Jogi ismeretek a közösségi mezőgazdálkodásról by Tudatos Vásárlók Egyesülete

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Jogi ismeretek a közösségi mezőgazdálkodásról

A projekt az MNVH Elnökségének értékelése alapján a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága jóváhagyásával valósult meg.

Jogi ismeretek a közösségi mezőgazdálkodásról

IMPRESSZUM Szerkesztette: Haraszti Anikó, Perényi Zsófia Írták: Haraszti Anikó, TVE – 2., 5., 6., 7., 8. és 9. fejezet Perényi Zsófia, TVE – 1. fejezet Szabadkai Andrea, KISLÉPTÉK – 4. fejezet Hungária Öko Garancia Kft. – 3. fejezet Partnerszervezetek: KISLÉPTÉK, ÖMKI

Kapcsolat: Tudatos Vásárlók Egyesülete H-1114, Budapest, Móricz Zsigmond körtér 3/A, Fsz.3. Telefon: (06 1) 225 8136 E-mail: tve@tve.hu www.tudatosvasarlo.hu Lezárva: 2013. október A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült.

Közreműködtek: Dezsény Zoltán (ÖMKI), Szabadkai Andrea (KISLÉPTÉK) Külön köszönjük az ökológiai mezőgazdálkodással foglalkozó fejezetet a Hungária Öko Garancia Kft. munkatársainak. Címlapkép: Évkerék Ökotanya Internetes elérhetőség, további információk: www.tudatosvasarlo.hu/csa

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó.......................................................................................................................... 4 1. Mi az a közösségi mezőgazdálkodás?.......................................................... 5 2. A közösségi mezőgazdálkodás szervezeti keretei................................... 7 3. A termelés körülményei: ökológiai mezőgazdálkodás.......................... 9 4. Kistermelők: Könnyített termelési- és értékesítési lehetőség........... 13 5. Megállapodás, szerződés............................................................................... 16 6. Termékek és szolgáltatások.......................................................................... 17 7. Ár és fizetés......................................................................................................... 18 8. Átadás – átvétel................................................................................................20 9. A tagok munkája...............................................................................................22 A témával foglalkozó partnerszervezetek bemutatása........................... 24

Jogi ismeretek a közösségi mezőgazdálkodásról

Előszó A Tudatos Vásárlók Egyesülete kiemelten foglalkozik a közösségi mezőgazdálkodás népszerűsítésével. Ennek keretében egyesületünk képzéseket szervezett helyi közösségeknek, kiadványt készített a most induló kezdeményezések segítésére, valamint tagja a közösségi mezőgazdálkodás európai ernyőszervezetének is. Eddigi munkánk során azt tapasztaltuk, hogy a közösségi mezőgazdálkodás viszonylag új működési formának számít a magyar szabályozási környezet számára, így a közösségi gazdaságok gyakran olyan jogi vonatkozású problémákkal szembesülnek, amelyek megoldása túlmutat a hatáskörükön. Azért, hogy a közösségi mezőgazdálkodás keretei jogilag is tisztázva legyenek, a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseleti Szövetségével és az Ökológiai Mezőgazdálkodási Kutatóintézettel együttműködve 2013 októberében műhelymunkát szerveztünk a téma érintettjeinek. A kiadvány a műhelymunkán elhangzott tudnivalókat foglalja össze írásos formában. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a rendezvényt vitaindító céllal tartottuk, így a műhelymunkán a tapasztalatcsere mellett azzal foglalkoztunk, hogy összegyűjtsük a téma kapcsán felmerülő jogi kérdéseket. Egy rendezvény azonban nem volt elég ahhoz, hogy megoldjuk az összes szabályozásbeli problémát, ám a munkát a későbbiekben folytatni fogjuk. Szeretnénk a kiadvány olvasóinak a figyelmét arra külön felhívni, hogy természetesen az alábbi tájékoztatás nem teljes körű, így nem pótolja a vonatkozó jogszabályok pontos ismeretét.

Jogi ismeretek a közösségi mezőgazdálkodásról

1. Mi az a közösségi mezőgazdálkodás? A közösségi mezőgazdálkodás a gazdák és fogyasztóik közvetlen kapcsolatán, hosszú távú elköteleződésén és partnerségén alapuló gazdálkodási forma. Lényege, hogy a gazdálkodó mellett a fogyasztóknak is fontos szerepe van a gazdaság fenntartásában. A gyakorlatban a közösségi mezőgazdaság egy gazdából vagy gazdacsoportból és egy vásárlói körből áll, akik kölcsönösen elkötelezik magukat az együttműködés mellett. Ezt gyakran írásos megállapodásban is rögzítik. Ennek keretében a vásárlók vállalják, hogy a gazdaság termékeit sokszor előre meghatározott áron és az egész szezonban vagy az egész évben megveszik. A gazda pedig vállalja, hogy ebben az időszakban a közösség számára a legjobb tudása szerint termel. A közösségi mezőgazdálkodásban a gazdák közvetlenül értékesítenek a vásárlóknak, de valójában ennél többről van szó. Más értékesítési formáknál (pl. piac) az árak a többi termelő árához igazodnak, a közösségi mezőgazdálkodás esetében a gazda a termelés költségeit osztja szét a fogyasztók között. Azaz a fogyasztók azért fizetnek, hogy valaki megtermeli nekik az élelmiszert. Magyarországon leggyakrabban a részes rendszereket és a dobozrendszereket (lásd következő fejezet) értjük a közösségi mezőgazdálkodás alá, ám ezekhez nagyon hasonlóan működnek a bevásárló közösségek vagy az értékesítést végző közösségi kertek is1.

1 Jelen kiadványban leginkább az első két kategóriát érintő tudásanyaggal foglalkozunk.

Mi az a közösségi mezőgazdálkodás?

Az első európai közösségi gazdaságok az 1970-80-as években jöttek létre Svájcban (Les Jardin de Cocagne) és Németországban (Buschberghof). Az 1980-as években kezdtek elterjedni az észak-amerikai kezdeményezések is. Magyarországon az első jegyzett közösségi gazdaság a gödöllői Nyitott Kert 1998 és 2006 közt működő dobozrendszere volt, de az úttörők közé tartozott a BAZ megyei Bioéléskamra és az újlengyeli Bionium is. 2011-ben a magyar Ökotársulás vásárolt földet és adott munkát termelőknek közösség alapú gazdaságához, megalakult a miskolci Eleven Föld Szövetkezet és ugyanebben az évben több biogazdaság kezdett a francia AMAP-ok ihletésére ilyen módon működni (például a Kistelek melletti Évkerék Ökotanya, a tahitótfalui Háromkaptár Biokert, a szigetmonostori Biokert és Nemes Mátyás fülöpjakabi biogazdasága. A kezdeményezések száma biztatóan nő: a Pro Cserehát Egyesület 2012-ben indította a „Privát lecsó”-t, dobozrendszert szervezett az Átalakuló Wekerle és az Átalakuló Duna-part, 2013-ban pedig újabb közösségi gazdaságok indultak: például a budapesti Birs közösség és a debreceni Pásztortáska Baráti Kör. A gazdaságok listája megtalálható a www.tudatosvasarlo.hu/csa oldalon.

Jogi ismeretek a közösségi mezőgazdálkodásról

2. A közösségi mezőgazdálkodás szervezeti keretei Annak ellenére, hogy Magyarországon még csak az utóbbi években nőtt meg a közösségi mezőgazdálkodás elvei szerint működő gazdaságok száma, jogilag igen sokféle működési formát találunk körükben. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a közvetlen értékesítésnek ezen formája a legtöbb jogszabályi könnyítést akkor kaphatja, ha a gazdálkodó regisztrált „kistermelőként” végzi a munkáját. Ám kistermelő csak természetes személy lehet; természetes személyek pedig egyéni vállalkozóként, bizonyos jövedelemig őstermelőkét vagy többen összefogva családi gazdaságként (közös őstermelői igazolvány kiváltásával) gazdálkodhatnak. Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok csak a cég vagyonával felelnek kötelezettségeikért. Több formájuk is létezik, de a közösségi mezőgazdálkodás szempontjából a korlátolt felelősségű társaság (kft.), illetve külföldi példák alapján a részvénytársasági forma jöhet szóba. Több gazda együttműködésével szövetkezet vagy egyesülés is létrehozható, amelyeknek a vásárlók is tagjai lehetnek. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.). Ezek tagjai magánvagyonukkal is felelnek a cég kötelezettség-vállalásaiért, éppúgy ahogy az őstermelők és egyéni vállalkozók is. Gazdasági társaságot minimum 2 személy alakíthat - kivéve a kft.-t, amit egy fő is létrehozhat. Fontos különbség a két fent említett kategória között, hogy a gazdálkodók kistermelőként és őstermelőként csak saját terményeiket és annak feldogozott változatát értékesíthetik, a gazdasági társaságok azonban más terményeit is továbbadhatják. Nem szabad azonban megfelejtkezni arról, hogy a gazdasági társaságok jogi megítélése semmiben nem különbözik egy hagyományos élelmiszeripari cégtől, még akkor is ha a gazdaság mérete ezt nem indokolná.

A közösségi mezőgazdálkodás szervezeti keretei

A vásárlók viszonya a gazdasághoz szintén több féle lehet. • Tulajdonosi rendszer. A vásárló egyben tulajdonosa is a gazdaságnak: üzletrésze van, amit akár el is adhat, és teljes beleszólással rendelkezik a gazdaság működésébe. Ez leginkább akkor fordul elő, ha a gazdaság működési formája kft. vagy a szövetkezet. Előnye, hogy a gazdaság indulásához szükséges tőkét a tagok befizetéséből fedezni lehet és a vásárlók hosszú távú elköteleződésével jár. Nehézséget jelenthet azonban a magas belépési költség, valamint ha valaki meggondolja magát – legyen az akár maga a gazdálkodó – csak nagy nehézségek árán léphet ki a megállapodásból. Jelenleg nem elterjed megoldás, mivel jogilag nincsen teljesen összhangban a termelés eredményének (termés) tagok közötti felosztása és a havi befizetések gyakorlata (fizetés a dobozért). • Részes rendszer. A részes rendszerben a vásárlók osztoznak a gazdaság valamennyi termékén és költségén; és ezért cserébe rendszeresen megkapják az őket illető „részt” a gazdaság adott időszak alatt termett összes terményéből, azaz a frissen előállított élelmiszert. • Dobozrendszer. A dobozrendszer vásárlói mindössze azt vállalják, hogy tetszőleges időszakon át meghatározott értékben vásárolnak a gazdaság termékeiből. Például előfordulhat az, hogy a vásárlók rendelnek a gazdálkodótól, de emellett a gazda szállít máshova is. Ebben az esetben nem biztosított, hogy a gazda minden terménye gazdára talál.

Jogi ismeretek a közösségi mezőgazdálkodásról

3. A termelés körülményei: ökológiai mezőgazdálkodás Mottó: „Úgy érzem, tartozom annyival a vevőimnek, hogy megszerezzem a tanúsítványt és ne csak azt mondjam rá, hogy bio.” (Norbert, kistermelő) Ahhoz, hogy egy termelő azt mondhassa termékeire, hogy „bio”, be kell jelentkeznie az ellenőrzési rendszerbe, vagyis tevékenységét egy tanúsító szervezet ellenőrzése alatt kell végeznie. Az így megszerzett tanúsítvánnyal már igazolni tudja vevői felé, hogy a termék valóban ökológiai mezőgazdálkodásból származik. A termelőnek mérlegelnie kell, valóban megéri belépnie az ellenőrzési rendszerbe: legyen szó bármilyen tevékenységről, ez költséggel jár és vállalni kell évente legalább egy, de akár több alkalommal is a helyszíni ellenőrzés biztosítását. Az ökológiai gazdálkodás olyan környezetkímélő és az emberi egészséget szem előtt tartó termelési forma, amely a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben a külső erőforrásokkal és természetidegen anyagokkal szemben, ezáltal a gazdaságon belül zárt anyag- és energiaáramlás megvalósítására törekszik. Fentiek értelmében a növényvédelemre és tápanyag-utánpótlásra használható anyagok, valamint a feldolgozás során alkalmazható adalék- és segédanyagok köre szigorúan szabályozott. Az ökológiai állatokat nem kezelik rutinszerűen antibiotikumokkal, nem kapnak hormonokat a gyorsabb gyarapodás érdekében, és etológiai igényeiknek megfelelő tartási körülményeket biztosítanak számukra az állat-jóllét elveit betartva. Az ökológiai gazdálkodás elvből kizárja az élőlények genetikai módosításának minden formáját, és ezt az elvet az ökológiai élelmiszer-előállítás minden folyamata tiszteletben tartja. Az ökológiai gazdálkodás hozzájárul a biológiai diverzitás (sokféleség) megőrzéséhez, fenntartja – jó esetben fokozza – a talaj termékenységét és biológiai aktivitását, védi a felszíni és felszín alatti vizeket, a levegőt, a talajt, hozzájárul a táj megőrzéséhez és takarékosan bánik a nem megújuló erőforrásokkal. Vagyis hosszútávon fenntartható, ezáltal a következő nemzedékek életlehetőségeit sem korlátozza!

A termelés körülményei: ökológiai mezőgazdálkodás

Annak, aki ökológiai gazdálkodással vagy feldolgozással szeretne foglalkozni, meg kell felelnie a vonatkozó EU, illetve hazai jogszabályoknak. Az ökológiai gazdálkodás területén Magyarországon az illetékes hatóság a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) mint kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv. Az ellenőrzési-tanúsítási tevékenységet azonban privát ellenőrző szervezetek végzik, amelyek elismerése és ellenőrzése a NÉBIH feladata. Jelenleg két ellenőrző szervezet működik hazánkban: • Hungária Öko Garancia Kft. (HU-ÖKO-02) www.okogarancia.hu, • Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (HU-ÖKO-01) www.biokontroll.hu. Az ellenőrző szervezet számára bejárást kell biztosítani a gazdaság valamennyi egységébe, létesítményébe (a termelés helyét képező földterületek, állattartó épületek, raktárak, feldolgozó helyiségek), és betekintést kell biztosítani az összes kapcsolódó nyilvántartásba és bizonylatokba (pénzügyi és számviteli nyilvántartások) is. Ha a kistermelő konvencionális (azaz nem bio) termékekkel is foglalkozik, akkor az ellenőrzés indokolt esetben erre a területre is kiterjedhet. Ennek megfelelően az ellenőr számára a konvencionális tevékenységgel kapcsolatos dokumentumokba és nyilvántartásokba is betekintést kell biztosítani. Főbb előírások: Átállási idő: A területek és az állatállomány átállása az ellenőrzési szerződés megkötésével, és az érintett területek bejelentésével veszi kezdetét. A különböző kultúrákra, különböző fajokra különböző átállási idők érvényesek. A vonatkozó előírásokat a bejelentés kezdetétől be kell tartani. Szaporítóanyag: Az ökológiai gazdálkodás során ökológiai szaporítóanyagot kell felhasználni. Az aktuális kínálat az illetékes hatóság honlapján található (www.nebih.gov.hu). Amennyiben azonban adott növényből nem szerezhető be ökológiai gazdálkodásból származó szaporítóanyag, lehetőség van konvencionális vetőmag és vegetatív szaporítóanyag felhasználására. A konvencionális vetőmag, illetve a burgonya vetőgumó elfogadását minden esetben írásban előzetesen (a vetést/ telepítést megelőző!) kell kérelmezni az ellenőrző szervezettől. Tápanyag-utánpótlás: Az ökológiai gazdálkodás során előnyben részesítjük a sokoldalú, harmonikus tápanyag-gazdálkodást. Ennek következménye 10

Jogi ismeretek a közösségi mezőgazdálkodásról

a mikroelemekben és vitaminokban gazdag, ízletes és egészséges biotermék. A felhasznált állati trágyák teljes mennyisége nem lépheti túl az évi 170 kg N/ha értéket! Növényvédelem: A károsítók elleni védekezésben az ökológiai gazdálkodó a megelőzésre koncentrál, nem pedig különböző herbicidek, inszekticidek és egyéb vegyszerek bevetésével igyekszik a termést megóvni és a hozamokat maximalizálni. Arról, hogy a Magyarországon kereskedelmi forgalomban lévő készítmények közül melyik használható az ellenőrző szervezetek által készített tájékoztató anyagokból lehet információt szerezni. Állatok elhelyezése: Az állatok elhelyezésének meg kell felelnie az állatok fejlődési, élettani és viselkedési igényeinek (pl. mozgási szabadság, egyéb magatartási szükségletek). A szabadban, a karámban és a szabadtéri kifutón szükség szerint megfelelő védelemről kell gondoskodni az esővel, a széllel, a nappal és a szélsőséges hőmérsékleti értékekkel szemben. Lehetővé kell tenni számukra a takarmányhoz és az ivóvízhez való könnyű hozzáférést. Az épületeken belüli állománysűrűségnek az állatok fajától, fajtájától és életkorától függően biztosítania kell az állatok kényelmét és jó közérzetét, tekintettel a viselkedési szokásaikra. Elegendő teret kell biztosítani számukra ahhoz, hogy természetes testhelyzetben álljanak, könnyen lepihenjenek, megforduljanak, tisztogassák magukat és olyan, természetes mozdulatokat tegyenek, mint például a nyújtózkodás és a szárnycsapkodás. Takarmányozás: Az állatok takarmányát elsősorban az állatokat tartó mezőgazdasági üzemből vagy az ugyanabban a régióban lévő ökológiai mezőgazdasági üzemekből kell beszerezni. Az állatokat olyan ökológiai takarmánnyal kell etetni, amely kielégíti a fejlődésük különböző szakaszaiban felmerülő tápanyagszükségletét. A takarmányadag egy része tartalmazhat ökológiai gazdálkodásra átálló gazdasági egységekből származó takarmányt. Ökológiai feldolgozás: A kereskedelmi megnevezésben ökológiaiként deklarált termékek mezőgazdasági alkotóinak 95%-a ökológiai gazdálkodásból kell hogy származzon, és a maradék 5%-ban felhasználhatóak konvencionális összetevők. Az alkalmazható adalék- és segédanyagok köre szigorúan szabályozott, és ezekről bizonyos esetekben GMO-mentességi igazolás is szükséges.

A termelés körülményei: ökológiai mezőgazdálkodás

Amennyiben a saját termelésű alapanyagokon kívül más ökológiai gazdálkodásból származó összetevőket is felhasznál egy gazdaság, nagyon fontos, hogy beszerezzék a biotermékek beszállítóinak érvényes tanúsítvány másolatait, amelyeken szerepel a beszállított termék vagy termékcsoport. A bejövő és kimenő árukísérő dokumentumokon (számla, szállító) szintén szerepelnie kell a termékek ökológiai eredetére történő utalásnak („bio”/ „öko” szócska a termék megnevezésében), valamint az ellenőrző szervezet kódszámának. A biotermékek címkéin az ökológiai jelölésen („Ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból”/ „öko”/ „bio”) kívül szerepeltetni kell az utolsó árumanipulálást (feldolgozást/ csomagolást/ címkézést) és az ellenőrző szervezet kódszámát is. Az ökológiai státusszal tanúsított termékeken az EU ökológiai logóját is kötelezően szerepeltetni kell.

A beszerzésekről, a raktározott termékekről, a feldolgozásról és az értékesítésekről pontos, átlátható és naprakész nyilvántartásokat kell vezetni, mely alapján az áru eredete és útja megfelelően nyomon követhető. A tevékenységgel kapcsolatos bizonylatokat meg kell őrizni. A témával kapcsolatos további információk elérhetőek a Hungária Öko Garancia Kft. oldalán: www.okogarancia.hu.

Jogi ismeretek a közösségi mezőgazdálkodásról

4. Kistermelők: Könnyített termelési- és értékesítési lehetőség A közösségi mezőgazdaság jellemezően helyi értékesítési megoldásokat takar, ezáltal segíti a fogyasztói bizalom kialakítását, hiszen a vásárló ellenőrzési lehetőségei jóval nagyobbak, mint a hagyományos élelmiszer-kiskereskedelem keretei között. Ezért sem indokolt, hogy egy közösségi gazdaság ugyanolyan szigorú körülmények között működjön, mint egy multinacionális vállalat. A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló szabályok lényeges könnyebbséget adhatnak a gazdáknak. A kistermelő olyan természetes személy, aki saját alapanyagát és abból előállított termékét értékesítheti mennyiségi és területi határok betartásával – lényegesen kedvezőbb higiéniai és infrastrukturális körülmények között, mint egy gazdasági társaság. Mindemellett az általa forgalmazott élelmiszer előállítása során a részfolyamatokat más élelmiszer-vállalkozással is elvégeztetheti, ha biztosítja a nyomonkövethetőséget (pl. aszalás, füstölés). Kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti. Ha az élelmiszer-termelő állat tartásával és az élelmezés céljára termesztett növények termesztésével összefüggő gazdasági udvarán nem biztosíthatóak az előállítás és értékesítés feltételei - illetve vadon termő alaptermék, kifogott hal feldolgozása esetén - a termékei előállítását más helyen is elvégezheti. Nyilvántartások, igazolások, amelyek szükségesek a kistermelői működéshez: • Kistermelői regisztráció. Illetékes kormányhivatal járási állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző hivatalánál írásban be kell jelenteni a kistermelő nevét, címét, a gazdaság vagy élelmiszer-előállítás helyét és az értékesíteni kívánt élelmiszerek megnevezését. • Őstermelői regisztráció vagy bejelentkezés egyéni vállalkozóként. • Orvosi igazolás. • A kereskedelmi tevékenység bejelentése a gazdaság helye szerinti illetékes jegyzőnek, aki erről igazolást ad ki. • Agrárkamarai nyilvántartás. • Nyilvántartás előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről. Kistermelők: Könnyített termelési- és értékesítési lehetőség

• Hatósági állatorvosi bizonyítvány. • Hússzállítási igazolás, húsbélyegző a végső fogyasztó részére történő értékesítéshez, vagy feldolgozáshoz. Nyers sertés, szarvasmarha, kecske, juh, strucc és emuféle húsa piacon nem értékesíthető, és csak hivatalos vágópontokon vágható. A baromfi és nyúl vágás időpontját minden esetben be kell jelenteni a hatósági vagy a jogosult állatorvosnak. A levágott baromfi húsának vizsgálata a gazdaság helye szerinti piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen történik. A mezőgazdasági kistermelő baromfihúst daraboltan is árusíthat. A kistermelőnek minden esetben nyilvántartást kell vezetnie, amelyet 5 évig köteles megőrizni: − a takarmány-adalékanyagokról, − az állatgyógyászati készítményekről, − a növényvédő szerek felhasználásáról és az élelmezés-egészségügyi várakozási időről, − valamint az előforduló betegségekről, a növények esetében kártevőkről. Emellett a kistermelőnek adatlapot kell készítenie (az alaptermékből saját gazdaságában előállított élelmiszerről) a következő tartalommal: − a kistermelő neve, címe; − az élelmiszer-előállítás helye; − az élelmiszer megnevezése; − az összetevők csökkenő mennyiségi sorrendben való felsorolása; − a késztermék fogyaszthatósági időtartama, illetve minőség megőrzésének időtartama; − valamint a termék javasolt tárolási hőmérséklete. A termelőnek rendelkezni kell az alábbi szerződésekkel: − fölhivatali bejegyzés; − bérleti szerződés, használatba vételi szerződés, haszonélvezeti jog, amennyiben nem saját ingatlan a telephely; − ivóvíz ellátást biztosító vízművel: ha a vízellátás hálózatból történik, (lakossági vízmű számla befizetések); − vízjogi engedély: ha a vízellátás saját kutas; − szerződés szennyvízelvezetőségről; − hulladék elszállító lakossági kommunális szerződés. 14

Jogi ismeretek a közösségi mezőgazdálkodásról

A kistermelői kedvezményeket csak bizonyos mennyiségi korlátig (lásd 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet) és értékesítési területi határok között lehet igénybe venni. Kistermelő nem állati terméket, mézet és élő halat Magyarország egész területén értékesíthet. Állati terméket pedig saját gazdaságának helyén, a régión belüli vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusító helyen értékesíthet a végső fogyasztónak, illetve kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek. További információk: www.kisleptek.hu

Kistermelők: Könnyített termelési- és értékesítési lehetőség

5. Megállapodás, szerződés Az elkötelezettség a közösségi mezőgazdálkodás egyik legfontosabb működtető elve - elsősorban a vásárlók és a gazdák együttműködési szándékát jelenti. Ezt gyakran egy meghatározott időre szóló, kétoldalú megállapodás aláírásával is megerősítik. Az ilyen megállapodás célja az, hogy egyértelműen meghatározza mindkét fél számára felelősségi- és feladatköreiket. Bár a szóbeli megállapodás is érvényes lehet, azt javasoljuk, hogy a gazdák és a vásárlók írásban rögzítsék az együttműködésüket. Ez készüljön minimum 2 példányban, és tartalmazza a felek azonosításra alkalmas adatait, aláírását, elérhetőségeit, illetve azt, hogy milyen időszakra szól (határozatlan időre vagy határozottra, egy szezonra vagy egy egész évre kötött), valamint az együttműködés feltételeit. A megállapodás tartalmazza: • a termelés, művelés helyét, módját és a termékek körét, hozzávetőleges mennyiségét vagy a teljes termelésre vetített arányát; • a járulékos szolgáltatásokat; • a fizetendő árakat és díjakat; • a fizetés módját és gyakoriságát; • a termény/ termék átadás-átvétel gyakoriságát, módját és felelősségek körét; • a nem/késedelmes teljesítés, nem/késedelmes fizetés, átvétel elmulasztásának következményeit; • az elszámolás és átláthatóság biztosításának módját; • szerződés felbontásának módját; • egyéb feltételeket (mint például rendezvények, önkéntes munka); • kérdések, kifogások, panaszok rendezésének módját. Amennyiben határozott időre szól a szerződés, az újabb évre, szezonra újra szerződést kell kötni, vagy a korábbit kell meghosszabbítani. Ugyanígy kell eljárni, ha változnak a szerződésben foglalt feltételek.

Jogi ismeretek a közösségi mezőgazdálkodásról

6. Termékek és szolgáltatások A jog különbséget tesz termékek értékesítése és szolgáltatás nyújtása között. Egy szerződésben pedig meg kell határozni a termékek körét, szolgáltatás típusát, egységét, egységdíját, mennyiségét, egyedi jellemzőit. A közösségi gazdálkodás keretei között azonban ezek a kategóriák összemosódhatnak. A dobozrendszerű közösségi mezőgazdálkodás esetében főleg termékek értékesítésére történik, bár általában az egységek, mennyiségek nem meghatározottak előre2. A részes rendszer esetén a szerződés az élelmiszertermelés szolgáltatásáról szól, azonban a gyakorlatban ez is azzal jár, hogy nem meghatározott egységű és mennyiségű mezőgazdasági termék kerül értékesítésre a tagok számára. Ahogyan látható a különbség elsősorban definíciós probléma, egy jogvitában azonban következményei lehetnek. A leggyakrabban valójában ún. szállítási szerződés jön létre a felek között (ami egy halasztott adásvételi szerződés); amely alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. A „dolog” meghatározása azonban hiányzik a most működő kezdeményezések szerződéseiből. Erre megoldást nyújthat az ún. mezőgazdagsági értékesítési szerződés (annak ellenére, hogy a kategóriát kimondottan mezőgazdasági felvásárlásra találták ki), ugyanis ennek keretében a szerződés tárgya lehet „egy meghatározott terület összes terménye”. Érdemes végiggondolni, hogy milyen terméket állít elő a gazdaság és ezt hogyan tudja átadni a vásárlóinak: • saját termelésű zöldség-gyümölcs alapélemiszert bármely gazdálkodó értékesíthet; • állati alaptermék már csak bizonyos higiéniai és infrastrukturális követelmények betartásával értékesíthető; • feldolgozott termék saját alapanyagból kistermelői könnyítés mellett, címkével ellátva árusítható; • más termelő alapterméke, avagy más termelő alaptermékéből készült élelmiszerkészítmény árusítása vagy átadása közösségi mezőgazdaság keretei között már kereskedelmi és élelmiszer-feldolgozói tevékenységnek minősül - annak minden engedélyezési, infrastrukturális, higiéniai és adóügyi vonzatával együtt (saját előállítású termék3). 2 Utólag ez rendezhető elszámolási dokumentumokkal. 3 Ennek teljes körű áttekintése meghaladja a kiadvány kereteit, a kistermelői könnyítésekre az előző fejezetekben tértünk ki.

Termékek és szolgáltatások

7. Ár és fizetés A hosszú távú elköteleződés is csak olyan alapokon nyugszik, mint minden más beszerzési forma: a gazdáknak és vásárlóknak meg kell állapodniuk abban, hogy ki mit ad át és ezért cserében mit kap. A közösségi mezőgazdálkodás esetében a gazdának méltányos és ésszerű keretek között, piaci áraktól függetlenül kell kiszámolnia, hogy mennyi költsége van egy évben (munkadíj, termelési költség, fizetések, működési költségek, adók, tartalékképzés stb.), és ez alapján tudja meghatározni az ehhez szükséges egységnyi bevételt4. A közösség működési kereteitől függően alapvetően három árképzési módot tartunk érdemesnek kiemelni. 1) A közösség dönthet úgy, hogy zárt. Ilyenkor a vásárlók egész évre/szezonra szerződnek a gazdával, és a termelés összes költségét osztják el a tagok számával („részre” kell osztani). Cserébe az összes termény/termék a közösséget illeti meg. 2) Ha a közösség nyitott, és a vásárlók, pl. hetente rendelik meg az egységes „dobozokat”, doboznyi egységre kell megállapítani az árat. Ebben az esetben arra kell törekedni, hogy a dobozok egész szezonban közel azonos értéket képviseljenek. 3) Előfordulhat az is, hogy a dobozok tartalmát a vásárlók válogatják össze (például a bevásárló közösségek esetében előzetes rendelés útján). Ebben az esetben az árat a termékekre külön-külön kell megállapítani, akár minden héten újra. Ez a módszer áll legközelebb a hagyományos kereskedelemhez, és ebben az esetben a legnehezebb kisakkozni a termelési költségeket fedező árat. Az árakat mindig forintban kell meghatározni. Az első verzió az, ahol lényegében az összes termény eladásra kerül, és ha jók a számítások, a gazdálkodó minden költsége megtérül. Bár ebben az esetben az összes termény a közösséget illeti meg, ez nem jelenti azt, hogy a közösség hozzájárulásával – az esetleges felesleget ne lehessen külön, akár hagyományos módon (például piacon) értékesíteni. A befizetések érkezhetnek készpénzben, átutalással bankszámlára, de virtuális közvetítő számlákra is (pl. paypal fiókra). Minden készpénzes be4 A gyakorlatban ez sokkal egyenlő egy „doboz” árával.

Jogi ismeretek a közösségi mezőgazdálkodásról

fizetésről legalább nyugtát kell adni a befizetőnek, átutalás esetén (illetve készpénzes fizetéskor kérésre) pedig számlát köteles kiállítani a termelő. A fizetés történhet előre (előleg) és utólag, egy összegben vagy részletekben. Mindez a megállapodás kérdése. Fontos azonban, hogy a pontos elszámolás érdekében naprakész nyilvántartást kell vezetni a tagok, vásárlók befizetéseiről. A készpénzbefizetést a pénztárba is érkeztetni kell. Minden számlán az alábbi adatokat kötelező feltüntetni: • a számla kibocsátás kelte; • a számla sorszáma, amely a számlát egyértelműen azonosítja; • a számlakiállító neve, címe, adószáma; • a vevő neve, címe; • a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás megnevezése (esetleg vámtarifaszám, SZJ szám); • a termék/szolgáltatás mennyisége; • a termék/szolgáltatás nettó egységára (adó nélküli értéke); • a számla nettó értéke (adó nélküli értéke); • az ÁFA százaléka és értéke; • ha a keltétől eltérő, akkor a teljesítés dátuma és a fizetés határideje; • és a fizetés módja. A közösségi mezőgazdálkodás – és különösen a „részes” vagy „doboz” rendszer – kereti között javasoljuk, hogy a számla termékértékesítésről szóljon, tételként „zöldség-gyümölcs”, egységként pedig „adag” szerepeljen.

Ár és fizetés

8. Átadás – átvétel A részes gazdaságok mindennapi működését a rendszeres átvétel határozza meg. A terményeket a tagok egy vagy több helyszínen vehetik át, általában hetente egy alkalommal. A gazdálkodó és a vásárlók közötti megállapodásban mindenképpen tisztázni szükséges a felelősségeket. A betakarítás, a termények átadásra való összekészítése a termelő, az átvétel a vásárló feladata. Az átvétel történhet: • a termelés helyszínén; Jogilag ez a legtisztább helyzet, hiszen minden gazdálkodó értékesíthet a gazdaságában. A vásárló ide jön el a termékekért, vagy akár rendelhet/szervezhet magának szállítást is5. • házhozszállítással; Ebben az esetben a vásárló otthona vagy általa megjelölt helyszín az átvétele helye. A házhozszállítás kereskedelmi tevékenységnek minősül, amit az őstermelő nem végezhet, de kistermelő, egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság gyakorolhatja, amennyiben a tevékenységet regisztrálta kormányablakos ügyintézés keretében. • és átvevőponton. Ha több vásárlónak adunk át terményéneket – átvétel egy vagy több helyszínen6, az a logisztikai kihívásokon túl más problémákat is felvethet. Közterületen történő átadásnál elsősorban a termények átadásával és átvételével foglalkozzunk. Lehetőleg a készpénzkezelés és a számlázás ne itt történjen, mert azt a hatóságok közterületi árusításnak minősíthetik, ami külön engedélyköteles. Magánháznál vagy bérelt helyiségben történő átadás esetén felmerülhet, hogy a helyiség üzletnek minősül, ami szintén engedélyköteles tevékenység. Egyelőre sajnos nem sikerült megtalálnunk a megoldást arra, hogyan működhetnének ezek az átvevő pontok jogszerűen, de az üzlethelyiségre vonatkozó szigorú szabályok nélkül. Ez mindenképpen egy vizsgálandó terület a jövőre nézve.

5 Nem kötelező a szállítást a gazdaságnak, vagy a közösségnek biztosítani a tagok számára, ezt egyedileg is meg lehet oldani. 6 Például mérlegeléssel, porciózással, osztással, átadással, és rekeszcserével összekötve.

Jogi ismeretek a közösségi mezőgazdálkodásról

A visszajelzések alapján gyakorta jelent gondot, hogy a vásárló nem jön el a heti adagjáért, ezért érdemes a szerződésben előre lefektetni, hogy a közösség milyen szabályokban állapodik meg erre az esetre. A közösségi mezőgazdaság lényege az, hogy a vevők nem a konkrét árut, hanem a termelést fizetik meg, így nem méltányos az át nem vett áru pótlását követelni vagy visszakérni az árat. Ha a vásárló nem tud megjelenni az átvételen, elveszíti a heti adagját. Éppen ezért a jó kapcsolat megtartása érdekében az tanácsoljuk, hogy lehetőleg mind két fél kezelje rugalmasan ezeket a helyzeteket és koncentráljon a megoldás keresésére. A pótlás követelése vagy az ár visszatérítése csak dobozrendszer esetén lehetséges7. Ha a vásárló hibájából marad el az átvétel, a visszatérítés mellett a gazda követelheti a szállítás költségeinek és esetleges kárának megtérítését is.

7 Hiszen akkor arra az adott doboz-egységre szól a szerződés, megrendelés.

Átadás – átvétel

9. A tagok munkája A közösségi mezőgazdálkodás megköveteli a hagyományos gazda és fogyasztó szerepek újraértékelését. A külföldi példák azt mutatják, hogy a fogyasztó inkább „tag” vagy „részes”, és emiatt aktív szerepet vállal, nem csak vásárol. Ez a részvétel azonban a hazai szabályozási keretek között problémákat vethet fel. Minden tevékenység, ami munkavégzésnek minősül bejelentés-, valamint adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár. A magyar hatóságok pedig kiemelt figyelmet fordítanak az illegális munka visszaszorítására, különösen az idényjellegű mezőgazdasági munkák területén. Ezért számítani lehet arra, hogy a közösség által végzett munka a hatóság szemében „feketemunkának” minősül és komoly büntetés jár érte. Javasoljuk, hogy bármilyen, a termeléshez hozzájáruló személy rendelkezzen „papírral” (jogcímmel) arról, hogy miért is végez „munkát”, valamint legyen ellátva a munkához szükséges munkavédelmi felszereléssel (és oktatással). Ahhoz, hogy ez a probléma ne merüljön fel, a munkaviszony és idényjellegű foglalkoztatás mellett a következő lehetőségek jöhetnek számításba. a) Közérdekű önkéntest civil szervezet, közhasznú szervezet fogadhat8. A fogadó szervezet köteles bejelentkezni önkéntest fogadó szervezetként (közhiteles hatósági nyilvántartás) az Emberi Erőforrások Minisztériumának Esélyteremtési Főosztályán. Önkéntessel írásbeli szerződést szükséges kötni, ha: • a megállapodás legalább 10 napra, vagy határozatlan időre szól; • az önkéntes tevékenységet végző személy 18 éves vagy annál fiatalabb - vagy nagykorú, de korlátozottan cselekvőképes, és több mint 2 napra vállal munkát; • az önkéntes juttatást kap a fogadó szervezettől; • engedélyköteles építőmunkáról van szó; • külföldön zajlik a munkavégzés; • illetve ha bármely fél azonnali hatályú felmondáshoz való jogát korlátozták. Az önkéntesnek juttatások adhatóak9. Ezeket a juttatásokat azonban önkéntes szerződésben rögzíteni kell: • munkaruházat, védőfelszerelés és anyag; • utazás, szállás, étkezés költsége; 8 Működése és közhasznú tevékenysége érdekében. 9 A foglalkoztatásával kapcsolatban felmerült költségek, nem minősül jövedelemnek, és nem kell utána adózni.

Jogi ismeretek a közösségi mezőgazdálkodásról

• • •

iskolarendszeren kívüli képzés költségei; biztosítás díja; valamint a jutalom (maximum éves szinten a minimálbér havi összegének 20%-a).

b) Ha a gazdálkodó szervezet korlátolt felelősségű társaság és a munkát végző személy a társaság tagja, mellékszolgáltatásként segíthet a termelésben. Fontos, hogy ezt azonban rögzíteni kell a társaság alapító okiratában. c) Aki megteheti, annak érdemes a termelői tevékenységi körébe beemelni a „TEÁOR 8559 - Mns egyéb oktatás” tevékenységi kört és a közösségi rendezvényeket, közösségi munkákat bemutató foglalkozásként meghirdetni. d) A betakarítási munkában részt vehet a vásárló „Szedd magad!” tevékenység keretében, szigorúan a saját részét érintően. Ehhez a megfelelő mérést és adminisztrációt kell biztosítani. Fontos jogszabályok: • 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről • Kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény • Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény • Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. sz. törvény • 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről • A Tanács 834/2007/EK rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről és módosításai • A Bizottság 889/2008/EK rendelete az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról és módosításai • A „34/2013. VM rendelet” a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításáról, előállításáról, forgalmazásáról, jelöléséről és ellenőrzésének eljárásrendjéről” és módosításai

A tagok munkája

A témával foglalkozó partnerszervezetek bemutatása Tudatos Vásárlók Egyesülete A Tudatos Vásárlók Egyesülete 2002 óta dolgozik azért, hogy a fogyasztókat tájékoztassa arról, vásárlói döntéseiknek milyen környezeti és társadalmi hatásai vannak. Segítünk megismerni azokat az alternatívákat, amelyek valódi értékeket rejtenek, nem pusztán marketingfogásokat. Célunk, hogy minél szélesebb társadalmi csoport ismerje és használja a környezetbarát, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható megoldásokat. A közösségi mezőgazdaság támogatása Összegyűjtjük, megismerjük és megosztjuk a helyi élelmiszerellátó rendszerekkel kapcsolatos hazai és külföldi jól bevált gyakorlatokat. A közösségi mezőgazdálkodással kapcsolatban képzéseket szerveztünk helyi közösségeknek, kiadványokat készítettünk és egy helyen gyűjtöttük össze a témával kapcsolatos legfontosabb híreket és információkat. www.tudatosvasarlo.hu/csa Közösségi tanulás, élmény Egyesületünk egyik legfontosabb célja, hogy a környezettudatos életmódot vállalók számára közösségi élményt is nyújtson. Akik részt vesznek az ÖkoKörök(www.tudatosvasarlo.hu/okokorok) programjain nem csak jó ötleteket és praktikus tanácsokat kaphatnak, hanem jól is érzik magukat közben. TudatosVásárló.hu Naponta frissülő portálunk a TudatosVásárló.hu internetes magazinunk (www.tudatosvasarlo.hu) 2003 óta látja el olvasóit információkkal, ötletekkel a környezetileg tudatos és etikus vásárlás témakörében. A lapon többek között hasznos életmód tippek, tényfeltáró cikkek és fogyasztóvédelmi tanácsok találhatók. Tudatos Vásárlók Egyesülete 1114 Budapest, Móricz Zs. körtér 3/A, fsz.3., (06 1) 225 8136, tve@tve.hu

Jogi ismeretek a közösségi mezőgazdálkodásról

Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseleti Szövetsége

kisleptek

A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISLÉPTÉK) 2013 őszén alakult meg. A szervezet célja, hogy javítsa a kisléptékű gazdasági kezdeményezések működésének jogi és gazdasági feltételeit. A KISLÉPTÉK mindemellett célul tűzte ki a kis környezetterheléssel járó élelmiszertermelés és feldolgozás, valamint a kézműves termék előállíkisleptek tásának és értékesítésének elősegítését is. A szövetség befolyásolni kívánja a jogszabályi környezetet, míg szakmai és érdekképviseleti tevékenységét a kézművesek társadalmi megbecsülésének javításáért és a fogyasztói tudatosság növeléséért is végzi. ll

őá

o l g á lt a

tók O rsz

ágo

sÉ

vis e

ke l

s Sz

ép

l e ti S

zö v e t s é g e

Kisléptékű Term é

ké

ít ó

A KISLÉPTÉK kiemelt témái és tevékenységei a következők: • a kistermelői élelmiszer, valamint a kézműves termék előállítási és -értékesítési feltételeinek egyszerűsítése; • a kistermelői élelmiszer előállítás és értékesítés rugalmas higiéniai és más szabályozási kereteinek megteremtése; • nonprofit kereskedelem és Rövid Ellátási Lánc (REL) ösztönzése; • a falusi agroturisztikai szolgáltatások hagyományokra épülő és környezettudatos fejlesztése; • önfoglalkoztatás segítése; • termékelőállítók felmérése, támogatása, ismereteik gyarapítása; • jogszabálymódosítások, hatósági állásfoglalások kérése, jogsegély; • nemzetközi partnerség kiépítése és érdekképviseletben való közreműködés; • jó gyakorlatok bemutatása; • piacépítő tevékenységek, hálózati kapcsolatok elősegítése; • valamint ismeretátadás, képzések szervezése, lebonyolítása. További információk: www.kisleptek.hu

Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseleti Szövetsége

ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Research Institute of Organic Agriculture | Forschungsinstitut für biologischen Landbau PARTN ER OF F I B L SWIT ZER L AN D

Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Küldetésünk

PhD és posztdoktori ösztöndíjprogram

Az ÖMKi olyan kutatási-innovációs feladatokon dolgozik, amelyek a gyakorlatban is alkalmazható eredmények révén biztosítják az ökológiai gazdálkodás és élelmiszeripar magyarországi továbbfejlődését és hosszú távú versenyképességét. Hatékony, a kutatást és a gyakorlati szaktanácsadást elősegítő rendszer megteremtésére törekszünk. Az ÖMKi alapelvei a hitelesség, a termelőkkel és a feldolgozókkal szoros együttműködésben végzett innováció, a g y a k o r l a t- o r i e n t á l t kutatás, és a hatékony ismeretátadás.

Célunk a fiatal kutatók ökológiai gazdálkodással kapcsolatos témákban indított kutatásainak segítése. Az ÖMKi szakmai és pénzügyi támogatásával számos magas színvonalú, több tudományterületet érintő kutatás zajlik rangos hazai és külföldi kutatóhelyekkel együttműködésben.

Saját kutatásaink

• Zöldségfajták tesztelése és gazdálkodási mód-

szerek fejlesztése az ökológiai gazdálkodásban, on-farm kísérleti hálózat kiépítésével

• Ökológiai gazdálkodási módszerek fejlesztése és tesztelése szántóföldi termesztésben, on-farm kísérleti hálózat kiépítésével

• Ökológiai gazdálkodásban használható gyep-

keverékek fejlesztése és tesztelése őshonos, itthon termelt szaporítóanyag felhasználásával

• Bioméhészkedésben alkalmazott ökológiai technikák, on-farm kísérleti hálózat kiépítésével

Kiadványok Tudományos és ismeretterjesztő kiadványokkal, cikkekkel segítjük az ökológiai gazdálkodás hazai gyakorlatát és a bio szektor szereplőinek párbeszédét.

Rendezvények Az ágazaton belüli információáramlást kívánjuk elősegíteni konferenciákkal, képzésekkel, szakmai találkozókkal, termesztés-technológiai, szakmapolitikai és érdekképviseleti kérdéseket tárgyalva. Munkánkat a svájci Forschungsinstitut für biologischen Landbau (FiBL Svájc) szakmai hátterével és a Pancivis Alapítvány anyagi támogatásával végezzük.

Kapcsolat Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. (ÖMKi) Iroda: 1033 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: +36 1 244 8357, +36 1 244 8358 info@biokutatas.hu www.biokutatas.hu

ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet | www.biokutatas.hu Az ÖMKi a nemzetközileg elismert FiBL Svájc hazai partnerintézete – www.fibl.org