História

vagy valódi templom lesz Kőhalom

Érdekes ellentmondás, hogy bár a magyarországi műemlékvédelem egyik ikonikus épületének tartják, ha nem nyúlnak hamarosan hozzá, a zsámbéki romtemplom néhány évtizeden belül az enyészeté lesz. Az egykori premontrei bazilika és kolostor egy részét már el is kerítették a látogatók elől, mert egyre instabilabb. Rom nem maradhat, ezért – ha sikerülne anyagi forrást szerezni rá – az önkormányzat teljes épületté egészítené ki. Írta: Hidvégi Brigitta Fotók: Gulyás Attila

Zsámbék büszkesége

zsámbéki Nyakas-hegy oldalában már az 1050-es években állt egy kőtemplom, de a ma látható építmény közvetlen elődjét csak 1220 és 1234 között emelték Aynard lovag leszármazottai. Az említett úriember III. Béla feleségének bizalmasa volt, így kapta meg királyi adományként Zsámbékot. IV. Béla idején a premontrei kolostor már igen tekintélyes vagyonnal rendelkezett, és népesnek számító, húszfős szerzetesi közösség élt itt. A

Az első csapás a 15. században érte a templomot. Leégett, majd a premontrei rend folyamatos hanyatlása miatt a pálosok kapták meg Mátyás királytól. Ők voltak azok, akiknek a kolostort és a gótikus stílusjegyeket köszönhetjük, beköltözésük után ugyanis felújították, átalakították, kibővítették az épületet. Ugyanígy tettek később a törökök is, akik viszont erődítményt csináltak belőle. Mi tagadás, volt haszna, hiszen enélkül nem biztos, hogy túlélte volna a 17. századot.

Az igazi csapás 1763-ban sújtotta: ekkor következett be Magyarország történetének legpusztítóbb földrengése, amely Komárom és Győr mellett Zsámbék környékét sújtotta leginkább. A tudósok utólag hozzávetőlegesen 6,3-as erősségűre becsülték a Richter-skálán, ami hazánkat tekintve valóban kimagasló. (Csak összehasonlításképpen: Magyarországon általában a 2,5–3,0 magnitúdójú földrengés a maximum, ami ugyan már érezhető, de károkat még nem okoz.) Nem csoda hát, hogy a templom északi mellékhajója feladta a harcot, és leomlott. A kövek zömét persze elhordták a környékbeliek. Azóta csonka az épület.

MÉG ÖTVEN ÉVET JÓSOLNAK NEKI Rómer Flóris és Henszlmann Imre – a hazai műemlékvédelem elindítói – a zsámbéki templomot sem hagyták veszni. Az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes romra, amit aztán 1889-ben Möller István építészmérnök konzervált. Szerencsére már nem a purizmus szellemében, tehát minden részletet megtartott, emellett a szerkezetet részben az eredeti kőanyag felhasználásával erősíttette meg. Ezért is számít a zsámbéki romtemplom a műemlékvédelem egyik kiemelkedő épületének, egyben a magyarországi középkori építészet egyik legjelentősebb képviselőjének.

A templomromtól északra található kolostorromot Lux Kálmán tárta fel 1934-ben. A dongaboltozatos teremből lett a ma is látogatható kőtár, de viszonylag épen maradt még a refektórium, a kerengő egyik fala és a pincerendszer is. A feltárás azonban máig sem teljes, sőt, bár az épületegyüttes állagmegóvására is számos terv készült, az utóbbi évtizedekben mégsem történt szinte semmi. Pedig a szerkezet kezd tönkremenni, és ha semmit nem kezdenek vele, a szakemberek szerint a legjobb esetben is fél évszázadig bírja még.

NEM AKARNAK DISNEY-MESÉT Az állami tulajdonban lévő rom sorsáról két konferenciát is tartottak a közelmúltban, amelyeken műemlékes, múzeumi és turisztikai, városfejlesztési szakemberek vettek részt. Az önkormányzat célja az volt, hogy nyíltan megvitassák a témát, és mindenki megismerhesse az összes nézőpontot, még mielőtt bárki hozzányúlna a romhoz. Nem egy karakteres döntést akartak hozni, inkább csak közelíteni egymáshoz a véleményeket, segíteni a megértést – tudtuk meg Marthi Zsuzsannától, Zsámbék város főépítészétől, aki azt is hozzátette: nem akarnak háborút, szócsatát, szeretnék elkerülni a „Városliget-szindrómát”, vagyis azt, hogy utólag a kész produktummal, illetve a döntéssel kapcsolatban ellenérzések szülessenek.

Arról, hogy az épületet romként konzerválják vagy kibővítsék, a szakmában és a lakosság körében is megoszlanak a vélemények. A rom gyönyörű, kétségtelenül megvan a maga romantikája, misztikuma, ami már önmagában nagy vonzerő, ha pedig hozzátoldanak az épülethez, gyökeresen megváltozik a kinézete, valódi templommá válik. Az azonban már az első konferencián elhangzott a műemlékes szakemberektől, hogy az időjárási viszonyok miatt valószínűleg nem tartható fent sokáig a romállapot, a falak konzerválás után is mállanának. Ahhoz, hogy megvédjék a templomot, valamilyen fedés mindenképpen szükséges. A zsámbékiaknak érthető módon a szívük csücske a város emblematikus épülete, méghozzá jelenlegi formájában. A lakosság nagy része már csak megszokásból is a romállapot mellett teszi le a voksát. Bár az önkormányzat értő módon szeretne hozzányúlni, a műemlékesek attól is tartanak, hogy túlságosan átalakítják a templomot, és egyszerűen „elwaltdisney-sedik”, hiszen a látogatók zöme úgysem tudja, valójában hogyan festett eredetileg az épület. Szerintük az államnak kellene finanszíroznia a műemlék helyrehozását, az pedig, hogy megfeleljen a turizmus és a fenntarthatóság elveinek, alárendelt szempont.

AZ ÉPÜLET AKKOR MARAD MEG, HA ÉLET VAN BENNE Az önkormányzat ezzel szemben fontosnak tartaná, hogy a műemlék turisztikailag is megállja a helyét. A második konferencia már arról szólt, hogy felesleges azon vitatkozni, megtartsák-e

romként a templomot, hiszen erre nincs megfelelő technológia. Egy használható épületegyüttes pontosan annyira lehet attraktív, mint egy rom, emellett a városfejlesztést is szolgálja. Felelősséget kell vállalni a fenntarthatóságért pénzügyi, szakmai szempontból is – fejtette ki Marthi Zsuzsanna. A megbeszélés ezután már inkább akörül forgott, milyen módon lehetne több az épület egy romnál.

Jelenleg azonban még nem született végleges döntés, és megfelelő anyagi források sem állnak rendelkezésre. Az önkormányzat és a premontrei rend is lobbizik a felújításért, de amíg eljutnak a tényleges cselekvésig, még sok marék kőpor fog kihullani a zsámbéki romtemplom málló falaiból. 

Nyitvatartás

Nyári időszakban (március 15. – október 23.): hétfő kivételével mindennap 10.00 – 18.00 Téli időszakban (október 24. – március 14.): hétfő kivételével mindennap 10.00 – 16.00 információ

Belépődíj

Teljes árú: 800 Ft Diákoknak, nyugdíjasoknak: 400 Ft Csoportoknak (10 főtől): 400 Ft/fő Tárlatvezetéssel (35-40 perc): 4000 Ft