ÖKOTÚRA

Az ismeretlen Nagyberek

Ha valaki a Balaton délnyugati oldalán autózik az M7-esen,

Írta: Tóth Judit Fotók: és fejét nemcsak a tó Pálvölgyi Krisztina felé, hanem a másik irányba is elfordítja, nagy kiterjedésű nádasokat láthat. A hajdani Nagyberek ma már csak foltokban maradt meg, de ha közelebb megyünk, feltárulnak előttünk e különleges lápi világ titkai.

Fotó: MTSZ

F

onyódliget felé haladva erőteljes „mocsárszag” csapja meg az orrunkat. „Ez már itt a Nagyberek” – mondom kolléganőmnek, és valóban, míg az út egyik oldalán házak sorakoznak egymás mellett, a másik oldalon kiterjedt nádast látunk. Hamarosan el is érjük aznapi első célpontunkat, a Berek Világa Látogatóközpontot Fonyódliget szélén. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság idén tavasszal megnyitott látogatóközpontja tökéletes helyszíne a Nagyberekkel való ismerkedésnek.

Nádtenger volt A Marcali-hát, a Belső- és a Külső-Somogy, illetve a Balaton által közrefogott Nagyberek hajdan a Balaton része volt, de az idők során lefűződött arról, és a táj arca először természetes folyamatok révén, később emberi beavatkozások nyomán fokozatosan megváltozott. A Nagyberek az 1850-es évekig időnként összefüggő vízborítás alatt állt, amikor nem, akkor meg mindenfelé ingoványos, lápos, zsombékos területek voltak itt gazdag állat- és növényvilággal.

Ha megnézzük az 1783-as első katonai felmérés térképét, jól látszik, mekkora területet foglalt el egykor a Nagyberek. „Az óriási terület végtelen nádtenger, sehol benne emberi út, és ezen nádóceán, turzássivatag és balatoni víztükör között, mint két oázis emelkedik ki Fonyód és Boglár várhegye erdőivel, szőlőivel,

A Berek Világa Látogatóközpont tájba illő épületei Fonyódliget szélén

A Nagyberek ma már csak töredéke hajdani önmagának, és ezért is kell nagyon vigyázni rá

Fotó: MTSZ

Fotó: Fortepan / Bejczy Sándor

présházaival. A falvak fent ülnek a dombok szélén, és a rajtuk átszaladó út megtorpan a berek előtt, vagy elkanyarodva felfut a hátakra” – írja Takáts Gyula Kossuth-díjas költő, író, tanár, múzeumigazgató, a Nagyberek jó ismerője.

A Berek Világa Látogatóközpont kiállítása is vele kezdődik. Ahogy azt Sitku Erzsébettől, a látogatóközpont munkatársától megtudjuk, a családnak Fonyódon volt nyaralója, és később Takáts Gyula több könyvet is írt a Nagyberekről. Gyerekkorának kalandjai ihlették a Vitorlás a berken című ifjúsági regényt, de diplomamunkáját is a somogyi Nagyberek gazdaság- és településföldrajzából írta 1934-ben.

…és akkor jött az ember A 19. század közepéig a Nagyberekbe jóformán csak a pákászok merészkedtek be, aztán – ahogy a népesség növekedett, és a föld egyre értékesebb lett – egyre többen látták meg a lehetőséget a területben. A környék birtokosai elkezdtek gondolkodni, latba vetve befolyásukat a „káros nyavalyát terjesztő vidékek lecsapolása érdekében”. Kérvények mentek, bizottságok jöttek, lecsapolótársulatok alakultak, és a Nagyberek kiszárítása egyre inkább valósággá vált.

A Balaton vízszintjének maximalizálásával és a befolyó vándorvizek övcsatornába terelésével elvágták a Nagyberek területét a vízutánpótlástól, csatornák építésével pedig a belvizektől is megszabadultak. A 20. század elejére teljesen megváltozott a táj: „A régi nádrengetegek helyett ma már csak mutatóban suhog pár szál nád a csatornák sekély vizében.”

A Takáts Gyulától származó fenti idézet szerencsére költői túlzás, de az tény, hogy a Nagyberek arculata gyökeresen megváltozott, a cél pedig az lett, hogy az addig természet uralta tájból a „Dunántúl éléskamráját” hozzák létre.

Gomolyog a tőzeg pora A kiállításon fekete-fehér képeken tárul fel a 20. századi múlt. Megtudhatjuk például, hogy hiába fűztek nagy reményeket a szántóföldi gazdálkodáshoz, a lápi talajon nem lehetett csodát tenni. Így-úgy megtermeltek ezt-azt, de a krumpli vizes volt, a cukorrépának a cukor-, a kendernek a rosttartalma volt alacsony, a termesztett zöldségeknek meg a tápértéke.

Az 1905-ös felvételen Fonyód felől tekintünk a Nagyberek felé, a 2022-es képen pont fordítva

A kiállítás látványos, érdekes, és érződik rajta, hogy kitalálói szívüketlelküket beletették

Ahol nem szántóföld volt, ott legeltettek, ám míg „hajdan a lápba merült a jószág, ma pedig a gomolygó tőzeg porába süpped”. A tőzegbányászat ugyanis a Nagyberek egyik fontos hasznosítási módja volt, ez pedig porral járt, nem is kevéssel. A tőzeget tüzelés mellett más célokra is használták, kiszárítva például szarvasmarhák almozására, szennyvízgödrök szagtalanítására, valamint jégvermek készítéséhez.

A kiállításon a múlt egyéb érdekes szeletei is felvillannak. Szó esik például a kőolajkutatás közben megtalált fonyódi ásványvízről, valamint a közeli Csisztafürdőről (jelenleg Buzsák településrésze), amely szintén a kőolajfúrásoknak köszönheti termálvizét, de működött itt egy „mentagyár” is, ahol mentából és kaporból pároltak illóolajat. Kevésbé ismert tény, hogy a Nagyberekben egy munkatábor is működött. A Közérdekű Munkák Igazgatósága (KÖMI) által létrehozott KÖMI 401-es számú tábor az egyik legnagyobb volt az országban, volt, hogy egyszerre kétezren is dolgoztak itt. A rabok egy része vagyonától megfosztott nagypolgár és kulák volt, de sok Jehova tanúja, valamint politikai nézetei miatt bebörtönzött értelmiségi is került ide.

A munkások és a rabok is az 1950-es években épült munkástelepeken laktak, amelyek egykori birtokosaikról kapták a nevüket. Pálmajort, amely Esterházy Pálról, valamint Bélamajort, amely Zichy Béláról kapta a nevét, ma már hiába keresnénk, egyedül a Hunyady Imréről elnevezett Imremajor van meg. A Balatonfenyveshez tartozó településrészen napjaink-

Csisztafürdőn kőolajat kerestek. Azt nem találtak, de termálvizet igen, a helyiek legnagyobb örömére Fotó: Fortepan / Berkó Pál

A kiállításon alapos áttekintést kapunk a Nagyberek tájtörténetéről és természeti értékeiről

ban is visszaköszön még a munkástelep hangulata, bár az egyforma házakat ma már a saját ízlésük szerint alakították át a tulajdonosok.

A majorok kiszolgálására épült meg az ötvenes években a részben még ma is közlekedő, keskeny nyomtávú kisvasút, amely ma két vonalon, Csisztafürdő és Somogyszentpál felé jár. Nemcsak a kirándulókat, hanem a környékbeli települések lakóit is szállítja.

Séta az Ordacsehi-berekben Hogy milyen volt a hajdani Nagyberek, arról ma már csak néhány különálló terület árulkodik. Ezek egyike az Ordacsehi-berek, illetve az 1977-ben védetté nyilvánított Fehér-vízi-láp. Ezek a területek természeti értékeiket tekintve ma is nagyon gazdagok. Hogy mi mindennel

A Balaton turzásai

A Balaton négy részmedencéje a földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) végén, mintegy 15 ezer évvel ezelőtt jött létre, több tényező – tektonikus süllyedés, defláció, egyéb eróziós folyamatok – együttes hatására. A tó egységes víztükre azonban csak a jelenkorra (holocénre) alakult ki, megközelítőleg 5 ezer évvel ezelőtt – természetesen a mainál jóval nagyobb kiterjedésben.

A Balaton szerves része volt többek között a Balatonfenyvestől délre elterülő Nagyberek is, amelyet a tóban zajló természetes folyamatok fűztek le az élő víztömegről. A Bakony felől lecsapó északias szelek hatására a Balatonban dél felé haladó hullámok hatékony anyagáttelepítést végeztek, s a meder üledékeiből (pl. homok, iszap) egy úgynevezett parti turzást építettek fel. Ez a hosszú és keskeny turzás fűzte le az egykori Nagyberek öblét is. Az elmocsarasodó, láposodó, tőzeges területnek a 19. század második felében induló lecsapolási munkálatok adták meg a kegyelemdöfést.

A Nagyberek egy része ma védett természeti terület számos értékes vizes élőhellyel. A parti turzáson jelenleg a Balatonparti települések, a 7es főút és a vasútvonal húzódik, amely legszebben a Fonyód feletti Várhegy kilátójából látható.

A Balaton déli partján egy másik turzástípus is tanulmányozható, méghozzá Tihannyal szemben, Szántódnál. Itt a félsziget miatt a balatoni tavi áramlások átrendeződésének köszönhetően épült ki egy úgynevezett turzásháromszög, amelynek szárain ma Szántód utcái húzódnak, a háromszög belseje pedig érintetlen nádrengeteg. (Veres Zsolt)

találkozhatunk itt, arról már a kiállításon is kaphatunk egy kis ízelítőt. A tárlat minden korosztálynak szól. Míg a gyerekek interaktív játékokon keresztül ismerkednek a Nagyberekkel, addig mi, felnőttek az érdekes leírásokban és a régi képekben merülhetünk el, de kisfilmek is segítenek az ismerkedésben.

Aztán persze élőben is meg kell nézni mindezt, és ehhez nem is kell messzire menni, hisz a látogatóközpont kapuján túl az Ordacsehi-berek terül el. Az épület helyén egyébként az 1950-es években tőzegbánya működött, később szeméttelep lett a terület, ma pedig újra a természet az úr. A nádasokkal rétek, nyílt vizű területek váltakoznak, a háttérben pedig az északi part tanúhegyei magasodnak.

Az út mentén lilában pompáznak a sziki őszirózsák, az elmúlt napok esőzései nyomán kialakult pocsolyákban békák ugrándoznak, és nagy örömömre villanásnyira még egy törpeegeret is láthatok. Ez utóbbi faj egyébként nemcsak védett, de 2022-ben az Év Emlőse címet is elnyerte. Egy igazi kis akrobatával van dolgunk, aki mesteri ügyességgel kúszik-mászik a növények szárán. Nádszálakra, kórókra építi

Októberben az Ordacsehiberekben úton-útfélen szépséges őszirózsák virágoznak

teniszlabdára emlékeztető, fűszálakból készült fészkét. Jelenlétéről leginkább ez árulkodik, őt magát nagyon ritkán lehet megpillantani.

Keresztül a bürün Nappal aranysakállal sincs sok esélyünk találkozni, pedig Somogy a faj egyik fő hazai élőhelyének számít. A nádasban több helyen vidracsapák vezetnek a vízhez, de természetesen a madarak is szép számban képviseltetik itt magukat. A gém- és kócsagfélék, illetve a nádi énekesek mellett májustól szeptemberig gyurgyalagokat is lehet látni, ugyanis egy hajdani anyagnyerő gödör oldalában fészkelnek.

Az egyik csatorna túloldalán többsoros villanypásztorra leszünk figyelmesek, s mint Zsókától megtudjuk, ez nem a legelő állatok, hanem a teknősök védelme érdekében készült. Ez a terület ugyanis kedvelt tojásrakó helye a mocsári teknősöknek, és ezt a ragadozók is tudják. A nyári aszály miatt a teknősök vizeletükkel lazítják fel a talajt, hogy le tudják rakni tojásaikat, a szagok azonban a rókákat és a borzokat is idecsalogatják. A tojások és az utódok védelme érdekében kellett a kerítés, amely az emlősöket távol is tartotta, de a dolmányos varjakat sajnos nem. Az Ordacsehi-berek vizeiben lápi pócok is élnek. A fokozottan védett halfaj az élőhelyek zsugorodása miatt ma már csak kevés helyen található meg az országban, pedig régen a réti és a vágócsíkkal együtt gyakori halfajnak számított. Olyan mennyiségben voltak jelen, hogy még a disznókat is etették velük.

A terület nemcsak állat-, de növényvilágát tekintve is értékes, a láprétek és szikes gyepek megmaradt kis foltjaiban például több orchideafaj is él. A terület szabadon látogatható, de persze az a legjobb, ha egy szakvezetéses túrán is be tudjuk azt járni. Visszafelé még útba ejtünk egy bürüt is. Ezek a kis fahidak régen a berek szerves részei voltak, nélkülük ugyanis nem lehetett átkelni a vízfolyásokon.

Fotó: Adobe Stock A közönséges bábakalács már túl van legszebb napjain, de így, elszáradva is szép

A parányi törpeegér és a kissé rozoga bürü is hozzátartozik a berekhez

Fotó: MTSZ

Látogatás a Nagyberek szentélyében A Nagyberek féltve őrzött része az 1977 óta védett Fehér-vízi-láp, amely Imremajor felől közelíthető meg. A Fehér-vízi-láp neve egyébként onnan ered, hogy a lápba kívülről érkező patakoknak világos (fehér) színe van, míg a huminsavakban gazdag lápi víz sötét színű. De más beszédes nevek is akadnak a Nagyberek térképén. Ilyen például a legeltetésre alkalmas, jó füvet adó Pázsit-legelő, avagy ennek épp az ellenkezője, a Lengyeltóti határában található Bárnevolna-rét, amely sásos, süppedős, legeltetésre alkalmatlan terület.

A Fehér-vízi-láp legnagyobb értékét a madárvilág adja – meséli Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Múlt és jelen: egy hajdani földvár és a ma is népes madárvilág

A Nagyberek legféltettebb szegletében a természet van otthon, mi csak látogatók lehetünk

Kis-Balaton–Nagyberek tájegységének természetvédelmi őre. Az ott eltöltött egy-két óra alatt a nagy kócsagtól kezdve az üstökösgémen és a kis kárókatonán át a rétisasig elképesztően sok faj került a szemünk elé. A tó partján még dagonyázó gímszarvasokat is láttunk.

Itt él egy igen ritka kisemlős is, az északi pocok, amely egy jégkorszaki maradványfaj, és ezeken a lápi vidékeken a hűvösebb mikroklíma miatt tudott megmaradni. Remekül alkalmazkodott a nedves környezethez, jól tűri a hideget, a megfelelő élőhelyek szűkülése azonban komoly veszélyt jelent rá.

A középkorban több földvár is volt a Nagyberekben, ahová a helyiek menekültek a török időkben. Megközelíteni ezeket nem volt könynyű, de pont ez jelentette az előnyüket is, mert csak az jutott el oda biztonsággal, aki jól ismerte a nádrengetegben vezető utat. A Nagybereki Fehér-víz Természetvédelmi Területen álló somogyszentpáli Török-domb formája még ma is kivehető.

A kör alakú domb pár méterrel magasodik környezete fölé, a közelben madarak jönnek-mennek, de a szikrázó őszi napsütésben csak a sziluettjük látszik. A domb tetején, szinte szabályos körben gyönyörű, idős galagonyabokrok állnak. Mintha őrszemek lennének, akik mozdulatlanul és rendületlenül vigyáznak a Nagyberekre. 

Hasznos információk

A Berek Világa Látogatóközpont október 1jétől május 31éig hétvégente tart nyitva. Ebben az időszakban keddtől péntekig csak csoportok számára és előzetes bejelentkezés alapján látogatható a létesítmény. A látogatóközpont mellett található Ordacsehiberek szabadon látogatható, gyalogosan és kerékpárral, de berekjárás néven szakvezetéses túrák is rendszeresen indulnak. Ezek aktuális időpontjáról a látogatóközpont Facebookoldalán lehet tájékozódni. Berek Világa Látogatóközpont Cím: Fonyód, Hangár utca 17. Kapcsolat: +3630/4910071 További információ: www.bfnp.hu A balatonfenyvesi kisvasút szerelvényei egész évben közlekednek, a menetrendet a www.mavcsoport.hu oldalán találjátok. A Nagyberekben szervezett kenu és kerékpártúrákkal kapcsolatban a Balatonfenyvesi Turisztik ai Egyesület oldalán lehet tájékozódni. Márciustól október végéig terepjárós berekszafarira is van lehetőség, erről az imremajori Majorka Turisztikai és Rendezvényközpont oldalán találhattok információt.

0

4 km Térkép: Bagaméri Gergely