5 minute read
MTSZ HÍRADÓ
Jubileumi teljesítők a Gerecse 50 -en
Két év után ismét a megszokott kerékvágásban zajlott hazánk egyik legnépszerűbb teljesítménytúrája. A klasszikusnak mondható 10, 20, 30 és 50 kilométeres távokon kívül az esemény 40. jubileuma alkalmából idén egy 40-esre is nevezhettek a résztvevők. A kerek évfordulón azt az öt teljesítőt köszöntjük, akik negyven éve minden egyes alkalommal részt vettek a Gerecse 50-en. Közülük Vadócz Péterrel és Szabó Elemérrel beszélgettünk.
Advertisement
Hogyan sikerült mindig úgy szervezni, hogy az összes eseményen részt tudtatok venni?
Vadócz Péter (V. P.): Az élethez szerencse is kell. Meg egy kis logisztika: év végén összeállítod a következő éves futós-mozgós naptáradat, így belekerül minden biztos pont.
Szabó Elemér (SZ. E.): Nekem – miközben Kinizsi 100-as teljesítéseim száma alig marad el a Gerecse 50 teljesítéseinek számától – személy szerint sosem volt célkitűzésem, hogy ezt vagy azt a túrát hányszor szeretném teljesíteni. A sors azonban úgy hozta, hogy eddig minden alkalommal részt tudtam venni a Gerecse 50-en. Ennek örülök, de nem okozna lelki válságot, ha egyszer csak nem így történne. A 25. Kinizsi 100-as teljesítésem után úgy döntöttem, hogy mindig csak az aktuális évi kihívás számít, ha akkor és ott kellő erőben vagyok, akkor teljesítem, ha nem, akkor nem. A sorsnak hála azóta is teljesíteni tudom az első és azóta is folyamatosan megrendezett hazai teljesítménytúrát, a Kinizsi 100-ast.
Mi motivált a teljesítésre az első és a további 39 évben?
V. P.: Először édesapám mondta, hogy menjek el. Akkoriban a Komép természetjáró szakosztályának aktív tagja volt az egész család, és a szakosztályból több „öreg” is ment, elvittek magukkal. Állítólag elég frusztráló volt számukra, hogy egy 12 éves kölyök csak megy és megy, nem fárad, és eszi a hozott virsliket nyersen. A további teljesítésekről pedig azt gondolom, hogy az állandóság egyfajta kiegyensúlyozottságot adott.
SZ. E.: Sokan kérdezik, hogy nem unalmas-e évről évre mindig ugyanazt az utat bejárni, és határozott válaszom, hogy nem. Ha minden más változatlan is maradna, egy dolog mégis biztosan változik: saját korunk. De a környezet sem változatlan, sosem ugyanazt az arcát mutatja a természet. S ehhez hozzájön még az emberi beavatkozások okozta környezetváltozások képe, amelyet kiegészít a túraszervezők által biztosított körülmények évről évre történő változása, többnyire javulása. Ráadásul az sem elhanyagolható, hogy egyre több résztvevő rója a kilométereket a Gerecse lankáin, és mindezeken felül ott van az időjárás, amely vagy kegyeibe fogadja a túrázókat, vagy sem. Arról nem is beszélve, hogy a túrázó aktuális lelki és fizikai állapota szintén meghatározza, hogy miként látja a környezetét. Ennyi tényező mellett teljesen kizárt, hogy ugyanolyanok legyenek a túrák.
Melyik volt a legemlékezetesebb teljesítésetek a 40 év alatt?
V. P.: A 2018. évi, mert először jött velem az akkor 14 éves fiam, és együtt csináltuk végig az utat. Aztán volt egy olyan év, amikor az indulók fele feladta a túrát az
Fotó: Szabó Eszter Fotó: Csanádi Márton
Vadócz Péter (balra), illetve Szabó Elemér (jobbra) a célban
időjárás miatt. A Volánbusznak különjáratokat kellett indítania Tardosra. Az eső végig szakadt, és olyan hideg volt, hogy a testvéremnek belefagyott a hajába a víz. Mondhatjuk tehát, hogy nem voltak ideálisak a körülmények.
SZ. E.: A Bánya-hegy előtti ikonikus szakasz legmeredekebb része akkor még az ideinél is csúszósabb volt, sokan kötél segítségére szorultak. Azonban a legtöbben szó szerint négykézláb, tíz körömmel próbáltak feljutni. Az első 31 év statisztikái szerint az átlagos teljesítési arány 95%-os volt a Gerecse 50-en. A rossz időjárás miatt ez a szám egyes években 80% alá csökkent. Az ominózus évben, 1999-ben pedig mindössze az indulók 57%-a ért célba az egész napos ónos esőben. Ez a Kinizsi 100 átlagos teljesítési arányát sem érte el amúgy, így abban az évben Kinizsi-nehézségű volt a túra.
A másik emlékezetes teljesítésem 1986-ban volt. Elaludtam, reggeli és szendvicsek nélkül álltam rajthoz, saját idő terhére. A pusztamaróti ellenőrző pontig nem is volt különösebb gond, de utána olyan „szinten zuhantam meg”, hogy sosem feledem. Egy órán keresztül próbáltam fekve regenerálódni, de utána ismét gyorsan elfogyott a lendület. Szerencsémre a harmadik megszólított túratársnak volt két nélkülözhető kókuszgolyója, s láss csodát, ez úgy feldobott, hogy – stílszerűen – golyóként lőttem ki.
Milyen kihívást tartogat még számotokra a Gerecse 50?
V. P.: Kíváncsi vagyok, hogy például 82 évesen (ami már csak 30 év) meg tudom-e csinálni a túrát...
SZ. E.: A 100%-os teljesítői lista nagyon hosszú ideig tizennégy tagot számlált. Aztán például Kovalik András (a Kinizsi 100 egyik megálmodója és atyja) egyszer elmondta nekem a 25. teljesítése előtt, hogy neki ennyi lesz, mert egy szép számnál szeretné abbahagyni. Ilyen történetekkel apadt a csapat végül nyolc főre, majd a 35. teljesítésnél hagyta abba Krenner Antal, míg a 36. után Szabó Szilárd és Hluchány József is. Most még öten vagyunk, de nem tudjuk, hogy jövőre hányan maradnak állva ebben a „versenyben” Ha csak az életkort nézzük, akkor leginkább Vadócz Péternek áll a zászló, de azért 50 kilométert még sokáig képes az ember legyalogolni.
Szent Márton lába nyomán
A vallási és kulturális turizmus közös fejlesztését tűzte ki célul az a projekt, amely Ludbreg és Zalaszentmárton együttműködésével valósult meg.
Mit kínál az új, tematikus zarándokút?
l A kevésbé ismert vallási és kulturális örökségek felkeresését, l a határ menti térség felfedezését autóval, kerékpárral vagy gyalog, l a természet közelségét, l új ismereteket, élményeket, l szálláshelyeket.
Honnan lehet tájékozódni?
Online: ü A Via Saint Martin mobilapplikáció megmutatja a zarándokút látványosságait, állomásait magyar, horvát és angol nyelven. ü QR-kódok segítségével olvashatók a nevezetességek ismertetői. Nyomtatott formában a helyszíneken: ü térképek, kiadványok vehetők kézbe.
Mit található Zalaszentmártonban?
l végigjárható, turisztikai jelzésekkel kísért helyi zarándokútvonal, l helyi látványosságok útja, a hangulatos
Szent Márton-templomtól a szőlőhegyig, l információs központ, ahol a térségben található idegenforgalmi nevezetességekről is tájékozódni lehet, l felújított és látogatható szőlőhegyi pincék, ahol a borkészítés hagyományaival és az itt honos élővilággal lehet megismerkedni, l biblilai kert gyógy- és fűszernövényekkel, l tájfutó pálya, l hegyikerékpár-pálya, l szálláshelyek: mobil házak, sátorhelyek vizesblokkal. Zalaszentmárton, a Balaton déli csücskéhez közel eső, zöld dombok között megbúvó, csendes kis zsákfalu. Eljött az ideje, hogy a kirándulók, túrázók felfedezzék a szépségeit.
