A NARANCSLÉ ÚTJA - facsarva, Brazíliából by Tudatos Vásárlók Egyesülete

AKCIÓ AZ

A J T Ú É L S C N A A NAR L Ó B Á I L Í Z A R B , A FACSARV

ÁRA

A naranc slé útja – Fac sarva , Bra zíliából 2013-ban a brazil Instituto Observatório Social (IOS) a német Christliche Initiative Romero (CIR) megbízásából kutatást végzett a brazil narancsszektorban tapasztalható munkakörülményekről. E kutatás eredményeit foglalja össze a kiadvány. A végkövetkeztetések a szakszervezeti képviselőkkel, az ültetvényeken és gyárakban dolgozó munkásokkal készült interjúk elemzésén, a kapcsolódó szakirodalmon, a legnagyobb brazil narancslégyártók, a Louis Dreyfus Commodities, a Citrosuco/Citrovita, a Cutrale és civilszervezetek, valamint kormányzati szervek által kiadott dokumentumokon alapulnak. A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) 2013 nyarán a helyszínen is ellenőrizte a tanulmány állításait és Bombera Krisztina riporterrel filmet készített a narancsültetvényeken tapasztalható munkakörülményekről. A film megtekinthető a www.tudatosvasarlo.hu-n.

4

G rafika: Raphael Lorenzeto de Abreu, Wikipedia.

fotó:

Vizi Attila, Waterfilm | Gulyás Emese, TVE

Itthon is találunk bőven brazil narancslevet, bár a narancslé útja a termelés helyétől a fogyasztóig sokszor követhetetlen. Magyarországra például elsősorban olyan nem éppen tipikus narancstermelő országokból érkezik a narancslésűrítmény, mint Hollandia, Lengyelország, Ausztria, Németország vagy Csehország. A behozatali listán Izrael foglalja el a legelőkelőbb helyet azon országok közül, ahol egyáltalán fellelhető termő narancsfa1. A fura jelenség egyik megfejtése, hogy Brazília látja el az európai fogyasztás 80%-át, és az onnan érkező narancslé-koncentrátum vagy narancslé oroszlánrészét holland és belga kikötőkbe szállítják, ahonnan aztán továbbporciózzák a kontinensen lévő palackozókba. Brazília a világpiacon is előkelő helyet foglal el: a világszerte elfogyasztott narancslé 60 százaléka innen származik. A brazil narancslétermelés döntő hányada pedig az ország déli részén, São Paulo, Minas Gerais, Bahia és Parana szövetségi államokban folyik.

A brazil narancsipar az 1950-es években az állományban. Ellenszere csak a fertőzött indult robbanásszerű fejlődésnek. A növe- növények teljes megsemmisítése. kedést a brazil kormány is támogatta, a terHogy a többi betegséget elkerüljék, a melés azonban egy idő után meghaladta a termelők növényvédő szereket, gombaölő keresletet. Ekkor született meg az ötlet, hogy szereket és rovarölő szereket használnak a a narancsból gyümölcslevet készítsenek, és nagy mennyiségű műtrágya mellett. Csak az a feldolgozott termék eladásáA brazil narancsipar az európai val növeljék a bevételeket. Az első narancslégyár 1959-ben fogyasztástól függ, az európai kezdte meg működését. Mára fogyasztás pedig a brazil termeléstől. a termés döntő többségét feldolgozzák, és lé formájában Kölcsönösen egymásra utaltak. értékesítik. Az 1178 feldolgozóüzem 90%-a São Paulo államban található. utóbbi költsége akár 8 százalékát is kiteheti A fagyasztott sűrítményből készülő na- a végső árnak. A vegyszerezés kockázatos, rancslevek piacából Brazília 80 százalékban mert nincsenek megbízható hatékonysági részesedik, és ezen belül is São Paulo szövet- tanulmányok arról, hogy a felhasznált kemiségi államban termelik a világ által felhasznált káliák valóban képesek-e megelőzni a súlyos sűrítmény mintegy felét. A Brazíliában megter- betegségeket. Ráadásul az utóbbi években melt narancslé 98 százalékát exportálják, ja- az előállítási költségek mintegy megduplázódvarészt Európába: a brazil narancslésűrítmény tak, nagyrészt az üzemanyag és a műtrágya legnagyobb vevője az Európai Unió, amely fokozott használatának köszönhetően. a megtermelt mennyiség közel kétharmadát vásárolja fel. Ugyanonnan többet A gyártókon nagy a nyomás, hogy növeljék a Egyhangú termesztés hatékonyságot és csökkentsék a költségeket. A narancsfák első gyümölcseiket 3-5 év után Ennek egyik módja a termésátlag növelése. hozzák, a legtöbb termést pedig a nyolcadik Az utóbbi harminc évben sűrűbb ültetéssel év után adják. A brazil narancsfák átlagosan növelték a megtermelt mennyiséget. Azelőtt húsz évig termőképesek. A narancslé terme- átlagosan negyven, ma tizenkét négyzetméterléséhez különböző fajtájú narancsokat hasz- re jut egy fa. A kisebb ültetvényeken átlagosan nálnak, amelyek az év különböző szakaiban 11 tonna narancsot termelnek hektáronként, érnek be, így a szüreti szezon januártól egészen a nagyobbakon körülbelül 36 tonnát szednek júliusig tart. ugyanakkora területről egy évben. A magaA narancsot hatalmas ligetekben termesz- sabb termésátlag mellett a nagy ültetvényetik, ahol semmi más nem terem. A monokul- ken általában jobb az adminisztráció is, ez túrás termesztés hátránya, hogy a növények pedig segít, hogy termékeikkel könnyebben sokkal kevésbé ellenállók a kártevőkkel és a eljussanak a nemzetközi vásárlókhoz. Az ilyen betegségekkel szemben. Egy-egy betegség ültetvények a növényvédő szerek használatára akár az egész ültetvényt elviheti. Különö- és a termékcímkékre vonatkozó előírásoknak sen pusztító az úgynevezett „zöldülés”; egy megfelelő termékeket is elő tudnak állítani. bakteriális fertőzés, amely zölden égeti le a A kivitelre kerülő narancsnál és narancslénél citrusok levelét. Ez az eddig tapasztalt legsú- ellenőrzik a szermaradványokat, és amen�lyosabb citrusbetegség, amely szinte megál- nyiben ezek szintje túl magas, a termékeket líthatatlanul terjed, és hatalmas károkat okoz visszaküldik a gyártónak.

Brazil narancs M agyaror s zágr a főleg Hollandiából ér kezik nar anc slé. D e nekik honnan van?

 A narancslé a legnépszerűbb gyümölcslé a világon.  Brazília szövetségi állama: São Paulo.  Brazília pedig a Föld legnagyobb narancslé-előállítója és -forgalmazója.

6

Alkuképes A szüretet követően a narancsokat a légyár- Narancslevet nem csak a szupermarketekban szétválogatják, megtisztítják és leprése- ben árulnak. A fagyasztott narancslésűrítlik. Ezek után kivonják a léből az ízanyagokat, ménnyel áruként kereskednek a nemzetközi nehogy a feldolgozás folyamán elvesszenek. határidős árupiacokon. A narancslé rövidítéUtolsó lépésként kivonják a vizet, így születik a se itt OJ („Orange Juice”). A sűrítmény tonsűrítmény. Egy tonna narancslé előállításához, nánkénti világpiaci ára 750 000 forint körül több mint tízszer annyi narancs kell, egy tonna alakul2. Az aktuális piaci ár függ a szürettől, koncentrátumhoz pedig hat tonna naEgy doboz narancsért (40,8 kg) rancslé. Azaz körülbelül hatvan tonna narancsból lesz egy tonna narancslé750 forintnyit adtak, miközben koncentrátum. a megtermeléséhez legalább A koncentrátumot konténerekkel felszerelt hajókon szállítják Európa 1020 forintra van szükség. legnagyobb kikötőibe, ahol a brazil Közgazdasági képtelenség. óriásvállalatoknak saját tárolótelepeik vannak. A koncentrátum a brazíliai Santos ki- ami pedig nagyon erősen kötődik az időjárási kötőjéből Rotterdamba (Cutrale vállalat), Ant- viszonyokhoz. Ha rossz idő van Brazíliában werpenbe (Citrovita vállalat) és Gentbe (Louis és a kereskedők rossz termésre számítanak, Dreyfus és Citrosuco vállalatok) érkezik. Ezek a narancslé árupiaci ára gyorsan az egekbe a tárolótelepek közvetlen üzleti kapcsolatban szökik. Az elmúlt években a narancslé ára állnak az európai palackozóüzemekkel és ke- jelentősen csökkent. Ennek két oka van: a reskedelmi láncokkal. csökkenő kereslet, és az, hogy két egymás Az európai tárolókból tartályos kamionokon utáni évben is rekordtermést értek el3. A São viszik tovább a levet a kontinens palackozóüze- Paulo-i piacokon egy doboz (kb. 40,8 kilomeibe, ahol a végterméktől függően vissza- gramm) narancsért kb. 750 forintnyit adtak pótolják a vizet és a kivont íz anyagokat, vagy 2012 novemberében, míg 2011-ben 1050 fotovábbiakat adnak hozzá. A termékek egyéni rintnyit. Mindeközben Mendonça de Barros karakterének kialakítása érdekében pedig közgazdász számításai szerint egy doboz keverik egymással a különböző narancster- narancs megtermeléséhez legalább 1020 mesztő vidékekről származó sűrítményeket. forintra van szükség4.

Kedvencünk a narancslé A világon és Magyarországon is a narancsból készül a legnépszerűbb gyümölcslé. Itthon az eladott gyümölcslevek és nektárok több mint negyede narancsból van, s csak ezt követik a helyi fajtákból is előállítható barack- és almalevek. Lehet kapni „eredeti” leveket is, de a narancslevek többségét sűrítményből állítják elő. Azaz a feldolgozás és a szállítás egyszerűsítése miatt először kivonják a víztartalmat, majd visszahígítják. A narancslésűrítményt fagyasztják, mert így akár három évig is eltartható. Sajnos időközben elveszíti C-vitamintartalmának felét. A visszahígított narancslevek csomagolásán a termék elnevezéséhez közel és jól láthatóan ki kell írni, hogy „sűrítményből készült” vagy „részben sűrítményből készült”. A narancsnektárnak legalább 25% gyümölcslevet kell tartalmaznia, és a gyümölcslétartalmat fel kell tűntetni a csomagoláson. A narancsitalnak legalább 12% narancsot kell tartalmaznia, és emellett felbukkanhat benne más növényi kivonat, aroma, adalékanyag, szén-dioxid. Az üdítőitalok még ennél is kevesebb gyümölcslevet tartalmaznak. A nem sűrítményből készült levek finomabbak és jobban hasonlítanak a frissen préselt narancslére, de ennek ára van: míg a narancsízű üdítők literenkénti ára általában 100 forint alatt, a narancsitaloké 300 forint alatt, a 100%-os leveké márkától függően 300-600 forint körül alakul, a nem sűrítményből készített levek 800 forint közüli áron kezdődnek. Ennek egyik oka, hogy a préselt narancslé szállítása hatszor annyiba kerül, mint a koncentrátumé. A narancsléért Európában fizetett összegeknek azonban csak elenyésző része jut el termelőkhöz, még kevesebb a narancsszüretelő munkásokhoz. A többi eltűnik a kereskedelmi láncok, a palackozók és a léfeldolgozó gyártók kezei között.

Dől a lé A 2010 - e s br a zil nar anc ster mé s 70 s zá zaléka egyene sen a holland é s belga p ar tokon kötöt t ki, ahonnan tovább s zállí tot ták a z európ ai piacokr a .

Vizi Attila, Waterfilm

Alley, Bino, Bravo, Cappy, Dizzy, Happy Day, Happy Fruits, Hohes C, Next, Ollé, Pfanner, Sió, Sun Grown, Suzy, Sweet walley, Szobi, Topjoy, Vita Fit Orange, Wake up. A szupermarketláncok sajátmárkás termékei: Aro (Metro), Auchan narancslé, CBA narancslé, Coop narancslé, Reál narancs ital, S-Budget, Penny Orange 100%, Spar Orange 100%, Ts narancs (Tesco).

A palackozóüzemeknek egyrészt megvannak a saját márkáik (például Hohes C), másrészt megbízásból palackoznak kereskedelmi márkás termékeket (például S-Budget narancslé a Spar-nak). A különböző gyümölcslevek gyártói általában egy-egy idényre kötnek szerződést a brazil narancslégyártókkal. Hogy garantálják folyamatos és zökkenőmentes ellátást, rendszerint egyszerre többel is kapcsolatban állnak. Végül a lé eljut a szupermarketekbe, onnan pedig a vásárlókhoz.

fotó:

Népszerű narancslémárkák Magyarországon

 Fertőtlenítik a narancsültetvényre belépő munkásokat, csizmáikat, a buszokat és szedés után a narancsokat is.

8

harmadik lehetőségként a termelők fix áras szerződést is kötnek a narancsra, ez azonban nagyon ritka, mivel így a világpiaci ár esésének kockázatát a narancslégyárnak kellene viselnie, ezt azonban nem vállalják.

A legnagyobb brazil narancslégyártók a narancs 60-80 százalékát kisebb gazdaságoktól vásárolják, s csak a maradékot termelik saját narancsligeteikben. A gyümölcs dobozáért (40,8 kg) körülbelül 780 forintnyit fizetnek annak a mintegy 2000 brazil termelőnek, akik narancsukat különböző módokon értékesíthetik a nagyvállalatoknak. Az egyik mód, hogy a narancslégyártó szervezi meg a teljes szüretet, a narancsszedő munkások alkalmazásától kezdve egészen a gyümölcs gyárba szállításáig. Ebben az esetben a termelő fix összeget kap a narancs dobozáért. Az árban előre megegyeznek, de ha a szüret alatt a világpiaci ár esik a New York-i tőzsdén, a ter-

melőnek vissza kell fizetnie a különbözetet. A másik lehetőség, ha a termelő magát a gyümölcsöt adja el a gyártónak, ilyenkor azonban magának kell megszerveznie a szüretet és a szállítást a gyárba, ahol az aktuális napi áron válhat meg a terménytől. A 2010-es szüreti szezonban a gazdák átlagosan 910 forintnyit kaptak a narancs dobozáért, ami nagyjából húsz forint körül kilónkénti árnak felel meg. A narancs világpiaci árának ingadozása azonban rendkívül szélsőséges. Aki ezt a lehetőséget választotta, annak dobozonként körülbelül 130 forintnyit kellett fizetnie a szüretért és 80 forintnyit a szállításért. Így tehát 720 forintnyit keresett a narancs dobozán. Végül pedig,

A kicsik feladják, a nagyok kartelleznek A kockázatokat inkább a beszállító termelőkre hárítják. Ezzel sok termelő képtelen megbirkózni, és inkább felhagy a termeléssel. Az átvevési árat a termelési költség alá nyomó árpolitika oda vezetett, hogy nőtt a földnélküli, kétkezi munkások száma Brazíliában. 2009-re már a gazdák közel fele nem tudott annyi narancsot megtermelni, amennyinek a bevételéből biztosíthatná a saját túlélését.5 Mindez a termelés koncentrálódását eredményezte: ma a narancstermesztés 40 százaléka 51 termelő kezében összpontosul. Ők az összes termelő csupán 0,4 százaléka. Fejenként legalább 400 000 narancsfával rendelkeznek. A termelők háromnegyede viszont kisebb ültetvényeken gazdálkodik, amelyeken kevesebb, mint 10 000 fa áll.6 A narancslé ellátási lánc minden egyes lépcsőjénél egyre nagyobb a koncentráció, a szereplők nagyobb érdekcsoportokba tömörülnek. Ennek eredményeképpen ma a sok apró, és a néhány nagy narancstermelő áll szemben mindössze három nagy feldolgozó vállalattal. 1970 és 1990 között még 15-20 kisebb narancslégyártó létezett, 2006-ra már csak négy nagy játékos maradt: a Cutrale a maga 36 százalékos piaci részesedésével; a Citrosuco 30 százalékkal; a Citrovita 12 százalékkal; és a Louis Dreyfus Commodities szintén 12 százalékkal.7 2012-ben a Citrosuco felvásárolta a Cirtovitát.8 Így ma több mint 50 százalékban ez a három vállalat látja el a palackozókat narancslével és koncentrátummal.9 Szakértők szerint a 2012-es egyesülés ré-

Ó, ko n c e n t r ác i ó A világon ötb ől három pohár nar anc slé alap anyaga B r a zíliából s zár ma zik , ahol súlyo s koncentr áció való sul t meg a nar anc spiacon a z elmúl t év tizedekben, s ezér t a legerő sebb piaci s zereplők s zinte b ár mi t meg tehetnek .

 A szüret idején 24 órában működő gyárakba átlagosan 300 kamionnyi narancsot visznek egy nap, a szezon csúcsán akár kétszer ennyit.  A világ egyik legnagyobb narancslégyártójáról szinte képtelenség adatokat szerezni az államigazgatás embereinek épp úgy, mint az üzleti élet szereplőinek és a civileknek.

10 

vén a nagyvállalatok többet tudnak logisztikai programokra fordítani, illetve hatékonyabban használják ki a présüzemeket.10 Az ilyen fokú piaci koncentráció azonban rettentő hatalommal ruházza fel a három mamutvállalatot a nekik beszállító narancstermelőkkel szemben. Lehetőségük van arra, hogy a narancs árát folyamatosan a termelési költség alatt tartsák, hogy egyoldalúan és tisztességtelenül alakítsák az árakat és szabják ki a szállítási határidőket. Minőségi kifogásokra hivatkozva nem fizetik ki rendesen a termelőket, és rendszeresen szerződést szegnek. Emellett a sajtóban megjelent vádak szerint a gyártók a szüreti időszak alatt manipulatív eszközökkel alakítják a narancs világpiaci árát a New York-i tőzsdén. Vezető helyzetük

2012-ben az Brazil Citrustermesztők Szövetsége (Associação Brasileira de Citricultores) összeállított és nyilvánosságra hozott egy jelentést arról, hogy a nagyvállalatok még mindig összejátszanak, annak ellenére, hogy akkor már több éve folyt eljárás ellenük kartellgyanúval.14, 15 A tőzsdei manipulációról és kartellezésről szóló vádak kivizsgálása nagyon sok éve folyik, és jelenleg is tart.16

A palackozók is A palackozók piacán hasonló a helyzet: egyre kevesebb cég rendelkezik egyre nagyobb részesedéssel. 2009-2010-ben 35 palackozóüzem dolgozta fel a brazil narancslé mintegy 80 százalékát.17 A koncentráció nem csak a termelésben és a Az Európai Unió szerint nincs a palackozásban, de a kereskedegazdasági versenyt torzító hatása lemben is megfigyelhető. Általában az élelmiszerkereskedelem annak, ha az európai narancsegyre inkább a nagy láncokban lépiac felét egyetlen gigacég, koncentrálódik, a láncok száma a Citrosuco/Cirtovita látja el. viszont csökken. Egyre kevesebb lánc ural egyre nagyobb piacot. kapott egy régiót. Felosztottuk egymás közt São A gyümölcslevek, így a narancslé egyre naPaulo szövetségi államát. A Cutrale azonban gyobb részét is a szupermarketláncokban mindenhol ott volt. A Citrovita inkább a Matão adják el.18 A Magyarországon megvásárolt régióban volt jelen, mi pedig a Limeira régióban, gyümölcslevek negyven százaléka sajátmárahol úgy 250-300 termelő volt. Abban az idő- kás termék, és leginkább diszkontláncokban ben egy 720 forintos árban egyeztünk meg.”13 és hipermarketekben vásárolják ezeket.19

Vizi Attila, Waterfilm

A brazil Földnélküliek Mozgalma (Movimento dos Trabalhadores Sem Terra, MST) egymillió tagjával Latin-Amerika legnagyobb társadalmi mozgalma. Azoknak az érdekeit képviselik, akik vagy soha nem jutottak földhöz, vagy az agrárkoncentráció miatt föld nélkül maradtak. Céljuk, hogy kiálljanak a tisztességes földfelosztásért, és érvényesítsék a társadalmi és környezeti szempontokat a brazil politikai döntéshozatalban. Brazíliában a narancsszektorhoz hasonlóan az emberek kevesebb, mint 2 százaléka birtokolja a megművelhető földek közel felét. A művelhető földeknek azonban csupán a felén gazdálkodnak. Ráadásul a nagy gazdaságokban elsősorban a helyi élelmezés szempontjából kevéssé fontos terményeket, külföldre szállítandó szóját, cukornádat, vagy citrusokat termesztenek. A föld másik felét spekulatív célokra használják. A 1980-as évek elején induló mozgalom szerint a termőföldek elfoglalása helyénvaló lépés a földtulajdon igazságosabb elosztása érdekében. 1985 óta az MST rendszeresen foglal el használaton kívüli és illegálisan megművelt területeket. Bírósági pereket kezdeményeznek a földek tulajdonosaival szemben, hogy azok átadják a tulajdonjogot a foglaló táborokban lakó aktivistáknak. A földosztásért folytatott harcban a földnélkülieknek kormányzati intézményekkel és a nagybirtokosok magánhadseregeivel szemben is meg kell védeniük magukat. Az MST-t 1991-ben elkötelezett munkájáért Right Livelihood Award-dal tüntették ki, amelyet alternatív Nobel-díjként is emlegetnek.

megtartása érdekében saját terminálokat vásárolnak Európa, Amerika és Ázsia kikötőiben, és dömpingárat használnak, hogy kiszorítsák a vetélytársakat a piacról.11 „A szüreti időszak kezdetén a nagy légyártók megegyeznek egymás közt a termelőknek fizetendő árról. Ugyanazt az árat ajánlják és fizetik. Az exportárban is megegyeznek.” – állítja Flavio Viegas, az iparág egyik szakértője a Globo Rural című magazinban.12 Dino Tofini, a CTM Citrus hajdani tulajdonosa pedig, akinek cégét a Cutrale időközben felvásárolta, a következőképpen fogalmaz a Földnélküliek mozgalmárainak adott interjújában: „Szerdánként találkoztunk, hogy eldöntsük, kitől akarjuk venni a narancsot. Minden cég

fotó:

A brazil földnélküliek felvették a kesztyűt

 A narancsléfeldolgozó üzemek környéként narancsillat lengi be.  Földfoglaló tábor a nagyvállalatok által szabálytalanul vagy spekulációs céllal megvett földeken. Addig maradnak itt, amíg a bíróság el nem tiltja őket, vagy amíg nem engedélyezi nekik állandó lakhelyek építését és a föld megművelését.

12 

A legnagyobb óriás Citrosuco/ Cirtovita A 2012-es egyesülés után világ legnagyobb narancslégyártója a Citrosuco/Cirtovita. Ez a vállalat állítja elő a brazil narancslé 40 százalékát, a világszerte elfogyasztott narancslé negyedét. A Citrosuco és a Citrovita összeolvadásából létrejött vállalat ültetvényei az általa felhasznált alapanyag közel harmadát biztosítják, ezen felül 2500 narancstermelővel áll kapcsolatban.26 Egyik elődje a Citrosuco eredetileg a német Eckes palackozó vállalat, a floridai légyártó Pasco Packing Company és egy német emigráns, Carl Fischer vállalkozásának összefogásából született. Ma a Citrosuco az olajfúrók számára tengeri szállítmányozási szolgáltatást nyújtó Fischer-csoport alvállalata. Ez a közeli kapcsolat a hajózással jelentette a Citrosuco gyors terjeszkedésének zálogát is. Hamar felismerték az európai piac jelentőségét, és az elsők közt vezették be, hogy nem magát a narancslét, hanem a narancslésűrítményt szállítják. A másik előd Citrovita az egyik legnagyobb amerikai mamutvállalat, a betongyártástól a bányászaton és a fémkohászaton át a vegyiparban is érdekelt Votorantim alvállalata, története 1989-ig nyúlik vissza. A két vállalat egyesülését többek között azzal a feltétellel engedélyezték a hatóságok, hogy hosszú távú szerződést kell kötniük a beszállítóikkal.27 Az összeolvadással a dolgozók biztosan nehezebb helyzetbe kerültek: azóta a matãói gyárat bezárták, és 173 dolgozó veszítette el az állását. A vállalat további munkahelyeket érintő újraszervezése ma is tart. A cég bejelentette, hogy a kevesebb, mint tíz éve dolgozók egy, a többiek kéthavi bért

kapnak kompenzációként. Mivel egy ilyen léptékű egyesülés átrendezi a piaci viszonyokat és az európai fogyasztókat is érintheti a hatása, az Európai Bizottság is vizsgálatokat indított. Végül nem tartották aggályosnak az összeolvadást, amely a becslések szerint az európai narancslépiac körülbelül fele fölötti kontrolt jelenti.28, 29 A Louis Dreyfus Commodities (LDC) és a minőségi trükkök A francia eredetű LDC a világ egyik vezető mezőgazdasági vállalata, amely üzletei döntő többségét Brazíliában bonyolítja, és egyike az ország tíz legnagyobb exportőrének. A citrustermesztés mellett a vállalat cukorban, kávéban, szójában és olajnövényekben utazik. Az LDC vezető világpiaci helyet foglal el a narancslé, a cukornád és a mezőgazdasági üzemanyagok szektorában.30 Az LDC 2012-ben bírságot kapott, mert trükközött az átvett narancs minőségével, és így próbált meg árengedményt elérni a beszállítóinál.31 A narancs minőségét a belőle készült lé savasságával mérik, ha a lé savasabb az elvártnál, árcsökkentés eszközölhető. Az LDC egy kb. 900 forintos dobozonkénti fix árban egyezett meg a beszállítókkal a szüret előtt. Ám abban az évben rekordtermés született, így a megnövekedett kínálat miatt a világpiaci ár lejjebb esett. Ekkor a vállakat visszamenőlegesen kritizálni kezdte a számára beszállított narancs minőségét, és tíz százalékos árcsökkentést hajtott végre. Ez a lépés több mint 300 beszállítót érintett.32 A Cutrale és a földfoglalók harca A harmadik cég, a Cutrale megalapítása óta

a narancslégyártásra specializálódott. A cég Floridában is rendelkezik ültetvényekkel és üzemekkel; olyan nemzetközi vállalatokat tudhat vevői között, mint a Nestlé, a CocaCola vagy a Parmalat. A cég akkor vesztette el hosszú évtizedes vezető pozícióját a brazil narancslétermelésben, amikor a Citrosuco 2012-ben összeolvadt a Citrovitával. Jelenleg a Cutrale vezetése az összeolvadást fontolgatja a Louis Dreyfus Commodities-zel, hogy így kerüljön vissza az első helyre.33 A Cutrale agresszív piaci stratégiát folytat: arra kényszeríti a beszállítóit, hogy adják el neki a terményeiket, sőt néha az ültetvényeiket is. Ezt azért teheti meg, mert a nagyok előkelő piaci pozíciójánál fogva a másik oldal eleve rossz alkupozícióból indul. A Veja magazin által készített riport szerint a Cutrale még a fenyegetés és a megfélemlítés eszközeitől sem riad vissza. A cég alkalmazottai például azzal fenyegettek meg földbirtokosokat, hogy ha nem adják el nekik a földjük egy részét, többet nem vásárolnak tőlük narancsot. Ráadásul a narancstermelők arra is panaszkodnak, hogy a cég nem tartja be a szerződésben vállaltakat.34 A brazil Gazdaságvédelmi Tanács (Conselho Administrativo de Defensa Economica, CADE) az 1990-es évek óta próbál fellépni a Cutrale ellen az általuk folytatott agresszív kereskedelmi gyakorlat és a kartellpanaszok miatt. Ugyanakkor mind ez idáig nem ítélték el őket. A szóbeszéd szerint ennek az az oka, hogy a család jó kapcsolatokat ápol az ország politikai vezetésével. A földnélküliek mozgalma (MST) szerint a Cutrale 30 teleppel, más néven fazendával rendelkezik a São Paulo-i és Triãngulo Mineiro-i régióban, melyek közül van, amelyiken nem

A három monstrum A br a zil nar anc slégyár tás három vállalat kezében ö s s zponto sul, akiket kor r upcióval, kar tellezé s sel, b ér le s zor í tás s al vádolnak s zaks zer vezetek , ügy vé dek , sőt, államügyé s zek .

 Vándor narancsszedők a nekik fenntartott lakhelyen. Az utcára nyíló folyosónak nincs ajtaja, az ablak helyett is csak ablaknyílások vannak.  Teli táskák, melyek súlya alapján a munkásokat fizetik. A táskák űrtartalma változó, a mérésekből a munkásokat kizárják és olykor trükköznek is a mázsálás során.

14 

A legnagyobb brazil narancslégyártók főbb adatai 20, 21, 22, 23, 24 Citrosuco S/A Agroindústria

Louis Dreyfus Commodities Agroindustrial S/A

Sucocítrico Cutrale Ltda.

25 %

15%

30%

Saját telepek /fazendák száma

3525

Légyárak száma

Kikötői terminálok száma Brazíliában

n.a.

Név Részesedése a világ narancslégyártásából

(Belgium)

(Hollandia, Nagy-Britannia)

Saját narancstermőföldek mérete (hektár)

158 000

30 000

n.a.

Saját termelés aránya

30-40%

5-10%

30-40%

Alkalmazottak száma

6500

3200

15 000*

Alkalmazottak száma a szüreti szezonban

15 000

8000

n.a.

Kikötői terminálok száma Európában

Capim-t és a Timborét. A Timbore foglalása során narancsfákat vágtak ki, hogy a helyi élelmezés szempontjából fontos kukoricát és babot termesszenek helyette. A brazil elit kezében lévő sajtó azzal vádolta a mozgalmat, hogy tönkreteszik az élelmiszertermelést, ám a kivágások csak az ültetvények fáinak elenyésző, 0,7 százalékát érintették. Az MST így nyilatkozott: „Mi nem a narancsfák ellen vagyunk, hanem a cég ellen, amely rossz célra használja azt a földet, amelyik mindannyiunké. A média erről persze nem beszél.”36 A Santo Henrique fazenda elfoglalóit egy parlamenti bizottság azzal vádolta, hogy kb. 110 millió forintnyi kárt okoztak akciójukkal.

Bizonyíték híján azonban a bíróság ejtette a vádakat. Az MST viszont azt állítja, hogy több politikus, aki a Cutrale mellett tanúskodott ebben az ügyben, anyagi támogatásban részesült a Cutrale révén az előző években.37 A fazendák ügye a mai napig nem tisztázódott. Egy földfoglaló család tagja így nyilatkozott: „Nem azért vagyunk itt, hogy vandálkodjunk, ahogy azt a média állítja. A Cutrale azt hiszi, több joga van ezekhez a földekhez, mint mindenki másnak, ez azonban nem igaz! Újra vissza fogunk jönni, hogy elfoglaljuk ezt a területet!”38. És valóban: 2012 novemberében 300, az MST-hez tartozó nő ismét elfoglalta a fazendát.

fotó:

is folyik termelés, és amelyiket hamis dokumentumok felhasználásával vásárolt a brazil kormánytól a cég. Ezt az agrárreformokért felelős hivatal (Instituto Nacional de Colonizacao e Reforma Agraria, INCRA) is megerősítette, és eljárást indított a cég ellen35. Az illetéktelen földtulajdonlás azért is probléma, mert elveszi a megélhetési lehetőségeket az egyszerű földművesektől. Saját termelés hiányában legtöbbjüknek a napszámosság marad – jó eséllyel valamelyik narancstermelő óriáscég szolgálatában. Az MST a Cutrale elleni tiltakozó akciója részeként 2009-ben elfoglalt három, a cég tulajdonában lévő fazendát: a Santo Henriquét, a

Vizi Attila, Waterfilm | Gulyás Emese, TVE

n.a. = nincs adat * = az alkalmazott munkások és a szüreti szezonban alkalmazottak aránya ezen belül nem ismert.

 Az előírt védőfelszerelés: kesztyű, teljes testet beborító ruha, védőszemüveg, maszk, csizma.  A munkások sokszor saját szedett-vedett ruháikban dolgoznak.

16 

sokszor írni-olvasni is nehezen tudó, 30 és 49 év közti férfi. 2011-ben az ültetvényeken alkalmazott 238 000 munkás nyolcvan százalékát az idényre vonatkozó szerződéssel

„A kiszervezés és a vándormunkások bizonytalan alkalmazása hatalmas probléma a São Paulo-i régió narancstermesztésében.”

Kiadványunknak ebben a részében a brazil Instituto Observatório Social (IOS) kutatási eredményeit összesítjük a brazil narancsszektorban található munkakörülményekről.39 A narancstermesztés kemény fizikai munka, a gyümölcsöt nagyrészt kézzel szedik. A gyümölcsszedők ültetvényről ültetvényre utaznak, hogy az évszaknak megfelelően leszüreteljék a narancsot, a cukornádat, vagy az egyéb mezőgazdasági terményeket. Fizetségük azonban alig elég a tisztességes megélhetéshez. Ők

azok, akiket leginkább sújt a narancslégyártásban érdekelt világvállalatok kegyetlen piaci versenye. Munkájuk fizikailag megterhelő és jogilag kiszolgáltatottak. Soha nem tudják, hogy a következő szezonban is lesz-e munkájuk. Állandó bizonytalanság São Paulo szövetségi államában az ültetvényeken dolgozó munkások vagy vándormunkások, vagy a környező falusi közösségekből jönnek. Többségük alacsony iskolázottságú,

foglalkoztatták.40 2013. március 26-án a munkaügyi bíróság három narancslégyártó óriást ítélt közel ötvenmillió forintnyi bírságra, amiért kiszerződték a munkákat és a felelősséget külsős munkaszervezőknek.41 Az ültetvényeken dolgozókat így rendszerint nem közvetlenül a multik alkalmazzák, hanem ezek a helyi közvetítőirodák vagy az erre specializálódott vállalkozók. Az úgynevezett „gato”-k lakóhelyük körzetében szervezik az idénymunkásokat. A narancsültetvényeken gyorsan cserélődik a munkaerő. Az idényszerződések miatt folyamatos nyomás alatt élnek, hogy erejükön felül teljesítsenek. Gyakran eltitkolják egészségi problémáikat, hogy ne tűnjenek gyengének, és ne kockáztassák a szerződésüket. Mivel a szedést teljesítménybérben fizetik, rögtön kiderül, ha valaki gyengébben teljesít. Azok, akik nem szüretelnek eleget, a következő idényben nem kapnak munkát, ahogyan azok sem, akik gyakran kidőlnek egészségi problémák miatt. A munkaszerződést kötő vállalkozók a mun-

N yo m o r és k i l átá s ta l a n s á g A be s zállí tók kiz sigerelé sének ár a van. Egy átlago s súly ú fér finak legalább a s aját súlya har minc s zoro s át kell megmozgatnia egy nap. A z nar anc sligetekben nők é s olykor gyerekek is dolgoznak ember telen kör ülmények közöt t.

 Házilagos védőruha és a testhelyzet, amiben a napi 2000-2400 kiló narancsot összeszedik.  A kígyómarások elleni megfelelő védőcsizma.  Egy munkás délelőtti szedése.

18 

kásaik teljesítménye alapján kapják a jutalékukat, és egyben ők felügyelik a munkájukat is. Minden egyes megkérdezett munkás arról számolt be, hogy a szerződést kötő vállalkozó folyamatosan ellenőrzi őket. Fizetések A munkások általában egy nagy zsákot visznek magukkal, és azzal másznak fel a fáknak döntött létrákra. Amikor a zsák megtelik körülbelül 30 kg naranccsal, lemásznak, és az ös�szeszedett gyümölcsöt úgynevezett „táskákba” öntik. Minden egyes gyümölcsszedőnek megvannak a maga táskái, és ezek tartalma szerint kapja a fizetését. A São Paulo-i átlagos havi minimálbér, a 78 000 forint eléréséhez egy munkásnak körülbelül 2000-2400 kiló gyümölcsöt kell leszednie naponta. Minden egyes plusz 40,8 kilóért (egy doboz) extra fizetség jár, amely a munkások elmondása szerint 48 forint dobozonként. Az átlag brazil munkás napi 2700 forintért szüretel le mintegy 2 tonnányi narancsot. Egy brazil szakszervezetek által készített tanulmány szerint a létminimum

Brazíliában napi 4700 forint körül mozog. A munkaszervezők sokszor csalnak a mérésekkel. A megkérdezettek szerint előfordul, hogy nagyobb „táskákat” kapnak, anélkül,

„Még azt sem tudjuk, mennyit fogunk kapni egy napra dobozonként.” hogy plusz pénzt kapnának a plusz tartalomért. A táskák lemérését az ültetvények tulajdonosai végzik, a szerződő vállalkozók pedig ez alapján fizetik ki a munkásokat. Az egész folyamat átláthatatlan a munkások számára, akiket kirekesztenek a mérésből. Nem tudnak róla, hogy a szerződő vállalkozó mennyit kap, ez pedig lehetetlenné teszi, hogy ellenőrizzék, tisztességesen megkapják-e a jussukat elvégzett munkájukért cserébe. A feldolgozó üzemekben valamivel jobb a helyzet, mint az ültetvényeken: kevesebb embert alkalmaznak, akik magasabb fizetést kapnak. Itt a havi átlagbér 100-110 ezer forint

körül alakul. A szakszervezet szerint a Cutrale eredetileg egy olyan megegyezést harcolt ki, amely 82 000 forintról szólt – ez 20 százalékkal alacsonyabb az átlagnál. A cég csak a szakszervezetek erős nyomására volt hajlandó felemelni a havi bért 87 000 forintra, ami még így is átlagon aluli. Ezen felül az alkalmazottak arra panaszkodnak, hogy nem kapják meg a beígért fizetést, illetve hogy ez a fizetés csak akkor elérhető a számukra, ha túlóráznak, vagy plusz műszakokat vállalnak. Egyetlen pillanatra sem állhat le a termelés A hivatalos munkaidő heti 44 óra, és a munkásoknak naponta egy óra ebédszünet jár. A rájuk nehezedő nyomás azonban olyan nagy, hogy rendszeresen kihagyják az ebédszünetet és többet dolgoznak. A szüreti idényben elvárják tőlük, hogy hétvégén is szedjenek, ezzel pedig megfosztják őket a pihenéstől és a regenerálódástól. Az ültetvényeken nincsenek étkezés céljára kialakított helyiségek, a munkások a földeken vagy az őket szállító buszokban

 A munkásokat szállító buszok sokszor rossz állapotban vannak, például a járműveknek nincs is engedélye.  Ha esik az eső, és a munkások ezért nem tudnak dolgozni, a kiesett időt az ő bérükből vonják le.

20 

esznek. Ha vannak is ilyen helyiségek, azokat gyakran raktárnak használják, ahol az üres zsákokat és a növényvédőszereket tárolják. A megkérdezettek elmondták, hogy akárcsak az ültetvényeken, a gyárakban is a termelékenység alapján ítélik meg a teljesítményüket. A Cutralét azzal vádolják, hogy olyan nagy nyomás alatt tartja dolgozóit, hogy azok rendszeresen napi két-három órát túlóráznak, és nem használják ki a szüneteket. A narancsszüret idején a gyárakban akár napi 14 óra is lehet az átlag munkaidő, a túlórákért azonban nem fizetnek arányosan. Minden mást, ami nem a közvetlenül a gyári munkához kötődik, igyekeznek a munkaidőn kívül intéztetni, hogy nap közben egyetlen percre se álljon le a munka. Például a munkásokat munkaidőn kívül hívják be a felettesükhöz. Olykor a hivatalok is lépnek a túlkapások ellen. 2011-ben bírságot szabtak ki a Citrosucóra, mert nem biztosították dolgozóik számára az elvárt szünetet a műszakok között, arra kényszerítették őket, hogy hat óránál többet dolgozzanak egy huzamban, a hivatalos munkaidőkorláton felül dolgoztatták őket és nem adták meg nekik a hétvégéket.42

Veszélyes, egészségtelen, embertelen A teljesítményelvárások miatt a dolgozók szinte bármit bevállalnak, még a veszélyes munkakörülményeket is. A megkérdezett munkások arra panaszkodtak, hogy egyféle méretű létrát kapnak, a narancsfák azonban nem egyforma magasak, és ebből számos baleset származik. Ha valamelyikük leesik a létráról vagy más baleset éri, inkább azt mondja, nem ütötte meg magát nagyon, hogy folytathassa a munkát, nehogy színleléssel gyanúsítsák és elveszítse az állását. Gyakori a nem megfelelő

nem szakszerűen kezelik, és vegyszereket gyakran olyankor permetezik a földekre, amikor a munkások is kint tartózkodnak, vagy a biztonsági időt figyelmen kívül hagyva a permetezés után nem sokkal küldik is őket a földekre. A Feraesp/CUT szakszervezet egyik vezetője arról számolt be, hogy egyszer nyolc nőt szállítottak kórházba a Citrosuco ültetvényéről vegyszeres mérgezés miatt, ám miután a cég egyik hivatalnoka megjelent a kórházban, a betegek annyira megijedtek, hogy kezelőorvosuk tanácsa ellenére távoztak a kórházból. A mezőgazdasági vegyszerek „São Paulo szövetségi államban használatához fűződő veszélyek a traktorvezetőket is komolyan érintik, a Cutrale fizeti a legkisebb mivel járműveiken gyakran nincs zárt béreket az élelmiszeriparban.” fülke, amely megvédené őket a káros anyagok belégzésétől. A munkások a testhelyzetből következő hátfájás, valamint a vegyszerek kezelésével és az egészségügyi, kar- és könyökfájás. De előfordul még fejfájás, biztonsági előírásokkal kapcsolatban nem szemkárosodás az erős napsütés miatt, és kapnak oktatást. Nem tájékoztatják őket arról, megfázásos betegségek. hogy milyen veszélyeknek vannak kitéve, és A megkérdezett munkások szerint a vegy- milyen elővigyázatossági lépéseket tehetnek szereket tartalmazó konténereket sokszor ezek elkerülésére. Előfordul, hogy szakadt,

 A vándor narancsszedők szezonális szállása.  Tisztálkodási lehetőség a vándorszálláson.  A kb. 9-10 négyzetméteres szobában van a tűzhely, a hűtő, a mosogató és fekhely négy ember számára.

22 

A gyári munka sem veszélytelen. A munkások szerint a narancsot feldolgozó gyárépületekben kibírhatatlan a hőség, elégtelen a világítás, és nagy a zaj. Rossz a levegő, mert odabent olajat égetnek, a munkások pedig a szellőzés hiányosságai miatt beszívják a káros gázokat. A gyárakban nincs elég kötelező védőfelszerelés, és a munkások csak körülményes bürokratikus úton juthatnak hozzá ezekhez. Pedig szükségük lenne fülvédőre, védőszemüvegre és sisakra. A Cutrale arra kényszerítette a munkásait, hogy írják alá, hogy ha kár keletkezik az általuk használt védőruházatban vagy -felszerelésben, azt levonhatják a fizetésükből.44 Néhány megkérdezett arra panaszkodott, hogy a munkások nem részesülnek tűzvédelmi oktatásban, és a gyárakban nincs kidolgozott tűzvédelmi terv. 2011-ben egy, 2012-ben két munkás halt meg a Cutrale gyáraiban munkahelyi balesetben. Kollégáik szerint ezek a balesetek megelőzhetők lettek volna, mivel a hozzájuk vezető hiányosságok már régóta ismertek voltak.45

rongyos cipőkben dolgoznak, és kiteszik magukat a mérgeskígyók és a rovarok marásának, csípésének. Az ültetvényeken nem, csak a munkavégzés helyétől távol álló gazdasági épületekben vannak elsősegély dobozok. Sőt sokszor még az ivóvízellátás sem megoldott, ahogyan fürdőhelyiségek sem állnak rendelkezésre. Egy fárasztó munkanap után embertelen körülmények között hajtják pihenőre a fejüket a narancsszedők. A munkaszervező vállalkozók feladata lenne, hogy a messzi vidékekről érkező munkásoknak megfelelő szállást biztosítanak. Ehelyett sokszor megalázó barakkokban kell lakniuk. Az egyik megkérdezett szakszervezeti aktivista szerint az elmúlt szüreti szezon alatt legalább két esetben bebizonyosodott, hogy embertelen körülmények között szállásoltak el embereket. Az épületekben nem voltak ágyak, asztalok, székek, ahogyan tisztálkodásra alkalmas helyiségek és ivóvíz sem. A munkásokat az ültetvényekre szállító buszok és furgonok rossz állapotban vannak, a járműveknek pedig sokszor nincs engedélye. Gyakran előfordul, hogy maga a szerződő

„A heti munkaórák száma 44, a valóságban azonban olyan nagy nyomás nehezedik a munkásokra, hogy arra sincs idejük, hogy ebédszünetet tartsanak.” vállalkozó viszi ki a munkásokat a földekre a saját járműveivel, így ha baleset történik, egyedül ő vonható felelősségre, nem pedig a haszonélvező nagyvállalatok. A munkaügyi felügyeleti szerv 2011-ben többször is felszólította az LDC-t, hogy oldja meg a munkásai megfelelő szállítását: biztosítsanak engedéllyel rendelkező járműveket, biztonságos ülésekkel, zárható ablakokkal és megfelelően működő fékekkel.43 Egy esetben feljegyezték, hogy egy munkást arra szólított fel a cég, hogy ne viselje céges egyenruhát a buszon, mert így a média könnyen azonosíthatja a felelős személyeket, illetve vállalatokat.

A nőknek még rosszabb A gyárakban és az ültetvényeken nem egyenlő módon kezelik a nőket és a férfiakat. A szakszervezetek szerint a nőkkel előnytelenebb szerződéseket kötnek. Gazdaságilag hátrányosabb helyzetük is hozzájárul ahhoz, hogy a nők gyakran esnek áldozatául fizikai, mentális, illetve szexuális bántalmazásnak. A szélsőséges munkaórák megakadályozzák őket abban, hogy rendes családi életet éljenek. Főleg a férjezett és gyermekes asszonyok szenvedik meg ezeket a körülményeket. A teljesítménybérezés miatt, aki nem dolgozik, nem kap fizetést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha pénzt akarnak keresni, a nők nem tudják orvoshoz vinni a gyerekeiket, vagy részt venni az iskolai rendezvényeken. A szakszervezetek beszámolója szerint a Cutrale és az LDC egyre gyakrabban bocsát el várandós asszonyokat és anyákat. 2013-ban a Cutralét meg is bírságolták ezért.46 A nemi diszkrimináció mellett egyéb megaláztatások is érik a munkásokat. Néha megtiltják a gyári munkásoknak, hogy beszéljenek. Az emberi méltóságot sértő szóbeli bántalmazás mindennapos, például a feletteseik „szamaraknak” nevezik őket, vagy egyszerűen csak számokkal hivatkoznak rájuk. A munkások arról számoltak be, hogy többször behívták őket az irodába, hogy olyan papírokat

 Nem munkanélküliek, nem hajléktalanok. A narancsszedők nagyjából ilyen életkörülményeket tudnak fenntartani a kemény munkával megkeresett fizetésükből.

24 

A gyümölcspiacot a nagyvállalatok irányítják, a munkások oldalán pedig hiányzik egy erős, megbízható képviseleti szerv és nincs a kezükben semmilyen hatalom a bértárgyalások befolyásolására.

Vizi Attila, Waterfilm | Gulyás Emese, TVE

a területükre. És ha meg is szerzik az ehhez szükséges engedélyt, szigorúan ellenőrzik minden egyes lépésüket. A tiltakozás tilos Egy másik szakszervezeti aktivista így fogalAz ültetvényeken és a gyárakban erős az el- mazott: „Hiányzik a beszéd, a panasz és a jogérlenállás a szakszervezeti tevékenységekkel vényesítés szabadsága. Az emberi méltóságot szemben. Azok a dolgozók, akik részt vesz- nem tisztelik. A munkások, akik a nagyvállalanek, az állásukat kockáztatják. Sőt néha az tok számára szüretelik a gyümölcsöt, nincsenek is elég, ha valakit egy szakszervezeti aktivista ugyan láncra verve, mint egykor a rabszolgák, de ugyanúgy csapdában vergődnek. Ha „A Cutralénak dolgozni káros panaszkodnak vagy megkérdőjelezik az egészségre és életveszélyes.” a fennálló körülményeket, megbüntetik, rendreutasítják, feketelistára teszik társaságában látnak, és az illető máris feke- őket.” A szakszervezetisek azt állítják, hogy a telistára kerül. Egy szakszervezeti aktivista szerződő vállalkozók különösen kedvelik a megszerint: „Az ütetvényeken nincs szabadság, félemlítést, ezért is használnak feketelistákat. a munkások félnek beszélni a helyzetükről.” Aki ezekre felkerül, az nem számíthat munkára Elmondta, hogy amikor a szakszervezetisek a következő szezonban. kimennek egy ültetvényre, a munkások elbújA másik véglet, amikor a vállalatok maguk nak, hogy ne lássák őket együtt. Ráadásul az pénzelik a szakszervezeti megmozdulásokat, ültetvényeket kerítéssel veszik körbe, így a és így befolyásolják a munkabér-megállapodászakszervezetek embereinek nagyon nehéz sokat. Épp ezért a munkások megkérdőjelezik dolguk van, ha kapcsolatba akarnak lépni a szakszervezetek megbízhatóságát, és nem velük, mert a cégek nem engedik be őket fogadják el azokat hivatalos képviselőikként.

fotó:

írassanak alá velük, amelyek tartalmával nem voltak tisztában.

Hivatkozott források, jegyzetek Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazda-

verTexto.php?codTexto=3018.

soma US$ 7 bilhões. O presidente

http://www.cartacapital.com.br/politica/

sági Szervezetének adatai szerint

Letöltés dátuma: 2013.03.20.

da Associação Brasileira de

o-cartel-invencivel-da-laranja/.

Rural BR: Após fusão com Citrosuco,

Citricultores (Associtrus), Flávio

Valor Econômico: Cade congela o

Citrovita fecha unidade em São Paulo,

Viegas, luta pelo fim da cartelização

processo de criação do Consecitrus,

Elérhető: agricultura.ruralbr.com.br/

do setor, 06/2010. Elérhető:

Trombin, Frederico Fonseca Lopes, Ra-

2012.11.22. Elérhető: www.valor.com.

noticia/2012/02/apos-fusao-com-

revistagloborural.globo.com/Revista/

fael Kalaki, Patrícia Milan: The orange

br/empresas/2912914/cade-congela-

citrosuco-citrovita-fecha-unidade-em-

Common/0,,ERT149206-18286,00.

juice business, A Brazilian perspective,

o-processo-de-criacao-do-consecitrus.

sao-paulo-3680088.html.

html. Letöltés dátuma: 2013.03.21.

Letöltés dátuma: 2012.03.05.

Letöltés dátuma: 2013.03.25.

2013.06.10-ei adat

Movimento dos Trabalhadores Rurais

Letöltés dátuma: 2013.03.21. Marcos Fava Neves, Vinícius Gustavo

2011, Wageningen Pers Az egyszerűség kedvéért ebben a ki-

European Commission: Commission

sem Terra (MST): Ex-fabricante de

adványban szupermarketeknek hívjuk

Companhia nacional de abastecimento

Decision of 4.5.2011, Case COMP

suco de laranja denuncia Cutrale por

az egy márkanév alatt láncba szerve-

(Conab): Ministério da Agricultura,

/M.5907 VOTORANTIM / FISCHER / JV,

formação de cartel, Elérhető:

ződött, központi beszerzést folytató

Pecuária e Abastecimento.

w ww.ec.europa.eu/competition/

www.mst.org.br/node/9319.

kiskereskedelmi bolthálózatokat. Ma-

Acompanhamento da Safra de Laranja

mergers/cases/decisions/ m5907_

Letöltés dátuma: 2013.03.21.

gyarországon a legnagyobbak közé a

2011/2012. Terceiro Levantamento –

20110504_20682_1898514_EN.pdf

Carta Capital: O cartel invencível da

Tesco, a CBA, a Co-op, a Spar, a Reál,

NEVES, Marcos Fava: O Retrato da

laranja, 15.5.2012. Elérhető:

a Lidl, az Auchan, a Metro, a Penny és

Mineiro – MG, 12/2011,

Citricultura Brasileira. Markestrat.

www.cartacapital.com.br/politica/

Marcos Fava Neves, Vinícius Gustavo

Centro de Pesquisa e Projetos em Mar-

o-cartel-invencivel-da-laranja.

Trombin, Frederico Fonseca Lopes,

keting e Estratégia. 2010. 60.o.

Letöltés dátuma: 2013.03.21.

üzletek piacrésze. Elérhető: www.

Associtrus: Brazil orange juice giants

trademagazin.hu/hirek-es-cikkek/piacihirek/nott-a-legnagyobb-es-legkisebb-

Ugyanott.

SP; Estimativa da Safra no Triângulo

Rafael Kalaki, Patrícia Milan: The orange

O cartel invencível da laranja.

az ALDI tartoznak. Nőtt a legnagyobb és legkisebb

juice business, A Brazilian perspective,

Elérhető: http://www.cartacapital.

squeeze small farmers. Elérhető:

2011, Wageningen Pers

com.br/politica/o-cartel-invencivel-da-

www.associtrus.com.br/imprime-

uzletek-piacresze.html, Letöltés dátu-

Instituto de Economia Agrícola (IEA).

laranja/. Letöltés dátuma: 2013.03.21.

noticia.php?id=2431.

ma: 2013.10.21. GfK: jó évnek bizonyult

Letöltés dátuma: 2013. 10. 27.

2012 a szörppiacon. Elérhető: www.

O cartel invencível da laranja. Elérhető:

trademagazin.hu/hirek-es-cikkek/piaci-

Mudanças na citricultura paulista. Elérhető: www.iea.sp.gov.br/out/

Revista Globo Rural: Queremos

indenização. Nosso prejuízo

hirek/gfk-jo-evnek-bizonyult-2012-a-

Decision of 4.5.2011, Case

lemondta a találkozót, attól tartva, hogy

szorppiacon.html,

COMP/M.5907 VOTORANTIM / FI-

munkaadója tudomást szerez a dolog-

Letöltés dátuma: 2013.10.21.

SCHER / JV, Elérhető: ec.europa.eu/

ról. Az idézetek az IOS által 2013 elején

FSB Comunicações. Citrosuco/

competition/mergers/cases/decisions/

Tudatos Vásárlók Egyesülete

Citrovita. 5/ 2010. Vototantim.

m5907_20110504_20682_1898514_

Fordítás: Cziczelszky Judit

Agroindústria (2013); Vototantim.

EN.pdf. Letöltés dátuma: 2013. 10. 22.

(Conab): Ministério da Agricultura,

Louis Dreyfus Commodities. Relatório

Pecuária e Abastecimento.

Anual 2011.

Acompanhamento da Safra de Laranja

Noticias Agrícolas: Citricultores

2011/2012. Terceiro Levantamento –

Commodities: Relatório Anual 2011.

ganham processo contra a Coinbra-

SP; Estimativa da Safra no Triângulo

Investimento em áreas agrícolas na

Frutesp, Elérhető: www.noticias

América Latina: a Calyx Agro (LDC)

agricolas.com.br/noticias/laranja-

Impresszum Szerzők: Sandra Dusch Silva, Christliche Initiative Romero; Gulyás Emese,

Eredeti cím: IM VISIER: Orangensaft Arculat: Czakó Zsolt, Szabó Péter Tördelés: Szabó Péter Nyomdai kivitelezés: LVL Reklám Kft. Kiadó: Tudatos Vásárlók Egyesülete Szerkesztés: 2013 június - október

Relatório Único 2011. Anual e de Sustentabilidade. LDC; Biosev; Louis Dreyfus

készített interjúkból származnak. Companhia nacional de abastecimento

Mineiro – MG, 12/2011. Folha de São Paulo. “Justiça condena

Perfil da empresa: O campeão mundial

citrus/105616-citricultores-ganham-

gigantes do suco a multa milionária

Elérhetőség: 1114 Budapest, Móricz

do suco de laranja. Elérhető: Revista

processo-contra-a-coinbra-frutesp.html.

por terceirização”. Elérhető:

Zsigmond körtér 3A, telefon és fax.:

Veja.abril.com.br/140503/p_038.html.

Letöltés dátuma: 2013. 03. 13.

www1.folha.uol.com.br/cotidiano/

(061) 225 8136. tve@tve.hu

Letöltés dátuma: 2013.05.09.

Notícias Agrícolas: Entrevista

ribeiraopreto/1252638-justica-

European Commission: Commission

com Fábio Mesquita Ribeiro.

condena-gigantes-do-suco-a-multa-

Decision of 4.5.2011, Case

Elérhető: www.youtube.com/

milionaria-por-terceirizacao.shtml.

COMP/M.5907 VOTORANTIM / FI-

watch?v=1cTLKN50WR8e.

SCHER / JV, Elérhető: ec.europa.eu/

Letöltés dátuma: 2013.03.13.

Terjeszti a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

A kiadvány 100% újrahasznosított alapanyagú papírból készült (Cyclus Print), elektronikus formában elérhető itt: www.tudatosvasarlo.hu és www.issuu.

Letöltés dátuma: 27/3/2013. Ação do MPT pede R$ 15 mi à

Rural BR: Cutrale e Louis Dreyfus

Citrosuco por danos morais. Elérhe-

m5907_20110504_20682_1898514_

juntam seu laranjal. Elérhető: www.

tő: http://economia.estadao.com.br/

EN.pdf. Letöltés dátuma: 2013. 10. 22.

noticiasagricolas.com.br/noticias/

noticias/negocios-geral,acao-do-mpt-

Brasil Economico: Soja e milho: os

laranja-citrus/73249-cutrale-e-louis-

pede-r-15-mi-a-citrosuco-por-danos-

novos negócios da família Cutrale.

dreyfus-juntam-seu-laranjal.html.

morais,80020,0.htm,

Elérhető: brasileconomico.ig.com.br/

UV3R_DeyJ6c.

A kiadvány tartalmának szerzői joga

noticias/nprint/120855.html.

Letöltés dátuma: 2013.04.04.

a Tudatos Vásárlók Egyesületét illeti meg.

Letöltés dátuma: 2013.05.09.

com/tudatosvasarlok A kiadvány témájában készített film elérhető itt: www.tudatosvasarlo.hu és www.youtube.com/tudatosvasarlok

Örömmel vesszük, ha a kiadványt változatlan formában terjesztik, és ha erről értesítenek minket. Minden egyéb esetben keressenek minket bizalommal.

competition/mergers/cases/decisions/

Letöltés dátuma: 2013.06.03. Gigantes da laranja firmam TAC com

Revista Veja: O campeão mundial do

MPT. Elérhető: www.mpt-prt15.

Beleértve 3 alvállalkozót.

suco de laranja. Elérhető: Revista Veja.

jusbrasil.com.br/noticias/2594544/

FSB Comunicações. Citrosuco/

abril.com.br/140503/p_038.html.

gigantes-da-laranja-firmam-tac-com-

Citrovita, 05/2010. Elérhető:

Letöltés dátuma:. 2013.04.04.

www.mzweb.com.br/votorantim/

As laranjas e os Sem Terra, (Nº 298,

mpt. Letöltés dátuma: 2013.10.22. Fabricante de suco de laranja é

A Tudatos Vásárlók Egyesületének

web/arquivos/Votorantim_

Nov/2009). Elérhető: www.mst.org.br/

condenada em R$ 500 mil por

működését nonprofit szervezetek,

CitrovitaAnnouncement.pdf.

jornal/298/realidadebrasileira.

discriminação a gestantes. Elérhető:

pályázatok, valamint magánemberek

Letöltés dátuma: 2013.03.01.

Letöltés dátuma: 2013.04.04.

www.mpt-prt15.jusbrasil.com.br/

As laranjas e os Sem Terra (Nr 298).

noticias/100335217/fabricante-de-

da Citrovita e Citrosuco, criando

Elérhető: www.mst.org.br/jornal/298/

suco-de-laranja-e-condenada-em-r-

Ha tetszik amit csinálunk, legyél a TVE

gigante do suco. Aprovação impõe

realidadebrasileira.

500-mil-por-discriminacao-a-gestantes.

büszke támogatója! Olvass utána itt:

condições que constarão de termo

Letöltés dátuma: 2013.04.04.

támogatásai teszik lehetővé.

http://tudatosvasarlo.hu/tamogass

Economia: CADE aprova fusão

de compromisso. Fusão cria a maior

As laranjas e os Sem Terra. Elérhető:

Letöltés dátuma: 2013.10.22. Outro acidente de trabalho na

empresa mundial de suco de laranja.

http://www.mst.org.br/jornal/298/

CUTRALÉ mata mais 2 operários;

Elérhető: g1.globo.com/economia/

realidadebrasileira.

explosão lançou uma das vítimas

negocios/noticia/2011/12/cade-aprova-

Letöltés dátuma: 2013.04.04.

a quase 15 metros de distância.

UOL Noticías: MST volta a ocupar a

Elérhető: www.jornalpolemica.com.

gigante-do-suco.html.

fazenda da Cutrale no interior de São

br/jornal/361/outroacidentede%20

Letöltés dátuma: 2013.03.04.

Paulo. Elérhető: noticias.uol.com.br/

trabalhonacultrale.htm.

Valor OnLine: União Europeia aprova

politica/ultimas-noticias/2012/11/11/

fusão entre Citrosuco e Citrovita.

mst-volta-a-ocupar-fazenda-da-cutrale-

Elérhető: www.valor.com.br/search/

no-interior-de-sao-paulo.htm.

condenada em R$ 500 mil por

apachesolr_search/fus%C3%A3o%20

Letöltés dátuma: 2013.04.04.

discriminação a gestantes, Elérhető:

Nehéz volt olyan munkásokat találni,

www.mpt-prt15.jusbrasil.com.br/

olrsort=created%20desc&filters=-

akik hajlandóak voltak őszintén beszél-

noticias/100335217/fabricante-de-

type%3Avalor_international_conteudo.

ni a munkakörülményeikről, mert fél-

suco-de-laranja-e-condenada-em-r-

Letöltés dátuma: 2013.03.04.

nek. Néhányuk először beleegyezett az

500-mil-por-discriminacao-a-gestantes.

European Commission: Commission

interjúba, az utolsó pillanatban mégis

Letöltés dátuma: 2013.04.04.

fusao-da-citrovita-e-citrosuco-criando-

Jelen kiadvány az Európai Unió támogatásával jött létre. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.

citrovita%20citrosuco?page=1&s

Letöltés dátuma: 2013.10.22. Fabricante de suco de laranja é

OLVASD EL EZEKET IS: WWW.TUDATOSVASARLO.HU/SZUPERMARKETEK

AKCIÓ AZ

AKCIÓ

BABTERMESZTÉS A MAROKKÓI ZÖLD OLDALA SÖTÉTEBB

ÁRA

HA ELOLVASTAD, ADD TOVÁBB!