Ti Írtátok

Az ismeretlen Hajta partja

Írta és fotók: dr. Kocsis Tünde

Budapesttől alig egyórányira fekszik Magyarország egyik legizgalmasabb, de csak kevésbé felfedezett kistája, az Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság részét képező Tápió-vidék.

2 km

Pest megye délkeleti szegletében, a Tápió folyó völgyében megbúvó Farmos község a Tápió-vidék peremén fekszik. Határában húzódik a Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet egyik legnagyobb összefüggő területe. E vidék hazánk különleges, természeti látnivalókban gazdag színhelye. Löszdombokon kívül nagyobb magasságok nem jellemzik, de homokbuckái, mocsárvilága és védett növényritkaságokat rejtő élőhelyei változatossá és értékessé teszik. Sokszínűségének megőrzése céljából jött létre 1998-ban az a tájvédelmi körzet, amely mai napig gondoskodik a természet érintetlenségének megóvásáról. Turistajelzések ugyan nem vezérlik lépteinket, de különböző kiadványok segítik a tájékozódást, a tanösvények bejárását. A Tápióba torkolló, névadó Hajta patak ágacskái különleges mocsárvilágot létrehozva hálózzák be a tájvédelmi körzetet. A három nagy tájegység (Duna–Tisza köze, Tiszántúl, Északi-középhegység) találkozásánál fekvő Tápió-vidék bemutatására az elmúlt években számos tanösvényt alakítottak ki. A

Farmoson – a századforduló egyik nagybirtokosának (Matolcsy) nevét viselő egykori kúria épületében – 2006-ban a Tápió-közalapítvány természetvédelmi oktatóközpontot (Vízparti Élet Háza) hozott létre. A bemutatóhely célja a környék természeti értékeinek, élőhelyeinek és élővilágának bemutatása. Előzetes bejelentkezés alapján, állandó kiállítása keretében, egy óriási terepasztal segítségével ismerkedhetünk meg a Gödöllői-dombságtól a farmosi szikesekig terjedően a környék természeti értékeivel. A terület különlegessége, hogy a száraz, homokos élőhelyek és a nedves, vizenyős rétek, lápok, mocsarak közvetlenül egymás szomszédságában találhatók meg.

A Hajta természetismereti túraútvonal állomásai három különleges tanösvényt összekötve, egy nyolc kilométeres, felejthetetlen alföldi kirándulás csokrát tárják elénk.

E varázslatos vidék nincs is annyira eldugott helyen, mint amennyire nincs benne a köztudatban. A Budapest–Szolnok-vasútvonalon Farmos állomásánál kell leszállni, autóval pedig a 311-es úton juthatunk el ide. Ha magunk mögött hagyjuk a vasútállomást, az aszfalt mentén bal kéz felől már meg is pillantjuk az alacsonyan húzódó szalagot, azaz a barna ásóbékák életét megmentő kerítést. Kövessük csak ennek az irányát, amely a patakon átvezet. Jobbra, a védett természeti terület táblájánál induljunk el a pusztaságba. A kijárt kocsiúton eltévedni sem lehet. Miután körültekintően átkelünk a vasúti átjárón, hamarosan a gátőrház kerítésénél találjuk magunkat.

A Kékbegy tanösvény pallója az egyik ismertető táblával

Homokzsákos védmű, hogy a mocsaras vize lassabban folyon el

Az ösvény mentén több helyen találkozhatunk vízépítési földművekkel. Ezek hol szabályos védművek, mint a gátőrház mellettiek, hol pedig homokzsákos megoldások. A fakerítés kiskapuján átsétálva az épület mellett pár méterre fel is tűnik a nádas széle. A Kékbegy tanösvény a nádas élővilágát mutatja be, három tájékoztató tábla segítségével. Oszlopokon álló, kb. 200 méteres pallósoron sétálhatunk keresztül a vizes élőhely sűrűjén.

Az évszázadokkal ezelőtt összefüggő mocsárvilágból ma már csak némi ízelítőt látunk.

Ha figyelmesek vagyunk, hallhatjuk a természet „csendjét”, ami itt hangos békakuruttyolásban és madárénekben nyilvánul meg. A bölömbika öblös hangja árad a nádas felől, de rejtőzködve énekel, láttatni nem hagyja magát. A szomszédos, egykori gátőrházban nyaranta madárgyűrűző tábor is működik, ahol a gyerekek nem csupán hallhatják, de testközelből is megfigyelhetik az állatokat. A Hajta természetismereti túra útvonalát számozott faoszlopok jelzik, így ha a letölthető térkép információira is hagyatkozunk, biztosan nem tévesztünk irányt. A nádasból kivezető pallósorról lelépve a Bivalyos-sziget varázslatos gyepére érkezünk. Az alföldi táj szépsége itt az eddig kételkedőket is magával ragadja. A farmosi szikes terület legszebb példája terül el a lábunk előtt. A Magyarországon fellelhető szikesek mindkét csoportja megfigyelhető (a talajfelszínhez viszonyított sókiválási szint alapján különíthető el egymástól a két típus). Nem kell hozzá különleges szakértelem, hogy meglássuk a viszonylagos kopárság növénygazdagságát.

A talaj magas sótartalmának és az év folyamán változó nedvességi viszonyoknak köszönhetően különleges növényvilág él itt. Az évnek ezen szakaszában a sárga hérics virít szokatlan módon az alföldi pusztában. Az illatozó

Madármegfigyelő torony

kamillanövendékek mellett már a mocsári kosbor levelei között is bimbó rejtőzik. A Sóvirág tanösvény a falu felőli oldalon található, és a Rákóczi Ferenc utca házai között magasodó hatalmas fűzfa árnyékából közelíthető meg. Sajnos a tanösvény ismertető táblái a rongálók miatt már nem állnak, de a Bivaly-szigeten is felismerhetjük a szikesek minden jellemzőjét. Az Öreg-Hajta mentén forduljunk keletre a gáton, ahol nemsokára egy vadászles tornyából szemlélhetjük az élettelennek tűnő nádas nagyon is élő világát. Ha felkészülünk, és netalán távcsövet is viszünk magunkkal, akkor a felettünk elszálló vízimadarakat is beazonosíthatjuk. Mellettünk, kissé távolabb ugyan, feltűnnek a falu háztetői, fülünket pedig megütik egy birkahodály hangjai. A területen való legeltetés fontos szerepet játszik a szikes élővilágának fenntartásában.

Utunk észrevétlenül kanyarodik délnyugat felé, de a 311-es főút erősödő zaja is jelzi az irányt. Két kis horgásztó mellett már messziről látszik a madármegfigyelő tornya, amelyre csak saját felelősségünkre mászhatunk fel. Itt újból megcsodálhatjuk a mocsaras rónaságot és

AZ OTP BANK TERMÉSZETJÁRÓ SZAKOSZTÁLYÁNAK TANÁCSA Minden tavasszal önkéntesként lehet csatlakozni a farmosi békamentőkhöz, akik évente mintegy 30 ezer ásóbékát segítenek át a számukra veszélyes útszakaszokon. a Rekettyésnek nevezett rész füzeseit. Két lehetőség közül választhatunk: vagy visszamegyünk a gát gyalogösvényén a gátőrház irányába, vagy átvágunk a főút felé, ahol a Nőszirom tanösvény – szintén információs táblák nélküli – területére érkezünk. Tápiószentmárton Göbölyjárás nevezetű részénél, a Tápióság homokbuckáinak és vizenyős rétjeinek világával találkozhatunk. A tavasszal sokáig vízborítás alatt álló területen májusban többek között a mocsári nőszirmot csodálhatjuk meg. A főút túloldalán, a békamentő kerítés oldalán, fenyőültetvény határolja a látóhatárt.

A hegyvidékekről ismert fa alföldi területeken nem szokványos látvány, és kedvezőtlenül is hat a fényt alig átengedő erdő a homokbuckák élővilágára.

A tápiószentmártoni bekötőúttól nem messze, Farmos irányában takaros ifjúsági szállást emeltek, ahonnan már könnyű a visszaút túránk kiindulópontjához. Ha valaki eddig nem ismerte, avagy nem hitt az alföldi pusztaság szépségében, nyugodtan kezdje az ismerkedést ezen a vidéken. Látszólagos kopársága ellenére a figyelmesebb szemlélő egy igazán vadregényes tájat ismerhet meg. 

A mi ismerkedésünket Vidra Tamás tájegységvezető úr segítette, amit hálásan köszönünk!

ÍRJ TE IS TÚRABESZÁMOLÓT, ÉS NYERJ ÉRTÉKES AJÁNDÉKOKAT!

Ha kedvet kaptál, nincs más dolgod, mint elküldeni a cikkiropalyazat@turistamagazin.hu ímélcímre az írásodat. A nyertes cikkekszerzői értékes ajándékokatés egyéves előfzetéstkapnak. További részletek a turistamagazin.hu-n.

E havi szerzőnk ajándéka:

20 ezerforintértékű gépkocsinyeremény-betétkönyv az OTP Banktól.