könyvtári állományon belül megtalálhatók a kézikönyvtárban enciklopédiák, lexikonok és szótárak. Az állomány kisebb részét kitevő szépirodalmi műveket szerzői betűrendben tárolják. Külön része ennek az olasz szerzők műveiből összegyűjtött könyvek. A szakirodalmi anyagot témájuknak megfelelően különítik el. Az állomány többi részétől elkülönítve őrzik az elektronikus dokumentumokat és a folyóiratokat.

A könyvtár alapvető szolgáltatásai a dokumentumok helyben használata, valamint a kölcsönzés. Ezt kölcsönzési naplóban tartják nyilván, amelyben feltüntetik: • a kölcsönzés dátumát • a tanuló nevét • a kikölcsönzött dokumentum címét 36

• a tanuló aláírását • a visszahozás dátumát • valamint a kiadó könyvtáros aláírását A könyvtárban mindössze egy számítógép található, ezt a könyvtáros használja. Az állomány gépi feldolgozása megkezdődött saját maguk által kidolgozott adatbázisban.

Az iskolában minisztériumi ajánlás alapján olvasásfejlesztési program is zajlik: főként olasztanárok irányítása alatt speciális programokat indítottak mind a tanulók, mind a pedagógusok számára, ahol előadásokat, majd azt követően közös megbeszéléseket tartanak a diákok olvasmányélményei kapcsán.

IV.2.5. Látogatás a cosenzai „Nemzeti Könyvtárban” Olaszország 10 régiójának mindegyikében működik egy-egy nemzeti könyvtár, melyet a Kulturális Minisztérium felügyel. A Calabria Régió Nemzeti Könyvtárát 1978-ban alapították a nápolyi Nemzeti Könyvtár fiókjaként, 1991 óta viszont önálló intézményként működik. Az épületet a XX. század elején az egyház építette Camillo Sorgente atya kezdeményezésére, akkor iskolaként működött. A II. világháborúban az épület régebbi részét lebombázták, az újabb rész megmaradt, és a könyvtár most ezekben a helyiségekben foglal helyet.

A Nemzeti Könyvtár 1985-ben költözött ide, jelenleg 94 munkatársuk van. Az óváros szívében lévő intézmény előtt – és az épületbe belépve is – a felújításkor előkerült ókori görög régészeti leletekből álló kiállítást nézheti meg a látogató.

A beiratkozás ingyenes a könyvtárba, egy arcképes kártya kitöltésével elfogadja a használó a könyvtárhasználati szabályzatot és kötelezi magát annak betartására. Megadandó a név, az igazolvány típusa és lejárata.

Zárt raktári rendszerű, a dokumentumok a leltári szám növekvő sorrendjében helyezkednek el. A kikölcsönzött dokumentumok helyén pedig őrjegy és a kötetet kikérő nyomtatvány egy példánya található.

A kölcsönzőben kell a dokumentumkérő lapot kitölteni: dátum, belépőkártya száma, a kért mű adatai, a kérő neve és aláírása, figyelmeztetések és a hivatal lehetséges válaszai szerepelnek.

A könyvtár 60 000 dokumentummal rendelkezik, amit az SBN integrált könyvtári rendszerrel feldolgoztak. Több könyvtárral közös katalógust építenek a régión belül, melyek honlapjukról elérhetőek (http://www. bncs.librari.beniculturali.it). Állományuk vásárlással, ajándékozással bővül, a kiadóktól pedig kötelespéldányt kapnak. A könyvtár hétköznap 9,00-tól 19,30–ig, szombaton 9,00-tól 13,30-ig van nyitva, és naponta körülbelül 20 látogatójuk van.

37

A kölcsönző helyiségben szerzői, tárgyszó, elektronikus katalógust (OPAC) használhatnak a kereséshez a munkatársak. Külön katalógust építettek Corrado Alvaro írónak és Bellini zeneszerzőnek. A könyvtárközi kölcsönzés lehetséges, e-mailen keresztül kérhető és a szállítási költségeket az IFLA fizeti.

Az olvasóhelyiségekben szabadpolcos rendszerben találhatók a nem kölcsönözhető kézikönyvek. Körülbelül 200 folyóirat legfrissebb számai is itt kerültek elhelyezésre, a régebbi példányok raktárban vannak.

A multimédiás teremben hét számítógép ingyenesen áll a felhasználók rendelkezésére keresésre, kutatásra.

Külön helyiségben szintén szabadpolcon vannak a régi könyvek és dokumentumok, illetve azok hiteles másolatai, továbbá a honismereti gyűjtemény.

Külön állományt képez a zenei részleg, ahol kiállítás és koncertterem is található. Az itt lévő kötetek száma kb. 14 000, az elektronikus dokumentumoké pedig 1300. Gyűjtik többek között Gianandrea Gavazzeni, Stanislao e Giuseppe Giacomantonio és Giuseppe Scalzo munkáit.

A könyvtár könyvkiadással is foglakozik.

IV.2.6. Giacomantonio Konzervatórium könyvtára A cosenzai „Giacomantonio Konzervatórium” könyvtára a város legrégibb kerületében, az Óvárosban található. A volt bencés apátság épületébe 1970-ben költözött be a konzervatórium.

A zenei képzést 8 éves kortól kezdik, alapés középfokú oktatás folyik az intézetben.

Terveik között szerepel, hogy egyetem legyen a konzervatóriumból. A mintegy 1000 hallgatót 130 tanár oktatja. Húsz hangszeren folyik a képzés.

Az iskola könyvtárát 1972-ben hozták létre.

Jelenleg három könyvtáros dolgozik itt: a könyvtárvezető és két munkatársa. Egyikük a katalogizálásért felelős, a másik a kölcsönzéseket bonyolítja.

Kezdetben nagyon kicsi volt a könyvtár és az állomány, de folyamatosan bővítették az elmúlt évek során. A közepes nagyságú könyvtár csak zenei és zenetörténeti dokumentumokat, könyveket, kottákat, CD-ket gyűjt. Kiadói adományokból és vásárlásból gyarapítják a gyűjteményt. Jelenleg 10 ezer könyv, CD és DVD található a könyvtár állományában.

A gyakorlati zeneoktatás mellett ének- és elméleti zeneoktatás is folyik. Ezek keretében a barokk zenétől kezdve a legmodernebb zenei irányzatokat (pl. jazz, elektronikus zene) is tanítják hallgatóiknak. Az oktatás formája egyéni és csoportos. Saját, klasszikus zenét játszó, nagyzenekarral is rendelkezik a konzervatórium.

A könyvtárat a konzervatórium növendékei és tanárai használják. Külföldi hallgatóik engedéllyel szintén látogathatják a könyvtárat. Naponta 9-től 13-ig és 15-től 18 óráig vannak nyitva.

A szolgáltatásaik között szerepel a helyi állomány (könyvek és kották) kölcsönzése, könyvtárközi kölcsönzés némi korlátozással, valamint bibliográfiai adatszolgáltatás és kutatás. Az olvasóteremben tematikus könyvtárkatalógus, régi gyűjtemények katalógusa, a helyben használ-

38

ható könyvek (pl. fontos zenei szótárak, enciklopédiák, illetve régi könyvek újranyomtatott példányai), fénymásoló és négy számítógép áll az olvasók rendelkezésére. Terveik között médiatár létrehozása is szerepel, amelyben a zeneművek helyben hallgatását is lehetővé tennék.

1995 óta katalogizálják állományukat: ez kezdetben a hagyományos cédulakatalógust jelentette, az egyes tételeket tematikusan, hangszerek szerint katalogizálták. 2007 óta építik számítógépes adatbázisukat (SBN), amely része a Cosenzai Nemzeti Könyvtárnak (Biblioteca Nazionale di Cosenza). Céljuk az volt, hogy fejlődjenek a számítógépes katalogizálás terén, és egyúttal megkönnyítsék szolgáltatásaik elérését az olvasóközönség számára. Jelenleg még csak a könyvek feldolgozásánál tartanak (pl. zeneirodalom történeti monográfiája), de jövőbeni tervük, hogy az összes kottát és a könyvtárban megtalálható folyóiratokat is felvigyék a számítógépes adatbázisba. Az online katalógus azért már most is lehetővé teszi a könyvtárhasználók számára a könyvtár könyvei között a gyors és hatékony keresést: már láthatók a feldolgozott könyvtári állomány adatai a Nemzeti Könyvtár Rendszerének három weboldalán (www.sbn.it; www.interculturale.it; www.bncs.metavista.it ). A katalogizálást egy könyvtáros kolléga végzi.

IV.2.7. Látogatás a rendei „Városi Könyvtárban” A könyvtárat egy hete adták át a helyhatósági választások alkalmából, amely a városi könyvtár immár negyedik új egységének számít. A főkönyvtár mellett a gyermekkönyvtár és a régi könyvek gyűjteménye képez külön egységet. Az egyetem közelsége miatt elsősorban diák közönségre számítanak, de bárki beiratkozhat. Nyilvános közkönyvtár.

Az igényesen megtervezett épületben korszerű, szép berendezéseket láttunk. A földszinten, a fogadó pulton kívül konferenciaterem található, amely egyben kiállításoknak is helyet ad, ezeket a helyiségeket bérleti díj nélkül igénybe lehet venni.

Az itt lévő két olvasóterem egyikében hamarosan médiatárat fognak kialakítani. A másikban Calabria kb. 1400 darabból álló helytörténeti gyűjteménye került elhelyezésre. Látogatásunkkor füzetben regisztrálták a helyben használatot, ez a része a gyűjteménynek nem kölcsönözhető. Az állományt videokamerával védik.

Külön helyiségben van öt számítógép elhelyezve, amit maximum 1 órára vehetnek igénybe a használók.

Az emeleten két iroda és három olvasóhelyiség található. Az egyik helyiségben került elhelyezésre a 990 dokumentumból álló régi könyvek gyűjteménye, amely a kulturális örökség részét képezi. 20 éve kapták adományként, és hamarosan restaurálni fogják az elég rossz állapotban lévő köteteket, amit magunk is láthattunk. Terveik között szerepel digitalizálásuk, természetesen ezek a könyvek sem kölcsönözhetők.

A dokumentumokat, szépirodalmat, kézikönyveket vásárolják, és a Calabria-gyűjteményt folyamatosan bővítik.

A könyvtár hétfőtől péntekig 8,00–19,00 óráig, szombaton 8,00–14,00 óráig tart nyitva. Hat könyvtáros dolgozik két műszakban, ebből három főnek egyetemi végzettsége van, három fő pedig egyetemi diploma mellett 120 órás tanfolyamot végzett.

39

Ottlétünkkor a könyvtár nem működött még rendeltetésszerűen, az állomány átköltöztetése sem fejeződött be, a gépek beüzemelése még nem történt meg. Viszont a már ott lévő gyűjteményt, az olvasókat és a tanulni vágyókat így is fogadták.

IV.2.8. Istituto Istruzione Superiore IPAA – IPSSAR „F. Todaro” A rendei Istituto Istruzione Superiore IPAA – IPSSAR „F. Todaro” szakközépiskolát Pietro Fabiano alapította 50 évvel ezelőtt. Az iskola környezettudományi, mezőgazdasági, vegyipari és vendéglátóipari szakközépiskola. Mintegy 530 tanuló végzi itt középiskolai tanulmányait, emellett felnőttképzés is folyik az intézmény falai között. Összesen 80 pedagógus tanítja a diákokat.

A könyvtár sokáig elhanyagolt állapotban létezett, a jelenlegi könyvtáros kolléganő négy éve vette át elődjétől az állomány gondozásának feladatát. Az eredetileg olasztanárként az iskolában dolgozó könyvtáros a káoszból rendet a rendei városi és a cosenzai Nemzeti Könyvtárban dolgozó kollégák segítségével tudott teremteni. Hatalmas munkát kellett elvégeznie, mert semmilyen katalógus, leltárkönyv, kölcsönzési nyilvántartás nem létezett korábban. A korábbi években heti 18, jelenleg heti 36 órában végzi a könyvtárosi feladatokat.

Az állomány négy éve fejlődik is: beszerzéseiket az iskola által biztosított éves pénzkeretből és ajándékpéldányokból valósítják meg. Mára mintegy 7000 könyv, elektronikus dokumentum és folyóirat található a könyvtárban. Az állomány egységekre tagolódik. Szépirodalmi könyveik kisebb számban vannak, elsősorban olasz szépirodalmi sorozatok teszik ki ennek zömét.

A terem egyik végében a „humán tantárgyak” (pl. olasz irodalom és nyelvtan, történelem, pedagógia, művészetek, földrajz és idegen nyelvek) dokumentumai sorakoznak a polcokon. Elkülönülve tárolják a természettudományos tantárgyak (matematika, fizika stb.), valamint a szakmai tantárgyak (műszaki, technikai, háztartástani, egészségügyi stb.) könyveit. A két állományegység a teljes állomány 2/3-át jelenti. A szakmai tárgyakhoz kapcsolódó video- és DVD-anyagokat elzárt szekrényben, leltári számuk sorrendjében tárolják. A kézikönyvtárban enciklopédiák, lexikonok, szótárak találhatók, és külön helyezték el a helyismereti gyűjteményüket.

Elkülönítve tárolják a tanulók számára rászorultsági alapon biztosított tankönyveket, illetve a végzett tanulók által írt „szakdolgozatokat” is. A folyóiratok részlegében szinte teljes egészében mezőgazdasági jellegű kiadványok sorakoznak. Ezeket ingyenes példányként, ajándékként kapják, nincs előfizetésük az időszaki kiadványokra.

A könyvtár nagy, kb. 80 m2 alapterületű, egy légterű teremben található. Az itt tartott órákon húsz tanulónak van megfelelő férőhely.

A könyvtári állomány használói elsősorban az iskola diákjai, őket naponta 9 és 12 óra között fogadja a könyvtáros. A könyvtárhelyiségben betartandó könyvtárhasználati szabályokat jól látható helyen kifüggesztették.

Ezek közül néhány előírás: • a kölcsönzési idő 3 hét • legfeljebb három alkalommal hosszabbítható a kölcsönzés ideje • a megrongált, összefirkált dokumentumokat pótolni kell, ha ez nem lehetséges, az árát meg kell téríteni A könyvek nyilvántartása rendkívül alapos és következetes: valamennyi könyvön feltüntetik a tulajdonbélyegzőt (ez az általunk látott könyvtárak egy részében nem mindig jellemző): a címlapverzón, a 30. oldalon és az utolsó szövegoldalon láthatók ezek. A könyvek gerincén és belső borítóján a könyvtáros által készített címkén megtalálható a Dewey-féle tizedes osztá-

40

lyozásnak megfelelő kulcsszó, a raktári rendnek megfelelő sorszám, valamint az iskola és a város neve. A tárgyszó és a leltári szám a verzón található.

A könyvek adatait leltárkönyvben rögzítik. Ennek a következő rovatai vannak: • leltári szám • az állományba vétel dátuma • a beszerzés forrása • a mű szerzőségi adatai: szerző, cím • a kiadó neve • a kiadás éve, • példányszám, • a dokumentum ára • az összes darabszám és ár (líra / EUR) • megjegyzések, lelőhely A hagyományos leltári nyilvántartás mellett a WINIRIDE 4.0 számítógépes katalógusban is rögzítik a dokumentumok adatait. Ez a rendszer a nálunk is jól ismert ISIS programra épül. A gyakran kölcsönzött könyveket már felvitték a rendszerbe, így a katalógusban már 3295 db tétel található. A katalógusban a több szempontú visszakeresésre (szerző, cím, kiadó, tárgyszó stb.) is van mód.

Hagyományos cédulakatalógus a könyvtárban nincs. Helyette kötetkatalógust vezet a könyvtáros, amelyben témakörönként tünteti fel a dokumentumok lelőhelyadatait (topográfiai / lelőhelyregiszter).

A könyvtár kölcsönzési nyilvántartása osztályonként történik. A „kölcsönzőkönyv”-ben feltüntetik: • a kölcsönzés dátumát • a kölcsönző tanuló nevét és aláírását • a kölcsönzött dokumentum címét • a visszahozás dátumát IV.2.9. Istituto Technico Industriale Statale „A. Monaco” A cosenzai Istituto Technico Industriale Statale „A. Monaco” szakközépiskolát 1920-ban alapították, ahol gépészeti és műszaki oktatás folyik nappali és felnőttképzés keretén belül.

A nappali képzésben 1300 diák tanul 118 tanár irányítása mellett. Heti 36 óra a tanulók óraszáma, hétfőtől szombatig járnak iskolába. Összesen 58 osztályuk van, amelyekben 20-27 tanuló van. Ők a legkülönfélébb szakokon sajátítják el a szakmai ismereteket, ilyenek pl. az elektronika, elektrotechnika (e két képzés szinte teljesen azonos, ezért a folyamatban lévő oktatási reform során össze kívánják vonni), gépészet és az informatika.

A közismereti és elméleti szakmai tantárgyakat heti 20 órában, a szakmai gyakorlati órákat pedig heti 16 órában oktatják. Ez utóbbiakat az iskola épületében található tanműhelyekben tartják meg a tanárok. Az iskolai szakmai képzést kiegészíti egy minden évben kötelező kéthónapos szakmai gyakorlat, amelyet különböző cégeknél, vállalatoknál kell a diákoknak letölteni.

41

A cégek visszajelzéséből lehet tudni, hogy az intézmény magas szintű szakmai képzést nyújt.

Ezt bizonyítja az is, hogy a szakközépiskolát sikeresen elvégző tanulók nagy része egyetemen folytatja tanulmányait, csak kisebb részük helyezkedik el a szakmájának megfelelő munkahelyen vagy éppen vállalkozó lesz. Az iskola elsőként küldhetett diákokat a Leonardo Program segítségével külföldi tanulmányútra.

A felnőttképzésben 200 fő vesz részt, a képzés heti 29 órában folyik ugyanazokon a szakokon, mint a nappali képzésben.

A szakközépiskola könyvtára az iskola központi épületében található, eredetileg ez is tanterem volt, ahol a tanulók az itt tárolt könyveket használhatták az órai felkészülésre. Négy évvel ezelőtt alakították át a termet könyvtárrá.

Az érdeklődő diákok előtt hétfőtől péntekig 8 és 14 óra, szombaton 8 és 11 óra között van nyitva. A felnőttképzés napjain (hétfőn és szerdán) 18.30-ig várja a könyvtáros az olvasókat, kölcsönzőket.

A könyvtáros kolleganő eredetileg olasz szakos tanár, az alapvető szakmai ismereteket az egyetem elvégzése utáni könyvtáros tanfolyamon szerezte meg.

A könyvtárban 15 férőhely van, időnként órákat is tartanak itt. Lehetőség van folyóiratok, kézikönyvek helyben használatára, valamint a könyvtári állomány kölcsönzésére.

Az állomány 8000 dokumentumból áll. Az állományt a kiadók által adományozott könyvekkel, valamint vásárlás útján folyamatosan gyarapítják. Kisebb részben szépirodalmat, történelmi műveket, nagyobb részben műszaki, technikai és módszertani szakirodalmat gyűjtenek.

Nagy hangsúlyt fektetnek a műszaki témájú szakfolyóiratok beszerzésére is, sőt a 10 szakmai időszaki kiadvány 1-1 példányát az iskolai laborokban is elhelyezik, hogy a tanulók és a pedagógusok még gyorsabban tájékozódhassanak az adott szakterület legújabb fejleményeiről.

A könyvtár polcain elhelyezett könyvek több egységre tagolódnak. Elkülönítve tárolják a szépirodalmi anyagot, ebben leginkább olasz regények, de a 1945 utáni külföldi szépirodalom válogatott gyűjteménye is megtalálható. A szakirodalmi dokumentumokon belül elkülönítették a kézikönyvtárat, amelynek polcain a legfontosabb enciklopédiák és szótárak sorakoznak.

A többi szakirodalom a könyvtáros által készített tematikus sorrendben helyezkedik el. A könyvek gerincén is feltüntetik azt a tárgyszót, amely alapján a könyveket a polcokon elhelyezik. A könyvtárban megtalálható a hagyományos cédulakatalógus, valamint az elmúlt években a könyvtár teljes állományát feldolgozták saját fejlesztésű számítógépes adatbázisukban (tehát integrált könyvtári rendszerük nincs, amely a feldolgozási munkát segítené). Ebben szerzőre és címre lehet keresni.

A könyvtár a helybenhasználaton kívül természetesen kölcsönöz is dokumentumokat. A kölcsönzést is sokan igénybe veszik. A könyvtáros a kölcsönzéseket a nagyalakú kölcsönzőfüzetben tartja nyilván. Ennek különböző rovatai vannak: • a kölcsönzés sorszáma • a kölcsönzés dátuma • a kölcsönző tanuló neve, osztálya és aláírása • a kölcsönzött dokumentum szerzője, címe és leltári száma • a visszahozatal ideje A könyvtár nagyon hatékony módon valósítja meg a központilag indított olvasásnépszerűsítési programot. Tanulóik számára „Emlékkönyv”-et hoztak létre, amelybe bárki ismertetőt írhat az általa olvasott könyv ajánlásaképpen. A mottójuk: „Gondolkozz, ahogy érzel.” A legjobb „ajánlásokat” az iskolai újságban is leközlik, ezzel is népszerűsítik a programot, amelyben eddig már 700 diák vett részt.

42

Végezetül álljon itt két gondolat az olvasmányélmények közül, melyek az iskola újságjában is megjelentek: „Ha az idősek többet beszélgetnének a fiatalokkal, és ha a fiatalok meghallanák az időseket, valami változna. A tapasztalat növekedést ad.” (S. Tamaro: Egy hang) „ A legfontosabb dolog, amit megtanulsz majd az életben: tudj egyedül lenni! Előbbutóbb eljön az az idő, amikor egyedül leszel önmagaddal. El kell, hogy viseld ezt, szembe kell, hogy nézz saját magaddal!” (K. Gallmann: Álom Afrikáról)

Csoportkép a „A. Monacco Szakközépiskolában” 43

V. Összegzés Mind a két tanulmányút segítette a résztvevőket, hogy ne csak a meglátogatott országok könyvtári rendszerét ismerhessék meg, hanem saját országunk könyvtárpolitikáját is más megvilágításban láthassák. A külföldi tapasztalatok tükröt tartanak önmagunk elé. A látottak alapján elmondhatjuk, hogy mind a spanyol, mind az olasz könyvtárügy súlyos problémákkal küzd.

A kiutat keresve hasonló megoldásokat láthattunk. A két fő útirány minden esetben az olvasóvá nevelés, illetve a könyvtárhasználó-képzés. Hasonlóan a hazai kezdeményezésekhez, az iskolán keresztül igyekszik a kultúrpolitika lépni. Mint ahogy az egész Unióra jellemző a fő anyagi források különböző csatornákon érkeznek, s nem direkt módon a könyvtárak felé.

Az iskolai könyvtáraknak így még nagyobb szerep jut mind a két hatalmas munkában.

Tapasztalatokkal gazdagodva tértünk haza. A látottak alapján újragondolhatjuk munkánkat, az ötleteket hasznosítva dolgozhatunk tovább.

44