Herkules nyomában by Janos Palotas

HERKULES NYOMÁBAN ÚTIKALAUZ

SZERKESZTETTE PALOTÁS JÁNOS TUDÁS ALAPÍTVÁNY HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 2016

HERKULES NYOMÁBAN ÚTIKALAUZ SZERKESZTETTE PALOTÁS JÁNOS

TUDÁS ALAPÍTVÁNY HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 2016

A kiadvány a „Searching for the Labours of Hercules” című, 2014-1-TR01-KA201-012990 számú Erasmus+ KA2-projekt támogatásával készült (bővebb információ)

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerzők nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért.

Szerzők:

Özlem Kaplan Mehmet Çelikel Lisesi (Zonguldak, Törökország)

Rodica Festila Colegiul Tehnic de Transporturi „Transilvania” Cluj-Napoca (Kolozsvár, Románia) Simon Ferenc Tudás Alapítvány (Hódmezővásárhely, Magyarország)

Mercedes Casuso Qesada Instituto de Educación Secundaria les Jándula (Andújar, Spanyolország) Daniela Gentili Liceo di Stato G. Bagatta (Desenzano del Garda, Olaszország) Conci Mazzullo Lombardo Radice High School (Catania, Olaszország) Fordította: Szabó Ildikó

Lektorálta: Simon Ferenc

Felelős kiadó: Simon Ferenc Tudás Alapítvány

TARTALOM Bevezetés (Mercedes Casuso Qesada)........................................................................................................................................................... 7 Herkules munkái A némeai oroszlán elejtése (Daniela Gentili) ............................................................................................................................................ 8 A lernéi Hidra elpusztítása (Rodica Festila).............................................................................................................................................. 9 A kerüneiai szarvasünő befogása (Simon Ferenc) .............................................................................................................................. 10 Az erümanthoszi vadkan befogása (Mercedes Casuso Qesada) .................................................................................................... 11 Augiász istállóinak a kitakarítása (Mercedes Casuso Qesada) ..................................................................................................... 12 A sztümphaloszi madarak elűzése (Simon Ferenc) ............................................................................................................................ 13 A krétai bika megfékezése (Daniela Gentili) .......................................................................................................................................... 14 Diomédész lovainak betörése (Rodica Festila) ..................................................................................................................................... 15 Hippolüté övének megszerzése (Özlem Kaplan) .................................................................................................................................. 16 Gérüon gulyájának elrablása (Conci Mazullo)...................................................................................................................................... 17 A heszperidák almáinak megszerzése (Conci Mazzullo) .................................................................................................................. 18 Kerberosz felhurcolása az alvilágból (Özlem Kaplan) ...................................................................................................................... 19 Herkules-emlékhelyek a partnerországokban Herkules Ereğliben 1 (Özlem Kaplan) ....................................................................................................................................................... 20 Herkules Ereğliben 2 (Özlem Kaplan) ....................................................................................................................................................... 21 Herkules Desenzano del Gardában (Daniela Gentili)......................................................................................................................... 22 Herkules Mantovában (Daniela Gentili) .................................................................................................................................................. 23 Herkules Andújarban 1 (Mercedes Casuso Qesada) ........................................................................................................................... 24 Herkules Andújarban 2 (Mercedes Casuso Qesada) ........................................................................................................................... 25 Herkules Cataniában (Conci Mazzullo) .................................................................................................................................................... 26 Herkules Siracusában (Conci Mazzullo) .................................................................................................................................................. 27 Herkules Kolozsváron 1 (Rodica Festila) ................................................................................................................................................. 28 Herkules Kolzsváron 2 (Rodica Festila).................................................................................................................................................... 29 Herkules Budapesten (Simon Ferenc) ....................................................................................................................................................... 30 Herkules Visegrádon (Simon Ferenc) ........................................................................................................................................................ 31

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Bevezetés

Zeusz-templom Olimpiában. A metopék rekonstrukciója az IES Jándula diákjainak munkája. Héraklész (ókori görög nyelven), latinul Herkules az antikvitás legünnepeltebb hőse volt. Az alakját övező hagyomány a legszélesebb körben elterjedt: nemcsak minden mediterrán országban találhatjuk meg nyomát, hanem tettei az ókori világ legtávolabbi országaiban is ismertek.

Az antikvitás, miképpen korunk is, sokféle, emberfeletti erejű hősökről szóló legendával rendelkezik. Míg a legkorábbi görög történetekben Herkules egyszerűen emberi hős, városok és népek meghódítója, addig később fantasztikus állatok legyőzőjeként jelenik meg, és jónéhány esetben csillagászati jelenségekkel is összekapcsolják.

Herkules Zeusz és a boiotiai Thébából származó Alkméné fia, apja kedvence volt. Mialatt férje, Amphitryon távol volt, Zeusz egy éjjel – amelyet még három követett – meglátogatta Alkménét, és Amphitryon külsejét magára véve, magáévá tette őt. Így fogant Alkméné két fiúgyermeket, és szülte Herkulest, Zeusz fiát, és Iphiklészt, Amphitryon fiát, aki egy éjszakával fiatalabb Herkulesnél.

Herkulest gyakran ábrázolják nehéz bunkósbottal, nyilakkal teli tegezzel és oroszlánbőrt viselve, néha oroszlánfejes sisakkal kiegészítve, szakállal és nagy szemekkel.

neve korábban Alkidész volt –, és elrendelte neki, hogy szolgáljon Eurüsztheusznál, Tyrin és Mükéné uránál tizenkét évig, hogy ezután halhatatlanságot kapjon. Eurüsztheusz, aki helyette lett király, és az ellensége volt, megparancsolta neki, hogy hajtson végre tíz feladatot.

Herkules mindet teljesítette, de Eurüsztheusz szerint a feladatok közül kettőt nem egyedül hajtott végre, ezért két továbbit jelölt ki, amelyeket Herkules elvégzett, így lett tizenkettő a feladatok száma. Miért épp tizenkét feladat? Herkules – a Héra istennő által rábocsátott őrjöngés tetőpontján – megölte Megarától született gyermekeit, és Iphiklész két gyermekét is. Gyászában száműzetésre ítélte magát. Elment a delphoi jóshoz, hogy megkérdezze, hol kellene letelepednie. Elsőként a jós, Pythia nevezte Héraklésznek, Héra dicsőségének – a

Herkules szobra az Andalúz Parlament épülete előtt Sevillában

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

A némeai oroszlán elejtése Első feladatnak Eurüsztheusz a Némea városát fenyegető ádáz oroszlán bőrének megszerzését adta. Némea a Peloponnészoszifélsziget északkeleti részén helyezkedik el. A legyőzhetetlen oroszlánt Tüphon – egy borzalmas lény, különböző szörnyek atyja – hozta létre.

Herkules Némeába vezető útján Kleónában egy szegény munkás, Molorkhosz házánál állt meg. A házigazda felajánlotta, hogy áldozatot mutat be Zeusznak a biztonságos oroszlánvadászat érdekében, de Herkules türelemre intette. Megjegyezte, ha harminc nap múlva megszerzi az oroszlán bőrét, akkor majd együtt áldoznak Zeusznak, de ha nem jár sikerrel és meghal, akkor Molorkhosz mutasson be áldozatot Herkules hősiességének tiszteletére. Amint Herkules elérte Némeát, észrevette a félelmetes oroszlánt, és rögtön rá is lőtt nyilával. De rá kellett eszmélnie, hogy a fegyverek teljesen használhatatlanok a sebezhetetlen oroszlán ellen. Ezért fogta bunkósbotját, és beüldözte az oroszlánt egy barlangba, amelynek két bejára-

ta volt. Herkules eltorlaszolta az egyiket, és puszta kézzel küzdött meg a szörnyeteggel. A heves küzdelem végén az oroszlánt átfogta karjaival, és addig szorította, amíg meg nem fulladt.

Herkules az elpusztult oroszlánt vállára vette, és elindult Kleóna felé. A harmincadik napon talál-

kozott Molorkhosszal, aki már készült, hogy áldozatot mutasson be Herkules hősi halálának emlékére. Végül együtt áldoztak a hatalmas Zeusz tiszteletére.

Ezután, Eurüsztheusz nagy csodálkozására, Herkules visszatért Mükénébe a zsákmánnyal. Megrémülve Herkules hatalmas erejétől, a király látni sem akarta a hőst: megtiltotta, hogy belépjen a városba, és megparancsolta, hogy az oroszlánt a kapukon kívül helyezze el. Továbbá félelmében Eurüsztheusz egy óriási vashordót a földbe ásatott, hogy elrejtőzhessen Herkules dühe elől, ha szükséges.

Attól a naptól Herkules a „hátán viselte, elrejtve szőke haját az oroszlán homokszín nyitott álkapcsai közé” (Euripidész). Azóta – már az ókortól – és a modern festményeken, szobrokon is így ábrázolják Herkules.

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

A lernéi Hidra elpusztítása Eurüsztheusz király a bosszúszomjas Héra istennővel arról tanácskozott, hogy a delphoi jósnő által kiszabott tíz büntetésből mi legyen Herkules második feladata.

Úgy döntöttek, Herkules a lernéi Hidrával szálljon szembe, a szörnyűséges vízikígyóval, amit Héra hozott létre Herkules ellen. Így a kilencfejű szörny megölése lett a félelmet nem ismerő hős második feladata.

Ahogyan dicsőséges elődje, Perszeusz megölte a Medúzát, (a kilencfejű nőt, akit korábban gyilkos pillantása miatt senki sem tudott legyőzni), úgy kapta Herkules a csaknem lehetetlen feladatot, hogy semmisítse meg a szörnyű állatot, amely egy mocsárban élt, és rettegésben tartotta a környéket.

Herkulesnek engedelmeskednie kellett, hogy kegyelmet nyerjen felesége és fiai meggyilkolásáért. Így tehát elindult, hogy megkeresse a Hidrát. Nem ment egyedül. Lelkes szekérhajtója, Iolaosz vitte őt Lernébe. Herkules rájött, hogy a Hidra egy barlangban lakik az Amümóné-forráshoz közeli dombokon. A szörnynek hatalmas teste, és kilenc, hosszú nyakon ülő feje volt. Testének kipárolgó bűze annyira mérgező volt, hogy megölte, aki belélegezte.

Herkules azzal dühítette fel a Hidrát, hogy tüzes nyílvesszőket lőtt be rejtekhelyére, így kicsalta a barlangjából. De a szörny méregnyelveit öltögetve megtámadta, majd egyik lába köré tekeredett, hogy feldöntse. Herkules azonban úgy fejbe vágta erős bunkósbotjával, hogy a vízikígyó üvöltött fájdalmában.

Tudta, hogy a Hidra nyolc feje halandó, de az egyik halhatatlan. Noha teljes erejéből harcolt, a csápokon ülő fejeket nem volt könnyű levágni. Nagy meglepetésére, amikor egyet levágott, kettő nőtt a helyére. Megjelent a szörny társa, egy óriási rák is, és megsebesítette Herkules lábát. A hős segítséget kért Iolaosztól, aki egy fáklyával

kiégette a lefejezett nyakakat, így ott nem tudtak újabbak nőni. Herkulesnek így sikerült megölni a Hidra halandó fejeit. Végül a halhatatlan fejet is megszerezte: levágásához egy arany sarlót használt. Ezt a fejet egy szikla alá temette, majd néhány nyilát belemártotta a szörny testéből szivárgó epébe.

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

A kerüneiai szarvasünő befogása A történeti hagyomány szerint Herkules nem akarta megölni, vagy megsebesíteni az állatot, mert erőszak alkalmazása nélkül kellett elfognia. Egy teljes esztendőn át űzte fáradhatatlanul. A hajsza során követte az állatot fel egészen Isztriáig, és a hüperboreuszok földjéig is eljutott.

Adolf Schmidt: Héraklész elfogja a szarvasünőt – Neues Múzeum (Berlin, Németország, 19. sz.) Herkules harmadik feladata volt eljutni Oinoéba, és foglyul ejteni a kerüneiai szarvastehenet, majd elevenen Mükénébe vinni. A gyors lábú, tarka jószágnak bronz patája és arany szarva volt. Az állat Artemisz istennő védelme alatt állt.

Artemisz istennő még gyermekkorában egyszer meglátta, hogy öt szarvastehén, közülük kettő bikánál is nagyobb, a fekete kavicsos a thesszáliai Anaurusz folyam partján legelészik. Üldözni kezdte és utol is érte őket. Közülük négyet puszta kézzel elfogott, majd befogta őket a hintajába.

Ezután a vad hajszában kifáradt aranyszarvas az Artemiszion-hegyen átkelve menedéket talált, megpihent. Amikor a szomjúságtól tikkadt állat leereszkedett a Ladon-folyóhoz inni, Herkules célba vette íjával, és a mellső lábait a kilőtt nyílvesszővel fogta össze. A mozdulatlan testet óvatosan a vállaira emelte, és Árkádián keresztül elindult vele Mükénébe. Artmeisz szemrehányásokat tett szent állata miatt, de később megbocsátott Herkulesnek, és megengedte, hogy folytassa útját Mükénébe.

Itáliai bronszobor: Herkules harmadik feladata, a kerüneiai szarvas befogása Az ötödiket azonban nem tudta beérni, mert a folyó másik partján túlra, Keládába menekült, a kerüneiai hegyek közé. A mítoszi hagyomány szerint Héra akarta így, aki Héraklész feladatait neki szánta.

Giambologna (Jean de Boulogne) műhelye: Herkules és a kerüneiai szarvasünő – Ermitázs (Szentpétervár, Oroszország, 17. sz. eleje)

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Az erümanthoszi vadkan befogása Zeusz segítségképpen beleegyezett, hogy Prométheusz vegye át Khiron halhatatlanságát, így a kentaur megszabadulhatott kínjaitól, és meghalhatott.

A vadkan elfogására a legjobb tanácsot Khiron kentaur adta Herkulesnek: kergesse bele a mély hóba. Ebből sejtjük, hogy a harmadik feladatra tél közepén került sor. Amikor a hős elfogta a vadkant, megkötözte, és elvitte Eurüsztheuszhoz.

Erümanthosz (görögül) vagy Olonos egy hegyvonulat Akhéa déli és Elisz északkeleti részén. 2224 méteres magasságával a negyedik legmagasabb hegy a Peloponnészoszi-félszigeten. Útban a vadkan elfogására, Herkules megállt, hogy meglátogassa barátját, Pholosz kentaurt, aki egy barlangban élt az Erümanthosz-hegy közelében.

A kentaurok vezetője Khiron. Ő volt a legidősebb és legbölcsebb a kentaurok, a félig ember, félig ló lények között. Híres tanító volt, tanítványai közé tartozott a görög mitológia számos hőse: Iaszón, Péleusz, Akhilleusz és Héraklész. Halála után Zeusz a Nyilas és a Kentaur csillagképekben adott neki helyett az égiek között.

A kentaurok harcias lények voltak, Khirón és Pholosz kivételével. Herkules Pholosznál jó vacsorát kapott, aztán vendéglátója figyelmeztetése ellenére kinyi-

tott egy tömlő bort, amely a kentaurok közös tulajdona volt. Azok feldühödtek, és mérgükben megtámadták Herkulest. Neki azonban sikerült legyőzni támadóit, és egészen Maleáig, Khirón otthonáig üldözte őket.

Az üldöző mérgezett nyila véletlenül Khirónt a térdén eltalálta. Héraklész segített hajdani mesterén és barátján, de a seb nem gyógyult, és úgy tűnt, hogy Khirón sorsa örök szenvedés lesz, mivel ő is a halhatatlanok közé tartozott.

Vázafestők kedvenc témája az a jelenet, amikor Herkules megérkezik Eurüsztheuszhoz a vadkannal, mire a király elrejtőzik egy földbe temetett edénybe, és rimánkodik Herkulesnek, hogy szabadítsa meg a vadállattól.

Az alábbi képen Herkules élve hozza a vadkant, és Eurüsztheusz, aki jóval gyengébb karakter, mint a hős, elrejtőzik a bronzvázába.

Az olimpiai Zeusz-templom metopéjának rekonstrukciója (kb. Kr. e. 468–456)

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Augiász istállóinak a kitakarítása Augiász fiának, Phyleusznak adta, akit korábban száműztek, mert Herkulest segítette atyja, Zeusz ellenében.

Pindarosz Ódák című munkája szerint Herkules alapította az olimpiai játékokat (Olympiakoi Agones) atyja tiszteletére. Megtanította az embereket, hogyan kell birkózni, és kimérte a stadion vagy a futóversenypálya méreteit.

Római mozaik a spanyolországi Llíriából (Spanyol Nemzeti Régészeti Múzeum)

Az olimpiai stadion pályájának hossza 192 méter – ekkora távolságot tudott lefutni Herkules egyetlen lélegzetvétellel, vagy 600 láb – Herkules lépéshosszát alapul véve.

Herkules ötödik feladata Augiász istállójának kitakarítása volt. Ez megalázásul szolgált, sokkal kevésbé volt lenyűgöző, mint az előzőek, mert az isteni Augiásznak halhatatlan állatai voltak, melyek rengeteg trágyát termeltek.

Augiász (ógörögül), akinek neve „fénylőt” jelent, Elisz királya volt. Istállóiban, amelyben az ország legnagyobb állatállománya élt, még soha nem volt takarítás.

Habár ez kisebb vagy kevésbé ismert feladatnak tűnik, az az igazság, hogy a későbbi ábrázolásokon ez jelenik meg a legkülönbözőbb módokon: különösen humoros vagy szatirikus szándékkal; illusztrációként folyóiratokban, karikatúrákon, érméken és bélyegeken.

Az első játékokon Herkules volt az egyetlen versenyző. Ez lehetséges volt a futó- és dobószámokban, de gondot okozott az ökölvívásban és a birkózásban, ezért végül Zeusz beszállt egy birkózó mérkőzésbe a fia ellen. Az eredmény döntetlen lett.

Római mozaik (i. sz. 3. sz.) Herkules ragyogó ötlettel úgy oldotta meg a feladatot, hogy elterelte az Alpheusz- és a Péneusz-folyót, hogy kimossa az istállóból a szennyet. Augiász dühös volt, mert megígérte Herkulesnek, hogy állatainak egytizedét nekiadja, ha egy nap alatt végez a munkával. Augiász megtagadta ígéretének teljesítését, ezért Herkules megölte, és királyságát

Az olimpiai stadion bejárata (Olympia)

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

A sztümphaloszi madarak elűzése Herkules újabb feladata is az volt, hogy ismét halálosat támadjon meg és hessegessen el. A Sztümphalosz-tó madarai, ha mind felrebbentek, elhomályosították a napot. Hasonlatosan ahhoz, ahogyan megszámlálhatatlanul sok lélek érkezett az alvilági mocsaras Akherónhoz. Nyugaton, ahol Héliosz leáldozik, kezdődik a holtak birodalma. Madárlábú szüzek szobrai is álltak itt, és a mocsár halálhozó szirénjeinek tartották az emberevő sztümphaloszi madarakat. Féktelenül garázdálkodtak Arkadiában, pusztították a terményt, a mezőket, és megöltek mindenkit, aki útjukba állt Tollaik és karmaik kemény rézből voltak, akire egy toll ráesett, megsebezte. Az ellenük vívott harc kilátástalan, mert aki a földről rájuk lőtt, védhetetlen tollzáporral árasztották el. Herkules

Herkules és a mocsári madarak – British Múzeum (London, Egyesült Királyság, kb. i. e. 560–530)

ezért felmászott egy fára, ahonnan érckereplővel riasztotta fel a madarakat, és amikor már körülötte keringtek, nyilaival lőtte le őket.

A madarak félelmükben messze szálltak Görögországtól, és soha nem tértek vissza halálos tollaikkal pusztítást okozni. Régi vázaképeken látni, hogyan célozza meg a hérosz parittyával a madarakat, vagy a buzogányával hadakozik velük, de legfőbb fegyvere ellenük az íj volt. Herkules a lelőtt madarak tetemeit bizonyítékul Mükénébe vitte.

Albrecht Dürer: Herkules és a sztümphaloszi madarak – Német Nemzeti Múzeum (Nürnberg, Németország, 1500)

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

A krétai bika megfékezése Római kori (Kr. u. 3. sz.) mozaikrészlet Lliriából (Nemzeti Régészeti Múzeum, Madrid) Herkulesnek hetedik munkájához el kellett hajóznia a mediterrán Kréta szigetére, hogy Minósz bikáját elfogja, és elvigye Eurüsztheusz királynak.

Néhány legenda szerint ezt a bikát Zeusz küldte el Minósz király anyjáért, Európáért, hogy vigye őt a hátán Kréta szigetére. Más források úgy tartják, hogy ezt a bikát az olümpiai tengeristen, Poszeidón küldte Minószhoz, hogy ott feláldozzák. Mikor Minósz meglátta, milyen szép, meghagyta az életét, és más állatot áldozott fel helyette. Poszeidón haragra gerjedt, és a bikával hatalmast pusztítást végeztetett a szigeten.

Minósz felesége, Paszifé beleszeretett az állatba, és megszülte a szörnyűséges bikafejű fiút, Minotauruszt, akit a Labirintus börtönébe zártak.

Mínosz meg akarta tartani a bikát, de Herkules elfogta, és elvitte Eurüsztheusz királynak, aki azután szabadon engedte. A bika eljutott Spártáig, és az attikai Arkádiától Marathónig, ahol zaklatta a lakosokat. Végül az athéni hős, Thészeusz végzett a krétai bikával Marathónnál, és a Minotaurosszal Krétán.

Minotaurosszal küzdő Héraklész, Michaelertor (Hofburg, Bécs)

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Diomédész lovainak betörése Miután Herkules befejezte hetedik munkáját, a krétai bika elfogását, Eurüsztheusz király kijelölte új feladatát: hozza el Mükénébe a trák király, Diomédész négy kancáját, amelyek hírhedten vadak voltak, mert nem zabon és szénán éltek, hanem emberhúson. Herkules összegyűjtött néhány önkéntest, majd útra kelt a bisztónok királyságába, Diomédész udvarába. A trák nép a Peloponnészosz északi és északkeleti területeit népesítette be. Herkules hajóra szállt, hogy átszelje az Égei-tengert, és elérje távoli célját.

Herkules biztos volt benne, hogy Diomédész harc nélkül nem szívesen adja neki értékes vadlovait. Ugyanakkor nem tudta, hogy a lovak annyira vadak, hogy emberhúst esznek. Diomédész Árésznak, a háború istenének a fia volt. A négy kezelhetetlen kancát, akik a Podargosz (a gyors), Lampon (a ragyogó), Xanthosz (a sárga) és Deinosz (a borzalmas) nevet viselték, egy bronz jászolhoz kötve tartották.

Herkules társaival a jászolhoz ment, és megölték a lovakra vigyázó szolgákat. Majd a hős elvágta a lovak láncait, és kivezette őket a tengerpartra, ahol hajója horgonyzott. Azonban Diomédész hamarosan tudomást szerzett, hogy Héraklész ellopta lovait, és sereggel indult visszaszerzésükre. Herkules egy társára, Abdéroszra bízta a lovak őrizetét, és elindult, hogy megküzdjön Diomédésszel és seregével.

Legyőzte a bisztonokat, megölte Diomédészt és számos harcosát, és megfutamította a többieket. Amikor visszatért Abdéroszhoz, holtan találta, mert teste a vadlovak martalékává vált.

Herkulest elszomorították a történtek, eltemette barátját, és emlékére megalapította Abdéra városát. A lovak felfalták Diomédész testét, és megnyugodtak.

Herkules visszatért Mükénébe az immár idomított lovakkal. De Eurüsztheusz király szabadon engedte a kancákat, amelyek egészen az Olümposz hegyéig eljutottak, ahol a ragadozók prédájává váltak.

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Hippolüté övének megszerzése Eurüsztheusz lánya, Admété, rávette apját, hogy szereztesse meg számára Hippolütének, az amazonok királynőjének, varázslatos övét. A királynőnek az övet édesapja, Árész, a háború istene ajándékozta. Bárki is viselte, a legjobb harcossá vált. Eurüsztheusz megparancsolta Herkulesnek, hogy hozza el Hippolüté varázserejű övét.

Az amazonok Árésznek és Harmónia istennőnek a leányai voltak. A harcias nők lakóhelye Themiszküra városa a Pontos Euksinos (Fekete-tenger) vidékén, és a Thermódón (ma Terme) folyó torkolata környékén. A szilaj női harcosok lerohanták a városokat, és a zsákmányból éltek. A férfiak a rabszolgáik, vagy a szolgáik voltak, csak akkor találkoztak velük, ha teherbe akartak esni. Ha lánygyermek született, azt fölnevelték, és harcosnak képezték ki. Ha fiú született: megölték vagy megcsonkították.

Az amazonok remekül harcoltak gyalogosan és lóháton is. Hogy ne zavarja őket nyilazás közben, levágatták a jobb mellüket. Valószínűleg ebből a szokásból ered a nevük is: „a-mazos” azt jelenti, „mell nélküli”.

Herkules barátaival érkezett meg az amazonokhoz, akik nagylelkűen látták őket vendégül. Az amazonok királynője, Hippolüté beleegyezett, hogy odaadja Herkulesnek az övét, miután megtudta, milyen okból kéri. Csakhogy Héra, aki gyermekkora óta figyelte Herkulest, és irigy lett a sikereire, mindent tönkretett. Azt kezdte híresztelni, hogy Herkules valódi szándéka, hogy elrabolja a királynőt. Így harc kezdődött az amazonok és Herkules barátai között, amelynek végén Herkules véletlenül megölte Hippolütét. Más források szerint Herkules elrabolta Hippolütét, és elvitte Thészeuszhoz, aki feleségül vette. Herkules tehát teljesítette ezt a feladatot is, elvitte Hippolüté mágikus erejű övét Admétének.

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Gérüón gulyájának elrablása A tizedik feladat a világ végén várta Herkulest. Eurüszhteusz azt parancsolta, hozza el neki a szörny, Gérüón csordáját. A híresztelések szerint Gérüónnak három feje, törzse és három pár lába volt.

A szörny az Erütheia nevű szigeten élt, ott tartotta vörös marháiból álló csordáját, amelynek őrzésében még Kerberosz testvére, a kétfejű Orthosz nevű kutya is segítette. Apollodórosz beszéli el, hogy Herkules két hatalmas hegyet épített, egyet Európában, a másikat Líbiában. Más források azt mesélik, hogy egy hegyet kettévágott, így alkotta meg Herkules oszlopait és a Gibraltáriszorost. A csorda ellopása nem is tűnik nehéz feladatnak, ha összehasonlítjuk azzal a bajjal, amibe Herkules a Hellászba visszafelé vezető úton keveredett. Liguriában Poszeidón tengeristen két fia megpróbálta elvenni tőle a csordát, ezért megölte őket. Rhegiumban egy bika elszabadult, beleugrott a tengerbe, és elúszott Szicíliáig, aztán a szomszédos vidék felé vette az irányt. A bika szó eredeti alakja „italus” volt, így ezt az országot a bika után nevezték el Itáliának.

A megszökött bikát egy Erüx nevű vezér találta meg, és a csordájához hajtotta. Herkules megtalálta az állatot Erüx csordájában, de a király csak azzal a feltétellel adta vissza a bikát, ha Herkules legyőzi őt birkózásban. Herkules sosem ijedt meg a próbáktól, kiállt a király ellen, háromszor legyőzte birkózásban, megölte a királyt, visszavette a bikát és visszavitte a csordájához. Herkules eljutott már a Ión-tengeri kikötők közelébe, már látta a szárazföldet, és reménykedhetett, hogy végére ér az utazásának. Csakhogy Héra nem szándé-

kozott megengedni, hogy a hős befejezze a munkáját, ezért egy böglyöt küldött, hogy zaklassa a marhákat.

A bögölylégy megtámadta az állatokat, a csorda pedig szétszaladt. Így Herkulesnek egész Trákiát be kellett utánuk futnia, hogy egybegyűjtse a szétszaladt marhákat. Végül összeterelte a csordát, de mivel a Sztrümón-folyót hibáztatta szétszéledésükért, úgy teledobálta kővel, hogy az hajózhatatlanná vált. Ezek után elvitte Gérüón marháit Eurüsztheuszhoz, aki az egész csordát Hérának áldozta. Az ókoriak nem szólnak arról, mennyi ideig tartott, amíg Herkules és Europé kipihente ezt az eseménydús utazást.

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

A heszperidák almáinak megszerzése A szicíliai görög költő, Sztészikhorosz Gérüón dala című költeményében, a görög utazó, Sztrabón pedig Geográfia című könyvének harmadik kötetében ír arról, hogy a Heszperidák kertje Tartesszoszban van, az Ibériaifélszigettől valahol délre. A Heszperidák kertje Héra gyümölcsöse a nyugati világban; itt egy olyan almafa vagy almaliget található, amelyen halhatatlanságot adó aranyalmák teremnek. Eurüsztheusz megparancsolta Herkulesnek, hogy hozza el neki Héra nászajándékát, az aranyalmákat. Az istennő soha nem engedné meg, hogy ezeket ellopják. Az almafákat őrző kertet a világ északi végébe telepítette, és Ladónnal, a négyfejű sárkánnyal, valamint a földet és az eget a vállán tartó titán, Atlasz lányaival, a Heszperidákkal őriztette.

Herkules gondjai ott kezdődtek, hogy azt sem tudta, merre keresse a kertet. Végigutazott Líbián, Egyiptomon, Arábián, Ázsián, és harcolt különböző versenytársaival. Utazásai során Herkulest megállította Anteusz, Poszeidón tengeristen fia, és küzdelemre hívta a hőst.

Herkules legyőzte őt birkózásban úgy, hogy felemelte a földről, és összeroppantotta: mivel amikor Anteusz megérintette a földet, erősebbé vált. Útja során Herkules járt a Kaukázus szikláinál, ahol Prométheusz raboskodott. Prométheuszt Zeusz büntette meg, amiért ellopta a tűz titkát az istenektől. Odaláncolták egy sziklához, és minden nap eljött egy hatalmas sas, hogy egyen a májából.

Ez harminc éve tartott már, amikor Herkules megérkezett, és megölte a sast. Prométheusz hálából tanácsot adott neki, hogyan szerezheti meg az almákat. Herkules követte a tanácsait, felkapta az almákat, és gyorsan elfutott velük, majd eseménytelen úton visszajutott Mükénébe.

Volt azonban még egy utolsó gondja: mivel az almák az egyik isten tulajdonában álltak, nem maradhattak Eurüsztheusznál.

Mindazon kalandok után, amelyeken Herkules keresztülment, míg megszerezte az almákat, vissza kellett vinnie Athéné istennőnek, aki aztán visszavitte ezeket a világ északi végén fekvő kertbe.

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Kerberosz felhurcolása az alvilágból Utolsó, ugyanakkor legnehezebb feladatként Eurüsztheusz elrendelte, hogy Herkules szálljon le az Alvilágba, és hozza el onnan Kerberoszt, a háromfejű, kígyófarkú kutyát, amely az alvilág bejáratát őrizte.

Amint megkapta a munkát, Herkules Hermész kíséretével leereszkedett az Alvilágba. Undorító sárfolyamok és láva mellett haladtak el. Amikor Hádész, az Alvilág nagy királyának trónja elé értek, Herkules elmondta neki látogatásuk okát. Hádész beleegyezett, hogy Herkules fölvigye a szörnyű őrkutyát a felszínre, azzal a feltétellel, hogy fegyver használata nélkül kell elkapnia. Noha tudta, hogy a háromfejű Kerberosz legyőzése lehetetlen feladat. Borzalmas hangjától reszketett, aki a közelébe ment.

Herkules egyedül oroszlánbőrrel bevont pajzsát használva közelebb ment a vadul morgó állathoz. A nyakánál ragadta meg, átkarolta, magához szorította. Habár a kutya többször megharapta, a hős olyan szorosan fogta a kutyát a nyakánál, hogy a kutya azt hitte, elpusztul. Herkules láncra kötötte, és az Alvilágból Thesszáliába vitte.

Ahová a dühöngő kutya nyála menet közben kicsöppent, a növények is mérgezővé váltak.

Amikor Eurüsztheusz király meglátta, hogy Herkulesnek sikerült végrehajtania ezt a nehéz feladatot, és megérkezett a kutyával, annyira megijedt, hogy visszaküldte a félelmetes állatot az Alvilágba.

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Herkules Ereğliben (1) HERAKLES-PONTIKA

KÖVETKEZŐ ÁLLOMÁS Ereğli közelében számos fontos kulturális és történelmi látnivaló található, többek között Amasra, Akçakoca, Safranbolu és az ősi Tios.

Safranbolu Herkules nyomdokaiban A legenda szerint Herkules Kr. e. 1200-ban teljesítette a legnehezebb feladatot egy Ereğliben található barlangban, mikor Eurüsztheusz megparancsolta neki, hogy menjen le az alvilágba, és rabolja el a Kerberosz nevű szörnyet. 1938-ban egy Eduard Bore nevű utazó ellátogatott a városba, és – míg három napot ott tartózkodott – felfedezte a barlangot.

Ereğli a város nyugati partján helyezkedik el, Törökország Zonguldak tartományában. A görög városállam alapítása Kr. e. 560558-ban történt, nevét Héraklészről kapta, akiről úgy tartották a görögök, hogy egy barlangból lejutott az alvilágba.

Mit rejt egy név?

Ereğli a Heraclia Pontika nevet viselte korábban. A források szerint Kr. e. 550-ben alapították. Neve a legendás görög hős, Héraklész (latinul Hercules) nevéből ered, s később módosult „Ereğli”-vé, ezzel különbözött a többi anatóliai Heraclia várostól. Valaha Herakles-Pontika volt a neve, ami a „Fekete-tengeri Ereğli” jelentéssel egyenlő.

Cehennemağzı

Mivel a Fekete-tenger partvidékén helyezkedik el, a város éghajlata enyhe és esős, ezért sűrű erdők veszik körül. Korábban a környékbeliek halászattal foglalkoztak, de a közeli szénlelőhelyek 1829-es felfedezése után a város iparosodott, és kereskedelmi jelentősége is megnőtt. Itt nyitotta meg kapuit az Ereğli Vas- és Acélművek és a Török Szén Intézet. A régió kereskedelmi központtá fejlődött, mivel fontos közlekedési csomópontban fekszik. Az Ereğli közelében fekvő termékeny földeken földiepret és mogyoróféléket termesztenek.

Ereğli Vas- és Acélművek

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Herkules Ereğliben (2)

HOGYAN KÖZELÍTHETŐ MEG?

SZOKATLAN TIPPEK

Ereğli közel van Isztambulhoz, és négyórányira Törökország fővárosától, Ankarától. Isztambulban az Atatürk repülőtérről metróval el kell menni az Esenler buszpályaudvarig, aztán autóbusszal tovább lehet utazni Zonguldakba. Ankarából busszal érhető el Ereğli.

Ne mulasszon el vásárolni az „Elpek Cloth” által gyártott hagyományos ruhák közül, amelyekhez hasonlókat évszázadok óta használnak Anatóliában.

1) Ereğli Helytörténeti Múzeum 2) Héraklész-palota 3) Çeştepe-világítótorony 4) Bizánci ciszterna 5) Kriszposz-emlékmű

SZÁLLÁS

Ereğli egész évben valódi turistalátványosság azoknak, akik természeti és kulturális szépségeket keresnek. A parton számos szálloda található, például a Ereğli Grand Hotel, az Elif Otel, a Ahos Grand Hotel, a Hür Hotel, és a Büyük Anadolu Eregli Hotel.

Ereğli az egyik legfontosabb látnivaló Törökország Fekete-tengeri régiójában, számos gyönyörű strandjával, napfényes időjárásával és luxusszállóival. A város kötelező látnivalója a Pokolszáj-barlang. Javasolt látnivalók még:

Feltétlenül kóstolja meg az „Ottomám földiepret”, amely helyi jellegzetesség.

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Herkules Desenzano del Gardában A Római Villa Észak-Olaszország egyik legjobban megőrzött villája. Kr. e. előtt az első században építették, ugyanakkor a ma látható maradványok a Kr. u. 4. században készültek. Színes mozaikjai az itt élő rómaiak mindennapjait tükrözik. Herkules egy márványszobra díszítette a kertet. ééééé

Az oroszlánbőrt viselő, szakállas, cornucopiát tartó Herkules szobra, a Római Villa Antikváriumából DESENZANO DEL GARDA

A kastélyt kettős célból építették: támadás esetén védelmet nyújtott a városlakóknak, háború idején az emberek ide költözhettek, még a piacot is itt tartották meg. Ma a kastélyudvaron nyáron mozi és színházi előadások kapnak helyet.

A Római Villában található szakállas Herkules szobra valószínűleg egy görög eredeti alapján készült. Hasonló szobrok találhatók másutt is a világon.

A városközpont festői látnivalói: a régi kikötő és az új kikötő a világítótoronnyal. Egy séta során érdemes megnézni a katedrálist, és lazítani a kávézókban vagy vásárolgatni. MIT REJT A NÉV?

A Desenzano név valószínűleg a városközpontban található Római Villa tulajdonosának nevéből (Decentius) származik.

Desenzano Észak-Olaszországban, Milánótól és Velencétől nem messzire található, Brescia és Verona között fekvő város. Desenzanóban több történelmi és kulturális látványosság van, például a középkori kastély, a Római Villa, és a történelmi városközpont.

KÜLÖNLEGESSÉGEK

LÁTNIVALÓK Desenzanóban sokféle dologgal el lehet tölteni az időt, hála a közeli tónak és a hegyeknek. Nyáron ajánlatos lemenni a jól felszerelt strandok egyikére napozni, esetleg érdemes kipróbálni a szörfözést, a széllovaglást, és a vitorlázást. Vagy érdemes komppal körbejárni a tóparti településeket, és megnézni a festői part menti falucskákat. Télen jó program lehet elmenni a csupán egy órányi autózásra fekvő alpesi Monte Baldo sípályáihoz.

Szakállas Herkules a New York Metropolitan Művészeti Gyűjteményében A Kr. e. 4. századtól a művelt rómaiak olyan műalkotásokat kedveltek, amelyek a görög kultúrát idézték. Görög és római művészek sorra készítették a híres görög szobrok márványból és bronzból készült másolatait. A Kr. u. 2. századra a görög szobrok iránti igény óriásira nőtt: márvány és bronz szobrocskákkal teli fülkék díszítették a magánházakat és a középületeket mindenfelé a birodalomban. TURISTAINFORMÁCIÓ

iat.desenzano@provincia. brescia.it Via Porto Vecchio 34. 25015 Desenzano del Garda Tel.: +39 030 3748 726

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Herkules Mantovában KÜLÖNLEGESSÉGEK

MANTOVA Mantova Észak-Olaszországban, a Mincio-folyó partján fekszik, nem mesze a Garda-tótól. Herkules legendás figurája ösztönző hatással volt az itt dolgozó reneszánsz festőkre és szobrászokra, akiknek az volt a feladatuk, hogy magasztalják a város vezetőit, a Gonzaga-családot. LÁTNIVALÓK

Mantovában mindenütt történelem veszi körül a látogatót: sok kulturális műemléke és temploma van, mint például két palota, a Palazzo Té és a Palazzo Ducale, és a katedrális, a Basilica di S. Andrea.

A Palazzo Té-t eredetileg – nagy becsben tartott lovai számára – istállónak építtette a tizenötödik században a várost a 14. századtól a 18. századig uraló Gonzagacsalád. Giulio Romano olasz építész később palotává alakította Federico II Gonzaga kívánságára, hogy udvari ünnepségeket és lakomákat tartsanak benne. Psyché szobája, az Óriások szobája és a Lovak terme Herkules hat munkáját ábrázoló freskóval van díszítve. Ezek a freskók, amelyek a korszak klasszikus témákat bemutató itáliai művészetét reprezentálják, a palota legszebb műalkotásai.

A Palazzo Ducale szolgált a Gonzaga-család hivatalos rezidenciájaként. Több részből áll: apartmanokból, különálló épületekből és a Szent György-kastélyból, amelyet a híres itáliai festő, Andrea Mantegna freskói díszítenek. A Menyasszony-szobában a Gonzaga-család portréja látható.

Mantovában született Publius Vergilius Maro, az augustusi aranykor latin költője, az Aeneis szerzője, az egyik legfontosabb latin költő; híres olasz művészek töltöttek hoszszabb időt a város falai közt, például Andrea Mantegna, Leon Battista Alberti, Giulio Romano – a város kulturális öröksége nekik köszönhető. Minden év szeptemberében Mantova a házigazdája egy irodalmi fesztiválnak, ahol híres írók mutatják be műveiket. A hely híres bolhapiacáról is, ahol különleges ruhákat és antik tárgyakat lehet venni.

TURISTAINFORMÁCIÓ

HELYI ÉTELEK

www.tourismo.mantova.it Piazza Mantegna 6. 46100 Mantova Tel.: +3903764324432 e-mail: info@turismo.mantova.it

Mantova két helyi ételkülönlegessége a sbrisolona és a tortellini. A sbrisolona egy mandulatorta. A tortellini hússal, zöldségekkel vagy tökkel és sajttal töltött tészta.

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Herkules Andújarban (1) HERKULES ANDÚJARBAN

ANDÚJAR

Mit rejt a név?

Amit Andújarral kapcsolatban megemlítenek: a Gualdalquivirfolyó, az ibériai hiúz, a Sierra Morena-hegység, a Virgen de La Cabeza-kápolna, az olivaültetvények és az olivaolaj. A város tekintélyes történelmi öröksége a történelem előtti és a római korig nyúlik vissza, valamint láthatók mór és keresztény épületek: elegáns tornyok, paloták, templomok és lakóházak is.

Az Andújar név az ibériai Andura (and + uhar) szóból ered, azt jelenti: vízben bővelkedő. Ez az előképző gyakori a latin nyelvekben. Andura a muszlim uralom alatt „Adusar”-ra módosult. Mai nevét a város visszafoglalása után kapta.

Régi híd

Manuel López: Herkules Sirvente de Mieres-palota Egy 18. századi barokk, homokkő homlokzatú ház a városközpontban. A feljegyzések szerint D. Fransisco de Mieres y Cárdenas tulajdonában volt. A Manuel López által készített Hekulesszobor a tetőn áll, mintegy őrizve a házat. Manapság az a ház egy kellemes apartmanház. Andújar térképe

Ez a nagyszerű, a Gualdalquivirfolyót átívelő híd, a római korból származik. Homokkőből építették. Gyakran római hídnak is nevezik.

Bástyák

A mórok építették a 12. század elején ókori habarcsozott kövekből. Néhány torony és faldarabok maradtak fenn. San Miguel-templom

Eredetileg gótikus tervezésű templom, az oldalfalak és a tető jó állapotban maradtak fenn.

Salmorejo

Mi a jellegzetesség?

Fazekastermékeket már a rómaiak is készítettek itt. Jelentős a környék bőrdíszművessége, és ismertek az itteni lószerszámok, az olívaolaj és a méz. Említésre méltó a kerámia, a fazekastermékek közül a Grutesca-kancsó és a kis lovas fütyülő. Ételek és termékek

A helyi specialitások közé tartoznak a hegyi vadak húsából készült ételek; a padlizsán, a hagyományos paradicsommártás, a Salmorejo, illetve a fehér fokhagymából és mandulából készült leves, és a töltött hústekercs, a Flamenquín.

Flamenquín

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Herkules Andújarban (2) TURISTAINFORMÁCIÓ Tourinform Iroda Óratorony (Torre del Reloj) Santa Maria tér Tel.: 953504959 Nyitva: H-P: 9-14, 17-19 Szo: 9-14:30 www.andujar.es Természetvédelmi Park Látogatóközpont Vinas de Penallana Santuario út (12 km) Tel.: 953539628 Bazilika és Kincstár (Virgen de la Cabeza) Santuario út (32 km) Tel.: 953549015 http://www.santuariovirgen cabaneza.org MÚZEUMOK

Szépművészeti Múzeum Antinoi González Orea Antigua Iglesia de Capuchinos (Calancha utca) Régészeti Kiállítóterem Profesor Sotomayor. Don Gome háza (Maestra utca) KÖZLEKEDÉS

Buszállomás Avenida de Sevilla 27. Tel.: 953513072 Vasútállomás Poligono Industrial la Esteción, s/n Tel.: 902432343 http://www.renfe.com

SZOKATLAN TIPPEK

ANDÚJAR Óratorony 1543-ban emelte a város hódolatul V. Károly királynak. Nagyszerű platereszk stílusú óralapja fennmaradt, de a szerkezet már nincs mögötte. A toronynak egyszerű, kőből és téglából épült szerkezete van.

Szűz Mária-templom A templom eredetileg gótikus stílusban épült alapokkal és támasztékokkal rendelkezik, de a mai nagyszerű külsejét a 16. század környékén kapta. Bent látható El Greco egy festménye. Don Gome háza Kialakításában 17. századi klaszszikus és arab építészeti elemek keverednek.

Városháza (Corral de Comedias) Az építését 1639-ben fejezték be, eredetileg az uralkodó osztályok játékainak és vallásos eseményeinek helyszínéül. 1791-től városháza.

Természetvédelmi park, Sierra Morena Az Andújar körülvevő hegyekben jellemzően tölgyek és parafatölgyek nőnek. Változatos madárvilág és számos nagyvad (vaddisznó, szarvas) lakja az erdőségeket. Az ibériai hiúzok legnagyobb populációja ezen a területen él. Szentély és zarándoklat (Romeria) Az Andújartól 32 kilométer távolságban található helység története a 14. századig nyúlik viszsza, habár újjáépítették a spanyol polgárháború után. Április utolsó vasárnapján Szűz Mária (Virgin de la Cabeza la Morenita) tiszteletére tarják a szokásos, évente nagy tömegeket vonzó zarándoklatot. Következő állomás Ubeda y Baeza, az Unesco világörökségként nyilván tartott hely, egyedülálló példája a reneszánsz Spanyolországba történő érkezésének.

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Herkules Cataniában HERKULES CATANIÁBAN

CATANIA

JELLEGZETESSÉGEK

Catania híres arról, hogy gyakran sújtják földrengések és vulkánkitörések. Például lerombolta az 1669-es földrengés és az 1693as vulkánkitörés is.

A cataniai történelmi bábgyártó család készíti a szicíliai „Pupi” nevű bábot évszázadok óta, és Pupi-előadásokat tart az Operaszínházban. A kézművestárgyak nagy része lávakőből készül.

KÖZLEKEDÉS ETNA Ignazio Paterno Castello-gyűjtemény V. Ignazio, Biscari hercege (Catania, 1719-1786) volt az első olasz régész. Vezetett néhány ásatást Cataniában, (amfiteátrum, melegvizes fürdők), és 1758-ban hivatalosan megnyitotta a múzeumot, amelyben kiállították az összes tárgyat, amit addig felfedeztek. A gyűjtemény olyan nagy jelentőségű volt, hogy olyan értelmiségiek és tudósok látogatták meg, mint Goethe és Vivant Denon.

Az Etna az egyik legaktívabb vulkán a földön; manapság is folyamatosan kitörések tapasztalhatók a környékén. 2013-ban az Unesco Világörökség része lett.

Tourinform Iroda: www.apt.catania.it

Általános információk Catania hivatalos honlapján: www.comune.catania.it

Vincenzo Bellini Nemzetközi repülőtér: Fontarossa Catania Tel.: +390950937023

Központi Vasútállomás: Piazza Giovanni XXIII, Catania

Palazzo Biscari

MIT REJT A NÉV?

Az 1693-as földrengés óta ez az épület a Paterno Castello család palotája. Az új palotát épp szemben építették fel az V. Károly-féle városfalakkal. Az első régészeti kiállítás még itt nyitotta meg kapuit.

A katane (Κατάνη) ógörög szó jelentése „reszelő” vagy „durva eszköz, amivel könnyű vágni”, „egyenetlen föld”, „éles kövek” és „durva talaj”. Az utóbbi jelentéseket igazolja, hogy a város mindig újra felépült ezen a tipikusan fekete lávás tájon.

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Herkules Siracusában SIRACUSA Paolo Orsi Múzeum

Szicília legjobb régészeti múzeuma Siracusában van (Parco Landolino, Via Teocrito 66, 96100, Siracusa). MIT REJT A NÉV?

A „Syracusa” név eredete bizonytalan: eredhet a „sirokos” szóból (sirokkó szél), ugyanakkor még valószínűbb, hogy a név a „syraka” szóból ered. Syrakának nevezték az Anapo- és Cyanefolyók közötti mocsarat. Néhány tudós úgy véli, hogy a név valójában föníciai eredetű, és azt jelenti: „A sirályok sziklája”.

AIDONE MÚZEUMA Az aidonei kicsiny múzeum különösen értékes az itt található egyedülálló régészeti leletek miatt. Az első egy Euthümidész által festett edény, amely igazi kincs Herkules tettei nyomában járó kutatásunkban. Ez egy olyan ritka remekmű, amelyet még kézjegyével is ellátott a készítője, a saját korában jól ismert, ünnepelt festő. Szerte a világon csupán néhány ilyen darab található, az egyik épp Aidonében. Azt a jelenetet ábrázolja, amikor Herkules megöl egy amazont. Euthümidész edényét Justin Walsh találta meg, aki 1999-ben Morgantinában kezdett dolgozni. Justin a továbbiakban a fazekastermékekkel foglalkozik, valamint szerepükkel az ókoriak mindennapi életében és a távolsági kereskedelemben. Első feladata a környéken az volt, hogy a citadella athéni feketealakos edényeit katalogizálja és lerajzolja Carla Antonaccio számára. Részt vett a Citadella és a Serra Orlando maradványainak feltárásában is.

MORGANTINA Hely és név A Cittadella-hegy oldalára épített Morgantina az ókori görögök és a szicíliaiak idejében alapított

városka Aidone közelében. A név valószínűleg az őslakos Morget nevű csoportra utal. Emlékművek

Morgantinát a Princeton Egyetem tárta fel. Az Agora tér környékén a fontos maradványok között találhatók középületek és színház is. Egyes műemlékek a Kr. e. 14. évszázadból származnak. A színház

Feltehetőleg Archela építtette Kr. e. 310-ben homokkőből. Később két részre osztották, felső és alsó szintre. Mindkettő egy sziklagerincen lévő enyhe lejtőre épült, helyzetüket homokkal és földdel erősítették meg. Ebből az építőanyagból vastag falak készültek, amelyek súlyát támpillérek tartották. A KÖVETKEZŐ HELY: AGRIGENTO

Agrigento Magna Graecia nagy jelentőséggel bíró városa volt. Itt a legfontosabb régészeti látnivaló a Templomok Völgye, ahol hét nagy templom áll. Köztük a legősibb Herkules temploma, amelyet egy földrengés lerombolt; ma nyolc oszlop látható belőle.

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Herkules Kolozsváron (1)

Bánffy-palota Az 1774 és 1785 között egy téglalap alakú udvar köré palotát építtetett Bánffy György, Erdély főkormányzója. Ezt a palotát az Erdélyben található legjelentősebb barokk épületnek tartják. A rokokó stílusú homlokzaton látható a Bánffy-család címere és hat görög mitológiai alak: Héraklész, Apollón, Árész, Athéné, Artemisz és Perszeusz. Az épületben működik 1951 óta a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum. A múzeum tulajdonában 1920. századi román és európai festmények, grafikák és iparművészeti termékek találhatók.

Az épület második emeletén 21 szobában foglal helyet a Nemzeti Galéria. A nyilvánosságnak – új belsőépítészeti megoldásokkal – 1996 januárjában nyitották meg. Szintézistét adja a román művészet négy évszázadának, de természetesen az erdélyi művészeti alkotásokra összpontosít. Olyan román művészek alkotásai találhatók itt, mint Nicolae Grigoriscu, Ştefan Luchian, Dimitrie Paciurera, Theodor Pallady és mások.

Kolozsvár Erdély szívében, a Szamos-folyó mentén fekszik. Fontos kulturális központ, egyetemi város: a Babeş-Bolyai Egyetem, Románia legnagyobb egyeteme, alapvetően meghatározza a város hangulatát. Kolozsvárnak van Nemzeti Színháza és Román Nemzeti Operaháza is, ugyanakkor Magyar Állami Színház és Operaház is működik itt. Babeş-Bolyai Egyetem

1872-ben Ferenc József Egyetem néven alapították. A monumentális épület 1893 és 1903 között készült neoreneszánsz stílusban. 1959-ben kapta meg a Babeş-Bolyai nevet. Román Nemzeti Színház

Neobarokk stílusban készült, némi szecessziós kiegészítéssel, a mai Román Nemzeti Színház épülete 1904 és 1906 között, amelyben ezer ember fér el a nézőtéren.

Kolozsvár, amelyet 2015-ben Európa ifjúsági fővárosának neveztek, pihenőterületeket is kínál, mint például az Alexandru Borza Botanikus Kert, a Központi Park, a Cetăţuia-tető.

A Cetăţuia-tetőről (Fellegvár) kivételes panoráma nyílik a városra. A városképhez még hozzátartozik két modern, többcélú tornacsarnok: a Sportcsarnok, ahol különböző sportesemények és kulturális rendezvények kapnak helyet, és a Cluj Aréna, amely nemzetközi szabványoknak megfelelő épület.

A VÁROS TÉRKÉPE

MIT REJT A NÉV? A város neve az ókori dák Napuca és Cluj (clus: szünet, keskeny hely) nevekből ered. Első írásos említése 1275-ből származik, Kluswar villaként. A történelem során több nevet kapott már: Napoca dákul, Napocensis latinul, Kolozsvár magyarul, Klausenburg németül. Mai nevét, Cluj-Napoca, 1974-ben kapta.

Ma a város neve a lakosság két fő nemzetisége közötti együttműködést fejezi ki. A város római municipium rangot kapott Kr. e. 124-ben. KÖZLEKEDÉS

„Aurel Vlaicu” Nemzetközi Repülőtér Kolozsvár, Traian Vuia út 149151. www.airportcluj.ro

Kolozsvár Vasútállomás Vasútállomás tér 1-3. www.cfrcalatori.ro TURISTAINFORMÁCIÓ

Tourinform Iroda Kolozsvár, Eroilor sgt. 6-8. Tel.: +40 264 452244 Nyitva: H-P: 8:30 - 20:00 Szo-V: 10:00 – 18:00 www.visitcluj.ro www.visitclujnapoca.ro

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Herkules Kolozsváron (2) JELLEGZETESSÉGEK

A. Borza Botanikus Kert

SZOKATLAN TIPPEK

Városunkban készül az 1943ban alapított Farmec gyárban a Gerovital márkájú kozmetikum, amely világszerte kedvelt és ismert márka. Egy másik jellegzetes helyi termék a világon egyedülálló noszolyi sajt, amely Kolozsvárhoz közel fekvő Tagabarlang speciális klímájában érlelődik.

A botanikus kertet 1920-ban alapították, amikor Erdély és a Román Királyság egyesült. Azóta folyamatosan fejlesztik, mivel nem csak turistalátványosságként hasznosítható, hanem olyan hely, ahol oktatási és más tevékenységet is lehet folytatni. Jelenleg kb. 10 000 növényfajt tartanak benne, amivel a világ leggazdagabb botanikus kertjei közé tartozik.

A várostól nyugatra található Bácsi-erdőt (Hoia Baciu) a világ ötödik legfélelmetesebb helyének tartják, mivel számos paranormális jelenséget észleltek már itt: UFO-k jelentek meg többször, rejtélyes szellemeket láttak, ezért is tekintik egyfajta kapunak égi és földi világ között.

ÉTELEK ÉS TERMÉKEK

A hagyományos helyi ételek változatosak és ízekben gazdagok. Étvágygerjesztőnek említsük elsőként a „Varza a la Cluj” nevű ételt, a kolozsvári rakott káposztát, amely káposzta- vagy savanyúkáposzta-rétegeket váltogat darálthús- és rizsrétegekkel, sütőben készül, végül tálaláskor tejszínnel öntözik meg.

Ezt mindig egy szelet gőzölgő kukoricakenyérrel tálalják. Ezt kukoricalisztből és búzalisztből készítik sóval és főtt burgonyával keverve, majd fatüzelésű sütőben sütik.

A helyi kézművesek fából és kerámiából készült edényei és díszei (kanalak, tálak, kancsók) házi készítésű ruhák (blúzok, parasztövek, övek) megtekinthetők és megvásárolhatók a Múzeum téren.

Azoknak, akik néhány perc lelki békére és meditációra vágynak, ajánljuk a város templomait: az ortodox katedrálist, a Szent Mihály katolikus templomot, az Átváltozás görögkatolikus templomot, a Farkas utcai református templomot, az evangélikus templomot és a neológ zsinagógát.

Ortodox katedrális A metropolita ortodox katedrálist 1923 és 1933 között építették román Brâncovenesc-stílusban, ami a reneszánsz és a bizánci stílus keveréke.

Szent Mihály-templom A Romániában található legfigyelemreméltóbb gótikus építmény a maga 70 méteres hosszával és 80 méteres magasságával. Minorita templom A barokk stílusú építményt 1775 és 1779 közt építették a római katolikus minorita atyák megrendelésére. 1924-ben IX. Pius pápa a templomot a görögkatolikus egyháznak ajándékozta, hogy a kolozsvári görögkatolikus gyülekezetet szolgálja.

KÖVETKEZŐ ÁLLOMÁS

Tordai hasadék Ez a természetvédelmi terület a Hesdát-patak mentén, Torda városától 6 kilométerre nyugatra, Kolozsvártól 15 kilométerre délkeletre fekszik.

Tordai sóbánya Az A. Borza Botanikus Kerthez tartozik a hajdani sóbánya.

Menyasszonyfátyol-vízesés A havasrekettyei vízesés több mint 30 méter magas.

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Herkules Budapesten húrt, nyitott szájából szinte halljuk a lelke mélyéből kiszakadó hatalmas győzelmi kiáltást, amellyel legyőzte a sztümphaloszi madarakat.

Kisfaludi Strobl Zsigmond: Íjász (1918-19) A nyilazó Herkules alakját idézi, aki a halálhozó, emberevő sztümphaloszi madarakra lő. Ihletője Émile-Antoine Bourdelle francia szobrász Nyilazó Herkules (1912) című alkotása (USA, New York, Metropolitan Museum of Art). Az íjász mozdulata még az erőfeszítést tükrözi ugyan, de kitárt ujjaival éppen elengedte a

Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884–1975) kétszeres Kossuthdíjas, nemzetközileg is ismert és elismert, magyar szobrászművész. Rendkívül gazdag és tanulságos politikai kurzusokon és nemzeti határokon átívelő művészete. Nagy tehetsége volt a mozgásábrázoláshoz, a karakterformáláshoz, a szimbólumok megragadásához. A szobor 1925-től a Margit-szigeten, a Magyar Atlétikai Club sportpályája előtt állt. Később lebontották, majd 1929ben a főváros megvásárolta, újra bronzba öntették, és a Városligetben a Műjégpálya bejárata előtt (a háttérben ennek kupolája látszik), a mai Olof Palme sétányon állították fel. 1926-ban egy amerikai mágnás megvásárolta, így került az Egyesült Államokba. Egy-egy másolata megtalálható még: Santa Barbara, Miami, El Presidio tér; Los Angeles, California Egyetem; Szentpétervár, Ermitázs kertje; Indonézia, Djakarta, a kormányzói palota előtt; Zalaegerszeg, a Sportcsarnok mellett; Moszkva; Stockholm, Nemzeti Múzeum. Látnivalók

A Városliget Budapest egyik városrésze, a világ első nyilvános, mindenki számára nyitott parkja, amely száz hektáron terül el a XIV. kerületben. Ebből mintegy 81 hektár a park, abban kb. 6500 fa áll.

A főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma, számos nevezetességgel. Az ezredéves ünnepségekre itt épült fel a Hősök tere, a Vajdahunyad vára, majd folyamatosan a ma látható épületegyüttes: a mesterséges tó, a Műjégpálya, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Fővárosi Nagycirkusz, a napjainkban már bezárt Vidámpark, a Széchenyi Fürdő, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. Itt van a Közlekedési Múzeum és a Petőfi Csarnok is. Turisztikai információ

A Városliget története, szabadidős programok, kulturális és szabadidős tevékenységek, szobrok és térképek (itt). A Városliget QR-kódja:

Különlegességek • • • • • • • •

Szépművészeti Múzeum Műcsarnok Fővárosi Állat- és Növénykert Közlekedési Múzeum Magyar Mezőgazdasági Múzeum Petőfi Csarnok Széchenyi Gyógyfürdő Étterem

ERASMUS+ KA2 Searching for the Labours of Hercules 2014-1-TR01-KA201-012990

Herkules Visegrádon bájába vitték. Később a palota pusztulásakor a kút a törmelék alá került. Eredeti töredékei ma az udvar északkeleti saroktermében vannak kiállítva, míg eredeti helyén rekonstruált másolata áll. Visegrád

A díszudvar lebontott Zsigmondkori kútja helyére 1484 körül készült el a vörös márványból faragott reneszánsz Herkules-kút. Mestere Giovanni Dalmata, traui (ma Trogir, Horvátország) származású római szobrász volt, aki Mátyás építkezésein dolgozó olasz-dalmát szobrászműhelyt vezette. A Herkules-kút a legkorábbi reneszánsz műalkotás, amely Itálián kívül született. A Mátyás király címereivel díszített kút szobra a lernai hidrával küzdő Herkulest ábrázolja. A hérosz gyermekként szerepel, ami Mátyás fiára, az ekkor még gyermek, trónörökös Corvin Jánosra utal. Mátyás – a hidra által jelképezett – osztrákok felett aratott győzelem után 1485-ben diadalmenet élén vonult be a meghódított Bécsbe. Bonfini szerint Herkules a magyarok őse volt, Mátyás pedig Herkulesként védte az európai kultúrát a hódítókkal szemben. A kutat először 1526-ban rongálták meg a törökök, egyes részeit ezután az udvar északkeleti szo-

Vízibástya. 1335-ben itt volt a híres királytalálkozó, amelyen I. Károly (Róbert) magyar király meghívására János cseh és Kázmér lengyel király vett részt. A 14. században Európa egyik legszebb királyi rezidenciája volt, melyet Mátyás később reneszánsz elemekkel gazdagított.

A Herkules-kút az 1000 Ft-os magyar bankjegyen Visegrád az élő középkor városa Budapesttől 43 km-re, északra, a Duna jobb partján, a Dunakanyar legszebb pontján fekvő kisváros. A középkori Magyar Királyság egyik királyi székhelye. A rómaiak Nagy Constantin idején építették a Sibrik-dombon a Ponts Novatus nevű castrumot (erődöt), mely a Duna menti limes legjelentősebb építménye volt. Az első, latin nyelvű oklevél 1009-ben említi Visegrádot, amely szláv eredetű szó, jelentése „magas vár”. A város 14. századi latin neve ugyanezt jelenti: „Altum Castrum”. A mai várrendszert IV. Béla és felesége, Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években, ennek részei a 328 m magas hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár, a Duna-parton pedig a

Visegrád és környéke az interneten • •

•

• • • •

Turisztikai információ Kulturális rendezvények: a koncertek mellett a római kort a Quadriburgiumi Játékok, a középkort a Palotajátékok idézi fel. Látnivalók: Fellegvár, Bertényi Miklós Füvészkert, Királyi Palota, Alsóvár, Salamontorony, Főesperesi templom, Sibrik-dombi római erőd és ispáni vár, Palotaház, Zsitvay-kilátó Különlegességek: Téli-Nyári Bobpálya, Canopy, Gokart és Kalandpark, eXtra Bringa, Zugfőzde Pálinkamúzeum Túrák (térkép) Sétahajó Reneszánsz Étterem Visegrád és környéke

HERCULES NYOMÁBAN ÚTIKALAUZ

SZERKESZETTTE PALOTÁS JÁNOS TUDÁS ALAPÍTVÁNY HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 2016