Túlságosan bölcsész vagyok, hogy erre válaszolni tudjak.

– Az, hogy 2011-ben Balogh Ákossal és Halmos Ádámmal létrehozták a Libri Kiadót, mennyiben változtatta meg az életét?

– Előtte több mint nyolc évig a Magvetőben dolgoztam, ahová a diplomaszerzésem évében, 2003-ban kerültem. A szakmámban – abban az időben és ma is – ez a kiadó az egyik legjobb iskola. A Libri Könyvkiadó bizonyos értelemben már a saját utam, a maga „felnőtt” kompromisszumaival, melyeket munkatársként és üzlettársként egyaránt kötöttem. Kilenc év alatt építettük fel a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb árbevételű és legeredményesebb kiadóvállalatát. 2020-ban a Libri Kiadói Csoport további fejlődése érdekében életszerűvé vált felbontani ezt a sikeres üzlettársi viszonyt: mára már sem én, sem Halmos Ádám nem vagyunk tulajdonosok, és a kettőnk szakmai útja is különvált. Jómagam továbbra is ügyvezetőként és kiadási igazgatóként dolgozom a Libri Kiadói Csoportban. Ez a történet többször is megváltoztatta az életem, jelenleg is folyamatosan alakítja, de ez így jó és így természetes.

– Az elmúlt tizenegy évből melyik szerzőre tekint úgy, mint „legnagyobb felfedezés”?

– Ilyet sosem mond egy könyvkiadó. A mi dolgunk a legjobb tudásunk szerint útjukra indítani a könyveket, a többi az olvasón múlik – a jelenben és a történelmi távlatokban egyaránt. A kiadó nem minősít és nem véleményez. Aki akarja, persze, a döntéseinkből és választásainkból megsejtheti az ízlésünket és az álláspontunkat bizonyos esztétikai vagy társadalmi kérdésekben. De ez is az olvasó kiváltsága, ahogyan a „szöveg öröme” is az övé.

– Milyen érzés, mikor egy-egy író, költő jórészt a kiadónak köszönhetően befut?

– Mindent megteszünk, hogy a szerzőink megfelelő publicitást nyerjenek. Hiszünk bennünk, és amikor ez a hit visszaigazolódik, akkor a szakmaiságunkat is visszaigazolja.

– Mit gondol, mi a siker titka?

– Túlságosan bölcsész vagyok, hogy erre válaszolni tudjak. Ha valaki rákeres a témát „megfejtő” művekre, azok szerzői zömmel reáltudományos gondolkodók.

A siker csak annyira szublimálható algoritmusokba, amennyire a szerelem, a rettegés vagy a zsenialitás. De mindenképp van mögötte munka. Hiszen még a látszatok mögött is az van.

Veiszer Alinda

műsorvezető

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar kommunikáció és német szakján tanult. A Prima Primissima díjas riporter nevéhez fűződik, többek között, a „Záróra” című televíziós interjúsorozat. Több mint hatszáz interjút készített az ország kiemelkedő művészeivel, tudósaival, közéleti személyiségeivel. Házigazdája a „Nyugat 100” című, műfajt teremtő kulturális vetélkedő-sorozatnak. Elindította az „Alinda Podcast” című beszélgetéssorozatát is. „Ma már tudom, hogy számomra az újságírás egyenlő az identitásommal, ami nagymértékben a kíváncsiságra épül. Azt viszont, hogy milyen egy jó újságíró, azt hiszem, a legnehezebb megválaszolni. Talán, ha erkölcsileg és szakmailag is képes a saját területén a legmagasabb szintre jutni, akkor jó újságírónak lehet őt nevezni” – fogalmazott Veiszer Alinda.

Török János

fotóriporter

„Külső fotográfus képzésben” lett hallgató a Szegedi Tudományegyetemen, most dékáni engedéllyel tanítja a szakmát. 2014-ben, a képzés mellett, gyakornokként dolgozott a Délmagyarország hírportálnál, majd 2016-tól a lapszerkesztőség fotóriportere. Emlékeiben nagyon megmaradt, hogy a fotós hallgatók között mindig nagy volt a versengés, ő pedig úgy élte meg, hogy inkább a tanulást, előrehaladást és a kapcsolatépítést látta a képzési évek előnyeként.

„Lásd az árnyoldalát is a médiával kapcsolatos munkának, a fotózásnak! Lépj túl a nehézségeken, így biztosan sikerrel jársz!” – üzeni a leendő hallgatóknak Török János.