Új Könyvpiac 2011/06.

298 Ft / 1,30 Eur

KÖNYVVILÁG

www.ujkonyvpiac.hu

XXI. évf., 2011. június

• K Ö N Y V K U LT Ú R A • K Ö N Y V K R I T I K A

„Eddigi hetvenöt évembõl félévszázad az „épülõ”, majd a „létezõ szocializmus” korában telt el. Otthonommá – talán azért, mert kilenctíz esztendõt már elõtte is megéltem – mégsem az a politikai közeg vált, hanem az emberi, természeti, tájbeli környezet a maga részleteiben és összességében, mindenkori jelenével és homályba veszõ múltjával.” – Buda Ferenc FOTÓ: BAHGET ISKANDER

Lapunk megjelenését támogatta:

Tartalom

Ünnepi Könyvhét 2011. június 2–6.

4 A hónap tárcája Czigány Zoltán: Lovakrul, megint 6 Buda Ferenc költõt kérdezi Szabó Tibor Benjámin 8 Tóth Krisztinát kérdezi Szabó Tibor Benjámin 9 Bedecs László: A mélybõl jönnek Spiró György: Kémjelentés 10 Vilcsek Béla: A rendszerváltás „regénye” Ács Margit: Kontárok ideje 12 Babiczky Tibort kérdezi Csapody Kinga 13 Rózsássy Barbara: Burjánzó szabadság Tóth Erzsébet: Alíz már nem lakik itt 14 Szécsi Noémit kérdezi Csapody Kinga 15 Jenei Gyulát kérdezi Szabó Tibor Benjámin 16 Onagyt Zoltán kérdezi Szabó Tibor Benjámin 17 Király Leventét kérdezi Csapody Kinga 18 Fekete J. József: A kollektív amnézia ellen Kontra Ferenc: Horvátország magyar irodalma 19 Gerold Lászlót kérdezi Csapody Kinga 20 A felvidéki gótika bája Jankovics Marcellel beszélget Bán Magda 22 Hajózzon a magyar irodalommal!

Oláh Jánost kérdezi Lafferton Kálmán 24 Kiadók ajánlják 26 Kovács Lajos: „...MInden családnak van egy saját meséje, egy legendája...”

Gyerekkönyvekrõl 28 Turbuly Lilla: Saját mese Boldizsár Ildikó: Meseterápia 29 Tóth Ákos: Az író és a titkosírás Jókai Mór: A Damokosok 30 Takács Géza: Két „pontos” könyv Varsányi Erika: Szociális munka és kultúra; Serdülõk világa 31 Tornai Szabolcs: Jelentés az örvénybõl Schubert Gusztáv: Képeltérítõk 32 Bedecs László: Egy identitás romjai György Péter: Apám helyett 33 Ayhan Gökhan: Tandori-órás Tandori Dezsõ: Csodakedd, rémszerda 34 „Nem akartam másokat hibáztatni” Per Olov Enquist svéd íróval beszélget Tornai Szabolcs 35 Gyürky Kata: Versenyben az esélyesek Az idei irodalmi díjak „sorsa” Oroszországban 36 Arany Mihály: Tizenhárom (sors)sztori Ingo Schulze: Mobil 37 Szõke Katalin: Egy szentpétervári irodalmi folyóirat magyar száma 38 Füzi László: Mi a magyar most?

Mi a magyar most? Összeáll.: Sándor Iván 39 Tandori Dezsõ: Kandinszkij Világhíres festõk. Vaszilij Kandinszkij 40 Békés Márton: Az eszlári dráma Kövér György: A tiszaeszlári dráma 41 Nyelvünk virágai, a szólások és közmondások Magyar szótárak. Kiss Gábor rovata 43 Az Ünnepi Könyvhét könyvei ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

3

A hónap tárcája

Ünnepi Könyvhét

Lovakrul, megint „A’ kisded Makkbul, ha nem romlott, idõvel termõ Tölgyfa lessz, csak senki el ne gázolja” – írta 1828-ban Pesten kiadott elsõ könyvében Gróf Széchenyi István. Bizonyára az én hibám, vagy szakmai károsodásom, de én csak képekben tudok gondolkodni, szimbólumokban nehezen, ezért mindig megütközve olvastam e mottót: hiszen 1828-ban éppen csak egy lovas szekér vagy egy hintó tudta volna elgázolni azt a kisded makkot. Széchenyinek ez nem jelentett olyan problémát, mint nekem, mert pár éven belül virágzó és termést is hozó növendék tölgyfát nevelt a makkból: a lófuttatást, a lótenyésztést és a hadseregnél és a mezõgazdaságban dolgozó lovak emberséges – vagy lóságos – eltartását. Állítólag lovas nemzet vagyunk, melyik nem volt az?, igaz, mi elvágtáztunk Ázsiából Európába, még a tengert is meg szerettük volna nézni, akkora magyar turistacsoport sosem járt Veronában, azóta senki sem gyújtotta föl azt az Arénát, az ókori amphiteátrumot, ami azért ma is huszonötezer nézõ befogadására alkalmas, csak ma általában Mimi hal meg benne, Párizsban. Aztán sorolhatjuk, mert van kit: a katonalovakat, a társzekerek húzására használt lovakat, késõbb az ágyúk vontatására bekötött lovakat, aztán a hintók elõtt nyargalókat és a ménesekben nevelkedõket. A 20. század elejéig a ló volt a leggyorsabb közlekedési eszköz és a legerõsebb munkaerõ. Késõbb maradt még a mezõgazdaság és a szekerek húzása. A technikai fejlõdés és a motorizáció lóvá tette, felesleges lóvá tette ezt a világot. Széchenyi az utolsó pillanatban a lótenyésztés, a lósport, a lótartás nyereségességességét akarta megteremteni – csakhogy angliai tapasztalatai alapján. Mi akkor is el voltunk maradva gazdaságunkban Angliától, ha nem is annyira, mint ma. A terve lényege az volt, hogy legyen jelentõs Pályadíj a lófuttatók elõtt, de ugyanígy a lótenyésztõk elõtt, és minden földeken dolgozó lótartó elõtt is, és ez ösztönzi majd õket a jólnevelésre, a kiváló lótartásra. De ki írna ki ma bármilyen Pályadíjat?

Czigány Zoltán író, rendezõ (1965, Zebegény) Budapesten nõtt fel, a gimnázium után zeneszerzést tanult, majd a Televízióban kezdett dolgozni. A Bölcsészkart késõbb végezte el, közben dokumentumfilmeket, kisjátékfilmeket rendezett (Kemény János báró filmjei, Darabokra szaggattatol, Szökés a nagy árvíz idején, Ivó, Cantata profana, Ecseri tekercsek) Megjelent kötetei: Zendülés az idõ ellen (1994, 1996) Magyarországi levelek (1999) Posta Dukába (2001) Várok ránk (2003) Csodaló és Kószáló (2006) Csoda és Kósza (2007) Csoda és Kósza körül a világ (2009) Az utolsó fiamnak (2010) Csoda és Kósza legrégebbi történetei (2011)

Örülnek a tehetõsebb szülõk, ha kifizetik a rajt engedélyre szóló pénzt, hogy reménykedjen gyermekük a haldokló lósportban. Nyereségességrõl rég nincs szó, csak egyszer volt Kincsem, egyszer volt Imperial, egyszer van Overdose, de elvesztettük az 1954-es világbajnokságot is, és elsõ látogatásunk óta is csak turistaként mehetünk Veronába. Most egyedül más nyereségre számíthatunk.

Miért fogad a bizalmába egy harminc kilós gyerek egy öt-hatszáz kilós lovat? Miért csimpaszkodik a nyakába? Miféle lelki közösség van közöttük? Mert valami van. Sok gyereket láttam lovakkal játszani, de persze, legtovább fiamat és Nádort néztem a karámban, Matyi csak meglegyintette a kezében tartott ostort, és Nádor a fiam háromszorosára ágaskodott föl boldogan, aztán hanyatt vetette magát a porban, hempergõdzött, Matyi meg eldobta az ostort, odament hozzá, letérdelt õ is a porba, és átölelte a háton fekvõ ló nyakát. Csak ez lehet a nyereségünk, ezt a kapcsolatot ápolni, mert mi már aligha fogunk kiírni Pályadíjat.

De lehet, hogy az õ gyerekeik, ha egy számunkra is fontos, de nem mûködõ hagyományt adunk át nekik, már megtehetik. Szerencsére, pont a szabadidõ lovaglás fejlõdött a legtöbbet Magyarországon: az ovi. De meg lehet szerettetni a lovakat rajzfilmekkel, mesekönyvekkel, akár kulcstartókkal és matricákkal. Elölrõl kell kezdenünk, megint. Volt egy mondás, miszerint lehet, hogy a kutya az ember legjobb barátja, de a ló volt az, mellyel a civilizációt létrehoztuk. Talán ne hagyjuk ebben a tekintetben sem veszni a civilizációt. Ültessük föl a gyerekeket a lóra!

4

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

K Ö N Y V V I L Á G K Ö N Y V K U LT Ú R A K Ö N Y V K R I T I K A K Ö N Y V V I L Á G K Ö N Y V K U LT Ú R A K Ö N Y V K R I T I K A

Üdvözlet az Olvasónak!

Az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja Következõ számunk megjelenik: 2011., június 17. lapzárta: 2011., július 4.

Könyvhéten, látván a kiadóknak a Vörösmarty téren megjelenõ roppant pazar kínálaFelelõs kiadó Lafferton Kálmán

tát, az ember érzékenyebb lesz a paradoxonokra vagy látszólagos paradoxonokra.

Hogyan lehetséges, hogy miközben az olvasáskutatók drasztikus olvasáscsökkenést

Felelõs szerkesztõ Pécsi Györgyi

mérnek, s arról panaszkodnak a szakemberek, hogy lassacskán elfogynak az olva-

Fõmunkatárs Bombitz Attila Szabó Tibor Benjámin

mûszáma – fittyet hányva gazdasági válságra, nehéz helyzetre, egyebekre – nem-

Szerkesztõbizottság Kányádi Sándor Tandori Dezsõ Tõzsér Árpád Szerkesztõségi titkár Nemec Andrea

sók meg a könyvvásárlók, azon közben az írók, költõk, szerzõk és a kiadott könyvek

hogy csökkenne, de látszólag folyamatosan emelkedik.

Olvasó nemzetbõl író-költõ, könyvgyártó nemzet lettünk?

Lehetséges.

Lehetséges, hogy az a – nálunk körülbelül két évtizede zajló – kultúraváltó folyamat, amelynek formálói és elszenvedõi vagyunk, amelyik lecseréli vagy lecserélni igyekszik a hagyományos kultúrahordozókat, mindenek elõtt a papírra nyomtatott kultúrát, sok szempontból nem jó irányba változik. Lehetséges, hogy nagy töme-

Kiadja: Lafferton és Tsa Bt.

gek elfordulnak a könyvtõl, elfordulnak a költészettõl, mûvészettõl, közönyösen vagy türelmetlenül elutasítják, mert elvesztik befogadói érzékenységüket, és csak igen ke-

Szerkesztõség: 1043 Budapest, Bocskai utca u. 26.

Tel.: 210-9933, 210-9934 Fax: 210-9935 E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu www.ujkonyvpiac.hu Terjesztik: könyvkereskedések, Lapker Zrt., Kaiser’s, Interspar, Auchan, illetve elõfizethetõ a szerkesztõségben

vesek kiváltsága marad a költészet továbbörökítése. Lehetséges. Érdekes viszont, hogy a költészet mûvelésének szándéka, akarata végtelenül demokratikus – nem föltétele az iskolázottság, képzettség, nem föltétele a szakmai minimum birtoklása, sem az életkor, sem semmilyen hovatartozás. A költészet (a valódi és a mindenféle, költészetnek szánt „kommunikátum”) minden körülmények között, minden elõnyös és hátrányos helyzetben folyamatosan születik, és születik és születik.

Nem mondom, hogy mulatságos vagy indokolatlan az irodalom, a költészet

Nyomás: Pauker Nyomda Felelõs vezetõ: Vértes Gábor igazgató

jövõjéért aggódók aggodalma. De minden aggodalomba kalkuláljuk be, hogy a költészet/mûvészet erõsebb nálunk, és eztán is erõsebb lesz.

A lapban megjelent írások nem föltétlenül egyeznek a szerkesztôség véleményével. Az írások tartalmáért a szerzõk vállalják a felelõsséget.

A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a kiadó felelõsséget nem vállal

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

FOTÓ: BAHGET ISKANDER

HU ISSN 1215-5551

felelõs szerkesztõ

5

Ünnepi Könyvhét

Buda Ferenc költõt kérdezi Szabó Tibor Benjámin A 82. Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent Világ, világom (Holnap Kiadó) címû prózakötete leplezetlen önéletírás. A mû hangja számomra a Családi kör obsitosának alakját idézi fel, a

„Dalba fog az ember…”

Utassy József költõ élete versekben-képekben A kötet a tavaly elhunyt Kossuth-díjas költõ életét, pályáját mutatja be versek, fotók és egyéb dokumentumok felhasználásával. A bükkszenterzsébeti gyerekkor, a család, az édesapa alakja (és elvesztése) jelenik meg az elsõ részben. Majd az egri diák, az elsõ versek írója tûnik fel. Következnek a budapesti egyetemi évek, 1960-tól 1966-ig. Láthatók az ifjúkori irodalmi szervezkedések szereplõi, elsõ sorban a Kilencek csoportjának tagjai, akik 1969-ben jelentették meg Elérhetetlen föld címû antológiájukat. Ugyanebben az évben adta ki a költõ elsõ verskötetét a Magvetõ Kiadó, Tüzem, lobogóm címmel.

A versek és képek társítása jól visszaadja a korszak hangulatát, azt az idõt, amikor Czine Mihály tanár úr vezetésével számos irodalmi esten mutatkoztak be a Kilencek, hangsúlyosan Utassy Józseffel. 1973-tól kezdõdõ pszichés betegsége, jórészt a cenzoroknak köszönhetõen, visszavetette költõi kibontakozását. Tehetsége azonban helyet követelt magának, s második kötete, a Csillagok árvája meghozta számára a legszélesebb körû elismerést és a József Attila-díjat. Úgy tûnt, magánélete is révbe ért, megszületett fia, „összeterelte kis családját”, s szebbnél-szebb versek születettek „sisakos tolla” nyomán. Ám a sors újabb próba elé állította: szembe kellett néznie fia betegségével és halálával. Ennek a kegyetlen idõszaknak is megtaláljuk lenyomatát a kötetben.

A betegség és csapások ellen továbbra is az írással, újabb kötetek szerkesztésével védekezett. A gazdag verstermés igazán a rendszerváltás után kapott nyilvánosságot, gyermekvers-kötetei is napvilágot láttak.

2000 körül ismét súlyos betegség támadta meg, s ekkor, felgyógyulása után, felesége, Horváth Erzsébet – akihez számos szép verset írt – úgy döntött, hogy feladják budapesti életüket, és Rédicsre költöznek. Sikeres utókezelése Bázakerettyén reményeket keltett, s az ismerõs, régi-új helyszín a költõ állapotában is kedvezõ változásokat hozott. Ismét születtek új versek, régi írásait rendezgette, szerkesztette. Két kötet is napvilágot látott ebben az idõszakban, a Farkasordító és az Ezüst rablánc. Mindkét kötet szerkesztésében aktívan részt vett. 2009-ben még részt vett Budapesten, az Uránia moziban a Bethlen-díj átadásán. Utolsó nyilvános szereplésére Zalaegerszegen, 2010-ben, a Költészet Napján került sor. Sajnos, ez az idõ ismét a betegségekkel való birkózás jegyében telt el. S augusztus 27-én végleg eltávozott, nem érve meg 70. születésnapját.

Számos díjjal és kitûntetéssel ismerték el munkásságát (Déry Tibor-díj, 1996; Tiszatáj-díj, 1996; Balassi Bálint-emlékkard, 2001; A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, 2001).

A kötet a versek-képek összefüggésével világítja meg ezt az immár lezárult emberi-költõi életutat. (Pannon Tükör Könyvek, Zalaegerszeg, 110 oldal, 2500 Ft) Péntek Imre 6

meglett, sokat látott férfiét, aki a körötte ülõknek elmeséli a világ folyását. Türelmes könyv egy, a mainál sokkal lassabb életrõl. Érzett nosztalgiát munka közben? Vagy lehet függetlenedni, csak munkaként, feladatként tekinteni a saját sorsra?

Ha tagadnám se volna hihetõ, hogy a visszavágyódás, vagy inkább az újra átélés vágya nem jutott fontos szerephez, amikor nekifogtam az írásnak. Életkorom okán ez nem szorul különösebb magyarázatra. Ám azt hiszem, ez az érzelmi indíttatás ott rejlik minden visszaemlékezés hátterében, tehát aligha számít egyedi különlegességnek.

Ugyanakkor a feladat véghezvitelére sarkalló belsõ késztetést is kár volna lekicsinyleni. Életem eseményeirõl naplót én nemigen vezettem, akiktõl a legkorábbi idõk felõl kérdezõsködhetnék, már eltávoztak, így legfõbb fogódzóm s támaszom a gyarló emlékezet maradt. (A magamé, természetesen.) Meg-meg is torpantam olykor, bele-belemarkolván a reménytelennek tetszõ ürességbe, ám a ki tudja mi úton-módon elõbukkanó szálak többnyire beszõtték, befoltozták a szakadásokat s hézagokat. Nem biztos persze, hogy minden esetben pontosan. Világom azonban ezekkel – köztük a magam korántsem tévedhetetlen személyével – együtt hiteles. A kérdésben fölvetett kettõsség tehát nem egymást kizárva, hanem összefonódva, egymást kiegészítve van jelen.

A szöveg már felütésében rögzíti, hogy ez a kézirat nem géppel készül, nincs kopogása a munkának – kézzel jegyezte le a mondatokat egy háromszáznegyven oldalas üres füzetbe. A mû így nyilván nemcsak szövegként, de tárgy is létezik (kvázi kapcsos könyv ). Miért ragaszkodott az autográfiához?

Valóban kézzel s tollal kezdtem el az írást. Az elkészült oldalakat pedig idõrõl idõre bepötyögtettem a laptopomba. Utóbb aztán megfordult a sorrend: nem tudtam s nem is kívántam lemondani a számítógép adta technikai elõnyökrõl. Mentségemül szolgáljon, hogy ezt a változást egy fejezet kezdetén tudomására hoztam az Olvasónak. Most pedig töredelmesen bevallom: a visszamásolást abba is hagytam: több mint 220 A/4-es oldalnyi gépelt szöveg aligha fért el volna abban a könyvben. A kezdés lendületéhez s a folytatás következetességéhez azonban kapóra jöttek az üresen, tisztán kínálkozó könyvlapok. Meg persze a tollam. Hálás vagyok nekik.

A Világ, világom elsõ személyû mesélõje nem költõként, leendõ költõként, sokkal inkább szemtanúként jelenik meg a mûben.

A rusztikus környezet leírása, a magyar falu életformáinak megjelenítése dokumentáló erejû, mutatja, hogy milyen volt a vidéki, kistelepüléseken leélt/megélt élet az általános technicizálódás, a tömegmédia uniformizáló nyomása elõtt. Világos, hogy a faluközösségek, a háromgenerációs együttélés, a mezõgazdaság beépülé se a hétköznapokba megszûnt mára. Hajmáskéren is (vagy bárhol) Szandika sikít bele a tévé-szpotoktól villódzó éjszakába. Hogyan viseli a régi felszámolódását, az új világ (ahol latrok és ribancok) betörését az archaikus közösségekbe? ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Ünnepi Könyvhét Röviden szólva: nehezen. Kissé bõvebben: néha nagyon nehezen.

mélyesen is megtapasztalt Állampusztához – képest ezek valóban

De félre a mókával. Az a világ természete, hogy a mindenkori új be-

csak röpke, vidám kalandszámba mentek.

törni, kitörni, teret foglalni törekszik. Lám: a csírázó mag s a tojásból

Szõcs Géza 2006-os mûvében mondja a Ceausescu-éráról, hogy

kikelõ cinegefióka is. Gondolom a napjainkra tömegével kikelt, s

„én annak az országnak vagyok az állampolgára”. Döbbenetesen

Földgolyó szerte elterjedt magvak és tojások minémûségével adó-

erõs felismerés az, hogy most is . Hogy lehetett bármilyen szörnyû,

dik. Hagyjuk azonban a metaforákat is. Tehát: egyfelõl a természe-

az államszocializmus jelenti az otthont annak, aki akkor volt fiatal.

tes értékrendet fonákjára kifordító szemlélettel és annak globális el-

Mennyire lehet függetlenedni attól, hogy a gyerekkori politikai kör -

uralkodásával, amely a fogyasztást (tömegekét) tekinti a fejlõdés

nyezet mindennel együtt beépül az ember identitásába?

motorjának, a pénzben megtestesülõ profitot (kevesekét) a fokmérõ-

Nos: embere válogatja. Azaz: kinek így, kinek úgy. (A Ceausescu-

jének s egyben céljának, s a mind sérülékenyebb élõ rendszerek

korszakot megélt költõk között is találhatni a Szõcs Gézáétól eltérõ

törvényeit és szabályait semmibe véve rohamosan denaturálja a bio-

életfelfogásút.) Eddigi hetvenöt évembõl félévszázad az „épülõ”,

szférát; másfelõl viszont a megrögzött, atavisztikus törzsi, vallási,

majd a „létezõ szocializmus” korában telt el. Otthonommá – talán

nemzeti, politikai fanatizmussal, ami az emberek, embercsoportok,

azért, mert kilenc-tíz esztendõt már elõtte is megéltem – mégsem az

népek, kultúrák közötti egészséges kapcsolatok egyik legfõbb aka-

a politikai közeg vált, hanem az emberi, természeti, tájbeli környezet

dálya és megmérgezõje. Magamat már régóta nem féltem a várható

a maga részleteiben és összességében, mindenkori jelenével és ho-

következményektõl. Unokáim s leendõ dédunokáim jövõbeli életesé-

mályba veszõ múltjával, amelynek egyedeit, részleteit, de akár egé-

lye miatt azonban van okom aggódni. (Archaikus közösségek

szét is megviselheti, fölsebezheti, megnyomorgathatja a rossz politi-

egyébként már jó ideje nincsenek nálunk, másutt is csak elvétve s

ka, de ami egészében s részleteiben is túl kell hogy élje, ki kell hogy

megfogyatkozva.)

heverje a sebzéseket és nyomorgatásokat – az újrakezdésért s a

Hangulatos (inkább elfogadó, mint elkeserítõ) képekkel festi meg

folytatásért. Belül én mindenkor függetlenségre törekedtem. Ez oly-

az egyik fejezetben 1951 nyarát, a laktanyaépítõs diákmunkát, az

kor – természetesen és óhatatlanul – ellenszegülést is jelent.

úttörõtábort. Itt mesél a beszolgáltatás intézményérõl is. Akik nem

1956 õszén kéziratban terjesztik Tizenöt-húszéves halottak címû

tudták teljesíteni a kvótát, azokat megbüntették. „Súlyos pénzbír -

versét Debrecenben. Ami ezután történik, az ma már irodalomtör-

ság, börtön, internálótábor – ezek voltak a megtorlás eszközei, rá -

ténet. Buda Ferenc a kommunizmussal szembeni szellemi ellenál -

adásul alaposan helyben is hagyták a rendõrök vagy az ávósok, a

lás egyik emblematikus figurája. A szabadságvágy akkori megfo-

nevét pedig újságban, kirakatokban, falragaszokon kipellengérez -

galmazása, a zsarnokság elutasítása harminc évvel késõbb segí-

ték. Ne felejtsük: a padláslesöprések évei voltak akkoriban.” A szö-

tett megnyitni az utat az új világ kialakulása elõtt, az ‘56-os esz-

vegbõl számomra nem derül ki, pedig érdekes kérdés, hogy Nagy

méknek fontos, szimbolikus szerepe volt a népköztársaság lebon-

Imre késõbbi, 56-os szerepvállalása tükrében hogyan értelmezhe-

tásában a nyolcvanas évek második felében. És meglett, és le-

tõ/értékelhetõ a tény, hogy a legkeményebb évek beszolgáltatásait

bomlott, és három nap alatt építettek új templomot. Ha most körbe-

kísérõ megtorlásokat, padláslesöpréseket õ maga vezényelte élel -

néz, és látja, mi lett a törekvéseikbõl – milyen érzései támadnak?

mezési majd begyûjtési miniszterként. Mit lehet errõl gondolni?

Érdemes volt?

Elég jól emlékszem a beszolgáltatások, padláslesöprések, elhurcol-

Mintegy tucatnyi versemet kézrõl kézre adták Debrecenben 56–57

tatások idõszakára. Nagy Imre akkori szerepét nem tisztem megítél-

fordulóján. Ezek közül – szerencsémre – csak három jutott a Ható-

ni, elégséges adatbeli felkészültség híján jó lelkiismerettel ilyesmire

ság kezére. Meg persze a szerzõjük. Sikerült megúsznom egy év

nem is vállalkozhatok. Annyi bizonyos: a kommunista hatalomátvételt

börtönnel. Ötvenhatos szerepemet kár volna eltúloznom: köznemzet-

követõ többesztendõs terrorhullám mozgatója nem õ volt, hanem –

õr voltam, semmi több. Ezt a bíróság nem is rótta fel vétkemül. (Ba-

egyebek közt – Farkas Vladimir, Péter Gábor s a Rákosi által kivé-

josan fértünk volna el mindannyian a börtön falai közt.)

geztetett, majd utóbb mártírként újratemetett Rajk László. Meg per-

Egyébként mi akkor – naivitásból? tudatlanságból? jóhiszemû-

sze maga Rákosi. Nagy Imre egyik elsõ intézkedéseként 1953-ban

ségbõl? – nem valamiféle kapitalista restaurációt akartunk, hanem

felszámolta a recski tábort, és szabadon engedte az ott fogvatar-

egy emberibb s magyarabb arcú, s a szó minden értelmében igaz-

tottakat. Meglehet, hogy 56 õszén részint rajta kívülálló s tõle függet-

ságos szocializmust a szabad és független Magyarországon. A még

len tényezõk sodorták-emelték oda, ahonnét kezdve már egyenes

élõ résztvevõk – ha nem átallják –, valamint az egyetemi ifjúság húsz

volt az útja (akadt hasonló példa a haza történetében – gondoljunk

pontba foglalt követelései ezt híven tanúsíthatják. (Utóbbiakat egy

csak Rákóczira). Az én történelmi arcképcsarnokomba az utolsó szó

összehajtott, fakó újságlapon õrzöm ma is.)

jogán elmondott beszéde emelte õt.

Ugyan mivégre kellett volna sötétebb, siralmasabb képet rajzolnom a laktanyaépítésrõl s az l951-es úttörõtáborról? Sovány, de vir-

Hogy jelenleg körbe nézvén milyen érzéseim támadnak?

Sokfélék, változatosak. S nem túlságosan vidámak. (Legfeljebb madarak, zöld lombú fák és kisgyermekek láttán.)

gonc, életvidám kamaszfiúk voltunk, telis-tele életerõvel, s háborús

Érdemes volt-e?

„elõedzéseink” révén talán a gyûrõdéseket is jobban álltuk, mint a

Ez a kérdés akkor nem fordult meg a fejünkben.

maiak. Bombákhoz, martalóc idegen katonákhoz – továbbá az utóbb olvasmányokból megismert Vorkutához, Kolimához s a szeÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Nem tenném, nem teszem föl ma sem. Így hát a válasz is elmarad.

7

Ünnepi Könyvhét

Tóth Krisztinát kérdezi Szabó Tibor Benjámin netek, milyen metszéspontokon találkozhatnak az egyes életutak. Viszonylag kevés direkt utalás van ezekre az összefüggésekre, észre kell majd venni õket.

A mûnemek között bátrabban kalandozó alkotók munkáira sokszor jellemzõ, hogy viszik magukkal a (kvázi) kiinduló mûnemben bejáratott hangot,

TÓTH KRISZTINA · FOTÓ: MARTON SZILVIA

témákat, gondolkodást. Rakovszky Zsuzsa regé nyeiben ott lüktet a lírája, Háy színdarabjaiban a prózáiból ismert világ dramatizálódik. Esetedben ez a folytonosság nagyon látványosan hiányzik.

Az elegancia, a gömbölyûség, a finomra hangolt zene a verseidben marad. Prózáidra kezdetektõl a nyers erõ jellemzõ, a szövegek nyelve szögle tes, a hangja karcos, a bennük ábrázolt világ feA 82. Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelenõ prózaköteted (Pixel,

nyegetõ, sokszor riasztó. A Pixel egyik darabjában az elhízott éjjeli-

Magvetõ Kiadó) központi fogalma a szövegtest. Szövegbõl rakott

õrt a tetten ért (színesfémet zabráló) cigány fiú egy vascsõvel

emberi test, mármint. A tárcanovella hosszúságú prózák egy-egy

agyonveri. Kõkemény történetek, kõkemény (szenvtelen, részletezõ

testrész történetén keresztül mesélnek az emberi természetrõl, az

pontosságú) nyelven elmesélve. Tudatos a kódváltás? Vagy prózá-

agyontechnicizált jelen hétköznapjairól. De miért a test szervezi a

ban egyszerûen másképpen gondolkodsz alkotóként?

mesét? A történetek számomra sokkal inkább sorsokról, korról,

Hm, érdekes kérdés. A versnél sokkal meghatározóbb a szavak,

kényszerekrõl szólnak, a direkt testiség kevésbé hangsúlyos. Vagy

mondatok zenéje. Prózában zavar minden ornamentika, az a pilla-

mégis?

nat, az az alaptörténet érdekel, ami az adott szereplõk életében az-

Valóban elsõsorban sorsokról van szó, de ezek a sorsok a törékeny,

tán mintázattá válik. Ez olykor egy jelentéktelen epizód, nem kell

sebezhetõ, romlandó test leírható változásaiban mutathatók meg

feltétlenül sorstragédiákra gondolni. Egy-egy tûhegyes kis mondat,

a legközvetlenebb módon. A szerelem múlása és az efölött érzett

ami más irányba terel egy életet. A mondat, ami miatt nem sikerül

veszteségérzet nehezen körvonalazható, de ha például látjuk a fõ-

egy kapcsolat, ami miatt a gyerek elfordul az anyjától, satöbbi. Mert

hõst, amint hajdani szerelme sebhelyét simogatja, a levágott mell

ez is fontos a könyvben: hogy minden, ami alapvetõen összetarto-

szimbolikussá válik. Vagyis: nem kell annyit beszélni, sokkal takaré-

zik, az nem egymás mellé kerül, hanem egyre távolabbra sodródik

kosabban megoldható a szöveg szûk képkivágással, a megfelelõ

egymástól.

részlet kinagyításával. A szövegtest mint irodalomelméleti terminus

Ahogyan lírád mindig elemelõdik a mérhetõ, adminisztrálható való-

eltávolít, vagyis jelzi, hogy konstrukcióról van szó. A narrátor idõn-

ságtól (szemlélõdés, halk szavúság, arányokat és felismeréseket

ként felbukkan, és jelzi, hogy itt nem a valóság történeteiben járká-

keresõ/találó intellektualizmus jellemzi versbeszédedet), úgy a pró-

lunk, hanem konstruált szövegekben, máskor felszívódik, és meg-

zád viszont két tenyérrel csap bele a létezõ világba. A társadalom-

próbálja azt a látszatot kelteni, hogy a szövegtér igenis egy másik,

és civilizációkritikai él a Pixel írásaiban is nagyon kifejezett, az ab-

ugyanolyan érvényes valóság, mint amibõl átléptünk. Ez a kettõsség

szurd, az embertelen, szeretetlen újra és újra kiinteget, hadonászik

az egész könyvön végigvonul: remélem, az olvasóknak is érzékelhe-

a történetek mögül. Miközben az írások narrátora nem kommunikál

tõ lesz.

se kiábrándultságot, se elidegenedettséget. A szar világot (ennek

A szövegek jelentõs része egy napilap hétvégi mellékletében jelent

látványát, megtapasztalását) valami nyilván ellenpontozza. Hol ta-

meg, sorozatként. Mennyire határozza meg egy próza formáját,

lálsz olyan helyet, helyzetet, ahol és amiben jól érzed magad?

nyelvét a napilapos környezet (vagyis az a körülmény, hogy széle -

Az, hogy a könyv milyen világlátást sugall, az nem feltétlenül az én

sebb olvasóközönségnek szánt médiumban kap nyilvánosságot)?

közérzetem lenyomata. Nem mondom, hogy ez egy optimista mû,

A szövegek több mint fele valóban tárcaként íródott. Amikor elkezd-

vagy hogy halálra röhögöd magad, azt se, hogy túl sok jót gondol-

tem a sorozatot, kitaláltam nagyjából, mi a koncepció,

nék általában az emberrõl, de szerintem van benne hu-

és attól kezdve minden egyes újabb tárcát apró építõ-

mor is. Én személy szerint akkor érzem jól magam, ha

elemnek tekintettem. Utólag nemigen nyúltam hozzájuk,

dolgozhatok. Nagyon egyszerûen mûködöm: ha békén

de a történetszövés érdekében ki kellett egészítenem a

hagynak és sikerül elvonulnom, sikerül aránylag pontosan

sorozatot tizenkét újabb történettel. A terjedelmi korlát

megfogalmazni valamit, akkor jól érzem magam. Mint egy

igazából segített a tömörítésben: muszáj volt a lényegre

kisiparos, aki megragasztott a cipõt, vagy valami ilyesmi.

koncentrálni. A nyelvet is ez határozza meg, nincs hely

Az ember próbálja elmesélni, amit látott, és kiválasztani

fecsegni. Közben kitaláltam, melyik szereplõ hogy buk-

a talált történetek sokaságából az önmagukon túl mutató

kanhatna fel újra, hogyan legyenek átjárhatóak a törté-

sztorikat. Engem ez a pepecselés tesz boldoggá.

8

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Bedecs László

Ünnepi Könyvhét

A mélybõl jönnek

Spiró György Kémjelentés Magvetõ Kiadó, 2011 216 oldal, 2690 Ft

Az elmúlt években, a Fogság óta megjelent Spiró-

a novellákban sokszor épp az a meglepõ, hogy a vára-

könyvek mindegyike a közelmúlttal vagy a közeljövõvel

kozás ellenére a szöveg vége szépen belesimul a tudo-

foglalkozik, azaz tulajdonképpen azzal a társadalmi je-

másulvétel nyugalmába. Az öngyilkosságra készülõ

lennel, amiben író és olvasó élni kényszerül, és amit lát-

nagymama tényleg öngyilkos lesz, a disszidálásról gon-

hatóan a kelleténél jobban meghatároz a múlt, árnyékol

dolkodó jó barát disszidál, a határon elkobzott könyve-

be a fenyegetõ jövõ. Spiró szorongásokról, véglegesen

ket biztosan nem adják vissza, a gyilkost nem keresi a

elrontott életekrõl, boldogtalanságról, belülrõl táplálkozó

rendõrség. Vagy ahogy a címadó novella végén olvas-

félelmekrõl, szeretetnélküliségrõl és erõszakról ír – a ma-

suk: „Nem mondott semmit. Én se mondtam semmit. /

ga kimért, visszafogott, semlegesnek tûnõ nyelvén,

Mit is mondhattam volna?” – pedig itt épp egy olyan szi-

a szemlélõ, a nézõ, a tanúskodó nyugalmával és felelõs-

tuációról van szó, amikor nagyon is lenne mit mondani,

ségével.

hiszen az egykori feljelentõ és a kémkedéssel vádolt fel-

Talán nem csak számomra érdekes, hogy bár Spiró Györgyöt a mai magyar novella egyik mestereként tart-

vagy akár a szemrehányásnak, a vádaskodásnak is bõ-

juk számon, a lassan négy évtizedet átívelõ pálya közel

ven lenne helye. De Spirónál egy ilyen szituáció is csak

huszonöt könyve közül ez a mostani csak a harmadik

rezignációba, az „úgyis mindegy” csendes megoldatlan-

novelláskötet. A méltán népszerû Álmodtam neked

ságába fut.

(1987) ugyan három kiadást is megélt már, de a T-boy

A könyv valahol itt, a hetvenes-nyolcvanas években

címen összegyûjtött rövidtörténetekre (1994) alig-alig

indul. Az akkori, elsõsorban családi történeteket írják

emlékszünk. Nem véletlen, hogy az új könyvben olvas-

meg az egyes novellák: a mély magányban élt apáról,

ható harmincegy novella többsége az Álmodtam neked

a szeretni képtelen anyáról, a zárkózott, titokzatos nagy-

hangulatait és beszédmódját idézi meg. Az önéletrajzi-

szülõkrõl olvashatunk, aztán a boldogtalan barátokról,

ság és a meseszerûség kettõssége, a hétköznapi törté-

akik közül ki így, ki úgy rontotta el az életét, és persze

netek és az inkább érdekes, mint rendkívüli fordulatok

„saját” történeteket is például ukrán, lengyel és szerbiai

egy olyan elbeszélõ keze alatt alakulnak olvasmányos,

utazásokról, melyeket a sérülékenység, a kiszolgáltatott-

könnyen és jól követhetõ szövegekké, aki a klasszikus

ság és az igazságtalanság példái kötnek össze. Meg-

történetmesélés híve, és aki próbál tisztán és érthetõen,

jegyzem, a remek novellák közül kilóg néhány nárcisz-

természetesen hangzó magyar nyelven fogalmazni. Aki

tikus szöveg, mint például a kaposvári színházról írt em-

azok közé az írók közé tartozik, akik a végsõkig bíznak

lékkönyvi bejegyzés (Próba), vagy az olyan, átlátszóan

az élményeikben, a történetben, a leírás erejében.

moralizáló írás, mint az EU-lõré.

Könnyen ki is olvasható a szövegekbõl, milyen lenne

A könyv második felében található történetek már a

Spiró szerint a jó novella: hasson rám, borzongasson,

rendszerváltás után játszódnak. Az Ország és a Melyik

amikor olvasom, aztán maradjon meg bennem, és ne

szomszéd? címû novellák emelkednek ki ebbõl a rész-

tudjak szabadulni tõle; legyen képszerû, és legyenek

bõl, mégpedig a kegyetlenség nyers, megrendülés nél-

élesek a képek és a jelenetek, melyeket leír; érezzem

küli ábrázolásával. A kopár drámaiság, a csalódottság,

magam kellemetlenül az ábrázolt sorsokról olvasva, akár

a már a tragédiáját is elvesztõ ember áll ezeknek az írá-

szégyelljem is magam a szenvedést, a kiszolgáltatottsá-

soknak is a középpontjában, de a súlyos hangulatú,

got, vagy egyszerûen ez emberi butaságot, korlátoltsá-

nem egyszer a temetõben játszódó novellák is megõrzik

got látva; érezzem, milyen apróságok, milyen lényegte-

azt a jellegzetes kelet-európai atmoszférát, amit Spiró

lennek mutatkozó döntéseken múlik egy-egy ember sor-

önmagában is érdekes témának tart, és amirõl nagyon

sa – és hogy igazán jó döntések sosincsenek; legyen

sok mondanivalója van. Elsõsorban az itt honos türel-

a történetek vége megmásíthatatlan és egyértelmû. A jó

metlenséget, a parttalan vitákat, a hatalom évezredes

novella ráadásul nem lelkizik, nem didaktikus, nem okos-

erõsszakosságát és a lelkek mélyérõl jövõ szomorúságot

kodó, hanem célratörõ és persze világos szerkezetû.

mutatja meg, de a Nyugattal szemben mégis e táj élhe-

Egy dolog azonban kimarad a Spiró-féle novellák

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

jelentett találkozását látjuk, ahol a bocsánatkérésnek,

tõségét, otthonosságát, a rendezetlenség emberi arcát

többségébõl: a csattanó, azaz a szöveg végi váratlan

hangsúlyozza. De megint csak oda jut, hogy igazából

fordulat, a poén, vagy nevezzük akárhogy. Ezekben

sehol sem jó: hogy az ember elõtt sosincs jó döntés.

9

Vilcsek Béla

Ünnepi Könyvhét

A rendszerváltás „regénye” A prózaíró Ács Margitra ideje (volna) odafigyelni. Ács

tényleg esszében van inkább, mint egy novellában

Margitot sokkal inkább az Írószövetség és a Mûvésze-

vagy egy regényben. Bár nagyon sokat el tud vinni

ti Akadémia elnökségi tagjaként, a Kortárs rovatveze-

a novella vagy a regény is ilyenfajta antrenos gondola-

tõjeként, illetve fõmunkatársaként, különféle tanácsko-

tokból, hiszen nem is kell hivatkozni akár Thomas

zások és rendezvények rendszeres közremûködõje-

Mann vagy Illyés Gyula prózájára. Nem arról van szó,

ként tartja számon az irodalmi köztudat, mintsem

hogy nem lehet rábízni ezeket a gondolatokat szerep-

egyéni hangvételû novellák, elbeszélések vagy kisre-

lõkre, cselekményre, satöbbire, de elnehezítik és vala-

gények szerzõjeként. Szépírói tevékenységét ez ideig

hogy ki is oltják sokszor egymást az érzelmi anyag, az

szinte teljes visszhangtalanság kísérte. Kevesen tud-

életanyag és az esszéanyag, a politikum, ezért örülök

ják, hogy pályáját, ezzel szemben, eredetileg szépíró-

és most ezért is tudtam újra megszólalni szépíróként.

ként kezdte. Az 1977-ben megjelent Csak víz és leve-

Egyelõre mondom csak magamnak, mert hogy nincs

gõ címû novellagyûjteménye azonnal el is nyerte az

ez a dugó a torkomban és nem egyszerre kell kiöklen-

év elsõkötetesének járó díjat. Két évvel késõbbi kisre-

dezni magamból mindent, minden gyûlöletet, minden

gényét vagy regényét, a Beavatást a kevés számú kri-

felháborodást. Ezek szépen artikulálva benne vannak

tika egyike Galgóczi Erzsébet, Jókai Anna és Szabó

az esszéimben.”

Magda mûveivel vonta párhuzamba, s olyan ritka ár-

Ács Margit Kontárok ideje Helikon Kiadó, 2011 248 oldal, 2990 Ft

10

A mostani, a Kontárok ideje címû kötet ennek az

nyalatként üdvözölte, amely, úgymond, „a nõiesen du-

„öklendezés” utáni, a nyílt politikai-szellemi, irodalmi-

ruzsoló, érzelmeskedõ, ráérõsen elterpeszkedõ avagy

irodalompolitikai állásfoglalások utáni idõszaknak

kompulzíve pletykáló nõírók mezõnyébõl hiányzott.

a terméke. Egyértelmû kísérlet a pályát jellemzõ két

Ács Margit ugyanis az írói alkat alkímiájának szokatlan

alapvetõ vonulat, szemlélet- és alakításmód egysége-

keveréke: maszkulin szellem, de úgy férfias, hogy el-

sítésére, egyfajta szintézis megteremtésére: érzelmi

nõiesedik, mihelyt íját nekifeszíti; ugyanakkor nõies is

anyag és esszéanyag, életanyag és politikum szépírói

(kivált a szerelmi aktus nõi oldalról való ábrázolásá-

eszközökkel történõ ötvözésére. Visszatérés ez a pá-

ban), de mihelyst elnõiesedik s azon rajtakapja magát,

lyakezdeti „irodalmias” korszak fõ törekvéséhez, de

azonnal facsar egyet izmain, s hangja férfiasan fa-

immáron az „életes” korszak, az elmúlt évtizedek

nyarra változik.”

meghatározó (irodalmi és politikai) eseményei során

Szépírói publikációi mellett Ács Margit ugyanakkor

szerzett személyes tapasztalatoknak a birtokában.

kezdettõl fogva széles körû kiadói szerkesztõi és kriti-

A kötet, ennek megfelelõen, nagyon gondosan és tu-

kusi tevékenységet is folytatott. Õ volt a máig egyetlen

datosan van megszerkesztve. Centrumában három,

magyar Nobel-díjas regény felkért lektora és az arról

viszonylag hosszabb írás áll, melyekben a rendszer-

szóló elsõ értõ kritika szerzõje. (Nem a díjátadáskor,

váltó idõszak szinte minden jellegzetes eseménye, té-

nem az ünneplés évadán, hanem 1975-ben, akkor,

mája, figurája felbukkan. Ezekben a kötet terjedelmé-

amikor Kertész Imrérõl és mûvének jelentõségérõl

nek csaknem kétharmadát kitevõ írásokban természe-

még jószerivel nem is hallott az irodalmi közvéleke-

tes módon a pálya „életes” vonulata kerül elõtérbe.

dés!) 1972-tõl folyamatosan írt könyvkritikákat, a

A Bársony doktornõ fõhõsét egy Lakitelken 1988-ban

nyolcvanas évek végétõl – a társadalmi folyamatok

megismert jóbarát kéri fel, hogy férjével megszervez-

változásait pontosan érzékelve – érdeklõdése egyér-

zék a frissen bejegyzett mozgalom helyi alapszerve-

telmûen a tanulmány- és esszéírás felé fordult. Errõl

zetét, éjszakánként a szüntelenül változó tagnévsort

tanúskodik a 2000-es A hely hívása és a 2006-os Jele-

és a március 15-i nagy demonstráció szórólapjait gé-

neink és múltjaink címû gyûjteménye, mely köteteknek

pelje. A kórházban és közvetlen környezetében is ha-

már a kritikai fogadtatása is kellõ mértékûnek és ked-

mar szembesülnie kell azonban naiv lelkesültségének

vezõnek volt mondható. Esszéírói munkáiról egy úgy-

ellenzõivel és ellenségeivel. Hogy végül maradjon

nevezett akadémiai beszélgetés alkalmával maga

számára a vodkásüveg, a csengõfrásztól való félelem,

mondja, hogy „azért örülök annak, hogy ezeket végül

s még az önmaga iránt érzett haragot se tudja senki

is elvégeztem, ezt a munkát elvégeztem, mert azt

mással megosztani: „A haragot, amelyet saját magam

gondolom, hogy ezeknek a gondolatoknak a helye

iránt éreztem, de az én – valahogy kívülrõl láttam – ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Ünnepi Könyvhét egy megviselt és megszomorított ember volt, akirõl jól tudtam, hogy szándéka szerint mindig becsületesen járt el, és megtette, amit lehetett. Mégis selejtként került ki az idõ futószalagjáról, talán nem is alkalmas a szabadságra.”

A kötetcímadó írás fõiskolai tanárnõje is – utalásokból sejthetõ, hogy az elõzõ novella fõhõsének barátnõje – hiába próbál egy faluszéli ház magányába menekülni, gyorsan szembesül a történelmi tehertétel valóságosságával. A rendszerváltást követõen szomszédjáról rövid idõ alatt kiderül, hogy korábban évtizedekig elhárító-tisztként tevékenykedett, majd hirtelen lapátra tették, s most már

Díjak, kitüntetések AEGON Mûvészeti Díj Esterházy Péter: Esti (Magvetõ) Magyar Drámaíró Verseny Szakmai díj – Zelei Miklós A sivatag rózsája Közönség díj – Karafiáth Orsolya: Godzilla

csak hetek kérdése, hogy a többszöri infarktus végezzen vele. Példája mindenesetre „tapasztalati tény lett a nõ számára, amit egy Weöres-versben csak jópofa ötletként olvasott elõször: hogy az új világhatalom a házmesterek rendje. Ki-

Miskolc Város Díjai Pro Urbe Díj – Sefõzõ Simon költõ, író Szabó Lõrinc Irodalmi Díj – Doboss Marianne író

derült, hogy a rendszer nem más, mint a házmesterek diktatúrája.” A mintegy nyolcvan oldal terjedelmû írás, A te dolgod botcsinálta parlamenti képviselõje is gyorsan értesül a hírrõl, hogy frakciótársa és barátja az elõzõ rendszerben besúgó volt, õt pedig azért szorítják ki minden bizottságból párttársai, mert felesége állítólag zsidó származású. A neves színész sem meggyõzõdésbõl tagadja meg kitüntetésének átvételét, a híres professzor feleségének megtámadása is csupán puszta hallucináció. A jó szándékú, ámde ez esetben is kókler vagy balek fõhõs sorsa az, hogy a felesége elválik tõle, a következõ választási kampányt pedig törvényszerûen elbukja. A szerencsejáték-szenvedélye miatt tönkrement barátja temetésén marad számára a tehetetlen sírás: „Mennyi sírás szorult belém az elmúlt idõben! – mondja – A válást fapofával csináltam végig, hát most ömlött a könnyem az elvesztett otthonom miatt. Felfakadt a fájdalom értelmes, önbecsülést adó foglalkozásom elkótyavetyélése miatt is, hiszen jó iskolaigazgatóból és tanárból kontár politikus lettem, mennyire bántam már! Sírtam, mert egy három per hármast tettem meg bizalmasomnak, mert akikhez tartozom, idegenkednek tõlem, mert mindenfelõl az esztelen gyûlölet sugárzását érzem. Most pedig megölte magát a barátom. A sírás mély kútja nyílt bennem, és hihetetlen megkönnyebbülést hozott volna, ha szabadon zokoghatok.” A szabadság mámora helyett a zokogás szabadságának óhajtása, a rendszerváltás diadala helyett a házmester-diktatúra legyõzésének tudatosulása, a történelem-

STEPHANUS-DÍJ – 2011 Irodalmi kategória HÁRS ERNÕ költõ, mûfordító Teológiai kategória REINHARD MARX München-freisingi bíboros érsek Grande médaille de Vermeilt (Franciaország) Kertész Imre író Herceg János Irodalmi Díj (Zombor, Szerbia) Sándor Zoltán költõ, író, a Sikoly címû folyóirat fõszerkesztõje Leopardi-díj (Olaszország) Szõcs Géza költõ A Lucian Blaga Fesztivál Díja (Románia) Nagydíj Balázs F. Attila költõ, mûfordító Dan Mircea Cipariu román költõ Lucian Blaga Költészeti Díj Ladik Katalin Zalán Tibor Constantin Cublesan Ioan Moldovan George Vulturescu

formáló hõsiesség helyett az idõ selejtjének, a kontárságnak a tudata tehát.

Nem túl szívderítõ, annál megrázóbb tapasztalások ezek.

A te dolgod hosszú elbeszélése, mely sok cselekményszálat, eseményt, helyszínt és szereplõt vonultat fel, magában hordozza egy nagy regény vagy nagyregény lehetõségét. A kötet szerzõjének és összeállítójának legnagyobb felismerése mégis az, hogy a rendszerváltás vagy rendszerváltoztatás regénye nem írható meg. Egyelõre biztosan nem. Ahhoz túlságosan kevés még az idõtávlat, túlságosan sok viszont a személyes elfogultság, az érintettség érdekellentéte és a tisztánlátást nehezítõ homályosság. A sorsfordító néhány esztendõ története ma leghitelesebben csakis töredékes, mozaikos formában dolgozható fel.

Dokumentum és fikció érzékeny és érzékletes vegyítésével. (Az említett három írás további hat novellába ágyazódik. Azok eljárásmódja ugyanaz, csak a megközelítés iránya fordított bennük: a kiindulópont egy „irodalmias” élethelyzet, amelyre fokozatosan rátelepszik az „életes” történelmi eseménysor.)

Ki kell mondani: Ács Margit ezzel a kötetével mégiscsak megírta a rendszerváltó néhány esztendõ regényét. * Ács Margit 1941. június 11-én született. Az idei Könyvhét idején ünnepli tehát a 70. születésnapját. Új kötetével igazán méltó születésnapi ajándékkal lepte meg saját magát, tisztelõit és olvasóit. Csak bizakodhatunk benne, hogy ezúttal talán

A könyvszakma díjai Az Év Kiadója 1. Magvetõ Kiadó 2. Kossuth Kiadó 3. Kalligram Kiadó Az Év Vidéki könyvesboltja 1. Lyra Könyvesház – Vác 2. Fókusz Könyváruház – Szeged 3. Babits Mihály Könyvesbolt – Esztergom Az Év Fõvárosi könyvesboltja 1. Alexandra Könyvesház (Párizsi Nagyáruházban) 2. Írók Boltja 3. Líra Könyváruház (Rózsakert Bevásárlóközpontban) Budai Díj Könyv kategória Eöri Vilma: Magyar értelmezõ szótár diákoknak (Tinta Kiadó) Hangzó irodalom kategória Örkény István: Mese-levelek. Mácsai Pál elõadásában Irodalmi Fülbevalók sorozat (Kossuth Kiadó)

a prózaíró Ács Margitot méltán megilletõ odafigyelés sem marad el. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

11

Ünnepi Könyvhét

Babiczky Tibort kérdezi Csapody Kinga

Meglepõen fiatalon robbantál be az irodalomba, tizenkilenc évesen megjelent az elsõ köteted, még huszonhárom sem voltál, amikor megkaptad a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, 2008-ban a Junior Prima Díjat, legrangosabb helyeken publikáltál, aztán volt egy idõszak, amikor kicsit mintha nagyobb lett volna a csend körülötted.

BABICZKY TIBOR · FOTÓ: BABICZKY-PFLIEGEL_DORA

Köze van ennek a 2010-es kedvenc mondatodhoz, amely így hangzik: „Megszületett Babiczky Bori, 4 kiló, 56 cm, egészséges”?

A csönd, amirõl beszélsz, leginkább választott hallgatás és visszavonulás. Köze van, persze, a lányunk születéséhez is, egy másik élet, emellett pedig ahhoz az egyszerû felismeréshez, hogy nem kell, és nem fontos mindig jelen lenni. Ha nincsen nálam semmi éppen, sem lélek, sem gondolat, ami többlet és – úgymond – továbbadható, akkor vissza kell húzódni. Amirõl nincs mit mondanunk, arról hallgatni kell.

Bár már egy éve is majdnem kész volt, most engedted ki a kezedbõl, és jelenik meg A jóemberek címû köteted a Magvetõ Kiadónál.

kálban ott /ül magában / a Vértakarító” . Mi jellemzi A jóemberek et

A témaválasztás nem meglepõ, eddig is érdekelt a bûn fogalma.

még? Mitõl lesznek a Babiczky-balladák mással össze nem kever-

Református gimnázium, katolikus egyetem – s vallod, hogy a bûnö-

hetõek?

ket nem kell és nem lehet feltétlenül letenni, meg kell tartanunk,

A balladák fele valós esetet dolgoz fel, a másik fele pedig fiktív. Az

hogy tudjuk, mit követtünk el. A költészetnek pedig feladata, hogy

már eleve jó, ha nem lehet megkülönböztetni õket. A környezet vi-

kérdéseket adjon. A jóemberek milyen kérdéseket segít megfogal -

szont – szándékaim szerint legalábbis – nem aktualizált. Megpróbál-

mazni saját magunk számára (akár helyettünk)?

tam – Tandori szavával élve – „öröktalajra” helyezni ezeket a történe-

Nos, ennek az új kötetnek, A jóembereknek is van némi köze a fent

teket. A jóemberek az ír mitológiában azok, akik túl rosszak, hogy a

említett csöndhöz. Mert habár egy éve még lezártnak éreztem az

mennyországba kerüljenek, és túl jók, hogy a pokolba. Se nem élõk,

anyagot, hamar kiderült, hogy tévedtem. Egy nagyon fontos verscik-

se nem halottak. Önfejû, szeszélyes hírvivõk és közvetítõk. Az össze

lus készült még el az elmúlt évben. Azt pedig nem tudom, hogy fel-

nem keverhetõséggel megfogtál. Szent Ágoston írja: „Tehát mi az

adata-e a költészetnek kérdéseket adni. Hogy egyáltalán van-e fel-

idõ? Ha senki nem kérdezi tõlem, akkor tudom. Ha azonban kérde-

adata a költészetnek. Létállapotot közöl. Mondjuk, hogy a halál és

zõnek kell megmagyaráznom, akkor nem tudom.”

az élet nem két különálló dolog. Ebbõl természetesen következhet-

A bûnön túl, vonzódásod a krimikhez, a bûnügyi történetekhez is-

nek kérdések. De az mindenkinek a sajátja.

mert, ha ebben a témában beszélgetnek, fõleg, ha a skandináv

Öt ciklusnyi balladáról van szó. Az angolszász irodalomhoz való

krimi a téma, akkor szakértõként szinte biztosan Téged hívnak. Ele-

vonzódás (jártasság), a téma komorsága vagy a történetmesélésre

ve a ballada is átmeneti mûfaj, de körvonalazódni látszik egy pró-

való igény vezetett ehhez a mûfajhoz?

za-vonal is. Hogy áll ez a regény, mikorra várhatunk egy amolyan

Öt ciklusnyi vers, amit át- meg átszõnek a balladák, de számarányu-

körmötlerágós-egyfenékkelvégigolvasós krimit Tõled?

kat tekintve nagyjából csak a kötet harmadát teszik ki. A balladaírást

Az a valóság, hogy fogalmam sincs. Eleve, hogy jelenkori magyar

kvázi az etimológiának köszönhetem. Meg Réz Pálnak. Olvastam

krimit lehetséges-e írni. A krimi az új realizmus. Amíg a 19. századi

pár kriminalisztika könyvet, és az egyikben rátaláltam William Burke

orosz irodalomban a „felesleges ember” körül lehetett hitelesen fel-

és William Hare esetére. Tizenhét embert fojtottak meg a panziójuk-

építeni a társadalomképet, addig manapság a bûntett ez a viszonyí-

ban, hogy a holttesteket értékesítsék, akkoriban ugyanis (a 19. szá-

tási pont. Lehetséges, hogy egyfajta „tisztulási folyamatot”, de leg-

zad húszas éveiben járunk) még tiltott dolog volt a boncolás. Az

alábbis igényt jelez ez a tény. A skandináv világuralom a bûnregé-

eset olyan nagy hatással volt az angolokra, hogy Burke neve igésült:

nyek terén nem véletlen. Meggyõzõdésem, hogy jó krimi mindig

a to burke azt jelenti, hogy valakit „puhán”, például párnával megfoj-

csak a legmagasabb – társadalmi, gazdasági, civilizációs – pontról

tani. Amikor mindezt elmeséltem Réz Pálnak, rögtön azt kérdezte,

lefelé tekintve készülhet. Onnan tiszta a kép. Nem véletlen az ameri-

miért nem írok ebbõl egy balladát. A mûfaj amúgy is tetszhalott ma-

kai krimi múlt századi egyeduralma. A csúcson ma a skandináv or-

napság, a téma pedig alkalmas. Ekkor készült az Edinburgh-i balla-

szágok találhatók. És – ezt a gondolatmenetet folytatván – talán az

da. És titokban persze minden bizonnyal ott motoszkált bennem a

sem véletlen, hogy a feltámadni – vagy inkább megszületni – látszó

mesélhetnék is. Vannak történeteim, nem balladásak, meglátjuk, ju-

magyar krimi sem napjainkkal foglalkozik, hanem egytõl-egyig (Kon-

tok-e velük valamire.

dor Vilmostól Csabai Lászlón át Baráth Katalinig) olyan korszakba

12

Balladáid szereplõi nagyon egyediek, például a gyûrt fejû padlás -

helyezi a történeteket, ahol még Magyarországnak is volt „kilátása”.

angyal, akik „Suttogni kezd, ha nem vagy itt. /Azt susogja, hogy

Engem – ha már krimirõl van szó – a jelen érdekelne. Attól tartok vi-

jönni fogsz. / Nincs benne jóság, de nem gonosz”, és a környezet

szont, hogy e tekintetben ma lehetetlen hitelesen megszólalni. Per-

is aktualizált, „Zárva már a / Cabaret, lakat alatt a Kino, / és egy lo-

sze nagyon örülnék, ha valaki megcáfolna… ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Rózsássy Barbara

Ünnepi Könyvhét

Burjánzó szabadság Évekkel ezelõtt, még kamaszként olvastam elõször Tóth

csak az úszást akarom, / gyerekkorom kibomló hajnalát,

Erzsébet verseit. A kortárs költõnõk közül az elsõ volt,

/ és a szél akarja ezt a nyomorult zenét, / talán csak én

akinek költészetével megismerkedtem. Akkoriban gyak-

verõdöm az idõ ablakához. / Majd bántani sem akarlak

ran kutakodtam antikváriumok polcain, így került kezem-

már. / Látod, ilyen a szél Magyarországon” (Ahogy hul-

be a Gyertyaszentelõ. Címlapjáról komoly, érett nõ nézett

lámzik, lángol). Miként a bor, úgy válik bennünk kõvé

vissza rám, szemébõl sugárzott a megfoghatatlan, titok-

a létezés. Ahogy távolodik a gyerekkor, s egyre több a

zatos mélység – s az a nyíltság, egyenesség, ami újra és

veszteség: mind több az is, amit kimondhatunk – csak-

újra színültig telíti azt, aki Tóth Erzsébet költészetére már

hogy már: minden szónak tétje van. E kollektív érzés az,

rátalált.

mi a személyestõl (hogy megártott a bor) az egyetemes-

Most, amikor kézbe vehetem összegyûjtött verseit (Aliz már nem lakik itt) már nemcsak a sokat sejtetõ,

végén szerényen megbújó Magyarország. Mintha lebeg-

nagy útra hívó ösvényt láthatom kirajzolódni, de a meg-

tetne, mégis súlyokat rak ránk: ez a szó helyi értékének

tett út kanyarulataira – félig-meddig mintha sajátomra,

ereje. A kimondás hogyanja teszi költészetté azt, ami

éveimmel együtt formálódóra – is visszatekinthetek. Már

egyébként a legmindennapibb érzés bennünk (na per-

tudom, amit kamaszként még csak sejtettem, csak bi-

sze, ha az elkerülhetetlen múlandóság tapasztalását

zonytalanul éreztem, az nem a fellobbanó és kialvó gyer-

„mindennapinak” nevezhetjük – legfeljebb csak azért,

tyaláng pillanatnyi bûvölete, de a megszentelt fény

mert mindnyájunkkal megesik).

egyenletes sugárzása volt.

Hogy az elfogultság gyanújának árnyéka se vetülTóth Erzsébet Aliz már nem lakik itt Összegyûjtött és új versek Nap Kiadó, 2011 368 oldal, 2900 Ft

Ahogy minden õseredetinek, nagynak érzett költészetnek, Tóth Erzsébet verseinek is sajátja, hogy veszte-

hessen rám, bizonyára nem így kéne közelíteni e költé-

ségeibõl építkezni tud. Ez az, ami újra és újra – ha sú-

szethez. A manapság dívó kritikai „eszmény” és közhan-

lyokkal terhesen is – lebegtetni képes: „mióta nem szeret-

gulat arra késztetné a tollforgatót, hogy alaposan eltitkol-

lek / mint egy kitörni készülõ vulkán örökké fenyeget / a

ja, mit érez közel magához. – De mire elég az a néhány

földrész ahol veled éltem / ahol nem volt szükségem más

szó, amit az ember papírra vethet egy élet munkájáról?

nyarára / más kenyerére, más kézfogására / ahol homlo-

Ki hozzá képest alig nõttem ki a földbõl, e távolságot tar-

kod fényében aszkéta voltam” (Homlokod fényében). A

tó kritikusi „helyzethez” igazán kevésnek érzem magam.

szerelem olyan, akár a börtön – gondolhatjuk e sorokat

Bevezetni, feltárni, érvelni a mellett, amirõl még most

olvasva. De épp ugyanúgy megfogalmazódhat bennünk

is, ennyi év olvasás után is leginkább csak benyomások

az ellenkezõje is: a szerelem szabaddá tesz. Ha azt ír-

formálódnak bennem? Ez a költészet még mindig tele

tam, ez a költészet tele van titkokkal, erre gondoltam:

van titokkal. Mert Tóth Erzsébet verseit olvasva ugyanaz

szabadsága teszi oly titokzatossá és egyszerre hitelessé.

az érzés kerít hatalmába, mint mikor egy-egy kitárulkozó

Befogadójának is hûs árnyat adó, lombként burjánzó bel-

s már újra saját sötétjébe burkolózó pillanatra megta-

sõ szabadsága nem engedi, hogy skatulyába préseljük.

pasztaljuk a lebegést – pedig valójában egész életünk

Ahogy olvassuk: bennünk tágul univerzuma.

lényege áll elõttünk. Jobbára nem veszünk róla tudo-

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

be emel minket. Az egyetemesség hívó szava itt a vers

„…gaz nõtte be ablakaimat / ahol annyit álltam, any-

mást, tudattalaninkba mégis mélyen befészkeli magát az

nyit álmodoztam / néztem a repülõket / vártam a szerel-

érzés: vékony cérnaszálon függõ létezésünk bármikor el-

memet /.../ ha arra megyek / látom néha az árnyakat / a

szakíthatja a hirtelen mozdulat, egy túlságosan mélyrõl

kapunál álldogálni tanácstalanul /.../ hatalmas, félszemû

fölszakadó sóhajtás. Tóth Erzsébet versei ilyen

macska / vonszolja elõ magát, õ most a házmester / gya-

szakadékony szálon lógatnak minket élet és halál között.

nakodva nézi a társaságot / egykedvûen jelenti / sajná-

Minden öröm és kín a tapasztalás, az önmagunkba né-

lom uraim / aliz már nem lakik itt” (Aliz már nem lakik itt).

zés mély tükrébõl tekint vissza ránk: „Talán megártott a

Ahogy a régi árnyaknak a költõt, ahogy a költõnek egy-

bor, talán ilyen a mámor. / Majd õsz jön, õsz, színarany

kori önmagát – épp ugyanúgy nekünk is keresnünk kell

halál, / árnyakkal fegyencruhásan sok-sok délután /.../ És

tovább versét, kutatni versében õt, újra és újra bekopog-

a nyárfa is, ahogy hullámzik, lángol, / konok fegyelem

tatva ajtaján. Csakis ez lehet, ami lét és nemlét között

lesz. Elszólít a tánctól. / Talán megártott a bor, talán kõvé

függve még életben tart – míg szabad földjére minket

vált bennem. / Nem akarok már semmi harcot. / Már

a költészet befogad.

13

Ünnepi Könyvhét

Szécsi Noémit kérdezi Csapody Kinga

Az idei év – ismét úgy tûnik – szépíróként is fontos lesz szakmai

dekelt, hanem az áldozata, egy egyszerû ember, Sanyi, aki talán fel

életrajzodban, és nem csak a József Attila-díj miatt. Az Európa Ki-

sem fogja, mi okozza a végzetét. Ezúttal sok más mellett azért he-

adónál Nyughatatlanok címmel jelent meg egy történelmi nagyre-

lyeztem a nõket elõtérbe, mert errõl a korszakról a férfiak szemszö-

gényed, amelybõl az Alföldben lehetett már részleteket olvasni.

gébõl van képünk. A forradalom és szabadságharc hõstetteirõl, a ki-

Volt egy kis kihagyás, hiszen a Kommunista Monte Cristo befejezé -

egyezést megelõzõ idõszak állhatatos ellenállásáról tudunk, de arról

se után három évig egy sort sem írtál, 2009 megjelent az Utolsó

nem, hogy hogyan vergõdtek, milyen kompromisszumokat kötöttek

kentaur, ami alcíme szerint is társadalmi lektûr (és aminek nem vi-

az emigrációban az emberek. A kulcsszerep itt a nõké, mert õk az

tatható érdeme, hogy olyanok is elolvasták, akik különben semmit).

otthonteremtõk, a családösszetartók – és ez ilyen helyzetben még

Mostani regényedben Jókai egyik 48-as novellájából indulsz ki,

nehezebb.

1853-ban kezdõdik, Franciaországban és Belgiumban játszódik.

Regényedben az emigráns magyarok között elharapózó spiritualiz-

Tehát a források sem érhetõk el magyarul – és ha jól tudom – emi-

mus, például az asztaltáncoltatási hóbort különös erõvel hatott, so-

att tanultál meg franciául. Mi vonzott annyira ebben a korszakba,

kan így akartak értesülni szeretteik hollétérõl, a jövõrõl. Ezt kifeje-

hogy ennyi energiát, idõt beleforgattál?

zetten aktuálisnak érzem 2011-ben is, amikor már nem csak éjjel,

A 19. század nálam szerelem, és mint a szerelmek általában, ez

hanem délután is küldik az energiát a tévé képernyõjén keresztül

sem okolható meg. De ez a regény nem elsõsorban a 19. századról

és mondják meg több száz forintos percdíjért, hogy mit hoz a hol-

szól, és ezért kifejezetten törekedtem arra, hogy hétköznapjaikon ke-

nap. Te érzed ezt az erõs párhuzamot az akkori és mai világ kö-

resztül közelebb hozzam az akkor élt embereket, és az idõben távoli

zött, amely miatt a történelmiség emellett egy nagyon mai olvasata

korszak ne legyen elidegenítõ hatással az olvasóra. Feltûnt, hogy

is kirajzolódik a Nyughatatlanok nak?

a történetírásunk kissé takarékosan bánik a történelmi személyisé-

Természetesen nem véletlen a párhuzam. Tudatosan emeltem ki

gek hétköznapi életének részleteivel: mintha valamiféle istenségek

olyan témákat, amelyek minket is érintenek: alternatív gyógyászat,

lennének, akiknek nincsenek hibáik, tévedéseik, gyomruk, idegeik,

okkultizmus, bábák és szülészorvosok szembenállása, besúgók le-

szexuális életük. Pedig, ahogyan az számomra kiderült, igenis van-

leplezése, melegek elutasítása, letelepedés külföldön, anyanyelv el-

nak. Nem pletykálkodni akar-

vesztése, és így tovább. Olyan

tam, ezért nincs is valóságos

regényt akartam írni, amit a 19.

személy a szereplõk között, de

században – a szemérmesség

az biztos, hogy 1853-ban is

különféle értelmezései miatt –

olyan esendõ emberek éltek,

nem lehetett volna megírni, csak

mint mi magunk.

a 21. században lehet.

A karakterek címadó jelzõje –

Amikor az anyaggyûjtésen

a nyughatatlanság – is rávilá -

és jegyzetelésen túljutottál, és

gít, hogy azért ez egy rendha -

már készen álltál az írásra, így

gyó történelmi regény. A két,

fogalmaztál: „Azt az örömet

szabadságharcosokért rajon -

szeretném érezni, amit a Finn-

gó angol lady, a skót nevelõ -

ugor vámpír és a Kommunista

nõ, egy magyar bárónõ vala -

Monte Cristo írása közben.”

mint az õ francia komornájá -

Sikerült?

nak alakja is különbözõ nõi

Nem vagyok fõállású író, a mun-

sorsokat, karaktereket mutat

kaidõmön túl írok, ezért valami-

meg. Külön kutattál például a

féle örömet szeretnék meríteni

nõgyógyászat történetében is

belõle. Akkor igazán jó, amikor

az adott korszakkal kapcsolat -

már felépítek egy világot, és na-

ban. Egy eddig hiányzó, nõi

ponta bejárhatok oda. Ez még

szemszögbõl nézhet -

akkor is menekülés a hétköz-

jük az 1853–54-es

napok elõl, ha képzeletvilágom-

Európát, az emigrá -

ban sem vidámak a viszonyok:

ciót? Többet, vagy

beteg a gyerekük, zálogba ad-

mi mást tudhatunk

ták az utolsó értékeiket, nincs

meg a nõi szereplõ-

reményük arra, hogy hazatérje-

idtõl?

nek. Legalább ilyenkor nem

Engem már a Kommu-

gondolok az adóbevallásomra, a

nista Monte Cristónál

kutyapiszkos utcára, a nyomasz-

sem a nagypolitika ér14

SZÉCSI NOÉMI · FOTÓ: SOMFAI SÁNDOR

tó hírekre a tévé-híradóban. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Jenei Gyulát kérdezi Szabó Tibor Benjámin

Ünnepi Könyvhét Tibor barátom mozgásszínházi produkciójáé is. Körmendi pedig megkerülhetetlenül fontos írója volt Jász-Nagykun-Szolnoknak, az általa Barbaricumnak nevezett vidéknek. A régi „mozgósokkal” indult, de egy idõ után ránehezült az önként vállalt vidékiség. Ennek fényében sorsa, munkássága is tanulságos, számomra különösen, hiszen ugyanott szerkesztek irodalmi folyóiratot, részben ugyanazokkal a szerzõkkel, ahol és akikkel õ szerkesztett valamikor. Szellemi közeg, közösség? Ha csak a megyéhez kötõdõ Esõ-szerzõket nézem, sokféleség jellemzi õket. Épp most jelenik meg egy interjúkötetem is, Ívek és törések a címe, s olyan különbözõ karakterû írók szerepelnek benne együtt, mint Darvasi László, Serfõzõ Simon, Ember Mária, Rentz Mátyás, Saád Katalin, Dienes Eszter, Benedek Szabolcs vagy a közel húsz éve Újvidékrõl áttelepült P. Nagy István.

A Másként mesélnéd ciklus versei gyerek- és kamaszkori emlékeket hívnak elõ, a meztelenség szégyenérzetét, a csatornaparti szeretkezés hevét, régi szerelmek hangulatait. Érdekes felismerés, hogy nemcsak a vágyott élethelyzetek visszahozhatatlanok, de az akkor megélteket kísérõ élmény se felidézhetõ, hogy hasztalan a megõrzésre törekvés, az emlékezet a lényeges elemeket nem õrzi, „amit keresek, / nincs a tájban”. Az egész kötet azt kommunikálja, hogy ami szép, az ott ragadt, elzáródott a régmúltban. Még sincs

JENEI GYULA

teljes rend az idõben?

De az is ott ragadt, ami csúf és rossz. Ami megtörtént, azzal pedig azonosak vagyunk, de hogy mit is fed az azonosság, az pontosan Szabó T. Anna írja rólad, hogy mestere vagy a megfoghatatlan

már rekonstruálhatatlan. Ahogy haladok az idõben, úgy értelmezõd-

megfogalmazásának. A 82. Ünnepi Könyvhét alkalmából megjele -

nek újra a múlt dolgai, s úgy értelmezõdöm át magam is. Szeren-

nõ Az idõben rend van címû kötetedet olvasva tényleg visszakö -

csére a kötetcím állítását nem kell egzakt módon igazolnom, az ér-

szön a megfoghatatlanság, de más, több is, erõsebben: a tömb -

telmezést rábízhatom az olvasóra. A könyvnek egyébként központi

szerû, a megbonthatatlan nyugalom. Sehol egy kitörés, sehol zak-

kérdése a halál, az elmúlás, az azzal való szembesülés, s egy na-

latott csörömpölés, a harmonikus versbeszéd körbefolyja az életet.

gyobb ciklus témája anyám halála – szóval egy generációs alapér-

Ennyire stabil lélek vagy? Soha nem sodor el az indulat? Vagy

zés feldolgozása. De hogy rend van-e az idõben? Darvasi László

csak a líravilágodba nem engeded be?

a kötetem fülszövegében azt állítja, hogy a költõ saját idejében való-

Hm. Nem gondoltam volna, hogy amit a kötetrõl, s így rólam állítasz,

ban rendet tett, ám ez a rend nyugtalanító. Vagyis a látszólag meg-

jellemezhet engem, illetve a verseimet. Ugyanakkor érteni vélem,

bonthatatlan nyugalom tömbje is baromi nyugtalanító tud lenni.

amit mondasz, vagyis igazad lehet, s ez is kiolvasható a kötetembõl.

A könyvet a Fiatal Írók Szövetsége gondozza. A FISZ többnyire pá-

A válaszom viszont, hogy ez a tömbszerû, megbonthatatlan nyuga-

lyakezdõ, de mindenképpen fiatal alkotók könyveivel jelentkezett

lom, s az általad harmonikusnak vélt versbeszéd számtalan kitörés,

eddig. Meglepõ (a kiadó számára hízelgõ), hogy egy beérkezett,

zaklatott csörömpölés eredménye.

A Vaktükörszilánk címû ciklusban kortárs alkotóknak dedikált ver -

érett költõ a fiatalokra bízza kéziratát.

sek sorakoznak egymás mögött. Turczi István, Verebes György,

A Hortus Conclususban több-

Szenti Ernõ, Várszegi Tibor, Körmendi Lajos, mások. Nehezen

könyves írók is megjelennek.

megrajzolható a csoport karaktere, érvényes kérdés lehet, hogy

Engem Sütõ Csaba András hí-

miért éppen õk. Ezek az emberek jelentik számodra a szellemi kö-

vott a sorozatba. Csaba korábbi

zösséget?

könyveimet is számon tartotta,

Is, de nemcsak. Ezek többnyire alkalmi versek. Turczit például ötve-

írt róluk, s több éve sürget,

nedik születésnapján kis könyvvel köszöntötték a barátok, pályatár-

hogy mikor csinálom már meg

sak, és Tarján Tamás engem is kért, hogy írjak a kötetbe; Vass Tibor

az újat, amely különben bõ két

meg a Spanyolnáthában készített összeállítást Szentirõl. Verebes

éve nagyjából összeállt, leg-

György festõ, grafikus pár éve Szolnokon él, így sokat dolgozunk

alábbis a váza, mert azóta per-

együtt – rendszeres szerzõje az általam szerkesztett Esõnek, sõt a

sze hulltak ki versek a rostán,

lap arculata is az õ munkája. Amikor láttam az Alvó titánok címû

s újak is kerültek a meglévõk

nagyszerû kiállítását, versbe kívánkozott az élmény, miként Várszegi

mellé.

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

15

Ünnepi Könyvhét

Onagy Zoltánt kérdezi Szabó Tibor Benjámin

Legújabb, Zsámboki szeretõ címû prózaköteted egy házasságon kí -

mélem, ha a kedves olvasó

vüli szerelem történetét meséli el naplószerû bejegyzésekbe, életké -

igazi, testes és vérbõ „bol-

pekbe, levélidézetekbe törve. A világa ellen belül tiltakozik valami.

dogregény”-t kíván a

A regényíró illúziókkal kereskedik, a Zsámboki narrátora viszont telje-

Könyvhéten, akkor a Zsám-

sen illúziótlan, az élete olyan magától értetõdõen hazug, mintha mint -

boki szeretõt vásárolja ha-

ha nem is lehetne máshogyan. Ennyire egyértelmû számodra, hogy

tosával, ötöt ajándékba.

nincs, nem létezik hûség?

Így legyen. A regény ku -

Annyira mókás és álszent a kérdés, hogy azonnal felolvastam az

lisszáit az Onagy-életmû

asszonynak. Jót mulattunk itt az estében. Körülbelül azokat az ízeket

ismert elemeibõl építet-

éreztem a szövegbõl, mint amikor a Savonarola-tekintetû ifjú keresz-

ted, ráadásul a narrátor

ténydemokrata aktivista bejelentette a televízióban, hogy a megkese-

egy középkorú újságíró,

redett szívû, reménytelen lelkû fiatal magyar értelmiségiek azért nyer-

aki ül a gépben, és amit ír (1998-ban), azt egyébként

geljenek és forduljanak lovukkal a Haza felé az átkozott Nyugatról,

ismer-hetjük a valóságból, ezek létezõ Onagy-szövegek. Nem tartasz

mert e lángoktól ölelt kis országban ehetnek Túró Rudit és babgulyást.

attól, hogy kizárólag kulcsregényként olvasódik?

ONAGY ZOLTÁN · ÖNFOTÓ

Aki író létére erkölcsi illúziókkal kíván kereskedni, ha nem értem félre,

Tartok is, nem is, de a veszélyt nem érzem. Valójában semmi közöm a

a kérdés errõl beszél, írjon politikai napilapot, a regény, ha újra csak

fickóhoz. Legalább tíz évet aludt a regény, amikor tavalyelõtt elõbuk-

nem értem félre az alaphelyzetet, a valóság illúziójával kereskedik. Rá-

kant az öreg, elsõ számítógépembõl, amiben régi képek után kutat-

adásul hogy érted azt, hogy „számomra”? Mi közöm, túl azon, hogy én

tam, mielõtt végleg szemétre kerül. Búcsúzóul benézek a word boxba,

építettem fel az alakokat? A világ nem változik. Csak száz éve, hogy

találok néhány nagytestû szöveget, köztük a Zsámboki szeretõt. Jó

a közmorál nevében Gárdonyin számon kérték a csõszök Cecey

volt olvasni, egyetlen lendülettel végigrobogtam rajta aznap éjszaka,

Vicuska történetét, akit az esküvõ elõl kilop Bornemissza Gergõ a hát-

és jólesett. Igazán. Ha úgy érzem, köze lehet az Onagy-valóságokhoz,

só kapun. Fertõ. A szûz leányt és a farokforgató fiatalembert összeen-

vélhetõleg nem jutok el a végéig, nincs erõm húzni, igazítani. Hihetet-

gedni papi áldás nélkül, maga a fertõ. De ha már megszólítottál „tar-

len módon untatnak, fárasztanak az Onagy-valóságok, idõrõl idõre

tás, becsület és valódi szerelem” tárgyában, azt hiszem, alkalmatos

próbálok szabadulni tõlük. De itt semmi. A történetre homályosan em-

vagyok modellnek szoborállításra. Ha nem tévedek. A napok telnek,

lékeztem, a szereplõkre, helyszínekre egyáltalán nem. Bizonyos ese-

az ember minden telõ nappal erkölcsösebb, lásd még: Zsuzsánna és

ményeket automatikusan töröl az agy. Késõbb ugyan visszakapcsol,

a vének.

mintha köze volna az olvasottakhoz, de inkább az olvasó köze ez,

A szoborállításnak drukkolok, de nyilván nem voltam elég egyértelmû.

mintsem az íróé. Ami rendben is van.

Se morális példaadást, se lila kertet nem vártam a Zsámobkitól

Az Onagy-próza az alkaholista napló (Leevezni a Lókoson, 1998) óta

(ahogy egyetlen regénytõl sem), ugyanakkor nem lehet nem észre-

elsõsorban is tempójáték – rövid sprint, állókép, ritmusváltás, megint

venni, hogy a könyved mennyire egynemûen monogámiára, lemon -

sprint, állókép. A Zsámboki is erre a (szerkezeti) rugóra jár, tárca mé-

dásra, egy helyen maradásra képtelennek mutatja az embert. Ez vi-

retû kisprózák alkotják. Ezt az alkotói módszert az internetrõl hoztad

lágtörvény? Nincs egérút?

magaddal?

Fogalmam nincs, de nem is próbálkoztam vele soha, hogy más férfiak

Nem, dehogy. Kétezer-egytõl létezem a neten szerkesztõként, talán ép-

szemével lássam a világot. Másik férfiíró szemével meg rémálmomban

pen a technikának köszönhetõen találtam meg a helyem, egy nap, két-

se jusson eszembe, abból volna igazi kalamajka. A férfiakat nõi közve-

három villanás. A kétezret megelõzõ tíz évben ragadhatott rám, és mert

títéssel ismerjük meg, nõ ítéletén, szavain keresztül, ha igen, ha egyál-

kézre állt, maradt. Jutott néhány év, amikor abból éltem, hogy naponta

talán, mert ugyan minek kellene férfiakat megismerni? Egyetlen dolgot

három tárcát, glosszát, kisnovellát írtam egy napilapba, közös hasáb-

figyeltem meg mindösszesen, a férfi hazudik, ha be akar jutni a jóba,

ba, jó volt, szerettem. Az ember figyel, minden érdekes látványra nyi-

hazudik, ha ki akar keveredni belõle. Ha nem szóval, akkor ráutaló ma-

tott, nem konstruál, fotókat készít. Az elmúlt években változni látszik va-

gatartással, mosollyal, kellemkedéssel, duruzsolással. A Zsámbokiban

lami, de hogy lényegében változik-e, nem tudom. Az sem biztos, hogy

éppen errõl van szó. És nem az embert, a magyar férfit, az emberiség

megérem... Pláne, ha elõbb a régi könyvek jelennek meg, márpedig a

férfirészét rajzoltam meg, hanem az egyetlent, a regény szereplõjét,

következõ is, amit éppen nézegetek, kapirgálok, legalább tizenöt éves.

akivel történnek a dolgok, aki csak van, a dolgok csak jönnek, õ pedig

Mûveidben (ebben is) az élet minden bonyodalma ágyékokban gyö -

elfogadja, és csak aggódik, miután túlbonyolódik. Arról nem beszélve,

kerezik, vagy onnan hajt ki. Ennyire kilátástalanul szex-centrikus len -

hogy éppen a „hûséges férfit” írtam meg, aki ugyan két nõhöz hû, de

ne az ember?

mindkettõhöz nagyon. Jusson eszedbe, amikor egy alkoholos éjsza-

Viccelsz. Éppen olvasom, mi történt az IMF nagyhatalmú vezérével

kán legázolja szegényt a pirosnadrágos nõ, a fickót traumatizálja a

New York parádés szállodájában. Ha nem a szex, akkor a gombate-

nemakarom élmény, két nõ miatt sodródik lelkiismereti válságba. A lel-

nyészet parancsnokol, vagy a fotoszintézis? A motort olyan helyre

kifurdalás egy nõ miatt is súlyos ügy, hát még kettõ miatt. De mégis,

dugta el a Mindenható az emberben, ahol nem látszik ugyan minden

ha jobban belegondolok, boldogregényt írtam. Ha a szereplõk boldo-

pillanatban, de a nap huszonnégy órájában mormog, mûködik, mint az

gok, a regény boldogregény. A magam részérõl annak olvastam. Re-

érsekvadkerti malom.

16

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Király Leventét kérdezi Csapody Kinga

Ünnepi Könyvhét

Nem kisebb dologra vállalkoztál, mint hogy egy boldog és betelje sült szerelmi történetet írj meg. Ha körbenézünk, körülöttünk azt látjuk, hogy giccset kiáltanak a legtöbben, ha valaki szerelemben él – fõleg, ha nyíltan vállalja. Az pedig végképp nem „trendy”, ha egy író könyvbe is emeli a boldogságot – legalábbis a kortárs magyar szépirodalomban nem az. A kihívás miatt foglalkoztatott a szerelem mint téma, vagy ahogyan az eredeti Énekek éneke is „ihletés alatt íródott, és ezáltal prófétai jelentõséggel bír”, úgy ná lad is csak az ihlet volt az ok?

Valóban, a magasnak nevezett mûvészet, avagy szépnek nevezett irodalom elvétve foglalkozik a beteljesült szerelemmel, szinte az öszszes híres szerelmi történet tragikus. Úgy érzem, elképesztõ a hiány, és ez nem a szerelem hibája, hanem a mûvészeké. Elhittük, hogy csak az lehet jó irodalom, ami tragikus, ami a fájdalomról szól, ami beledöngöl a földbe. Hogy ennek mi az oka, azt egy ilyen rövid interjúban képtelenség kifejteni, de a lényeg: megpróbáltam érvényes, boldog, katartikus szerelmi történetet írni. És minderre csak utólag jöttem rá, mikor már elkészültem vele, ugyanis engem egyáltalán nem a dologban rejlõ kihívás foglalkoztatott, hanem ez a mû egy foKIRÁLY LEVENTE · FOTÓ: SIMONYI LEVENTE

lyamatos, állandó és elapadhatatlan ihletbõl íródott. Én magam csodálkoztam a legjobban, hogy mi születik a kezem nyomán, napról napra. Úgy hiszem, ez a könyv már elkészült, itt lebegett valahol a fejünk felett, legalább kétszáz éve, csak eddig még senki sem írta meg.

A cím is merész. Mennyire reflektál a te Énekek éneké d a bibliai Salamon király történeteire?

Az ószövetségi Énekek énekének csak a címét vettem kölcsön, semmilyen utalás, áthallás nincs, legalábbis tudatosan semmiképp.

Már a bevezetõ elsõ pár mondata eltávolít az ókori olvasattól, a kö -

Meion története, mind lelki- mind pedig testi feltárulkozása mennyire olvasható örökérvényûen?

zépkort idézi meg inkább. Miért pont a meseregény formát és azt

Feltûnt, hogy Diotima mellett elsuhant két és félezer év úgy, hogy

a nyelvet – ami egyszerre juttatja eszünkbe a Távol-Keletet és Gö-

szinte senki pillantásra sem méltatta, az egy Hölderlin kivételével.

rögországot, valamint a lovagi lírát - választottad?

Szerintem a Lakoma legfontosabb része az, melyben Szókratész

Úgy éreztem, hogy a mondanivalómat leginkább a mese mûfajában

Diotimáról beszél, aki felfedi elõtte Erósz lényegét, majd a szeretet

vagyok képes átadni. És hát persze, idõn és téren kívüli történet ez,

(vagy szerelem) legmagasabb megnyilvánulásának titkait. Mindig

mint minden mese: nem tudjuk, melyik országban játszódik, nem

megdöbbenek, hogy a lakoma résztvevõi nem kérdezõsködtek to-

tudjuk, mikor - hiszen mindez nem is fontos, mert az alaptörténetek

vább sem Diotimáról, sem a témáról, és hogy a késõbbiekben is mi-

mindig ugyanazok.

lyen kevés mû foglalkozik vele. Holott ez a beavatott papnõ nem-

Mennyit és mit kellett olvasnod ahhoz, hogy erre a szövegnyelvre ráálljon az agyad?

csak a szerelem démonikus, hanem legmagasabb szellemi megnyilatkozását is ismeri. A könyv írásá-

Semmiféle konkrét elõtanulmányt

nak elsõ pillanatában tudtam, hogy

nem folytattam, mintha hallottam vol-

az õ nevét fogja viselni a királylány.

na egy dallamot, és csak le kellett

Persze, az is kiderül a történetbõl,

kottáznom – ilyesféle érzés volt meg-

hogy nem ez az igazi neve, ajándék-

írni. Persze mindig is vonzottak a ré-

ba kapta Meiontól. S hogy mennyire

gebbi korok irodalmai, sokban hatott

olvasható örökérvényûen a mesém?

rám például Vörösmarty és Berzsenyi

Remélem, minél inkább. Nem árulok

versnyelve, õk egész biztosan kimu-

zsákbamacskát: én annak szántam.

tathatóak lennének a könyvben.

De, mint azt az elõszó mondja:

Fõhõsnõd neve, Diotima, szimbó -

„s sudár-e, szép-e? Döntse el ki-ki

lum. Platón szerint õ az, aki Szókra -

maga!”

tésznek elmagyarázza a szerelem démonikus lényegét. Diotima és ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

(L’Harmattan Kiadó) 17

Fekete J. József

Ünnepi Könyvhét

A kollektív amnézia ellenében

Kontra Ferenc Horvátország magyar irodalma A kezdetektõl napjainkig HunCro Kiadó, Eszék 2011, 498 oldal 5000 Ft

Olyan hiányt igyekszik pótolni Kontra Ferenc a Horvát-

Pétert, de nem csupán szerzõk mentén vonja meg

ország magyar irodalma címû kötettel, aminek volta-

biotextuális hálóját, hanem geotextuális központok

képpen nem volt elõzménye. Az egykori Jugoszláviá-

mentén is felfejti az irodalmi kötõdéseket. Egyik ilyen

ban számos antológia foglalta össze a vajdasági és a

fontos tájékozódási pontja Zágráb, a fõváros, ahová

szlovéniai magyar irodalom termését, de Horvátország

Fejtõ Ferenctõl Sinkó Ervinig ível az alkotók sora, Fiume

magyar irodalmáról nem készült ilyen összefoglalás.

kapcsán említi Kánya Emíliát (1829–1905), a Monarchia

A régió irodalmi múltjának áttekintése nem kínálkozó

elsõ nõi lapszerkesztõjét, aki érzékletes képet fest a ki-

feladatként, hanem írói kötelezettségként vetült Kontra

kötõváros monarchia-idegen légkörérõl, a város révén

Ferenc elé. Nem kívánt beállni azon koncepció mögé,

kerül képbe Jókai Mór Egy játékos, aki nyer címû regé-

amely megosztja a mûveket olyanokra, amelyek létezé-

nye, Munk Artúr naplója, amelyben a Titanic-tragédia

sérõl elegendõ tudni, meg olyanokra, amelyeket el kell

színhelyére elsõként érkezõ Carphatia hajóorvosaként

olvasni. Ez lett volna ugyanis a gyengébb ellenállás

számol be az évszázad katasztrófájáról. Az Adriának

menti módszer, ami semmiképpen nem enyhítette volna

valóságos kultusza van a magyar irodalomban, Kontra

a feladat általi megszállottságot, ahhoz eredetiben kel-

Ferenc azonban távolabbra is elkalandozik a tengertõl.

lett tanulmányozni a régi kiadványokat, felkutatni a kéz-

Van is hová. Például Janus Pannoniusig, a latinul író

iratban maradt, meg a folyóiratokban publikált mûve-

Laskai Csókás Péterig, vagy Laskai Osvátig, akinek

ket. Könyvtárakat kellett járni az elszánt feladat megol-

1478-ban írott, Kapisztrán János életrajzát tartalmazó

dásához, amihez hozzá kell tennünk, hogy – miként

kötete Európa-szerte népszerû volt, még Rabelais is

a szerzõ leszögezi – Horvátország magyarsága még a

említi örökbecsû mûvében. Mi sem öregbíti eme térség

legjelentõsebb könyvtárait sem tudta megõrizni. Elsö-

magyar irodalmának fel nem ismert történeti hírnevét,

pörte azokat a legutóbbi háború, de a jelentõs magán-

mint például Laskói Demeter imádsága, az Ómagyar

könyvtárakat, a mûvelõdés évszázadokon át legfonto-

Mária-siralom utáni legrégibb verses emléke a magyar

sabb forrásának és eszközének számító könyvek tárhá-

irodalomnak. A Horvátország magyar irodalma címû

zait is szétszórták az örökösök. Kontra Ferenc szerint a

antológia szerzõje büszke laskói–darázsi kötõdéseire,

múlt század hetvenes évei derekáig még egyben lehe-

és ezt a szöveggyûjtemény is alátámasztja. A baranyai

tett Csúzán Ács Gedeonnak, Kossuth papjának a

Laskón vetette papírra elsõ magyar nyelvû hitvitázó

könyvtára, akár öccse, Ács Zsigmond laskói könyvtára,

drámáját Sztárai Mihály, ott született az elsõ Moliére-

de utána minden szétszóratott.

fordítás (Balogh István), Ács Zsigmond itt fordította el-

Létezik-e horvátországi magyar irodalom? A kér-

sõként Shakespeare verses drámáját magyarra (Velen-

désre Kontra Ferenc egyértelmûen válaszol: ilyen meg-

czei Kalmár, 1853). Természetesen a kötet szélesebbre

fogalmazásban semmiképp. Viszont létezik egy térség,

fókuszál, az eligazító elõszót szövegválogatás kíséri,

idõben és térben behatárolható terület, Horvátország,

ami Horvátország magyar irodalma megismerését szol-

amelyben volt és van magyar irodalom. Hogy ki és mi

gálja. Nem antológia (mert nem tematikus), nem szö-

tartozik ebbe a fogalomkörbe, külön kérdés, inkább kö-

veggyûjtemény (mert emblematikus kötetek is szerepel-

tõdésbõl eredeztethetõ, mint besorolásból. Kontra Fe-

nek benne), hanem prezentáció. „Csak az alapelveket

renc rámutat, hogy Sztárai Mihály a városi rangú

írom le, nem az irodalom történetét” – összegzi vállalko-

Laskóra még nagy reményekkel érkezett a 16. század-

zását a szerzõ.

ban, a szabadságharc után Ács Gedeonban már tuda-

1433-ból datálódik. Az áttekintés szerzõje ügyelt rá,

helyi alkotói azt tapasztalták, hogy még ettõl is hátrább

hogy a régi magyar irodalom történetének kutatása so-

szorultak. Mindezek kapcsán jelzi az Elõszóban, hogy

rán már megbízhatóan rögzített szövegek mellé oda

„az utókornak még ezt a furcsa körülményt is el kell

kerüljenek az utóbbi negyven évben keletkezett alkotá-

mesélni, hogy miért nem volt ebben a hajdanvolt or-

sok, jelezvén, hogy Horvátország magyar irodalma él,

szágban egyenlõ még a magyar ember sem”.

alakul, kötetbe nem zárható. Kontra Ferenc munkája

Kontra Ferenc a figyelem középpontjába helyezi a magyar barokk egyik legkiválóbb képviselõjét, Kákonyi 18

A kötetbe válogatott szövegek közül a legelsõ

tosodott, hogy utolsó provinciában él, míg a 20. század

nyitott útmutató Horvátország magyar irodalma irányába, amit arcképgaléria és életrajzi kislexikon gazdagít. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Gerold Lászlót kérdezi Csapody Kinga

Ünnepi Könyvhét

Az idei Könyvhéten két kötet miatt is érintett. Az egyiknél mint szer -

lált rá, amikor csöndesen búcsút vett a múlttól, és visszalopakodott sa-

kesztõ (Gion Nándor: Mûfogsor az égbõl), a másiknál szerzõként

ját világába. Amikor felismerte, ha komolyan akarja „mûvelni az írósá-

(Retro). Máshogy „izgul” ilyenkor az ember az egyik, máshogy a má -

got”, akkor „ajánlatos ahhoz a világhoz fordulni, amit nem csak köny-

sik könyv fogad -

vekbõl és festmények reprodukciójáról” ismer. Ezt a váltást szépen ér-

tatásáért?

zékeltetik a novellák.

Hogy másképp-e,

vényeket betartó, de szellemesen és jókedvûen mesélõ” típusba tar -

hogy izgul, az

tozik. Mit takar ez a besorolás?

biztos. Elsõsor-

Gion valóban a mesélõ írók közé tartozik, akinek jó sztorijai vannak,

ban azért, hogy a

ezeket élvezetesen, olvasmányosan tudja elõadni. Ismerõs emberekrõl

szakma, a kritika

és ismerõs világról ír megható történeteket. Számára a mesélés a fon-

észrevegye õket.

tos, Ahogy írta: „Szeretek mesélni, leginkább igaz történeteket”. Kez-

Hogy milyen lesz

dettõl fogva, tanúsítja ez a kötet is, a mesélés vágya munkál benne.

a fogadtatás, fon-

Gion esetében a valóság és mese kapcsolata az általa dúsított realiz-

tos, de elsõsor-

musnak nevezett módon jut kifejezésre. Sajátos prózaötvözet jellemzõ

ban a szakszerû

Gion egész prózaírására. A kezdeti novellákra éppen úgy, mint

véleményekre va-

a Szenttamáshoz kötõdõekre, vagy – bár kevésbé – az ún. pesti

gyok kíváncsi.

novellákra, melyekben a délszláv alvilág pesti útvesztõibe kalauzolja

A Gion-novellákat

olvasóit.

tartalmazó kötet

GEROLD LÁSZLÓ · FOTÓ: DÁVID CSILLA

Ahogyan a kötet utószavában fogalmaz, Gion a „hagyományos tör -

nem tudom, de

A több történetben szereplõ Keglovics utca, a maga bizarr légköré -

egy fontos írói

vel és „sajátos embertenyészetével” – akiket láthatunk belenõni az

életmû befogadá-

„élet peremére szorultságba” - valamint a szövegek ciklusba rendez -

sának izgalmát je-

hetõsége megelõlegezi többek közt Háy János szövegeinek vissza -

lenti, a Retro fo-

térõ hõseit, helyszíneit. A novellák ciklusba rendezésével az utószó

gadtatása viszont

is részletesen foglalkozik. Miért tartja fontosnak ezt a gioni próza

személyesebb jel-

kapcsán?

legû, egy több évtizedes kritikusi munkásság iránti érdeklõdés, elfoga-

A ciklusokba vagy laza füzérekbe rendezett novella-együtteseknek,

dás vagy elutasítás lehetõségét veti fel.

amint tudjuk, gazdag hagyománya van irodalmunkban Ebbe a sorba

A Noran Libro Kiadónál megjelenõ Gion Nándor életmûsorozat ne -

tartozik a gioni életmû jelentõs része is. Számára örökös dilemma volt,

gyedik kötetét ön szerkesztette, válogatta. A Mûfogsor az égbõl

regényt írjon-e vagy regényszerû szövegkompozíciót hozzon-e létre.

száztizenkét szöveget tartalmaz. Novellák, elbeszélések, több olyan,

A gioni cikluskompozíció legszebb példája az Ezen az oldalon címû

ami kötetben nem jelent meg ezelõtt. Mi még a kötet érdekessége?

kötet, amely ebben a gyûjteményben is helyet kap. Ebben Gion vala-

Elsõsorban az, hogy ezzel a kötettel immár teljes egészében hozzáfér-

hol egy kisváros legszélén levõ félutca, afféle bácskai világvége külö-

hetõ, megismerhetõ a Gion-próza. A teljesség mellett a felfedezés le-

nös embertenyészetét mutatja be. Ahol a majdnem élet találkozik a fo-

hetõsége is érdekesség lehet. Gondolok itt elsõsorban Gionnak a pá-

lyamatos elmúlással, s ilyetén a Keglovics utca, bár valóság (modellje

lya kezdetén írt novelláira, melyek a görög mitológiából, a Bibliából, az

a szenttamási Zöld utca), jelkép is, jelképes világvége. Egy tócsányi

Ezeregy éjszaka meséibõl választott ismert alakokról szólnak. Csupa

nyugalom, ahonnan nincs tovább és ahonnan nincs vissza. Ilyen vo-

olyan szereplõrõl, akikrõl mesélni lehet, s akikrõl az író az alapul szol-

natkozásban a kötet sok hasonlóságot mutat Tar Sándor „utcájával”

gáló ismert mitológiai, mondai vagy történelmi események és szerep-

vagy Háy János szövegeivel.

lõk mellett is szabadon költheti a mesét. De említést érdemel nyolcrészes novellafüzére, a krimire hajazó Történetek egy régi forgópisztoly-

A Retro címû, kritikákat tartalmazó kötete az újvidéki Forum Kiadónál jelenik meg. Milyen koncepció szerint válogatta össze az írásokat?

ról is. Mindezek pontosan mutatják Gion novellaírásának alakulását,

A Retro, címéhez híven, visszatekintés. Szinte ötven év kritikáiból ké-

prózájának genezisét.

szült válogatás. Annak ellenére, hogy több kötetem van, melyekben

Miért tartja fontosnak ezeket a rövid történeteket? Hogyan kapcso -

19. és 20. századi irodalmi és színházi témákat feldolgozó tanulmá-

lódnak a pálya kezdetén írt szövegek Gion Nándor késõbbi munkás -

nyaim, kritikáim jelentek meg, eddig egyetlen olyan kötetem sincs,

ságához?

melyben vajdasági tárgyú irodalmi kritikáim kaptak volna helyet. Most

Kapcsolat, bármennyire is különös, van a Gion kezdeti mitológiai,

ezt a lemaradást pótolja a Retro száznál is több, hosszabb és rövi-

mondai tárgyú és késõbbi, szenttamási történeteket, tényanyagot fel-

debb, röpkritikáknak nevezett szövege. A válogatás nem csak afféle

használó, illetve a pálya végén írt, a balkáni háborúkkal kapcsolatos

kritikákból összeálló magánirodalomtörténet, hanem elsõsorban a kriti-

szövegei között. Azok, akikrõl Gion elsõ szövegei íródtak, felismerhetõ-

kaírásra való felhívásra, sürgetésként is, fontos lehet. Baj van a kritiká-

en elõképei a sokak által az életmû csúcsának tartott regénytrilógia fõ-

val! – ezt szeretné sugallni ez a kötet, amely egyúttal egyedi példát is

szereplõinek illetve a pesti novellákban gyakorta feltûnõ szerzõnek.

kíván nyújtani arra, hogy lehet(ne) mûvelni ezt a lenézett, de nélkülöz-

De ami talán az efféle megfeleléseknél is fontosabb, hogy Gion szá-

hetetlen mûfajt. Mintha hiánycikk lenne a szakmaiságot, az élményt

mára az egész életmû alapszemlélete: a boldogság utáni vágy már

és a véleménymondást tartalmazó kritika, amit én attól kezdve, hogy

kezdettõl fogva érezhetõ ebben az opusban. Ezt keresik az elsõ írások

kritikaírásra vállalkoztam, máig mûvelek a magam módján és képessé-

alakjai, s a szenttamási világból vett szereplõk is, akikre Gion akkor ta-

geim szerint.

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

19

Ünnepi Könyvhét

A felvidéki gótik Ön sok mûfajban alkotó mûvész, de minden alkotása, minden tevékenysége a magyar kultúra gazdag hagyományának a megõrzésére és elevenen tartására irányul. Rengeteg munkája közepette 2006-ban Méry Gáborral egy új, ambiciózus könyv sorozatba, templomokat bemutató kötetek összeállításába kezdett a Méry Ratio Könyvkiadónál. Elsõként A lõcsei Szent Jakab templom jelent meg, ezt követte A bártfai Szent Egyed Ba zilika, A kassai Szent Erzsébet dóm valamint A szepeshelyi

XIX: Szent István Könyvhét

Szent Márton Székesegyház albuma. Az idei Könyvhétre új da-

2011. május 16-21.

rabbal gazdagodik a szepességi (szlovákiai) gótikát bemutató

A Szent István Társulat szervezésében idén tizenkilencedik alkalommal került megrendezésre a Szent István Könyvhét, a keresztény szellemiségû könyvkiadók legrangosabb hazai könyvünnepe.

Az ünnepélyes megnyitón Erdõ Péter bíboros, prímás, Esztergombudapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke átadták az idei Stephanus-díjakat. A díjazottak minden évben – az alapító okirat szerint – olyan szerzõk, akik magyar nyelven megjelent mûveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi mûfajok területén. A díjat 1993tól napjainkig 40 személy nyerte el.

Az idei kitüntettek: Teológiai kategóriában REINHARD MARX München-freisingi bíboros érsek, irodalmi kategóriában pedig HÁRS ERNÕ költõ, mûfordító részesült az elismerésben. Az alkalomra a kiadó az elismert szerzõk kötetét is megjelentette.

A pesti Ferenciek terén 31 egyházi (Agapé, Bencés, Don Bosco, Korda, Vigilia, Harmat, Kálvin, Luther, Ecclesia, Szent Gellért) és

albumsorozat: A szepesszombati Szent György templomot bemutató kötettel.

A szepességi gótika természetesen a történelmi Magyarország része, de a szászoknak is óriási szerepük volt, tehát mondjuk inkább úgy, hogy ez az egyik olyan jól behatárolható terület, ahol a magyar kultúra belefolyik a európaiba. Pannonhalmán jártam gimnáziumba, ahol beleszerettem a középkorba. Az a korszak, amelyet középkornak nevezünk, internacionális. A katolikus szó azt jelenti, hogy egyetemes, a református az már nemzeti, a protestantizmussal erõsödik fel a nemzeti érzés. A katolicizmus a 20. században, Trianon után vált igazán nemzeti vallássá. A gótika iránti tagadhatatlan elfogultságom mellett, ezzel párhuzamosan imádom a református templomok mennyezetkazettáit, díszítését is, amely reneszánsz gyökerû, de rokokó hatás is megmutatkozik bennük. Nem lehet pontosan szétszálazni a magyar népmûvészettel való kapcsolatukat. Engem minden kultúra érdekel, a kínaitól az indián hagyományokig, de legközelebb természetesen a magyar kultúra áll hozzám.

Hogyan támadt az ötlet, hogy ilyen albumokat készítsen?

magán- (Éghajlat, Kairosz, Lazi, L’Harmattan, Tinta) könyvkiadó

Méry Gábor fotómûvész, akivel ezeket a könyveket létrehoztuk,

közel hétezer – irodalmi, lelkiségi, teológiai, történeti és filozófiai –

nagyon szerette volna Lõcsét képben-szövegben megjeleníteni,

kiadvánnyal, köztük 75 könyvheti újdonsággal várták az érdeklõ-

mert „hogy ez a legmagasabb szárnyas oltár a világon.” Szíve-

dõket.

sen csatlakoztam hozzá alkotótársként, de az volt a kérésem, javaslatom, hogy egy könyv kevés, hiszen a történelmi Felsõ-Magyarország a gótikájával egyedülálló érték Közép- Európában.

Ott élt és alkotott ebben az idõszakban, az 1500-as években egy nagyszerû mûvész, akit Lõcsei Pálnak ismerünk –, õt több nemzet is a magáénak vallja, a németek Paulnak hívják, a szlovákok meg Pavelnek. Dolgozott akkoriban egy másik messze földön ismert mûvész is, Veit Stoss nürnbergi mester, akinek a faragásai a krakkói Mária templomb oltárán láthatók, szintén különlegesek, de mások, mint a magyarországiak. Ezekben több a bájosság és több a kedvesség, szeretetteljesebbek. Tehát mindenképpen érdemesek rá, hogy sorozattá fejlesszük.

Az én számomra különösen fontosak Lõcsei Pál munkái, van valami rajzfilm-, néha bábfilm-szerû az õ figurái megformálásá-

20

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Jankovics Marcellel beszélget Bán Magda

Ünnepi Könyvhét

ka bája ban. Kis humor hatja át az õ faragványait, miközben az egész rendkívül impozáns.

Nem mondhatom, hogy a kassai szárnyas oltárban lenne humor, de Lõcsei Pál munkáiban igen is ott bujkál. Ez vonzott ehhez a tájhoz, témához.

A Szepesség nekem régi vesszõparipám, karácsonyi meg húsvéti mûsoraimban többször is beszéltem Lõcsérõl és Bártfáról, de nem ismertem eddig Szepesszombatot, amelyrõl most jelenik meg az album. És persze megvan a sorozat következõ terve is: Kisszeben temploma. Hogy a sorozatunkban megjelenõ mindegyik templomnak más a karaktere – bazilika, dóm, székesegyház –, és más-más a védõszentje is, véletlen. A templom védõszentjének kiválasztásában ugyanis nagy szerepe van a földrajzi elhelyezkedésnek, a hely kultúrájának, kultuszainak. Például a középkorban Szent Márton a határvidék védõszentje. Alakja összekapcsolódik Szent Lászlóéval, hiszen Szent Lászlónak, mint katonának, országvédõ a szerepe. Izgalmas dolgok ezek, amelyekbe belefeledkezem az anyaggyûjtés során. Minden kötetben bemutatom a környezetet, a települést, a település történetét, bemutatom az adott templom szentjét, aztán magát a templomot. Amit részletesen elemzek, azok a szárnyas oltárok képei. Például Kisszeben azért lesz izgalmas, mert a fõoltára itt van Budapesten, a Nemzeti Galériában, sõt, ha jól tudom, még egy másik oltára is. Ezek a könyvben eggyé állnak össze. Ez különlegessége lenne a következõ könyvünknek. Nem vagyok mûvészettörténész, ezért forrásmunkákat is használok természetesen. Móricz Virág a Kassai Dómról írt nagyon sokat. haszonnal forgatom Prokopp Mária, Divald Kornél mûveit. De biztos, hogy nem vállalkoznék erre a feladatra, ha nem lenne saját ötletem ezekrõl a remekmûvekrõl, történeti emlékekrõl, amelyeket rajtam kívül még senki sem fedezett föl, akár konkrétan arról a templomról, amirõl szó van, akár a védõszentjérõl, akár a történelem menetérõl, amikor ezek létrejöttek.

Végül szeretnék kissé elkanyarodni ettõl a sorozattól, hiszen az idei filmszemlén már láthattott a közönség egy részletet,- a londoni színt- abból a filmbõl, amely 22 év után készült el, Madách Imre Az ember tragédiájának animációs filmváltozata. A 19. században az emberiség múltját, az emberiség természetét megfogalmazó mû nem tartozik az optimista szemléletû drámák közé. Önt miért izgatta ennek újrateremtése a film nyelvén?

Az az igazság, hogy én még Madáchnál is szkeptikusabb vagyok.

Mintha az európai kultúra eltûnne, elenyészne, múlóban lenne, és én ennek egy még élõ képviselõje lennék, de már a múlt részeként.

Ezért. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

21

Ünnepi Könyvhét

Hajózzon a magyar irodalommal!

Idén kilencedik alkalommal indul pest-budai dunai sétára a Magyar

hogy a népszerûsége milyen gyorsan megnõtt. Eleinte nem figyeltünk

Napló Kiadó könyvheti irodalmi hajója. Az elsõ behajózásra 2003-ban

oda túlságosan arra, hogy hány tiszteletjegyet adunk ki, mert mindig

került sor, s a naplós hajókirándulás nagyon gyorsan a budapesti Ün -

volt azért szabad hely. Három éve azonban olyan sokan jöttek el,

nepi Könyvhét közkedvelt és reprezentatív eseménye lett. Költõ, írók,

hogy néhányan a parton maradtak. Azóta nagyon odafigyelünk, hogy

könyvheti szerzõk és érdeklõdõ olvasók, irodalombarátok találkozhat -

csak annyi jegyet adjunk ki, ahányan kényelmesen elférünk. Van-e ti-

nak egymással a „zárt körû” rendezvényen, és persze komoly és

tok? Ha ezt titoknak lehet nevezni, csupán annyi: a vendégeink jól ér-

könnyed irodalmi programokban vehetnek részt. 2003-ban még elég

zik magukat egymás között, a Magyar Naplót olyan irodalmi mûhely-

kivételesnek számított az ilyes fajta rendhagyó irodalom- és kiadó-me -

nek tartják, amely megbecsüli õket, és amelyet õk is becsülnek.

nedzsment, de hogy eredményes, az egészen biztos. Oláh János köl tõt, a Magyar Napló Könyv- és folyóirat kiadó igazgatóját, az irodalmi hajó ötletgazdáját kérdezem a siker titkáról.

Hányan vehetnek rész a hajóúton, hol és hogyan válthatnak jegyet az érdeklõdõk? Évek óta a Budapest nevû hajót béreljük ki erre az alkalomra. A hajó

Hogyan támadt az ötlet, hogy a Magyar Napló fõ könyvheti rendez -

350 fõt tud viszonylag kényelmesen befogadni. Azért ezt a hajót vá-

vényét a Dunára vigyék?

lasztottuk, mert a tér nagy része zárt, rossz idõ esetén is kellemes ve-

Elõször 2002-ben jelentettük meg Az év versei és Az év novellái címû

le utazni, bár hozzá kell tennem, eddig szinte mindig kifogástalan idõ-

antológiákat azzal a céllal, hogy a több mint negyven nyomtatásban

ben hajóztunk. Remélem az idén is így lesz. A hajó szombaton, június

is megjelenõ irodalmi folyóirat gazdag termésébõl válogatva a ma-

4-én indul, beszállás 18,45-tõl 19 óráig, és 22 órakor köt ki. A jegy ára

gyar irodalmi lapok hálózatára felhívjuk a figyelmet. A következõ év-

jelképes, 500 forint, és ráadásul az út alkalmával levásárolható. Je-

ben az antológia sorozat Az év esszéivel bõvült. A három kötet össze-

gyet bárki rendelhet egyelõre az info@magyarnaplo.hu címen, vagy

sen több mint száz szerzõ mûveit tartalmazza. A válogatásokkal nem-

személyesen a Magyar Napló szerkesztõségében (Ferenc körút 14.),

csak minél maradandóbb esztétikai élményt kívánunk nyújtani az ol-

az Ünnepi Könyvhéten a Magyar Napló pavilonjában, bár remélem,

vasóinknak, igyekszünk dokumentum értékûen is hû képet adni az el-

addigra már az összes jegy elkel.

múlt esztendõ költõi formába öntött érzelmi reflexeirõl, bemutatni a

Lafferton Kálmán

legjellemzõbb történeteket, s azokat a gondolatokat, amelyek a magyar írástudókat az elmúlt évben foglalkoztatták. Az elsõ Magyar Napló hajó 2003-ban indult, elsõsorban ezeknek az antológiáknak a bemutatásával.

Mi a célja az irodalmi hajóútnak?

Az elsõ hajóút fõként a három antológia bemutatását szolgálta és azt, hogy az antológiák és a Magyar Napló folyóirat és könyvkiadó szerzõi megismerjék egymást, és találkozhassanak olvasóikkal. A cél azóta sem változott.

A szakmát, az irodalom alkotóit, képviselõit vagy inkább az irodalombarát közönséget akarják megszólítani? Írók, a könyvszakma képviselõi és az irodalom barátai találkoznak itt egymással. Ez a rendezvény is bizonyítja, vannak még barátai, pártfogói az irodalomnak.

Milyen programban volt, lesz részük a hajó utasainak?

Az alapprogram minden évében ugyanaz, a három antológia és a Magyar Napló van a középpontban, de csaknem minden évben van valami különlegessége is a találkozónak, vendégül láttuk a kolozsvári román folyóirat, a Tribuna, a lublini lengyel Akcent, a cseh Listi szerkesztõit. Az indonéz nagykövet, aki maga is költõ, Janus Pannonius indonéz bemutatásának nehézségeit és szépségeit ecsetelte. Ezeknek a programoknak egy része megszervezett, de sok spontán ötlet is felmerül az utazás alatt. Az idei hajóút érdekessége a Magyar Rádióval és a Magyar Írószövetséggel közösen tartott költészetnapi mûsorunk, a tizenkét órás Versmaraton anyagából készült CD bemutatója lesz.

Mi a Magyar Napló hajóút sikerének titka? Örülök, hogy sikeresnek ítéled a programot. Minket is meglepett, 22

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Ünnepi Könyvhét

Tokaji Írótábor A magyar irodalom élete és állapota címmel tanácskozást szervez

augusztus 10–12. között a Tokaji Írótábor Kuratóriuma. A folyamatos és jelentõs változások serkentik a kuratóriumot arra, hogy 2011ben az anyanyelvi kultúránkat, benne a klasszikus és kortárs magyar irodalmat érõ kihívásokról eszmecserét folytasson, ösztönözze az elmúlt évtizedben bekövetkezett társadalmi (európai integrációs és globalizációs) változások, a felgyorsult technikai fejlõdés és a gazdasági válság hatásait kivédeni képes kulturális stratégia, a magyar irodalom életét biztosítani tudó feltételrendszer megalkotását.

A kuratórium álláspontja szerint irodalmunk társadalmi jelenlétének, érdemi gyarapodásának feltételei – mint az értékek átörökítésének, vagy magának a mindenkori alkotómunkának a feltételei – nem maguktól, még csak nem is a piac törvényeinek engedelmeskedve jönnek létre. Ezek a feltételek korról korra változnak, és a legjobb esetben is alighogy kiharcolják, megteremtik õket az irodalmi élet szereplõi, alkotók és olvasók, valamint az anyanyelvi kultúra felvirágzásáért felelõs politikusok, az idõ máris szétfeszítheti, vagy éppen meghaladhatja a korábban optimálisnak tartott kereteket. És kezdõdhet elölrõl, vagy inkább folytatódhat a megállapodottságot Oláh János és a Magyar Napló hajó a 2010-es Ünnepi Könyvhéten

nem tûrõ és nem ismerõ együttgondolkodás: az értékek megszületését és társadalmi befogadását elõsegítõ munka.

Tervek szerint az írótábor plenáris ülésein és a munkacsoportokban folyó megbeszéléseken megszólalnak majd azok a felelõs személyiségek, akiknek feladata a jelen magyar irodalom életfeltételeinek biztosítása.

Témakörök: Támogatási rendszer – itthon és külföldön; Az írószervezetek szerepe, feladata; Magyar folyóirat- és könyvkiadás; A magyar irodalom és a magyar nyelvterület; Magyar irodalom a világhálón – Digitalizált irodalom; Magyar irodalom a médiában; Magyar irodalom az oktatásban A Tanácskozás helyszíne a Tokaji Ferenc Gimnázium, annak kollégiuma és kertje, a tokaji Paulai Ede Színház. A hagyományok szerint a Tokaji Esték sorozatban alkotómûhelyek, folyóiratok bemutatkozása, felolvasó est és minõségi tokaji kóstolás várja a résztvevõket.

A táborba való jelentkezést levében a H-3501 Miskolc, Pf / 375 vagy a tokaji.irotabor@chello.hu címre várják. Érdeklõdni lehet a következõ számokon: +36-46-359-923 +36-20-453-48-90 illetve az írótábor honlapján: http://www.tokajiirotabor.hu

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

23

Kiadók ajánljék AB OVO KIADÓ 1137 Budapest, Pozsonyi út 38.

Tel.: 270-1207 • Fax: 329-0306 E-mail: csb@abovo.hu • www.abovo.hu

FORUM KÖNYVKIADÓ 21000 Novi Sad, ul. Vojvode Misica 1., Srbija Tel./fax: 00-381-21/457-216 E-mail: direktor@forumliber.rs • www.forumliber.rs A táltos bûvös könyve Mondák és legendák a vajdasági Bánság északi felébõl

BÄCHER IVÁN Kószáló A Kószáló szerzõ útjainak könyve. A szerzõ már nem szeret utazni.

De néha mégis útra kél. Amszterdamtól Kolozsvárig vannak itt úti vázlatok. Kóstolók innen-onnan, Európa és Magyarország végtelen gazdag asztaláról fölkapkodott vendég- és hazafalatkák.

165x200 mm, 200 oldal, fûzött, 2850 Ft ISBN 978-963-9378-83-4 BIOENERGETIC KIADÓ 1121 Budapest, Svájci út 13. • Tel./fax: 394-2682 E-mail: info@bioenergetic.hu • www.bioenergetic.hu NÁRÁJÁN CSÖJIN DORDZSE A jóga-neti kézikönyve Éltetõ, szabad légzés orröblítéssel Az orröblítés a házipa-tika egyik kevéssé ismert, ám igen hatékony eszköze, mellyel sikeresen kezelik az olyan makacs problémákat, mint például az orrdugulás, az asztma vagy az allergiás panaszok. Eredete az õsi Indiába vezethetõ vissza, ahol számos tisztító technikát fejlesztettek ki a jógára való felkészüléshez.

1450 Ft

Aki ezt a könyvet kézbe veszi, különös világban találja magát. Benne válogatást talál a vajdasági Bánság északi felébõl származó magyar legenda- és mondakincsbõl Jung Károly néprajzkutató elmondásában.

Ill.: Péter László, Vál.: Jung Károly, 94 oldal, 2900 Ft FEHÉR KÁLMÁN Száz panasz és más versek

FELSÕMAGYARORSZÁG KIADÓ 3526 Miskolc, Botond u. 17. Tel./fax: (46) 329-191 E-mail: serfozo.simon@freemail.hu FECSKE CSABA A hús pogány éneke

Vál.: Bányai János, 332 oldal, 4800 Ft Rituális labdajátékok Híd-antológia A Híd folyóirat szellemi terében alkotó szerzõk szövegeinek „rituális játéka” alakította az antológiát. E textuális „labdajáték” képet ad a jelenkori irodalmi történésekrõl, szépirodalmi vonulatokról.

Híd Könyvtár sorozat Vál.: Faragó Kornélia 212 oldal, 2400 Ft GEROLD LÁSZLÓ Retro Kritikák és röpkritikák A kötet kritikáról szóló írásokat és – már-már vitacikkeket idézõ élességgel megírt – bírálatokat tartalmaz, melyek egyszemélyes vajdasági magyar irodalom- és kritikatörténetként is olvashatók.

A Mária alakja köré fonódott legendák hosszú évszázadok óta velünk élnek, átszõtték a mûvészetünket, kultúránkat, beleivódtak a gondolkodásunkba, és a Máriatisztelet legkülönfélébb arcát mutatják felénk.

Sinkó Veronika grafikusmûvész kötetbe gyûjtötte, és gyerekek számára átdolgozott formában, míves illusztrációkkal adja közre az ismert történeteket, amelyek az egyetlen, mégis sokféle Mária képét közvetítik felénk.

Ill.: Sinkó Veronika, 48 oldal, 2490 Ft IAN BECK Tisztaszívû Tamás titkos története Tisztaszívû Tamás mesehõs szeretne lenni, pontosan úgy, mint hat bátyja. Õk délcegek, bátrak, daliásak és erõsek, de Tamás úgy érzi, belõle hiányzik a bátorság. A Mesehivatal pedig gyáva fickóknak nem ad megbízást arra, hogy a megkezdett mesét befejezzék. Ám ekkor különös dolog történik a hat idõsebb Tisztaszívû fiúval. Mindegyik eltûnik a saját meséjébõl, így aztán Hófehérke tovább alszik, Hamupipõke pedig szomorúan várakozik fél pár üvegcipellõben.

Ill.: szerzõ, Ford.: Merényi Ágnes, 288 oldal, 2490 Ft RÉBER LÁSZLÓ Korrajz. 1971–1974

400 oldal, 3400 Ft TOLNAI OTTÓ A tengeri kagyló

A fiktív vagy nagyon is vólóságos lírai hõs szerelmi életrajza bontokozik ki a könyv lapjain, a gyerekkori, kamaszkori erotikus élményektõl az érett korig és tovább. Gazdag élettapasztalatból táplálkozó virtuóz, kiapadhatatlan életörömet sugárzó költõi énregény A hús pogány éneke.

A regény a személyesség és ön-tapasztalás legizgalmasabb mozzanatait aknázza ki és az életmû jellegzetességeit idézve jeleníti meg a szerzõ különös vonzódását a tárgyak, a tények és a nevek iránt.

2000 Ft

24

BÁLINT ÁGNES Mi újság a Futrinka utcában?

Kútvölgyi Erzsébet elõadásában Móra hangoskönyv sorozat, Mp3, 1 korong, 2900 Ft SINKÓ VERONIKA Titkos értelmû rózsa Mária-legendák

A szerzõ szinte teljes költõi opusát vonultatja föl az évforduló alkalmából megjelent kötet, melyben Fehér Kálmán kitartóan és következetesen „mondja” a történelemre és biblikus motívumokra épülõ verseit.

TRUDI THALI Fényút-terápia A fényutak vagyis a meridiánok azok az energiavezetékek, amelyek mentén az életenergia kering a testünkben. A bennük kialakuló blokkok testi-lelki panaszok okozhatnak. A könnyen elsajátítható fényút-terápia öngyógyító erõinket mûködésbe hozva, pusztán gyengéd érintésekkel oldja a meridiánok zárlatait, hogy az életenergia újra szabadon áramolhasson a testben.

1800 Ft

MÓRA KIADÓ 1134 Budapest, Váci út 19.

Tel.: 320-4740 • Fax: 320-5382 E-mail: mora@mora.hu • www.mora.hu

A magyar grafikában különálló terrénumot alkotó, az Élet és Irodalom hasábjain 1971 és 1974 között megjelent Réberrajzok, a kiváló grafikus mûvészi meggyõzõdése szerint a mûvek megszületésének idõszakáról és jelenségvilágáról alkotnak átfogó összképet. A kötet magyar és angol nyelvû.

Angolra fordította Szász Elisabeth Szerk.: Widengård Krisztina, a tanulmányt írta: Wehner Tibor, 144 oldal, 4990 Ft

Híd Könyvtár sorozat 128 oldal, 2100 Ft

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Kiadók ajánljék NATURWELL KIADÓ 1021 Budapest, Szerb Antal u. 22/C Tel.: (30) 211-2468 E-mail: csiszarm@t-online.hu •www.naturwell.hu

TYPOTEX KIADÓ 1024 Budapest, Retek u. 33-35.

Tel.: 315-0256 • Fax: 316-3759 E-mail: info@typotex.hu • www.typotex.hu

DR. CSISZÁR MIKLÓS Gyomorgyûrû és fogyókúra Érvek és ellenérvek a jó döntéshez A gyomorgyûrû számos fogyni vágyónak ad reményt, de a döntéshez ismerni kell a tényeket is. A könyv a fogyókúra „titkairól”, a diétáról és életmódról szól. Nem akar meggyõzni senkit, csupán informál. A gyûrû csak belépõ. A sikerhez még más is kell.

A/5, 192 + 40 oldal receptfüzet, kötött, 3400 Ft, DR. CSISZÁR MIKLÓS – JUHÁSZ ZSOLT Egészség – Igazság!

Egészségmegõrzés szike nélkül

BACSÓ BÉLA – GÁBOR GYÖRGY – GYENGE ZOLTÁN – HELLER ÁGNES A szépség akarata Kép és filozófia A kötet szerzõi nem mûvészettörténészek, hanem filozófusok, ennél fogva nem a képekrõl beszélnek, hanem a képeket beszeltetik. Raffaello, Caracci, Henri Rousseau, Rembrandt, Caravaggio, Poussin és Lenbach festményeit segítségül hívva.

Képfilozófiák sorozat B/5 (vágott), 208 oldal, fûzött, 3500 Ft OROSZ ISTVÁN A követ és a fáraó

A könyv a természetes alternatívák erejével kínál gyakorlati megoldásokat a testi-lelki-szellemi egészség terén. Ötletek helyett átfogó programot, fogyókúra helyett a táplálkozás örömét nyújtva – orvosi tapasztalattal és háttérrel.

Naturwell Életmód Kötetek sorozat A/5, 224 oldal + színes brosúra, gyakorlati program kötött, 3800 Ft

A Kossuth-díjas Orosz István épp az a mûvész, ki úgy tekint a múlt mûveire, hogy magáévá alakítja, hogy új remekmûveket alkosson. Ezúttal maga a mûvész írja a képfilozófiát.

Képfilozófiák sorozat B/5 (vágott), 208 oldal fûzött, 3900 Ft

PÉTERPÁL KÖNYVKIADÓ 8200 Veszprém, Malom u. 22. • Tel./fax: (88)563-463 E-mail: ppkiado@erdelyalbum.hu www.erdelyalbum.hu VÁRADI PÉTER PÁL – LÕWEY LILLA Szavak vándorköszörûse Kányádi Sándor Kányádi Sándor életébõl kiragadott képekkel ízelítõt adunk egy küzdelmekkel és emberi helytállással megélt sorsból. A költõ munkásságáról szóló tanulmánnyal, verseibõl ollózott idézetekkel és színes fotókkal mutatjuk be a Székelyföld nagy szülöttjét.

Erdély – Székelyföld sorozat 225x310 mm, 106 oldal, kötött, 8300 Ft SZAKTUDÁS KIADÓ HÁZ 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/B Tel.: 273-2180 • Fax: 273-2189 E-mail: info@szaktudas.hu • www.szaktudas.hu GALGÓCZI DÓRA A nõ millió arca Novellák Rólad, Róla Szeretnek, remélnek, csalódnak, talpra állnak. Nélkülük minden semmi, velük megtelik az ûr. Millió év is kevés lenne, hogy megfejthesd, mire gondolnak.

A novellák – tükrök, benne magadra ismersz. Vagy Rá? Ilyenek vagyunk, ilyenek Õk: a Nõk.

142x198 mm, 168 oldal, fûzött, 2490 Ft

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Bombitz Attila Harmadik félidõ Osztrák / magyar történetek

A tanulmánykötet az osztrák és magyar irodalommal – párhuzamokkal és eltérésekkel – foglalkozik, illetve az elmúlt évtizedek kiemelkedõen fontosnak látszó köteteit vizsgálja, mások mellett Ingeborg Bachmann, Thomas Bernhard, Peter Handke, Robert Menasse, Christoph Ransmayr, Krasznahorkai László, Sándor Iván, Bodor Ádám, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos mûveit.

Kalligram Kiadó, 2011 227 oldal, 2600 Ft Bombitz Attila a Szegedi József Attila Tudományegyetem Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszékének tanszékvezetõje, a Bécsi Egyetem Franz Werfel kutatói ösztöndíjasa. Korábbi kötetei: Mindenkori utolsó világok. Osztrák regénykurzus (2001); Akit ismerünk, akit sohasem láttunk. Magyar prózaszeminárium (2005).

Lõrincz György Isten köve Válogatott elbeszélések

Érettségiztél, de nem tudod, hogy

HOGYAN TOVÁBB? Ha érdekel a KÖNYV története, a modern IRODALOM, a könyvkészítés folyamata, érdeklõdj a GUTENBERG JÁNOS KÖNYVKERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN! Budapesten, az Árpád hídnál kínálunk tandíjmentes, nappali tagozatos (diákigazolvány, családi pótlék, egészségbiztosítás) tanulási lehetõséget a könyvkereskedõi szakmában, amely államilag elismert végzettséget nyújt.

Cím: 1133 Budapest, Váci út 100.

Tel.: 340-3728 Tel., fax: 340-1717 E-mail cím: konyvesiskola@mail.datanet.hu Honlap www.konyvesiskola.hu

Sok hangon megszólaló irodalmunkban kivételes hang az erdélyi Lõrincz Györgyé. Elbeszéléseibõl megismerhetõ a régi székely falu töredezett, csonka öröksége, az erdélyi régió huszadik-huszonegyedik századi története, s benne a mindenkori kisember sorssal való hadakozása. Lõrincz György úgy mesél, ahogy mindig is meséltek az igézett lelkû katonaviselt férfiak: nagy szívvel és lélekkel, az igaz történeteket varázslatosan újraélve, a valóságos eseményeket csöppet elmoccintva a mesék titokvilága felé.

Válogatta és az utószót írta: Pécsi Györgyi Pro-Print Kiadó, 2011, 339 oldal

25

Kovács Lajos

Ünnepi Könyvhét

„…Minden családnak van egy s …legalábbis bizonyos nemzedékek még így gondolják. Családregények, legendáriumok (ki hogyan nevezi) olykor nemzetek, kultúrák, kontinensek mítoszává magasodtak. A gyerekkorból felnõni pedig minden mese segíthet-ösztönözhet, de félre is taszíthat bennünket a tanácstalanság útszélére. Megspórolhatjuk-e a magunk történetét, fabuláját, mondáját a szûkebben vagy tágabban mért családi körben, megspórolhatjuke a visszatekintõ gondolkodási idõt, ami egykor még bõségesen jutott ránk és egymásra?

V

ig Balázs Három bajusz gazdát keres címmel írt (játszott, csûrt-

ros hegyein és völgyében, Pesten, Budán, Óbudán. És mondják, raj-

csavart) története nem kíméli ezt az idõt, amikor abszurdba

zolják, fényképalbumba ragasztják az egész múltat, ami az útjukba

hajló fantáziajátékába csalogatja unokáját, s vélhetõen minden olva-

kerül. Vajon hány pesti gyereknek van ilyen albuma Mátyás-mesével,

só vagy mesét hallgató barátját. A há-

Corvinával, cukrászdával és nulla kilométerkõvel, de leginkább

rom életre kelt bajusz egy Író úr nem

szobrokkal spékelve? Boszorkány legyen a talpán, aki seprûnyél

akart szüleménye, aki nehezen vette

nélkül végigsántikálja velük a történelmet! Hogy mi ebben a boszor-

észre, hogy a téma (az egyik bajusz)

kányos? Talán a kíváncsiság és a tanulékonyság. (Buda)pestiesen

az utcán hever. Író és témája nem

nem semmi ám Schulek Frigyes és Stróbl Alajos meg Szinyei Merse

könnyen talál egymásra, amíg min-

Pál és társai között eligazodni, õket

denki járja a maga téves önkifejezõ

emlékezetben tartani.

útját. A Kedves bajusz nem tanul a

Egy hajdani rádiómûsor szlogenje

bajusztársak kudarcaiból, a bajuszta-

jut az eszünkbe: Nem boszorkányság!

lan (karakter nélküli) író az önsajnálat

Technika. Ez meg itt a mesés-játékos-

terméketlen magányából. Születésnapfalva azonban azért lesz a kö-

családias ismeretterjesztés, amibõl

zös otthonuk, hogy benne minden újabb keletû csoda megtörtén-

még a félmûvelt gellérthegyi boszor-

hessen. Kunkori bajuszt a szeretet fölismerése vezeti haza a rablóvá

kák is tanulhatnak. Kivétel, aki merõ

válás kapujából, Harcsa szomszéd pedig saját kárán tanulva (ej,

Amnézia. (Bosnyák Viktória – Spote

ezek az elsietett párkapcsolatok!) fordul vissza a megunt barátság

Stasy: Budapesti kis boszorkány. Scolar Kiadó, 2011, 64 old. 2750 Ft)

fölismert értékeihez, hogy aztán a mi Kedves bajusz hõsünk Író urá-

*

nulságába. Mi pedig eltûnõdhetünk rajta, meddig terjedhet még a

T

csoda iránti vágyakozásunk ebben a kapkodó idõzavarban, amely-

üveg halványuló tükrén át visszapillantott rá az élete. „Lecsuktam a

bõl már minden képtelenséget ki akarunk radírozni. (Vig Balázs: Há-

szememet / s láttam tisztán magamat: / Lackó leszek újra, / ki az

val együtt vonuljon be végül a legenda fentebb megfogalmazott ta-

isztább és modernebb gyerekköltészetet nehéz találni a Csoóri Sándorénál, aki talán az ablak kettõs üvegtáblája elõtt ült, és az

rom bajusz gazdát keres. Kárpáti Tibor illusztrációival. Móra Könyv-

eget szalmaszálon / óriásra fújja” (Mese). Ezer gyerekarc bukik föl

kiadó, Budapest, 2010, 94 oldal, 2190 Ft)

ebben a kötetnyi verslátomásban: fürkészõ, hõzöngõ, hökkenõ, csin-

*

B

talan, bújó, elcsavargó, égre nézõ, föld alá leskelõdõ. „Virág Zsófi

oszorkányok márpedig vannak. Illetve… egy Budapesti kis bo-

olyan, mint / egy csapongó, fehér ing! / Lebeg, suhog, ha táncol, /

szorkány lencse- (vagyis toll- és ecset)végre került a nagyon

ki-kilép a világból” (Virág Zsófi). Lebonthatatlanul körülépítette a köl-

közeli múltban. Lizinek hívják, és az A betûvel kezdõdõ nevek három

tõt a falu, a határ kúttal, láncos hintával, hetyke kiáltozók jókedvû pi-

gellérthegyi boszorkányának legifjabb huncutjává szemelte ki a tör-

acával: „Eladom a macskám, / tíz fagylalt az ára. / Ha nem adtok /

ténelmi idõk két túlélõ vasorrúja, Anarchia és Analitika. A harmadik,

érte annyit, / húsz lesz nemsokára” (Kikiáltó). Õsi játékok is fölsejle-

Amnézia (nevébõl következõen) érthetõ okokból sodródott a mellõ-

nek (Süss föl, Nap; Csett Pápára, pillangóra; Hess légy, ne

zés keserû sorsára. Lizinek elsõ benyomásra megvan a boszorkány-

dunnyogj…), de már minden játékba egy hosszú gyermekkor ta-

nyá váláshoz szükséges szaga, huncutsága, tehát elragadtatás vár

pasztalásai íródnak át, s velük a játékos szövegek is más fényû ér-

rá. Csak hát a legendás családi erõ delejes pajzsán minden táma-

telmet kapnak: „Kis kacsa fürdött eddig, / fekete tóban / keddig. /

dás boszorkányos fegyvere kicsorbul.

Szerdára már kék lett a tó, / csöndeske, / fényes, / megnyugtató. //

Aki azt hiszi, hogy ez is mese, nem ismeri Budapestet, valamint

Csütörtökön úgy döntöttem, / hogy egész nap / én fürödtem / egye-

a gellérthegyiek kedvenc köszönését: „Csúf, rossz estét kívánok!”

dül, egyedül, / míg száz tücsök hegedült, hegedült.” Csúfolódás is

Nem ismeri továbbá Bosnyák Viktória magyar írónõ bûvös mágiájá-

jut ennek-annak (Kövér Mihályka; Panna; Pók Lajos)„…vigyázz nad-

nak hatását Spote Stany belga grafikusra, akik Lizivel hármasban

rágodra, / könnyen elhasad! // És hogyha elhasad, / kibuggyan a

nem is családi, de nemzeti legendáriumok között sétálgatnak a fõvá-

hasad / s azt hiszik, hogy Nap kel / minden gatya alatt.” Egy-egy ár-

26

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Ünnepi Könyvhét

„…FIATALABBAKNAK,

FIATALOKNAK ÉS FELNÕTTEKNEK …”

saját meséje, egy legendája…” tatlan gyerekkáromkodás is kiszalad a szájon: „Azt a fényes rézan-

hosszadalmas várakozást. Komjáthy csiszolatlan ékköveit az utód

gyalát!” „mint ördögi szakrament”, „Azt a kutyafáját!” De a legerõ-

mester iránti alázatával igazította ki Dóka Péter „társszerzõ”. Az õ

sebb az elvágyódás, akár egy nagy levél lapulása láttán: „Röpülj in-

közös hátratekintésükhöz illesztette színes faragású „tükrös” képeit

kább fölfelé, / a suhanó ég felé, / lebegtesd csak a szárnyad, / én is

Szántói Krisztián is, s ettõl a könyvcsinálók a mi kedvünkre való iró-

megyek utánad” (Lapulevél). És ízek, illatok támadnak a múltból

niát, romantikát, de legfõképpen mégis egy hiteles csavargóvilágot

(Babkása; Gombóc; Hol a

gyúrtak össze az elhullott morzsákból. Ettõl pedig elhalkul a „hõ-

hurka?; Kukoricakása), s

sök”-re aggatott felesleges rajongás ugyanúgy, mint a sommás ítél-

mindhez tartozik egy emlék-

kezés. Sérülékeny itt a marconaság is, az elfojtott érzelem is, legin-

macska, emlékkutya, -egér, -

kább azonban az a sok lúzerség, meggondolatlanság, kétség-

pillangó… Káprázat ez is, az

beesésben támadt indulat, amely hol ellenszenvet, hol együttérzést

idõ varázslata.

vált ki belõlünk – nem a betyár, hanem a halhatatlan emberi esendõ-

Távoli falucskából, Válasz-

ség iránt. Mert ma is ismerõs a kapzsi pökhendiség a hatalom jelle-

útról meg Budapestrõl, a retro

mében ugyanúgy, mint a lázadó céltalanság a világból szökni akaró

nagyfaluból felelgetnek mai

kiszolgáltatottak tetteiben. Sobri Jóska, Savanyú Jóska, Juhász And-

ízek, színek, illatok magyar ta-

ris betyárok neve attól vált halhatatlanná, hogy a kiközösítésnek a

gozatos romániai és mûvésze-

legkülönbözõbb útjait járták. A me-

ti tagozatos fõvárosi gyerekek

nyecskék bolondja a tolvajlás mes-

szemével, szívével, krétájával, színes ceruzájával. Mintha harminc-

terségét akarta tökéletesre fejleszte-

hat gyerek fölkerekedett volna, mikor Csoóri Sándornak kedve tá-

ni, az erõszak megszállottja az em-

madt azt gondolni: „Elmentem Zámolyra, / ráléptem száz molyra /

beri vértõl ittasodott meg, az egy-

száz molyra, ezerre: / múljanak kedvemre. // Fütyöltem estelig, /

ügyû epigon még a saját irháját sem

amíg a Hold feljött, / s fények daraboltak / tizenhárom felhõt. // Egy-

volt képes az erdõk rejtekéig mente-

szer csak azt láttam, / hogy a csûrgerendán / az én láncos hintám /

ni. A kor mérlegének serpenyõjén

el-elindul lomhán. // Ki a fiú rajta? / Én volnék õ – régrõl? Levelek

alig különbözik a megítélésük. Út-

hulltak le / három jegenyérõl” (Elmentem a falumba).

széli akasztófákon kell végezniük

Versekbe göngyölt, versekbõl kigöngyölt legendárium lett

kártékonyságuk példás közszemlére

Zámolyból. (Csoóri Sándor: Hova megy a hegy? Gyermekversek.

Nap Kiadó, 2011, 147 oldal, 1900 Ft) *

A

nagyobbacska olvasóknak mostanában inkább Európából írogatnak a maguk mintáiról, örömeirõl-bajairól jó meg divatos

bocsátásával. Ha nagyon kisstílû ez a betyárkodás, a börtönéveket követõ otthoni gúnykacaj vígballadává, románccá keseríti a sorsukat.

A legkiszolgáltatottabbak a lányok, a menyecskék, a magányra ítélt feleségek. Õk ennek a csupasz romantikának a legszínesebb,

szerzõk. Talán ezért is jön vissza az Idõ, amit már csaknem kitöröl-

néha szeretõiknél is számítóbb, messzebbre tekintõ vesztesei. Ami

get a legújabb nemzedékek emlékezetébõl a Pillanat. Pedig akad-

számukra megmarad: hamar fogyó szépség, büszkeség, rejtegetve

nak még a tájnak is, a határtalan dunántúli régióknak is emlékeztetõ

örökölt pénz, a hátuk mögött az összesúgás, az utódok évszázadáig

üzenetei a számunkra. A betyárvilág ugyan sosem termett varázsló-

terjedõ fejcsóváló legendafûzés, benne összezavarodva a csodálat

kat, varázserejû fegyvereket, de volt egy Somogyországunk, ahol

a megvetéssel.

flintákkal és fokosokkal a szûr alatt szökevény haramiák takargatták

A könyvszerkesztõk legbátrabb tette talán mégis az volt, hogy

el a világ elõl érzõ szívüket, másra vágyó sorsukat. Össze van ez

már tizenkét éven felül figyelmünkbe ajánlják a tabuktól megtisztított,

már mind gyûjtve is, nyomtatva is? Azok a teljes gyûjtemények még

elmúlásra ítélt lázadástörténelmet. (Komjáthy István – Dóka Péter:

mindig kallódnak, ténferegnek, megtalálásban reménykednek!

Betyárvilág. Történetek zsiványokról, pandúrokról. Szántói Krisztián

Komjáthy István is utasládájában felejtette a fõmûvek (Mondák

illusztrációival. Móra Könyvkiadó,, 2011, 158 oldal, 2990 Ft)

könyve, és riportok, mese- és mondagyûjtemények) mögött egy ren-

*

di sorsait, átkait és félreértéseit annyi szeretettel és iróniával kötöz-

N

ték körül, hogy egyszer végre valakinek már ki kellett bogozni a be-

Károly határozott arról, hogy megboronálja a rögöket a Bánság

tyárkincs föltárásának reményében. Ami megtörtént, megérte a

északi felén, gyökereket juttatva új lélegzethez. A legdélebbi gaz-

dezésre, befejezésre váró hagyatékát. Ezek a somogyi táj 19. száza-

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

emzeti végvidékeinken (határokon túl, romvárakkal a háttérben) úgy lapul a múlt, mint mag hó alatt. Most éppen Jung

27

Ünnepi Könyvhét dag magyar monda- és legendavilág a Bánság legészakibb vidékén a 21. században is meglepetést tartogat. Másfél évszázadnyit is visszalapoz a gyûjtõk megritkult köteteiben, lappangó kézirataiban, hogy e vidék virágzó mezõire csalogasson bennünket. Szokatlan a hangvétel, rá kell hangolódni. Nem archaikus a mesélõk nyelve, inkább közelít az élõszavas közlés egyszerû, közérthetõ népköltészetéhez. Ahogy véget érnek, megérezzük, hogy még egyszer ugyanígy már nem mondaná el senki. De újra felbukkannak a motívumok faluról falura vándorló hiedelmekben, kölcsönvett eredetmagyarázatokban – ahogyan az egy ködbe veszett történelem szájhagyományához, mondáihoz és legendáihoz illõ.

Három fõszereplõje fejezetrõl fejezetre egymásnak adogatja át a mondavilágból összesodort szálakat. Aki nem tudta, most megmosolyoghatja (el is irigyelheti) Mátyás király bánsági béresmúltját (Mátyás bérest királlyá választják), meg a visszatérõ igazságosztó számos ismert, sõt kevésbé ismert „erénymondáját” – merthogy itt is ugyanazok a kántorok, földesurak, szántóvetõk és lusták között osztogatták mesélõink a tanulságokat.

S ki törõdik a történelemmel, mikor a halott király ezüstkoporsója az õsi Tisza délvidéki homokpadjába temetve lel nyugalomra?

A következõ legendacsokorban egy apokrif Biblia is erre a vidékre veti bölcselkedõ spekulációival Jézust és csetlõ-botló kísérõjét, Szent Pétert. A teremtés emelkedettsége és a tanulás esendõségei közben elszenvedett verések egy sajátos gondolkodásmódját tükrözik annak a világnak, amelyben a rútságok (Ki teremtette a legyet?, Miért eszik mindig a ló?) a mindennapok szereplõjeként kísértik a Pétereket a szentté válás kínzó útján. Profán magyarázatai a teremtésnek (A gomba keletkezése) vagy büntetései a bûnnek (Mibõl lett a teknõsbéka?) egyenrangú elemei ennek a mitológiának a megbocsátással (Az ördög és a részeg ember lelke), vagy éppen az öniróniával (Az ember éveirõl).

Igazán talán akkor érkezünk meg mégis a Bánságba, amikor õstörténetünk táltos-motívumai kapaszkodnak össze a babonák szülõföldjén. Hogy itt volt-e az õshazájuk, nem tudom, de hogy itt maradt meg legerõsebben a természet bosszúálló erejének különleges hatalmú víziója, az elgondolkodtató. Táltosok és lüdvércek, betyárok és titokzatos kõkecskék, átkok és természetfeletti erõk játékszerei itt a föld lakói, de sosem válnak örökös veszteseivé a találkozásoknak.

Egy széthullásra ítélt legendárium diribdarabjai között villannak meg a régmúlt mesésen ezerarcú emlékei. Nemzetek, kontinensek örömére szolgálnának cseréptöredék mivoltukban is. Nekünk a válogató Jung Károly szerényebb igazát is be kell látnunk: „…sokat lehet belõle tanulni fiatalabbaknak, fiataloknak és felnõtteknek egyaránt.”

Gondoljuk hozzá: nekünk, magyar örökösöknek hiányzott már egy efféle válogatás. (A táltos bûvös könyve. Mondák és legendák a vajdasági Bánság északi részérõl. Válogatta Jung Károly. Péter László illusztrációival. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 90 oldal, 2900 Ft) 28

Saját mese Általános vélekedés, hogy a mesék a gyermekkorhoz tartoznak, felnõtt ember – József Attilával szólva – nem lóg „a mesék tején”, és csak akkor tér vissza idõlegesen ehhez a világhoz, veszi elõ a régi mesekönyveit vagy keres újakat, ha gyerekének szeretne olvasni belõlük. (Feltéve, persze, ha nem elégszik meg az élõ történetmondás helyett annak valamilyen gépesített változatával.) Bruno Bettelheim nyomán az még talán benne van a köztudatban, hogy a gyermekek lelki fejlõdésében komoly szerepe van a meséknek, és az is, hogy felnõtteknek is létezik biblioterápia, de hogy esetükben is milyen fontosak lehetnek a mesék, arról eddig jóval kevesebbet hallottunk. Boldizsár Ildikó hosszú ideje foglalkozik ezzel a témakörrel, és most, számos tematikus mesegyûjteményt követõen egy összefoglaló mûben adta közre az általa kidolgozott meseterápiás módszer elméletét és gyakorlatát.

A Metamorphoses Meseterápiás Módszer elsõ hallásra-olvasásra túl egyszerûnek tûnik ahhoz, hogy mûködõképes legyen. Hogyan változhatnánk – gyógyulhatnánk pusztán attól, hogy meséket olvasunk?

Aztán, ahogy haladunk a könyvben, kiderül, hogy egyrészt nem is olyan egyszerû ez a terápia, másrészt mégiscsak az, de ennek belátásáig kacskaringós út és sok buktató vezet, akár a mesékben. Elõször is: meg kell találnunk a mesék rengetegében a nekünk valót, vagyis azt, amelyik pont hozzánk, pont a mi élethelyzetünkhöz, problémánkhoz illik. Persze, nem csak egy ilyen történet létezik, de fontos, hogy a népmesék közül válasszunk, mert egységes világképük, életproblémákban való gondolkodásuk miatt ezek alkalmasak igazán terápiás célokra.

Boldizsár Ildikó részletesen elemzi a magyar népmesék világszemléletét, és azokat a sajátosságaikat, amelyek miatt különösen jól használhatók a lélek gyógyítására. Hogy csak egyet említsek közülük, amelyre pesszimizmusra hajló életszemléletünk miatt nagy szükségünk van: az élet oldalára állító, pozitív kódokat tartalmaznak. Külön fejezetet szentel a mese és a beavatás kapcsolatának. A mesét nem pusztán szórakoztató történetnek, hanem a közösséghez kapcsolódás eszközének látja, amelynek tudásközvetítõ, tudatformáló szerepe van. A varázsmesékben a mesehõs útja beavatási folyamatnak is tekinthetõ, amelynek során kiszakad eredeti létmódjából, és elindul egy másik, egyensúlyt létrehozó létállapot felé. Éppen ez teszi alkalmassá ezt a mesetípust arra, hogy az olvasóban is elindítson valamilyen változást.

A gyakorlati részben a szerzõ végigvezet a meseterápia egyes fázisain, amelynek során a páciens „saját meséjét” dolgozzák fel – akár egyéni, akár csoportos foglalkozás keretében – egy terapeuta segítségével. Az elméleti alapvetés is közérthetõ, jól követhetõ, távol áll a tudományos szakkönyvek száraz stílusától. A laikus olvasóhoz azonban még közelebb állhatnak az esetleírások, amelyekben egy-egy konkrét párkapcsolati probléma, veszteség vagy betegség feldolgozását, megoldását követhetjük nyomon a hozzárendelt mese kibontása segítségével. Olvashatunk arról is, hogy a mindennapokban, például a gyermeknevelésben hogyan „használhatjuk” a meséket, és hogy a különbözõ életkorokban, élethelyzetekben milyen típusú történetek lehetnek hatásosak.

A kötet bemutatójára a Népmese Napján került sor a világ elsõ Meseterápiás Központjában, Paloznakon. Itt olyan tanfolyamokat szerveznek, amelyeken a meseterápia alkalmazásával segítenek mentális támaszra szoruló gyermekeken és felnõtteken, a megelõzésre helyezve a hangsúlyt. Jómagam a szerzõ két elõadásán is részt vettem, az egyiket gyerekeknek, a másikat felnõtteknek: pedagógusoknak és könyvtárosoknak tartotta. Érdekes tapasztalat volt, hogy a gyermekeknek szóló rendezvényt kívülállóként hallgattam végig, és csak konstatálni tudtam, hogy feloldódnak, jól érzik magukat, értik és élvezik a mesét, sõt, cselekvõ részeseivé is válnak a mesélési folyamatnak. A második alkalommal azonban egy olyan – felnõtteknek szóló - mesét hallottam, amely éppen az akkori élethelyzetemre rezonált, és tapasztalom, hogy azóta is „dolgozik bennem”. Boldizsár Ildikó azzal a mesével és ezzel a könyvvel meggyõzött, hogy a „mesék tejébõl” is lehet, sõt, érdemes „valódi világot” hörpinteni. (Boldizsár Ildikó: Meseterápia. Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Magvetõ, 2010) Turbuly Lilla ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Tóth Ákos

Az író titka és a titkosírás

Jókai Mór A Damokosok Lazi Könyvkiadó Szeged, 2011 208 oldal, 2500 Ft

A Jókai regénymûvészetének befogadását idõtlen idõk

kezményeit feldolgozó regény ugyanakkor, a kisebb terjede-

(pontosabban több, mint másfélszáz év) óta kísérõ szóla-

lem és a néhol vázlatosságra hajló írói fogalmazás ellenére

mok: a csodálattal ötvözött kifogás hangjai, a kritikai szigor

is felvonultatja az író eredetiségét garantáló jegyeket, min-

mögé bújt kompozíciós számonkérés, az „epikai hitel” rea-

denek elõtt a készen kapott és hitelesnek tekintett történelmi

lista eszményét hangoztató követelések és a (többnyire vi-

anyagot nagy oldottsággal elbeszéléssé (hogy ne mondjuk:

lágirodalmi) analógiákkal elõálló hiánysorolások egyedüli és

mesévé) alakító Jókai-nyelv élményszerûségét. Bár A

leghatásosabb ellenszere, lefegyverzõje maga Jókai olvasá-

Damokosok szövegén egyértelmûen felfedezhetõk az ere-

sa. Kinek nincsen az olvasóközönség soraiból Jókaihoz

detileg tárcaregényként való eltervezésbõl származó szer-

kapcsolódó, évtizedeket átívelõ és átélõ, vagyis maradan-

kesztési kompromisszumok, a kalandokat a nagyszámú és

dónak bizonyult könyvélménye, bizalmassá vált Jókai-sze-

rendszeres olvasói igény kielégítésére szabályozottan ada-

replõje, bármikor felidézhetõ regényhelyzete, ki ne találko-

goló írói mûgond jelei, melyek a párhuzamos történetszálak

zott volna olvasói közül azzal a „valami megfogalmazhatat-

követésének és az ezt leképezõ fejezetezésnek némi kiszá-

lannal”, amit Szerb Antal – egyébiránt a Jókai mûvét elra-

míthatóságához vezetnek, azért elmondható, hogy Jókai

gadtatás nélkül szemlélõ Magyar irodalomtörténetében – az

úgy idézi meg elõttünk az erdélyi fejedelemség rég letûnt

„öröklét vonásának” nevez. Vagyis minden Jókai-kötet meg-

korának eseményeit, hogy abban semmiképpen sem az

nyitásával titokra vagyunk híva, a kifogyhatatlannak tetszõ

utókor kutatójának fáradságos kipótoló munkája, sokkal in-

életmû minden „bejárata” ebbe a titokba való beavatás

kább a történelem bizalmasának az elmerült beszédet haté-

szertartását jelenti. Kiváltképp furcsa helyzetben találhatja

konyan megszólítani képes jelenléte dominál.

magát azonban az az olvasó, aki a kései Jókai produkciója

S az író e mûvében sem marad adósa a hûséges olva-

iránt érdeklõdik, ugyanis az író mûvét mindig is kísérõ bírá-

sónak, aki az írás titkának Jókai-féle felvillanásait várja. Jó-

lat tónusa e korszakban valóságos váddá élesedik többek,

kai ugyanis, az izgalomkeltés kalandos elõadói mozdulatai

sokak hangján. Az 1860-as és 1870-es évek történeti tárgyú

között azért bemutatót tart írói eszköztárának ritkább tartalé-

és a reformkor eseményeit feldolgozó, az egykorú nemzeti

kaiból, mindenre képes történetalakítói fantáziájának s eh-

önismerethez nagyban hozzájáruló, gyorsan klasszikussá

hez társuló mûvészi tudatosságának együttmûködésébõl:

váló mûvei után kevéssé fogékony az irodalmi élet az idõsö-

a szabadulás- vagy szabadításregényként is olvasható mû

dõ Jókainak eddigi mûve bámult arányait itt-ott megbontó,

két, egymást keresõ szerelmes pólusa, a tatár fogságba

új technikákat elsajátító, kísérletekbe kezdõ újításaira. A mai

esett Damokos Tamás, székely hadvezér és felesége,

olvasó viszont éppen ezekben a kevesebbet forgatott, az

Macskási Ilka csak egy tökéletes szimmetriában felvázolt

írói kvalitást más fénytörésben, sokszor forrongó állapotban

mûveletsor, a hihetõ véletlenek és az emberi-isteni alakítás

megmutató munkáktól várhatja rögzült Jókai-képének ki-

segítségei révén juthatnak újra egymáshoz. Az írás titkának

mozdítását, mint ahogyan a kétezres évek megújult Jókai-

utánozhatatlan mesteréhez méltó regényes „fogás”, ugyan-

kutatása számára is elsõsorban ezek az írások jelzik az írói

akkor minden irodalmias mesterkéltséget nékülözõ megol-

kép átértékelésének lehetõségét, egyúttal a régóta uralkodó

dás az, ahogyan Jókai két titkosírásként érthetõ (vagyis va-

írói „alkony”-narratíva lebontásának esélyét (ld. Fried István:

lódi jelentését és jelentõségét rejtegetõ) üzenet által elindítja

Öreg Jókai nem vén Jókai; „Mester Jókai”: A Jókai-olvasás

egymás felé az ezer kilométerekre szakadt házasfeleket.

lehetõségei az ezredfordulón; legutóbb pedig: Szajbély Mi-

Ahogyan Damokos Tamás a mèhdruli alkorán betûit másolja

hály: Jókai Mór).

Krímiában, s ahogyan felesége a jóságos felbújtó (a regény

Mindenképpen jó választásnak tûnik tehát a Lazi Kiadó

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

legkarakteresebb figuráját, az eszes székely prototípusát

részérõl A Damokosok címû 1883-ban írt és folytatásokban

adó) Czirjék Boldizsár ismeretlen indítékú levéltervezetét ké-

a Nemzetben közzétett „regényes történet” újrakiadása.

szíti eközben, s ahogyan a két írás további bonyodalmakat

Még akkor is jó választás a felelevenítés, ha elmondható,

okozva és oldozva, egymás útját keresztezve végigjárja a

hogy Jókai késõbbi történeti regényeit termõ korszakának

regénytér létezõ irányait, abban már nem a történés egy-

alkotásai közül nem A Damokosok a legnevezetesebb, nem

szerû magyarázatát kutató író historiográfiai érdeklõdésének

is a legmagasabb írói igénnyel kivitelezett darab. A II. Rákó-

meghaladható eredményeire, hanem a valóság összefüggé-

czi György erdélyi fejedelem sikertelen lengyel koronaszer-

seit elõttünk regényessé bûvölõ Jókai mindennél vonzóbb,

zõ hadjáratának csúfos végeseményeit és politikai követ-

évülhetetlen élet-ajánlatára iismerünk rá.

29

Takács Géza

Két „pontos” könyv A Pont Kiadó és a Fordulópont folyóirat egy értékelköte-

rombolódtak (hogy mennyire nem a végsõkig, azon nyil-

lezett vállalkozás, a gyerekvilág gondjairól, bajairól tudó-

ván lesz még majd az elmélkedõknek búslakodni való-

sít kötetrõl kötetre, lapszámról lapszámra. A Szávai Ilona

juk a következõ évtizedekben) a személyiség autonómi-

szerkesztett folyóirat évek óta izgalmas, aktuális, fájó

ája romokban, a szülõi szerepek szétzilálódtak, életmin-

kérdések köré gyûjt írásokat, a kötetek pedig mintha a

ták, modellek, tekintélyek nagy választékban, de ezek

lapban felvetett kérdésekre próbálnának válaszolni.

majd mindegyike csak virtuális érvényességû és szava-

A gyermekproblémák szûkebb és tágabb körében. És

tosság nélküli reklámtermék. Nem tudom, megnyugtató-

természetesen, ahogy a kérdéseknek, úgy a válaszkí-

e, hogy a francia szakértõk, mennyire tanácstalanok az

sérleteknek sem érünk, érhetünk a végére.

értelmezéseket és a teendõket illetõen. Nincsenek már a

Szabadságban élünk, szabadon alakítjuk életünket,

Varsányi Erika Szociális munka és kultúra Pont Kiadó, 2010 155 oldal, 2625 Ft Serdülõk világa Szerk: David Le Breton Pont Kiadó, 2010 98 oldal, 2100 Ft

ez a szabadság azonban importárú, nagyjából úgy hasz-

netnek rítusai, miközben az átmenet ideje szinte határ-

nosítjuk, ahogy szolgaságunk kultúrája, öröksége diktálja.

talanul kitágult, mindent elnyel, és semmire nem készít

Sok gond keletkezik ebbõl, gyerekeink nem szabadok,

fel (Denis Jeffrey: Serdülõkori átmeneti rítusok). A keres-

hanem egyre felszabadultabban neveletlenek.

kedelmi márkák iránti szenvedély (David Le Breton) fel-

Megyek egy osztálynyi serdülõvel a fõváros egyik fõut-

számolja a tartalmak és értékek iránti vonzódásokat.

cáján, körülöttük egy izgalmas világ, a történelem és

A kamasz önképe, amin dolgoznia kellene, az Internet

modern élet ezernyi színe, nekik azonban ez a világ is

segítségével fakultatív lesz, néhány kattintással változ-

csak vetített kép, s talán még kevésbé valóságos, mint

tatható, színezhetõ, a gyermek megjátssza, eljátssza ön-

az esténkénti tévébeli léthazugság-sorozatok. Egy lát-

magát, ha tetszik, az lesz, aki lehetne, s akitõl így egyre

hatatlan burok van körülöttü(n)k: szegényes életü(n)k

távolabb kerül (Serge Tisseron: A képek új kultúrája). A

és a rajta élõsködõ galád csábítások hálója.

kamaszos világfájdalom vonatkoztatás nélküli, könnyen

A kiadó két újabb kötete közül az egyik Varsányi Erika

fordul önmaga ellen. Gyakran erõszakba és antiszociális

tanulmánykötete: Szociális munka és kultúra. A kötet az-

viselkedésbe torkollik (Pascal Hintermeyer: Erõszak és

zal a paradoxonnal birkózik, hogy a szociális munkára

antiszociális viselkedés).

tanítani, képezni kell Magyarországon is fiatalokat vagy

Furcsa, valahogy mintha a professzorok tanakodása

állásukat vesztett felnõtteket, akik majd segítenek a töb-

a serdülõ fiatalok dolgain maga is kissé a mintha a tudo-

bi állását vesztett felnõttnek, hogy kimenthessék leg-

mány kamaszos tanácstalanságára és értékvesztését je-

alább a gyerekeket a felnõttek nyomorából, miközben a

lezné. Mintha a tudomány, a társadalomértelmezés is el-

szociális nyomorúság hazai változata annyira új, annyira

vesztette volna némileg a felnõttségét, az autonómiáját,

tömeges és annyira gyorsan változtatja színét, alakját,

a kutató folyton a szomszédjára pislog, mit is lehet, kell,

hogy még érteni sem értjük. Tanítani kell tehát a mind-

szokás erre vagy arra a jelenségre mondani. S akkor jö-

máig kiismerhetetlent. És egy ismeretlen, vagy, ami még

hetnek a régiek, akik még merték értelmezni, érteni a vi-

rosszabb, félig-meddig ismert kór kezelésére kell felké-

lágot, nem bujkáltak a fogalmak között, hanem használ-

szíteni tapasztalatlan fiatalokat, vagy éppenséggel ma-

ták õket. Így adódhat, hogy Le Breton Hannah Arendtõl

gukat a betegeket.

választott mottója, negyven évvel ezelõttrõl való mottója

Elmélet kell tehát a szociális munkához, ha már van-

mintha a józan ész biztonságát adná, mely szerint a

nak kliensei, intézményei, költségvetése, az elméletnek

gyermekek „a természetnél fogva háborítatlan növeke-

azonban nem volt ideje kiformálódnia, így hát az elmélet

désükhöz fedezéket igényelnek”. S mivel ez a fedezék

is import lesz, a szerzõ hazai szociális helyzet és szoci-

szétrombolva, az történik tehát, aminek történnie kell.

ális munka kultúrája kiváltotta borongásait bölcs nyugati

S talán a káosz, amit észlelünk odakint, s ami sajog ide-

tézisekbe fogódzva próbálja oldani.

bent, voltaképp csak gondolkodói gyávaságunk vissz-

A másik kötet, a Serdülõk világa francia szociológusok és pszichológusok tanulmánykötetének fordítása,

30

gyermek és a felnõtt lét közti nagy és fájdalmas átme-

fénye.

Dobog át kis csapatunk a Lánchídon, a gyerekek sose

egy tudományos látleletgyûjtemény a fiatalok, a serdülõk

jártak még rajta, ide készültünk, egyik-másik szédül a

problémáiról. A serdülés egyre korábbi életkortól datáló-

mélységtõl, mondanék nekik egy-két szót, de a félsz, az

dik, egyre viharosabban eszkalálódik, és egyre késõbbi

ismeretlen világ, a hömpölygõ Duna fenségessége ellen

életkorra tolódik ki. A szexualitás tabui a végsõkig le-

zene szól a mobilról, nem kezdek el kiabálni. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Jelentés az örvénybõl Igencsak meg fognak hökkenni, akik Schubert Gusztáv

amely sokszorosan fölébe nõtt az emberiségnek, s aki

filmkritikus új kötetét a kezükbe véve, kényelmes fotelek-

nem szolgálja, éhenhal.

ben vagy díványokon elhelyezkedve, szakszerû és tárgy-

Schubert Gusztáv Képeltérítõk Ezredvégi rémálmaink Filmvilág Könyvek, 2010 349 oldal, 2800 Ft

szerû filmes elemzéseket, izgalmas esztétikai eszmefut-

– a valóság torz és manipulált mását sulykolják, s csu-

tatásokat várnak. De nem azért, mert a patinás filmes fo-

pán annyiban megbízhatók, amennyiben az emberiség

lyóirat, a Filmvilág ismert fõszerkesztõje bárkit meg akar-

siralmas állapotát tükrözik. Mozgókép által homályosan

na hökkenteni, még kevésbé azért, mert a kötetben talál-

látunk – nem gyõzi hangsúlyozni Schubert. Marad tehát

ható írások bõséges válogatása ne volna szakmailag ki-

a kitartás, a helytállás, és Schubert sem tehet mást: fá-

fogástalan, vagy mert ne volnának benne lenyûgözõ

radhatatlanul és precízen vizsgálódik a romok közt. Ír a

gondolatmenetek. Aprólékosan kidolgozott írásokról van

tévérõl, a sportközvetítésekrõl, a gyerekfilmek hiányáról,

szó, s ezek többsége a Filmvilág hasábjain látott napvi-

a magyar film áldatlan állapotáról, a nyelvromlásról,

lágot a szerzõ több évtizedes intenzív kritikusi munkája

1956-ról, a szeptember 11-i terrortámadásról, a zöld mo-

során. Schubert könyve azért lehet mellbevágó a filmba-

ziról vagy arról, hogy a filmipar a mélylélektan hamis pró-

rátok számára, mert a szerzõ – s ez most így, a kötetbõl

fétájának bizonyult. Ha ép és tiszta tükröket vesz szem-

derül ki igazán – jóval több, mint kritikus: kultúrtörténész-

ügyre, csupán ritka pillanat: portré Robert Bressonról

ként szembesít egy haldokló civilizáció haldokló mozgó-

vagy Jancsó Miklósról, elemzések az Arthur C. Clark

képkultúrájával.

vagy a Philip K. Dick regényeibõl készült filmekrõl. Schu-

Igaz, hogy a mû címe és alcíme nem sok jót ígér:

bert célja nem az, hogy nagy mûvészfilmeket vegyen

Képeltérítõk – Ezredvégi rémálmaink, de amikor Schu-

sorra, mintegy megnyugtatva önmagát és az olvasókat,

bert számos kemény mondata után jön egy még zor-

hogy a magas kultúra azért mégiscsak él, még ha hát-

dabb megállapítás arról, hogy egy „végnapjait élõ, min-

térbe is szorult. Írásaival azt mutatja be – illetve mutatta

den eresztékében szétesõ, mûködésképtelen kultúrá-

be hónapról hónapra hosszú éveken át – hogy a kultúra

ban” élünk, akkor már semmi kétség afelõl, hogy Schu-

szórakoztatóiparra és magas mûvészetre hasadt ketté,

bertnek elemi tapasztalata a krízis, s hogy még akkor is,

ám ez a törés úgy ment végbe, hogy a tömegkultúra vé-

mikor filmekrõl ír, ez az eleven válságtudat számára az

gül mindent lesöpört a színrõl. Ezért is találhatók a kötet-

egyetlen hiteles kiindulópont.

ben például a Stephen King regényeibõl készült filmekrõl

Schubert szinte minden sorából fájdalom sugárzik, az a tompa fájdalom, amely évszázadok óta minden érzékeny és eszmélni képes értelmiségi legmélyebb baja,

szóló írások vagy a vámpírfilmek pszichológiai hátterét feltáró okfejtések.

Schubert aszketikus szigorral és laza szellemesség-

vagyis hogy az egyre fokozódó szellemi elsötétülés ellen

gel ír. Ettõl a kettõsségtõl a legtöbb esszéje stílusbravúr.

semmit sem lehet tenni. Lehet bizakodni, lehet károm-

Noha írásaiból tagadhatatlanul sugárzik a filmek és a mû-

kodni, lehet esszéket írni, s persze újabb meg újabb mû-

vészet iránti olthatatlan szenvedély és aggodalom, sze-

alkotásokat létrehozni – s most már az úgynevezett de-

mélyes élményeit, benyomásait nem osztja meg az olva-

mokráciákban korlátlanul mindent meg szabad tenni –,

sóval. Inkább rövidebb-hosszabb aforisztikus megállapí-

csakhogy semmi sem használ. Gyõzött a banalitás. A

tásokban summázza azokat, akkurátusan megtûzdelve

legnagyobb ostobaságok egy nevezõre kerültek a legna-

eszmefuttatásait. E tömör szentenciák esszéinek szinte

gyobb bölcsességekkel: minden merõ információ. A leg-

mozdíthatatlan cölöpei. Schubert felfogása szerint „a kriti-

ócskább akciófilmek és a filmmûvészet legnagyszerûbb

ka mindig szubjektív, de sohasem privát passzió”. Vagyis

alkotásai is egyaránt puszta árucikkek, termékek egy vé-

még a krízis közepette is fontosabbnak tartja a köz szol-

geérhetetlen bevásárlóközpontban. Schubert hosszú,

gálatát, mint a személyes vallomást. Nem jajong, nem

önmagába visszaforduló egyenletet állít fel: nincs kultúra

busong, hanem minduntalan – kedvenc szavával – „per-

= nincs társadalom = nincs mûvészet = nincs történelem

fekt” megfogalmazásokra törekszik, s a kötet egyik legfá-

= nincs szellemi élet = nincs eszmerendszer = nincs férfi

jóbb, legelkeserítõbb felismerését is szenvtelenül, epig-

= nincs nõ = nincs közösség = nincs egyéniség = nincs

rammatikusan tárja az olvasók elé: „Az a kórság, ami sír-

sors = nincs tragédia = nincs komédia = nincs film =

ba visz bennünket, nem elég gyors és nem elég látvá-

nincs mozgóképkultúra = nincs civilizáció. Mindezek he-

nyos ahhoz, hogy megaplex-film készüljön belõle.”

lyett zakatol egy gigantikus és személytelen gépezet, ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

A mozgóképek – tévében, moziban, számítógépeken

Tornai Szabolcs 31

Egy identitás romjai Az ismert esztéta, médaikutató és múzeumkritikus korábbi

György Péter Apám helyett Magvetõ Kiadó, 2010 312 oldal, 3490 Ft

ja volt, hanem például az elhurcolt és meggyilkolt zsidók

könyvét, amikor három éve elhunyt apja, az ugyancsak is-

lakásaiba beköltõzõké, és mindazoké, akik végignézték,

mert orvos, zöldmozgalmár és szélsõjobboldali politikus,

akár együttérzéssel is, ahogy a szomszédjukat, a munka-

György Lajos „Piros” életének fordulópontjait igyekezett

társukat, az iskolatársukat viszik el. Õk is abban voltan

megérteni és megírni. Mert miközben errõl ír, a Kádár-kor

ugyanis érdekeltek, hogy a múltnak ez a része maradjon

egy tipikus értelmiségi életpályáját mutatja be, annak min-

árnyékban. A szerzõ szerint erre érzett rá Kádár, és ezért

den tévelygésével, hazugságával és önbecsapásával. Egy

tudott az emlékezetközösség felszámolására tett javaslatá-

nagyon jól felépített, olvasmányos, mégis mély esszére-

hoz már ’57-ben milliós támogatást nyerni. Az alku abban

gényt olvashatunk, melyben számos korabeli dokumentum

állt, hogy legyen tabu Trianon, a Don-kanyar és Auschwitz,

és naplórészlet is helyet kap, de amelyben vannak nagyon

de legyen az a forradalom is, a nemzet is, a kisebbségek

szépen megírt, fikciós szövegként is élvezhetõ és értékel-

sorsa is – cserébe pedig nyugalom és viszonylagos sza-

hetõ részek is.

badság lesz az országban. És ezek a témák valóban évti-

A zsidó iskolába járt, de hamar kikeresztelkedett, ön-

zedekre eltûntek a nyilvánosságból, Magyarország pedig a

magát elsõsorban magyarként meghatározó, majd a zsidó-

Rákosi-kornál sokkal élhetõbb hellyé változott, de György

törvények következtében mégis munkatáborba hurcolt apa

Péter abban talán téved, hogy ez valóságos alku volt. Sok-

késõbb hithû kommunista lett, majd a nyolcvanas években

kal inkább a hatalom alternatívák nélküli diktátuma, mely

az épp csak megszületõ zöldmozgalmak egyik alapítója,

esetleg találkozott egyes társadalmi csoportok igényével.

szervezõje, hogy aztán a 2000-es évekre a globalizáció-

Az elfojtás, a traumák kibeszélhetetlensége, az emlékek el-

ellenesség zászlaja alatt egy jobboldali radikális párt belsõ

sötétítése azonban nem lehetett jó megoldás – se a társa-

köreiben találja magát. Ez az életút önmagában is érdekes

dalom, se az egyes emberek számára. György Lajos az

lenne, már megérne egy életrajzot, György Péter azonban

önmagán messze túlmutató példa: egy identitását vesztett,

ennél messzebb megy: a társadalom egészének mozgá-

sodródó emberré vált. Jellemzõ módon utolsó éveiben már

sát, a különbözõ történelmi helyzetekre adott válaszait pró-

a Magyar-Palesztin Baráti Társaság egyik vezetõje volt, Iz-

bálja megérteni és leírni, és voltaképp ezekkel magyarázni

rael elleni tüntetéseken vett részt, antiszemita társaságba

egy-egy ember, így az apja döntéseit is.

keveredett, miközben még a családjával sem beszélt soha

György Lajos a bori munkatábort túlélve került vissza

bori élményeirõl, a zsidóságáért elszenvedett megaláztatá-

Budapestre, de azonnal felejteni próbált: elfelejteni zsidó

sokról. A könyv szerint ez a menekülés tette õt is a Kádár-

származását, és elfelejteni, amit vele ezért tettek. Az önref-

kor tipikus, döntésképtelen értelmiségi-jévé, aki tudja, hogy

lexió kényelmetlenségei elõbb Rákosi, majd Kádár pártjá-

lépni kellene, de a lázadás lehetõsét csak halogatja, mert

ba vitték: de ott volt ’56-ban a tüntetõk között, és ott volt

a szabadságtól is fél.

’57. május 1-én is a téren, hûtlenségben, gyávaságban és

Igazán látványos érveket, jó arányérzékkel mesélt törté-

reménykedésben. A szerzõ sokszor pszichológiai érveket

neteket olvashatunk, de egy nyugtalanító kérdésre nem ka-

keres a racionálisan fel nem fogható események értelme-

punk igazi választ: vajon mit szólna az apa, ha olvasná ezt

zéséhez, de mindvégig azt sugallja, hogy a körülöttünk

a könyvet? Azt a könyvet, melyet a szerzõ számon kérõen,

alakuló történelem elõl nincs a személyiségnek menekvé-

már címével is neki dedikált: amit neki kellett volna megír-

se, lényegében a nagypolitika történései alakítják az egyes

nia. Az apa naplói, levelei, házasságának felbomlása, az õ

emberek életét. Az apa életébe a legsúlyosabban, jóváte-

édesanyjának öngyilkossági kísérlete és a többi személyes

hetetlenül a holokauszt avatkozott bele, melyet talán való-

információ esetenként sérti az elhunyt apa emlékét. György

ban kár csupán a gázkamrákra szûkíteni: ugyanúgy részei

Péter nyilván gondosan mérlegelte mindezt, hisz indiszkré-

a zsidótörvények, a kirekesztés, a gettó, a megalázó sárga

cióját azzal ellenpontozza, hogy saját magáról is elárul bel-

csillag. Mindez a nemzethez tartozás lehetõségét és biz-

sõ, másokra aligha tartozó információkat. Miközben megír-

tonságát vette el azoktól is, akik egyébként teljesen ma-

ja, hogyan menekül az apja saját emlékei, tehát önmaga

gyarként éltek, és ugyanúgy örültek például a második bé-

elõl, azt is elmeséli, õ hogyan próbál visszatalálni önmagá-

csi döntésnek, mint bárki más az országban. Érthetõ, ha

hoz – és ettõl válik a könyv nagy figyelmet érdemlõ, fájdal-

utána olyan helyekre keveredik, ahol nemzetek feletti ideo-

mas vitára hívó és épp ezért izgalmas olvasmánnyá.

lógiák védik.

32

De ez György Péter szerint nem csak zsidók problémá-

témáitól távol esõ területre keveredve írta meg élete legjobb

Bedecs László ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Ayhan Gökhan

Tandori-órás Tandori-órás – akihez mértani pontossággal illeszt-

karos könyv külalakja és „fülalakja” után következ-

hetõ, járítható az összes magyar mondat és a tér

het a takarékon lobogást nem kímélõ Tandori-betû

és idõ játékában részt vevõ, részletet kivevõ iroda-

futam, Kellér Andor zöld gyepétõl most elrugasz-

lom és világirodalom. Olyan, mint Kant, egy má-

kodva a fehér papíron vág keresztül és tesz újabb

sodperc késéssel nem kevésbé olyanabb; kanti

engedményt a magyar irodalomnak, újabb elra-

történetünk ugye számot ad a filozófushoz igazított

gadó könyvvel megörvendeztetve a gondolat-olva-

óráról, nos, Tandori esetében az ismétlõdés gya-

sót.

núja áll fenn – mint a metaforásított königsbergi

Tandori Dezsõ Csodakedd, rémszerda Tárcák, esszék, tanulmányok 2000–2010 Tiszatáj Könyvek, 2010 355 oldal, 2951 Ft

játszása, felvétele a teremtetten egyéni megtörté-

Lánchíd utca és környéke körül forog az õ pontos-

nés játékterébe. Kosztolányi, Szép Ernõ, Nemes

sága, helypont az elõtte levõ földrajzilag és lassan

Nagy Ágnes, Ottlik alakká lényegül, a valóság

verstanilag behatárolható és magyarázható terület.

szûk határain túllépve formát kap a másik-valóság

Jobb híján az õ budai negyede.

létezhetõ koordinátarendszerében. Kosztolányi De-

Itt egy könyv ismertetésérõl lenne feladat ír-

zsõn kívül senkinél korábban nem éreztem ezt az

nom, Tandoriról lévén esetünkben szó kihagyhatat-

eggyé történõ alakváltozást. A nyelv hõssé emelé-

lan lenne említés nélkül elmennem a hozzá fûzõdõ

se a Tandori-írás legprovokatívabb gyönyöre. Ön-

elsõ emlékemrõl, arról a személyes, azaz szemé-

magán keresztül, önmaga (személye – és írás –

lye nélkül megtörtént találkozásról, amelyben tulaj-

mûvész-lényege) felavatása, körüljárása a meg-

donképpen a saját hiánya vett részt, ott Budán, a

komponált tét és a finoman játszó tettlegesség, a

Lánchíd utcai nagy keresgélésben reggel fél hat

választott témák után a rendhagyó, súlyos vissza-

és hat óra között négy-öt éve, egy információra

térés önmagához. Az esszék elolvasása után vé-

hagyatkozva, bedõlve, hogy a reggeli órákban a

gül egy regény egészségesen szétfolyó vázát hoz-

költõ fellelhetõ, ehelyett a Moszkva téren szétröp-

hatja fel az olvasás karcolatlan felszíne fölé.

pent kéziratom nyomatékosította a vele szemben

Tandori Dezsõ esszéiben a kitüntetett figyelem ma-

legelsõ hiány-találkozást, a nem-jelenléte és mégis

gabiztos és rendületlen középpontjában, túlterhelt

ott- léte összekerülésébõl kialakult eredményes

fényében Szép Ernõ sétál és avatódik szinte az

kapcsolatfelvételt. Aztán a folytatás, a Fõ utca

egyik legnagyobbá, szerény személyemet érintve

kocsmájában, a Mátrában a falon lógó rajzai és

röviden vagyok hasonlóképp Heltai Jenõvel és Mó-

versei és így tovább az irodalmi élmény a szemé-

ra Ferenccel, nem beszélve a Tandorinál ugyan-

lye körül kialakult és megtalált bájos-bajos legen-

csak óriásként jegyzett Kosztolányi Dezsõrõl.

dáriummal, meglepõ Tandori-mítosszal.

Rátérnék a könyvre végre, nem fárasztom a

Tandori felvetett egzisztenciális problémái közt az irodalom mellett maga a létezve levés, létezve

nyájas olvasót tovább magammal. Tandori Dezsõ

akarás nyomatékos hangsúllyal képez aprócska

tavaly megjelent, szegény Olasz Sándor Tiszatáj

szigeteket az itt összegyûjtött írásokban. Az õt kö-

Kiadójánál kiadott Csodakedd, rémszerda kötete

rülvevõ, nyelvvel esetlegesen lefogható, határok

tárcák és esszék, tanulmányok bõséges gyûjtemé-

közé szorítható világ rezdületlenül egy feltárás

nye, amennyiben jobb híján nem ruházható fel ön-

esélyével kecsegtet. Meglátás és megértés, szóvá

magában több jelentéssel a fõcím alá biggyesztett

avatás a könyv nem egyszer sarkalatosnak tekint-

három szó, a szerzõ ismeretében tudható, több ez

hetõ pontja.

a könyv annál, mint e három fõnév összegyûjtött

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Tandori irodalomról beszélése a nyelv teljes ki-

óra – az állandó lakhelyéül választott (adatott)

Mûfajsértõ, örök határátugró, személyével lát-

változata. A borítón írógép, Tandori írógéppel ír,

tató szerzõ Tandori, írásai után új névvel lehetne

mint azt teszik manapság kevesen (a másik nekem

illethetõ az adott szöveg, értve, van a magyar iro-

nagy kortárs író-óriás, Györe Balázs jut eszembe,

dalom és aköré szervezõdve Tandori Dezsõ. Min-

regényei nagy részét ceruzával írta és írja, mint

den olvasó fokozott figyelmébe és könyvtárába

nagy klasszikusaink, teszem azt, Arany János és

ajánlom, a kihagyhatatlan Kosztolányi, Babits,

Dosztojevszkij). A fülszöveg a könyvhöz a Tandori

Pilinszky János és Weöres Sándor remekmûvek

szakértõ Tóth Ákos tollából származik, majd a ta-

mellé.

33

Per Olov Enquist svéd íróval, a budapesti Könyvfesztivál díszvendégével beszélget Tornai Szabolcs

„Nem akartam másokat hibáztatni” A dokufikció nagymestere, a svéd Per Olov Enquist idén sokadszor járt Budapesten, ezúttal a Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként, bár ebben a minõségben is már másodszor hívták meg a könyves mustrára. A hetvenhat éves író önéletrajza erre az alkalomra jelent meg idehaza az Európa Kiadó gondozásában, így természetes volt, hogy Enquistet a legalapvetõbb emberi kérdésekrõl faggattam a villáminterjú során. Önéletrajzi kötetében a dokufikció mûfajához hûen megmarad éle-

embert vallásosan nevelték, de sosem volt olyan élményben ré-

te tárgyszerû és objektív, bár szándékosan szaggatott leírásánál,

szem, amelyet megtérésnek szoktak nevezni. Ezek a dolgok szép

nem bocsátkozik filozofikus értelmezésekbe. Ezért most hadd ra -

lassan kikoptak belõlem. Az évek során rájöttem, hogy számos do-

gadjam meg az alkalmat, és hadd kérdezzem meg, hogy mit gon-

logban, amit a vallás tanít, nem tudok hinni, be kellett látnom, hogy

dol az emberi létezés értelmérõl és ennek végérõl, a halálról.

nem vagyok hívõ. Ennek ellenére még ma is gyakran olvasom a Bib-

Rendkívül nehezet kérdez. Mikor elkezdtem írni az önéletrajzomat,

liát. Van egy barátom, aki a svéd bibliafordító társaság elnöke, vele

hetvenegy éves voltam. Sosem féltem igazán a haláltól, de amikor

sokat beszélgettem bibliai kérdésekrõl.

sikerült végleg megszabadulnom az alkoholtól 1999 februárjában, rájöttem, hogy nagyon közel jártam a halálhoz, ahhoz, hogy halálra

Ha nem vallásos, akkor milyen más gondolkodásmóddal lehet helyettesíteni a keresztény eszmeiséget?

igyam magam. Így aztán az elkövetkezõ idestova huszonegy évet

Úgy gondolom, hogy az élet elsõsorban feladat. Az ember az életét

ajándéknak tekintem. Ha mondjuk holnap meg kellene halnom, ez

tönkreteheti, de kreatív módon fel is virágoztathatja. Az a fõ kérdés,

kétségbe ejtene, mégis azzal a tudattal halnék meg, hogy kaptam

hogy az ember tud-e élni a képességeivel és a lehetõségeivel. Ha

huszonegy bónuszévet az élettõl. Amikor például az embert egy

az ember írói képességekkel van megáldva, akkor van egy csodála-

operáció során elaltatják, teljesen elveszti az öntudatát, és megszû-

tos lehetõsége a kiteljesedésre, és fõleg arra, hogy legalább kérdé-

nik számára minden. Szerintem ez fog történni a halál után is. Noha

seket fogalmazzon meg, mivel válaszokat adni sokkalta nehezebb.

vallásos neveltetésben részesültem, nem hiszek a túlvilágban, és

Önéletrajzi kötetének a címe: Egy másik élet . Ám furcsa módon

úgy vélem, a mennyet és a poklot itt a Földön hozzuk létre, az éle-

éppen errõl a másik életrõl, a huszonegy ajándékévrõl nem írt egy

tünkben kell megküzdenünk minden nehézséggel. Rendkívül érde-

sort sem. Miért?

kelnek a vallási kérdések, ezek elõl kitérni nem lehet, fõleg ha az

A kezdetektõl a katasztrófáig, vagyis az alkoholizmusomig és ennek végéig az életem egy nagy ív volt, és ezt akartam megírni.

Másrészt az utóbbi huszonegy évben az életem nem volt olyan eseménydús, mint korábban, inkább csak a könyvírással voltam elfoglalva. Színházi ember lévén, három felvonásban írtam meg az önéletrajzomat. Írhattam volna memoárt is, de az nem biztos, hogy elég izgalmas lett volna.

Engem a saját esettanulmányom érdekelt, az a dráma, hogy egy embert torkon ragad valami, s majdnem megöli, végül a férfi hajszál híján életben marad.

Egyes szám harmadik személyben írt önmagáról. Egyszer sem tért át elsõ szám elsõ személyre. Ennek mi az oka?

Eredetileg egyes szám elsõ személyben kezdtem írni az önéletrajzot, de hamar rá kellett jön-

34

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Versenyben az esélyesek Az idei irodalmi díjak „sorsa” Oroszországban

PER OLOV ENQUIST · FOTÓK: LUCAS BREUER-LÁBADY

nöm, hogy ebben a formában gyáván elkerülöm a fájdalmas kérdéseket, csak kerülgetem a forró kását. Az egyes szám harmadik személy volt a megoldás, mert így már mintegy kívülrõl tudtam szemlélni a fõhõst, azaz önmagamat. S ha visszagondolok, hogy mégis meg lehetett volna-e írni elsõ személyben, akkor most is úgy látom, hogy teljességgel lehetetlen lett volna. Persze, ki tudja? A Nemo kapitány könyvtára címû regényemrõl például azt hittem, hogy ez lesz az utolsó könyvem, aztán utána több könyvet írtam, mint az alkoholizmusom elõtt.

Beszéltünk életrõl, halálról, s bármilyen kevés is az idõnk, hadd kérdezzem meg, hogy a szerelemrõl, a szerelmeirõl miért csak érintõlegesen írt az önéletrajzában.

Amikor elhatároztam, hogy megírom az élettörténetemet, újragondoltam a múltamat, és magam is elcsodálkoztam azon, hogy mi minden történt velem. Régi fotókra és levelekre bukkantam, s hirtelen megrohantak az emlékek, amelyekre hosszú éveken át alig gondoltam. Ennek ellenére jobban érdekelt, hogy egy sikeres írónak miért romlottak el a dolgai, miért vett drámai fordulatot az élete.

Természetesen írhattam volna mind az elsõ feleségemrõl, mind a másodikról, de úgy érzem, a velük való kapcsolatom nem része ennek a történetnek. Nem akartam másokat hibáztatni a magam szerencsétlensége miatt. Ha az ember kiteregeti a szennyesét, akkor ebbe másokat nem vonhat bele. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Ha tavasz, akkor Oroszország irodalmi életében mindenki a két legnagyobb díj, a Nagy Könyv és az Orosz Booker úgynevezett hosszú listáját várja. Vagyis azoknak az alkotóknak, jobban mondva azon alkotók mûveinek a listáját, amelyek továbbra is versenyben maradhatnak az év végén elnyerhetõ, jelentõs pénzösszeggel, de fõleg rendkívül jelentõs szakmai presztizzsel járó díjak elnyerése céljából.

A 2006-ban alapított Nagy Könyv háza táján idén is rendben mennek a dolgok, s a díj forgatókönyvének megfelelõen április 20-án, ünnepélyes keretek között ismertették annak a harminckilenc szerzõnek a nevét, aki alkotásával tovább versenyezhet a jóval szûkebb, úgynevezett rövid listába kerülésért, majd a fõdíjért. A rendezvényen a szakértõtanács elnöke, Mihail Butov azonban nemcsak a listát közölte, hanem össze is foglalta észrevételeit az idei versennyel, versenyzõkkel, és a beküldött pályamûvekkel kapcsolatban. S véleménye kettõs: egyfelõl sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az idei hosszú listába ismét a már megszokott, minden évben ott szereplõ alkotók kerültek. S ez nem azért probléma, mintha nem írnának rendkívül jó mûveket, hanem azért, mert véleménye szerint ugyanazt az alkotót kétszer díjazni kellemetlen dolog, de mivel a szabályzat ezt nem tiltja, így elkerülhetetlen, hogy esetleg többeket is újra díjhoz juttassanak. S Butov fel is sorolt néhány ilyen „újrázót: az idei listán ugyanis ott szerepel a nálunk is jól ismert Viktor Pelevin a legújabb Ananászlé a gyönyörû hölgynek címû kötetével, aki éppen tavaly kapta meg a harmadik díjat a „t” címû munkájáért. Vagy ott van a listán Dmitrij Bikov, aki 2006-ban a Paszternákról szóló monográfiájáért kapott elsõ helyezést, és most az Osztromov, a boszorkány tanítványa címû, ismét remek alkotásával szállhat újra versenybe. Vagy Ljudmila Ulickaja, akinek Daniel Stein, tolmács címû mûve nyert korábban, s most legújabb regényével, a Zöld sátorral ismét közel került a gyõzelemhez.

Másfelõl viszont Butov nagy örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jól ismert nevek mellett van néhány olyan alkotó is a listán, akik korábban kívül rekedtek az elismert írók körébõl. Ezek közül maga Butov két szerzõt különösen kiemelt: egyrészt a Kazanyból származó Gyenyisz Oszokinra hívta fel a figyelmet, aki Zabpehely címû, huszonhét novellát tartalmazó gyûjteményes kötetével került be a hosszú listába, másrészt pedig Alekszej Jevdokimovra, aki a Hál’ Isten, nem ölték meg címû mûvével hozhat teljesen új színt az orosz irodalomba.

S még két érdekesség: újra jelentkezett – azonnal két írással is – a díjra az a Jurij Bujda, akinek Porosz menyasszony címû regényét magyarul is olvashatjuk. Bujda legalább öt éve nem publikált, s a Nagy Könyv díjra beküldött pályamûveivel látszik visszatérni az irodalmi életbe. S rendkívül furcsa, de a regényeivel mindenhol – nálunk is – jelen lévõ Vlagyimir Szorokin idén szerepel elõször a Nagy Könyv esélyesei között, mégpedig a nagy sikerû Hóvihar címû alkotásával.

A lista kihirdetése után természetesen azonnal megindult a találgatás, hogy ki tûnik a legesélyesebbnek ebbõl a még igencsak tág szerzõi körbõl A legtöbb irodalomtörténész most azon a véleményen van, hogy az elsõ három díjazott között nagy esélye van ott lenni Mihail Siskinnek, aki Irodalmi olvasókönyv címmel egy férfi és egy nõ szokatlan formát öltõ levelezését tárja az olvasó elé. Az egymásnak küldött levelek egyikének borítékjában ugyanis egy olyan robbanószerkezet található, amely mûködésbe lépve nemcsak a világot robbantja fel, hanem szétszaggatja az idõ normális elõrehaladását is. A múlt jelenné válik, egyszerre van jelen Shakespeare, Marco Polo és a szovjet hadsereg. S a két szerelmes feladata, hogy a széthullott idõt összekösse, s helyreállítsa a világ rendjét. A másik nagy esélyesnek ismét Dmitrij Bikov tûnik, aki a fent említett Osztromov, avagy a boszorkány tanítványa címû regényében egy leningrádi, 1926-ban mûködõ szabadkõmûves páholy vezetõjének, Osztromovnak a tevékenységét mutatja be, valamint az õ tanítványáét, Danya Galickijét, aki a páholy tagjainak számûzetésébõl egyedüliként menekül meg. Sorsa azt példázza, hogy minden létezõ, legyen az ember, város, nép vagy szervezet, csak azért hal meg, hogy újjászülessen, s hogy minden megsemmisülés – jelen esetbe a páholy szétzúzása is – Galickij megmenekülésével nem a véget, hanem a logikus folytatást, az újraéledés, újrakezdés lehetõségét sejteti.

A Nagy Könyv szûkebb, rövid listájának kihirdetése várhatóan június elején esedékes, a végsõ gyõztesekrõl pedig november végén döntenek a szakértõtanács tagjai.

Korántsem ennyire egyértelmû viszont a másik nagy orosz irodalmi díj, a tizenkilenc éve alapított, s azóta minden évben kihirdetett Orosz Booker sorsa. Március 16-án ugyanis a díj szervezõbizottsága különös bejelentést tett: mivel sajnálatos módon a díj egyik szponzorával, a nemzetközi British Petrollal lejárt a szerzõdésük, s a velük folytatott tárgyaláson nem tudtak a további együttmûködést illetõen megegyezni, megfelelõ tõke hiányában idén késõbbre halasztják a verseny elkezdését, vagyis a pályamûvek fogadását. Így sajnos lehetséges, hogy majdnem két évtized elteltével idén senki sem indulhat az oroszok legrangosabb irodalmi díjának elnyerésért. Mindenesetre a szervezõbizottság mindent megtesz a tárgyalások eredményes folytatása, s így a verseny elindítása érdekében. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.

Gyürky Katalin 35

Arany Mihály

Tizenhárom (sors)sztori A kelet-német történetei-

Legutóbb 2009-ben hallhatott a magyar olvasóközön-

hangján – ami Schulzére jellemzõ módon a szerzõ

rõl immár Magyarorszá -

ség Schulzéról, amikor megjelent az Adam és Evelyn

életrajzi párhuzamait sem hagyja ki – megszólal, az

gon is jól ismert Ingo

Nádori Lídia fordításában – aki a többi magyar

író/elbeszélõ saját szövegének foglyává válik, a novel-

Schulze, drezdai szüle-

Schulze-kötetet is jegyzi, kezdve A boldogság 33 pil-

lában megtörténik vele mindaz, amit korábban papírra

tésû szerzõ új novellás-

lanatától, majd a Szimpla sztorikon át az Új életekig.

vetett.

kötetét veheti kézbe az

Utóbbi kettõt az Adam és Evelynnel együtt az NDK-s

olvasó az Európa Kiadó gondozásában.

idõket, a kelet-németországi rendszerváltást feldolgo-

vissza, amikor a mobiltelefon még kiváltság volt, és

zó „trilógiaként” is emlegetik a német kritikusok.

amivel a fõszereplõ óvatosan szeretne élni, mert tudja

Schulze 2004-ben már járt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon is. Direkt magyar vonatkozások is fellelhetõk új, Mobil címet viselõ kötetében, ráakadhat

be, soha többé nem maradni egyedül.

Schulze kötete mottójában Friederike Mayröckert idézi: „Azután egyik nap követte a másikat, anélkül

Szegedre, sõt, magyar „írókollégák”, mint Kertész Imre

hogy az élet alapvetõ kérdései megoldódtak volna.”

vagy Esterházy Péter neve is felvillan az egyik törté-

A történetekbe sûrített élet-, vagy filozofikusan szólva

netben. A Mobilt egyébként anno a 2007-es Lipcsei

lét-tapasztalatok általában nem invitálnak különösen

Könyvvásár díjával jutalmazták.

nagyobb szellemi kalandra, pontosan a létkérdések megoldatlanságát vagy megoldhatatlanságát hivatot-

Dekameronjaként, az alcímként hangzó „tizenhárom

tak demonstrálni. Mégis, a hétköznapi tematika mel-

történet régi modorban” a szövegek egyszerûségére

lett, vagy éppen az az által felvetett, aktualitásukat el-

is utalhat. Variált elbeszélõi szituációk, ismert szüzsék,

veszteni sosem képes kérdések a sorsról, a transz-

régi-új témák: szerelmes és férfi-nõi sztorik, interkultu-

cendenciáról, két ember boldogságáról, egzisztenciá-

rális utazások Olaszországtól New Yorkon, Észtorszá-

lis válságokról, szerelmi szárnyalásokról vagy éppen

gon át Szentpétervárig, Bécsig és Budapestig váltják

mélyrepülésekrõl önmagukban is gondolati kihívásokat

egymást történetrõl történetre. Az írások vagy én-elbe-

jelentenek. Szépen kimunkált például a Mr. Neither-

szélõt vonultatnak fel, vagy egyes szám harmadik sze-

korn és a sorsban a fátum fogalma. Az elbeszélõ – is-

mélyben mutatják a szereplõt, az olvasóhoz való vi-

mét egy író – még a Grimm-szótárat és egy filozófiai

szony is rendre változik, nem egyszer cseveg „ki” a

lexikont is idéz, mégsem válik szárazzá a szöveg.

szöveg: „Talán az önök életében is van olyan em-

Intertextuális áthallásként Joseph Roth nyomán elju-

ber…” Több történet erõsen reflektált: Schulze szereti

tunk addig a mondatig, hogy „A sors nem más, mint

lerántani az íróról a leplet, az írást az írás tárgyává

az élet, amelyen változtatni kéne.” És hiába lehetne

megtenni, mint azt már az Új életekben is láttuk, ahol

kézenfekvõ a tudat, hogy „véletlen az egész létezé-

fõszereplõje körül minden arra vár, hogy irodalommá

sünk”, hogy a szerencsesüti, a hiányzó tizenharmadik

váljon. Új kötete is a pontos leírások iskolapéldája,

emelet, a kilenc út a lelki békéhez, de akár a holo-

olyan (látszólag?) lényegtelen részletek is helyet talál-

kauszt is mind ugyanannak a megragadhatatlan vala-

nak a sorok között, mint hogy mennyibe kerül és mibõl

minek az eredõje, mégis mindig felbukkan egy fod-

áll a szereplõ uzsonnája, mit olvas egy vonatúton, ho-

rász, aki alakítja az élet frizuráját.

gyan issza a kávét, vagy hogy az elbeszélõ foteljában

Az elbeszélések gyakran homályos végpontba fut-

hátradõlve, jobb lábát a középsõ íróasztalfiók fogan-

nak, elhallgatás, „balladai homály” leplez egy olaszor-

tyúján pihentetve gondolkodik a történet kezdetén.

szági krimit, vagy egy „csodatevõ jósnõ” szertartásá-

A Mr. Neitherkorn és a sors, Az író és a transzcenden-

nak következményeit.

cia és a Semmi irodalom, avagy vasárnap esti epifánia

36

mit jelent elérhetõnek lenni, „belefolyni” mások életé-

benne a figyelmes olvasó például Budapestre vagy

A novelláskötetet olvashatjuk Boccaccio modern Ingo Schulze Mobil Tizenhárom történet régi modorban Ford.: Nádori Lídia Európa Kiadó, 2011 261 oldal, 3000 Ft

A kötet címadó története abba az idõbe vezet

A kötet német kritikáiban azt is lehetett olvasni,

címû novellák mind magukban rejtik az önreflexió le-

hogy ezeknek a „semmi-irodalom”-történeteknek nincs

hetõségét, de ha ez nem lenne elég, az utolsó, mond-

igazi üzenetük. De ne is keressünk ilyet. Mert ha üze-

hatni ráadásfejezetben az író mesteri kézzel mintegy

netszerûség nincs is, azt azért mindenképpen elárulja

„dilemma” tárgyává teszi az elbeszélõ személyét (én?

a tizenhárom történet, hogy miért (nem) érdemes

Õ? Egy utazó?) és a szöveg stílusát, majd mikor az én

Schulzét olvasni. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Szõke Katalin

Egy szentpétervári irodalmi folyóirat magyar száma Ritka alkalom, hogy külföldi irodalmi folyóiratok magyar számot állítsa-

de a kommunista protokoll alapján elvtársnak szólították egymást, és

nak össze. Ezért is örömteli esemény, hogy a rangos szentpétervári iro-

kommunista üdvözlettel zárták a leveleiket. Kádár válasza sem késik,

dalmi folyóirat, a Zvezda erre vállalkozott. A Zvezda (Csillag) címû folyó-

hosszasan magyarázza a filozófusnak a letartóztatás jogosságát, illetve

iratot még 1924-ben alapították a Szovjetunióban, s hosszú története

utal azokra a nézetbeli különbségekre is, amelyek a pártvezetés és

során nem kevés viszontagságot ért meg. Mindig egyike volt a legszín-

Lukács között fennállnak.

vonalasabb irodalmi folyóiratoknak, s gyakran közölt olyan szerzõket és

A válogatásban szintén szerepelnek Nyikita Krivosejin visszaemlé-

mûveket is, amelyek enyhén szólva nem voltak kedvesek a hatalomnak.

kezései lágeréveirõl, akit 1957-ben tartóztattak le és háromévi börtönre

Az egyik vészterhes periódust a folyóirat történetében az 1946-os, hír-

ítéltek, mert a Le Monde-ban megjelentetett egy név nélküli cikket a

hedt zsdánovi párthatározat jelentette, amely nyílt támadás volt az értel-

szovjet hadsereg magyarországi bevonulásáról 1956-ban. Vjacseszlav

miség ellen, s elsõsorban a Leningrad és a Zvezda folyóiratok, valamint

Vszevolodovics Ivanov, a híres szemiotikus többek között gyermekkorá-

Anna Ahmatova és Mihail Zoscsenko ellen irányult. A megsemmisítõ

nak magyar vonatkozású élményeirõl ír, megismerkedésérõl Zalka Máté-

pártkritika Ahmatovát és Zoscsenkót hosszú idõre kizárta az irodalom-

val, majd egyetemi éveirõl, nyelvészeti stúdiumairól, a magyar nyelv ta-

ból és a két folyóirat mûködését egyenesen a felülrõl jövõ direktíváknak

nulmányozásáról. 17 évi szünet után csak 1982-ben utazhatott külföldre,

rendelte alá. A gorbacsovi idõszakban, majd a Szovjetunió széthullása

ekkor jutott el Magyarországra is, ahol találkozhatott barátjával, a nép-

után a folyóirat új életre kelt, manapság, immár a cenzúrától megszaba-

rajzos és szemiotikus Hoppál Mihállyal. A nyolcvanas évek elejének Bu-

dulva nemcsak színvonalas, de az új kezdeményezésekre is rendkívül

dapestje mint a viszonylagos szabadság territóriuma, a gazdag kultúra

fogékony irodalmi mûhelynek is tekinthetõ.

és a magyar irodalom nagy hatást gyakoroltak rá.

A Zvezda magyar kultúrának szentelt számának – ez a cím található

A dokumentumok között található egy „áldokumentum” is, Karinthy

a borítón – összeállítói a folyóirat részérõl Andrej Arjev, Olga Szerebrja-

Ferenc és Örkény István 1973-as, tréfás levelezése. Karinthy úgy írja le-

naja, a magyar irodalom jó ismerõje, kritikus és esszéíró, valamint

velét, mintha a Csernyisevszkij gõzhajón utazna az Ob folyón, megláto-

Okszana Jakimenko, a magyar irodalom fordítója. A hátsó borítón Petõfi

gatva nyelvrokonainkat, a vogulokat. Arra kéri Örkényt, hogy vesse be

Sándor Az én szerelmem… címû verse található, Borisz Paszternak

szovjet kapcsolatait darabja leningrádi bemutatójával kapcsolatban. Ör-

gyönyörû fordításában. A gazdag, 240 oldalas összeállítás a következõ

kény ezt megígéri, ír egy fiktív levelet az akkori kulturális miniszternek,

„alfejezeteket” tartalmazza. Az indító részben, amely a De profundis

Furceva asszonynak, s viszonzásképp azt kéri, hogy Karinthy pedig az

(költészet) címet viseli, Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról mûvét

õ darabjai amerikai megfilmesítését intézze el.

és Pilinszky János verseit közlik, Maja Ceszarszkaja fordításában. A má-

Az összeállításban esszék és irodalmi kritikák is helyet kapnak. Ná-

sodik rész, De profundis (próza) Balázs Béla, Tar Sándor és Lázár Ervin

das Péter esszéjének fordítása, Olga Szerebrjanaja kritikája Esterházy

rövid történeteivel ismerteti meg az orosz olvasót. A kortárs irodalom

Péter és Konrád György mûveirõl, valamint Alekszandr Sztikalin írása

bemutatása is két részre oszlik, költészetre és prózára. A költészeti rész

Bartók Béláról.

Rakovszky Zsuzsa, Kukorelly Endre, Lackfi János és Szálinger Balázs

A magyar számot Omri Ronen, amerikai szlavista, az egyik elsõ

verseibõl ad válogatást, a végén kiegészülve egy orosz verssel, a

Mandelstam-monográfia szerzõjének rovata zárja. A Zvezda Enn váro-

szentpétervári költõ, Eduard Snejderman Bartók Bélának szentelt költe-

sából (Enn – Ann Arbor, ahol Ronen egyetemi tanár) címen folyamato-

ményével. A mai magyar prózát a válogatásban regényrészletek (Parti

san közli visszaemlékezéseit. Az itt közölt visszaemlékezés-esszé Ba-

Nagy Lajos, Garaczi László, Bódis Kriszta és Spiró György mûveibõl),

lázs Béla jelentõségérõl és ellentmondásos személyiségérõl szól. Omri

valamint két elbeszélés (Darvasi László, Tóth Krisztina) képviselik.

Ronen életútja is kész regény. Szörényi Imreként látta meg a napvilágot

Darvasi elbeszélése 1956-ban játszódik, melyben az alakulatukat elha-

Odesszában, a híres biokémikus, Szörényi Imre és egy orosz anya

gyó szovjet katonák megölik egy magyar paraszt feleségét és kislányát,

gyermekeként. 1945 végén tért vissza a család a Szovjetunióból Ma-

majd a paraszt bosszút áll rajtuk.

gyarországra, ahol az ifjú Szörényi a Lenin Intézetben tanult. Részt vett

A magyar kultúrát bemutató válogatásban helyet kapnak különféle

az 1956-os forradalomban, utána 1957-ben letartóztatták, majd bünteté-

dokumentumok és visszaemlékezések is, sõt az évforduló apropójából

se letöltése után Izraelbe emigrált, ahol megváltoztatta nevét Omri

Hamburger Klára Liszt-monográfiájának egy fejezetét szintén lefordítot-

Ronenre, majd az egyetemen szlavisztikát végzett. Késõbb az Egyesült

ták. Különösen érdekes az Alekszandr Sztikalin által közreadott 1971-es

Államokba költözött, és mind a mai napig ott tanít. 1956-ról szóló vissza-

Lukács György és Kádár János közti levelezés Haraszti Miklós és Dalos

emlékezéseit is megírta oroszul, furcsa, hogy nincs lefordítva magyar

György internálási ügye kapcsán, melyet az orosz történész magyar ar-

nyelvre.

chívumokból bányászott elõ. Figyelemre méltó Lukács két levele Kádár

A szám összeállításában a magyar irodalom legjobb fordítói vettek

Jánoshoz, melyeket három hónappal halála elõtt írt. A levelekben arra

részt. Biztató, hogy soraik közt megjelentek a fiatal nemzedék képviselõi

panaszkodik, hogy Aczél és a többiek ebben az ügyben nem hallgat-

is. Az egyes fordításokat és írásokat életrajzi jegyzetek kísérik, ezzel is

nak a véleményére, hogy jogellenesen tartják fogva Harasztit és Dalost,

megkönnyítve az olvasó tájékozódását. Ezért az igényesen szerkesztett

noha fontos kérdésekben számítanak rá. Lukács és Kádár tegezõdtek,

folyóirat-számért õszinte köszönettel tartozunk a Zvezda folyóiratnak.

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

37

Füzi László

Mi a magyar most?

Mi a magyar most? Összeállította és szerkesztette Sándor Iván Kalligram Kiadó, 2011 220 oldal, 2400 Ft

Szaporodnak körülöttünk a magyarság sorskérdéseivel

állító Sándor Iván pedig meg is jegyzi a könyvhöz írott

kapcsolatos írások, köztük a harmincas évek nagy telje-

elõszavában: „A Szép Szó megközelítése nem a nem-

sítményeire visszautaló, azokat példaként értelmezõ,

zetkarakterológiára, hanem címében is az akkori valósá-

a magyarság adott léthelyzetére rákérdezõ tanulmányok,

gos helyzetre irányítja a figyelmet”. Szándéka szerint ezt

s ennél is továbbmenõen, a jelentõs összeállítások. A

teszi a mostani kötet is, ez azonnal nyilvánvaló válik ak-

mostani kötetet összeállító és szerkesztõ Sándor Iván a

kor, amikor észrevesszük, hogy a kötet borítóján a most

Kalligramnál megjelent Mi a magyar most? címû összeál-

szerepel a címbõl kiemelt, nagy betûkkel.

lítás elõszavában maga is utal a fontos elõzményekre,

A kötet szerzõi, így Bauer Tamás, Gyáni Gábor, Hal-

a Szép Szó Mi a magyar most? címû 1937-ben megje-

mai Gábor, Pataki Ferenc, Poszler György, Sándor Iván,

lent számára és a Szekfû Gyula által szerkesztett Mi a

Spiró György, Ungváry Rudolf, Vásárhelyi Mária, Závada

magyar ? címû tanulmánykötetre. „A két kötet közötti kü-

Pál között írókat, történészt, közgazdászt, alkotmány-

lönbözõség színvonalában a Szekfû-könyv, kérdésfelte-

jogászt, mentalitáskutatót, szociológust és esztétát talá-

véseiben a Szép Szó-szám javára szól” – mondja ennek

lunk. Kérdéseiket, többször egymással is vitatkozó meg-

kapcsán Sándor Iván, aki megemlíti a Mi a magyar? cí-

állapításaikat az adott keretek között még jelezni sem le-

mû 2005-ben megjelent kötetet is, ez utóbbit Romsics

het. „Ha a sorskérdések megszakítatlan, két évszázada

Ignác és Szegedy-Maszák Mihály szerkesztette. Mi ma-

tartó töretlen (legalábbis annak tetszõ) diskurzusa köny-

gunk ehhez még két kötetet tennénk hozzá, az egyik a

nyû szerrel felfûzhetõ a valami módon mindig veszély-

legendás, gyakorlatilag 1979-es, de akkor csak kézirat-

ben lévõ nemzet identikus voltának lázas keresésére,

ban terjeszthetõ Bibó-emlékkönyv, ez a Századvég és

akkor bajos lesz megtalálni a helyes önszemlélethez ve-

az Európai Protestáns Szabadegyetem gondozásában

zetõ utat” – mondja, mintegy módszertani alapvetésként

„hivatalosan” is napvilágot látott, a másik a Tiszatáj nagy

Gyáni Gábor. Gyáni ugyancsak az elvi alapvetés igé-

gyûjteménye, ez „Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová

nyével írja: „A bennünket nap mint nap érõ újabb kihívá-

megyünk?” címmel jelent meg 2000-ben. Mindezek után

sok, beleértve a globalizálódó világ felõl érkezõket is,

tanulmányok, összeállítások, vitaírások, kiáltványok hosz-

egyaránt hatnak önmegértésünkre. Esetenként ez azzal

szú sorára kellene még utalnom, ezek összegyûjtése, ér-

jár együtt, hogy annak ellenére is fel kell adnunk a saját

telmezése önmagában is nagy feladat lenne.

tradícióba vetett naiv hitet (Habermas), hogy változatla-

Mi az oka annak, hogy gyorsuló mozgással nõ a „Mi

nul kötõdünk – a kulturális folytonosság (tudata) által –

a magyar?” típusú tanulmányok és összeállítások, köny-

az elmúlt nemzedékek gondolkodás-és érzületi világá-

vek száma? A számos ok közül csak párat említek meg.

hoz, vagyis magához a történelemhez mint önnön ha-

Az eredendõ ok és magyarázat nyilvánvalóan a rend-

gyományunkhoz”.

szerváltás tényében rejlik. Látható, akár a fentebb jelzett összeállítások könyvészeti adataiból is, hogy a létezett

csomópontja. A másik, a rendszerváltásnak és a rend-

szocializmus éveiben az ún. sorskérdésekre, a magyar-

szerváltás kezdete óta eltelt idõszak értékelése. Pataki

ság helyzetére, jelenére és jövõjére rákérdezõ kötetek

Ferenc szinte szenvedélyesen érvel a rendszerváltás

nem jelenhettek meg. A másik magyarázat is a rend-

meghatározó volta mellett. „A külsõ szemlélõnek olykor

szerváltásból ered, csupán a másik oldaláról kell néz-

az a benyomása támadhat – mondja –, hogy hazánkban

nünk ezt a jelenséget. Abból a ténybõl, hogy a rend-

sem a politikai osztály, sem az állampolgárok valójában

szerváltás automatikusan nem oldotta meg a sorskérdé-

nincsenek tudatában, milyen kivételes lehetõséget kínált

seket, a megválaszolatlan dilemmák szinte ránk nõnek,

fel számukra a történelem véletlen szeszélye. A nemzet

nem beszélve a gazdasági válság következményeirõl és

fél évezrede nem határozhatta meg oly szabadon önsor-

a politikai élet egyre elképesztõbbé váló polarizálódásá-

sát, mint napjainkban.” A két állítás közt, tehát a múlthoz

ról. Mindez természetes módon készteti helyzetelemzé-

és a tradícióhoz való megváltozott viszony s a rendszer-

sekre a szellem embereit.

váltás értelmének sokaktól való visszaperlése között ív

A mostani Mi a magyar most? címû kötet érezhetõen

38

Ez, a múlthoz való viszony tisztázása a könyv egyik

keletkezik, a kötet írásai ezt az ívet töltik ki a „jelenkuta-

a Szép Szó-számhoz kötõdik, a kötet címe is annak az

tás” eredményeivel, ugyanakkor pedig bölcseleti igény-

összeállításnak a címét ismétli meg, a szerkesztõ-össze-

nyel. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Tandori Dezsõ

Vaszilij Kandinszkij

Vaszilij Kandinszkij Világhíres festõk sorozat Ford.: Szabó Mária Kossuth Kiadó, 2010 80 oldal, 1590 Ft Kandinszkij arcképe (1913 körül) a kötet illusztrációja

Kandinszkij a huszadik század festészetének meghatározó

eleven képet alkothat majd róla, mi volt a huszadik század

alakja. Méltán említik nevét mind a Kék Lovas mûvészei

elejének neves, úttörõ mûvészegyüttesében oly megismé-

között élhelyen, mind Paul Klee és Feininger (meg még

telhetetlen. Még egy Gabriella Münter (Kandinszkij élettár-

többek) mellett a Bauhaus legendásan örökéletû alkotói

sa egy ideig), egy Javlenszkij (az élen!), nem szólva Paul

körében. Bennünket azonban más szempontból érdekel

Klee szellemérõl, még ez a sokféleség is (a „korábbi”

most – a Kossuth Kiadó remek sorozatának az értõ Szabó

Macke-Marc életmûveket társul emelve, egyenrangúan,

Mária etc. munkája nyomán. Megjegyzem, Kandinszkij ná-

magához) egyetlen nagy erõként hat, üt, bûvöl, jelezvén az

lunk mindig el volt kényeztetve a szakma által: a Gondolat

újat… mely nekünk még, sajnos, me sem evidens.

Könyvkiadó 1979-es kötetét Székely András írta róla, és az

Kandinszkij aztán (eldönthetetlen az elsõség kérdése,

áldott emlékû vállalkozás (ama sorozat) körül olyanok bá-

Kupka-e, Dleunay-e stb., ki volt a célszalagot elõször át-

báskodtak, mint Mezei Ottó, Miklós Pál. Nem térünk ki rá,

szakító mûvész, kinek a nevéhez csatolható az „újítás”,

röviden tehát: e sorozat kötetei a szellemi szeszcsempé-

ugyan! mindegyikükéhez, és sokakéhoz még), igen, „az-

szet évadán is maximálisan éltek az esztétikai szabadság-

tán” a mi nagy oroszunk elment az elvontság irányába, de

féle már érezhetõ jogával (lehetõségeivel), és ha a közön-

hát mennyiben elvontak a mi szemünknek-szívünknek ezek

ség érdeklõdése megfelelõen mélyült volna akkorira, ma

a figurációk? Mikroszkóphoz szoktunk, tudományos isme-

komoly népszerûségre számító Kandinszkijról írhatnánk.

retterjesztések ábráihoz… ismétlem, az úgynevezett abszt-

De az úgynevezett absztrakt festészet még most is ellenállásokkal küzd minálunk.

Ezt is csak kurtán: absztraktnak nehezen nevezhetõ

verseng a hagyományos realizmus ma megint korszerû, remek módjaival. (Persze, hogy a nem korszerût – minde-

olyan, nem tárgyat, életbéli képeket reprodukáló alkotás,

nütt mellõzni kell. Támadjon fel, ha bír. Van rá példa szin-

mely nem vonatkoztat el semmitõl, hanem azonnal jelekkel

tén.)

dolgozik, vonalakkal, négyzetekkel stb., nem az úgynevezett realitást vonatkoztatja el.

De még az informel is, a szívemnek oly kedves Wols,

Tehát Kandinszkij, bár az elvontabb festészet apostola, bármikor képes volt hitelesen realista ihletet meríteni az életbõl, a hagyományból… a létezõbõl és az elképzeltbõl.

afféle németek, mint Hoehme, Emil Schumacher, Götz,

Ah, az elképzelést is gyakorta tekinthetjük reálisnak, valós-

Winter; Fautrier; Brüning stb., nem feledjük e neveket, még

nak: az erotika példájával kezdeném a bizonyítást, úgy

ez a nagy irányzat (és lehetõség) is hivatkozik titkon a lel-

ám, az erotika elsõsorban a képzelet mûve a valóságossal

künkben már ismertként várt és elkönyvelhetõ (ismétlem)

párban. A gondolatiság ugyanígy van a látvánnyal. Nagy

„reális” képekre. Mit mondjak, mintha egy Rippl- vagy

festõk ezért jártak szabadon ki-be két-két birodalom hatá-

Bonnard-takaró egy bútoron a rojtjai, a szövegrostjai, a

rain. Nálunk kevéssé ismert óriási mesterek, mint például

szövöttsége révén akarna bemutatkozni. Ó, hát köszönõ

az amerikai Richard Diebonkorn (1922–1993) – hogy így

viszonyban vagyunk ki egymással, érezzük!

mondjam – szanzsen átment ismét skanzen realizmusba

Kandinszkij már mûveltségi alap-anyag, mégis szüksé-

(de olyanba, persze!), onnét vissza, életmûve fõ darabjai-

gesnek tartom elmondani róla a következõket: világias, táj-

val, az elvontabb mezõkre megtérvén, s ez végsõ soron

jellegû, össznépi tarkaságú, nagyon is orosz ikonfestészet

hasonlóképp, mint Klee nagymesteré, Kandinszkijé, máso-

jegyében indult, csak nem arannyal, ezüsttel, hanem sok

ké, egyetlen egységet alkot. Kandinszkijról azt kell tudnunk

éggel, kékkel-zölddel, házzal, lóval, emberrel, fával, kom-

kanonizáló rövidséggel, hogy az orosz hagyomány és a

ponált-kivágott kisvilággal. A mi könyvünk itt remekül veze-

strukturálisan-színesen igaz és hiteles hatású, megborzon-

ti fel a fõ témát: hogyan lesz a reális világból viszonylag el-

gatóan-felismerhetésekkel-szép festészet egyik világmére-

vonatkoztatottabb, jelszerû képegyüttesek sora. Ám a szá-

tû alakja, aki egyáltalán nem mellékesen reál hitelessé tud-

mítógép korában a Kandinszkij-absztrakciók inkább szép-

ta tenni „az absztraktot” is, de úgy, hogy a kettõ egymásba

ségükkel gyönyörködtetnek plusz, semhogy nyers logiká-

épül, egyik a másikat feltételezi. Na ja, könnyû utólag

kon túllépõ többletükkel hökkentenének, érteni-nehezek

bölcsnek lennünk.

volnának.

Gyönyörûek a realista Kandinszkij-mûvek! Aki teheti, a müncheni Lanbach-Haus remek tárlategyüttesét megnézve ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

rakt, az informel, a konstruktív lényegû „ábrázolás” üdvre

De még jobb késõn megismerni Kandinszkij festészetét, mint soha. Éljen a Kossuth Kiadó bizalma a magyar közönséghez. Legközelebb e jelben folytatjuk tallózásunkat.

39

Békés Márton

Az eszlári dráma Kövér György monumentális könyvében mindent elmon-

amelynek hátteréül a dualizmus korának magyar társa-

dott az 1882-ben kezdõdõ tiszaeszlári ügyrõl. Nem csak

dalomrajzát készítette el.

a per társadalmi körülményeit, hanem a benne részvevõk

dolgozza fel: a drámai eseménysor helyéül szolgáló szín-

aligha lehet közölni a drámai történetrõl.

padra felvonuló fõ- és mellékszereplõk aprólékos vizsgá-

1882. április elsején a Szabolcs megyei Tiszaeszláron

Kövér György A tiszaeszlári dráma Társadalomtörténeti látószögek Osiris Kiadó, 2011 749 oldal, 4990 Ft

lata (élet- és családtörténetük, motivációik számbavéte-

eltûnt egy kis cselédlány, Solymosi Eszter. Miután a ser-

le), a falu életében betöltött helyük és szerepük leírása,

dülõ lányt a zsinagógánál látták utoljára, ezért a miértre

genealógiai és vagyonviszonyaik ismertetése, életmódjuk

pár hét alatt könnyen megszületett a vérváddá izmosodó

és mindennapjaik feltárása valóban komplex és a teljes-

magyarázat. Ez oda vezetett, hogy az eltûnéssel egybe-

ség igényével megírt munkát eredményezett. Ennek kö-

esõ pészach idején a faluban tartózkodó metszõt és né-

szönhetõen bontakozik ki Tiszaeszlár – és rajta keresztül

hány helybeli zsidót – összesen majd tucatnyi izraelitát –

a korabeli Szabolcs megye és Magyarország egy szele-

perbe fogták. A Nyíregyházán tartott elsõ fokú bírósági el-

tének – társadalma. A származási, vallási, kulturális és

járás 1883 augusztusában felmentéssel végzõdött, amit

vagyoni tekintetben rendkívül összetett községben a tár-

megerõsített az év végén Budapesten lefolytatott másod-

sadalmi együttélés résein felszivárgó gyûlölet elfojtott erõ-

fokú ítéltet, és mindezt helyben hagyta 1884 áprilisában –

szakhoz vezetett. A szerzõ szélsõségesen egyenetlen bir-

tehát két évvel az eltûnés után – a királyi tábla. Kimonda-

tokeloszlást, a földbirtokosok vagyon- és státuszveszté-

tott, hogy mivel nincs tárgyi bizonyíték, a vád nem áll

sét, felekezetek közötti és azokon belüli ellentéteket azo-

meg. Hiába a hosszas vizsgálati szakasz, a számos val-

nosított a faluban, és a több szempontból is széthulló,

lomás és a 134 tanú, a vád gyenge lábakon állt. Az ügy

számos strukturális ellentéttõl szenvedõ faluközösség új-

azonban túlmutatott magán, hiszen kipattanása után rövi-

rakovácsolódását nevezi meg a Solymosi Eszter eltûné-

desen megyei üggyé vált, hamarosan pedig ezen túl or-

sére kiötlött magyarázat okának. Vagyis a rituális bûn el-

szágos, sõt európai kérdéssé nõtt. Újabb tápot adva a

követésével vádolt zsidósággal szemben konstruálódha-

nagyjából éppen ekkor lezajlódó folyamatnak, amelynek

tott meg újra a már szétesõben lévõ eszlári közösség.

során a régi, vallásos antijudaizmusból faji alapú, modern

A családi, rokonsági, szomszédsági hálók zavarai, a fele-

antiszemitizmus lett.

kezeti konfliktusok, a bérlõk és tulajdonosok, a jobbágy-le-

Kövér György a bevezetõben nagyon korrekt módon

származottak és a lecsúszó dzsentrik közötti feszültségek

leszögezni, hogy nem fogja kideríteni, miért tûnt el

egy fortyogó miktortársadalmat eredményeztek – állítja a

Solymosi Eszter, hiszen nem történeti oknyomozó munkát

szerzõ –, de az ügy mégsem ennek köszönhetõen alakult

végez a múlt eseményeinek krimi-szerzõjeként, hanem az

ki, ám ezek feltárása nélkül a per nem volna megérthetõ.

1880-as évek Eszlárának helyi, és ezen keresztül a XIX.

40

Kövér az esetet a lehetõ legszerteágazóbb módon

szociológiai hátterét is kimerítõen feltárta. Ennél többet

Az egymást követõ fejezetekben Kövér akkurátusan

század végi Magyarország egészének társadalmi szerke-

sorra veszi az eszlári társadalmi rétegek történetét, feltér-

zetét és mûködését kívánja feltárni. A könyvben ennek

képezi a lokális konfliktusokat, bõségesen bemutatja a fõ-

megfelelõen egy rendkívül sikeres társadalomtörténeti kí-

szereplõk egyéni és családtörténeteit, majd következik a

sérletet olvasunk, amely a dráma miko- és makrokörnye-

zsidó húsvéttal egy idõben, a keresztény húsvét elõtt egy

zetét átfogóan, rendkívül aprólékos módon írja le, ezzel

héttel, egészen pontosan a virágvasárnapot megelõzõ

segítve hozzá ahhoz, hogy megértsük: milyen társadalom

szombaton történt eltûnésrõl megtudható tények közlése.

volt az, amelyben lejátszódott a tiszaeszlári – de távolab-

A vérvád megszületésének, megfogalmazódása állomá-

bi hullámokat is gerjesztõ – eseménysor, az eltûnéstõl

sainak jellemzését az egymást középkori babonák ter-

egészen a per végéig. Kövér kiindulópontja az, hogy

jesztésével vagy a „sakterek” támogatásával vádoló

mind akkor, mind ma kideríthetetlen, hogy hová lett

szemben álló oldalak bemutatása követi. Végül követke-

Solymosi Eszter, az akkori társadalom mûködésének vizs-

zik a Nagy Per végigkövetése, majd a „reakció rádiuszai-

gálatára viszont kiváló lehetõséget teremt az országot és

nak” – vagyis a per során és azt követõen zajló „zsidókra-

Európát izgalomban tartó eset. Ígéretéhez híven valóban

vallok”, „népizgatottság” és az ügynek a feléledõ antisze-

egy „társadalomtudományos falumonográfiát és egy per

mita politikai törekvésekhez való hozzájárulásának – rész-

totális mikroanalízisét” szerkesztette egybe a szerzõ,

letezése. ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Magyar szótárak. Kiss Gábor rovata A kötetbõl nem csak a per árnyékában vélhetõen saját pecsenyéjét sütögetõ, elszegényedõ antiszemita dzsentri (Ónody Géza), a zsidókat gyanúsító vizs-

Nyelvünk virágai, a szólások és közmondások

gálóbíró (Bary József), a szenve-

Idõsebb Pieter Brueghel, a

délyes védõügyvéd (Eötvös Kár-

talányos festõ nem csak a

dig állami monopóliumként mûködõ könyv- és

oly), a talán tragikus módon, fia-

túlvilágot – benne a poklot –,

szótárkiadás. Keresték is az újonnan létrejött ki-

talon elhunyt, zsellér-sorba szüle-

nemcsak az e világot – ben-

adók a reprintben kiadható korábbi rejtett

tett református cselédlány

ne a vidék életét és a kor-

,,kincseket’’. Gyorsan meg is jelentették Póra Fe-

(Solymosi Eszter), a koronatanút

csolyázó gyerekeket – fes-

renc szinonimikus szólásszótárát (elõször 1910-

és vádlottat is adó, frissen bete-

tette meg, hanem a közmon-

ben adták ki) és Bárczi Géza Szófejtõ szótárát

lepedett, szegény ortodox zsidó

dásokat, szólásokat is. Egyik

(elsõ kiadása 1941-ben volt). Egy régi kiadó, az

család (a Scharfok) és a függet-

nem túl nagy festményén,

Akadémiai Kiadó sem akart kimaradni a reprint-

lenségi párti heccújságíró

egy falusi életképen közel

bizniszbõl, ezért megjelentette Margalits Ede

(Verhovay Gyula) portréja bonta-

150 bölcsességet szemléltet. A középkorban a

Magyar szólások és

kozik ki, hanem „típusaik” is

történetek képi megjelenítése gyakori volt, éltek

közmondások szótá-

megelevenednek, a hozzájuk tar-

is ezzel a festõk, amikor a Biblia jeleneteit ábrá-

rát, amelyet a gondos

tozó társadalmi státusszal, élet-

zolták. Talán a leglátványosabb bibliai témájú fali

szerzõ a millennium

móddal, mentalitással együtt.

képeskönyv Giotto 38 freskója Padovában az

tiszteletére állított ösz-

A hipotézisek (köztük a cseléd-

Aréna-kápolnában. Csak kitérõként: mintha a

sze, és 1896-ban lá-

lány öngyilkosságának tétele), a

Gutenberg-galaxis betû alapú világát éppen ko-

tott napvilágot.

kitérõk (mondjuk a Tiszában ta-

runkban váltaná fel a képi információközvetítés,

lált nõi holttest és a hozzá kap-

ami jól szemlélteti azt is, hogy a világ menete

kor már széles körben

csolódó halottcsempészés ügye)

(fejlõdése?) ciklikus. No de mit is láthatunk

elterjedt a magyar

és legendák (például, hogy Esz-

Brueghel négyszázötven éves tablóján?

szóláskutatás pápájá-

ter Amerikába szökött) számba

Van itt, aki a disznóról szeretne gyapjút nyírni,

A rendszerváltás idején felszabadult az ad-

A rendszerváltás-

nak, O. Nagy Gábornak elõször 1976-ban megje-

vétele mellett külön ki kell emel-

van, aki kiesik a kosárból, azaz a pikszisbõl, és

lent kézikönyve. Népszerûségére mi sem jellem-

nünk a könyv erényei közül, hogy

van, aki egyszerûen sz…ik a világra.

zõbb, hogy talán nincs olyan magyar családi

Kövér alaposan feltárja az ügyrõl

1514-ben, a festõt közel fél évszázaddal meg-

könyvtár, melyben ne lenne megtalálható. A szótár

szóló írott források (vallomások,

elõzve a humanista Rotterdami Erasmus vette lel-

változatlan formában – sajnos – ma is kapható.

Eötvös dokumentumregénye,

tárba és adta ki a görög és a latin jeles mondáso-

Miért sajnos? Mert jelzi azt a torz magyar szemlé-

Bary visszaemlékezése, Krúdy

kat. Erasmus gyûjteménye Európa-szerte olyan

letet, hogy a szótár egy örökös darab, mely több

szövegei stb.) belsõ ellentmon-

népszerû lett, hogy 100 év alatt több mint hetven

nemzedéket is kiszolgál. Pedig nem így van, mert

dásait is.

kiadást élt meg. Hatása a török hódoltság alatt lé-

a nyelv (is) folyton folyvást változik, szólások közül

võ Magyarhonba is eljutott, Baranyi Decsi János

is kihalnak egyesek és születnek is újak, így bi-

sadalomtörténész és jó tollú

1598-ban adta ki Bártfán kisalakú, háromnyelvû

zony egy régi szólásszótárban nem lehetnek ben-

adatközlõ, hanem nagyszerû

gyûjteményét, amely 5000 közmondást tartalmaz

ne nyelvünk legújabb virágai, ahogy O. Nagy Gá-

dramaturg is, aki jól építi fel a

görög, latin és magyar nyelven. A könyvnek ma

bor nevezte el a közmondásokat.

történeti drámát és formálja ka-

csupán 4 teljes és 10 csonka példánya ismert.

rakterré a szereplõket, mindig

Könnyen felismerjük a ma is népszerû közmon-

dáskincsünket, hanem eredetüket is kutatta, és

megtalálva a fokozás és a fe-

dások elõdjeit: Jobb ma egy veréb, hogy nem hol-

magyarázatuk során mûvelõdéstörténeti hátterüket

szültségkeltés megfelelõ módjait.

nap egy túzok; Ajándék lónak nem kell a fogát

is felvillantotta. Ilyen kutatásait a Mi fán terem? cí-

„Az, hogy mi történt Solymosi

nézni; Csak addig nyújtózzál, amíg az lepel ér.

mû könyvében tette közzé. Ezzel – ahogy tréfásan

A szerzõ nem csak kiváló tár-

O. Nagy Gábor nemcsak leltározta közmon-

Eszterrel, valójában senki sem

A reformkor lendületével és a nemzeti érzés

nyelvész berkekben mondják – megalapította a

tudta” – mondja a perrõl Kövér.

megerõsödésével a 19. század elsõ felében három

mifántológia tudományát. Õ mutatott rá, hogy a

Õ maga sem válaszol erre, hi-

jelentõs magyar közmondásgyûjtemény készült el

körmére ég a dolog szólás eredete a középkorban

szen közel százharminc évvel

Baróti Szabó Dávid (1803), Dugonics András

kereshetõ, mikor a kódexmásoló szerzetes barát

késõbb még kevésbé lehetne

(1820), Erdélyi János (1851) szerkesztésében. Ez

lassan haladt munkájával és bizony az ujjai között

megmondani. Amit viszont tudni

utóbbi már 9000 szólást, közmondást tartalmaz,

tartott gyertya lángja elérte a körmeit, vagy hogy a

lehet a tiszaeszlári ügyrõl, azt

többek között: Nagy kõ esett le szívemrõl; Két kõ

maga malmára hajtja a vizet szólást kezdetben

mind elmondta.

közül jõ ki a liszt; Könnyû a lágy követ faragni.

nagyon is szó szerint kellett érteni.

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

41

KEDVEZMÉNYES KÓDEX KEDD! A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. Kódex Könyváruháza minden kedden 25% engedménnyel árusítja valamennyi magyar nyelvû kiadványát készpénzes vásárlás esetén.

Tankönyvekre, idegen nyelvû kiadványokra, hangzó anyagokra

10% kedvezményt adunk.

Széles választékkal és különbözõ akciókkal is várjuk vásárlóinkat, szerzõdött partnereinket és minden kedves érdeklõdõt!

Címünk: KÓDEX KÖNYVÁRUHÁZ ÉS TANKÖNYVCENTRUM 1054 Budapest, Honvéd u. 5.

Tel.: 06-1-428-1010 Nyitva tartás: hétfõtõl péntekig: 10–18 szombaton: 10–14 Jöjjenek el, megéri!

A Könyvtárellátó áprilisi sikerlistája Gyerekkönyv Nöstlinger, Ch.: Szép kis család (Animus) Bartos Erika: Bogyó és Babóca ketészkedik (Pozsonyi Pagony) Stilton, G.: Patty Spring megérkezett (Alexandra) Stilton, G.: Az élet egy rodeó! (Alexandra) Thomas és a kisbárányok (Egmont Hungary) Delahaye, G.: Márti védi a természetet (Holló és Tsa) Stilton, G.–L.i: A nagy jégkorszak. Képregény (Alexandra) Stilton, T.: A szerelem színre lép (Alexandra) Tarkabarka egyszervolt... (Novum) Kész Barnabás-Kovács András: Híres csaták a világtörténelemben (Czeiz és Tsa) Ismeretterjesztõ mû Vass Judit: Novellaelemzõ érettségizõknek (Corvina) Thrash, C. L.: Jó hír a cukorbetegségrõl (Bibliaiskolák) Dozvald János–Megyesi: Budapest egy nagy nagyváros apróság (Welll-Press) Takács Erika: Budapest a legszebb fõváros (Galut) Barta Györgyi–Sipos András: A világváros Budapest (Napvilág) Bagdy Emõke: Hogyan lehetnénk boldogabbak? (Kulcslyuk) Thrash, A. M.: A magasvérnyomás betegség... (Bibliaiskolák) Dönsz Judit -Márián Katalin: Kölyök-kutyák (Czeiz és Tsa) Drogprevenció és egészségfejlesztés az iskolában (L’Harmattan) Morris, P.-Beer, A.-J.: A vadon világa. Nagymacskák (Novum) Szépirodalom Brown, S.: Vihar az édenkertben (Maecenas) Garwood, J.: Hosszú búcsú (Gabo) Coelho, P.: Alef (Athenaeum 2000) Fejõs Éva: Dalma (Ulpius-Ház) Picoult, J.: Házirend (Athenaeum 2000) Nagy Bandó András: Vár rád Toscana (Szamárfül) Steel, D.: Családi kötelékek (Maecenas) Glynn, A.: Csúcshatás (Partvonal) Anderson, C.: Felkelõ nap (General Press) Delinsky, B.: Dacszövetség (Gabo)

42

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Ünnepi Könyvhét ANTOLÓGIÁK Az év esszé (Magyar Napló) 350 oldal, 2499 Ft Erdélyi költõk antológiája (Éghajlat) 320 oldal, , 3500 Ft Felvidéki magyar tájak meséi (Madách-Posonium, Pozsony) 240 oldal, 4500 Ft Friss dió (JAK-PRAE.HU) 202 oldal, 2190 Ft Ígéretek 5 (Garbo) 220 oldal, 2700 Ft

Márkus András: A kolozsvári orgia (Ulpius-ház) kb. 176 oldal, 2999 Ft

Grendel Lajos: Nálunk, New Hontban (Madách-Posonium, Pozsony) 176 oldal, 3600

Mirtse Zsuzsa: Kondenzcsík – fõbenjáró versek (Méry Ratio, Somorja) 120 oldal, 2650 Ft

Hajdú Farkas-Zoltán: Az árulásról (Bookart, Csíkszereda) 128 oldal, 3690 Ft

Nagy László versei (Saxum) 232 oldal, 2680 Ft

Halász Margit: Éneklõ folyó (Geopen) 164 oldal, 2600 Ft

Orcsik Roland: Mahler letöltve (Kalligram) 120 oldal, 1990 Ft

Halász Margit: Gyöngyhomok (Geopen) 180 oldal, 2900 Ft Hogya György: Tévelygéseim (Madách-Posonium, Pozsony) 176 oldal, 3300 Ft

Körkép 2011 (Magvetõ) 276 oldal, 2890 Ft

Perczel Papp Ibolya: Magamnak megszületni (Accordia) kb. 100 oldal, 2200 Ft

Magyar badar 2 (Syllabux) 204 oldal

Pilinszky János: Stigma (Éghajlat) 100 oldal, 1980 Ft

Honkisz Ferenc: A vonat nem áll meg (Alterra) 178 oldal, 2300 Ft

Nyitott ajtók (Irodalmi Jelen, Arad) 140 oldal, 2500 Ft

Pósa Zoltán: A fehér bohóc feltámadása (Széphalom Könyvmûhely) 112 oldal, 2200 Ft

Horváth Péter: Bogárvérrel (Noran Libro) 448 oldal, 3800 Ft

Rivalda 2011 (Magvetõ) 2890 Ft

P. Papp Zoltán: Érzékkövek (Napkút) 80 oldal, 990 Ft

Ignácz Rózsa: Rézpénz (Lazi) kb. 400 oldal, kb. 2990 Ft

Szabadság, szerelem! (Antológia) 112 oldal, 2000 Ft

Serfõzõ Simon: A magunk szárnyán (Antológia) 108 oldal, 2000 Ft

Izing Róbert: Támadás az ûrbõl (Agave Könyvek) 320 oldal, 2880 Ft

Szabó Marcell: A szorítás alakja (JAK-PRAE.HU) 70 oldal, 1490 Ft

Jókai Anna: Mindhalálig – A feladat (Írók Alapítványa – Széphalom) 342 oldal, 3200 Ft

Rituális labdajátékok (Forum, Újvidék) 212 oldal, 2400 Ft

Szegedtõl Szegedig Antológia 2011 I-II. (Bába és Társai) 700 oldal, 7270 Ft Szép versek 2011 (Magvetõ) 2890 Ft Szlovákiai magyar szép irodalom 2011 (Szlovákiai Magyar Írók Társasága, Pozsony), 230 oldal, 2700 Ft

Szepesi Attila: Lyukas kétfilléres (Nap) 86 oldal, 2000 Ft Tóth Erzsébet: Alíz már nem lakik itt (Nap) 340 oldal, 2900 Ft

Szó-kincs 2011 (Aposztróf) 272 oldal, 2400 Ft

MAGYAR

Szabó Palócz Attila: Köd (zEtna, Zenta) 72 oldal, 1400 Ft

Turczi István: A változás memóriája (Palatinus) 80 oldal, 1900 Ft

VERS

Ágh István: Hívás valahonnan (Nap) 168 oldal, 2100 Ft

Varga Mátyás: Parsifal, Parsifal (Magvetõ) Váradi Péter: Papírfigurák (L’Harmattan) 90 oldal, 1800 Ft

Baán Tibor: Visszajátszás (Hét Krajcár) 86 oldal, 1400 Ft Babiczky Tibor: A jóemberek (Magvetõ)

MAGYAR

PRÓZA

Almáskürthy Éva: Ördögi kör (Hungarovox) 228 oldal, 2500 Ft

Bartha György: Búcsú rossz idõben (zEtna-Basiliscus, Zenta) 80 oldal, 1400 Ft

Andor Mihály: Szegény Micsinay (Jelenkor) 272 oldal, 2900 Ft

Báger Gusztáv: Mindent begombolsz (Írók Alapítványa– Széphalom Könyvmûhely) 112 oldal 2200 Ft

Andrassew Iván: Vashideg (Noran Libro) 160 oldal, 1980 Ft Ács Margit: Kontárok ideje (Helikon) 248 oldal, 2990 Ft Balázs Attila: Világsarok + (zEtna, Zenta) 340 oldal, 2200 Ft

Jankovics Éva: Stroke (Athenaeum) 368 oldal, 3490 Ft Kajlik-Békési Márta: Rózsaszõnyegen lépni (Accordia) kb. 70 oldal, 1790 Ft Kalász István: A zsebtolvaj (zEtna – Basiliscus, Zenta), 160 oldal, 1800 Ft Kanizsai Ferenc: Ifjabb Sóti Pál (Vajdasági Magyar Mûvelõdési Intézet, Zenta), 124 oldal, 1200 Ft Kereszty András: Szerelem és halál Kairóban (Jószöveg Mûhely) 304 oldal 2990 Ft Kertész Ákos: Tigrisbunda (Noran Libro) 166 oldal, 1980 Ft

Ballai László: Az arcmás (Hungarovox) 144 oldal, 1800 Ft

Király Levente: Énekek éneke (L’Harmattan) 136 oldal, 2500 Ft

Aurum,

Baranyi Ferenc: Vízillatú béke (Hungarovox) 184 oldal, 1700 Ft

Kishon, Efrájim: Világos, mint a nap (Kossuth – Mojzer) 224 oldal, 2280 Ft

Bíró Zsuzsa: Világvége felfüggesztve (Accordia) 108 oldal, 2490 Ft

Baráth Katalin: A türkizkék hegedû (Agave Könyvek) 320 oldal, 2980 Ft

Király Kinga Júlia: A test hangjai (Kalligram) 220 oldal, 2600 Ft

Czigány György: 80 nyár (Szent István Társulat) 204 oldal, 1900 Ft

Bächer Iván: Kószáló (Ab Ovo) 200 oldal, 2850 Ft

Kis Antónia: Szívroham a gleccsertavon (Hungarovox) 132 oldal, 1400 Ft

Benke László: Az Élet szerelme (Hét Krajcár) 162 oldal, 1700 Ft Bettes István: Sírparadicsõ Dunaszerdahely) 96 oldal, 1900 Ft

(Lilium

Demeter József (DeJó): Hazatévedtem (Hungarovox) 144 oldal, 1500 Ft Deres Kornélia: Szõrapa (JAK-PRAE.HU) 70 oldal, 1490 Ft El Kazovszkij: Homokszökõkút (Magvetõ) Erdõs Virág: A Trabantfejû Nõ (Palatinus) 120 oldal, 2200 Ft Fabók Endre – Kovács Viola: Bõrkötésben (Accodia) 90 oldal, 2490 Ft Fehér Kálmán: Száz panasz és más versek (Forum, Újvidék) 332 oldal, 4800 Ft Follinus Anna: Vers a futásod (Stádium) 88 oldal, 2200 Ft Fövényi Sándor: Mikor az éghez érsz (Accordia) 96 oldal, 2000 Ft Hárs Ernõ: Odüsszeusz visszanéz (Szent István Társulat) 168 oldal, 1900 Ft Jász Attila: Isten bõre (Napkút) 150 oldal, 1290 Ft Jenei Gyula: Az idõben rend van (FISZ) 80 oldal, 1700 Ft Kassai Franciska: Fénykoszorú (Hungarovox) 128 oldal, 1400 Ft Kibédi Varga Áron: Ragozás (L’Harmattan) 100 oldal, 1500 Ft Kiss Anna: Jár nyomomban (Kortárs) 168 oldal, 2000 Ft Köves József: Lájkolom a magyar nyelvet (Arión) 88 oldal, 980 Ft László-Kovács Gyula: Én az éjszakát szeretem (Ab-Art, Pozsony) 90 oldal, 2100 Ft Lehoczki Károly: Elgurult gyöngyök (A szerzõ kiadásában) 73 oldal, 1800 Ft Markó Béla: Visszabontás (Jelenkor) 120 oldal, 2600 Ft Marton László Távolodó: Az utolsó funky (L’Harmattan) 72 oldal, 1600 Ft

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Benedek István Gábor: Bergeni keringõ (Vince) 200 oldal, 2495 Ft Blumm, Aaron (Virág Gábor): Biciklizéseim Török Zolival (JAK-PRAE.HU) 200 oldal, 2190 Ft Bogdán László: Kintrekedtek III. (Mentor, Marosvásárhely) 476 oldal, 3360 Ft Bors Adrián: Úton-útszélen (Lilium Aurum, Dunaszerdahely) 152 oldal, 4400 Ft Böndör Pál: A holdfény árnyékában (Nyitott Könyvmûhely) 200 oldal, 2990 Ft Böszörményi Zoltán: Regál (Ulpius-Ház) 268 oldal, 2999 Ft Buda Ferenc: Világ világom (Holnap) 440 oldal, 3200 Ft D. Tóth Kriszta: Nagylánykönyv (Sanoma Media) 256 oldal, 2900 Ft Fekete István: Matula és egyebek (Lazi) 224 oldal, 2600 Ft Ferenczes István: Kicsid Bogánycs Ábel (Bookart, Csíkszereda) 240 oldal 3490 Ft Folk György: Vonal (Noran Libro) kb.

348 oldal, 3490 Ft Gaspar Peter: Ordasok (Coldwell Könyvek) 144 oldal, 1945 Ft G. Donáth Blanka: Lányok könyve (Papirusz Book) 200 oldal, 2200 Ft Gion Nándor: Mûfogsor az égbõl (Noran Libro) kb.

700 oldal, 4800 Ft

Kolozsi László: Ki köpött a krémesbe? (Jószöveg Mûhely) 240 oldal, 2790 Ft Kolozsvári Papp László: A diák utolsó története (Kortárs) 192 oldal, 2200 Ft Kondor Vilmos: Budapest romokban (Agave Könyvek) 320 oldal, 2980 Ft Kosáryné Réz Lola: Porszem a napsugárban (Kráter Mûhely Egyesület) 232 oldal, 2400 Ft Kosáryné Réz Lola: Különös ismertetõjele nincs (Kráter Mûhely Egyesület) 220 oldal, 2200 Ft Kozma Mária: Régiségek Csíkországból (Pallas-Akadémia, Csíkszereda) 52 oldal, , 2100 Ft Kutas József: Vendégek a Házban (Anonymus) 376 oldal, 2290 Ft K.Volk György: Pirkadat (Gabbiano Print) 360 oldal, 2400 Ft Láng Zsolt: Bestiárium Transylvaniae IV. A föld állatai (Kalligram) 312 oldal 2990 Ft Lászlóffy Csaba: Az éden kényszerképzete (Napkút) 220 oldal, 1990 Ft Lipcsey Emõke: Taurus blogja (Helikon) 248 oldal, 2690 Ft Lugosi Lou: Lámapulóver (K.u.K. Kiadó ) 152 oldal, 1950 Ft Lukáts János: A túlsó partról (Hungarovox) 1800 Ft

192 oldal,

Lux Terka: Budapest (Noran Könyvesház) 280 oldal, kb.

2500 Ft Machovich Raymund: A csend (Accordia) kb. 100 oldal, 1790 Ft Márton Evelin: Macskaméz (Bookart, Csíkszereda) 280 oldal, 3490 Ft Márton László: Te egy állat vagy! (Jelenkor) 272 oldal, 2900 Ft

43

Ünnepi Könyvhét Miklya Anna: A hivatásos (Jelenkor) 176 oldal, 2500 Ft

Tolnai Ottó: A tengeri kagyló (Forum, Újvidék) 128 oldal,

Nádudvari Anna: Az athéni mûkereskedõ (K.u.K.) 344 oldal, 2800 Ft

2100 Ft

Nemeskürty István: Vallani és vállalni (Szent István Társulat) 192 oldal, 1500 Ft Oláh Gábor: Diagnózis után (Saxum) 192 oldal, 1480 Ft Onagy Zoltán: Zsámboki szeretõ (Irodalmi Jelen, Arad) 244 oldal, 2900 Ft Palkovics György: Kakpuszta (Duna International) 192 oldal Passuth László: Medúzafej (Athenaeum) 656 oldal, 3990 Ft Pataki Tamara: Ember a sötétben (Alexandra) 224 oldal, 2499 Ft Pilizota Szandra – Lengyel Róbert: A jaguáristen álmodik (Alterra) 212 oldal 2500 Ft

Tóth Krisztina: Pixel (Magvetõ) 168 oldal, 2490 Ft

Vekerdy Tamás: Ó, azok a hatvanas évek...

(Saxum) 216 oldal, 2300 Ft Veres István: Galvánelemek és akkumulátorok (Kalligram) 112 oldal, 1900 Ft Vörös István: Keresztelés özönvízzel (Noran Könyvesház) 232 oldal, kb.

3000 Ft Weiner Sennyei Tibor: A nagy eretnek (Fapadoskonyv.hu) 140 oldal, 1840 Ft

Salamon Pál: Az utazás (Alexandra) 272 oldal, 2999 Ft Sas József – Trunkó Barnabás: Sastaps (Kossuth) kb. 200 oldal, 2990 Ft

Weöres Sándor: Egybegyûjtött prózai írások (Helikon) 504 oldal, 4990 Ft

400 oldal,

Seres Eszter Enéh: A bûntudat lépcsõi (Püski-Masszi Könyvesház) 180 oldal

Zsámboki Mária: Tûnõ árnyékom közepében (Magvetõ) 110 oldal

Sinkó Ervin: Egy regény regénye (Noran Libro) 584 oldal, 3990 Ft Somlyó Zoltán: Regények (Múlt és Jövõ) 3200 Ft

300 oldal,

Spiró György: Kémjelentés (Magvetõ) 216 oldal, 2690 Ft Szabó Róbert Csaba: Temetés este tízkor (Bookart, Csíkszereda) 376 oldal 3690 Ft Szalai Vivien: Drága kéj (Art Nouveau) 224 Ft, 2699 Ft Száz Pál: Arcadia (Kalligram) 336 oldal, 2990 Ft Szentesi Zöldi László: Hídavatás (Püski-Masszi Könyvesház) 166 oldal Szécsi Noémi: Nyughatatlanok (Európa) 436 oldal, 3500 Ft

MAGYAR

DRÁMA

Szomory Dezsõ: A párizsi regény (Múlt és Jövõ) 460 oldal, 3400 Ft Szõcs Henriette: Alterego (Aposztróf) 160 oldal, 2490 Ft Szûcs Teri - Szabó Péter: Deltai haggada (Koinónia, Kolozsvár) 48 oldal, 2900 Ft Titkos értelmû rózsa - Mária legendák (Móra) 48 oldal, 2490 Ft

Bartos Erika: Zakatoló (Alexandra) 80 oldal, 1690 Ft Benedek Elek: A csúnya királyfi és a szépséges királykisasszony (Katordór Csimota), 24 oldal, 2200 Ft Berg Judit: Rumini Datolyaparton (Pozsonyi Pagony) kb.

400 oldal, kb. 2990 Ft Bosnyák Viktória: Mantyusok 2. (Könyvmolyképzõ) 32 oldal, 1799 Ft Böszörményi Gyula - Machó Zsófia: EzoPara 1-3.

(Pongrác) 750 oldal, 6500 Ft díszdobozban Czigány Zoltán: Csoda és Kósza legrégebbi kalandjai (Pozsonyi Pagony) 104 oldal, kb. 2690 Ft Csík Mónika: Mákvihar (zEtna, Zenta) 52 oldal, 1800 Ft Csukás István: Civakodó Cipõikrek (Könyvmolyképzõ) 32 oldal, 1699 Ft Fésûs Éva: A zselici rét alatt (Kairosz) 64 oldal, 2300 Ft Fülöp G. László: Máramarosszigeti történetek (Fekete Sas) 124 oldal, 2100 Ft

Kardos Gy. József: Ispán Mici (Accordia) kb. 110 oldal, 1790 Ft

Gergely István: Táltosmalac (Littera Nova) kb. 80 oldal, 1890 Ft

Regös István Attila: Homo Sapiens (Duna International) 192 oldal, 1995 Ft

Gombos Péter: Vándorok (Pont) 152 oldal, 2310 Ft József Attila: Altató (Sanoma) 36 oldal + DVD, 2590 Ft Kányádi Sándor: Világlátott egérke (Holnap) 2500 Ft

VEGYES

Kertész Márton: Négy fal közt a lélek (Alterra) 1500 Ft Laár András: Laárma a köbön (Kossuth) 152 oldal, 2380 Ft Mikola Anikó: Holtágsirató (Madách-Posonium, Pozsony) 288 oldal, 4500 Ft Szakolczay Lajos: Határtalan (Antológia) 2500 Ft

92 oldal,

Klein-Varga Noémi - Nádori Gergely: Nagy az Isten állatkertje (Koinónia, Kolozsvár), 96 oldal, 2400 Ft

MÛFAJÚ MAGYAR IRODALOM

248 oldal,

Utry Attila Jenõ: A nagy elszakadás (Hungarovox) 144 oldal, 1500 Ft Urbán-Szabó Béla: Ötvös tér, kettes pad (Littera Nova) kb.

100 oldal, 2200 Ft V. Kiskállói Eliza: Abigél segíts, kérlek (Alterra) 1500 Ft

44

Bartos Erika: Bogyó és Babóca – Évszakos könyv (Pozsonyi Pagony) 104 oldal, kb.

2690 Ft

Fekete-fehér (Két Egér Könyvek) 72 oldal, 2490 Ft

Borbély Szilárd: Szemünk elõtt vonulnak el (Palatinus) 228 oldal, 2800 Ft

Szilágyi György: Hibaaprólék – liba nélkül (Gabbiano Print) 178 oldal, 2800 Ft Szirmai S. Károly: A cukorhegyi remete (Accordia) 272 oldal, 2490 Ft

ÉS IFJÚSÁGI KÖNYVEK

Barsi Ödön: Álomfickó meséi (Fapadoskönyv.hu) kb. 140 oldal, 4500 Ft

Tõzsér Árpád: Érzékek csõcseléke (Kalligram) 232 oldal, 2700 Ft

Rudnóy Teréz: Szabaduló asszonyok (Noran Könyvesház) 272 oldal, kb. 3500 Ft

Sánta György: Az ajánlat (Papirusz Book) 2500 Ft

GYERMEK Balázs Ágnes: Lufi és a nyolcpecsétes titok (Móra) 240 oldal, 1990 Ft

Tóth Olga: Csupasz nyulak (Ulpius-Ház) 176 oldal, 2999 Ft

Radnai István: Valahol (Littera Nova) kb. 100 oldal, 2200 Ft

Zé Zsankó József Sándor: Toldi Arany Gyémántjai (Alterra) 300 oldal, 2800 Ft

Kõszeghy Csilla: Bumburi nyaral (Pozsonyi Pagony) 40 oldal, kb. 1590 Ft Kurmai-Ráti Szilvia: Törékeny szentek (Intermix, Ungvár) 180 oldal, 800 Ft Lackfi János: Átváltozós mesék (Cartaphilus) 104 oldal, 2490 Ft Menyhért Anna: A kis ló és a szívbeszélõ (Csodaceruza) 32 oldal, 1490 Ft Morvai Elvira: Pilla Pali, Lepke Lili és a számok (Ciceró) 24 oldal, 1590 Ft Morvai Elvira: Pilla Pali, Lepke Lili és a színek (Ciceró) 24 oldal, 1590 Ft

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Ünnepi Könyvhét Nagy Bandó András: Kicsi versek kicsinyeknek (Szamárfül) 96 oldal, 2500 Ft

Pulay Gyula: Tekintély és szabadság a nevelésben és a vezetésben (Harmat), 256 oldal, 2200 Ft

Õsz János: A csudatáska (Mentor, Marosvásárhely) 104 oldal, 1890 Ft

Singer Magdolna - Szabolcs Judit: Sorsfordító gyerekek (Jaffa) 250 oldal, 2940 Ft

Petõfi Sándor: Arany Lacinak (Sanoma) 36 oldal + DVD, 2590 Ft

Surányi J. András: Az Örökkévalóság Háza (Fekete Sas) 320 oldal, 3900 Ft

Simon Réka Zsuzsanna: Pukka és az évszakok (Koinónia, Kolozsvár) 108 oldal, 2400 Ft

Szabó Lilla: A szlovákiai magyar könyvmûvészet 19181945 (Méry Ratio, Somorja), 236 oldal, 7900 Ft

Szávai Géza: Burgum Bélus és a repülõszõnyeg rejtélye (Pont) 32 oldal, 525 Ft

Szilágyi András dr.: Liszt Ferenc személyisége (Garbo) 330 oldal, 3200 Ft

Tasnádi Emese: Julijuli és Mackó (Manó Könyvek) 64 oldal, 2490 Ft

Tar Károly: Erdélyi mézeskalács (Méry Ratio, Somorja) 120 oldal, 5800 Ft

Tersánszky Józsi Jenõ: A rejtelmes bábu (Holnap) 124 oldal, 2500 Ft

Törõcsik József: Észhelyzet (Athenaeum) 272 oldal, 3490 Ft

Tóth Zita: Filc, a zoknimuki és az öreg kút titka (Manó Könyvek) 232 oldal 2490 Ft Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza újabb kalandozásai (Ciceró) 116 oldal 2490 Ft Turbuly Lilla: Kosársuli (Móra) 216 oldal, 1890 Ft

Záhonyi András: A tatárlakai csillagóra (Fríg) 152 oldal, kb. 2200 Ft Zubánics László: Tájba írt történelmünk (Intermix, Ungvár) 150 oldal, 1000 Ft

INTERJÚ, LEVELEZÉS, MEMOÁR, NAPLÓ

Turcsányi Éva: Picur királyfi és Ráró (Median, Pozsony) 32 oldal, 1300 Ft

Albert Zsuzsa: Éghetetlen, mint a fõnix (Hét Krajcár) 240 oldal, 2400 Ft

Wass Albert: Isten ostora (Kráter Mûhely) 24 oldal, 1600 Ft

Beck György: Elnapolt gondolatok (Püski) 2680 Ft

ISMERETTERJESZTÉS Aczél Endre: Acélsodrony (Park) 580 oldal, 4500 Ft A régi pesti városfal mentén (Fekete Sas) 248 oldal, 3200 Ft Ágh Attila - Csák Erika - Varga Gyula: Malajzia, Szingapúr A kulturális szivárvány országai (Kossuth) 210 oldal, 4500 Ft Bereznay András: Erdély történetének atlasza (Méry Ratio, Somorja) 220 oldal, 9900 Ft Értékek 3 (Püski) 120 oldal, 1980 Ft

168 oldal,

Bessenyei Jánosné: Feketén-fehéren (Magyar Ház) 338 oldal, 2800 Ft

Utassy József: „dalba fog az ember…" (Pannon Írók Társasága) 110 oldal 2500 Ft Zabosné Geleta Piroska: Így zajlott az életem (Vajdasági Magyar Mûvelõdési Intézet, Zenta) 408 oldal, 2000 Ft Zene, zene, zene - Kocsis Zoltánnal beszélget Simon Erika (Kairosz) 100 oldal, 2000 Ft

IRODALMI

ESSZÉ , PUBLICISZTIKA , IRODALOMTÖRTÉNET

Ady Endre: Az eltévedt lovas (Nap) 128 oldal, 2500 Ft Albert Gábor: Kiért szól a hidasi harang (Pont) 104 oldal, 1875 Ft Balogh F. András: Herta Müller útja a Nobel-díjig (Littera Nova) kb. 120 oldal, 2490 Ft Baranyai B. István: Délvidéki Magyar Mûvelõdési Krónika (Dotnet) 270 oldal 950 Ft Bayer Zsolt: Az õs Kaján - Verselemzés (Méry Ratio, Somorja) 196 oldal, 3490 Ft

Csernák Árpád: Két év (Hungarovox ) 232 oldal, 2000 Ft

Bényei Tamás: Traumatikus találkozások (Debreceni Egyetemi Kiadó) 432 oldal, 4300 Ft

Dalos György: Gorbacsov (Napvilág) kb. 256 oldal+ képmelléklet, 3800 Ft

Blénesi Éva: Olvass, bolyongj, szeress (Irodalmi Jelen, Arad) 440 oldal, 3900 Ft

Dohnányi Ernõ családi levelei (Gondolat) 332 oldal, 3900 Ft

Brody, Alexander: A bolygó fénye (Kalligram) kb. 260 oldal, kb. 2950 Ft

Dubayné Bozsó Éva: Lepecsételt otthonok - megpecsételt sorsok (Alterra ) 192 oldal, 2300 Ft Ézsiás Erzsébet: A Mindentudás Professzora (Lexica) 160 oldal, 3400 Ft Felszeghy Csaba: Szilágyi Györggyel az óriáskerék tetején (Gabbiano Print), 106 oldal, 2800 Ft Földes Anna: Pályakép (Gabbiano Print) kb. 120 oldal+ DVD, 4430 Ft

Czakó Gábor: Beavatás IX. (CzSimon Könyvek) Csányi Erzsébet: Farmernadrágos próza vajdasági tükörben (Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium, Zenta 246 oldal, 3000 Ft Csontos Márta: Szerzõk, múzsák, szenvedélyek (Accordia) kb. 160 oldal, 2790 Ft Csoóri Sándor: Beszélgetések (Nap) 396 oldal, 2900 Ft

Hary József dr.: Az utolsó emberig (Püski) 184 oldal, 2980 Ft

Farkas Gábor Farkas: Régi könyvek, új csillagok (Balassi) 230 oldal, 2800 Ft

Hovanyecz László: Értékteremtõk 2011 (Kossuth) 200 oldal 2490 Ft

Gerencsér Péter: Hany Istók alakváltozásai (RábaközHanság Turisztikai Egyesület - Fiatal Írók Szövetsége) 300 oldal, 3190 Ft

Fülöp Tibor: Huszárkonyha (Magyar Ház) 324 oldal, 4900 Ft

Kárpáti Ferenc: Puskalövés nélkül (Duna International) 340 oldal, 3495 Ft

Geréb Ágnes - F. Várkonyi Zsuzsa - Ruskó Rita - Tiszoczi Enikõ: Otthonszülés? (Saxum) 168 oldal, 1480 Ft

Kembe Sorel-Arthur: Gulyásleves négercsókkal (Nyitott Könyvmûhely) 250 oldal, 2990 Ft

Hammerstein Judit: A márki és az orosz bárka (Kortárs) 192 oldal, 2200 Ft

Jankovics Marcell-Méry Gábor: A szepesszombati Szent György-templom (Méry Ratio, Somorja) 140 oldal, 7900 Ft

Kibédi Varga Áron: Szép napok (Kortárs) 492 oldal, 3000 Ft

Hornyik Miklós: Scott kapitány utolsó feljegyzése (PüskiMasszi Könyvesház)

Klein Rudolf: Zsinagógák Magyarországon 1782-1918 (Terc) 680 oldal, 14 900 Ft Krénusz József - Csermák Zoltán: Negyven év a Metropolitan Operában (Holnap), 160 oldal, 3400 Ft Littner György: Az utolsó vacsora (Garbo)120 oldal, 2600 Ft Lukovich István: Víváselmélet és -módszertan (Medicina) 200 oldal, 2200 Ft Magyar kulturális kalauz (Napkút) 352 oldal, 3490 Ft Magyarország orchideáinak atlasza (Kossuth) 504 oldal, 9900 Ft Masfeldné Gráner Mária: Szakácskönyv egyszerû háztartás számára (Gabbiano Print) 120 oldal, 2800 Ft Neidenbach Ákos: A magyar Tátrakutatás apostolai - a Buchholtz család (Püski), 120 oldal, 1900 Ft Németh Balázs: Nuad bo rarn (Medicina) 196 oldal, 3700 Ft Ozogány Ernõ: A nemzet virágai (Méry Ratio, Somorja) 184 oldal, 5800 Ft Ördögh Ottó - Kertész N. László (KNL): Cuccaink (Scolar) 160 oldal, 2200 Ft

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS

Kolimár György: 80 esztendõm közérdekû tapasztalatai (Duna International), 560 oldal, 2495 Ft

Gerold László: Retro (Forum, Újvidék) 400 oldal, 3400 Ft

Kõszeg Ferenc: Múltunk vége (Kalligram) 464 oldal, 2990 Ft

Jakubecz Márta: Csendbe rejtett kulcsszavak (Median, Pozsony) 136 oldal 2600 Ft

Lator László: A megmaradt világ (Európa) 240 oldal+CD, 2800 Ft

Keszeg Anna: Gyöngyössi János (Ráció) kb. 400 oldal, 3900 Ft

Markulik József: Torzóban maradt élet (Vajdasági Magyar Mûvelõdési Intézet, Zenta), 172 oldal, 1800 Ft

Kiss László: Kis (és egyéb) világok (Fiatal Írók Szövetsége) 176 oldal, 1900 Ft

Márai Sándor: A teljes napló 1957-58 (Helikon) 252 oldal, 4990 Ft

Kontra Ferenc: Horvátország magyar irodalma (HunCro, Eszék) 504 oldal 5000 Ft

Papp Olivér Krisztián: Második esély (Alexandra) 432 oldal, 2499 Ft

Kósa Csaba: A megsebzett cédrus (Hungarovox) 416 oldal, 2800 Ft

Plivelic Iván dr.: Az én forradalmam (Székely Ház Közhasznú Alapítvány) 230 oldal, 2490 Ft

Madarász Imre: Változatok a halhatatlanságra (Hungarovox) 220 oldal, 2000 Ft

Saáry Éva - Vadnay Zsuzsa: Érdekes emberek (Antológia) 300 oldal, 3600 Ft

MARGÓ - Írások a fordításról és a kétnyelvûségrõl (ABART, Pozsony) 96 oldal, 2100 Ft

Sarány István: Önkéntes számûzetés (Pallas-Akadémia, Csíkszereda) 256 oldal, 2000 Ft

Marno János: Kezünk idegen formákba kezd (Palatinus) 360 oldal, 3100 Ft

Schiffer Péter: Elhallgatott beszélgetések (Vince) kb. 320 oldal, 2995 Ft

Mediális átlelkesítés (Vajdsasági Magyar Felsõoktatási Kollégium, Zenta) 176 oldal, 1500 Ft

Szabó Magda: Liber Mortis (Európa) 644 oldal, kb. 3500 Ft

Nádas Péter: Fantasztikus utazáson (Jelenkor) 136 oldal, 2600 Ft

Szegõ András: Bombasiker (Duna International) 320 oldal, 3495 Ft

Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról (Magvetõ)

Sz. Tóth Gyula: Tanári notesz 5. (Hungarovox) 272 oldal, 2000 Ft

Pataki Ferenc: A varázsát vesztett jövõ (Noran Libro) 300 oldal, 2980 Ft

Takács Tibor: Huszár Sándor bujdosásai (Bába és Társai) 248 oldal, 2000 Ft

Peéry Rezsõ: Eszmék és rögeszmék (Median, Pozsony) 304 oldal, 2600 Ft

Török Ferenc dr.: Ha kell, újra lefutom (Éghajlat) 280 oldal, 3500 Ft

Pomogáts Béla: Magyar irodalom Erdélyben 1969-1989 (Pallas-Akadémia, Csíkszereda) 576 oldal, 2500 Ft

45

Ünnepi Könyvhét Rakonczai János: Új évezred küszöbén (Bába és Társai) 216 oldal, 2000 Ft

Hetény János: Magyarok Máriája (Szent István Társulat) 692 oldal, 3200 Ft

Szente Zoltán: Kormányzás a dualizmus korában (Atlantisz) 460 oldal, 3595 Ft

Róna Judit: Nap nap után (Balassi) 540 oldal, 3200 Ft

Herczeg János: Csillagórák Vekerdi Lászlóval (Typotex) 324 oldal, 3500 Ft

Varga Csaba: Válaszúton - Húsz év múltán (Kráter Mûhely) 256 oldal, 2000 Ft

Szegedy-Maszák Mihály: Az újraolvasás kényszere (Kalligram) kb. 456 oldal 3500 Ft

Iancu Laura: Jeles napok, ünnepi szokások a moldvai Magyarfaluban (Lucidus) 220 oldal, 2400 Ft

Szomory Dezsõ: Emlékek szárnyán (Múlt és Jövõ) 350 oldal, 3200 Ft Szörényi László: Petrarca Budapesten (Nap) 284 oldal, 2500 Ft

Lukácsy András: Lex Gerenday (Corvina) 400 oldal, 3500 Ft

Tarján Tamás: Hegyre szõlõt (Pont) 288 oldal, 3780 Ft Tokaji Zsolt: Ex Oriente Lux Cucc (Fapadoskönyv.hu) 150 oldal, 2000 Ft

Magyar Mûvelõdéstörténeti Lexikon XI. (Balassi) 496 oldal, 6900 Ft

Tordai Zádor: Hogyan lehet valaki Európában zsidó, Walter Benjámin? (Múlt és Jövõ), 150 oldal, 2100 Ft

Színház és diktatúra a 20. században (Corvina) 416 oldal, 3500 Ft

Wass Albert: Mese az elveszett Szabadságról (Mentor, Marosvásárhely) 156 oldal, 1470 Ft

NYELVÉSZET, SZÓTÁR Benyhe János: Ráadás dohogó (Kortárs) 324 oldal, 2600 Ft Gágyor József: Mátyusföldi rózsák és bogáncsok (MadáchPosonium, Pozsony), 224 oldal, 3600 Ft Iker Bertalan - Hessky Eszter: Olasz-magyar Magyar-olasz kisszótár (Grimm), 480 oldal, 3490 Ft Pintérné Márkus Katalin: Angol-magyar Magyar-angol zsebszótár (Grimm), 528 oldal, 2390 Ft

TANULMÁNYOK Ablonczy Balázs: Nyombiztosítás (Kalligram) kb. 300 oldal, kb. 2700 Ft Alteregó (Vajdasági Magyar Felsõoktatási Kollégium, Zenta) 256 oldal, 1500 Ft A szépség akarata (Typotex) kb. 250 oldal, 3500 Ft Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitikai döntések válságos idõkben (Századvég ), 200 oldal, 2520 Ft Deáky Zita: „Jó kis fiúk és leánykák" (Századvég) 480 oldal, 7875 Ft Edmund Burke esztétikája és európai fogadtatása (Ráció) 216 oldal, 2800 Ft Haza a magasban (Mentor, Marosvásárhely) 280 oldal, 2730 Ft

Ungvári Tamás: Bûnbeesés után (Scolar) 320 oldal, 3500 Ft

Olay Csaba – Ullmann Tamás: Kontinentális filozófia a huszadik században (L’Harmattan) 560 oldal, 3900 Ft

Placid Olofsson OSB: Élet és imádság (Éghajlat) 104 oldal + 2 CD, 3500 Ft

Bartha Eszter: Magányos harcosok (L’Harmattan) 338 oldal, 3400 Ft

Soós Sándor: Út menti szakrális emlékek (Püski) 352 oldal, 3900 Ft

Borsi-Kálmán Béla: Megközelítések (Lucidus) 240 oldal, 2600 Ft

Szabolcsi Miksa: Olasz zsidók között (Gabbiano Print) 144 oldal, 2700 Ft

Dupka György: Fogyó, gyarapodó nemzetiségek, érdekképviseletek Kárpátalján (Intermix, Ungvár) 150 oldal, 1000 Ft Feitl István: Mikrotörténetek 1956 (Napvilág) 227 oldal+ képmelléklet, 2900 Ft

MÛVÉSZETI ÍRÁSOK, MÛVÉSZETEK 134 pillanat – fotóalbum (Aposztróf) 80 oldal, 3800 Ft Hornyik Sándor: Idegenek egy (L’Harmattan) 300 oldal, 3000 Ft

bûnös

városban

Márai Sándor: A négy évszak (Kossuth) 56 oldal, 2980 Ft Orosz István: A követ és a fáraó (Typotex) 3900 Ft

Havas László: Florus, az organikus világkép elsõ egyetemes megszólaltatója (Debreceni Egyetemi Kiadó) 440 oldal, 4000 Ft

208 oldal,

Sümegi György: Tóth Menyhért (L’Harmattan) 240 oldal, 3000 Ft Szavak vándorköszörûse - Kányádi Sándor (PéterPál) 106 oldal, 8300 Ft

Lukacs, John: A második világháború öröksége (Európa) 224 oldal, 2900 Ft

Márfai Molnár László: Arte Legis helyett (Ráció) 112 oldal, 1800 Ft

R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc (Éghajlat) 234 oldal, 9800 Ft

Miért beszélnek az európaiak még mindig a háborúról?

(XX. Század Intézet) 240 oldal, 1980 Ft

Szabó Gyula: A Pápai Magyar Intézet mint a magyar hírszerzés elõretolt bástyája 1963-1989 (Püski) 386 oldal, 3800 Ft

Vaja László: VAJA@MEXICO.HU (Írók Alapítványa Széphalom) 104 oldal 2900 Ft 220 oldal,

–

Varga Anna: Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája (L’Harmattan) 326 oldal, 2900 Ft

Turi Gábor: Kilátások (Debreceni Egyetemi Kiadó) 328 oldal, 2200 Ft Várallyalyi Gyula: Tévúton (L’Harmattan) 246 oldal, 2500 Ft

Szilágyi Ákos: Túlirányított demokrácia (Kalligram) kb. 400 oldal, kb. 2800 Ft

Vermes Gábor: Kulturális változások sodrában (Balassi) 280 oldal, 3200 Ft

Terestyéni Tamás: Kompország a nyugat iskolájában (Gondolat) 250 oldal 2790 Ft

Vékás János: Magyarok a Vajdaságban 1945-1954 (Vajdasági Magyar Mûvelõdési Intézet, Zenta) 420 oldal, 2500 Ft

Zombory Máté: Az emlékezés térképei (L'Harmattan) 308 oldal, 2900 Ft

102 oldal,

Gyógyító szentek (Éghajlat) 250 oldal, 4990 Ft

Lengyel László: Pretoriánusok kora (Kalligram) Kb. 264 oldal, kb. 2800 Ft

304 oldal,

Makai Péter: A mélység arcai (Gondolat) 1250 Ft

A magyarországi politikai pártok lexikona, 1846-2009 (Gondolat) 500 oldal 5500 Ft

Láng Benedek: A Ro-honci kód(ex) (Jaffa) 2940 Ft

Szabó Sándor: A zene metafizikája (Püski) 3400 Ft

Csányi Vilmos: Társadalom és ember (Gondolat) 80 oldal, 900 Ft

Ablonczy Balázs: Ötven hónap (Jaffa) 264 oldal, 3150 Ft

Karácsony Sándor: A magyar demokrácia - A magyar béke (Írók Alapítványa - Széphalom) 304 oldal, 2900 Ft

Szabó Ferenc SJ: Új távlatok (Éghajlat) 512 oldal, 3500 Ft

Bolberitz Pál-Freund Tamás: Hit és tudomány (Éghajlat) 236 oldal, 3500 Ft

VALLÁSOK, VALLÁSTÖRTÉNET

Identitásaink és (el)hallgatásaink (XXI. Század Intézet) 240 oldal, 1980 Ft

Nemzet és radikalizmus (Századvég) 500 oldal, 4998 Ft

Bindorffer Györgyi: Kisebbség, politika, kisebbségpolitika (Gondolat) 367 oldal, 3250 Ft

Bíró Lajos: Magyar mágia (Magyar Ház) 134 oldal, 1400 Ft

POLITIKA, TÖRTÉNELEM

Kovrig Béla: Magyar társadalompolitika (1920-1945) (Gondolat) 334 oldal, 3500 Ft

Huszár Ágnes: A nõ terei (L'Harmattan) 230 oldal, 2700 Ft

FILOZÓFIA, PSZICHOLÓGIA, SZOCIOLÓGIA A tekintet szintaxisa - François Molnar válogatott tanulmányai (Gondolat) 250 oldal, 3250 Ft

JOG, JOGTÖRTÉNET KULTÚRTÖRTÉNET, MÛVELÕDÉSTÖRTÉNET, NÉPRAJZ A táltos bûvös könyve (Forum, Újvidék) 94 oldal, 2900 Ft Csörgõ Zoltán: Hagyománytár 1. A-F (Püski) 248 oldal, 2980 Ft

46

Nagy Márta: A bírósági mediáció (Bába és Társai) 240 oldal, 2730 Ft Szabadfalvi József: A magyar jogbölcseleti gondolkodás kezdetei (Gondolat), 196 oldal, 2800 Ft

ÚJ KÖNYVPIAC 2011, JÚNIUS