ÚKP 2013/7-8. by Tibor Benjámin Szabó

498 Ft / 1,66 Eur

www.ujk onyvpiac.hu

XXIII. é vf ., 2013. július-augusztus

Új Könyvpiac · Az olvasók és a könyvszakma lapja

Az egysíkú, elfogult történelemszemlélet mindig bajt okoz Interjú Benkõ Lászlóval lapunk 31. oldalán

Irodalmi ajánlatunk Mood Indigo – Boris Vian – 2800 Ft Colin, a tehetõs fiatalember, a koktélzongora feltalálója mindennél jobban vágyik a szerelemre. Olyan lányt keres, akit õszintén tudna szeretni. Megismerkedik az elragadó Chloé-val és szárba szökken szerelmük Az egymás iránt fellángoló érzelmeik mindenen felülemelkednek, szerelmük humorban, bolondosságban sincs híján. A szerelmüket beteljesítõ álomszerû esküvõjükön arról is biztosítják egymást, hogy az életükben esetlegesen felmerülõ nehézségeket közösen gyõzik le. A nem várt fejlemények azonban sokkal hamarabb következnek be. Chloé hirtelen megbetegszik, lótuszvirág nõ a mellkasában. Az orvosi kiadások miatt elszegényedett Colinra vár a feladat, hogy sajátos, egyedülálló gyógymódokat kifejlesztve megmentse imádott szerelmét. Tajtékos napok címmel látható a könyv alapján készült film a magyar mozikban.

The Racketeer – John Grisham – 1730 Ft Az Egyesült Államok története során csupán négy szövetségi bírót gyilkoltak meg, és Raymond Fawcett lett az ötödik a sorban. A holttestére a bíró távoli, tóparti nyaralójában bukkantak, mellette feküdt fiatal titkárnõje is. A nyaraló szuperbiztos széfjét felnyitották, a tartalmát elvitték. Kik voltak a tettesek? És mi volt a széfben? Az ügyben az FBI kezd nyomozni. A 43 éves Malcolm Bannister egykor ügyvédként dolgozott, most a marylandi Frostburg szövetségi büntetésvégrehajtó intézetben tölti idejét. Szerencséjére tudja, hogy ki ölte meg a bírót, és azt is tudja, hogy mi volt az indíték. Ám az információnak ára van. Bannister szabadulni szeretne.

Friends Forever – Danielle Steel – 1835Ft A San Francisco elegáns negyedében épült óvodában öt gyerek találkozik. Két kislány és három kisfiú, akik hamarosan "örök barátok" lesznek. Az öt gyerek az érettségiig gondtalanul élvezi egymás társaságát, mit sem sejtve a körülöttük gyülekezõ viharfelhõkrõl. Álmaik valóra váltása, egyetemi tanulmányaik azonban messzire sodorják õket egymástól. Tragédiák sorozata szól bele a boldogságukba, vágyaik teljesülésébe. Megindító regényében Danielle Steel végigkíséri hõseit megpróbáltatásokkal teli útjukon, melynek során egyetlen percre sem felejtik, hogy barátságuk egy életre szól.

The Ocean at the End of the Lane – Neil Gaiman – 3940 Ft Egy középkori férfi visszatér vidéki szülõvárosába egy temetés alkalmából, és feltóduló emlékeit követve eljut egy házig, ami sok-sok évvel korábban valamiért fontos volt neki. Ott felidézi gyermekkorának egy 40 évvel korábbi nyarát, amikor megismerkedett az erdõben élõ furcsa Hempstock családdal: három nõ, három generációból. A legfiatalabb, váltig állítja, hogy a házuk mögött lévõ kacsaúsztató egy óceán, a legidõsebb, a nagyi azt mondja, ott volt az univerzum keletkezésekor. És ez még csak a kezdet. Egy opálbányász öngyilkossága felkavarja a világ rendjét, és elszabadít valamit, aminek nem kellene emberek közt járnia - a fiú pedig természetesen az események sûrûjébe kerül.

Pope Francis: Conversations With Jorge Bergoglio – Rubin - Ambrogetti – 4410 Ft 2013. március 13-án Jorge Bergoglio bíborost választották meg Joseph Ratzinger utódjául. A szerzõkkel folytatott beszélgetések alapján készült könyv különleges képet nyújt az új pápa életének eseményeirõl. Jorge Bergoglio egyszerû, közvetlen nyelven meséli el, ahogy a családja 1929-ben Buenos Airesbe érkezett, beszámol születésének körülményeirõl, gyerekkoráról, és arról, hogy miképp érzett elõször elhivatottságot a papi pálya iránt. Elkísérjük a szemináriumba, az elsõ ottani óráira, megtudjuk, milyen tapasztalatokat szerzett késõbb pszichológia- és irodalomtanárként, míg II. János Pál pápa bíborossá szentelte. Bátran és õszintén válaszol az egyenesen feltett kérdésekre, a rá jellemzõ világossággal fejti ki gondolatait akár kényes témákban is: véleményt mond az ima élményérõl, a cölibátusról, az egyház közösségi tevékenységérõl, a pedofilbotrányokról és az argentin diktatúráról egyaránt.

A kötetek megvásárolhatók:

Librotrade Kft.

Famulus Könyvesbolt

1173 Budapest, Pesti út 237. Tel.: 254-0273 • Fax. 257-7472 E-mail: books@librotrade.hu Honlap: www.librotrade.hu

1137 Budapest, Újpest rakpart 6. Tel.: 349-3656 • Fax. 288-0769 E-mail: famulus@chello.hu Honlap: www.famuluskonyv.hu

Tartalom

4 A hónap tárcája Pál Dániel Levente: Az Úr Nyolcadik Kerülete 6 A nosztalgia legfeljebb kísérõzene lehet Grendel Lajos íróval Bán Magda beszélget 8 Szabó Gábor: Emlékezetpolitika György Péter: Állatkert Kolozsváron. Képzelt Erdély [N]em áll-e fenn annak a veszélye ( de), hogy a „nemzeti identitás” egyik fontos elemévé, mércéjévé tett Erdély-mítosz hitelességének csorbítására tett kísérlet egyszerûen mint a „magyarság” elleni támadás képezõdik le ismét, érvek és szempontok figyelembevétele helyett újra csak a magyar vs. magyarellenes lebutított oppozíciójára redukálva az így aztán el sem kezdõdõ párbeszédet? 9 Új Krisztina: Polaroidok a magasföldszintrõl Simon Márton: Polaroidok 10 Hogyan forgatod a pennádat Orbán János Dénes íróval Kalapos Éva Veronika beszélget 12 Tornai Szabolcs: Teréz kétszer Csányi Vilmos: A tökéletesség illata Csányi ugyan tagadhatatlanul átváltozik Teresává, de az is feltûnõ, hogy ez az átváltozás csak részleges, mert a folyamat hirtelen és feltartóztathatatlanul megfordul: nem Csányi lesz mélyen vallásos, hanem Ávilai Szent Teréz kezd egyre inkább Csányi Vilmosra hasonlítani. 14 Idegennek lenni Petõcz András íróval Szepesi Dóra beszélget 16 Bíró-Balogh Tamás: Nem mind Ady, ami fénylik Bibliofil csapdák Irodalmi ereklyékrõl 18 Péczely Dóra: A Másik Ország 20 Békés Márton: Próféta a saját hazájában Oswald Spengler: Válságok árnyékában 22 Hogyan tovább MASZRE? Bart Istvánnal, a MASZRE elnökével Lafferton Kálmán beszélget Fogalmam sincs, hogy az új elszámolás következtében mennyi pénzt kell majd az NKA-hoz utalnunk. Természetesen igyekszünk megállapodni az NKA-val, hogy ezt a pénzt a jövõben is a magyar irodalom és könyvkiadás infrastruktúrájának fenntartására fordítsák a maguk pályázati rendszere révén, de ennél többet nem tehetünk. 24 Világkönyves 26 Csapody Kinga: Twist Olívia kapási naplója Szepesi Nikolett: Én, a szexmániás 27 Szirtes Borbála: Mindent a rákról Siddharta Mukherjee: Betegségek betegsége Nevéhez a már említett kemoterápián kívül köthetõ a sugárkezelés kifejlesztése is, és, ami a maga nemében az elõzõeknél is radikálisabb újítás volt: elõször Farber használta fel tudatosan az ötvenes évekre már világszerte jelen levõ, óriási befolyással bíró médiát ahhoz, hogy támogatást szerezzen a rákkutatás ügyének. 28 Az anyákban reménykedünk Vekerdy Tamással Csapody Kinga beszélget 30 A mese az, ami felszabadít Az ÚKP beszélgetése Mechler Anna meseíróval 31 Egy átalakulás szövevényei Benkõ László írót kérdezi az Új Könyvpiac

ÚJ KÖNYVPIAC 2013, JÚLIUS–AUGUSZTUS

A hónap tárcája

Az Úr Nyolcadik Kerülete A helyszín a nyolcadik kerület, a Kálvária tér, vasárnap dél körül, egyszerû, napos órában. Innen indulok, itt, ezen a környéken látom a legtöbb történetemet. Múlt vasárnap például itt szálltam fel a nyolcvanhármas trolira, egy perce sem támasztom az ablakot, amikor egy öregasszony elkezdi szavalni, majd dünnyögve énekelni a Himnuszt, többen csatlakoznak, fõleg öregasszonyok, talán öten vagy hatan, a busz elszórt üléseirõl. Aztán, nagy hirtelen, az elsõ öregasszony abbahagyja, s mintha parancsszóra, a többi is azonnal, mire az elsõ öregasszony a feltámadt csendben hangosan kijelenti, hogy nincs isten, kétezer éve nem lakik a templomokban. De most nem ezt akartam elmesélni, hanem amibe legutóbb keveredtem. Állok a buszmegállóban, vasárnap, alig múlt dél, pár perce hallgatott el az elektromos harang, várom a buszt. Az egyik padon hajléktalan alszik, egy másik nagyon nézegeti, gondolom, ki akarja rabolni, kihúzni a táskájából kilátszó maradék bort, vagy valami ilyesmi. Az alvóhoz odamegy a másik, megsimogatja a haját, kisimít egy homlokára tapadt tincset, valamit mormol,

Pál Dániel Levente (1982, Budapest) költõ, szerkesztõ A Prae/prae.hu fõszerkesztõhelyettese, az ELTE Eötvös Kiadó fõszerkesztõje, ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója. Legutóbbi kötete Hogy éltünk, nem hiába Fiatal Írók Szövetsége, 2013

elõhúz a zsebébõl egy zsömlét, és az alvó feje mellé rakja, újra megsimogatja az arcát. Levegõt sem tudok venni, ilyet nem láttam gyakran, vagy egyáltalán. Aztán odajön hozzám és pénzt kér, mondom neki, bazmeg, te egy jó ember vagy, és a kezébe nyomok kétezer forintot. Nézi, gyûrögeti, nem hiszi, majd kérdezi, ezt tényleg mind nekem adod? Mondom, persze, láttam, hogy hogy adtad oda annak a másiknak a zsömlét. Igen, odaadtam, mert szerencsétlenebb nálam, és köszönöm. Ha itt érne véget a jelenet, akkor a maga módján szép – akinek egy ilyen történet rejt szépséget. Ha itt ért volna véget a jelenet, egy sort sem írnék róla – mert noha szép, de ennyi, csak ennyi, semmi több. Ám ekkor a férfi, mintha villám sújtotta volna a lelkét, térdre borult elõttem, én még a padon ültem, és elkezdte volna csókolgatni a kezemet, mondtam, álljon már fel, vagy üljön ide mellém, a kezemet nem érte el, elhúztam, erre a lábamat kezdte csókolgatni, meg a cipõmet, és bõgött és hálálkodott, és egyre hevesebben. Húzódtam arrébb, csúszott felém, mászott a lábam után a földön, s mikor azt nem érte el, csókolta a lábam nyomát, az árnyékomat a betonon. Felálltam, jött a busz, mondtam neki, erre én felszállok, vigyázzon magára meg a pénzre, térjen magához. És felszálltam, láttam, õ tovább ácsorog, de a busz csak állt a megállóban – a kilences meg szokott várni még egy zöld lámpaváltást, ha úgy jön ki a lépés. Õ feltápászkodott, összeszedte a szatyrát, körbenézett, észrevett, majd utánam ugrott, be is csípte a csukódó ajtó lendülettõl hátra lebbenõ karját. Odajött, eldobta minden cuccát, újra csókolni akarta a kezem, közben a Bibliából idézett, egyre hangosabban, egyre keservesebb artikulációval, meg azt ismételgette, hogy ez még nem elég az üdvösséghez, ez nagyon kevés, de milyen jó ember vagyok, áldjon meg engem az Isten, de ez kevés, hogy üdvözüljek, neki meg arra, hogy végre nõvel legyen. 4

ÚJ KÖNYVPIAC 2013,

JÚLIUS–AUGUSZTUS

Új Könyvpiac · Olvasók és könyvbarátok lapja · ÚKP · Olvasók és könyvbarátok lapja· Új Könyvpiac

Üdvözlet az Olvasónak!

Az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja Következõ számunk megjelenik: 2013. szeptember 9. lapzárta: 2013. augusztus 28.

Világos, hogy egy kulturális alapítvány munkatársa (ma, Magyarországon) nem tud a Tantra elvei szerint élni. Lehetetlenség számára, hogy a pillanat szépségét élvezze, helyzetébõl adódóan képtelen rá. Mert amíg a normális emberek pihennek, õ a Felelõs kiadó Lafferton Kálmán Felelõs szerkesztõ Szabó Tibor Benjámin

következõ projekt után szalad. A Supka Géza Alapítvány munkatársai például idén az egész strandolós, szabadságolós idõszakot azzal töltik, hogy az õszre készülnek. Mert ezen az õszön olyasmit hív életre a könyves közösség, amilyenhez hasonló sem létezett a magyar olvasók világában. Az õsz a könyvesek számára a piaci pangás, a karácsonyra készülõdés terminusa – volt eddig.

Szerkesztõbizottság Kányádi Sándor Pécsi Györgyi Tandori Dezsõ Tõzsér Árpád

2013. szeptember 13-án nyitunk egy új ablakot az olvasás univerzumára. Az Olvasás Éjszakája egy olvasásnépszerûsítõ, a nemzeti írott kultúra értékeit felmutató irodalmi és könyves fesztivál. Elsõdleges célja a könyves kultúra kapcsolt, negatív jelentéseinek (muzealizálódott, unalmas) megváltoztatása, a társadalom olvasásképének frissítése. 2013. szeptember 13-án 14.00 (?) órától másnap hajnalig a rendezvény négy helyszínén (budapesti könyvesházakban plusz a Corvintetõ szó-

Kiadja: Lafferton és Társa Kft.

rakozóhelyen) a könyv- és folyóirat kultúrához kapcsolódó látványos, zenés programok, interaktív produkciók szórakoztatják és mûvelik a közönséget. Ezen a napon

Szerkesztõség: 1043 Budapest, Bocskai utca u. 26. Tel.: 210-9933, 210-9934 Fax: 210-9935 E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu www.ujkonyvpiac.hu

az ország könyvesboltjai meghosszabbított nyitva tartással várják a vásárlókat. Az Olvasás Éjszakája a magyar nemzeti írott kultúra szépirodalmi területének ismert és elismert alkotóit hozza kommunikációs helyzetbe a befogadókkal és a leendõ befogadókkal. Mivel Az Olvasás Éjszakája helyszínei ismert könyvesházak, a rendezvénnyel

Terjesztik: könyvkereskedések, könyvtárak, hírlapárusok, illetve elõfizethetõ a szerkesztõségben

azokra a helyekre viszünk nagy tömegeket, ahol a fesztivál ideje után is találkozhatnak az magyar írott kultúra mûveivel. A fesztiválon minden az éjszakáról szól majd. Az éjszaká-

Nyomás: Pauker Nyomda Felelõs vezetõ: Vértes Gábor igazgató

nak titkai vannak. Ismeretlen állatok ébrednek a kertben, a

HU ISSN 1215-5551

szaka a lehetetlen megvalósulása. Az Olvasás Éjszakáján

szoba felé vámpír oson, a telihold fényénél szerelmesek omlanak egymás karjába. Félelmek, álmok, csillaghullás – az éj-

negyven kortárs magyar író meséli, olvassa, mutatja, mit jelent számára az éjszaka. És azt, hogy: Amikor nem alszol – olvass! A lapban megjelent írások nem föltétlenül egyeznek a szerkesztôség véleményével. Az írások tartalmáért a szerzõk vállalják a felelõsséget. A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a kiadó felelõsséget nem vállal.

ÚJ KÖNYVPIAC 2013, JÚLIUS–AUGUSZTUS

felelõs szerkesztõ

Grendel Lajos íróval Bán Magda beszélget

A nosztalgia legfeljebb kísérõzene lehet A könyvhétre megjelent regényed címe: Az utolsó reggelen, ami

semmi végérvényes igazság. Ráadásul négy-öt évig csak az iroda-

összecseng a bibliai utolsó vacsorával, ha jól sejtem.

lomtörténet-írás foglalkoztatott, illetve az, hogyan lehetne megírni

Az igazság az, hogy nem gondoltam elõször erre. Az utolsó vacsora

egy 20. századi irodalomtörténetet korszerûen és elfogulatlanul.

bibliai üzenet, márpedig az én regényem távol esik a Bibliától. Aztán

Nos, megszületett egy irodalomtörténet, igaz, a személyemre szóló,

a regény elõrehaladtával rájöttem, hogy az utolsó reggelen is amo-

és elfogult. Az alatt a három-öt év alatt sok minden megváltozott. A

lyan leszámolásféle. Vagyis többé nincs visszaút. Az utolsó reggelen

magyar irodalom nem egyetlen, fölívelõ folyamat, hanem többféle

és az utolsó vacsora, mondjuk így, szerényen, unokatestvérek. No,

magyar irodalom létezik. Mondjuk Esterházy, Szilágyi István és Tol-

azért ez túlzás. Másod-unokatestvérek. Keresztre feszítés nincs

nai Ottó. És még a kortársak közül jó néhányan. Lehet, hogy az

benne. Igaz, katarzis sem. Vagy ha igen, nagyon is mérsékelt. Tulaj-

egyik szembe megy a másikkal, esztétikailag stb. De egyik sem ala-

donképpen csak egy témát írok, az Éleslövészet és Az utolsó regge-

csonyabb rendû mû, ezt hangsúlyozom! Egyenlõek! A kritika viszont

len rokon mû. Másod- vagy harmad-unokatestvérek.

az egyiket dédelgeti, a másikkal mostohán bánik.

Nem is egy regényrõl kellene ma beszélgetnünk, hanem háromról.

Hát persze, a kritikus is ember, no! Az irodalom mûvelõi és (plusz)

Hiszen 2011-ben jelent meg A négy hét az élet, 2012-ben Távol

kritikusai között majdnem összhang jön létre. De majdnem. Mert

szerelem címmel egy kisregény és most a harmadik kötet, amelyet

nincs Kuncz Aladár sehol. A felülnézet nem éppen sajátja a magyar

Mészáros Sándor tanácsára így együtt nevezzünk ciklusnak. De

irodalmi gondolkodásnak. Aztán a kisebbségi magyar irodalomról

közben volt egy cezúra, egy súlyos betegség.

nem is szólva. Évtizedekig nem is léteztek a magyar köztudatban.

Igen, ez igaz. Tulajdonképpen ciklusokat írok, persze nem úgy, mint

Aztán azt mondták: mindegy, hogy milyen, egységes magyar iroda-

Móricz Zsigmond az Erdély-trilógiát, hanem mondjuk mint a

lom van. De ez is sántít. 90 éve más a történelmünk. Így vagy úgy,

Kivilágos kivirradtigot, az Úri Murit és a Rokonokat. Tehát lazán,

de különbözõképpen viszonyulunk elemi dolgokhoz is. Amikor pél-

mindegyik kötet más, és mégis összefogja valami erõ, valami mág-

dául magyarországi magyartól hallom, hogy ez a tót milyen jól be-

neses tér. Ilyen az elsõ trilógia: az Éleslövészet, a Galeri és az Átté-

szél magyarul, legszívesebben fölrobbannék. Nos, ezek nem is any-

telek, ilyen a második trilógia: a Tömegsír, a Nálunk New Hontban

nyira Õszikék. Igazad van, túlságosan korai. Az az igazság, hogy

és a Mátyás király New Hontban, ami egészen más, szarkasztikus-

megint egy kicsivel tapasztaltabb lettem. A nemzeti kérdés megol-

groteszk. És más a harmadik, voltaképpen tetralógia, mert még

dása a liberalizmus alapkérdése. De még mindig nem biztos, hogy

egy hiányzik, egy zárókötet. Hamarosan befejezem, aztán jó hos-

a közember érti. (Különben nem tótozna, románozna, szerbezne le.)

szú szünetet tartok. Ezek a leszámolásféle regények. Az elsõvel, a

Indulásod idején a szokatlan témakezeléssel, a friss nyelvhaszná -

Négy hét az élettel még a betegségem elõtt elkészültem, ha úgy

lattal és szemlélettel robbantál be nagy sikerrel a magyar iroda-

tetszik, elébe mentem a betegségemnek. Olyannyira átéltem ezt a

lomba. Aztán a valóságot egyre ironikusabban és szarkasztikusab-

történetet, hogy csakis gutaütés lehetett a vége. De komolyra for-

ban láttattad, ez a hang jellemezte a rendszerváltás környéki mû-

dítva a szót, ezekbe a regényekbe számos olyan megoldást alkal-

veidet. Abszurdisztán, New Hont, ezek a Te elnevezéseid,

maztam, amelyek korábban idegenek voltak a számomra. És örü-

Abszurdisztán aztán köznyelvi fordulattá is vált, a közép-kelet-eu -

lök, hogy ezt a kritika is fölfedezte. Másrészt jóval erõsebb a nosz-

rópai társadalom, társadalmak tömör jellemzéseként.

talgia bennük, az irónia némiképp háttérbe szorul, bár egyáltalán

A nyelvhasználaton múlik sok minden az irodalomban. De ez sem

nem veszik el. Mészáros Sándor a Négy hét... elemzése kapcsán

abszolút érvényû. És mihez kezdesz az avantgárddal? Mondjuk,

többek között Musilt említette. Freudista vagy sem Mészáros Sán-

Tandoritól Az innensõ és a túlsó parttal? Csupa névmás meg szám.

dor, mindenesetre telibe talált. Az elõször harminc évvel ezelõtt ol-

Persze, igazad van, Tandori túllépett az irodalom megszokott fogal-

vasott Musilt ma is rendszeresen olvasom. Harminc évvel ezelõtt:

mán. Az egyetem negyedik évfolyamában Tandorinak az Egy talált

az elejétõl a végéig, az utóbbi idõben pedig összevissza. Nem ta-

tárgy megtisztítása címû kötetébõl szemelgetek. Nehogy azt higy-

láltam hibát benne.

gyék a gyerekek, hogy az irodalom csakis a nyelvhasználaton múlik.

Azt hinné az olvasó, hogy a halál közeli tapasztalás indította el a

Csak azt a zavart, hát azt látnod kell! De igazad van: Móricz, Mik-

múlt felidézését, a búcsúzást, a túlságosan korai prózai Õszikéket,

száth, Jókai, Kosztolányi, Krúdy stb. stb. mind egy-egy különálló

de nem.

„nyelvfilozófiával” teremtettek irodalmat. A groteszk-szarkasztikus-

Azt hiszem, ez az életkor sajátja. Hatvan éven túl összegezni támadt

ironikus regényeimben mindez jelentõs szerepet játszott.

kedvem. Paradox módon összegezni nincs mit, legfeljebb azt, hogy

Abszurdisztán, New Hont... Az a helyzet, hogy más nyelvfilozófiával

a világ anarchikus massza. Az a tapasztalatom, hogy hatvanéves

írom a regényeimet, mint 2010 elõtt.

korára az ember ténylegesen posztmodern lesz. Csupa föltétel, 6

Ayzzt írod a Négy hét az élet címû mûvedben, hogy „a nosztalgia ÚJ KÖNYVPIAC 2013,

JÚLIUS–AUGUSZTUS

legföljebb csak kísérõzene lehet.” Egy család, egy barátság, egy

lekicsinyelni egy olyan gazdag életmûvet, mint a Tiéd?

szerelem emléke felidézésénél? Akkor mi motivált, hogy minden -

Hát ezt Noszlopy mondja. Úgy illene, hogy tiltakozzak ellene. Bár

képpen meg akarod írni ezt a sok szövevényes kapcsolatot?

Noszlopy ötven százalékban én vagyok, meg kell, hogy mondjam,

Igen. Az utolsó reggelen egy kicsit más, mint az elõzõ két regény.

van némi igazság a mondanivalójában. Az az átkozott igazság!

Újra kísérletet tettem – mint ahogy majdnem minden kisebbségben

Csak remélhetem, hogy Noszlopy nem rám gondolt borúlátó nyilat-

élõ magyart megkísérti a dolog – hogy a szlovák problémára rávilá-

kozatában.

gítsak. Nem megoldjam, isten õrizz, szerintem az isten se tudja

Látom is, mondod is, hogy jól vagy. Remélem ez azt is jelenti,

megoldani, legfeljebb a szlovákok és a magyarok. És hát a jelen pil-

hogy dolgozol. A búcsúzás a múlttól, az élettõl után mi foglal-

lanatban sincsenek hozzá közelebb, mint száz évvel ezelõtt. Szóval

koztat?

nem megoldani. Itt él két nemzet, borzasztóan rossz lelkiismerettel,

Hát megúsztam. Cserébe leszoktam a dohányzásról, és egészsége-

amelyben hazugság és igazság úgy összekeveredik, hogy az az is-

sebben élek. Az új regényemen dolgozom, s már majdnem befejez-

tent is megizzasztja, míg a végére jár. Szóval csak jelezni akartam a

tem. Az utolsó fejezet van hátra, egyébként a legnehezebb. A hat-

problémát – irodalmilag. Az új regény visszatér a Négy hét az élet-

vanöt év ma már nem kor, és én sem érzem hatvanöt évesnek ma-

hez. Igazából a szövevényes kapcsolatok érdekelnek. Minél egysze-

gamat. Ugyanakkor nyugdíjba kell menni, vagyis szeptemberben új-

rûbben elmondani a „lehetetlent” az „irracionálisat”, megérteni azt,

ra tervezem az életemet. Újra megtanultam beszélni, járni és a jobb

amit racionálisan nem lehet. És itt, legföljebb, „a nosztalgia csak kí-

kezemet használni, ha nem is olyan tökéletesen, mint azelõtt. És

sérõzene lehet”.

persze írni. Szeretnék váltani, a nosztalgiát, a bölcsességet és az

Az utolsó reggelen ben Noszlopy csak úgy futólag és kesernyésen

iróniát egy lírai könyvben megírni. Lírai könyv! Brrr! Máris borzongok

elgondolkodik az íróságról. Te mit gondolsz az irodalom, a mûvé-

tõle. De ez csak vicc volt. Elõrebocsátom, hogy fogalmam sincs

szet hasznáról? Lehet-e egy kézlegyintéssel elintézni, szerényen

róla, hogyan fogom megírni.

ÚJ KÖNYVPIAC 2013, JÚLIUS–AUGUSZTUS

Szabó Gábor

Emlékezetpolitika Új könyvében György Péter az Erdély-mítosz értelmezésére, terápiás

re záródó érvrendszerének, helyenkénti csúsztatásainak és sommás

célú újragondolására vállalkozik, tehát alighanem – és remélhetõleg

ítéleteinek ideologicitását egy hasonlóképpen felvilágosult argumen-

– darázsfészekbe nyúl. Azt elemzi, hogy a Trianon okozta társadalmi

tációs készlet irányából megközelítõ, tehát konstruktív párbeszéd

sokk miféle válaszokat hívott elõ a társadalomból a kultúra, a mû-

megteremtésének reményében. György Péter eddigi munkásságának ismerõi az új kötetben

vészetek területén, és milyen

olyan megközelítési irányokkal, módszerekkel találkozhatnak, ame-

nyelvi-gondolati sémákkal próbál-

lyek akár ismerõsek is lehetnek a szerzõ korábbi mûveibõl és köz-

ta le és – elfedni a politikai-ideo-

életi publicisztikájából. A tájak, terek szimbolikája, a múzeumok, az

lógia közbeszéd a trauma ütötte

építészet vagy akár a kartográfia kulturális térben betöltött szerepe

sebeket.

ezúttal is különbözõ hatalmi-ideológiai gyakorlatok reprezentációi-

Hogyan alakult ki tehát az az

ként értelmezõdik, amiképpen a kötet irodalmi elemzései is alapve-

Erdély-kép, amely a történeti, ré-

tõen a mûvészet ideológia meghatározottságának és rögzülésének

tegzett Erdély eltüntetésével vala-

nyelvi mintáiként tûnnek elõ.

miféle esztétikai szimulakrum-

De olvashatunk akár Dobogókõ és Pannonhalma térszimboliká-

ként, ahistorikus és giccses

jának identitáspolitikai szerepérõl, Makovecz Imre építészetének em-

konstrukcióként, kikezdhetetlen

lékezetpolitikai vonatkozásairól, a kisebbségi lét és a nemzeti öntu-

mítosztárgyként formálódik a szemünk elõtt? György Péter kötete alighanem maga is érzi vállalkozásának

dat viszonyáról, Kosztolányi, Karinthy vagy Krúdy Trianon-képzeteirõl, a Trianon-sokkra adott kulturális válaszként erõsödõ antiszemitiz-

buktatóit, a feladat némiképp Don-Quijote-i jellegét, hiszen – amint

musról, e tanulmányok mindegyike Erdély szimbolikus konstrukciójá-

írja is – a Trianon és Erdély mítosz tektonikus zárórétegének hosszú

nak kiépülésére, annak a hamis nemzeti emlékezetben betöltött egy-

évtizedek alatt vastagodó lerakódásai alól alighanem csak hossza-

re dominánsabb szerepére keresi a magyarázatot.

dalmas, elszánt és következetes munkával lehet elõbányászni azt, amit a szerzõ hiteles, valódi nemzeti kultúrának nevez. Másfelõl kérdéses az is, hogy az a racionális, analitikus érvelés

* A képzelt Erdély fiktív hagyományával szemben a kötet ezért szentel külön fejezeteket három olyan alkotónak (Bretter György, Szilágyi

és pragmatika, amely György argumentációjának alapja, mennyiben

Domokos és Szabédi László), akik nem illeszthetõk be e mitikus tér

lehet meggyõzõ erejû az olyan gondolkodásmódok számára, ame-

kulturális keretei közé. És ezért foglalkozik olyan kortárs erdélyi je-

lyeknek – Makovecz kapcsán épp György Péter fogalmazza ezt

lenségekkel, mint az Éneklõ Borz vagy az Elõretolt Helyõrség nem

meg a könyv egyik tanulmányában – a múlt-fantáziáját nem tudja ki-

csupán mûvészi, hanem identitáspolitikai szempontból is kiemelten

kezdeni semmiféle racionális kritika?

fontos szellemisége, hiszen ezek a példák, kulturális minták a ki-

Van-e tehát hermeneutikai híd a radikálisan eltérõ szimbolikus reprezentációkból építkezõ nyelvjátékok közt? És végül, ezzel mindenképp szoros összefüggésben: nem áll-e

sebbségi lét modern, létezõ válaszai lehetnek a Trianon-traumára adott „árvalányhajas” feleleteknek. Nem mellesleg, érzésem szerint a kötet fejezeteit keretezõ idézetek hosszú sora – erdélyi és nem er-

fenn annak a veszélye (de), hogy a „nemzeti identitás” egyik fontos

délyi magyar klasszikusok szövegeinek citálása – a könyv alapkon-

elemévé, mércéjévé tett Erdély-mítosz hitelességének csorbítására

cepciójának, azaz a kultúra folyamatos nyelvi beágyazódásának,

tett kísérlet egyszerûen mint a „magyarság” elleni támadás képezõ-

inherens, ideológiai érdekektõl viszonylag mentes mûködésének jel-

dik le ismét, érvek és szempontok figyelembevétele helyett újra csak

zése, ami így a kritika alá vont mesterséges Erdély-mítosz organikus

a magyar vs. magyarellenes lebutított oppozíciójára redukálva az így

ellenpontjaként értelmezhetõ.

aztán el sem kezdõdõ párbeszédet? Sajnos, talán nem is túl pesszimista forgatókönyv, hogy György

Kétségtelen, hogy György Péter roppant céltudatos érvrendszere és távolinak tûnõ kulturális mezõket izgalmas kapcsolatba fûzõ

Péter rendkívül inspiratív, sok helyütt vitára ingerlõ könyve pusztán

gondolatmenetei igen meggyõzõ erõvel bírnak. Ugyanakkor nem vi-

egy újabb hatásos érv lesz a szerzõt amúgy is az ellenségkép egy-

tás, hogy argumentációja gyakorta serkent vitára, hiszen elemzései-

szerûen átlátható keretein belül értelmezõ gondolkodás számára.

ben az elérni kívánt ideológiai jelentés követelménye néha maga alá

Pedig az Állatkert Kolozsváron Trianontól napjaink „ahistorikus

rendeli az elemzés tárgyát, akár szövegszerû csúsztatásokon ke-

nacionalizmusáig” ívelõ kultúrtörténeti tablója igazán alkalmas lenne

resztül is. Így például az Aranysárkány egy szöveghelyét – a zsidó

valamiféle önismereti dialógus alapjainak megvetésére. Nem feltét-

Glück Laci és Novák Antal párbeszédét – idézve szögezi le, hogy

len az egyetértés szellemében, hanem a szerzõ néhol talán túl rövid-

Kosztolányi ezzel mintegy lezárta antiszemita kötõdéseinek korsza-

ÚJ KÖNYVPIAC 2013,

JÚLIUS–AUGUSZTUS

Új Krisztina kát. Nem idézi épp ezért a regény végérõl azt a párbeszédet, amikor a tízéves érettségi talál-

mint szocialistákkal barátkozó,

Polaroidok a magasföldszintrõl

„valami polgári radikális párt-

Az utóbbi idõben leginkább slammerként megnyilat-

képként és üzenõfali bejegyzésként is. A könyv

ban” tevékenykedõ figura jelenik

kozó Simon nem szokványos verseskönyvvel rukkolt

amúgy is sokszor az internet használatára készteti

meg: vagyis az ideológiai és faji

elõ. A kötet 533 darab pár soros vagy akár egy sza-

az olvasót. Például egy haiku-formában tördelt

sztereotípia épp azon megteste-

vas szöveget tartalmaz, amik az elsõ 001-et és az

youtube-link, egy képfájl, egy japán név vagy írás

süléseként, amit egyébként

utolsó 533-at leszámítva látszólag véletlenszerûen

esetén. Utóbbi különösen bosszantó, mert begépel-

György Péter is joggal kárhoztat

helyezkednek el. Egy oldalon legfeljebb tizenhárom

ni sem lehet, így az az érzése támadhat a japánul

gyakorta.

polaroid található. A megfontolt szerkesztõi munkát

nem tudó olvasónak, mintha szándékosan kihagy-

kozó elõtt a regény két szereplõjének párbeszédében Glück

mi tehetné bizonyosabbá, mint amikor végre össze-

nák valamibõl. Ezt csak erõsíti a 481-es polaroid:

ideológiai értékítélet kettéválása

olvashatóvá válnak a nem egymást követõ számozá-

„Tamayura / Tudom, hogy nem tudnád kiolvasni, /

szülhet sajátos zavart az olvasó-

sú részek. Ezeket a szerzõ a felolvasásokon is mint-

azért írom így”.

ban. Az Elõretolt Helyõrség

ha egy versként kezelné, számozás nélkül hangza-

identitáspolitikai méltatása és in-

nak el a mondatok, de még így is sokszor listaszerû-

latban, amikre, mint kérdésekre, egy fajta lehetséges

tellektuális radikalizmusának di-

vé válik az egész. A felsorolásba hajló gesztus vé-

válasz ennek a fajta költészetnek a kipróbálása” –

csérete után „nevetségesnek”,

gigvonul a köteten, az emlékek megtartása vagy ép-

olvasható Simon blogján, és a könyv Facebook-

„dühítõnek” és „bosszantónak”

pen elengedése adja az alaphangulatot.

oldalán szintén útkeresésrõl ír: „kísérletezni akartam,

Máskor meg az esztétikai és

„[S]ok minden foglalkoztatott az írással kapcso-

Erre utal a cím is: a „polaroid” fényképészeti

kockázatot vállalni, túllépni az elõzõ könyvem moz-

minõségét, anélkül, hogy ezt a

technika, ami azonnal elõhívja, kézzel foghatóvá te-

gásterén (paradigmáján?) és fejest ugrani valamibe,

leplezetlenül szubjektív és indu-

szi a megörökített pillanatot. A szerzõ honlapján

amit én se ismerek.” De sikerült-e eleget tenni ezek-

latos minõsítést akár egyetlen

adott instrukciók szerint a kötetet úgy kell elképzel-

nek az elvárásoknak? Az biztos, hogy a mostani kö-

szakmai érvvel is alátámaszta-

nünk, mint egy polaroid kiállítást. Az elsõ és utolsó

tetet nehéz azzal vádolni, hogy túlírt lenne, míg az

ná, ami már csak azért is bosz-

kép megvan, de közöttük olyan sorrendben halad-

amúgy szintén jól fogyó Dalok a magasföldszintrõlt

szantó (nevetséges és dühítõ),

hatunk, ahogyan nekünk jólesik, így szinte végtelen

elõszeretettel illette ezzel a jelzõvel a kritika. Moz-

hiszen ez a fajta, önmagát meg-

értelmezési lehetõség nyílik meg az olvasó elõtt.

gástér tekintetében azonban nem történt akkora vál-

nevezi annak esztétikai, poétikai

alapozni nem tudó szubjektivitás

A szövegek sokszor aforizma-jellegûek vagy pil-

tozás. Ennek oka a fõmotívum lehet, a polaroid, hi-

éppenséggel könyvének egyik

lanatnyi benyomást örökítenek meg, mint az „Álmod-

szen a fényképezõgép kattintásakor nyomban elve-

kritikai tárgyát képezi.

ni annyi, / mint jelen lenni valahol, ami nincs” vagy

szítünk valamit, aminek csak lenyomatát kaphatjuk.

Tágabb mûfaji keretek közt

„A pulton az üres borospoharak, / a tenyered nyo-

Az elsõ kötet szintén az emlékekrõl szólt, amiket a

hosszabban lehetne sorolni és

ma, / meg a reggeli fény”. A haiku-utánérzés nem

lírai én megõrizni vagy felejteni akart: az anya alakjáról,

értelmezni azokat a pontokat,

véletlen, hiszen Basó-idézettel indít a kötet és az el-

elmúlt kapcsolatokról. És a Polaroidok tele van ezekkel

ahol György Péter könyve prob-

sõ szöveg is a haikuk újraértelmezésére enged kö-

a motívumokkal, amik pedig túlmutatnak, azok a városi

lematikus állításokat, nehezeb-

vetkeztetni („Kitárt szárnyú pillangó az udvarra nyíló

zajból vagy a természet csöndjébõl megmaradt foszlá-

ben védhetõ következtetéseket

/ ajtó mellett, fekete a fehér kövön. / Vagy három he-

nyok, de ugyanúgy az egyedüllét érzetét keltik. A két

vagy általánosításokat tartalmaz.

te ott van. // Ez majdnem 17 szótag”). Viszont az ef-

kötet közötti kapcsolat legszembeötlõbb mozzanata az

Ez azonban szemernyit se von

féle megnyilatkozások nagyon sokszor hajlanak

Ez is milyen verscím polaroiddá emelése, ezen kívül a

le mûvének jelentõségébõl és a

giccsbe, amit persze lehet ironikusan értelmezni, de

Kínai címû versre való utalás is jellemzõ („Látod azt a kí-

szellemi kalandnak az olvasás

sokkal inkább hatnak költõi fogásnak – annak ellené-

nai kajáldát? / Ott volt egyszer mindennek vége”), de le-

közben érzett izgalmából, sõt in-

re, hogy érezhetõ a Pilinszky vagy a Weöres által te-

hetne sorolni még.

kább párbeszédre, vitára kény-

remtett hagyomány.

Összességében elmondható, hogy az esetleg

Rövid egységeinél fogva ugyanis a Polaroidok

önmagukban is helytálló polaroidok olyanok, mintha

sikerül olyan erõs provokáció-

könnyen idézhetõ. Ráadásul, mivel kontextusuktól

az elõzõ kötetbõl ollózták volna ki õket. Mint egy Si-

ként beíródnia a kulturális térbe,

megfosztott mondatokról van szó, a szerencse

mon Márton best of, kimonóban. Mindenesetre, ha a

hogy ki is tudja kényszeríteni ezt

sütikben található jóslatokat vagy a horoszkóp-szen-

paradigmaváltás nem is sikerült, a Polaroidok sza-

a dialógust.

tenciákat juttathatja eszünkbe. Bárkire érvényes. Ta-

badsága határtalan értelmezési hálót teremt. Ám fel-

lán nem is mutatja ezt jobban más, mint hogy a

merül a kérdés: ki dolgozik meg jobban a szövegért,

könyv Facebook-oldalán posztoltak már polaroidos

a szerzõ vagy az olvasó? (Simon Márton: Polaroi-

tetoválást, és láttam Simon Márton-idézetet borító-

dok. Libri Kiadó, 2013, 88 oldal, 1490 Ft)

szerít. Csak remélni lehet, hogy

György Péter: Képzelt Erdély Magvetõ Kiadó, 2013 445 oldal, 3990 Ft ÚJ KÖNYVPIAC 2013, JÚLIUS–AUGUSZTUS

Orbán János Dénes íróval Kalapos Éva Veronika beszélget

Hogyan forgatod a pen 2013 július 4-én leszel negyvenéves. Az egyik kérdésem, hogy

vagy mennyire volt ez inkább belesodródás? Sosem éreztél úgy

szakmailag és magánemberként milyen érzésekkel tekintesz erre a

vele kapcsolatban, ahogy Teleki uram, mikor elküldte a két mánd -

szép kerek évfordulóra, a másik pedig, hogy Tarján Tamás szerint

rucot Orbán Balázsnak, hogy „ Basszátok meg!”?

azt ígérted, készülsz valami nagy dobással ez alkalomból. Lehet

Sohasem sodródtam, inkább sodortam. Egyrészt én mindig hittem

már tudni, hogy mirõl van szó?

az irodalom erejében, a magyar nyelvben, és hiszek Erdély különle-

Az az igazság, hogy semmi jelentõséget nem tulajdonítok a szüle-

gességében is. Bizonyos szempontokból konzervatív és hagyo-

tésnapoknak és a kerek évfordulóknak sem, ugyanolyan nap, mint a

mánytisztelõ vagyok. Ellenben utálok mindenféle hülyeséget, ami je-

többi. Mit ünnepeljünk? Hogy öregszünk? Nem érzem magam negy-

len van az irodalmi életben, a belterjességet, a klikkesedést, a szak-

venévesnek, ugyanúgy élek, mint huszonévesen, annyi, hogy még

ma elfogult ostobaságát, a dögunalmas, szalagra gyártott mûvek

többet tartózkodom kocsmában, lévén hogy van saját kocsmám, így

tömkelegét, a lapos író-olvasó találkozókat, a közönség kizárását a

a munkát jól össze lehet kötni a duhajkodással.

magas irodalomból, a metanyelven író, olvashatatlan bölcsészeket,

Nem tûztem ki semmilyen irodalmi robbantást az évfordulóra, nem

a kánon által méltatlanul piedesztálra emelt pojácákat, akik kapcso-

ehhez kötöm. Az tény, hogy már évek óta hever egy átírásra váró

lati tõkéjük megszûnte vagy haláluk után három nap alatt feledésbe

agresszív spielregény a merevlemezemen és mind a szakma, mind

merülnek. Igenis tudatosan küzdöttem a kezdettõl fogva azért, ami-

a közönség már hosszú évek óta követel egy vérbeli új versesköny-

ben hiszek és az ellen, amit utálok. Megfelelõ elméleti képzésre tet-

vet az újrakiadások mellé, és persze ez tervben is van. De az utóbbi

tem szert, ehhez társítottam a diplomáciát, a marketinget és nyilván

évek leginkább a kocsmáról szóltak, a kolozsvári Bulgakovról, amely

nagy szerepe volt a karizmának is. Az irodalmi életnek szüksége

az utóbbi években megaszórakozóhellyé és kulturális központtá nõt-

van vezéralakokra, nem azért, hogy ezek góréként csillogjanak, ha-

te ki magát és rengeteg bíbelõdést igényel, mert ez is egy mûvé-

nem azért, hogy összefogják azokat, akik jól írnak, de nem annyira

szet, egy kultuszhelyet teremteni és fenntartani a kultuszt. Egyszerû-

életrevalóak, hiszen a kettõ nem mindig esik egybe.

en nem volt idõm megírni. Majd lesz elõbb-utóbb, és szerintem lé-

Szóval a témát nem unom, és nem kéne megbaszni az egészet, de

nyegtelen, hogy hány éves leszek a megjelenéskor, a szövegek szá-

egy jó részét viszont nagyon. Ez nem könnyû egy olyan irodalom-

mítanak, nem a poéta kora.

ban, ahol legalább háromezren profinak és zseninek tartják magu-

Annál is inkább kérdeztem rá az új kötetre, mert ugye az Alkalmi

kat.

mesék… és a Sándor vagyok én is… egyaránt gyûjteményes mun -

Azt is sokszor nyilatkoztad és a mûveidben is gyakran leszögezed,

kák, a szövegek szinte egytõl egyig megjelentek már folyóiratok -

hogy téged kizárólag az esztétikum érdekel, nem kívánsz foglal-

ban és egyéb kötetekben is. A mostani „nagy hallgatásod” után

kozni sem gazdasággal, sem politikával, erkölccsel sem nagyon.

jön egy újabb mennydörgés, vagy van ebben némi fáradtság is?

Ezt csak olyasvalaki képes hirdetni 13 kötet után változatlanul, aki

A tavaly megjelent két kötet kabarékönyv, A Sándor vagyok én is…

sosem ütötte meg a bokáját még ezzel kapcsolatban sem emberi -

ugyan súlyos jelenségekre is rávilágít, de elsõdleges célja a nevette-

leg, sem szakmailag. Valóban nem?

tés, az Alkalmi mesék idegbeteg fölnõtteknek textusai pedig konkré-

Hát nem is érdekel, van elég izgalmasabb téma, mint a fentiek. Gaz-

tan az irodalmi estek közönségének megröhögtetése céljából íródtak

dasággal amúgy foglalkozom, lévén vállalkozó, de ez nem érinti a

és gyûjtettek egybe. Nyilván nem ezek a fõmûvek és a robbantások,

mûveimet, legfeljebb késlelteti… Amúgy tényleg nem ütöttem meg a

de én világéletemben nagy hangsúlyt fektettem a humorra is. Fá-

bokámat, én végeztem a magam dolgát, aztán felõlem hõböröghet-

radtságról, kiégésrõl szó sincs, a hallgatásnak, mint már említettem,

nek a hõbörgõk…

a Bulgakovval való törõdés az oka, semmi más. És garantáltan kerí-

Kicsit esetlegesnek érzem a kötetet szerkesztési szempontból:

tek idõt megírni a kellõ mûveket. Hogy fognak-e mennydörögni, az

oké, hogy minden szöveg mese, de a Misimackó-vonal mint alap

majd kiderül, de nem jellemzõ rám, hogy olyan cuccokat dobnék pi-

nem igazán határozott, a Csáth-stílusparódia és a Hogyan basz -

acra, melyek ne hökkentenék meg az olvasókat. Az elsõdleges cé-

tam meg Jessica Albát pedig abszolút kilógnak. Mi volt a szerve-

lom mindig az volt, hogy érdekes, izgalmas legyek, számomra ez a

zési elvetek a szerkesztés során, ha volt ilyen?

legfontosabb irodalmi kritérium.

Azért viseli a könyv az Alkalmi mesék idegbeteg fölnõtteknek címet,

A veled készített interjúkban, amiket olvastam, sokan és sokféle

mert tényleg alkalmi, röhögtetõ írások, és semmilyen különösebb

módon faggattak a transzközéprõl, a Bretter-Körrõl, az Elõretolt

szerkesztési elve nincsen. Már kaptam szemrehányást a szakmától,

Helyõrségrõl és a szerepvállalásaidról az erdélyi magyar irodalom-

de a következõ az álláspontom: azt, hogy tudok írni, szerkeszteni,

ban. Néhol úgy éreztem, kicsit unod is már a témát. Mennyire volt

komponálni a szakma számtalan elismerõ kritikával és számos díjjal

tudatos dolog a részedrõl ennek a mozgalomnak az „arcává” válni,

jutalmazta. Nagyon köszönöm. De én nem a szakmának írok, hanem

ÚJ KÖNYVPIAC 2013,

JÚLIUS–AUGUSZTUS

nnádat a közönségnek, én nem annak örülök, ha írnak rólam egy újabb tanulmányt, melyben csak a kötõszavak vannak magyarul, hanem annak, ha a közönség könnyesre röhögi magát az estjeimen, vagy borzong a szövegeim érzelmes erejétõl. És az, hogy ez a könyv hogyan van összeállítva, legfeljebb néhány szakit érdekel. Az olvasóim viszont felütik itt-ott és remélhetõleg jókat röhögnek és ez ránk fér ebben a rohadt világban. Ez egy ilyen könyv, és ez jelezve van mind a címben, mind a fülszövegben. Nem fogok elvárások, kánon által megszabott törvények alapján írni, mindig is egy önkényes alkotó voltam és az is maradok, aki akarja, elolvassa, aki nem, az meg nem. Majd ha úgy támad kedvem, írok a szakmának is, és azt majd minden szempontból megmatematizálom, hogy legyenek boldogok. De ha nem vették volna észre, lejártak a tudálékos idõk és egy olyan világba érkeztünk, amelyben csak az érdekes és izgalmas dolgok érvényesülnek és még két-három nemzedék kihalása után a franc sem fog vontatott, mély értelmû dolgokat olvasni pusztán a gondolatiság kedvéért, meg hogy elmondhassa, hogy olvasta. Jár le a sznobéria korszaka. Én nap mint nap fiatalok között mozgok, és nem igaz, hogy nem olvasnak, de õk már nem hajlandóak elvárások és kötelezettségek alapján olvasni, élvezetbõl olvasnak, és ez nagyon jól van így. Csak egy kérdés a mérhetetlen Kis herceg- és Grimm-utálatoddal kapcsolatban: értem, hogy nem bírod õket, mert állatok gyûlöletére, szadizmusra nevelnek és undorítóan nyálasak (ezek a te szavaid egy interjúból). Akkor mégis mi az, amit olvasnál a gyerekednek? Nagyon csodálkozom azon, hogy ebben a korban, amikor a nyugati társadalom a nevetségességig hiperérzékeny minden apróságra meg hülyeségre, amikor egy nõnek elejtett bók szexuális zaklatás-

FOTÓ: MOLDVAI ANIKÓ

Az Alkalmi mesék… olvasása közben többször is eszembe jutott,

nak számíthat, amikor a disznót, amelyet bezabálni készülünk, hu-

hogy nyilvánvaló paródia mivoltán túl az erdélyi költõk lõcsének

mánus okokból tilos késsel leölni, senki nem veszi észre, hogy miket

örökös méregetése kicsit olyan, mint amikor egy pasi nagy kocsi-

is tartalmaznak egyes mesék. A Piroska és a farkasban a farkast

val ellensúlyozza a kis lõcsöt (ezt a vélekedést alá is támasztja a

nem csak megölik, hanem szadista módon megkínozzák és a gye-

hosszú mûvészet – rövid pénisz megfogalmazásod). Szerinted ki-

rek úgy nõ föl, hogy vannak szeretnivaló állatok és gyûlölnivaló álla-

nek ennyire fontos a lõcs?

tok. Nem pedig úgy, hogy a természet minden teremténye a maga

„Nem kell naty fasz, csak hosszu s fastak” – mondogatta a szász

módján egyedi és csodálatos, és a lótetûnek is ugyanolyan joga van

asszony Édesanyám falujából. Hogy kinek fontos? A férfiúnak, mert

az élethez és a táplálékhoz, mint a palotapincsinek. A kis herceg

megszabja férfiasságát és a nõnek, mert gyönyört okoz és gyerme-

pedig úgymond öngyilkos lesz, könyörgöm, hogy tálalnék ilyen me-

ket nemz neki. Tehát mindenkinek fontos. A fallosz létünk és kultú-

sét a kölyköm elé? Mennyivel másabb a Micimackó, ahol minden ál-

ránk egyik fõ szimbóluma, és örökös beszédtéma, a nõi nemi szerv-

latkának megvan a maga hihetetlen bája, vagy a világirodalom sze-

vel és egyáltalán, a szexualitással egyetemben, minden szinten.

rintem legszellemesebb, legbriliánsabb meseregénye, Móra Ferenc

Nem hivalkodás van a szövegeimben, egyszerûen szeretem a jó ízû

Csilicsali Csalavári Csalavérje, melynek negatív szereplõi is imádni-

vaskosságot, az ízes-humoros, népies pornográfiát (mert amúgy a

valón viccesek! A kölkeimnek csakis olyan dolgokat fogok prezentál-

pornót megvetem és érdektelennek tartom). És mi legalábbis beszé-

ni, melybõl szeretetet – de nem nyálasságot és életrevalóságot,

lünk errõl, a kocsmaasztalnál a duhaj cimborákkal vagy a székely

ügyességet tanulnak. Van bõven ilyen mû is, terjedelmi okokból nem

falvak jóhumorú népével, miért ne beszélnénk, mirõl beszéljünk, a

sorolom föl, de nem nagy ördöngösség rájönni, csak egy kicsit szûr-

szolipszizmusról netán? És ha valaki hivalkodásnak érzi és frusztrá-

ni kell.

ciót vél mögötte fölfedezni és netán kíváncsi is emellett, fáradjon

ÚJ KÖNYVPIAC 2013, JÚLIUS–AUGUSZTUS

ide, a huncut Erdélybe és nézze meg, és ki is próbálhatja, amennyiben az esztétikai faktora stimmel, mert arra viszont magas mûvészi felsõfokon és roppant módon érzékenyek volnánk. Én nõi magazinos újságíróként kezdtem, így egyszerûen nem tud Hogyan basztam meg Jessica Albát ban az erdélyi költõk nõkre

gyakorolt hatását illeted. Eszerint a nõnek romantika kell, rózsa,

aránt tenyerét

tam elmenni amellett a gyönyörûséges summázat mellett, amivel a

vers, nevetés és „órákig tartó eszméletlen kéjelgések” – amivel ab-

ritikus és olvasó egy-

dörzsölgetve ör-

szolút nem vitatkozom. Valóban ennyire ismered a nõket? És ha

vendezhet, ha

mindez van az erdélyi költõnek, akkor mije nincs? Ha most azt állítanám, hogy ismerem õket, felelõtlen és nagyképû

két mûvet azért

kijelentés lenne. Ha azt mondanám, hogy a nõket lehetetlen kiismer-

vethet össze,

ni, egy közhelyet ismételnék. Szeretem a nõket és úgy tûnik, õk is szeretnek engem. Amúgy nem szabad ezt túlpszichologizálni és

mert a témájuk

nem szabad aljas módon taktikázni és visszaélni a tanulás és a ta-

ugyanaz. Különö-

pasztalat révén fölhalmozott tudással, nem szabad szerepet játszani, mert elõbb-utóbb úgyis meztelen testtel és meztelen lélekkel áll-

sen akkor, ha nem régi irodalomról, hanem kortárs

tok egymás elõtt és akkor minden kiderül. A szerelem megtalálja a

alkotásokról van szó. A könyvhétre jelent meg a

maga útjait és a szerelembe sok minden belefér, a pajkos kalandok-

nemzetközi hírû etológus, ám több mint tíz éve

tól az õrületig. Szóval nem úgy állok hozzá, hogy ismerem õket, mindenki más és én is mindenkivel más vagyok, az általános dolgokat

szépíróként tevékenykedõ Csányi Vilmos regénye,

mindannyian tudjuk, az egyedieket pedig honnan is tudhatnók elõ-

A tökéletesség illata. Csányi korábbi irodalmi felfe-

re? Hogy mije van az erdélyi poétának és mije nincsen, esete válo-

dezõútjai után nem annyira meglepõ, hogy ezúttal

gatja. Szerintem egzotikus, gyakran pompás állatfajta és általában talpraesett, mert ez egy olyan tartomány, amely talpraesettségre ne-

egy nõ bõrébe bújt, ráadásul Ávilai Szent Terézzel

vel. Azt hiszem, van mindenünk, ami éppen kell, még ha versben

vált eggyé, és megírta a szerzetesnõ élettörténetét

néha-néha nyafogunk is, de alapjában inkább harcosok vagyunk,

egyes szám elsõ személyû vallomásként, megtûz-

transzszilvanista koldus elõdeinkkel ellentétben. Mindenkinek akad párja, van akinek száz is egy életben, s mindenkinek van akkora lõ-

delve akkurátus kommentárokkal. Ez a vállalkozás

cse, mellyel legalább egy fehérnép elégedett, mert ha nem, ejszen

már önmagában fölöttébb izgalmas. Egy közismer-

arrébb állna. Azt is gyakran megfogalmazták a mûveiddel kapcsolatban – és az

ten agnosztikus tudós mélyen vallásos asszonnyá

Alkalmi mesék nél ezt fokozottan érzem –, hogy színpadon lenne a

változik, úgyszólván a teljes nyilvánosság elõtt

helyük, mármint színdarab formájában, mint Mosonyi Aliz

nagy attrakciót hajt végre. Rögvest felmerül a ké-

Magyarmesékje. Nem gondolkodtál még el ezen, kerestek-e már meg ilyen javaslattal, illetve érdekel egyáltalán a szövegeid ilyetén feldolgozásának lehetõsége? Ó, már több bábdarabot is fabrikáltam, a Búbocska címû ördögregényemet átírtam szín- meg bábszínpadra is, meg szoktam dramatizálni mûveket a kolozsvári operának meg bábszínháznak, drámát is

tely, hogy Csányinak sikerülhet-e ez az átváltozás, közvetítheti-e hitelesen a híres szerzetesnõ istenélményét, sõt, egyáltalán hozzányúlhat-e a témához. Annál is inkább megalapozott e fenntartás, mivel

írtam, filmforgatókönyvet is, de nem nagyon jutott idõm foglalkozni a

harminc évvel ezelõtt Pályi András már megtette

mûveim menedzselésével az utóbbi években. Kocsma- meg iroda-

ugyanezt. Õ is éppen Terézt pécézte ki magának.

lomszervezéssel foglalkoztam, de alkotóként már hosszú évek óta hiányzom az irodalmi körforgásból, ezért nagyon megritkultak a

Másutt címû kisregényében õ is egyes szám elsõ

megkeresések-fölkérések, holott a kilencvenes évek végén és az új

személyben beszél Santa Teresa de Jesúsként, bár

évezred elején folyamatosan mediatizált, szerepeltetett, keresett al-

nála nincsenek kiegészítõ narrátori szövegek, csak

kotó voltam. De majd foglalkozom ezzel is, mikor lesz idõm, elvégre, mint mondtam, nem az számít, hogy milyen dátumot ír a flepniben,

a csupasz vallomás. Mehet az esélylatolgatás, le-

hanem hogy milyen tûz ég benned és hogyan forognak a fogaskere-

het drukkolni vagy ellendrukkerkedni, mert a kér-

kek a bolondos agyadban. No meg az, hogy hogyan forgatod a pennádat, és természetesen a lõcsödet is, ha már annyiszor szóba került ez a fontos költõi kellék. 12

dés kikerülhetetlen: melyikük a jobb átváltozómûvész? Csányi vagy Pályi? ÚJ KÖNYVPIAC 2013,

JÚLIUS–AUGUSZTUS

Tornai Szabolcs

Teréz kétszer Kezdem Pályival, hiszen a bravúrra elõször õ vállalkozott. Amikor jó

megfellebbezhetetlen evidencia. Kétely csak és kizárólag abból fa-

néhány évvel ezelõtt Pályi kötete a kezembe került, amely 1996-ban

kadhat, hogy netán az ördög settenkedik és ügyeskedik az ember

jelent meg Nádas Péter utószavával a Kalligram Könyvkiadónál,

körül, miközben a balga földi halandó azt hiszi, jó úton jár. Csányi és

azonnal elkapott a mondatok sodrása és a költõi hév. Nádas „ma-

Pályi verziója a legélesebben és legmarkánsabban a levitáció kér-

gyar misztikusnak” minõsítette Pályit, és bár ezt a titulust kissé túlzó-

désében üt el egymástól. „Magyar misztikusként” Pályi – túlzás és

nak érzem, kétségtelen, hogy Pályi az emberi lélek szenvedélyes

gúny nélkül mondom – hallatlan érzékletességgel ábrázolja Teréz

áhítatát oly erõvel képes kifejezni, amely a költészet régiójába emeli

levitációját. Csányi viszont azzal a ravasz ötlettel áll elõ, hiszen õ a

prózáját. Szent Teréz életét és istenélményét nemcsak a jó értelem-

ráció elszánt védelmezõje, hogy Terézt csak mások látták levitálni, a

ben vett irracionalitás felõl közelíti meg, hanem az irracionalitásban

levitálást õ maga mindig is tagadta, ugyanis a következõ történt. Te-

bontja ki, tárja fel, és teszi teljességgel átélhetõvé, függetlenül attól,

réz mezítláb ment a templomba, s hogy ne fázzon a lába ima köz-

hogy az olvasó vallásos vagy sem. Szövege korántsem csöpög az

ben, két fahasábot tett le a kövezetre, ezekre állt rá, ezért tûnt úgy,

ájtatosságtól, a mondatok feszesek, kidekázottak, ám közben szép

mintha lebegne. Olvasó és kritikus nagy lendülettel csaphatja össze

egyenletesen törnek fölfelé egészen a csúcsig, a vallásos elragadta-

a kezét, hogy lám, mire képes a ráció egyfelõl, s mire képes az irra-

tásig, a teljes eksztázisig. Engem, aki szintén agnosztikus vagyok,

cionalitás másfelõl. Pályi mûvében a legkisebb kétség sem fér ah-

mint Csányi, nem az áhítat és üdv érdekel, hanem az elragadtatás

hoz, hogy Teréz levitált. Pályinál az írói feladat oroszlánrésze éppen

állapotának számomra is átélhetõ ábrázolása. Ez bennem is meg-

az, hogy az irracionalitás bástyáját bevegye. S ez sikerül is neki. Oly

mozdítja, elindítja azt a valamit a mélyben, amit lehet, hogy sosem

meggyõzõen, sõt magától értetõdõen tudja ábrázolni Teréz lebegé-

felejtek el, és összekapcsolok más irodalmi vagy valós élményekkel.

sét, hogy bár sose hinnék benne, elhiszem! Csányi fõ feladatának a

Csányira áttérve: õ éppen az ellenkezõ irányból közelít. És éppen az

ráció bástyájának õrzését tekinti, hovatovább lecsapolja az irracio-

ellenkezõjét teszi annak, amit Pályi. Csányi a racionalitásból indul ki,

nalitás minden mocsarát. Csakhogy ezzel éppen attól fosztja meg

és szigorúan a racionalitás körén belül látja a leginkább átélhetõnek

hõsnõjét, ami személyiségének lényege. Csányi ugyan tagadhatatla-

és megérthetõnek Teresa hagyatékát. Csányi az irracionális eleme-

nul átváltozik Teresává, de az is feltûnõ, hogy ez az átváltozás csak

ket megszelídíti vagy kiiktatja, s ez már a módszerében is megmu-

részleges, mert a folyamat hirtelen és feltartóztathatatlanul megfor-

tatkozik, mivel hosszú kommentárokkal egészíti ki az egyes szám el-

dul: nem Csányi lesz mélyen vallásos, hanem Ávilai Szent Teréz

sõ személyû vallomást, precízen végigvezetve az olvasót Teresa

kezd egyre inkább Csányi Vilmosra hasonlítani. A végeredmény egy

egész életén. Ám érzésem szerint e narrátori szövegek túlsúlyba ke-

kiváló életrajzi regény, amelybõl ha nem is maradéktalanul mindent,

rülnek, és elnyomják a vallomástevõt, eluralkodik az a szemlélet,

de sok mindent megtudhat a nyájas olvasó Szent Terézrõl, egy olyan

hogy a racionalitás az a biztos alap, ahonnan minden emberi jelen-

mû, amely egy nyitott elméjû és szívû tudós precíz munkája, acélhíd

ség értelmezhetõ. Csányi könyvében jól látszik,

a középkor és a mai kor között. Az irracionali-

hogy egy tudós miképp racionalizálja a racio-

tással versenyre kelni nem lehet: Pályi a na-

nalizálhatatlant, azaz a vallást. Csányi ebben

gyobb átváltozómûvész. Csakhogy a racionali-

odáig megy, hogy Isten képzetét társadalmi

tással sem lehet versenyre kelni. Igenis szük-

konstrukciónak minõsíti, s ezzel tulajdonképpen

ség van arra, hogy a mérleg vízszintesbe kerül-

nem volna baj, ha a kommentátori szövegben

jön. Ha így nézem a két regényt, akkor Pályié

tenné. Ám legnagyobb meglepetésemre Teréz-

kerül az egyik serpenyõbe, Csányié a másikba,

nek is ugyanilyen eszmefuttatásokat tulajdonít.

és az egyensúly nagyjából megvan. Merthogy

Csányi szerint Teréz is egyre inkább hajlott ar-

ez még csak a recepció. Ávilai Szent Teréz ma-

ra, hogy Istent egy magában dajkált parányi

ga is kitûnõ író volt! S ha valakit igazán érdekel,

képmásnak tekintse, a saját elmeszülemény-

hogy mit élt át, miként gondolkodott, egyáltalán

ének. Ez persze felvetette azt a problémát,

mi történt vele, akkor mégiscsak a legjobb elsõ

hogy valójában milyen is Isten, ha csupán el-

kézbõl tájékozódni, vagyis elolvasni a Vidát, az

képzelések lehetségesek róla, s ezen kissé el-

El Castillo Interiort és a többit.

töpreng ugyan a Csányi-féle Teréz, de nem lévén filozófus, nem firtatja mélyebben a dolgot.

Csányi Vilmos: A tökéletesség illata

Ezzel szemben a Pályi-féle Teréz számára fel

Libri Kiadó, 2013

sem merül efféle ésszerû okoskodás, neki Isten

214 oldal, 2990 Ft

ÚJ KÖNYVPIAC 2013, JÚLIUS–AUGUSZTUS

Petõcz András íróval Szepesi Dóra beszélget

FOTÓ: ZSÁMBOKI MÁRIA

Idegennek lenni Legújabb könyvének egyik esszéjében, a Csapatjátékosokban a különállás és az együttmûködés mint ellentétes, de egymást felté telezõ fogalmak szerepelnek. Hogy értsük ezt?

sem tudott volna létezni a többi nyugatos szerzõ nélkül. „Idegennek lenni jó” – idézem. Miért jó? Az európai kultúra individuális kultúra. Mi a saját egyéniségünkként

Individuumok vagyunk, bizonyos értelemben különállók, de ez azt is

vagyunk jelen a világban, és ilyen módon alkotunk egy nagyobb kö-

jelenti, hogy önmagában nem tud létezni senki és semmi. Valójában

zösséget. De mivel ebben is mindenki valahogy képviseli a különál-

a mûvek sajátos szövedéke és az írók sajátos csoportosulásai ad-

lóságát, nekem az a filozófiám, hogy teljesen nem megismerhetõ a

nak hátteret nagy alkotásoknak még az adott korban kiemelkedõ je-

másik ember. Azt gondolom, hogy ezt a különállást kell felmutatni és

lentõségûnek gondolt szerzõk esetében. A 20. század eleji magyar

a másik ember különállását is el kell fogadni. Ez látszólag nem egy-

irodalmat, a különbözõ szerzõket is csak akkor lehet megérteni, ha

szerû, ezért keressük a csoporthoz, közösséghez, nemzethez tarto-

tudomásul vesszük, hogy a szerzõ körül még voltak figurák, és a

zást. Sajátos európai kultúránkban nem kell megijednünk az idegen-

legkülönbözõbb mûvek bizonyos írók mûveire kvázi reagálva szület-

ség fogalmától, hiszen az idegenség tolerálásával önmagunkat is tu-

tek. Ez ma is így van, miközben az igazán jelentõs írók kiválnak a

datosítjuk. Az idegenség megértésével képesek vagyunk felismerni,

csapatból, a mûvészet, az irodalom akciók-reakciók sajátos szöve-

hogy a világ igenis egy sokszínû képzõdmény és ebben a sokszínû-

déke. Még olyan határozottan individuális szerzõk esetében is, mint

ségében jó. Mondok egy példát. Volt nekünk a 19. század közepén

Rimbaud, aki egy fenegyerek volt a maga korában, de Verlaine nél-

egy nagyszerû mûalkotásunk, Madáchnak Az ember tragédiája. A

kül nem tudott volna Rimbaud-vá válni, ha nem lett volna Verlaine,

Falanszter jelenetben megjelenik Michelangelo, akit a falanszter ve-

akivel együtt gondolkodott, együtt létezett. Ugyanígy elmondhatjuk

zetése széklábak faragására kényszerít, mondván, ne akarjon önál-

Adyról, hogy kerülte a nyugatosok által látogatott kávéházakat, még-

lósodni, hiszen a közösségnek arra van szüksége, hogy széklábakat

ÚJ KÖNYVPIAC 2013,

JÚLIUS–AUGUSZTUS

készítsen. Nyilvánvaló, hogy Madách éppen azt a nagyon erõsen közösségi kényszert gúnyolja ki, ami valójában nem európai gondolkodás. Azt üzeni, hogy Michelangelo legyen egyéniség, különüljön el, és alkossa meg, amit meg kell alkotnia. Jelesül a Dávidot, ami a maga különlegességében az adott korban egy nagyon is individuális, lázadó gesztus volt: hatalmas méretben megalkot egy meztelen férfitestet, és azt mondja, hogy ezt a szobrot ki kell állítani Firenze fõterén. A sötét középkor után a reneszánszban ez egy avantgárd tett volt, egy individuális gesztus. Az európai kultúra éppen azért nagyszerû, mert individuumok sokasága jött létre: gondoljunk Mozart különlegességére, Beethoven zsenialitására. Vagy Leonardóra, aki titokban holttesteket preparált, hogy megnézze, hogyan kell fölépíteni egy rajzon az izomzatot. Olyan cselekedet volt ez a részérõl, amit akkor a nagyobb közösség elítélt. Az Idegenek és a Másnap után állította össze ezt a kötetet, amelynek alcíme: háttérmagyarázat és szubjektív tényezõk. Hogyan szerkesztette? Az esszékötet sajátos módon ezeknek a regényeknek akar hátteret adni ahhoz, hogy mi motivált a két regény kapcsán. Az írások jelentõs része akkor született, amikor a regények. Abban az idõben Franciaországban éltem, az élményeimet egyrészt megírom ennek a kötetnek a második részében, másrészt feldolgoztam az Idegenek címû regényben. Alkalmam volt éppen akkor Franciaországban lenni, amikor az igen ismertté vált éhséglázadás történt országszerte. Abban az egy-két hétben éjszakánként 12 000 autót gyújtottak föl lázadó fiatalok, ezen kívül iskolákat, óvodákat és középületeket. Nagyon kemény idõszak volt 2005-ben, akkor írtam tudósításokat, ezek is benne vannak ebben a kötetben, de bizonyos motívumokat a regényekben is fölhasználtam. Az esszékötet elsõ felében az avantgárdról, és egy-két olyan 20. század végi individuális szerzõrõl írok, mint például Weöres Sándor, Orbán Ottó vagy Erdély Miklós. A kötet folytatásában az én idegenségélményemet, sajátos hangulatú életmódváltásomat írtam meg kisprózákban, esszékben. Az utolsó harmadba azok az írások kerültek, amelyek ebben az idegen közegben szóltak a konzervativizmus, a baloldal sajátos felfogásáról. Így jutottam el a konklúzióig, hogy miközben individuumokként valóban csapatjátékosként veszünk részt mûvészekként is, aközben az idegenség élményét megéljük, amit pozitívan kell fogadni. Azért fejezem be úgy a könyvet, hogy idegennek lenni jó. Még egy motívumot fontosnak érzek. Ne feledkezzünk el az egyik vezérmotívumról, Camus-nak a Közöny címû mûvérõl van szó, aminek a francia címe Le tranger, tehát valójában: Az idegen. Ebben az a gondolat is benne van, hogy idegenek vagyunk ebben a világban. Van a gondolkodásomban valami neo-egzisztencializmus, miszerint létünk önmagában jelenti az idegenség élményét. Úgy tudom, újabban foglalkoztatja Buzás Viktor A Petõcz-fiúk címû könyve, amelyben van egy 1848-as hõs, Petõcz Endre… Ez egy nagyon érdekes ifjúsági regény, apám öröksége. A 20. század elején a Szent István társulat adta ki. Nagy hatással volt rám, hogy van egy ilyen regény, A Petõcz-fiúk! Elhatároztam, hogy apám emlékére megjelentetem. ÚJ KÖNYVPIAC 2013, JÚLIUS–AUGUSZTUS

Bíró-Balogh Tamás

Nem mind Ady, ami fénylik Az utóbbi tíz-tizenöt évben jelentõsen megnõtt az irodalmi ereklyék

tulajdonosa pedig Ma-

kereskedelmi presztízse, a szerzõi kéziratok, dedikált könyvek ára

jor Tamás volt, övé a

ugrásszerûen megemelkedett. Ma már nem ritkák a milliós tételek

„régi névbeírás”.

(pl. József Attila egy-egy dedikációja kerül ennyibe), de több tízmilli-

Mit lehet elmonda-

ós leütési árra is volt már példa (Petõfi Sándor verskéziratáért). Az

ni errõl a dedikációról,

irodalom szó szerint jó üzlet lett, és mint ilyet, megéri hamisítani.

amely, nem árt megis-

Nemrég a legnagyobb hazai online piactéren egy felhasználó két

mételni, teljesen eltér

Ady-dedikált kötetet indított, de a két ajánlás még csak nem is ha-

a Vallomások és tanul-

sonlított egymásra, és valószínûleg egyik sem volt eredeti.

mányokban szereplõ-

Lehetõség szerint minden egyes irodalomtörténeti dokumentu-

tõl. Errõl is ránézésre

mot kézbe kellene venni a vizsgálathoz. Jelen esetben több száz-

meg lehet állapítani,

ezer forintot kellett volna kiadni ahhoz, hogy a kérdéses tételekhez

hogy vélhetõen nem

hozzáférjen a kutató, de most elegendõnek bizonyultak a róluk ké-

Adyé: merthogy nõi

szült fotók is.

kéz írta. Emellett még

Az egyik tétel az 1911-ben megjelent Vallomások és tanulmá-

három apróság, amely

nyok; az eladó leírása szerint: „Ady által dedikált könyv (Václesár Ist-

cáfolja a hitelességet:

vánnak barátsággal Ady), illetve további két beírás is található ben-

egyrészt Ady a dediká-

ne, amit nem tudok kiolvasni, de a fényképen látszik”.

ciók keltezésében min-

Ezt a bizonyos fényképet megnézve az látszik, hogy a címlapon,

dig „helytelenül” írta a

az Ady-dedikációk hagyományos helyén (a cím alatt) a tulajdonosi

datálást, mert az év-

névbejegyzés – elolvasni én sem tudom, de az bizonyos, hogy nem

szám után soha nem

a dedikáció címzettje, aki egyébként Vidmár, s nem Vacleár –, a

tett pontot, itt viszont van, azaz a dedikációt író kéz automatikusan

címlap jobb felsõ sarkában pedig ugyanazzal az írással a kötet be-

helyesre „rontotta” a dátumozást. Másrészt Ady soha nem dedikált

szerzésének dátuma áll (1917. nov. 30.). A címlap üresen maradt

a címlap verzóján („hátulján”), mindig a címlapra vagy az elõzéklap-

helyén „szorong” Ady állítólagos dedikációja. Márpedig õ nem su-

ra írta sorait. Harmadrészt pedig: 1918. december 7-én már egyálta-

vasztotta be dedikációit: nagy, lendületes betûivel legtöbbször az

lán nem írt ajánlást. Sõt: semmit sem írt.

egész címlapot vagy az egész elõzéklapot beírta, az esetek jelentõs

Ady Lajos a bátyjáról írott könyvében számol be arról, hogy Ady

részében srég sorokban. (Ráadásul a bejegyzések elrendezõdésé-

1918. november 23-án írt utoljára saját kézzel, amikor a régi Bibliájá-

bõl adódik, hogy a datált névbeírás korábbi, mint a dedikáció, s mi-

ba jegyzett fel pár szót. „Ez volt Bandinak utolsó kézírása”, írja az

vel a kötet tulajdonosa és a dedikáció címzettje nem azonos, a

öcs; ezután Ady „egy hosszú lefolyású s heteken át magas lázzal já-

könyvnek 1917 november vége és 1918 decembere között gazdát is

ró tüdõgyulladáson” ment át. „Leveleket tollba-diktált ugyan még

kellett cserélnie.) Az elsõdleges döntõ érv persze az, hogy az aján-

azután is, de már az aláírások sem tõle valók. Ismételten is meg-

lás szövege jól láthatóan eltér Ady ismert kézírásától.

esett, hogy mikor – egy-egy levél befejezése után – odavittem a tol-

Ennek megállapításához pedig nem kell írásszakértõi vélemény.

lat és írómappát az ágyához, kezébe vette a tollat, négyszer-ötször

Kieselbach Tamás mondta az index.hu-nak adott egyik interjújában:

hozzákezdett a neve leírásához, végül fölnézett reám s azt mondot-

„A mûbírálatnál nem az anyagvizsgálat a legfontosabb […]. A hamis

ta: »Írd alá helyettem.« (A nevét megtévesztésig hûen tudtuk utá-

festmények kiszûréséhez szem kell. Hogy az ember több ezer fest-

nozni; a levélben kért autogramok 99%-a éppen ez okból: kegyes

ményt lásson, és felismerje a mesterek, képek, anyagok jellegzetes-

csalás. Vagy felesége, vagy a »titkár« írta, a legtöbbször pedig ma-

ségeit.” Ez nyilván az irodalomtörténeti dokumentumokra is igaz. Ezt

gam hamisítottam az õ felkérésére”; Ady Lajos: Ady Endre. Bp.,

többen szóvá is tették a termék oldalán.

1923. 230–231.)

Az eladó azonban egy másik Ady-dedikációt is indított. Tételle-

Az említett titkár Steinfeld Nándor (1895–1945), aki 1913 õszétõl

írása szerint „a címoldal hátulján található a dedikáció, a címoldalon

volt Ady segítõje. Róla így ír a költõ öccse: „A Léda-korszak lezárul-

pedig még egy régi névbeírás, ami fogalmam sincs, hogy kit takar”.

tával az addig ritkábban érkezõ nõi levelek hihetetlenül megszapo-

Az Illés szekerén címû kötetbe (1908) írt ajánlás szövege ez: „Osvát

rodtak. Az egyre gyûlõ, s választ, autogramot, fényképet, találkozást

Viktóriának / szeretettel / Ady Endre / 1918. dec. 9.”, a kötet korábbi

sürgetõ levelek egy részére pedig mégis csak válaszolni kellett. Erre

ÚJ KÖNYVPIAC 2013,

JÚLIUS–AUGUSZTUS

a munkára ajánlkozott az akkor 18 éves, naiv Ady-rajongó »Nándor

rótt dedikáló sorok egy része sem az én jobbom érdemébõl méltó,

fiú« s lassanként a Bandi levelezésének intézése mellett minden bi-

hogy a jövõnek megõriztessék”, és ezt késõbb – a Félbe-szerbe.

zalmas természetû ügy (pénzügyek, hitelezõk) gondozása az õ tisz-

Bölcselõknek címû 1961-es jegyzetben – is megismételte: „õ [Flóra]

te lett” (173.). Steinfeld maga is megírta ezt visszaemlékezésében

intézi a gépírást, a levelezésem. Könyveimbe írt dedikációk egy ré-

„Beszélgetés közben [Ady] megmutatta az autogrammkérõ és isme-

sze az õ kezétõl származik: kézírásunk véletlenül olyan hasonló” (Ily-

retlen nõktõl jövõ szerelmes, jórészt felbontatlan és válasz nélkül ha-

lyés Gyula: Naplójegyzetek 1946–1960. Sajtó alá rend.: Illyés

gyott levelek tömegét. Vállalkoztam rá, hogy segítségére leszek a le-

Gyuláné. Bp., 1987. 353. és Naplójegyzetek 1961–1972. Sajtó alá

velek elintézésében s õ örült, hogy megszabadul ettõl a gondjától”

rend.: Illyés Gyuláné. Bp., 1989. 23.). A feleség részérõl azonban ez

(Steinfeld Nándor: Feljegyzések Ady Endrérõl. Huszadik Század,

nem tudatosan tanult imitáció volt, hiszen, ahogy Illyés 1953-ban ír-

1919. aug. 134–136.).

ta: „már jóval megismerkedésünk elõtt, már diáklány korában úgy

Mirõl is van tehát szó? Ady, akit már életében kultusz vett körül (melyet önmaga is épített), megteremtette a modern magyar iroda-

vetette a betût, mint én. A sors tréfája volt-e hát? Egyik nagy áldása.”

lom elsõ „fanklubját”: a „sztár” helyett egy „team” válaszolt a rajon-

Sõt, hogy még bonyolultabb, ugyanakkor ironikusabb is legyen

gók autogram- és fényképkérõ leveleire. Ady helyett, de az õ bele-

a történet, Illyés másutt azt is bevallotta, hogy õ is írt mások helyett

egyezésével, tudtával illetve kérésére mások írtak az õ nevében.

dedikációkat. Az 1965. március 2-i Köszönet és üdvözlet Illés Bélá-

Ady-dedikációt négyen írhattak: Ady maga, a felesége, az öccse és

nak címû jegyzetében áll: „Nekem, szerénységemnek arcizmom

a titkára. Nagyon sajátos helyzet állt elõ ezzel: egy olyan köztes stá-

nem rezdült, ha egy-egy megyénk kultúrájának fizetéses elõharcosa

tuszú kézirat, nem Ady-autográf, de nem is hamisítvány. Volt rá pél-

a könyvnapi megnyitó ünnepi csendjében, mint A szkipetárok föld-

da, hogy írásszakértõk évekig vitatkoztak egy-egy Ady-dokumen-

jén kitûnõ íróját köszöntött, s kért föl nyilatkozatra. Akként nyilatkoz-

tumról, hogy azt vajon Ady vagy Steinfeld Nándor írta.

tam. Kézrándulás nélkül dedikáltam székvárosunk fõterein az Anek-

Talán ezért (is) késik Ady dedikációinak feldolgozása. Az Ady-

doták könyvének nem egy példányát, de a Krétarajzokéit s a Türel-

kutatás két meghatározó alakjának beszélgetésében hangzott el,

metlen szeretõkét is, szerény, de meleg kézszorítással viszonozva a

1987-ben: „Ady »összes mûvei«-nek kiadásával kapcsolatban eddig

megbecsült érdeklõdést. Újságírónak – irodalmi rovat munkatársá-

figyelmen kívül maradt egy sajátos »mûfaj«-nak, a dedikációnak és

nak – volt alkalmam szakszerû felvilágosításokkal a Találkozásaimat

az emlékkönyvbejegyzéseknek a gyûjtése, bár az ismert »versküldé-

illetõ elmélyült kérdéseire, a szót tapintatosan írói pályám egyik

seket« fölvették az újabb kiadásokba. Jelentõs azonban a kötetek-

csúcsteljesítményére, az Aranylibára igyekezvén terelni” (Naplójegy-

be, fényképekre írt s eddig össze nem gyûjtött baráti, udvariassági

zetek 1961–1972: 168–169.).

ajánlások, udvarló, üdvözlõ, vallomásos vagy tréfás sorok száma. Fi-

Illyés kemény kritikát mond az ország kulturális helyzetérõl, de

lológiai feldolgozásuk szintén irodalomtörténeti feladat. (Kovalovszky

nincs okunk kételkedni szavahihetõségében, s biztosak lehetünk

Miklós–Láng József: Adyról, Adyért. Tiszatáj, 1987. dec. 59–64.). A

benne, hogy valóban létezik Illés Béla (1895–1974) 1959-ben kiadott

megvalósítás nem lehetetlen, csak idõigényes és összetett.

kötetének (Anekdoták könyve), illetve Illés Endre (1902–1986) 1957-

es és 1961-es munkáinak (Krétarajzok; Türelmetlen szeretõk) olyan

Adyéhoz nagyon hasonló Illyés Gyula esete is: õ maga vallotta be,

példánya, amelyet Illyés Gyula dedikált. (A Találkozásokat és Az

hogy nem minden Illyés-dedikáció származik tõle. 1953 márciusá-

aranylibát szintén Illés Béla jegyzi.)

ban írta naplójába: „Lusta levélíró vagyok; voltam már akkor is, ami-

„Mindezt, ördög tudja, miért is nem tekintem, sose tekintettem

kor még nem kerültem ilyen gyanús viszonyba a tollal. […] Családi

orgazdaságnak”, teszi hozzá, és véleménye teljesen érthetõ. Mert

levelezésünket ma sem én intézem. Az azon túlmenõt sem. […]

nemcsak a más kvalitású Illés Bélával és Illés Endrével keverték

Meghittebb leveleim java sem az én kezemet dicséri. Hát ahol még

össze, de közvetve egy külföldi, már halott íróval is: A szkipetárok

nem is véleményt kell mondani. Meg kell vallanom, a könyveimbe

földjént ugyanis Karl May írta.

Figyelem! Könyvkiadó keresi Veres Mihály fordítót korábbi könyvfordításai felhasználása ügyében. Kérjük, jelentkezzen a 06/17966589-es telefonszámon.

ÚJ KÖNYVPIAC 2013, JÚLIUS–AUGUSZTUS

Péczely Dóra írása a Berlini Költõfesztiválról

A Másik Ország Vasárnap, a hosszú és rideg tavaszt kiváltó erõteljes júniusi kániku-

De már négy óra, szóval irány vissza a Belváros, majd a tegnap

la, délután és Berlin. A kedvenc nyugat-európai városom, melynek

esti elsõ sörözés helyszíne, az Akademie der Künste, ahol a sörön

túristajárta negyedébõl küzdöm ki magam a Mauerparkba, azaz a

kívül az évi egyhetes Poesiefestival eseményei folynak. A nyitó-

„Falparkba”, bár németül ütõsebben hangzik. Igen, az egykori Kelet-

program „a világ hangja” (Weltklang) címû ünnepélyes felolvasás

és Nyugat-Berlin határán fekvõ területre igyekszem, mert egymástól

volt, amit már csak a neve miatt szívesen meghallgattam volna.

függetlenül három ember javasolta, hogy oda mindenképp, és feltét-

A fesztivál alapszerkezete beszélgetésekbõl és felolvasásokból áll,

lenül a hetedik napon, majd meglátom, és érteni fogom, de nem le-

nemzetközi meghívottakkal és minden évben van egy kiemelt or-

het elmesélni. És most, hogy nézem a domboldalról a piknikezõ-süt-

szág és egy központi téma. Az elõbbi idén Finnország volt, a ma-

kérezõ ezreket, el sem tudom képzelni, milyen lehet itt hétfõtõl szom-

gyar este a központi témából nõtte ki magát egész estés programmá, mert a Thementag 2013ban: a haza. Ebben a „tematikában” költészetileg meglehetõsen erõsek vagyunk. • A magyar est kurátora Kalász Orsolya költõ és mûfordító, akivel az elmúlt hónapokban hétrõl hétre gondoltuk végig, kik által és milyen mûfajokkal teremtõdjön meg egy olyan értelmezése a magyar mûvészeteknek Berlinben, mely minden szempontból mutatja azt a sokszínû, szerteágazó, kimeríthetetlen erõt és szépséget mozgató kultúrát, amilyennek mi látjuk, és láttatni akarjuk ezen a fesztiválon. A hotelbõl elõzõ nap gyalog sétáltunk át a Tiergartenen kereszFOTÓ: GERALD ZÖRNER; GEZETT.DE

tül a patakkövek burkolta Akademie der Künste-ig. A bur-

batig, mert ez a Rendszerbõl itt felejtett zöldterület nem a Central

jánzó zöld park ösvényein sétálva Kemény István (költõ, és nem

Park a maga bonyolult rendezettségével, hanem mondjuk egy állan-

csak a Búcsúlevelet írta, van tíz verseskötete, és akkor most a pró-

dósult Woodstock. Hétköznap csak a nem túl egyenletes gyep, ösz-

zát még nem is említettük, mert nem amiatt vagyunk itt), aki DAAD-

szevissza fák és nyilván néhány kutyás a közelbõl, gondolom.

ösztöndíjjal élt itt egy évet, megmutatja nekünk a parkban lakó nyu-

De minden vasárnap fesztivál dúl a Mauerparkban: Berlin kiköltözik

lak törzshelyeit.

grillezõvel, teafõzõvel, az összes gyerekével. Együttesek, bandek,

Megbámuljuk a pár méternyire tõlünk óvatos figyelemmel leg-

bandák játszanak minden lankán, minden fûcsomón, minden elkép-

elészõ tapsifüleseket, és költõi kérdéseket maga a költõ tesz fel:

zelhetõ felállásban, minden stílusban. És nem tudok olyanba bele-

ezen nyulak vajon miért nem szaladnak ki az úttestre, honnan tud-

hallgatni, ami a maga nemében ne lenne színpadképes. Középen

ják, hogy veszélyes, és a rókák, már ha vannak, miért nem falják fel

vásár, ahol bármit lehet kapni, ami kisebb egy hûtõszekrénynél: má-

a nyulakat? Borbély Szilárd választ nem ad, elvégre költõi kérdések-

zsányi bakelit, gyönyörû textilékszerek egy barcelonai lánynál, régi-

re nem egy másik költõnek kell felelnie (vagy mégis?), mert épp tig-

ség és trendiség kavalkádja. (Nézem itthon a telefonos fotóim, alig

riseket vizionál a pázsiton békésen tollasozó családok mögé, és

adnak vissza valamit abból az õrületbõl, izgalomból és szabadság-

más mosolygó nagymacskafejeket a park halastavának nádasába.

energiából, ami a Mauerpark minden négyzetméterébõl árad.

Borbély Szilárd költõ, író és az irodalomtudományok kandidátusa,

Mauerparkot Budapestre is!)

úgy tizenhét könyvvel a háta mögött, pedig még ötvenéves sincs. ÚJ KÖNYVPIAC 2013,

JÚLIUS–AUGUSZTUS

Szemzõ Tibor nemzetközi porondokon is híres performer, zene-

egy szál gitárral és olyan lendülettel-profizmussal, hogy az élet-

szerzõ, médiamûvész im-ígyen ismerkedik a magyar költészet jelen

korát tekintve nagy amplitúdót mutató közönség idõsebb tagjait

idejû referencialitásaival, miközben közösen figyeljük lépésrõl lé-

is a székükhöz szögezi.

pésre haladva a park rezdüléseit és fényeit. Rideg Luca kísérõnk

A mi generációnk gondolkodására kevesen hatottak annyian,

és segítõnk vezetésével aztán hamarosan az Akademie der Künste

mint Ludwig Wittgenstein Logikai-filozófiai értekezése, azaz a

teraszán kezdünk hozzá a kisbusszal érkezõ Presszó Tangó Libidó

Tractatus. Szemzõ Tibor Magyarország egyik legjelentõsebb kor-

nevû együttes tagjaival a csapatépítéshez, melyet hajnalig folyta-

társ zeneszerzõje már a kilencvenes évek elején elkezdett dol-

tunk egy a magyar romkocsmák mintájára létrejött vendéglátóipari-

gozni ennek a különleges értekezésnek színpadi mûalkotássá for-

egység belsõ kertjében („A hangulat: mint egy néptánctáborban” –

málásán, mely folyamat egy állomásaként 1995-ben lemez is ké-

hogy Szõcs Petrát idézzem).

szült belõle.

A magyar est a Miért és hogyan po-

Ha véletlenül valaki nem tudna róla, létezik a

A Szemzõ-féle Tractatus Berlinben Witt-

litikus a magyar költészet? címû beszél-

nemzetközi költészeti portál, mely azt tûzte ki

genstein szövegének szinte csak né-

getéssel kezdõdik telt ház elõtt Borbély

célul, hogy a világ sok-sok országának, azok-

hány mondatát emelte ki és emelte fel:

Szilárd, Kalász Orsolya, Závada Péter

nak is sok-sok költõjének angolra és németre

zenével, hanggal, filmmel és többnyelvû

és jómagam részvételével, dr. Wilhelm

fordíttat verseit, melyeket feltölt erre az oldalra

megszólalásával egy performatív, egy-

Droste nagyszerû vezetésével. Egyik ki-

az eredeti vers mellé, majd magyar nyelvû

személyes szimfóniává komponálta.

indulópontunk az Édes hazám címû an-

hangfelvétel is készül, a költõk elõadásában.

A magyar est végén fellépõ Presz-

tológia , melyben több száz magyar

Nálunk a Petõfi Irodalmi Múzeummal kötöttek

szó Tangó Libidó nevû szentendrei

nyelvû kortárs vers került, és ami végig-

szerzõdést, és a jelen levõ nagyszerû

ihletett-ségû zenekarnak már két nagy-

olvasva azt a tanulságot készteti levonni, hogy ezt a típusú költészetet legin-

Wernitzer Júlia vezényletével halad elõre a

lemeze jelent meg, az elsõ Keletközépeurópai, az utóbbi Másik or-

projekt.

kább a „közéleti” jelzõvel érdemes illet-

szág címmel idén tavasszal. Bármelyik

ni. Wilhelm Droste irodalomtörténész egy remek bevezetõt mond,

lehetne ennek a berlini magyar estnek a címe is, és a dalszöve-

melyben Petõfitõl indulva a német hallgatóság támpontokat kapha-

geik, melyeket az énekes-gitáros Kabai Viktor ír döntõ többségé-

tott a magyar költészet ezen szép ívérõl. Elmondtuk, hogy a hazai

ben, szintén azt a bonyolult, úgy történelmileg, mind mûvészileg

költészet önként és dalolva használja a hagyományos témákat és

sokszínû szövegvilágot hozza, mint a magyar csapat fellépése

formákat, és hogy még a slam poetry-estek sem telnek úgy el,

Berlinben. Az öttagú és alakulása óta tagcsere nélkül mûködõ

hogy egy-egy József Attila-sor vagy egy Radnóti-idézet ne épülne

zenekar táncra perdítette az igazgató Thomas Wohlfahrtot is, aki

be valamelyik szövegbe.

szeretné létrehozni a Deutsches Poesiezentru-mot. A magyar es-

A második felvonásban elõször Kemény István lép színpad-

tet megtisztelte részvételével a neves német költõnõ, Elke Erb,

ra, majd Szõcs Petra (aki filmrendezõnek tanult, és most jelent

aki a verseket meghallgatva elmondta, hogy ilyen különleges

meg az elsõ verseskötete Kétvízközt címmel), Závada Péter (ze-

költõi megközelítésekre nem tudna példát mondani a német kor-

nész, slammer, tavaly nagy érdeklõdés fogadta Ahol megszakad

társ költészetben.

címû kötetének megjelenését), aztán Borbély Szilárd és Beck

Ha véletlenül valaki nem tudna róla, létezik a nemzetközi köl-

Zoltán következik. A verseket a szerzõk magyarul olvasták fel, és

tészeti portál, mely azt tûzte ki célul, hogy a világ sok-sok orszá-

Christiane Lange és Kalász Orsolya németül tolmácsolta a kö-

gának, azoknak is sok-sok költõjének angolra és németre fordíttat

zönségnek, a bevezetõt Can Togay, a berlini Collegium

verseit, melyeket feltölt erre az oldalra az eredeti vers mellé, majd

Hungaricum igazgatójától hallhatta a mélyen tisztelt publikum. A

magyar nyelvû hangfelvétel is készül, a költõk elõadásában.

megrendülést – mennyire másként hangzanak egy új közegben

Nálunk a Petõfi Irodalmi Múzeummal kötöttek szerzõdést, és a je-

ismert versek és dalok – elõször tapasztaltam életemben: az

len levõ nagyszerû Wernitzer Júlia vezényletével halad elõre a

egyértelmû otthonosságot az egyszerre kívülálló, bár személyes

projekt. Többek közt Györffy Ákos, Jász Attila, Parti Nagy Lajos,

érintettségét el nem vesztõ pozíció váltotta föl. Így hallgatni Ke-

Szijj Ferenc, Térey János, Tóth Krisztina, Várady Szabolcs versei-

ménytõl A Kossuth téren, Szõcs Petrától a Drága gyerekeim

nek fordításait olvashatjuk három nyelven a jól átlátható portálon,

vagy Závada Pétertõl a Mész címû verset hideglelõs élmény.

és most tovább bõvül Borbély és Kemény anyaga, és felkerülnek

Borbély Szilárd a Próteusz a pszichiátrián címû kegyetlenül szép

Szõcs Petra, Závada Péter versei és Beck Zoltán dalszövegei is.

hosszúversének elejét magyarul kezdi el felolvasni, majd átvált

A német fordítók: Kalász Orsolya és Matthias Kniep vagy Monika

németre, a magyar nyelvû folytatást pedig a kivetítõn követhetõ.

Rinck.

Kalász Orsolyával a költészetrõl való folytonos értekezéseink so-

Szõcs Petra – aki sohase látott annyi hajnalt, mint ebben a pár

rán többek közt arra jutottunk, hogy kár lenne nem megmutatni a

napban – mondja végül legszebben: egy ilyen út után hazafelé

magyar költészet és dalszövegírás együttállását a berlini

nem is lenne olyan tragikus lezuhanni a repülõvel. Berlin lehetõsé-

Poesiefestivalon, így zárásként Beck Zoltán, a 30Y nevû zenekar

get adott, és Berlin láthatta, hogyan lettünk esõ után, szürke felhõk

dalszövegírója és frontembere lép színre. Ahogy dalnokhoz illik:

közt napsugárban ívelõ szivárvánnyá.

ÚJ KÖNYVPIAC 2013, JÚLIUS–AUGUSZTUS

Békés Márton

Próféta a saját hazájában Oswald Spenglert

mányos módszertanának érvényesülését pedig megtaláljuk Frobenius, Toynbee és Huntington hasonló tárgyú könyveiben, ráadásul

(1880–1936) felületes ismerõi egykönyves, bár kétkötetes

olyan jóslatai látszanak beteljesedni az elmúlt évtizedekben, mint a multikulturális nagyvárosi tömegtársadalom csõdje, a civilizáció végzetesen környezetpusztító hatása, vagy a „történelem végi” tudatál-

szerzõnek tartják, hiszen

lapotban élõ fogyasztói társadalom lapos, szellemtelen materializ-

akárcsak nemzedékének más

musa. „Néhány évtized lefolyása alatt eltûnt az erdõk nagy része, át-

válság-szerzõitõl, úgy tõle is

olvassuk például 1932-bõl.

leggyakrabban egyetlen mûvet szoktak idézni.

alakult újságpapírrá. Ez aztán klimatikus elváltozással járt együtt” – * Ám ahogyan Ortega sem csak A tömegek lázadását, Bergyajev sem kizárólag az Új középkort és Huizinga sem csupán A középkor alko-

A Nyugat alkonya valóban magnum opus, 1918-ban megjelent elsõ

nyát írta, úgy Spengler sem fejezte be pályafutását a kor bestselle-

és 1922-ben kinyomtatott második kötete alapvetõen formálta át a

rének számító könyve publikálásával. Ám mindannyiukban közös,

20. századi gondolkodást. Nemcsak a történetfilozófiai elmélkedés

hogy a Nagy Mû után több olyan kisebb mûvet alkottak, amelyek to-

módszertanára és a Nietzsche utáni, Heidegger elõtti filozófiára volt

vábbgondolták az elõbbieket. A történetfilozófiai horizontú, holiszti-

elementáris hatással, de gondolkodásunkat is ellátta jó néhány to-

kus modell adásának igényével íródott, klasszikussá vált alapmûvet

posszal. A nyolc különbözõ, csupán belülrõl megérthetõ kultúrát fel-

több olyan kisebb-nagyobb írás követte, amelyben Spengler a má-

vázoló híres alapmûvében a német szerzõ az apollói (görög és ró-

sodik kötet utolsó fejezetének mondanivalóját bontotta ki.

mai), valamint a mágikus (arab) kultúra után a fausti (nyugati) kultúra

Spengler már az elsõ kötet megjelenése után Németország ün-

felemelkedését és hanyatlását állapítja meg, amelyet egyfelõl az or-

nepelt történésze lett, ehhez hozzájárult, hogy a mû rendkívül alapos

ganikus-ciklikus történeti felfogásnak a lineáris-progresszív elvvel

és nyelvileg kidolgozott volt, s persze jó idõben és jó helyen jelent

való felváltásával, másfelõl pedig a szellemi eredetû kultúrának a

meg. Hiszen egy olyan közegben látott napvilágot, ahol a világhábo-

pusztán anyagi jellegû civilizációvá szegényedésével magyaráz.

rúban gyõztes hadsereget egy vesztes ország várta haza, ahol a

Spengler összesen 1200 oldalas munkája eminens válságkönyv,

forrongó utcákon polgárháborús hangulat uralkodott, ahol az infláció

amely útjára indította az európai krizeológiai szövegek áradatát.

és a puccsoktól való félelem keveredett a császárság összeomlása

Spengler elõször is felállította a „történeti morfológia” módszerta-

utáni politikai állapotok zavarosságával. Válság volt mindenütt,

nát, amelynek segítségével belülrõl kívánta megérteni az egyes kul-

amelybõl bizonyos körök egy új és heroikus kezdet lehetõségét ol-

túrákat, s ezek vizsgálatakor minden esetben növényszerû keletke-

vasták ki. Ennek jellemzõ példája volt a ’20-as évek tipikus német

zést, virágzást és törvényszerû hanyatlást állapított meg. Az elmúlás

gondolatiskolája, szellemi mozgalma, a konzervatív forradalom

felett azonban korántsem merengett, hanem az élet természetes tör-

(konservative Revolution), ahol egymásra találtak azok, akik egyfelõl

vényének tekintette és meghaladhatatlan tragédiaként fogadta el. A

nem akarták restaurálni a vilmosi császárságot, de szemben álltak a

második kötetben megvizsgált nyugati alkony kísérõ jellemzõinek a

liberális-demokrata és szocialista forradalmakkal is, másfelõl a front-

nagyvárosok és nyomukban a kommerciális tömegkultúra kialakulá-

nemzedék tagjaiként egy olyan nacionalista összefogásban gondol-

sát, a põre gazdasági szemlélet és a technológia eluralkodását tar-

kodtak, amely a német egységet premodern értékek mentén fogná

totta, s a formátlansággal, a materializmussal és a történeti tudat el-

össze. Vagyis az jellemezte õket, amit egyik fõ szerzõjük, Moeller

veszítésével azonosított. Az utolsó lapokon már elõre vetítette a gon-

van der Bruck írt A harmadik birodalom címû könyvében: „teremt-

dolat folytatásának lehetõségét, ugyanis a további kidolgozásra al-

sünk olyan hagyományokat, amelyek megõrzésre méltóak.” A töb-

kalmas szövegrész szerint bár a „pénz diktatúrája halad elõre”, ha-

bek között Werner Sombart közgazdászt, Ernst Jünger írót, Carl

marosan bekövetkezik „a pénz és a vér harca”, amelynek végén a

Schmitt jogászt, Hans Freyer szociológust, Leopold Ziegler vallástör-

hanyatló fausti kultúra utolsó stádiumában egy idõre felül fog kere-

ténészt, Hugo von Hoffmanstahl költõt is sorai között tudó mozgalom

kedni a sors tragikus szemlélete, a fegyelem és a vér szava, amely

rendelkezett nemzeti forradalmi, jobboldali konzervatív, sõt nemzeti

cézárizmusban formálja meg utoljára a szétesett nyugati civilizációt.

bolsevik (Ernst Niekisch) szárnnyal is, fõ gondolati inspirálójuk pedig

Képletesen szólva az alkonyat közben egy szoláris pillanatban látni

Nietzsche és Stefan George volt. E körnek kitüntetett senior alakjává

lehet még a nap utolsó sugarait.

vált Spengler, aki intellektuális erõt és tekintélyt adott a mozgalom-

A kötet alapvetõ mondanivalója lassacskán közhellyé vált, tudo20

nak. 1919 és 1924 között a weimari Németország talán legismertebb ÚJ KÖNYVPIAC 2013,

JÚLIUS–AUGUSZTUS

politikai és történeti szerzõje lett, ekkor megjelent szövegei (Porosz-

Az ember és technikában Spengler tovább viszi a korábbiakban

ság és szocializmus. 1919, A német birodalom újra felépítése. 1924,

megfogalmazott sorsfilozófiát és ennek keretét, a vitális történelem-

A német ifjúság politikai kötelességei. 1924) a korszak napirend-te-

szemléletet, amellyel most a fausti embert hajdanán naggyá tevõ,

remtõ alkotásai voltak. A következõ évtizedben is kitartott az intellek-

hamarosan pedig fejére növõ gépi civilizációt vizsgálja. Miután a fa-

tuális lendület, ugyanis ekkor megjelent mûvei (Az ember és a tech-

usti kultúra – amelynek fõ motivációja a végtelen elérése utáni vágy

nika. 1932, A döntés évei. 1933) szintén nagy visszhangot váltottak

– kifejlesztette a természet feletti hatalmát mind jobban szolgáló

ki, olyannyira, hogy a százezer példányban elkelt utóbbi kötet miatt

technológiát, az rövidesen olyan összetett és nélkülözhetetlen lett,

az éppen hatalomra került nácik szilenciummal sújtották a szerzõt,

hogy a nyugati ember elkezdett végzetesen függeni teremtményétõl.

aki 1936-ban bekövetkezett haláláig visszavonultan élt.

A szöveg fatalista végkicsengése szerint „a gépi technika a fausti

Míg a Poroszság és szocializmus a cézárizmus politikai fogalmát

emberrel pusztul el, s egy szép napon összeomolva feledésbe

bontotta ki teljesen, a Az ember és a technika a Nyugat alkonyához

megy, a vasutak és a gõzhajók ugyanúgy, ahogyan valaha a római

vezetõ gépesítés következményeit vonta le, addig A döntés éveinek

utak”. Katasztrófa közeleg, amelyet nem lehet feltartóztatni, de nem

alcímében Spengler azt ígérte, hogy belehelyezi Németországot a

is kell.

világtörténet aktuális fejlõdésébe. A Poroszság és szocializmus nem más, mint A Nyugat alkonyá-

A döntés éveiben Spengler szintén A Nyugat alkonyának befejezését írja tovább, méghozzá az azóta eltelt idõszakot elemezve.

nak utolsó utáni fejezete, politikai utószava. „Az óporosz szellemiség

„Meglehet, hogy már a második világháború küszöbén állunk” – szól

és a szocialista érzület, noha manapság igazi testvéri gyûlölettel for-

a ’33 márciusában kelt bevezetõ. Ennek nyomasztó árnyékában

dulnak egymás ellen, valójában egy és ugyanaz” – hangzik a kulcs-

megfogalmazott gondolatai összegzik az I. világháború óta eltelt

mondat, amely arra utal, hogy a frigyesi Poroszország közösségé-

idõszak fontosabb történeti tendenciáit, és egyúttal saját felfogását –

hez kell visszatérni, amely egyben tartalmazta még a kollektív fe-

amely egyfajta nietzscheánus történetfilozófia – is elviszi a falig. A

gyelmet és a nacionalista egységet. Ez akkor esett szét a magyará-

könyv alaphangja szerint a világ döntõ változások elõtt áll, amelyben

zat szerint, amikor Németországba is beszüremkedett az „angol be-

Németország vihet aktív, kezdeményezõ szerepet, amelynek révén

tegség”, vagyis a liberális demokrácia elve, illetve az egyenlõség

saját sorsát alakíthatja, vagy lehet csupán passzív elszenvedõje a

franciabaja. Ezzel szemben igazi forradalomnak az számított, amikor

bekövetkezõ drámai változásoknak. A diagnózis szerint Európa a

Németország háborúba lépett, és az „1914-es eszmék” szembe ke-

„fehér forradalom” és a „színes forradalom” harapófogójába került,

rültek 1789-ével. A fegyelem, az engedelmesség, a szolgálat, mint

ahol elõbbi a felvilágosodás óta tartó bomlási folyamatot jelenti,

porosz ethosz jelenik meg, ellentétben az individualizmus és a pri-

utóbbi pedig az Európán és Amerikán kívüli kontinensek ébredését

vátprofit angolként azonosított szellemiségével. (Az angol és a né-

és technológiához való hozzáférését. Spengler ebben a könyvében

met jellem szembeállítása divatos gondolat volt a korban, Ernst

a ’18 utáni írásokhoz képes jóval konzervatívabb hangon szól, a mo-

Troeltsch, Max Scheler, Sombart, sõt Thomas Mann is megfogalmaz-

narchikus érzelmek és az arisztokrácia iránti nosztalgia járja át a

ta.) Az üzlet és a hivatás, vagy másként a kereskedõ és a junker el-

könyvet, a korszak megoldásai közül pedig csupán az olasz fasiz-

lentétpárja kulturális kódként mûködik a szövegben, és a puszta

mussal szimpatizál, de azt is jobbról kritizálja, ultrakonzervatívnak

nemzetkarakterológián túl történetfilozófiai perspektívát nyit.

nevezhetõ álláspontból. A németség, mint a fausti civilizáció utolsó

Spengler jobboldali hegeliánusként a történelmet az állam felépülé-

nagy, „északi világérzésû” közössége a könyvben a jövendõ cézár-

sének történeteként szemléli, amelynek formába kell öntenie valami-

izmus egyetlen lehetséges hordozójaként jelenik meg.

lyen szellemet (Geist). „Poroszság és szocializmus közösen állnak

A három szöveg kiváló fordításban, értõ utószóval kontextusba

szemben a belsõ Angliával” – szól a kiáltvány, amely a saját, külön

helyezve, végre megjelent magyarul is.

német út, a címben jelzett „porosz szocializmus” megteremtésére

Oswald Spengler: Válságok árnyékában. Filozófiai írások. Fordította:

hív fel.

Csejtey Dezsõ, Juhász Anikó. Noran Libro, 2013, 369 oldal, 3990 Ft

ÚJ KÖNYVPIAC 2013, JÚLIUS–AUGUSZTUS

Bart Istvánnal, a MASZRE elnökével Lafferton Kálmán beszélget

Hogyan tovább MASZRE? Az idei Ünnepi Könyvhetet megelõzõ napokban lapunk tudomására jutott, hogy a Magyar Szakés Szépirodalmi Szerzõk és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE) mûködésében jelentõs változások várhatók. Mivel a félhivatalos szakmai tájékoztatásokból, háttérbeszélgetésekbõl nem derült ki világosan, miért és milyen átalakulás következik be az egyesület mûködésében, interjút kértünk Bart Istvántól, a MASZRE elnökétõl, hogy a könyvszakmát meghatározó módon befolyásoló kérdésrõl hitelesen tájékoztathassuk lapunk olvasóit. Köztudomású, hogy a MASZRE olyan nagyszabású programokat

tett, hogy a másolásra alkalmas gépekre, eszközökre kivetnek egy

támogatott az elmúlt években, mint a Magyar Könyvkiadók és

átalányt. Nem számolják, hogy hány oldalt másol valaki egy könyv-

Könyvterjesztõk Egyesülése (MKKE) által szervezett Ünnepi

bõl, hanem egy egységes adóhányadot kell megfizetni, ami töredék

Könyvhetet, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, a Frankfurti

része a termék árának. Az elmúlt évek tendenciája alapján kijelent-

Könyvvásár magyar jelenlétét, a Mezõgazdasági Könyvhónapot, a

hetõ, hogy évrõl-évre csökken a reprográfiai jogok által képzõdõ díj,

Könyves Szövetség és a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése

mert egyre kevesebben xeroxoznak, egyre inkább más módokon fo-

rendezvényeit, de említhetem a különféle írószervezetek – Magyar

lyik a másolás.

Írószövetség, Szépírók Társasága, FISZ, JAK – programjait, a Ma -

A MASZRÉ-hoz befolyó reprográfiai díjból elõször levonjuk a mû-

gyar Mûfordítók Egyesülete által szervezett szakmai napokat, a To-

ködési költséget. (Szerintem nincs a föld kerekén nálunk olcsóbban

kaji Írótábor éves táborait, a Szent István Társulat májusi sereg -

mûködõ szervezet, mert ez a költség 5 százalék alatt van!) A tör-

szemléjét, a Hatágú Síp Alapítvány könyvesbolti képzését, a

vény elõírása szerint az így megmaradó összeg 55 százaléka illeti a

Litera.hu irodalmi portál mûködését, a könyvszakmai lapokat…, s a

szerzõket és 45 százaléka a kiadókat. Legelõször a név szerint le-

sor még hosszan folytatható. Az alapítvány tavaly összesen 218

osztható pénzek felosztása történik meg. A szerzõknél ez viszonylag

millió forinttal támogatta ezeket a rendezvényeket. Nem csoda, ha

könnyen megoldható. A szerzõknek be kell jelenteniük a mûveiket,

aggodalommal vegyes kitüntetett figyelem övezi a tervezett válto-

és akkor megszámoljuk, hogy ez az összes megjelent mûnek há-

zásokat. Ki és miért változtatott a MASZRE eddigi mûködésén?

nyad része, és leosztjuk oldalszámra. Az ideális az lenne, ha a szer-

2011. január 1-vel a Magyar Szabadalmi Hivatalból létrejött a szelle-

zõkre jutó pénzt mind kioszthatnánk. De sajnos nem így van, mert

mi tulajdon védelméért felelõs kormányhivatal, a Szellemi Tulajdon

minden igyekezetünk dacára a szerzõk többsége nem jelenti be a

Nemzeti Hivatala (SZTNH), s ez idõtõl fogva mind a szabadalmi,

mûveit. Sok ezer könyv jelenik meg Magyarországon, de csak a tö-

mind a szerzõi jogokkal kapcsolatos feladatok ellátása az SZTNH

redéke az, amirõl mi tudomást szerzünk. Tudomásunk pedig csak

hatáskörébe tartozik. A szerzõi jogok pedig különféle jogkezelõ

azokról a mûvekrõl van, amelyeknek ismerjük a jogtulajdonosa ne-

szervezeteknél vannak, mint például az Artisjus, amely a zenei és

vét, lakcímét és bankszámlaszámát. Amely könyv kapcsán ezeket

irodalmi szerzõi jogok közös jogkezelõ szervezete. Az ezredfordulót

az adatokat nem tudjuk, az számunkra nincs. Például Esterházy Pé-

megelõzõen keletkezett egy új szerzõi jog, a reprográfiai (másoló eljárások összessége) jog és ennek folyományaként 2000 novemberében megkezdte mûködését a Magyar Reprográfiai Szövetség, majd egy évre rá – ennek tagszervezeteként – a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzõk és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE). A törvény pontosan meghatározza, hogy a könyvek esetében mi az, amit

A szerzõknek be kell jelenteniük a mûveiket és akkor megszámoljuk, hogy ez az összes megjelent mûnek hányad része, és leosztjuk oldalszámra. Az ideális az lenne, ha a szerzõkre jutó pénzt mind kioszthatnánk. De sajnos nem így van, mert minden igyekezetünk dacára a szerzõk többsége nem jelenti be a mûveit. Sok ezer könyv jelenik meg Magyarországon, de csak a töredéke az, amirõl mi tudomást szerzünk. Tudomásunk pedig csak azokról a mûvekrõl van, amelyeknek ismerjük a jogtulajdonosa nevét, lakcímét és bankszámlaszámát.

ter a MASZRE szempontjából nem létezik, mert még soha nem jelentette be egyetlen mûvét sem, következésképpen még egyetlen fillért sem fizettünk neki. A fennmaradó részt az írók céljait szolgáló szervezeteknek osztjuk el pályázati úton. Mindenütt a jogtulajdonos a fõ szempont, valamilyen módon a jogtulajdonoshoz kell tartoznia nem csak a célnak, hanem a szervezetnek is. Mindig nagy gondban voltunk a szakírókkal, mert nekik nincs

xeroxozni (stencil, fény, hõ, szkenner eljárással vagy mikrofilmkészí-

szervezetük. Esetükben azt találtuk ki, hogy nekik és a szépíróknak

téssel másolni) lehet. Nem jár tehát díj a zenészeknek, mert az õ

minden évben kiírunk a Nemzeti Kulturális Alappal közösen egy-egy

mûveiket ilyen módszerekkel nem lehet sokszorosítani. Magyaror-

ösztöndíj pályázatot, amelyhez a szükséges 30-30 millió forintot a

szágon – a zenei díjhoz hasonlóan – az a fajta díjmegállapítás szüle-

MASZRE biztosítja, míg a pályázatokat az NKA bonyolítja le.

ÚJ KÖNYVPIAC 2013,

JÚLIUS–AUGUSZTUS

Ennél sokkal bonyolultabb a kiadói rész, ahol a jogdíjat kö-

MASZRE támogatásához férnek hozzá. De támogattuk a Könyves

zösségi célokra osztottuk el. Ugyanis nem vállaltuk a finn gyakor-

Szövetség programjait, a Szent István Könyvhetet, a Mezõgazda-

latot például, ahol nagyság szerint sorba állítják a kiadókat, és

sági Könyvhónapot, a Gutenberg Szakközépiskola könyvesbolti

ennek arányában osztják ki a rendelkezésre álló pénzt. Így aztán

eladóképzését, a könyves lapokat, tehát a magyar könyvkiadás

Finnországban mindig a legnagyobb tankönyvkiadó, a

infrastruktúrájának a fenntartását segítettük.

Söderström kapja a legnagyobb pénzt. Mi megpróbáltuk kiigazí-

A MASZRE mûködésének alapos bemutatása után térjünk rá,

tani a xeroxozásban rejlõ igazságtalanságot, aminek a nyomát

miért kell megváltoztatni az eddigi mûködést, illetve milyen vál -

ma is látjuk a magyar könyvkiadásban. Minél sikeresebb egy

tozások várhatóak az idei évtõl az elosztás rendszerében?

szakkönyv, minél többen használják a felsõoktatásban, annál in-

A MASZRÉ-t felügyelõ SZTNH kötelezte az alapítványt, hogy a

kább xeroxozzák, s ezzel egyszersmind lehetetlenné is teszik a

könyvkiadók esetében is érvényesítse azokat az elosztási elve-

megjelentetését.

ket, amelyeket a szerzõkre érvényesítünk. Most készítjük az új

A rendõrség rendkívül nehezen állt rá, hogy fellépjen a xero-

felosztási szabályzatot, melyet a miniszter fog jóváhagyni. Az

xozás ellen, és sajnos még ma is csak jelentéktelen összegû íté-

alapelv az, hogy a MASZRE csak azt a pénzt ossza el, ami

letek születnek másolások esetében. Pedig mindenki által tudott,

egyértelmûen jogtulajdonoshoz rendelhetõ, ami nem azt át kell

hogy például egy vidéki orvosi egyetem egyik épületének az

utalnunk az NKA-ba. Mostantól a kiadók a bejelentett mûveik

alagsorában gyakorlatilag sokszorosító üzem mûködik, és listáról

alapján fogják megkapni az õket megilletõ részt a befolyt jogdí-

lehet rendelni könyveket fûzve, spirálozva, ahogy jólesik, negyed

jakból. Annyi korrekció lesz benne, hogy a szakkiadók és a felsõ-

áron, mint ahogy azt a könyvkiadó elõállította. Ennek ellensúlyo-

oktatási kiadók kiadványait háromszoros szorzóval kell majd fi-

zására összeírtuk a szakkiadókat és a felsõoktatásban használa-

gyelembe venni.

tos kiadványokat elõállító kiadókat, nagyság szerint sorrendbe ál-

Megbecsülhetõ, hogy mekkora összeg kerül majd az NKA-hoz?

lítottuk õket, és lehetõségeink szerint megállapított összegeket

Fogalmam sincs, hogy az új elszámolás következtében mennyi

osztottunk ki közöttük, mintegy 50-60 millió forintot.

pénz kell majd az NKA-hoz utalnunk. Természetesen igyekszünk

Egyéb céljaink közé tartozott természetesen a kiadók

megállapodni az NKA-val, hogy ezt a pénzt a jövõben is a ma-

szervezetei, mindenek elõtt a Magyar Könyvkiadók és Könyvter-

gyar irodalom és könyvkiadás infrastruktúrájának fenntartására

jesztõk Egyesülése által szervezett könyvhét, könyvfesztivál és a

fordítsák a maguk pályázati rendszere révén, de ennél többet

frankfurti magyar részvétel támogatása. Ezek még öt-hat évvel

nem tehetünk. A MASZRÉ-nál a jövõben szinte semmilyen pénz

ezelõtt is kaptak állami támogatást, mostanra azonban csak a

nem marad, amit pályázat útján eloszthat.

ÚJ KÖNYVPIAC 2013, JÚLIUS–AUGUSZTUS

ták, 10-12 éveseknek szóló könyvekkel töltötték fel. Az automata használói könyvtárjegyükkel 220 olvasmány közül választhatnak, vagyis egy könyvkölcsönzõ-géprõl van szó. A szolgáltatást bõvíteni tervezik, akár további automatákkal, vagy más korosztályoknak szóló olvasmányokkal. (Mercury News)

Olvasókat vesztenek Összeomlóban az olasz könyvkiadás, sorban az ötödik éve veszteségesek a kiadók. Az olasz könyves szervezet, a FIEG elnöke, Giulio Anselmi azonnali segítségnyújtás kér a kormánytól, mert a 2012-es év

Hatalmas bevétel a digitális termékekbõl

volt a mélypont: az elmúlt húsz évben nem volt ilyen alacsony a rek-

A közelmúltban nyilvánosság elé kerültek a brit Bloomsbury Kiadó

lámipar bevétele, a kiadók pedig egyre rosszabb helyzetben vannak,

pozitív mérlegadatai. A növekedés leginkább a digitális eladásoknak,

a felmérések szerint 2012-ben pedig jelentõs számban már olvasókat

ilettve a Fairchild Books és az Applied Visual Arts Kiadó jó teljesítmé-

is veszítettek. (Il Fatto Quotidiano)

nyének köszönhetõ, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a Bloomsbury kénytelen volt eladni német leányvállalatát. Nigel Newton, a kiadó

A felnõtt könyvek igen, a gyerek könyvek nem

elnöke, aki egyébként nagy hangsúlyt fektetett a költségek ellenõrzé-

A BookStats program keretében az amerikai könyvkiadói szövetség

sére, elmondta, hogy reményei szerint hamarosan a Bloomsbury bevé-

közel 1200 kiadó közremûködésével, statisztikákon keresztül hasonlí-

teleinek a fele digitális termékekbõl fog bejönni.

totta össze a könyveladási adatokat a 2012. január és az idei január

(Publishers Weekley)

közötti idõszakban. Ezekbõl kiderül, hogy míg a felnõtt könyvek eladása jelentõsen növekedett, addig a gyermek

Veszteségek Németországban is

és ifjúsági irodalom eladásai csökkentek. A statiszti-

A német könyvipar bevételei is csökkentek 2012-

kákból továbbá kiderült, hogy az ebook forgalom to-

ben, már az elõzõ évben is csak alulról súrolták a

vábbra is lassan, de biztosan nõ, ezek eladása

vágyott 10 miliárdos küszöböt (0.8%-os nominális

10,1%-kal emelkedett.

visszaesés mellett a teljesítmény tavaly 9,5 milliárd

(Publishers Weekley)

euró volt). A hagyományos (nem online) könyvkereskedõk maradtak az elsõdleges forgalmazók tovább-

A német kiadók statisztikái

ra is. A kiskereskedelem bevétele 4,6 milliárd

A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint 2011-

euróra csökkent, ezen belül a bevásárlóközpontok-

ben 82 ezer elsõ kiadású példányt forgalmaztak, míg

ban mûködõ boltok forgalma 1.7%-kal esett vissza.

2012-ben ez a szám a 80 ezret sem érte el. Az el-

(Börsenblatt)

adások legnagyobb százalékát a gyermekkönyvek teszik ki (15,6%), a második helyen a tanácsadó

Könyvautomata

könyvek szerepelnek (13,8%-kal) és a harmadik he-

Júniusban megkezdte mûködését az elsõ könyvauto-

lyen a szépirodalom (6,2%). A könyvek átlagos fo-

mata egy amerikai iskolában. Sunnydale polgárai a

gyasztói ára csak kicsit csökkent: 25,91 euróról

kaliforinai dohánytörvénybõl befolyt adót használják

25,63-ra esett vissza.

mûvelõdésre, a gépet közösségi forrásokból vásárol-

(Börsenblatt)

ÚJ KÖNYVPIAC 2013,

JÚLIUS–AUGUSZTUS

2013. júnusi sikerkönyvek Bár a televízióból jól ismert Castle címû sorozat forrásának számító könyvsorozat legújabb kötetébõl (Storm Front) pár fejezet már korábban elérhetõ volt az interneten, a kötetek szerzõjének kilétét továbbra is homály fedi. Ez a negyedik Richard Castle-regény, a június második hetében megjelent cím a sikerlista 12. helyén nyitott. Nagy várakozás elõzte meg George Parker veterán újságíró Amerika hanyatlásáról szóló könyvét, a kötet címe: The Unwinding: An Inner History of the New America. A Los Anglese Times az írót Dickenshez, a New York Times pedig Steinbeckhez hasonlítja. (Publishers Weekley)

Beszámoló a HarperCollinsnál A nemrég önállóvá vált News Corporation vállalatbirodalom a befektetõi elõtt tartott beszámolót a cég aktuális helyzetérõl, beleérte a HarperCollins Kiadót is. Brian Murray vezérigazgató szerint a könyvkiadási szakma pénzügylieg javul, és ez a digitalizáció terjedésének köszönhetõ. Úgy látja, a digitális könyveladás nem fogja tönkretenni a könyvpiacot, sõt, kiszélesíti a vásárolóközönséget, és megnöveli a kiadók profitját. A kiadónak nagyon fontos a nemzetközi terjeszkedés, a közeljövõben Mexikó és Brazília felé szeretnének nyitni. (Publishers Weekley)

ÚJ KÖNYVPIAC 2013, JÚLIUS–AUGUSZTUS

Csapody Kinga

Twist Olívia kapási naplója Ha valaki megszorul és/vagy botrányt és/vagy fi-

– mindannyian beazonosíthatóan, bár, ügyesen, valóban nem név

gyelmet akar, még mindig a könyvhöz nyúl. Mint

szerint megnevezve. Sõt korántsem csak azok, akikkel valóban

ahogy Szepesi Nikolett is tette.

megtörtént az „esemény”, hanem azok is helyet kapnak, akikkel

Pontosabban, a könyvet olvasva elég erõs a gya-

nem, akik csupán elkérték a számát (vajon attól kevésbé nagy a

nú, hogy a kiadó tette, az egykori úszónõ csak épp jó

botrány otthon, hogy végül nem „realizálódott” a kaland? Lehetsé-

alanynak bizonyult. Bár a kolofón szerint nincs szer-

ges, hogy jó okkal ment testõrökkel a szerzõ a könyvbemutatókra,

kesztõje az Én, a szexmániás címû könyvnek, erõs a gyanú, hogy ez

közönségtalálkozókra?).

nem fedi a valóságot. Sõt, hogy csak szerkesztõje van, aki ráadásul

A narrátor végig hangsúlyozza, hogy mennyire sok

néha nem bírja ki, és egy kis humort is becsempész a sorok közé,

volt a partner – bár összességében a Szex és New

mondjuk, egybõl a mottóként kiemelt Szent Ágoston idézettel: „Add

York egy évada alatt Samantha önmagában bõven

meg nekem az önmegtartóztatás és a szûziesség erényét – csak

lekörözi. Ráadásul az aktusok leírása annyira eroti-

még ne most!”, vagy amikor Bukowskit emlegeti, esetleg amikor

kus, mint egy 500 karakteres sporthír a megyei baj-

hangsúlyozza, hogy „Ez nem Bridget Jones naplója. Az fapináknak

nokság vasárnapi meccsérõl: hány perc, milyen póz,

való”. A folyton elõre utaló beszédmód, valamint az, ahogy „kitalál-

milyen felszereltség, jó volt/nem volt jó, tehát nem kelt fel vágyat. És

ja”, mit gondol az olvasó („úgyis azt gondolod, hogy egy kurva va-

ugyan nem hangsúlyozza, hogy „minden pasi görény”, de a meg-

gyok”), és folyton kiszól és megszólít („ismered ezt az érzést,

említett férfiak képe nemcsak emberileg nem vonzó, (otthon kisgye-

igaz?”), mesterkélt és sablonos. Különösen idegesítõ a sokszor is-

rek, feleség), a legtöbb szeretõként sem brillírozik.

mételt „a Faceboook-generáció”-fordulat. Ráadásul a könyvben

Ami összefogja a szálakat, az a csalás: õ is folyton valaki „ko-

nem, csak az azt körülvevõ kampányban kap jelentõséget a közös-

moly kapcsolata” mellõl jár el kalandozni azokkal, akikrõl azt állítja,

ségi portál.

hogy ha nem vele, mással csalnák a kedvesüket. Így csak az tud Hogy mégis mirõl szól még? Adott egy örökös ma-

beszélni, aki még sohasem élt át igazán egy kapcsolatot.

gyar bajnok, egy hátúszó olimpikon, aki nagyon lent-

Aztán a csalás, a csalódás az élsportban. Ami miatt valóban

rõl ússza fel magát. Apa nincs, anyukája keményen

botránykönyv a könyv, amitõl hangos a sajtó, és minden tévécsator-

küzd a napi anyagi problémákkal, majd legyõzi a rá-

na. Nem a kemény edzések, még csak nem is az edzõtõl kapott há-

kot is, nem sok más kiút van a sporton kívül. A kere-

rom pofon miatt, s nem azért, hogy törött kézzel, gipszben is úszatta

tet, amibe ezt bele lehet tölteni, ismerjük, az Ízek,

az edzõ. Az sem akkora hírérték, hogy gyakran részegen járt edzés-

imák, szerelmek (meglepõ mód szintén Ulpius könyv) és ennek mu-

re, és hogy edzõtáborokban, olimpián a verseny után mekkora bulik

tációi (pl. Angyalok kenyere) szüzséjét követi: elmenekülni a meg-

voltak, ahogy az sem, hogy õ, akinek nem ismerte a könyve elõtt ne-

szokott mindennapokból, megkeresni és rendbe tenni magunkat, a

vét az ország, havonta 500 000 forintot kapott. Nem, hanem attól az

lelki békét megtalálni, és azt ugyebár csak a múlt felgöngyölítésével

egy és negyed oldaltól, amelyben elmeséli, hogy „egy alacsony, ker-

lehet. Itt ugyan nem lesz India, és nem kellenek hónapok, évek, de

ti törpe szerû emberke” hogyan molesztálta.

hát „kis pénz, kis foci”, irány Madrid, majd gyorsan vissza, hogy a

„Dokumentumregény? Vagy erotikus iromány? Esetleg önélet-

könyv megszellõztetését, az elsõ reakciókat még bele lehessen írni

rajz?” – teszi fel a kérdést a hátsó borító szerzõje, és nem foglal ál-

az utolsó fejezetekbe.

lást, csak azt hangsúlyozza, hogy „botránykönyv” – amiben „nem

A kiadónak nem ismeretlen a mûfaj, 2002-ben õk jelentették meg

csak a fõhõs valóságos személy, hanem mindenki más is”. Hogy do-

Catherine M. szexuális élete címmel Millet asszony, a francia mûvé-

kumentumregényként az élsport világát bemutatassa, ahhoz felüle-

szettörténésznek az ennél nagyobb forgalmat eredményezõ naplóját

tes, erotikusnak nem erotikus. Vulgáris? Naturális? Igen, nem több,

(két részben). A hazaiak közül Albert Györgyi Miért pont õk? (2007,

mint egy pornófilm forgatókönyve. A folyton hangsúlyozott õszinte-

Park Kiadó) Zalatnay Sarolta megjelent könyvei, a Havas Henrik-féle

ség inkább álõszinteségnek hat.

Kelemen Annácskás Méhkirálynõ (I.A.T. Kiadói és Kereskedelmi Kft.,

De minden elismerést kiérdemlõen vezette be a piacra a kiadó a

2007) sorolható ebbe a vonulatba, hogy csak pár címet említsünk.

köztudatba úgy, hogy errõl beszélnek a piacon, a szerkesztõségek-

A szexualitás adott, de önmagában nem produkál több tízezres el-

ben, vitatkozik filológus és kukás. Szlogenként rögzült kampánymon-

adást, kell még pár összetevõ.

dat, mely gumikarkötõkrõl is visszaköszön: „Te prûd vagy?” Kedve

Ha a kukkolási igényt azzal akarja valaki kielégíteni, hogy egy úszónõ melyik, fõként élsportolókkal volt együtt, nem nagyon lehet melléfogni. Kajakosok, vízilabdások, focisták, vívók, fiúk, férfiak, nõk 26

támad az embernek válaszolni: Nem, és?... Szepesi Nikolett: Én, a szexmániás Ulpius-ház Kiadó, 2013, 348 oldal, 3999 Ft ÚJ KÖNYVPIAC 2013,

JÚLIUS–AUGUSZTUS

Szirtes Borbála

Mindent a rákról H

a valaki népszerû könyvet akar írni, olyan

eknél is radikálisabb újítás volt: elõször Farber

témához kell nyúlnia, ami valamilyen mó-

használta fel tudatosan az ötvenes évekre már

don mindenkit érint. Emiatt örök toplistás például

világszerte jelen levõ, óriási befolyással bíró mé-

a hit, a pénz, a szerelem, és a halál – ez utóbbi

diát ahhoz, hogy támogatást szerezzen a rákku-

egyfajta fõszereplõje Siddharta Mukherjee köny-

tatás ügyének. Kettõs szerepét, a szívósan kísér-

vének is.

letezõ, elszánt kutató és orvos hivatását, vala-

Az effajta leegyszerûsítés a tények tükrében

meggyõzõ erõvel megszólaló aktivista feladat-

második helyen áll a szív- és érrendszeri beteg-

körét haláláig egyforma lelkesedéssel és sikerrel

ségek mögött, így a küzdelem vele valóban há-

gyakorolta.

ború a Kaszás egyik leghatékonyabb szolgája el-

Siddharta Mukherjee Betegségek betegsége Mindent a rákról Fordította: Kelemen László Libri Kiadó, 2012 614 oldal, 4990 Ft

Hatalmas segítse volt ebben Mary Woodard

len. Mint minden erõs ellenféllel vívott harc króni-

Lasker, aki a kötet másik központ alakja – nem

kája, ez is számtalan ellentmondásos fejezettel

véletlenül. Mert bár Mrs. Lasker a New York-i fel-

és váltakozó eredményekkel van tele – és még

sõ tízezerhez tartozó milliomos mûkereskedõ volt,

korántsem ért véget. Mert bár sok részgyõzelmet

egyben filantróp és haladó szellemû is, aki va-

arattunk, és években mérhetõ idõt nyertünk ed-

gyonát, lelkesedését, hatalmas társasági-politikai

dig a ráktól, a végsõ szó, nyomasztóan gyakran,

befolyását egy célnak szentelte: a rák elleni harc-

még mindig az övé.

nak.

Az orvostudomány e küzdelmének grandió-

A Farber–Lasker harcostársi viszony ábrázo-

zusságát a szerzõ tudománytörténeti áttekintés-

lása nemcsak azért jó választás, mert mindket-

sel érzékelteti, félresöpörve azt a tévhitet, amely

ten figyelemre méltó személyiségek voltak, de

a modern kor betegségének tartja a rosszindula-

azért is, mert rávilágít az orvostudomány egy

tú daganatokat. Az elsõ – meglepõen tényszerû –

kevéssé kidomborított, ám annál tipikusabb vo-

feljegyzés ókori eredetû, s bár ezt bõ két évez-

nására: az a szakterület tud ugrásszerûen fej-

rednyi szünet követi, biztosak lehetünk abban,

lõdni, amelyik kellõ nyilvánosságot, állami támo-

hogy ez csak az orvosi dokumentumokra igaz: a

gatást, és mindenekelõtt irdatlan mennyiségû

rák, amelyet egészen a tizenkilencedik század

kutatásra szánt pénzt és kapacitást kap. A rák

második feléig nem tudtak diagnosztizálni, más

elleni harc mindezt nagyrészt kettejük jóvoltából

betegségek vélt tüneteknek leple alatt szedte ál-

kapta meg Amerikában, és persze okkal: a hu-

dozatait. Értelemszerûen azokat a fajtáit volt

szadik századi kutatások során a rosszindulatú

könnyebb felismerni, amelyek – mint például az

sejtburjánzás megdöbbentõen sokféle fajtáját

emlõrák – jól látható, kitapintható ómenekkel je-

tárták fel.

lezték jelenlétüket. Súlyossága és agresszivitása

E betegségcsalád összetett, szimultán, több

azonban – amint a tudomány fejlõdése lehetõvé

szálon futó, a sebészet és a biokémia történeté-

tette – hamar célkeresztbe állította a leukémiát is.

vel idõrõl idõre összeérõ históriája szinte regé-

Ez utóbbiról ír talán a legtöbbet Mukherjee,

ÚJ KÖNYVPIAC 2013, JÚLIUS–AUGUSZTUS

mint a médiában profin, szellemesen, hatalmas

válik jogossá: a rák a vezetõ halálokok egyike,

nyes olvasmányossággal tárul elénk a kötetbõl.

egyrészt a saját szakterülete miatt (õ maga is

A szerzõ érezhetõen – és sikerrel – próbálta kor-

gyakorló onkológus, leukémia-specialista), más-

látok közé szorítani orvostörténeti mesélõ kedvét,

részt pedig azért, hogy írása egyik vezérszálát

hogy írása befogadható legyen laikusok számára

egy nagy példakép, a modern kemoterápia aty-

is. Ennek érdekében (tipikus amerikai stílusban)

jának tartott Sidney Farber élet- és karriertörté-

önnön praxisából elõvett, példaértékû, szívszorító

nete bemutassa, aki a gyermekkori leukémia el-

történetekkel hígítja a szigorúan szakmai blokko-

leni elszánt harc során tett korszakalkotó felfede-

kat. Ez azonban nem baj: a szakközönség egy-

zéseket a rákkutatásban. Nevéhez a már említett

szerûen átlapozhatja a lelkizõs részeket, a hét-

kemoterápián kívül köthetõ a sugárkezelés kifej-

köznapi olvasók pedig pihenhetnek egyet leg-

lesztése is, és, ami a maga nemében az elõzõ-

alább a fejtágítás után. 27

Vekerdy Tamással Csapody Kinga beszélget

Az anyákban reménykedhetünk A Szülõk iskolája címû könyv kapcsán beszélgetünk, amelyben két tanulmánya is megjelent. Mi volt a pontos felkérés, ismerte a többiek szövegeit, próbálta azokhoz passzítani a sajátjait? A Szülõk iskolája tulajdonképpen nem ez a könyv, hanem egy elõadássorozatnak a nyomtatott formája, amelyet a solymári Waldorf Pedagógiai Intézet rendezett és rendez a pesti belvárosban nem csak waldorfosok, hanem minden korosztály minden szülõje számára. És a „kötet szerzõi” – akik az elhangzott elõadásokat tartották –, sem csak „waldorfosok”, hanem különbözõ iskolákhoz tartozó szakemberek, pszichológusok, szociológusok, gyógypedagógusok és persze gyakorló tanárok is. Én is tartottam két elõadást a Szülõk iskolája elsõ ciklusában. Az egyik volt az Érzelmi biztonság, (Mit kell(ene) tudnunk a gyerekekrõl és magunkról?) az azonos címû, most már több utánnyomásban is megjelent könyv fõbb gondolatai alapján (ezt a Kulcslyuk Kiadó adta ki és tulajdonképpen a Nyitott Akadémia által rendezett elõadások szerkesztett változatait tartalmazza), mely ebben a mostani kötetben Az érzelmek útján címmel jelent meg. Nagyon fontos témának tartom, mert a legfrissebb kutatások is azt igazolják, hogy a legtöbb, amit a család és a szülõk a gyereknek adhatnak, az az elfogadásból fakadó érzelmi biztonság, mondhatnám testi és lelki meleg ölelés, egészen a kamaszkorig, amikor viszont a gyerekeket el kellene engednünk. Nyilván nem véletlen, hogy a másik elõadás viszont a kamaszkor. Míg az érzelmi biztonságról szóló elõadásról felvétel készült, és ennek a szövege került a kötetbe, mint az összes többi elõadó elõadásánál is, addig a kamaszkor éppenséggel kivétel. Ez a Szülõk iskolájának elsõ elõadása volt és felvétel még nem történt. Ezért a szerkesztõk a Saxum Kiadó Szimpozion sorozatának egy korábbi kötetébõl – Elszakadás a szülõi háztól – vették át a szöveget, ami valóban megegyezett lényegében az elõadás szövegével. (Itt azonban sajnos egy kis baj történt: az eredeti kötetben, melynek szerzõi Bácskai Júlia, Fischer Eszter és Mohás Lívia voltak, az én írásom afféle elõszó volt Ki vagyok? Mi vagyok? címmel (alcím ez volt: Elszakadás, elválás, leválás). Ezt az írást a szerkesztõ jelentõsen lerövidítette, de az utalásokat a kötet tartalmára – például Fischer Eszter és Bácskai Júlia írásaira – benne hagyta. Így ezzel a közleménnyel éppen nem büszkélkedem. De azt gondolom, hogy a kamaszkori szabadon engedés a mai kamaszkor egyik fontos problémája. Ez a megadott szabadság persze csak akkor mûködik, ha megelõzte az elõbb emlegetett testi-lelki ölelés, biztonság. 28

ÚJ KÖNYVPIAC 2013,

JÚLIUS–AUGUSZTUS

Két cikk – több olyan fogalom, amelyekrõl külön könyvek kellené -

mint az elõbb mondtam, valahogy megszabadulni a gyerektõl,

nek – kiemelkedik: kapunyitási pánik, és érzelmi intelligencia. Hall-

egyedül elmenni moziba, sétálni, aludni, becsukódni. Vagy a fér-

juk õket, de még mindig túl kevesen figyelnek ezekre. Vagy rosz -

jemmel elmenni, feleségemmel elmenni ide-oda. Vacsorázni és

szul gondolom?

egyéb helyekre.” Pedig világos, hogy fel kell töltõdnünk, hogy jus-

A kapunyitási pánik nem az én kifejezésem, hanem az emlegetett

son belõlünk másnak is. De miért nem merik ezt vállalni? Vagy mit

Bácskai Júliáé, akire az elõszóban hivatkozom. Ez a kamaszkor, ez

gondol, miért olyanok cselekednek így, akik a külön program után

a második születés. Mint minden születésnél, kilépésnél az ismeret-

sem foglalkoznak a gyerekkel többet?

lenbe, a rémület – de a merészség is – jogos.

Mert az anyák szoronganak. Nagyon sokan közülük „tökéletes”

Az életben való beválásunk nem az IQ-tól (értelmi intelligencia há-

anyák szeretnének lenni. (Nekik ajánlom Libby Purves, a kitûnõ an-

nyadosa), hanem az EQ-tól függ (emocionális quociens – érzelmi in-

gol szerzõ könyvét: Hogyan ne legyünk tökéletes anyák?) Mindez

telligencia) nagyobb részben. Ez pedig az érzelmi biztonságba mé-

abból fakad, hogy százötven-kétszáz éve nem élünk, egyre kevés-

lyeszti a gyökereit.

bé élünk nagycsaládokban (ahol még ott vannak a dédik, a nagy-

A gimnazisták elballagtak, a nyolcadikosok most ballagnak, amikor

szülõk, a nagynénik, a nagyobb nõvérek, az unokatestvérek stb.),

ezt olvasom az elsõ tanulmánya elején: „Elszakadás, elválás; önál-

és cselédségünk sincs, ahogy a nem nagycsaládban élõ arisztok-

lóság – valaminek vége van, valami új elkezdõdik… A fájdalom az

ráciának mindig is volt. Egyedül küzdeni egy-két-három gyerekkel,

erõsebb vagy az öröm?” Van erre valós, mindenkire érvényes vá -

akár hiszik az apák, akár nem, úgyszólván megoldhatatlan problé-

lasz?

ma. (És az anyák mégis megoldják, de ezért nagy árat fizetnek.)

Minden új életszakasz egy kisebb-nagyobb „születés”. A születés-

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy mennyire rossz a men-

nek mindig kínja, fájdalma is van, de nagy öröme is (ha sikerül).

tálhigiénés állapotunk, amikor például azt mondjuk, hogy „nem en-

És a születés mindig elszakadás, elválás, önállósodás, már a kez-

gedhetem meg magamnak, hogy bébiszittert fogadjak, mert bár

det kezdetén is, amikor a kisgyerek kibújik az anyja hasából és el-

lenne rá pénzem, de az másra kell, és akkor minek vagyok én itt-

vágják a köldökzsinórt. A kamaszkorban a lelki köldökzsinórt vágja

hon, ha még ezt sem tudom egyedül ellátni”. Ez rettenetes téve-

el a kamasz (hogy aztán majd 22-23 éves korában, ha addig ren-

dés, ami aztán a kapcsolatokban – gyerekkel, férjjel – és kimerült-

des és nem gyötrõ szülõk tudtunk maradni, egész kedvesen visz-

ségben, idegességben (ami persze a gyereknek is rossz) meg-

szatérjen).

bosszulja magát.

Oscar Wilde kegyetlen mondása szerint: „Az ember elõször szereti

Csak a tévét ne! – írja, de Vekerdy Tamásnak nem kellene fõ mû-

szüleit, azután meggyûlöli õket, de végül megbocsát nekik…” – ki

soridõben beszélni az „olvasás terén kihívásokkal küzdõ” anyukák-

lehet hagyni ezt a második szakaszt? (Szülõként tudjuk úgy alakí-

nak is, hogy még több helyesen terelgetett, jól formált, magas ér-

tani, hogy „megússzuk?)

zelmi intelligencia-szintû gyermek vegyen körül minket?

Nem, a középsõ szakaszt, a fájdalomteli elválást, a sündisznózást (a

A Csak tévét ne! egy jelszó – bár ezt én így soha nem mondom és

kamasz minden lehetséges tüskéjét kifelé mereszti), a szemtelensé-

használom, csak a veszélyeire mutatok rá, és arra, hogy a kütyüin-

get, a villámló „gyilkos” pillantásokat nem lehet kihagyni, és sajnos

ken nekünk kellene uralkodnunk, és nem kellene hagynunk, hogy

ezt nálunk az apák nagyon rosszul tûrik. Nem ismerik a humor fegy-

azok uralkodjanak rajtunk –, szóval, hogy ez a „jelszó” soha nem a

verét és nem élnek az empátia, a beleélés lehetõségeivel, és nem

felnõttekre, hanem mindig a gyerekekre vonatkozik. És minél kisebb

emlékeznek saját kamaszkorukra sem. Az anyákban reményked-

gyerek, annál inkább. Annál plasztikusabb a központi idegrendsze-

hetünk…

re, annál maradandóbban gyakorol káros hatást a sok visszalapoz-

Azért szeretik, várják hetente a tanácsait, cikkeit, mert gördüléke-

hatatlan információ, amely a kiszolgáltatott, védtelen agyba áramlik.

nyen, közvetlen hangon magyarázza el a legbonyolultabb válaszo -

Azzal persze egyetértek általánosan, hogy a televíziónak sokkal

kat is. Találtam egy tanácsot, ami nem feltétlenül divatos manap-

több „kultúrát” kellene sugároznia minden értelemben, és ebbe be-

ság az áldozatos-anya szerepbe rögzülõk körében: „fontos volna,

letartozna a mentálhigiénés kultúra is.

ÚJ KÖNYVPIAC 2013, JÚLIUS–AUGUSZTUS

Benkõ László írót kérdezi az Új Könyvpiac

Egy átalakulás szövevényei A harmincadik kötet táján A spanyol grófnõ

rupt és sikkasztó vezetõi mellett az életveszélyt

csúcspontnak tûnik írói munkásságában. A

is vállaló doktor, az ellenálló, szóval a tisztessé-

történet pörög, mint a film, a könyv mégis in-

ges olasz ember. Az olvasónak éreznie kell,

kább a klasszikus nagyregény követelményei-

hogy soha, semmivel összefüggésben nem le-

hez látszik igazodni. Szóval mi ez? Történelmi

het egyoldalúan dönteni, senki felett nem sza-

regény vagy romantikus szórakoztató iroda -

bad megfontolás nélkül pálcát törni. A háború

lom? Ha mindkettõ, akkor miért van az olvasó -

harci cselekményeit ezerszer is leírták, de soha

nak olyan érzése, hogy Benkõ László most na -

nem mindegy, hogyan: az egysíkú, elfogult törté-

gyobbat markolt, s talán többet is fogott, mint

nelemszemlélet mindig bajt okoz. A háború elején Elena grófnõ végtelen biza -

akár a második világháborús angolszász siker -

lommal mûködik együtt a fasiszta titkosszolgá -

szerzõk?

latokkal, aztán mégis zsidó gyermekeket rejte-

Az eddig megjelent regényeim között is volt néhány, amelyik valós eseményekre, tényleges

get a villájában és együttmûködik az olasz el-

emberi sorsokra épült. Ez A Spanyol grófnõre is

lenállással is. Ezek csak izgalmas cselekmény -

igaz. Eredetileg háborús-romantikus regényben

fordulatok, vagy van ennek a történetnek üze-

gondolkodtam, de néhány fejezet formába önté-

nete is a mai magyar olvasó számára is?

se után eldöntöttem, hogy történelmi regény lesz belõle. A romanti-

Vettem a bátorságot, hogy a tisztelt olvasó lelkét szándékkal felbor-

kus vonulat tehát benne van, de jelentõsen átszínezik a valós ese-

zoljam. Elena grófnõ kezdetben a végtelen naivitás szobra, aki ké-

mények és azok embertelensége. Tudatosan nagyot markoltam, és

sõbb felismeri a helyét, és attól kezdve a lelkiismerete diktál. Õ a fa-

igyekeznem kellett, hogy a lehetõ legtöbbet mutassak meg mind a

sizmus és a nácizmus ideológiájáról szinte semmit nem tud, mégis

korszak történelmébõl, mind pedig egy kivételes jellem formálódásá-

egymás után lépi át saját korlátait és emelkedik egyre magasabb er-

ból. Végül, remélem, sikerült kibogoznom egy jó irányú, mégis ijesz-

kölcsi szintre. Ez akár utalásnak is vehetõ arra, hogy a mai gondol-

tõ mérvû jellembeli átalakulás szövevényeit.

kodásból – e tekintetben a magyar ember sem kivétel! – lassanként

Aki a második világháború után született, tehát a spanyol polgár-

kiveszni látszik az önzetlen, veszélyekkel dacoló, altruista magatar-

háborút, a világháború olasz frontját is történelemként és nem sze -

tás, és az ehhez társuló felelõsségvállalás, mely túlnõ az ideológián.

mélyes élményként élte meg, annak nem lehet könnyû belevágni

Elena grófnõ nem volt hõsi alkat, és sosem akart azzá lenni. Pusztán

egy ilyen nagyon komplex és ugyanakkor nagyon személyes szto -

felismert olyan emberiességi követelményeket, amelyektõl a több-

riba. Ön mégis képes hitelessé tenni egy ilyen majdnem hollywoo-

ség félelembõl, gyávaságból vagy nemtörõdömségbõl elfordult.

di történetet... Lehet, hogy a grófnõ története is igaz történet?

Hogyan viszonyul Benkõ László a klasszikus nõalakokhoz, azok

Igen, a történet fõ vonalaiban igaz, de meg nem élt történelmi ese-

íróihoz, Elena grófnõhöz, a nõi lélekhez általában? Merné azt

ményekrõl ettõl még nem könnyebb hitelesen írni, ha a szerzõ –

mondani Gustave Flaubert után szabadon, hogy „Elena grófnõ én

mellõzve minden politikai elfogultságot! – nem ássa bele magát tu-

vagyok”?

datosan és higgadtan a korabeli tudósításokba. Kívülállóként igye-

A nõi lélek iránti érdeklõdésem fontos eleme volt ennek a munkám-

keztem átlátni, értékelni a történteket, minél több árnyalatot felvonul-

nak. A klasszikus nõalakokon a ma embere hajlamos mosolyogni,

tatva. Belefogni egy ilyen történetbe elsõsorban a szerzõ eltökéltsé-

csakhogy a klasszikus értékek büntetlenül nem hajíthatók félre. A

gétõl függ. A valóság pedig képes minden írói fantáziát, filmrende-

beleérzõ képesség terén a nõk felülmúlhatatlanok, a lelkük rendkívül

zõi elképzelést felülírni. Ugyanakkor a regény mûfaji jellemzõit és az

fogékony. Az életet mindennél fontosabbnak és védendõbbnek tart-

olvasói igényeket nem feledve igyekeztem a fõ célra, a címszereplõ

ják, míg egy férfi hamarabb hajlandó annak feláldozására és köny-

személyiségének gyökeres megváltozására összpontosítani. Igen,

nyebben túlteszi magát a következményeken. A nõi lélek hatalmas

találkoztam is a spanyol hölggyel és azt sem titkolom, hogy ez a

mélységeket és magasságokat érhet el. És noha szerkezete túlságo-

sztori a munka során egyre inkább személyes ügyemmé vált.

san is összetett a teljes megértéshez, fontos, hogy megértsük belõle

Lehet még újat mondani a második világháborúról?

azt, amit lehet. Ezt a regényt azonban mindkét nemnek õszintén és

A nagy történelmi eseményekrõl talán már nem sokat, viszont a túl-

szívbõl ajánlom. Flaubert után szabadon talán így fogalmaznék:

élõkrõl annál többet. Ebben a regényben helyet kapott az egy olda-

„Elena grófnõ nem én vagyok, bár kicsit én is lehetnék” –, de kiegé-

lon belüli jó és rossz: a gyilkos náci tiszthelyettes és a borzalmakba

szíteném azzal, hogy õ ott lakik mindegyikünkben, hiába igyekszünk

belekényszerített egyszerû német katona, az olasz fasiszta párt kor-

titkolni.

ÚJ KÖNYVPIAC 2013, JÚLIUS–AUGUSZTUS

Az Oxford University Press ajánlata: Cambridge English Proficiency Masterclass

Student's Book with Online Skills & Language Practice 9325 Ft

A megújuló 2013-as vizsgához igazították a népszerû tankönyvet. Újdonságként belekerült szöveganalízis, vizsga stratégiai útmutató, még több hallás utáni szövegértés és szókincs bõvítõ gyakorlat, George Yule pedig nyelvtani összefoglalót írt hozzá. A könyv a hozzákapott kóddal online hozzáférést biztosít több mint 150 gyakorlathoz, úgymint készségfejlesztés, vizsgarutin, szókincs- és nyelvtani ellenõrzés. Ráadásként az Oxford Advanced Learner's Dictionary nyolcadik, online verziója is elérhetõ vele. A kötetet jól bevált nyelvkönyvek szerzõi jegyzik: Kathy Gude, Michael Duckworth és Louis Rogers. Az MP3 file-ok és a hanganyag átírása letölthetõ az internetrõl. A könyvhöz megvehetõ a Class Cd is.

Audio CD 4115 Ft

English File 3Ed Elementary Egyik legnépszerûbb közép- és nyelviskolai sorozat teljesen megújul. Könnyed, humoros hangvétel jellemzi változatos feladattípusokkal, szórakoztató és sokszínû leckékkel, rugalmas tananyaggal, és nagy mennyiségû kiegészítõvel. A nyelvtan, a szókincs, a kiejtés és a készségek fejlesztésének tökéletes egyensúlya biztosít kiváló alapot a magabiztos szóbeli nyelvhasználathoz. Az új kiadásban még hangsúlyosabb a tanultak rendszeres ismétlése. Minden lecke végén találunk egy kétoldalas Revise & Check részt, amelybõl kiderül, hogy mi az, amit esetleg még egyszer át kell nézni az adott leckébõl. A könyv végén található a Grammar Bank, mely leckénként két oldalas további gyakorlási lehetõséget biztosít, és a Vocabulary Bank, mely a leckék témakörei köré csoportosítja, képekkel, rajzokkal gazdagon Student's Book With iTutor 6890 Ft illusztrálja a könyv szóanyagát, segíti az önálló szótanulást. WB kulcs nélkül+iChecker A tankönyvhöz tartozó iTutor ellenõrzi, javítja a tanuló interaktív 4590 Ft gyakorlatait, és mobil eszközre optimalizált tartalomhoz ad hozzáférést. A munkafüzethez tartozó iChecker révén minden leckéhez plusz tesztet találhatnak a neten, linkeket, melyek további gyakorlatokhoz, játékokhoz vezetik a tanulót. Class Audio CD 9900 Ft

Business Essentials B1 Az kiadvány a munkahelyi kommunikáció 6 kulcsfontosságú területére összpontosít, világos, lényegre törõ formában. Ezek: telefon és e-mail, vendégek és látogatók, prezentációk, táblázatok és grafikonok, üzleti levelezés, álláspályázat. Megtanít, hogyan hagyjunk telefonüzenetet, hogyan készítsünk meghívót vagy ajánlatot, hogyan képviseljük cégünket, valamint hivatalos levelek és önéletrajzok írásához ad segítséget. Üzleti környezetben fejleszti a beszéd- és íráskészséget, a hallás utáni szövegértést és az írást. Külön van nyelvtani gyakorló rész, továbbá egy BEC gyakorló teszt, hogy a tanulók megismerkedhessenek a vizsgával. A tankönyvhöz DVD tartozik, amelyen video és MP3 file-ok találhatók. A tanári segédlet letölthetõ ingyenesen a kiadó honlapjáról. Key Skills Vocat/Prof English+Dvd 4585 Ft

Librotrade Kft. 1173 Budapest, Pesti út 237. Tel: 254-0273 Fax: 257-7472 e-mail: books@librotrade.hu www.librotrade.hu

A könyvek megvásárolhatók: Bookshop Kft. 1052 Budapest, Gerlóczy utca. 7. Tel: 318-8633 e-mail: info@oupbooks.hu

Famulus Könyvesbolt 1137 Budapest, Újpest rakpart 6. Tel: 349-3656 Fax: 288-0769 e-mail: famulus@chello.hu www.famuluskonyv.hu