Új Könyvpiac 2011/02.

298 Ft / 1,30 Eur

KÖNYVVILÁG

www.ujkonyvpiac.hu

XXI. évf., 2011. január-február

• K Ö N Y V K U LT Ú R A • K Ö N Y V K R I T I K A

„Az emberi hülyeség és gonoszság minden rendszerben megtalálja a maga irgalmatlan eszközeit, hogy az igazság száját megpróbálja betömni. Hiszek viszont abban is, hogy mindig lesznek olyanok, akiket ez felháborít és nem hagyják.” – Szörényi László FOTÓ: CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN

Lapunk megjelenését támogatta:

2

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

Tartalom

4 A hónap tárcája Pollágh Péter: Lázár Ervin januárja 6 Nem olvastam hiába Szörényi László irodalomtörténésszel beszélget Szepesi Dóra 8 Fekete J. József: „De homok ez, s a lélekben csikorog tovább” Nagy Koppány Zsolt: Amelyben Ekler Ágostra – emlékezünk – 9 Bedecs László: Énekszó és tánc Spiró György: Tavaszi Tárlat 10 Tóth Erzsébet: Pillangóhatás Csoóri Sándor: A szétzilált nemzet 11 Iancu Laura: Mint megsebzett vadász a legyõzött vadat Ferenczes István: Zazpi 12 Füzi László: Angyalok munkái Élet és halál könyve 1-2. Szerk.: Gyurgyák János 13 Fekete J. J.: „… ki-be sétálgatunk egymásban…”

Jódal Kálmán: Agressiva 14 Vincze Ferenc: Egy (irodalom)történet Magyar irodalom. Fõszerkesztõ: Gintli Tibor 15 Tandori Dezsõ: Monet: egy mindenes Fiorella Nicosia: Monet 16 Kovács Lajos: A költözködõ mese, avagy Mennyi baj van velünk?

Gyerekkönyvekrõl 19 Hamvas Levente Péter: Az Ószövetség igaz története Rogerson, John: Ószövetségi uralkodók krónikája 20 1995 óta: Elõretolt Helyõrség Orbán János Dénest kérdezi az Új Könyvpiac 24 Elindul a Márai-program Kormos Sándort, a Könyvtárellátó igazgatóját kérdezi Lafferton Kálmán 25 Nagykereskedelmi gyorsmérleg 26 Pál Ferenc: A galegókról és szülõföldjükrõl, Galiciáról….

A pillangók nyelve. XX. századi galego próza 28 Nagy Hajnalka: „Az enyéim története mindenekelõtt az összefolyó vizek története” Amin Maalouf: Eredet 29 Király Farkas: Emlékezik, hogy feledhessen Dan Lungu: Hogyan felejtsünk el egy nõt 30 Szabó Gábor: „A könyv olyan, mint a kerék, nem lehet tökéletesíteni” Raymond Carver: Kezdõk; Bret Easton Ellis: Királyi hálószobák; Jean-Claude Carrière – Umberto Eco: Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektõl 32 Békés Márton: Keresztény Symmachus Molnár Tamás eszmevilága. Szerkesztette: Frenyó Zoltán 33 Tornai Sz.: Családhistória piros bogarak nélkül Alexander Waugh: A Wittgensteinek 34 Sutyák Tibor: A könyv rendje Pavlovits Tamás: Blaise Pascal 35 Tornai Szabolcs: A legnagyobb kincs egy kötetben Képes filozófiatörténet. Szerk.: Jan Bor és Errit Petersma 36 Szõke Katalin: Moszkvai bohózat: a szovjet giccs paródiája Vaszilij Akszjonov: Moszkva kva-kva 37 Erõs Kinga: Évek és ívek A lélek stációi. Kaffka Margit levelezése 38 Szirtes Borbála: Villámlátogatás Absztarktisztánban Timothy Gowers: Matematika nagyon röviden 39 Dr. Osman Péter: Ez az arc nem a végsõ Ben Mezrich: Véletlenül milliárdos 40 ...a legsikeresebb?

41 ...a legnagyobb hatással?

42 Irodalmi díjak Oroszországban 42 Az évtized (kassza)sikerkönyvei 43 A magyarországi könyv-nagykereskedések 2010. évi sikerlistája 44 Újdonságok ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

3

A hónap tárcája

Lázár Ervin januárja Öreg volt 2010, alig tudott járni. Járókerettel bicegett. Így van ez minden decemberben. Ez a dolgok rendje. Fehér haja a földet söpörte, de volt miért bicegnie. Már várták a kastélyban. Számolták lépéseit, hurrázták, biztatták. Több ezer év. Tizedesek, századosok, ezredesek. Ünneplõben. Az õ nevében gyûltek össze. Tapsolták, és konfettit szórtak rá, mikor belépett az ódon, babonás ajtón; leültették, fotellal és pezsgõvel kínálták, körbeállták, meséltették. Ott pletykáltak mind az évek. Csupa színes, lebzselõ pofa. Mondták a nagyot, mondták a kicsit. Mint egy lelátó: zúgott a bálterem.

A tél tükrén csúszkálok, miközben ezekre gondolok. Porcukor az autók tetején.

Ez már 2011 elsõ arca: a Január. A nagy korcsolyás. Még karácsonyillatú. Oázó csecsemõ, szaloncukros baba. Hófûtött, fehér rugdalózójában egyre visít. De nem bántóan. Frissít a hangja, mint egy jéghideg tejkávé, mesehabbal, habzó éggel a tetején. Elõre köszönök neki, megadom a módját. Mint a régiek. Mint a régi papák. Megpaskolom az arcát. De csak ha engedi. Nem nyomok barackot a fejére, nem illetlenkedek, nem teszek fel felnõtt kérdéseket.

Aztán összehúzom magamon a barna bundát, s hazafelé veszem az irányt. 5 órára várom Teddy Beart, személyesen. A medvék és én: régi, nem kopó történet. Egy Teddy Bearküldöttség is elférne nálam: sok jó medve, kis helyen. De persze csak egy jön, semmi csoportozás. Gõzölgõ, mézzel bélelt teával várom. Be is robog sebbel-lobbal, két mancsa közé kap, brummog, beszélni kicsit magyar. Adok neki angolnát is a tea mellé, de udvariasan hárít, most nem kér, tele a bendõ.

Pollágh Péter (1979) Költõ, író, publicista, a Prae versrovatának szerkesztõje.

1995 óta publikál, négy verskötete jelent meg.

2008–2009-ben a JAK-füzeteket szerkesztette.

Verseit eddig szerb, szlovák és bolgár nyelvre fordították le.

Legújabb kötete: A Cigarettás PREA.HU–Palimpszeszt 2010, 60 oldal, 1979 Ft

Õ kérdez rá Ervin úrra. Hogy hát mi van vele? Merre is lóg? Hol kószál? Hol álmodik, hol morog e régi lord? Mert hogy õt számon tartják. Szép temetés volt, ott volt Ló Szerafin, Vacskamati, Mikkamakka, Bruckner Szigfrid, Dömdödöm. Színesek és feketefehérek: mindenki, aki számít, s az is, aki nem, de oda vágyott. Csak soroljuk a négyszögletû és kerek neveket, nem is érünk a végére. Fülig ér a szánk, míg sípol a teáskanna, s forró fürdõt vesz a sokadik, öreg filter. De ahogy elütik a hatot, menni kell.

Az esti templom harangjai konganak, megrezdítenek egyszerre több szférát. Templom mellett lakni jó.

De a medve még odasúgja, hogy hallottam-e a pimasz hobbitról, aki odaállt az óriás elé, s így kiáltott: „Ervin bácsi, segíts nekem! Megfoghatom a bajszodat?" S megfogta, mint kezet, vagy mankót kell. Talán még most is fogja. Ott lóg azon a bajszon, akkor is, mikor a ködmönös Lázár együtt sétál a hósipkás Tolkiennel. Néha meg-megállnak, s ugyanazt dörmögik egymásnak a szélben, valami olyasmit, hogy „Ha maga nem volna, ki kéne találni".

A Teddy Bear után nézek a korasötétben. Nem teszem mérlegre, amit látok, hisz mérhetetlen szürke. Nem látszik még, milyen a Január, felajánlom hát Lord Lázár Ervinnek, színezze meg, pacázza össze õ.

4

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

K Ö N Y V V I L Á G K Ö N Y V K U LT Ú R A K Ö N Y V K R I T I K A K Ö N Y V V I L Á G K Ö N Y V K U LT Ú R A K Ö N Y V K R I T I K A

Üdvözlet az Olvasónak!

Az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja Következõ számunk megjelenik: 2011., máricus 7. lapzárta: 2011., február 18.

Felelõs kiadó Lafferton Kálmán Felelõs szerkesztõ Pécsi Györgyi Fõmunkatárs Bombitz Attila Szabó Tibor Benjámin Szerkesztõbizottság Kányádi Sándor Tandori Dezsõ Tõzsér Árpád Szerkesztõségi titkár Nemec Andrea Olvasószerkesztõ: Petô Tóth Károly

Ahogy telnek az éveim, az én belsõ órám is mintha megbolondult volna picit. Egyre gyorsabbnak érzem az idõ múlását: a tavalyi évkezdet mintha csak tegnap lett volna, vagy alig pár nappal korábban.

A belsõ órámmal, idõérzékemmel, persze, nincs különösebb gondom: nem nagy örömmel, de tudomásul veszem, hogy a belsõ órám – „ebben a korban” – javában a bolondját járatja velem.

Viszont a külsõ órám is a bolondját járatja velem.

Egy évvel ezelõtt szinte hajszálra ugyanilyen tétovasággal, bizonytalansággal ültem a számítógép elé, ahogy most: évkezdésre mirõl is írhatnék. Persze, számvetésféle, meg elõre tekintés…

A könyvszakma kondíciója nem lett jobb, sõt, a kiadók és a kereskedõk a forgalom csökkenésére panaszkodnak, az olvasók arra, hogy egyre kevesebb könyvet tudnak vásárolni az egyre drágább, vagy drágábbnak tûnõ könyvekbõl.

Kiadja: Lafferton és Tsa Bt.

Megnézem a magyarországi és a világ nagy kiadóinak, kereskedõinek a sikerlistáit: mintha semmi nem történt volna tavaly óta, ugyanazok a könyvtípusok, és

Szerkesztõség: 104? Budapest, Bocskai utca u. 18.

Tel.: 210-9933, 210-9934 Fax: 210-9935 E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu www.ujkonyvpiac.hu Terjesztik: könyvkereskedések, Lapker Zrt., Kaiser’s, Interspar, Auchan, illetve elõfizethetõ a szerkesztõségben

nem egyszer ugyanazok a szerzõk és könyveik vezetik a sikerlistákat, mint egy évvel korábban.

Persze, az sem jó, ha óráról órára változik, cserélõdik a divat, de nekem ez a „megállt idõ” sem igazán tetszik. Egyszerûen szólva: unalmas. Kicsit komolyabban: mintha megállt volna a szellemi mozgás. Nem csak itthon, a nagyvilágban is.

Az itthoni könyves világban azért van egy kis, egy egészen kis, egy egészen apróka kis csodavárás: majd jön a Márai-program... Kis remény, hogy valami végre megmozdul ebben az országban, és megint lesz kedvünk tervezni, és talán-talán, hogy

Nyomás: Pauker Nyomda Felelõs vezetõ: Vértes Gábor igazgató

nemcsak kedvünk lesz, de az értelmes és hasznos munka örömét is megélhetjük.

Ebben maradjunk!

A lapban megjelent írások nem föltétlenül egyeznek a szerkesztôség véleményével. Az írások tartalmáért a szerzõk vállalják a felelõsséget.

A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a kiadó felelõsséget nem vállal

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

FOTÓ: BAHGET ISKANDER

HU ISSN 1215-5551

felelõs szerkesztõ

5

Szörényi László irodalomtörténésszel beszélget Szepesi Dóra

Nem olvastam hiába Harmadszor jelent meg a Delfinárium címû tanulmánykötet, amelynek Filológiai groteszkek az alcíme, és igazi bestseller.

Szerzõje Szörényi László, az MTA Irodalomtudományi Intézet igazgatója, a magyar irodalomtudomány egyik legszélesebb látókörû mûvelõje. A perzsa irodalomtól a klasszikus és neolatin literatúrán át a 19–20. századi magyar irodalomig terjednek vizsgálódásai.

A „delfinológiát” ön honosította meg a magyar filológiában,

a régi köteteiket. Hátrahagyott mûveinek a 4. kötetét sajtó alá ren-

amellyel a múlt rendszer cenzúrája által megcsonkított szövegki-

dezte és a bevezetõt írta Illyés Gyula; ebben van például egy na-

adások politikai-esztétikai-erkölcsi indokú preparálásának techni-

gyon kedves és tanulságos interjú Gorkijjal, 1924 augusztusában az

kájára és stratégiájára mutatott rá. Mikor kezdett ezzel foglalkozni?

író feleségével és Ádám fiával Olaszországban kalandozik és meg-

Egy régi dühöngésemnek az eredménye, csak mindig tovább fejlõ-

próbálja elkapni egy interjú erejéig Gorkijt, aki akkor már nem Capri-

dött. Legelõször gimnazista koromban a Rozgonyi Iván által sajtó alá

ban lakik, hanem Sorrentóban. Ez a beszélgetés említés nélkül ki

rendezett Babits-kötetben találtam rá a csonkításra, és azt már lát-

van hagyva az Ércnél maradóbb címû kötetbõl, ami 1975-ben jelent

tam, hogy bizonyos könyveit nem adják ki újra. Az Elza pilótát én

meg a Szépirodalmi Kiadónál, azzal a megjegyzéssel, hogy néhány

egy antikváriumban vettem meg, amikor elolvastam, akkor rá is jöt-

tanulmányt tartalmi okokból nem közöltünk. Kosztolányi többek kö-

tem, hogy miért. Van egy Orwell-féle világháború, egy jobboldali ha-

zött Leninre kérdez rá: „Az ember érdekel, az ember. Milyen volt?

talmi koalíció, és egy kvázi baloldali, ezek egymást módszeresen

Gorkij összemorcolja a homlokát, szemembe néz erõsen, a szája

gyilkolják. Elza egy ifjú bölcsésznõ, aki Szegeden tanul, átvezeti

szögletét gúnyos mosoly fodrozza, amely kimondandó gondolatát

a gépét az ellenséghez, ott kiképzik és a regény háborús része az-

elõre színezi. Nagy bolseviki volt. Köszönöm a fölvilágosítást. Annyi,

zal fejezõdik be, hogy saját szülõvárosát bombázza le. Mindjárt

mintha valaki ezt árulná el nekem, Gorkij nem a legfelsõbb tízezrek

megértettem, hogy a Szovjetunió, mint olyan, érthetetlen módon tilta-

írója.” Akkor mindent megértettem. Ez a szentségtörés kategóriája,

koznék, ha ilyen disznóságokat jelentetnénk meg nálunk, egy külön-

Lenin elvtársról így nem lehet írni.

ben is már rég meghalt reakcióstól. De például Babits Csonka Magyarország címû versébõl csak a cím maradt ki, és így az egész

Mitõl gyanús egy szöveg? Lehetséges, hogy egy idõ után kialakul egy nyomozói érzék?

versnek semmi értelme nincsen, nem lehet tudni, mire vonatkozik.

Persze. Az igazi nyomozómunka ilyen szempontból az olyan szöve-

Mert szomszéd népeink érzékenységét sértené. A mostani kiadás

gekre irányul, amelyeknek van valami történeti vagy politikai

utószavában próbáltam röviden kitérni arra, hogy a hülyeség legyõz-

konnotációja. A szépirodalmi szöveg, vagy általában a forrás azért

hetetlen. Ha nem a politikai cenzúra, akkor a pénzügyi, gazdasági

nélkülözhetetlen minden múlttal foglalkozó, vagy abból mai alkalma-

lép mûködésbe. Egyik legkedvesebb könyvem a Huckleberry Finn.

zást nyerni akaró olvasó, szónok vagy író számára, mert kortárs, és

Négy éve Amerikában el is mentem a Mark Twain múzeumba. Az

azt tükrözi, ami akkor volt, amit akkor gondoltak, amit akkor akartak

összes papucsa, gyûrûje, bögréje ki van állítva, csak pipa nincsen,

abból a ténybõl kihozni. Semmi esetre sem pótolja semmi késõbbi

mert ugye most dohányzáselleni küzdelem jegyében Mark Twaint

analízis. Azt, hogy valaki a Tanácsköztársaság idején úgy ír a nép-

visszamenõleg nemdohányzóvá minõsítették. No nem sejthettem,

biztosok sötét lelkületérõl, mint Móricz a nemrég megjelent naplójá-

hogy még mi következik. Boldogan megvettem a Huckleberry Finn

ban, utólag pótolni nem lehet. Lehet, hogy az ott szereplõ Nyisztor

kritikai kiadását, de nem sokáig tartott a tündöklés, mert mint a janu-

Györgyöt vagy még kicsodát, akit három mondatban örökre helyre

ár 7-i Magyar Nemzet közli, amerikai forrásokra hivatkozva, hogy

tesz, egy monográfia árnyaltabban látja azóta. De ez nem menti föl.

megdelfinezték a Huckleberry Finnt, mert ebben niggernek van írva

Arra járt épp egy lángelme, a Fészek Klubban, megnézte és átlátott

a fekete vagy a néger, és ezt egy állítólagos filológus minden alka-

rajta.

lommal – több száz szó – átírta rabszolgának. Hogy meg ne sértõdjenek a feketék. Az egészben van valami totálisan abszurd, de jól mutat arra a jelenségre, ami nálunk is megfogható. Az emberi hülyeség és gonoszság minden rendszerben megtalálja a maga irgalmat-

Ez az író. Az írók már csak képesek erre. Ez a bajuk, ezért kell õket pórázon tartani.

Jelentek meg azóta helyreállított szövegek? Milyen hozama van a munkájának?

lan eszközeit, hogy az igazság száját megpróbálja betömni. Hiszek

Hála a Jó Istennek, van. De például a Vörösmarty kritikai kiadás új

viszont abban is, hogy mindig lesznek olyanok, akiket ez felháborít

kötete még nem készült el, mert mindenki meghalt, aki foglalkozott

és nem hagyják.

vele, az index kötet se jelent meg, kész volna, csak nincs rá pénz,

Igazi csemege a könyve. Melyik a kedvenc delfinje?

így használhatatlan az egész, különben egy enciklopédiával ér fel.

Mindig az a kedvencem, amelyiket kifelejtettem. Kosztolányit például

A pótkötet se készült el. Akkor beveszik azt a bizonyos verset, amit

mindig olvasok. Az ilyen gyanús szerzõk úgyse remélhetik soha,

közlök Sallay Imre emlékiratából, amelyben õ fölháborodva megtá-

hogy nem csonkítják meg õket, úgyhogy a legegyszerûbb megvenni

madta azt a bizonyos verset, amelyben a magyar nyelvet gyalázták.

6

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

Rohonyi János nevû evangélikus pap, szlovák volt, az 1790-es évek-

van egy-két olyan megoldás, irtózatos cinikus humor, ami mintha Az

ben írta ezt a latin verset, Dugonits ellen, aki neki a magyar naciona-

elveszett alkotmány Arany Jánosára emlékeztetne. Idõben is stimmel,

lizmust jelenti, és ezért egy nagyon furcsa nyelvészeti függeléke

és legnagyobb megdöbbenésemre megtudtam, hogy Arany írt egy

van, és van benne egy hexameterbe szedett magyar szótár, a derék

Széptani jegyzetek címû tankönyvet, és a modern regénynél egyedül

szerzõ által szláv eredetûnek minõsített magyar szavakból, mond-

Thackeray-t veszi mintának, õt elemzi. Na mondom, heje-huja, akkor

ván, hogy a magyarok még a nyelvüket is lopták. Az ellenverset ter-

errõl biztos van szakirodalom. Nincs. Na de lesz!

mészetesen minden Vörösmarty kiadásból kihagyták, én az Akadé-

Önt idézem: „Hogy nem éltem hiába, azt nem tudom, de hogy

mia kézirattárában található Sallay-emlékiratból másoltam ki. Ígérik,

nem olvastam hiába, azt néha érzem.” Érdekelne, vajon hogyan

ez majd megjelenik. Megjelent József Attilának a Nem nem soha cí-

látja a világot ön, aki keresztül-kasul végigolvassa, kutatja a vi-

mû verse, amelyet Stoll Béla jóvoltából ismerhettem meg, az õáltala

lágirodalmat, ráadásul több nyelven is.

készített gépiratos másolatból, és amelyet közöltem, azóta szeren-

Az elõbb valami olyasmit mondtam, hogy a hülyeség, a gonoszság,

csére be van illesztve a József Attila összesbe és ismerik. Úgy tu-

a hatalmi játszmák, a pénz, tehát mind a fõbûnöknek az aktuális és

dom, hogy az Osirisnál megjelent Juhász Gyula összesbe is vissza-

a világot új meg új szakadékok felé vezérlõ hatalmai félnek a szel-

rakták azokat a verseket, amiket kihagytak és amelyeket én szóvá

lemtõl. De a szellem azért erõsebbnek szokott bizonyulni, végsõ

teszek, és a Babitsba is – lehet sorolni. Ez aszerint változik, hogy

soron. Tehát, néha az embernek az a benyomása, amikor klassziku-

melyik kiadó mennyire igényes. Mivel a piacon minden van és sok-

sokat vagy írókat olvas – ami akár lehet kortárs –, mint Gullivernek,

szor megbízhatatlan kalóz szövegek is keringenek, ezért a helyzet

aki hazajön a lovak országából, és már nem bír beszélni az embe-

nem olyan rózsás. Bizonyos márkajelzést jelentene, ha föltüntetné

rekkel, hanem kimegy az istállóba, mert ott legalább lovak vannak.

egy kiadó, amikor kiad egy klasszikust, hogy ez megegyezik az MTA

Szóval nagyjából én ilyen lovaknak nézem az írókat.

Textológiai Bizottságának a jelzésével vagy a jóváhagyásával vagy az általa kidolgozott normákkal – ha ez rajta volna, olyan volna, mint a disznólapockán a jelzés, hogy nem Kamerunból jött be Paraguayon keresztül.

Az interneten olvastam egy tanítványától, hogy Ön megtanítja élvezni, habzsolni, lakomázni az irodalmat. A könyveiben is benne van ez a hevület. Ha nem „munkából” olvas, akkor mire van gusztusa?

Nagyon nehezen elválasztható, munkából olvasok-e, vagy se. Nagyon szeretem például a krimit. Régebben szerettem a rémregényt meg a sci-fit is. A klasszikus krimiket, azokban van újfajta is, nem rosszak. Szórakozásból. Aztán mindig szeretek új, meg új verseket olvasni. Olyanokat is, amelyek véletlenül kerülnek a kezembe. Regényeket is. Karácsonyra megajándékoztam magamat Thackeray elsõ, 1842-es regényével, a Catherine-nel. Eddig sose olvastam, rettenete-

Szörényi László új könyvei: Delfinárium. Filológiai groteszkek. Helikon K., 2010, 140 oldal , 1990 Ft

sen tetszett. Sose lehet tudni, mibõl lesz munka, mert nekem elkezdett valami az agyamnak a leghátsó rekeszében mozogni, hogy itt

„Újzélandot választottam ki új hazámul” Tanulmányok, esszék, kritikák. Kortárs Kiadó, 2010, oldal, 2750 Ft

Akkreditált íróiskola és mûfordítói szeminárium a Magyar Írószövetségben ÍRÓISKOLA · 2011 februárjától csatlakozzon 2010 szeptemberében indult kurzusainkhoz!

Az Íróiskola a Felnõttképzési Akkreditáló Testület által akkreditált képzés. Célunk, hogy olyan magas színvonalú, összetett képzést nyújtsunk, amely korábban nem volt még Magyarországon.

A kurzusok mindenki számára nyitottak. A képzés két szakirányon indul: szépirodalmi, valamint kritika-, esszé-, publicisztika-, magazincikk-írói szakirányon.A képzés kétéves, félévenként 64 órás.

Tandíj: félévenként 80.000 Ft + Áfa = 100.000 Ft A kurzusok a 2011. február 14-i héten indulnak, félévenként 12 héten keresztül zajlanak.

Jelentkezési és befizetési határidõ: 2011. február 5.

Információ, jelentkezés: titkarsag@iroiskola.hu · www.iroiskola.hu Tel.: 06 30 267 0825 ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

ANGOL-MAGYAR PRÓZAFORDÍTÁSI SZEMINÁRIUM a Magyar Írószövet Íróiskolájában A prózafordító szemináriumon angol nyelven írt novellákat fordítunk magyarra.Az angol-magyar prózafordítási szemináriumok idõpontja: péntekenként 18 óra. A programot vezeti: Sohár Anikó.

Részvételi díj: 36 000 Ft + áfa = 45 000 Ft Jelentkezési és befizetési határidõ: 2011. február 5.

A kurzus 2011. február 18-án kezdõdik és 12 hétig tart.

Információ, jelentkezés: titkarsag@iroiskola.hu · www.iroiskola.hu Tel.: 06 30 267 0825 Felnõttképzési nyilvántartásba vételi szám: 00123-2009 Az órák helyszíne a Magyar Írószövetség épülete: 1062 Budapest, Bajza u. 18.

7

Fekete J. József

„De homok ez, s a lélekben csikorog tovább” Nagy Koppány Zsolt könyvének már a címe is zavarba ejtõ. A kötet

mondván, aki ilyesmire gondol, annak azt is el kell hinnie, hogy „Ady

gerincérõl olvasva így hangzik: Amelyben Ekler Ágostra emléke-

Endre a Góg és Magóg nevezetû urak nászából született”, Nagy Kop-

zünk, a borítón viszont az – emlékezünk – szó gondolatjelek közt je-

pány Tömzsi ebben a könyvben megírta (az elbeszélés fikciója szerint

lenik meg, mintha nem tartozna a címhez, hanem mûfaji megjelölés

húsz évvel korábbi) Romániából Magyarországra településének kese-

lenne. Egyébként az is. A kötet elbeszélõje, aki a Nagy Koppány

rédes történetét is. Elõbb árnyaltan, de nem kevés öniróniával, majd a

Tömzsi (a szerzõ húsz év múlva) névre hallgat, erre már a könyve

mû függelékében közölt, A vendégmunkás dalai címû opusban, amit

elején utal, majd a szöveg „aranymetszetében” nyomatékosítja,

szerzõként Ekler Ágost & Nagy Koppány Zsolt jegyez, igencsak egye-

hogy mûve nem regény, se nem holmi regénykedés, hanem mûfaja

nesben. Vallomásban, hogy ne feledjük ezt, az emlékezünkkel szem-

szerint: emlékezünk. Azok meggyõzésére, akikben e zsáner valósá-

ben nem új keletû mûfajt is megemlíteni.

gos volta kapcsán némi kétely éledezne, közli a mûfaj megnevezé-

S itt jutunk el az irodalmi játéktéren túlra, a szövegek átfedései,

sének szótári alakját: „emlékezünk – fn, Irodt, tbsz: emlékezünkök,

elkülönbözõdései, egymásra hatása, értelmezési lehetõségeinek ki-

hosszabb lélegzetû prózai mû, amelyben a szereplõk a címadó hõs-

bontakozása mögé, a mûvet indukáló tényanyaghoz. Ekler Ágost,

re való emlékezés ürügyén vég né’kül magukról mesélnek”. Miként

akire a mû szereplõi emlékeznek, kitalált személy. Ezt anélkül is tud-

ebbõl az ige fõnevesítését szemléltetõ idézetbõl sejthetõ, Nagy Kop-

ná az olvasó, ha a szerzõ nem beszélne róla a könyve dereka táján

pány Zsolt bizony játszik. Nem áltatja olvasóját, nem húzza csõbe,

elrejtett öninterjúban. Viszont akit megszemélyesít ez a név, korunk

(dehogynem: azt, aki regényre számít, mindenképpen), nem vele,

embere: értelmetlen életet élt, értelmetlen halált halt. A róla beszé-

hanem magában (mondhatnók: öncélúan) szórakozik, miközben le-

lõk, vagy írásban nyilatkozók érzik, hogy emlékezniük kellene rá, de

hetõséget ad rá, hogy olvasója vele tartson.

voltaképpen nincs mire emlékezni, mert a mûvészi ambíciókkal

Én például emiatt szeretem Nagy Koppány Zsolt könyveit. Szó-

megvert giccsfestõ jelentéktelen és jellegtelen figura, nem igazán

rakozom általuk. Tekintettel, hogy nem mazochizmustól indíttatva ol-

hagyott nyomot maga után. Egyedül talán a kamionsofõrben, aki el-

vasok, örömöt keresek és találok a könyvekben. Kedélyes élményt

csapta, és hogy a festõ halálával kapcsolatos rémálmain és képzel-

nyújtott Nagy Koppány korábbi ikerregénye (Jozefát úr, avagy a

gésein egyedül azzal tudta túltenni magát, hogy átképezte magát

regénykedés, 2006), novellagyûjteménye (Nagyapám tudott repülni,

villamosvezetõvé. Ugyanilyen halál felé menetelõ figura a többi em-

2007), mostani könyvében szemernyit se veszített elbeszélõi lendü-

lékezõ is, a szexmániás sebészorvos, aki csak hálapénz ellenében

letébõl, humorából, iróniájából, sõt, öniróniája mintha még gazda-

hajlandó szóba állni a majdani könyvéhez interjúkat gyûjtõ szerzõ-

gabbá lombosodott volna. Az ugyanis, amit és ahogyan a könyv

vel, az utcalány, aki viszont pénzért se hajlandó lefeküdni a pocakos

egyik emlékezõje elmond a Romániából Magyarországra költözött,

íróval, az õrangyal, aki nem figyelt védencére, a feleség, aki kitálal

majd állampolgárságot nyert Nagy Koppány Zsoltról – mint regényfi-

elhalálozott férje viselt dolgairól, Kotnyélné, aki minduntalan belepo-

guráról –, bizony kõkemény irónia. De nem ez az igazán szerethetõ

fázik Kotnyél elbeszélésébe… és végül itt van önnön hõsének társ-

elbeszélésében, hanem a szellemesség, a felszabadultság és a já-

szerzõje, Nagy Koppány Zsolt, aki regényírás közben feketén tanított

tékosság, ami olykor parttalan, és túl sok is, és túlcsordul az elbe-

angol nyelvet Budapesten, és megélte a külhoni magyarokkal szem-

szélésen. Nagy Koppány, aki húsz év múltán már nem Zsolt lesz,

beni elõítéletek lecsapódását. Megélte, túlélte, maradt, s megválto-

hanem Tömzsinek hívják majd, tökéletesen tisztában van felülren-

zott az identitása. Legalábbis annyiban, hogy zsebében berozsdá-

deltségével. Elbeszélt figurái csupán azt tehetik, amit õ elõír nekik,

sodott a székely bicska: „Konstatálnom kell, hogy elvesztem, talán

tehát olyan játékot játszik, ami során a szerzõt nem érhetik meglepe-

mindenkorra, mert sehova nem tartozom. Az étolaj csak ideig-óráig

tések. Az olvasót talán annál inkább. Hacsak nem edzõdött koráb-

nyitja ki a bicskát, a karikás ostorral és a bõ gatyával viszont nem le-

ban Nagy Koppány kópéságain.

het szalonnázni – de nem is kell, azt hiszem” – szögezi le rezignál-

Mostani emlékezünke (emlékezünkje?) néhai Ekler Ágost zseniá-

tan a vallomástevõ, a kötet egészén átszálazó jelképiséggel. Sokan

lis, de tehetsége csíráját szárba szökkenteni képtelen festõmûvész

sokat írtak a vendégmunkás-érzésrõl, a gastarbeiter-storyk akár kü-

életét lenne hivatott az olvasó elé idézni, ám ehelyett az emlékezõk

lön mûfajnak is tekinthetõk. Nagy Koppány Zsolt vallomása abban

önnön történeteiket lombosítják ki. Szegény, balesetben elhalálozott

különbözik többségüktõl, hogy „fájdalmasan vigasztaló”. De nehogy

Ágostról bizony csupán kevés derül ki, viszont szellemes elbeszélé-

itt leüljön a szöveg, vagy fölüljön neki a leendõ olvasó: nehogy vala-

sek sora kerül az olvasó elé. Az emlékezõk köre magában is abszurd,

miféle „székely keservest” várjon a könyvtõl. Választhat: átéli a füg-

az õrangyaltól tárgyakig ível, megszólalásuk többnyire ironikus, humo-

gelékben foglaltak mélységeit, vagy önfeledten szórakozik az emlé-

ros. A kedélyességet egyedül az elbeszélés vallomásos, önéletrajzi

kezünk egészén. Nagy Koppány Zsolt mindkettõre lehetõséget te-

vonulata tartja feszesen, már amennyire itt feszesség egyáltalán szó-

remtett játszótere révén. (Nagy Koppány Zsolt: Amelyben Ekler

ba jöhet. Bár a szerzõ szellemesen visszautasítja az önéletrajziságot,

Ágostra – emlékezünk –. Magvetõ Kiadó, 2010, 264 oldal, 2990 Ft)

8

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

Bedecs László

Énekszó és tánc

Spiró György: Tavaszi Tárlat Magvetõ Kiadó, 2010 288 oldal, 2990 Ft

Akik átélték, mindig is tudták, akik csak a szemtanúk elbe-

sen mutatja be. A fõszereplõ egy igazi kisember, semmi spe-

széléseit és a történészek munkáit ismerik, ugyancsak kéte-

cifikus nincs benne, és nem is vágyik semmi másra, mint a

lyek nélkül vallják, hogy az ötvenhatos forradalom Magyaror-

nyugodt életre: megfelelõ munkára, elfogadható lakásra és

szág történetének legfelemelõbb pillanati közé tartozik, ami

boldog családra. Az ötvenhatos események számára legin-

viszont utána következett, a tömeges kivándorlással, a bárkit

kább csak azt jelentik, hogy mindezek az értékek veszélybe

elérõ vádaskodással, a koncepciós perekkel és a halálos íté-

kerültek: hogy egy rágalom miatt elvesztheti a munkahelyét,

letekkel, az egyik legszomorúbb, visszatekintve is kétségbe

hogy elvehetik a lakását, hogy bajba kerülhet õ és a felesé-

ejtõ idõszak volt. A forradalom napjainak eseményeit ugyan-

ge is, annak ellenére, hogy õ próbált végig lojális lenni, és

akkor már szinte percre pontosan ismerjük, a nagyjából

valóban nem tett semmit a fennálló rend ellen. Nem foglal-

Nagy Imre kivégzéséig tartó hosszú hónapok történései

koztatja a megszállás problémája sem: õ csak élni akar.

azonban még számos kérdést vetnek fel. Az egyik nagy kér-

És Spiró ebben a mozzanatban találja meg annak a bi-

dõjelet például az 1957-es május elseje mellé tehetjük: ho-

zonyos május elsejének a kulcsát: az emberek csak élni

gyan lehetett alig fél évvel november 4-e után egymillió, Ká-

akarnak, mosolyogni szeretnének, biztonságra vágynak.

dárt éltetõ ember a Felvonulási téren? Hogyan érte el a hata-

Ezekért hajlandók árulóvá válni, gyáván viselkedni, aljas

lom, hogy a megtorlások legsötétebb hónapjaiban ekkora tö-

kompromisszumokat kötni. Maga a fõszereplõ, Fátray Gyula

meg álljon ki érte, hosszú idõre elhalkítva ezzel minden bel-

is, aki amúgy Klein-bõl Tátrai-ra szeretett volna magyarosíta-

sõ kritikát.

ni, de, jellemzõ módon, a hivatal hibázott, felismeri, hogy

Spiró György új regénye ennek a különös, félelemmel és

„nyomorult kulisszák között, reménytelenül” kell leélnie az

titkos reménykedéssel teli tavasznak a Budapestjére kalau-

életét, de felismeri a bezártságát is: nincs hova menekülnie.

zol el minket. Egy házaspár történetét ismerhetjük meg, azaz

Ha pedig nincs hová menni, mondja, akkor legalább ne lõje-

voltaképp két párhuzamos történetet: a férjét, akit annak el-

nek – a beletörõdés számára hosszú távon tehát jobb straté-

lenére érnek komoly gyanúsítgatások, hogy a forradalom

giának tûnik, mint a lázadás. Még akkor is, ha a boldogtalan-

napjaiban épp kórházban volt, és egyébként is hithû kom-

ságba törõdik bele.

munistaként gondolkodott, és a feleségét, aki mûvészettörté-

A történet másik szála, a Mûcsarnokban megrendezett

nészként részt vehet a Mûcsarnokban ekkor megrendezett

Tavaszi Tárlat története is hasonló konklúziókat hordoz. A tár-

képzõmûvészeti tárlat elõkészítésében, az ott bemutatott ké-

lat maga a hatalom gesztusa volt: hosszú idõ után kiállíthat-

pek kiválasztásában, és akit ezért késõbb szintén retorziók

tak nem szocreál festõk is. Csakhogy a gesztusból botrány

értek – elbocsátották a munkahelyérõl.

lett, nem kis részben annak köszönhetõen, hogy maguk a

Spiró jó dramaturgként szervezi a történetet. A regény-

mûvészek jelentgették fel egymást. Spiró itt is igyekszik hû

ben ott az állandó bizonytalanság, a folytonos fenyegetett-

maradni a történelmi tényekhez, vélhetõen komoly kutatáso-

ség, azaz a kiszolgáltatottság. A szereplõk csak érzik, hogy

kat végzett a tárgyban, amit több olyan ismert név felbukka-

nincsenek biztonságban, de nem tudják, mikor és miért tör-

nása is megerõsít, mint Szántó Piroskáé vagy Ország Lilié.

het rájuk a hatalom, vajon mikor jön értük az a bizonyos fe-

A valóságos nevek, helyszínek és drámák mögött látjuk

kete autó. Minden mondatukat és mozdulatokat ez a rette-

Fátray feleségének történetét, akinek maguk a festmények,

gés hatja át, és Spiró van annyira jó író, hogy mindebbe az

a mûvészet szabadsága, az alkotók függetlensége és más

olvasót is bevonja: csomó a torokban, görcs a hasban. Sõt:

hangzatos eszmék helyett inkább az a fontos, hová kell be-

a történet annyira magával ragadó, hogy feledteti még a lek-

járnia dolgozni, hányas busz viszi oda – és a regény mást

tûrszerû fordulatok miatt érzett kétségeinket, a modorossá-

nem is mond, mint hogy ezt is maximálisan meg lehet érteni.

got („hõsünk”), a helyenként kioktató stílust és a kliséket is.

Mindezekkel együtt egy rendkívül olvasmányos, sodró lendü-

A szándékoltan egyszerû nyelvvel más a helyzet: a regény

letû, értékes könyvet kaptunk, mely sokat tud a kádári meg-

mintegy újrateremti és ezzel parodizálja is a kor irodalmi be-

torlás és konszolidáció mûködésérõl, de a morális és kom-

szédmódját, a szikár, száraz, rövid mondatokból építkezõ, lé-

munikációs válságban élõ házastársak történetén keresztül

nyegre törõ prózanyelvet.

aktuális üzeneteket is kínál. Szarkasztikus hangvételének

Maga a történet pedig, miközben bemutatja a hazugsá-

csúcsa a regény végén kibontakozó kép a felvonulókról, a

gokra épülõ Kádár-kor nyitányát, benne a még a Rákosi ural-

Hõsök terén lévõ múzeumok lépcsõin mosolygó munkás-

ma alatt kialakult reflexekkel, egy ember gondolkodásának

õrökrõl és könyv szereplõirõl, akik jobb híján egymás nyaká-

megváltozását, hitének és illúzióinak elvesztését is érzéklete-

ba borulva tesznek hitet a nem létezõ szocializmus mellett.

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

9

Tóth Erzsébet

Pillangóhatás Szép az, ami érdek nélkül tetszik. Az érdek pedig mindig politikai a

sorsával egy sors, még olyan hátborzongató egybeesésekben is, mint

modern korban, amikor senkinek nincs magánélete, még a hajlékta-

betegségei. „A valamikori magyar betegség: a tüdõbaj helyett, az ide-

lannak sincs, aki a fagyos földig zuhant a társadalom védõhálójából;

gi és a lelki bajok kerültek mára az élvonalba. Ha nem próbáltam vol-

kapualjtól kapualjig vonszolja magát hûséges kutyájával. Jönnek a

na ki életemben mind a három betegséget, a tüdõbajt húszévesen,

kedvességet magukra erõltetõ rendteremtõk, és azt mondják: jöjjön

a másik kettõt pedig együtt nemrég, kevésbé ismerném Magyarorszá-

velünk, ne rontsuk itt az utcaképet. Jöjjön a szállóba. Nem megyek.

got.”

Megannyi szerencsétlen Savanyú Jóska menekül az erdõk felé, a betyárok büszkeségével vagy a nélkül.

Csoóri Sándor könyvérõl írok, és máris elszaladtam a fehér papír-

A költõ élete vesszõfutássá változott a rendszerváltás hajnalán; amikor megírta a Nappali Holdat, kiéhezett farkascsordaként támadt rá a liberális ellenzék. Fõleg az írók, természetesen. Most, tizenöt év-

ról, ki Budapest – le kell írnom – mocskos utcáira, ahova inkább nem

vel késõbb, amikor újabb és újabb frontokat nyitnak ugyanezek az

megy az ember, a rádiók is azt mondják, akkora a porkoncentráció,

írástudók a nemzeti önvédelem fel-felbukkanó tettei láttán, Konrád

hogy aki teheti, maradjon otthon. Új és új veszedelmek leselkednek

György lazán megjegyzi egy interjúban: Csoórinak tulajdonképpen

ránk, jólesik egy nagy író gondolataihoz menekülni. Csoóri Sándort ol-

igaza volt. Kicsit elkésett a megvilágosodással. Megint új poklok felé

vasva olykor úgy érzem, az író számûzött lett saját hazájában, mintha

szaladtam, de Csoóri Sándor vezetésével nem könnyû az út. Mégis

a maga külön kis San Diegójából írná tudósításait, néha Márai Sán-

felszabadító érzés olvasni ilyen gyötrõ tapasztalatok után is könnye-

dornál is nagyobb szigorúsággal és éleslátással. Magányosnak tûnik,

dén áradó embersége, nagyvonalúsága, humora és szikrázó okossá-

holott el sem tudom képzelni másként, mint barátok, társak között,

ga miatt.

emberi közösségek élén. Itt él közöttünk, de kiemeli közülünk maga-

Egy pillangó meglebbenti szárnyát Csoóri Sándor egy mondatá-

tartása, a morál, gondolatainak távlatossága, a kérlelhetetlen hûség.

nak elején, s mire a két-három soros bekezdés végére érünk, földren-

Hûség a magyarsághoz, a haza sorsához, folytonosan tragikusnak tû-

gésszerûen csúszik meg alattunk egy-egy öröknek hitt tézis.

nõ léthelyzeteihez. Úgy, hogy közben széles látóköre, otthonossága a

Igen, a pillangóhatás! Ez a fogalom illik Csoóri Sándorhoz. Bármi-

világ minden táján, gondolatainak kiérleltsége és fegyelem süt át min-

lyen apróságról mindenség-léptékû gondolatai támadnak, de manap-

den során. Majdnem azt írtam: irgalom. Finnországról olyan gyöngéd

ság már nekem is minden méhecskérõl a világvége jut eszembe, te-

szeretettel és elismeréssel ír, hogy aki õt olvassa, rögtön Finnország-

hát ez még nem volna különlegesség. De amikor azt fejtegeti, hogy a

ba vágyik. „A finnek úgy gondolnak a hazájukra, mint a saját lakásuk-

trianoni diktátummal elcsatolt területeinknél nem vették figyelembe a

ra.” Takarítsuk ki Magyarországot, írta le egy újságíró nemrég, éppen

hegyeket, az erdélyi havasokat, és utánaszámol, hogy a hegyek terü-

a finn példára utalva, és én izgatottan vártam az önkormányzatok, ci-

lete többet ér, mint a síkságoké, tehát lényegesen nagyobb területet

vilek jelentkezését. Hiszen ehhez csak szervezettség kell és néhány

vettek el tõlünk, mint amit beismertek, akkor egy pillanatra megáll a

söprû. Vártam, de hiába. Sûrû, apokaliptikus csönd telepedett ez ügy-

szívverésem. Pedig pontosan úgy van, ahogy írja. Figyelem, jövendõ

ben az újságokra, nem volt egyetlen jelentkezõ. Égetõ, pokoli néma-

országvesztõk! A hazák megcsonkításánál a hegyek sokszorosan

ságot érez Csoóri Sándor a százezres tüntetések után is. Tüntettünk,

számítanak!

nem történt semmi. Szerencsére? A tömeg méltósága nem szolgalel-

Mostanában mintha elhagyná a kifejtést, és csak a breviáriumot

kûség volt, hanem hit. Remény, hogy ki tudjuk bírni a választásokig a

tenné elénk, telitalálatait korunk emberének léthelyzeteirõl, a nemzeti

megaláztatásokat, nem ugrunk a provokátorok szavára, nem lesz pol-

és globális média által szemünkre bocsátott zöld és szürke hályogról,

gárháború, hiszen erre megy ki a játék. Csoóri elgondolkodik, hogy

az agyunkba juttatott ciánról, egyebekrõl, nem behódolva korunk rit-

fegyverünk se lenne a lázadáshoz, de nem áll meg itt. „A 20. század

musának, a száguldásnak, hanem okosan alkalmazkodva hozzá.

eleje óta annyiszor szétverték, tönkretették a megélhetés kereteit vagy

Bátran használja, talán emlékeztetõül a sors kifejezést, a sorsot,

egyszerûen kifosztottak mindnyájunkat, hogy szégyenszemre az uno-

mely lassan olyan fényûzés lesz, mint maga a normális élet, mert nem

káink elõlegeibõl élünk. A fejünk fölött örvénylõ és keringõ pénzbõl….

adatik meg sors mindenkinek. Tömegember korunkban a sorsot ün-

mostantól kezdve csupa forradalmár újszülöttet kellene világra hozni-

nepli, mint csodát.

uk az anyáknak, hogy eltörölhessék a megterhelt múltat.”

És közben megállíthatatlanul zuhognak az ítéletek, kiábrándító és

Hosszasan sorolhatnám villámcsapásként leterítõ felismeréseit,

fölháborító látleletek. A szétzilált ország doktora õ, legalábbis a kór-

melyeken sokáig lehet gondolkozni. „A gyûlöletet csak abbahagyni le-

kép felállításában. A gyógyuláshoz többen kellenek. Mindazonáltal

het, megreformálni vagy megszelídíteni nem!” A legrövidebb utat ke-

Ady Endre ostora most Csoóri Sándor kezében van.

resi gondolkodás és cselekvés között. Õ maga egész életével, életmûvével bizonyítja, hogy az írás cselekvõ erõ. Sorsa a magyarság 10

CSOÓRI SÁNDOR: A

SZÉTZILÁLT NEMZET,

GÖRÖMBEI ANDRÁS UTÓSZAVÁVAL

NAP KIADÓ, 2010, 251

OLDAL,

2900 FT

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

Iancu Laura

Mint megsebzett vadász a legyõzött vadat Alias Esteban Zazpi De Vasco Y Aitzgorri, európai hõs dalnok, nem tudni, mi volt elõbb: hõs vagy költõ, ám minden baja ebbéli sorsából adódott. „Két pusztulásból lettél”, „két haza üldöz, / mindkettõ mostoha” – írja születésérõl. Azt sem tudni pontosan, melyik korban élt, egy azonban bizonyos, elégedetlen volt. Kivált önmagával szemben elégedetlenkedett. Versei „örökös hiányról, a mérhetetlen sóvárgásról, az élet hiábavalóságáról (…) az elmúlásról, a szerelem sivatagáról, vágyakozásról, honvágyról és hazavesztésrõl, a lehetetlenrõl, születésrõl-halálról” szólnak. „Akár a kortársunk is lehetne” – írja Prológusában Ferenczes István. Ferenczes István Zazpi szülõatyja, verseinek megtalálója, fordítója és átköltõje. Esteban Zazpi pedig Ferenczes István legtitkosabb és legbravúrosabb írói énje.

Zazpi hazája Kompország volt, „sárból, nádból tákolt”,

Ferenczes István Zazpi Kortárs Kiadó, 2010 206 oldal, 2000 Ft

„mindennap leszakad róla egy darab”, „a piszkos ár

séhez fûzött kommentjei, regényszerûvé teszik a köte-

minden szennye ráragad” – vadvilágról, „szent teher-

tet, sõt, a dalnok felismerésig közel jön az olvasóhoz.

rõl” szóló krónika, ahol semmi nincs a rendeltetése

Egy alkalommal, hogy megmeneküljön, belépett egy

szerinti helyén. „Kilöktél magadból, Spanyolország”,

rendbe, a fogadalmat is letette, ám hamar kiderült, a

„s azt hiszed, hogy mi vagyunk a csonkák”. Mintha ül-

kényszerû nyugalmat nem az õ lelkére méretezték. Fel-

dözött lett volna, Zazpi szeme soha sem volt lehunyva,

kerekedett hát, egyik felkeléstõl a másikig csapódott,

mindenütt megfordult, minden népnek ismerte a nyel-

csapódott míg újból össze nem tört. Békétlenkedései-

vét, pontosabban a néplélek rezdüléseit, ennek megfe-

vel magának ártott. „Limában a saját fajtámbéliek úgy

lelõen írt rondót, románcot, szonettet, fabulát és operát,

elagyabugyáltak, hogy hetekig vért köptem és szinte

de olykor csak átvirrasztott egy-egy mondatot. S vala-

önkívületben fetrengtem. Itt jöttem rá, hogy megöre-

mennyi forma között kiemelkedik a dalnok életet össze-

gedtem – s az öreg embernek nem való se a forrada-

foglaló Prológus és Epilógus, aminek minden szavában

lom, se a szerelem. Akkor hát szabadság se légyen

ott lopódzik a szembe nézni, színt vallani gyáva nagy-

(…) megkönyörültek rajtam, s visszavettek maguk kö-

történelem. Zazpi belehalt a mindenekfelett szeretett,

zé”. Másutt arról panaszkodik, hogy leszállt a nap, be-

kihûlt, mostoha haza sorsába. Ferenczes Istvánban

töltötte a hatvanat, sokallja, amit Isten reámért, s hogy

Zazpi meghalt. „Az az ország is” – „Bennem már ha-

ölébe hajtaná a fejét.

lott”. De ki ne gyászolná halottjait, s van-e a meghalta-

Igen, Zazpit a transzcendencia hidege is kirázta,

kon kívül más, ki leginkább tovább él az élõkben?

ha nem is vágyott rá, nem tudta nem felismerni: „Hatal-

Nemde a halottaktól származunk mind? És mi más az

mas voltod elõtt / az ember oly parányi, / Istenem, mint

élõ jövõje, mint a halál? Egyik versében írja: „napról

lehet / elbírni ily arányt, / viselni a semmihez / sem

napra jön a halál”; „Siralomvölgy lett az a ház / s a ki-

mérhetõ magányt.” Azt tapasztalta, ahol Isten van, ott

hûlt ágy az enyém”. De Zazpi nem vitte magával a sír-

némán szól az orgona, ott nincsen ború, „békében hull

ba a reményt: „Visszaveszik Spanyolország, /…/ Amit

a háború”. „Álom, ébrenlét között / terítsd rám köntö-

másoktól elvettél – / Megver, árván hagy a tenger”.

söd” – így fohászkodott.

Esteban Zazpi úgy ír a szerelemrõl, mint aki sokat

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

Zazpi feljegyzései saját kalandjairól, egy-egy ver-

Ferenczes István Zazpi nyelvén beszél. Sejtett

szenvedett tõle, „a szerelem kenyerébe / beletörött fo-

nyelv, kulcsra zárt nyelv, minél könnyedébb – humortól

gad”. A szerelem keserû kalandjai verses kalandok a

és játékosságtól sem távol – húrokat penget, annál mé-

gyönyör véltvalós kertjébõl. Zazpi örökös dilemmák

lyebbre evez, annál rejtelmesebb, hogy titkát egészen

mentén vergõdõ szerelmes, aki látni kényszerül, a vágy-

ne lehessen felfedni, hiszen a titok õ maga. Zazpi nyel-

béli, tökéletes szeretõnél „minden kiadó. Ejsze még a

ve a tél, a dér, a hó. Zazpi a hetedik (neve a baszk

becsület is”. Az imádóit azonban semmibe vette. „Azt

nyelvben ’hét’), az ember, ki szabad, ki önmaga, s ki

siratom, kit sosem szerettem, / Ki értem hullat könnyet,

éppen ezért: hõs. Zazpi története annak az embernek

ki nem állom, / Ki megvet, mindenem néki ajánlom, /

a története, aki „bûnbak jegyében” született, akinek

Imádóimat semmibe veszem. / Mind a kettõ megsebez,

apja ártatlanul szenvedett, „levesébe sem jutott babér”,

szívja vérem”. Ha újat nem is mond, a régit felsóhajtja,

aki csak vonszolja magát, mint megsebzett vadász a

„Szerelem szerelem / keserû kegyelem”. Végül búcsút

legyõzött vadat, ki élete végére zsákutcába érkezett,

mond, búslakodásra intõ búcsút: „Sírjatok, lányok,

föltekintett az égre, azon egyszer látta kéknek, és ép-

toledói szüzek, / kihunytak bennem a lobogó tüzek”.

pen akkor, amikor az ég, megnyílt elõtte.

11

Füzi László

Angyalok munkái

Élet és halál könyve 1-2.

Szerk.: Gyurgyák János Illusztráció: Takáts Márton Osiris Kiadó 2010 670 + 992 oldal, díszdobozban 5980 Ft

Az általa szerkesztett könyvek mûfajára Gyurgyák János sehol

mellé. Az írások kapcsolódása a kötetek szerkezeti rendjéhez

nem utal, ehelyett – számomra szimpatikus módon – a szán-

nyilvánvaló, ugyanakkor a közvetlenül egymás mellé állított

dékáról beszél, arról a szándékról, amelyik létrehozta ezt a

szövegek kapcsolódása, hangsúlyozom itt a szövegek kifeje-

kétkötetnyi monumentális irodalmi válogatást. „Eredeti elkép-

zést, az olvasó számára nem mindig mutatkozik meg azonnal.

zelésem szerint ebbõl a könyvbõl csupán három példány ké-

Igaz, máskor viszont igen. Mindenesetre roppant érdekes

szült volna, afféle összegzésként és ajándékként gyermekeim-

mondjuk Szophoklész és Xenophón szövegérõl Mikszáth Kál-

nek, amely megvilágítja számukra könyvszeretetemet. …Ez

mánéra, majd Molnár Ferencére lapozni, ezekrõl pedig Bret

a könyv meghívás a közös gondolkodásra az emberi létezés

Harte írására, errõl Jókai Móréra, aztán Ottlik Gézáéra. Ezeket

nagy, örök és egyetemes – következésképpen senki számára

a szövegeket így, egymást követõen és egymással szembesít-

meg nem kerülhetõ – kérdéseirõl” – mondja a két kötetet tartal-

ve másutt nyilván sehol sem olvasnánk el. Megjegyzem, a mo-

mazó doboz hátoldalára írt szövegében. Ehhez még tegyük

tívumok láncolata ebben a sorban pontosan megmutatja ma-

hozzá azt, hogy Gyurgyák a megjelölt célt az általa olvasott –

gát. Mindezzel együtt mégis azt mondom, hogy ez a szöveg-

s megélt – irodalmi szövegek segítségével kívánta elérni, még-

együttes minden elrendezettsége ellenére inkább olvasmányo-

hozzá úgy, hogy a magyar és a világirodalom fontos szögeit

kat kínál az olvasónak, mintsem pontos ívû antológiát, olvas-

hat témakörbe rendszerezte, ezek a témakörök a következõk:

mányokat, egy olyan ember válogatásában, aki, ha nem tud-

szerelem, humor, emberi természet, halál, hit, remény. Az

nánk, akkor ez már az elsõ szövegek olvasása után nyilvánva-

olyan jellegû válogatások, összeállítások, mint amilyen a

lóvá válik, nem csupán könyvek közt éli az életét, hanem a

Gyurgyák Jánosé is, természetesen több nehézségbe ütköz-

könyvek segítségével, az olvasás segítségével éli azt. Meg-

nek. Az elsõ, természetesen a terjedelmi, s ezt Gyurgyák is

jegyzem, az összeállításnak ez az antológiáról olvasmány-

érezte, mert a válogatásból eposzokat, színmûveket, regénye-

gyûjteménnyé való átalakulása egyáltalán nincs ellenemre,

ket, mert nem közölhette teljes terjedelemben, kénytelen volt

sõt… Magam is az életrõl szóló legfontosabb (legszebb, leg-

elhagynia (ezeket egyébként felsorolja a már idézett szövegé-

érvényesebb, ki tudja, melyik kifejezés a helytálló itt) írásokat

ben), de a terjedelmi nehézségek másképpen is nehezíthették

kerestem szinte egész eddigi életemben, a szépírás tanúsága

a munkáját, amint egyébként mindenkiét, aki bármilyen szö-

számomra mindig fontosabb volt a tudományos értekezések

veggyûjtemény összeállítására tesz kísérletet. Itt is az elsõ

tanúságánál, ezért amíg ezt a könyvet olvastam, az olvasásról

szintet jelzem elõször, a terjedelem mindig, még akkor is, ha

késõbb mondok még pár szót, nemcsak a szövegek foglalkoz-

történetesen ezerhétszáz(!) sûrûn szedett oldal áll rendelkezé-

tattak, hanem az is, hogy Gyurgyák vajon miért éppen azt a

sére, mint ahogy a mostani két kötetben Gyurgyák ilyen mére-

szöveget választotta, amelyik mondjuk Móricztól vagy éppen

tû, valóban monumentális terjedelemben gondolkodhatott, be-

Salamovtól itt szerepel.

folyásolja, néha meg is határozza a válogatást. Másrészt, s ez már éppen a nagy terjedelem következménye, ekkora mére-

sott valaki, ha egész életében olvasott, s elolvasta teljes egé-

tekben roppant nehéz, tiszta szerkezetû és áttekinthetõ, az ol-

szében a teljes magyar és világirodalmat, ami természetesen

vasó számára olvasmány-élmények által is megerõsíthetõ cik-

képtelenség, éppen most olvastam valahol jeles írók, gondolko-

lusokat felépíteni. Gyurgyák ciklusai százötven-kétszáz-három-

dók beszélgetését arról, hogy mit nem olvastak el, de, visszaté-

száz oldalasak, s mintegy harminc-ötven szöveget tartalmaz-

rek az eredeti gondolatmenethez, szóval, ha valaki elolvasta a

nak, ezek között hosszú tíz oldalakon haladó szövegek is van-

teljes magyar és világirodalmat, akkor is újdonságokra bukkan-

nak, ezeket az olvasó motivikusan nehezen kapcsolja egymás-

hat itt. Újdonságokra, mert másképpen olvasott, mondjuk egy

hoz, már pusztán praktikus okok miatt is, márpedig úgy tûnik,

elbeszélést akkor, amikor az adott életmû-sorozat megfelelõ kö-

Gyurgyák János ezekben a kötetekben éppen a motivikus

tetében olvasta, s másképpen olvassa most, amikor egy ezer

kapcsolódások megmutatására tett kísérletet, ezért tekintett el

évvel korábban vagy késõbben született írás mellett olvassa.

minden egyéb szervezõelv érvényesítésétõl, a mûfaji kapcso-

Vagy csupán csak önmagában. S hát, mondjuk meg, vagy in-

lódásoktól és az idõrendiségtõl is.

kább valljuk be õszintén, nem olvastuk, mert nem is olvashat-

Mindebbõl következõen olyan válogatást kaptunk, amelyik a magyar és a világirodalom remekmûveibõl bizonyos, már jelzett tematikus rend alapján meséket, verseket, elbeszéléseket, filozófiai értekezéseket, s egyéb mûfajú írásokat állít egymás 12

De maradjunk csak a szövegeknél. Bármennyit is olva-

tuk el a teljes magyar és világirodalmat, s sajnos, amit elolvastunk belõle, az sem úgy él bennünk, ahogy kellene.

Ezért mondom azt, hogy olvasmány-gyûjteményként Gyurgyák János összeállítása felbecsülhetetlen szolgálatot tesz ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

az olvasni akaró embernek. Már az olvasás elsõ körében óriási írásokra bukkantam. Isaac Bashevis Singer Tajbele és démona címû csodálatos elbeszélésére, Sólem Aléchem írásaira, a már említett Salamov

„… ki-be sétálgatunk egymásban…”

elbeszéléseire, az itt közölt írások nem éltek bennem, pedig megjelenésekor rávetettem magam Salamov kötetére. Megint átélhettem, milyen nagy író Móricz Zsigmond, most a Judith és Eszter címû elbeszélés erõsebben hatott rám, mint mondjuk, a Hét krajcár, Stefan Zweignek csupán az emlékezései éltek bennem, most látom, hogy elbeszélései is súlyosak, ahogy Biró Lajos elbeszélései is, s mondhatnám tovább a példákat. Természetesen fel lehetne vetni az ilyenkor szokásos kérdést, hogy ki szerepel ezekben a kötetekben, s ki nem, de hát Gyurgyák hangsúlyozottan személyes válogatást készített, így ez méltánytalan lenne. Szólnom kell viszont arról, amirõl már eddig is beszéltem, az olvasmányok élményérõl. Ma mintha állandóan az új értékek keresésének lázában élnénk, eközben pedig mintha elfeledkeznénk a klasszikus irodalmi mûvek értékérõl. Mintha a hétköznapi élet rohanáskultuszát átvetítenénk a szellem és az irodalom területére is, pedig ezeken a tereken más törvények érvényesülnek, mint a kinti világban.

A napokban olvastam Várkonyi Benedek beszélgetését Michel Aucouturier francia irodalomtörténésszel az Élet és Irodalomban.

Aucouturier, aki monográfiát írt Tolsztojról, a beszélgetésben meggyõzõen bizonyítja Tolsztoj mûveinek élõ voltát. „Igen, igaz, hogy az a társadalom, amelyet Tolsztoj lefestett, a XIX. század elejének világa sokat változott, de az emberi viszonyok ugyanazok maradtak” – mondja.

Azt hiszem errõl van szó, az ember örök, ez biztosítja a mûvészi értékek örök voltát, egyben pedig lecserélhetetlenségüket és elhagyhatatlanságukat is. Gyurgyák János összeállítása számomra ennek a megállapításnak az igazságát erõsíti fel, egyben pedig rá is vetíti ezt az igazságot a klasszikus irodalom egészére.

S most már csak két megjegyzést teszek. Az egyik: Gyurgyák János összeállításában a világirodalom remekmûvei között szerepel Baka István Sztyepan Pehotnij feltámadása címû verse. Ez a vers abban a folyóiratban jelent meg elõször, amelyet szerkesztõként ezeknek a soroknak az írója jegyez. A verset a költõ özvegye varázsolta elõ a villany-írógép memóriájából. Nagy élmény volt számomra látni ennek az esendõ voltában létezõ versnek az átlényegülését, s a nagy mûvek közé való jogos felemelkedését. Idézem a vers két sorát, mondogatni szoktam magamban õket: „Találkoztam, míg éltem. angyalokkal, // Nem eggyel, azt sem mondhatnám, hogy sokkal.” Úgy gondolom, amíg ezeknek a köteteknek az összeállításán dolgozott, addig Gyurgyák János angyalokkal, még ha másféle angyalokkal is, mint amilyenekkel Baka István találkozott, a teremtõ szellem angyalaival társalgott, mondom ezt annak ellenére, hogy a válogatás során nyilvánvalóan nem mindennapi nehézségekkel kellett szembenéznie.

A jelzett két megjegyzés másodikjaként visszatérek az összeállítás olvasásának korábban nyitva hagyott kérdéséhez. Ennek kapcsán mondom azt, hogy ezeket a köteteket nem szabad gyorsan olvasni, igaz, terjedelmük sem engedi, hogy gyorsan a végükre érjünk, de nem is kell, s valójában nem is lehet a végükre érni. A kötetekben szereplõ írásokat csak lassan,szemezgetve szabad olvasni. De talán

Elsõ pillantásra egyszerûnek tûnik Jódal Kálmán Agressiva címû, rövidtörténeteket, rövid hangjátékokat és hosszabb elbeszéléseket sorjázó könyvében a teremtett világok képlete: adott a reális, valóságos, jobb híján „objektív”-ként leírható világ, és mellette létezik egy irreális, képzelt, a fantáziában létezõ világ, és e kettõ, önnön leküzdhetetlen agresszivitásuk folytán egymásba hatol, és valamiféle harmadik, hallucinációs, narkotikus, vizionált, ennek ellenére érzékelt, a realitás attribútumaival felruházott világot teremt. Párhuzamos, de a transzgresszió állapotában lévõ világokról van szó, nem ismeretlen narratíva, sõt, az irodalom minden mûneme szívesen él vele, amióta létezik mese, és létezik mítosz.

Jódal Kálmán azonban könyvében elrugaszkodik a valóságot és a valóságon túlit egybejátszó poétikától, elbeszélõje a reális és az irreális viszonyát nem megkülönböztethetõségük révén közelíti meg, a valóságsíkokat erõszakos és kényszerû egymásba hatolásuk nyomán sajátos, harmadik realitásként tapasztalt jelenvalóságként írja le.

Amikor Karinthy Frigyes arról számolt be, hogy álmában két macska volt, és játszott egymással, erre a „harmadik”, „objektívnak” tûnõ valóságra utalt, amit a taoizmus egyik alapítója, az i.e. 4. században élt Csuang-ce úgy tapasztalt meg, hogy álmában pillangó volt, s felébredvén képtelen volt eldönteni, melyik a reális léte, Csuang-cé-é, aki tud a pillangóról, vagy a pillangóé, amely nem tud Csuang-cérõl. Jódal Kálmán a következõképpen írja le ezt az akár abszurdnak is tekinthetõ helyzetet: „Hárman rugdosnak. Egyikük én vagyok.” Ettõl fogva válik világossá, hogy az elbeszélõ által megjelenített harmadik realitás nem köthetõ az abszurdhoz, nem teremtett, hanem önmagát megteremtõ világ: az álom. Az álmok minden szereplõje ugyanis mindig egyetlen személy, maga az álmodó. A személy, aki Jódal Kálmán novellájában rugdos valakit, voltaképpen azonos a rugdosottal. Egy másik szövegben Maugli Tarzánnak képzelte magát, végül a Tarzán szerepét játszó Weismüllerrel azonosult. Egyazon ego feloldódása, az identitások egymáson belüli sétálgatása teremti meg úgy az álmokat, úgy a Jódal Kálmán elbeszéléseinek érzékletesen ábrázolt, szürreális látomásokkal, az agresszió effektusaival telített, technicizált, telematikus, érzelmileg sivár, cyberpunk világát. Az ábrázolt világ, amibõl lepusztult metropoliszként, a múlt romjaiként emelkedik ki Újvidék, a Tarcal-hegyen létesített pionír-tábor, a kilencvenes évek hozta szétszóratás földrajzi domborzata, voltaképpen mégsem térbeli, hanem tudati kiterjedésû. Jódal elbeszélõje maga a makrokozmosz, és egyben õ ennek a makrokozmosznak minden eleme is, amelyek gyakran káoszként mutatkoznak, miközben fölötte vígan terül szét a bölcs napsugár, a Teremtõ mosolya. Nem kevés meglepetést okoz, amikor a mentális képek tobzódása közepette a szövegalkotó tudat, a szétszóratásban is egy, váratlanul kijelenti: „ez nem én vagyok”.

A szövegteremtõ Jódal Kálmán számára a technologizált világ minden adathordozója ihletõ. Az áthallások, átemelések, utalások szövevényébõl eleve nyilvánvaló, hogy klasszikus mûveltségû, széles tájékozottságú szerzõrõl van szó, aki egyaránt járatos a még könyvekbe írott irodalomban és a szubkultúrák egyéb adatrögzítõ technikák révén megörökített teljesítményeiben, zenében, képzõmûvészetben, filmben, videóban. A mûvészetek iránti érzékenységét az olvasó ömlesztve tapasztalja meg: delíriumos jelenetsorok révén, amelyekben az elbeszélõ identitást vált, nemet cserél, és mentális élményébõl pazar szemétdombot emel. Kultúrák, szubkultúrák, egók, identitások, perszónák, humanoidok és anyagok, testnedvek és ideológiák, létszerepek és a céltalan, tét nélküli lét 21. századi szemétdombját, a szétszóratás metaforáját.

Fekete J. J.

még ennél is fontosabb az, hogy a két kötetben mindig megtalálhatjuk majd azt az írást, amelyikre éppen szükségünk lesz. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

Jódal Kálmán: Agressiva. Short cuts. Forum Kiadó, Újvidék, 2010, 247 oldal 13

Vincze Ferenc

Egy (irodalom)történet Magyar irodalomtörténetet írni manapság nem veszély-

szerzõk tollából született értelmezõ írások tudjanak egy-

telen vállalkozás. A szerzõknek (vagy a szerzõnek)

másról, mindez egy következetes és figyelmes szer-

szembe kell nézniük egyfelõl az irodalomtörténet-írás ki-

kesztõi munka megtörténtét is mutatja.

csit sem elhanyagolható elméleti dilemmáival, másfelõl

Magyar irodalom Fõszerkesztõ: Gintli Tibor Akadémiai kézikönyvek sorozat Akadémiai Kiadó, 2010, 1095 oldal 6800 Ft

irodalomtörténet-írásban immáron már hagyománnyá

rosszalló, a hiányokat és hiányzókat kutató pillantására.

vált korszakolást, kísérletet tesz egyúttal arra is, hogy

A Gintli Tibor fõszerkesztésében nemrég napvilágot lá-

ezt némiképp fellazítsa. Egyfelõl a korszakhatárok kije-

tott Magyar irodalom címû kötet hét szerzõje (Gintli Ti-

lölésénél a határpontokat jelzõ idõpontok átnyúlnak

bor, Kiss Farkas Gábor, Laczházi Gyula, Orlovszky Gé-

egyik korszakból a másikba (például a klasszikus ma-

za, Schein Gábor, Szilágyi Márton, Vaderna Gábor) az

gyar irodalmat tárgyaló fejezet idõpontja „kb. 1750-tõl

Elõszó tanúsága szerint „a kínálkozó szempontok sokfé-

kb. 1900-ig”, a modern magyar kezdetét pedig a „kb.

leségébõl a poétikai alakulástörténetet választotta az ál-

1890-tõl dátum jelzi), másfelõl az idõpontok elé odake-

tala elbeszélt történet alapjául.” Ha emellé a választást

rül több esetben a kb. szócska, ami kissé esetlenül ta-

jelzõ mondat mellé felidézzük a bevezetõ elsõ monda-

lán, de érezteti a határok kicsit sem rögzített, rugalmas

tát is („A magyar irodalom történetének elbeszélésére

és átjárható voltát. A fentiek mellett az is üdvözlendõ,

sokféle lehetõség kínálkozik.”), világosan tetten érhetõ a

hogy az irodalomtörténet egyetlen magyar irodalomban

kezünkben tartott irodalomtörténet azon szándéka, mi-

gondolkodik, és semmilyen szerkezeti vagy címbéli el-

szerint egyetlen szempont mellett teszi le a voksát – ter-

vagy behatárolást nem alkalmaz a nem Magyarország

mészetesen egy pillanatig sem feledkezve meg a to-

területén születõ magyar irodalommal szemben, viszont

vábbi elbeszélések – és így történetek – lehetõségérõl.

itt megjegyzendõ, hogy amennyire sikerült a poétikai

Mindezzel (és itt emlékeztetnék a rosszalló pillantások-

alakulástörténet narratívájába illeszteni Sütõ András,

ra) vállaltan egyetlen történetet fog elmesélni, amibõl

Gion Nándor vagy Grendel Lajos egy vagy több mûvét,

természetszerûleg kimaradnak szerzõk, mûvek, azon-

úgy nem sikerült talán integrálni a regionalitás és identi-

ban úgy gondolom, ez nem is lehet másképp.

tás fogalmak menték körvonalazódó tendenciákat, me-

A mûnemek és mûfajok alakulását elbeszélni kívánó

lyek elsõsorban a Magyarország határain túl létrejövõ

történetet a szerzõk három – az Elõszóban is jelzett –

magyar nyelvû irodalmakat jellemezték – vagy jellemzik

nagyobb egységre bontják, melyeket a „hazai egyetem

ma is. Szintén itt említendõ, hogy amikor a második vi-

tanszéki struktúrájához” igazítottak, s ezek egyúttal bel-

lágháború utáni kultúrpolitikai és társadalomtörténeti

sõ címként is tagolják a kötetet: A régi magyar iroda-

kontextus és folyamatok felvázolása történik, talán érde-

lom, A klasszikus magyar irodalom, A modern és kor-

mes lett volna említés szintjén kitérni arra, hogy mennyi-

társ magyar irodalom. Mindez nemcsak arra mutat rá,

ben hasonló, mennyiben más helyzet és lehetõségek

hogy a könyv miként vállalja fel a magyar irodalomtörté-

jellemezték a határokon túli intézményrendszert, folyó-

net-írás hagyományát, hanem egyúttal azt is jelzi – ha

iratokat.

nem is kimondottan –, hogy milyen célközönséget kép-

14

Miközben az irodalomtörténet mûködteti a magyar

eleve számíthatnak a tágan értett szakma gyakran

Ahogyan az átfogó és ekkora idõszakot felölelõ iro-

zeltek el maguknak az irodalomtörténet alkotói. A köz-

dalomtörténetek esetében lenni szokott, a legnagyobb

érthetõségre törekvõ szöveg tehát elsõsorban az egye-

figyelem és a legtöbb vita a megjelenéshez legköze-

temistákat jelöli ki olvasóként, de azt gondolom, kiváló

lebb esõ korszakok irodalmához kötõdik, s feltehetõleg

kézikönyvként szolgálhat mind az általános vagy közép-

ez itt sem lesz másképp. De közben ne feledkezzünk

iskolában tanító tanárok, mind a gimnáziumokban tanu-

meg arról sem, hogy a kezünkben tartott kötet hasonló

ló diákok számára. A hatalmas anyagban való eligazo-

alapossággal és felkészültséggel tárja olvasója elé a

dást pedig nem csupán a szövegszerû vissza- és elõ-

magyar irodalom korábbi mûveit az írásbeliség kialaku-

reutalások segítik, a szorosan egymáshoz kapcsolódó

lásától kezdõdõen. A Gintli Tibor fõszerkesztésében

szövegek, tendenciák esetén – az összefüggéseket ki-

megjelent Magyar irodalom azt gondolom, teljesíti az

emelendõ – oldalszámmal jelzik a kapcsolatokat. Mind-

Elõszóban vállaltakat, következetes a választott nézõ-

amellett, hogy rendkívül fontosnak vélem egy ilyen típu-

ponthoz, s nem akar több lenni, mint a magyar iroda-

sú munka esetén, hogy a kötetbe kerülõ, más-más

lom egy története. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

Monet: egy mindenes Hadd lehetne három értelme is itt a szónak, mely Claude Monet meg-, ki- és bejelzõje. Rátérek.

mindennapiság közben. Monet mindannyiunk bol-

Elõször is azonban: a könyv. Pontosan az, ami e

dog önéletrajza. Ismétlem, a boldog. (A kicsit rá-

tárgyban és jellegben kell. Nagy mûvészek élete.

érõs. Ritkán, de van ez is.) A magunkra-odafigye-

Monet. Kiadja a M-Érték, 2010, kb. 160 oldal. A

lõs, az elmélázóan éles szemû jelenlét. A feloldó-

megjelenés illetékessége Pécs, „felelõse” Ambrus

dás, irigység nélkül, abban, ami nálunk több. S ez

Éva, szerzõje az itáliai Fiorella Nicosia, fordítója Ba-

nem egy hõsi gesztus. Nem egy szép nõ, nem egy

lázs Zsuzsanna. Jó munka végestelen végig a mû-

kert, egy vízpart, egy vitorlás hajó a tárgy, a vágy

vel, a mûvön. De…

tárgya. Földtõl eloldja az eget… idézzem? De nem.

Mindez sem jelenthetne külön-külön nagy örö-

rogva az eget a földre. Monet (nekem) kevesebb,

Kezdetben az impresszionizmusnak nevezett festõi

mint szívszerelem, de több minden szerelemnél,

irányzat, jószerén másfél évszázada világot-hódító

barátságnál stb. Monet az elemi létezés. Amire oly-

áramlat, szellemi csúcs-vonulat egyik kiemelkedõ

oly vágyva vágynék. dom: ez a könyv róla, itt most, egy jó munka. Oko-

zervatívabb még), Degas (aki inkább a realizmus

san ismerteti a korszakot, a pályatársakat. Megfele-

utolérhetetlenje), Manet (aki még nem hajtotta vég-

lõek a reprók. De hát Monet reprói akkor is híven

re a nagy „ugrást”) …sorolhatnám. Nagy ugrás?

adják a szupergéniuszt, létezésbeli szerénységét

Gauguin tette meg inkább, kalandos életével,

és weöressándorin túli szent közömbösségét, akkor

emblematikus festõi stílusával és ihletettségével.

is, mondom, ha szerényebbek. Itt nem szerények,

Monet?

itt jócskán szépek. Lehet tallózgatni a könyvben.

Nem tudósi munka. Hála az égnek! Mindig boldog

Szajna-vidék. Normandia, az ottani tengerek. Délvi-

vagyok, ha nekem Monet nagyurat, az

dék, az itteni vizek és városkák. Majd a saját birtok,

impresszionizmust/stákat valaki jól összefoglalja.

a Kert, mely azonos lett a mûvével, a kettõ elkép-

Több tucat verset írtam róluk 1976 táján. Örülök,

zelhetetlen külön – a tavacska, a híd, a tündérró-

hogy nemrég újra megjelentek. (Reklámozom: A fel-

zsák, a dús tenyészet mindenfelé bokorból,

tételes megálló.) Megtiszteltetés volt, hogy a versek

virágból… színbõl… kavargásból… így tudta való-

egyike bevezetõ lapján áll a nálunk oly komoly

sághûségébõl létrehozni a képzelet „informel” (nem

eredményt elérõ Monet-és-barátai kiállítás katalógu-

absztrakt, annál többre jutó) festészetét. És még-

sának. Csodának érzem, hogy tucatnyi festõt tudok,

sem lehet azt mondani róla, hogy… például az imp-

akik poszt-impresszionistaként önálló mûvészetet

resszionizmus, a benyomásokra építõ, ezekbõl

tudtak létrehozni Monet életében még. (Henri Le

komponáló piktúrának õ a cégére lenne. Amikép-

Sidaner, Henri Martin, Vlaminck, az amerikaiak kö-

pen neki sem kell cégér. Nem „ugrott” (ismétlem,

zül Childe Hassam… és sorolhatnám.) De ez mind

fontos), csak ment, csónakázott, kétszer is volt csa-

semmi.

ládja, nagy háborúkat élt át s meg, részese volt

Ha egy folyóról látok képet, fotót: Monet. Még

csoportos együttmûködéseknek, és (ismétlem)

Suerat is „mögötte” marad. Jaj, ne tovább. Monet

mégis… és mégse…

senki „elõtt” sem áll. Mert elsõsorban ül.

Mégse lehet róla szinte külön mondani semmit.

Nekem õ a szívemhez közeli festõk elõtt-után a képzõmûvész-istenem. (A szívközeliek: Staël, Wols,

Kerekasztalnál, a többi nagy-nagy piktor közt. Akik közt nekem õ az elsõ. De csak egyenlõk közt.

Hanem úgy – igen. Nagyon. Ez Monet csodája.

Morris Graves stb.) Õ nem egyszerûen felülmúlhatat-

Õt vinném egy album formájában a Szigetre… ha

lan, de a múlásban-beérkezõ. A ködös színek, a le-

azt a szigetet is nem õ festette volna már. S akkor

vegõ ezer tulajdonsága (elõtárva), a személyes és a

minek? Nem. Akkor is vinném.

személytelen bûvös aránya… a miriádnyi szépség. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

Tucatnyi könyvem van róla, persze. Így mon-

nagyobb rajzoló), Pisarro (a kezdetek mestere, kon-

Feltarthatatlan haladt a maga útján. Párizs és a

Monet portréja a kötet illusztrációja

Lehozza (levegõvel, ismétlem, tükörképekkel) kava-

met, ha a festõ, Monet nem lenne ma már az, aki.

alakja volt. Olyan társak közt, mint Renoir (a nála

Fiorella Nicosia: Monet Ford.: Balázs Zsuzsanna M-Érték Kiadó, 2010 160 oldal,1999 Ft

Nekem Monet kép-ezre maga a szépség. A

Tandori Dezsõ 15

Kovács Lajos

A költözködõ mese, avagy Mennyi ba A világ folyton költözködik. Jégkorszakból atomkorszakig, táltoslóról álomautókba, faluból lakóparkba, szelekciós iskolából integrációsba, Keletrõl Nyugatra. Az egész nagy szédületben csak éppen a mese ne változna? A költözködés többnyire maga az élet átrendezõdése.

Nem kötelezõ, de gyakran elkerülhetetlen újrakezdés. S amikor mindezt kimeséljük magunkból, minden visszaköszön egy mélyen gyökerezõ kultúrából annak összes nyavalyájával. A gyökerekrõl, a hagymákból felszínre kaparja magát a százszorszép változat. A minapról mesélünk, közben mindig a holnapot várjuk.

Hatvanéves a harmadik mesekorát élõ, immár nagyszülõ korú Móra

Megállás nincs. Csak másképp és

Kiadó. Szép jubileumára majdnem ereje teljében emlékezik (Mesebi-

másról szóló mesék vannak – s

rodalom. Hatvan év legszebb meséi). Ennyi idõ után akár bele is ga-

mindjárt a legkisebbeknek. Ki ne

balyodhatna a bõség zavarába, de erõt vett

tudná, hogy az iskola – az iskoláskor

magán, és fölfûzte a maga szerkesztette

– mennyi keserûséggel telhet meg a

emlékeit (büszkeségeit) egy Reich Károly

kicsinyek, a szülõ és a pedagógus

rajzolta képmesére. Verhetetlen ötlet, Petõfi-

háromszögében? Ki tudta még teg-

tõl Lackfiig teríthetõ a vásári pultra a gaz-

nap is, mi az a diszlexia, diszgráfia,

dag termés. Egyben is ízlelhetõk a zama-

meg tanulási és figyelem- és egyéb zavar, meg finommozgás…?

tok, kedvcsinálónak is élvezetesek a ki-

Ráadásul miért éppen az én gyermekem, a mi családunk téblábol

emelt részletek. Nagyszülõknek ismerõs a

ezekben az -iákban, -zavarokban, mikor csak élénkek, és okosak, és

nosztalgia Kormos Vackortól mostanságig,

fáradhatatlanok és kielégíthetetlenek vagyunk? Ráadásul már korunk

bár az innensõ újabb nemzedéki oldalon a határok még kissé ösz-

sztereotip válaszai sem igazak arról, hogy a nagyik még tudták a vá-

szemosódnak. Az elõdök már jobban elkülönültek meg összeértek;

laszt. Ugyanis az -iákról, -zavarokról õk sem hallottak, akkoriban leg-

az utódok még fészkelõdve keresik a helyüket a kiadók szapora

feljebb „csak” rosszak voltak a gyerekek.

szabadságában. Ebbõl az is következik, hogy Móra-féle szülinapok

De most itt van egy okos tornatanárnõ, akinek a könyvét ingyen

ezután már szerényebb tûzijátékot teremhetnek a távoli jövõben! Vé-

kellene osztogatni a születés pillanatában. Nem mesél, nem bûvöl

ge az elsõ kiadás jogának…

egy szava, egy sora sem, csak kell hozzá egy otthon, egy család,

Érdekes újra találkozni a megritkult darabokkal Áprily Lajos, Gör-

meg egy kis idõ egymásra (mint a mesében). A felnõttek figyelem-

gey Gábor, Karinthy Ferenc, Mészöly Miklós tollából. Hát õk is írtak

zavara nélkül, a tanulás zavartalanságában, türelmes percek és játé-

gyerekeknek? Nagy meglepi mégsincs a gazdag névsorban, fájdal-

kok örömével. Orszáczky Ildikó mozgásprogramját (Csiribiri torna-

masabb sopánkodás viszont több is fölfakad bennünk (hát Lázár Er-

tár 1 – Takács Mari eligazító rajzaival) verselve és énekelve a valahai

vin, hát Pilinszky János, hát …?). A szomorúság az ünnepi torta sze-

nagyik kódolták a génekbe, mikor még volt idõ reggeltõl estig az öl-

leteinek ízeit nem rontja, legfeljebb a számukat, aromáik változatát

ben táncra, a földön hempergésre, a nagyapával közös röptetésre!

szegényíti. S bizonyára van magyarázat is a hiányokra, amik azon-

Mikor még együtt csúsztak-másztak, bicikliztek, lovagoltak, és lab-

ban ettõl még veszteségei maradnak a születésnapnak. De van-e

dát dobáltak, meg takarót ráztak. Nem a világ avult el, s nem is a

így is versenyképesebb életmûve magyar kiadónak, mikor a Hetven-

gyerekek. Megvan a testünk, a tornánk is hozzá. Verselve, énekelve.

hét magyar népmesétõl Boldizsár Ildikóig terjed a háromnemzedé-

Csak nélkülük „gazdagabbak lettünk” az -iákkal, meg a -zavarokkal.

kes skála?

Boldog szüliévet, Móráék! (Mesebirodalom. Hatvan év legszebb magyar meséi. Reich Károly rajzaival. Móra K., 2010. 201 old.. 3990 Ft)

Ezzel a játékkal nem lehet várni. Hallgassunk tehát tornaorvosunkra, -gyógyszerészünkre! (Orszáczky Ildikó: Csiribiri torna-tár 1.

Takács Mari illusztrációival. Csimota Kiadó, 2010. 44 p. 1690 Ft) * A Maszat-mesék (Maszat alszik) az estiek közül valók. Többször elmondhatók, variálhatók, a legkisebbeknek valók. Korunk újabb betegsége: a mesék a fénytelenség, a sötétség félelme ellen születtek. Ma nem kiscsikót pingálunk az égre, hanem fényt, éjszakaellenes látomást. Aki ebben

16

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

verse a vakvágány, a vakszerencse, a vakbuzgóság, a vakvezetõ kutya körül forog, kulcsmondata pedig egy leheletnyi groteszk mosoly: „…nemcsak vaklárma a szomorúságom”.

aj van velünk? nõ fel, pánikba esik, mint Maszat, ha hibázik a világ, ha „kiment az áram”.

A látó érti-e, amikor belülrõl is befelé közelítünk mindenhez? „…éjjel csak magyarul álmodom” – „…szemeim vakok, / de lelkemben nyílnak / fényes ablakok” – „ha láthatna egyszer, / az égre nézne elõször / sóvár szemekkel”.

Ez a könyv – még hangoskönyv /CD/ változatában is – a látók-

Pedig csak egy játékostárs (Hócpóc kisbohóc) kell hozzá, hogy

hoz szóljon! Az õ csöndjükkel, világûri fénytelenségükkel, befelé lá-

öklünkbõl, szívünkbõl kiálljon a görcs. És mindjárt felismerjük a „ba-

tásuk megkínlódott szomorúságával töltsék fel a vak gyerekek mo-

rátságos sárga fényû gyertyát”, mert mellette is lehet kártyázni, sõt

nológjait. A beleképzelõerõ próbájával. Máskülönben csak az egy-

„áramszünetest” lehet vele játszani, zseblámpafényû világítótornyot

másnak panaszkodók hamissága, érzelgõssége erõsödhet föl belõ-

is építeni, s játékállatainkat megfürdetni a szoba sötétkék

le. Mert a látók próbája nélkül ilyen marad az igazság: „…azt mond-

tengerében…

ják, ne írjak, / hisz vak vagyok”. (Cseh Katalin: Világtalan világos-

Maszat valóságos példatára lesz a fény fölfedezését követõ fejlõdésnek: megtanul egyedül törülközni, öltözni, fogat mosni,

ság. Gyerekversek – CD melléklettel. Kovács Péter rajzaival. Móra Könyvkiadó, 2010, 45 oldal, 2490 Ft)

pisilni… S ha nem megy az alvás, szinte feléled – új hangszerelés-

*

ben – a városi József Attila-vers, az Altató: „Alszik a villamos, a busz

Lackfi János gyermekei (Dombon-

és a vonat… Tigriske is alszik, és a többi cica. A madarak a fán, a

inneni mesék) annál egészségeseb-

katicák a levélen… A kukás bácsik is elaludtak”… Kicsit prózaibb a

bek! Nagycsaládban fickándoznak,

vers, miként a világ.

állatkölyköknek öltözködtek, gátlás-

A félelem helyén pedig egy másik éjszaka ejti ránk könnyû leple-

talanul szerepjátékokat játszanak,

it. Errõl Berg Judit meseírónak Agócs Irisz nyújt segítséget festett

magabiztosan mindenben õk a le-

fátylaival, barátságos kékbe mártott plédjeivel, ablakaival, éjszakái-

gek, a világ legjei. Azért egy kis baj

val. (Berg Judit – Agócs Írisz: Maszat alszik. Pozsonyi Pagony Kft.

itt is akad, de az a világ baja: az ott-

2010, 1680 Ft)

honuk egy lakópark. Csak nekik nem *

úgy baj. Nekik a Dombononnannal

Cseh Katalin a láthatatlan éjszakában hallgató gyermekek verseit ír-

van bajuk, ahol a város olyan, ami-

ta meg, azokét, akik így határozzák meg önmagukat: „Világtalan va-

lyen. És az se szerethetõbb.

gyok, / mondjátok ti, látók. / Én kifelé már nem, / csak befelé látok.”

Elemér kölyökfóka, Köles denevérfióka, Janka vadmacskalány

(Világtalan világosság). A magatartás-

és Dinnye hangyászkölyök egyébként fergetegesen magáévá teszi

zavar, a diszlexia, az önállósulás ne-

a Domboninnent. Ami semmi mást nem igazol, mint hogy az unalom

héz napjai feloldhatók, magyarázha-

egyetlen hatásos ellenszere a fantáziajáték. Szükség esetén a határ-

tók, mentegethetõk. De tudunk-e kez-

talan. Itt ugyanis nyerni lehet egy vadonatúj ezüst étkészletet mû-

deni valamit azzal, ami nem változik?

anyagból, keksz-különdíjat a gyorsulási versenyen, másnap pedig

És ha mégis beszélni akarunk róla, ki-

természetes módon létrejön a lassulási verseny csigaház-járgánnyal.

hez szóljunk? És ha hallani akarunk ró-

Domboninnen ugyanúgy van mindenre példa és lehetõség, mint

la, kit hallgassunk?

Dombontúl. Egy jövõmese itt is képes visszahozni a lövöldözés ál-

A szerepébe bújt költõ azt mondja:

dozatait egy banditajelenetbõl, továbbá elõfordulhat, hogy az autó-

„hozzám értek a hiányok”, néha még

mosás a világ legsikertelenebb ajándékaként sül el. Viszont

mélyebbre húzódik önmagában: „szo-

egésznapos játékká varázsolható a kesztyûbe dudálás, a bandzsa

bacsöndbe zártak”. Kozmikus magá-

dzsampingolás, illetve a tejértmenõs és -jövõs nóták közben a fele-

nyát filozófiává oldja: „Néha úgy érzem, hogy Isten is / elhagyott”.

lõtlen tejivást követõ felelõs kármegtérítés. Ritkább – valljuk meg:

Másutt konkréttá teszi érzéseit: „…én mindenkit szeretek, akit az uj-

párjanincs – jelensége a felnõttes együttérzésnek egy bálnabusz-

jammal megérinthetek” és „boldog vagyok, amikor a buszon / mel-

vezetõ összenevetése négy utasával. Az álomjövõ pedig az egyelõ-

lettem ül az anyukám”. És képes hétköznapivá, természetessé tenni

re láthatatlan nagy házépítésben, továbbá az egyéniségünkhöz iga-

állapotát, amikor kikiáltja magából: „…nekem is van / rengeteg kis

zított mai álomautók garázsba kívánásában érkezik el.

és nagy titkom”.

A „szobacsönd” a legmeghatározóbb, ezért gyakran visszatérõ

Jó kis hellyé válhat ez a lakópark, ha bárki lehet benne fõkolompos. Játékszabályok és egyezmények és jó ötletek kérdése az

élmény: „Tegnap délután láttam a csöndet” – „…a csöndvirág: / sok-

egész. A rossz világ Domboninnen is, -onnan is a rossz lakók bel-

szirmú, bokron nõ, / minden vágyat meg álmot / szépen és lassan

ügye. (Lackfi János: Domboninneni mesék. Molnár Jacqueline il-

beszõ”. De játszani is tud, nyelvelni saját vakságával, Szójáték címû

lusztrációival. Móra Könyvkiadó, 2010, 2490 Ft)

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

17

Kovács Lajos: A költözködõ mese *

amit követ a folyamatos csúfolódás, a kirekesztés, végül a levegõ-

A hálás virág 2008-ban egy olaszországi nemzetközi meseíró és il-

nek tekintõ elfordulás.

lusztráló pályázaton elsõ díjat nyert. A hír a borítólapon alig feltûnõ,

Lenka bárki lánya lehetne. Teli-

ám szokatlan pecsétként kelt kíváncsiságot.

holdkor született, amiért a babona

Meséje egyszerre anderseni

szerint kissé teltebb a kelleténél. Az

és huszonegyedik századi drá-

ilyesmi elõbb-utóbb szemet szúr va-

ma. A virágait szeretve ápoló

lakinek, amit követ a kibeszélés, a

nagyszülõk és a kertjükben da-

terjesztés, végül a csoportos ujjal

colva megkapaszkodó, a termé-

mutogatás. Nézzünk csak körül! Tele

szetes pusztulásnak ellenálló mû-

van Lenkákkal az életünk, az utcánk,

virág egymás csodálatába feledkezõ összetartozását balladai homály fedi. Itt még a tél sem vé-

még talán a családunk is! És milyen nehéz errõl hallgatni, nem csúfolódni.

Vannak persze a Lenkákban egyéb tulajdonságok is. Ezek nem

gez teljes pusztítást. A tavaszi

olyan láthatóak, sõt néha kezdeni sem lehet velük semmit, mert nem

kertben – a nagymamával együtt

tartoznak ránk. Illetve az értékeink közé.

égbe szállt virág helyén – élet fakad: egy borzas, színes, valódi élet.

Valódi virág.

Szegedi Katalin észrevette, hogy a Lenkák egyike éppen ilyen.

Ilyen jól láthatóan vesztes, és ilyen láthatatlanul érdekes. Ez a Lenka

Európa szomjas a szép könyvre és a misztériumra. (Sulyovszky Sarolta: A hálás virág. Csimota Könyvkiadó, 2010, 1990 Ft) *

folyton otthon ült, rajzolt, továbbá hallgatott a fájdalmáról.

Ugye, mennyi baj van velünk?

Innen már csak egy lépés a találkozás. Csak ki kell zavarni a

Dezsõ Andrea könyve (Mamuska) egyenesen New Yorkból érkezett.

Lenkákat a szobából, a rajzuk mellõl, az áporodott csendjükbõl. A

Amúgy alighanem Szatmárnémetibõl való mese, illetve álom, vagyis

Lenkáknak pedig kell egy kis bátorság a szembenézéshez. A világ

valóság. Ami még meghökkentõ: an-

ezután is daginak fog látni bennünket. De rajzolni az aszfalton is le-

golul íródott, és Szabó T. Anna fordítot-

het, amit valaki észrevesz.

ta magyarra. De van még egy furcsa-

Tehát meg kell mutatni magunkat. Hátha valaki ugyanilyen. Vagy

sága: fekete-fehér ceruzarajzos (alig-

hasonló. Vagy csak érdekesnek találja a bolondériánkat. Lenkának

hanem). Ha ennyi minden sem rendít

bejött. Nem recept, csak ötlet a Szegedi Kataliné. Gyönyörû, lélekbe

meg bennünket, lesz esélyünk a katar-

másolható rajzokkal. (Szegedi Katalin: Lenka. Csimota Könyvkiadó,

zisra.

2010, 30 oldal, 2200 Ft.)

Aki mesél nekünk: idõtlenül kicsi

*

lány. Aki hallgatja és folyton kiigazítja:

Aki pedig az összerakós technika, a társasjáték, továbbá a közis-

józan édesanyja. Akik meghallgatják:

mert animációs flúgos futamok rajongója, az mind örömét leli az

a titkos ajtón ki-bejáró jóbarátok, Dadi és Jaji. Lehet, hogy pandák,

Imbusz mester és a taxifutam kalamajkájában. Ezek sem akármilyen

de ez nem fontos.

szenvedélyek az életünkben, hát még

A kislány meséi mindig a nagymamát idézik. Ahogyan sosem él-

így együtt! Tegyük hozzá: aki nem érti,

hetett, de élhetett volna, és talán mégiscsak… Mert tényleg láthatta

mit keresnek a kutyák a flúgos taxifutam

volna (tehát láthatott) a nagy árvizet, és vásárban is vehette volna

volánjainál, azonnal adja fel a reményt.

Miska nagypapát (az anya tudomása szerinti kertvendéglõ is ott le-

A sietõs rajt elõtt ilyen bagatellekkel

hetett valahol), meg tök is teremhetett volna a kertjükben. A józan-

nem szokás bíbelõdni.

ság mindennek ellentmond egy darabig. Csak a Mamuska gyönyörû

Most csak ízelítõül álljon itt néhány

temetése a madarakkal, bogarakkal, mókusokkal és csillagokkal a

versenyjárgány a maga egyediségével:

kertben ébreszti rá az emlékezetet, hogy minden úgy igaz, ahogyan

rajthoz áll egy-egy Tolató- és Légzsák-

hiszünk benne.

autó, Kár- és Ragacskocsi, de Betonalattjáró is. Az akadálypályát –

És ennyi éppen elég ahhoz, hogy a barátainkat is asztalhoz ül-

úgy mellesleg – latyakok, útfelbontások, sikátorok és szélcsatornák

tethessük végre a vacsoránál. Hát nem csodálatos a józan anyai ter-

színezik. A becsületes sportolók mellett pedig feltûnik egy Fasírt ne-

mészet? (Dezsõ Andrea: Mamuska. Csimota Kiadó, 2010, 39 oldal,

vezetû háromtagú banda, hogy a sportszerûtlenség is elnyerje a

2200 Ft)

maga vereségét. S ha még ez is kevés a kutyarajongóknak, hát néz*

Ki nem érezte még úgy, hogy eláll a fülem, szeplõs a képem, nagy

zünk szembe egy gyõztes macskasofõrrel a csontostál mellett!

Költészet nem sok akad egy ilyen futam közben. Hacsak nem

az orrom, sovány vagy kövér a formám? Tehát nem vagyok szép, sõt

költõi túlzás a szörpmeghajtású eperkocsi. De mindent azért ne árul-

„pocsék vagyok” (klasszikus tükörmonológ), nem kellek senkinek!

junk el a meglepetések arzenáljából! (May Szilvia– Pikler Éva: Imbusz

Növeli a bajt, ha a hibátlanok bandája ezt kórusban meg is énekli,

mester és a taxifutam. Pozsonyi Pagony., 2010, 32 old., 2150 Ft)

18

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

Hamvas Levente Péter

Az Ószövetség igaz története A Móra Könyvkiadó korábban a fáraókról,

Józsuéról szóló részbõl például kiderül, hogy

valamint a római és a kínai császárokról je-

a Kánaán hódítójaként tisztelt uralkodó való-

lentetett meg nagyalakú, színes albumot, ki-

színûleg egy helyi izraelita vezér volt, a hon-

váló illusztrációk, térképek, kronológiák kísé-

foglalás pedig inkább békés bevándorlás le-

retében. A külföldi szakemberek munkáiból

hetett. Ám senki ne higgye, hogy ezekben az

összeállt tematikus sorozat újabb darabja ki-

években Kánaán a béke szigete volt.

emelkedik a többi közül, éspedig elsõsor-

Rogerson professzor a fõszöveg mellé elhe-

ban témájánál fogva, hiszen jelen esetben

lyezi az ún. Izrael-sztélé másolatát,

az európai mûveltség alapkönyvérõl van

Merneptah fáraó Kr. e. 1207-bõl való – a zsi-

szó. Az angol bibliakutató az ószövetségi

dóság késõbbi történelmére nézve is oly be-

szentírás történeti hátterét kísérli meg re-

szédes – feliratát: „Izrael népe elpusztítva,

konstruálni. Munkája a brit ismeretterjesztés

nincsen magja”. Az egyiptomi írnokok persze

legjobb hagyományait folytatja. Könyve, mi-

szerettek túlozni, ha uraik harci sikereirõl volt

ként elõszavában írja, „õszinte és hiteles vá-

szó – hangsúlyozza a szerzõ.

laszt keres azokra a kérdésekre, amelyek az

Rogerson, John: Ószövetségi uralkodók krónikája Ford. Zsuppán András Móra Kiadó, 2010, 208 oldal, 6990 FtFt

Egyiptom és a zsidóság kapcsolatára

ókori izraeli királyok, bírák és pátriárkák élet-

egy másik nagyon érdekes példa: az

történetének rekonstrukciója során felmerül-

Amenemope intelmei címû Kr. e. 1300-ból

nek, emellett bepillantást nyújt a modern

való egyiptomi szöveg és a bibliai Példabe-

bibliakritika összetett, izgalmas világába”.

szédek könyvének egyes szöveghelyei közti

A szerzõ alkalmanként nem is tesz mást,

párhuzam. Erre régóta felfigyelt a tudomány,

A Móra Kiadó sorozatának korábbi kötetei: Tyldesley, Joyce: Egyiptomi királynõk krónikája Az archaikus kortól Kleopátra haláláig, 5200 Ft

csak kiemel egyes bibliai szöveghelyeket. A

de a legtöbb olvasó számára különös érzés

szöveg „mögé” tekint, és néhány sokatmon-

egymás mellett olvasni õket. Amenemope

dó tényre irányítja a figyelmünket. Kinek jut-

így szól: „Ügyelj magadra, hogy ne foszd ki

Clayton, Peter A.: Fáraók krónikája A fáraók krónikája uralkodásuk szerint / Az ókori Egyiptom dinasztiái, 6500 FT

na eszébe például Sámuel könyvei alapján

a nyomorultat, és ne hatalmaskodj azzal,

Dávid királyt gerillavezérnek elképzelni? Pe-

akinek törött a karja.” A Példabeszédekben

dig, ha elvonatkoztatunk a hagyományos

ez áll: „Ne foszd ki a szegényt, azért mert

Paludan, Ann: Kínai császárok krónikája A császári Kína története az uralkodók sorrendje szerint, 6500 Ft

magyarázatoktól, és Rogerson professzort

szegény, s azt, akit elnyomnak, ne bántsd a

követve az elbeszélésre összpontosítunk,

kapunál!” Az ilyen érdekességek, kiegészül-

elõttünk áll egy rettenthetetlen harcos, aki

ve a Szentföldön készült szép fotókkal, az

testi erejével tûnik ki a király seregében. Ma-

európai mûvészet híres ábrázolásaival, re-

roknyi csapatával a filiszteusok fosztogatá-

konstrukciós rajzokkal, régészeti feltárások

sából és a határvidéki városoktól szedett vé-

újabb leleteinek bemutatásával, a szöveg-

delmi sarcból tartja fenn magát. Szorult

dobozokban kiemelt általános történelmi is-

helyzetében az ellenség (a filiszteusok) ol-

meretekkel, a héber betûs névalakokkal,

dalára áll, de ügyesen megszerzi Júda trón-

idõszalagokkal és családfákkal, arra készte-

ját, és székhelyévé teszi a jebúsziak városát,

tik az olvasót, hogy félretegyen minden elfo-

Jeruzsálemet. Az odahurcolt õsi kultikus

gultságot, és újraolvassa az ismert bibliai

tárgy, a Szövetség ládája spirituálisan is

történeteket. Rogerson azonban nem hitelte-

megszilárdítja hatalmát, ám az udvari élet

leníteni akarja a bibliát. Sõt, többnyire követi

cselszövései és a kormányzás kihívásai közt

a szöveghagyomány kialakulásának folya-

nem találja helyét. Családfõként és uralko-

matát, kiemeli egy-egy szövegrész irodalmi

dóként „az önzés, önámítás és habozás jel-

szépségét, morális vagy teológiai tartalmát.

Martin, Simon; Grube, Nikolai: Maja uralkodók krónikája Az õsi maja királyságok feltárása, 6990 Ft Maxwell-Stuart, P. G.: Pápák krónikája A pápaság története a pápák uralkodása szerint Szent Pétertõl napjainkig, 5900 Ft Scarre, Chris: Római császárok krónikája A Római Birodalom császárkorának története 6500 Ft

lemzi” – fogalmaz Rogerson. Talán még ér-

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

E látványos könyv arra nézve nyújt kivá-

dekesebbek azok a fejezetek, amelyek az ol-

ló példát, hogy a történelem miképpen vál-

vasó elõtt ismeretlen forrásokat szembesítik

hat egy nép önazonosságát hordozó, nagy-

a biblia szövegével. Idõben visszalépve, a

szerû elbeszélésévé.

19

Másodszor is Hermész-díjas

1995 óta: Elõretolt He Másfél évtizeddel ezelõtt jelent meg az Erdélyi Híradó Kiadó Elõretolt Helyõrség könyvsorozatának elsõ kötete – kivételes volt az indulás, a „helyõrséges” embléma ugyanis azonnal jól hangzó márkanévvé vált. A kolozsvári kiadó, mely fõleg fiatal erdélyi magyar költõk, írók munkáit adja ki, a kortárs magyar irodalom megkerülhetetlen mûhelye. Az Új Könyvpiac kérdéseire Orbán János Dénes, a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó igazgatója válaszol.

Erdélyi Híradó Kiadó, Elõretolt Helyõrség Szépirodalmi Páholy, Kolozsvár – ezt olvashatjuk a kiadó könyveinek belsõ címlapján. A szokatlanul hosszú kiadói név egy- vagy kéttagú?

Az Erdélyi Híradó egy magántulajdonban lévõ könyvkiadó. Az Elõretolt Helyõrség Szépirodalmi Páholy pedig egy irodalmi mûhely, amely egybefogja azt a több tucat, fiatal meg középkorú alkotót, akik az utóbbi másfél évtizedben jelentkeztek az erdélyi magyar irodalomban. Az Erdélyi Híradó a Helyõrség könyvkiadó fóruma, anyagi

A Hermész-díjat 1997-ben kiemelkedõ könyvesboltok számára alapította a minisztérium. Az elsõ évben kapta meg a díjat a Balassi Kiadó Budapest II. kerületi Margit utcai könyvesboltja. Akkoriban a kiadó kereskedelmi vezetõje voltam, a boltvezetõ Hannus Zsuzsanna. Ahogy 2010-ben is, amikor a Ráday Könyvesház mûködtetéséért másodjára is közös munkánk eredményeként nyertük el a kitüntetést: Hannus Zsuzsa a bolt vezetõje, én pedig a bolt tulajdonosaként. Nyertünk, mert pályázni kellett, és a jelentkezõk közül úgy választ a zsûri, hogy az érintettek nem tudhatják, hogy ki, mikor, milyen módon veszi szemügyre a boltot.

Tavaly két kis könyvesbolt kapta a díjat, talán nem véletlenül: a nehéz könyvpiaci helyzetben tétje van, hogy megmarad-e a hagyományos belvárosi könyvesbolt, mint mûfaj? Mi legalábbis bíztatásnak érezzük a kitüntetést, és úgy értelmezzük, hogy van tétje a munkánknak. A könyvesbolt akkor hagyományos, ha igényes a választéka. Épp a válogatás, annak szakmai minõsége teheti értékessé a kis boltot a könyváruházak világában. Az biztos, hogy nem elég pusztán könyvkereskedést mûködtetni. A Ráday utca, mint megújuló belvárosi élettér élteti azokat az eseményeket, fesztiválokat, amiket épp a könyvesbolt kezdeményez, vagy fogad be.

Tematikus foglalkozásokat tartunk óvodai-iskolai csoportok számára. A Képesház változó kortárs mûvészeti kiállításai adják az autentikus hátteret a vizuális, a könyvesbolt az irodalmi-tudományoskultúrtörténeti megközelítésnek. Hallanak, látnak és tapasztalnak, csiszolódnak a gyerekek a munka során, ahogy mi is, és reméljük, hogy könyvesboltjáró felnõttként is kapcsolatban maradunk. Naivak lennénk? Szándékunk szerint naiv túlélõk. Addig is köszönjük minden ismerõs, barát, szimpatizáns, szakmai és kereskedelmi partner értõ, támogató szeretetét. Mert van, érezzük!

Orbán György a Ráday Könyvesház tulajdonosa A pályázatunkról bõvebben: www.radaykonyveshaz.hu 20

és jogi hátteret biztosít a könyvek megjelenéséhez. A Páholy ezenkívül irodalmi rendezvényeket is szervez, és merem állítani, hogy az elmúlt másfél évtizedben az erdélyi magyar irodalom motorja volt, legalább ezer rendezvénnyel, számos polgárpukkasztó botránnyal meg mindennel, ami az irodalmi életet izgalmassá teszi. A kiadó tehát az Erdélyi Híradó, a szellemiséget pedig a Helyõrség képviseli, ezért az összetett név.

Az Elõretolt Helyõrség Könyvek 1995-ben indult Fekete Vince, László Noémi, Orbán János Dénes, Sántha Attila debüt kötetével. Õk a legendás, radikális Transzközép nemzedék alapító. Eredetileg a Transzközépre méretezték a kiadót?

A könyvkiadó már rég megvolt, amikor színre lépett a Helyõrség elsõ nemzedéke.

Akkor még Szõcs Géza tulajdonában volt, õ ajánlotta föl, hogy indítsunk egy irodalmi lapot, így indult 1995 januárjában az Elõretolt Helyõrség nevû folyóirat, amely anyagiak híján csak idõközönként jelent meg, de olyankor jó nagy port kavart föl agresszív és fiatalos szellemével. Néhány hónapra rá Géza a könyvek kiadását is fölajánlotta, így indult be a sorozat. Amúgy nem csak az úgynevezett transzközépszerzõkre épült, hiszen László Noémi, majd késõbb Lövétei Lázár László lírája merõben különbözött attól, amit Fekete Vince, Sántha Attila vagy én mûveltünk. A transzközép elmélet lényege az volt, hogy az irodalomnak emberközpontúnak kell lenni, olyasmirõl kell írni, amelyek a leginkább foglalkoztatják az embert, nem pedig elvont, metafizikai dolgokról. És oly módon kell megtalálni a popularitás és az igényesség közötti egyensúlyt, hogy a szóban forgó mû a legegyszerûbb olvasó számára is érthetõ és élvezhetõ legyen, de a vájt fülû bölcsész is megtalálja benne azt, amivel bíbelõdhet. Én, mint a könyvsorozat szerkesztõje azonban mindig csak a minõséget néztem és a potenciált, nem pedig azt, hogy az én szájam íze szerint íródjék. Lövétei Lázár László elsõ kötete például intellektuálisan elkápráztatott, de érzelmileg nem állt közel az én világomhoz, de hát hogyne adtuk volna ki? És mekkora költõ lett belõle…

Volt olyan kötet is, amely semmilyen szempontból nem volt az én világom, de érzelemmentesen, hideg bölcsészszemmel is meg tudtam ítélni, hogy ez jó.

Hogyan módosult menet közben a kiadói program?

Nem módosult. Bárki tehetséges megkeresett minket, foglalkoztunk vele, költõiskolát mûködtettünk és amikor eljött az ideje, kiadtuk a könyvét. Az elv az, hogy nem kell föltétlenül kiforrottnak lennie, csak érdekesnek és biztatónak és akkor már megjelenhet. Az elsõ kötet óriási lökést ad az ifjú titánnak, ugyanakkor felelõsségtudatot is, ezért nem kell sokáig húzni a megjelenést, mert elkedvetlenedhet. Több bizonytalan, dilemmázó alkotót mentettünk meg így. Most már a hetvenedik könyv is megjelent a sorozatban. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

elyõrség Az Elõretolt Helyõrség sorozatban megjelenni - rangot jelent, márkanév Erdélyben. Mi a menedzsment titka?

Mindig nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy megismerjenek bennünket. Szakítottunk a hagyományos, unalmas író-olvasó találkozó mûfaORBÁN JÁNOS DÉNES · KAISER OTTÓ FOTÓJA

jával és performanszokkal, irodalmi show-mûsorokkal reklámoztuk magunkat. Polgárpukkasztás, hülyéskedések, rengeteg humor, erotika, obszcenitás fûszerezte ezeket a mûsorokat, és tolongtak az emberek, mert egy Helyõrség-show azt jelenti, hogy betegre röhögöd magad, jóízûen szörnyülködsz, szóval remekül szórakozol és mindemellett irodalmi értékekkel is maradsz. A könyveink nagy hányadát pedig nem eladjuk, hanem szétosztogatjuk szakmai körökben meg az érdeklõdõ diákság közt, több száz példányt szánunk protokollra, ellentétben más kiadókkal. Így sokkal nagyobb a befutás lehetõsége, így az ifjú titánok java része minket keres meg.

A kiadó romániai magyar könyvkiadó, vagy magyar könyvkiadó

tetjük meg, így õk gondoskodnak az üzleti forgalmazásról meg

Romániában? Ön szerint a virtuális határok korában lehet még lét-

a szakmához való eljuttatásról. A magyarországi szakma egy része a

jogosultsága regionális irodalmi kiadónak?

kezdetektõl figyelemmel kísérte a Helyõrséget, komoly márkanévnek

Magyar könyvkiadó Erdélyben. Bár elsõsorban erdélyi szerzõink van-

számít az anyaországban is. Nyilván piaci sikerre nem lehet számítani

nak, ha olyan más országbéli alkotó jelentkezik, akinek köze van Er-

– de ez a magyarországi szerzõk esetében is így van. 150–200 pél-

délyhez, ehhez a csoportosuláshoz, és itt szeretne publikálni, semmi

dány mindenesetre Magyarországon is gazdára talál.

akadálya, több példa is volt már erre, például Szálinger Balázs, aki

Ön szerint a színvonalas mûködéshez a jelenlegi támoga-

nálunk debütált, a második kötete is nálunk jelent meg, aztán pompás

tásrendszernek, illetve a befogadók (irodalmárok, kereskedelem,

karriert futott be Magyarországon. Ami pedig a határt illeti, lehet,

média) szemléletének miben kellene megváltoznia?

hogy virtuális, de még van és az irodalomban is ott van. Amíg nem

Ajjaj, sok mindenben. Vegyük elõbb a támogatásokat. Véget kellene

ugyanazok az írók a sztárok Kolozsváron mint Budapesten és fordít-

vetni a sok helyre egy-egy kevés lóvét felfogásnak, mert így mindenki

va, addig autonóm intézményekként mûködnek az ötágú síp irodal-

csak tengõdik és a túlélésért küzd. Néhány rangos és potens irodalmi

mai. Mindaddig, amíg a határon túli szerzõk nem ugyanolyan eséllyel

intézményt kéne csupán támogatni, de azokat olyan összeggel, ami-

indulnak Budapesten, mint Kolozsváron, létjogosultsága van a regio-

vel lehet is kezdeni valamit. Kinek jó az, hogy évente a magyar nyelv-

nális kiadóknak.

területen több ezer támogatott könyv jelenik meg, és háromnegye-

Roppant arisztokratikus kiadói program – fõként fiatal költõk ver-

dének semmi, de semmi keresnivalója nincs a kultúrában? Kinek jó

sei. A mai igen erõs piaci környezetben megengedheti magának

az, hogy több mint száz irodalmi lap jelenik meg? Inkább jelenne

egy kiadói ezt a luxust?

meg egynegyede és a többi pénzt fordítanák marketingre, ösztöndí-

Valakinek ezt is föl kellett vállalnia. Az tény, hogy a piacon nincs sem-

jakra, olyan dolgokra, amelyek elõreviszik az irodalmat, nem pedig

mi esélyünk az elsõ-második kötetesekkel. De amikor kinövik magu-

csak túléltetik. Én személy szerint államilag támogatnék olyan könyv-

kat, akkor igen, a derékhad könyveit már el lehet adni. Tehát a derék-

üzleteket, amelyek hajlandóak lennének csak az igényes könyveket

had meg néhány hozzánk leszerzõdött nagyobb név (Király László,

forgalmazni, és amelyekben a szerencsétlen olvasó nem vész el a

Mózes Attila) könyvei valamicskét hoznak a konyhára, meg minden

sok csicsás baromság kavalkádjában, hanem követni tudja azt a ke-

évben megjelentetünk legalább két eseményszámba menõ gyerek-

vés, de jó mûvet, ami megjelenik.

könyvet, abból is csordogál valami. Az a szerencse, hogy az admi-

Ami meg a médiát illeti, ha már úgy is aktuális a médiatörvény fö-

nisztrációt eltartja a magán mecenatúra, olyan értelemben, hogy a ki-

lötti herregés, én kényszeríteném a kereskedelmi adókat, hogy na-

adó tulajdonában két kolozsvári ingatlan is van, ezek bérleti díjából

ponta egy bizonyos mûsoridõnyit fordítsanak az igényes kultúra pro-

élünk, ugyanis a jelenlegi tulajdonosi kör – két magyarországi nagy-

pagálására és biztosítsanak néhány percnyi ingyen reklámot arra

vállalat és egy magánszemély – nagy pártolói az irodalomnak és

méltó kulturális produktumokra. A román kereskedelmi adókon – és

megteremtették nekünk az önfenntartás lehetõségét. Magukra a kiad-

minden kényszergetés nélkül – igényes és izgalmas könyvbemutatók,

ványokra pedig pályázunk és az igazán jó mûvekre mindig probléma-

beszélgetések vannak, jó mûsoridõben, és kevesebb ócska, szánal-

mentesen sikerült megszerezni a nyomdaköltséget.

mas, alpári baromság. Volna mit változtatni, az biztos. Szerencsére az

Romániában széles olvasói körre számíthat a sorozat – Magyar-

igazán jó könyveknek azért nagy esélyük van megjelenni, Molnár Vil-

országon mennyire ismerik, mennyire érdeklõdnek iránta?

mos kollégámat idézve: „Egyetlen olyan híres íróról nem tudunk, akit

Könyveink egy részét a magyarországi Ráció Kiadóval közösen jelenÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

ne fedeztek volna föl”.

21

Kiadók ajánljék

Mezõgazdasági Könyvhónap Január 31-én délelõtt fél tizenegykor megnyílt az idei Mezõgazdasági Könyvhónap. A városligeti Vajdahunyadvárban tartott ünnepi rendezvényen Sebestyén Márta énekes köszöntõje után átadták az Év Szerzõje, az Év Szakújságírója és az Év Boros Könyve díjakat, majd dr. Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének társelnöke, Polgár Ákos gyõri fiatal gazdálkodó és Biza Klára fõszerkesztõ szakmai elõadásaira került sor. A könyvhónapot dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára nyitotta meg.

A könyvhónap kiemelt rendezvénysorozata 2011. február 10. 10.30 Mosonmagyaróvár NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZÕGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 2011. február 16. 10.30 Bonyhád VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS MÛVELÕDÉSI KÖZPONT 2011. február 24. 10.30 Budapest ORSZÁGOS MEZÕGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT

BIOENERGETIC KIADÓ 1121 Budapest, Svájci út 13.

Tel./fax: 394-2682 E-mail: info@bioenergetic.hu • www.bioenergetic.hu JOANNA HOARE Az aromaterápia teljes módszertana Minden, amit egy gyakorló aromaterapeutának tudnia kell Az aromaterápia holisztikus módszer, mely a növényekben rejlõ gyógyerõ révén segíti elõ az egyensúlyából kibillent test regenerálódását. Az aromaterápiás olajok összhangot teremtenek a test, a tudat és az érzelmek között, hatékony szépségápolók, javítják közérzetünket, eredményese alkalmazhatóak a fájdalmak, az álmatlanság és a depresszió leküzdésére is. A könyv kezdõknek, gyakorló aromaterapeutáknak és tanároknak egyaránt nélkülözhetetlen olvasmány.

4350 Ft SIMON BROWN Arcolvasás Kulcs az egészség és a kapcsolatok megértéséhez Arcunk felfedi személyiségünk legbensõbb titkait és sokat elárul egészségi állapotunkról. A homlok, az orr és a száj formájának elemzésével, valamint a bõr és a haj napi állapotváltozásának értelmezésével javíthat egészségi állapotán, de munkahelyi és személyes kapcsolatain is. A számos fotóval illusztrált könyv segítségével elmélyülhet ebben az õsi tudományban, és megalapozhatja a gyakorlati arcolvasás képességét.

3400 Ft

SAVARIA UNIVERSITY PRESS 9700 Szombathely, Károli Gáspár tér 4.

Tel./fax: (94) 512-680 E-mail: sup@btk.nyme.hu • www.12legszebbvers.hu JOHN MCCOURT A virágzás évei.

James Joyce Triesztben 1904–1920 James Joyce trieszti periódusa több szempontból is a virágzás idõszakának nevezhetõ: itt írta a Dublini emberek (1914) novelláinak legtöbbjét, itt született az Ifjúkori önarckép (1917), és itt kezdett bele az Ulyssesbe (1922). Az Osztrák–Magyar Monarchia virágzó, többnyelvû, kozmopolita kikötõvárosa ismertette meg Joyce-szal Közép-Európa és a keleti Mediterráneum sajátos kulturális kevercsét, közvetítette felé az olasz és a bécsi kultúrát, látta el a zsidóság életformájára vonatkozó nélkülözhetetlen ismeretanyaggal, amelybõl Leopold Bloom alakja kinõtt.

TYPOTEX KIADÓ 1024 Budapest, Retek u. 33-35.

Tel.: 315-0256 • Fax: 316-3759 E-mail: info@typotex.hu • www.typotex.hu Fékevesztett evolúció Megszaladási jelenségek az emberi evolúcióban Evolúciósan megmagyarázható, hogy miért iszunk, dohányzunk, kábítózunk? Miért a kóros elhízás? Mi a magyarázata a felfokozott kommunikálhatnéknak? A kötet ráébreszt arra, hogy az evolúciósan hasznos tendenciákat miként fordítjuk magunk ellen.

Az evolúciós gondolat sorozat Szerk.: Csányi Vilmos, Miklósi Ádám B/5, 180 oldal, 2800 Ft ISBN 978-963-2792-87-3

www.ujkonyvpiac.hu Már 3D-ben is! Keresse, olvassa, ajánlja honlapunkat! ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

23

Elindul a Márai-program Január 25-én a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) székházában tartott sajtótájékoztatón jelentette be Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, Császtvay Tünde irodalomtörténész, a Márai Tényirodalmi Ideiglenes Kollégium és Szörényi László, irodalomtörténész, tanszékvezetõ egyetemi tanár, a Márai Irodalmi Ideiglenes Kollégium vezetõje, hogy februárban indul a Márai program. Ebbõl az alkalomból interjút kértünk Kormos Sándortól, a Márai-program disztribúcióját végzõ Könyvtárellátó Kft. igazgatójától.

A Márai-programban évente ezer cím kerül kiválasztásra a kiadók ajánlatából, melyek hatszáznegyven – határainkon inneni és túli – könyvtárba jutnak el. Ezt a sokszereplõs disztribúciót a Könyvtárel látó (KELLÓ) végzi. Milyen teendõik vannak a Márai-program indulásáig?

A programra készülve, még tavaly elkészítettük saját erõbõl az akkori igényeknek megfelelõ honlapot. Az elmúlt héten bemutattuk a mûködését a kurátoroknak, amit alapvetõen elfogadtak. Mivel a korábbi egy kollégium helyett kettõ jött létre, a honlapon el kell választanunk a két kollégium könyveit, illetve néhány új szempontnak kell még megfelelnünk. Tehát csak kisebb változtatási igények merültek fel, amelyek mintegy 5%-át érintik a weblapnak.

Befolyásolja a könyvdisztribúciót, hogy lesz egy kötelezõ és egy szabadon válaszható könyves lista?

Egyáltalán nem. Annyi csupán a különbség, hogy a kiadói felajánlások – kurátori döntések – könyvtári rendelések folyamatában az elsõ esetben a kurátorok döntése, a második esetben a könyvtári rendelések után indul a könyvszállítás.

Mennyi idõre van szükség a könyvek felajánlásától a kiszállításáig, illetve a könyvek kifizetéséig?

Elõször idõt kell hagyni a kiadóknak arra, hogy megtegyék a felajánlásaikat, legkevesebb két hetet. Utána minimum két hét kell a kurátoroknak, hogy döntsenek, majd ezt követõen rendeljük meg a könyveket a kiadóktól. A beszállítás legalább három hetet igénybe vesz, hiszen hatalmas könyvmennyiségrõl van szó: a kötelezõ csomag esetében – háromszáz könyvvel és hatszáznyolcvan könyvtárral számolva – mindjárt kettõszázezer darab könyv! Ez több száz raklapon történõ beszállítást és egyben komoly logisztikai feladatot jelent.

Konkrétan meg kell mondanunk a kiadóknak, hogy melyik nap délelõttjén vagy délutánján szállítsák be a könyveiket. Ekkora mennyiségnél nem lehet arról szó, hogy az egész könyvmennyiséget elhelyezzük elõbb egy raktárban és csak utána kezdjük el kiszállítani. Ez a folyamat tehát három-négy hétig is el fog tartani, mert nem csak arról van szó, hogy fogadjuk, csomagoljuk a könyveket és már szállítjuk is ki, hanem az egyéni igényeknek megfelelõen fel is szereljük a könyveket.

Optimális számítás szerint is legalább kéthónapos folyamat, amíg a kiadói felajánlásoktól a könyvtárakba érnek az elsõ könyvcsomagok. Ezután a könyvtáraknak vissza kell igazolniuk a honlapon, hogy megkapták az általuk megrendelt könyveket. Azoktól, akik ezt nem teszik meg, meg kell tudnunk, mert igazolnunk kell az NKA felé, hogy megtörtént a könyvek könyvtárakba juttatása. Az Alap csak ezt követõen utal nekünk és ezután tudunk mi is pénzt utalni a kiadóknak. Mindent összevetve úgy gondolom, hogy a kiadói felajánlásoktól a kiadóknak történõ utalásokig, a legoptimálisabb esetben is legalább négy hónap fog eltelni.

24

Azaz, ha február közepén megjelenik a pályázati kiírás, június ele jénél elõbb nem várható, hogy megérkezik a kiadók számlájára a pénz. Így van. Egy fontos dologról azonban nem szabad megfeledkezni. A kiadónak, ha leszállítja hozzánk a könyvét és errõl számlát állít ki 90120 napos határidõvel, áfát kell fizetnie. Vagyis három hónapra megelõlegezi az áfát. És persze mi is így járunk, ha számlát bocsátunk ki a könyvtárak részére. Nekünk emellett a postát, a csomagolóanyagokat, a munkaerõt is fizetnünk kell. Amíg nem érkezik meg az NKAtól a pénz, addig meg kell oldanunk a finanszírozást. Ha hosszú idõ telik el a kiszállítás és az utalás között, akkor szorul mindenki. ...már csak ezért is nagyon kell iparkodni.

Ezért azt javaslom, ha lehetõség nyílik rá, szállítóleveleken történjen meg a kiadók részérõl a könyvek beszállítása a Könyvtárellátóba, a számlák kibocsátását pedig a könyvtári kiszállítás idejére kell idõzíteni, hogy áthidaljuk ezt a problémát. Az elõbb nem esett szó arról, hogy a könyvtáraknak is idõt kell hagyni a szabadon válaszható könyvek rendelésére, ami további hetekkel megnyújthatja, hátrébb tolhatja a kiszállítást. A mostani beszélgetésünkkor még nem tudott, hogy az õsszel mikor döntenek a kollégiumok a listás könyvekrõl.

Várhatóan szeptemberben… …Ha így lesz, a második menet kiszállítását véleményem szerint nem decemberre kell idõzíteni, hanem januárra. A második menetben ugyanis rendelés alapján kapják meg a könyveket a könyvtárak, ami további idõt vesz igénybe. Annak pedig semmi értelme, hogy december 20-án raklapszámra szállítsuk a könyveket a könyvtárakba. A könyveket át kell venni, fel kell dolgozni, el kell helyezni a polcokon, s ha erre nincsen elég kapacitás, akkor egy hétig vagy két hétig is eltarthat a visszaigazolás.

Ugyanakkor a második forduló vélhetõleg gyorsabban fog zajlani, hiszen már lesznek tapasztalatok.

Logisztikailag nehezebb a második forduló. Az elsõ menetben háromszáz könyvet kell rendelnünk és esetleg a kiadók, illetve a mûvek köre is szûkebb. A második fordulóban különbözõ mennyiségeket kell innen-onnan rendelnünk, és addig nem tudjuk elkezdeni a kiszállítást, amíg mind egy szálig be nem szállították a könyveket.

Az elsõ fordulóban a „kötelezõ” könyvek kerülnek kiszállításra, a másodikban pedig a szabadon rendelhetõek? Ez nem egyszerre történik?

Hogy a szabadon rendelhetõ könyveket beleveszik-e az elsõ fordulóba, vagy csak a második menetben kerül rájuk sor, még döntésre vár. A testületek elképzelése most az, hogy egyszerre történik meg a kétfajta könyv kiszállítása. Mindenesetre a könyvtárak rendelése idõt vesz igénybe, ezért az elsõ kiszállított könyvek mindenképpen a ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

kötelezõ könyvek lesznek. A szabadon rendelhetõ könyvek szállítása esetében meg kell várnunk az optimális kiszállítási idõpontot, hiszen olyan pillanatban kell indítani a szállítást, amikor a könyvek már költséghatékony módon szállíthatóak.

A program indulását bejelentõ sajtótájékoztatón elhangzott, a testületek úgy döntöttek, hogy induláskor nem korlátozzák há rom évben a felajánlható köny veket megjelentetési évük alapján. Ez jelentõsen megnö veli a felajánlható könyvek szá mát, ami még több idõt vesz igénybe a listák összeállításá nál.

Ezen túl azt is jelenti, hogy a meglévõ és tesztelés alatt álló honlapunk mûködését módosítanunk kell, hogy lehetséges legyen három évnél korábban megjelent könyvek felajánlása.

Nagykereskedelmi gyorsmérleg A tavalyi esztendõ rövid számvetésére, illetve az idei várakozásaik és fõbb cselekvési stratégiájuk ismertetésére kértük a legnagyobb hazai könyvkereskedõ cégek vezetõit.

Milyen eredménnyel zárt cégük az elmúlt esz-

Starcz Ákos (Bookline): Eladási szempontból

tendõben (a megelõzõ évhez képest), minek

strukturálisan nincs változás. Az elmúlt évek Top

tulajdonítják a bekövetkezett változásokat?

10-es listájában, az abban az évben kiadásra

Kolosi Tamás (Líra) : Sajnos az évet rosszul zártuk, és különösen a karácsonyi kiskereskedelmi forgalom volt messze a várakozások alatti. Éves szinten kiskereskedelmi forgalmunk több mint öt százalékkal csökkent. A nagykereskedelem vegyes képet mutat. Jóllehet az év egészére rányomta a bélyegét a Sunbooks bukása és ennek következményei, mégis ennek következtében 2010-tõl vált a Líra a hipermarketekbe való beszállítás jelentõs szereplõjévé. A cash and carry

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

kat. 2010-ben pedig jó néhány „versenyzõ” az elõzõ évben jelent meg, mégis töretlen népszerûségnek örvend a mai napig. Mindebbõl a könyvkiadás lassulása prognosztizálható, ami a kiadók kísérletezõ kedvének visszaszorulását eredményezi, az abszolút bestsellerek elõtérbe kerülésével. Csökken a könyvújdonságok száma, viszont a sikerkönyvek hosszabb ideig élvezhetik a népszerûséget.

forgalmunk kicsit nõtt, viszont a viszont-bizomá-

Milyen várakozással tekintenek az idei év elé,

nyosok felénk lejelentett forgalma ennél valame-

illetve milyen stratégiát kívánnak alkalmazni a

lyest jobban csökkent. A Líra csoporthoz tartozó

könyvkereskedelemben jelentkezõ kihívásokra?

kiadók közül a Manó Könyvek és a Magvetõ Kiadó nagyon jó, az Athenaeum és a Corvina tûrhetõ, a Topográf gyenge évet zárt. A zenei piac

Milyen eszközöket vesznek igénybe a kiszállításnál?

Pályáztatni fogjuk a szállítókat, és aki kedvezõbb ajánlatot ad, azzal fogunk szerzõdni. Jelenleg egy futárszolgálattal és a Magyar Postával van kapcsolatunk. De lesz olyan közeli könyvtár is, ahová mi szállítjuk ki a könyvszállítmányt saját gépkocsinkkal.

A honlapunk használatával kapcsolatban fontosnak tartom elmondani, hogy amikor a kiadók a felajánlásaikat meg akarják tenni, elõször vegyék számba a felajánlható könyveiket és csak azután kezdjenek neki a honlapon történõ felajánlásnak és ne fordítva. Ez azért fontos, mert ha a pályázat kiírása után ezer kiadó egyszerre lát neki dolgozni a honlapon, határon innen és túl, akkor egymás munkáját is jelentõsen lassíthatják a rögzítés során. A kiadók folyamatosan nyomon követhetik a bizottságok döntéseit. Látni fogják, hogy a felajánlott könyveik milyen státuszban vannak: nem vizsgálták még, vizsgálat alatt van, elutasították, elfogadták.

Lafferton Kálmán

került bestsellerek uralták a könyveladási listán-

nehézségei ellenére a Rózsavölgyi és társa cég forgalma elfogadható volt. Az elõzetes adatok alapján a gyenge forgalom és az emelkedõ költségek következtében 2010. a Líra csoport történetének elsõ veszteséges éve.

Kolosi Tamás (Líra) : 2011. elsõ félévében stagnálást (esetleg további enyhe forgalomcsökkenést) várunk, és inkább csak augusztus-szeptembertõl számítunk a forgalom növekedésére.

Ezért vagyunk kénytelenek további takarékossági intézkedésekre. Ugyanakkor a mérsékelt fogyasztás mellett a könyvszakma belsõ ellentmondásai is ludasak a jelenlegi helyzetben. Jó

Starcz Ákos (Bookline): Elõzetes számításaink-

néhány könyvszakmai szereplõ irracionálisan re-

nak megfelelõen az árbevétel továbbra is nõtt,

agált a gazdasági válságra és a könyves siker-

egyszámjegyû növekedés (4–6%) realizálódott

évtized következtében kialakult túltermelési vál-

az árbevétel tekintetében. Az elmúlt évek mûkö-

ságra. Reményeink szerint 2011-ben mérséklõd-

dés-racionalizálási lépéseinek következtében,

nek már a fejetlen árleszállítások, elindul egy las-

ennél jelentõsebben tudott bõvülni a vállalat

sú konszolidációs folyamat. Ehhez elengedhetet-

eredményessége.

lenül szükséges a Márai-program sikeres elindí-

Walitschek Csilla (Libri) : A Libri a 2009-es év forgalmával megegyezõ forgalmat generált 2010-

tása és az újdonságok árkötöttségérõl szóló törvény mielõbbi elfogadása.

ben is. Tekintve a szûkülõ piacot nem tartjuk

Starcz Ákos (Bookline): A digitális termékek pia-

rossz eredménynek, de a terveinket több opti-

cán további fejlesztésekre törekszünk, terveink

mizmussal készítettük. 10.000 vásárlót vesztet-

között szerepel a zeneletöltés piacára is belépni.

tünk el 2010-ben amely majdhogynem teljesen a

Az e-könyvek piacán jelenlétünket tovább fogjuk

karácsonyi (decemberi) vevõszámból hiányzott.

erõsíteni, leginkább magyar nyelvû tartalom bõ-

A Libri a 2009-es év forgalmával megegyezõ for-

vítésére szeretnénk figyelmet fordítani. 2011-ben

galmat generált 2010-ben is. Tekintve a szûkülõ

is nehéz piacon kell helyt állni, várakozásaink

piacot nem tartjuk rossz eredménynek, de a ter-

szerint az árbevétel továbbra is bõvül (megköze-

veinket több optimizmussal készítettük.

lítve a 10%-ot), hasonlóan a tavalyi évhez, az ár-

Mely könyvek bizonyultak eladási szempontból a legsikeresebbnek 2010-ben?

Kolosi Tamás (Líra) : Általános tendenciának tûnik, hogy a gyerekkönyvek és a fikciós könyvek elfogadható forgalma mellett az úgynevezett „hasznos könyveknél” és különösen az albumoknál igen jelentõs a forgalom csökkenése.

bevétel-növekmény felett, vagy annál nagyobb mértékben fog nõni a vállalat eredményessége.

Walitschek Csilla (Libri) : A forgalmi terveink tekintetében a szinten tartás a cél. Erõteljesebb kiadó – kereskedõi összefogással, értelmesebb párbeszéddel, sok ötlettel, szolgáltatásorientáltsággal. (nagyker. sikerlisták a a 43. oldalon) 25

Pál Ferenc

A galegókról és szülõföldjükrõl, – amelyet nem illendõ összekevernünk az egykori osztrák-magyar tartománnyal – leginkább csak azok rendelkeznek némi tudomással, akik a Szent Jakab-utat megjárva eljutottak Santiago de Compostelába, a spanyolországi autonóm tartomány fõvárosába, meghallgattak egy szentmisét a város fõterén emelkedõ hatalmas katedrálisban, majd bejárták a városközpont zegzugos utcácskáit, ettek egy jó paprikás polipot a Rua do Franco valamelyik éttermében, leöblítve egy kevés helyi borral, és elnézték a hozzájuk hasonlóan megfáradt zarándokok színes forgatagát.

Ez a Herkules oszlopain túl elterülõ vidék, ahol valamikor hajójával partra vetõdött Jakab apostol, a késõbbi idõsebb Szent Jakab, akinek földi maradványait a város székesegyházában õrzik, igen fontos szerepet játszott a nyugati keresztény világban. Jeruzsálem és Róma után ez volt a harmadik zarándokhely, amelynek fontossága a szent város elfoglalása után hatalmasan megnövekedett. A 11. századtól fogva az El Camino de Santiagót évente zarándokok tízezrei járták végig, s útjuknak nemcsak spirituális, hanem kulturális jelentõsége is volt, mert hozzákapcsolták Európa eme elzárt, nyugati végvidékét a földrész szellemi életéhez.

Ez a folytonosan megújuló érintkezés a félsziget kibontakozó irodalmára is hatással volt. Miközben a mórok

nyatlásával, a 14. századtól fogva lassan a kasztíliai, il-

által megszállt területeken megszületõ népdalokból és

letve a spanyol lett az irodalmi kifejezés nyelve, s a

románcokból lassan formálódott az El Cantar del Mio Cid

galego, lassan elválva a portugáltól – bár sokan máig is

(Cid-ének) darabos, realisztikus hõseposza, a félsziget

a bon mot-k frivolitásával állítják, hogy a galego csupán

északkeleti vidékein megszületett egy olyan kifinomult

spanyol helyesírással írt portugál nyelv – visszaszorult az

udvari költészet, amely versenyre kelhetett a mintául

egyszerû nép nyelvévé, amelyet csak a parasztok és a

szolgáló provanszál versekkel is. A hegyekkel körülvett,

halászok beszéltek.

párás, hideg, gyakori esõkkel és dérrel megvert északA pillangók nyelve XX. századi galego próza PRAE.HU, 2010 166 oldal 1790 Ft

Az elkövetkezõ idõszakot a galego irodalomtörténet-

keleti tájakra nemigen kívánkoztak a félszigetet a 8. szá-

írás általában „sötét századoknak” nevezi, ugyanis a 14.

zadtól fogva uralmuk alá kényszerítõ mór hódítók, ezért

századtól a 19. század derekáig tartó csaknem ötödfél-

ezen a vidéken, miközben Kasztília a reconquistát (azaz

száz évben a galegók jóformán nem hallattak magukról,

a félsziget visszahódítását) szervezte, megszületett egy

néhány elszórt kivételtõl eltekintve, sem az irodalomban,

nyelvében és mentalitásában is igencsak különbözõ

sem a kultúrában, sem a politikában. Egy-egy galego

népcsoport. A félsziget közepén elterülõ tartományok – a

név feltûnik ugyan a portugál történelemben, de az or-

Mesetát körbeölelõ Castilla-La-Mancha és Extremadura –

szág nemességének nagyobb része a spanyol királyi ud-

kiszáradt vidékein élõ kemény és büszke, a mórokkal s a

varban forgolódik, s amikor a 19. század második felé-

természettel vívott állandó küzdelemben megedzett nép-

ben megindul a galego irodalom „újjászületése” az ún.

pel szemben errefelé, a bõséges esõktõl zöldellõ domb-

Rexurdimento, akkor ennek a mozgalomnak a legfõbb

hajlatokon egy szelídebb, nõiesebben érzékeny nép for-

alakjai (Rosalía de Castro, Manuel Curros Enríquez, vagy

málódott, amely természetes kifejezését a lírai költészet-

Eduardo Pondal) is félig még spanyol költõk vagy írók,

ben találta meg. Így születtek meg a provánszi mintát kö-

akik spanyol nyelven megírt irodalmi munkásságukat

vetõ szerelmes énekek, és nyomukban a csúfolkodó és

cserélik fel a galegóval.

gúnydalok meg a középkori félszigeti líra egyedülálló ter-

26

rályi és fõúri udvarokban mûvelt szerelmes költészet ha-

A galego irodalmi újjászületést tudati és szellemi újjá-

mékei, a cantiga de amigo-k, a „barátdalok”, amelyek

születés kísérte, amely – ahogyan a galego irodalom

tükrözve az errefelé élõ emberek lágyabb, mondhatni nõ-

egyik legjelentõsebb hazai kutatója és megismertetõje,

iesebb, érzékibb természetét, a szerelmes szavakat nem

Bánki Éva írta egy tanulmányában – igen sokban hason-

az asszonyok körül legyeskedõ férfiember, nemesúr

lított a reformkori magyar mítosz- és hõsteremtéshez.

vagy a szolgálatában álló trubadúr szájába adták, ha-

Ahogy Aranyosrákosi Székely Sándor, Vörösmarty, majd

nem a forráshoz vízért járó hajadont, vagy a tengeren

Arany is a hunokig és Attiláig vezette vissza a magyar

hajózó, háborút viselõ kedveséért epekedõ szerelmes le-

õstörténeti tudatot, a galego irodalmi megújhodás költõi

ányt szólaltatták meg. Ezek a versek tették a lírai költé-

és írói Artúr király és a Kerekasztal lovagjai leszárma-

szet akkortájt érvényes kifejezõ eszközévé az akkor még

zottjainak vallják magukat, s a keltákat a nemzeti folklór

formálódó galego-portugál nyelvet, amelyen a kor ösz-

részének tekintik. A kelta lovagi hagyomány mindig is

szes jelentõs költõje – a portugál Don Dinistõl a spanyol

elevenen élt a félszigeti irodalmakban, amelyeknek olva-

X. Bölcs Alfonzig – a verseit írta. Ez a nyelvet egy irodal-

sója – ahogyan ez egyértelmûen kiolvasható Cervantes

mi formával azonosító szemlélet vezetett oda, hogy a ki-

Don Quijotéjából is – rajongott a lovagregényekért. Nem ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

nyolországhoz tartozásból fakadó alárendeltséget. A 20. századi galego prózáról most hírt hozó két tucat elbeszélésben is megjelennek mindezek a problémák és motívumok.

Galiciáról….

Az elbeszélések mintegy harmadát jegyzõ Álvaro Cunqueiro, a modern próza legkimagaslóbb alakja (1981-ben halt meg), kötetre rúgó novellafüzérében, a Merlin e familiában (’Merlin és családja’,

véletlen ezért, hogy errefelé született a lovagi irodalom egyik legje-

1955) Artúr király udvarának mágusát idézi meg, aki békésen él, az

lentõsebb alkotása, az Amadis de Gaula, amely legalább annyi foly-

elhízott és örökké zsörtölõdõ Ginebra oldalán egy vidéki udvarház-

tatást, átdolgozást és átírást ért meg, mint manapság egy-egy sike-

ban, ahol a galego vidékiességbe ironikusan épülnek bele az egy-

res mozifilm, írójának személyén pedig máig vitatkoznak a portugál

kori fennkölt lovagvilág motívumai és alakjai. De ez a provincialitás

és spanyol irodalomtörténészek, noha már abban az idõben szüle-

ugyanakkor igencsak nyitott a széles nagyvilágra is, mert az udvar-

tett, amikor az epika nyelveként a spanyol uralkodott el az egész fél-

házban megforduló vendégek nemcsak a szomszédos falvakból

szigeten.

hoznak híreket, hanem Rómából szállítanak könyveket Merlinnek, és

A galego nemzeti tudat és nemzeti nyelv kialakításán és meggyökereztetésén munkálkodó értelmiségi csoportok – amelyek közül a legjelentõsebbek az 1916 és 1936 között szervezõdõ Irmandades

egész természetesen számolnak be a Buenos Aires-i színházak elõadásairól is.

A másik már klasszikusnak számító író, Méndez Ferrín a való-

da Fala (’nyelvi testvériségek’) – paradox módon az egész hispán vi-

ságtól távolságot tartó, elvont közegben játszódó elbeszélései leg-

lágban szerteszórva mûködtek, hiszen – és ez egy másik vonás,

többször egy-egy példázatot jelenítenek meg, olykor filozofikus, er-

amely a galegókat rokoníthatja velünk – az elmaradott, mezõgazda-

kölcsi vagy ontologikus mélységeket kínálva az értelmezésnek, mint

ságból és halászatból élõ tartományból nemcsak Madridba mentek

A meggyilkolt festményben történik. A tényleges szegénység és

a jobb megélhetés reményében az értelmiségiek és a kétkezi embe-

nyomorúság, amely talán mindmáig ténylegesen jelen van

rek, hanem nagyon sokan kivándoroltak a tengeren túlra is. Ilyen-

Galiciában, konkrétan csak Blanco Amor elbeszélésében jelenik

képpen jelentõs galego közösségek alakultak ki Argentínában, Chi-

meg realista ábrázolásban, a kötet többi írásában inkább példázato-

lében, Uruguayban, a brazíliai Bahia-ban, Mexikóban és Kubában

kat, szürrealisztikus vagy ironikus történeteket olvashatunk, egy fiatal

is, amelyek paradox módon nemzetközivé formálták a galego nem-

és ígéretes fordítói nemzedék, Gergely Veronika, Kovács Lenke,

zeti érzést, és sajátosan egyetemes felhangokat adtak a tõsgyöke-

Bata Péter, Szelényi Zsolt és Jablontzay Katinka fordításában.

res galego szemléletnek és irodalomnak is.

Ez a paradoxon, amely pillanatokra feltûnik a mostanában meg-

Akár úttörõ vállalkozásnak is tekinthetnénk ennek az elbeszéléskötetnek a megjelentetését, amelyet a Galego Autonóm Kormány tá-

jelent 20. századi elbeszéléseket tartalmazó A pillangók nyelve címû

mogatott, mivel a galego irodalomról eddig vajmi keveset tudhatott

kötetben is, folyamatosan jelen van a galego mindennapokban.

meg az esetleg érdeklõdõ olvasó. A Világirodalmi Lexikonban nincs

A Galícia nagyvárosaiban, Santiago de Compostelában, Vigóban,

„galego irodalom” szócikk, és az irodalmi megújulás egyik fõ alakja,

La Coruñában élõ, provinciálisnak egyáltalán nem mondható fiata-

Rosalía de Castro, spanyol költõnõként szerepel benne, az Európa

lok, talán az egykori emigránsok visszatérõ leszármazottai, akik

Könyvkiadó 1971-ben megjelent, az ibér költészetet bemutató

megmerítkeztek az amerikanizált nyugati kultúrában, mind harcos

Hesperidák kertje címû kötetében pedig a trubadúrokon kívül mind-

hazafinak és honleánynak vallják magukat, akik kiállnak az önálló

össze öt költõ található egy-két-három versével, s az utóbbi tíz év-

galego kultúra és identitás ellenében ható tendenciák – legyen ez a

ben, amióta megkezdõdött a galego irodalom és nyelv oktatása, a

Franco-korszak Spanyolországának a nemzeti kisebbségeket elnyo-

középkori költészetet bemutató Barátdalok és szerelmes énekek va-

mó törekvésének bármiféle utózöngéje, vagy a portugálok nyelv- és

lamint az Udvariatlan szerelem címû antológiákon kívül csak elszór-

mentalitásbeli hasonlóságon alapuló szelíd beolvasztási kísérlete –

va, a Prae-ben, a Nagyvilágban, a Parnasszusban és a Políszban

ellen, szemben a vidéki lakossággal, amely elfogadni látszik a Spa-

olvashatni jelenkori galego verseket és prózát.

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

27

Nagy Hajnalka

„Az enyéim története mindenekelõtt az összefolyó vizek története” Amin Maalouf eredetkutatása Egy különös egybeesés révén kiderül, hogy Amin Maalouf apja és

neti kutatómunka dokumentációja ez, amelyben az elbeszélõ Maalouf, autentikus és hiteles dokumentumokra hivatkozva (levelek,

nagyapja különbözõ évben bár, de ugyanazon a napon távoznak az

jegyzetek, újságcikkek) meséli el az „övéi” igaz történetét, miközben

élõk sorából. Hosszas töprengés és „meakulpázás” után (hogy soha

végig tudatában van annak, hogy a „múltat soha nem ismerhetjük

nem kérdezõsködött az õsök életérõl) Maalouf rászánja magát az

másként, mint töredékesen, rekonstruálva, képzeletünk által újrate-

eredetkutatásra. Elutazik hazájába, felkeresi nagyapja házát, majd

remtve.” Maalouf persze tisztában van az önéletírás veszélyeivel, ti.

egy hatalmas, dokumentummal teli utazóládával visszatér Párizsba,

hogy képtelenség fikcionalitás és faktualitás (tényszerûség) folytono-

hogy nekilásson a különféle levelek és iratok rendszerezéséhez, va-

san összegabalyodó szálait különtartani és két írói magatartás között

lamint a család, mindenek elõtt nagyapja, Botrosz életútjának felku-

igazságot tenni: „az események elbeszélésében idõnként összemo-

tatásához. Botrosz levelei Maaloufot hamarosan egy másik férfihez,

sódik a képzelet, a legenda és a családtörténet – szerettem volna

nagyapja fivéréhez vezetik el, aki nélkül nagyapja világa érthetetlen

elkerülni ezt a keveredést, de hogyan tölthettem volna ki másképp a

lenne. A két testvér sorstörténete ugyanis egyszerre ellentétezi és

levéltár csendjét?” „Esze” bizonyára a regény irányába húzza: a

egészíti ki egymást: Zsebráel fiatalon kivándorol Kubába, ahol ke-

kezdõ és befejezõ történetek már-már szó szerinti megismétlése,

mény munkával új otthont (és hazát) alapít és fényûzõ karriert fut be.

amelyek az apa ill. a nagyapa halálát idézik fel, az apáról fiúra örök-

Botrosz elõször enged Zsebráel hívó szavának és testvére után

lõdõ sorstörténeteket és a többszörösen megtett utak ismétléseit a

megy, de végül csalódottan visszatér szülõfalujába, ahol ellenséges

szöveg szintjén újra leképezi. Szíve azonban a hiteles dokumentá-

környezetben próbálja liberalista ideálját megvalósítani. Botrosz éle-

ció, a teljes igazság felfedésére készteti: Maaloufra egy olyan csa-

tének középpontjában egyetlen hatalmas dilemma áll, amely – amint

lád történetének súlya nehezedik, melynek önazonossága bizonyta-

az Maalouf személyes életútjából is kiderül – generációkon keresztül

lan természetû legendákra épül. Célja tehát nem más, mint hogy

határozta meg az utódok sorsát is. Menni, tehát egy jobb élet remé-

„fénynyalábot irányít[va] az elfeledett õsre” bizonyosságot nyerjen

nyében kivándorolni, ahogy testvéröccse tette, vagy maradni, tud-

néhány legenda igazságátartalmáról és ezáltal saját bizonytalan

ván, hogy az élet Libanonban nem sok jóval kecsegtet? A felmenõ

identitásáról, hiszen „[a]z önazonosság – akárcsak az ókori görö-

döntése a maradás mellett azonban nem ad megnyugtató választ az

göknél – az én esetemben is olyan mitológiára támaszkodik, amely-

utód számára, így õ is útra kerekedik. Errõl az útról szól Maalouf re-

rõl tudom, hogy hamis, mégis úgy tisztelem, mintha igazságot hor-

génye, az Eredet.

dozna.” A nyomkeresés végül egy olyan konklúzióval ér véget, ame-

Aki ismeri a libanoni származású, ma Franciaországban élõ író

lyet már a könyv elõszava is sugall: az eredet nem gyökerekhez, ha-

munkásságát, az egyszerre lesz elégedett és csalódott a 2010-ben

nem inkább egymást keresztezõ utakhoz és összefolyó vizekhez ha-

megjelent legújabb magyar könyvével. Az Eredet egyrészt rendelke-

sonlítható, mely „a kötõdések sokféleségét is megmutatja”. A nagy-

zik mindazzal az erénnyel, amelyet Maalouf itthon is nagy sikert ara-

szülõk állama a hajdani Törökország volt, nyelvük az arab, tartomá-

tó könyvei magukénak tudnak. A Szamarkand és a Baldassare nagy

nyuk Szíria, hazájuk pedig a libanoni hegyvidék. A család története

utazása regényekbõl már jól ismert nyomkövetés motívuma, amely a

tehát éppen a különbözõ és sokrétû hovatartozások együttélését

fõhõsöket kalandos utazásra készteti, az Eredetnek is legfõbb moz-

példázza, s e sokfajta, egymásnak ellenszegülõ eredetekre vissza-

gatórugója. A hovatartozás és a migráció kényes kérdése, melyet a

vezethetõ identitás(ok) elfogadása lesz az önazonosság alappillére

Les Identités meurtrières (‘Gyilkos identitások’) c. esszéjében tárgyal

is. Az identitást nem lehet leegyszerûsíteni, egyértelmûsíteni vagy

szisztematikusan, e mostani könyvben különösen nagy hangsúlyt

rövidre zárni. Ha valami megmarad állandónak, az éppen annak

kap, hiszen a kivándorlók identitásának problematikája itt a Maalouf-

a bizonyossága, hogy minden bizonytalan, hogy mindig úton va-

család sorsának tükrében új fénybe kerül. Nem utolsó sorban az

gyunk és egyszerre többféle kötõdésnek vagyunk elkötelezve.

Eredet – csak úgy, mint az 1993-ban a rangos Goncourt-díjjal jutal-

A családi legenda igazságát végül maga Maalouf teremti meg,

mazott Taniosz sziklája, az ugyancsak több irodalmi díjjal kitüntetett

úgy, ahogyan újszerû, a kronológiát felülíró családfájánál is a

A pápa rabszolgája avagy a Levantei kikötõk – arról tesz tanú-

„»termékeny« leszármazott” hozza létre „õsei végeláthatatlan sorát.”

bizonyságot, hogy írója részletes és hiteles korrajzot tud festeni az

Zsebráel választott hazájában Maalouf megtalálja annak sírját és ré-

arab társadalomról, annak gondolkodásmódjáról, politikai és vallási

gi otthonát is; az emlékezés kubai terei pedig éppen azt a libanoni

viszályairól, s teszi mindezt rendkívül érzékletesen és érdekfeszítõ-

üres-helyet töltik ki, amelyet Maalouf nagyapjának fellelhetetlen sírja

en. Másrészt azonban az Eredet éppen Maalouf elfogultsága, tehát

hátrahagyott. A kezdetben szétvált utak végül mégis egymásba tor-

egy maga is kétségekkel és szemrehányásokkal küszködõ elbeszélõ

kollnak, otthon és otthontalanság, örök vándorlás és a hazához való

elégtelensége miatt marad kiforratlan írói vállalkozás. Már a mûfaji

hûség dilemmája pedig Maalouf felismerésében érvényét veszti:

meghatározás is nehezünkre eshet: (család)regénynek nem elég fik-

„Számunkra egyedül az utak fontosak.”

tív, esszének túl terjedelmes, önéletírásnak nem elég énközpontú, élet- és korrajznak pedig túl szubjektív. Leginkább egy családtörté28

Amin Maalouf: Eredet. Ford. Lõrinszky Ildikó. Budapest, Európa Könyvkiadó, 2010, 412 oldal, 3800 Ft ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

Király Farkas

Emlékezik, hogy feledhessen ELcsépelt szólam, hogy egy könyv minõsége már

Az alkoholista lány a pszihiátriai intézet lakója, egy

az elsõ oldalainak alapján megállapítható. Ugyan-

látszólag csendes és steril környezeté – amely

is vagy megfog – egy pillanat alatt kialakul a kötõ-

azonban, ahogy azt Andi közeli megfigyelõként

dés, amely aztán nem engedi az olvasót eltávo-

megállapíthatja, szempillantás alatt alakul át egy

lodni a könyvtõl –, vagy nem. S amely kötõdés

olyan gépezetté, melyben a bolondokat „felaprít-

más és más minden olvasó esetében, elsõsorban

ják, ledarálják, összekeverik, majd bûzlõ adalé-

a tapasztalat és az olvasói igényesség függvényé-

kokkal dúsítják, hogy végül egy újabb, hasznos-

ben. Nos: Dan Lungu Hogyan felejtsünk el egy nõt

nak, kívánatosnak, tiszteletre méltónak vélt konfi-

címû regényének olvasásához „elnézõ” fokozat-

gurációban” bukkanjanak fel újra.

ban kezdjenek hozzá azok, akik a „beazonosít”

Dan Lungu Hogyan felejtsünk el egy nõt – regény – Fordította: Lakatos Mihály Magvetõ Könyvkiadó, Budapest, 2010, 352 oldal, 3490 Ft

Andinak az adventisták közösségével kialakuló

nek fel arra, hogy e szóval nemcsak az elsõ olda-

kapcsolata. A fõhõsnek, nem sokkal Marga eltûné-

lon fognak találkozni. És ezzel alighanem minden

se-lelépése után, riportot kell készítenie valamely

rosszat el is mondtam a könyvrõl…

neoprotestáns egyházról. Andi ellátogat egy ad-

A regény egy „sokemeletnyi szalmakrumpli-

ventista gyülekezet templomába, majd, néhány

adag”-ként mutatkozó „tetves garzonokból álló

valószínûtlen és egymást sûrûn követõ sorsforduló

tömbház” egyik lakásában kezdõdik, az ilyen helye-

után, a gyülekezet presbiterének lakásában húzza

ken gyakori, sokunk által ismert szagorgia leírásá-

meg magát egy idõre – holott a fõhõs ateista, rá-

val, mely bûzkavalkád „bolyhos házikabátként” ve-

adásul neveltetése miatt a „szektásokat” furának is

szi körül az éppen hazaérkezõ, farkaséhes narrátort,

véli. Jó tudni, hogy a szerzõ, Dan Lungu – ahogy

azaz magát a fõhõst. Néhány mondattal késõbb pe-

egy interjúban elmondta – terepen dokumentáló-

dig eljutunk a történet vezérfonalának kiindulópont-

dott, templomokba, közösségekbe látogatott el,

jába, azaz abba a pillanatba, amikor Andi (ez férfi-

végül pedig megkért egy adventista lelkészt, hogy

név!), a fõhõs egy szûkszavú levélkét talál az aszta-

a kész regényt olvassa el és mondjon róla véle-

lon: „Kedves Andi, elmentem. Kérlek, bocsáss meg!

ményt; a történetek hitelességéhez így nem férhet

Egy napon majd meg fogod érteni. Marga.”

kétség.

Innentõl fogva a regény olyan lesz, mint min-

Érdemes még kiemelni a regénynek azokat a

den éppen elhagyott szerelmes férfi gondolkodá-

fejezeteit, amelyekben a könyvben tulajdonképpen

sa: felkészítés nélkül ugrik a jelenbõl a múltba

csak hiány(érzet)ként jelen lévõ Marga mesél saját

majd onnan vissza, s folyamatosan vált az egyes

gyerek- és kamaszkoráról. A szerzõ ritka empátiá-

számban folytatott elbeszélésbõl a harmadik

val éli bele magát ebbe a szerepbe, az olvasó

számban lévõbe és fordítva. Tegyük hozzá: zseni-

könnyen azt hihetné, hogy csalás áldozata lett, és

álisan, hiszen a negyven fejezet között nem iga-

ezt a „betétet” valójában valaki más, nyilván egy

zán találunk olyat, amely indokolatlanul hosszú,

tollforgató nõ írta…

avagy túlságosan rövid volna. Megtudjuk, hogy

Van még a regényben egy kis újságcsinálás

Andi egy vidéki város egyik bulvárlapjánál újság-

(talán nem teljesen hiteles), egy kis korrupció (tel-

író, oknyomozó riporter. Eltûnt kedvese, Marga

jesen hiteles), nem sok politika, néhány borzalmas

ugyanannál az újságnál a mondén rovat vezetõje,

sors, s egzotikumként a Romániában tanuló mol-

munkáját pedig igen nagyra tartja. A történet tulaj-

dovai egyetemisták. Megannyi érdekes szál, pon-

donképpen arról szól, hogy az igencsak szerel-

tosan, finoman és szinte líraian kidolgozva – ami a

mes, komoly lelki traumát elszenvedett riporter

teljes szövegre jellemzõ. A különlegesen választé-

nem képes megszabadulni a hiányérzettõl, bár

kos eredetit pedig veszteségmentesen ültette át

számos elfeledési stratégiát alkalmaz.

magyarra a fordító. Még akkor is, ha egy helyen

A regény egyik legjobb fejezetét éppen egy

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

A feledést serkentõ másik regény-„panel”

igét nem létezõnek tartják – és egyúttal készülje-

csecsebecse helyett cuclinak fordított egy szót,

ilyen feledési „segédlet” leírása adja. Andi meglá-

ami egészen mókásan hat a szövegkörnyezetben

togatja Luana nevû volt barátnõjét a diliházban.

– érdemes megkeresni.

29

Szabó Gábor

„A könyv olyan, mint a kerék, nem R AYMOND C ARVER : K EZDÕK

magukba zárulása, értelmezhetetlenné kopása te-

A Magvetõ háromkötetesre tervezett Carver-

szi lehetetlenné a dialógust a történetek szereplõi

sorozatának elsõ darabja az a Kezdõk címû novel-

közt, akik – saját sorsuk megértésére képtelenül –

lagyûjtemény, amely a szerzõ írásainak már publi-

mindhiába próbálnak kapcsolatot teremteni egy-

kált, ám most kéziratból elõkerült, vágatlan szöve-

mással. A használhatatlanná lett nyelv helyett a

geit tartalmazza. A tengerentúlon Beginners cí-

néha agresszióban testet öltõ metakommunikáció

men megjelent kötet érdekessége ugyanis elvileg

válik valamiféle torz párbeszéd-kísérletté, mint a

az, hogy a szerzõ özvegye által közreadott kéz-

Pite címet viselõ elbeszélésben, ahol a karácsony-

iratok tanúsága szerint a kultikus Carver-

kor hazalátogató férj részegen gyújtogatni kezd,

szövegeket a kiadója – mintegy elõdolgozva

majd elvágja a telefonzsinórt volt felesége házá-

Altman Rövidre vágva címû filmjének – több he-

ban. Az erõszak azonban a legtöbb esetben nem

lyütt is megnyeste, leredukálta, eredeti formájuk-

jelenik meg ennyire explicit módon a történetek-

ban a novellák tehát most láttak elõször nyomda-

ben – kivétel a döbbenetes erejû Csak beszólok

festéket. A kötetnek ez a nóvuma persze nyilván

a csajoknak, hogy elhúzunk, ahol a kertvárosi csa-

csak az összehasonlítási alappal rendelkezõ

ládi idillben élõ fiatal férj sörözni megy valamikori

happy few számára jelent filológiai csemegét –

legjobb barátjával, majd megerõszakol és megöl

kötetben magyarul mindezidáig csupán egy vé-

egy fiatal lányt –, a fenyegetés a dolgok ellenállá-

kony válogatást olvashattunk a Kalligram jóvoltá-

sából, az elhagyott tárgyakból, a koszlott tapéták-

ból –, egyébként pedig marad Carver prózájának

ból és kiürült tekintetekbõl árad. Carver szövegei-

egyszerû élvezete.

nek szerkezete minden esetben az „egykor” és

Carvert a minimalizmus meghatározó alkotója-

„most” oppozíciójára épül, a jelen sivársága vala-

ként tartják számon, hatása a kortárs amerikai iro-

miféle múltbeli veszteség – legtöbbször a meg-

dalomra, filmre, zenére sõt képzõmûvészetre is

romlott, válással végzõdõ házasságok – következ-

felmérhetetlen. Csehovi dramaturgiára építõ, az

ménye, ám a szereplõk emlékezete már alig õriz

elhallgatást, a hiányt alapvetõ retorikai fegyverként

valamit ezekrõl az idõkrõl, csak a hiányt érzékeli.

hadrendbe állító poétikája olyan monokróm világot

A novellák mintha egymást támogatnák, értelmez-

mutat, ahol a felszín alatti tragédiák hallgatagon

nék, szinte leltárszerû pontossággal rögzítik a le-

izzanak fel a monotóniában és a banálisban. A Mi-

hetséges veszteségek és traumák koreográfiáit:

ért nem táncoltok? címû novella zárlata így tulaj-

és az ezekbõl fakadó elfojtások, neurózisok, pót-

donképpen a carveri próza önjellemzéseként is ol-

cselekvések természetrajzát. A „saját” élet lehetõ-

vasható: „Több is volt ebben a történetben, tudta

ségét elpuskázó, érzelmi perifériára sodródott eg-

jól, de nem volt képes szavakba önteni.”

zisztenciák szimulált élettechnikái a szövegek

Carver akkor jó (de akkor nagyon), amikor ez

többségében a világnak alávetett létezés, az em-

a hiányként jelenlévõ „több” képes megmutatkoz-

beri lény kiszolgáltatottságának és idegenségének

ni, amikor a látszólag közhelyes sztorik – történe-

jelképeiként tudnak mûködni, miközben a történe-

tek árnyékai – hirtelen maguk fölé nõnek, jelké-

tek mélyén felsejlõ történetnyomok egyszerre utal-

pessé tágulnak és általános érvénnyel sugallnak

nak egy élhetõbb létezés lehetõségére,és annak

valamit az emberi létezés mélyszerkezetérõl. Ami-

végleges elvesztésére. (Raymond Carver:

vel kapcsolatban a szövegek egyedüli bizonyos-

Kezdõk. Ford.: Barabás András, Magvetõ Kiadó,

sága a veszteség, a bukás és a romlás egymásra

311 oldal, 2990 Ft)

rímelõ, egymásba gubancolódó hálózatának rög-

30

*

zítése. A történetek hõsei – áldozatai – amerikai

Bret Easton Ellis:

kisemberek, akik nem képesek uralni saját sorsu-

Királyi hálószobák

kat, akiknek végletes kifosztottságukban már nyel-

Carvert tartja egyik mesterének Bret Easton Ellis

vük sincs arra, hogy kifejezzék saját csõdállapotu-

is, akinek legújabb regényét példás gyorsasággal

kat. Ez a kommunikációs vákuum, a nyelvi jelek

jelentette meg az Európa. A Királyi hálószobák piÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

m lehet tökéletesíteni” acra kerülését óriási várakozás elõzte meg, nem is csak azért , mert

szado-porno jelenettel (lehangoló összevetni a Nullánál is kevesebb

Ellis már maga is rég a regényeiben ábrázolt celebvilág egyik pro-

végén lévõ snuff-movie jelenettel, amire nyilvánvalóan visszautalni

minensévé avanzsált, hanem mert legutóbbi regénye, a néhol kíno-

szándékozik), és azzal a rezignált érzéssel, hogy a regény egyik

san rossz Holdpark igencsak csalódást keltett olvasói többségében.

mottójaként szereplõ Chandler-idézet az emberek saját maguknak

Az új regény viszont az „igazi” Ellishez való visszatéréssel kecsegte-

állított csapdáiról nem csak a fõszereplõ Clay történetét, de Ellis új

tett, hiszen a Királyi hálószobák az 1985-ös elsõ, zseniálisan provo-

regényének helyzetét is értelmezi. (Bret Easton Ellis: Királyi

katív Ellis-mû, A nullánál is kevesebb hõseinek huszonöt évvel ké-

hálószobák. Ford.: M. Nagy Miklós, Európa Kiadó, 2010, 221 oldal ,

sõbbi életének megírására vállalkozott. Az ötlet persze, ismerve Ellis

2700 Ft)

eddigi regényeinek építkezését, tökéletesen illeszkedik abba a bal-

*

zaci rendbe, hogy tudniillik az egymást követõ Ellis-mûvek szereplõi

J EAN -C LAUDE C ARRIÈRE – U MBERTO E CO :

lépten-nyomon felbukkannak minden soron következõ szövegben:

NE

baráti, rokoni kapcsolatok, egyetemi és parti közösségek hálózatai

Megnyugtató olvasni ezt a beszélgetõskönyvet, mert azt az illúziót

rajzolódnak ki az életmû folyamatában, ismerõs figurák bukkannak

ébreszti, hogy a Carver- és Ellis-féle valóságok mellett létezik egy

fel rövidebb-hosszabb idõre, némelyikük – mint Patrick Bateman

olyan lehetséges világ is, ahol például a beszélgetés, az egymás

vagy Victor Ward – pl. valamikori mellékszereplõbõl válik az Ameri-

iránt érdeklõdést mutató szubjektumok közti dialógus talán mégis

kai Psycho és a Glamoráma fõszereplõjévé. Balzac Emberi Színjá-

természetesnek tekinthetõ, nem is annyira avíttas dolog. Ráadásul a

tékának kortárs változata így a 20–21. századi globalizált társada-

tudós regényíró és a filmforgatókönyv-szerzõ itt olvasható társalgá-

lom fogyasztói kultúráját megrajzoló sokkoló tablóvá, valamiféle Po-

sának szorosan vett témája egy mára némiképp ódon, történelmi

koli Színjátékká tágul. Ismét itt van tehát Clay, Blair, Trent, Julian és

hangulatokat idézõ obskurus tárgy: a könyv. A tizenöt fejezetre ta-

Rip, csakhogy Ellis nem nagyon tud velük mit kezdeni. Ha a Hold-

golt beszélgetés-folyam egyes részei ugyan el vannak látva önálló

park elsõ mondatát – „ Piszok jól utánzod magad” – a szöveg egé-

címekkel, ezek azonban a legtöbb esetben korántsem foglalják ösz-

szének kontextusában még olyan önironikus gesztusként lehetett ér-

sze a beszélgetések csapongó, témáról-témára szökellõ, a mûvelõ-

telmezni, ami képes valamennyire mozgásba hozni az ott megidé-

déstörténet több ezer éves spektrumait könnyed eleganciával beka-

zett mûfaji kódok – önéletrajz, horror stb. – kavalkádját, a Királyi há-

landozó eszmecserét. Eco és Carrière számára a könyv nem egy-

lószobákról elmondható, hogy különösebb önreflexivitás nélkül utá-

szerûen kulturális identitásuk alapvetõ vonatkozási pontja, hanem ki-

nozza B. E. Ellis amerikai sikerszerzõ írástechnikáját.

meríthetetlen élvezetek forrása, szinte testi jelenség is. A beszélge-

REMÉLJE , HOGY MEGSZABADUL A KÖNYVEKTÕL

Clay – mint az 1985-ös regény elején – ezúttal is csak rövid idõ-

tésük egyik kiindulópontjául szolgáló kérdés – hogy tudniillik felvált-

re érkezik vissza Los Angelesbe, a filmforgatókönyvéhez kapcsoló-

hatja, pótolhatja-e a Gutenberg-galaxis tudásszerkezetét objektiváló

dó szereplõválogatásra. A drog, a szex és az egymásba folyó partik

könyvet valami másféle tudáshordozó forma – számukra egyértelmû-

közepette azért mégiscsak feltûnik neki, hogy titokzatos kocsik kö-

en a könyvkultúra továbbélésének feltételezésével válaszolódik

vetik, névtelen sms-eket kap, távollétében felforgatják a lakosztályát.

meg. „A könyv – mondja pl. Eco – olyan, mint a kerék: nem lehet tö-

Az egyre rejtélyesebbé váló, eltûnésekkel, brutális halálesetekkel

kéletesíteni.” Viszont alkalmat nyújt olyan fontos kérdések érintésére,

megspékelt események szálai aztán szép lassan a baráti társaság

mint a kulturális emlékezet esetlegességének problémája, a tudatos

tagjaihoz, illetõleg Clay szadisztikus vágykielégüléseihez vezetnek

és véletlenszerû szelekció hatása múltunk és jelenünk értelmezésé-

vissza. A regény mondatainak végtelenített mellérendelõ szerkezetei

re, a könyv médiumát versenyre hívó technológiák eredményeképp

ezúttal is a felszíni létezés, az okok és okozatok nélküli egzisztencia

lassan eltûnõ jelenre, az internet térhódításával elenyészni látszó kö-

grammatikai metaforái, de – a jobb Ellis-szövegekkel szemben – en-

zös kulturális alap és az így magára maradó egyén viszonyára… A

nél többet most nem képesek sejtetni. Nem valósul meg az a régeb-

lebilincselõ, az élõbeszéd spontaneitását és humorát mindvégig ma-

bi regényeibõl ismert bravúr, hogy a finoman építkezõ metaforaháló-

gán viselõ kötet egy pillanatra sem válik komolykodóvá, kulturális

zat, az ismétlõdések pontosan tervezett ready-made-jei hirtelen va-

pletykák, adomák, magánéleti emlékek izgalmas szálai szövik át fo-

lami mélységet kölcsönöznek a felszíni történéseknek, és a szöveg

lyamatosan. Nem megoldani vagy kinyilatkoztatni akar, a tétje „csu-

váratlanul nagyon súlyos etikai dimenziókba kerül. Ellis teljes joggal

pán” azoknak a kétségeknek és valószínûségeknek a számbavétele,

definiálja magát moralista szerzõként, a kultúrfilozófiai provokáció

hogy vajon mennyiben járulhat hozzá a könyvkultúra saját magunk –

szövegei szerkezetébe van íródva, ám a Királyi hálószobákból mind-

és ezen keresztül civilizációnk – jobb megértéséhez. (Jean-Claude

ez hiányzik. Amit kapunk, az egy kevéssé érdekfeszítõ thriller, a vé-

Carrière – Umberto Eco: Ne remélje, hogy megszabadul a

ge felé egy kötelességszerûen belinkelt, meglehetõsen unalmas

könyvektõl. Ford.: Sajó Tamás. Európa Kiadó, 290 oldal, 3200 Ft)

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

31

Békés Márton

Keresztény Symmachus Molnár Tamás tavaly elõtt nyáron hunyt el, egy hónappal az elõtt, hogy kilencvenedik életévébe lépett volna.

Az elsõ világháború után három évvel, Budapesten született, és a 21. század elsõ évtizedének végén távozott, az egykori déli konföderációs államszövetség fõvárosában, a virginiai Richmondban hunyva le örökre szemeit.

Kevesen tudják róla, hogy iskoláit Nagyváradon végezte, méghozzá román nyelven, 1940-ben pedig rövid idõre Dachauba internálták a Belgiumot megszálló németek, mivel francia nyelven végzett tanulmányai idején a belga katolikus diákmozgalom tagja volt. Hat évvel késõbb – immár a második világháborút követõen – visszatért Brüsszelbe, majd a Columbián szerzett filozófiai doktorátust. 1957-tõl tanított, többek között a Brooklyn College-ban, a Long Island-i Egyetemen, a Hillsdale Fõiskolán, s vendégprofesszorként adott elõ a Yale-en, de Dél-Afrikában, Argentínában, majd a rendszerváltás után végre hazájában is.

Molnár Tamás filozófus (1921–2010) Filozófiai, bölcseleti jegyzetei évekig rendszeresen megjelentek az Új Könyvpiacban

Az ’50-es évek közepétõl kezdve egyre ismertebb ne-

társadalomelméleti gondolkodók közül (Lukács János,

vet szerzett magának az Egyesült Államokban, amikor

Kékes János, Kolnai Aurél, Mannheim Károly, Polányi

konzervatív lapoknak kezdett írni (Modern Age,

Mihály) õ volt a leginkább konzervatív szemléletû.

National Review, Intercollegiate Review), ami által a

Amely Molnár esetében ókatolikus paleokonzerva-

jobboldali intellektust újjáélesztõ irányzat részesévé

tivizmust jelent inkább, mintsem konkrét politikai állás-

vált. A „mozgalom” atyjának, Russell Kirk-nek alapve-

foglalást.

tõ mûve (The Conservative Mind) nagy hatást gyako-

Molnár Tamás eszmevilága Szerkesztette: Frenyó Zoltán Gondolat Kiadó, 2010 259 oldal, 2850 Ft

rolt rá is, sõt Kirk elõszóval látta el Molnár 1961-es

Molnárt leginkább politikai filozófusnak, történésznek

mûvét, amelyet az oktatás jövõjérõl írt. Ekkor már

és katolikus gondolkodónak szokták nevezni, amellett,

megjelent két fontos munkája: a francia katolicizmus

hogy rendszerint hozzáteszik: a modernitás konzerva-

nagy renegát alakjáról – személyes szellemi példaké-

tív kritikusának számított, s noha magát (metafizikai

pérõl – szóló Bernanos-monográfia (1960) és a hírne-

értelemben) jobboldalinak nevezte, e politikai család

vét haláláig biztosító Az értelmiség alkonya (1961),

kortárs alakzatait mégis többször részesítette bírálat-

amelyben a politikai folyamatokat a párizsi szalonok

ban, mint dicséretben. Valójában azonban válságíró

megnyitása óta befolyása alá vonó républic des

volt, aki a nyugati kultúra hanyatlásának krónikásaként

lettres éles kritikáját adta. A ’68-ban megjelenõ Ko-

az emberi gondolkodás kezdeteinél is képes volt tet-

runk ideológusa, Sartre címû esszéje, valamint az egy

ten érni a romlás spóráit. Leginkább mégis politikai

év múlva publikált Az ellenforradalom világossá tette,

teológusnak és pesszimistának lehetne minõsíteni. A

hogy Molnár Tamás nem csak a haladás eszméjével

„változások visszafordíthatatlanságáról” írt 1995-ös

és a felvilágosodás örökségével szemben roppant kri-

önéletrajzi ihletésû kötete az Én, Symmachus címet vi-

tikus, hanem a baloldali progressziót és a liberális kul-

selte, amelyben önmagát a Kr. u. 4. századi római

turális trendet is elutasítja. Negyvennél is több köny-

konzulhoz és szónokhoz hasonlította, aki a birodalom

vében kedvelten és gyakran idézte Tocqueville-t és

végnapjaiban minden remény nélkül kitartott a po-

Burke-öt, de a náluk jóval konzervatívabb francia re-

gányság mellett az új hittel szemben. Molnár hasonló-

akciósokat (de Bonald, Bossuet, Chateaubriand, de

an tett, csak éppen a nyugati keresztény civilizáció al-

Maîstre, Maurras) és más kontinentális ellenforradal-

konyata közben védve a régi hitet az új hitetlenség el-

márokat (Donoso Cortéz, Pobedonostev). Molnár teo-

lenében. „Én is bizonyos vagyok abban, hogy egy vi-

lógiai felfogását, filozófiai törekvését és politikai esz-

lág omlik össze körülöttem” – írta ekkor, biztosítva ol-

méit így nem véletlenül hasonlították – a mûveiben

vasóit arról, hogy a modernitás kritikusaként nem csak

szintén több ízben meghivatkozott – Mircea Eliadé-

az isten-fogalom megrontását és a keresztény ember-

hoz, Eric Voegelinhez, Erik von Kuehnelt-Leddihnhez

kép eltorzítását ítéli el, de az utópiák megvalósítására

vagy Willmoore Kendallhoz. Az szintén jellemzõ, hogy

törõ ideológiák létrejöttét, valamint a világ szentségtõl

a szellemi együttmûködésen túl baráti kapcsolatba a

való megfosztását is tragédiának tartja.

francia neopaganista Alain de Benoist-val és az

32

*

Molnár nagyra tartotta a hagyományos intézmé-

ókatolicizmushoz megtért, szintén francia Jacques

nyeket és a bennük továbbélõ tekintélyt, amely rövid

Maritainnel került. A magyar származású, többnyire

idõ alatt elvezette a II. vatikáni zsinat elõtti katolikus

Amerikában befutott 20. századi politikai, filozófiai és

egyház és a forradalmak elõtti európai államrend tiszÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

teletéhez, helyenként ezek teológiai-politikai apológiájához. Vallásfilozófiai, filozófiatörténeti és eszmetörténeti írásai egymást kiegészítõ, elmélyítõ-szélesítõ, körkörös mondanivalójukkal járták körbe azt a kérést, hogy a kereszténység fokozatos elhalványításával miként került egyre közelebb a teológiai, majd a politikai gondolkodás a teljes deszakralizációhoz és egy Isten nélkül mûködõ gépies világ utópiájához. Közismertebb mûvei közül jó néhány magyarul is hozzáférhetõ kötetben foglalkozik a teológiai tévedések politikai eretnekséggé válásával és más vallási kérdésekkel (Az egyház, évszázadok zarándoka, Bennünk lakik-e az Isten?, Filozófusok istene, Keresztény humanizmus, Pogány kísértés, Teizmus és ateizmus, Utópia, örök eretnekség), valamint a filozófiai-politikai gondolkodás és a kultúra problémássá válásával (A gondolkodás archetípusai, A hatalom két arca, Az atlanti kultúra kibontakozása, Az autoritás és ellenségei). Ezen túl érdekes könyveket írt az amerikai külpolitikáról (L’Américanologie, The two faces of american foreign policy), és több afrikai politikai útikönyvet is jegyzett (Africa, a political travelogue, South West Africa), interjúkötetei szintén figyelemre méltóak (A beszélõ Isten, A modern kór). Fontos politikai kötetei (A modernitás politikai elvei, Liberális hegemónia) és esszégyûjteményei (A jobb és a bal, Századvégi mérleg) mély filozófiai tudással és nehezen cáfolható érvekkel kritizálták a modernitás politikai eredményeit. * Molnár Tamás még értesült arról, hogy életmûvét Magyarországon konferencia értékeli, amelynek anyaga kötetben fog megjelenni.

A 2009. októberi tudományos tanácskozás anyaga bõ egy év múlva szerkesztett formában jelent meg. Az életmû elágazásait és fontosabb témáit rövid, de alapos bevezetõben Turgonyi Zoltán, több Molnár-mû fordítója vázolja fel, majd a vallásfilozófiai tevékenység részletezése következik. Ezt a munkát többek között Mezei Balázs és Frenyó Zoltán végezte el, elõbbi fõként az általa fordított értelmiség-történeti munkából kiindulva azt vizsgálja, hogy a molnári filozófia miként akarta az eredet felõl megújítani a gondolkodást, utóbbi a Keresztény humanizmus alapján közelítve ismétli ezt teológia vonatkozásában. A második nagy egységben Molnár politikai filozófiai gondolkodását Karácsony András például a visszaállítás lehetetlensége felõl, Molnár Attila Károly pedig a „liberális hegemónia” kialakulásának végigkövetése szempontjából elemzi. A kötet a gondolkodói teljesítmény számos oldalát ismerteti a harmadik fejezetben, amit mások mellett Horkai Hörcher Ferenc értékes tanulmánya követ függelékként, amely Molnár fontos témáit veszi felsorolás-szerûen számba, a méltányos kritikát is alkalmazva.

Azon túl, hogy könyvei fele a kilencvenes évek legeleje óta anyanyelvén is olvasható, a „molnárológia” még igencsak fiatalnak mondható. Az életmû elõtt tisztelgõ konferencia és az elhangzottak szerkesztett változata azonban nem csak arról gyõz meg, hogy egy felfedezésre váró és számos továbbgondolásra érdemes megállapítást tartalmazó hagyatékról van szó, hanem azt a megnyugtató következtetést is engedi levonni, hogy van, aki örökösnek szegõdik és kezelni, népszerûsíteni fogja azt, ami Molnár Tamástól ránk maradt. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

Családhistória piros bogarak nélkül Kár tagadnom, azért kezdtem el olvasni Alexander Waugh könyvét, mert a huszadik század egyik legnevesebb filozófusának, Ludwig Wittgensteinnak az életére voltam kíváncsi. A különc zseninek kikiáltott Wittgensteint már életében kultusz övezte, s ez a rajongó tisztelet valóságos divattá nõtt, amely a mai napig töretlenül tart, pedig a filozófus már fél évszázaddal ezelõtt, 1951-ben elhunyt. Az Európa Könyvkiadó jól idõzítette a magyar kötet megjelentetését, mert így a Wittgenstein-rajongók és a szakemberek kellõképpen ráhangolódhatnak a filozófus halálának – egészen pontosan április 29-én esedékes – hatvanadik évfordulójára.

Noha Wittgensteint nem sorolnám a világ legnagyobb filozófusai közé, és a személyét, munkásságát övezõ divat sem igazán szimpatikus számomra, számos gondolata engem is sokat foglalkoztatott.

Bár Wittgenstein megállapításai többnyire vitára ingerelnek, szellemi mûködésének van néhány olyan mozzanata, amelyet szívesen idézek fel. Nagy kedvencem az az anekdota, amely szerint Cambridge-ben a nagy tekintélyû Bertrand Russell-lel azon vitatkozott a professzor szobájában, hogy van-e a helyiségben elefánt, vagy nincsen. A másik kedvencem az a hasonlóan vicces, egyszersmind szintén rendkívül mélyenszántó wittgensteini gondolatmenet, hogy minden embernek van egy skatulyája, benne egy pici piros bogárral, ám ezt a piros bogarat, noha mindenki kivétel nélkül õrizgeti a maga dobozkájában, soha senki nem tudja megmutatni egyetlen embertársának sem. Örömmel bólogattam, amikor már a könyv elején, a 66. oldalon rábukkantam az elefántos anekdotára, de mint kiderült, nem arról folyt az ismeretelméleti vita, hogy van-e elefánt a szobában, hanem, hogy rinocérosz van-e ott, vagy sem. S persze azt is megtudtam, hogy ez a vita valóban megtörtént, nem csak afféle bennfentes szóbeszéd, hiszen a szerzõ szó szerint idézi a megfelelõ passzust Russell levelébõl, amelyet akkori szeretõjének, Lady Ottoline Morellnek írt a Wittgensteinnal való találkozásáról. Ám ez volt az egyetlen derûs mozzanat a könyvben.

Ezután ugyanis szinte csak arról szól a Wittgenstein család története, hogy ki-ki hogyan szenvedett, hogyan élte túl a két világháborút és a borzalmak következményeit. Ludwig zongorista bátyja, Paul például súlyos könyöksérülést szenvedett az elsõ világháborúban, ezért amputálni kellett a jobb kezét, s utána fél kezû zongoristaként próbált boldogulni, nem sikertelenül ugyan, de teljes értékû muzsikus már sosem lehetett. Ludwig is végigharcolta az elsõ világháborút, méghozzá önkéntesként, ráadásul folyton azt kérte, hogy a legveszélyesebb állomáshelyekre küldjék, s bár keresztényi önfeláldozással szolgálta szülõhazáját, végig rettenetesen szenvedett. „Ludwigot egész életében az önutálat, a lelki társtalanság és az öngyilkosságra való késztetés kínozta” – így összegzi a családtörténész a híres filozófus portréját.

A könyv alcíme angolul: A Family at War. Vagyis: Egy család a háborúban. Ezzel szemben a magyar alcím így hangzik: Egy békétlen család. Szerintem a békétlenség negatív jelzõ, és olyan szinonimák jutnak eszembe róla, mint veszekedõs, viszálykodós, lázongó, szóval messzemenõen nem azt a képzetet kelti, hogy egy család mennyi szenvedésen ment keresztül. De A Wittgensteinek cím is vitatható. A híres család nevének végét nem stejnnek, hanem stájnnak kell ejteni németül, tehát magyarul a Wittgensteinok a helyes többes szám. E két bakit és néhány apró idegenszerûséget leszámítva gördülékeny a magyar fordítás, és különösen szép a kötet kiállítása. Pedig csupa szomorú és elkeserítõ dologról szól, a mókás piros bogarak sajnos nem kaphattak benne helyet.

Tornai Sz. (Alexander Waugh: A Wittgensteinek. Ford.: Sipos Katalin. Európa Kiadó, 2010, 411 oldal, 3900 Ft) 33

Sutyák Tibor

A könyv rendje Tolsztoj engedelmével: a rossz könyvek mind hasonlítanak egymásra, minden jó könyv a maga módján az. A rossz könyvek abban hasonlítanak, hogy szóljanak bár boldogtalan szerelmekrõl, a tojáslikõr etikettjérõl, nagynevû filozófusokról vagy véres ütközetekrõl, ugyanazt a meghatározott olvasói attitûdöt váltják ki. Az ember kiábrándultan bámulja a lapokat, gyakran ellenõrzi, mennyit teljesített és mennyi van még hátra, és egyre vonzóbbnak tûnik számára az olvasás feladásának gondolata.

A jó könyvek ellenben egyénítik az olvasás tapasztalatát. Máshogyan lelünk élvezetet minden egyes szövegben, még adott mûfaj reprezentánsainak esetében is, másfajta az izgalom, másfajta a lekötöttség, másfajta a veszteségérzet, amikor a könyv véget ért. A jó könyv egyben van és egyedül van – ismérvei vannak ugyan, de általános meghatározása nem lehetséges.

Pavlovits Tamás Blaise Pascal címû munkája,

sége, akkor annak szigorú mûködtetése az em-

nem vitás, jó könyv. Éspedig azért jó, mert olyan

ber lehetõsége, de egyben korlátja is.

filozófiatörténeti kötetrõl van szó, amely egyszer-

Pavlovits Tamás Blaise Pascal A természettudománytól a vallási apológiáig Attraktor Kiadó Máriabesnyõ-Gödöllõ 2010 325 oldal, 3400 Ft

re képes filozófiai és történeti lenni. Történeti,

hozzáférés a világhoz, csakhogy nem annak

amennyiben megadja és fenntartja a régmúlt kor

összes vonatkozásához. Az ész behatárolt hoz-

elevenségébe való bepillantás kukucskálós örö-

záférést teremt, ám e behatároltság radikalitása

mét; filozófiai, amennyiben ébren tartja a gondo-

csak akkor mutatható fel, ha könyörtelen éles-

lat végiggondolásának feszültségét.

séggel végiggondoljuk mindazt, ami gondolható.

Ez a két szempont ritkán fér meg egymás

A világ rendezett, matematika a rend tudomá-

mellett. A történeti erudíció általában kevés teret

nya, az ész a rend felismerése, a matematikailag

ad az argumentáció jelenidejének, a teoretikus

kimûvelt ész egy nagyszabású tudományos vál-

involváltság legtöbbször kiszorítja a történészi

lalkozás módszerességével kutatja ki, ami a vi-

rekonstrukció aprólékosságát. Pavlovits könyvé-

lágból kikutatható. Ebben a vállalkozásban a

ben azonban egyszeriben a 17. századra látunk

projektív geometria megszületése, a valószínû-

rá, a másik korszak másmilyensége váratlanul

ségszámítás játékelméleti eredete, az ûrrel kap-

pontos részletgazdagsággal tárul fel. Nem pusz-

csolatos fizikai kísérletek értelmezése nem pusz-

tán a hosszú és aggályosan dokumentált életraj-

tán önálló felfedezésekként, hanem egy precíz

zi fejezet, de a korabeli tudományos és teológiai

gondolkodási mintázat paradigmáiként jelennek

viták akkurátus ismertetése is ezen a hatáson

meg. Ez a mintázat érvényesül a morális prag-

dolgozik.

matikában és a szent szövegek hermeneuti-

Pavlovits könnyed elbeszélõ, narratívája anélkül is színes, hogy megadná magát a színezés retorikájának. Mértéktartó, ízléses próza, jó

kájában is, ám korlátosságára is éppen e területeken derül fény.

Az ész a végtelennel flörtöl munkálkodása

ritmusokkal, kevés körülményeskedéssel, ugyan-

közepette, maga azonban nem végtelen képes-

akkor a kompetencia megnyugtató aurájával. A

ség. A világ rendezett, de nem homogén; külön-

fegyelmezett hangvétel, különös módon, remekül

bözõ rendtípusai – a test, a szellem és a szív

ellenpontozza azt az örömteli olvasói felismerést,

rendje – nem egyenlõ módon közelíthetõk meg a

hogy hiszen most Richelieu és Mazarin kalandre-

racionalitás számára. Pavlovits munkájának leg-

gényes kulisszái között járunk, udvari intrikákkal,

nagyobb filozófiai érdeme, hogy egyszerre ké-

összeesküvésekkel, kusza politikai viszonyokkal.

pes hangsúlyozni a rendek rend voltát (vagyis

Ahol eközben tudósok, egyházi emberek és filo-

azt, hogy egyetlen aspektusban sem a formátlan

zófusok kovácsolják mindazt, amit majd moder-

káosz uralkodik), és azt, hogy az ész illetékessé-

nitásnak nevezünk.

ge valójában egyedül a szellem rendjében hábo-

Mert a fõszereplõ mégsem a beteges, ne-

34

Pascal szerint – mondja Pavlovits – az ész

rítatlan. Pascal gondolkodása mindvégig ebben

urotikus, de vitathatatlan tehetségû Blaise Pascal

a kettõsségben mûködik, de nem örlõdik fel ben-

nevû ember, hanem az a gondolkodás, amit e

ne, hanem erõforrást talál általa, egy olyan prob-

név megnevez. Ha létezik a racionalitás képes-

lémamezõt, amely a mai napig termékeny. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

Tornai Szabolcs

A legnagyobb kincs egy kötetben Eleddig akárhány filozófiatörténetet böngésztem, olvasgattam végig,

ható felismerésekkel bírnak, mint a nyugati filozófia; végérvényesen le-

mindig arra jutottam, az egyes filozófusok mûveivel való közvetlen

zárult a kor, melyben a nyugati kultúra, a nyugati gondolkodás egyed-

megismerkedést egyszerûen semmi sem pótolhatja. Bármilyen kitûnõ

uralkodó pozícióra tarthatott igényt.” Ez a megállapítás azért rendkívül

– magyarul is már régóta olvasható – könyv például Hans Joachim

fontos, mert bár nagyon is helytálló, sajnos számos értelmiségi számá-

Störigé, Richard Tarnasé vagy akár Bertrand Russellé, s e szerzõk –

ra korántsem nyilvánvaló. Fõleg nem volt az száz, még kevésbé két-

különösen Russell – sok esetben bármennyire markáns képet rajzol-

száz éve. Ezt a kétszáz évet erõs túlzásnak tartom, s valószínûleg a

nak a filozófiatörténet nagy alakjairól, ha ezeknek az óriásoknak elol-

vállalkozás heve kissé elragadta a szerkesztõket. Jó néhány rendkívül

vastam egy vagy több mûvét, kiderült, hogy szinte alig van közük a

kulturált értelmiségit ismerek, akik mereven elzárkóznak a keleti ha-

szakszerû leírásokhoz.

gyománytól, és teljes meggyõzõdéssel azzal érvelnek, hogy európai-

A filozófia iránt érdeklõdõ laikusok és a szakfilozófusok idehaza

ként a keleti eszmék igazi mélységükben nem ismerhetõk meg, így

ugyan nincsenek elkényeztetve a filozófiai mûvek magyar fordításai-

merõ illúzió bármiféle hidat verni Nyugat és Kelet közé. Saját tapaszta-

val, de panaszra sincsen okuk, hiszen évrõl évre jó néhány filozófiai

latomból mondhatom, a keleti filozófiai szövegek megértése ugyan

alapmû és segédkönyv jelenik meg. Ennek ellenére valóságos csodá-

nagyfokú elmélyülést és sok idõt követel, de a nyugati filozófiai szöve-

nak tartom, hogy külföldön és különösen Magyarországon pénzt ál-

gek megértése sem kevesebb kitartást és figyelmet igényel. Amilyen

doznak – vagy inkább vesztegetnek el – filozófiai mûvek kiadására.

mélyen meg lehet érteni a nyugati filozófusok gondolatait, ugyanolyan

A filozófia, vagyis a szabad gondolkodás az emberiség legbecse-

mélyen feldolgozhatók a keleti bölcselõk gondolatai is. E tekintetben

sebb kincse, a legmagasabb rendû szellemi tevékenység, miközben

sosem ütköztem kulturális sorompókba, s láthatólag ugyanígy vannak

szinte teljességgel haszontalan. Filozófiából nem kerekedik mozga-

ezzel a holland szerkesztõk és szerzõk is.

lom – kivéve akkor, ha elsekélyesedik, és vallás lesz belõle –, filozófi-

De hogy ne csak tömjénezzem a kötetet, hanem jó gondolkodó-

ával nem lehet vagyont gyûjteni, vállalatbirodalmakat létrehozni, és

hoz illõen vitatkozzam is egyes részeivel. A szerkesztõk módszere,

egyáltalán: az általános nézet az, hogy a filozófia azoknak való, akik

hogy a filozófiát idõrendben mutatják be, s ezt azzal a nézetükkel in-

nem állnak két lábbal a földön, a fellegekben járnak, egyszóval élhe-

dokolják, hogy minden filozófus munkássága saját korának tükre,

tetlenek. A filozófia pontosan ugyanarra a sorsra jutott, mint a költé-

minden filozófia be van ágyazva a maga korába. Noha vitathatatlan,

szet: egy parányi és egyre zsugorodó – ergo kereskedelmileg jelen-

hogy egy-egy filozófust nem szabad kiszakítani korának viszonylatai-

téktelen – kisebbség szellemi öröme és tápláléka.

ból, ugyanennyire igaz az is, hogy a nagy gondolatok kivétel nélkül

Így hát egészen meghökkentem, amikor megtudtam, hogy a

kortalanok és mindig aktuálisak. Egy tautológiával élve: ha nem len-

Typotex Kiadó vaskos filozófiatörténetet jelentetett meg, ráadásul gaz-

nének kortalanok és mindig aktuálisak, akkor nem lehetnének igazán

dagon illusztrálva. A nagy alakú, négyszáz oldalas könyv nemcsak

jelentõsek sem. Emellett szó sincs arról, hogy a nagy filozófiai gondo-

szellemileg, de fizikailag is súlyos kiadvány. Ennyire nem sajnálják a

latok véglegesek volnának, sosem valamiféle végsõ igazságot teste-

pénzt és az elegáns papírt – merthogy rendkívül elegáns kiállítású kö-

sítenek meg, tehát mindig égetõek, mégsem lezárhatók. Részint ép-

tetrõl van szó – olyasmire, ami alig érdekel valakit? – tettem fel magam-

pen ennek a lezárhatatlanságnak, úgyszólván szemnyitogatásnak tu-

nak gúnyosan kérdést, és arra kellett jutnom, hogy ezek szerint nem.

lajdonítható mindenkori érvényességük. Egy gondolkodót szerintem

S ez már önmagában is fegyvertény a kulturális sivárság közepette.

korántsem az tesz naggyá, hogy korának kérdéseire válaszolt, hanem

A Képes filozófiatörténet holland professzorok munkája, akik a

éppenséggel az, hogy mennyire tudott kiemelkedni a korából, meny-

kezdetektõl máig elmesélik a gondolkodás történetét, s bár az eredeti

nyire tudott sajátos kultúrköre fölé emelkedni. Ezt jelenti a philosophia

mûvek megismerését helyettesíteni õk sem tudják – hiszen ez lehetet-

perennis kifejezés is.

len, úgyhogy ez nekik nem is róható fel –, örömteli látni a vállalkozás

A kronologikus tárgyalás helyett ezért szerintem jobb lett volna

nagyszerûségét. Ám még ennél is lenyûgözõbb, hogy a keleti filozófia,

problémák köré felépíteni a kötetet. Kitûnõ könyv például Maróth Mik-

az indiai, a kínai, a japán, valamint a közel-keleti ugyanolyan súllyal

lós görög filozófiatörténete, mivel a professzor következetesen prob-

van jelen, mint a nyugati bölcselet. A két szerkesztõ – Jan Bor, Errit

lémakörök szerint tárgyalja végig a görög gondolkodást, s így sokkal

Petersma – és a szerzõgárda felfogása példamutató: leszámoltak az-

inkább segíti az elmélyülést. Vagy említhetem John G. Hibben filozó-

zal a hamis és gõgös szemlélettel, hogy a filozófia csupán a nyugati

fiatörténetét, amelynek a címe nemes egyszerûséggel és lényegre tö-

kultúra vívmánya, amelyhez képest a keleti gondolkodás kezdetleges

rõen A filozófia problémái, s bár a szerzõ száz évvel ezelõtt írta, más-

és alacsonyrendû. A szerkesztõk az elõszóban leszögezik: „Már vagy

részt nem is számít a legjelentõsebb filozófiatörténetek közé, a szem-

két évszázada nyilvánvaló, hogy e gondolati hagyományok – külön-

lélete és a módszere tökéletesen friss. Ezzel szemben a holland kötet

bözzenek bármennyire is a mi gondolkodásunktól – épp olyan mélyre-

módszertani szempontból kissé elavultnak mondható.

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

35

Néhány további kifogásolnivaló. Igencsak örültem, amikor ezt olvastam a könyvben: „A szkepszis nélkülözhetetlen része a filozófiának, a filozófiai aktivitás hajtóereje, és mint ilyen maradandó. Így hát elõkelõbb hely illetné meg a filozófia történetében, mint amilyet általában fenntartanak neki.” Ezzel szemben a két szerkesztõ és a szóban forgó fejezet szerzõje sajnos megelégedett azzal, hogy alig két oldalon és meglehetõsen vázlatosan tárgyalja az ókori szkepticizmust, tehát valójában õk sem adták meg azt az „elõkelõbb helyet”, amelyet éles szemmel emlegetnek. Ebben a kötetben is óhatatlanul számos elnagyoltság és félrecsúszás található. Ezeket egyrészt érdemes felróni, másrészt bele kell törõdni abba, hogy egyetlen filozófiatörténet sem mentes tõlük, legfõképpen azért, mert az objektivitás illúzió, minden szerzõ a maga szûrõjén át és a maga hajlamai, képességei szerint tárgyalja a filozófusokat. Példaképpen csupán két nagyobb hibára hívom fel a figyelmet, elsõsorban azért, mert a kötetben a keleti filozófia viszont valóban megkapja az õt megilletõ helyet, ennek ellenére becsúszott két nagy félreértés.

Buddha filozófiáját illetõen az egyik szerzõ a neménrõl szóló tant fejti ki (az éntelenség kifejezés jobb lett volna). Ez valóban a buddhai filozófia lényege, ám annak csak a fele. Nemcsak arról van szó, hogy az én illúzió és üres, hanem arról is, hogy minden dolog illúzió és üres (Buddha szavaival: sabbe dhamma anatta), azaz nincs körülhatárolható lényegisége, mûszóval szubsztanciája. Errõl valamiért megfeledkezett George Chemparathy, nem értem, miért. Ezzel összefüggésben a szerzõ hatalmas elismeréssel ír Buddha után alighanem a második legnagyobb indiai filozófusról, Nágárdzsunáról, és gondolkodásának lényegét így összegzi: „csak az abszolútumnak… van saját lénye (sic!), és csak az abszolútum valóságos” (a lényege vagy önvalója lehetett volna egy-egy helyes fordítási megoldás). Hangsúlyoznom kell: tipikusan európai félreértésrõl van szó. Mind Buddha, mind az õt követõ Nágárdzsuna gondolkodásmódjának egyedülálló volta, sõt forradalmisága az, hogy mindketten kérlelhetetlenül abszolútumellenesek voltak. Mindenfajta végsõ igazságot vagy valóságot, mindenek felett álló princípiumot, egyszóval transzcendenciát tagadtak, s ezzel szembefordultak az egész filozófiatörténettel, mind a nyugati, mind a keleti filozófusok döntõ többségével, továbbá valamennyi vallással kivétel nélkül.

Ezt rajtuk kívül a szellemtörténetben csak az ókori szkeptikusok tették meg, bár kevésbé módszeresen és kidolgozottan. (Képes filozófiatörténet. Szerk.: Jan

Bor és Errit Petersma. Typotex Kiadó, 2010, 402 oldal, 6500 Ft) 36

Moszkvai bohózat: a szovjet giccs paródiája A Moszkva kva-kva a 2009-ben elhunyt orosz író, Vaszilij Akszjonov egyik utolsó regénye, melyben nem tagadta meg a rá élete végéig jellemzõ kísérleti vénáját. A 2006-ban keletkezett regény folytatja az író kísérletezéseit a határhelyzetekkel a „magas” és „alacsony” kultúra között, a tömegirodalom egyes mûfajainak kipróbálását, nyílt, ám ugyanakkor már-már a giccsel azonosuló parodizálását. Akszjonov az 1991–1994 között íródott Moszkvai történet címû családregényében a lektûr új lehetõségeit kutatgatta, egyben bemutatva a szovjet történelemnek egyik legvéresebb korszakát, 1925-tõl Sztálin haláláig. Az ezt követõ regény, a Volterjánosok és volterjankák (2004) fergeteges „posztmodern” karnevál volt, a történet szétbeszélése, a nyelvi lelemények gyakran öncélú tûzijátékával kísérve.

Ha a Moszkva kva-kvához értelmezési kulcsot szeretnénk találni, bonyolult feladattal találjuk magunkat szemben. Talán a regény a szovjet giccs, a szocreál paródiája lehetne. Ennek a túlírt regénynek a története az 1950-es évek elején játszódik a szovjet nómenklatúra körében. A történet egyik szála a Jauza parti szovjet felhõkarcolóban lakó Glika Novotkannaja, egy egyetemista lány és kiváló sportoló, a „Szocializmus Szûze” körül, illetve a szovjet elithez tartozó családja körül bonyolódik. Az a tét, kicsiben és nagyban is, hogy ki veszi el a szovjet amazon szüzességét. A jelöltek között van Sztálin kegyence, Kirill Szmelcsakov költõ (egyszerre Konsztantyin Szimonov és Ilja Ehrenburg alteregója), Mokkinakki, a Szovjetunió hõse, Jurka Donderon, az ifjú dzsessz-rajongó, és az elbeszélõ, aki a Hogyishívjákov névre hallgat. A másik szál a Kreml urával, Sztálinnal és környezetével, a Vezér rémálmaival, a Moszkvában titokban szervezkedõ szerb-horvát, titóista hajdúkkal kapcsolatos, akik végül megostromolják Sztálin dácsáját.

Akszjonov regénye rafinált „posztmodern szöveg” látszatát kelti: rengeteg benne az allúzió, töméntelen hivatkozás történik az antik mintákra és elõképekre, már a cím is eleve Arisztophanész A békák címû komédiáját veszi célba (az orosz „kva-kva” – magyarul „brekeke”). Glinka anyját Ariadnának hívják – a szövegben új életre kel az Ariadné–Tézeusz-mítosz, valamint kifejtett metaforaként mûködik a labirintus: a szereplõk a sztálini Moszkva labirintusában tévelyegnek. Sztálin – Minotaurusz, sõt felidézõdik Platón ideális állama is. Mindezeken kívül a regényben a másik „mitológiai szál” az orosz Ezüstkorra (a 20. század elsõ két évtizedének kultúrájára) vonatkozik. Az Örök Asszonyira (a Goethe és Vlagyimir Szolovjov ihlette Szépséges Hölgyre Alekszandr Blok, az orosz szimbolizmus legnagyobb költõje lírájában) „emlékeztet” a szovjet szûz és Szmelcsakov szerelme. A Moszkva kva-kva teljes szövegkorpuszát tulajdonképpen a vendégszövegek tartják fenn, Andrej Belijtõl Andrej Bitovig. Mindebben a „kulturális karneválban” azonban rendkívül zavaró, és jelentõsen megnehezíti az eligazodni vágyó olvasó dolgát, a megformált elbeszélõi személyiség hiánya.

A Moszkva kva-kva úgy is felfogható, mint egy barokkos kalandregény erõteljes moszkvai bohózatba ágyazva, amely a szovjet giccs paródiája. A regény figurái olyanok, mintha a sztálini korszak szocreál szobrai keltek volna életre. Ám ugyanakkor a totalitárius gondolkodás „labirintusa” helyett a szerzõ inkább egy szeszélyesen kaotikus szöveg labirintusában készteti tévelygésre az olvasót. Vagyis Akszjonov egyik utolsó regénye nem nevezhetõ az író legsikerültebb alkotásának. A regény egyik orosz kritikusa, aki kissé dogmatikusan a pontos meghatározások megszállottja, azt írja róla, hogy ebben a mûvében Akszjonov új mûfajt talált ki, ami pedig nem más, mint a „líraiironikus-mitologikus retrogiccs”. Elismerve e túlbonyolított meghatározás kategorikusságát, azért van benne némi igazság.

Egy ilyen túlírt és rafinált utalásrendszerre épülõ szöveg mindig nehéz feladat elé állítja a fordítót. Soproni András többé-kevésbé jól oldotta meg ezt az emberpróbáló feladatot, koherens szöveget hozott létre. A fordítás azonban gondosabb filológiai munkát igényelt volna. Az olyan idézetek esetében, ahol a vendégszövegnek van magyar fordítása, például Oszip Mandelstam Tristia címû versébõl vett idézet esetében (32. o.), vagy Jurij Olesa: A három kövér címû regényének említése kapcsán (52. o.), ezeket a jegyzetekben nem ártott volna feltüntetni. Még egy megjegyzés: a regénynek van alcíme is – Jelenetek az 50-es évekbõl (Szceni 50-h godov) – ezt nem fordították le.

(Vaszilij Akszjonov: Moszkva kva-kva. Fordította: Soproni András. Európa Kiadó, 2010, 393 oldal, 3400 Ft) Szõke Katalin

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

Erõs Kinga

Évek és ívek

A lélek stációi Kaffka Margit levelezése Nap Kiadó, 2010 400 oldal, 3300 Ft

A Nap Kiadó gondozásában jelent meg Kaffka Margit

hogy olvassa el és ítélje meg egy munkáját, amirõl maga

levelezése A lélek stációi címmel. A válogatott levelek a

úgy véli, talán át kellene dolgoznia. Hatvany Lajossal

már eddig is ismert, különbözõ nyomtatott válogatásban

folytatott levelezésében – kortársaihoz hasonlóan – sokat

olvasható leveleket éppúgy tartalmazzák, mint a

ír az anyagiakról. Miután 1915-ben nyugdíjaztatta magát,

kiadatlanokat vagy a nehezen hozzáférhetõeket. A kötet

több ideje és energiája maradt az írásra, ám anyagi

elsõ nagy fejezete a Szerkesztõk – barátok – külvilág

nehézségekkel kellett megbirkóznia. A törékenynek tûnõ

címzettek szerint, blokkokba szerkesztve adja közre a

írónõ a szerzõi honoráriumról ezt írja Hatvanynak:

leveleket, s a címzettek között találjuk a Nyugat

„…mennyit fizethet a Pesti Napló nekem például

szerkesztõit éppúgy, mint Adyt, Füst Milánt, Hatvany

tárcanovellámért s mennyit rövidebb vagy hosszabb

Lajost. Szintén e fejezetben olvashatók az írónõ

cikkért? Tudom, hogy a maga generozitására és

unokatestvéréhez és barátnõjéhez, Nemestóthy Szabó

gavallériájára is rábízhatnám magam; de én most

Hedvighez írott levelei, de olyan alkalmi levelek is, mint

üzletibb erényeire akarok apellálni, – egész hideg és

az Erdõs Renééhez írott. Ezekben a levelekben egy okos,

elfogulatlan számolásra a mai árviszonyokkal,

érzékeny, függetlenségre törekvõ nõ portréja rajzolódik ki,

(drágasággal) – s az én »irodalmi ágiómmal« mindentõl

aki kezdõ tanítónõként az irgalmas nõvérek miskolci

függetlenül. (…) Szóval? Ezeken az alapokon és

zárdájából barátnõjével, Hedviggel nem csupán olyan

(természetesen) a lapja anyagi erõit is számba véve, –

témákról levelez, amelyeket joggal várunk el egy

számítsa ki kérem, mennyi lehet a honoráriumom?”

tizennyolc éves lánytól. Persze, sok szó esik szerelemrõl, férjhez menésrõl, párválasztásról is, s számos tanács is a

címmel azok a levelek olvashatók, amelyeket férjének,

papírra kerül, amelyekre Hedvignek minden bizonnyal

Bauer Ervinnek és fiának, Frõhlich Lászlónak, valamint

szüksége is volt, de barátnõjének írott sorai mégis

Bauer testvéréhez, Hildához és annak férjéhez írott,

valamiféle okos megfontoltságról, komolyságról

egymásnak „felelgetõ” kézirataiból áll. Bauer Ervinnel

árulkodnak. A legszellemesebb, legélvezhetõbb részei e

folytatott levelezésüket akár naplóregényként is

leveleknek éppen azok a meglátások és tanácsok,

olvashatnánk. Nagy szerelem lenyomatai ezek a levelek,

amelyeket a szerelem témakörében fogalmaz meg.

elképesztõ vállalásokról tanúskodnak, mivel az írónõ a

Kaffka Margit már ifjúkori magánleveleiben is tanúságot

háborús körülmények dacára, bár nagy áldozatok árán,

tesz emberismeretérõl, analizáló hajlamáról és

de képes megszervezni találkozásait orvos férjével, aki

szintetizáló képességérõl, amelyek késõbb vissza-

más-más helyen teljesít szolgálatot. A feltétlen

köszönnek a Hangyaboly vagy a Színek és évek lapjain.

ragaszkodás és szeretet, a féltés és a játékosság

A Miskolcról írott levelek tanúsítják, hogy a vidék

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

A kötet másik nagy fejezetében Mi ketten és a család

hangján írnak egymásnak, s míg a kapcsolatuk elejérõl,

unalma és „vaskezû formái” nyomasztják, s a

a közös itáliai utazásról beszámoló levelei tükrében

tartalmasabb, mélyebb fõvárosi életre vágyik. Egyre

Kaffka élete legboldogabb idõszakát élte ott meg, a

tudatosabban fordul érdeklõdése az irodalom irányába, s

háború végi levelezése férjével mégis arra mutat rá,

a fõvárosi szerzõk már akkor felfigyeltek rá, amikor még

hogy minden külsõ nehézség és nyomorúság ellenére

vidéki tanárnõként küldte írásait a lapoknak, és lelkesen

egymás iránti szeretetük nem fakult meg, sõt elmélyült.

fogadták be maguk közé. Az 1908 januárjától megjelenõ

Ismerve férje óvó sorait, megrendítõ olvasni Kaffka

Nyugat a legelsõ számtól kezdve a munkatársai sorába

Margit halálának körülményeirõl: „…drága egyetlenem,

hívta, így nem véletlen, hogy az e fejezetbe válogatott

most csak nagyon vigyázz, hogy spanyolt ne kapjál,

levelek jelentõs része szerkesztõkkel, írótársakkal való

sehová ne menj, ahol sok az ember és mihelyt a

párbeszédek lenyomatai. Vannak köztük lelkes, de

legkisebb lázad volna rögtön lefeküdni mert ez a legjobb

elkeseredett levelek is, számos sora árulkodik

biztosíték az ellen, hogy súlyosabb ne legyen a baj.

magányosságáról, bizonytalanságáról, szorongásairól.

Érted?! Csak rögtön feküdj le és adass fel a

Gellért Oszkárnak egy kézirat kapcsán írt levelében

házmesternével egy sürgönyt, én jövök fel akkor. Szóval

olvashatjuk: „A gúnyos levelén elképzelhetetlen nagy

drága szerelmem csak vigyázz magadra nagyon!”

haragba jöttem, – aztán három nap múlva beláttam, hogy

Megrendítõ olvasni, hiszen tudjuk, minden féltés ellenére

igaza van, – egy kicsit.” Ám nem retten a kritikától, tudja

Kaffka Margit élete szinte akkor ért véget, amikor

kamatoztatni, s még e levél végén arra kéri Gellértet,

magánélete révbe jutott.

37

Szirtes Borbála

Villámlátogatás Absztarktisztánban A humán tudományok és a természettudomány kapcsolata bõ há-

tekké, de Gowers – még mielõtt undorodva félredobnánk a könyvet

romszáz évvel ezelõtt, a felvilágosodás eszmeáramlatának megjele-

– gyorsan megnyugtatja olvasóit: a kettõ (nagyjából) ugyanaz, csak

nésével és kiteljesedésével kezdett megromlani, de a korábban na-

másfajta nyelven kifejezve. Ezzel nem másra bíztat bennünket, mint

gyon is intim viszonyban levõ terület a tizenkilencedik és huszadik

hogy hátrahagyva a megszokott gondolkodási paneleket, tartsunk

század tudományos forradalmával párhuzamosan szakadt el radiká-

vele az elvont gondolkodás, az absztrakció univerzumába.

lisan egymástól. Az ok egyrészt az irracionalitástól a racionalitás felé

Aki nem morzsolódott le az elsõ fejezetben, az nyilván így is fog

fordulás elvének mindennapi szinten való megvalósulása volt, más-

tenni. Merthogy – nemes és nagylelkû szándék ide vagy oda – azért

részt pedig az, hogy a szinte követhetetlen iramban fejlõdõ reál tu-

a matematikus-szerzõ nem tud kibújni a bõrébõl. A részek elsõ hat-

dományok élvonalbeli tudósai elsõsorban és kizárólag önnön disz-

nyolc tökéletesen emészthetõ, sõt lebilincselõ mondata után ugyanis

ciplínájukkal voltak elfoglalva – egyébként teljesen érthetõ módon.

megfeledkezik magáról, és simán átsiklik abba szellemi dimenzióba,

Az utóbbi években azonban (néhány évtizedes fegyverszünet után)

ahova átlagos halandó nem követheti: kezdetben gondosan fel-

lassú, de egyértelmû változás tapasztalható: a két nagy birodalom

ügyelt szavai közé egyre nagyobb mértékben keverednek matemati-

mesterei közeledni, nyitni kezdtek egymás felé, végre tisztelettel és

kai szakkifejezések, míg a második-harmadik oldalon a terminus

érdeklõdéssel fordulva a másik tábor irányába.

technicusok teljesen átveszik az uralmat. Kegyelmet csak a fejeze-

Ezt teszi a brit matematikatudomány egyik igazi nagyágyúja,

tek záró szakaszaiban kapunk. Bár mindez esetleg lelohaszthatja ér-

Timothy Gowers is, aki bár a cambridge-i egyetem oktatója, a funk-

deklõdésünket, nem szabad engednünk a feladás csábításának. A

cionálanalízis és a kombinatorika nemzetközi szinten elismert kutató-

szaknyelvi blokk szövegkeretei ugyanis olyan letisztult intelligenciá-

ja, Fields-érmes matematikus, nem restell ezúttal az érdeklõdõ laikus

val, kristálytiszta logikával vallanak a matematikatudományról, hogy

nagyközönséghez fordulni, és mesélni saját tárgyáról – ahogy az al-

még az esetlegesen átlapozott oldalak mellett is messze megéri ol-

cím is jelzi – nagyon röviden. A vállalkozás elsõre kétségeket éb-

vasni azokat.

reszthet bennünk: vajon hogyan lehetséges úgy bemutatni egy

Azokra, akik bírják az iramot, igazi szellemi csemegék várnak:

zsebkönyvben az egyik legelvontabb természettudományi ágat,

olyan területek esszenciájából kóstolhatunk egy-egy cseppet, mint a

hogy közben ne legyünk felszínesek? A megoldáshoz minden kétsé-

bizonyítások célja és felépítése, a határérték, a végtelen és a dimen-

get kizáróan Gowers absztrakt matematikán pallérozódott elméje

zió fogalma, a letisztult geometria, vagy a becslések és közelítések

kellett, aki úgy döntött, hogy elegánsan átlépve a mûveleteken való

lényege. A kötet egyik legkellemesebb meglepetése (mintegy juta-

molyolás, és az elvont fogalmak nyomasztó meghatározásainak

lomként a végig kitartóknak) az utolsó fejezet, ahol mintha Gowers is

csapdáján, egészen máshonnan fogja megközelíteni a témát.

engedett volna hûs szigorából. A fináléban ugyanis olyan témakö-

A kötet igazi meglepetése tehát a szerzõ merõben új, üdítõen

rökrõl cseveg – mintegy levezetésképp – kötetlen stílusban olvasói-

szokatlan perspektívája, amelynek legfõbb varázsa a valódi lényeg

val, mint a matematikusok állítólagos kiégése harmincadik életévük

biztos kézzel való megragadása. Gowers már az elején elõszedi a

után, a matematikusnõk mai napig elenyészõ mennyiségének okai, a

rengeteg rárakódott szellemi kacat alól azt, ami a legközelebb vihet

matematikai és a zenei tehetség feltételezett összefüggése, a mate-

a matematika megértéséhez, ti. hogy valójában a filozófia egy speci-

matikával kapcsolatos ellenérzések okai, továbbá az is kiderül, hogy

ális ágával van dolgunk. Ilyesformán a legfontosabb nem az, hogy

mitõl lehet esztétikus egy tétel vagy egy bizonyítás.

elrágcsáljuk és megemésszük a legbizarrabb matematikai tételeket,

Mindez talán valóban csak egy „villámlátogatásra” elég a mate-

hanem hogy megértsük a matematikai gondolkodás- és látásmód lé-

matika irdatlan birodalmában, de abból viszont a legjobbak közé so-

nyegét. Arra biztat, hogy tegyük félre minden beépült idegenkedé-

rolható. A szerzõ ugyanis legfõképp arra koncentrál, hogy példái,

sünket, lezserül kerüljük ki iskolai éveink alatt felépített szellemi

magyarázatai által megjelenítse az átlag olvasó elõtt az egész disz-

korlátainkat, és tekintsünk úgy a számok világának minden egyes

ciplína lényegét és legfõbb üzenetét, egyben kulcsot adva a sokak

régiójára, mint az általunk ismert valóság egyfajta átfogalmazására.

számára legnehezebben hozzáférhetõ gondolkodási szisztémák

Nem véletlenül választotta elsõ fejezete témájául a matematikai

egyikéhez: megtanítja, hogy az emberi elme – mindnyájunkban töb-

modellezést, hisz itt egészen konkrétan kiábrázolódik az, amire õ a

bé-kevésbé meglevõ – képessége az elvont gondolkodás, amely

diszciplína egészét tekintve sarkall: a hétköznapi jelenségek mind-

számokká, tételekké képes transzformálni a valóságot. Ha pedig

egyike kivétel nélkül átvarázsolható matematikai mûveletté. Igaz,

nem vagyunk restek elfordítani a zárat, és tenni pár lépést, akkor az

hogy az olyan – nagyon is jól ismert – dolgok, mint egy labda elhají-

ajtón túl ott vár bennünket maga a szellemi kincsekkel és kalandok-

tása, egy település népességének a növekedése, vagy a játszoga-

kal telis-teli Absztraktisztán… (Timothy Gowers: Matematika nagyon

tás két dobókockával, átalakulnak ridegnek tûnõ modellekké, képle-

röviden. Ford. Pataki János. Typotex, 2010, 238 oldal, 2400 Ft)

38

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

Dr. Osman Péter

Ez az arc nem a végsõ Kitûnõen bemutatott történet. Közvetlenül arról, hogyan nõtt ki egy informatikában zseniális – amúgy bizonyos értelemben „halmozottan hátrányos”, „szocio-béna” – egyetemista részeg ötletébõl viharsebességgel egy milliárd dolláros, ma is gyorsan terjeszkedõ vállalkozás, ezen keresztül pedig arról, hogy milyen beláthatatlan üzleti távlatok rejlenek a digitális világban.

Mezrich mûve tényekre alapozott, azokat elbeszélõ stílussal felöltöztetve elõadó fejlõdéstörténet. Mindenekelõtt Mark Zuckerbergnek, a Facebook megalkotójának a fejlõdéstörténete, mellette többeké, akik a kiindulástól a vállalkozás milliárdos céggé válásáig részt vettek annak fejlesztésben, menedzselésében, és magáé e vállalkozásé.

Végigkísérhetjük benne, hogyan vált a Facebook ko-

Ben Mezrich (1969) Véletlenül milliárdos Hogyan született a Facebook Athenaeum Kiadó, 2010 310 oldal, 2989 Ft

forrásmunka és ezernél is több oldalnyi dokumentum

matikus azzal, amit néhány zseniális fickó benne és

alapján írta meg, igénybe véve még bírósági jegyzõ-

általa elért: olyan meredeken felívelõ, hihetetlen mé-

könyveket is. Igen jellemzõ Mark világára – és egy-

retû üzleti sikert, amilyenre a modern informatika és

ben a digitális korszakunkra is –, hogy ezét a sors-

infokommunikáció világán kívül aligha van példa a

döntõ éjszakáét a leghitelesebb forrásból: Mark lé-

gazdaságtörténetben, semmiképpen sem ilyen viha-

pésrõl lépésre leírta azt a blogjában.

ros piachódítással. S még inkább emblematikus cé-

A Facebook felívelésének kritikus jelentõségû vo-

ge és sikertörténete a korunknak azzal, hogy a

nása, hogy a bevezetését nem kellett marketing esz-

Facebook a legmodernebb tudásipar egyik zászlós-

közökkel, reklámmal, propagandával segíteni. Szol-

hajója: Marknak és fejlesztõ társainak a tudása, szel-

gáltatásainak, a benne kínált lehetõségeknek kö-

lemi termékei tették naggyá, azok hasznosítása vált

szönhetõen a híre futótûzként terjedt, s a felhasználói

benne óriási üzleti sikerré. S amire végképp csak

száma öngerjesztõ módon, rohamosan növekedett.

ebben a korban van példa – igaz, itt sem sok –: pár

Csupán fél évvel a kritikus éjszaka után már ezt írja

zseniális fiatalember pusztán a tudásukkal és a szá-

a Stanford egyetem újságja: „Üresek az elõadók.

mítógépeikkel, tõke és (a laptopjaiktól eltekintve)

Senki sem készül az óráira. A hallgatók naphosszat

anyagi termelési tényezõk nélkül tudott létrehozni és

megbûvölve bámulják a számítógépük képernyõjét.

a növekedési pálya elsõ, jelentõs szakaszán végig-

Tombol a thefacebook.com õrület.” (Ekkor még ez

vinni egy céget, amely onnan egyenes úton emelke-

volt a neve).

dett a világsikerig. „A Harvard egyik kollégiuma. Az éjszaka közepe.

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

Mezrich a történetet tucatnyi interjú, több száz

runk egyik leginkább emblematikus cégévé. Emble-

A többi történelem, céltudatos, kemény menetelés története. Az óriássá fejlesztett Facebook sikere-

Egy srác, aki sokat tud a számítógépes rendszerek-

sen átvészelte a recessziót, s a legutóbbi jelentések

rõl meg a szétszedésükrõl (rendszertechnikai érte-

szerint a cég hetente ötmillió felhasználóval gyarap-

lemben - OP). Egy srác, aki kívül rekedt az egyetemi

szik (Mezrich nem jelöli, hogy ezt pontosan mikor írta

élet pezsgõ hormonális világán.” Lényegében így

– O. P.). Mark Zuckerberg részeg kis kollégiumi kí-

kezdõdik a Facebook fogantatása. Mark azon az éj-

sérletébõl az internet egyik legnagyobb befolyású

szakán két dolgot akart: elmerülni a számítógépes

vállalkozása lett, és sokak szerint õ minden idõk leg-

informatika világában, amelyben a dolgok urának ér-

fiatalabb self-made milliárdosa. S amint a történet is

zi magát, és egy nagy trükk létrehozásával megsze-

megmutatja, a hajdani „szocio-béna”, fura számító-

rezni azt, amit az egyetem magafajta népe a legfõbb

gépzsenibõl kõkemény, céltudatos üzletember lett.

jónak tekintett: a kézzelfogható NÕ-t. Õ, aki a Har-

Mezrich szavaival „Mark nem fogja engedni, hogy

vard - itt nagyon plasztikusan leírt – diákvilágában

bármi vagy bárki a Facebook útjába álljon.” Más-

csak egy volt a suta balfékek közül, meg akart alkot-

részt: „Azt az embert, akivé Mark Zuckerberg vált,

ni egy látványos, nagy dobást, amely olyan megbe-

legjobban egyszerû és elegáns, egyetlen mondatot

csülést hoz neki, mintha futballsztár lenne. És már

tartalmazó névjegykártyája jellemzi. Ezt a kártyát õ

ezen az éjszakán bebizonyosodott, hogy fölényes

tervezte. »Vezérigazgató vagyok - bekaphatod.«” Te-

tudással képes legyõzni a Harvard egész informati-

gyük ehhez hozzá: ilyet persze minden hülye meg-

kai rendszerét – amint a továbbiakban más egyete-

engedhet magának, de a sikeres üzletemberek kö-

mekét is.

zött csak a legsikeresebbek.

39

...a legsikeresebb?

Megkérdeztük a kiadók munkatársait, hogy a kiadó a 2010-ben kiadott könyvei közül melyik bizonyult a legsikeresebb nek Alexandra Kiadó · Veiszer Alinda: Záróra. Azért esett erre a könyvre a választás, mert a karácsonyi szezon legnépszerûbb címe volt, és nagy örömmel töltött el bennünket, hogy a kötetben szereplõ kiemelkedõ személyiségek gondolataira olyan sokan kíváncsiak. (Gyuricza Eszter) Animus Kiadó · Legsikeresebb könyvünk Hahner Péter mûve, a 100 történelmi tévhit volt. A 100 miniesszé tudományos alapossággal, ugyanakkor rendkívül olvasmányosan oszlat el közkeletû tévhiteket. (Balázs István) Athenaeum 2000 Kiadó · Paulo Coelho: Brida. A hazai könyvpiac egyik legnépszerûbb írójának, a lélek útjait keresõ Coelhonak egyik korai munkája. Hatalmas üzleti- és közönségsiker. (Tegyi Tímea) Cartaphilus Kiadó · David Nicholls: Egy nap. Nagy-Britanniában lassan két éve tarol ez a hihetetlen sikerû romantikus történet, mely a kritikusok és az olvasók egybehangzó véleménye szerint a legeredetibb és legjobb szerelmes regény a Bridget Jones naplója óta. (Szilágyi Ágnes) Corvina Kiadó · Kati Marton: A nép ellenségei. Az ismert, magyar származású, amerikai újságírónõ családjának története és regényes gyerekkora az 50-es évek Magyarországán az üldöztetéstõl az emigrációig. (Porkoláb Eszter) Európa Könyvkiadó · 2010-es év fesztivál fõvendége Ámosz Oz volt, akinek szépirodalmi regénye, a Szeretetrõl, sötétségrõl a kiadó sikerkönyve lett. Az egyes szám elsõ személyben íródott mû nem csak önéletrajzi ihletésû családregény, hanem egyben Izrael Állam története is, az egész korszak története, az Ozzal együtt felnõtt zsidóké, akik túlélõkként „egy lakatlan szigeten” kötöttek ki, és ott otthont építettek maguknak. (Veres Sarolta) Helikon Kiadó · A 2010-es esztendõben a Helikon Kiadó legsikeresebb könyve egyértelmûen Böjte Csaba új mûve volt, Az Út a Végtelenbe. Csaba testvér (beszélgetõpartnere Karikó Éva) Isten ajándékairól szõtt gondolatait tartalmazó könyvünk 2010 áprilisában jelent meg, nyolc hónap alatt több kiadásban elérte a 16 ezres példányszámot. (Morvai Katalin) Jelenkor Kiadó · Gervai András: Fedõneve: „szocializmus” A siker oka az lehet, hogy a könyv fõleg a film és a színház világában tevékenykedõ ügynökökrõl, besúgókról és tartótisztjeikrõl szól, s annak ellenére, hogy ez a téma nagyon sokak érdeklõdésére számot tarthat, a rendszerváltás óta nem kapott még megfelelõ nyilvánosságot.

(Csordás Kata) Jószöveg Könyvmûhely · Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Kabdebó Lóránt írja: „Eligazít a jelenben, de egyben a mai állapotunk múltját is visszakeresi. Mindig kedveltem a villamosközlekedést, ha lehet, most is ezt választom a busszal szemben. Személyes véleményem, de valahogy szabadabbnak érzem magam benne.” (Fóti Péter) Kalligram Kiadó · Ha minden áron ki kell emelnünk egy könyvet, az olvasói visszhangok alapján Csányi Vilmosnak a 2010-es Könyvhétre megjelent Marci, a beszélõ kutya c. regénye feltétlenül említést érdemel – egy szórakoztató olvasmány tudományos kérdésekrõl. (Szaniszló Tibor) Kortárs Kiadó · A magyarországi gondolkodók - 18. század (szerk. Tüskés Gábor) címû antológiának, elsõ, bölcsészettudományokat felölelõ kötete többéves tudományos elõkészítõ munka eredményeként jelenhetett meg.

(Horváth Bence) Kossuth Kiadó · J. R. dos Santos: Einstein utolsó üzente.

A neves szerzõ mûveibõl világszerte több, mint 1 000 000 40

példányt adtak el! A magyarul 2010-ben megjelent Az isteni formula - Einstein utolsó üzenete címû, nagy sikerû, lebilincselõ regény után itt a következõ: A hetedik pecsét.

(Juhász Lajos) Magvetõ Könyvkiadó · Spiró György: Tavaszi Tárlat. Közönségsiker, médiasiker, üzleti siker. Nélkülözhetetlen dokumentuma egy meghatározó történelmi korszaknak.

(Tegyi Tímea) Magyar Napló · Popély Gyula: Felvidék 1914–1920.

Popély Gyula történész, egyetemi tanár monográfiája a Felvidék elvesztésének hiteles történetét mutatja be. A kötet a trianoni békeszerzõdés kilencvenedik évfordulójához kapcsolódóan jelent meg. (Zsiga Kristóf) Móra Kiadó · Mesebirodalom - Hatvan év legszebb magyar meséi (Szerk.: Merényi Ágnes). A jubileum alkalmából összeállított meseantológia 1950-tõl, a kiadó alapításától napjainkig, a Móra mesebirodalom történetének 60 mérföldkövét reprezentálja. A zömmel prózai meséket tartalmazó kötetet Kormos István, Zelk Zoltán verses meséi, Nemes Nagy Ágnes meseballadája teszik teljessé.

(Halmai Sylvia) Nap Kiadó · Nótáskönyv; összeállította: Sárosi Bálint Napvilág Kiadó · 20 év után címû sorozat. A 20 év után címû sorozat egyedülálló vállalkozás a rendszerváltás és az azóta történtek feldolgozásában és értékelésében, melynek szerzõi elismert kutatók és szakemberek.

(Klopfer Judit) Nyitott Könyvmûhely · Bár csak az év végén jelent meg, a Nyitott Könyvmûhely legnagyobb könyvsikere 2010-ben kétségkívül Bud Spencer önéletrajzi kötete volt, a Különben dühbe jövök. Bud Spencer egy korszak meghatározó alakja. Könyvébõl az olvasók elsõ kézbõl kaphatnak képet a 70-es, 80-as évek filmes világáról. (Angyalosi Eszter) Saxum Kiadó · Popper Péter: Tûnõdések napról napra. Az összeállítás a kiadó tisztelgése feledhetetlen szerzõje, Popper Péter emlékére. A könyveibõl összeállított aforizmák Popper Péter szemlélõdõ, kételkedõ, elmélyültségében is könnyed gondolatait tartalmazzák. (Müller Ágnes) Szent István Társulat · Kopp Mária - Skrabski Árpád: A Boldogságkeresés útjai és útvesztõi a párkapcsolatokban. A 2010. évi Stephanus-díjas szerzõpáros könyve bölcs iránymutatással szól mindenkihez, akik az emberi kapcsolatok titkai iránt érdeklõdnek. (Vas László) Typotex Kiadó · Bernard Giard: A Google-modell A menedzsment forradalma. A Google vállalatvezetési gyakorlatát ez a könyv elsõként tárja fel. Hatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az amerikai kiadást az Amazon olvasói egyöntetûen csillagos ötösre értékelték.

(Mécs Anna) Ulpius-Ház Könyvkiadó · Legsikeresebb könyvünk Frei Tamás: A Megmentõ c. akcióregénye. Nemcsak azért, mert ebben a mûfajban magyar vonatkozású regény nem jelent még meg, hanem mert a fogadtatása minden várakozást felülmúlt: az olvasók imádták a könyvet, a legjelentõsebb eladási listákat (Libri, Alexandra, Bookline, Polc.hu) hónapok óta, a mai napig vezeti. (Darvas Adrienne) Vince Kiadó · 2010-es kiadványaink közül Beregi Tamás: Pixelhõsök címû, unikumnak számító kötetét emeljük ki, mely az informatika és a mûvészet közös területét, a számítógépes játékok világát mutatja be – tudományos alapossággal, mégis közérthetõen, rengeteg színes illusztrációval és ajándék DVD-vel. (Emriné Takács Júlia) ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

...a legnagyobb hatással?

Megkérdeztük az Új Könyvpiac szerzõit, hogy a tavalyi olvasmányaik közül melyik könyv volt rájuk a legnagyobb hatással Bedecs László · Darabos Enikõ és Pályi András beszélgetõkönyve, az Én határain (Kalligram), melyben igazán inspiráló és felszabadító mondatokat olvastam szerelemrõl, vágyról, testrõl, érzéki létrõl, no meg Istenrõl – mindarról tehát, amiért a Pályi-regényeket is érdemes olvasni.

Bombitz Attila · Legfontosabb olvasmányélményem, mely nem korlátozható a 2010. évre, Cormac McCarthy Az út címû regénye (Magvetõ) – feszes cselekményével, dermesztõ víziójával, esendõ alakjaival, végsõkig lecsupaszított, de annál lényegretörõbb nyelvi megformáltságával.

Csábi Domonkos · Diallo Julianna: Virrasztó éden (Magyar Napló) - Mert lehetséges figyelni és tanulni.

Dobás Kata · Bartis Attila – Kemény István: Amirõl lehet (Magvetõ) · Lehet vele egyet nem érteni, lehet vele vitatkozni, lehet sûrûn bólogatni; nem kirekesztõ és nem megmondó – tehát valódi párbeszéd.

Fekete J. József · Dreff János/Tóth Dezsõ: Az utolsó magyartanár feljegyzései (Kalligram) · A regénybõl megtudjuk, hogyan is lett Tóth Dezsõbõl, az „utolsó magyartanárból” Dreff János, az író? Alapvetõen derûs mû, amennyiben Szentkuthy Miklós és James Joyce regényeit derûsnek, olykor érzelmes, ha Proustot érzelmesnek, szomorú, ha Kierkegaard-t annak véljük, kíméletlen, ha Stephen Kinget ilyenként éljük meg, humoros, ha Rejtõ Jenõt annak tartjuk, humora és könnyedsége Karinthyt, Molnár Miklóst, Fehér Bélát, Temesi Ferencet idézi.

Follinus Anna · Immáron varázstrükk sem kell a láthatatlansághoz: Nagy Cili úgy jutott el modern, különös költõi világával a válogatott kötetig, hogy szinte mindenki elõtt észrevétlen maradt – pedig bámulatos teljesítmény, amelyet A szembenézés gyönyörében (Stádium) nyújt. Éles metszésû mondatai, zaklatottan hevült hangja a lényegkimondás mélységével párosul.

Füzi László · Nehéz egy évet, egy év olvasmányait egyben látni, ezért a föltett kérdésre azt válaszolom, hogy mostanság Tandori Dezsõ Medvék minden mennyiségben (Pozsonyi Pagony) címû könyvét olvasom nagynagy békével és derûvel. A könyvet Agócs Írisz illusztrálta, de inkább azt írom, hogy Agócs Írisz újrateremtette Tandori verseinek a világát. A versek, a versek pedig éppúgy bevezetnek bennünket egy nagy költõ világába, miképpen Weöres Sándor jobb híján gyerekverseknek nevezett versei teszik azt.

Luzsicza István · Ha katarzist nem is, de sok szép és jó olvasmányélményt kaptam a 2010-es könyvektõl; ha egyet kell választanom, akkor az Csender Levente Fordított zuhanása (Magyar Napló), aki egyenes ívû pályát futva nemcsak folyamatosan átugorja novelláiban a maga által feltett lécet, hanem saját védjegyeit, hagyományait õrizve – és a rutinmunka, az unalmassá válás buktatóit elkerülve – a megújulás jeleit is felmutatja.

Nagy Hajnalka · Sofi Oksanen: Tisztogatás (Scolar) · Oksanen könyve – hogy Kafka sokat emlegetett szavaival éljek – „fejsze, a bennünk befagyott tenger jegéhez”; földbe döngöl, pofon vág, alapjainkban renget meg, hogy végül megtépázva utunkra engedjen.

Onagy Zoltán · Számomra a 2010-es esztendõ legfontosabb kötete munka- és tankönyv egyszerre: Grendel Lajos irodalomtörténete (Kalligram), megkerülhetetlen (ha máshoz nem, a Bõségemhez feltétlenül); elfelejtett vagy nem a helyükön kezelt magyar írók Grendel felvezetésében, összefüggéseivel, akiket soha nem olvastam volna újra, tán a kezembe se kerülnek; másféle magyar térkép, eltolt, elforgatott domborzattal, vízrajzzal, az Alacsony-Tátrán átfolyik a Tisza, van min csodálkozni.

Pál Ferenc · Az elmúlt év legnagyobb fölfedezése Rákosi Jenõ volt, akinek a nyáron egyvégtében elolvastam Emlékezések és A legnagyobb bolond címû mûvét (Magyar Nyugat). Ez utóbbi kiválóan felépített romantikus regény,amely vetekszik a legjobb hasonszõrû francia mûvekkel.

Szabó Gábor · Cormac McCarthy Az út (Magvetõ) címû regénye. Ez a döbbenetes erejû, a sci-fi, a thriller, az antiutópia és az egzisztencialista regény mûfaji kódjait zseniálisan összegzõ ( és túlhaladó) , a létezés idegenségét szikár, marginalizált, töredezett nyelven megjelenítõ próza a becketti és a késõbbi minimalista nyelvtechnikákat alkalmazva teremt egy utánozhatatlan atmoszférájú apokaliptikus víziót.

Szirtes Borbála · Patrick Rothfuss (Gabo) többkötetesnek ígérkezõ mûvének elsõ darabja, A szél neve – ez a varázslatos, kifinomult felnõtt mese szépirodalmi magasságokba emeli a fantasy elponyvásodott mûfaját, a tökéletes pihenés mellett igényes szellemi csemegét, és egy feledhetetlen olvasmányélményt ígérve.

Gyürky Katalin · Ljudmila Ulickaja Elsõk és utolsók címû novelláskötete (Magvetõ), mégpedig azért, mert az írónõ ezzel a mûvével nemcsak, hogy újra bebizonyította csodálatos írói tehetségét, hanem azt is megmutatta, hogy hogyan lehet olyan novelláskötetet írni, ahol az egyes novellák között nagyon szoros kapcsolat, kidolgozott motívumrendszer mûködik.

Szõke Katalin · 2010-ben a legszívesebben olvastam Füzi László: Világok határán (Kalligram) címû könyvét.

A magántörténelem szép irodalmi példája, hiteles elbeszélõ hanggal, az 1960–70-es évek falusi világának átélt, elemzõ megragadása.

Halmai Tamás · Gyõrffy Ákos: Havazás Amiens-ben (Magvetõ) · Mert minden sora az angyalok hallgatásával vetekszik.

Takács Géza · Spiró György: Feleségverseny (Magvetõ) · A Feleségverseny (amúgy kiválónak tudott) szerzõjének a kényszeressége a rémségek (gyermeteg) halmozására mélyen megrendített.

Iancu Laura · Ferenczes István: Zazpi (Kortárs) · Ferenczes István (rém)álmainak a függeléke, egy vergõdõ dalnok, akinek a vers pótolta az életet.

Kovács Lajos · Gion Nándor: Az angyali vigasság (Noran Libro) · Együtt olvasva, élvezve Gion gyerekekrõl, gyerekeknek szánt írásait találkozhattam azzal a tiszta írói szándékkal, amely róluk is, nekik is úgy beszél ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

életrõl-halálról, szerelemrõl-csalódásról, gyûlöletrõl-barátságról, hogy az olvasót a történet kortalan részesévé tudja emelni. Gyerekként (kamaszként) hiszek neki, felnõtt nosztalgiámat pedig nem öltözteti szivárványosra.

Vincze Ferenc · Bartis Attila, Kemény István: Amirõl lehet (Magvetõ) · A címével ellentétben a könyv arról is szól, amirõl nem lehet, és arra is példát kínál, hogy ezt miképpen lehet.

Pécsi Györgyi · Móricz Zsigmond: Naplók 1924–25; szerk.: Cséve Anna (Noran 2004) · A zseni halálpontos természetrajza.

41

Irodalmi díjak Oroszországban A november vége, december eleje Oroszországban hagyományosan az adott év irodalmi díjainak átadása jegyében telik. Nem volt ez másképp 2010 végén sem, amikor a könyves szakma és az olvasók hatalmas várakozása mellett november 23-án kihirdették az egyik legnevesebb irodalmi elismerés, a Nagy Könyv gyõzteseinek nevét.

Az ünnepélyes díjátadónak minden év novembere végén a moszkvai Paskov Ház ad otthont, ahol a Nagy Könyv felkért zsûrije – az Irodalmi Akadémia tagjai – a legjobb tizenháromnak ítélt szerzõ úgynevezett „rövid listájából” közli a három elsõ helyezett nevét. Idén az elsõ díj Pavel Baszinszkijt illette meg Lev Tolsztoj Futás a paradicsomból címû életrajzi mûvéért, a második helyezésnek az az Alekszandr Iljicsevszkij örülhetett, aki a Perzsa címû regényét küldte a versenyre, a harmadik helyezés pedig Viktor Pelevint illette meg legújabb, T címû alkotásáért.

A Nagy Könyv díjazottjai a szakmai elismerés mellett komoly anyagi támogatásban is részesültek: az elsõ díjazott idén három millió rubellel, a második másfél millióval, a harmadik pedig egymillió rubellel lett gazdagabb.

A három elsõ helyezett nyilvánosságra hozatalával azonban még korántsem ért véget a rendezvény. A Nagy Könyvnek ugyanis része az olvasóközönség „munkára fogása” is, akik egész évben szavazhatnak kedvenc írójukra, s véleményük szintén itt, az év végi díjátadón válik ismertté. Ezen szavazatok ismeretében Viktor Pelevint kétszeresen is elismerték, hiszen 2010-ben az olvasók az õ regényét tartották a legjobbnak. Õutána a rajongóktól a legtöbb szavazatot Jevgenyij Kljucsev és Mihail Gligolasvili kapta.

A három díjnyertes alkotás közül a Tolsztoj gróf életét különleges módon láttató Pelevinregény nyújtotta élményre valószínûleg hazánkban sem kell sokáig várnunk, hiszen mint a legtöbb Pelevin-mûvet, remélhetõleg ezt is olvashatjuk majd magyarul. Az elsõ helyezést elért alkotás, Baszinszkij mûve is a nagy klasszikusról szól, de egészen másként közelít hozzá. Szerzõje fõleg arra keresi a választ – az adatgyûjtés miatt személyesen is több alkalommal ellátogatva Tolsztoj lakhelyére, Jasznaja Poljanába – hogy az író vajon élete utolsó szakaszában, halála elõtt száz nappal miért érezte úgy, hogy maga mögött kell hagynia családját és addigi életét, és távoznia kell Jasznajából. Baszinszkij ennek a titoknak jár utána a könyvében, amely véleménye szerint „a megtörténte óta is akkora talány, mint az egyiptomi piramisok építése”. A két, Tolsztojjal foglalkozó alkotás mellett pedig egészen más témát dolgoz fel Alekszandr Iljicsevszkij díjnyertes alkotása, a Perzsa. Egy orosz származású, de Amerikában élõ tudós, Ilja Dubnov viszontagságait ismerhetjük meg a regényben, aki, miután elválik feleségétõl, 42

elindul saját gyerekkorának helyszíne, a Kaszpi-tenger környékére. Itt, az egykori szovjet birodalom félreesõ helyén találkozik iskoláskori barátjával, aki az ottani tájvédelmi körzet felelõse és vadásza. S a két barát úgy véli, ez a körzet tökéletesen megfelelõ egy kommuna létrehozására…

Iljicsevszkij egyébként mûveivel igen gyakori szereplõje a Nagy Könyv „rövid listájának”, idén már harmadik alkalommal volt a legjobb tizenhárom között. Mostani második helyezése azonban még mindig kisebb dicsõség ahhoz képest, hogy 2008-ban elnyerte a Nagy Könyv mellett a másik legrangosabbnak vélt orosz irodalmi díj, a Booker elsõ helyezését. Idén a Bookerben nem indult, indultak viszont szép számmal olyan neves alkotók, akik közül a legjobbat kiválasztani egyáltalán nem bizonyult könnyûnek.

Az orosz Booker rangját és népszerûségét mutatja, hogy 2010-ben zsûrijének tagjai – a prózaíró Ruszlan Kirejev, az irodalomkritikus Marina Abaseva és Marija Remizova, a prózaíró Valerij Popov, valamint a rendezõ és forgatókönyvíró Vagyim Abdrasitov – már tizenkilencedik alkalommal keresték az év legjobb irodalmi alkotását. A Booker-verseny szisztémája azonban kissé eltér a Nagy Könyv rendszerétõl. Itt ugyanis a „rövid listára” nem tizenhárom, hanem mindössze hat alkotó kerülhet fel, s ebbõl a hat szerzõbõl nem hármat, csak egyet tartanak a díjra érdemesnek a zsûri tagjai. 2010-ben a hat finalista között szerepelt ismert, illetve kevésbé ismert név is.

A szélesebb olvasótábor számára is ismerõsen csengett a neve Marjam Petroszjannak, Oleg Zajoncsovszkijnak és Herman Szadulajevnek, de talán kevéssé élt a köztudatban Margarita Hemlin, Andrej Ivanov, vagy éppen Jelena Koljagyina neve, aki végül is 2010-ben Virágkereszt címû alkotásával elnyerte a Booker-díjat.

A vologdai körzetbõl származó írónõ mûveiben általában nõi sorsokat jelenít meg, s teszi ezt ez alkalommal is, csak épp a távoli múltba helyezve hõsnõjét. Regénye története ugyanis 1674-ben, Alekszej Mihajlovics cár uralkodásának idején játszódik, azelõtt, mielõtt I. Péter trónra lépett volna, azaz az akkori nagy „peresztrojka” elõtt. Ekkor érkezik meg közösségéhez az éppen csak felszentelt, huszonegy éves pap, aki elhatározza, hogy a pogány lakosságot tûzön-vízen át helyes útra tereli. Egy szép napon gyónni megy hozzá a tizenöt éves Fedoszja, akinek szépsége azonnal magával ragadja. A középkori szigorú vallási szokások és a fiatalok szenvedélyének bonyolult összjátéka képezi innentõl kezdve a történet magját, melynek már a hatszázezer rubelt érõ Booker-díj elnyerése elõtt is kiváló visszhangja volt a szakmában.

Gyürky Katalin

Az évtized (kassza)sikerkönyvei A brit napilap, a Guardian elkészítette az évtized legkedveltebb könyveinek listáját az eladási adatok alapján. Az összesítés alapján az évtized legnépszerûbb könyve Dan Brown Da Vinci-kódja lett 4,5 millió eladott példánnyal, 22,8 millió fontos bevétellel. A második helyen J.K. Rowling Harry Potter és a bölcsek köve címû regénye végzett.

Top 100 books, 1998-2010 1 Brown, Dan: The Da Vinci Code · Corgi Books 2 Rowling, J. K. : Harry Potter and the Philosopher’s Stone · Bloomsbury Pub PLC 3 Rowling, J. K. : Harry Potter and the Chamber of Secrets · Bloomsbury Pub PLC 4 Brown, Dan: Angels and Demons · Corgi Books 5 Rowling, J. K. Harry Potter and the Order of the Phoenix · Bloomsbury Pub PLC 6 Rowling, J. K. : Harry Potter and the Halfblood Prince:Children’s Edition · Bloomsbury Pub PLC 7 Rowling, J. K.: Harry Potter and the Deathly Hallows · Bloomsbury Pub PLC 8 Rowling, J. K.: Harry Potter and the Prisoner of Azkaban · Bloomsbury Pub PLC 9 Meyer, Stephenie: Twilight · ATOM 10 Rowling, J. K.: Harry Potter and the Goblet of Fire · Bloomsbury Pub PLC 11 Brown, Dan: Deception Point · Corgi Books 12 Meyer, Stephenie: New Moon · ATOM 13 Sebold, Alice: Lovely Bones,The · Picador 14 Brown, Dan: Digital Fortress · Corgi Books 15 Haddon, Mark: The Curious Incident of the Dog in the Night-time · Vintage 16 Meyer, Stephenie: Eclipse · ATOM 17 Larsson, Stieg: Girl with the Dragon Tattoo,The:Millennium Trilogy · Quercus 18 Hosseini, Khaled: The Kite Runner · Bloomsbury Pub PLC 19 Niffenegger, Audrey: The Time Traveler’s Wife · Vintage 20 Clarkson, Jeremy: The World According to Clarkson · Penguin Books 21 McEwan, Ian: Atonement · Vintage 22 Brown, Dan: The Lost Symbol · Bantam Press 23 Bryson, Bill: A Short History of Nearly Everything ·Black Swan 24 Meyer, Stephenie: Breaking Dawn · ATOM 25 Rowling, J. K.: Harry Potter and the Goblet of Fire · Bloomsbury Pub PLC 26 Rowling, J. K.: Harry Potter and the Deathly Hallows · loomsbury Pub PLC 27 Larsson, Stieg: Girl Who Played With Fire,The:Millennium Trilogy · Quercus Pub Plc 28 Pelzer, Dave: A Child Called It · Orion (an Imprint of The Orion

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

29 McCall Smith, Alexander: No.1 Ladies’ Detective Agency,The:No.1 Ladies’ Detective Agency S. · Abacus 30 McKeith, Gillian: You are What You Eat:The Plan That Will Change Your Life · Michael Joseph 31 Parsons, Tony: Man and Boy · HarperCollins Publishers

64 Golden, Arthur: Memoirs of a Geisha · Vintage 65 Smith, Delia: Delia’s How to Cook:(Bk.2) · BBC Books (Random House) 66 Pullman, Philip: Subtle Knife,The:His Dark Materials S. · Point

32 Faulks, Sebastian: Birdsong · Vintage

67 Oliver, Jamie: Jamie’s Ministry of Food:Anyone Can Learn to Cook in 24 Hours · Michael Joseph

33 Mosse, Kate: Labyrinth · Orion (an Imprint of The Orion)

68 Guinness World Records 2009:2009 · Guinness World Records

34 Hislop, Victoria: Island,The · Headline Review

69 Why Don’t Penguins’ Feet Freeze?:And 114 Other Questions · Profile Books

35 Martel, Yann: Life of Pi · Canongate Books

70 Oliver, Jamie: Jamie at Home:Cook Your Way to the Good Life · Michael Joseph

36 Atkins, Robert C.: Dr. Atkins’ New Diet Revolution:The No-hunger, Luxurious Weight Loss P · Vermilion 37 Rowling, J. K.: The Tales of Beedle the Bard · Bloomsbury Pub PLC 38 De Bernieres, Louis: Captain Corelli’s Mandolin · Minerva 39 Smith, Delia: Delia’s How to Cook:(Bk.1) · BBC Books (Random House) 40 Donaldson, Julia: The Gruffalo · Macmillan Children’s Books 41 Truss, Lynne: Eats, Shoots and Leaves:The Zero Tolerance Approach to Punctuation · Profile Books 42 Pullman, Philip: Northern Lights:His Dark Materials S. · Point 43 Rubenfeld, Jed: The Interpretation of Murder · Headline Review

A magyarországi könyv-nagykereskedések 2010. évi sikerlistája Líra Könyv Zrt.

78 McCourt, Frank: Angela’s Ashes:A Memoir of a Childhood · Flamingo

1. Stephenie Meyer: Breaking Dawn (Könyvmolyképzõ) 2. Paulo Coelho: Brida (Athenaeum) 3. Dan Brown: Az elveszett jelkép (Gabo) 4. Cormac McCarthy: Az út (Magvetõ) 5. Ken Follett: A titánok bukása (Gabo) 6. Frei Tamás: A megmentõ (Ulpius-ház) 7. Vavyan Fable: Csontfuvola (Tóthágas) 8. W. Paul Young: A viskó (Immanuel) 9. Leslie L. Lawrence: A teaültetvény I.-II. (Studium) 10. Esterházy Péter:: Esti (Magvetõ) 11. Spiró György: Tavaszi Tárlat (Magvetõ) 12. Szalai Vivien: Hamis gyönyör (Art Nouveau) 13. Müller Péter: Isten bohócai (Alexandra) 14. Ljudmila Ulickaja: Elsõk és utolsók (Magvetõ) 15. Rhonda Byrne: Az Erõ - The Secret 2. (Édesvíz)

79 Schott, Ben: Schott’s Original Miscellany · Bloomsbury Pub PLC

Bookline Nyrt.

71 Smith, Zadie: White Teeth · Penguin Books 72 Weisberger, Lauren: The Devil Wears Prada · HarperCollins Publishers 73 O’Grady, Paul: At My Mother’s Knee ...:and Other Low Joints · Bantam Press 74 Barclay, Linwood: No Time for Goodbye · Orion (an Imprint of The Orion 75 „Times” Su Doku,The:The Utterly Addictive Number-placing Puzzle:(Bk. 1 · Times Books 76 Harris, Joanne: Chocolat · Black Swan 77 Oliver, Jamie: The Return of the Naked Chef · Michael Joseph

51 Oliver, Jamie: Jamie’s 30-minute Meals · Michael Joseph

88 Oliver, Jamie: Happy Days with the Naked Chef · Michael Joseph

52 Grisham, John: The Broker · Arrow Books

89 Ali, Monica: Brick Lane · Black Swan

1. Stephenie Meyer: Breaking Dawn (Könyvmolyképzõ) 2. Frei Tamás: A megmentõ (Ulpius-ház) 3. Ken Follett: A titánok bukása (Gabo) 4. Dan Brown: Az elveszett jelkép (Gabo) 5. William P. Young:A viskó (Immanuel) 6. Kiss Ádám: Szütyiõ (Ulpius-ház ) 7. Paulo Coelho: Brida (Athenaeum) 8. Elizabeth Gilbert: Eat Pray Love (Ulpius-ház ) 9. Bud Spancer: Különben dühbe jövök (Nyitott Könyvmûhely) 10. Stieg Larsson: A tetovált lány (Animus) 11. Stephenie Meyer: Eclipse (Könyvmolyképzõ) 12. Csernus Imre: Felnõtt húsleves (Jaffa) 13. Fejõs Éva: A mexikói (Ulpius-ház ) 14. Fejõs Éva: Cuba Libre (Ulpius-ház ) 15. Stieg Larsson: A kártyavár összedõl (Animus)

53 Fielding, Helen: Bridget Jones’s Diary: A Novel · Picador

90 Keyes, Marian: Anybody Out There? · Penguin Books

Libri Kft.

54 Carle, Eric: The Very Hungry Caterpillar · Puffin Books

91 Kinsella, Sophie: The Undomestic Goddess · Black Swan

55 Hosseini, Khaled: A Thousand Splendid Suns · Bloomsbury Pub PLC

92 Zusak, Markus: The Book Thief · Black Swan

44 Larsson, Stieg: Girl Who Kicked the Hornets’ Nest,The:Millennium Trilogy · Quercus Pub Plc

80 Obama, Barack: Dreams from My Father · Canongate Books

45 Fielding, Helen: Bridget Jones: The Edge of Reason · Picador

81 Iggulden, Conn & Iggulden, Hal: The Dangerous Book for Boys · HarperCollins Publishers

46 Lewycka, Marina: A Short History of Tractors in Ukrainian · Penguin Books

82 Lee, Harper: To Kill a Mockingbird · Arrow Books

47 Coelho, Paulo: Alchemist,The:A Fable About Following Your Dream · Thorsons

83 Rowling, J. K.: Harry Potter and the Halfblood Prince · Bloomsbury Pub PLC

48 Bryson, Bill: Notes from a Small Island · Black Swan

84 Grisham, John: Summons,The · Arrow Books

49 Boyne, John: The Boy in the Striped Pyjamas · Definitions 50 Moore, Michael: Stupid White Men:...and Other Sorry Excuses for the State of the Natio · Penguin Books

56 Kay, Peter: The Sound of Laughter · Century 57 Oliver, Jamie: Jamie’s Italy · Michael Joseph 58 Levy, Andrea: Small Island · Headline Review 59 Edwards, Kim: The Memory Keeper’s Daughter · Penguin Books 60 Stephenson, Pamela: Billy Connolly · HarperCollins Publishers 61 Morton, Kate: The House at Riverton · Pan Books 62 Rowling, J. K.: Harry Potter and the Order of the Phoenix Bloomsbury Pub PLC 63 Lawson, Nigella: Nigella Express · Chatto & Windus

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

85 Brown, Dan: The Lost Symbol · Corgi Books 86 Salinger, J.D.: The Catcher in the Rye · Penguin Books 87 McKenna, Paul: I Can Make You Thin · Bantam Press

93 Clarkson, Jeremy: I Know You Got Soul · Penguin Books 94 Osbourne, Sharon: Sharon Osbourne Extreme:My Autobiography · Time Warner Books 95 Guinness World Records 2010 · Guinness World Records 96 Pullman, Philip: The Amber Spyglass · His Dark Materials S. Point 97 Kinsella, Sophie: Can You Keep a Secret? · Black Swan 98 Bryson, Bill: Down Under · Black Swan 99 Haddon, Mark: A Spot of Bother · Vintage 100 French, Dawn: Dear Fatty · Century

1. Frei Tamás: A megmentõ (Ulpius-ház ) 2. Gilbert, Elizabeth: Eat, Pray, Love (Ulpius-ház) 3. Dan Brown: Az elveszett jelkép (Talentum) 4. Stephenie Meyer: Breaking Dawn (Könyvmolyképzõ) 5. Ken Follett: A titánok bukása (Talentum) 6. Paulo Coelho: Brida (Athenaeum) 7. W. Paul Young.:A viskó (Park) 8. Kiss Ádám: Szütyiõ (Ulpius-ház) 9. Hahner Péter: 100 történelmi tévhit (Animus) 10. Fejõs Éva: A mexikói (Ulpius-ház) 11. Fejõs Éva: Cuba Libre (Ulpius-ház) 12. Stieg Larsson: A tetovált lány (Animus) 13. Rhonda Byrne: Az erõ (Édesvíz) 14. Szalai Vivien: Hamis gyönyör (Pécsi Direkt.)

15. Leslie L. Lawrence: A teaültetvény I-II. (Tóthágas) 43

Újdonságok – A Könyvtárellátó és az Új Könyvpiac adatbázisa alapján MÉDIA SILVERSTONE, Roger: Médiaerkölcs - Napvilág -227 p. -fve-3599 Ft - ISBN 978-9639697-76-8 TUDOMÁNY, ÁLTALÁBAN BECK Mihály: Humor a tudományban - Akadémiai - (Új Polihisztor) -206 p. -fve-3150 Ft ISBN 978-963-05-8869-0 Határmunkálatok a tudományban L’Harmattan - (Tudománytörténet és tudományfilozófia 2010/02.) -241 p. -fve-2400 Ft - ISBN 978-963-236-239-7 CSILLAGÁSZAT CORNELIUS, Geoffrey: Csillagképek kézikönyve - Saxum -175 p. -kve-2800 Ft - ISBN 978-963-248-100-5 MÛVELÕDÉSTÖRTÉNET ANTALÓCZY Zoltán: Változást és erkölcsi megújulást - Helikon -ill. -597 p. -fve-2600 Ft ISBN 978-963-227-238-2 BINGHAM, Hiram: Kalandozások az inkák földjén - Geographia -ill. -265 p. -kve-3500 Ft ISBN 978-963-9547-79-1 Hetven történelmi város - Athenaeum -ill. 304 p. -kve-7990 Ft - ISBN 978-963-293-095-4 KEREKES Dóra: Diplomaták és kémek Konstantinápolyban - L’Harmattan - (Múltidézõ zsebkönyvtár) -ill. -246 p. -fve-2500 Ft - ISBN 978-963-236-280-9 Kor-képek, 1968-1979 - MTI -ill. -384 p. kve-7900 Ft - ISBN 978-963-87576-7-8 Nemzeti mûvelõdés - egységesülõ világ Napkút - (Kútfõ Bibliotéka 6.) -583 p. -fve-3990 Ft - ISBN 978-963-263-142-4 SASVÁRI László-DIÓSZEGI György: A pestbudai görögök - Új Mandátum - (Ell’ niká biblía 6.) -ill. -72+30 p. -fve-1590 Ft -magyar,görög ISBN 978-963-287-015-1 ADATTÁR, ÉVKÖNYV A szegedi Nyugalmazott Igazgatók Egyesületének évkönyve, 2006-2010 - Bába és társai -ill. -154 p. -fve-1236 Ft EZOTERIKA, PARAJELENSÉGEK BARTLETT, Richard: Mátrix energetika Édesvíz - (Természetgyógyászat) -258 p. -kve3290 Ft - ISBN 978-963-529-056-7 BERNUS, Alexander von: A beavatottak titka - Hermit -90 p. -fve-1700 Ft - ISBN 978-96388409-8-1 HAAGER, Dagmar: Numerológia és tarot lexikon - Hermit -250 p. -fve-3100 Ft - ISBN 978963-9231-58-4 OSHO: Érettség - Édesvíz -(Keleti tanítások) -199 p.-kve-2990 Ft - ISBN 978-963-529075-8 PEIRCE, Penney: Frekvencia - Édesvíz (Tudomány és spiritualitás) -373 p. -kve3790 Ft - ISBN 978-986-529-062-8 SOMERVILLE, Neil: Kínai horoszkóp 2011 Édesvíz -294 p. -fve-2990 Ft - ISBN 978-963529-076-5 VAUGHAN, Thomas: Coelum Terrae Hermit -(Fraternitas Mercurii Hermetis könyvek) -71 p. -fve-1600 Ft - ISBN 978-963-884099-8 VITALE, Joe: Számíts a csodára! - Édesvíz (A Titok tanítóinak könyvtára. Tudatos teremtés) -192 p.-kve-2990 Ft - ISBN 978-963-529-073-4 FILOZÓFIA Filozófia a globalizáció árnyékában: Richard Rorty - L’Harmattan - (A filozófia útjai) -216 p. -fve-2200 Ft - ISBN 978-963-236281-6 KING, Peter J.: Száz nagy filozófus - Gabo ill. -192 p. -kve-2990 Ft - ISBN 978-963-731845-0 LOSONCZ Alpár: Merleau-Ponty filozófiája - Attraktor -(Ad hominem 7.) -308 p. -fve3200 Ft - ISBN 978-963-9857-40-7 NIETZSCHE, Friedrich: Jón és gonoszon túl - Attraktor -172 p. -fve-3200 Ft - ISBN 978-9639857-47-6 PAPP Zoltán: Elidõzni a szépnél - Atlantisz (Mesteriskola) -403 p. -kve-3295 Ft - ISBN 978963-9777-11-8 ULLMANN Tamás: A láthatatlan forma: Sematizmus és intencionalitás - L’Harmattan 428 p. -fve-3600 Ft - ISBN 978-963-236-286-1 PSZICHOLÓGIA Az emberi arc - Pro Pannónia - (Pannónia könyvek) -ill. -222 p. -kve-2800 Ft - ISBN 978963-9893-36-8 BÁCSKAI Júlia-TAPOLYAI Emõke-VARRÓ S. Gábor: Ex-exek - Saxum - (Az élet dolgai.

44

Szimpozion) -206 p. -fve-1150 Ft - ISBN 978963-248-132-6 BRODIE, Richard: A jobbnál is jobban Bioenergetic -228 p. -fve-2300 Ft - ISBN 978963-2910-69-7 CHRISTIAN, A. J.-ALMÁSI Kitti-et. al.: Miért vagyunk boldogtalanok? - Jaffa - (Mesterkurzus) -161 p. -fve-1990 Ft - ISBN 978-963-997136-3 COUÉ, Emil: Az öngyógyító erõ – Hermit 52 p. -fve-1700 Ft - ISBN 978-963-88997-0-5 DAVIS, Nancy-SIMMS, Laura: Terápiás történetek és mesék traumát átélt gyerekeknek 1. - L’Harmattan -160 p. -kve-2300 Ft - ISBN 978-963-236-305-9 EKMAN, Paul: Beszédes hazugságok - Kelly -381 p. -fve-3980 Ft - ISBN 978-963-994374-2 FELDMÁR András: A tudatállapotok szivárványa - Jaffa -273 p. -kve-3150 Ft - ISBN 978963-9971-12-7 HARRIS, Russ: A boldogságcsapda Illia&Co. -239 p. -fve-2990 Ft - ISBN 978-9639769-03-8 KIESTER, Sally-KIESTER, Edwin: A babák titkos nyelve - Ventus Libro -191 p. -2980 Ft ISBN 978-963-9926-38-7 RÖCK Gyula: Arc- és alaktan - Hermit 174 p. -fve-2500 Ft - ISBN 978-963-9654-81-5 978-963-9957-20-6 VALLÁS, ZSIDÓ-KERESZTÉNY KINDELMANN Károlyné: Szeretetláng - Szt István Társ. -ill. -508 p. -kve-2500 Ft - ISBN 978-963-277-193-9 MANDELBAUM, Yitta HalberstamLEVENTHAL, Judith: Szívderítõ csodák - Alexandra -272 p. -fve-1699 Ft - ISBN 978-963370-880-4 XERAVITS Géza: Krisztus köztünk...! L’Harmattan -118 p. -fve-1200 Ft - ISBN 978963-236-222-9 YANCEY, Philip: Kerülõ utak a boldogsághoz - Harmat -435 p. -fve-2900 Ft - ISBN 978963-288-049-5 MITOLÓGIA CAMPBELL, Joseph: Az ezerarcú hõs Édesvíz - (Tudomány és spiritualitás) -460 p. kve-3990 Ft - ISBN 978-963-529-074-1 DELL, Christopher: Szörnyek könyve avagy a képzelet állatkertje - Corvina -ill. -192 p. kve-4990 Ft - ISBN 978-963-13-5910-7 SZOCIOLÓGIA LADÁNYI János: Egyenlõtlenségek, redisztribúció, szociálpolitika - Új Mandátum 894 p. -fve-4890 Ft - ISBN 978-963-287-033-5 ROJZMAN, Charles: Együttélés és társadalmi terápia - Saxum -196 p. -fve-2500 Ft - ISBN 978-963-248-114-2 SÍKLAKI István: Elõítélet és tolerancia Akadémiai -327 p. -fve-3360 Ft - ISBN 978-96305-8638-2 DOKUMENTUMIRODALOM ALI, Nojoud-MINOUI, Delphine: Nudzsúd vagyok, 10 éves, elvált asszony - Nyitott Kmhely -197 p. -kve-2990 Ft - ISBN 978-963310-018-9 MOLDOVA György: Harcolj vagy menekülj!

1-2. - Urbis -ill. -187+165 p. -kve-3800 Ft ISBN 978-963-9706-78-1 POLITIKA, POLITOLÓGIA A Páneurópai Piknik és határáttörés húsz év távlatából - L’Harmattan -139 p. -fve2000 Ft - ISBN 978-963-236-259-5 Itt élned kell... - Kairosz - (Magyarnak lenni 77.) -115 p. -fve-1500 Ft - ISBN 978-963662-406-4 Színlelés és rejtõzködés - L’Harmattan -ill. 377 p. -fve-3500 Ft - ISBN 978-963-236252-6 GAZDASÁG A magyar tanyás vidékek - MTA Tört.tud.

Int. - Mta Társ. Kut. - (Párbeszéd a vidékért) -ill.

-143 p. -fve-1200 Ft - ISBN 978-963-962732-1 Erõközpontok és régiók - Akadémiai - (Nemzetközi gazdasági szakkönyvtár) -472 p. -fve4450 Ft - ISBN 978-963-05-8935-2 FERBER Katalin: Érdemeink beismerése mellett - Jószöveg Mûhely -171 p. -fve-2590 Ft - ISBN 978-615-5009-07-5 PITTI Zoltán: Gazdasági teljesítmények kontra társadalmi elvárások – Napvilág -(20 év után) -227 p. -kve-2600 Ft - ISBN 978-9639697-70-6

Sikeres vidéki térségek - MTA Tört.tud. Int. - Mta Társ. Kut. - (Párbeszéd a vidékért) -ill. 190 p. -fve-1200 Ft - ISBN 978-963-9627-33-8 PÉNZÜGY SINKOVICS Alfréd: Vállalati pénzügyi tervezés - Complex -294 p. -kve-5880 Ft - ISBN 978-963-295-101-0 JOG A kártérítési jog magyarázata - Complex (Kommentár) -453 p. -kve-13440 Ft - ISBN 978-963-295-066-2 A szerzõi jog gyakorlati alkalmazása a digitális online környezetben - Complex -375 p.

-kve-8190 Ft - ISBN 978-963-295-078-5 Adatvédelem és információszabadság a gyakorlatban - Complex -486 p. -fve-10290 Ft ISBN 978-963-295-076-1 ANGYAL Pál: Emlékeimbõl - Közlönykiadó 143 p. -kve-1000 Ft - ISBN 978-963-9722-85-9 BOROS Anita: Bizonyítás a közigazgatási eljárásjogban 1-2. - Közlönykiadó -164+262 p.

-5400 Ft - ISBN 978-963-9722-80-4 HARSÁGI Viktória: Kézbesítés a polgári jogvitákban határok nélkül - HVG-Orac -247 p.

-fve-5000 Ft - ISBN 978-963-258-099-9 HORVÁTH Éva: Nemzetközi választottbíráskodás - HVG-Orac -299 p. -fve-4500 Ft ISBN 978-963-258-100-2 Kormánytisztviselõk jogviszonya - Complex -230 p. -fve-2625 Ft - ISBN 978-963-295103-4 Magyar fogyasztóvédelmi és reklámjog HVG-Orac -345 p. -fve-7800 Ft - ISBN 978-963258-095-1 POLT Péter: Áldás vagy átok - Közlönykiadó -304 p. -kve-4515 Ft - ISBN 978-963-972287-3 MENEDZSER TEMPLAR, Richard: A karrierépítés 100 szabálya - Scolar -255 p. -fve-2950 Ft - ISBN 978-963-244-159-7 KÖZIGAZGATÁS A kormánytisztviselõk jogállása - HVGOrac -191 p. -fve-2900 Ft - ISBN 978-963-258107-1 TÁTRAI Miklós: A rendszerváltás fõkapitányai - Közlönykiadó -ill. -328 p. -fve-2772 Ft ISBN 978-963-9722-81-1 KRIMINOLÓGIA KORINEK László: Kriminológia I-II. - Közlönykiadó -694+743 p. -4599 Ft - ISBN 978963-9722-83-5, 978-963-9722-84-2 SCHIRACH, Ferdinand von: Bûnös? - Partvonal -169 p. -fve-2990 Ft - ISBN 978-9639910-48-5 MUNKAÜGY KÕSZEGFALVI Edit: Munkaügyi kézikönyv szociális intézmények számára - Complex 643 p. -fve-9188 Ft - ISBN 978-963-295-099-0 SZALAI István: Minden, amit tudni kell, mielõtt dolgozni vagy tanulni indulnék Angliába - B.K.L. -80 p. -fve-1980 Ft - ISBN 978-9637334-52-8 PEDAGÓGIA CSÍKSZENTMIHÁLYI Mihály-RATHUNDE, Kevin-WHALEN, Samuel: Tehetséges gyerekek - Nyitott Kmhely -375 p. -fve-2980 Ft - ISBN 978-963-310-006-6 Iskolai veszélyek - Complex -335 p. -fve4410 Ft - ISBN 978-963-295-089-1 STRUGURAS FAZAKAS Ildikó: Gyere velem játszani - Ht-Silver Tek -100 p. - ISBN 978-60692419-8-1 PEDAGÓGIA, ÓVODAI LUKÁCS Józsefné-FERENCZ Éva: A játék nem csak játék!? - Flaccus -159 p. -fve-2680 Ft - ISBN 978-963-9412-81-1 LUKÁCS Józsefné-FERENCZ Éva: Itt a meleg, itt a nyár, mezítláb jár a madár - Flaccus -(Õsztõl õszig) -215 p. -fve-2680 Ft - ISBN 978963-9412-80-4 OKTATÁSÜGY Az akadémiai szféra és az innováció - Új Mandátum -(Oktatás és társadalom 8.) -205 p.

-fve-1950 Ft - ISBN 978-963-287-034-2 TANKÖNYV, FÕISKOLAI-EGYETEMI Borászati mikrobiológia - Mezõgazda -ill. 158 p. -kve-3500 Ft - ISBN 978-963-286-571-3 CZENKY Márta: Adatmodellezés példatár Computerbooks -129 p. -fve-1800 Ft - ISBN 978-963-618-363-9 Hitelintézetek könyvvizsgálata és ellenõrzése - Alinea -463 p. -kve-5489 Ft - ISBN 978963-9659-51-3

RAJKÓ Andrea-NAGY Katalin, S.: Mûvészettörténet 2. - Typotex -201 p. -fve-2500 Ft ISBN 978-963-279-292-7 SZABADIDÕ BARABÁS Renáta: Papír ékszerek - Cser (Színes ötletek. Fortélyok 120.) -ill. -32 p. -fve995 Ft - ISBN 978-963-278-159-4 STEINBRECHER, Lothar-WAHL, Roland: Tapétázás lépésrõl lépésre - Cser - (Mestermunka) -ill. -107 p. -fve-3995 Ft - ISBN 978-963278-152-5 MARKETING AGÁRDI Irma: Kereskedelmi marketing és menedzsment - Akadémiai - (Marketing szakkönyvtár) -412 p. -fve-4200 Ft - ISBN 978-96305-8940-6 FOGG, John Milton: Beszélgetések a világ legnagyobb hálózatszervezõjével - Bagolyvár 191 p. -fve-1950 Ft - ISBN 978-963-9730-98-4 NÉPRAJZ BOLDIZSÁR Ildikó: Meseterápia - Magvetõ -367 p. -kve-3490 Ft - ISBN 978-963-142846-9 SZÕCSNÉ GAZDA Enikõ: Erdélyi kályhák és kályhacsempék - Terc - (Népi kultúra) -184 p. fve-3200 Ft - ISBN 978-963-9968-05-9 Védelmezõ istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben - L’Harmattan - (Õseink nyomán Belsõ-Ázsiában 4.) -ill. -275 p. -fve2700 Ft - ISBN 978-963-9683-88-4 KÖRNYEZETVÉDELEM REMÉNYI Károly: Energetika - CO2 – felmelegedés - Akadémiai -366 p. -kve-4935 Ft ISBN 978-963-05-8842-3 TAKÁTS Attila: Hulladékgazdálkodás és környéke - Mûszaki -281 p. -fve-4549 Ft - ISBN 978-963-16-6097-5 MATEMATIKA CLEMSON, Wendy-CLEMSON, DavidGLOWER, Joss: Kaszkadõrmatek - Könyvmolyképzõ -31 p. -fve-999 Ft - ISBN 978-963-245215-9 BIOLÓGIA, NÖVÉNYTAN DREYER, Eva-Maria-DREYER, Wolgang: Vadnövények, bogyók és gombák - Sziget -ill. 173 p. -kve-2850 Ft - ISBN 978-963-7268-84-7 EGÉSZSÉGÜGY A nõk egészségkönyve - Geopen -ill. -384 p.

-kve-7900 Ft - ISBN 978-963-9973-18-3 BRILL, Peggy W.: Fájdalomcsillapítás gyorsan, természetesen - Animus - (Önsegítõ könyvek) -198 p. -fve-2490 Ft - ISBN 978-9639884-93-9 Büntetés helyett - L’Harmattan -(Szakmai forrás sorozat. Kutatások 14.) -151 p. -fve-2000 Ft - ISBN 978-963-236-289-2 CERAGIOLI, Luigi: Alakformáló torna - Sziget - (Fitnesz könyvek) -ill. -95 p. -fve-1850 Ft ISBN 978-963-7268-87-8 COMPAGNINO, Salvatore-MARTINELLI, Dario: Jóga mindenkinek - Sziget -(Fitnesz könyvek) -ill. -95 p. -fve-1850 Ft - ISBN 978963-7268-86-1 SALAMON Gabriella: Négyféleképpen a nõiesség útján - Bioenergetic -229 p. + 1 CD -fve3200 Ft - ISBN 978-963-2910-57-4 ORVOSTUDOMÁNY SELIKOWITZ, Mark: ADHD a hiperaktivitásfigyelemzavar tünetegyüttes - Geobook -253 p. -fve-3500 Ft - ISBN 978-615-5015-01-4 GYÓGYSZERÉSZET BAYER István: A gyógyszerészet kialakulása és fejlõdése - Galenus -ill. -191 p. -kve3900 Ft - ISBN 978-963-7157-19-6 TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT FARKAS Orsolya: Schüssler arcdiagnosztikai és terápiás zsebkönyv – SpringMed (SpringMed Természetgyógyászat Könyvek) 172 p. -fve-2280 Ft - ISBN 978-963-9914-85-8 HADTUDOMÁNY, HADITECHNIKA DARKÓ Jenõ: A magyar huszárság eredete - Attraktor - (Studia Militaria Hungarica 6.) -fve1900 Ft - ISBN 978-963-9857-45-2 MEZÕGAZDASÁG Az európai és a magyarországi agrárpolitika jövõje - MTA Tört.tud. Int. - Mta Társ. Kut. ill. -152 p. -fve-1200 Ft - ISBN 978-963-962734-5 GRÜNEFELD, Dettmer: Mulcsozás - Cser (Kertünk növényei) -ill. -84 p. -fve-2495 Ft ISBN 978-963-278-162-4 TAKÁCS József: A mezõgazdaság és élelmiszeripar üzemi szerkezete - Szaktudás 138 p. -fve-3490 Ft - ISBN 978-963-9935-39-6

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

Újdonságok – A Könyvtárellátó és az Új Könyvpiac adatbázisa alapján KERTÉSZET HABERER, Martin: Szobanövények lakásba, teraszra, irodába és télikertbe - Cser -ill. 195 p. -fve-3995 Ft - ISBN 978-963-278-163-1 KUTYA MIKLÓSI Ádám: A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója - Typotex - (Az evolúciós gondolat sorozata) -418 p. -fve-4500 Ft - ISBN 978-963-279-288-0 VERHOEF-VERHALLEN, Esther J.J.: Kutyák enciklopédiája - Alexandra -544 p. -kve4999 Ft - ISBN 978-963-297-182-7 MACSKA VERHOEF-VERHALLEN, Esther J.J.: Macskák enciklopédiája - Alexandra -476 p. -kve4999 Ft - ISBN 978-963-297-181-0 SZAKÁCSKÖNYV Mamma mia - Egmont-Hungary -ill. -192 p.

-kve-3699 Ft - ISBN 978-963-629-519-6 MÖLLER, Hildegard: Egyszemélyes ínyenckonyha - Sziget -ill. -140 p. -kve-3900 Ft - ISBN 978-963-7268-85-4 Super hot! - Egmont-Hungary -ill. -191 p. kve-3699 Ft - ISBN 978-963-629-520-2 SZÁMVITEL SUTUS Imre: Számvitel az agrárgazdaságban - Szaktudás -275 p. -fve-4490 Ft - ISBN 978-963-9935-46-4 VEZETÉSTUDOMÁNY HOCHMAN, Larry: A fogyasztóra hangolva Akadémiai -142 p. -fve-2450 Ft - ISBN 978-96305-8945-1 IACOCCA, Lee: Vezetõink, hol vagytok? Alinea -263 p. -kve-3450 Ft - ISBN 978-9639659-37-7 STOREY, John-SALAMAN, Graeme: Vezetõi dilemmák - Akadémiai (Menedzsment szakkönyvtár) -255 p. -fve-4200 Ft - ISBN 978-96305-8941-3 IPAR, ÉPÍTÕBÁLINT Krisztián: Az építési beruházás folyamata: Építõipari kivitelezés - Complex (Építésügyi kiskönyvtár 5.) -426 p. -fve-3990 Ft - ISBN 978-963-295-054-9 RÁTH György-SZABÓ Zsuzsanna: Az építési beruházás folyamata: Építési elõírások Complex - (Építésügyi kiskönyvtár 3.) -396 p. fve-2310 Ft - ISBN 978-963-295-052-5 IPAR, ÉLELMISZERCALLEC, Christian: Borok enciklopédiája Alexandra -527 p. -kve-4999 Ft - ISBN 978-963297-179-7 KÁNTOR Endre: Heimann Zoltán - Jaffa - (A bor filozófiája) -140 p. -fve-1990 Ft - ISBN 978963-9971-34-9 KÁNTOR Endre: Lõrincz György - Jaffa - (A bor filozófiája) -135 p. -fve-1990 Ft - ISBN 978963-9971-33-2 KÁNTOR Endre: Szepsy István - Jaffa - (A bor filozófiája) -156 p. -fve-1990 Ft - ISBN 978963-9971-32-5 SZÁMÍTÁSTECHNIKA MACKEY, Alex: A NET 4.0 és a Visual Studio 2010 - Szak -572 p. -kve-9000 Ft - ISBN 978963-9863-17-0 SZÕR Péter: A vírusvédelem mûvészete Szak -655 p. -kve-9900 Ft - ISBN 978-9639863-16-3 MÛVÉSZET, ÁLTALÁBAN, -TÖRTÉNET ROSTÁS Péter: Mágnások lakberendezõje Geopen -ill. -440 p. -kve-8900 Ft - ISBN 978963-9765-98-6 MÛVÉSZET, IPARMORAS, Ingrid: Ékszerek romantikus stílusban - Cser (Színes ötletek. Fortélyok 121.) ill. -32 p. -fve-995 Ft - ISBN 978-963-278145-7 MÛVÉSZET, KÉPZÕBICSKEI Éva: Ámor és Hymen - Akadémiai ill. -369 p. -kve-4900 Ft - ISBN 978-963-058861-4 Salvador Dalí - Kossuth - (Metropol Könyvtár. Világhíres festõk 15.) -ill. -80 p. -kve1590 Ft - ISBN 978-963-09-6121-9 MÛVÉSZET, FOTÓ ÁRKOSSY Zsolt-ÁRKOSSY István: Képírás Magyar Napló -ill. -92 p. -kve-2940 Ft - ISBN 978-963-9961-19-7 BARTIS Attila: A csöndet úgy - Magvetõ 365 p. -kve-4990 Ft - ISBN 978-963-142842-1 VÁRKONYI László: Tiszavárkonytól Montrealig - MTI -179 p. -kve-4400 Ft -magyar,angol ISBN 978-963-7560-39-2

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

MÛVÉSZET, ZENE FUCHS-GAMBÖCK, Michael-SCHATZ, Thorsten: Lady GaGa - Egmont-Hungary - (Tini sztárok titkai) -ill. -199 p. -fve-1999 Ft - ISBN 978-963-629-659-9 KONCZ Dezsõ: Sztárok és sztorik - Asz-Kó Média -110 p. + 1 CD -kve-4800 Ft - ISBN 978963-08-0292-5 MYERS, Ben: Muse - Az Univerzum lüktetése - Silenos -ill. -240 p. -fve-2800 Ft - ISBN 978-963-88524-5-8 ROMÁN Zoltán: Mahler és Magyarország Geopen -ill. -360 p. -fve-3500 Ft - ISBN 978963-9973-22-0 TILLAI Aurél: 36 kórusmû - Pro Pannónia (Pannónia könyvek) -223 p. -kve-2800 Ft - ISBN 978-0-801650-97-9 WALL, Mick: Iron Maiden - Run To The Hills - Cartaphilus - (Legendák élve vagy halva 48.) -400 p. -kve-4900 Ft - ISBN 978-963-266140-7 MÛVÉSZET, FILM BLOOM, Ronny: Az Alkonyat-filmek szuper srácai - Egmont-Hungary - (Tini sztárok titkai) ill. -160 p. -fve-1699 Ft - ISBN 978-963-629645-2 DASHMAN, Josi: Az Alkonyat-filmek szuper csajai - Egmont-Hungary - (Tini sztárok titkai) ill. -159 p. -fve-1699 Ft - ISBN 978-963-629646-9 KAISER László: Egyéniségek és filmmûvészet - Hungarovox -79 p. -fve-1400 Ft - ISBN 978-963-9908-89-5 PASOLINI, Pier Paolo: Forgatókönyvek 1. Ht-Kalligram -420 p. -kve-3200 Ft - ISBN 97880-8101-322-5 PERJÉS János: Athina - Saxum -ill. -168 p.

-fve-2500 Ft - ISBN 978-963-248-129-6 WILLIAMS, Mel: Az Alkonyat-fiúk - EgmontHungary - (Tini sztárok titkai) -ill. -48 p. -fve2199 Ft - ISBN 978-963-629-683-4 SPORT SZEGÕ András: Madár - Kossuth -ill. -228 p.

-2800 Ft - ISBN 978-963-09-6584-2 VELLA, Mark: Fitneszanatómia nõknek Athenaeum -ill. -144 p. -kve-3990 Ft - ISBN 978-963-293-094-7 NYELVKÖNYV, ANGOL NÉMETH Ervin: 21 English Topics. Part 1. AngolSuli - (English Reader) -90 p. -fve-1500 Ft - ISBN 978-963-88330-3-7 NÉMETH Ervin: 21 English Topics. Part 2. AngolSuli - (English Reader) -128 p. -fve1500 Ft - ISBN 978-963-88330-4-4 NÉMETH Ervin: Best English Tests AngolSuli - (English Reader) -90 p. -fve-1500 Ft - ISBN 978-963-88330-2-0 NYELVKÖNYV, EGYÉB DAVIES, Helen: Kezdõk szerb nyelvkönyve Holnap -127 p. -kve-2400 Ft - ISBN 978-963346-919-4 SÁNDOR Andrea: Finn társalgási zsebkönyv - Tinta -206 p. -fve-2100 Ft - ISBN 978963-9902-56-5 SZÓTÁR FURKÓ Bálint Péter: Angol üzleti túlélõszótár - Akadémiai -406 p. -fve-3490 Ft - ISBN 978-963-05-8745-7 KÖVECSES Zoltán: Angol-magyar kifejezéstár - Akadémiai -689 p. -fve-4500 Ft - ISBN 978-963-05-8928-4 KÖVECSES Zoltán: Magyar-angol kifejezéstár – Akadémiai -589 p. -fve-4500 Ft - ISBN 978-963-05-8929-1 IRODALOMTUDOMÁNY BARTIS Attila-KEMÉNY István: Amirõl lehet - Magvetõ -212 p. -kve-2690 Ft - ISBN 978963-14-2702-8 GYÖRGYPÁL Katalin: Könyvmustra - Uránusz -ill. -170 p. -fve-3500 Ft - ISBN 978-9639599-98-7 IRODALOMTÖRTÉNET, VILÁGCADE, Jared: Agatha Christie és a hiányzó tizenegy nap - Európa -340 p. -kve-3500 Ft ISBN 978-963-07-9004-8 VIRCONDELET, Alain: A kis herceg igaz története - Európa -176 p. -kve-2900 Ft - ISBN 978-963-07-8998-1 IRODALOMTÖRTÉNET, MAGYAR KENYERES Zoltán: Megtörtént szövegek Akadémiai -281 p. -kve-4200 Ft - ISBN 978963-05-8939-0

HONISMERET A “világváros” Budapest két századfordulón - Napvilág -ill. -372 p. -fve-3100 Ft - ISBN 978-963-9697-72-0 FÖLDRAJZ, TERMÉSZETI HEINRICH, Dieter-HERGT, Manfred: Atlasz 17. - Athenaeum -ill. -320 p. -kve-5990 Ft ISBN 978-963-293-031-2 FÖLDRAJZ, TÁRSADALOMA globális gazdaság földrajzi diemnziói Akadémiai - (Modern regionális tudomány szakkönyvtár) -391 p. -fve-4750 Ft - ISBN 978-96305-8936-9 ÚTIKÖNYV BODA László: Az Isonzo (Soca) folyó mentén az Adriáig - B.K.L. - (Motorostúrák) -160 p.

-fve-2400 Ft - ISBN 978-963-7334-49-8 IFJU György: A Dunakanyar - Well-PRess (Vendégváró útikönyvek) -ill. -240 p. -fve3200 Ft - ISBN 978-963-9490-80-2 MAWER, Fred: Kuba - Kossuth - (Berlitz zsebkönyv) -144 p. -fve-1590 Ft - ISBN 978963-09-6486-9 NAGY János Ádám-LEDNICZKY Lívia: Pécsi séták - Alexandra -ill. -448 p. -fve-1999 Ft ISBN 978-963-297-260-2 SALE, Richard: Stockholm és Svédország Booklands -ill. -128 p. -fve-2940 Ft - ISBN 978963-9613-11-9 TONOLLO, Irmeli-AUWERS, Michael: Karibszigetek - Corvina - (Marco Polo) -143 p. -fve1990 Ft - ISBN 978-963-13-5908-4 ÉLETRAJZ HUSZÁR Tibor: Metszetek nyolc évtized magántörténelmébõl – Corvina -300 p. -fve3500 Ft - ISBN 978-963-13-5929-9 WESZELOVSZKY Zoltán: Korszimfónia 1-2.

- Ad Librum -400+399 p. -fve-4500 Ft - ISBN 978-615-5014-04-8 TÖRTÉNELEM, ÁLTALÁBAN SAND, Shlomo: Hogyan alkották meg a zsidó népet? - Kairosz -467 p. -fve-3990 Ft - ISBN 978-963-662-316-6 TÖRTÉNELEM, VILÁGCUMMINS, Joseph: A történelem nagy riválisai - Kossuth -367 p. -fve-6500 Ft - ISBN 978-963-09-6162-2 NÉMETH István: A Német Szövetségi Köztársaság, 1949-2009 - L’Harmattan -534 p. fve-4300 Ft - ISBN 978-963-236-272-4 SZENT Gergely, Tours-i: Korunk története Ht-Kalligram -678 p. -kve-4900 Ft - ISBN 97880-8101-323-2 TÖRTÉNELEM, HADA hadviselés mûvészete - Kossuth -ill. 447 p. -kve-9900 Ft - ISBN 978-963-09-6009-0 TÖRTÉNELEM, MAGYAR BERECZ János: Kádár élt... 3. - Duna -ill. 334 p. -kve-2995 Ft - ISBN 978-615-5013-42-3 BRAHAM, Randolph L.: A magyarországi holokauszt bibliográfiája 1-2. - Park -549+376 p. -kve-9500 Ft - ISBN 978-963-530-900-9 DARKÓ Jenõ: Népességi mozgalmak Erdélyben és környékén a középkorban Attraktor - (Historia incognita zsebkönyvek 20.)

-129 p. -fve-2400 Ft - ISBN 978-963-985746-9 ERÕS Zoltán: Magyar történelmi helynevek A-tól Z-ig - Sanoma -ill. -448 p. -kve-4490 Ft ISBN 978-963-9710-57-3 HÖLBLING Tamás: A honfoglalás forráskritikája 2. - Ad Librum -399 p. -fve-2990 Ft ISBN 978-615-6014-39-0 SZENDREI László: A turanizmus - Attraktor -156 p. -fve-1900 Ft- ISBN 978-963-9857-48-3 SZÉCHENYI István: Széchenyi összeomlása. Az 1848-as napló - Attraktor -149 p. -fve1900 Ft - ISBN 978-963-9857-43-8 TÖRTÉNELEM, TECHNIKA SZENTGYÖRGYI Zsuzsa: Körmendy Ágoston - Typotex - (Életutak) -204 p. -kve-2900 Ft ISBN 978-963-279-156-2 SZÉPIRODALOM, DRÁMA, VILÁGIROD CHRISTIE, Agatha: Négy színmû - Európa (Európa krimi)-592 p. -kve-3200 Ft - ISBN 978963-07-9003-1 MAYORGA, Juan: Szerelmeslevelek Sztálinhoz - L’Harmattan - (Repertoár. Világ-dráma füzetek) -84 p. -fve-1500 Ft - ISBN 978-963236-261-8 SZÉPIRODALOM, PRÓZA, MAGYAR ALBERT Gábor: A földieper levelei alatt Pont -121 p. -fve-1980 Ft - ISBN 978-9639957-21-3

BÄCHER Iván: Megyek Budára - Ab Ovo -ill.

-117 p. -fve-2490 Ft- ISBN 978-963-9378-74-2 CSONTOS Márta-BALÁZS Tibor: Aforizmapárbaj - Littera Nova -(Lélek-játszmák 1.) 134 p. -fve-1890 Ft - ISBN 978-963-9643-54-3 HAMVAS Béla: Naplók és jegyzetek 1-2. Medio - (Hamvas Béla mûvei 23.) -352+343 p.

-kve-7200 Ft - ISBN 978-963-9240-45-2 KÁRPÁTI Kamil: A menyasszony vetkõztetése - Stádium -ill. -407 p. -kve-3990 Ft - ISBN 978-963-9156-88-3 Kláris-antológia ‘10 - Uránusz -ill. -342 p. fve-5900 Ft KRASZNAHORKAI László: Állatvanbent Magvetõ -31 p. -kve-1990 Ft - ISBN 978-96314-2845-2 PASSUTH László: Nápolyi Johanna Könyvmolyképzõ -591 p. -kve-3499 Ft - ISBN 978-963-245-277-7 SPIRÓ György: Tavaszi Tárlat - Magvetõ 285 p. -kve-2990 Ft - ISBN 978-963-14-2841-4 VÁGVÖLGYI B. András: Kolorádó Kid - Nyitott Kmhely -263 p. -fve-2980 Ft - ISBN 978963-310-013-4 VÁMOS Miklós: A csillagok világa - Európa -500 p.-kve-3500 Ft - ISBN 978-963-07-9020-8 SZÉPIRODALOM, PRÓZA, VILÁGIROD AIRA, César: Epizód egy vándorfestõ életébõl - Magvetõ -119 p. -kve-1990 Ft - ISBN 978963-14-2821-6 ARCHER, Jeffrey: A negyedik rend - General Press -567 p. -kve-3900 Ft - ISBN 978-963643-233-1 AUSTEN, Jane: Meggyõzõ érvek - Lazi 257 p. -kve-2500 Ft - ISBN 978-963-267-117-8 BALLARD, J. G.: Karambol - Cartaphilus (Filmregények) -212 p. -kve-2900 Ft - ISBN 978-963-266-043-1 BRADFORD, Barbara Taylor: Elizabeth - Európa -408 p. -kve-3200 Ft - ISBN 978-963-078985-1 CAPEK, Karel: Zsebtörténetek - Alinea 330 p. -kve-2950 Ft - ISBN 978-963-9659-52-0 CHRISTOPHER, Nicholas: Bestiárium - Metropolis Media -(Metropolis könyvek) -305 p. fve-2990 Ft - ISBN 978-963-9828-58-2 COLE, Kresley: Szeress, ha mersz - Ulpiusház -429 p. -fve-3499 Ft - ISBN 978-963-254381-9 COUPLAND, Douglas: Barátnõ kómában Európa -388 p. -fve-2800 Ft - ISBN 978-96307-8982-0 CUSACK, Dymphna: Ketten a halál ellen General Press -373 p. -kve-3300 Ft - ISBN 978963-643-229-4 DICKENS, Charles: Kis Dorrit - Lazi -852 p.

-kve-3990 Ft - ISBN 978-963-267-074-4 FAGERHOLM, Monika: Az amerikai lány – Európa -572 p. -kve-3800 Ft - ISBN 978-96307-8970-7 FALLACI, Oriana: Levél egy meg nem született gyermekhez - Cartaphilus -126 p. -kve2200 Ft - ISBN 978-963-266-167-4 FAULKNER, William: Sartoris - Ht-Kalligram -331 p. -kve-2900 Ft - ISBN 978-80-8101282-2 FFORDE, Katie: Szerelmes levelek - Ulpiusház -542 p. -fve-3499 Ft - ISBN 978-963-254351-2 FLEISCHER, Leonore: Rain Man - Esõember - Könyvmolyképzõ -(Aranytoll) -175 p. -kve2999 Ft - ISBN 978-963-245-094-0 GASKELL, Elizabeth: Szerelem és gyötrelem - Lazi -421 p. -kve-3500 Ft - ISBN 978-963267-122-2 HOYT, Elizabeth: Kígyóherceg - General Press -347 p. -kve-2500 Ft - ISBN 978-963643-227-0 JONCOUR, Serge: A bálvány - Ráció -185 p.

-fve-2200 Ft - ISBN 978-963-9605-97-8 JÜ Hua: Testvérek - Magvetõ -701 p. -kve4990 Ft - ISBN 978-963-14-2848-3 KALOGRIDIS, Jeanne: Medici Katalin, a démoni királyné - Palatinus -658 p. -fve-3800 Ft ISBN 978-963-274-080-5 KESSLER, Leo: A háború szajhái - Duna -(A háború kutyái 6.) -291 p. -fve-995 Ft - ISBN 978-963-9919-78-5 KESSLER, Leo: Halálfejesek - Duna - (A háború kutyái 4.) -193 p. -fve-995 Ft - ISBN 978963-9919-76-1 KESSLER, Leo: Végsõ küldetés - Duna - (A háború kutyái 5.) -218 p. -fve-995 Ft - ISBN 978-963-9919-77-8

45

Újdonságok – A Könyvtárellátó és az Új Könyvpiac adatbázisa alapján KESSLER, Leo: Vér és jég - Duna - (A háború kutyái 2.) -198 p. -fve-995 Ft - ISBN 978963-9919-61-7 KESSLER, Leo: Véres hegy - Duna - (A háború kutyái 3.) -248 p. -fve-995 Ft - ISBN 978963-9919-75-4 KRENTZ, Jayne Ann: Reménysugár - Európa -432 p. -fve-3200 Ft - ISBN 978-963-078972-1 LORENTZ, Iny: A várúrnõ - General Press (Regényes történelem) -525 p. -kve-3900 Ft ISBN 978-963-643-224-9 MARTIN, Charles: Ahol a folyó véget ér General Press -366 p. -kve-3500 Ft - ISBN 978963-643-226-3 MARTINEZ, Carole: Összevarrt szívek Ulpius-ház -478 p. -fve-3999 Ft - ISBN 978963-254-223-2 MILLER, Arthur: Jelenlét - Európa -220 p. kve-2600 Ft - ISBN 978-963-07-9039-0 MILNE, Alan A.: Micsoda négy nap! – Ciceró -282 p. -fve-2490 Ft - ISBN 978-963-539718-1 MONALDI, Rita-SORTI, Francesco: Veritas Nyitott Kmhely -693 p. -kve-4990 Ft - ISBN 978-963-310-017-2 MYRON, Vicki-WITTER, Bret: Dewey Könyvmolyképzõ -257 p. -kve-2499 Ft - ISBN 978-963-245-335-4 NIFFENEGGER, Audrey: A Highgate temetõ ikrei - Athenaeum -423 p. -fve-3490 Ft - ISBN 978-963-293-076-3 OATES, Joyce Carol: Egy szép szûz leány Európa -256 p. -kve-2800 Ft - ISBN 978-96307-8989-9 OKSANEN, Sofi: Tisztogatás - Scolar -366 p.

-fve-3450 Ft - ISBN 978-963-244-193-1 Összeeskövések könyve - Metropolis Media - (Metropolis könyvek) -276 p. -fve-2670 Ft ISBN 978-963-87357-9-9 PALAHNIUK, Chuck: Altató - Cartaphilus 272 p. -kve-3000 Ft - ISBN 978-963-266-159-9 PHILLIPS, Arthur: Te vagy a dal – Európa 348 p. -kve-3000 Ft - ISBN 978-963-07-9006-2 QUINN, Julia: A vikomt, aki engem szeretett - Gabo -399 p. -fve-2290 Ft - ISBN 978963-689-308-8 RODRÍGUEZ, Antonio Orlando: Chiquita Magvetõ -ill. -495 p. -kve-3990 Ft - ISBN 978963-14-2844-5 ROTH, Philip: Kiégés - Európa -128 p. -kve2500 Ft - ISBN 978-963-07-9025-3 SCHWEBLIN, Samanta: A madárevõ - Nyitott Kmhely -198 p. -kve-2980 Ft - ISBN 978963-310-029-5 SHUTY, Slawomir: Bomlás - Napkút -187 p.

-fve-1990 Ft - ISBN 978-963-263-149-3 STOCKETT, Kathryn: A Segítség - Európa 592 p. -kve-3400 Ft - ISBN 978-963-07-8983-7 STYRON, William: A nagy menetelés - Európa -108 p. -kve-2200 Ft - ISBN 978-963-078765-9 TAYLOR, Kathrine Kressmann: Címzett ismeretlen - Ab Ovo -69 p. -fve-1490 Ft - ISBN 978-963-9378-78-0 VERHULST, Dimitri: Semmivégre - Európa 208 p. -fve-2700 Ft - ISBN 978-963-07-9032-1 WHYTE, Jack: A templom lovagjai 1. - Gold Book -395 p. -kve-2999 Ft - ISBN 978-963-426178-0 WILDE, Oscar: Teleny - Lazi -184 p. -fve2200 Ft - ISBN 978-963-267-090-4 WILSON, Eric: Tûzálló - Harmat -325 p. -fve2500 Ft - ISBN 978-963-288-053-2 SZÉPIRODALOM, VERS, MAGYAR A hajnal kikötõi - Accordia - (Accordia antológia) -204 p. -fve-2700 Ft - ISBN 978-9639824-98-0 BERTÓK László: Pénteken vasárnap - Magvetõ -87 p. -kve-1990 Ft - ISBN 978-963-142757-8 BÖSZÖRMÉNYI Zoltán: Majorana helyzetjelentése a tökéletes boldogságról - Ulpiusház -ill. -103 p. -kve-2999 Ft - ISBN 978-963254-318-5

46

Fényporos ösvények - Accordia - (Accordia antológia) -171 p. -fve-2390 Ft - ISBN 978-9639824-97-3 GYÕRFFY Ákos: Havazás Amiens-ben – Magvetõ -67 p. -kve-1990 Ft - ISBN 978-96314-2819-3 Menedékjog – 2010 - Littera Nova -136 p. fve-1790 Ft - ISBN 978-963-9643-56-7 SZALÓCZI Dániel: Csakrádfigyelõs - K.u.K. ill. -67 p. -kve-1800 Ft - ISBN 978-963-988745-9 SZÉP Gyula: Ó, Nap, te dicsõséges! Accordia -141 p. -fve-2500 Ft - ISBN 978-9639824-08-9 TÕZSÉR Árpád: A vers ablakán kihajolva Palatinus -318 p. -kve-3400 Ft - ISBN 978-963274-081-2 WAERNESS, Gunnar: Teremj, világ! - Napkút -ill. -50 p. -fve-1990 Ft - ISBN 978-963-263146-2 HANGOSKÖNYV KISHON, Ephraim: Szõkék elõnyben - Kossuth - (Hangoskönyv) -2 CD -2990 Ft - ISBN 978-963-09-6580-4 REJTÕ Jenõ: Az elõretolt helyõrség - Kossuth - (Hangoskönyv) -1 CD -3648 Ft - ISBN 978-963-09-6173-8 VONNEGUT, Kurt: Bajnokok reggelije - Kossuth - (Hangoskönyv) -1 CD -2990 Ft - ISBN 978-963-09-6579-8 GYEREK, ISMERETTERJESZTÉS 500 kérdés és válasz az állatokról - Napraforgó -ill. -221 p. -fve-3990 Ft - ISBN 978-963961-661-5 ERNE, Andrea: Az állatkertben - Scolar (Mit? Miért? Hogyan?) -ill. -16 p. -kve-3250 Ft - ISBN 978-963-244-174-0 HINDLEY, Judy-KING, Colin: Hogyan mûködik a test? - Gulliver -47 p. -kve-1990 Ft - ISBN 978-963-9619-08-1 MARTI, Tatjana-MAURER, Lisa: Kisbaba születik - Tessloff - (Mi micsoda junior 14.) -ill.

-25 p. -kve-2750 Ft - ISBN 978-963-994-028-1 MARTIN, Simon-GRUBE, Nikolai: Maja uralkodók krónikája - Móra - (Krónika Sorozat) -ill.

-240 p.-kve-6990 Ft - ISBN 978-963-11-8683-3 ROGERSON, John: Ószövetségi uralkodók krónikája - Móra - (Krónika Sorozat) -ill. 208 p. -kve-6990 Ft - ISBN 978-963-11-8786-1 STEINHORST, Stefanie-SCHUCK, Sabine: A világûr - Tessloff - (Mi micsoda junior 13.) -ill.

-25 p. -kve-2750 Ft - ISBN 978-963-294-026-7 WEINHOLD, Angela: Az erdõ - Scolar (Scolar mini 6.) -ill. -16 p. -kve-2250 Ft - ISBN 978-963-244-175-7 GYEREKKÖNYV 50 esti mese - Ventus Libro -ill. -511 p. fve-3990 Ft - ISBN 978-963-9926-35-6 50 tündérmese - Ventus Libro -ill. -511 p. fve-3990 Ft - ISBN 978-963-9926-36-3 ARROU-VIGNOD, Jean-Philippe-TALLEC, Olivier: Liza és Micsoda az iskolában Vivandra -25 p. -kve-1575 Ft - ISBN 978-96388839-3-3 BARKER, Cicely Mary: Virágtündérek. A varázslatos titkos kert - Egmont-Hungary -ill. 22 p. -kve-3499 Ft - ISBN 978-963-629-557-8 BLOOM, Kate: Rózsa és a hétvégi házi kedvenc - Könyvmolyképzõ - (Csillagrét tündérei 4.) -78 p. -kve-1499 Ft - ISBN 978-963-245304-0 BLOOM, Kate: Százszorszép és a szenzációs színdarab - Könyvmolyképzõ -(Csillagrét tündérei 3.) -77 p. -kve-1499 Ft - ISBN 978963-245-287-6 Csingiling és a nagy tündérmentés - Egmont-Hungary -ill. -64 p. -kve-2699 Ft - ISBN 978-963-629-643-8 FRÁTER Erzsébet: Mesés növények, növényes mesék - Scolar -ill. -55 p. -kve-2975 Ft ISBN 978-963-244-198-6 HORSE, Harry: Kisnyuszi suliba megy General Press -ill. -32 p. -fve-1800 Ft - ISBN 978-963-643-219-5 IVÁDY Gábor-IVÁDY Zsombor: Gyerekszem

- Scolar -ill. -66 p. -kve-1995 Ft - ISBN 978963-244-158-0 KÖVES Gábor: Iskolások vicces könyve 4. K.u.K. -ill. -127 p. -fve-950 Ft - ISBN 978-9639887-53-4 MALAM, John: Szörnyek, manók, sárkányok és óriások nagykönyve - Scolar -120 p. kve-3450 Ft - ISBN 978-963-244-177-1 MOSONYI Aliz: Retekorrú király - Móra 10 p. -kve-990 Ft - ISBN 978-963-11-8702-1 NYULÁSZ Péter: Miazmég - Móra -ill. -30 p.

-kve-1790 Ft - ISBN 978-963-11-8690-1 PENROSE, Antony: A fiú, aki megharapta Picassót - General Press -48 p. -kve-2500 Ft ISBN 978-963-643-218-8 POZSÁR Edit: Papi kalóz és az elrabolt királylány - Móra -(Már tudok olvasni) -ill. -68 p.

-kve-1890 Ft - ISBN 978-963-11-8829-5 SZEPES Mária: Pöttyös Panni. Rõzse néni kunyhója - Móra -83 p. -kve-2990 Ft - ISBN 978-963-11-8837-0 VIG Balázs: Három bajusz gazdát keres – Móra -ill. -96 p. -kve-2190 Ft - ISBN 978-96311-8851-6 WEBB, Holly: Cirmi az éjszakában - Könyvmolyképzõ - ill.-101 p. -kve-1499 Ft - ISBN 978963-245-293-7 WEBB, Holly: Gombóc, az elhagyatott kiskutya - Könyvmolyképzõ -ill. -108 p. -kve1499 Ft - ISBN 978-963-245-274-6 IFJÚSÁGI IRODALOM APPLEGATE, Katherine: Claire-t rajtakapják - Könyvmolyképzõ -(Szívzûrök Sorozat 5.) 191 p. -fve-1999 Ft - ISBN 978-963-245-204-3 ASHER, Jay: Tizenhárom okom volt... Könyvmolyképzõ - (Vörös Pöttyös Könyvek) 259 p. -fve-2999 Ft -kve-3999 Ft - ISBN 978963-245-261-6, 978-963-245-333-0 BAT, Prunella: Az ezüstruhás hölgy - Alexandra - (Milla és Sugar) -134 p. -kve-2499 Ft ISBN 978-963-297-270-1 BAT, Prunella: Született boszorkány - Alexandra - (Milla és Sugar) -134 p. -kve-2499 Ft ISBN 978-963-297-269-5 D’LACEY, Chris: Jégszikra - Könyvmolyképzõ -307 p. -kve-2999 Ft - ISBN 978-963-245183-1 HOROWITZ, Anthony: Krokodilkönnyek Animus - (Tini Krimik) -254 p. -kve-2980 Ft ISBN 978-963-324-000-7 KING, M. C.: A turné 3. - Egmont-Hungary (Hannah Montana) -91 p. -fve-1699 Ft - ISBN 978-963-629-654-4 KING, M. C.: A turné 4. - Egmont-Hungary (Hannah Montana) -91 p. -fve-1699 Ft - ISBN 978-963-629-655-1 LENK, Fabian: Idõdetektívek 5. - Scolar 157 p. -kve-1990 Ft - ISBN 978-963-244-214-3 LENK, Fabian: Idõdetektívek 6. - Scolar 157 p. -kve-1990 Ft - ISBN 978-963-244-215-0 LOGGIA, Wendy: Záróbuli - Egmont-Hungary - (Rocktábor 2.) -144 p. -fve-1999 Ft - ISBN 978-963-629-545-5 NEMERE István: Merénylet a Balatonon Könyvmolyképzõ -(Jonatán Könyvmolyképzõ) 157 p. -kve-2499 Ft - ISBN 978-963-245-328-6 OLLIVIER, Mikaël: Vértestvérek - Könyvmolyképzõ - (Vörös Pöttyös Könyvek) -109 p. fve-1999 Ft - ISBN 978-963-245-244-9 PIETRI, Annie: A Napkirály kémnõje - Móra -354 p. -kve-2890 Ft- ISBN 978-963-11-8763-2 SHAN, Darren: A pokol hõsei - Móra - (Démonvilág 10.) -225 p. -kve-2490 Ft - ISBN 978963-11-8764-9 SMITH, L. J.: Vámpírnaplók 4. - Sötét szövetség - Könyvmolyképzõ -222 p. -fve-2499 Ft -kve-3299 Ft - ISBN 978-963-245-354-5, 978963-245-355-2 STIEFVATER, Maggie: Linger - Várunk Könyvmolyképzõ -(Vörös Pöttyös Könyvek) 359 p. -fve-2999 Ft -kve-3999 Ft - ISBN 978963-245-264-7, 978-963-245-265-4 WOOD, Maryrose: Méregnaplók - Lybrum 219 p. -fve-2480 Ft - ISBN 978-963-89019-0-3

SZÓRAKOZTATÓ IRODALOM McNAUGHT, Judith: Szerelmes éjszakák General Press -(Romantikus regények) -356 p.

-kve-2500 Ft - ISBN 978-963-643-232-4 PUTNEY, Mary Jo: Elveszett szerelem General Press -(Romantikus regények) -324 p.

-kve-2500 Ft - ISBN 978-963-643-235-5 STILTON, Geronimo: Egy extraegeres bajnokság - Alexandra - (Mulatságos történetek) 114 p. -fve-1299 Ft - ISBN 978-963-297-282-4 STILTON, Geronimo: Kirándulás a Niagaravízeséshez - Alexandra - (Mulatságos történetek) -116 p. -fve-1299 Ft - ISBN 978-963-297298-5 WODEHOUSE, P. G.: Golfõrültek - Ciceró 219 p. -fve-2200 Ft - ISBN 978-963-539-708-2 KRIMI, BÛNÜGYI REGÉNY ADRIAN, Lara: A vámpír bosszúja - Ulpiusház -462 p. -fve-3499 Ft - ISBN 978-963-254340-6 BLOCK, Lawrence: A betörõ, aki portyára indult - Agave -291 p. -fve-2880 Ft - ISBN 978963-9868-87-8 BOOTH, Martin: Az amerikai - Athenaeum 431 p. -fve-3490 Ft - ISBN 978-963-293-078-7 CAST, P. C.-CAST, Kristin: Megkísértve - Az Éjszaka Háza 6. - Kelly -348 p. -fve-2980 Ft ISBN 978-963-9943-12-4 CHANDLER, Raymond: A gyöngy bajjal jár Európa - (Európa krimi) -288 p. -kve-2300 Ft ISBN 978-963-07-9027-7 CHILD, Lee: 61 óra - General Press - (Világsikerek) -358 p. -kve-2500 Ft - ISBN 978-963643-234-8 CHRISTIE, Agatha: A sittafordi rejtély - Európa - (Európa krimi) -288 p. -kve-2200 Ft ISBN 978-963-07-8988-2 COOK, Robin: Akár az Isten - Gabo -419 p. fve-1990 Ft - ISBN 978-963-689-086-5 FOLSOM, Allan: A Hadrianus-akta - General Press - (Világsikerek) -451 p. -kve-2500 Ft ISBN 978-963-643-225-6 FREI Tamás: A megmentõ - Ulpius-ház 587 p. -fve-3499 Ft - ISBN 978-963-254-234-8 HARRIS, Charlaine: Hetedik harapás Ulpius-ház - (True Blood 7.) -432 p. -fve-3499 Ft - ISBN 978-963-254-380-2 HARRIS, Charlaine: Por és hamu - Ulpiusház - (True Blood 8.) -437 p. -fve-3499 Ft - ISBN 978-963-254-384-2 HART, John: A hazugságok királya - General Press - (Világsikerek) -351 p. -kve-2500 Ft ISBN 978-963-643-228-7 MACDONALD, Ross: A Galton-ügy - Európa - (Európa krimi) -316 p. -fve-2200 Ft - ISBN 978-963-07-8986-8 MacLEOD, Joseph: Élni vagy pokolra jutni K.u.K. -341 p. -fve-2400 Ft - ISBN 978-9639887-49-7 PRESTON, Douglas-CHILD, Lincoln: Halálos kísérlet - General Press - (Világsikerek) 422 p. -kve-2500 Ft - ISBN 978-963-643-231-7 SILVA, Daniel: A Moszad ügynöke Moszkvában - Ulpius-ház -494 p. -fve-3499 Ft - ISBN 978-963-254-356-7 WALTERS, Minette: A kaméleon árnyéka Athenaeum -399 p. -fve-3490 Ft - ISBN 978963-293-071-8 WARD, J. R.: Halhatatlan szeretõ - Ulpiusház - (Fekete Tõr Testvériség 8.) -862 p. -fve4499 Ft - ISBN 978-963-254-378-9 SCI-FI DICK, Philip K.: A Titán játékosai - Agave 239 p. -fve-2980 Ft - ISBN 978-963-9868-83-0 HEINLEIN, Robert A.: A hold börtönében Metropolis Media -(Galaktika fantasztikus könyvek) -421 p. -fve-3290 Ft - ISBN 978-96387357-8-2 SILVERBERG, Robert: Valentine, napkirály - Metropolis Media - (Galaktika fantasztikus könyvek) -497 p. -fve-2990 Ft - ISBN 978-9639828-57-5 SZTRUGACKIJ, A. N.-SZTRUGACKIJ, B. N.: Nehéz istennek lenni - Európa -324 p. -kve2800 Ft - ISBN 978-963-07-8990-5

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JANUÁR–FEBRUÁR

47