MTSZ HÍRADÓ

A szervezett természetjárás európai kérdései

Vajon milyen szakmai kérdések pörögnek az Európai Gyalogtúraszövetség berkeiben, és mit szóltak a visegrádi országok turistaszervezeteinek vezetői a Kéktúrázás Napjához? Bemutatjuk a Magyar Természetjáró Szövetség nemzetközi kapcsolatait.

AMagyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) 1986 óta tagja az 1969-ben alapított Európai Gyalogtúra-szövetségnek (European Ramblers’ Association, ERA, www.era-ewvferp.org). A természetjárás legtöbb országos klubját és szövetségét magában foglaló ernyőszervezetnek a Cseh Turistaklub prágai irodája ad otthont, és a mindössze egyetlen alkalmazottal dolgozó szervezet – mi tagadás – a megújulással, azaz céljai és feladatai átértékelésével küzd, ahogy a szervezett természetjárás is.

Emögött elsősorban az áll, hogy a nemzetközi szervezet még a vasfüggöny időszakában jött létre, fő célja az volt, hogy összehozza a tagországok szervezeteit egy olyan korban, amikor ez nem volt egyszerű, illetve egyben koordinálja az úgynevezett európai hosszú távú vándorutakat (E1–11), amelyek ezt a kapcsolatot szimbolizálták. Ez akkor nagyon érdekes és fontos volt, de szerencsére Európa azóta egyrészt kinyílt, másrészt, mivel ezek a hosszú távú vándorutak eleve már létező útvonalakon haladnak, vagy egyáltalán nem jelzettek, vagy csak egyes csomópontok mutatják, hogy a követett jelzés egyben európai útvonal is. Kevés arról az információnk, hogy hányan járják pontosan őket, de valószínűleg kevesen, függetlenül attól, hogy a hosszú távú túrázás reneszánszát éljük.

Az ERA keresi is az új utakat. Honlapján megtalálhatók az általa a legjobbnak minősített túraútvonalak (Európa Kiváló Turistaútja, Leading Quality Trail), és egy hiánypótló kiadványban az Európai Hegymászó Szövetséggel (European Union of Mountaineering Associations, EUMA, www.european-mountaineers.eu) közösen publikálta azt is, hogy melyik európai országban milyen jelzésekkel, jelzésrendszerekkel találkozhatunk. A szervezetnek továbbá van egy minősítési rendszere is, amellyel az egyes országok önkéntes túravezetői képzéseit támogatja, továbbá túravezetői igazolványt biztosít a tagegyesületei által kiképzett túravezetőknek (Walk Leader).

Az elmúlt években azonban rengeteg ember kezdett túrázni szerte Európában, ebből számos konfliktus is származik, ezért újult erővel merül fel a szervezett természet-

Fotó: Katka Žákovičová

Fotó: Katka Žákovičová

járás fokozottabb képviselete, például az Európai Unió előtt is. A legfontosabb feladat az, hogy a túraútvonalak kialakításának és fenntartásának rendszere kulturális örökségként legyen bemutatva, az Európai Unió pedig deklarálja ennek az alapelveit. Fontos volna továbbá az együttműködés a turistautak törvényi szabályozásában is, hiszen ahány ország, annyi megoldás, de jellemzően inkább nincs szabályozva a turistautak fenntartásának kérdésköre. A két ernyőszervezet az európai erdőstratégiába (EU Forest Strategy for 2030) próbálja bevinni és így érvényesíteni a fent említett alapelveket.

Hogy kerül ennyi fiatal a Kékre? A visegrádi országokkal több évtizede zajló együttműködés kevésbé formális, az elmúlt években inkább arról szólt, hogy a szervezetek meghívták partnereiket egymás eseményeire. Magyarországtól eltérően a többi érintett országban régebb óta működő hagyomány a nagy, éves turistatalálkozók szervezése, az MTSZ rendszerint saját rendezvényeire (Gerecse 50 és a Kéktúrázás Napja) hívja meg a visegrádi kollégákat. A V4-es országok ernyőszervezeteinek megállapodásában – amelyet 2013-ban írtak alá – minden második évben más tagország szervez egy nyári turistatalálkozót. 2018-ban és 2019-ben többek között ez is lökést adott a Természetjáró Fesztivál megszervezéséhez. 2020-ban jött létre először egy olyan találkozó, ahol a vezetőség kifejezetten szakmai kérdések (pl. turistautak helyzete és fenntartása) megvitatására jött össze. Ez folytatódott idén is, 2022. október 6-a és 9-e között éppen az MTSZ adott otthont a találkozónak a Bükkben, ahol a visegrádi partnerek megdöbbenve nézték a Kéktúrázás Napja szemmel látható sikerét. Főleg a fiatalok érezhetően magas aránya érdekelte őket, hiszen a szervezett természetjárásban részt vevők száma a visegrádi országokban is csökken, a tagság öregedik, miközben rengeteg „új ember” járja az erdőket.

Olvass többet az Európai Gyalogtúra-szövetség létrejöttéről!

Az Országos Kékkör szervezése különleges színfolt a visegrádi országok tevékenységei között. Mert bár Szlovákiában ott van a nemzeti felkelésnek emléket állító, hosszú távú túraútvonal (SNP), a csehek pedig mostanában hozták létre a kéktúrához hasonló „Cseh Utat” (Stezka Českem), az egésznek a szervezése és menedzsmentje teljesen máshogy történik (többek között nincs bélyegzés), nem utolsósorban pedig az OKT az idei évben „betöltött” 70. évével „korelnöke” is az említett túramozgalmaknak.

Úgy tűnik tehát, hogy a három kéktúra szervezésének tapasztalatai a jövőben mindenképpen fontos kapcsot alkotnak majd a visegrádi országok turistaszervezeteinek együttműködésében. 

Az alábbi linkről te is letöltheted a turistajelzések európai rendszerét bemutató, angol nyelvű kiadványt.