Emberi- és munkajogok, fenntarthatóság a banánellátási láncban by Tudatos Vásárlók Egyesülete

AKCIÓ AZ

S É L E M R E T BANÁN N A B Á K É Y N R Á M E L E L É F A

ÁRA

Emberi - és munkajogok , fenntar tható ság és tis z tesség telen forgalma zói magatar tás a banánellátási láncban Ecuador és Európa közöt t

TA R TA L O M 4 T U DÓ S ÍTÁS A HELYSZÍN RŐ L 6 HO NN A N ÉRK E ZIK A K EDV EN C DÉL IGY Ü M Ö LC S Ü NK? 8 A BA N Á N SZEK TO R K R IT IK U S K ÉR DÉS EI 14 TI SZ T ES S ÉGT ELEN FO RG A L M A ZÓI M AG ATA RTÁS 16 FENN TA RT H ATÓ ÉS FEL ELŐ S T ER M EL ÉS 18 P Ö RÖ G A N ÖV ÉN Y V ÉDŐ SZER B IZNI SZ 21 A BA N Á NM U NK ÁSO K K EM ÉN Y ÉS K É TS ÉGB EEJ TŐ ÉL E T E 24 Ö S SZEGZÉS 25 HIVAT KOZ ÁSO K

Egyik kedvenc gyümölcsünk a banán. A banántermelés pedig sajnos a kereskedelmi igazságtalanság egyik legfőbb példája már évtizedek óta. A piaci részesedésekért vívott harcban az áruházláncok óriási nyomást gyakorolnak a beszállítói árakra. Ez az egyik oka annak, hogy a banán kistermelők és a banánültetvényeken dolgozó munkások sokszor nem keresnek eleget, hogy ellássák családjaikat. Ez a tanulmány a Méltányos Gyümölcsöt! kampány keretében készült és betekintést nyújt az ecuadori banántermelés kulisszái mögé. Riportunkban vizsgájuk a banán termelés környezetvédelmi és egészségügyi hatásait, társadalmi-gazdasági feltételeit és a tipikus kereskedelmi eljárásokat. Ecuador a világ legnagyobb banán exportőre, 24%-os világpiaci részesedéssel. Több mint 6000 kistermelő és 2 millió munkás dolgozik az ecuadori banántermelésben és az ország közel százmillió kilo banánt exportál hetente. A terepkutatást Los Ríosban kezdtük, ahol Ecuador legnagyobb banánültetvénye található. Délebbre, El Oroban, folytattuk a vizsgálatokat, ahol a kisléptékű, 10-30 hektáros ültetvényeken folyó termelés jellemző. Ezen a két területen termelik az ecuadori banán legnagyobb részét. A tanulmányban felhasznált adatokat a Tudatos Vásárlók Egyesületével kiegészült nemzetközi kutatócsoport gyűjtötte össze, melynek tagjai több tudományterületet képviselnek. A terepi adatokat irodalomkutatással egészítettük ki. Kutatóink 35 munkással készítettek interjút és további 20 érintettel, többek között szakszervezeti képviselőkkel, kutatókkal, üzletemberekkel és hivatalnokok-



A banánfa virága. Ebből lesz a banánfürt.

T U D Ó S Í TÁ S A H E LY S Z Í N R Ő L A Tudato s Vás ár lók Egye sülete a hely s zínen tanulmányoz ta a z ecuador i b anánter me s z té s kör ülményei t, é s ellenőr iz te, hogy a fair tr ade tényleg meg felelő megoldás - e a z ember telen munkakör ülményekre.



tekintve. Az egészségi állapot felmérésére vonatkozó vizsgálatot tudományos folyóiratban is publikálták.1 A kutatással szerettünk volna mélyreható ismereteket szerezni az ecuadori banán szektorról, az európai fogyasztási szokásokról és a kereskedelemi gyakorlatokról, hogy felhívjuk a figyelmet a banántermeléshez kapcsolódó fenntarthatósági és emberi jogi kérdésekre. Tanulmányunk első fejezete feltérképezi a banánkereskedelmet Ecuador és az Európai Unió között. A második fejezetben olyan fon-

kal. Az interjúkra 2015 novemberében került sor Quevendo és Machala környékén. Prof. Dr. Hans-Peter Hutter környezetvédelmi és közegészségügyi szakértő és csapata vizsgálta a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági feltételeket, a lakhatási körülményeket és a munkakörülményeket. Kérdőív segítségével 71 férfimunkással készítettek interjút, a két tartomány összesen 5 különböző pontján. A férfiakat két csoportra osztották. Az egyik csoportba sorolt munkások a termelés során rendszeresen használtak és most is használnak növényvédő szereket, míg a másik, a kontroll csoport tagjai egyáltalán nem. A munkások hasonlóak voltak a háztartásuk nagyságát, életkorukat és súlyukat

tos kérdéseket vizsgálunk, mint a minimálár, a gazdasági versenyképesség, a tisztességtelen forgalmazói magatartás, valamint a szociális és egészségügyi előírások az ecuadori banántermelésben. A harmadik fejezet a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági feltételeket vizsgáló tanulmány eredményeit mutatja be. A negyedik fejezetben ismertetjük a 35 mélyinterjú értékelését, melyeket a quevedoi és machalai munkásokkal készítettünk. Végül az utolsó fejezetben összegezzük a tanulmány eredményeit.

A banán az európaiak harmadik kedvenc gyümölcse, és ebből hozzák be a legtöbbet az Unióba. A behozatal legnagyobb része ecuadori. Az országból elszállított banán harmada európai dokkokban köt ki.



A banán fontos a termelőknek is Magyarországon az alma a legfontosabb gyümölcs. Ecuadornak még ennél is fontosabb a banán. Mintegy 6,5 millió tonna banánt termelnek évente, ami a Magyarországon

megtermelt alma tizenháromszorosa. Ecuadorban a nyersolaj után a banán a második legfontosabb kiviteli termék. Az exportbevételeknél minden tízedik dollár a banán- és a főzőbanán-kereskedelméből jön. A banán-

HONNAN ÉRKEZIK A KEDVENC D É L I GY Ü M Ö LC S Ü N K? S ok ember kezén megy kere s z tül a b anán, mire M agyaror s zágr a ér, soks zor a z t sem tudni, hogy kién.



szektorban a becslések szerint 190 000 és 380 000 közötti munkás dolgozik, ami az összes dolgozó mintegy 1,5-3%-a.2,3,4 A banán márkás gyümölcs Ha egy fogyasztó ezeket a márkákat választja, jó eséllyel ecuadori banánt eszik: Bonita, Chiquita, Citronex, Cobana, Del Monte, Derby, Dole, Don Mario, Equapak, Excelban, Fair Nando, Favorita, Fyffes, Golden B, Golden Bio, Onkel Tuca, Pretty Liza, Selvática, Slobana vagy Valentina. Hogyan kerül az ecuadori banán a bevásárlókosarunkba? A legtöbben szupermarketekben vásárolnak élelmiszert, és az ecuadori banán Európa-

ZAVAROS BANÁNELLÁTÁSI LÁNCOK Nehéz felderíteni az ecuadori termelők és az európai áruházláncokat ellátó exportőrök közötti közvetlen kapcsolatot. Az egész ellátási láncra jellemző az alacsony átláthatóság, mely részben a banánpiac elaprózottsága miatt alakult ki. A termeléstől a boltokig sokan vesznek részt az ellátási láncban, és a szerződéseket legtöbbször titkosítják.

A műanyag alatt egy banánfürt van. Mindenhol, a biogazdaságokban is, a fára aggatott zacskókba nő bele a banán.



A tipikus banánellátási láncok tulajdonosi szerkezete5,6

szerte majdnem minden nagyobb láncban megtalálható. Az ecuadori banántermelés és -kereskedelem jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben. A nagy banáncégek kiszervezték a termelésüket és a felelősségvállalást. A jól ismert márkájú banánoknak csak egy részét termelik a nagyvállalatok saját földjein. A banán nagy részét kisméretű gazdaságok adják. Az ecuadori mezőgazdasági minisztérium szerint a banántermelők 90%-a kis- és középméretű gazdaság, méretük nem éri el az 50 hektárt. A maradék 10% pedig 5 hektárnál is kisebb területen termel. A termelést elsősorban ecuadori vállalatok végzik. Ecuadorban több százan vannak azok a banántermelők, akik kb. 200 nagyobb exportcégnek értékesítik árujukat. Az exportcégek ecuadori vagy nemzetközi tulajdonosi körök érdekeltségei.



Jelentős a koncentráció: a 10 legnagyobb exportcég az ecuadori banánexport 50%-át intézi és ehhez még hozzá jön a közvetítők hálózata is. Ők a termelők és exportőrök között bonyolítják a kereskedelmet, és a megtermelt banán jelentős hányada megy át a kezükön. Mindez annak ellenére történik, hogy a 2011 januárja óta a hatályos jogszabályok szerint csak a gazdálkodói szövetségeknek vannak kereskedelemi jogaik. Az Európába importáló cégek gazdaságilag függhetnek a kiskereskedőktől, vagy maguk állnak kapcsolatban a banánérlelőkkel és a kiskereskedőkkel. Európában 60 és 100 közé tehető az ecuadori banánt importáló cégek száma. A legjelentősebb európai szintű importcégek a következők: Dole Europe GmbH, Delmonte Fresh, Chiquita Fresh, Favorita LP (Reybanpac), Univeg. Nagy-Britannia jelentősebb importőrei a Tesco Food Sourcing és a Fruesh

Ltd., Németországban az Anton Dürbeck, a Cobana Fruchtring és az Afrikanische Frucht Compagnie, Lengyeloszágban a Citronex, a többi európai országban pedig a Rastoder (Szlovénia), Frutura GmbH (Ausztria), Kuehne+Nagel (Németország, Ausztria). Az ellátási láncokban a tulajdonosi átfedéseknek különböző formái lehetnek, ahogy az ábrákon is látható. A banánellátási láncok hálózata Ecuadortól Európáig A következőkben megkíséreljük bemutatni Ecuador banániparának legnagyobb szereplőit és az európai importőrökhöz fűződő kapcsolatukat. Ha sikerült megtudni, hogy árusítanak, azt is ismertetjük. Az ellátási láncok átláthatatlansága miatt tanulmányunkban csak példákat tudunk bemutatni a kapcsolatokról.

AZ EXPORTÁLÓ CÉG NEVE ÉS FŐBB MÁRKÁI7



VÁLLALATI HÁTTÉR

A FŐBB EURÓPAI IMPORTŐR

KAPCSOLAT A KERESKEDELMI LÁNCOKHOZ

UBESA Legfőbb márka: Dole

Az Union De Bananeros Ecuatorianos S.A. (UBESA) a Dole Ecuadorhoz tartozik, mely a Dole Food Company leányvállalata. Az UBESA biztosítja a Dole Ecuador déligyümölcs részlegének a forgalmazást és az export szállítmányozást elsősorban a Dole tulajdonában álló cégeknek. A UBESA az ecuadori banánexport 10%-át bonyolítja, és ezzel az ország legnagyobb exportőre.

Dole Europe GmbH

Európa-szerte

Reybanpac Legfőbb márka: Favorita

Rey Banano del Pacifico C.A. (Reybanpac) a Grupo Wong-ként is ismert Favorita Fruit Holding Company legfőbb vállalata. A Reybanpac részt vesz a termelésben, az exportban és a kereskedelemben is. A banán mellett mással is kereskedik, például pálmaolajjal vagy műanyag tárolóval. A Reybanpac leányvállatai a Favorita Holding égisze alatt érdekeltek a légi permetezésben is, a banánültetvényekhez szükséges technikai hátteret is biztosítják (Aervic C.A.), valamint műtrágyát, agrárvegyszereket és állati termékeket importálnak, állítanak elő és értékesítenek (FERTISA S.A.). A Reybanpac majdnem minden kontinensre exportál, importőrök széles körének.

Favorita LP, Tesco Food Sourcing, Moderate Capital Inc., Luki Fruit, Zeilberger, FruturaObst GmbH (Ausztria)

Tesco, Spar

Comersur és Exbaoro Legfőbb márkák: Cobana, Pretty Liza, Bonita, Citronex, Rewe

Mindkét cég a Grupo Palacios-ként is ismert Corporacion Palmar-hoz tartozik, amely 17 céget foglal magába. A két cég ugyanarra a címre van bejegyezve. A két cég együtt a harmadik legnagyobb banánexportőr Ecuadorban. A banántermeléshez kapcsolódó termékekkel és szolgáltatásokkal is foglalkoznak, mint például a műtrágya, fertőtlenítés és permetezés, banános dobozok és címkék gyártása.

Comersur: Citronex (Lengyelország) Exbaoro: CobanaFruchtring (Németország)

Tesco, Metro Group, Carrefour, JMD, Intermarché Rewe (Penny), Aldi, Kaufland

Truisfruit Legfőbb márka: Bonita

A Truisfruit az ecuadori milliárdos üzletember és politikus, Álvaro Noboa nevéhez fűződik. A Los Ríos tartományban található La Clemetina ültetvény Noboa tulajdonában állt, de 2013-ban államosították. Most szövetkezetként működik, és 11 500 hektáros méretével az egyik legnagyobb banánültetvény Ecuadorban. Annak ellenére, hogy a Truisfruit exportja jelentősen csökkent 2013-óta, még így is az ország negyedik legnagyobb exportőre.

Leon Van Parys (Belgium)

Norma (Németország)

Oro Banana S.A. (OBSA) Legfőbb márkák: Excelban, Del Monte, Equapak

Az 1970-ben alapított családi vállalkozást Servio Serrano és fia Jorge Alex Serrano vezeti, akik emellett a Jasafrut nevű termelő és exportcég tulajdonosai is. Az Oro Banana leányvállalatai számos tevékenységgel foglalkoznak az ültetvényekhez kapcsolódóan, például mezőgazdasági permetezéssel, szállítással és szállítmányozással, műanyaggyártással.

Anton Dürbeck (Németország), DelmonteFresh, Tesco

Tesco

Coragrofrut Legfőbb márkák: Derby, Slobana

A Coragrofrut a Cooproclem szövetkezet legfőbb exportőre, mely a La Clementina ültetvény tulajdonosa Los Ríosban (lásd a Truisfruit-ot feljebb). Elsősorban Európába exportál, a szlovén Rastoder vállalatnak.

Rastoder (Szlovénia)

Spar

Banacali Legfőbb márka: Excelban

A Banacali egy hatalmas exportőr, mely kizárólag a német Anton Dürbecknek exportál.

Anton Dürbeck

Tropical Fruit Export Legfőbb márkák: OnkelTuca, Selvática

A Tropical Fruit Export elsősorban az német AfrikanischeFruchtCompagnie-nek exportál, valamint a holland De Groot International BV-nek és a belga Banafood BV-nek.

Afrikanische Frucht-Compagnie GmbH (Németország), De Groot és Banafood (Hollandia és Belgium)

Exbafruc Legfőbb márkák: Fair Nando, Golden Bio, Golden B

Az Exbafruc elsősorban a Port International-nek és a Port International Organics-nak exportál Németországba.

Port International (Organics) GmbH

Brundicorpi Legfőbb márka: Chiquita

A Brundicorpi a Chiquita Brand International leányvállalata és a Chiquita Fresh valamint a Chiquita Banana Co. exportőre.

Chiquita Fresh, Chiquita Banana Co.

Dialinspect Legfőbb márka: Excelban

A Dialinspect a német Anton Dürbeck fontos exportőre.

Anton Dürbeck

Lidl

Európa-szerte

Számos tényező befolyásolja az ecuadori banántermelést. Az ország gazdasági versenyképessége sokat romlott, amikor regionális banán-versenytársai, például Kolumbia és Peru kedvező kereskedelmi



megállapodást írtak alá az Európai Unióval. A megállapodás értelmében a banán tonnánkénti importvámját a 2013-as 124 euróról 75 euróra csökkentik 2020-ra. Az Európai Unió 2015 végén megszavazta

Ecuador csatlakozását az említett megállapodáshoz, ami fontos lépés a dél-amerikai banánárak kiegyenlítődéséhez. Ecuadorban az egy doboz banánért kötelezően fizetendő minimális felvásárlási ár

A B A N Á N S Z E K TO R KRITIKUS KÉRDÉSEI S anyargatot t, elörege dő kister melők , s zür kega zdaság é s vegy s zer lobbi vetnek ár nyékot a b anánter melők amúgy sem fénye s hely zetére.



„Becslések szerint a banánföldek 40%-a érintett a szürkezónás kereskedelemben” 6,55 dollár volt 2015-ben, ez kb. 0,33 dollár kilónként. A törvényben rögzített minimális felvásárlási ár sok kistermelőt megvéd a durva ártárgyalásoktól, de vannak kritikusai is a rendszernek. Egyes források szerint a termelés tényleges költsége még mindig több, mint a minimálár, mivel azt a nagy, 50 hektár feletti ipari banánültetvények költségei alapján kalkulálták.8 Nagy méretük miatt azok sokkal hatékonyabbak, mint a tipikus kis- és közepes méretű ültetvények. Ugyanakkor a nagyobb termelők és exportőrök szerint a minimálár rontja a nemzetközi versenyképességet9, mert versenytársaikat más országokban nem kötelezik minimálár megfizetésére. A minimálárat azért is bírálják, mert arra ösztönöz, hogy a kevésbé termékeny területeken termeljenek.10

⬇ Az ecuadori hivatalos minimálár és a fairtrade árak



⬇ A kép forrása: Aspersiones Aéreas en la Frontera: 10 Anos A szakértők és más források szerint a minimálár a szürke-vagy feketepiac felé terelheti a kereskedelmet, ahol az árak a törvényi minimum alatt vannak. Az Európába exportált banán kilónkénti ára sokszor kevesebb volt, mint az elmúlt évek minimális felvásárlási ára, ami alátámasztja ezt a felvetést.11 Becslések szerint a banánföldek 40%-a érintett a szürkezónás kereskedelemben.12 Tanulmányok igazolták, hogy Ecuadorban a munkakörülmények a kisebb ültetvényeken jobbak, mint a nagyobbakon. A tulajdonosok hektáronként kétszer annyi munkást alkalmaznak, mint nagy versenytársaik,14 de a kisgazdaságok hosszú távú fenntarthatósága bizonytalan. Szakértők szerint ennek az oka részben a földtulajdonosok elöregedése. Az idősebb gazdák fizikai állapota már nem elégséges a banántermeléshez, és arra sincs lehetőségük, hogy megbízható munkaerőt alkalmazzanak. Sokszor még arra sincs kapacitásuk, hogy kevésbé munkaigényes terményekre váltsanak.15,16 Mindezek mellett a kisebb ültetvényeseknek a jól szervezett, nagy ültetvényesekkel kell versenyezniük. A műszaki korszerűsítéshez szükséges pénzügyi forrásokhoz, hitelekhez nem férnek hozzá.17,18,19 Nem igazán

Gyerekrajz arról, hogy a permetező repülőgépek sokszor a földeken dolgozó munkásokat sem kímélik, ami számos betegség okozója. alakult ki az együttműködés sem köztük, ez pedig tovább rontja a helyzetet. A banániparban a legnagyobb környezetvédelmi és egészségügyi problémát a mezőgazdasági vegyszerek túlzott használata

okozza. Tanulmányok kimutatták, hogy sokszor nem csak a növényeket permetezik, de a környező gazdaságok, vizek és lakóterületek is szennyeződnek.20 Ez a probléma előtérbe került a szakszervezetek munkáján belül is.

A tisztességtelen forgalmazói magatartás a banántermelésben is felüti a fejét. Lényege, hogy az erősebb üzleti partner kihasználja fölényét a gyengébbel szemben. Ez hosszú távon hátrányosan befolyásolja a fogyasztói árakat és a választékot, de hatással van a termelők és a beszállítók nyereségére és versenyképességére, valamint a dolgozóik munkakörülményeire is.21 A tisztességtelen forgalmazói magatartást nehéz feltárni az általános félelem miatt: akik szenvednek tőle, azok inkább csöndben maradnak, ugyanis féltik a meglévő szerződéseiket vagy megrendeléseiket. A szakértők



A banán Európában, érlelőkamrákban lesz sárga. Magyarországon több banánérlelő van.

Műanyagok között nő a banán.

T I S Z T ES S É GT E L E N F O R G A L M A ZÓ I M A G ATA R TÁ S U tólago s ki fogások , tr ükkö sen kis aj tol t ke dvezmények é s hoz zájár ulások – é s senki nem mer s zólni.



tőröknek kiszámíthatóbb szerződéseik vannak, mivel az alkupozícióik is jobbak, mint a kicsiknek. Ők egész évben tudják értékesíteni árujukat az európai piacokra. A kereslet ingadozását a kisebb termelőktől érkező banán egyenlíti ki.26 Velük akkor szerződnek a kereskedők, ha a nagyoktól stabilan érke-

Európai Unió közötti beszállítói láncokban. Annak ellenére, hogy Ecuadorban van egy jogilag szabályozott minimálár, amelyet a termelőknek ki kell fizetni, nem mindig kapják ezt meg. Mivel a felvásárlók elvileg nem nyomhatják a minimum alá az árakat, próbálnak többet kisajtolni a pénzükért. Például extra minőségi követelményeket szabnak, vagy visszamenőleges hozzájárulást kérnek a csomagoláshoz.29 Becslések szerint a termelők a banán kb. 50-70%-ért kapják meg a minimálárat, a másik részt alku alapján a világpiaci árhoz igazodva. A világpiaci ár a fogyasztási szezonban lehet magasabb, de jelentősen alacsonyabb a szezonon kívül.30,31 A durva áralkuk az árakat a termelési költségek alá szorítják, ami árt a kistermelők életképességének. Ilyen alacsony árak mellett képtelenség beruházni a gazdaságba vagy a növényvédelembe. Ez végül aláássa a megtermelhető banán mennyiségét és a minőségét is. Ez egy ördögi kör32. Az is előfordul, hogy a felvásárlók (pl. az európai áruházláncok) visszamenőleges minőségi kifogásokkal állnak elő. Ahelyett, hogy azonnal jeleznék a problémát, egy hosszú listával rukkolnak elő hónapokkal a szállítás után, amikor a termék már rég nincs meg, így a termelő nem tudja ellenőrizni vagy cáfolni a panaszokat.33

A fokozódó kereskedelmi nyomásra az agrárvegyszerek intenzívebb használata a válasz. A környezet és az emberek további gyötrése. ző árut meghaladó kereslet mutatkozik. Ez azt jelenti, hogy a kisebb termelők jobban ki vannak szolgáltatva a piaci erőknek és az árlenyomó alkudozásnak.27 Az árak lenyomása önmagában nem tekinthető tisztességtelen forgalmazói magatartásnak, de a törvényes minimumárat is alulmúló felvásárlási árak nem fenntarthatók és hátráltatják a munkakörülmények javítását. A durva árprésre általában a termelékenység rövidtávú növelése a válasz. A banánszakértők szerint ennek legkézenfekvőbb módja az agrárvegyszerek használatának növelése28. A tisztességtelen forgalmazói magatartás számos formában megjelenik az Ecuador és az

megerősítették, hogy annak ellenére, hogy léteznek jogorvoslati lehetőségek, a termelők nem jelentik a problémákat, mert a „banántermelők köre egy szűk kör” és a panaszuk kitudódna.22 Az idősebb termelők sokszor nem is tudják, hogyan kell panaszt tenni, így ők még kiszolgáltatottabbak.23 A kisebb termelők jobban kitettek a tisztességtelen forgalmazói magatartás negatív következményeinek. A nagyobb piaci szereplők jobban meg tudják védeni saját érdekeiket. Azok az exportőrök, akik nagyobb ültetvényekkel dolgoznak együtt, és így erősebb alkupozíciójuk van az európai felvásárlókkal szemben, kevésbé szenvednek a tisztességtelen forgalmazói magatartástól.24,25 Az ecuadori banánra nagyobb az európai kereslet a téli időszakban. Amikor bőségesen van helyi gyümölcs, inkább azt választják a fogyasztók. A nagy termelőknek és expor-



⬆ Forrás: International Institute for Sustainable Development A szerződésekben nyoma sincs Ecuadorban kötelező írásban szerződni. A banántermelésre rálátó szakértők megerősítették, hogy általában van is valamilyen írásos megállapodás a termelők és a felvásárlóik között, amelyben rögzítik az árat, a minőséget, a mennyiséget és a szállítási feltételeket. A kutatásban megkérdezett szakemberek arról is beszámoltak, hogy a

szerződések általában nem tartalmaznak kitételeket a környezeti fenntarthatóságra vagy a dolgozók munkakörülményeire vonatkozóan. Az egyre tudatosabb fogyasztók miatt néhány európai áruházlánc elvárja beszállítóitól, hogy termékük rendelkezzen valamilyen társadalmi minősítéssel, de nem hajlandók többet fizetni ezért a hozzáadott értékért. „Elvárják, hogy minden feltételnek

megfeleljünk, de alacsonyabb árat akarnak fizetni”. 34 Mindazonáltal az ecuadori gyümölcscégek és a kormányzati programok is jó eszköznek tekintik a bio és társadalmi minősítéseket arra, hogy bejussanak az „értékes piacokra”, ahol a fogyasztók hajlandóak többet fizetni az egészséges és méltányosan termelt banánért. A legtöbben a Global GAP szabvány betartását

F E N N TA R T H AT Ó É S F E L E LŐ S T E R M E L ÉS A kere skedelmi láncok be akar ják z sebelni a felelő s ter mékek forgalma zás ából s zár ma zó has znot é s jóhír nevet, de a ter melőknek nem akar nak többet fizetni.

MI ALAPJÁN TÁJÉKOZÓDNAK A FOGYASZTÓK? A leggyakoribb minősítések és jellemzőik. 1) A fairtrade a méltányos árat és munkakörülményeket, valamint néhány környezetvédelmi szempontot minősítő védjegy. 2) Az UTZ jobb munkakörülményeket és mezőgazdasági módszereket garantál, de nincs követelmény a minimálárra. 3) A Rainforest Alliance és (4) az európai bio minősítés jobb környezeti feltételeket ígér, de nem garantálják a jobb munkakörülményeket. kérik a beszállítóiktól.35,36,37 A Banavid, mely a kis és közepes termelők exportját koordináló szervezet, büszke arra, hogy az általuk



szervezett export negyede bio minősítésű. A kis banántermelők termelékenységét fejlesztő nemzeti program (The National Program for Development of Small Banana Producers Productivity) segíti a termelőket a bio vagy fairtrade minősítés megszerzésében, vagy legalább a Global GAP minősítés elnyerésében.38 Társadalmilag vagy környezetileg minősített termelés Ecuadorban 2011/2012-ben a három leggyakoribb minősítés alatt termelt banán 4,1%-át tette ki a top 20 banántermelő cég teljes termelésének. 161 155 tonna Rainforest Alliance minősítésű banánt, 200 000 tonna bio banánt és 47 600 tonna fairtrade banánt termeltek. Ecuador az egyik legfontosabb globális termelője a minősített banánoknak. A Dominikai Köztársaság (35%-os globális részesedés), Kolumbia (28%) után Ecuador (17%) és Costa Rica (17%) értékesíti a legtöbb fairtrade banánt. Emellett Ecuador a második legnagyobb bio banántermelő, a világ bio banánjainak negyede itt terem. Bio banánt 10 500 hektáron, fairtrade banánt 6 100 hektáron, Rainforest

Alliance minősítésű banánt pedig 4 160 hektáron termelnek Ecuadorban, melyek a teljes banántermelő területek tizedét teszik ki. Több szakértő is megerősítette, hogy a fairtrade teljesíti küldetését, és valóban jobb munkakörülményeket biztosít, de kiemelték, hogy a kritikák is fontosak. Míg a fairtrade a „boldog kistermelő” képét közvetíti, és a fairtrade termelés fele valóban a kistermelőktől származik, egyre nő a fairtrade minősítést elnyerő nagy ültetvényeknek száma. Néhány nagyobb márka is bevezette fairtrade termékcsaládját és mivel ezeknek a hatékony globális marketingstratégiájuk van, könnyen kiszoríthatják a kistermelőket a piacról.39,40

A KISTERMELŐK JELKÉPE A fairtrade kritikákra válaszul egy új regionális cimkét vezettek be 2006-ban Latin-Amerikában és a Karibi-térségben. Kizárólag kistermelők szerezhetik meg a fairtrade elveit követő minősítést: vizsgálja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot és a közösségi elköteleződést is.

Hektáronként évente több mint 40 kg növényvédő szert (gyomirtót, gombaölőt, rovarirtót, féregirtót) használnak az intenzív banánültetvényeken. Összehasonlításképp: ez tízszer több az európai burgonyatermesztésben használt mennyiségnél, pedig a nagyüzemi



burgonya az egyik legtöbb vegyszert igénylő növény. A banánfákat hetente legalább egyszer lefújják gombaölő szerekkel, évente akár hatvan alkalommal. A gyomirtókat évente hat-hétszer használják, amivel kiirtják az

összes növényt a banáncserjék között. A költséghatékonyság érdekében repülőről permeteznek.42 A terméseket már a növekedési fázis kezdetétől rovarirtóval impregnált műanyag zacskókkal borítják be, hogy megakadályozzák a rovarfertőzöttséget. Az

PÖRÖG A NÖVÉNY VÉDŐ SZER BIZNISZ 41

A z emberélet é s a z egé s z ség nem s zámí t, c sak nő jön a ter melé s . Aki p anas zkodik , a z t biz to san kir úgják é s e sélye sinc s máshol munkát találni – fekete listár a ker ül.



235 DOLLÁR KÁRTÉRÍTÉS 13 ÉV MUNKA UTÁN

ültetvényeken évente egyszer féregirtót is használnak. Nem szokatlan, hogy például glifozátot permeteznek repülőről, mialatt a munkások az ültetvényekendolgoznak. A glifozátot a

Környezeti hatások Ecuador nem ratifikálta az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) két fontos egyezményét: a Mezőgazdasági Munkavédelméről szólót44 és a Munkavédelemről szólót.45 Azonban törvénybe iktatta a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát (ICESCR), mely szerint „elismerik mindenkinek a jogát az igazságos és kedvező munkafeltételekhez […] a biztonságos és egészséges munkakörülményeket […]”. Ecuador volt az első állam, mely ratifikálta az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvét is 2010-ben, mely biztosítja a panaszkezelési lehetőségeket a gazdasági, szociális és kulturális jogaik sérelmét elszenvedők részére. Mindezeknek alig érződik a hatása. A banánültetvényeken világszerte sok vegyszert használnak, mert a meleg trópusi klíma nem csak a banánnak kedvez, de a rovaroknak és a kórokozóknak is. Az ecuadori banánültetvények általában nagyméretű monokultúrák, ahol könnyen törnek ki járványok. Az intenzív vegyi anyag használat miatt a növényvédő szerek egyre kevésbé hatnak,

„Nekünk nincs vagyonunk, nincsenek jószágaink, nincs még egy malacunk se, amivel pénzt kereshetnénk, ha kirúgnak az ültetvényről.” Nemzetközi Rákkutató Ügynökség 2A kategóriába tartozó rákkeltő anyagként sorolta be: azaz emberre valószínűleg rákkeltő hatású. Korábbi ecuadori kutatások kimutatták, hogy a Noboa és Reybanac Guayas és Los Ríos tartományban található ültetvényein a megkérdezett munkások 90-95%-a a földeken tartózkodott,amikor a glifozátot permetezték. A Dole ültetvényein a munkások 55%-a számolt be hasonló esetről. Dr. Hutter 2015 őszén készült tanulmánya szerint a munkások 76%-ával előfordult, hogy a légi permetezéskor az ültetvényen tartózkodott.43

„Több mint húsz évig dolgoztam banánültetvényeken. Már öt éve dolgoztam egy ültetvényen, amikor a bőröm elkezdett kirepedezni. A testemet tályogok borították és a testszőrzetem elkezdett hullani. Szóltam a vezetőmnek, hogy bőrproblémám van. Ő erre azt mondta, majd foglalkozunk vele, de először menjek és nézzem meg a munkaterületem. Utána megmutattam neki mennyire duzzadt volt a bőröm, alig bírtam elviselni a ruhákat magamon. Olyan érzés volt, mintha tüskék lennének a tályogok alatt. Azt javasolta menjek el a társadalombiztosítóhoz. Azt gondoltam, biztosan kártérítést kapok majd a ledolgozott évek után. Kérdeztem a főnökömtől, hogy tudjuk ezt majd elintézni, mire ő azt mondta siessek, mert ha nem leszek itt, valaki más átveszi a munkám. Egy hónap után a társadalombiztosító megszűntette a járulékfizetést és lezárták a számlám. A munkahelyemet már betöltötték, arra kértek menjek el, mert már valaki más átvette a munkám. Megmondtam nekik, hogy ezt nem hagyom annyiban. Ekkor találkoztam Jorge Acostával [szakszervezeti aktivista] és mindent megpróbáltunk. Találtunk ügyvédeket is, akik képviseltek volna, de kiderült, hogy korruptak voltak. Azt állították, hogy a vérvételi eredményeim elvesztek Quitóban. Szerintem valakinek fizettek, hogy azok az eredmények ne érkezzenek meg Los Ríosba. Ekkor elmentem az egyik céges ügyvédhez. Ő azt mondta kártérítést fogok kapni és fizetnek nekem 500 dollárt. Tizenhárom év munka után! Végül úgy döntöttem elfogadom az ajánlatot, de nem volt szerencsém. Szükségem volt egy ügyvédre, hogy átvegyem a csekket. Az ügyvéd az összeg felét zárolta a számláján és még volt képe elkérni tőlem további 15 dollárt, amiért kivitt az ültetvényre. Végül összesen 235 dollárt kaptam. Milyen szép átverés!59” ami egy ördögi kör, hiszen így még több vegyi anyagot használnak a védekezéshez. Az ültetvényeken használt vegyszerek csökkentik a banántermelő területek biológia sokféleségét, mérgezik és megtizedelik a madarakat és halakat. Ecuadorban nem különülnek el megfelelőképp a termőterületek és a lakóterületek, így gyakran nem csak a munkásokat, felügyelőiket, pilótákat és a műszerészeket éri vegyi anyag szennyezés,



hanem a környező helyi közösségeket is.46 A földjük és vizeik is szennyeződnek, elhullanak a jószágaik. A banánültetvények légi permetezése szennyezheti a bio ültetvényeket is,47 ami a permetezési technika miatt lehetséges. A költségek csökkentése és a talajszennyezés minimalizálása érdekében a permetezés nagyon pici cseppekkel történik. Azonban minél

lanságról, mint a kontrollcsoport tagjai, akik nem dolgoztak vegyszerrel.52 A munkások helyzete sokszor reménytelen, mert nincsenek regisztrálva a társadalombiztosítási rendszerben. Egy munkás a következőket nyilatkozta: „5 évesen kezdtem az ültetvényen dolgozni és 7 évesen lettem permetező. Mindenféle munkát végeztem már, ami a banánnal kapcsolatos, de soha nem volt társadalombiztosításom”.53

kisebbek a cseppek, annál jobban viszi őket a szél és kisodródnak az ültevényeken túli területekre is. Minél jobban sodródnak a kis cseppek, annál kevésbé lehet megelőzni káros hatásukat a környező közösségekre. A puffer zónák és megfelelő technológia alkalmazásával ötödére lehetne csökkenteni a vegyi anyag felhasználást, de a megoldásban a szenvedő alanyokon kívül senki nem érdekelt. A laza szabályozás és azok még lazább betartatása senkit nem ösztönöz cselekvésre.48

Ilyen esetekben a munkásoknak maguknak kell megfizetniük az egészségügyi ellátásukat, amit nyilvánvalóan nem tudnak megengedni maguknak.

Egészségügyi hatások Korábbi tanulmányok szerint az intenzív banánültetvények munkásai legtöbbször fejfájástól, láztól, szédüléstől, hányástól és mérgezéstől szenvednek, de gyakori a vetélés, a terméketlenség és a rák is.49,50 Az ecuadori szakértőktől megtudtuk, hogy különböző rák típusok, mérgezések, rendellenességek és genetikai problémák is előfordulnak.51 A kutatásunkban részt vevő Dr. Hutter tanulmánya kimutatta, hogy az intenzív banánültetvényeken növényvédő szerekkel dolgozó munkások egészségét károsítják a felhasznált vegyszerek. Sokkal gyakrabban számoltak be szédülésről, hányásról, hasmenésről, égő szemekről, bőrirritációról, fáradtságról és álmat-

Védőruházat A vegyi anyagok nagymértékű használatát tovább súlyosbítja a megfelelő védőruha hiánya, annak ellenére, hogy az ecuadori törvények előírják azok kötelező használatát. Dr. Hutter kutatása kimutatta, hogy a növényvédő szerekkel dolgozó munkások csupán ötöde használ védőruhát – többnyire azért, mert nem kapnak a munkaadóktól. „Orvosi szempontból problémás, hogy az eredmények szerint a munkások közel kétharmada semmilyen formában nem védekezik munka közben. Figyelemre méltó – de nem meglepő –, hogy a maszkot és védőkesztyűket azért nem viselik, mert ezeket a védőeszközöket a munkáltatók nem biztosítják.”54 Az árak drasztikus lenyomása az ellátási láncon keresztül úgy tűnik, ezen a területen is megszorításokat eredményez. Vagy nem is tudják, minek teszik ki magukat vagy hallgatnak A korábbi ecuadori tanulmányok említik még a Calixin, Bravo, Mancozeb és a Tilt haszná-

latát – mindegyik veszélyes szer, az utolsó három pedig olyan összetevőket tartalmaz az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala szerint, mely rákot okozhat. A Calixin alkalmazása be van tiltva az Európai Unióban. A kutatásunk egészségügyi része szerint gyakorlatilag a munkások fele nem tudta megmondani, hogy milyen növényvédő szereket használ. Azok a növényvédő szerek, amelyeket sikerült azonosítnunk, pl. a glifozát, nagyon károsak az egészségre.55 Azzal sincsenek tisztában, hogy milyen veszélyt jelent egészségükre a vegyi anyagok használata. Egy munkás ezt nyilatkozta nekünk: „Jelzőként dolgoztam az ültetvényen, mikor jött a permetező repülő ott álltam egy zászlóval. Teljesen átáztattak a vegyi anyagok és nem is voltam tisztába vele, hogy milyen veszélyesek.”56 A munkások a munkaruháikat együtt mossák a család többi ruhájával, és előfordul, hogy a vegyszerek tartályait is hazaviszik, és abban tárolják otthon a vizet. Beszéltünk egy tanárral, aki sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozik. Ő ezt mondta: „Ott, ahonnan én jövök teljesen normális, hogy lefújnak növényvédő szerekkel. Még akkor is, ha szólsz nekik, hogy ez helytelen és tartsák be a biztonsági előírásokat, akkor is folytatják.”57 Javítani kell a munkások tájékozottságát: meg kell ismerniük a növényvédő szerek egészségi hatásait. Dr. Hutter vizsgálatában volt olyan vegyszerhasználó, aki a növényvédő szereket „nagyon veszélyes” kategóriába sorolta volna, tízből kilenc „mérsékelten veszélyesnek” ítélte őket, a többiek pedig „veszélytelennek”. Természetesen vannak munkások, akik tisztában vannak a káros hatásokkal, de sokszor nem tehetnek mást, mint folytatják a munkát az ültetvényeken, mert egyszerűen nem tudnak máshogy pénzt keresni. Egyikük így nyilatkozott reménytelen helyzetéről: „Itt Los Ríosban nagyon sok a beteg ember. Senki nem panaszkodhat, mert ha megteszi, elbocsátással fenyegetik. Ez a helyzet, és aki szegény az nem maradhat munka nélkül. Ha elbocsátanak az egyik ültetvényről, elmész egy másikra, de akkor már van rólad egy negatív jelentés. Ha megfenyegetnek, hogy kirúgnak és szegény vagy, nincs más pénzkereseti lehetőséged. Nekünk nincs vagyonunk, nincsenek jószágaink, nincs még egy malacunk se, amivel pénzt kereshetnénk, ha kirúgnak az ültetvényről.”58



Kutatóink interjúkat készítettek 35 banánmunkással a Quevedo és Marchala körüli ültetvényeken 2015 októberében. A munkások elmondásuk szerint a Chiquita, Favorita, Dole, Bonita és a Sabrostar cégeknek dolgoztak −ezt az információt más forrásból nem tudtuk megerősíteni. A beszámolóik alapján a cégek a banán egy részét Európában,60 a másik részét Ázsiában értékesítik. Kik termelik a banánt? A megkérdezett munkások túlnyomó része férfi volt a negyvenes korosztályból. A legmagasabb iskolai végzettségük alapfokú volt. A munkások háztartásában általában két felnőtt és 1-3 kiskorú, 18 év alatti gyermek élt. Többnyire csak az egyik felnőttnek volt rendszeres jövedelme,61 aki általában a lakóhelyükhöz közeli ültetvényen dolgozott. Örökös bizonytalanság Minden személynek, mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz […]. Ezt nagyon nehéz elérni papírok nélkül, még akkor is, ha Ecuadornak van az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) ajánlásait követő társadalombiztosítási rendszere.62 Annak ellenére, hogy a megkérdezett munkások többsége már 15 éve dolgozott az ültetvényeken, jellemzően nem volt szerződésük. Az ecuadori Munka Törvénykönyve értelmében, ha egy munkaviszony több mint egy évig tart, azt szerződésben kell rögzíteni. A munkaadóknak a munkaviszony első napján regisztrálni kell a munkavállalókat a

A BANÁNMUNK ÁSOK KEMÉNY ÉS K É T S É G B E E J TŐ ÉLETE A b anánmunkások életét meghatároz za a félelem. Ember i jogaikat lább al tipor ják , c seleke dni nem tudnak .



szociális ellátórendszerben. Ez gyakran nem történik meg. A munkaadók gyakran csak részmunkaidőben jelentik be a munkásokat, annak ellenére, hogy teljes munkaidőben dolgoznak.63 De így csak részben tudják igénybe venni a társadalombiztosítási szolgáltatásokat, és nehezebb is ellenőrizni, hogy vajon a munkaadó befizette-e a munkavállaló után a kötelező járulékokat. A megkérdezett munkások többsége úgy vélte, hogy a társadalombiztosítási járulékokat nem fizette be utánuk a munkaadójuk. Ha a járulékok nincsenek befizetve, a munkások nem kapnak majd nyugdíjat, táppénzt, anyasági vagy orvosi ellátást, melyekre a törvény amúgy feljogosítja őket. Csak magukra számíthatnak, ha műtétre, kórházi kezelésre vagy gyógyszerre van szükségük. Ezek olyan költségek, melyeket nem tudnak fedezni, még alapszinten sem. Hogyan is tudnák fedezni súlyos esetekben?

tek, mint a meghatározott minimálbér, ez alig volt elég a megélhetésükhöz, főleg, ha a családban csak egy kereső volt, mint az ő esetükben. A munkások háztartásának becsült átlagos havi kiadása 470 dollár. Az Ecuadori Statisztikai Hivatal szerint a háztartások alapszintű ellátásához szükséges bevétel 2015-ben 653 és 673 dollár között volt. Tehát a fizetés, amit a banán munkások kerestek nem volt elég háztartásuk alapszintű ellátásához. Ráadásul a legtöbb esetben a háztartásuk többi tagjának nincs bevétele. Többen úgy nyilatkoztak, hogy nem tudják fedezni a kielégítő étkezés és az orvosi ellátás költségeit. A munkások többsége egyenesen azt állította, hogy nem tudja megfelelően ellátni a családját élelemmel. Egyikük sem mondta, hogy képes lenne megtakarítani, félretenni. Mindegy milyen keményen dolgoznak, a körülményeik cseppet sem javultak az elmúlt években.

Élet a szegénység peremén

Még azt a keveset is elcsalják tőlük

Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz. Ez az alapvető emberi jog sok banánmunkásnak csak álom. Az ecuadori minimálbér a 2000-es évek közepe óta emelkedik, és ma már jelentősen magasabb, mint a szomszédos banántermelő országokban. Az ország törvénybe iktatta az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) a minimálbér megállapításáról szóló egyezményét is.64 A kormány 2015-ben 354 amerikai dollárban határozta meg a bruttó minimálbért. Annak érdekében, hogy egy reális képet kapjunk arról, hogy ez mit is jelent a munkásoknak, meg kell becsülnünk a nettó bért, amit számos egyedi tényező is befolyásol, mint például a háztartások összetétele, az eltartottak száma vagy az egész éves jövedelem. A minimálbér becsült nettó értéke 300 dollár volt a 13. és 14. havi bér nélkül 2015-ben. Ha a plusz hónapokat is beleszámolnánk, a havi nettó minimálbér 325-350 dollár lenne. A megkérdezett munkások átlagos havi nettó keresete 370 dollár körül volt. Néhányan azt nyilatkozták, hogy ők a minimálbért vagy az alatti összeget kapnak. Annak ellenére, hogy a munkások átlagosan többet keres-

Mindenkinek, aki dolgozik, joga van a méltányos és kielégítő fizetéshez. De mindenki megkapja azt? A legtöbb munkás a teljesítménye alapján kapja a fizetését, például a

megpakolt dobozok száma vagy a megművelt terület mérete szerint. Azt mondták nekik, minél többet dolgoznak, annál több lesz a fizetésük − de a valóságban ez nem így működik. A munkások többségének nem kellett visszaigazolni a felettesük által megállapított teljesítményét, és sokak rendszeresen szembesültek azzal, hogy hibásan értékelték őket. A munkások azonban még akkor sem élnek panasszal, ha a bérük a teljesítménytől függ, mert félnek a következményektől. Megvan az okuk: többeket megfélemlítettek azok közül, akik kifogással éltek. Kizsákmányolás és túlóra a semmiért Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz. De ezt nem mindenki engedheti meg magának. A banánmunkások keményen megdolgoztak csekély fizetésükért. A munkájuk reggel 6-7 órakor kezdődött és este 5-6 óra körül ért véget. Általában több mint 10 órát dolgoztak és 30-60 perc szünetük volt naponta. Az Ecuadori munkajog sze-

rint a rendszeres munkaidő nem haladhatja meg a napi 8 és a heti 40 órát. Amíg a legjellemzőbb munkával töltött idő Ecuadorban 41,5 óra, a megkérdezett munkások heti átlaga 48 óra. Ez elméletileg még megengedett, mert a szabályok szerint napi 4 órával és heti 12 órával lehet hosszabb a munkaidő speciális esetekben, extra díjazással kompenzálva. De ez az intenzív munka ilyen mennyiségben veszélyezteti az egészségüket, növeli a balesetek valószínűségét és a családjukkal tölthető idő rovására megy. Ha a munkások nem teljesítik a feletteseik által kitűzött mennyiségeket, túlórázniuk kell. A megkérdezett munkások fele soha nem utasította vissza a túlórát, mert az vagy kötelező volt, vagy féltek a következményektől. Tudták, hogy ha nem maradnak túlórázni, elveszíthetik az állásukat. A munkások többségének a legutolsó szezonban több hétvégén is dolgoznia kellett. Sokan mondták az interjúk során, hogy a túlórákat nem fizették ki nekik, vagy ha ki is fizették, az nem érte el a törvényileg meghatározott mértéket. Sajnos a munkások nem szerveződnek és nem elég iskolázottak ahhoz, hogy változtassanak ezen a helyzeten. A legtöbben nem voltak tisztában a törvény által meghatározott túlórapénz mértékével sem. Ivóvíz és orvosi ellátás nélkül Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz. Annak ellenére, hogy az ültevényeken kimerítő a fizikai munka és a munkások hosszú napokat dolgoznak, nem jutnak hozzá ivóvízhez. Sérülések és balesetek esetén nincs orvosi ellátás, holott a munkáltatókat törvény kötelezi arra, hogy legalább elsősegély készlet legyen.65 Ez a követelmény szintén szerepel az Ecuador által 1969-ben törvénybe iktatott ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) egyezményben – „Egyezmény az ültetvényekről”.66 A munkások arról számoltak be, hogy abban a kevés esetben, amikor volt egészségügyi szolgálat az ültetvényen, az alig volt felszerelve és jószerivel még gyógyszer sem volt. Ha a munkások megfelelően biztosítva lennének, sérülések esetén a társadalombiztosítás által támogatott intézménybe vinnék



őket, ahol ellátást kapnának. De ha a munkások nincsenek regisztrálva a társadalombiztosítási rendszerben, akkor egy magánintézménybe kell menniük és fedezniük kell saját ellátásuk költségeit. A szakszervezetek fájó hiánya Minden személynek joga van másokkal együtt szakszervezet alakításához és érdekeinek védelme céljából szakszervezetekhez való csatlakozáshoz. Az interjúk során több szakértő is kiemelte, hogy a munkakörülmény javításának egyik legfontosabb módja a szervezett fellépés lenne. Ez egyelőre várat magára, pedig a jogi háttér adott hozzá. A szakszervezeti jogokat garantálja az ecuadori munkajog, és emellett Ecuador ratifikálta az ILO Egyesülési és szervezkedési szabadságról szóló egyezményét67, valamint az Egyezményt az egyesülési jogról (mezőgazdaság)68 és az Egyezményt a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról.69 Annak ellenére, hogy a szakszervezeti jogokat biztosítják az ecuadori törvények, a szakszervezetek tagsága alacsony. Az ágazati szakszervezetek nem megengedettek az országban, de a vállalatokon belüli szakszervezetek igen. Sajnos a munkásokat gyakran zaklatják, elnyomják vagy megfélemlítik, ha szakszervezetet alakítanak vagy belépnek a már meglévő egységbe. Ez gyakran odáig fajul, hogy az érintett munkásokat kirúgják, ahogy egyikünk elmondta: „2014-ben szakszervezetet alakítottunk az ültetvényen. Bejegyeztettük a Munkaügyi Minisztériumnál, majd ezért mindegyikünket elbocsátották.”70 Az ecuadori szakszervezeti jog és a ratifikált egyezmények érvényesítését többször

bírálták szakértők ILO fórumokon. Évente 4-5 észrevételt nyújtanak be az érintett felek, többnyire szakszervezetek. A legtöbbször felmerülő esetek a szakszervezetek diszkriminációjával, a kollektív tárgyalási joggal és az egyesülési szabadsággal kapcsolatosak. A kutatásunkban megkérdezett munkások közül csak néhány volt szakszervezeti tag, annak ellenére, hogy a munkások legtöbbje állította: konfliktus esetén a szakszervezethez fordulna. Azok az emberek, akik nem keresnék a szakszervezetet, azért nem tennék, mert félnek a következményektől. Úgy gondoljuk, a munkások többsége nem érti, hogy a szakszervezet hogyan tudná javítani a helyzetüket. Például a legtöbb megkérdezett munkás tisztában volt a munkavállalói jogaival, de azzal nem, hogy a szakszervezetek milyen ügyekért harcolhatnának. Más munkások szerint a szakszervezet legfontosabb ügye a bérek, a munkaidő, a munkakörülmények, a munkahelyi egészségvédelem és -biztonság lenne. A legtöbb munkás nem volt tisztában azzal, hogy mi az a kollektív tárgyalási jog, amely pedig a szakszervezetek legfontosabb eszköze lehetne. Többen megjegyezték, hogy az ültetvényen, ahol dolgoznak, nem létezik kollektív tárgyalási jog. A jogrendszernek is vannak olyan részei, amelyek nehezítik a szakszervezeti mozgalom fejlődését. A munkáltatók csak akkor kötelesek szakszervezetet biztosítani, ha az ültetvényeken a munkások száma meghaladja a 30 főt. Néhány ültetvényen úgy kerülik meg ezt a rendelkezést, hogy a termelést kisebb egységekre bontják, ahol a munkások száma végül egyenként kevesebb, mint 30 fő.

 A Méltányos Gyümölcsöt! kampány a fenntartható és méltányos gyümölcs ellátási láncokért dolgozik. Számos nehézséget kell leküzdeni az Ecuador és Európa közötti banánellátási láncban ahhoz, hogy ez a rendszer fenntartható legyen. A társadalmi fenntarthatóság: a banánellátási láncban mindenkinek lépéseket kell tennie, hogy biztosítsa a tisztességes munkafeltételeket és tiszteletben tartsa az emberi jogokat. Számos példát találtunk, ahol az alapvető munkajogokat, az egyesülési jogot és a munkahelyi egészségvédelmet biztosító jogokat semmibe vették. Azok az emberek, akik ilyen mostoha körülmények között dolgoznak, megérdemlik a tisztességes megélhetést. A munkások bevételére átlagban igaz, hogy a törvényes minimálbér fölött van egy kevéssel, de nem elég arra, hogy fedezze a kielégítő táplálkozást, az egészségügyi kiadásokat vagy gyermekeik oktatását. Az ecuadori jogszabályok végrehajtása ezen a téren gyengének bizonyul. A környezeti fenntarthatóság: a banánellátási lánc szereplőinek törekedniük kell a föld és a víz fenntartható használatára és a biológia sokféleség megőrzésére. A termelőknek a nemzetközi és hazai egyezmények figyelembe vételével kell használniuk a vegyszereket. A veszélyes vegyszerek helyett fenntarthatóbb megoldásokat kell keresni. Az ecuadori banántermesztésben a vegyszerek intenzív és ellenőrizetlen használata veszélyezteti a biológiai sokféleséget és a munkások egészségét. Ehhez hozzájárul az ellátási láncokban érvényesülő agresszív árprés is. A banántermelő és vegyszer cégek közötti összefonódások, valamint kölcsönös üzleti érdekeik hátráltathatják a vegyszerek kíméletesebb használatát. Ez nem csak környezetvédelmi kérdés, a vegyszerhasználat

ÖSSZEGZÉS A s zuper mar keteknek mél tányo s ár at kell fizetniük minden b e s zállí tójuknak , bele ér ve a kister melőket is , mely elég ahhoz, hogy mél tányo s kör ülmények közöt t é s fenntar tható módon ter melhe s senek .

a munkások egészségének is árt. Sokuk napi szinten használ veszélyes anyagokat, amelyek életre szóló egészségi problémákat okozhatnak. Ha ez nem lenne elég: a munkásoknak nincs sem védőruhája, sem egészségügyi ellátása az ültetvényeken. Nem szól nekik senki a vegyszerhasználat káros hatásairól. Ha komolyan lebetegednek, és átmenetileg nem tudnak dolgozni, elveszíthetik a munkájukat. Mivel sokukat nem jelentik be a társadalombiztosítási rendszerbe, saját maguknak kell fedezniük az egészségügyi ellátásuk költségeit, amelyet szinte soha nem képesek megfizetni. A változás esélyeit rontja, hogy a szakszervezetek működését ellehetetlenítik. Ennek a helyzetnek akkor lehet véget vetni, ha mindenki tesz valamit. A termelőknek, a szupermarketeknek és a kormányoknak garantálnia kell a munkásoknak a tisztes megélhetést biztosító jövedelmet, a méltó bánásmódot és az egészséges munkakörnyezetet. A szupermarketeknek méltányos árat kell fizetniük minden beszállítójuknak, beleérve a kistermelőket is, mely elég ahhoz,



hogy méltányos körülmények között és fenntartható módon termelhessenek. Az ellátási láncok átláthatatlansága és a tisztességtelen forgalmazói magatartás gátolják a környezet állapotának javítását és a társadalmi fejlődést. Az érintettek egymásra mutogathatnak és elkerülik a felelősségvállalást. Emellett a banántermelők félnek. Nem mernek panaszt tenni, ha tisztességtelen forgalmazói magatartás áldozatául esnek, mert tartanak tőle, hogy elesnek az üzlettől. A munkásaik is inkább csöndben maradnak, és nem csatlakoznak a szakszervezetekhez, mert félnek, hogy elveszítik az állásukat, vagy más megtorlás éri őket. Sokat javítana a helyzeten egy európai szintű, részletes és számon kérhető szabályozás a tisztességtelen forgalmazói magatartás megfékezésére. Az ideális megoldás mindenkit védelemben részesítene, aki az Európába irányuló ellátási lánchoz tartozik, attól függetlenül, hogy Európában vagy azon kívül tevékenykedik. Az ideális megoldás anonimitást biztosít azoknak a beszállítóknak, akik azért nem tesznek panaszt, mert tartanak attól, hogy elesnek az üzlettől. A szabá-

lyozásnak el kell tántorítania a vállalatokat a tisztességtelen forgalmazói magatartástól a helyzetnek legmegfelelőbb visszatartó eszközök alkalmazásával, mint például a pénzbírság vagy a párbeszéd. A fokozott átláthatóság hozzájárulna a méltányosabb üzleti és foglalkoztatási gyakorlatokhoz. A szupermarketeket és a gyümölcsöt forgalmazó cégeket jogilag kötelezni kell arra, hogy nyilvánosságra hozzák tevékenységük hatását az emberi jogok érvényesülésére és a környezetre, valamint hogy működésük során teljes mértékben tartsák tiszteletben az emberi jogokat. A banánmunkás életét meghatározza a félelem. Fél, hogy megbetegszik, elveszíti a munkáját, és nem lesz képes fizetni az orvosi költségeit. Fél visszautasítani a túlórát, fél bármiféle panasszal élni vagy belépni a szakszervezetbe, mert elveszítheti a munkáját. Végül pedig attól is fél, hogy nem tudja megfelelően ellátni a családját és nem tud elfogadható oktatást biztosítani a gyermekeinek. Miért él ilyen nyomorúságos helyzetben az, aki egy ilyen sokak által kedvelt gyümölcsöt termel?

H I V AT K O Z Á S O K Hutter, Hans-Peter, Kundi, Michael, Ludwig, Helmut, Moshammer, Hanns &amp; Wallner, Peter (2016): Epidemiologische Untersuchung von Kleinbauern und Landarbeitern im konventionellen und ökologischen Landbau (Bananen) in Ecuador. Studienbericht über die Fragebogenerhebung. Im Auftrag der Ärztinnen und Ärzte für eine gesunde Umwelt (ISDE Austria), 2016 Bécs. 2 Banana value chains in Europe and the consequences of Unfair Trading Practices, Final Report; BASIC (c/o Make Fruit Fair), 2015. október 3 Jason Potts, Matthew Lynch, Ann Wilkings, Gabriel Huppé, Maxine Cunningham, VivekVoora: The State of Sustainability Initiatives Review 2014, 2014 International Institute for Sustainable Development (IISD) alapján. 4 Dario Cepeda Bastidas: Ces mains qui font le regime. Dynamiqueet performances agroeconomiques des systemes de production 1

bananiersen Equateur. Thèse pour obtenir le grade de docteur de l’institut des Sciences et Industries du Vivant et de l’Environnement. 2009. 5 Ugyanott 6 Ugyanott 7 Ugyanazon márkájú banánt több cég is forgalmazhatja. 8 Banana value chains in Europe and the consequences of Unfair Trading Practices, Final Report; BASIC (c/o Make Fruit Fair), 2015. október 9 Érintetti interjú, 2015.11.05. 10 Ugyanott 11 Banana value chains in Europe and the consequences of Unfair Trading Practices, Final Report; BASIC (c/o Make Fruit Fair), 2015. október 12 Érintetti interjú, 2015.10.24. 13 Saját szerkesztés a következők alapján: http://www.banastat.com/ecuador-newofficial-price-for- bananas-2015/ és http://

www.fairtrade.net/fileadmin/user_upload/ content/2009/standards/documents/2014-1001_EN_Standards_Price_Announcement_ Banana_approved.pdf, letöltés: 2016.06.01. 14 Banana value chains in Europe and the consequences of Unfair Trading Practices, Final Report; BASIC (c/o Make Fruit Fair), 2015. október 15 Érintetti interjú, 2015.11.04. 16 Érintetti interjú, 2015.11.04.és 2015.10.24. 17 Érintetti interjú, 2015.10.30. 18 The Banana Sector in Ecuador. EC1109. USDA Foreign Agricultural Service. 2011. 19 Érintetti interjú, 2015.11.04. és 2015.10.24. 20 Banana value chains in Europe and the consequences of Unfair Trading Practices, Final Report; BASIC (c/o Make Fruit Fair), 2015. október 21 A tisztességtelen forgalmazói magatartás formái lehetnek: „az alapvető kereskedelmi feltételek írásba foglalásának elutasítása vagy elkerülése; a termékek vagy szolgáltatások

árának vagy költségeinek egyoldalú és vis�szamenőleges megváltoztatása; az üzleti kockázatok tisztességtelen áthárítása; az átvételi vagy szállítási menetrend megváltoztatása indokolatlan előnyhöz jutás céljával; a kereskedelmi kapcsolat egyoldalú felmondása előzetes értesítés nélkül, vagy indokolatlanul rövid felmondási idő ésszerű ok nélkül”. Forrás: European Commission to tackle unfair practices in the food supply chain, az Európai Bizottság sajtóközleménye, Brüsszel/Strasbourg, 2014.07.15. 22 Érintetti interjú, 2015.10.29. 23 Érintetti interjú, 2015.11.04. 24 Érintetti interjú, 2015.11.05. 25 Érintetti interjú, 2015.11.05. 26 Érintetti interjú, 2015.11.04. és 2015.10.24. 27 Érintetti interjú, 2015.11.04. és 2015.10.24. 28 Érintetti interjú, 2015.11.05. 29 Érintetti interjú, 2015.10.24. 30 Érintetti interjú, 2015.10.30. 31 Banana value chains in Europe and the consequences of Unfair Trading Practices, Final Report; BASIC (c/o Make Fruit Fair), 2015. október 32 Érintetti interjú, 2015.10.29. 33 Érintetti interjú, 2015.11.04. 34 Érintetti interjú, 2015.11.05. 35 Érintetti interjú, 2015.10.30. 36 Érintetti interjú, 2015.10.30. 37 Érintetti interjú, 2015.11.05. 38 Érintetti interjú, 2015.10.29. 39 Érintetti interjú, 2015.11.04. 40 Érintetti interjú, 2015.10.29. 41 Jorge Acosta szakszervezeti aktivista az ASTAC-tól így nyilatkozott: „Vegyszerüzlet nagyon jó biznisz. Az ebben utazó vállalatok inkább kockára teszik az ültetvényi munkások életét, mint a saját üzletüket”. 42 Érintetti interjú, 2015.10.25. 43 Hutter, Hans-Peter. Bericht. Epidemiologische Untersuchung von Kleinbauern und Landarbeitern im konventionellen und ökologischen Landbau (Bananen) in Ecuador. ÄrztInnenfüreinegesunde Umwelt, 2016. 44 ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, Egyezmény a mezőgazdasági munkavédelméről, C184, 2001 45 ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, Egyezmény a munkavédelemről, C187, 2006 46 Érintetti interjú, 2015.10.25. 47 Érintetti interjú, 2015.10.25. 48 Érintetti interjú, 2015.10.25. 49 Ugyanott 50 Hütz-Adams, Friedel &amp;Ertener, Lara.



Von der Staude bis zum Konsumenten Die Wertschöpfungskette von Bananen, Case Study. Siegburg: SÜDWIND e.V. - Institut für Ökonomie und Ökumene, 2012. 51 Érintetti interjú, 2015.10.25. 52 Hutter, Hans-Peter. Bericht. Epidemiologische Untersuchung von Kleinbauern und Landarbeitern im konventionellen und ökologischen Landbau (Bananen) in Ecuador. Wien: ÄrztInnenfüreinegesunde Umwelt, 2016. 53 Érintetti interjú, 2015.10.26. 54 Ugyanott 55 Hutter, Hans-Peter. Bericht. Epidemiologische Untersuchung von Kleinbauern und Landarbeitern im konventionellen und ökologischen Landbau (Bananen) in Ecuador. Wien: ÄrztInnen für eine gesunde Umwelt, 2016. 56 Érintetti interjú, 2015.10.26. 57 Érintetti interjú, 2015.10.26. 58 Érintetti interjú, 27/10/2015. 59 Érintetti interjú, 27/10/2015. 60 Belgiumban, Németországban és Nagy-Britanniában 61 Ez a jellemző háztartás összetétel Ecuadorban. Az Ecuadori Statisztikai hivatal (INEC) a háztartások fenntartásához szükséges jövedelmet 4 fős háztartásméret határozza meg, közül 1,6 fő a kereső. 62 Ecuador 1974-ben ratifikálta az „Egyezményt a társadalombiztosítás minimális normáiról” (C102) 63 Érintetti email alapján 2016.06.30. 64 ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, Egyezmény a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról, 1970 (C131) 65 Érintetti interjú, 2015.10.28. 66 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, Ajánlás az ültetvényekről, 1958 (C110) 67 ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, Egyezmény az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről, 1948 (C087) 68 ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, Egyezmény az egyesülési jogról (mezőgazdaság), C011, 1921 69 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, Egyezmény a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról, C098, 1949 70 Érintetti interjú, 2015.10.26.

IMPRESSZUM Szerzők: Gulyás Emese (Tudatos Vásárlók Egyesülete), Andrea Ben Lassoued és Konrad Rehling (Südwind, Ausztria). A tanulmány eredetileg német nyelven jelent meg 2016 júniusában. Arculat: Czakó Zsolt, Szabó Péter Tördelés: Szabó Péter Fotók: Lucia Galarza | Andrea Ben Lassoued | Gulyás Emese Kiadó: Tudatos Vásárlók Egyesülete Köszönettel tartozunk Hans-Peter Hutternek, Helmut Ludwignak, az ÄGU-nak; Lucia Galarzanak, Eva Kalnynak és minden projekt partnerünknek, akik segítettek a szervezésben, valamint az összes ecuadori interjú alanyunknak. Szerkesztés lezárva: 2016 június Elérhetőség: 1114 Budapest, Móricz Zsigmond körtér 3A, telefon (061) 225 8136. tve@tve.hu www.tudatosvasarlo.hu www.issuu.com/tudatosvasarlok A kiadvány tartalmának szerzői joga a Tudatos Vásárlók Egyesületét illeti meg. Örömmel vesszük, ha a kiadványt változatlan formában terjesztik, és ha erről értesítenek minket. Minden egyéb esetben keressenek minket bizalommal. A Tudatos Vásárlók Egyesületének működését nonprofit szervezetek, pályázatok, valamint magánemberek támogatásai teszik lehetővé. Ha tetszik, amit csinálunk, légy a TVE büszke támogatója! Olvass utána itt: http://tudatosvasarlo.hu/tamogass

Jelen kiadvány az Európai Unió támogatásával jött létre. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.

OLVASD EL EZEKET IS: WWW.TUDATOSVASARLO.HU/SZUPERMARKETEK

AKCIÓ AKCIÓ AZ

OLVASD EL EZEKET IS: WWW.TUDATOSVASARLO.HU/SZUPERMARKETEK

AKCIÓ AZ

AKCIÓ

MESZTÉS A MAROKKÓI ZÖLDBABTER SÖTÉTEBB OLDALA

ÁRA

AKCIÓ

N? KI KASZÁL A KESU

A A NARANCSLÉ ÚTJ ÓL ÁB FACSARVA, BR AZÍLI

ÁRA

HA ELOLVASTAD, ADD TOVÁBB!

AKCIÓ AKCIÓ AZ

OLVASD EL EZT IS: WWW.TUDATOSVASARLO.HU/CIKK/AKCIO-ARA

OLVASD EL EZEKET IS: WWW.TUDATOSVASARLO.HU/SZUPERMARKETEK

AKCIÓ AZ

AKCIÓ

KI KASZÁL A KESUN?

ÁRA

HA ELOLVASTAD, ADD TOVÁBB!

AKCIÓ AKCIÓ AZ

DBABTERMESZTÉS A MAROKKÓI ZÖL OLDALA SÖTÉTEBB Jelen kiadvány az Európai Unió támogatásával jött létre. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.

OLVASD EL EZEKET IS: WWW.TUDATOSVASARLO.HU/SZUPERMARKETEK

OLVASD EL EZT IS: WWW.TUDATOSVASARLO.HU/CIKK/AKCIO-ARA

AKCIÓ AZ

AKCIÓ

A MAROKKÓI ZÖLDBABTERMESZTÉS SÖTÉTEBB OLDALA

ÁRA

HA ELOLVASTAD, ADD TOVÁBB!

AKCIÓ

A NARANCSLÉ ÚTJA FACSARVA, BRAZÍLIÁBÓL

SZTÉS A MAROKKÓI ZÖLDBABTERME SÖTÉTEBB OLDALA

ÁRA

HA ELOLVASTAD, ADD TOVÁBB!

ÁRA

HA ELOLVASTAD, ADD TOVÁBB!

SZ ÉPSÉGH IBÁS MA NG Ó PERU BÓL

ÁRA

HA ELOLVASTAD, ADD TOVÁBB!