ZÖLDHULLÁM

Zöldhullám Garda

A látott hal

A Dunában, annak jelentősebb mellékfolyóiban, illetve Írta: a Balatonban és a Fertő tóNagy Loránd István ban is előforduló, hazánkban őshonos garda Tihany egyik különleges nevezetessége, amelynek ábrázolása a település címerében is helyet kapott. Az ősi módszerekkel végzett tihanyi gardahalászat kulturális örökségünk része, a közel két évtizedes múlttal büszkélkedő gardafesztivál pedig az egyik legklasszabb balatoni programlehetőséget kínálja kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Fotó: Adobe Stock

A

sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztálya pontyalakúak (Cypriniformes) rendjének pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó garda (Pelecus cultratus) elterjedési területe a Balti-tenger vízgyűjtőjének egyes részeit, valamint a Fekete-tenger, az Azovi-tenger, a Kaszpi-tenger és Aral-tó, illetve az ezekbe torkolló folyók vízrendszerét foglalja magában. Az eredetileg vándorló – a telet a tengerben, az év fennmaradó részét édesvízben töltő, folyókban vagy állóvizekben szaporodó – garda magyarországi populációi teljes mértékben édesvízi életmódra tértek át, így egész évben hazánkban tartózkodnak.

Megnyúlt teste oldalról erősen lapított, hátvonala egyenes, hasoldala enyhén ívelt, oldalvonala a kopoltyúfedő mögött hullámvonalban lefutó, majd hátrakanyarodó, szája felső állású,

Gardafesztivál

Idén november 4e és 6a között rendezik meg Tihanyban a huszadik halgasztronómiai fesztivált a tihanyi gardahalászat emlékére. Az évről évre rengeteg látogatót vonzó, háromnapos rendezvény színes programkínálatáról a gardafesztival.hu honlapon tudhatsz meg többet. Ne hagyd ki!

pikkelyei aprócskák. Kis méretű hátúszója a farok közelében helyezkedik el, farokúszója mélyen bemetszett, fejlett mellúszói kihegyesedők, sarlószerűek. Testhossza átlagosan 30–40 cm, tömege akár a 2 kilogrammot is elérheti. (A Balatonban a fél kilogrammosnál nagyobb példányok már ritkának számítanak.) A fiatal gardák zooplanktont és vízfelszínre hulló rovarokat, az idősebbek elsősorban kisebb termetű halakat, elsősorban küszt (Alburnus spp.) fogyasztanak.

A 3–4 évesen ivaréretté váló gardák április és július között szaporodnak. A nőstények által lerakott parányi, mindössze 1,5 milliméter átmérőjű, lebegő, illetve sodródó ikrákból 3–6 nap elteltével kelnek ki az ivadékok. Irodalmi adatok alapján a legidősebb ismert garda (külföldi egyedről van szó) 14 évig élt – ilyen matuzsálemi kor eléréséhez jó adag szerencse is kell.

Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége Fotó: Adobe Stock

Ha érdekel, milyen csodálatos dolgokat írt Herman Ottó a tihanyi gardahalászatról, szkenneld be bátran a QR-kódot, nem fogsz csalódni! A garda magyarországi halászatáról, az ősi halászati módszereket alkalmazó tihanyi halászok emberpróbáló, egyben izgalmas munkájáról nagy polihisztorunk, Herman Ottó írt mélyrehatóan A magyar halászat könyve című, kétkötetes művében, amely 1887-ben jelent meg nyomtatásban. Az ősszel hatalmas rajokba verődő gardák felkutatásában és a halászbokrok irányításában kulcsszerepe volt a „hegyenjáróknak”, akik a Tihany környéki magaslatokról figyelték a „látott hal” mozgását, a látottakról pedig leleményes módon (többek között karlendítéssel, botra tűzött suba magasba emelésével, földre fekvéssel, kiáltással) tájékoztatták a nyílt vízen dolgozó társaikat. Volt, hogy rengeteg halat fogtak a régiek: „Egy-egy sikerült fogás 150-200 tarisznyát is hoz, tehát száz mázsa halat is vet ki a szárazra.” 

Státusz

A garda egy Magyarországon őshonos, egyben közösségi jelentőségű halfaj, amelynek húsa szálkás, ám igen ízletes. Április 15e és május 31e között tilos a kifogása és elvitele, a fajlagos tilalmi időszak célja az ívás sikerességének biztosítása. A 20 cmnél kisebb testhosszú gardákat vissza kell engedni a vízbe a hatályos jogszabályok értelmében.